8. Diplomáciai tárgyalások a II.

világháború előestéjén 1939

I. Brit-francia-szovjet tárgyalások
Fő kérdés: Létrejöhet-e megfelelő elrettentő erősségű koalíció Hitler ellen? Ki ellen fogják vívni a
háborút?
 Churchill: Szovjetunió bevonásával lehetséges a szövetségi rendszerbe (USA a háttérben)
 Hitler folyamatosan kelet felé nyomul, 1939. március – bevonul Prágábaszlovák állam
létrehozása
 Németország eléri Lengyelország határát
 Megnemtámadási szerződés Németországgal – még nem mondták fel
 1939. tavasza: Franciák, angolok garantálják Lengyelország biztonságát
o A szovjetek megkérdezése nélkül teszik ezt
 Kétfrontos háború elkerülése
o Hitler abban reménykedett, hogy ha ő elkezdi a háborút, és a Szovjetunió elleni háborúvá
változtatja, akkor a britek és a franciák is támogatják benne/kimaradnak belőle
A brit-szovjet tárgyalások megkezdődnek
 A brit megbékéltetési politika kudarcaKénytelen a szovjetek irányába is orientálódni
o Litvinov – Seeds
 Chamberlain: Mit tenne a Szovjetunió, ha Németország
megtámadná Lengyelországot és Romániát?
 Javaslat 1 nemzetközi konferencia összehívására: Az
összehívottak között nem lenne ott Németország
 Chamberlain véget akar vetni a megbékéltetési
politikánakDe ez egyenlőre leginkább csak szavakban
nyilvánul meg
o Éles bírálatok a parlamentben + a hazai
közvéleményben
 Litvinovot leváltja nem sokkal később Sztálin
o Sokan a hatalmak közül ebben irányváltást véltek
felfedezniA szovjetek nyitottabbak lettek egy
szovjet-német megállapodásra?
 Ez lenne Franciaországnak és Angliának a lehető legrosszabb forgatókönyv
o Majszkij: Új szovjet-brit nagykövet
 Halifax (brit külügyminiszter 1938-40, végig kiszolgálja Chamberlain elképzeléseit)
 Molotov, szovjet külügyminiszter
 1939. május 17.: Felsőszinten megkezdődnek a tárgyalások, de egyikük sem mond semmit
(Majszkij és Vansittart)
o Molotov: Lettország, Észtország, FinnországAz a feltételezés, hogy a balti államokon
keresztül jönnek a németek, garanciát akar ezekre
 Vansittart: Csak Lengyelországról és Romániáról lehet szó
A brit-francia-szovjet tárgyalások koncepciója – 1939. május 19., a brit külügyminiszter memoranduma
 Nem tudjuk ki készítette, de a Foreign office memorandumaként jelenik meg, ők rendelték meg
egy szakértőtől
 Ez a legjobb és legárnyaltabb elemzés a II. világháború kitörését megelőzően
  Május 19-én zárultak a konzultációk
o Majszkij válasza: Kössenek egy hármas szövetséget, ha nem akarják kiterjeszteni a
garanciát
 Brit válasz: A britek és franciák nem kérnek szovjet garanciát az őket ért német
támadás esetére
 Csak Lengyelország és Románia számára ők hárman
 Szovjetek: Német támadás esetén a vállalt garancia nélkül is, a hármuk csapatai felvonulnak a
németek ellen
o A németek megtámadhatják a Szovjetuniót Lengyelországon és Románián keresztül is (és
Finnország, balti államok)
 A Szovjetunió magára marad a német agresszióval szembenAz angoloknak és franciáknak
nem kell csinálniuk semmit
o Egyszerű kölcsönös segítségnyújtási paktumot fogadják el
 Nem határoznák meg pontosan, hogy milyen segítség-nyújtásról van szó
 Francia elképzelések: Inkább a megállapodás mellett vannak
o A francia politikai és katonai vezetés egy részénél megvan az elképzelés, hogy a
Maginot-vonal (1927) mögé behúzódva nem fogják megúszni a német terjeszkedést
o 1935: Szovjet-francia kölcsönös barátsági szerződés (emiatt vonul be Hitler a Rajna-
vidékre)
