KLASSZICIZMUS és FELVILÁGOSODÁS

Európában
18. század a fény százada:
- ésszel, értelemmel a világ megismerhető, az embereket fel lehet világosítani.

A klasszicizmus egy filozófiai, művészeti korszak, korstílus

– szellemi hátterét (ideológiáját) a felvilágosodás jelenti.

______________Történelmi háttere:_______________

 Franciaország
a Napkirály ( XIV. LAJOS) uralkodása után a forradalom felé sodródik.

 1789 – a nagy francia forradalom, jelszó:

SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG!
- a régi rend megbukik,
 Napóleon – hódító háborúk.

 Anglia –
A világ műhelye, ill. a tengerek királynője ( IPAROSODÁS)
 – már túl volt a forradalmán: alkotmányos királyság
(parlament, király, alaptörvények)
 INNEN INDUL A FELVILÁGOSODÁS –
A művek francia fordításban váltak ismertté.

● Kelet-, ill. Kelet-Közép-Európa

elmaradottabb.
● Oroszország, Poroszország – felvilágosult abszolutizmus
(Nagy Péter, I. Katalin, II. Nagy Frigyes).
 ____________Társadalmi háttér____________

A polgári réteg megszerezte a gazdasági hatalmat,

de nem volt beleszólása a politikába.

A politikai hatalom megszerzésére szellemi hatalma megteremtésével

készült – felvilágosodás (polgári állam elmélete).

▪ A francia forradalmat követően a 19. századtól

polgári államok születnek, alapjuk a hatalommegosztás.
(parlament- törvényhozó, kormány- végrehajtja, bíróság-ellenőrzi)

______________A kor filozófiája:_______________

A kor gondolkodói szerint

minden társadalmi baj oka a tudatlanság,
tehát célkitűzésük lett a tudomány és a művészetek fejlesztése.

Forrásai:
• empirizmus,
• racionalizmus

 Vallási kötöttségektől mentes gondolkodást hirdettek.

 deizmus:
Isten csak megteremtette a világot, de nincs gondviselés.

 Voltak köztük idealisták, de eljutottak a következetes

materializmushoz (nem hisz a természetfelettiben), sőt ateizmushoz is.
 _____________Francia filozófia____________
KÉPVISELŐI:
• F. Voltaire
• Ch. Montesquieu
- a hatalom megosztása, legjobb államforma az alkotmányos monarchia
• J.-J. Rousseau

A francia felvilágosodás tudományos eredményeit foglalta össze az:

Enciklopédia /Tudománytár
(1751-1772)

• Materialista világnézetet
• Szerkesztője Denis Diderot volt

______________NÉMET FILOZÓFIA_____________
A német felvilágosodás képviselői:

• Gottfried Wilhelm Leibniz:

"Ez a világ a lehetséges világok legjobbika."

Német klasszikus filozófia:

"a tudományok királynŐje"

• Immanuel Kant:
"Szép az, ami érdek nélkül tetszik."

• Wilhelm Friedrich Hegel:

"Minden, ami észszerű, az valóságos, minden, ami valóságos, az
észszerű."
világ ellentmondások harca:
tézis-antitézis-szintézis.
A klasszicizmus általános jellemzŐi
„nemes egyszerÚség és nyugodt nagyság”

➢ A klasszicizmus a barokk ellentéteként jött létre,

a felvilágosodás korának stílusirányzata.

➢ Franciaországban bontakozott ki (kezdetei a 17. században).

Európában a 18. század közepén induló, a 19. század első felében
elterjedő művészeti stílus.

➢ A classicus első osztályút jelent.

➢ Mintaképe az antik művészet és az érett reneszánsz.

➢ A klasszicizmus végén megjelenik a szentimentalizmus

– átmenet a romantikába:
➢ A 18. század második fele.
➢ Az érzelmek szabadságát és elsőbbségét hirdeti.
➢ Visszatérnek a természet közelségéhez.
➢ Fő téma: a természet és a szerelem.
➢ Főbb műfajai: dal, elégia, levél- és naplóregény.

➢ Az antik remekművek vizsgálatától azt remélték, hogy felfedezik a tökéletes

alkotás szabályait.

