Fizika

1.4. Merev testek mechanikája

1. Mikor beszélünk kiterjedt testről?

2. Mikor beszélünk merevtestről és deformálható testről?
3. Mi az erő támadáspontja?
4. Mi az erő hatásvonala?
5. Mit tesz lehetővé az erő támadáspontjával a hatásvonal?
6. Mi az erőkar? (Milyen fizikai mennyiség? Mi a jele?)
7. Mi a forgatónyomaték? Mi a jele, mértékegysége és képlete? Milyen fizikai
mennyiség?
8. Mi az erőpár?
9. Mekkora az erőpár forgatónyomatéka? Képlet?
10. Mi a test súlypontja? Mivel azonos a testre ható nehézségi erő támadáspontja?
11. Hogyan határozható meg a tömegközéppont helye több tömegpont esetén?
12. Mi a tengelyezett merev test egyensúlyának a feltétele? Képlet? Mi történik a
testtel, ha nem teljesül a feltétel?
13. Mi a merev test egyensúlyának a feltétele? Képlet? Mi történik a testtel, ha nem
teljesül a feltétel?
14. Sorolja fel az egyszerű gépeket!
15. Mit nevezünk a stabil egyensúlyi helyzetnek? Más néven?
16. Mit nevezünk a labilis egyensúlyi helyzetnek? Más néven?
17. Mit nevezünk az indifferens egyensúlyi helyzetnek? Más néven?
18. Mi a tehetetlenségi nyomaték? Mi a jele, kiszámításának módja és
mértékegysége?
19. Mi a forgómozgás alaptörvénye? Képlete?
20. Mi a perdület? Mi a jele, kiszámításának módja és mértékegysége?
21. Mondd ki a perdületmegmaradás tételét!

12
 Fizika

1. Definíció: Abban az esetben, ha a test méretei a kölcsönhatás során nem

elhanyagolhatóak, kiterjedt testről beszélünk.
2. Definíció: Merev testről beszélünk, ha a test a rá ható erők hatására elhanyagolható
mértékű alakváltozást szenved. Ellenkező esetben a testet deformálható testnek
nevezzük.
3. Definíció: Az a pont, ahol az erőhatás a testet éri, az erő támadáspontja.
4. Definíció: Az az egyenes, amely mentén az erő hat, az erő hatásvonala.
5. Tétel: Az erő támadáspontja a hatásvonala mentén eltolható.
Merev test mozgásakor, ha van egy pont síkbeli (egy egyenes térbeli) test esetén, ami az
adott pillanatban, nyugalomban van és a test összes többi pontja e körül, körmozgást
végez, akkor ez a pont (egyenes) a forgásának tengelypontja (tengelye).
6. Definíció: Az erő hatásvonalának a tengelytől mért (merőleges) távolsága az erőkar. Az
erőkar vektor. Iránya: a tengelytől a hatásvonal felé mutat. Jele: k .
7. Definíció: A testre ható erő forgató hatásának mértéke a forgatónyomaték. Jele: M ,
mértékegysége a newtonméter, jele: Nm. Az erő adott tengelyre vonatkozó
forgatónyomatéka az erőkar és az erő vektoriális szorzata.
M  k  F nagysága M  k  F  sin  ,
ahol  az erőkar és az erő által közbezárt szög. Ha az erőkarra merőleges az erő, tehát
=90o, akkor sin=1, így a forgató nyomaték nagysága M  k  F ill. M  F  k . Ha az
erőkarral párhuzamosaz erő, tehát =0o, akkor sin=0, így a forgató nyomaték nagysága
is 0, nincs forgató hatás. A forgatónyomaték vektor. Irányát a jobb kéz szabály szerint
állapíthatjuk meg.
8. Definíció: A párhuzamos hatásvonalú, ellentétes irányú, egyenlő nagyságú erők neve
erőpár.
9. Definíció: Erőpár forgatónyomatéka a forgástengely helyétől függetlenül M  d  F ,
ahol F az erők nagysága, d pedig a hatásvonalaik távolsága.
10. Definíció: Az a pont, amelyen a merev testre ható nehézségi erő hatásvonala a test
bármely helyzetében átmegy, a test súlypontja.
A súlypont nem minden esetben esik a test belsejébe. Ha a testet a súlypontjában
alátámasztjuk, vagy felfüggesztjük, akkor az bármely helyzetében egyensúlyban van.
Ez a pont a nehézségi erők eredőjének támadáspontja az úgynevezett tömegközéppont.
m1  x1  m2  x2
11. Definíció: : Az mennyiség által meghatározott pont tömegközéppont. Ha
m1  m2
több térbeli eloszlású tömegpont adott, a tömegközéppont helye:
 mi  r i
r tkp  ,
 mi
ahol r i az i-edik m i tömegű tömegponthoz a vonatkoztatási rendszer origójából
húzott helyvektor.
12. Tétel: Tengelyezett merev test egyensúlyának a feltétele, hogy a ráható erők valamely
pontra vonatkozó forgatónyomatékainak vektori összege nulla legyen.
M  0
Ha a forgatónyomaték-összeg nem nulla, a test gyorsuló forgást végez.
13. Tétel: Merev test egyensúlyának a feltétele, hogy a ráható erők eredője és az erők
valamely pontra vonatkozó forgatónyomatékainak vektori összege nulla legyen.
 F  0 és  M  0
Ha az eredő erő nem nulla, a test gyorsul. Ha a forgatónyomaték-összeg nem nulla, a
test gyorsuló forgást végez.

