Az első világháború

A XIX. század végére a nagyhatalmak felosztottak minden elérhető területet egymás között.
A világgazdaság fejlődése azonban arra ösztönözte a hatalmakat, hogy újabb gyarmatokat
szerezzenek, ehhez azonban szövetségek létrehozására volt szükség. Két nagy szövetségi
rendszer jött létre:

Két ellentétes tábor

1. ANTANT
Tagjai: Franciaország, Oroszország, Anglia
1893. – Francia-orosz szövetség
1904. – Francia-angol egyezmény
1907. – Angol-orosz szerződés

2. KÖZPONTI HATALMAK
Tagjai: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország
1882. – Hármas szövetség (Németo., OMM, Olaszo.)

Célok
Németország
- A legkésőbb kialakult nemzetállam (1871)
- Versenyfutást folytatott a gyarmatokért
- Leggyorsabban fejlődő nehézipari hatalom
Osztrák- Magyar Monarchia
- Soknemzetiségű, nagy területű, széttagolt, súlyos belpolitikai gondok
- Célja: balkáni területeken átvenni a hatalmat
Franciaország
- Fejlett gazdaság, viszont kontinentális vezető szerepe megszűnt
- Célja: revans Németországgal szemben (Elzász-Lotaringia miatt, 1870/71)
Anglia
- A világ vezető gazdasági és pénzügyi hatalma
- Legtöbb gyarmattal Anglia rendelkezik + a legnagyobb hadiflottával
- Célja: kontinentális egyensúly megtartása Európában
Oroszország
- Gazdaságát tekintve a legelmaradottabb, de óriási terület
- Célja: Balkán és Fekete-tenger megszerzése (melegtengeri kikötő)

Konfliktusok:
 - 1877-78. Orosz-török háború: A Balkánon élő népek új elnyomókat kaptak a török
helyett, továbbra is elégedetlenek + OMM okkupálta1 (1878) majd annektálta2 (1908)
Bosznia-Hercegovinát  emiatt 3 császár (orosz-német-osztrák) 1873-as szövetsége
felbomlott 1878-ban. 1879-ben létrejött a kettős szövetség (OMM + No), majd 1882-
ben Olo. csatlakozásával 3-as szövetséggé (OMM, No, Olo.) bővült.
- 1905., 1911. I. és II. marokkói válság: Marokkóért harc Fro. és No. között. Fro-nak
sikerült megszállnia, GB segítségével.
- 1912-13., 1913. I. és II. balkán háború: a Balkán népei3 harcolnak Töro. ellen az
elsőben. A másodikban: Bulgária ellen a balkáni államok4.

Előnyök/Hátrányok

Központi hatalmak
- Előny: egy tömböt alkot, könnyű az utánpótlást biztosítani.
- Hátrány: több frontos háború lehetősége esetén nincs elég erőforrás, utánpótlás.
Antant
- Előny: több irányból tud támadni, kimeríthetetlen utánpótlással bír.
- Hátrány: szárazföldi hadereje gyengébb, mint a központi hatalmaké, ezért egy
nagyobb és gyors szárazföldi támadás legyőzheti.

Tervek
- Schlieffen-terv: (Németország villámháborús terve)
No lerohanja Fro-ot, a monarchia Szerbiát, villámháborús győzelmek, majd bízva
Oroszország lassú reakciójában közösen ellene vonulnak.
- Antant terve: Oroszország gyors mozgósítása után védekezni minden irányból.
- Oroszország: Azonnali támadás No és az OMM ellen.