 Lehetséges alternatívák: A szovjetek által javasolt háromhatalmi paktum elfogadása/a
tárgyalások eredménytelennek nyilvánítása
 Hátrányok:
o A románok a britekhez fordultak kölcsönért a hadsereg fejlesztésére
o Ha a szovjetekkel szövetkeznek, az még jobban fel fogja bőszíteni Hitlert
o Az olaszok esetében, még ha kis mértékben is, de számítanak arra, hogy leválaszthatóak
Németországról
o A már szövetséges, antikommunista országok esetében is okozhat némi gondot
o Szűkíti az angol lehetőségeket
o Japán: Lytton-jelentés
 Még ingadozik, hogy csatlakozzon-e a tengelyhatalmakhoz
 Egy esetleges angol-szovjet megegyezés negatív visszhangot váltana ki belőlük
 Előnyök:
o Elgondolkoztathatja HitlertTalán visszakozik, megfontoltabb lesz
o A Szovjetunió bevihető egy olyan szövetségi rendszerbe, ami korábban nem volt
 Arra elegendő lehet, hogy a szovjetek semlegesek maradjanak egy esetleges
háborúban
o Ha a németek megverik Lengyelországot, és a szovjetek semlegesek maradnak, a
németek megszabadulnak a kétfrontos háborútól
 Jelentősen gyengítené az a németek elleni erők esélyeit
o Visszatartaná a Szovjetuniót egy esetleges német-szovjet megegyezéstől
o Németországot csak erő felmutatásával lehet befolyásolni
Az eredménytelen tárgyalások legrosszabb következményei:
 Német-szovjet kibékülés
 Erősödni fog a „bekerítés” propagandája
o Ha sikerül a megállapodás, a németek azt egy angol-szovjet szövetségként fogják
értékelni
  A német kormány bátran gondolhatja, hogy szabadon megkezdheti a keleti irányú terjeszkedését
 A németek nagyobb eséllyel kerülhetnének el 1 kétfrontos háborút
További tárgyalások…
 A készítők javaslata a szerződésre: Franciaország és Nagy-Britannia „minden segítséget megad,
ami erejéből kitelik”
 Május 25. és július 4-6. – eszmecsere: Június 29. – kritikus pillanat
o Moszkva, Pravdában megjelenik, hogy zsákutcának nyilvánították a tárgyalásokat
 Moszkva ajánlata: A főszövegben ne legyenek országok
o Legyen egy titkos záradék (észt, lett, finn, lengyel, román, török, görög, belga
megtámadása esetén), akkor, ha ezekben az országokban államcsínyt követnek el
 Tárgyalás Moszkvában: Gallup közleménye – a britek között felmérést csináltak, és 80%-uk a
megegyezés mellett volt – a politikai és katonai vezetők zöme is
 William Strang: Külügyminisztérium Európa részlegének vezetője
o A brit és francia delegáció induljon Moszkvába - katonai háttérre is szükség van
 A briteknek nincs jelentős szárazföldi erejük
 A franciák hadserege nem elég fejlett – Inkább védekezésre rendezkedett be
 1939. július 24.: Megismétli az előző dokumentumot a titkos záradékkal
 Küldöttség: Bírálják, Drax tengernagy (brit)Szárazföldi hadműveletekről lesz szó; Doumenc
tábornok (francia)Teljes felhatalmazást kap
 1939. augusztus: Megérkezik a delegáció, hajóval utaznak, Drax kezében nincs meghatalmazás
o A szovjetek csakis ennek fejében tárgyalnakNem kell több üres ígéret
 Szovjet részről a legmagasabb képviselők: Vorosilov marsall, részt vesz időnként Sztálin is
 A tárgyalások idején megjelent IV. Sztálin – Hány bevethető hadosztály van?
 Pozitívum: Ismerjék meg egymás hadi képességeit, felkészültségét
o Nincsenek felkészülve támadásra
 Henry Kissinger: „Diplomácia” – angolok hibái: A miniszterek nem látogattak el Moszkvába,
egészen augusztusig húzták a katonai megegyezést, sokáig tartott a delegáció utazása
o A szovjetek minél gyorsabb reagálást követeltek
A brit-francia-szovjet tárgyalások koncepciója – 1939 május 19.
