Gazdaságtörténet: mongolok és járványok

Dr. Galántai Zoltán

Mi értelme van egy általán? Confucius véleménye

Hobbes: „magányos,
szegényes, veszélyes,
brutális és rövid”
Canetti kérdése
O’Connel: hominidák
és fegyverek (önkiirtás)
Csimpánzháborúk: Kibale Nemzeti Park
Kibale nemzeti Park
(Uganda):
Ngogo: 4 felnőtt és 9 fiatal
Területért? Nőstényekért?
Erőforrásokért?
Technikai fejlettség =
pusztítás (hutu/tuszi)?
Városok szerepe stb.
Területi viták világa
India, Oroszország, Kína,
Ausztrália, USA stb.
Falkland-szigetek (1982) vs
etnonacionális konfliktusok
(ld. Ukrajna)

Vita > háború

Háború = területfoglalás?
 2002: 57 millió
halott
172 ezer: háború
569 ezer: egyéb
erőszakos
741 ezer vs 873
ezer öngyilkos

Nagyobb
valószínűséggel:
sajátkezűség, mint:
drogdíler, katona,
terrorista

Yanomanö fiatalok:
25 – 50 %
Középkor: 20 – 40 /
Gyilkosság/ 100 ezer
terrorizmus 2002: 9 / 100 ezer
globálisan
mint „jó hír” (vs 2,5 covid halott)

Terrorizmus: a 2017: 560 ezer

békés világ jele vs erőszakos halál
keresztes háborúk (kb. 7,5 / 100
(Harrari) ezer fő, ma: kb.
6 – 6.5)
Háború: abszolút és relatív számok

Pinker:
. Leviatán
. (nemzetállami
kontroll)

.
Kereskedelem
Feminizáció
Kozmopolitizmus
Értelem
felemelkedése

Háború: első sorban

nem a technika

És a jövő?
Amiről ma szó lesz

 A mongol hódítások és hatásuk a világrendszerre

 Iszlám és kínai tengeri utazások
 Hidraulikus despotizmus?
 A Fekete Halál szerepe a világtörténelemben
 A járvány-network kiépülése
I. A mongol hódítás
 Mongolok: célok és módszerek
Merv, Gurandzs, Neisapur, Bagdad… Nomádok: megfélemlítő harcmodor

AinJalut: 1260. szeptember 3.

Mamelukok: „az iszlám világ megmentői”
A kengyel románca

Potenciális vs aktuális
Kengyel: India, i.sz. 2. sz. (hurok)
Kína, 523 (lábfej)
Európa, 1120 (nyeregkápa)
Címerpajzs és vezetéknév
Nomádok három korszaka
Két főszereplő:
Kína és a nomádok
(1400-ig)

Lovas, kengyeles,
kombinált harcmodor

Változó célok:
nem betörni

Tang-kor: kínai
katonai sikerek
Koreától Iránig

An Lushan lázadása
(755 – 763):
fordulópont
Arab, tibeti, ujgur
segítség
10 – 36 millió halott
Kína: An Lushan után
Külpolitika: tényleg
a stabilitás
mintaképe?
Területi
veszteségek (ld.
Vietnam)
Adórendszer és
rizstermelés
Megbélyegzett
katonák és
sinaizálódó
birodalmak
„cuppogó
rizsföldek” és
dzsürdcsik
23 év alatt
Mire a mongolok
elfoglalták Kínát...
1206 - 1279
A mongol rendszer
Mongol katonai erények
Jasza és hagyományos
kánrendszer (katonai vs
társadalmi struktúra)
(meg a 21. század: kereskedelmi
vs társadalmi/politikai rendszer)
Az ember mint új típusú háziállat

Bevételek növelése:
 Új területek (DE: korlátok)
 Adók (DE: Oroszország példája)
 Kereskedelem

Kereskedők a Pax Mongolica előtt

Az európaiak tájékozatlansága: (ld.
„tatárjárás”: Tartarus) és a „vízi juh
gyapja”

Szórványos fizikai kapcsolat vs

érdemi információcsere
Muszlim világ1200 körül
Az első geográfiai globalizáció: mongolok
Világrégiók és
kapcsolatok száma
Iszlám: 7

