FELVILÁGOSODÁS

ÉS
KLASSZICIZMUS
MAGYARORSZÁGON:

Kezdete: 1772
– Bessenyei György művének, AZ ÁGIS TRAGÉDIÁJA-nak megjelenése.

Vége: 1825
– az első reformkori országgyűlés.
_______________________________________________________________

A megkésettség jellemző a magyar felvilágosodásra.

Két korszaka van:

• 1772-1795 ( magyar jakobinus mozgalom leleplezése
(Martinovics Ignác))

• 1795-1825

____________________________________________________________

A korszak uralkodói:
• 1740- 1780: Mária Terézia
• 1780-1790: II. József
• 1790-1792: II. Lipót
• 1792-1835: I. Ferenc
 • Az uralkodók a felvilágosult abszolutizmus hívei:
polgári jellegű reformok, de a feudalizmus fenntartására törekedtek.

• Mária Terézia 1765-től nem hívott össze országgyűlést, rendeletekkel

irányított.
• 1767 – jobbágyrendelete (Urbárium)
• 1777 – Mária Terézia legfontosabb rendelete:

RATIO EDUCATIONIS –
● Oktatási rendelet: egységes iskolarendszer állami irányítás alatt.
● II. József reformtörekvéseivel a magyar nemesség nem értett egyet:
kalapos király...
● legfontosabb rendeletei: – az örökös jobbágyság megszüntetése,
– türelmi rendelet – szabad vallásgyakorlás
engedélyezése.

__________________________________________________________

1794: Martinovics-féle összeesküvés

• célja a nemzeti függetlenség kivívása és a polgári átalakulás
megvalósítása.
• Leleplezik, a vezetőket kivégezik, börtönbüntetések
• Spilberg vára, Brünnben – státuszbörtön

__________________________________________________________________
 Az első korszak
(1772-1795)

1760-ban Mária Terézia magyar testőrséget hozott létre Bécsben.

Ezekből a középnemesekből kerültek ki az ún. testőrírók:

• Bessenyei György
• Báróczy Sándor
• Barcsay Ábrahám

II. József megszüntette, ám leállítani nem tudta, ami általa elindult a

magyar irodalmi életben.

• Az irodalom fogalmát és művelését összekapcsolták a magyar nyelv

és a nemzet fogalmával.

• Megszületett az irodalmi élet: írói társaságok, irodalmi szalon Pesten.

• Fellendül a könyvkiadás és a nyomdaipar.

_________________________________________________________
Megjelennek az első magyar folyóiratok:

• Magyar Hírmondó (1780),

• Magyar Kurir (1786),
• Magyar Museum (1788).
_________________________________________________________
 Bessenyei György
a "bihari remete"
(1746-1811)

• A magyar felvilágosodás elindítója.

• Az Ágis tragédiája (1772) c. műve

(a spártai történelem egy eseményét dolgozza fel).

Művelődési programja:
röpiratokban

Azt mondja a magyar nyelv nem alkalmas hogy tudományokkal műveljék →

NYELVÚJÍTÁS
_____________________________________________________________

A magyar nyelv fejlesztéséről szól a:

Magyarság c. röpirata:

„Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen

sohasem.”

Magyar Néző:
• irodalmi programja

• fordítások fontossága
Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék:
nyílt levél a magyar főrendekhez

• tudós magyar társaság = Akadémia!

• tudományok átültetése magyar nyelvre
____________________________________________________________________

További művei:
_____________________________________________________

A Tiszának reggeli
gyönyörűsége c. verse

• Ez az első magyar tájvers.

A filozófus c. vígjátéka

• A klasszicizmus emberideálja.

Tariménes utazása c. regénye

• Az első nagyregényünk.

• Állambölcseleti, filozófiai és utópisztikus regény.

• Voltaire Candide-ja szolgált alapjául.

 Szentimentalizmus
a magyar irodalomban

Kisfaludy Sándor: Himfy szerelmei (1801)

• Két részből áll:

Kesergő szerelem, A boldog szerelem.
Vajon melyik jobb?
• Az első magyar irodalmi alkotás, amelyet a közönség is olvasott
• Himfy-strófa – abab cdcd eeee

1-8 – elmondja milyen két veszedelem

van a világon
9-12 – Saját magáról beszél
_______________________________
Szótagszám: első sor: 8

második sor: 7
 Kármán József
(1769, Losonc -1795, Losonc)

• A nemzet csinosodása
c. tanulmány: eredeti munkák!

• Uránia
c. lap (3 szám) – nők művelése!