➢ A művészet célja: erkölcsi nevelés és az emberek művelése. Ezért kerültek

minden szertelenséget, fölösleges díszítést, céljuk a világosság, érthetőség
volt.
 A klasszicista építészet

• Nyugodt, fegyelmezett szemléletmód

• Világos, racionális, áttekinthető terek
• Városi építészet kerül előtérbe: bérházak, iskolák, egyetemek, kórházak,
hidak, alagutak, hatósági és jogi intézményeknek helyet adó épületek...
• Fő törekvés a lakályosság, a meghitt polgári kényelem biztosítása.
• Az épületek díszítettsége az oromzatok domborműveire, kút- és fülkeszobrokra
korlátozódott.

• korinthoszi oszlopok, lépcsők, letisztult, hatalmas épületek

Megkezdődik a városok vezetékes vízellátása és a csatornázás, a

világítógáz használata.
● Párizsi Pantheon, azaz a Szent Genovéva-templom
● British Museum
● Deutsche Staatsoper
● Brandenburgi kapu Berlinben – (diadalív)

A klasszicista zene

1750–1820 közötti korszakot nevezik klasszikusnak.

• a stílus egyszerűsödött, a mű szerkezete világos, áttekinthető és harmonikus

lett.
• A szimfónia és a szimfonikus zenekar ekkor alakul ki.

A három klasszikus:
● W. A. Mozart,
● L. von Beethoven,
● J. Haydn
 A klasszicista szobrászat

 Szigorú előírások
 Arányok harmóniájára,
a felület gondos kidolgozására törekedtek
 A szobrokat is hűvös nyugalom jellemzi, valami örök, de élettől távoli.
 Gyönyörű ábrázolás → nem erotikus

➔FŐ témájuk

• a görög-római mitológia lett,

• valamint művészek, politikusok mellszobrai római köntösben.

● Antonio Canova: Mária Krisztina síremléke

● Canova: Paolina Borghese
● Bertel Thorvaldsen: Vénusz-szobor

A klasszicista festészet

 Elszaporodtak a mitológiai témák, a jelképes, allegorikus jelenetek.

 Jellemző a szoborszerű ábrázolás.

• Jaques-Louis David: Horatiusok esküje

• Jean-Auguste Ingres: Homérosz apoteózisa

• Francisco Goya:
• Saturnus felfalja gyermekét
• IV. Károly király és családja

• A meztelen Maya
• A felöltözött Maya

• Madrid védőinek kivégzése

 Az angol felvilágosodás

 Angliában megjelenik a polgári regény, amely az embert mint egyént

próbálta meg ábrázolni.

 A kulturális élet egy része a kávéházakban zajlott.

(Londonban számuk elérte a 3000-t.)

 Illetve a klubokban, amelyeknek kizárólag férfiak lehettek a tagjai.

 A szabadkŐmŰves mozgalom

-- a 18. századi Angliában jött létre, majd Franciaországban is

elterjedt.
-- Zárt társaságokat jelent, ahol a felvilágosodás eszméi
terjedtek.
 Daniel Defoe
(1660-1731)

Robinson Crusoe élete és különös, meglepő kalandjai:

(1719)

 Alapja valós történet:

egy matróz 4 és fél évet töltött egy lakatlan szigeten

 Mondanivaló:
miként képes az ember erkölcsi és fizikai ereje által
megőrizni méltóságát a magányban is…

● Robinson civilizációt teremt magának a szigeten.

Magánya 18. évében kiszabadít egy bennszülöttet az emberevők
fogságából (Péntek), és a szolgájává teszi.
● 10 év múlva egy angol vitorlás rátalál és visszatérhet hazájába.

• Igazi angol polgárként viselkedik a szigeten: hisz a képességeiben, gyakorlatias,

vállalkozó szellemű, tudásával minden helyzetben feltalálja magát!
• természet erőin diadalmaskodó hős
• Műfaja: pikareszk regény – melyben az epizódok lazán összefüggnek
egymással, de a fontosabb részeket apró részletezéssel írja le.
• Robinsonád
 Jonathan Swift
(1667-1745)

Gulliver utazásai: (1726)

• A mű a királyi flotta sebészorvosának négy utazását beszéli el.

• Első rész a törpék, a második az óriások országában, a harmadik a tudósok
szigetén, a negyedik a lovak országában játszódik.
____________________________________________________________________________
1. rész:
Lilliput
 Az angol politikai életet, a kétpártrendszert szimbolizálja.

