Függetlenségi mozgalom és polgárháború:

A Rákóczi-szabadságharc

Bibliográfia:
Romsics Ignác (szerk):
Magyarország története. Akadémiai
Kiadó. Bp., 477 – 487.

Szakály Ferenc: Virágkor és

hanyatlás. 1440-1711. Magyarok
Európában II. Bp., 299 – 308.
 A karlócai béke
- a felszabadító háborút lezáró békekötés -
Ismétlésként a XVII. század
nagy háborúiról szóló
előadásból:
Magyarország felszabadításának ára:
a háború terheit a hadszíntér
lakossága viseli; 1683-tól rendszeres
hadiadó, katonai beszállásolás,
erőszakos besorozás, török, tatár,
császári-királyi, kuruc hadak
fosztogatása.
A Habsburg felszabadító haderő a
felszabadított területekkel a fegyverjog
alapján maga kívánt rendelkezni: a
birtokok visszaszolgáltatása a
birtokosoknak feltételekkel;
rekatolizáció; országgyűlések
felfüggesztése
A földönfutóvá lett katonaelemek
sorsa: reguláris hadseregben talált
munkát vagy Thökölyvel törökországi
emigrációba ment, az itthon
maradottak közt elégedetlenség (1695
– Bereg megye, 1697- Hegyalja –
felkelések.)
- A karlócai béke elvileg a megújulás
időszakát kellett volna elhozza
- Valójában csak az ország külpolitikai
helyzetét rendezte a megerősödött Habsburg
Monarchia keretein belül
- Az ország társadalmi problémái még
súlyosabbakká váltak: a magyar rendeknek
ebbe a békébe sem volt beleszólásuk – a
nemesség rovására rendeződtek át a
birtokviszonyok, elszegényedés indult be, a
jobbággyá válás fenyegette a feleslegessé
vált végvári katonákat, hajdúkat,
katonaparasztokat, Thököly kuruc katonáit
- felsővadásziII. Rákóczi Ferenc áll az
elégedetlenek élére (a kor
leggazdagabb, művelt főura) – a
magyar történelem első igazi
függetlenségi mozgalma bontakozik ki
 Családi háttér - neveltetés

I. Rákóczi Ferenc
választott erdélyi fejedelem
I. Rákóczi György apa
1630–1648
II. Rákóczi György
dédapa
1648–1660
nagyapa

Zrínyi Ilona Thököly Imre

anya mostohaapa
 - apját csecsemőkorában veszíti el,
anyjától 13 évesen szakítják el

- a prágai jezsuitáknál neveltetett,

mélyen hívő katolikus

- ellenszenv mindenféle vallási

intolerancia iránt

- az udvar tiltakozása ellenére nősül

meg 17 évesen veszi el a 15 éves
Charlotte Amalie von Hessen-Wanfried-
Eschwege-t, Sarolta Amáliát
David Richter:
- 1694-től Sáros megye főispánja
Sarolta Amália hessen-
Mányoki Ádám:
reimsfelsi hercegnő,
II. Rákóczi Ferenc
Rákóczi felesége (1704)

- Habsburg-ellenes érzelmek: politikai vezérelve a

Habsburg dinasztia magyar trónról való eltávolítása és az
Erdélyi Fejedelemség újraélesztése

- 1701-ben szövetkezik XIV. Lajos francia királlyal

- Árulás következtében leleplezik, elfogják, Bécsújhelyen

bebörtönzik

Benczúr Gyula: II. Rákóczi Ferenc - Felesége álruhába öltözve Lengyelországba szökteti
elfogatása a nagysárosi várban (1869)
 "Cum Deo pro patria et libertate!"

Rákóczi-címeres kuruc zászló

Veszprémi Endre: Rákóczi találkozása
Esze Tamással és a talpasokkal a
Vereckei-hágónál.
- eleinte vonakodik elfogadni a Tiszaháton szerveződő felkelők felhívását, hogy álljon élükre

- csak akkor akart Habsburg ellenes támadásra vállalkozni, ha francia segítséggel reguláris
haderőt működtethet (nem bízott a magyar haderőre jellemző irreguláris harcmódban)

- a francia segítség késlekedik → elfogadja a felkelők vezetését

- 1703-ban Esze Tamás Brezánban felkeresi egy küldöttség élén

- május 8-án kelt kiáltványban felszólítja Magyarország minden nemes és nemtelen lakóját a
Habsburg-dinasztia elleni fegyveres harcra → kezdetét vette a magyar történelem
első szabadságharca (1703-1711)
 A brezáni kastély