• Fanni hagyományai (1795)

Első magyar szentimentális regény
Én-regény: a hősnő naplója és levelei

_________________________________________________________

Formaújítók,
a "klasszikus triász"
Baróti Szabó Dávid, Rájnis József, Révai Miklós

• a klasszikus időmértékes verselés meghonosítása

 Batsányi János
(1763-1845)

"A kortásak lehetnek irigyek vagy hálátlanok, az utókor igazságos lesz."

Sírkövén olvasható saját gondolatai.

• Radikális versei miatt elvesztette állását.

• A Martinovics-féle összeesküvésben játszott szerepe miatt
letartóztatták, a kufsteini börtönben raboskodott.
• Szabadulása után Bécsbe emigrált, haláláról is csak később szereztek
Magyarországon tudomást.
Kassán Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal szerkesztette az első
magyar irodalmi lapot, a Magyar Museumot. Itt jelent meg híres verse: A
franciaországi változásokra

• A francia forradalom hatása alatt írta.

• Az első magyar forradalmi versnek tartják - igaz ez?
• műfaja ??? nyelvtanilag - mondattanilag ???
• Mivel kezdődik? szerkezete?
• szállóige??
A másik híres verse A látó (jós, próféta, látnok).

"Vídulj, gyászos elme! megújul a világ.

S előbb, mint e század végső pontjára hág."

• Forradalmi világnézetét foglalta benne össze. A verset keretbe foglalja a

jobb jövőbe vetett hit.
• Megtalálhatók a francia forradalom jelszavai.
 A második korszak
(1795-1825)

A nyelvújítás:
• A nyelvújításban a tudatos alakításé, fejlesztésé, teremtésé volt a
főszerep.
• Felismerték, hogy a szellemi élet csak akkor lendülhet fel, ha művelése
anyanyelven történik,
• a korabeli magyar nyelv viszont nem volt elég árnyalt ahhoz, hogy a
hivatalos latin vagy a német helyébe léphessen.
• A nyelvújító harc vezére Kazinczy Ferenc lett.

Két táborról szokás beszélni:

• neológusokról (újítás hívei)

• ortológusokról (fenntartásokkal viseltetnek az újításokkal szemben).
Ez a szembeállítás azonban meglehetősen leegyszerűsítő...

• 1811: Kazinczy Tövisek és virágok című epigrammagyűjteménye

kigúnyolja a maradi írókat.
• Válasz: 1813, Mondolat – a gúnyirat elejére Kazinczy megkoszorúzott
torzképét tették, amint szamárháton lovagol a Parnasszus felé, őt
magát Zafyr Czenczinek nevezték. Számos sikertelenül megújított szót
gyűjtöttek össze.

• 1815-ben: Felelet a Mondolatra (Kölcsey Ferenc és Szemere Pál)

• 1819-ben Kazinczy egy békítő iratot adott ki:

Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél

címmel. Ebben írta:

„Jól és szépen csak az ír, aki tüzes ortológus és neológus

egyszersmind.”
 • Ebben a korban helyesírási háború is dúlt a jottisták és az
ypszilonisták között.
• A jottisták győztek – pl. adjuk, nem: aggyuk

• A nyelvújítás eredménye:
a magyar nyelv alkalmas lett az új műveltség közvetítésére;
10 ezer új szóval gyarapodott nyelvünk.

A nyelvújítás módszerei:
• Elavult, régi szavak felújítása (hon, lomb, aggastyán, folyam, év)

• Tájszavak beemelése a köznyelvbe (bitó, betyár, hullám, páholy,

szamóca)

• Tükörfordítás (pincér, vízesés, előítélet)

• Szóösszerántás (csőr = cső + orr, higany = híg + arany, rovar,

könnyelmű, lég, tanár, csipesz)

• Szóképzési módok elterjesztése: alkottak képzőket (-onz, -önz)

• Rövidítés

Túlkapások:
foltos nyakorján, fiahordó górugány, Kappanhágó, csucsag, éleny, bemeneny, kimeneny, lábtyű,
hosszáta, gömble, íráshártya, locsmoly, muzsiköszönösdi, szurdancs, pénzcsűrnök, szellemdús,
popont, táncodalom, tanodalom
 Kazinczy Ferenc
(1759-1831)
"a széphalmi remete"

• A kassai tankerület felügyelője.