 Lilliput lakói nagyzási hóbortban szenvednek, sokat veszekednek

erőszakosak.
 Az országot belviszályok dúlják fel, a magas sarkú cipőt viselők küzdenek az
alacsony sarkot viselők ellen.

 A szomszéd ország invázióval fenyegeti Lilliputot ,

mert ott a tojást a vékonyabb felén kell feltörni.
Lilliput pedig menedéket adott a politikai menekülteknek, akik azt tartották, hogy a
tojást a vastagabb felén kell feltörni.

Gulliver mosolyogva szemléli az eseményeket, mert itt minden kicsinyes és

nevetséges.

____________________________________________________________________________
2. rész:
Brobdingnag = óriások országa

 minden emberi jelenséget felnagyítanak,

előtérbe kerül az élet durvasága, otrombasága.

 Gulliver beszámol az óriások királyának az angliai viszonyokról. Ebből kiderül,

hogy az angolok kapzsiak és megvesztegethetők.
A háborúk pedig leginkább a népet sújtják.
____________________________________________________________________________

3. rész:
Laputa – tudósok országa

• A tökéletesen megtervezett társadalom torzképe.

Az áltudósi nagyképűség paródiája. Például a sziget tud úszni a levegőben.
• Elméletben nagy eredményeket érnek el,
de a gyakorlatban minden félresikerül. Az emberi kapcsolatok
ellehetetlenülnek, a beszéd kiiktatását tervezik.
____________________________________________________________________________
4. rész:
Nyihahák – a lovak országa
Az értelmes lovak és az undorító jehuk országa.

• A lovak gondolkodásmódjában olyan világ tárul elénk,

amit a józan ész és a belátás szabályoz.

• A jehukat az ösztönösség és a vadállati viselkedés jellemezi. Megrohanják és agyonütik

egymást, falánkok és iszákosak. Kiválasztják maguk közül a legbutábbat
és a legcsúnyábbat, és annak vakon engedelmeskednek.... hasonlítanak az emberekhez.

____________________________________________________________________________

Gulliver, a mindenkori átlagember megutálja magában a jehut,

hazatérve rá sem tud nézni az embertársaira, nem bírja felesége és gyermeke közelségét.
Idejét legszívesebben az istállóban tölti, járása hasonlítani kezd a lovak ügetéséhez.

Lélekben is nyihahává válik, de ő ember és az emberek között kell élnie.

Ez az ő tragédiája.

Ezzel a művével felrázni és elgondolkodtatni akar. Művének stílusa egyszerű és nyugodt.

Fordította: Karinthy Frigyes
 A francia felvilágosodás
• A felvilágosodás, amely Angliából ind ult, Franciaországban
teljesedett ki.

• Az előkelő társaságok szalonokban találkoztak, ahol az irodalom mellett

filozófiáról, tudományokról, politikáról értekeztek.

• A szalonok mellett a kávéházak és a szabadkőműves páholyok jelentették a

találkozóhelyeket.

Nagy Francia Enciklopédia

Teljes címe:
Enciklopédia, avagy a tudományok, művészetek és mesterségek értelmező
szótára.

• 1751 és 1772 között 28 kÖtet látott napvilágot.

• Összeállításában 823 tudós, irodalmár vett részt. Őket nevezzük
enciklopedistáknak.

➔ Az első kötet megjelenése után a jezsuiták betiltották, sőt a Sorbonne

is elítélte – indexre tették, ennek ellenére a közvélemény pozitívan fogadta.

➔ Denis Diderot volt a főszerkesztője, aki egyben regényíró is.

Legismertebb műve:
• AZ APÁCA:
• amelyben leleplezi a kolostorok zárt világát.
• Az antiklerikális irodalom egyik jellemző alkotása.
 JEAN–JACQUES ROUSSEAU
(1712-1778)

"...az ember természettől fogva jó, és csak az intézmények teszik

rosszá."