 1939. márciusától kisebb megszakításokkal folyamatosan konzultál a szovjet és a brit külügy
 Maxim Litvinov, szovjet külügyes egy nemzetközi konferenciát javasolt
o Javasolt résztvevők: Nagy-Britannia, franciák, oroszok, Románia, lengyelek, törökök
 Mutatja, az oroszok mely országokat véltek érintettnek
o A britek ezt nem támogatták
A Memorandum keletkezéstörténete
 1939. május 22-i dátummal jegyezte a szokatlanul terjedelmes memorandumot
 Május 16-17: Meghallgatták a londoni szovjet követet, Ivan Mihajlovics Majszkijt
o A kihallgató: Sir Robert Vansittart
 A rendkívüli helyzet miatt gyorsan megállapodtak
 A kihallgatásnak egy szépséghibája volt: Vansittart magánemberként vett részt a beszélgetésen,
és csupán csak tájékozódott, így utalt a romániai és lengyel problémára
 hHrom pontban foglalta össze a kormány felelősség vállalását:
o Nagy-Britanniát, Franciaországot, Szovjetuniót bármely támadás éri, a 3 fél támogatja
egymást
 o Az első pontot figyelembe véve a három fél konzultál és, ha egy gyengébb európai
országot (lengyeleket vagy románokat) támadnak meg, tárgyalnak a segítség nyújtásról
o El kell kerülni a késedelmeskedést
 Ugyanakkor azt el kell ismerni, hogy a Szovjetunióval szembeni elvárások nem arányosak
Az elemzők véleménye a brit kormány javaslatáról
 A britek le is ellenőrizték, hogy helytálló-e a szovjet álláspont – A viszonosság
o Az oroszoknak igazuk van, valóban előnytelenebb a helyzetük a britekkel, a franciákkal
és a lengyelekkel szemben
 Nekik van érvényes szerződésük a kölcsönös segélynyújtásról egy német agresszió
esetére
 A Szovjetuniónak, leszámítva a francia-szovjet paktumot, nincs ilyen
 Ennek ellenére a Szovjetunió vállalja, hogy szembekerül Németországgal
A francia terv
 Ha a franciák és a britek hadiállapotba kerülnek a németekkel, ekkor a Szovjetunió azonnal
segítene nekik a németekkel szemben
 A Szovjetunió hadba lépésekor garantálja Nagy-Britannia és Franciaország azonnali segítését
 Mindkét esetben késedelem nélkül hadba kell lépni
 A franciák elég szigorúak és az előző két dokumentumot elégtelennek ítélik
Lehetséges alternatívák
 Májusban azért nyújtottak segítséget Lengyelországnak, hogy elkerüljék a német agressziót
o Meg kell akadályozni Hitler Közép- és Kelet-Európa forrásai felé való nyitását
 A 3 javaslat mellett létezett egy negyedik is, de azzal nem foglalkoztak már külön
o Genf, május 21. keletkezésű dokumentumot az Egyesült Királyság népszövetségi
delegációja küldte el
 Bármelyikük függetlenségét is veszélyeztetik, akkor az ellen fellépnek
 A kormányok együtt vizsgálják meg a közös segítségnyújtás módszereit
 A segítségnyújtás nem sértheti a másik hatalom jogait, pozícióját
o Ez a dokumentum megegyezett a francia dokumentummal, csak egész Európára
kiterjesztette azt
 A lengyel és román aggodalmak
o A szovjetek figyelembe vették a lengyel, román aggodalmakat
A javasolt angol-szovjet paktum hátrányai
 Brit-francia-szovjet segítségnyújtás ideológiai
blokkot hozna létre
 Ez egyet jelentene: A britek feladták az
egyezkedést a németekkel, így a háború
elkerülhetetlen
 Beleveszik a számításba Olaszországot is, mivel a
britek reménykedtek abban, hogy az olaszok
leválaszthatók a németekről
 A Vatikán nagyobb mértékben tekinti anti-
Krisztusnak Moszkvát, mint Berlint
 Japán még ingázik, nem tudja eldönteni melyik
oldalra álljon
 o A japánoknak nem tetszene egy angol-szovjet megegyezés
 A Szovjetuniótól várható támogatás nem túl jelentős
Meg kell várni, hogy mind ehhez mit szól Varsó és Bukarest
Az angol-szovjet paktum előnyei
 A német politika megváltoztatását csak erő felmutatásával lehet elérni
 Brit garanciák hatása: Azokkal az országokkal, akikkel a britek garanciát vállalnak, létrehoznak
egy anti-német blokkotA blokkot anyagi támogatásban is részesíteni kell
 Ha a lengyelekre épülő keleti front összeomlik, akkor Németország megszabadul a kétfrontos
háborútól való félelemtől
 Kihangsúlyozzák: A szovjetek a lehető legtöbbet nyújtsák cserében azért, amit kapnak