Kirobbantó ok (casus belli)

A Balkán-háborúk miatt újra felizzott az elégedetlenség az OMM által 1908-ban
bekebelezett Bosznia-Hercegovinában. A bécsi kormány úgy próbálta lecsillapítani a
helyzetet, hogy 1914 júniusában hadgyakorlatot tartott (jún. 28) Szarajevóban (Bosznia-

1
Katonai megszállás
2
elcsatolás, 2 állam kényszerű egyesítése
3
Bulgária, Szerbia, Montenegró és Görögország
4
Törökország, Szerbia, Görögország, Románia
Hercegovina), ahol Gavrilo Princip, (a Fekete Kéz nevű szerb terrorszervezet egyik tagja)
merényletet követett el Ferenc Ferdinánd, osztrák trónörökös és felesége ellen 5. 
Ferenc József a német császárhoz, II. Vilmoshoz fordult, aki a korábbiaktól eltérő választ
adott: úgy döntött, eljött az idő a támadásra („Most vagy soha”). A Monarchia a harcias válasz
hatására július 23-án kétnapos határidejű jegyzéket6 küldött a szerb kormánynak. Szerbia
ígéretet kapott Oroszországtól a katonai támogatásra, ezért visszautasította a követeléseket.
Július 28-án az OMM hadat üzent Szerbiának, ezután sorra követték egymást a
hadüzenetek.

Hadüzenetek

- 1914. júl. 28. OMM  Szerbiának

- 1914. aug. 1. No  Oro-nak
- 1914. aug. 3. No  Fro-nak
- 1914. aug. 4. GB és No között hadiállapot alakult ki7
- 1914. aug. 5. OMM  Oro-nak
- 1914. aug. 6. Szerbia  No-nak
- 1914. aug. 12. Fro + GB  OMM-nak
- 1914. aug. 23. Japán8  No-nak
Olaszország, Románia, Bulgária és az USA igyekeztek semlegesek maradni!

KÖZPONTI HATALMAK ANTANT

1873. 3 császár szövetsége 1893. Orosz - Francia szövetség
(orosz, osztrák, német)
1878. 3 császár szövetsége felbomlik 1904. Entente Cordiale (GB – Fro.)
1879. Kettős szövetség (OMM – No.) 1907. GB – Orosz szövetség
1882. 3-as szövetség (OMM – No. -Olo.) 1915. május Olaszország
1914. okt. Törökország 1916. aug. Románia
1915. okt. Bulgária 1917. ápr. USA
Miért világháború?
5
Nagy-Szerbia a XIX. sz. végétől fontos kérdés volt a szerbeknek (nacionalizmus), ennek elengedhetetlen része
volt Bosznia is, melyet 1878-ban okkupált, majd 1908-ban annektált az OMM, ezért voltak durcásak a szerbek.
6
ultimátumot: szuverenitást sértő követelések
7
Németország engedélyt kért Belgiumtól a német haderő jelenlétére, az elutasító válasz után azonban átlépte a
belga határt. Anglia garantálta Belgium semlegességét, London ultimátumot küldött a német kormánynak a
semlegesség megsértése miatt, s mivel a megadott határidőig nem kapott választ, augusztus 4-én éjfélkor hadat
üzent Németországnak.
8
Japán csak a csendes-óceáni gyarmatok németektől való visszaszerzéséig lépett be a háborúba, s ennek
bekövetkeztével a maga részéről be is fejezte a háborút.
 - A gyarmatokkal rendelkező államok Európán kívüli gyarmataikon is harcoltak.
- Japán is csatlakozott (Németország által elfoglalt Csendes-óceáni gyarmatait akarta
visszaszerezni)
- Az Oszmán-török Birodalom is bekapcsolódott.
- USA miatt nem tekintendő VH-nak, mert az ő területén nem voltak hadi események.

Az első világháború még nem volt totális háború, mert a civil lakosságot nem támadták. A
világháború áldozatai: 8,1 M fő (halott), 19,4 M fő (sebesült) → Eu összlakosságának 6%-a.

Hadi események
(1914-18)
1914.

Nyugati front: Állóháború alakult ki (franciák és németek között a Marne folyónál).

Keleti front: A vártnál gyorsabb orosz mozgósítás. Németek csapásokat mérnek az orosz
csatapokra.
Balkáni front: Itt is állóháború alakult ki. Törökország hadba lépett KH (1914. okt.)

A Schlieffen-terv összeomlik. Egyik fronton sincsenek jelentős eredmények.

1915.

Febr. 1. – Korlátozott tengeralattjáró háborút hirdetett No. (csak hadihajókra vonatkozik).