Szub-szaharai Afrika,
Nyugat-Európa: 2
A mongolok és az iszlám birodalmak
Az aszasszinok
és a terrorpolitka
bukása (Alamút)

A mongolok
bagdadi dúlása:
fordulópont

Örvendező
keresztények és
a Tigris vize

Egyensúly vége
Bizánccal

Iszlám: nincs
világrégió feletti
fontosság
Történelmi emlékezet:
Bagdad bukása vs Muhi  Európai: távolsági skála

 Iszlám: abszolút skála

 Indiai: nem a változás

 „Mikor a kán [Dzsingisz] egy tartományt
meghódított, nem tett kárt sem a népben, sem
annak vagyonában; megelégedett azzal, hogy
saját emberei közül néhányat az ország élére
állított… a meghódított népek tudatára
ébredtek, hogy a kán milyen… jól védi meg
őket… és szívvel-lélekkel csatlakoztak hozzá.”
(Marco Polo)
Ahol a mongolok nem boldogultak
Csúcspont: Kubiláj

Japán és az „isteni
szél” meg Java

Vietnam, Korea

Makrohistóriai
következmények:
mongol terjeszkedés
korlátai (tagolt terep
nehézségei;
tengeren: nem)

Japán elzárkózás;
„nemzeti” öntudat;
DK-Ázsia:
széttagoltság; külvilág
iránti érdeklődés
A mongol konyha ízei (és a biológia fátuma)

„Csodálatosan kövérek” „A részegség dicséretes dolog”

 Mongol konyha számokban
Átlagéletkor 33 – 38 év
(közel- vs távol-keletiek)
11 év uralkodás:
Arany Horda
Közel-Kelet: 8,8 vs
mandzsuk (29 év)
Hús és tej (4-5 hónapig)
Lóhús, lótej, juhhús és -tej

Dzsingisz diétája

Kumisz: 1,5 –
3,5 %-s alkohol
Napi 1000 t a
Karakorumba
Ivóünnep Kubiiláj
udvarában: 40 ezren
Möngke: 19 feles kupica;
5600 kalória lóhús
Mongol uralkodók halála
(pl. Ögödej és Güyük)
Csökkenő gyermekszám
II. Az iszlám világ
Mongol hódítás = iszlám siker
Ibn Battuta utazásai
Selyemút és Pax
Mongolica
(Pegolotti)
Ibn Battuta: 110
ezer km (mint
egy
„virággyerek”)
„egy lovast és
tizenkét
gyalogost
megöltünk”
Tughluq szultán
udvarában
Egy különös
hitelpiac
Kivégzési
módszerek és
hajótörések
Ibn Battuta vs Marco Polo
Ibn Battuta: dar-al
Islam

Marco Polo:
kultúidegenrák és
kereskedelem

Ibn Battuta: mindenütt

egyforma adók

Mint egy 20. századi

amerikai turista…

Jeddah felfutása

Iszlám kereskedelem a
térségben
III. A világrendszer madártávlatból

Mario Sanudo, 1321

Velence és Genova
Caffa
A távolsági kereskedelem változásai 1250 után
Bagdad helyett Tabriz:
Perzsa-öböl visszaesik
Latin Királyság vége:
Genova a Fekete-
tenger térségében (és
Atlanti-óceán: Vivaldi-
fivérek)
Velence: mamelukok
felé (mameluk gát)
Genova + Velence: t-
lefedve a eljes eu-i
kereskedelmi rendszer
Integrálódó világrégiók
– csak idő kérdése?
Nyugat-Európa:
egyenlőbb
Néhány játékos,
néhány útvonal
Néhány évtized
prosperitás mindenütt
Európai kereskedelem
fekete korszaka
 14. századi világrendszer: inhomogenitás
Város és vidék: mint
New York és Togo
Kereskedelem: nem
fogható a maihoz!
Tengerek valódi
egyesítése:
gőzhajók
Egyik civilizációnak
sincs monopóliuma
Periférikus
kereszténység
Több gazdasági
rendszer (majdnem
államkapitalizmus állami
támogatással; majdnem
magánkereskedelem
állami részvétellel)
Különböző típusú Városok
résztvevők a szigettengere
világrendszerben
Hajózás az Indiai-óceán térségében
Kína: tengerparti
súlypont felé

