1. Bevezető óra I.

Uralkodók:
Mária Terézai (1740-1780 → 1723. II. tc. Pragmatica Sanctio)
II. József (1780-1790)
II. Lipót (1790-1792)
I. Ferenc (1792-1835)

Mária Terézia és a magyar nemesség 367-399. o.

Mária Terézia lányának levelében: „mások ezek, mint a többi országban; több
egyéniség van közöttük, mint a mágnások között.” Magyarországot nem lehet
úgy uralni, mint az örökös tartományokat.
középnemesség = később liberális polgárság – makacsok.
1723-as Pragmatica Sanctio vs. alattvalók feltétele? oppozíció
Veszély fenyegette a Habsburg Monarchiát, Pragmatica Sanctio ide vagy oda…
férfi rendek érzelmére apellált: Vitam et sanguinem (Életünket és vérünket). =
a trónját a magyar nemesi felkelés mentette meg… zavarta, hogy a magyar
rendek mentették meg hatalmát.
Montesquieu: nem lehet már olyan korábbi abszolutisztikus hatalom, amely
teljesen önkényesen irányít… elavult. Magyar Királyság a kivétel.

az állam isteni intézmény és ezáltal az isteni akarat megnyilvánulása (Istentől

való a hatalom) (III. Károly - Mária Terézia apja -: uralkodó elé borulás, sőt
még néha közeli hozzátartózói sem ülhettek le vele egy asztalhoz, mint 1
szent kb)

Magyar szempont:
Rousseau: egy nép nem vetheti magát alá különálló uralomnak. Magyar
nemesség számára az osztrákok idegenek.

1526 előtti időszak reneszánsza a korban: magyar király uralkodott, a magyar

király adta ki a földeket. régi nemesi családok: Wesselényi, Esterházy, Teleki,
Zichy, Festetich (Széchényi, Berzsenyi), Grassalkovich (Eötvös József,
Kölcsey, Ráday Gedeon) gondolat: endogámia… zárójelben a nevek: homo
novusok = a régi nemesség megnyirbált de végül újból kinőtt ágai.

Neveltetés:
Vallás központú. Nincs objektív „történelemóra”… leginkább a jezsuiták hatása
érezhető Mária T. korában. Célja: a dinasztiához való feltétlen hűség. Max
töris szempont: iskolás drámák eljátszása, középpontban az Árpád-házi
királyok – ők egyfajta ősi/hősi múltat jelentettek, de már rég voltak. Szent
István Máriának ajánlotta fel országát = Mária Terézia…??? Haha.

A magyar nemesi mozgalom 1790-ben

II. József meghal (Szent István koronája Bécsből haza = Kazinczy: a korona
jegygyűrű a király és a nemzet között) – csak 3 rendeletet nem vonnak
vissza. (1789 – francia forradalom --> várták II. József halálát).
Uralkodása alatt: nemesi lázongások. nemesek mindent elveszítettek, könnyen
lázadók élére állnak.
Német nyelv erőltetése nemzetiségi érzelmek felkorbácsolása, agitálása - 1844.
nov 13. II. tc. Magyar nyelvrendelet → a magyar nyelv napja később.
József halála után a nemesek lecsillapodtak és elálltak a jobbágy-ügytől, ismét
pöffeszkedni kezdtek saját jogaikért.
Batthyány Alajos: Ad amicam amurem – „reformok javaslata”, deista nézet +
Széchényi Ferenccel együtt a közteherviselés korai csírája is megjelent.
Szabadkőművesek a szabadságot vallották.
A jobbágykérdés a reformerség „próbaköve” – teljes felszámolást senki sem
akart, általában óvatosság jellemzi.
A köznemesség úgy gondolta, hogy ne csak az uralkodó hatalmát, hanem az
arisztokrácia hatalmát is levesse. = bene possessionati (köznemesség).
II. József megszegte Pragmatica Sanctiot mert nem a „néppel =
arisztokrácia” irányítása által kormányzott, vagyis a Habsburg trón
jogfosztott. Ezzel az örökösödési vonal (filum successionis interruptum)
megszakadt és a hatalom visszaszállt a népre, hogy maga válasszon új
uralkodót.
II. Lipót: Toscana királya volt, rendbe tette volna, korszerűsítette volna a
birodalmat. Jó uralkodó volt. Sikerrel tudta megvalósítani azt, amit József
szeretett volna – különbség: megvalósítás. a cél ua. volt. Nem volt túl csábító
vezetni a heterogén konglomerán (sok összetevőből való, értsd:
soknemzetiségű, több vallású stb.) birodalmat.

A jozefinizmus és a jakobinusság kérdései a Habsburg-monarchiában

Eredmények és feladatok a legújabb kutatások tükrében: Sokáig feketelistán volt
az 1780-1790-es évek történelmi kutatása. Az osztrák történetírás is sokáig
elhanyagolta II. József miatt. „Az osztrák katolikusok egyik része mai napig
sem bocsátotta meg neki a katolikus egyház hatalmának visszaszorítását.” A
korszak problémái: hanyatló feudalizmus, polgári forradalmak irányába
mutatás, polgári nemzeti öntudat kiformálása.
A jozefinizmus: Többféle interpretáció. A könyv a teljes politikai rendszert érti
alatta.
A jozefinizmust II. Józsefről nevezték el, azonban valójában már I. József az
1700-as évek elején volt a gépezet beindítója.
II. Józsefre átruházta a nép a hatalmat (translatio imperii), hogy vezesse az
államot és csakis Istennek felelős tetteiért. Ezt azonban az osztrák
abszolutizmus még tovább bővítette azzal, hogyha a nép nem ismerné fel a
jót akkor erőszakkal is rá kell kényszeríteni.
II. Lipót (1790-1792)
Nehéz helyzetben vette át a birodalmat, félő volt hogy szétesik. Muszáj volt
lazítani a jozefinizmuson, több jogot visszaállított, de persze a jozefinizmus
nem tűnt el teljesen. 1896-ban szobrot is állítottak neki = a rendi jogok
visszaállítóját ünnepelték benne. Az 1789-es francia forradalom tovább
szította az érzelmeket a birodalomban. Lipót úgy gondolta, hogy ahhoz, hogy
 a birodalomban ne legyen forradalom ki kell fogni az ellenség vitorláiból a
szelet → engedményeket kell tenni, alkotmányt ad, jogtalan néposztályokat
is bevesz, az arisztokráciát és a klérust megnyirbálja. II. Lipót sokkal
kompromisszumkészebb volt, mint II. József. Röpiratok jelentek meg az
engedélyével – polgárságot bátorítják, nemességet támadják. Martinovics
Ignácot (később: Martinovics-összeesküvés) megbízza, hogy titokban kezdjék
el szervezni a magyarországi parasztok szervezkedését.

I. Ferenc (1792-1835)
Lipót váratlanul meghalt 1792-ben, fia I. Ferenc vette át a hatalmat. Önálló
elképzelései nem voltak, mindenben a vezető méltóságokra hallgatott.
Teoretikusai úgy gondolták, hogy a francia forradalom elleni fellépés nem az
engedésben, hanem a régi rendszert visszaállításában rejlik. Lipót eredményeit
elvetik → elégedetlenség. Ferenc a nemességgel fog össze a forradalmi
eszmék leveréséhez, 1793-ra világossá válik, hogy a felvilágosult
abszolutizmusnak vége lett (XVI. Lajos lefejezése). A jakobinus
összeesküvéssel vádlottakat elfogják, azonban az egész birodalmat
behálózott felkelés nem volt.
A magyar jakobinus mozgalom: Cél: nemzeti-polgári állam létrehozása. A
parasztság és a városi polgárság is megérezte a feudalizmus rendszer
ingadozását = udvarellenes „koalíció” = gravaminálisok. Szövetség alapja:
Ferenc elleni gyűlölet.
Martinovics: II. Lipót politikáját folytatni és agitálni mellette + „demokratikus
respublikát felállítani” → Lipót hatással volt rá, de nem állítható be a magyar
jakobinus mozgalomnak okozójának.
Konklúzió: Az osztrák uralom könnyen elfojtotta a mozgalmakat. A forradalmárok
börtönbe kerültek – később megtalálhatók majd Napóleon oldalán. 1795.
vérmező

2. Bevezető óra II. (A magyar felvilágosodás szerzői, csoportosulásai)

● Bessenyei élete (1746- 1811)
○ Nyírségben született → nemesi családban (1746)
○ sárospataki kollégiumban kezdte el tanulmányait → de abbahagyta
○ újra tanulni akkor kezdett el, amikor Bécsbe került 1765-ben
○ Mária Terézia testőrségének tagja
○ 1771-72-ben már ismert szerzőnek számít
○ barátságot köt: Orczy Lőrinccel és Barcsay Ábrahámmal (a kor nemesi
irodalmának jelentős képviselői) és Kollár Ádám Ferenccel (Mária Terézia
befolyásos tanácsosa)
○ 1773. elhagyja a testőrséget → hazai protestánsok őt teszik meg bécsi
ügyvivőjüknek
○ németül és franciául is jól beszél → előkelők világában is otthonosan mozog
○ nem tudjuk mikor kezdett el írni, de 4 kötete is megjelenik (ebből 2 tragédia:
Hunyadi László trag. és Ágis trag.) 1772 előtt
○ 1772-ben korai versekben tűnik fel filozófiai gondolata → a lélek a testnek a
rabja ergo az embert az indulatai vezérlik
○ 1778-ban megszakad a kapcsolat velük, mert Bessenyei sokkal lazábban
gondolkodik mint ők → “egész nemzet” keretei között gondolkodó
 ○ 1779 nyarán katolizál
○ Mária Terézia könyvtári állást ad neki, de az II. József uralkodásával
megszűnik → Bessenyei visszavonul birtokaira aztán meghal
● Barcsay Ábrahám élete (1742-1806)
○ előkelő erdélyi családból származó katonatiszt (30 év katonai szolgálat)
○ nem volt kimondottan igazi költő → nem akart mindenáron önálló
mondanivalóval előállni → nem is igazán erőltette a versei kiadását
○ mégis 1789-ben Révai Miklós adta ki őket Orczy verseinek egy csop.-val
együtt
○ neki írják a legtöbb költői levelez → Orczy, Ányos, Bessenyei is mind
bizalmasai
○ Orczy és Bessenyei barátja
○ költői kibontakozásában sokat köszönhet 2 barátja szellemiségének
○ csupán olyan 10-15 éven át volt kapcsolatban az irodalommal
○ 1770-es éveket megelőzően alig írt és 1780 után távolodik el a költészettől
○ verseiben az igazi ihlet elsősorban az episztolázásban jelenik meg
○ költészetében gyakran szereplő fogalom a boldogság
● Báróczi Sándor élete (1725-1809)
○ elszegényedett erdélyi nemesi család utolsó sarja
○ bekerült a testőrségbe, majd a hadsereg kötelékébe lép át és haza se jön már
→ Bécsben élt
○ ismerte Bessenyeit, de nem tartoztak egy társaságba
○ Báróczi is “kőkereső” → akikről Bessenyei ír gunyorosan a Holmi egyik
cikkelyében
○ Báróczi barátai többnyire egykönyvű szerzők maradtak → kedvtelésből írtak
inkább nem mint hivatásból
○ Bessenyei körétől elkülönülve működő másik csoport vezető személyisége
● Orczy Lőrinc élete (1718-1789)
○ Heves megyei nemesi család gyermeke
○ vagyonos család a vagyon Orczy is csak növelte
○ részt vett Mária Terézia és II. Frigyes (porosz) között kirobban háborúban → 1763-
ban tábornokként szerelt le
○ közélettől nem tartotta magát távol → 1778-1784-ig Abaúj megye főispánja
volt + fontos szerepe volt a Tisza szabályozásában
○ Orczy versei és episztolái → derűs, bölcs magatartást közvetít akinek akkor
válik keménnyé a szava ha vmely szélsőséget tapasztal
○ Pesten halt meg
● Ányos Pál (1756-1784)
○ ő a legfiatalabb Bessenyei baráti körében
○ dunántúli nemesek → Ányost a karrier reményében adták egyházi pályára
igaz ezt ő maga nem akarta
○ ő maga egészen más életkörök iránt érdeklődött → ezt mutatja h a hetvenes
évek nemesi íróival került kapcsolatba → nagyvilági élet “képviselőivel”
○ a legtöbb verses levelet Barcsayhoz írja → a tanítványának vallotta magát
○ az “ érzékenység poétája” → költészetének kulcsszava: az érzelmesség
● Rájnis József (1740-1812)
○ kőszegi polgárcsalád szülötte → az egyetlen kivétel
○ német volt az anyanyelve, magyarul csak serdülő korában tanult meg
 ○ 1757-ben lépett a jezsuita rendbe → 4 év külföldön
○ 1760-ban írja első magyar nyelvű időmértékes versét → olasz emberke
versét tette át magyar nyelvbe
○ hazatérte után tanít → végül Győrben telepedett le szegény körülmények
között
○ Helikon igazgatójává lett → lett pénz!
○ konfliktusokkal teli “pályafutás” → temperamentuma miatt
○ ő készítette el az első deákos verseskönyvet: a Magyar Helikonra vezérlő
kalauzanyaga
○ a magyar deákos verselést → megalapozó kötete
● Révai Miklós (1750-1807)
○ fiatal piarista → igen tevékeny
○ vallásos meggyőződése modernizálódott → de nincs nyoma h hite
megrendült volna
○ az 1780-as évek értelmiségének egyik legizgalmasabb alakja: újságíróként
tevékenykedik, köznép dalok gyűjtését indítja el, tankönyveket állít össze,
könyvsorozatot tervez, tudós társaságot szándékozik megalapítani →
nyelvészeti érdeklődése
○ életstratégiája → nemzeti nyelv és irodalom jelentőségében való hit
○ irodalommal → a hazát szolgálja
○ más a viszonya a deákos verseléshez mint Baróti Szabónak
● Baróti Szabó Dávid (1739-1819)
○ nevéhez fűződik az első nyomtatásban megjelent verseskötet amely kizárólag
klasszikus mértékben írott
○ Erdélyben született → elszegényedett nemesi família
○ jezsuita rend tagja→ számos városban tanított
○ munkássága nagy részét fordításai teszik ki → klasszikus és modern költők
munkáit is fordította
○ inkább a vers szerkezete érdekelte mint a tartalom mondanivalósága →
össze-vissza témázott, nincs főbb jellegzetes téma amiről folyton ír
○ újmódi verselésre való késztetés
○ verseiben szerepel a nemzeti nyelv ügye → 1777-ben A magyar ifjúsághoz
○ együtt alapítja Kazinczy Ferenccel és Batsányi Jánossal a kassai Magyar
Museumot 1787-ben
○ a deákosok közül ő tekinthető a legkevésbé tudós verselőnek → újításaival
nem törekedett regulák felfedezésére
○ tudatosan törekedett a megszokottól való távolodásra
● Batsányi János (1763-1845)
○ Tapolcán született → nemesi származású
○ tehetsége hamar megmutatkozot → Pesten jogi pályára készül
○ tanulmányai folytatásához állás kellett vállalnia → Orczy Lőrinc házához
került nevelőnek → ez meghatározó az életében
○ ők egyengették a továbbiakban útját, ameddig tudták
○ magabiztosan lép az irodalmi pályára → elindítják a Magyar Museumot Kassán
(Baróti Szabó és Kazinczy) → konfliktus Kazinczyval
○ a felvilágosodás első nemzedékéhez fűzik
● Kazinczy Ferenc (1759-1831)
 ○ 1800 utáni 2 évtized irodalmi vezére → irodalmi élet egyik legszínesebb egyénisége,
energikus és céltudatos irodalmár, fiatalon is vitathatatlannak tekintik
○ szerkesztőként, prózaíróként, költőként
○ felvilágosult rendiség szinte egyetlen képviselője → érzékeli az irodalmi
nemzet fogalomban rejlő lehetőséget
○ a keveseknek (nemességnek) szóló, a nemesség igényeinek megfelelő és
általuk ellenőrizhető irodalmiság legyen
○ 1789-ben kiadott Bácsmegyey gyötrelmei c. regény → azt mondja h Werthert
szerette volna lefordítani de nem jutott hozzá ezért egy Werther utánzat alapján
dolgozott (Kayser: Adolf’s gesammelte Briefe)
● Pálóczi Horváth Ádám
○ művelt protestáns prédikátor gyermeke
○ debreceni kollégiumban tanult
○ Kazinczynek dicsekszenek vele → mert okos jóeszű gyerek volt
○ a Kollégiumból távozik → mert folyton bajba keveredett → de botránymentesen hála
tanárának
○ ezért később gond nélkül diplomákat szerez: ügyvédi és földmérő (Miskolcon)
○ földmérőként Pomáz-Balatonfüred térképet készít
○ 1782.házasság→ Orosz Julianna → tehetős család
○ karrier → felhalmozza pénzét → elválnak feleségével
○ baráti társasága szerette → nagyhatású egyéniség
○ miskolci hónapjai → alkalmi verseket kezd el írni
● Gvadányi József (1725-1801)
○ betöltötte 60 életévét mikor első kötete 1787-ben megjelent
○ felső-magyarországi nemes családból származó
○ tanulmányait otthagyta katonaság miatt → több mint negyven éven át szolgált
○ kevés munkájáról tudunk → valószínű h a katonáskodás szüneteiben is
elővette a tollat → feltehetőleg 1784-es leszerelése előtt jöttek létre azok az
elveszett műei amelyekről Péczeli Józsefnek is ír leveleiben
○ ezeket az irományok elsősorban unalom elűzésének eszközei lehettek, a
nagyközönség számára nem is lett volna valószínűleg
elfogadható/publikálható
○ a sajtó alá küldött munkái nagy részét a szakolcai nyugalom jólétében írta
○ Péczelihez írott verses levele témája → az író kifejti benne, h fontosabb témákkal
szándékozik foglalkozni → ezek után sokat és sokfélét ír
● Dugonics András (1740-1818)
○ szegedi születésű → piarista
○ tehetséges fiú 1756-ban lép be a rendbe → matematika professzor
○ tanít Nagyszombatban, Pesten → itt egészen visszavonulásáig
○ nem a matek tudósaként válik ismerté, hanem sokat tett a szakmája nyelvének
megteremtéséért → máig megmaradt szavak dicsérik nyelvalakító tehetségét
○ a deákosokkal egyidős → érdeklődött a klasszikusok nyelve és irodalma iránt
○ több műfajban, több nyelven folyamatosan termelte mára már elfeledett
műveit → leginkább 2 műfaj vonzotta a regény és színmű
○ egyik legnagyobb sikere: Etelka c. regény (a cím kb 2 soros mindenféle
körítéssel, ne haragudj de most nem gépelem be)
○ a kor magasztaló kritikát írt róla
 ○ Etelka egyik feltűnő tulajdonsága → nagyon sok benne a lábjegyzet:
történelmi, nyelvészeti, néprajzi ismeretek
○ a könyv elemzése → Verses epika és regény a felvilágosodás időszakában
(11-12.) tételnél
folyt. köv. ebéd után :)

Debreczeni Attila: Tudós hazafiak és érzékeny emberek, Integráció és

elkülönülés a XVIII. század végének magyar irodalmában, Universitas
Kiadó, Budapest, 2009, 25–71.
a, Uralkodókra épülő fejlődéstörténetek
A felvilágosult abszolutizmusnak íve: Mária T. hajnalhasadás – II. J. kibontakozás
– II. L. aranykor ( - I. Ferenc hanyatlás)
b, Írókra épülő fejlődéstörténetek
Kazinczy a nyelv felébresztője.
Batsány - Kazinczy a hajnalhasadás korának kiemelkedő alakjai.
Az írói és az uralkodó párhuzam nagy különbsége: az uralkodói lineárisan
csökkent, az írói nő.
II. a, II. József
3 fontos rendelet (értékrendek megváltozása): cenzúra, vallási tolerancia, nyelv
cenzúra: könyvkiadás, hírlap, folyóirat, - szólásszabadság (József a saját magát
polemizáló lapot újranyomtatja és olcsóbban árusítja :D )
vallás: szabad vallásgyakorlat, protestánsok (hivatalok), haszontalan papi rendek
feloszlatása, birtokelkobzás
nyelv: német nyelv erőszakos bevezetése… a magyar nyelv felértékelődéséhez
vezet.
b, Szabadkőművesség
Mo-n fénykora: 1770-1795 sacc
Majdnem minden fontos író, költő szabadkőműves a korban.
A páholyokban a köznapi hierarchia felborult (a gróf lehetett inas) –> „játék” egy
magasabb és alacsonyabb rendű kerülhetett más hierarchikus rendbe =
viselkedés alakító tényező volt

c, Jozefinizmus
6000 rendelet… 10 év alatt. „reformdiktatúra”

a, Nyilvánosságképződés
Fejletlen olvasóközönség

b, Központképző társaságok
Magyar Hírmondó: 1780-1788 – nincs állandó szerkesztő, váltózó színvonal
(1790 k. legolvasottabb hírlap)
Kassa 1787 Batsányi, Kazinczy, Baróti = Kassai Magyar Társaság
Kazinczy: Orpheus (lap) – csak K. szerkeszti.
Komárom: Péczeli József + Komáromi Tudós Társaság = Mindenes Gyűjtemény
célok: nyelvfejlesztés, tudományterjesztés
 3. Az irodalom intézményesülésének kérdései

Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon, Akadémiai

Kiadó, Budapest, 1996.3(A korábbi kiadásai is megfelelnek.) Az
akadémiai törekvésekre vonatkozó fejezetek: 140–144., 562–571.