13
 Fizika

14. Egyszerű gépek: emelő (egykarú és kétkarú emelő), hengerkerék, csiga (állócsiga és
mozgócsiga valamint a belőlük alkotott csigasorok, pl. közönséges csigasor,
arkhimédészi csigasor [hatványcsigasor] és differenciális), lejtő (ék és csavar).
15. Definíció: Azt az egyensúlyi helyzetet, amelybe a test kismértékű kimozdítása után
visszatér, stabil (biztos) egyensúlyi helyzetnek nevezzük.
16. Definíció: Azt az egyensúlyi helyzetet, amelyből a test bármilyen kis mértékben
kimozdítva, a test tovább mozog, új egyensúlyi helyzet elérésére törekedve, labilis
(bizonytalan) egyensúlyi helyzetnek nevezzük.
17. Definíció: Azt az egyensúlyi helyzetet, amelyből a testet bármilyen mértékben
kimozdítva, a test az új helyzetben szintén egyensúlyban lesz, indifferens (közömbös)
egyensúlyi helyzetnek nevezzük.
Definíció: Egyenletes forgómozgás esetén a test szögelfordulása arányos a szögelfordulás idejével.
    t , ahol  a szögelfordulás, t a szögelfordulás ideje,  pedig a szögsebesség.
Definíció: Ha a test szögelfordulása arányos az idő négyzetével, akkor mozgása egyenletesen változó

forgómozgás.   0  t   t 2 és t  0    t , ahol 0 a kezdeti szögsebesség, t a t
2
1
időpillanatbeli szögsebesség és  a szöggyorsulás, ami állandó. A szöggyorsulás mértékegysége .
s2
Definíció: Abban az esetben, ha a test egyes pontjai mozgásuk során egy síkban maradnak, és ezek a
síkok egybeesnek vagy párhuzamosak, akkor síkmozgásról beszélünk.
18. Definíció: A forgó test forgási tehetetlensége, amit tehetetlenségi nyomatéknak
nevezünk. Jele: . Egy tömegpont esetén   m  r 2 , általánosan n db tömegpont esetén
   mi  ri2 .
A tehetetlenségi nyomaték skaláris mennyiség. Mértékegysége: kg  m 2 .
19. Tétel: A forgómozgás alaptörvénye: A merevtestre ható forgatónyomaték és az általa
létrehozott szöggyorsulás egyenesen arányos.
M  ,
Perdülettel megfogalmazva: A perdületváltozás és a perdületváltozás időtartamának
hányadosa a forgatónyomatékot adja.
N
M
t
20. Definíció: A forgó test tehetetlenségi nyomatékának és szögsebességének szorzata a test
perdülete (impulzusmomentuma, impulzusnyomatéka):
N  
kg  m 2
A perdülete jele: N ; mértékegysége: . A perdület vektor. Irányát jobb kéz
s
szabálya szerint meghatározhatjuk.
21. Tétel: A perdület megmaradásának tétele: Ha a külső forgatónyomatékok összege
nulla, a test perdülete állandó.
 M  0 , akkor  N  állandó , azaz  N  0 .
A forgási energia: A tehetetlenségi nyomaték szorozva a szögsebesség négyzetével és osztva kettővel,
1
Erot   2 .
2
A forgatónyomaték munkája: A forgatónyomatékot megszorozzuk a szögelfordulással, W  M   .
A forgómozgásra is igaz a munkatétel: A forgó test (forgási) energiájának megváltozása egyenlő a rá ható
1 1
erő munkájával, W  M      22    12 .
2 2

14