Kínai dzsunka
vs arab dau

Partálló vs
óceánátszelő

„Evolúciós”
kiválasztódás
tengeri
kereskede-
lemben (Kína
és az
Indiai-óceán)
A kínai hajózás csúcspontja
Jüan dinasztia
bukása után:
Ming tengeri
program:
50 millió
facsemete
és 1681 hajó:
„vitorlás
Manhattan
Projekt”
Zheng He
utazásai:
1405 - 33
Nem
kereskedelmi
célok (zsiráf és
„holdraszállás”)
16. század:
tengerjáró hajó:
építési tilalom
 Kína: hatalmi űr az Indiai-óceánon
1. Nem európai típusú célok
2. Térben és időben korlátozott
3. Nem a technikai lehetőségek határaiig
Miért mások, mint Európa?
Hidraulikus despotizmus
Wittfogel (1957):
geográfiai
determinizmus (Marx
nyomán)
Más, mint a feudális
vagy az ipari

„az ember nem

hangya”
és „nem kő”

„Marginális
agrárdespotizmus”
és Chola példája

Kiterjedtség és
hatalom: adó és
sorozás
Technológia és társadalom

Thwaites: kenyérpirító
Időnyíl iránya:
társadalmi és technológiai
komplexitás
(törzsközösség vs
számítógép)
Jó, rossz, vagy
semleges technológia?
Technológia mellett:
mi lehet alapvető?
IV. A Fekete Halál
 Járványok: a nyúlholokauszt példája
A pestis és az
állati tározók
(tarbagan)

Kaffa a
genovaiaknak
1343: kipcsák
támadás –
következményekkel

William H. McNeill

A nyulak esete
Ausztráliával
(Myxoma, 1950)

Járványegyensúly:
5-6 generáció

1901 – 7: 3200 km nyúlkerítés

A pestis eredete

Eredeti gyűjtőhelyekről
Bolhák és fekete patkányok
Hippokratész: mumpsz
Városok a fekete patkányoknak
Mióta van pestis?
Járványok az ókorban…
 A justinianusi pestis

541: a pestis először

 Justinianus tervei
 A „sötét középkor” Európája
 Az arab sikerek kulcsa: a járvány?
 727 után: 3/4 évezred szünet
Justinianusi pestis vs Fekete Halál
Justinianusi vs 1350: 1/4 vagy 1/3 halott
Fekete Halál
1300: a „muszlim
karantén”
feloldása
Pestisbarátabb 1252: Himalája
Európa, de: 1331: Kína
1346: Kaffa
túlélhető?
Szárazföld: napi
1,5 – 7,5 km
 Az eurázsiai pestis

Pogromok
Kelet: akár 100 millió
áldozat?
A pestis hatása a
mameluk rendszerre (új
rabszolgák, Nílus és
szőrme)
Az állatok, az adó... és a
takácsok is
A pestis hatásai
Tradicionális iszlám felemelkedése:
justinianusi pestis után
Meggyengülés: mongolok (Bagdad)
Eljelentéktelenülés: Fekete Halál
(DE: nem az ottománok)
Mongolok bukása
Kínaiak meggyengítése
Kiegészítések: a járványok azóta
 Háziasítás és
járványok: közvetlen
összefüggés

Átvett betegségek
száma:

Kutya: 65
Szarvasmarha: 50
Juh és kecske: 46
Disznó: 42
Ló: 35
Egér és patkány: 32
A pestis/járványok hatása
Kína: a Ming dinasztia és a járványok
Szárazföld: hobbesi állapot (marad a tenger)
Hatalmi vákuum az európaiaknak
McNeill: mikroparazitizmus vs
makroparazitizmus (eltolódás feléje)
(háború = járvány; gabonafelesleg = antitest;
adó = alacsony szintű fertőzés)
Vidék: élelem- és populációforrás
Környezet szerepe: ruha és város (meg nyelv)
A járványrezsim változásai
A világtörténelem mint a
járványok története