Akadémiai tervek
Belső fejlődés szülötte volt. Első próbálkozások lapalapindítási kísérletek.
Irodalmárok tudósok is – felvilágosult rendiség.

1763 Bécs, Kollár Ádám: levelezéssel próbált létrehozni egy tudós társaságot,
amely természettudomány, gazdaságtan, történelem művelés céljából.
Tresztyánszky Dániel vagy Benczur József ötlete alapján: 4 osztályra tagolva
minden tudományággal kell foglalkozni. Anyagi alap: állami adomány egyház
által, 20e ft. --> Mária Terézia: elutasítja, mert a magyarok többsége nem
katolikus, így a monarchiának nem megfelelő tudást halmozna fel. → a terv
meghiúsult.
Újabb próbálkozás: Tresztyánszky: Anzeigen c. folyóirat.
Kollár: teljes tudományos társaságot akart vs. Hell Miksa: csak csillagászati.
Mária T. 1 tudós társaságot akart Bécsben, mint ahogyan a többi államban is
volt, csahogy nem ismerte fel a Habsburg Birodalom heterogenitását.
Ami megvalósult: 1777, prágai tudós társaság, br. Born Ignác, Adaukt Voigt
hozott létre – eleinte magántársaság, majd 1784-től hivatalos királyi címet
kapott.
Itthon új fordulat: Bessenyei György – magyar nyelvművelő társaság (elődje
Bod Péter nyomán indult el) --> Budán egyetem, Ratio Educationis.
Paradis (fr.): célja: mindenhol támogatni a tudós társaság megalapítását,
támogatását --> lehetetlen. De itthon kisebb siker: Bessenyei, Ányos, Kreskay
Imre, Horányi Elek --> Hazafiúi Magyar Társaság – a társaság elnöke: br.
Orczy Lőrinc. (24 tag)
„Bessenyiék társasága már megteremtette a katolikusok és protestánsok
együttműködését, de valóban országos átfogó jellegűvé még majd ezután
kellett válnia.” → nem sikerült --> Bessenyei: Jámbor szándék
További elképzelések:
Born Ignác: nemzetközi bányászati társulat
gr. Batthyány Ignác: erdélyi püspök, egyháztörténeti akadémia, Societas
Assiduorum: történelmi forráskritika, oklevéltani és kornológiai problémák
feltárása.
Több helyi kezdeményezés is táptalajt kapott.
Révai szerint 4 fő osztály kell: filológia, (nyelvtudomány, történelem,
forrástudomány, régészet, statisztika, földrajz, képzőművészet, zene) filozófia
(jog is) tiszta és alkalmazott matematikai osztály, fizikai osztály
(orvostudomány, gazdasági ismeretek is) → anyagi alap: mecénások,
kiadások bevétele. --> a terv elakadt.
„Az Akadémiának még egy jó nemzedéken át csak gondolata élt tovább,
óhajokban, iratokban, tervezgetésekben. A sokféle változat közül azonban
 elsősorban mégis Bessenyei és Révai elképzelése volt az, amely a jövő
számára maradandó hagyományt teremtett.” → később: 1825, Széchenyi I.,
MTA

Bessenyei György: Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék

Richellieaue a franciáknak megteremtette a nemzeti nyelvű tudományokat,
nekünk is ez kell. Levagyunk maradva. Kérdés, hogy II. J. mennyire fogja ezt
támogatni, nem igazán úgy néz ki… Szükséges a nyelvünket fejleszteni és a
tudományainkat is. Grammatikai könyvek, lexikonok kellenek. Túl sok
haszontalan tudást adó könyv van, helyettük magyar nyelvű, minőségi kell.
Ha új könyvet nyomtatnak a társaságnak pár példányt be kell szolgáltatni –,
mint ma az MTA-nak. A legjobb munkákat a társaság is kinyomtatná. Többet
is írhatna erről de inkább nem, nem akar felhőkre várat építeni. Kelt. 1790

Batsányi János: Bé-vezetés a Magyar Múzeumhoz

1788, 1789: Pozitívan kezd. Sok mindent elértünk az elmúlt 20 évben.
Mohácsról, Hunyadiakról, Attiláról beszél. Voltak néha kimagasló pontok a
történelmünkben. A deák nyelv (latin) mindent elnyom, anyanyelvünket is. Ha
a latin helyett a magyart használtuk volna fejlettebbek lennénk… elterjedtebb
lenne a magyar nyelv is, pl.:, amikor a régi magyar királyok hódítottak be
kellett volna vezetniük ott a magyar nyelvet. Más nemzetek felemelkedését
leírja (olasz, angol, német, francia) Példát kell vennünk róluk. A magyar nyelv
tisztaságáért agitál, egységesíteni akar.--> erre fog vállalkozni a Magyar
Museum társasága. Kelt. 1788, Kassa.

Kármán József: Bévezetés röviden:

- Szót emel amellett, hogy aki ismeri hazája állapotát az Uránia kiadására
szükség van. „Nem lehet a vak egyszerre éleslátó, a tudatlan bölcs” –
fényesíteni kell az elmét. A magyar nyelvet virágoztatni kell (el ne olvadjunk a
népek tengerében, ettől lesz valaki hazafi, így lesznek határaink, kultúránk) à
az Uránia ezeket akarja művelni.
cél: erősíteni a gyengét, vezetni az indulót.
„Míg nemzeti sarkalatos törvényeink lesznek talp-kövei alkotmányuknak,
szertartásaink szentek, anyanyelvünk élő, és az eredeti magyar vér, fő része
karakterünk – addig, és csak addig állunk”
Különösen az ASSZONYOKNAK ajánlja! – de nem zárja ki a férfiakat.
Nincsenek itthon jó könyvek – így nehéz művelődni. à lányok legalább
hasznosan tudják eltölteni az idejüket.
Kevés még az olvasó de nem adják fel a munkát.

Kármán József: A’ Nemzet Tsinosodása

Megrója azokat, akik hirdetik, hogy a magyar nyelv fejlődésben van. Nincs így.
Van erőnk és tehetségünk, de a klímánk elnyomja a tudományt. A paraszt
ember csak addig lát amíg a földje van v. a vármegye határáig. A féltudósság
veszélyesebb, mint az ostobaság. A parasztok nem tartanak igényt a
tudományra, a lényeg az neki, hogy a földjeiket műveljék, más őket nem
érdekli. Változtatni kell.
„Kételkedni, vizsgálódni, fontolni, tanulni kell annak, aki meg akar világosodni.”
 Magyar folyóiratok

Magyar Hírmondó: 1. magyar hírlap, 1780. szerk. Ráth Mátyás

Mindenes Gyűjtemény: morális hetilap, Komárom. Pczeli József szerk.

Magyar Museum: Kazinczy, Batsányi. Az irodalmat kulturális kontextusban

értelmezi. Szerkesztők: Batsányu, Orczy, Kazinczy, Baróti.
Negyedévente jelenik meg. Sokszor változik a szerkeztőség – mindig
váltakozó a színvonala

Orpheus: Kazinczy önálló folyóirata. Csak irodalommal foglalkozik.

Orpheus = Kazinczy szabadkőműves neve.

Uránia: Kármán József szerk. Bévezetés az Urániához c. mű. A nemzet

tsinosodása. Fanni hagyománya.

Diétai Magyar Múzsa: Csokonai, újságlevél.

Erdélyi Muzéum: Döbrentei Gábor. Ide küldi majd Katona József a Bánk
bánt.

Tudományos Gyűjtemény: Enciklopédikus folyóirat.

A folyóiratok az irodalmi életnek működését átalakították! – Nyilvánosság.

4. Stílus
könyv: Szauder József: A klasszicizmus kérdései és a klasszicizmus a
felvilágosodás magyar irodalmában
● történelmi korszakra jellemző kollektív stílus egyneműsége
● magyar szakirodalom: Klaniczay Tibor mutatott rá → korszak kategóriák nem csak stílusként
való értelmezésére → hangsúlyt a módszerre és a magatartásra helyezte át
● Sőtér István: figyelmeztet, h az irodalomban egy-egy stílus az irányzatok, programok
és a módszerek következményei
● egyazon stílus néha egymással ellentétes eszméken és irányzatokon belül is
megjelenik
● homogén, kollektív stílust vél felfedezni vagy rekonstruálni
● magyar felvilágosodás korszaka 1760- 1820-as évek
● Bessenyei klasszicista művelődési programjától Kölcsey romantikus irodalmi-
költészeti programjáig
● rendi szemléletű magyarságeszme szűkösen engedte érvényesülni magyar nyelven
a felvilágosodás gondolatait
● 1770 az irodalom ismét magyar nyelvűvé vált → beözönlő francia és német
felvilágosodás tanításai
● a régi átalakulva beleolvadt a modernebb stílusirányzatokba
● a felvilágosult klasszicizmus maga is átalakult
● neoklasszicizmus megkülönböztetjük → XVIII. sz. felvilágosult klasszicizmusától
Voltaire, Delille és stb képviselte
● neoklasszicizmus a klasszicizmus tágan vett fogalma alá tartozónak tekintjük
 ● polgárias érzékenységgel való telítődése
● magyar irodalom neoklasszicista korszaka XIX. sz. első 2 évtizede
● magyar felvilágosodás (I.fele XVIII.sz. közepétől végéig)
● DE! a klasszicizmus az időszak legfontosabb, legtöbb íróra kiterjedő irányzata
● egész irodalomra kiható poétikatanítás → iskolás klasszicizmus
● iskolás költészet világnézeti alapjai Európa szerte egyforma volt
● régi humanisztikus alapokon tanító iskola hatása
● antik minták fordításával és értelmezésével foglalkozó
● XVIII. sz. utolsó harmada deákos klasszicizmus
● felvilágosodott klasszicizmus → megkülönböztetjük az iskolás klasszicizmustól
● egyik legjellegzetesebb vonása: az irodalmat áthatja a felvilágosodás gondolati
tartalma és elmosódik a határ szépirodalom és tudomány között
● versalkotás módszerét tekintve kapcsolatban marad az iskolás klasszicizmussal →
módosítása: a régi műfajokat fellazítja
● mi a közös ebben a 3-ban: iskolás- imitációs gyakorlat, felvilágosodott
klasszicizmus, neoklasszicizmus
● klasszicizmus alapvetően közös elvei → a reneszánszból indult ki
● a teremtett és a így szép természethez való viszonyban jelentett gyönyörködtetés
● abszolút szép elmélete (?)
● ideáció → eszmei kép megfogalmazása és a technikai kivitelezés szétválasztása
● klasszicista alkotás → zártsága, tökéletes eszménye felé tartó törekvések → lírai képekben
● klasszika a már leírt művek megújításával, átdolgozásával és beépítésével is
közeledni akar a tökéleteshez
● klasszicista kiindul a prózai megfogalmazásból → a Gondolat versben megírása → utána
parafrazálja ismét prózában
● a nyelv nem a szubjektív emóció, élmény kifejezése hanem az eszme hordozója

Felvilágosodás és klasszicizmus kapcsolata a XVIII. sz. végi és XIX. sz. eleji magy.
irodalomban:
● iskolás klasszicizmus → széles körben elterjesztett, a “poetica classis”-ból
● nem klasszikus vagy klasszicista hanem barokkos
● magyar felvilágosodás jellegzetes eszmeiségét kísérő klasszicizmus Bessenyeitől
→ Csokonai lírai-epikai életművében bontakozik ki
● Dayka Gábor → 1791-től a klasszicizmus jegyében stilizálódik
● előkészíti Csokonai nagy líráját és hivatkozási alapja lesz Kazinczynak és a
neoklasszicizmusnak
● Bessenyei → a magyar felvilágosodás európai színvonalon mozgó úttörője
● programadója, prózaírója, ideológusa
● sztoicizmust leküzdő, természet igazság kereső világnézete
● A filozófus
● jellegzetes klasszicista típusú művekkel, műfajokkal jelölte ki hosszú időre
irodalmunk útját
● nagy hatású röpiratai → változás, változtatás, a tudat és a nyelv megújításának eszméit
képviselte
● tudomány terjesztése
● Csokonai → tökélyre vitte a Bessenyei kezdeményezte klasszicista formákat
● fejlődése: iskolás klasszicizmusból a felvilágosodott klasszicizmusig
● Lilla c. rokokó-klasszicista szerelmi versciklus
 ● Dorottya c. komikus eposz
● halál← → költői halhatatlanság
● A pillangóhoz c. → rokokó-klasszicista stílusban, realisztikus földközelség, éteri elvágyódás
● népies téma, a rokokó díszítőkedve → groteszk-szatirikus vígjátékok
● Kazinczy → XIX. sz. eleji magyar klasszicizmus és neoklasszicizmus központi
figurája
● Csokonai mestere és barátja
● 1790-92 Orpheus-t szerkesztette
● klasszicizmusa már nem csak antikot jelent → nyelvújítási harc
● célja → irodalmi nyelv egységének és azon belüli stíluselemeknek, az integrációnak és a
differenciációnak megteremtése
● magyar neoklasszicizmus költői: Berzsenyi, Kölcsey
Osszianizmus → Kisfaludy tételnél ott van minden

Kármán József:Fanni hagyományai:

Kármán Józsefről röviden: Első magyar regény. 1769-1795 élt, Losoncon született és ott is
halt meg. Bécsben tanult jogot (II. József), majd Pestre költözött. Azt szerette volna, ha
Pest-Buda lenne a magyar irodalmi élet központja. Uránia folyóiratot ő indította el 2
barátjával. A Martinovics-féle összeesküvés után halt meg pár nappal (HFK azt mondta nem
tudunk róla semmit, eltűnt. Hm??). I. Ferenc rendet teremtett, sok író börtönben van. Az
Urániának vége. Sokáig elfeledett író volt, majd Toldy Ferenc hozza be ismét a köztudatba.
Markovics Öffner Mária Anna lenne Fanni = a feudális keretek és a nemesek közötti
szerelem beteljesülése? 1794-ben írta. A XVIII. századi olvasáskor nem a végkifejlet volt a
fontos, hanem a részletek, az esemény!!!
Cselekmény: Fanni a kert hátsó részében egy asztalon szokott olvasni, írni, sírni stb… ott
vannak a méhek is, de tőlük nem fél, nyugtatja. Anyja meghalt, apja máshoz ment feleségül.
A szomszédba költözött egy asszony gyermekeivel, az erdőben imádkozás közben
megismerkednek. A költözöttek nemesek voltak, de meghalt az apjuk, így elszegényedtek.
Fanni megsajnálva ruhát varr a kisgyermekeknek, nagyon örülnek neki. A volt
nemesasszony férje Károly volt. Fanni jól összebarátkozott velük, még a természettől is
elnézést kér, hogy mostanság elhanyagolta, azért mert a barátság legalább olyan édes, mint
a természetben lenni. A nemesasszony tanítja, mesél Fanninak. A nemesasszony mesél
neki a szerelemről, ami lehet édes s keserű. Felhívja Fanni figyelmét, hogy vigyázzon vele,
könnyen kelepcébe mehet. De ügyeljen arra is olyannal legyen, kit szeret, fontolja meg a
végzetet. Fannit az apja lecseszi, hogy miért van sokat a nemesasszonynál. Elmennek
bálba, Fanni mindenkinek segített készülődni, de magára nem jutott idő, de elmegy a bálba.
T. József felkéri táncolni, akivel szemezgettek, repdes a szerelemtől. De Fanni beszél
Terézzel, aki úgyszintén bele van esve T. Józsefbe, akinek az apja kapitány. Vége a bálnak,
indulni kell. Józsi Fanni kezét megcsókolja, udvarol nékije. Fanni fél, hogy Józsi csak játszott
vele. A bál után elmegy hozzájuk Ferenc, de nem foglalkozik Fannival. Fanni elemegy a
nemesasszonyhoz, a nemesasszony tanácsot ad neki, menjen el hozzá beszéljenek.
Fanniék összevesztek, Józsi elment, barátnőjének ír tanácsért. Ferenc végül visszatér és
nagyon boldogok lesznek, de sokan kibeszélik őket… Fannit zavarja. Egy E-nevezetű dáma
megy hozzájuk, elmeséli Fanni a nemesasszony történetét, a dámának megesik rajtok a
szíve és segítene nekik szívesen, de Fanni vacillál, mert megígérte barátnéjének, hogy nem
adja ki titkát. Fanni végül elmondja ki a nemesasszony mennek neki segíteni. Józsi apja
Józsit katonai pályára szánja, Fanni apjának meg bassza csőrét a dolog. Nem találkoznak
többet, Fanni meghal bánatában.
Kazinczy Ferenc: Bácsmegyei:
Előszó: Báróczy Sándort példaképének tartja.
Cselekmény:
BÁCSMEGYEY SURÁNYI MANCIHOZ: Teljesen szerelmes Manciba, megőrül érte.
BÁCSMEGYEY MANCIHOZ: Fél, hogy meg fogja csalni, úgy vész el hűsége, mint ahogy a
patak mossa a fa tövét.
BÁCSMEGYEY MAROSYHOZ: Veszprémy Mária és Halasy szerelmesek voltak.
Veszprémyék gazdagok, Halasy kevésbé, azt hitték, hogy biztosan össze fognak
házasodni… de nem. Mária apja közbelépett, védte a családi vagyont, szegény emberhez
nem mehetett hozzá Mária, így végül az apja választott neki férjet. Az oltárnál Halasy is
megjelent, mikor a záró aktus (Igen) szólt volna.. de apjára nézett Mária és végül el kellett
fogadni. Tanulság, kérdés: miért ad a törvény és a vallás ilyen eszközöket a
felnőtteknek/szülőknek? Beteg, rossz, erőltetett kapcsolatból csak olyasfajta gyerekek
fognak születni, vagyis betegek. Miért nem lehet egészséges – tágabb értelemben – a
nemzet, állam?
ENDRÉDY BÁCSMEGYEIHEZ: Manci szülei rábeszélték Mancit, hogy Szentpéteryhez
menjen feleségül… sok aranyt, vagyont ígért neki… Endrédy sajnálja a legjobban, ő tudatja
Bácsmegyeyvel a történteket.
Megtudja, hogy Manci elhagyta. 2e ft-ot akart volna kérni, hogy megvegye, de végül
lemondott róla.
Bácsmegyey teljesen összetört, csak Marosy és Endrédy a vígasza.
Szentpétery megkérte Bácsmegyeyt, hogy legyen a tanuja az esküvőn. Bácsmegyey ír
Marosynak, hogy mit tegyen. Ameddig nem tanácsol valamit nem ír választ Szentpéterynek.
Bácsmegyey Budára megy, de nem akar. Ott vannak Manciék is. Meglátta Budán
Szentpéteryt és Mancit, jól elvoltak, Manci szedett virágot Szentpéterynek.
Egy bálon találkoznak. Bácsmegyey direkt nem néz Mancira, de Manci kiszúrja. Táncolnak,
mert Szentpéterynek dolga van. Bácsmegyey annyira összetör, hogy folyamatosan táncol,
végl Manci beszéli le hogy hagyja abba. Bácsmegyey bemegy a szobájában ahol csend van
= kontraszt a bállal.
Gróf K… lánya, Teréz tudja mi bántja Bácsmegyeyt, együtt érez vele… ez valamelyest ir
Bácsmegyeyi sebeire, nagyokat sétálnak a parkban egészen estig. Teréz és Bácsmegyey a
palota/kastély körüli élő lakosságnak segítenek ajándékokkal, BÁcsmegyey felnéz Terézre,
hogy mennyire jó lelkű
Bácsmegyey elmegy Miskolcra. Bácsmegyey húga Klári. Ő hozzámegy Marosyhoz.
Boldogok nagyon. Bácsmegyey ennek örül nagyon. Jó testvérek Klárival, egymás érzésein
osztoznak.
Teréz és Bácsmegyey a szobában zenélnek nagy vihar van közben. A viharnak vége
kimennek sétálni, leszakaította a fákról a virágokat, ami még tegnap illatoltak. Teréz sír, mert
az virágok voltak az ő emlékei. Végül visszamennek a kastélyba. Teréz beleszeretett
Bácsmegyeybe. A vihar maga a változás szimbóluma
Terézzel összejöttek. Csókolóztak.
Bácsmegyey elmegy bátyjához, elmondja mi bántja.
Elmentek egy koncertre Manci is ott volt. Felkérték Bácsmegyey-t hogy játszon, játszott is.
Mindenki meghatódott, jól esett neki. A zene mindig visszatérő motívum – valamit jelent –
szentimentalizmus
Klárinak udvarolt egy báró de elutasította mert az ő szíve már foglalt – erős jellem, nem
olyan mint az eddigi szerelmek.
Elutaztak valahova ebédelni. De megállították a hintójukat, egy ács meghalt és az asszonya
siratja + 6 árvát hagyott magára, Bácsmegyey segített nekik.
Szentéptery és Manci összeházasodtak. Bácsmegyey sokat táncolt Mancival, besokkalt és
elájult… Szentpétery és Enrdédy ébresztegették és hazakísérték, ahol nyugodtan alhatott.
Bácsmegyey megbetegedett bánatában. à cívódások, „purgatórium”, szenvedések
Egy nap sétált az utcán, sok lány jött vele szembe. Az egyik igen megtetszé neki és próbált
utána szólni de nem tudott, annyira tele volt szíve. Később elment opera előadásra és az a
lány énekelt akivel találkozott az utcán. Beszéltek pár szót, illetve a lány zavarban volt. A
lánynak közben volt kérője, csakhogy nem volt eléggé vagyonos, így nem tudta elvenni.
A parasztoknak egyszerűbb a szerelem. Az asszony meghal, keres mást. Nincsenek
elérzékenyülve, mint a városi emberek.
Bécsben van.
(Mindig ő ír leveleket barátaihoz! Dátumokat megnézni, mettől-meddig.)
Terézt azért nem választhatja, mert neki csak fél/összetört szíve van, Bácsmegyei már
törött/fél. Nem lenne fair party Bácsmegyey szerint.
M-nek ír levelet, hogy döntse el mi lenne a jó lépés, legyen döntőbíró. Teréz azt mondja,
hogy az nem jó nő aki félrelép tulképp, akinek már udvaroltak és máshoz megye férjül. B.
azt mondja, hogy rossz a neveltetése, nem volt erre felklszülve + Teréz még fiatal, lehet,
hogy még mást nem szeretne, ezért sem akarja B. elvenni Terézt.
Teréznek levél: Bocsásson meg de Olaszországba költözik – gondolom besokalt az itteni
dolgokból. Terézt kéri, hogy ne legyen szomorú, felejtse el őt. A legjobban úgy tehet B-nek
ha visszadja boldogságát a világnak és apját boldoggá teszi.
Álom: Terézzel éppen egybekelnének az oltárnál, de Manci betoppan fekete gyászruhában,
és szétszakítja őket. Mondja hogy Szentptery meghalt, így Bácsmegyey az övé már… a
szertartást folytatják. Manci meghal – utolsó szava: Bácsmegyey. à Az álomnak vége.
Bácsmegyey bátyja megbetegedett. Reméli hogy találkozik Klárával. Visszajön
Magyarországra. Klári nincs ott.
Atyjának testvére meghalt. – a temetésen után meglát egy fiút, aki egy padon sír – odamegy
hozzá elhívja ebédelni. Kiderül, hogy lenne párja, de az apja apácának adta, megmutatja B-
nek a búcsúlevelét.
Összehozza a két fiatalt, B. mindent elintéz. Mennek tovább útjukon, de találkoznak
Manicékkal, teljesen meggajdul… Manci is sír közben. Megbetegszik és végül ebbe is fog
belehalni Bácsmegyey.

5. Bessenyei György és köre (Barcsay Ábrahám, Orczy Lőrinc,

Ányos Pál)

Hász-Fehér Katalin: A szerző és a szerkesztő Bessenyei (az első magyar

irodalmi antológia narratívái) = „Et in Arcadia ego”. A klasszikus magyar
irodalmi örökség feltárása és értelmezése, szerk. Debreczeni Attila, Gönczy
Mónika, Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005: 299–318.

A korszakra jellemző az önreflexió, valamint az olvasási javaslatok. Ezért is

virágzik a korszakban az előszó, elöljáró beszéd, ajánlás.
Bessenyei György Társasága c. mű (1777) (
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-
 osszes-verse-2/bessenyei-gyorgy-2A77/a-bessenyei-gyorgy-tarsasaga-cimu-
kiadvanyban-1777-megjelent-koltemenyek-2B14/ ): A felvilágosodás
irodalmában is különlegesnek számít. Több művében megjelöli az intenciót
(szándék), valamint olvasati javaslatokat is írt. Ebben a műben nincs egyik
sem. A részek egymást követve alkotnak új jelentést, kölcsönösen hatnak
egymásra. De ez nem szerzői kivonulás.

A műben megfigyelhető a szerzők közötti „verslevelezés”. Ezt valójában a

korban a B. Gy. Társasága fogja elindítani (Orczy Lőrinchez címzi Bessenyei
több versét).
A mű 2 nagy egységből áll. Az első részben azokból a levelekből válogat,
amelyekből írótársaival levelezett. De ezek nem időrendi elrendezésűek –
ezért inkább a tartalmi összefüggés a rendezőelv. A második rész csak saját
szövegeit tartalmazza (Futó darabok c.).

In medias res-szel kezdődik. A kötet elején sem ajánlás, sem előszó, sem
hívólevél sincs.

A nyitódarab és a 2. vers: Orczy Lőrinc 2 levele (válaszvers). Bessenyei

magázza Orczyt, annak ellenére, hogy Orczy tegezve ír neki. A cím is óvatos,
csak Orczy árnyékához ír.

3. vers: Orczy levelei után Barcsay Ábrahám következik.

+ Bessenyei a szerzők említésével egyben ki is cselezi őket. Nem voltak a
nyomtatás és a publikálás hívei, Bessenyei igen. Ezzel az irodalmi
nyilvánosság elé állítja őket. Bessenyei törekvése, hogy a társadalmi
rang/cím helyett az irodalmi szerepvállalás kerüljön előtérbe.

Az első részt a Báróczihoz szóló vers fejezi be. Báróczi, mint ahogyan Bessenyei
is pártolta a publikálást stb.

+kérdés: A kötet címlapján ’Besenyei’ ként van írva BesSenyei. Kérdés, hogy
ez csak sajtóhiba, vagy szándékos utalás?

+ Barcsay Ábrahámmal való verslevelezése (másik tétel lesz Barcsay, ott jól
jöhet) tanácsa Bessenyeinek: Nagy Sándor meghódította a világot,
Diogenész megvetette. Barcsay 3. utat mutat: a világban való benne-létet, a
határok de az életörömök elfogadását is.

FORDULÓPONT: Bessenyei György magához. Második rész kezdete.

Bessenyei kezd elmagányosodni: „ Barátom!.. Képzelj magadnak valamely
embert az oceánus tenger közepén egy hajóban kőszálak közt hányattatva
örökké küszködni, evezni szüntelen egy helyben forogni s végre kezeit az
egekre nyújtván nagy sóhajtások közt elsüllyedni.”

Bessenyei: Magyarság (1778)

Miért nézik le a magyar nyelvet a magyarok? Ugyanolyan kifejező lehetne ha
művelnénk, mint akár az angulusoké (angolok), franciáké, németeké. Latinból
 is vehetünk át szavakat, mint ahogyan az előbbiek: fizika, teológia stb.. Ha
nem műveljük nyelvünket nem lehetünk egy nemzet. Ha nem műveljük
nyelvünket a társadalom butulni fog. Kinek lenne fájdalmas, ha a
parasztasszonyok is tudnának magyarul olvasni és ők is fejlődnének. Az
egyetemeknek (Univeristas) is nagy szerepük lehetne a nyelv fejlesztésében.
+ nem nevetséges komédiát ectr… magyarra lefordítani és írni. Az ókori
nagyok is saját nyelvükön írtak, úgy lettek nagyok, hiába ismertek és tudtak
beszélni más nyelveket.

Tariménes utazásai (wiki időhiányában)

Cselekmény: A fantasztikus útiregény tanulatlan, de tehetséges hőse, Tarimenes
Menédiából, az apai kastélyból – Voltaire Candide-jához hasonlóan –
tapasztalatgyűjtésre indul. Kissé együgyű és humoros tanítója,
Kukumedóniás társaságában betér Pucufalvára Kantakucihoz, a
remetéskedő bölcshöz, akivel hosszas beszélgetést folytat. Később
megérkezik Artemis országába, Totoposzba, a bűvös Teneribe, ahol a
királyasszonnyal, Artemis-szel találkozik. Azután megismerkedik Trezénivel,
az emberszerető és világismerő államférfival, mert Totoposzban, (ahogy
Voltaire kívánta), a fejedelem a bölcselőkkel közösen dolgozik a jobb jövőn.
Megjelenik a totoposzi országgyűlésen, ahol a lámaposzik, dervisposzik és
fakirposzik vitáznak. A vadember (kirakades) és Trezéni miniszter vitája alatt
Tarimenes alakja eltűnik és csak Tomiris iránti szerelmével lép újra előrébe.
Részt vesz az örökösödési háborúban, melyet Buzorkán, Jajgodia ura indított
hatszáz évvel korábban élt ősanyja jogán Artemis ellen. A királyasszony népe
fölkel, serege győz, elfoglalja a zsarnok fővárosát és diadallal érkezik haza.
Tarimenes, hogy feleségül vehesse Tomirist, áttér a totoposzi államvallásra,
majd miután Trezéni jó tanácsokkal látta el, feleségével a jólét és a
boldogság földjéről hazautazik.
Bessenyei a regény meséjét saját kora történetének indítékaiból és szálaiból
szőtte. Ehhez néha a legkülönösebb neveket választotta:
● Artemis: Mária Terézia idealizált alakja,
● Teneri: Schönbrunn,
● Tarimenes és Kantakuci: maga az író,
● Buzorkán (Buzurkán): Nagy Frigyes,
● Kalifátulujposzi: a főpapság,
● Bangocibumbujpulujhurculujbüszkülüjkikiriposzidoszi: az arisztokrácia
megszemélyesítése.

Ágis tragédiája:
Ajánlólevél Mária Teréziának: Örökös szolgája marad. A tragédiát neki ajánlja.
Leónidás: Látzedémoni Király
Ámfares: nagy Görög Vezér, Leónidás' titkosa
Ágézilaus: fő ember, Királyi tanácsos, család barát, 'S Hazája' árulója
Ágis: nagy Görög herceg, igaz Haza-fi
Agiaris: Felesége
Agisztrat: Ágisnak Anyja, Hertzegné
Kleombrotes: Leónidás' veje, Ágisnak barátja
Telónis: Kleombrotes' Felesége, Leónidás' leánya
Demókares: Fő tanácsos
Egy-nehány palotás-vitézek
Helyszín
A Játék-piatz, mutatja SPÁRTÁBA a' Leónidás Királyi Kastélyát.

Cselekmény (wiki sajnos… nincs időm elolvasni)

Az 1. felvonásban Ágisztrat, Demókares és a névtelenek kivételével mindenki

színre lép. A konfliktus lényege, hogy ellenlábasai szerint Leónidás, a király
nem a régi törvényt követi, igazságtalan kormányzása az ország romlását
okozza. Ágézilaus biztatja Ágist, hogy lázítsák fel a népet. Ágis úgy látja,
hogy a nép Kleombrotest szeretné a lázadás élén látni. A nép lázad.
Leónidás panaszkodik Ámfaresnek arról, hogy sérül királysága, mert a
legfelsőbb tanács a régi törvényt helyezte vissza jogaiba: az „ostoba község”.
Ámfares szerint bár a köznép ostoba, és az újságot lesi, de nem hibás.
Ugyanis Ágis a lázító, a nép vezető nélkül nem csinálna semmit. Szükséges a
nép alávetése, különben felfordulás van. A nemesek uralma sem jobb, mert
az még nagyobb rabságra juttatja a népet. Leónidás meglepődik azon, hogy
mennyire elfajult a helyzet Spártában, majd általános érvénnyel az uralkodás
nehézségeiről beszél: a kegyes fejedelmet senki sem érti meg. Arra utasítja
Ámfarest, vegyen a tanácsban szavazatot. Ámfares szerint erre nincs
szükség, mert a tanács ráébred, hogy kisemmizik őket a régi/új törvények, és
csak Ágis szítja az elégedetlenséget, mivel valójában zsarnokságra tör, de el
is nyeri majd jutalmát. Leónidás talán pont ezért titkos vallomást tesz
Ámfaresnek arról, hogy a király önmagában semmi, kell neki egy igaz barát.
A 2. felvonásban a király Demókares tanácsára elhatározza, hogy eltörli az
adósságot, így ugyanis megszűnik a lázadás alapja, a lázadás vezérei pedig
támogatók nélkül maradnak. Ágézilaus megvallja Ámfaresnek, hogy kétszínű,
csak azért támogatta az ifjakat, hogy az adósságlevelét elégessék (neki, azaz
Ágézilausnak sok adóssága van), de igazából nem akar lázadást, a király
híve, és beépülése a lázadók közé még hasznos is, mert így meg tudja
akadályozni a lázadást. Ágis úgy nyilatkozik, hogy amennyiben az uralkodó
Likurgus törvényeit követi, ők melléállnak, hiszen nem céljuk a király
hatalmának megdöntése.
A 3. felvonás elején a király kihirdeti, hogy elégeti az adósságleveleket.
Ágézilaust barátjává fogadja, aki korábbi kétszínű viselkedését védelmébe
veszi a király előtt: sikeresen meggyőzi Leónidást. Ágis és Kleombrotes
feleségei a király és új bizalmasa közti beszélgetés egy részét kihallgatják, és
úgy értelmezik, hogy ki akarják végezni Kleombrotest és Ágist. Telónis ezért
meg akarja ölni apját, Leonidást, de Ágiáris megmenti a király életét.
A 4. felvonásban Ágisztrat beszámol Ágisnak arról, hogy a király meg akarja ölni.
A hírt megerősíti Ágis felesége, Ágiáris is. Ágisban győzni látszik az élet iránti
szeretet, a szerelmet előbbre valónak lenni ítéli. A király felajánlja, hogy
hódoljon be neki a két ifjú. Már éppen megnyugodnának a kedélyek, amikor
jön a hír, hogy a spártai nép lázad, fegyverrel nyomulnak a férfiak a palota
ellen. A két ifjú és a többi tanácsos is a palota védelmére siet.
Az 5. felvonás elején megtudjuk, hogy leverték a lázadást, és felelősségre
akarják vonni a két ifjút. Ágis és Kleombrotes kegyelmet kapna a királytól
abban az esetben, ha bevallják, hogy vétkeztek, de ők erre nyilvánosan nem
hajlandók. Ugyanakkor Kleombrotes Ágissal négyszemközt lévén azt mondja,
ők lázították fel a népet. Elhatározzák magukat a halálra. Kleombrotest
lefegyverzik, elvezetik, Ágist is lefegyverzik, de olyan kihívónak ítéli
 szónoklatát Demokares, hogy leszúrja: Ágis utolsó leheletével még belátja
tévedését, bűnös volt.
Nagy Imre: Mesterek és Tanítványok. 68-82. o.
TÉMA: TARIMÉNES
- XVIII. sz-i regényszerzőknek célja a hétköznapi világ leírása. Inkább történetírás és
dráma, mintsem klasszikus regény.
- Az ember a tanulásvágy miatt olvas regényt – ezt ki kell elégítenie a szerzőnek.
- A Tariménes egyszerre: filozófia, állam, utópisztikus regény + HEROIKUS,
PEDAGÓGIAI REGÉNY IS.
- Voltaire nagy hatással volt a Tariménesre.
A filozófus
Otthon ki van kölcsönözve a könyv, amiben benne van az elemzés!!!!
A tételhez való Barcsay Ábrahám, Orczy Lőrinc, Ányos Pál verseket elolvasni (nem
sok)
Barcsay Ábrahám
- Orczyak és Bessenyeinek a legjobb barátja volt → velük kapcsolódik be az irodalmi életbe és
velük is hagyja abba 1780 tájékán.
- Jelentőségét mutatja az is, hogy Orczy műveinek felét és Ányos műveinek nagy
részét Barcsayhoz címzi.
- Költő vagy katona? Nem akarta megjelentetni verseit. Révai Miklós adja ki őket
később Orczy műveivel együtt: A két nagyságos elme költeményes szüleményei
- Vallásossága annyira elhalványul, hogy ateista megnyilatkozások is vannak
verseiben
- Költészetét átszövi az érzékeny szív és a politizáló elme
- Udvarellenes = gravaminális
- Ő tekinthető irodalmunkban a mulandóság első és igazán ihletett költőjének.
Orczy Lőrinc
Bugatzi tsárdásnak tiszteletére: kettősség: “ egyszerre van jelen a szegénységet nem
idealizáló, a nyomorban csak a nyomort meglátó költő (a vers első fele a fényűzés
dicsőréjőnek meglehetősen nyílt ellenszenvét, mondhatni undorát tükrözi), s ugyanakkor a
hajdani együgyűséget ünneplő és a mostani világ hívságait meglátó moralista. A vers
hangvétele ott változik meg, ahol a költő a konyhára vet egy leverő pillantást. A csárda
kellemes és vonzó otthonná válik - kecskeméti kenyér, körösi bor
Ányos Pál
- Legfiatalabb a baráti körben, ő is halt meg a leghamarabb
- Eleinte egyházi pályára készült
- Legtöbb művét Barcsayhoz írta - Barcsay tanítványának vallotta magát
- Érzékenység a leggyakrabban előforduló szó műveiben
- Szélsőséges híve volt a testi örömöknek
- Ő számít az első igazi magyar szentimentális költőnek
- Politizálása nyílt és nyers = Kalapos király → II. József személye és politikája elleni támadás
- Egy boldogtalan panaszai a halvány Holdnál: a halállal végleg tovatűnünk - a
túlvilági lét - jobban mondva nemlét - nem ad vígaszt.
6. Kisfaludy
KISFALUDY

