20.

lecke: A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC
(Középszint: 5/3. témakör: A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei)

HABSBURG BERENDEZKEDÉS A TÖRÖK UTÁN

- 1687: pozsonyi országgyűlés (I. Lipót: 1657-1705; gyűlölte a magyarokat: „ha

megtudnám, hogy egy csepp magyar vér folyik bennem, azonnal felvágnám az
ereimet”)
o a rendek lemondatása
 a szabad királyválasztásról
 a Habsburgok osztrák ága fiúágon örökli a magyar koronát
 az Aranybulla ellenállási záradékáról
 → cserében ígéretet tesz az ország alkotmányának
visszaállítására
o okai:
 hála Buda visszafoglalásáért
 erőszakos ellenreformáció, katonai önkény
 1686-1687: Antonio Caraffa császári tábornok (Debrecen,
Eperjes kifosztása, megfélemlítése; pl. a 24 leggazdagabb
polgár kivégzése Eperjesen)
- Magyarország területi integritása nem állt helyre:
o nem lesz egységes
o Erdélyt nem csatolják vissza
 Bécsből irányítja az udvari haditanács
o DE, hogy ne lázadjanak:
 a rendi kiváltságok megmaradnak
 magyar nemesek
 szászok
 székelyek
 szabad vallásgyakorlat
 a helyi adó és közigazgatás megmarad

- társadalmi sérelmek:
o vitézlő rend
 végvári vitézek elbocsátása → a szabadon használt földeket, legelőket,
a vámmentes kereskedést, vallásszabadságot – mindenüket elvették →
teljes létbizonytalanság

o szerb határőrvidék létrehozása – 1702

 délen
 100 ezer szerb betelepítése (rácok)
 vezetőjük: Csernovics Arzén (ortodox pátriárka)
 szabad vallásgyakorlat
 szabad emberek, nincsen földesuruk, nem fizetnek adót
 a bécsi udvari haditanács alatt
 cserébe: török, kuruc elleni védelem

1.
 o az Udvari Kamara elrendeli a magyarországi várak felrobbantását (1702)
 a végvári katonák elbocsátása → az udvar nem bízott a magyar
katonákban
 csak császári zsoldba tudtak állni → helyette fegyveres bujdosók lettek

o nemesség:
 a magyar nemesek vissza akarnak menni a hódoltsági birtokaikra, DE:
 Újszerzeményi Bizottság (Neoacquistica Comissio): a
tulajdonjog elbírálása
 feltétel:
o a tulajdonjogot igazolni kell (birtoklevél)
o 10 %-os fegyverváltság kifizetése a birtok értéke alapján
 új tulajdonosok is kapnak birtokot, jutalomként
 idegenek, pl. németek, osztrákok, csehek
 hadiszállítók, hitelezők, hadvezérek
 vallás: erőszakos ellenreformáció (csak a római katolikus vallást
engedik) (1701: I. Lipót rendeletben tiltja meg a protestáns vallás
gyakorlását a töröktől visszafoglalt területen) → a volt hódoltságba csak
katolikus telepedhet le!

o jobbágyság:
 contributio (=hadiadó)
 portio (=élelemmel ellátni az ott állomásozó császári csapatokat)
 kvártély: szállással ellátni őket
 forspont: a katonák tovább szállítása
 → az adókat többszörösére emelték: az 1683-1699 közötti
időszakban több adót szedtek be, mint az azt megelőző 100 év során

o jászok, kunok, hajdúk kiváltságai megszűnnek

- következmény: a magyar társadalom a Habsburgok ellen fordul

A SZABADSÁGHARC ELŐZMÉNYEI (1697-1703)

- az ellenállás 2 formája alakult ki:

1. a népi kuruc mozgalom
2. rendi-főúri szervezkedés

o 1697: hegyaljai felkelés (népi-kuruc mozgalom)

 kik
 Thököly volt katonái
 bujdosó kurucok

 vezetők:
 Tokaji Ferenc
 Kis Albert
 DE: nincsen reális esély, leverik

2.
  túl szűk a bázis
 Magyarország a zentai csatával felszabadul
 II. Rákóczi Ferenc Bécsben elzárkózik tőle

( I. Rákóczi Ferenc fejedelem és Zrínyi Ilona fia volt, de mikor apja meghalt, anyja
újra férjhez ment (Thököly Imre). 1688-ban, mikor a Thököly-felkelés bukása után
évekig védelmezett Munkács várát Zrínyi Ilona átadta, őt és gyermekeit a dinasztia
felügyelete alá helyezték. Zrínyi Ilona nemsokára követhette férjét a törökországi
emigrációba, a gyermekek nevelését  hogy hű alattvalók legyenek  továbbra is az
udvar irányította.

 Rákóczi Ferenc Kollonich Lipót gyámsága alatt, jezsuita szellemben végezte

tanulmányait. Egyetemi tanulmányai alatt utazásokat tett Itáliában, hogy tovább
gyarapítsa amúgy is szokatlanul széles körű műveltségét.)

o rendi-főúri szervezkedés:
 gróf Bercsényi Miklós Ung megye főispánja vezetésével
 a francia király, XIV. Lajos támogatását akarja megszerezni
 1700-ban csatlakozott Rákóczi, DE: árulás, lelepleződik: XIV.
Lajoshoz írt leveleit elfogták, őt pedig felségárulás vádjával 1700
áprilisában letartóztatták
 bécsújhelyi börtön
 megszökik Lengyelországba

- 1703. április: Esze Tamásék felkeresik Rákóczit

o május 6. brezáni kiáltvány
 a dinasztia elleni fellépés fő okaként a „nemesi szabadságunkat
rongáló, igaz régi törvényeinket, jussainkat megvető”,
kegyetlenkedő, hatalmaskodó „idegen nemzet” politikáját
említette,
 nem feledkezett meg a nemtelenek szenvedéseiről sem
 a felkelés céljaként nem a Habsburg-házzal való szakítást, hanem a
régi jogok visszaszerzését jelölte meg, ugyanakkor óvott a vallási
viszályok újjáélesztésétől, és a felkelőknek megtiltotta a rombolást
és fosztogatást
o Rákóczi „Cum deo pro patria et libertate” (=Istennel a hazáért és a
szabadságért) feliratú zászlókat küldött a Tiszaháton gyülekező
felkelőknek, majd kiáltványban tudatta, hogy élükre áll

- 1703. május: tiszaháti felkelés

o a tiszaháti felkelők száma 1703 májusában a kiáltvány hatására kb. 6000

főre emelkedett, s néhány hét alatt a várak kivételével kezükre kerítették
Szatmár, Bereg és Ugocsa megyét, melyek a Rákóczi-felkelés végéig a
mozgalom bázisát adták
o a nemesség bizalmatlanul fogadta az újabb mozgalom hírét, és Károlyi
Sándor szatmári főispán 1703. június 7-én Dolhánál szétverte a felkelő
sereget

3.
 o Rákóczi 1703. június 16-án átlépte a magyar-lengyel határt és a felkelés
élére állt.

A FELKELÉS ELSŐ SZAKASZA (1703-1707)

- sikeres
- külpolitikai ok: Habsburg-francia háborúk:
o 1701-1714: spanyol örökösödési háború
 császári erők kivonása
 felmerül a francia szövetség és anyagi támogatás lehetősége

(1703-ban úgy tűnt, hogy a franciák ezúttal nemcsak pénzzel és tanácsadókkal tudják
majd támogatni a kurucokat, hanem sor kerülhet a két sereg összehangolt Bécs elleni
támadására, sőt még egyesülésére is. A francia – bajor sereg 1703 nyarán 400 km-re
megközelítette a magyar határt. A kínálkozó egyesülés azonban elmaradt: a bajor
választófejedelem és XIV. Lajos tartózkodott a nyílt támogatástól.)