Európai hajózás =
járványnetwork (ökológiai
egyensúly: 1650 körül)
Orvostudomány: 18. század
előtt: nincs hatás
Életforradalom Európában
(peremvidék) és Kínában
Központi óvilági területek:
visszaesés
Kína: atipikus reakció
A pestis és a himlőoltás
Oroszország: pestis, DE: Mary Toft,
népességnövekedés 18. század
Anglia: ugarozás
odahagyása és
bekerítések: járványok
visszaszorulása
(malária)
Franciaország:
szemléletváltás XV.
Lajos himlőhalála után
Variolizáció először:
Poroszország
Jenner-féle módszer: a
napóleoni háborúk
hatására
Kína: a variolizáció mint
népi praktika
Járványok 2. korszaka

Közlekedés gépesítése: versenyfutás a

járványok és orvosok között
Kolera: az első „újhullámos járvány”
Miazma vagy csírafertőzés?
A barcelonai sárgaláz félrevezető példája
John Snow-tól Kochig: a szennyezett víz
szerepe és a miazmaelmélet cáfolata
 Higiénia: a katonáktól a polgárokig
James Lind és a
katonaorvosi
újítások
Franciák:
egészségügyi
hadtest
A katonák után:
az állampolgárok
védelme
Anglia:
libertáriánus
ellenzők
Cahdwick és a
szennyvíz-
elvezetés
1900:
populációsan
önfenntartó
városok
Jönnek a
modern slumok
A 20. század járványai
Egyiptom: fekete
himlő ellen
Panama-csatorna:
sárgaláz ellen
(Rockefeller Alapítvány)
Malária és DDT meg
fejlődő országok és
WHO
I. Világháború: a szifilisz
II. Világháború:
lakosságnak és
élelmezéstudomány is
Utána: nemzetközi
programok
Spanyolnátha -
tanulságokkal
Járványok korszakai:

Geográfiai egyesítés (Pax Mongolica)

Technológiai egyesítés (19. sz.)
Szupermigráció (spanyolnátha)
21. század: egyéni szupermigráció?
Fejlődés és Kína
 Na de miért is?
Vlagyimir
Demikov:
transzpantológia
1959
Christiaan
Barnard:
szívátültetés
1967

Robert White: 1962: majomagy életben tartása; 1964: kutyaagy nyakbőrbe;

1970. Március 14.: majomagy-átültetés – meggyőzni Craig Veotivitzot?
21. sz.: Sergio Cavalero: Valerij Spiridinov – és a technológiai fölény
Ford T-modell vs internet

Deyfus:
Találmány meghatározott célra
mellékhatásokkal: autó, kengyel
Internet: lehetőségek
keretrendszere
Mi a kérdés: 50 éve, ma,
holnap?
Amiről az előző alkalommal szó volt

Geteano Giulio
Zumbo: La Peste
1695, Firenze

A mongol hódítások és hatásuk a világrendszerre

Iszlám és kínai tengeri utazások
Hidraulikus despotizmus?
A Fekete Halál szerepe a világtörténelemben
A járvány-network kiépülése
Amiről ma szó lesz
 A fejlődés gondolatának megjelenése és változásai
 Ókori stagnálás vs középkori technikai fejlődés?
 A kínai tengeri kereskedelem korszakai az elzárkózásig
 A kínai fejlődés problémája
 A világrégiók felemelkedésének és visszaesésének ciklusai
 Biológia és közgazdaságtan
I. A fejlődés eszméje

D
 Demográfiai vs
gazdasági túlsúly
(Észak-Rajna-
Vesztfália vs Szub-
szaharai Afrika)
 Eurázsia

Afroázsia

DE: ugyanúgy lesz súlypont / demográfiai súlypont?