Himfy' szerelmei
A kesergő szerelem: kesergés hosszúsan. pl. sok árva marad, mert a csatában meghalt az
apjuk, vagy akár ebbe belehal a terhes asszony így 2 életet olt ki a szerelem stb..
A boldog szerelem: boldog szerelem. cáfolja az előzőt.
Napló és francia fogságom

● Itáliai utazása során naplót vezet:

○ levélformájú napló, valójában napló formájú irodalmi mű, a levélregények
strene-i, ironikus változatát képviseli
○ útleírás, önfeltárás, de leginkább szórakoztató megfigyeléseinek tárháza
○ szókimondó stílusa, éles szeme, leplezetlen kritikai szelleme és „férfiszeme”
ma is élvezetes olvasmánnyá teszi a naplót
● két hónapig vonul a sereg, Stájerországona keresztül Milánó felé, útközben azonban
többször is szerelemre gyullad és ez naplójában is nyomonkövethető
● Klagenfurtban: Thiess Teréz neve jelenik meg
● Mantuában: Colloredo grófné
○ Milánóban: „Se asszony, se könyv” → 3 hétig van itt, nyomorként éli meg
● a naplóból kiderül h bár katonaként utazik mindenhova → turistáskodik is mindenhol
felkeresi a látnivalókat (és a nőket) à színházba jár, könyveket vásárol,
festményeket, szobrokat néz meg, verseket fordít
○ Triesztben a templomi orgona kelt benne „felséges érzeményeket”
○ 1796 májusában érkeznek Milánóba
○ közelednek Napóleon seregei → a habsburgi vezérkar lelép, és a maroknyi csapatra
hagyják a milánói vár védelmét
○ Június 29-én, 3 nap folymatos ágyúzás után feladják magukat, és francia
fogságba esnek
○ a franciák gyalog viszik őket Franciaország felé
○ Kisfaludy naplójában többször is kifakad → hadifogolyként bánnak velük, szalmán
alszanak, büdös húst, penészes kenyeret esznek, pénze elfogyott
○ DE! van h épp jól élnek és minden happy
○ július 7-én Paviában megveszi Petrarca Daloskönyvét
○ hatására kezd el egy líraiciklust tervezni
○ július 29-én véget ér útjuk megérkeznek a Provence-i Draguignanba
○ itt elszállásolják őket → nem is figyelnek rájuk, azt tesznek, amit akarnak
○ gyönyörű házban kapnak szállást, a Riviéra közel van, napsütötte, fényes táj,
békés kisváros, a szállásadóik fiukként fogadják őt és nyolc társát
○ itt lakik szemben: Caroline d’Esclapon
○ ő ismerteti meg Kisfaludyt a francia költészettel → Rousseau-t olvastat vele
 ○ elmélyítette benne a Petrarca-élményt
○ Kisfaludy itt kezdi írni a Himfy szerelmei darabjait
○ Caroline egyik kikosarazott udvarlója azonban panaszt emelt ellene, ezért
másfél hónap múlva tovább indjtották őket Franciaország belseje felé
○ és váratlanul hazaküldték őket
○ hajóval utaztak → viharba keveredtek írásainak jó része a tengerbe veszett
○ a vihar leírásával fejezi be a naplót.

1796-tól a Himfy szerelméig

○ 1796 októberében ért haza

○ eskü h nem harcol többet a franciák ellen
○ Klagenfurtban a kórház vezetője lett, s itt maradt 1797 tavaszáig
○ gyanúba is keveredett, hogy nem kémkedik-e a franciáknak
○ újra a régi életmódot folytatja → fékezhetetlen nőfaló és udvarló (Casanova
és Rómeó szerelemgyereke ő: éjjeli kalandok, erkélyre mászik stb…
○ nagy szerelme itt: Pepi grófné, akit a kaland után sem tud elfelejteni
○ 1797 márciusában áthelyezik újra a harci alakulatokba→ Németországba:
Württembergbe.
● folytatja megkezdett dalciklusát, a Kesergő szerelmet
○ két évet tölt német területeken, harcolva Napóleon ellen
○ tehetetlen osztrák vezetés: élete sokszor veszélyben forog → szabadulni akar és
telepedni apja birtokán
○ barátai segítségével újra megkéri Szegedy Róza kezét, s 1799 márciusában
a lány végre igent mond.
● 1800 január 20-án összeházasodtak.
● pálfordulás: más nőre rá sem nézett többé, boldog szerelemben élt feleségével
● „Boldog szerelem” versciklus tanúskodik erről
● 32 évet éltek együtt
● Róza 1832-ben meghalt, néhány hónap búskomorság után visszatért előző életéhez
● ugyanolyan színes és eseménydús kalandok
○ Kisfaludy beilleszkedett megyei életbe → táblabíró lesz és inntentől csendes
életet élt.

Kéziratban maradt levélregénye – Két szerető szívnek története

 ○ az érzékeny levélregény rousseau-i mintáját követi, szerelmi történet – a
hazai irodalomból Kazinczy Bácsmegyeijének, illetve Kármán Fanni
hagyományainak hatása

A Kesergő szerelem (1801); a Boldog szerelem (1807) = Himfy szerelmei, 1807

○ 1801. július 29-én jelent meg.

○ országosan ismert és ünnepelt költő → a mű kiadása példa nélküli hasznot
hoz (524 forint)
○ a mű valójában poétai román, lírai ciklus, melyet epikai elemek szőnek
szerelmi történetté
● önéletrajzi jellegű, életének mozzanatait fogja össze: háború, ostrom, fogság,
elválás, hazatérés, elutasítás → cselekmény:korabeli érzelmes románok fordulatai
miatt
○ ugyanakkor a háttér, a miliő és az életrajzi szál révén magyar vonatkozású,
ez is növeli népszerűségét
○ 20 énekből (történet maga) és 200 dalból áll (lírai reflexiók az eseményekre)
○ az énekekben → lírai hős mint „külső ember” jelenik meg, a dalokban viszont
az elégikus-érzelmes „belső ember” → van h a lírai én az olvasóval lép
párbeszédbe
○ a ciklusban Kisfaludy maga alkotta strófákat alkalmaz, összesen 4 féle
strófaképletet
○ Az énekekben három típus fordul elő:
■ 87878877 ababccdd,
■ 87878787 ababcdcd,
■ 8787 abab;
● a negyedik a dalok ún. „nagy” Himfy-strófája: 878787878877 ababcdcdeeff.
● Tartalmilag és poétikailag az utolsó két sor általában szentenciózus vagy ironikus
összefoglalása a megelőző soroknak
○ az előszóban a Petrarca-hatást hangsúlyozta:
○ a korabeli kritika elfogadta → kivéve Kazinczy Ferencet, aki szerint nem látszik a
cikluson

II. rész: Boldog szerelem

○ 1807-re a ciklus második részét → hasonló lírai ciklus, mint az előző

 ○ itt is 200 dal van, de csak hét ének → indoklás: a boldog szerelem kevéssé
fordulatos, mint a szerencsétlen állapot → a vidéki, elzárt élet, a nemesi életmód:
csendes megelégedés
○ a szerelem, házas állapot dicsérete + életképeket fest, a családi idill és
természet képei
○ ha az első ciklus petrarcai ihletésű, e második ciklus horatiusi jellegű
○ a két ciklust 1807-ben Kisfaludy egy kötetben adja ki „Himfy szerelmei”
címmel
○ ez a kötet → egyik legnagyobb magyar irodalmi vita tárgyát a dunántúli irodalmi kör
és Kazinczy Ferenc között, ennek következménye a Mondolat kiadása is Kazinczy
ellen.

Regék a’ magyar elő-időből (1807)

○ 1807-ben Kisfaludynak még egy kötete megjelent, 3 regét tartalmazott:

Csobánc, Tátika, Somló
○ 3 várnak a neve, mindhárom Kisfaludy birtokainak közelében van
● Csobánc
■ A cselekmény: Szentgyörgyi László és Gyulafy Rózsa szerelme;
■ Időkeret: Mátyás király időszaka, a Kenyérmezei ütközet
○ a tragikum lélektani okokra vezethető vissza, Gyulafy a harcok után hamis
levelet kap, hogy kedvese elhagyta; nem tudja, hogy Rózsa várja, vágtat
hazafelé, de már holtan találja kedvesét

● Tátika
■ bonyolultabb történet; történeti keret: Zsigmond király kora, a
galambosi ütközet; fordított Bánk bán történet:
○ Rezy Sándor megmenti a királyt, ezért az Buda várába hívja, de a királyné
elcsábítja
○ érdemtelenné válik Manczira, ezért elbújdosik, szerzetesként él Manczi
közelében
○ közben a gonosz mostoha el akarja veszejteni Manczit a vagyonért és a
várért, Rezy álruhában megmenti, de...?
 ● Somló
■ történeti környezet: Ferdinánd és Zápolya ideje
■ helyszín: Sümeg és közvetlen környezete
○ egyik főszereplő Kálmán, a dalnok, aki históriás énekeivel mulattatja
környezetét
■ Csaby Miklós egy vacsoránál arra szólítja fel, énekeljen a hazáról
■ ezután víg dalt kérnek tőle, de nem megy neki, ezért a lányát szólítja
fel dalolásra
■ Lóra, a lánya egy lantosról dalol, aki egy tréfás történelmi jelenetben
téveszti meg a kedvesére váró lányt; az ifjú lantos öreg embernek
álcázza magát, és eldalolja, hogyan halt meg a lány kedvese, a végén
kiderül, hogy ő maga az, álruhában
■ éneklés közben látja meg Lórát Bakacs Elek, és beleszeret –
bonyodalom
■ Lóra: ossziáni név
○ 3 elbeszélő költemény → ossziáni jellegű darab (a történelmi és szerelmi
szál ötvözése)

Az osszianizmus hazai kezdetei

● Az Osszián-énekek keletkezése
○ 1760-ban: név nélkül a gael-kelta énekmondóktól gyűjtött kötet, angol
fordításban,
○ 1761: Osszián kelta bárd eposza hat énekben, más dalaival együtt, szintén
angol fordításban:
○ Teljes kiadás 1765-ben: The Works of Ossian, the Son Fingal. London.

Támadások

● Angliában, Írországban azonnal jelentkeztek a kételkedők

● Henry Mackenzie vezetésével ellenőrzik a gael anyagot, és 1807-ben három
kötetben megjelentetik az eredeti dalokat, mellettük latin fordításukat.
● a skót felföldön valóban vannak hasonló dalok, de Macpherson stilisztikailag
átdolgozta őket, bibliai, homéroszi és miltoni motívumokat adott hozzájuk.
● A töredékes dalokat kiegészítette, szerkezetileg eposszá egységesítette → két nagyobb
mondakör: az Ulster- és Fenian-Sagát összekeverte egymással
● 22 dalból 11-nek megtalálták a forrását, a többinek nem a kérdés mai napig
tisztázatlan

Az Ossziáni dalok történetei

● Az ulsteriek egyik leghíresebb hőse Kumal fia, Finn volt. Fia, Ojszin (más néven
Osszián), nemcsak híres harcos volt, hanem költő is és sokáig azt tartották, hogy ő
maga örökítette meg az apjáról szóló történeteket, így hát ezeket a regéket Osszián
történeteinek is szokták nevezni.
Az ír hagyomány szerint Finn az i. sz. III. században élt, félig tündéri családból
származott.
● Fia volt Osszián (Ojszin: "kis szarvas")
● Mikor Ojszin megnőtt → híres harcos és dalnok lett
● kalandok, szörnyek, harcok → járt Tündérországból sértetlenül érkezett vissza
● Senki sem tudta megölni → mert megjósolták a druidák: sok száz évig kell élnie, amíg
Írország lakói keresztény hitre nem térnek → találkozott Patrikkal, aki az íreket keresztény
hitre térítette.
● Ojszin már sok száz éves volt, harcostársai régen meghaltak és ő egyedül barangolt
az ír erdőkben. Ojszin elmondotta Patriknak Finn és harcosainak kalandjait és az
íródeákok feljegyezték ezeket a történeteket. Ilyen módon maradtak meg napjainkig
a Finnről és a fianáról szóló elbeszélések.

Az Osszián-dalok irodalmi újdonságai

● stilisztikai, szerkezeti, hangnembeli újdonságok

● Hugh Blair à tanulmányban foglalja össze, megállapításait átveszik, variálják tovább
● szóbeliség szintjén létező ossziáni költészet hagyományköltészet (Blair kifejezésével:
Traditionaldichtkunst) jelent, amelynek esztétikuma és historikuma együttesen adja
különös értékét
● érzékeny és fenséges egyszerre
● az emberi magán- és közösségi érzékenység együttesen van jelen benne
● hangnemileg is változó, hol a nyers ("wild"), hol a románcos ("romanzisch") jelenetek
à többször olvasós h valódi szépségei feltáruljanak

Osszián-láz

● egész Európában Osszián-láz alakult ki. Az európai irodalmakat kevéssé érdekelte,

hogy hamisítványok-e a dalok, mert irodalmi, kulturális és nemzeti törekvésekkel,
irányzatokkal tudott összefonódni, és ez a hozadéka érdekelte inkább a kortársakat.
 ● Ez az Osszián-láz nem egységes à különböző szintjei, változatai voltak.
● az individuális, szubjektív érzékenység kifejezési formájává vált à pl Werther a
Selma-dalokból olvas fel Lotténak öngyilkosága előtt
● Kultusszá, divattá vált: elterjedt a Malvina és az Oszkár név, Id. Wesselényi Miklós a
lovait nevezte ossziáni nevekkel
● A nemzeti múlt iránti érdeklődés, a nemzeti identitás alakulásának fontos példája,
ihletője; Ossziánt Németországban pl. ősgermán hősként tisztelték
● Hasonló jellegű nemzeti költészet, vagy nemzeti múltat megjelenítő költészet
felkutatása à ez a legtermékenyebb, melynek során nemcsak a művet utánozták
● bárdköltők egész sora lépett fel egész Európában, pl. Denis is, aki Sined néven
ossziáni jellegű dalokat írt, és ezeket csatolta fordításához.
● Az ossziáni költészet felszabadító hatású volt a nemzeti múlt költői megjelenítését,
tematizálását tekintve. Homérosszal és Vergiliusszal szemben a történeti hűségnek
és a fantáziának, mítoszteremtésnek az összekapcsolhatóságát példázta.
● ugyanakkor lehetővé tette a bárd, a dalnok személyes megjelenésének, a nemzeti
múlthoz való személyes, érzékeny viszonyulásának a kifejezését is.
● az ossziáni költészet a személyes érzékenység mellett a nemzeti vagy közösségi
szentimentalizmus irányzatát hozta létre –– Ányos Pálhoz hasonló viszonyulás,
ezért tartja fontosnak Batsányi Ányos költészetét

Magyar recepció

● Batsányi első kísérletei három alkalommal jelentek meg:

○ Osszián utolsó éneke az I. kötet I. negyedében,
○ Oszkár halála az I. kötet III. negyedében,
○ Kárthon a II. kötet III. negyedében.
● rövid ismertetőt ír a szövegekhez a ciklus kerettörténetéről, kitér a dalok egyes
narratológiai vonásaira, a hazai irodalmi és nemzeti gondolkodásban fellelhető
párhuzamaira és a fordítás kérdéseire
● hivatkozik "Priscus Rhetorra", aki Attila udvarában hasonló énekeseiről számolt
be, és ezzel az ossziáni jellegű költészetet a nemzeti hagyomány szerves, bár azóta
elfeledett részeként tünteti fel.
● Batsányi sohasem fejezi be Osszián-fordítását, Kazinczy az 1810-es években
megelőzi, lefordítja és kiadja
● Déli György néven azonban maga is írt ossziáni dalokat: Déli György látása A
mohácsi ütközet előtt, krk. 110.

Kisfaludy Sándornál
 ● a regék: ossziáni szerkezetűek, különösen a 3. rege, a Somló.
● az ossziáni dalok szerkezete: keretes szerkezet, egyik dal a másikat indukálja, az
egyik keretét képezi a másiknak; a bárdok társasága fontos
● A Somló egymásból kiinduló, rétegződő történetei és betétdalai több kelta dal
szerkezetére emlékeztetnek, a Batsányi-féle fordítások közül pedig az Osszián
utolsó énekének felépítésével rokonítható.
● Az utóbbiban az első megszólaló Osszián, ő kéri fel Alpint az éneklésre. Alpin egy
újabb bárdot, Gellámint és annak énekét idézi fel, aki elmeséli gyermekeinek tragikus
történetét.
● Gellámin idézett szövegének befejeztével Alpin is lezárja énekét, és ekkor indul
Osszián dala.
● A beágyazásos technika, Blair által fugaszerűnek nevezett szerkezet
● Osszianizáló műben az ilyen építkezés legbonyolultabb módon ott lehetséges, ahol a
szerző dalnokokat szerepeltet. A Somlóban az előhang többszörös narrációján, az
orális elbeszélőn, a várromon mint mesélőn és az írásos változat szerzőjén túl az
idézetként elhangzó történetbe kerül bele előbb Kálmán és Lóra dala, Lóra dalába
pedig a Lantos éneke
● fúgaszerűnek nevezett kompozíció szintén azt a kiinduló tézist igazolja, hogy
Kisfaludy Sándor regéiben a hypertextusok közül az ossziáni szövegeket kell
elsődlegesnek tartanunk.

Kisfaludy Sándor az 1830-as, 40-es években

● megmaradt a regeköltészet mellett, amely azonban a reformkori epikus költészet
(Vörösmarty) és balladaköltészet (Garay János) fényében avultnak tűnt
● kiesett az irodalom fő sodrásából, bár népszerűsége megmaradt
● 1843-ban a Kisfaludy Társaságban „dalünnepet” szerveztek az idős költő tiszteletére
(koszorúzás, nyilvános ünneplés)

Regék a magyar elő-időből. (Bármely kiadás, de előszóval együtt!)

Füredi Vida [Kisfaludy Sándor]: A' Recensiókról. Tudományos Gyűjtemény 1818. VI. k. 1–
33.:
Mindent ember valamilyen szintén érdekli a múltja, sajátjáé, vagy nemzetéjé. De miért? Ami
messzebb van mindig szebbnek tűnik? Belengi a múltnak sötét vászna, ami oly csábító? →
megpróbálja elmondani a regéket, akinek tetszik becsülje meg – bele tett apait-anyait -,
akinek nem tetszik nem kell olvasni.
I. CSORBÁNCZ: Róza és László szerelmesek. Mátyás korában játszódik. László meghalt
Kenyérmezőn. Róza összeroskadt. László „végrendelkezése”: Varjas András – legjobb
barátja- vegye el Rózát. Csak becsapás volt László halála, Varjas akarta átvenni hatalmát.
László jön haza, de mire hazaér Róza meghalt bánatában.

7. Csokonai Vitéz Mihály

Magyar! hajnal hasad!
Kolofón: „Ezt minap egy jámbor magyar énekelte,

S benne a huszadik századot

képzelte.