Ápr: Ypernnél harcigáz bevetése No részéről

Május: Olaszország belép a háborúba az Antant oldalán. Franciaország és Anglia győzelem
esetére neki ígérte Dél-Tirolt, Triesztet, az Isztriai-félszigetet, valamint Dalmáciát és
Albánia egy részét.
A brit Lusitania hajó áldozatul esik egy német tengeralattjárónak (sok az amerikai
utas).

Október: Bulgária belépett a háborúba a központi hatalmak oldalán, s a Monarchiával

közösen elfoglalták Szerbiát, Montenegrót és Albániát.

A központi hatalmak fölénybe kerültek 1915-ben.

1916.

Nov. 21. – Meghal Ferenc József, a Habsburg Monarchia uralkodója. Őt követi IV. Károly,
utolsó Habsburg-házi uralkodó.

Verduni csata: németek szerint az oroszok már nem bírják sokáig, ezért úgy döntenek, hogy
a megmaradt német haderővel még megpróbálják kicsikarni a győzelmet.
1916. február 21-én a németek ostrom alá veszik Verdun erődjét, dec-ig tartó
ostrom. A terv nem sikerült. 1 millió katona esett el, köztük 550 ezer francia
és 450 ezer német.

Antant: váratlan orosz támadás.

Augusztusban Románia csatlakozik az Antanthoz.

1917.

Január: a német hadvezetés korlátlan tengeralattjáró háborút indított, amelynek legtöbbször

az Egyesült Államok hajói estek áldozatul.

Április: válaszként Amerika belépett a háborúba az Antant oldalán, ezzel eldőlt a háború
kimenetele.

A központi hatalmaknak egy reményük volt már csak: az orosz forradalom. Nem volt
szerencséjük, mert Oroszországban a cárizmust megdöntötték.

Oroszország kilépése: 1917. decemberében a bolsevik hatalomátvétel után Oroszország

fegyverszünetet kötött a központi hatalmakkal, majd megkezdték Breszt-Litovszkban a
béketárgyalásokat, mely heves viták közepette jött csak létre.

1918. március 3-án aláírták a Breszt-Litovszki békét a központi hatalmak és Oro.:

- Oro lemond Lo-ról
- Ukrajna független lett
- Lemond: Észto, Letto és Litvániáról
- Elveszíti Grúziát, Belorussziát és az örmény területeket Töro javára

1917-es év  általános békevágy (a pápa: XV. Benedek)

1918.

1918. január 8-án hirdette meg Wilson, amerikai elnök az Egyesült Államok 14 pontból álló
békejavaslatát. A javaslat hatalmas nemzetközi visszhangot keltett. A háborús kormányok
azonban mindenáron győzni akartak, hogy a feltételeket diktálhassák.

A német vezérkar elérkezettnek látta az időt, hogy kicsikarja a győzelmet a nyugati

fronton. Március 21-én kezdődő támadásuk a kezdeti sikerek ellenére nem érte el célját, a
brit erők megsemmisítését. A franciák ellentámadása és a Monarchia olasz fronton indított
támadása szintén kudarcba fulladt.

Az antant győzelme: július 18-án az antant sikeres ellentámadást indított.

Augusztus 8-án Amiens9 városától délre egy meglepetésszerű támadással 20km szélességben
elsöpörte a német arcvonalat.

Fegyverszünetek

1918. szept. 29. – Bulgária fegyverletételi egyezménye.

1918. okt. 30. – Törökök feltétel nélküli fegyverletétele.

1918. nov. 3. – Osztrák-Magyar Monarchia Padovában aláírja a fegyverszüneti szerződést.

1918. nov. 11. – A német forradalom után Németország is aláírja a fegyverszünetet a

compiègne-i erdőben.

Békék

Németország: 1919. június 28. - Versailles

Ausztria: 1919. szept. 10. - Saint Germain,
Bulgária: 1919. nov. 27. - Neuilly
Magyarország: 1920. június 4. - Trianon
Törökország: 1923. júl. 24. - Lausanne

a német sereg fekete napja

9