Egy következmény: a nemzetközi katolikus vallás

III. György (741) óta:első nem EU-i: Ferenc

1920 után: <50 évig: olaszok
Ha több országból tagok
a bíborosok kollégiumába…
Katolicizmus két hulláma:
• 1500 után
• 20. sz.: fejlődő országokban
Felszabadításteológia (1968,
Medelín): eddig elnyomók
oldalán
Világ értelmezése helyett:
megváltoztatása
Soha jobban?
Soha jobban? Keynes
Fejlődés gondolata a gazdaságtörténetben

Közgazdaságtan eredete (Arisztotelész,

Thomas of Cobham, Thomas Mun, Adam
Smith…) és a whig történetírás bűne: primitív
kezdetektől az igazságig?

Beágyazottság és változó fontosság

3 cél (leírás, előírás, kézikönyv)
A divat tanulságai
A divat két
tulajdonság
a
(malomkeré
k-gallér,
gomb,
paróka,
álszemöldö
k)

Váltás: 1350 k.

Nyugati vs
keleti divat:
Vitero és
A fejlődés eszméjének fejlődése

Gibbon: nincs hanyatlás vs reneszánsz

Bacon: technikai fejlődés
Fontenelle: akarattól független (puskapor:
és a morális fejlődés?)
Condorcet: az ember korlátlan fejlődése
Comte: teológiaitól tudományos felé:
szociológusok (!!!) által irányított társadalom
(Királyok; politikusok; episztokrácia?)
Kant (boldogság és erkölcs), Hegel (szabadság)
és Marx: a fejlődés vége
A politikusok három négy generációja

Demokrácia: a cél helyett

módszer megvalósítása?
Politika: társadalmi
választás
(~Wikipédia)

Elvárások: királyok
vs „társadalmi
képességek”
(Orbán: Nemzeti
Közszolgálati
Egyetem:
közigazgatási
tisztviselők)

Lakoff: Ne gondolj
az elefántra
Luntz: Words That
Work. It’s not what
you say, it’s what
people hear
II. Fejlődés: ó- és középkor
Maddison – projekt:
Római Birodalom (i.sz. 14. körül):
GDP: kb. 570 dollár/fő
2012: a világ legszegényebb országa:
Kongói Demokratikus Köztársaság:
GDP: 766 dollár/fő

Középkor GDP-je: nagyobb?

Az ókori fejlődés problémája

Ókor: lassúság és elmaradottság?

Miért stagnált a római technika?
(ld. mezőgazdasági eszközök, vízenergia)
Magasabb technikai színvonal
= magasabb életszínvonal?
A rabszolgaság stagnálást okoz?
DE: késő római parasztok, Time on the Cross
 Fejlődés és jólét

  technológia életszínvonal korszak

ókor 0 0 B. A. R.

középkor + 0 B. A. R.

18. századtól + + ipari forradalom

21. század + ? IT forradalom (?)

 Sziget- vs tovaterjedő innovációk
Más tudományos
felfogás (ókori
„kísérlet” és
középkori „vita”)
Nagy technológiai
újítások nélkül
Közüzemi vs
magánszektor
technológiája
(szigetinnovációk)
Róma, SZU, Bizánc:
párhuzamok
Animista szemlélet?
Tudomány:
technológiai fejlődés
nélkül és fordítva?
Ma „totális fejlődés”?
Kereszténység és technikai fejlődés
Kereszténység: a
természet mint gépezet;
embernek adva

Post hoc, propter hoc?

DE: „megfelelő vallás”:

önmagában nem elég
Szt. Ferenc, halál utáni
élet…

Szemléletváltás: mikor?
Szent Benedek (6. sz.):
„piszkos körmű
értelmiségi”

Munka: előbb
penitencia,
aztán erény

Vallási motiváció és
nem szigetinnovációk
Középkori Európa: nyitottság
Victorinusok (12. sz.)
vs Szt. Ágoston
Mesteremberek
népnyelven
(Leonardo!)
Al-Ghazali:
Összeegyeztethetetlen
Szél ellen hajózni?
Piaci versengés vs
politikai
töredezettség: India,
Hellasz
Versengés vs háború
„Szputnyikhatás?”
(Nagy Péter, Japán,
USA)
Az átfogó magyarázat nehézségei

Monokauzális
magyarázat?

