A hidegháború korszaka

Háborús együttműködésből békés szembenállás 1.

Szövetségesek háborús együttműködése:
 a három győztes nagyhatalom (USA, Szovjetunió, Nagy-Britannia) nincsenek jó viszonyban
 Szovjetunió totalitárius rendszere, kiegyezése Németországgal   demokratikus angolszász felfogás
o (1939. augusztus 23.: Molotov-Ribbentrop-paktum)
 Szovjetunió és a két nagyhatalom viszonyát tovább rontja hogy a Szovjetunió elfoglalta a három balti államot
 a háborúban az ideológia, szemléletbeli és hatalmi ellentétek háttérbe szorultak
 nagyhatalmak vezetői konferenciákon igyekeztek közös nevezőre jutni (Teherán, Jalta, …)
 a sztálingrádi győzelem után kezdődő szovjet előretörés során kezdtek megmutatkozni az ellenétek
 Sztálin már a háború utáni szovjet térnyerést tervezi  Churchill ennek lassításán dolgozik
 Roosevelt a háború után is fenntartható együttműködésben reménykedett
 1945. július 17. – augusztus 2., Potsdami értekezlet:
o együttműködés látszata
o döntenek:
 a háborús bűnösök felelősségre vonásáról
 elhatárolják a megszállási övezeteket
o britek, amerikaiak jóváhagyják:
 a szovjet területi nyereségeket
 a németek kitelepítését az elcsatolt területekről
 közös ellenséget legyőzték  nincs összekötő kapocs a szövetségesek között  bizalmatlanság fokozódik
 Truman: szovjet politikában egyre kevésbé bízik
Hatalmi átrendeződés:
 második világháború alapvetően átalakította a hatalmi viszonyokat
 vesztes nagyhatalmak (Németország, Olaszország, Japán) gazdasága romokban hever
o elvesztették katonai erejüket, átmenetileg szuverenitásukat is
 Nagy-Britannia:
o amerikai segélyekből fedezte fegyverkezését  eladósodott
o romokban hever az ipara
o másodrendű nagyhatalommá vált
 Franciaország:
o azért került a győztesek közé mert így a nyugatiak jobban tudták ellensúlyozni a megszállt Németországban a
Szovjetuniót
 Egyesült Államok:
o háború nem megviselte, hanem fellendítette a gazdaságát  gazdasága tovább erősödik
o atombomba birtokában egyértelműen a Föld vezető nagyhatalma
 Szovjetunió:
o óriási veszteségeket szenvedett
o 12 millió fős hadserege van  második nagyhatalom
o totális diktatúra:
o a fejletlen ország erőforrásait a hadseregfejlesztésre tudta teljes mértékben koncentrálni  fejlődést segíti
 a világ kétpólusúvá vált
o az Egyesült Államok és a Szovjetunió kiemelkedik, csak ők tudják békeidőben is előteremteni a
hadseregfejlesztéshez szükséges óriási összegeket
o következő évtizedekben a két szuperhatalom állásfoglalása dönt minden jelentős kérdésben
 világ pénzügyeire az USA döntő hatással van
o világ aranytartalékainak 80%-át birtokolja
o szabadkereskedelem biztosítását és ennek pénzügyi alapjait kívánja megteremteni
 közvetítő valuta a dollár lesz
 az államok nehézségeinek áthidalására létrehozzák a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, a Világbankot és
a Nemzetközi Valutaalapot, az IMF-t

ENSZ:
 a győztes hatalmak az új világrend biztosítása és a béke fenntartása érdekében egy új nemzetközi szervezetet
hoznak létre
 United Nations, Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ)
 felépítése a győztes hatalmak dominanciáját biztosítja
 vesztes államok kezdetben nem tagjai
  Közgyűlés: legfőbb szerv
 Biztonsági Tanács:
o győztes hatalmak uralják
o 11 tagja van (kezdetben)
o öt legerősebb állam (USA, Szovjetunió, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína) állandó tagsággal és vétó joggal
rendelkezik
o többi hat tag folyamatosan cserélődik  nincs vétójoguk
 ENSZ védnöksége alatt számos szakirányú szervezetet hoznak létre
o UNESCO – oktatás, kultúra, tudomány
FAO – élelmezés és mezőgazdaság
WHO – egészségügy
IMF – Nemzetközi Valutaalap
o problémák megoldásában egyeztetnek, katasztrófákkor közbelépnek
 működésének fontos feltétele a költségvetés  tagállamok befizetései biztosítanak
o legnagyobb arányban az USA
Nürnbergi per:
 a vesztesek által elkövetett, háborús bűnökben vétkeseket felelősségre kívánják vonni
 felkutatott náci vezetők perbefogására nemzetközi bíróságot hoznak létre
 1945-1946:
o Nürnbergben zajlik a per
o főbűnösök közül 12-t halálra ítélnek
o 1949-ig még közel 200 jelentős náci vezető kerül bíróság elé
A hidegháború kibontakozása 2.