"Vissza a természethez!"
– a természetes állapot, ahol mindenki egyenlő volt

MŰVEI:

Júlia vagy Új Heloise:

➢ Egy középkori tragikus szerelem története az alapja

➢ Szentimentalista levélregény

Emil vagy a nevelésrŐl:

➢ Regény a pedagógiai elveiről,

➢ pl. a gyermekkor fontossága, a dajka helyett az anya nevelje a gyermekét

A társadalmi szerzŐdés

➢ a polgári állam elmélete: a nép forradalomhoz való jogát hangsúlyozza

Értekezés az emberek közötti

egyenlŐtlenség eredetérŐl és alapjairól -

➢ a magántulajdon megjelenésével megszűnt az idillikus természeti állapot

 CHARLES MONTESQUIEU
➢ A 18. század legnagyobb jogtudósa,

➢ Ő teremtette meg a nemzetközi jogot

A Perzsa levelek c. alkotásával divatossá tette a levélregény műfaját.

FRANCOISE VOLTAIRE
(1694- 1778)

"Dolgozzunk, ne okoskodjunk – mondta Martin –, ez az egyetlen módja annak,

hogy tűrhetővé tegyük az életünket." Candide

• Írt drámákat, verseket, regényeket történelmi és filozófiai tanulmányokat.

Candide vagy az optimizmus: a legnagyobb hatású alkotása.

• A regényt 1759-ben írta, 65 évesen, élete egyik mélypontján.

• Joggal tehette fel magának a kérdést:

„Miért olyan nehéz az élet?”

• A Candide születése 1755-re nyúlt vissza.

Ekkor volt a nevezetes lisszaboni földrengés, amely több tízezer ember
halálát okozta.
• Kisregény terjedelmű, alig száz oldal...
• A pikareszk regények örökségét vállalva a kalandot teszi meg a mű központi
elemévé.
• A regény szerkezete egyszerű:
• a kiinduló és befejező epizód keretet alkot,
• a közbeeső fejezetek eseményeit a főhős személye köti
össze.
 TÉZISREGÉNY:

• Egy erkölcsi-filozófiai tételt cáfol, az olvasó meggyőzése érdekében.

– Leibniz: "Ez a világ a lehetséges világok legjobbika"

• A mű cselekménye Westfáliában kezdődik, ahol Candide egy báró

kastélyában nevelőjétől, Pangloss mestertŐl azt a leibnizi gondolatot
tanulta meg, hogy „ez a világ a lehető világok legjobbika”.

• Candide beleszeret a báró lányába, Kunigundába. A felháborodott apa

elkergette a fiút.

• A regény hőse ettől kezdve olyan kalandokkal találja magát szembe,

amelyeket néha csak a hihetetlen szerencse segítségével tud élve
megúszni.

A regény hőse több kontinenst érintve bejárta a világot, és az események végére

elveti tanítómesterének nézeteit.

Candide az elméletek helyett a gyakorlat felé fordul:

"A munka pedig jó arra, hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat, a
bűnt, a szükséget."

"Vár ránk a munka a kertben, műveljük meg kertjeinket!"

– ezáltal talán a világ egy részét a mi irányíthatjuk

A világ sokszínűsége:
Különböző társadalmi berendezkedésekben kell helyt állniuk

• „A világ egységes, szót kell értenünk" – üzeni Voltaire

 A francia klasszikus dráma
Hatottak rá az ókori római komédiaírók, a commedia dell’arte és a farce.

• commedia dell’arte
= olasz rögtönzéses vígjáték
– cselekmény vázlatához szereplők
rögtönöznek, szereplők állandó
jellemek, típusok: pl. zsugori kalmár,
fösvény, gyámoltalan szerelmesek…–
jellemkomikum jellemzi

• farce
= francia vásári komédia,
helyzetkomikum jellemző rá,
amelynek általában alapja
félreértés vagy személycsere

____A klasszicista tragédia képviselŐi:_________________________________

– Corneille:
A hősi erkölcs = az emberi nagyság (Cid – a becsület, a vitézség, a hazaszeretet drámája)

– Racine:
A keresztény erkölcs = lemondás (Phaedra – bűnös asszony, aki beleszeret mostohafiába)

____A komédia legnagyobb alakjai______________________________________

• Pierre Beaumarchais (A sevillai borbély, Figaro házassága),

• Moliere – világi erkölcs megfogalmazója

____A francia klasszicista színházak____________________________________

• a király vagy a főurak védnöksége alatt álltak, akik a színpadról nézhették az
előadást.
• A színház zárt épület, a színpadot függöny választotta el a nézőtértől.
• Kevés díszletet alkalmaztak, a női szerepeket nők játszották, nem volt jelmez.
 MOLIÉRE
(1622-1673)
Jómódú polgári családból származott.