 Brit javaslat: Szovjetunió nyújtson segítséget abban az esetben, ha a britek teljesítik
Lengyelországgal és Romániával kötött megállapodásukat
Törökország félelmeiről
 Törökország szerint a Szovjetuniót mindenképp be kell vonni a háborúba
 Lehetséges, hogy a Szovjetek valójában háborúba akarják keverni a nyugati államokat
 További bonyodalom a török-szovjet kapcsolat
 Az angol-török kapcsolatot veszélyezteti, ha a Szovjetunió nem lesz tagja az agresszió ellenes
csoportnak
Következtetések
 Mereven ragaszkodtak a május 17-i Vansittart és Majszkijj elképzeléshez
 Minden Szovjetunió ellenes tanács ellenére javasolja a megállapodást vele
 Érthetetlen, hogy a német dokumentumokat miért nem vizsgálták meg jobban, pedig a britek
tárgyalásokat folytattak ekkor a németekkel
A brit-francia-szovjet tárgyalások elő- és utótörténetéhez – 1939
Vizsgálóbizottság Moszkvában
 1939. május 2: Maxim Litvinov kikerülése a külügyekből
o Molotovot javasolták utódnak
 Sztálin 1939 tavaszán kijelentette, hogy az angolorientációt a németek felé fordulás váltotta fel
o Nem fordulat volt, inkább hangsúly eltolódás
o A fordulat lényegében a Münchenben megkötött négyhatalmi egyezmény logikus
folytatása volt, s annak előzményeivel függött össze
 Schulenburg azon fáradozott, hogy a német-szovjet kapcsolatot helyre hozza, 1938. október 3-án
jelezte a miniszterének, hogy a szovjet külpolitika katasztrofális helyzetbe került
London és Berlin
 Herbert von Dirksen szerint a brit külpolitika a
„megbékéltetés” jegyében kész támogatni a
szudétanémetek autonómiáját
o Dirksennek nem tűnt föl a színjáték:
Aszudétanémetek követeléseit Hitler diktálja
 Driksen aggodalmai: Hitler elszántságáról ír jelentéseiben
  Neville Chamberlain háromszor találkozott Hitlerrel, és teljesítette a követeléseit
o Beleegyezett Csehszlovákia kiszolgáltatásával, a franciák beleegyezését biztosította
o A müncheni egyezménnyel a Szovjetunió elszigetelődött
 Londonból megfenyegették Csehszlovákiát
o Amennyiben igénybe vennék a szovjet-csehszlovák egyezményben biztosított szovjet
katonai segítséget, úgy „a bolsevizmus elleni keresztes háború” közepén találhatják
magukat
Moszkva és Berlin
 a Szovjetunió 1918-20-ban megtapasztalhatta a „Nyugat” bolsevizmus elleni fegyveres
intervencióját
 Sztálin tartott a kapitalista hatalmak támadásától, így vált a 20-as évek elejére a weimari
Németország szövetségesévé
 Az oroszok diplomatái és hadvezetése Németországtól és Japántól tartottak a legjobban
o A müncheni német-olasz-brit-francia egyezmény miatt is aggódtak
 1938 nyarára az elszigetelődés felé sodródott Moszkva, az első érdemi jelzés Berlinből
érkezett
 1938. december 1.: Julius Schnurre tett ajánlatot a szovjet követség kereskedelemi
képviselőjének
o Az ajánlat 200 millió birodalmi márka kölcsön volt, nyersanyagok ellenében
o A válasz nem volt elutasító, de elfogadó sem
 1939. március 15-től kezdve fokozódott az orosz-német tárgyalások
London, Washington, Párizs, Berlin
 A prágai bevonulás után London a figyelem középpontjába
került
 Chamberlain az alsó és felsőházban szólalt fel, miközben
Washingtonból határozott utasítás jött Londonnak
 Amerikát a konfliktusok nem hogy felelősségvállalásra
sarkallták volna, hanem éppen a kívülmaradás híveit
erősítették
 1939-ben Roosevelt megtalálta a lehetőséget, hogy
támogatásban részesítse Nagy-Britanniát és Franciaországot, a
„cash-and-carry” alapon
 Churchill már korábban is látta, hogy Hitlert csak egy
széleskörű szövetségi rendszer tartaná vissza


Hangsúlyossá vált a brit-

francia együttműködés
A II. világháború kirobbanásához
hozzájárult, hogy a britek, franciák,
oroszok, amerikaiak nem léptek fel
együtt, határozottan
II. A Molotov- Ribbentrop paktum (1939.
augusztus 23.)
  1926 áprilisában már kötöttek 1 semlegességi szerződést
 Közeledés oka:
o Németek: Kétfrontos háború elkerülése
o Szovjetek: A britekkel és a franciákkal elhúzódnak a tárgyalásokMi van, ha hoppon
maradnak?