Skinner
babonás
galambjai
és a sakk
III. A világrendszer 1400 után
A korszak madártávlatból: a Fekete Halál hatásai

Fekete Halál hatásai:

Szárazföldi út: nem
Szárazföld – tenger
Összekapcsolás: nem
Nem szinkronizálódott

Iszlám világrendszer
csúcspontja: 8 – 10.
század
India: hanyatlás: 14.
század előtt
Kínai csúcspont: Jüan
dinasztia (mongolok)

Kelet hanyatlása után:

Nyugat felemelkedése
Hatalmi vákuum az
Indiai-óceánon
 EU – Kelet (iszlám)
karantén
Velence – mameluk
gát  genovaiak
tengeren
(és ha nem lett volna
karantén?)

Kelet: Portugálok:
rövid távú haszon (=
nem együttműködni);
eddig senki sem
hegemón

Spanyolok: Újvilág
bevonása =
geográfiai súlypont
eltolódása

Alaptényezők:
Indiai-óceán: hatalmi
vákuum
K-i világrendszer
meggyengülése
Világrendszerek története
Ókori: nem két
pólusú
Sokkal kevésbé
integrált
14. sz.: nincs
központi
hegemón, 3
magrégió (arab-
perzsa, mongol -
kínai, Ny-Eu-i
városok)
Újkor: magrégió
és periféria
Földrajzi
magrégió
eltolódása: 16.
sz., ottománok:
tehetetlenek
A 20. század világrendszere
Atlanti-rendszer
helyett: Csendes-
óceáni felé

Sosem volt teljesen

integrált – teljesen
kézben tartani?
II.: VH. után: fokozódó
egypólusúság
(régi vége)

2 legfontosabb
változás: Japán és
Kína vs volt gyarmatok
kihullása

USA fogyó előnye –

vissza a több
pólushoz?
Szuperhatalom a
21. században?
És a jövő mi lesz?
Egy szuperhatalom (= egész világra
kiterjedő hatás)
Két szuperhatalom (Hidegháború)
Néhány szub-szuperhatalom
(középkor)
Sok kis játékos?
Nincs hatalom (Szíria)
IV. Kína gazdasága
 Középkori Kína
Középkor: Kína a „világ közepe”
Galaktikus történész feltételezései
„Adókereskedelem” vs
magánkereskedelem
Sómonopólium, rabszolgák, pénzrendszer
Összemosódó kategóriák (!): tegnap és
holnap
Kína: miért nem jött létre a kapitalizmus?
Állami és magánkapitalizmus?
(1000 után)
Kereskedő céhek (cohongok)
Függetlenség vége:
Jüan-dinasztia:
mint a fátimida Egyiptomban
+ papírpénz miatt?
„Repülő pénz”: 8. század
Papír pénz: 11. század
Mongolok: csak papírpénz
(stimulálás és közvetítői
haszon)
Pénzügyi innovációk
szerepe (!)
A kínai kereskedelem korszakai
3 különböző
kérdés:
kapitalizmus,
technológia,
kereskedelem

Kereskedelem
változó
megítélése
5. századig:
szárazföldi
8. századig:
inkább a belső
piacok
14. századig:
gazdasági
expanzió és
tengeri
kereskedelem
1368 után
minden
feltétel együtt
Miért vonul vissza Kína a tengerről?
Távolsági kereskedelem
vége vs visszaesés

Jüan-dinasztia:
átvenni és kiterjeszteni
a kereskedelmet

Ming-dinasztia:
erődemonstráció és katonai célok

A pestis szerepe és a szárazföldi

kereskedelem visszaesése

1428: Tonkin evakuálása –

következményekkel (nem a
tengeri kereskedelmen hangsúly
 nem ezek problémái)

Kereskedelem helyett:
agrárbázisú belső kereskedelem

Világrendszer szemléletű
magyarázat:
Kína helye a világrendszerben
Világrendszer dezintegrációja
1433 jelentősége
1433: makrohistória
feletti fordulópont?

Lehetett volna
egypólusú világ?