• Az egyetemen jogot, filozófiát hallgatott.

Tanulmányai után színész, majd színháztulajdonos.
• 1645-ben vándorszínész lett, a köznépnek játszott. 13 évig tapasztalatot
szerez.
• Visszatér Párizsba, és XIV. Lajos udvarába kerül.
• 1659-ben bemutatják első drámáját KényeskedŐk címmel
(parvenü – újgazdag rétegről szól).
• A királyi színház igazgatója. Sikerei felkeltették pályatársai gyűlöletét.
• 1664-ben bemutatták a Tartuffe-öt, melyet az egyház betiltatott.

Halála jelképpé emelkedett:

a Képzelt beteg címszerepét játszva rosszul lett, és a színpadon halt meg.

• Elsősorban verses drámákat írt.

• hármas egységet (hely, idő, cselekmény).
• Minden művében a józanságot hirdeti.
• Az érdekli őt, ami az emberektől, helytől, kortól független a belső
tulajdonságok.

Műveiben egy-egy embertípust mutat be:

– Don Juan: hódító

– Tartuffe: képmutató

– Képzelt beteg:  hipochonder

– Fösvény:  zsugori, pénz rabja (Harpagon)

– Embergyűlölő (Mizantróp): kompromisszumra képtelen ember

– Férjek iskolája, Nők iskolája: nemek közti harcot testesíti meg

Felvilágosodás Németországban

• a német-római birodalom több mint 300 kis fejedelemségre szakadt,

• elmaradottság: a parasztság jobbágysorba süllyedt,
a polgárság fejletlen.

• DE! A XVIII. század utolsó évtizedei a német irodalom, filozófia és a zene

fénykora is.

• A weimari hercegséG__a német felvilágosodás központja, a

herceg, Karl August kastélya, Németország "múzsaotthona".

• Goethe ide hívta az akkori kulturális élet nagyjait.

___________________________________________________________________
Sturm und Drang (= vihar és előretörés)
 Irodalmi mozgalom, vezetője Herder.
 Jellemzői: természet iránti rajongás, az egyén korlátlan szabadsága. Az
ösztönöket fontosabbnak tartották a józan észnél, eszményük az ösztönös
zseni.
___________________________________________________________________
JOHANN WOLFGANG GOETHE
(1749 – 1832)
"Az emberélet nagyszerűt ígér: mily szép a nappal, s mily nagy az éj."

Műveiben a:

• humanitás-eszme
• a teljesség
• A „világirodalom” fogalmának megalkotója.
• Tudatos életműépítő, életműve önéletrajzi jellegű.
• Minden műnemben alkotott.

• Hosszú életéből hatvanat évet Weimarban töltött:

• először tíz évet, politikai aktivitás, alig alkot,
• ezért 1786-ban szinte menekül Olaszországba, ahol két évet tölt.
• Utána élete végéig Weimarban él.

Lírája:

Vándor éji dala

(1780)
• Egy vadászház falára írta.
➔A zeneiségét a rímek adják: abab cddc. Keresztrím és ölelkezőrím

➔szerkezet:
• 1-6. sor: békés, csöndes természet leírása.
• 7-8. sor: a) a vándor pihenése a vándorlás után,
b) az életútban pihenés megfáradt ember végső
nyugalma.
 EPIKÁJA:

Az ifjú Werther szenvedései

(1774)

• az irodalmi szentimentalizmus alapműve

• Műfaja: szentimentális levélregény.

• Werther ír a barátjának, Wilhelmnek (néhány levél szól Lotténak), a végén a

kiadó levelei Werther feljegyzései és búcsúlevele alapján.
• A regény valódi cselekménye Werther lelkében játszódik, keresné a
megoldást, de ellentétes végletek közt hánykódik.

A mű hatása: az öngyilkosságok száma megnő.