Nyílt szembenállás kialakulása:
 szovjetek birodalmuk és befolyási övezetük növelésére használták fel katonai jelenlétüket  amerikaiak nem
számítottak erre
 szövetségesek úgy döntenek, hogy a nácik elleni harc során elfoglalt csatlós államokat és Németország területeit
megszállva tartják  amíg békét nem kötnek a szovjetek
o ezek az országok nem nyerték vissza függetlenségüket, szuverenitásukat
o Szövetséges Ellenőrző Bizottság, a SZEB irányítja őket
 mindhárom győztes nagyhatalom részt vesz benne
 SZEB elnöke:
o tényleges vezetést ő gyakorolja
o széles jogkörrel rendelkezik
 törvények megsemmisítése
 kormányok, politikai pártok működésének ellenőrzése
 állampolgárok letartóztatása
 hatalmi, ideológiai ellentétek, a demokrácia és a diktatúra szembenállása miatt a győztesek hatalmak eltávolodnak
egymástól
 mindkét fél a saját politikájukkal azonosuló politikai erőket támogatta
 Szovjetunió: kommunista pártokat támogatja, igyekszik növelni befolyását
 britek, amerikaiak: Olaszországban, Görögországban, Iránban, Japánban igyekeznek visszaszorítani a kommunistákat
 1945-1946: a kétszuperhatalom igyekszik fenntartani az együttműködés látszatát
 rejtőzködő szembenállás, konfliktusok miatt lépésről lépésre távolodnak egymástól
 Görögország:
o náci megszállással szemben partizánmozgalom alakul ki  külön szerveződtek a polgári és kommunista erők
o 1943-tól sokszor szembekerülnek egymással
o 1944: németek kivonják erőiket Görögországból
o kommunista erők a hatalomátvételre törekednek
o 1944. december: angolok partra szálnak fegyverrel megakadályozzák a hatalomátvételt
o polgári kormányzat támogatói: angolok, amerikaiak
kommunista kormányzat támogatói: jugoszlávok, szovjetek
o 1946-ig polgárháború van Görögországban
o a polgárháború összefügg a tengerszorosok kérdésével
o orosz igény: Boszporusz, Dardanellák ellenőrzése  Potsdamban elutasítják
o Sztálin ultimátumban szólítja fel a török kormányt határigazítások elfogadására és a szorosok „közös”
katonai ellenőrzésének engedélyezésére
o Egyesült Államok közbelép  térségbe küldi a 6. amerikai flottát  visszavonulásra kényszeríti Sztálint
o Földközi-tenger térségében a brit flotta szerepét átvette az amerikai haditengerészet
 1946, Fulton:
o Churchill a fokozódó ellentétre hívja fel a figyelmet
o vázolta a folyamatos szovjet előretörést
 o szerinte, ha elakarják kerülni a háborút, akkor fegyverkezni kell  szovjeteket csak az elrettentő erő állítja
meg
o sokan Churchill beszédétől számítják a nyílt szembenállás, a hidegháború korát

 vasfüggöny:
o Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig tart
o a szovjet szférában találhatók Közép-és Kelet-Európa államai, fővárosai (Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest,
Belgrád, Bukarest, Szófia)
o szovjet befolyás alatt állnak, alá vannak vetve Moszkva egyre fokozódó ellenőrzésének
Feltartóztatási politika:
 1947: Truman megfogalmazza az amerikai külpolitikai irányait, az ún. feltartóztatási politika alapjait
 1947-ig megtörtént szovjet előretöréseket tudomásul veszik  nem indítanak harcot értük
 megálljt parancsolnak  nem tűrnek el újabb térnyeréseket
 fokozzák az amerikai katonai jelenlétet, támogatják a polgári erőket
 szegénység és a nyomor erősíti a szélsőségeket  nyomort le kell küzdeni a kommunisták visszaszorítása érdekében
Marshall-terv:
 segélyprogram, a feltartóztatási politika fontos elemét képezte
 egykori tábornok, vezérkari főnök, amerikai külügyminiszter nevéhez kapcsolódik
 nyugat-európai ínséget, nélkülözést akarta felszámolni
 működőképessé szeretné tenni a térség gazdaságát
 biztostani kívánja az amerikai áruk piacát, amerikai gazdaság mozgásban tartását
 komoly pénzügyi segítséget jelent
 javítja az életkörülményeket
 elősegíti a helyreállítást, a gazdaság gyorsabb talpra állását
 piacot biztosít az Egyesült Államok gazdaságának
 1947-1951: amerikaiak szociális, politikai és gazdasági céljai is teljesültek
 feltételekhez kötötték: európai feleknek növelnie kell az együttműködést, meg kell nyitniuk egymás előtt a piacaikat