- belpolitikai ok:
o sikeres bázisépítés: a kuruc hadsereg létszáma lavinaszerűen növekedett
 1703: vetési pátens: a hadba vonult jobbágyokat és családtagjaikat
nemcsak a közterhek, hanem a földesúri szolgáltatások alól is
mentesítette
 1703: naményi pátens: Rákóczi csatlakozásra hívja fel a szabolcsi nemességet
 1703: gyulaji pátens (Gyulaj: Szabolcs vármegyében): megtiltja a
nemesi kúriák kifosztását, felégetését
 hadi szabályzatot (Edictum Militare) bocsátott ki
 fellépett a katolikus templomok elfoglalása és protestánsoknak adása
ellen is

- átmeneti egységfront a magyar nemesek és jobbágyok között:

kurucok ↔ Habsburg párti labancok

(kurucok: a 17-18. században a Habsburg abszolutizmus ellen fegyverrel harcoló rendi

felkelők neve
labancok: a Habsburg-párti magyar nemesek gúnyneve)

- 1703 ősze: tapasztalt tisztek, magyar főurak esküdtek fel Rákóczi zászlóira
 az első Károlyi Sándor és Ocskay László volt,
 majd őket követte Forgách Simon, Esterházy Antal és Bottyán János

- 1703 végére: a kuruc sereg 70 ezer főre duzzadt → katonai sikerek

- 1704-1707: területeik:
o folyamatos birtoklás:
 Duna-Tisza köze

4.
  Tiszántúl
 Erdély nagyobb, északi része
 Felvidék
o változik:
 Dunántúl
 Erdély déli része

o nem tudják elfoglalni:

 szerb határőrvidék
 nyugat-magyarországi határszél (Sopron, Kőszeg, Pozsony)
 nagyobb erődítmények (Buda, Győr, Várad)
 a délibb részek

5.
6.
A KURUC ÁLLAM

- 1704: Rákóczi erdélyi fejedelem lett

- 1705: szécsényi országgyűlés

o új államforma: rendi konföderáció (=rendi szövetség)
o vezetők:
 vezérlő fejedelem: II. Rákóczi Ferenc
 teljhatalom:
o katonai ügyek
o külügyek
o vallási ügyek
 fővezér, főgenerális: Bercsényi Miklós
 könnyűlovas, mezei hadak vezére: Károlyi Sándor
o intézmények:
 28 tagú szenátus (3 katolikus főpap, 10 főúr, 15 köznemes)
 Kancellária: írásos ügyek intézésére
 Gazdasági Tanács:
 elsődleges feladat: élelem és fegyver biztosítása a
hadsereg részére
 pl. fegyver-, posztómanufaktúrák létesítése
 Erdélyi Tanács (Consilium Transylvanicum)
 Ez volt a legfőbb erdélyi kormányszerv.

7.
  Az erdélyi országgyűlés nem sok szerephez jutott; a
fejedelem mindössze egyszer tisztelte meg személyes
jelenlétével: amikor a diéta 1707. április 5-én beiktatta a
fejedelmi székbe.

- 1705: rézpénz bevezetése DE: nem értékálló, és nem mindig fogadják el

- gazdasági források:
o 1708-ig: a franciáktól havi 10 ezer tallér ezüst
o Rákóczi birtokainak jövedelme
o rézpénz

- 1707: ónodi országgyűlés:

o gazdasági probléma: nincsen elég pénz
o megoldás: közteherviselés
 2 millió forint adót szavaznak meg
 mindenki fizeti, akinek jövedelme van → a nemesség is!
 DE: a gyakorlatban nem tartják be
o detronizáció (=trónfosztás) itt: a Habsburg-ház trónfosztása: „Eb ura fakó,
József császár nem királyunk!” (I. József: 1705-1711)