Története:
• Werther beleszeret Lottéba egy bálon.
Lotte: kedves, betegeket ápol, árva testvéreit neveli, van egy vőlegénye:
Albert.
• Hogy elfelejtse Lottét, Werther a városba megy, titkári állást kap, de ott az
arisztokraták megalázzák, ezért visszatér a faluba.
• Lotte ekkor már házas, viszonozza Werther érzéseit, de nem csalja meg a
férjét. Werther ezért öngyilkos lesz, a gyilkos fegyvert tudta nélkül Lotte nyújtja
át Werther szolgájának.
 Faust
Goethe fő műve, egész életében írta, kb. 60 éven keresztül, ezért Faust alakja
állandóan változik.

• 1808-ban jelent meg az első rész,

• 1832-ben a második.

Műfaja:
drámai költemény/ világdráma / emberiségdráma:
• a drámához tartozó műfaj, hosszú lírai monológokkal, a főszereplő az
egész emberiséget képviseli.
• Nem színpadra íródik, sok benne a filozófiai eszmefuttatás.

Doktor Faustus létező történelmi személy, a 16. sz.-ban élt, mágus.

• Goethe előtt is születtek Faustról drámák, ám ezzel a művel Goethe műfajt
teremtett: faustiáda.
• Magyarországi rokona Madách Imre: Az ember tragédiája.

Szerkezete:
• keret – mennyben kezdődik és fejeződik be

• bevezető keretrész:
• Ajánlás – szerző ajánlja a művét
• Előjáték – háromféle embertípus:
• költő (gondolkodó),
• színész (percnyi siker),
• színházigazgató (anyagiak) beszélgetnek, értékelik a
teremtett világot
• Égi prológus – angyalok dicsőítik az Urat,
Mefisztó fanyalog – fogadás az Úrral
FAUST ÉS MEFISZTÓ
• Faust egyetemi tanár Lipcsében, mindenben csalódott, elégedetlen, keresi a választ.
A mágiához fordul, megidézi a Föld szellemét, de megijed és szembesül saját
kicsinységével.

• A vásárban találkozik Mefisztóval, aki előbb kutya, aztán diák alakját veszi fel.
Szerződést köt Fausttal, hogy ha boldoggá teszi, akkor övé a lelke.

1. rész:
(kis világ)
Goethe saját kora és Németország jelenik meg.
• Mefisztó először az érzéki örömökkel (diáktivornya) próbálja Faustot
boldoggá tenni, de sikertelen.
• Aztán megfiatalítja, beleszeret Margitba, aki terhes lesz. Margit megöli anyját,
gyerekét, börtönbe kerül. Margitnak Mefisztó felajánlja, hogy kiszabadítja, de
nem fogadja el, azért a lelke megváltatik. Faust összeroppan.
• Boszorkányszombatra is mennek, ami a német társadalom szatírája, és
negatív vélemény az egyházról.

2. rész:
(nagy világ)
térben és idŐben kitágul, szerepel a múlt-jelen-jövŐ és az
egész világ.

• Faust ekkor már öreg, élete célját a közösségért folytatott munkában találja meg.

"Elvégeztetett"...

• Miután Faust meghal, az ördögé lenne a lelke, de Isten megmenti:

„Ki holtig küzdve fáradoz, megváltást remélhet”

• a jó és a rossz egyszerre van jelen, Isten megbocsát Faustnak, mert a jó

célért élt.
 Friedrich Schiller
(1750 – 1805)

• Költő, drámaíró, teoretikus, Goethe barátja.

• A német irodalom legnagyobb balladaköltője is.
• Elsősorban színpadi szerző, példaképe Shakespeare, polgári drámákat írt.

Óda az örömhöz
• Műfaja: óda.
• Az örömöt szólítja meg lelkesült, ujjongó, patetikus hangnemben.
• Beethoven IX. szimfóniájának része.
• 1985-től az EU himnusza.

A haramiák
Első műve:
Főszereplője egy nemeslelkű rablóvezér, akit kitagadott az apja, és a saját kezébe
veszi az igazságszolgáltatást.

Ármány és szerelem
• Műfaja: prózában íródott polgári szomorújáték.
• Cselekménye: Ferdinánd, a miniszter fia beleszeret a polgári származású
lányba. A miniszter ezt meg akarja akadályozni, neki segít egy udvaronc. Egy
ál-szerelmeslevél megírására kényszeríti Lujzát, ezért Ferdinánd előbb Lujzát
öli meg, aztán, amikor rájön az ármányra, öngyilkos lesz.