 Szovjetunió elutasítja a segélyt
o amerikai befolyás erősödését látta benne
o befolyása alá került Köztes-Európa államait is a program elutasítására kényszeríti
KGST:
 1949. január: a Marshall-terv helyett a Szovjetunió és a szovjet tömb országai saját gazdasági szervezetet hoz létre
 KGST: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa
 tagországait jórész a Szovjetunió látja el energiahordozókkal, nyersanyagokkal
 nagyobb mennyiség és gazdaságosság érdekében az országok különböző termékek előállítására szakosodnak
o nem feltétlenül felelt meg az ország adottságainak, hagyományainak
 nyugati gazdaságoktól vámokkal, adminisztratív eszközökkel elzárt piacot biztosított  nem ösztönöz fejlesztésre
NATO:
 Szovjetunióval szembeni felzárkózási politikai sikere a katonai erő felmutatásán is múlik
 1949. április: az Egyesült Államok kezdeményezésére létrejön a nyugati demokráciák katonai szövetsége, a NATO
 a szervezet védelmi jellegű  tagországoknak akkor biztosít katonai támogatást, ha támadás éri őket
 közös politikai irányító szervezeteket és közös katonai parancsnokságot alakítanak ki
 közös hadgyakorlatokat tartanak
 NATO fő erejét az USA adja
 nyugat-európai NATO-tagok területén amerikai támaszpontokat létesítenek, amerikai katonákat állomásoztatnak
 békeidő: tagországok hadseregei saját kormányuk alá vannak rendelve
 háború esetén: NATO katonai parancsnoksága veszi át az országok hadseregeinek irányítását
A párizsi béke és a német kérdés 3.
Párizsi béke:
 a vesztes országok fegyverszüneti egyezményeikben elismerték a győztesek akaratát
o vesztes országok szuverenitását a SZEB korlátozza
 megszállók a békekötésig nem hagyják el az elfoglalt területeket, békekötést nem sietettik
 1947. február: Németország és Japán kivételével a többi vesztes országgal (Bulgária, Finnország, Olaszország,
Magyarország, Románia) aláírják a békeszerződést
 győztesek diktátuma
 Németországgal nem kötnek békét  nem szól Németország elcsatolt területeiről; nem tartalmazza a balti államok,
Lengyelország keleti részének és Kárpátaljának a szovjet bekebelezését sem
 Bulgária:
o megtarthatja Dél-Dobrudzsát
o elveszítette Kelet-Trákiát  Görögország kapja meg
 Románia:
o visszakapja a háború ideje alatt, Magyarországnak átadott területeket
 o Besszarábiát át kell adnia a Szovjetuniónak
 Olaszország:
o a dalmáciai területeket Jugoszláviának kell adnia
o 1954: megkapja Triesztet
 a vesztes országoknak jórészt az 1937-es határait állították vissza
 jelentős jóvátételt kell fizetnie a vesztes országoknak  kisebb-nagyobb anyagi megterhelés, Magyarország: nagy
 nem rendezik a kisebbségi problémákat, nem születnek kisebbségvédelmi rendelkezések
 Közép-Európából több mint 15.000.000 embert telepítenek ki
 etnikai keveredettség  számottevő magyar, lengyel, török népesség kényszerül menekülni
 Lengyelország és Magyarország területén szovjet csapatok állomásoznak  csak formálisan nyerték vissza
függetlenségüket
A német kérdés:
 Németország romokban hever, nem rendelkezik elismert politikai szervezettel
 a győztesek Németországot négy megszállási övezetre bontják: szovjet, amerikai, brit, francia
 nagyhatalmak az egységes Németország fenntartásában érdekeltek
o szovjetek: biztonságukat, jóvátétel minél gyorsabb kifizetését remélik
o britek, amerikaiak: az európai erőegyensúly nélkülözhetetlen elemének tekintik az új, demokratikus
Németországot
 két szuperhatalom szembenállása miatt Németország az ellentétek középpontjába kerül
 Németország jelentős gazdasági potenciával rendelkezik
 egység helyett két német állam jön létre:
o nyugati: amerikai, angol, francia
o keleti: szovjet
 Németországnak 20 milliárd dollár kártérítést kell fizetnie
 Szovjetunió:
o német gyárak százait szereli le
o termelés jó részét lefoglalja
o visszatartja a hadifogjokat kényszermunkára
o a rossz életkörülmények tovább romlanak
 1946: összevonják az angol és amerikai övezetet  Bizónia
 1948: összevonják Bizóniával a francia övezetet is  Trizónia