• Miután Batsányival összekülönbözött a Magyar Museumban, új folyóiratot
indított álnéven (Széphalmi Vince – szabadkőműves mozgalomban ez volt a neve)
1790-ben, az Orpheust.
• A Martinovics-féle összeesküvés – halálra ítélik, de kegyelmet kap
→ 6,5 év után szabadul.
• Szabadulása után Széphalmon telepedett le, és innen irányította az
ország irodalmi életét.
________________________________________________________

Fogságom naplója
(1828! – emlékezetből)
• Személyes hang, de realista kép a börtönéletről
_________________________________________________________
1811: epigrammagyűjteménye:

a Tövisek és virágok →

→ Írói érdem :
Az embert már a beszédéről
meg lehet ismerni. –
disztichon

_________________________________________________________
További művei:

• Pályám emlékezete (1828): • A szonett első igazi művelője

memoár, élete 1805-ig, rendkívül Magyarországon
kiterjedt környezetrajz. • Írt episztolákat, dalokat.
• Sokat fordított. • A "fentebb stílus" eszméjének
meghirdetője.
 Berzsenyi Dániel
(1776-1836)
"niklai remete"
Stílusa: "Klasszicista formában romantikus lélek"

• Műveiben kettősség: klasszikus és romantikus elemek keveredése,

mégis a klasszikusokhoz sorolják.

• Jellemző rá a Kölcsey bírálta dagályosság és áradó, túlzó jelzők

használata.
• Előszeretettel alkalmazta a klasszikus időmértékes verselést.

• Középbirtokos nemesi családban • Versei pontos sorrendjét nem

született
ismerjük, mert nem datálta
• Sopronban tanult, de az iskolát nem őket.
fejezi be
• Feleségül veszi Dukai Takács
Zsuzsannát, önálló gazda lesz.
Niklára költözik, csak titokban
írogat. Felesége műveletlensége TÉMÁI:
miatt egyedüli barátja a magány és
az elmélkedés. → A nemzeti lét és nemlét
kérdése.
• 1803-ban Kis János lelkész...
• Pesten csak kétszer járt...
→ A régi dicsőség és a törpe
• Terméketlen költőnek tekinthető, jelen önkínzó szembeállítása.
hisz műveinek száma 137.
• Kölcsey igaztalan bírálata 1817- → A nemzet pusztulásának
ben... nekrológ… víziója, a "nagyszerű" halál
réme.
 Ódái

→ A magyarokhoz I. – "Romlásnak indult..."

• Időszembesítő verstípus: a múlt és a jelen szembeállítása

• szerkezete?
• múlt képe? jelen képe?
• romlás fő okai?
• alkaioszi strófa
• Megszólításban: a vers szerkesztő elvét alkotó éles szembeállítás:
"Romlásnak indult - hajdan erős"
• 2. vsz.: a múlt kemény helytállása, de nem idilli múlt. Ezt rombolja le a
veszni tért erkölcs (3. vsz.).
• 4-6. vsz.: dicső múlt
• 7-10. vsz.: a jelen bűnei
• 11-12. vsz.: a dicső múlt
• 13-14. vsz.: hangváltás - az ódai hangot az elégikus váltja fel.
• A 9. strófától kezdve változás a beszélő és a megszólított viszonyában:
idáig a korholás E/2. hallható, ezután a T/1.
A magyarokhoz II. - "Forr a világ..."

• témája a jelen.
• szerkezete: élet - halál ellentéte
• 1-3. forrongó világ,
• 4-6. miként maradhat fenna nemzet ebben a világban
• A vers üzenete:
"Nem sokaság, hanem

Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat."

Osztályrészem
 • elégikus óda - miért?
• a kevéssel való megelégedés idillikus képe
• cím?
• alapkép?
• szembesítés: pozitív és negatív értékek, miért?
• A vers lezárása?
• szapphói strófa
Elégiái
A közelítő tél

• cím: eredetileg Ősz, de Kazinczy... melyik jobb?

• szerkezete: 3 motívum alapján!
• leírások?
• általános törvény kimondása?
• költő - lírai alany megjelenése?
• szókincs?
• aszklepiádészi strófa
Levéltöredék barátnémhoz

Életem képe ez. - Már elestvéledtem,

Béborúlt az élet vidám álorcája!

Még két mulatótárs van ébren mellettem:

A szelíd szerelem hamvadó szikrája

S bús melancholiám szomorgó nótája.

Episztolái
Dukai Takács Judithoz (felesége unokahúga, a korszak ünnepelt költőnője) -
a nők művelődési jogai mellett érvel.

Vitkovics Mihályhoz - vidék és a város szembeállításával indul. A városi életet

választja, leszámol az idilli parasztképpel.

Epigrammái
• utolsó éveiben...
 • Napóleonhoz (1814):
Nem te valál győző, hanem a kor lelke: szabadság,

Mellynek zászlóit hordta dicső sereged.