21 pontban foglalta össze a felkelés okait Európa

keresztény országai számára
Többek között:
- az osztrákok az ősi szabadság ellen törnek
- a hazafiaktól elvették a méltóságokat, birtokokat,
idegeneknek adták
- szabad királyválasztás helyett behozták az örökös
királyságot
- elviselhetetlen adókat szabtak ki
- a hadseregben elvágják a magyarok elől a magasabb Rákóczi brezáni kiáltványa
1704-ben magyar nyelven
tisztségeket is „közönségessé tétetett”
- a karlócai békekötésben rólunk nélkülünk határoztak
- a vallásszabadság megsértése
 A szabadságharc kül- és belpolitikai háttere
- Elképzelése szerint egy olyan független magyar államot akart
létrehozni, melyhez hasonló utoljára Szapolyai János korában
volt → mindketten illúziókat kergettek: erre csak a Habsburg-
Monarchia összeomlása esetén lett volna esély

- Kezdetben kedvező külpolitikai helyzet (spanyol örökösödési

háború) → ez gyengíti a bécsi hadvezetés erejét

- Francia segítség: XIV. Lajostól havi 10000 tallért kapott a

hadsereg fenntartására, ennek ellenére új adókra és
pénzrontásra van szükség a sereg fegyverben tartására

- A csatlakozó jobbágyoknak a közterhek és földesúri terhek

alóli mentességet ígér → lavinaszerűen növekvő kuruc sereg
(6000 → 60-80000)
id. Philipp Rugendas: Kuruc
- ígéreteit egészen addig a határig betartja, míg nem lovas - rézmetszet
veszélyezteti szövetségét a nemességgel: a katonákat eltiltja a
kastélyok kifosztásától, hadiszabályzatot ad ki, csak az állami
adók alól mentesíti a jobbágyokat (a földesúriak alól nem)

- 1704-ben az erdélyi országgyűlés, 1705-ben a magyar

országgyűlés vezérlő fejedelemmé választja

- az államot a vezérlő fejedelem mellett egy 28 tagú szenátus

vezeti, a diplomáciáért a fejedelmi kancellária felel, a
gazdaságért, a had- és fegyverellátásért a Gazdasági Tanács
felelt. Erdélyt az Erdélyi Tanács irányítja.
 Az ónodi országgyűlés1707. május 31. – június 22.)

1707-ben az ónodi országgyűlés kimondta a

Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország
függetlenségét
Than Mór: Az ónodi országgyűlés.
A kép Turóc vármegye követének, Rakovszky
Menyhértnek a megölését ábrázolja

- kimondják a Habsburg-ház trónfosztását és

az interregnumot

- megerősítik Magyarország és Erdély

Szövetségét

- adót vetnek ki, melyet a nemesség is

kell fizessen: először jelenik meg
Magyarországon a közteherviselés gondolata

- a hadiszabályzatot törvényerőre emelik

Orlai Petrics Soma: Az ónodi országgyűlés
- Bercsényit fejedelmi helytartóvá választják
 A szabadságharc hadtörténete
1703-1704
Hadi sikerek
1703 ősze:
Felvidéken,
Duna-Tisza
közén, Bihar
megyében, a
Maros-mentén
sikeres
hadműveletek
- Rabutin, Jean
Louis Rabutin de
id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc–
Bussy: - 1704 - Thorockay István
labanc lovas párbaj erdélyi generális 1704
elején több
vereséget mér az visszaveszi Erdélyt a
erdélyi kurucokra labancoktól

Kudarcok 1704:
- Összeomlik Károlyi dunántúli
offenzívája - 1704.
- Nem sikerül bevenni Szegedet november 26:
- Megszűnik a francia segítség súlyos
(bajor-francia vereség a spanyol nagyszombati
örökösödési háborúban) vereség
- Világossá válik, hogy csak a
- Károlyi Sándor hadai jobb kompromisszum - Vak Bottyán:
1704 tavaszán elözönlik kicsikarásáért érdemes folytatni a Érsekújvár bevétele
a Dunántúlt harcot – 1704. november 6
1705:
Változó szerencse: Károlyi
Bécsig portyázik, de két
vereség után kiszorul.
Év végén Vak Bottyán szerzi
vissza a nyugati országrészt.
Pekry Lőrinc megszállja Erdélyt
Rabutin kivonulása után.
A szabadságharc hadtörténete
1705-17010
1707:
- Rabutin csata nélkül
visszavette a Királyhágón túli
tartományt
- A nemesek nagy része áttér
a császár hűségére.
- A kurucok elmenekülnek –
Erdély végleg „elveszett”.