 Amerikaiak egy külön állam létrehozásával akarták megállítani a szovjet előretörést
 keleti zóna:
o szovjetek megkezdik a társadalmi viszonyok megváltoztatását  német kommunistákat használnak fel
o földosztás  Walter Ulbricht vezeti
o államosítják a nagybirtokokat
o teljesen lecserélik a hivatalnoki kart
o nácikkal együttműködő vállalatokat államosítják  teljes államosítás elindítása
 nyugati zóna:
o 1948. június 20: valutareform  gazdaság fellendítése és az önállóság megerősítése érdekében
o szovjetek is adnak ki új pénzt
 Berlini blokád: 1948. június – 1949 május
o szovjetek lehetőséget látnak Nyugat-Berlin megszerzésére
o lezárják a Nyugat-Berlinbe vezető utakat, vasutakat, hajózási útvonalakt
o sok szenvedést hoz a berliniek számára
o hiányt szenvednek: élelemben, fűtőanyagban, gyógyszerben
o Truman nem hátrál meg
o légifolyosók szabadok  amerikai és brit szállítógépekkel légihidat hoznak létre
o nyugatiak kitartanak  egy év múlva visszakozásra kényszeríti a Szovjetuniót
 a blokád felgyorsította a két német állam létrejöttét
 1949:
o Németországi Szövetségi Köztársaság, NSZK:
 Nyugat-Németország
 Grundgestz: ideiglenes, demokratikus elveken alapuló alaptörvénye
o Német Demokratikus Köztársaság, NDK:
 Kelet-Németország
 szovjet típusú diktatúrát valósít meg
A két német állam:
 német békeszerződés megkötése elmaradt
 a két német állam az egymással szemben álló hatalmi blokk részes lett
 NDK:
o kiépül a kommunista diktatúra
 o tartós és közvetlen marad a szovjet jelenlét
o az államosított gazdaság nem tudta biztosítani a fellendülést
o szegénység kilátástalanság  1953: munkásfelkelés, tankokkal verik le
o a hatalom megszilárdította a diktatúrát
o egyre többen szöknek át a nyugati területekre
o a szovjetek és a német vezetés a határ teljes lezárása mellett dönt
o 1961: megépítik a berlini falat
o a fal a diktatórikus rendszerek jelképévé vált
 NSZK:
o megkezdik a demokratikus viszonyok megteremtését
o első kancellár: Konrád Adenauer
o fokozódó szovjet veszély segíti az ország függetlenségének erősítésében, újrafelfegyverzésében
o pártolja a francia-német megbékélést
o 1950, Schuman terv: igent mond Robert Schuman, a francia külügyminiszter javaslatára, a gazdasági
együttműködésre
o 1955: felveszik az NSZK-t a NATO-ba  teljes integrálódás
o lendületes fejlődésnek indul a gazdaság
o második ipari nagyhatalom lesz (USA az első)
o kiépítik a szociális piacgazdaságot
 szabad teret ad a piacnak, de a szabad állami újraelosztás révén a szegényebb, hátrányos helyzetű
rétegeknek is jut a javakból  tompítja a társadalmi feszültségeket
A szovjet tömb kialakulása és jellemzői 4.
Köztes-Európa szovjetizálása:
 Köztes-Európa területein igyekeztek a szovjetek elősegíteni a helyi kommunista pártok pozíciószerzését
 megkülönböztetett szerep jut a SZEB-nek  szovjet irányítású
 1948-ra a csatlós kormányok veszik át a hatalmat
 a folyamat több szakaszból áll
o 1945: elősegítik a kulcspozíciók megszerzését a kommunistáknak
o megszerzik a gazdaság felügyeletét  szovjet hadsereg fenyegető jelenléte tette lehetővé
o a kommunista pártok programjaikban a polgári demokrácia megvalósítását támogatják  népi képviselettel
o szétzúzzák a régi elit minden csoportját
o felhasználják a háborús bűnösök elleni jogos fellépést  fasisztáknak minősítik a korábbi politikai erőket
o földosztást erőszakolnak ki  taktikai okokból
 távlati cél: kolhozosítás
 így akarták megnyerni a parasztságot, és kihúzni a régi elit és az egyházak alól a gazdasági alapokat
o 1945-től: régi pártok nem szerveződhetnek újra  csal a baloldali, polgári alapú pártok
 a politikai paletta jobboldalára kerülnek, a kommunistákkal szemben
 fokozatosan visszaszorítják őket  erőszakos propagandával, választási csalással, letartóztatásokkal,
koncepciós perekkel
 szociáldemokrata pártokat a kommunista párttal egyesülésre kényszerítik
o háborús károk helyreállítását a kommunisták irányítják
 felhasználják az állam térnyerésére