Ne is félj, óh magyar, talám akkorára

Boldogabb nap jön fel reád

valahára:

S aki mérget forral hazádnak ellene,

Megveri a magyar seregek

istene.”

nem így lett… bizakodás a magyar nemzet felemelkedésében. 1795-ben íródott – II. József
meghalt. Vége a sötét középkornak is – lehullt a fekete lepel.
Dorottya
Előbeszédnek előbeszéde:
Elmondja miért ír előbeszédet, bár tudja, hogy sokan ott élvezkedik ki magukat, hogy milyen
sokáig írta ezt meg amazt, mennyi munkája van benne, vagy csak sopánkodnak és
szerénykednek. Neki más a célja, mintegy előszobaként akarja, hogy az olvasóra behatást
tegyen, mielőtt még elkezdenénk olvasni a művet, de tudja nagyon jól, hogy a bevezetőt
általában minden olvasó átugorja, mert nem érdekli, rögtön a virágoskertbe akar jutni, nem
pedig az előszobába.
Hétköznapi, triviális témát választ, szerinte, amit az emberek átlagos beszélgetés során
felhoznak: Farsang. Ő nem igazi személyekkel dolgozik, de célja elhitetni, hogy azok
valódiak a jobb beleélhetőség kedvéért. Helyszín: Kaposvár, Somogy-megye. Csak azért ez
a helyszín, mert éppen itt van. 4 fő könyvre osztja művét

I.könyv: Dorottya barátnéivel besokalt a farsangból/karneválból. Valami csete-paté lesz?

Dorottya és Orsolya megérkeznek, idősebbek már, mákos a hajuk, csüggedt a cicijük, de
azért még „ÁDÁM BOTJÁT” megkívánnák :D A népek közben nekiállnak társalkodni az
uralkodókról, az agarakról, lovakról, Napóleonról beszélgetnek. A nők arról, hogy mi mennyi
milyen drága (fülbevaló), vagy a kávé és a cukor is miért ilyen drága. A vendégek
bezabáltak. Pro-memoria könyv: 14-64 év közötti lányok összegyűjtése. Akik férjezettek
annál kereszt van írva, akik nem és idősek azoknál aszott füge :D A nótárius kéri, hogy akik
férjhezmentek azok jelezzék, az öreg aszú fügék csak pöffeszkednek, morzsolják pár szem
fogaikat.

II.könyv: Elkezdenek táncolni a fiatalok, az öregek persze nem. Táncolnak sokfélét, angolt,
franciát stb.. de végül rájönnek, hogy magyart kell táncolniuk, mivel ők magyarok. Bordács
fekéri Dorottyát poénból, mindenki rajtuk röhög. Dorottyával folyton csak tréfálkoznak, végül
kifakad. Miért bünteti őt nőtlenséggel a sors, mikor a szíve mindig is nyitva volt. Elhatározza,
hogy bosszút áll megtréfálóin barátnőivel.

III.könyv: Dorottya besokal. Összehívja barátnőit. Kizavarja a teremből a fiatal lányokat és

háborúznak a férfiakkal, akik gúny tárgyává tették őket.
Opor, az egyik fiatal ifjú azonban olyan haditervet eszel ki, amellyel felveszi a harcot
Dorottyával. Kitalálja, hogy a férfiak még aznap feleséget választanak, ő pedig annak adja a
szívét, akitől az első csókot kapja. Ezt a kijelentést hallva még azok a dámák is rohannak
Oporhoz, akik Dorottya szövetségesébe tartoznak – s mivel ők tartották baldachinját is,
szegény Dorottyának eltörik keze-lába.

IV. könyv: Az éjfél utáni eseményeket meséli el. Miután a dámák rájönnek, hogy az ifjak jól
rászedték őket, haragjukban sírva fakadnak. Segítenének Dorottyának, de ő ezt
visszautasítja, majd elkezdi diktálni végrendeletét a dámáknak. Mikor Dorottya észreveszi,
hogy foglyul ejtették Carnevált a mátrikulával, hirtelen jobban lesz, s úgy felpattan
betegágyáról, mintha semmi baja sem lenne. Elhatározzák, hogy a hadifoglyot kiheréltetésre
ítélik, a matrikulát pedig elégetik. Azonban hirtelen tűz üt ki, és a dámák kiszaladnak,
Carnevál pedig meg tud szökni. Mivel elég sokan haragszanak Carneválra a rövid farsang,
és a sok pártában maradt leány miatt, Dorottya újra harcra hívja a népet. Hajnalban
megjelenik Citeré (Venus), a szerelem és a szépség istenasszonya, aki azért jött, hogy
békességet és örömöt hozzon. Közli, hogy jövőre hosszabb farsangra lesz mód, s mindenki
találni fog párt magának. Megszépíti a dámákat: Dorottya csodás hajadonná változik, Ámor
nyilait Oporra és a megszépült Dorottyára lövi ki, akik szerelembe esnek, majd papot
hívatnak.

Az epopeáról közönségese
I. Mi az epopea?: 1. Epica, beszélős, amelyben a poéta maga személlyében mond és
beszéll el valami történetet vagy egyebet; mesék, allegóriák, regék
2. Dramatica, cselekvő, midőn más személyeket beszéltet a poéta, és azon személyeknek
cselekedeteit az actorok a nézőszínen előadják: tragédia, comédia, dráma, opera
3. Lyrica, éneklő, mely csupán az indulatoknak kifejezését teszi tárgyúl magának, és ahol a
poéta mind a maga, mind a más személyében szólhat, p. o. az indulatokat vévén fel:
enthusiasmus: hymnus; felemelkedett fő indulatok: odae heroicae, philosophicae; édes lágy
érzések: odae anacreonticae, Lieder, dalok; furor: dithyrambus s t b. Ezek mind muzsikára
valók.
4. Didactica, oktató, mellyben a poéta vagy valami tudománybeli vagy erkölcsi vagy
mesterségbeli dolgot édesen terjeszt az olvasó elejébe. Ilyen formába voltak öntve az első
világban a csecsemő tudományok, és azért neveztettek a poéták első tudósoknak,
néptanítónak
II. Mi az epicum carmen: Epopoea: A poéta felvészen egy személynek legjelesebb
cselekedetét, és azt úgy adja elő, hogy az olvasót bámúlásra indítsa. Főszereplői: hős,
bajnok, nevetséges személy
III. A vitézi epopeáról: Csak 6 igazi van: Egy Iliássok van a görögöknek, egy Aeneissok a
rómaiaknak, az olaszok egy Tassóval kérkednek, egy Miltonnal az anglusok, Franciaország
nem látott még többet egy Henriádnál [56], sem egy Messziádnál többet a termékeny
németség.--> ezeket fejti ki
IV. Bajnoki epopeáról: Bajnoki epopoeának (Ritterepopée) nevezem azt az epopoeát,
amellyben valamelly derék ember vagy jeles cselekedet, fellengős stílussal úgy íródik le,
hogy az olvasótól mind a dolog, mind a versezet eránt helybenhagyást és dícséretet
érdemel ugyan; de őtet az álmélkodásig fel nem emelheti.
V. A furcsa epopeáról: Comica epopoeának nevezzük azt az epopoeát, amellyben vagy a
hérós vagy a viselt dolgok vagy a poétai előadás elveszti a maga hérósi nagyságát, és
tréfássá válik, hogy az olvasót nevetségre fakassza.

Tempfői (A méla Tempefői, vagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon)

A vígjáték hőse Tempefői, a szegény poéta, aki a költészetből szeretne megélni, de
csakhamar be kell látnia, hogy Magyarországon nem törődnek a költőkkel.
Művét kinyomatta Betrieger nyomdájában, de az árat nem tudja megfizetni. A szívtelen
német nyomdász az adósok börtönébe akarja vettetni, de haladékot ad neki. Tempefői
elindul hát pártfogót keresni. Kinyomtatott költeménye a gazdag Fegyverneki-család egyik
őséről szól. Csakhogy gróf Fegyvernekitől hiába vár segítséget, mert az oktalanságnak véli
a könyvekkel való vesződést, ingyenélő hazudozóknak tartja a poétákat. Az egyik
grófkisasszony utálja a könyveket. Testvére és ellenpólusa, Rozália azonban lelkesedik az
irodalomért, bele is szeret a kóbor poétába. Báró Sertepertinek, „Szemétvára örökös urá”-
nak a gróféhoz hasonló a véleménye, szerinte a verskoholás alávalóság.
Tökkolopi kártyajátékával dicsekszik, más nem is érdekli. Koppóházy privilegizált
henyélőknek mondja a költőket, akik könyvekkel csalnak ki pénzt a becsületes emberek
zsebéből. Tempefőiből még az inasok is csúfot űznek, az olcsó rigmusokat gyártó Csikorgó
megalázza; az egyháznak van ugyan pénze, de azt más célra tartogatja.
Végül Rozália, a szerelmes grófkisasszony ajándéka segíti ki szorongatott helyzetéből
Tempefőit, de ezért meg a gróf kezdi őt üldözni. A bonyodalmaknak nincs vége, Csokonai
ugyanis nem fejezte be a darabot. A fennmaradt vázlatok szerint Tempefőiről végül kiderült
volna, hogy valójában gróf.
Karnyóné
Ez a háromfelvonásos komédia az első magyar tündérbohózat. Hőse, egy gazdag kanizsai
kereskedő felesége, azt hiszi, hogy özvegységre jutott, mert uráról már két éve nincs hír. A
öregasszony kezéért és pénzéért ketten versengenek: Tipptopp és Lipitlotty, a két
szeleburdi. Karnyóné az utóbbiba szerelmes, még tartozásait is elnézi neki. Lipitlotty
kikotyogja vetélytársa előtt a szerencseszámait, amiket megjátszott a lottérián, és ez lesz a
veszte. Tipptopp elhatározza, hogy lejáratja vetélytársát: elhiteti vele, hogy kihúzták a
számait. Közben egyezséget köt Borissal, a szobalánnyal: megígéri, hogy ha ő lesz a ház
ura, az öregasszony halála után elveszi Borist feleségül.
Lipitlotty Pestre indul a pénzért és szerelmes levelet ír Borisnak, csakhogy a lány azt átadja
úrnőjének. Karnyóné kétségbeesik és bánatában megmérgezi magát. Lipitlotty közben
megtudja, hogy becsapták: visszajön és lelövi Tipptoppot, majd lelkifurdalása miatt öngyilkos
lesz. Erre aztán betoppan a ház holtnak hitt ura, Karnyó, akit eddig Mantuában tartottak
fogságban. Az öreg kereskedő menten összeesik, amikor megtudja, milyen katasztrófa
történt. Szerencsére leszáll a földre Tündér és Tündérfi, akik új életre támasztják a
halottakat.
Konstancinápoly:
Eredetileg iskolai dolgozatnak írta.
Voltaire egyházellenességét, gúnyosságát és optimista racionalizmusát visszhangozza.
Téma: Az elképzelt kelet színpompás leírása valláskritikába vált át, megszólal a
felvilágosodás győzelmébe vetett hit.

1.rész: PICTURA
A vers első, pictura (=leíró) részében a rendezőelv térbeli:
Távolról, a tenger felől közelít a városhoz-utcák forgataga-belső, intim térre vezet: szultán
háremébe. Végül a zárt térből újból a szabadba jutunk, a roppant templomok, mecsetek
közé.
2.rész: SENTENCIA
A hangnem is változatos: ámulatot sugalló, bizalmas, a csintalan érzékiség pajzán
hangvétele- csodálkozó.
A sentencia (=elmélkedő) részben a rendezőelv időbeli: jelen-múlt-jelen-jövő.
A templomok bemutatása filozófiai általánosításba vált át, ostorozza a vallási fanatizmust,
majd felidézi az eszményített múltat, a rousseaui ősállapotot. Az emberi társadalom
megromlásának következménye a vallások megjelenése, bigottság. A vallási bigottság
elemberteleníti, nyomorúságossá teszi az emberi életet. Itt nem csupán a mohamedán
vallás kapcsán beszélünk elvakultságról, hanem a ker. vallás esetén is (erre bizonyíték a
pénteki böjt és a harangok említése).
Marosvásárhelyi gondolatok: Marosvásárhely az a „világ közepe”. Egyik végletes pólusba
sem tartozik. Miért van ez a megosztottság? Miért jobb valahol a termés és máshol
rosszabb, miért szegényebbek és miért gazdagabbak néhol? Magyarország középen van, ő
dönthet. Irány a fejlődés.

Baróti Dezső: Lilla, vagy egy poétai román. In: Baróti D.: Árnyékban éles fény. Bp. 1980.
- Eltérő női alakok ábrázolása: Lilla vs. Dorottya, Karnyóné
- Csokonai a pillanat embere volt: homme des moments
- Csurgón volt professor, debreceni egyetemen tanult - kirúgták - hazaköltözött -
magányosság - Lilla versek. = lírai életrajzát írta meg. DE! ezeket nem egymás után
írta, több darabot később illesztett össze egy “csokorrá”.
- Lilla, mint cím: azt sugallja, hogy szerelméről szól. Pedig Lillával való
megismerkedésük előtt íródott versek is vannak benne. Kérdés, hogy kinek íródtak?
Nem tudjuk, csak sejtjük: Rozália, Rózsi - gyerekkori szerelem? vagy fikció? =
valóban létezett. Ő volt Csokonainak az első olyan szerelme, akit említésre méltónak
talált.
- Lilla és Rózsi versek különböznek olvasatra is. (érzelem, stuktúra)
- Eurydice? Nem tudjuk ki volt valójában, csak sejtjük. Ilosvay Krisztina lehetne?
Batsány is udvarolt neki, sőt Kazinczy el is akarta venni feleségül. Kazinczy: Orpheus
c. műve → Kazinczy szabadkőműves neve Orpheusa volt.Emiatt nevezhette el
Krisztinát Eurydicének Csokonai?
- Lilla = Vajda Julianna.
A Lilla-dalok első verse: ajánlás: Gróf Erdődyné - nem szokták komolyan venni ezt az
ajánlást. Régóta ismerték pedig egymást. Férje halálának alkalmára írt halotti búcsúztatót -
Czindery Pál. Erődydné pénzelte a Lilla versek megjelenését.
A felbukkanó helynevek ténylegesen Csokonai kóborlásának helyszínei.
Lilla végül máshoz fog hozzámenni.
Az estve:
- iskolai dolgozatnak készült (debreceni kollégium) → szerette a francia felvilágosodás
szerzőit, emiatt tanáraival párszor összetűzésbe is került
 - Rousseau gondolatai köszönnek vissza: “vissza természethez”, magántulajdon
kárhoztatása = egyszerre tájleírás és társadalomkritika a mű
- Cím: napszakot jelöl, mélabús hangulat - valaminek az elmúlása
- Nem versszakokra, hanem részekre van tagolva (6 rész) 1. természetleírás 2.
természet és az egyén kapcsolata 3. egyén és társadalom 4. társadalom 5.
társadalom és természet szembeállítása 6. természet, társadalom, egyén egyszerre
- Páros rímű négyütemű 12-es
- Műfaja: ÓDA
Az álom
Többféle értelmezés lehetséges szerintem:
- rekráció, újjáléledés, nyugalmat ad
- a halál utáni vágyódás:
Boldogok azok, akik úgy alusznak,
hogy többé fel nem ébrednek. Sőt ez a
kívánságom is haszontalan, ha az álmodozások
ostromolják a sírhalmokat.
- a nép álma: nem megfelelő az érdeklődés a felvilágosodás tanai iránt → feudalizmus
szilárdsága és az abba való belenyugvás
8. Berzsenyi → akkor egyelőre verseket még nem elemzek, a többi fontos infó pedig a
lapon szerepel
9. Kazinczy Ferenc
Bácsmegyey összeszedett levelei már volt (4. tétel)
Kazinczy Ferenc költészete. In: Kazinczy Ferenc Összes költeményei. S. a. r. Gergye
László. Balassi Kiadó, Budapest, 1998. (Néhány tetszőlegesen kiválasztott szöveg
elemzése.)

Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete. S. a. r. Orosz László. Bp. 1956.

Keletkezés, háttér:
- A Pályám emlékezete Kazinczy Ferenc önéletrajzi műve, a Fogságom naplójával
együtt a - 19. századi magyar emlékirat-irodalom kiemelkedő alkotása.
- Születésétől 1804 (hazásságig)
- Több szövegváltozat létezik (többször abbahagyta, javítgatta)
- Választékos stílus
- “Jót s jól’” - a nyelv alkalmassá tétele az új eszmék befogadására
- Szemere Pál és Kölcsey is ösztönözték a munka megírására
- Nyomtatásban először Vörösmarty Tudományos Gyűjtemény című folyóiratának
1828. évi számaiban jelent meg önéletírása.
- 45 évet fog át. 4 nagyobb részre van osztva.

I. könyv: 1759–1783

- Két szakból áll.

- 1. szakasz: húsz év, a kisgyermekkortól a sárospataki tanulmányok befejeztéig
- Megemlékezik a nagyszülőkről, visszatekint gyermekkorára, otthoni és sárospataki
tanulóéveire, tanáraira, első irodalmi próbálkozásaira, pesti és bécsi utazása idején
kitárul előtte a világ.
- 2. szakasz:a joggyakorlat éveiről élménybesázmoló.
- Helyszínek: Kassa, Eperjes, Pest, Tarnaörsön
II. könyv: 1784–1794

- Különféle állásokat töltött be, pl.: több megye iskoláinak tanfelügyelője volt.
- Emlékiratnak ez a leghosszabb része, hét szakra tagolódik.
- Elmondja szellemi fejlődésének, íróvá érlelődésének egyes állomásait, találkozásait
nevesebb írótársaival, korának befolyásos személyiségeivel. Hol színesen,
részletezőn írja le alakjait, környezetüket és jellemüket, hol csak néhány vonással.
- Kedvenc témájáról, a szövegfordításról is kifejti nézeteit.
- II. József halála kapcsán pedig – óvatosan és távolságtartón – a „francia revolúció”-
ról is ír.
- Rajong a német és francia írókért. Érdekli az építészet és a kertművészet.
- A tíz év leírása egy váratlan pillanatképpel és befejezetlen mondattal zárul: anyja
otthon korán lefeküdt, "De alig szunnyada el, midőn két szobaleánya, kiket szokatlan
zaj és topogás vere fel...". Ismeretes, hogy ugyanezzel a jelenettel kezdődik a
Fogságom naplója, az írót őrizetbe veszik.

III. könyv:1795–1801

- Kazinczy fogságban töltött hat és fél évét.

- Többnyire útiélményeiből villant fel részleteket, és csak az élettörténetét vagy a
Fogságom naplójá-t ismerő olvasó tudja, hogy milyen „utazás”-ról is van szó.
- A szövegbe homályos utalásokat rejt el: Brünnből elindulnak „negyvenöt hónap után
megint csillagos ég alatt!”, Tokajban testvére „hat év után” alig ismeri meg.
Nyilvánvaló, hogy erre a kihagyásos, homályos beszédre a cenzúra miatt
kényszerült.
- Az úti élmények leírása + tájleírások, életképek

IV. könyv:1801–1804
- A fogságot követő 3 év.
- Hazaérve az író végiglátogatja testvéreit, barátait, majd anyjával Pestre
megy.
- Megismerkedik Horváth Istvánnal és Vitkovics Mihállyal, az ismeretlenek
iránti gyanakvását gyorsan sikerül leküzdenie.
- Tatán meg akarja nézni a parkot, ám közben kocsija felborul, és ő
megsebesül.
- A könyv Török Sophie és az író, Kazinczy Ferenc házasságkötésének
leírásával zárul. (1804. november 11.)

Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója (bármely kiadás)

- Kazinczy Ferenc önéletrajzi jellegű műve.