A népek fényes csalatásba merülve imádtak,

S a szent emberiség sorsa kezedbe került.

Ámde te azt tündér kényednek alája vetetted,

S isteni pálmádat váltja töviskoszorú.

Amely kéz fölemelt, az ver most porba viszontag:

Benned az emberiség ügye boszulva vagyon.

Csokonai Vitéz Mihály

(1773-1805)
A felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője.

Élete
• Debrecenben született. Apja Csokonai József borbély és seborvos volt,
korán meghalt.
• Tanulmányait a debreceni kollégiumban kezdte, ő alakította az első
önképzőkört. 1792-től Kazinczyval levelezett.
• Rendkívüli tudása felkeltette tanárai figyelmét, és 1794-ben rábízták
egy alsóbb osztály tanítását.
• Tudott olaszul, latinul, franciául, németül, görögül, ismerkedett az
angollal, a héberrel és a perzsával.
• Csapongó, szabad szelleme nem fért össze az iskola katonás
fegyelmével. 1795-ben fölutazik Martinovicsék kivégzésére -> kizárják a
kollégiumból.
• Sárospatak - jog, 1796 őszén abbahagyta tanulmányait.
• a pozsonyi országgyűlésen keresett mecénást, Diétai Magyar Múzsa
címmel (1796) verses újság, 11 szám
• 1794 tavaszán Komárom: Vajda Julianna – Lilla, boldogságuk 9
hónapig tartott, házassági tervei kudarca...
• Néhány évig a Dunántúlon bolyongott. 1799/1800: helyettes tanár a
csurgói gimnáziumba, majd visszatért szülővárosába, Debrecenbe.
 • 1804-ben Váradon verses búcsúztatót mondott egy temetésén,
meghűlt, öröklött tüdőbaja súlyosabbá vált,
• 1805. január 28-án halt meg Debrecenben.
Nagy gondolati költeményei
Marosvásárhelyi gondolatok (1794)

• magyarság sorsát hasonlítja össze az emberiség történetével -

elmaradottság
"Mondjátok meg nékem, mi főoka annak,

Hogy itt szabad népek, ott rabszolgák vannak?"

Az estve

• Az iskolai változat címe: Az estvének leírása. Később tájleíró versből

bölcseleti ódává emelkedik. Hol a betoldás???
• Szerkezete:
- 1–2. egység: stíluseszközök tobzódásával festi meg az esti világ
harmonikus képét (stíluseszközök?)

- A 3. egység megszólítása és felszólítása előreveti az emberi civilizáció

diszharmóniáját.

- A 4. egység megszólítással és költői kérdéssel kezdődik. Rousseau tanai

(Az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól, Emil: “mert
gonosz erkölccsel senki sem született”.)

- Az 5. rész állásfoglalás a természet harmonikus világa mellett.

- A 6. rész a vers zárlata; műfajváltás:, ódai magasságba emeli a leíró jellegű

költeményt.

- A verselése felező tizenkettes.

Konstancinápoly (1794)

• alapja: egy város leírása.

• különböző egyházak képmutatását leplezi le
• látszólag a mohamedán vallást és a török vakbuzgőságot támadja, de a
katolikus egyház felvilágosodás elleni harcát bírálja.
Szerelmi lírája
A Lilla-versek közé olyanokat is becsempészett, amelyeket még debreceni
kollégista korában írt - neveket Lillára változtatta :)

Tartózkodó kérelem

• az igazi múzsa ismeretlen :)

• A virágénekekre hasonlít.
• A rokokó játékossága és a klasszicizmus szigora
• rímek? - játékosság fokozása
• verselés?
A boldogság

• anakreóni hatás
• egyszerűen megformált életkép
A Reményhez

• Lilla-ciklus záróverse (eredetileg egy Rózsi nevű hölgyhöz :)

• alapérzés? forma?
• szerkezet?
• Műfaj: dal? óda? elégia?
• stílus: klasszicizmus? szentimentalizmus? rokokó?
• A szimultán verselés (trochaikus, ill. ütemhangsúlyos) a rokokó, ill.
népiesség összefonódását jelzi.
A tihanyi Ekhóhoz

• témája?
• műfaj: óda, ill. himnusz? elégia?
• Az ekhó – visszhang?
• Lilla képe? Mit jelentett számára?
• Vigaszt mi nyújt neki?
További művei
A méla Tempefői, avagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon
(1793) c. szatírájában saját költői sorsát rajzolja meg, nem lehet az írásból
megélni ebben az országban.
Drámái:

• Csurgón, a diákjaival adták elő

• Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak c. bohózat (többen az első
abszurd drámánknak tartják)
Népies költészete
Somogy megyei tartózkodása!