 A háború kitörésének fő okozójaként ezt a paktumot tartják
 Szovjeteknél 1934-től van egy olyan irányzat (antifasiszta) ami arra irányul, hogy minden erőt
össze kell fogni Német-ország ellen→1935-ben válik hivatalossá
o 1938-39: Sztálin nyilatkozatai – nem tesznek különbséget országok között sem
 Már nem az antifasizmuson van a hangsúly, hanem a háború elkerülésén
 Csak úgy lehet megakadályozni a háború kirobbanását, ha összehívnak, egy nemzetközi
konferenciátMegnyerik Mussolinit megint (a müncheninél is kezdeményező volt)
o Az angolok nem mennek bele
 Akik emellett vannak, azok illúziókat kergettek csak, semmi realitása nem volt
 Németek már mindenkivel szerződéseket írtak alá – nagy biztonságban érezhette magát egy
esetleges háború kitörésével
 Franciák és angolok nem nagyon akarnak belépni a háborúba
o Mindenki azt hitte, hogy Nagy-Britannia és Franciaország nem fog hadat üzenni
Németországnak
 Darius közvetítésé-vel Göring még a hadüzenet előtt ajánlatot tesz, hogy beszéljék
meg, ne lépjenek be a háborúba, Németországnak Lengyelországon túl nincs több
követelése
 Titkos záradék: A németek átadnak érdekszférát a szovjeteknek (Balti-államok, Finnország,
Lengyelország egy része)
 Sztálin és Hitler hatalmas győzelemnek tartotta a paktumot, Sztálin tényleg azt hitte, hogy el
fogja tudni kerülni a háborút
A szerződés szövege
1. cikk. A két Szerződő Fél kötelezi magát, hogy tartózkodik az egymás ellen irányuló minden
erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más
hatalmakkal együtt.
2. cikk. Amennyiben a Szerződő Felek egyike egy harmadik hatalom részéről háborús cselekedetek
tárgyává lenne, a másik Szerződő Fél ezt a harmadik hatalmat semmilyen formában nem fogja
támogatni.
3. cikk. A két Szerződő Fél kormányai a jövőben tanácskozás céljából folyamatosan érintkezésben
maradnak egymással, hogy egymást kölcsönösen tájékoztassák a közös érdekeiket érintő kérdésekről.
4. cikk. A két Szerződő Fél egyike sem fog részt venni semmiféle olyan hatalmi csoportosulásban,
amely közvetve vagy közvetlenül a másik fél ellen irányul.
5. cikk. Amennyiben a Szerződő Felek között bárminő kérdés tekintetében viták vagy viszályok
keletkeznek, a két Fél ezeket a vitákat vagy konfliktusokat kizárólag baráti eszmecsere vagy szükség
esetén békéltetőbizottságok úján fogja tisztázni.
6. cikk. A jelen szerződést tíz év időtartamra kötik meg, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben azt egy
esztendővel e határidőnek a lejárta előtt egyik Szerződő Fél sem mondja fel, ennek a szerződésnek a
hatálya automatikusan további öt évre meghosszabbítottnak tekintendő.
7. cikk. A jelen Szerződést a lehető legrövidebb időn belül ratifikálni kell. A ratifikációs okmányokat
Berlinben kell kicserélni. A szerződés aláírásával haladéktalanul hatályba lép.
…és a titkos záradék
1. A balti államokhoz (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia) tartozó területek területi-politikai
átformálása esetén Litvánia északi határa alkotja egyúttal Németország és a Szovjetunió
érdekszférájának határát. Egyúttal mindkét részről elismerik Litvánia érdekét a vilnai területen.
2. A lengyel államhoz tartozó területek területi-politikai átformálása esetén Németország és a
Szovjetunió érdekszféráját hozzávetőleg a Narev, a Visztula és a Szan folyók vonala határolja el.
Azt a kérdést, hogy a kétoldalú érdekek kívánatosnak tüntetik-e fel egy független lengyel állam
fenntartását, és melyek lennének ezen állam határai, végleg csak további politikai fejlemények során
lehet tisztázni. A két kormány ezt a kérdést mindenesetre barátságos megegyezés útján fogja megoldani.
3. Délkelet-Európa vonatkozásában szovjet részről hangsúlyozzák érdeküket Besszarábiát illetően.
Német részről hangsúlyozzák a teljes politikai érdektelenséget ezeken a területeken.
4. Ezt a jegyzőkönyvet mindkét fél szigorúan titkosan fogja kezelni.