8.
 Orlai Petrich Soma: Az ónodi országgyűlés (téma: Turócz vármegye követeinek
lekaszabolása)

A FELKELÉS 2. SZAKASZA (1708-1711)

- gyors hanyatlás
- külpolitikai okok:
o 1708: nem érkezik több segítség a franciáktól
o sikertelen szövetségkeresés: svéd, bajor
o szövetség az orosz cárral (DE: már késő: 1707: varsói megállapodás I. Péter
cárral)
- elhúzódó háborúk
o gazdasági kimerülés (a közteherviselés nem működik)
o a társadalom belefárad
o 1708, 1711: pestisjárvány (délről és keletről hurcolták be, 500 ezer halott)
- katonai vereségek
o 1708: Trencsén – kuruc vereség
 18 000 kuruc – 2500 halott
 5200 labanc – 180 halott
o a kurucok többségben vannak, de így is vereségeket szenvednek
 kevesebb katonai tapasztalat (az ország kivérzett a 18. század elejére,
alig van kiváló hadvezér)
 könnyűlovas harcmodort folytatnak a puskás gyalogosokkal szemben
 a labanc fegyvernemek összehangoltak
 a hirtelen, lesből támadásban sikeresek, de nagyobb nyílt
összecsapásokat nem tudnak megnyerni
- következmény:

9.
 o létszámcsökkenés → hazamennek, átállnak
 1709: 30 ezer fő
 1711: 12 ezer fő
- 1708. november vége: sárospataki országgyűlés:

o kimondták, hogy a végig kitartó jobbágykatonák felszabadulnak, s kollektív

kiváltságot kapnak
o a katonáskodó jobbágyokat ismét felmentették a közterhek alól, ám ezek az
intézkedések a hadsereg állapotán már nem javítottak

A SZATMÁRI BÉKE

Előzményei:

- Rákóczi világosan látta, hogy a vereségek oka tisztjei felkészületlenségében keresendő.

- I. József meg akart egyezni a magyarokkal
o 1708 elején országgyűlést hívott össze Pozsonyba:
 több engedményt tett a főpapoknak, főuraknak és nemeseknek
 megszüntette a neoaquistica különleges jogállását jelképező Budai
Kamarai Adminisztrációt
 Rákóczi és Bercsényi kivételével amnesztiát hirdetett a kurucok
számára

- Rákóczi már csak I. Péter orosz cár segítségében bízott

o akivel Varsóban 1707. szeptember 14-én szabályos szerződést kötött
o s aki a lengyel trónt is kilátásba helyezte neki
o csakhogy a cárt az 1709. évi nagy poltavai győzelem ellenére lekötve tartotta a
svédekkel vívott háború

- Rákóczi 1711 januárjában Lengyelországba távozott, hogy találkozzék a cárral

o ezt megelőzően felhatalmazta Károlyi Sándor generálist, válaszoljon Pálffy
János császári főparancsnok kapcsolatkereső levelére és időnyerés céljából
vele tárgyalásokat kezdjen

o Pálffy nem akart katonai vereséget mérni a felkelőkre → nyíltan tudtára adta
Károlyinak, hogy békés rendezésre törekszik

o a gyors békekötésre az udvarnak is szüksége volt

A béke megkötése

- felek:
o a császári csapatok élén: Pálffy János
o Károlyi Sándor (Rákóczi parancsnoka)
- 1711. április 30.: a rendek és a király képviselői Szatmárban aláírják a békét
- 1711. május 1.: fegyverletétel a majtényi síkon
o a 12 000 fős kuruc had hűségesküt tesz az ekkor már halott I. József nevére
10.
- a béke pontjai:
o a felkelők amnesztiát kaptak, hazatérhettek és amennyiben nemesek voltak,
korábbi birtokaikat is megtarthatták
o ez még Rákóczira is vonatkozott, ő azonban nem tért haza Magyarországra,
hanem emigrációba vonult
o a rendi alkotmány visszaállítása
 országgyűlés
 nádorválasztás
o vallásszabadság
o az Újszerzeményi Bizottság eltörlése
- feltétel: hűségeskü a császárnak (III. Károly 1711-1740)
- problémák:
o II. Rákóczi Ferenc nem fogadta el → emigrál (Oroszország → Franciaország
→ Törökország: Rodostóban hal meg 1735-ben, 1906: Kassa – újratemetés)