Miért Európa, vagy:

miért nem Kína?
V. Miért (nem) Kína?
Kínai technikai fejlődés
 Vízépítés
 Mezőgazdaság
 Eke
 Vasöntés
 Textil
 Vízi energia
 Időmérés
 Hajózás
 Papír
 Talicska,
porcelán,
 sárkányok...

DE: hol az ipari

Kína: csak az áttörés küszöbéig?
Kína: smithi növekedés
Boserup – Simon tézis
cáfolata

Su-sung vízórája és a
nyugati órák (és a
selyemcérnázás)

Első ópiumháború:
nyugati fölény

Az áttörés küszöbén
(nyomtatás, hócsalán,
puskapor…)

Új élelmiszerek? Batáta
és földi mogyoró
A „kínai Diderot” sorsa

Magyarázat-kísérletek:
Kínára és Európára (nem
csak időleges kreativitás)
vagy: Kína Kínához képest
Talán a politikai/társadalmi rendszer?
Kereskedők
pozíciója?
Politikai versengés
hiánya?
„Egypárti állam”
Legyünk bürokraták
vs európai nemesek
EU: magánszféra és
versengő
Nyugat-Európa
Társaság nélkül?
Spontán
homeosztázis?
Olcsó ebéd nyugaton;
drága Kínában
Társadalmi
konfliktusok vs
fejlődés
Egykomponensű magyarázatok
Nem gépesít-
hető rizs?
Belső
migráció?
Magas szintű
egyensúly
csapdája?
Attól, hogy a
Boserup-
Simon tézis
nem igaz...
Burgonya mint
ideális kínai
növény
Talán a világszemlélet?
Feng Jü-lan:
konfucianizmus
DE: 1400 előtt is ez

Neokonfucianizmus?
Vang Jang-ming
DE: sosem gyakorolt
befolyást

Logika helyett
fuzzy logika?
DE: 1800 előtt
EU-ban is próba-
szerencse (Edison)
Biológiai alapú magyarázat?
Az emberi biológia
lehetséges szerepe
vs Durkheim-tézis
Társadalmi helyett
fiziológiai vagy
étrendi magyarázat?
Fehérjehiány:
rizstermesztés délen
Tartós alultápláltság?
Parazitafertőzések?
Globális Gazdaságtörténet: 1400 után

Vadászat: kép a timurida birodalomból

Siyah Qalem school (Black Pen School).

From the Sarai Albums.
Herat (?), around/after Tamerlane).
Hazine 2160, folio 84a
Szüfrazsettek
Emily Davison:
epsomi derby,
1913. június 4.
Előzmény: J. S.
Mill: A nők
alávetettsége
(1869)
Oktatás,
prostitúció,
egészségügy,
kötelező oltás…
Saunderton Railway Station, 1913. március 9.
The Suffragette
(december):
Loyd Geoge
házának egy
szárnya (bomba)
Hamstedt Garden-i
templom
(felgyújtás)
Chroley Woods
(ház felgyújtása)
Oxfordi
vasútállomás
(bomba)
Davenport (üres
szerelvény
felrobbantása)
York Herald
felrobbantására
tett kísérlet
„jól szervezett
gerillamozgalom” –
és ha nincs WWI?
Hiányzó nők Ázsiában

Férfiak és nők aránya

(15 évesnél idősebbek)
Mezőgazdasági társadalom
= férfidominancia
Amartya Sen, 1990
Infanticidium vs fenocidium
Nem 1,05 – 1,02 nő
India: 50, összesen
100 hiányzó millió nő
Ultrahang és történeti ok
Amiről az előző alkalommal szó volt:

A fejlődés fogalma
és problémái

Ó- és középkori
fejlődés: eltérések

A világrendszer
1400 után

Kína gazdasága
1400 után

Miért (nem) Kína?