- A Pályám emlékezetével együtt a 19. századi magyar emlékirat-irodalom kiemelkedő
alkotása.
- Benne az író életének arról a hat és fél évéről ad élményszerű áttekintést, melyet a
Martinovics-féle összeesküvésben való részvételének gyanúja miatt rabságban
töltött.

Keletkezése:
- Kazinczy rabsága idején, ha tudott, feljegyzéseket készített. A Fogságom naplóját
évtizedekkel szabadulása után készítette, 1828-ban fejezte be.
- A cenzúra miatt életében nem is gondolhatott kiadására. A kéziratot átadta Toldy
Ferencnek, hogy tőle majd gyermekei kaphassák meg.
- Könyvéből először halála után 17 évvel, 1848-ban jelent meg az a részlet, mely a budai
fogságot írja le. A mű teljes terjedelemben könyvalakban először csupán az író halálának
centenáriumán, 1931-ben látott napvilágot. Megjelenését a Nyugat című folyóirat is lelkesen
üdvözölte.
- Megrémült anyjának azt ígéri, két héten belül hazatér… hat és fél év lett belőle. Budán a
ferencesek kolostorába zárták.

Buda: 1794. - 1795.

- Amikor a számára kijelölt cellába lépett, „A lánc megcsördült lépésem alatt, s elborzadtam.
De egy perc alatt elmúlt rettenésem; tudtam, hogy azt viselnem kell.” Kihallgatások sora
következett, majd a bírák elé állították és felolvasták halálos ítéletét. Fellebbezett, de egy
héttel később az ún. Hétszemélyes Tábla helybenhagyta a korábbi ítéletet. Néhány nappal
később Martinovicson, Hajnóczyn, Laczkovicson, Szentmarjayn és Zsigrayn végrehajtották a
halálos ítéletet, az író tárgyilagos részletességgel beszámol a kivégzésekről. Június 1-jén
társaival együtt Kazinczyt is elővezetik, az előjelek a lehető legrosszabbak: „Azt hittem, hogy
én halok meg.” Végül megmenekül, bizonytalan időre várfogságra ítélik.

Brünn, Brno: 1795. 1799.

- Kazinczy a spielbergi vár penészes, szellőzetlen, föld alatti börtönébe került.
- Naponta egyszer kaptak enni, akkor is keveset.
- A nélkülözések miatt az író megbetegedett, november végére már felkelni sem tudott
szalmazsákjáról. Mégis három hét telt el, amíg végre egy emeleti tömlöcbe helyezték át,
ahol saját költségére élelmet és könyveket hozathatott.
- Átszállították a Brünn melletti obroviczi „fenyítőházba”, vagyis közönséges börtönbe.

Kufstein: 1799. – 1800.

- Pontos leírást kapunk a várbörtönről, a cellákról és a foglyok elhelyezéséről.
- Egy napon Kazinczy váratlanul levelet kap anyjától: „Egyszerre rogytam térdre, s ég felé
emelém a papírost, mint a misemondó az ostyát.”
- A francia hadak közeledtének hírére 1800. június 30-án ismét útnak indítják őket, hogy
Pozsonyon és Pesten át Munkácsra vitessenek.

Útközben: 1800. június 30. – augusztus 25.

- Az első napot hajón tették meg az Inn-folyón.

- Másnap szekéren folytatták az utat Salzburgés Linz felé, útközben többször francia
emigránsokkal találkoztak, majd Prágába értek. Csak itt tudták meg és alig akarták
elhinni, hogy Magyarországon át szállítják őket. Pozsony alatt kötöttek ki. „Kilépvén a
hajóból, térdre estem, megcsókolám ujjom hegyét, s a magyar földre nyomám a
csókot. Ölellek áldott föld! te bírd hamvaimat egykor. Hála Istenimnek...Július 30-án a
Margitszigeten voltak. „Augusztus 10. Délre beérénk Tokajba. A város összefutott
 látásunkra; tömve vala a ház. Szállásunk a városházánál.” Itt találkozott egyik
húgával és Bogdányban négy nappal később anyjával is.

Munkács: 1800. – 1801.

- Augusztus 25-én éjjel érkeztek a munkácsi várba, itt külön épületben helyezték el
őket.
- Munkácshoz közel lakó anyjával Kazinczy titokban leveleket váltott, akitől pénzt is
kapott ennivalóra, amikor kellett.
- Néha kiszökött cellájából, de egy alkalommal rajtakapták. Ekkorra azonban már
megérkezett a hír, hogy a császár június 18-án jóváhagyta a szabadon bocsátását
kérő beadványt.
- 2387 napos fogsága 1801. június 28-án véget ért.

Fried István: Az "érzékeny" Kazinczy Ferenc. ItK 1984. 150–162, és F. I.: Az

érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–
Szeged 1996. 9–27.
Gessnert, Lessinget, Shakespearet fordított Kazinczy. Gessner által a
szentimentalizmust folyamatosan sajátította el, de a fordítás során észrevehetünk apró
változtatásokat, amelyek már az a saját szentimentalizmusát szövi a fordításba.
Kazinczy több “társaságnak” is a tagja volt (irodalmi, politikai, szabadkőművesek stb..) -
A jozefinizmus ellentételekét ezek a társaságok gyorsan szaporodtak.
Kazinczy folyóirata a Magyar Hírmondó lesz.
Werthertől kölcsönözte Kazinczy a Bácsmegyey alapsztoriját.
Szüleinek és nemesi származásának ellentmondva nem akart gazdálkodni és nem akart
megyei hivatalnok lenni. Inkább akart okosodni, tanulni - végül II. József
iskolapolitikájának szerves részévé vált.
Fried István: A "Fogságom naplója" regénye. ItK 1986. 683–694., és: F. I.: Az
érzékeny neoklasszicista. Vizsgálódások Kazinczy Ferenc körül. Sátoraljaújhely–
Szeged 1996. 129–145.
Kazinczy életműve hatalmas, azonban ő is rendszerezte leveleit, írásait és sokszor
művet javítgatta ezáltal több verzió is fennmaradt. Az általa is jól katalogizált munkák
azonban szétszóródtak, vagy a másolók által szövegrontás következett be, amelyeknek
eredeti kézirata nem maradt fent. Ezáltal kijelenthetjük, hogy a mai napig Kazinczy
összes kiadás még nem jelent meg, leginkább csak válogatott műveknek nevezhetjük
őket. Fogságában sokszor maga eszkábálta össze tollát. Sokszor a nála lévő könyvek
sorközeibe írta műveit, feljegyzéseit.

Hász-Fehér Katalin: A strukturált irodalom kánonképzési paradoxonai: a Tövisek

és Virágok = (Közösségi és elkülönülő irodalmi programok a 19. század első
felében. Fáy András irodalomtörténeti helye. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen,
2000, 74–86.
1811. febr. 24-én kapja meg Kazinczy a Tövisek és Virágok kinyomtatott változatát. A
neve nem szerepel rajta, helyette egy Goetha mottó. + megjegyzés: “Kevés számú
nyomtatványban.” (500-600 példányt). A Tövisek és Virágok egy epigramma
gyűjtemény. Megújító folyamatokat akar beindítani vele. A fogadtatása hűvös,
szűkszavú, és kétféle vélekedéstípusban merül ki.
10. Kölcsey Ferenc
könyv: Szörényi László: A Hymnus helye a magyar és világirodalomban.In: A Hymnus
költője. Tanulmányok Kölcseyről. Szerk. Lukácsy Sándor
I. vers kezdő és záró szakasza → könyörgés Istenhez ez variációval megismert
→ aszimmetrikus felépítésű szakasz
● fordulópont 4.strófa → előtte 2 szakasz: a paradicsomi hazát ábrázolja → a 2.
szakasz: a kettős honfoglalás → 3.szakasz: természeti adományok bősége és a
bizonyított katonai dicsőség (török és Bécs ellen)
● fordulópont után három szakasz → részletezi az Istentől bűneink miatt ránk
zúdított büntetés következményei
● 7. versszak → redundáns, nincs egyértelmű “történeti” megfelelője helyette
siratja a totálisra növekedett pusztulást
● szerkezeti szabálytalanságában → a vers eszmei kulcsát
● ha teljes párhuzamosságban állna → áldás és az átok következménye: virágzása és
pusztulása
● Isten köteles helyreállítani a bűnbeesés előtti állapotot
● Isten kegyelme Szent Ágoston és Kálvin felfogásában ingyenes → Kölcsey ezt tette
magáévá
● önmegváltás lehetetlen ezt a költő tisztázta
● a redundáns szakasz átbillenti a mérleget a szenvedés lehetővé teszi nem csak
a múltat, de a jövendőt is levezekeltnek tudja a magyar → ingyen kegyelemért
sóhajt
II. Kölcsey lírájában furcsa kettősséget figyelhetünk meg → egyik: szentimentális
eszközöket alkalmazó vonulatok ez a késői nagy politikai versek árnyékában
tűnik fel a másik: közéleti lírát nyíltan szólongatja a Szabadságot, egyre erősebb
és kopárabb szavakat használ
● a kétféle költészetet közös alapeszme kapcsolja egybe → “eszményi táj” keresésének
romantikus vágya
● Andalgások szerkezetileg a Hymnus előképének tekinthető
● ellentétezés: Európa két fele → Nyugat a múzsai és boldog táj (Svájc, Fro., Itália)
← → és a hazai “vérző hon”
● Árpád hadai helyett itt a megsiratott Dayka versei a honszerzők (??)
● Kölcsey rátalál a nemzeti történelmi tematikára → mint költői lehetőség
● ideák epedő szerelmese nem volt képes sok esztétikailag teljes értékű vers
alkotására
● nemzetével azonosuló → Zrínyi maszkjába bújó költő
III. vers történeti képsorának előzményeit a hitviták, kódexirodalom koráig
visszanyomozta tanulmányában Mészöly Gedeon
● érvelése → a kuruc költészet volt az az ősi, Kölcsey által népinek gondolt forrás
● összegyűjtve kaphatta a hazafias költészet képi és hangulati sablonjait
● költészet-történeti folyamatosság a XVIII. sz. nem szakadt meg hanem latin
nyelven folytatódott
● jezsuiták Vergiliust és Ovidiust imitáló epikai és líra költészet → honfoglalás,
középkori dicsőség és a jelen ellentéte, mint az Istentől büntetésként kapott
törökdúlás és az ország pusztulása
● ellenreformációs hangütés → egyre gyengült a század folyamán
● nemzeti tematikát antik mitologizálásba vegyítették
 ● összefoglalólag mondhatjuk, h a XVI. sz-ban középkori alapokra támaszkodva →
protestánsok által kidolgozott ideológia a nemzet bűneiért vezekléséért
IV. Herder jóslatára felelni akaró a nemzethalál látomásához edződő magyar
költészet
● felvilágosodás a francia forradalom és a napóleoni háborúk során föleszmélő
feudális és idegen elnyomás alatt vergődő népek költészete telítette a himnusz
halódó műfaját
● továbbiakban is születtek himnuszok → Szüzanya majd a szentek tiszteletére
● zsoltárok normájához közelítették a műfajt
● a XVIII. században utoljára a német pietisták írtak himnuszokat
● ekkor született a “nemzeti himnusz”
● versek melyeket a “nemzeti himnusz” gyűjtőfogalmába szorítunk → a nemzeti
köztudat “himnuszként” szentesítette őket műfajilag több csoportra bomlanak
● Kölcseyhez közelebb álló sajátos irányt képvisel az olasz és az újgörög himnusz-
költészet
● nem keresztény hagyományokhoz fordulnak, hanem neoklasszicista módon
értelmezett Horatiushoz pl
V. magyar Hymnus lényegi tanulságok
● herderi program népköltészet gazdag forrássaihoz fordult formai ihletért
● verse nemzeti metrumban íródott → hagyományos elemekből építkezik
● dicsőségtől kezdve, a szenvedésekig a Hymnus a kanásztánc ősi ( állítólag
magyar s finnugor tagoló vers maradványait őrző metrumát
● Kölcseynél elégikus felhangot kapott minden epikus mozzanat
● bibliai és horatiusi gondolata → a magyar kötészet vezérgondolata → Janus Pannonius
óta
● Kölcsey az ősbűn gondolatára építette az egész költeményét → a Hymnus egyik
legnagyobb lírai alkotása
● kimunkált népies tónust használta fel a legsikeresebben
könyv: S. Varga Pál: "...az ember véges állat..." (A kultúrantropológia irányváltása a
felvilágosodás után – Herder és Kölcsey
●

11-12. Verses epika és regény a felvilágosodás időszakában

● György Lajos: 18. század 30-as évek → művek megjelenése, amelyek a regény
közvetlen előzményének nevezhetők
● prózaszövegek (mai értelemben vett regényfordítások, novellák) és verses románok
(Gyöngyösi István, Kónyi János, Perecsényi Nagy László, Gvadányi József, stb.)
● "román" kifejezés:18. században egyaránt jelölt prózai és verses szövegeket
● később a verses román kiment a divatból és onnantól már csak → prózaregényt
jelentette
● 1836-ban szorítja háttérbe a "regény" kifejezés à Jósika Miklós Abafi című művének
címlapján jelent meg először, Szemere Pál javaslatára.
 ● 18. században virágkorát élte. Több műfaji modell is működött, s ennek
következtében változatos szövegtípusok, olykor egyedi darabok jöttek létre

Klasszikus eposzok mintája

● leggyakrabban Vergilius hatása -à verselésben nem hexameteres, de az eposzi

szerkezet, szerzői szándék, poétikai eszközök Vergilius-imitációra utalnak
● század vége: a homéroszi eposzi modell előtérbe kerülése (Pálóczi Horváth Ádám:
Hunniás; Csokonai: Árpádiás)
● Ovidius-imitációk – a Metamorphoses (Átváltozások) hatása à cselekményben és
szerkezetben
○ Mitikus történetek, csodás átváltozások, stb. Pl. A jezsuita latin
eposzirodalom (Szörényi László könyve). Keveredik Ariosto és Tasso
hatásával is (pl. Pálóczi: Rudolphiás)
● Regényesített epikus művek – Kónyi János: Hadi román – Zrínyi Szigeti
veszedelmének regényesített változata (1779).
● Krisztianizált epikus művek – a klasszikus eposzok keresztény változatai (Zrínyi
Szigeti veszedelme, Klopstock Messiása; Milton: Elveszett paradicsom, melynek
részletét Baróti Szabó Dávid fordította és közölte a Magyar Museumban)
● Felvilágosult epikus művek (Voltaire: Henriás)
● Népszerű epikus művek – "Népiesített" Gyöngyösi – Népszerű alakok
megteremtése; Gvadányi József: Egy falusi nótárius budai utazása (1790); Rontó Pál
(1793); Verseghy Ferenc: Rikóti Mátyás (1804); Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (1804)
● Ossziáni hatást mutató művek – Kisfaludy Sándor: Regék a magyar elő-időből
(1807); Aranyosrákosi Székely Sándor: A székelyek Erdélyben (1822); Döbrentei
Gábor: A kenyérmezei diadal (1822)
● Komikus eposzi hagyományt követő művek – Homérosz Békaegérharcának, Pope
Fürtrablás, Blumauer Travesztált Aeneisének imitációi – Csokonai: Dorottya (1799).
● Pálóczi Horváth Ádám: Hunniás (1787).
● Perecsényi Nagy László: Szakadár esthonnyai magyar fejedelem bújdosása (1802)
● Pálóczi Horváth Ádám: Rudolphiás (1817);
● Kónyi János: Hadi román – Zrínyi Szigeti veszedelmének regényesített változata
(1779).

Szerdahely György: Poesis narrativa c. könyve, 1784.

 ● nagy a tekintélye a műfajnak továbbra is, de Szerdahely az eposzt a poesis narrativa
egészének körébe sorolja be, és többféle elbeszélő költeményt is megkülönböztet.
Ezeket többféle módon csoportosítja:
● Heroica, Lucania, Miltonia, Comica – vegyes elnevezés
○ heroica: lényegében a vergiliusi típusú eposz, hősi, heroicus mű, ez a
legelőkelőbb
○ Lucania: a Nero-korabeli Lucanus műve alapján, amely a történelmi eposzt
kísérelte meg, a történelem szoros tényeinek bemutatásával (tényszerű,
deheroizáló)
○ a miltoni vallásos eposz, középpontjában az emberi bűn és megváltás áll
○ comica ...
● Szerdahely elmélete és eposzról szóló könyve azért fontos, mert nem egyetlen
hagyományt igyekszik kanonizálni, hanem a hagyományok és modellek sokféleségét
regisztrálja, még ha ezek között hierarchiát állít is fel. Lényegében ezt teszi Csokonai
is

Csokonai eposzelmélete
● Az epopoeiáról közönségesen c. tanulmányában Szerdahelyi György műfajelméletét
gondolja tovább, egyesíti a saját kategóriáival.
● Az epikus költemények esetében a következő felosztást alkalmazza:
● vitézi epopoea (hősi versezet) – összesen hat darab létezik a világirodalomban
(Iliász, Aeneis, Tasso Megszabadított Jeruzsáleme, Milton Elveszett Paradicsoma,
Voltaire Henriáde-ja, Klopstock Messiása)
● bajnoki epopoea – a "derék ember" cselekedetei (pl. Caesar, Pompeius, Cato
cselekedetei), vagy héros cselekedetei, ha a szerző nem tudja a kellő
emelkedettséggel megénekelni
● Furcsa epopoea – Békaegérharc, Pulpitus (Boileau), Pope Elragadtatott hajfürtje,
Blumauer travesztált Aeneise, Dorottya...
● A 18. századig Vergilius az abszolút tekintély
● A 18. században Homérosz értékeit is felfedezik (Homérosz realizmusa, festési
technikája, stb.)
● Vico megírja Az igazi Homérosz felfedezése című művét, és bizonyítja Homérosz
értékeit Vergiliussal szemben à addig azonban Homéroszt gyakran tartották
durvának, művészietlennek, sokszor köznapinak Vergilius tökéletes költői világával
szemben.
 ○ “Odysseus részegre issza magát” à Scaliger megjegyzi, hogy Homérosz
majdnem minden hasonlatát a vadállatok életéből és más kegyetlen dolgok
köréből veszi.
● Vico: "De meg kell engednünk, erre kénytelen volt, hogy jobban megértesse magát a
néppel, amely maga is vad és kegyetlen volt..."
● A bizonyítás oda fut ki, hogy Homérosz a maga zsenialitásában,
utánozhatatlanságában maga a görög nép volt, a költő szorosan benne élt a saját
korában és közönségének mentalitásában.[1]
● Csokonai elméletének érdekessége, hogy amikor maga tervez eposzt írni Árpádról,
és amelyet meg is kezdett, de nem fejezett be, a homéroszi modellt választja.