 1945-től: iparban, kereskedelemben államosításokat hajtanak végre
 1948-1949: teljesen felszámolják a mezőgazdaságot, minden civil kézben lévő szervezetet
 így vált teljessé a szovjet típusú totális állam kialakítása
Lengyelország:
 sorsa a háború utolsó szakaszában dőlt el
 szovjetek szabadították fel a náci megszállás alól
 Honi Hadsereget meggyengítik, felszámolják
 1945: szovjet csapatok a lengyel kommunistákból új kormányt kreáltak, lublini kormány
 lengyel emigránsok jelentős része nem tért haza
 szovjet katonai jelenlét leküzdhetetlen akadályt jelent
 több 10.000 ellenálló hal meg
 demokratikus erők nem maradtak egyben  megkönnyíti a kormány térnyerését
 földosztás, polgári erők megosztása a forgató könyv szerint zajlik
 választást csak 1947-ben mernek tartani  eddigre a társadalmat és az államapparátust megdolgozták
o kommunisták és a befolyásuk alatt álló pártok kerültek fölénybe
o beolvasztják a szociáldemokratákat  totális állam kiépítése, „fordulat éve”
 nem tudták elvenni a parasztságtól a földet
 kollektivizálás kudarcot szenved
 nem tudják megtörni a lengyel katolikus egyház erejét sem
Csehszlovákia
 csehszlovák elnök, Beneš 1943-tól egyre jobban közeledik a szovjetekhez
 beleegyezik, hogy Kárpátalja a Szovjetunióhoz kerüljön
 eléri, hogy Sztálin támogassa a németek és magyarok kitelepítését Csehszlovákiából  csehszlovák homogén
nemzetállamot hozhat létre
o 3.000.000 németség teljes kitelepítése megtörtént, felvidéki magyarságot csak részben tudja kitelepíteni
 jó viszony Sztálinnal  ideig betartják a demokratikus politikai játékszabályokat
 1947-től erősödik a szovjet nyomás
o kiszorítják a polgári erőket a hatalomból
o elfogadja a Marshall-segélyt  majd Sztálin parancsára elutasítja
o 1948: szovjet fenyegetés  kommunista miniszterelnököt nevez ki maga helyett
 elkezdődik a totális diktatúra kiépítése
Románia:
 1944. augusztus 23.: kommunisták részvételével koalíciós kormány alakul
 az ország szovjet megszállás alá kerül
 szovjetekkel együttműködő kormány kinevezésére szólítják fel I. Mihály királyt
 erőszakkal, propagandával ellehetetlenítik a polgári pártokat
 1946 után a kommunista vezetésű erők győzelmét hirdetik
 1947: fokozzák az erőszakot, király is emigrál
 1948: egyesítik a kommunistákat és a szociáldemokratákat  bevezetik az egypárti diktatúrát
Bulgária:
 nem vettek részt a szovjetek elleni háborúban
 oroszokkal történelmi a barátságuk
 Szovjetunió hadat üzen Bulgáriának, megszállja
 1944: átveszik a hatalmat
 választással igyekeztek hatalmukat legalizálni
 polgári erők bojkottálnak  így se sikerül megállítani a folyamatot
 beolvasztják a szociáldemokratákat a kommunista pártba
 ország vezetője: Georgi Dimitrov lesz  nemzetközi ismertségű kommunista
Jugoszlávia:
 1941: német megszállás
 horvát bábállam jön létre, többi terület német irányítás alá kerül
o Délvidéket Magyarországhoz csatolják
 németek ellen erős partizánmozgalmak szerveződnek
o megszállók és egymás ellen is harcolnak
 1943: kommunisták győznek, Tito vezetésével riválisaikat megsemmisítik
 nyugati szövetségesek Tito mellé állnak
 német hadsereg Jugoszlávia térségében vereséget szenved
 az országot kommunista partizánok szabadítják fel, szállják meg  megszerzik a hatalmat
 Tióék szovjet nyomásra választásokat tartanak
 kommunisták győznek
 Tito önálló politikát kívánt folytatni  módszereiben, felfogásában hasonló Sztálinéval
 TitoSztálin
Finnország
 németek oldalán vettek rész a 2. világháborúban
 országban német csapatok állomásoztak
 ellenét a Szovjetunióval
 elkerüli a szovjetizálást
 1944. szeptember 19: szovjetekkel fegyverszünetet kötnek
o vállalják, hogy szembefordulnak a németekkel
o szovjetek nem szállják meg az országot
 németekkel is megegyeznek
o németek kivonulnak
o csak látszólag támadják meg őket
 a németekkel való egyezkedés a szovjetek tudomására jut  fegyverrel kiverik a német haderőt az országból
 finnek területi engedményeket tesznek
jelentős jóvátételt vállalnak
 megjelennek a politikai életben is a kommunisták
 koncepciós eljárásokat indítanak