1708:
-Augusztus 8.: megalázó
vereség Trencsénnél

-szept. 2.: Béri Balogh Ádám

kölesdi győzelme
-1709: kiüríteni kénytelen a
Dunántúlt
Béri Balogh Ádám mellszobra a
vajai Vay Ádám Múzeum kertjében - 1710: győztes romhányi
Árulók: csata → út Bécs felé → ismét
Egyre gyakrabban történik meg, összeomlik az offenzíva. Az
hogy főtisztek, tisztek átállnak a álruhában menekülő Bérit
Herczeg Ferenc:
Habsburgokhoz, elárulják a elfogják és kivégzik.
Ocskay brigadéros.
szabadságharc eszméit.
Fenyvesi Emil Ocskay
Leghíresebb árulók: Ocskai László Sorra kapitulálnak a várak:
szerepében: a
kurucbrigadéros, Berezédy Imre – Érsekújvár, Eger
Vígszínház 1901. évi
mindkettőt kivégzik.
előadásából
A szabadságharc fontosabb helyszínei és a kuruc csapatok által ellenőrzött területek
 A szabadságharc sikertelen diplomáciája, összeomlásának okai
XIV. Lajos francia király
1643- 1715
I. Lipót 1657 – 1705
Német-római császár, magyar király
- 1704-ben már látni lehet, hogy csak az új
állam nemzetközi elismertetése hozhat sikert,
ez azonban nem valósul meg
-XIV. Lajos elzárkózik attól, hogy formális
szövetséget kössön a fejedelemmel, 1709-ben
békét köt a Habsburgokkal, és nem folyósítja
tovább a kurucoknak nyújtott anyagi
támogatást sem
- 1707-ben Rákóczi szerződést köt az orosz
cárral, de ezt a svédekkel vívott háborúja
lekötve tartja
I. Péter orosz cár 1682-1725
- hadi szempontból a Habsburgok mindvégig
fölényben voltak: Rákóczi tisztjei
felkészületlenek, Budát meg sem próbálják
bevenni, csak a rajtaütésszerű harcokban
tudtak sikeresek lenni.
- Az I. Lipót örökébe lépő I. József már
korábban is felszámolhatta volna a kuruc
sereget, de nem tette, nem akarta elvágni a
kiegyezés útját: 1708 elején 21 évi szünet után
országgyűlést hív össze, amnesztiát hirdet a
kurucok számára stb., jóindulatának jeléül a
pozsonyi országgyűlés folyamatosan
ülésezett a szabadságharc ideje alatt I. József 1705 – 1711
német-római császár, magyar
 A szatmári béke

-1711 januárjában Rákóczi felhatalmazta

Károlyit, hogy folytasson tárgyalásokat
Pálffy János császári főparancsnokkal,
hazatérése után személyesen is találkozott
Pálffyval

- Pálffy a bécsi udvartól is utasítást kapott

az engedékenységre, ezt nyíltan Károlyi
tudtára is adta Gróf Pálffy János labanc
tábornagy, Magyarország
- Pálffy és Károlyi megállapodtak a nádora
fegyverletétel feltételeiben, Rákóczi
azonban meggondolta magát és Esterházy
Antalt nevezte ki kuruc főparancsnokká

Gróf Károlyi Sándor - a fejedelem hűségén maradt rendek

(ismeretlen művész szatmári gyűlése azonban a békekötés
korabeli festménye) mellett voksolt, Károlyi az ő
felhatalmazásukkal 1711. április 30-án
aláírta a békeokmányokat

Károlyi Sándor koporsója a

kaplonyi családi kriptában.
Károlyi Sándor nagykárolyi kastélya, ahol sor került a
tárgyalásra és a békeokmányok aláírására

A „fegyverletétel” emlékműve a nagymajtényi

síkon

A szatmárnémeti Vécsey ház, amelynek az udvarán állt

az a ház, ahol kihirdették a szatmári békét
A Szatmári békekötés magyar fordítása és záradéka, a nemesi aláírásokkal

A békeokmány kedvező feltételeket

tartalmazott:
- Közkegyelmet biztosított, ez Rákóczira
és Bercsényire is vonatkozott

-a földesurak visszakapják elkobzott

vagyonaikat, földjeiket

- érvényben maradnak a
parasztkatonáknak tett kiváltságok

- ígéretet tett az alkotmány

visszaállítására, a szabad
vallásgyakorlatra, az országgyűlés
összehívására.