Tematikai újdonság a 18. század végére

● 1744-ben Bél Mátyás felfedezi Anonymus Gesta Hungarorumát, és 1746-ban ki is
adja
● Attila története előtörténetté minősül át, és háttérbe szorul; a főhős Árpád lesz
● hatalmas történelmi kutatás kezdődik, főként Pray György, de mások is, sorra tárják
fel a régi okmányokat àújraformálta a nemzeti őstörténetről szóló hagyományt, és az
irodalmi feldolgozás is megváltozott.
● Ráday Gedeon már Árpádról kezd eposzt írni
● Dugonics regénye, az Etelka, 1788-ban – regényes gesta
● Batsányi is megkezd egy Árpádról szóló heroicum poemát
● Csokonai eposzkísérlete: "én Árpád írója akarok lenni"...– négy évig kutatott a
témakörben
● Tervezet: Rövid kritikai rajzolatja egy nagy magyar epopoeiának, mellynek neve:
Árpád vagy a magyarok megtelepedése à rövid részlet került elő belőle 1796-ban
● Homéroszt mint nemzeti epikus akarja követni, de nincsenek feldolgozva a szokások,
erkölcsök, geográfia, viselet, vagyis egy tökéletesen hű világot akar kialakítani

A Milton-vita
● A fordítás-vita részeként robbant ki à Rájnis József amikor a fordításról ír, bírálja
többek között Baróti Szabó Dávid megjelent fordításrészletét Miltonból, ezzel együtt
Miltont is, és az Elveszett paradicsomot
● Baróti fordítása a Magyar Museum első kötetében jelent meg 1788-ban à ugyanitt
Batsányi második tanulmánya is a fordításról. Rájnis József a maga vitairatában
egyszerre tér ki a Museum irányvonalának bírálatára, Milton bírálatára és Batsányi
fordítási nézeteinek a bírálatára
 ● Rájnis a maga vitairatát egyébként a VERGILIUS-fordításához csatolta à így
összekapcsolódik a dolog az eposzkérdéssel àigaz… Vergilius eklogáinak fordítását
adta
● Rájnis szerint Milton olyan poéta, "melyben néhány szépségek csak úgy ragyognak
az irtóztató hibák között, mint egynehány csillagok a sűrű fellegekkel bévont égnek
tisztább részein".
○ ízléstelen fantázia: a Sátán palotaépítése; az apróra zsugorodott ördögök
tanácskozása, stb.
○ Rájnis Voltaire érveit is felvonultatja àVoltaire azonban Milton erényeiről is
hosszasan beszél, Rájnis viszont nem talál ilyeneket
○ milyen módon kell bánni az allegóriával? – Batsányi: allegóriák, mint a Bűn,
Halál, cselekvő szereplőként vannak jelen
○ hogyan legalizálja mégis? – a felséges kategóriájával, amely a 18.
században, Longinus nyomán különleges szerephez jutott az esztétikai
gondolkodásban – mi lehet fenségesebb, mint a Jó és Rossz harca? – ilyen
értelemben Milton műve a legmagasabb rendű irodalomhoz tartozik......
○ (https://mail.google.com/mail/u/0/#inbox/
FFNDWMklrJlFqHWlkKMcnhCXlvdDZcJF?projector=1) → zárójeles
kiegészítés

Gvadányi József: Egy falusi nótárius budai utazása (1790)

A hagyományhoz való viszonyulás, a hagyomány időnkívülisége és a modern kor
változáselve, időnek való alávetettsége áll a középpontban.
● Cselekmény: Zajtay István, a falusi nótárius, aki csak a krónikák lapjairól ismeri a
régi, történelmi Budát, 1788-ban elindul Szatmárból, Peleskéről Budára, hogy az új
közigazgatási rendet tanulmányozza.
■ 1. rész: Az út Budáig – a nótárius viszonya környezetéhez, útleírás,
országrajz.
■ 2. rész: A budai jelenetek.
○ látvány és képzelet lassú szétválása
● fiktív kiadói előszó
● A falusi nótárius utóélete: Névtelen szerző megírja 1792-ben: A falusi nótárius
pokolba menetelét
● 1796: Gvadányi József folytatja: A falusi nótárius elmélkedése, betegsége és halála
● 1838: Gaál József: A peleskei nótárius címmel bohózatot ír belőle, színpadon
játsszák
● 1865: Arany János Gvadányi-portréja a Koszorú c. lapjában
Pálóczi Horváth Ádám: Hunniás

Történeti háttér

● Hunyadi János – Zsigmond király oldalán kezdte katonai pályáját. Albert király
Szörényi bánná nevezi ki, feleségül veszi Szilágyi Erzsébetet. 1440-ben Ulászló
király erdélyi vajdává és nándorfehérvári bánná nevezi ki.
● 1441: a szendrői pasa felet aratott győzelem; nagyszebeni győzelem (Kemény
Simon ruhát cserél Hunyadival). 1441: Nándorfehérvárnál megveri Isza bég hadát;
1442: Vaskapui győzelem; 1443: Drinápolyi győzelemsorozat (Szófiánál, Nisnél stb.).
Drinápolyi béke, 10 évre, 1444. június 12.
○ Egyik fél sem veszi komolyan. A pápa Ulászlóval tárgyal a hadjárat
folytatásáról. Várnai csata, Ulászló halála, V. László trónra ültetése, Hunyadi
és Újlaki kormányzóvá való kinevezése.
○ A várnai csata következménye: rigómezei csata, 1448. Hunyadi és a magyar
seregek a nándorfehérvári ütközetig nem tudnak döntő csapást mérni a
törökökre.

· Innen indul az eposz cselekménye à Vergiliusi minta, epikus megoldások átvétele

· A rigómezei csata után indul a történet. Az időpont: 1448. okt. 18–19. à vesztett
csata után

● Remetefigura, retrospektív élettörténet

II. ének: visszalépés az időben 1444-be, a várnai csata előtti időpontba à esküszegés (a
drinápolyi béke megszegése) à Etikai sík: az események erkölcsi háttere, okozatisága

● esküszegés, rablás, fosztogatás, mohóság: a csata után Ulászló szelleme megjelenik

Hunyadinak, és egyértelműen a bűn–bűnhődés alapján magyarázza a történteket à
későbbi jelenésében Ulászló azt is elmondja, a büntetés ideje a békeszerződés
lejártáig tart, vagyis tíz évig
● belpolitikai helyzet: szintén átok, büntetés állapota
● felvidéki lázadás, Giskra vezetésével à magyar főurak cserben hagyják Hunyadit,
összeesküvést szőnek ellene, mert attól félnek, ő lesz a király.

Eposz:
 ○ csak egyetlen hadjáratot emel ki ebből a történetből. 1445-ben Hunyadi tehát
megtámadja Giskrát, azonban a főurak cselszövése miatt alulmarad, egyedül
marad seregével.
● Nagy Lajos király szelleme Hunyadit álmában figyelmezteti a cselszövésre, majd
amikor a csatában veszélybe kerül az élete, Nagy Lajos szelleme ködöt bocsát
Hunyadira, így menti ki a csatából

VI. ének, zárás

● nándorfehérvári ütközet 1456: letelt a büntetés ideje, a 10 év

● Hunyadi "legyőzte a fátumot", megtörte a jóslat erejét.
● az ütközet után beteg lesz, és ő már nem láthatja az általa teremtett új világot.
● látomásban látja csak Mátyás királyt koronával a fején.
● Halála előtt megjelenik neki ismét Nagy Lajos. Ő mondja el, hogy Hunyadi valójában
Zsigmond király és Mária királyné gyermeke.

ezeket még folytatom nem csak ennyi lesz (remélem)

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi, 1804, 1815., 1817.

● Cselekmény, verselés, szerkezet
○ Kerekes előszava 1815-ből; Fazekas előszava 1817-ből
○ 4 levonás, 4 verés (1+3 levonás)
○ a cselekmény idejét a Dózsa-lázadás korára teszi, a XVI. századra, erre utal
a "keresztesek" említése
○ "rege" műfaji megnevezés (= múltbéli történet)
○ nincs "osztályharcos" jellege – Döbrögi megjavul, Matyi eltűnik a színről.
○ nevelődési történet – Matyi is, Döbrögi is átalakul a cselekmény során
○ hexameteres forma, népies nyelvezettel
● Keletkezés, 1815-ös kiadás
● Fazekas 1804-ben írta, a kéziratot megküldte Kazinczy Ferencnek, kiadni azonban
nem akarta. Kéziratban elterjedt, majd 1815-ben Kerekes Ferenc Bécsben egy saját
előszóval kiadta (Elöljáró beszéd - Jámbor olvasó!)

"E munkácskának ki legyen szerzője, ha kérded,

Nem tudom: a' bizonyos, hogy az én kezeimbe csak így jött
Név nélkül; nekem egy szomszédom hozta az Erdő-
Hátról vagy honnan, hogy jó lesz rajta nevetni
Majd borozás közbenn. Igaz is: mert rajta nem egy-két
 Vídám estvéket tőlténk; még Marci kanász is,
Aki nagy Á-t se tanúlt soha, sokszor majd megütötte
A guta, úgy röhögött: No, ilyet soha gazd'uram, úgymond,
Még a hetvenedik nagyapámnak lelke se hallott."
● Fazekas levele Kerekesnek:

· „…Matyi az én szülöttem... Született 1804-ben betsületet tanulni ment

Kazintzi Ferentz Úrhoz…” → továbbiakban értetlenkedik egy sort h került a kézirata
Bécsbe („Bétsből, a’ hová tudja a’ kurvanynya hogy barangolt”) azt mondja
Kerekesnek ha ő tudta h Fazekas műve és nem szólt és kérdés nélkül kiadta akkor
haragudni fog rá, de ha nem tudta h az övé akkor még lehetnek jóbarátok; felküldi
neki az átdolgozott verzióját és kéri h adja ki újra, nevét ne említse meg

● 1817-es kiadás, Bécs: „Lúdas Matyi. Egy Eredeti Magyar Rege Négy Levonásban.
Írta F. M. Második, megjobbított Kiadás. Négy tábla kőbe metszett rajzolattal együtt.
Ára tsinos borítékban harmintzhat krajtzár. Bétsben, 1817.”
● Ponyvakiadások → 1815: -ben, az első megjelenés évében, ponyvaként is kiadásra
került. A formátum sokkal

A recepció irányai
● Kazinczy Ferenc olvasata – hozzáköti a nyelvújítási vitához, a Mondolathoz és az
általa írt episztolához: Vitkovics Mihályhozà a Mondolat írói körét látta mögötte,
különösen Pethe Ferencet à allegorikus szövegmagyarázatot hozott létre (Döbrögit
saját magával, az őt megverő Lúdas Matyit pedig Pethe Ferenccel, az állítólagos
szerzővel azonosította)
● Dessewffy József olvasata– "arisztokrata" olvasat, de nem vonatkoztatja magára –

A történet átlakulása a populáris regiszterben

● 1830-as kéziratos másolat: TANULSÁG beillesztése: „E' Példa téged óh kevélység/

Int, hogy az embereket ne bántsad!"

● Más változatban elmarad a 3. verés.
● Tatár Péter, Ludas Matyi élete és kalandja, Tündéries szép história, 12 versben és
12 képpel, H.n., 1864. –84. oldal – Matyi be akar lépni betyárnak.
● Marxista recepció: Matyi osztályharcos lesz.
● Előadások: Balogh István színtársulata faluról-falura járva sikerrel adta elő; 1922:
Deésy Alfréd filmje;1949: az első színes magyar 1979: Dargay Attila egész estés
rajzfilmje;
könyv: Baróti Dezső: Lúdas Matyi. In: Írók, érzelmek, stílusok
● irodalmi köztudat már a kezdetekkor is célzatos műnek tartotta → politikai célzatú: a
jobbágy felszabadításért
● Fazekas Mihály → hosszú franciaországi katonáskodás → itt találkozhatott a Lúdas Matyi
motívumával
● legfőbb inspirációja a magyar jobbágysors → szokatlan realizmussal megrajzolt
képviselője ennek maga Matyi is
● előszó: a középkorba helyezi vissza a történetet
● a mű XIX.sz-i első évtizedére jellemző képet ad
● realizmusa → hexameteres forma ellenére is kitűnően érvényesülő köznapi nyelv,
népies párbeszédek
● Lúdas Matyi alakjának elemzése→ Fazekas világosan látta az akkori társadalom
életét → előde Toldinak és János vitéznek is
● Matyi lázadása → elsőre elég radikálisnak tűnik, de valójában nem több mint
amennyi lázadásra a magyar parasztság képes volt a 19. sz. elején (??)
● Matyi lázad a paraszti sorsa ellen → világgá megy → Döbrögi miatt füstbe mennek nagy
tervei → szimpla bosszú
● NEM magyar Robin Hood
● saját sorsa megoldatlan is marad → kiporolja Döbrögit őmaga pedig… → nem ír már
erről csak Döbrögi sorsát tudjuk meg
● Fazekas a nemesi Mo pártján állt → jobbágykérdéseben csupán humánusabb bánásmódot
követelt
● a mű realizmusának hitele → Matyi megoldatlan sorsa → Fazekas nem is akarta
megoldani
● nem eposzi hős → sorsa novellaszerűen elbeszélt
● Lúdas Matyi az első a szolgasorsot vállalni nem akaró paraszthős irodalmunkban →
Fazekas írása Arany és Petőfi realizmusa felé mutat

Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya

● a fikció kérdése (– Eszterházy gróf palotája – reális helyszín, amelybe egy orgiaszerű
cselekményt helyez el.)
● A Dorottya hypertextusa – megnevezetten Vergilius – paródia és szatíra;
transzponálás; regiszterek ötvözése

INTERTEXTUSOK àVergilius – szövegszerűen is jelen van + Horatius +mitológia (római

mitológia!!)
● népi hiedelemvilág – népköltészet – Dorottyával kapcsolatban àrégi magyar irodalom
– Florentina, Tündér Ilona
● diákköltészet – Ámor elpeselte Dorottya tüzét

PARATEXTUSOK
○ lábjegyzetek
 ○ fejezetek előtti tartalomösszefoglalók (miért régi magyar nyelven?) – a 4.
énekben megnevezi magát: Vin Gergő
○ milyen narratológiai jelentősége van? – az elbeszélő, beszélő multiplikálása –
távolságtartás, irónia forrása

Recepciótörténet

· szatíra-felfogás – a korabeli nemesség szatírája (a nemesi illúzió fonákja)

· paródia(eposzparódia)
· komikus darab, nincs "nehezéke" – ki a komikus? Dorottya csak magában, vagy
mindenki?
· Tragikomédia – Dorottya a 2 monológban nem allegorikus személyként, hanem
reális női szereplőként ("női sorsként" jelenik meg, s így a kulturális és
társadalmi hagyományok tragikus áldozataként értelmeződik – az öregség helye
(helynélkülisége) a társadalomban; a házasság nélküli lét értéktelensége
Narratológiai kérdések
· NARRATÍV PERSPEKTÍVA, ELBESZÉLŐ – az elbeszélő "felülről lát",
mindenkitől egyforma távolságra van
· az elbeszélői nézőpontok változása: –az elején a menet után szalad ("Álljatok
meg! Kedves angyalkák!..."); Pégazus felemeli, felülről látja a menetet
· IDŐ
○ reggeltől délig
○ déltől estig – tánc, első "összecsapás" – játék, vacsora, kráfli, Dorottya
monológja – új dimenzót teremt, az ő szemszögéből látszik a társaság
○ este – CSATA – diszharmónia – Éris megkaparintja a nagybőgőt,
összezavarja a társasági szintet, érzelmeket, erkölcsöket, nemzeti
hagyományokat – mindent összekever, ÚJ VÁLASZTÓVONALAT HÚZ
○ Hajnalig

· TÉR à Eszterházy gróf palotája – reális helyszín, fikcióba átvezetve

könyv: Baróti Dezső: Csokonai “Dorottyá”-ja. In: Baróti Dezső: Írók, érzelmek, stílusok
● célzatos mű-e a Dorottya? → nem igazán, jó elismerik, h van néhány kitérés ahol a
luxus és az elkorcsosodás külsőségeit kinevetteti de amúgy nem
● Csokonai nem kigúnyolja kora szokásait, hanem benne él neki az a nevetséges, ami
a társadalomban is az
● Előbeszéd-ében megjelöli műve törekvését/irányát → de a megadott szempontokat
csak kevesen nézték meg közelebbről
 ● az Előbeszéd megfogalmazásakor a cenzúra figyelmének elterelése is erősen
belejátszott
● versengés → egymással szemben álló fél, jelenség, (pl. bor ← → víz) vagy időszak
(böjt ← → farsang) vagy elvont fogalom (pl. Erény ← → Bűn) megszemélyesítéseit
állítja vitába → versengés: tavasz és tél harca
● végül az egyik fél meghajol a másik érvei előtt
● vetélkedés → először csak szóvita “disputa” de olykor akad valóságos harc, ütközet
is ilyen pl. a farsang -nagyböjt-vetélkedések
● európai irodalom számos változata → farsangot egy szép fiatal férfi (Karnevál) a
nagyböjtöt a fogalomhoz könnyen kapcsolható, kiaszott vénasszony (Quaresima)
alakjában személyesítették meg → ezek kialakulása nyelvtani (röviden annyi h a böjt
az olaszban pl nőnemű így az nőként lett megszemélyesítve, a farsang hímnemű
szóval ő meg pasi lett)
● a Dorottya műfajilag a középkori eredetű farsangvetélkedéseknek modern
kivirágzása
● ez a farsang-böjt-vetélkedés a magyar folklórból sem hiányzik → régi magyar irodalomban is
megtalálható
● jelképes harc → tél és tavasz küzdelme
● a nagyböjt alakját felvevő Karneválra nemcsak a dámák haragszanak, azok is
akiknek a farsang korai vége anyagi veszteséget jelent
● Dorottya tréfás böjtjelképhez, a kice-vice bábukhoz hasonlít afféle böjti boszorkány
● de mégsem hasonlítható teljesen Dorottya alakja ehhez, mert személye egyúttal az
aszkézis elleni tiltakozás megtestesítője → ő az aki tiltakozik kényszerű leánysága
ellen, hadat indít ← → Karnevál külső megjelenésre ellentéte Dorottyának +
életörömmel teli → lázadnak ellene a dámák → halálra ítélik
● maga Csokonai kijelöli műfaját: komikus eposznak nevezi → megtalálhatók a
jellemző jegyek
● mitológiai elemek → mitológiai köntöst is viselő Karnevál → emberi mivoltukban
kerülnek elő
● kifejezi az istenek idejétmúlt világa már legfeljebb csak költői játékra alkalmas

Dugonics András: Etelka (1788) – honfoglalási regény, történeti, nyelvészeti stb.

lábjegyzetekkel; kulcsregény; 2 kiadása is van, rendkívül népszerű
● kulcsregény, egyszerre fiktív és létezik mégis referenciája a korabeli valóságban, II.
József világában
· a fantázia működtetése sokkal nehezebb, mint a valóság puszta utánzása, tehát
nagyobb kihívás a költészet számára; a fantázia emellett az érzelmekkel
közvetlen összefüggésben áll, a leginkább képes arra, hogy az érzelmeket
felélessze és gyönyörködtesse, az irodalom célja pedig végső soron ez
· végül, amennyiben a regény eltér még a "valószínűség" kritériumától is, és a
hihetőség határát súrolja is, ez lényegében az erkölcsi oktatás céljából történik,
ami megint csak összehangban van az irodalom általános céljaival.
· a horatiusi "gyönyörködtetve tanítás" elvét maximálisan tudja alkalmazni
Kazinczy Ferenc: Bácsmegyey öszve-szedett levelei, 1789. (Kayser, 1777); Werther-
utánzat; az eredeti mű környezetrajzát magyar környezetre cseréli le. Levélregény.
Elemzési irányok: narráció, narrátor(ok) kérdésköre; cselekményszintek kérdésköre; az
"érzékeny ember" dimenziói (szociális érzékenység, morális tisztaság, szerelem, barátság,
beszédmód, művészi érzékenység stb.); az érzékenység mint önmegfigyelés, önelemzés
az 1814-es átdolgozott változat: Bácsmegyeinek gyötrelmei (cselekmény, nyelv, intenció
megváltoztatása)

Kármán József: A Fanni hagyományai (1794)