 nem állomásozik szovjet sereg az országban  polgári pártok összefognak  harcuk eredményes
 cserébe nagy engedményeket tesznek
 1948, szerződés:
 o gazdasági együttműködés a Szovjetunióval
o kölcsönös segítségnyújtás
o finnek nem csatlakoznak szovjetellenes tömbhöz  részesei a szovjet „biztonsági övezetnek”
Szovjet politika és taktika a világháború után:
 1943: szovjetek megszüntetik a kommunista előretörést szolgáló nemzetközi szervezetet, a 3. Internacionálét
 1947: szovjetek létrehozzák helyette a Kominformot
o Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája
 a sztálini rendszer az országon belül is felerősíti az ideológiai nyomást és terrort
 Sztálin válasza a háborús nehézségére:
o a személyi kultusz további burjánzása
o a bizalmatlanság
o a belső ellenség keresésének fokozása
 hazatérő hadifogjokban nem bíztak  munkatáborokban megszűrik őket
 megszerzett/ visszaszerzett területeken restaurálják a sztálini rendszert
 a rendszer a saját népétől is fél  fokozzák a terrort, ideológiai harcot
 sematizmus:
o a szocialista építés idealizálása
a normát túlteljesítő, a párthoz és a kommunista eszmékhez hű munkás példának állítása
o ezt követelik a művészetektől  óriási károkat okoznak a tudomány területén és az oktatásban
 ismét fellépnek az országban élő népcsoportokkal szemben, különösen a zsidók ellen
 1948: megalakul Izrael  nem lesz a Szovjetunió szövetségese
 1953: Sztálin meghal
Gyarmati rendszer felbomlása 5.
Gyarmati rendszer összeomlása:
 az európai hatalmak gyarmati uralma már az I. világháborúban meggyengült
 gyarmattartók meggyengültek, gyarmatok megerősödtek
 II. világbáború után még inkább igaz
 sok gyarmatok komoly fegyverős erő jött létre, pl: Vietnám
 a két szuperhatalom nem támogatta a gyarmati rendszer helyreállítását
o befolyásuk növelése érdekében segítik a felszámolásukat
o Szovjetunió:
 ideológiája tagadja a gyarmati rendszert
 felszabadulásuk az ellentábor erejét gyengíti
 lehetőséget teremt a szovjet befolyás növelésére, kommunista rendszer megvalósítására
o Amerika:
 felfogásuk tagadja a gyarmati függést
 Amerika növelni szeretné ezekben az országokban a politikai és gazdasági befolyását
India:
 az indiai szubkontinensek már a háború előtt alkotmányt ígértek a briteknek
 ígéretekkel akarják távoltartani a japánoktól az indiaiakat
 gyarmat gazdasága erősödik  polgárosodó vezető réteg is
 angolok nem akarták betartani az ígéreteiket
 1947: angolok beleegyeznek, hogy a Nemzeti Kongresszus jelöltje, Nehru alakítson kormányt
 belső ellentétek
 hinduk  muzulmánok
zavargások alakulnak ki
 állandósulnak a véres összetűzések  több mint egy millió ember hal meg
 1947: India független lesz
 három országra esik szét, (vallási alapon):
o India – hindu
 jó kapcsolatra törekedik a Szovjetunióval
 állami fejlesztési terveket hajtanak végre
 nem számolják fel a magántulajdont
 demokratikus állam kiépítésére törekednek
o Pakisztán – iszlám
o Ceylon – buddhista
 milliók hagyják el a lakhelyüket, hogy a vallásuknak megfelelő országba költözhessenek
 Indiai Köztársaság  Pakisztán
o Kasmír birtoklásáért több háborút is vívnak (1947,1965)
Kína:
 Kuomintang és a Kínai Kommunista Párt:
o Kuomintang: amerikaiak által támogatott nemzeti oldal
 o Kínai Kommunista Párt, KKP: szovjetek pártfogoltja
o egymással és a japánokkal is küzdenek
 1945: Vörös Hadsereg elfoglalja Mandzsúriát  Kuomintang egyre jobban visszaszorul
 KKP felkarolja a földosztási programot  nemzeti oldal helyzete megpecsételődik
o az ország 98%-ban parasztok lakta
 nemzeti erők visszaszorulnak Tajvanra
 1949. október 1.: Mao Ce-tung vezetésével kikiáltják a Kínai Népköztársaságot
 Mao sztálinista rendszerhez hasonló rendszert hozott létre
 Mao erőszakos eszközökkel kívánta átalakítani a kínai társadalmat, gazdaságot
Közel-Kelet:
 az első világháború végén, az Oszmán Birodalom felbomlása után francia és angol gyarmati befolyás alá kerül
 a második világháború után Anglia és Franciaország meggyengült  1948: megszűnik a gyarmati uralom