Rodostó – Rákóczi-ház

o a szabad királyválasztást és az ellenállási jogot nem kaptuk vissza

o Erdélyt nem egyesítették Magyarországgal
o a jobbágyoknak tett ígéretek nem valósultak meg
- előnye:
o Magyarország nem lett örökös tartomány
o megmaradt Magyarországon a rendi duális kormányzás

A Rákóczi-szabadságharc nemzetközi háttere

- A Rákóczi-szabadságharc 1703 és 1711 között zajlott, mikor Magyarország és Erdély

külön-külön a Habsburg Birodalom részét képezték.
- a szabadságharc belső okai:

11.
 o a nemesi rendek sérelmei
o a végvári katonák tömeges elbocsátása
o erőszakos ellenreformáció
o a jobbágyokra nehezedő súlyos állami terhek
- ekkor már zajlott a spanyol örökösödési háború (1701-1714), amelyben Franciaország és
Bajorország állt szemben Ausztriával, Hollandiával, Angliával, Portugáliával
o ez több szempontból is kedvező volt Rákóczinak
 a francia sikerek miatt fokozatosan kivonták Magyarországról a
császári reguláris hadsereget → csak a helyőrséget és az udvarhű rác
(szerb) határőrök maradtak Magyarországon
 XIV. Lajosnak érdekében állt a Habsburgok hátában kirobbanó
szabadságharc támogatása → tisztekkel és 1708-ig pénzzel is segítette a
kuruc államot
o Rákóczi abban bízott, hogy a franciák sikerét kihasználva Bécs alatt egyesülhet
velük, és gyors rövid háborúban tud előnyös békét kötni
 ez megfelelt volna Magyarország kimerült gazdasági, társadalmi
érdekeinek
o I. Lipót Magyarországon is elrendelte a toborzást, ami megkönnyítette a kuruc
szervezkedést és toborzást Rákóczi számára is → több császári magyar tiszt is
csatlakozott Rákóczihoz pl. Ocskay László

- közben északon zajlott az északi háború: 1700-1721

o Svédország ↔ Oroszország, Dánia, Lengyelország, Szászország
o Rákóczi bízott abban, hogy a magyar függetlenség ügyét bekapcsolhatja majd
a háborúkat lezáró béketárgyalásokba (=a magyar függetlenség nemzetközi
elismertetését jelentette volna ez)
- a Rákóczi-szabadságharc bukásának okai:
o az örökösödési háború révén kezdetben sikerek, majd
o hosszútávon francia kudarcok → a háború elhúzódott
 a császáriak egyre több reguláris ezredet irányítottak vissza
Magyarországra
 1708-tól már XIV. Lajos nem tudta támogatni pénzzel a magyar
szabadságharcot
o a kimerülő hátország és a katonai súly áttolódása a Habsburgok javára
megpecsételte a szabadságharc sorsát
o Rákóczinak nem sikerült kitörnie a nemzetközi elszigeteltségből
 még XIV. Lajos sem kötött vele szövetséget
 1707: a trónfosztás kimondása után külföldi uralkodót sem sikerült
megnyerni a magyar trónra
 1707. szeptember: egyedül I. Péter orosz cárral került sor a varsói
szerződés aláírására
 DE: ebben a cár támogatását a svéd oroszellenes hadjárat
megakadályozásától tette függővé
 ezt Rákóczinak a franciák útján kellett volna megakadályozni,
de nem sikerült neki
- 1711: szatmári béke

12.
13.