Az Uránia I. kötetében, 1794-ben jelent meg folytatásokban, Fanni címmel.
– kétféle bevezető áll előtte: 1. Eggy Szó az Olvasóhoz (Az Uránia szerkesztője írja, hogy
egy ismeretlentől kapta a kéziratot, és ő maga csak közli azt.) – Egyszerű lányról van szó, a
női szereplő indoklása: erkölcsi példát mutatott, a körülmények áldozata volt. Regénytéma
lehet a nő is, ha jó anya, jó feleség, jó leány. 2. Egy levél az Uránia szerkesztőihez, a
későbbi T-ai Józsitól, de névtelenül, a regény hősétől, aki vázolja Fanni életrajzát, és
elmondja a regény alapcselekményét is. Beszámol Fanni haláláról, nehéz sorsáról,
szenvedéseiről, melyet az apai szigor, a szerencsétlen szerelem okozott.
A későbbi történetet tehát már itt összefoglalja. Egyben valódi történetként tünteti fel a
regény cselekményét, és ő küldi meg a szerkesztőknek levélregény leveleit. (69. old.)
– A regény maga azonban ellentmond ezeknek a bevezetőknek – Fannit a környezetének
minden szereplője cserben hagyja

Bessenyei György: Tariménes útazása (1804)

A regény 5 "könyvből" (= nagyfejezetből) áll, ezen belül minden "könyv" több szakaszból. Az
első könyv elején áll a Világositás, vagyis Bessenyei előszava. Ebben az emlékező pozíciót
és a kulcsregényszerű olvasatot is hangsúlyozza. A bevezető Mária Terézia uralkodásának
és korának apoteózisa.
Narráció: egyes szám, első személy.
I. könyv: A cselekmény kiindulópontja: Menédia nevű tartomány, az "Antarticus csillagtól
nem messze". Vidéki környezet, műveltség nélkül. Itt él Tariménes asszonyság fiával.
Nevelőt fogadnak mellé, Kukumédoniást, aki utazásra indul a fiúval (a nevelődési regény-
szál).
Első állomásuk "Putzufalva", ahol Kantakutzi és csősze éldegél. Magányosak, racionális és
empirikus, olykor mechanisztikus gondolkodású, mindent a tapasztalatból vezetnek le.
Második állomásuk Totoposz ország, melynek királynéja Arténis. Bessenyei lábjegyzetben a
helyszínt Schönbrunnal azonosítja (kulcsregény-olvasat).
A regény a továbbiakban itt játszódik.
Új szál is indul:
megérkezik a királyné udvari bölcse, Trézéni, aki egy idegen országból (Kirakaduhuból)
származó "vadembert" hoz magával. Ezek természeti emberek, de nagyon csúnyák,
szőrösek és emberevők.
A cél a vadember kiművelése ("vadember-regény").
A négy szereplő együtt járja be Kirotosz város (Totoposz fővárosa) helyszíneit, az utcákat,
vendéglőket, börtönöket, stb.), és filozófiai vitát folytatnak a felmerülő kérdésekről
(uralkodás, törvény, iskola, vallás, bűn, társalgási módok, stb.).
A négy szereplő a szempontok, ellenvetések állandó mozgását biztosítja.
A szereplők eljutnak az országgyűlésre, ahol a kül. aktuális társadalmi kérdések is
felmerülnek (jobbágykérdés, nemesi adózás, stb.) Végül háborúba keveredik Arténis,
Buzurkámmal, így a háború filozófiája is megjelenik a regényben. Tariménes "fejlődik", ám
fejlődését a szerelem teljesíti ki (Tomiris hercegnő...)
– A befejezés A filozófushoz hasonló, allegorikus, és kifejezetten önéletrajzi is (Bessenyei
önreflexiói, egyes szám, első személyben). A regény első teljes kiadása: 1930., kritikai k.
1999.)

13. Drámatörténet és Katona József

Bánk bán (long story short):

Előversengés: azzal kezdődik a mű, hogy Ottó és Biberach beszélgetnek. Jön Gertrudis –
Ottó nővére és egyben a királynő – és öccsét hívja.

I. szakasz: Ottó szerelmes Melindába – Bánk bán feleségébe -, ezért azt kérte Gertrudistól,
hogy hívassa a palotába. Ugyanakkor Gertrudis ellen összeesküvés folyik, melyben Petur
bán is részt vett. Ebbe Bánk bánt is bele akarják vonni. Többen is sejtik Ottó célját
Melindával, ezért Petur szól Bánknak, aki álruhában „Melinda” jelszóval érkezik a bálba. Az
egyik szobában Ottó – a semmit sem sejtő – Melindának kivallja szerelmét. Bánk közben
észreveszi, de visszatántorodik. Aztán jön Gertrudis, akinek szemrehányást tesz Melinda,
majd elrohan. Gertrudis is mérges, amiért Ottó ügyetlen volt Melindával. Bánk persze
mindent hallott az ajtónál.

II. szakasz: Ezek után Ottó Biberach tanácsát kikérve, azt a választ kapja, hogy mondja
meg Gertrudisnak, ez csak próba volt. Eközben az összeesküvők Petur bán házában voltak,
ahol a királynő elbuktatását tervezik. Ide érkezik Bánk, akit először Petur lefegyverez. Bánk
ragaszkodik a kardjához, és végül Petur bocsánatot kér tőle. Aztán jön Biberach, és Bánk
tudtára adja, hogy mi minden történhet Melindával a palotában. Bánk erre azonnal a
palotába indul. Ott van Izidóra, aki szerelmes Ottóba, de titkolja, és mindig utána megy.
Utoljára Melinda szobájából látta kijönni. Ekkor érkezett meg Bánk, aki berántotta Melinda
szobájába Izidórát, és miután az mindent elmondott, egy másik szobába bezárta. Aztán,
hogy Bánk és Melinda között mi történik, nem tudjuk meg a műből, csak sejteni lehet.

III. szakasz: Bánk nem akarja elhinni, hogy Melinda nem szerelmes Ottóba, csak fordítva.
Aztán Bánk a gyereküket átkozottnak nevezi, ami nagyon fáj Melindának és elmegy. Ezután
már láthatók rajta az őrület jelei. Következőnek Bánk önmagával beszélget, melyben
felvetődik benne egy gondolat, miszerint megöli a királynőt. Utána beszélt Izidórával és
Tiborccal is, és ezek hatására egyre biztosabbá válik az, hogy tényleg gyilkosságot követ el.
Ezért fiát és Melindát biztonságban akarja tudni, mert őt kivégzik tettéért. Aztán Biberach
jön, aki szerint Bánk kezd megőrülni. Később Biberachhoz jön Ottó tanácsot kérni tőle, hogy
hová rejtőzzön Gertrudis elöl. De Biberach bejelenti neki, hogy most már elege van Ottó
ügyeiből, és a kapcsolatot beszünteti vele. Ottó beszélni akar vele, de Biberach megindul
elfele, így ledöfi kardjával. A haldokló Biberachot Miksa bán hallja meg, és a házába viszi.

IV. szakasz: Gertrudis még Biberach halála napján kapott egy levelet az egyik helytartótól,
hogy a déli területeken lázadás lesz, ha nem változtat kormányzási stílusán. Aztán jön
Izidóra, aki mindent elmondva – még azt is, hogy Ottóba szerelmes –, haza szeretne menni
Németországba. Gertrudis, reményt adva neki elküldi. Ezután Melindát hívatja, de utána
inkább Bánkot, mert látja, hogy Melinda megőrült. Bánk megérkezésekor Gertrudis
Melindáról kezd beszélni, amikor Bánk azt mondja, hogy ő házas, de nincs hitvese. Ekkor a
királynő elmegy és hozza Melindát, akit Bánk a régi várába küld. Aztán ő is el akar menni,
de Gertrudis nem engedi. Bánk már érzi, hogy mit fog cselekedni. Gertrudis az Izidóra által
mondottakról kérdezi, valamint arról, hogy miért jött haza. Bánk szemrehányásokat tesz
neki, és egyre jobban látszik Bánk szándéka. Ekkor a királynő segítségért kiált, jön Ottó, de
Bánkot meglátván vissza is megy. Majd Gertrudis le akarja szúrni, de az a kezéből kitekerve
fegyverét, megöli, és elmegy. Miksa bán érkezik elsőnek, hogy figyelmeztesse Gertrudist, de
látja, hogy már hiába. Eközben kint zúgolódik a nép, mert Mikhált börtönbe vitték. Ottó bejön
ismét, és észreveszi, hogy mi történt. Gertrudis utoljára azt mondta, hogy „gyilkosom”, Miksa
bán pedig azt hitte, hogy Ottó ölte meg a saját nővérét. Petur bán is megérkezik, és Ottót a
lázadók közé löki. De az onnan elmenekül. Solom üldözőbe veszi a király embereivel.

V. szakasz: A királynő testét a ravatalozóba viszik. A király – II. Endre – pedig éppen ekkor
érkezett meg külföldről, ahol harcolt. Az elején még senki sem tudja, illetve gyanítja, hogy
Bánk volt a tettes. Megjön Solom és jelenti, hogy Peturt elfogták és ő maga ölte meg annak
ellenére, hogy azt állította, nem ő volt a gyilkos. Simon is ezt mondja, hogy már holtan
találták Gertrudist. Később Mikhál hozza Bánk fiát és a király gondjaiba ajánlja. Végül Bánk
is megjön és elveszi fiát a király mellől. Majd a nyakláncát a koporsóra dobva vallja be, hogy
ő volt a gyilkos. Ezután a király el akarja vitetni, de Bánk nem megy, arra hivatkozva, hogy
felette csak a nép ítélkezhet. Aztán Solom elmegy, és azzal jön vissza, hogy Petur, Bánkot
átkozva meghalt. Ezután párbajra került volna a sor, de Miksa elmondja, hogy Biberach
halála előtt megesküdött Bánk ártatlanságára. Ezután sípszóval Tiborc Melinda holttestét
hozza, és elmondja azt is, hogy Ottóval mi történt, és hogyan ölte meg Melindát. Ezért Bánk
halálát kívánja, de Endre megkegyelmez neki. Végül Bánk annyit kér, hogy tisztességesen
eltemethesse Melindát.

+ érdekesség: Merániai János (esztergomi érsek) levele: “A királynét megölni nem kell
félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem” → az értelmezése attól függ, hogy
hova tesszük a vesszőket

A királynét megölni nem kell, félnetek jó lesz, ha mindenki egyetért én nem,

ellenzem. (a királynőt ne öljétek meg!)

A királynét megölni, nem kell félnetek, jó lesz, ha mindenki egyetért én nem

ellenzem. (a királynőt megölhetitek)
Solt Andor: Dramaturgiai irodalmunk kezdetei (1772–1826). Bp. 1970. 29–82.

Bessenyei György: A dráma a nemzeti nyelv és kultúra szolgálatában:

- Hunyadi László tragédiáját (1771) Beleznai Miklósnénak ajánlotta. A dráma tele van
érzékeny jelenetekkel. + További drámák: A filozófus, Ágis tragédiája, Bufa
tragédiája, Az eszterházi vigasságok → Bessenyei a szív megilletődésére játszott.
De ez hogyan illeszthető össze Bessenyei racionalizmusával? → Nem
preromantikus-szentimentalizmusról van szó! Bouhours és Jean Baptiste Dubos: a
költőnek a szív nyelvén kell beszélnie. A művészetek szerepe a lelki affektusok
kimunkálása, fejlesztése - aki nem széplélek az eljuthat bizonyos igazságok
felismeréséhez. = Az érzelmesség önmagában nem igazít el minket az írói
magatartás megítélésében.
- Lessing: a tragédia olyan költemény, amely szánalmat kelt. De ez a szánalom
közelebbi természetét nézve “édes fájdalom”.
- Bessenyei tragédia definíció a racionalizmus szellemében: “egy tragédiába is, mint
egyéb írásokba, legjobb törvény az igazságnak s emberi inudalatoknak természet
szerént való felfedezések.”
- A dráma funkciója az ember erkölcsi-fizikai világának a feltárása
- Bessenyei mélyen hitt a kultúra emberformáló erejében. (Magyarság c. műve:
paraszt tiszta búzakenyér vs. kukoricakenyér hasonlat)
- Bessenyei egy nemzet kultúrájának értékét azon méri le, mennyire fejlett
drámairodalma és színháza, az egyén műveltségét pedig azon, mennyire becsüli
ezeket. (A filozófusban is van erre példa: Pármenio elmélkedik Eurpides, Sphokles,
voltak-e a legnagyobbak saját korukban vagy Racine, Corneille?)
- A közboldogság, közjó megvalósítása Bessenyeinél szorosan összekapcsolódik a
nemzeti nyelvvel. → kulturális haladás + magyar nyelvűség = nemzeti programja
(Magyarság)
- Életének tragikus sorsfordulata után elvesztette fogékonyságát a színjáték problémái
iránt.

A “morális színház” eszméjének első képviselői: a Magyar Hírmondó levelezői, Péczeli

József

- Játékszíni törekvsek népszerűsítése a korabeli “médiában”: Magyar Hírmondó - Rát

Mátyás alapította.
- Korabeli felfogás: az ember boldogságra született (+ utalitarizmus: haszonelvűség).
Ami boldogságot okoz az ésszerű és jogos. Morálfilozófusok: a boldogság maga az
erkölcsi tökéletesség, erényesség. Joggal nevezhetjük ezt a kort a “pedagógia
századának”. = mindez rányomta a bélyegét az irodalomra is. A tudomány,
pedagógiai elmélkedés, szépírói tevékenység és a szépirodalom közötti határ
elmosódott.
- A műelméletben Horatius számított a legnagyobb tekintélynek.
- Locke nem győzte hangsúlyozni az élő példa tanító erejét. → dráma jól
felhasználható erre.
- Péczeli József (Bessenyei egyik tanítványa, lelkész): először csak drámákat fordít,
1789-től szervezői munka: egyetemistákat/fiatalságot buzdítja, hogy alakítsanak
színjátszó köröket, 20 aranyat tűzött ki egy eredeti magyar szomorújáték megírására.
Javaslata: 1790-es országgyűlés, Kazinczy: Budán rendszeres magyar nyelvű színi
előadásokat kell tartani. Péczeli támogatta.
- Péczeli: nincs jobb mód nyelvünk és a jó ízlés gyarapítására.
- A színház és a dráma “virtust” ad. Köznyelvi értelemben: római erény, hazafiasság,
önzetlenség, igazságosság, elvhűség.
- Péczeli: sokáig élt Hollandiában, művei is ott jelentek meg. A nyugati eszméket tudta
hozni haza. A színház morálesztétikai hatásában nemcsak a nemességet, hanem a
 “köznépet” is részesíteni kívánta. “A haza minden fiának egyforma jussa van a
szabadságra, kultúrára, boldogságra.” → polgárosodás

A “morális színház” eszméjének kibontakozása és megszilárdulása a 90-es években

Új szakaszba lépett 90-ben a dramaturgiai irodalmunk. Köszönhetjük ezt a budai

színjátszásnak vagy az Első Magyar Nemzeti Színjátszó Társaságnak is (+ persze több
előzménynek is).

II. József ekkora már halott - változások jönnek.

2 fő irányzat: morális színház, patrióta színház. (nem merev kategóriák!)

A Magyar Hírmondó szerinta játszó szín 3 “nemes tárgya: a közönség gyönyörködtetése, a

társaság megélhetése és a szív nemes érzékenyítése.”

Decsy Sámuel: Pannoniai féniksz: korabeli dramaturgiai gondolkodásnak egyik legfontosabb

alapdokumentuma. A morális színház híve volt. Szerinte 3 féle tudomány van: mélységes
(matek, töri, teológia, orvostudomány), erkölcsi (normatív gyakorlati etika) és szép
(széppróza, csinosítsa a külső és belső érzékenységet). Szerinte a színházban mélyebben
át lehet élni azt, amit a könyvben olvasunk. Magyar színházakat kell létesíteni: jó tőke, a
tehetősek ne kint költség el a pénzüket (nacionalizmus).

A “patrióta színház”. Kármán József röpirtata. A kolozsvári Nemzeti Magyar

Játszótásasaág constituciója.

- II. József bukása implikája a rendszer változását. A színház feladata a nemzeti érzés
ápolása és annak erősítésévé vált. Patrióta = hazafias. → tudniuk kell a nemzetek
hagyományait részletesen, ezekből kell dolgozniuk a színházban.
- Itt jön képbe a Kármán József Bévezetése is.

Bíró Ferenc: A Bánk bán. In: Bíró Ferenc: Katona József. Balassi Kiadó, Budapest,
2002. 111–191.

- A Bánk Bánt először a színház fedezte fel magának, nem az irodalom

- 1833 kassai ősbemutató, 1848 óta ha a politikai viszonyok engedték folyamatosan
műsoron volt.
- A teljes dráma nem hozott nagy sikert, sokkal inkább bizonyos szereplőkön volt a
fókusz: Petur, Tiborc, Gertrudis, Bebirach.
- A Bánk Bán-t nehéz is eljátszani és igazából senkinek sem sikerült. Színházi tekintettben
mindig többre becsülték → de a színpadon is makacsul ellenáll a darab

Jelleg és sors:

- A Bánk bán a legnagyobb magyar nyelven íródott tragédia.

- Sok benne a különböző értelmezhetőség, kevés konkrétum
- Katona inkább az olvasót tartotta a mű írása közben szem előtt, nem a nézőt.

Elhallgatások, homályos helyek

- A szereplők diskurzusa közben a párbeszédben sokszor csak egymás 1-1 szavára

reagálnak, amelyeken olvasni töprengetünk, de egy színi előadáson azonnal meg
kellene, hogy értsünk. Ezért is sokszor kuszának tarthatjuk a Bánk bánt. → ezért is
nehezen vihető fel színpadra.

A dráma és a színmű
 - Ha a színmű nem adható el jól akkor nem teljes értékű prduktumról van szó?

Mi az oka?

- Katona József utolsó műve: Mi az oka, hogy Magyar Országban a Játékszíni Költő-
mesterség lábra nem tud kapni?
- Mi az oka, hogy Katona József 25 éves korában abbahagyja a színműiírói pályát?
válasz: 1815-ben letette az ügyvédi vizsgát, új karriert építhetett. De csak elégséges
lett az ügyvédi vizsgája - nem jó referencia.
- Katona József „Mi az oka, hogy Magyarországon a játékszíni költőmesterség lábra
nem tud kapni?”című tanulmánya: Ebben az író kifejti, hogy állandó színház nélkül a
vándorszínészek megélhetése bizonytalan, a kritika és a megfelelő anyagi ösztönzés
is hiányzik. Katona kitért arra is, hogy a közönség a „nemzeti dicsekvés” miatt nem
művészi élményt várt az előadásoktól, hanem inkább hazafias frázisokat. A cenzúra
és a nyomtatásban való megjelentetés is komoly akadályokat görgettek a színpadi
szerzők útjába.

Katona József életrajz

- 1791 Kecskemét - 1830 Kecskemét

- főügyész, drámaíró
- Apja: Katona József - takácsmester. Anyja: Borbák Ilona
- Elemi tanulmányok: kecskemét (néha Pest, Szeged - sokat betegesked, hazajön)
- 1813-ban Halász Bálintnál joggyakornok, 1815-ben teszi le az ügyvédi vizsgát
elégséges eredménnyel
- Eleinte darabokat fordított Békési József álnéven.
- Pesti színtársulathoz csatlakozott - utazások: Komárom, Székesfehérvár + szerelme:
Déryné Széppataki Róza (opera énekesnő)
- Már épp abba akarta hagyni az írást, mikor a kolozsvári Nemzeti Színház pályázatot
hirdetett, ide küldi be a Bánk bánt. → nem aratott nagy sikert, később a cenzor sem
engedi előadni.
- 1815-ben feloszlott a pesti színtársulat, hazament, letette az ügyvédi vizsgát.
- 1820: Mi az oka, hogy Magyarországon….
- 1826-ban Kecskemét főügyésze lett és tovább nem foglalkozott irodalommal