 arab-izraeli konfliktus
 zsidó bevándorlás  arabok elégedetlenek  britek korlátozzák a betelepülést
 holokauszt után tömeges a menekültek bevándorlása
 nagyhatalmak az ENSZ kezébe adták a döntést
 ENSZ két részre osztja Palesztinát
o arab állam
o zsidó állam
 1948: Ben Gurion kinyilvánítja Izrael állam megalakulását
 demokratikus berendezkedés kiépítésbe kezdenek
 környező arab országok támadást indítanak
 arabok vereséget szenvednek  megosztottak, gyengébben felfegyverzettek
 Izrael a korábbinál nagyobb területeket tudott megszerezni
o palesztin lakosság a környező területeken telepedik le, menekülttáborokban
 a konfliktus egyre inkább a két szuperhatalom szembenállásának színterévé vált
 az arab országok egy részét a Szovjetunió elkezdte támogatni  hogy növelje a befolyását a térségben
 szuezi válság:
o 1956. október: Izrael támadást indít Egyiptom ellen
o Izrael és szövetségesei megnyerik a háborút
 USA: nem támogatja az európai hatalmak önálló törekvéseit
Szovjetunió: követeli, hogy az angolok és franciák vonuljanak ki a térségből
 két szuperhatalom nyomására Izrael és szövetségesei visszavonulnak
 USA támogatja Izraelt
o jelentős katonai segítséget kap
 Izrael megőrizte a demokratikus berendezkedését
Harmadik világ:
 1950-es évek közepe: ázsiai gyarmatok zöme felszabadul
 angolok kivonulnak, franciák csak hosszú harcok után adták fel pozícióikat
 1960-as évek közepe: afrikai gyarmatok zöme felszabadul
 új országok nehéz helyzetbe kerültek:
o törzsi, vallási alapú harcok
o szegénység
o gazdasági elmaradottság
o szembenálló csoportokat egyik oldalról a szovjetek, másikról az amerikaiak és a volt gyarmattartók
támogatják
 új országok:
o zömük magántulajdonon alapuló társadalmat épít ki
o gazdaságilag fejlett országokra vannak utalva
 nyersanyagokat, mezőgazdasági termékeket szállítottak
 olcsó munkaerőt biztosítottak a területükön beruházó vállalatoknak
o gazdasági befolyásukat a fejlett országok igyekeztek politikailag és katonailag is kihasználni
o az egykori gyarmatoknak egyszerre jelent függést és a gazdasági fejlődés forrását  újgyarmatosítás
 az újonnan felszabadult gyarmatok a jelentősebb országok vezetésével új, független irányvonalat kíséreltek meg
kialakítani
 harmadik világ: az el nem kötelezettek mozgalma
o azokat az országokat jelenti, melyek a hidegháború időszakában sem a nyugati hatalmak, sem az egykori
keleti blokk országaival nem kötöttek szövetséget
o 1955: Bandungban rendezett értekezleten bontakozik ki
 elítélték a gyarmatosítást
 megfogalmazták az országok békés együttélésének elveit
 vezérei: Nehru (indiai), Nasszer (egyiptomi)
 kezdetben diplomáciai siker
  nem születnek komoly eredmények  ellentét a résztvevő országok között, fejlettlenség
A hidegháború és az enyhülés kezdete 6.
A hidegháború kibontakozása:
 a szovjet terjeszkedés és az amerikai feltartóztatási politika állandósította a hidegháborút
 állandósul a két szuperhatalom fegyverkezési versenye
o atombomba, hidrogénbomba
o hordozó repülők, rakéták fejlesztése
o óriási veszélyt jelent az emberiségre
 a Föld megsemmisülésének kockázta és a két szuperhatalom közötti katonai egyensúly segített a harmadik
világháború elkerülésében
 USA és a Szovjetunió támogatásával egymást érik a helyi háborúk
a két szuperhatalom ilyen jellegű, közvetett szembenállását nevezzük hidegháborúnak
 hidegháború fontos részét képezte mindkét oldalon az ideológiai és propagandaháború
 kémkedés is a hidegháború velejárója
A koreai háború:
 Sztálin:
o nemzetközi helyzet élesedik
o küszöbön a harmadik világháború
 koreai háború  reális veszély egy újabb világméretű háború kirobbanása
 1945: Koreai-félsziget szovjet és amerikai megszállás alá kerül
 két Korea jön létre
o kommunista, északon
o kapitalista, délen
 1950: Sztálin és Mao Ce-tung jóváhagyásával az északi kommunista sereg megtámadja a déli szomszédját
o szinte az egész félszigetet elfoglalja
o Egyesült Államok és szövetségesei visszavágnak  ENSZ felhatalmazásával