- a király szavatolta Magyarország és

Erdély szabadságjogait

- a rendeket sértő idegen intézményeket

és méltóságokat megszüntették.

- A kuruc sereg május 1-én letette zászlóit a

majtényi síkon, a katonák fegyvereiket
megtartva hazatérhettek.
 A Rákóczi-emigráció

- Rákóczi nem fogadja el a szatmári béke feltételeit,

elsősorban azért, mert nem tarthatta meg Erdély
fejedelme címét

- úgy vélte, van még esély a harc sikeres folytatására

- a politikai elitből csak néhányan maradtak mellette a

szabadságharc utolsó szakaszában: Bercsényi,
Esterházy Antal és Dániel, Forgách Simon, Károlyi
Sándor, a Csáky grófok

Than Mór: Rákóczi - Lengyelországban, majd Franciaországban talál

visszautasítja a szatmári politikai menedéket, itt politikai szövetségkereséssel
békét próbálkozik – eredménytelenül

- az emigráció végső helyszíne Törökország

Rákóczi emlékház Rodostón

1735. április 8-án halt meg Liezen-Mayer Sándor: Rákóczi Rodostóban
 Rákóczi művei

Rákóczi a XVII. századi magyar

irodalom kiemelkedő írója, a
szabadságharc eseményeinek
leghitelesebb krónikása

Művei:
- Vallomások 1716 – 1719 – latin

- Emlékiratok 1716

- Fohászok

- Meditációk

Rákóczi emlékiratainak 1739-ben,

Hágában megjelent első kiadása
 Rákóczi hívei
„énnekem semmi okom nem volt hazámból kibujdosni,
csak az, hogy nagyon szerettem a fejedelmet”

Gróf Bercsényi Miklós

Mikes Kelemen
A kuruc emigráció legjelentősebb
irodalmi alkotása Mikes Kelemen
Gróf Esterházy Antal kuruc tábornagy képmása Törökországi levelek című
(ismeretlen festő, 1691 körül, Magyar Nemzeti leveleskönyve
Múzeum

Művelődéstörténeti szempontból jelentős, hogy Rákóczi jelenteti meg az első magyarországi

újságot Magyar Mercurius címen, az állam ügyeinek irányítására központi hivatalokat szervezett
mind Magyarországon, mind pedig Erdélyben.
A kor énekes költészete jelentős fejezete a magyar irodalomtörténetnek
http://www.youtube.com/watch?v=AOfm_qC1rNk (Rákóczi induló a Berlini Filharmonikusok
előadásában, Herbert von Karajan vezényletével)
http://www.youtube.com/watch?v=hxcv6IN6Nfg (kuruc dalok, bevezetésként részlet Rákóczi
brezáni kiáltványából)
 II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre, Zrínyi Ilona stb. újratemetése
1906. október 29-én

Vay Ádám gróf az ország zászlójával

II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak
hazaszállítása alkalmával (1906. október 28.)
Nemes apródok: Vay Rezső gróf és ifj. Vay Ádám
gróf

1904. április 18-i uralkodói leirat gróf Tisza István miniszterelnökhöz:

„A magyar történelem kiváló alakjai közül egyedül II. Rákóczi Ferenc hamvai nyugosznak idegen földben,
s e hamvaknak hazaszállítása a nemzetnek ismételten kifejezett közóhaját képezi. Hála legyen érte
az isteni gondviselésnek: azok az ellentétek és félreértések, amelyek súlyosan nehezedtek elődeinkre
hosszú századokon át, ma már egy végképp letűnt korszak történelmi emlékeit képezik (...) Ennélfogva
utasítom, hogy II. Rákóczi Ferenc hamvai hazaszállításának kérdésével foglalkozzon és erre vonatkozó
javaslatait elvárom.”
Az 1906-os újratemetési szertartás fényképei

A II. Rákóczi Ferenc hamvait szállító gyászhintó

a kassai székesegyház előtt
II. Rákóczi Ferenc ravatala az orsovai állomáson

A II. Rákóczi Ferenc hamvait szállító

gyászhintó a kassai székesegyház előtt
II. Rákóczi Ferenc szarkofágja a kassai székesegyházban
az erdélyi és a családi címerrel
Rákóczi Ferenc újratemetésének 100. évfordulója Kassán
2006. október 30.

Rákóczi-emlékház Kassán – a rodostói mása