Népies jellegű versei:

• Jövendölés az első oskoláról a Somogyban - az iskolák fontossága, a

parasztság elmaradottsága, "Kanász marad, akinek a nevelője kanász."
• Szegény Zsuzsi a táborozáskor - helyzetdal, a katonának elvitt legény
után búslakodó parasztleány panasza
• Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz - szerelmet vall a kulacsnak, mint
egy nőnek, anakreoni hatás keveredik benne a virágének jellemzőivel
Vígeposza
Teljes címe: Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon (1798)

• A főszereplő Dorottya, aki olyan idős, csúnyácska és fogatlan, hogy a

hamut már mamunak, a szöszt pedig pösznek ejti :)
• 1799-ben Csokonai Somogy megyében részt vett az ottani farsangi
mulatságon, s itt látott modelleket Dorottyára.
• Műfaját tekintve komikus eposz
• a nemzeti érték védelmét kiemelő, az idegenmajmolást pellengérező
részek!
• A Dorottya tehát szatirikusnak nevezhető, mert a köznemesség üres,
vegetatív életformáját parodizálja.
Dorottya egy hozzá hasonló vén dámával, Orsolyával érkezett meg hintón. A
pohárköszöntők után Carnevál előveteti a matrikulát, ami tartalmazza azon
dámák nevét, akik már betöltötték a 17. életévüket, de még nem múltak el 64
évesek. Külön jelzés van azok mellett, akik már férjhez mentek vagy
mennyasszonyok. A nyilvános ismertetés nagy vihart kavar. Maga a farsang
nemcsak a mulatozásról szól, hanem arról, hogy a hajadon lányok párt
találjanak maguknak, s házasságok szülessenek.

Dorottya megelégelvén, hogy mindig kigúnyolják, fejében bosszút forral,

Ámortól kér segítséget. Opor, az egyik fiatal ifjú felveszi a harcot Dorottyával.
Kitalálja, hogy annak adja a szívét, akitől az első csókot kapja. Ezt a
kijelentést hallva a dámák is rohannak Oporhoz, szegény Dorottyának eltörik
keze-lába.

Miután a dámák rájönnek, hogy az ifjak jól rászedték őket, haragjukban sírva
fakadnak. Segítenének Dorottyának, de ő ezt visszautasítja, majd elkezdi
diktálni végrendeletét a dámáknak. Hajnalban Venus, a szerelem és a
szépség istenasszonya, megszépíti a dámákat: Dorottya csodás hajadonná
változik, Ámor nyilait Oporra és a megszépült Dorottyára lövi ki, akik
szerelembe esnek, majd papot hívatnak.

Tüdőgyúladásomról

• Kiindulópont egy klinikai érvényű és pontosságú önmegfigyelés ->

elindít egy filozófiai bölcselkedő folyamatot.
• a betegségen úrrá levő emberi tudás és segítőkészség ódájává
emelkedik a vers.
• alapképe?
• a hegeli triáda (tézis-antitézis-szintézis: remény-halálsejtelem-
gyógyulás)?
Fazekas Mihály
(1766-1828)
Lúdas Matyi

• elbeszélő költemény
• vándor népmesei motívum: a jobbágyfiú túljár az uraság eszén, az
ügyesség és az elszántság diadalmaskodik a kapzsiság és a butaság
felett.
• négy "levonás"
• demokratikus világnézet első kifejezője irodalmunkban: jobbágyokkal
való emberséges bánásmód
• debreceni tájnyelv
A Debreceni Magyar Kalendáriumot szerkesztette, amelyből a babonás
jövendölés kimaradt.

Magyar Füvészkönyv társszerzője

• "Linné alkotmánya szerint"

• első tudományos növényrendszertan és növényhatározó
Művészet:
id. Markó Károly:

• Visegrád,
• Magyar alföldi táj gémeskúttal
Barabás Miklós:

• Vásárra induló román család

• Liszt Ferenc
Lilla sírja Dunaalmáson

Dunamocson

• Nemzeti Múzeum,
• az esztergomi bazilika,
• Prímási palota,
Ferenczy István: Pásztorlányka (emlékműve Rimaszombatban - ott született
és halt meg...)

szobra Sárospa-takon

(1772-1844)

síremléke Debrecenben

szobra Komáromban

Megoldás: zsiráf, kenguru, Koppenhága, piramis, oxigén, anód, katód, zokni,

vonal, égitest, papír, patak, koncert, tőr, bankár, okos, kettőspont, bál,
gimnázium