o Sztálin kérésére a kínaiak belépnek a harcokba
o visszaszorítják a demarkációs vonalra az ENSZ-erőket
 1953: fegyverszünetet kötnek
o ma is érvényben van
o Észak- és Dél-Korea határai ma is nagyjából a háború előtti vonalon húzódnak
A szovjet politika Sztálin után:
 1953. március: meghal Sztálin
 hatalom a Sztálin környezetét alkotó és az őt kiszolgáló vezetők kezébe került
 utódlásért folyó politikai harc alakul ki
 letartóztatják, kivégzik Sztálin jobb kezét, az állambiztonság vezetőjét, Beriját
 Hruscsov győz
 hatalmi harc még évekig tart, 1956-ban szilárdul meg az új pártvezetők helyzete  1956-ig Hruscsov belpolitikája
sztálinizmus és a reformok között ingadozik
 ország ki van merülve  Hruscsov enyhíteni akar a nyomorszinten élő emberek helyzetén, szakítani akar a sztálini
rendszer szembetűnő sajátosságaival
 1956. február: nyíltan színt vall az SZKP 20. kongresszusán
o a problémákat és a terrorrá váló visszaéléseke Sztálin személyi kultuszára vezette vissza
o a hibáknak nemcsak Sztálin, hanem a rendszer is az oka
Hruscsov külpolitikája az 50-es években:
 a belpolitikai lazítás elképzelhetetlen lenne a fegyverkezés visszafogása nélkül  ez teszi ki a Szovjetunió éves
költségvetésének jelentős részét
 kifejlesztik a tömegpusztító fegyvereket
o 1949: atombomba
o 1953: hidrogénbomba
 1960-as évek eleje: nagy hatótávolságú rakéták, „kölcsönös megsemmisítés elve”  növeli a Szovjetunió
biztonságérzetét
 Hruscsov egyre ritkábban emlegeti a harmadik világháború esetleges kitörését
 megfogalmazza a két világrendszer békés egymás mellett élésének gondolatát
 politikáját a belső hatalmi harcok és a külpolitikai konfliktusok kölcsönhatásai határozzák meg
 ha a nyugati hatalmak keményebben lépnek fel, akkor több szovjet vezet Hruscsovot hibáztatja
 Szovjetuniónak tett nyugati engedmények és a szovjet hadászati fejlesztések Hruscsovot igazolják
 1953: fellázadnak a német munkások, leveri a felkelést
 1955: NSZK-t felveszik a NATO-ba  Hruscsov belpolitikai ellenfeleit erősíti
 1955: Szovjetunió létrehozz a Varsói Szerződést
o csatlós államait tömörítő szovjet vezetésű katonai tömb
 1956: feszültség enyhülni látszik
  Hruscsov feloszlatja a Kominformot
 1956. ősz:
o kiéleződik a helyzet
o Lengyelországban sztrájkok, tüntetések kezdődnek
o jobb életkörülményekért, a sztálinista rendszer reformjáért
o sikerül békésen leverni  fenyegetéssel, engedményekkel
o beleegyeznek Gomulka kinevezésébe, feltétel: Lengyelország a szovjet blokkban marad
 szuezi álság és a magyar forradalom növeli a feszültséget
 magyar forradalom:
o engedmények politikáját kívánták folytatni
o radikális magyar változások (kilépés a Varsói Szerződésből)  Hruscsov katonai megoldás mellett dönt
o szuezi válság elterelte a nemzetközi figyelmet a magyar eseményekről
o szabadságharcba fordult magyar forradalmat a szovjet hadsereg veri le
Kubai rakétaválság
 Fidel Castro vezetésével forradalom tör ki  nyomor és az amerikaiakat kiszolgáló diktatúra ellen
 1959: megszerzi a hatalmat
 Hruscsov támogatta ezt a rendszert
 egyre inkább kommunista jelleget ölt
 az Egyesült Államok Castro elől menekülő emigránsok segítségével akarja megdönteni a kubai rendszert
 1962: szovjetek atomrakétákat telepítenek Kubába
 John Kennedy (1961-1963) határozottan lép fel  blokád alá vesz Kubát
 amerikai és szovjet hadihajók farkasszemet néztek egymással
 a Földet nukleáris háború veszélye fenyegetett
 utolsó pillanatban sikerül kompromisszumot kötni
o szovjetek kivonják a rakétákat Kubából
o Egyesült Államok lemond Kuba lerohanásáról
Ellentétek a Szovjetunió és Kína között
 Hruscsov irányváltása kiélezte a Szovjetunó és Kína közti ellentéteket
 sztálinista Kína nem nyitott a reformokra
 ideológiai ellentét, hatalmi ellentét – nyílt szakításhoz vezetett
 szovjet-kínai határ: fegyveres összecsapások
 szovjet haderő egy részét keletre kellett csoportosítania
 az amerikai politika ezt kihasználva közeledett Kínához
 szovjetek egyezkedni kényszerültek a Nyugattal, nyitottabbá váltak a tárgyalásokra