Unilinearitás
elutasítása (!!!)
Amiről ma szó lesz
 A biológiai
ancien regime
jellemzői

 Populáció és
városok

 Az erőviszonyok
változásai a
világrégiók
között

 A puskapor
hatása Európára
I. Élet a biológiai ancien regimeben
Biológiai ancien regime:
Minden a földből
(mindent a föld határoz meg
 hatása a társadalomra)
Zéró összegű játék
Ipari forradalom előtt:
kizárólagos
Fegyveres erőszak evolúciója
Gyerekkatonák: megfelelő fegyver is kell

Felnőtt vs gyerek: erő,

tudás, szervezettség
Férfi vs nő: a különbség
oka: történeti vagy
biológiai?
Kinek van módja
erőszakra? Monopolizált
fegyverhasználat,
foglalkozás, erőtől
független
Ivarosan szaporodó
fajok: hím mérete
Neolitikus forradalom
után: osztálytagozódás
(vallás: ok vagy okozat?)
Társadalmi tagozódás története

Neolitikus forradalom előtt: nemi/

életkori alapú tagozódás
Neolitikus forradalom után:
osztálytagozódás
Ipari társadalom: osztálytagozódás
csökkenése 

Tudásalapú (?) tagozódás

És utána?
A nők helyzete ma

Ezzel a tempóval még 170 év…

 A világ 1000 után: a népesedés hullámai

1400: földművelés és kereskedelmi utak

Neolitikus forradalmak után: „azonos anyagi világ”
Sikeresség = lélekszám (kb., ld. 20.század)
Nagy népesedési hullámok: lassú növekedés, gyors
összeomlás
1000, 1400, 1700; a mostani vége: 21. század?
Népességváltozás és éghajlatváltozás kapcsolata
(élelemtermelésen keresztül)
Mikor Mennyi Mai ország
i. e. 5000 5 millió ~ Türkmenisztán
i. sz. 200 millió ~ Brazília
1400 350 millió > USA
1800 720 – 750 millió < Kína, India

„Tenyérnyi világ”
Jobbára lakatlan Föld
Populációs hullámok:
B.A.R-ből (vs: ma)
Populációváltozás oka:
B.A.R-ben: éghajlat
és/vagy természeti
környezet (biológia)
1700 után: iparosodás +
Újvilágok erőforrásai
II. Városok és társadalmak
Slumok világa

Slumok eredete: Chadwick (1840 k.):

egészségügyi reformok
 1990: 650 m slumlakó
2012: 850 m slumlakó
Afrika: városlakók 2/3-a (egyes országokban: 90%)
Abszolút arányban nő, relatív arányban csökken
Városban lakni?
„Besétálható” város?
Calthorpe: Sausalito

ENSZ, 2003: A
slumok kihívásai: a
jövő lehetséges
modellje: zöld és
olcsó életmód?

2030: 2 millárd lakos

Annyit beköltöztetni,
amennyit csak lehet

Brand: földművelés
helyett zöld város

Mumbai népsűrűsége

És a mai jogok?
Ketreclakások Hongkongban
Ahol az emberiség fele él
Felszín 7%-a (4,25 millió négyzetmérföld) lakott 1400-ban
Ma is a 70 százalék ott, mint 1400-ban:
Mars lakhatóvá tétele vagy bolygókolonizáció?
Eurázsia fontossága: 1400: 70; 1800: 80 % populáció
(1400: EU: 25, Kína 25, India 20 %)
1400 körül:
15 populációs góc (Korea,
Kína, India, Ny-Európa…)
Három legnagyobb város:
Nanking (Kína)
Vijayanagar (India)
Kairó (muszlim világ)
Top 25-ből 9 Kínában
Nagyvárosok: Ázsia
(1% nagy + 9% városi)
A nagy ma is nagy
Városi: nem tipikus
Társadalomfejlődés: agrárrezsimek
Agrárrezsim: emberek felett is
(megtermelni és elosztani)

Elias: triád (emberen kívüli

(természet), közötti (háború),
belüli (hibázás) mint fenyegetés)

Földművelés óta rend:

• Élelemtermelés nő
• népességnövekedés
• Specializáció (települések
között/belül)
• Organizáció (átfogóbb vallási,
politika stb. egységek)
• Sztratifikáció (=társadalmi
rétegződés)
• komplexitás-növekedés
Városméret/polulációméret =
időnyíl iránya

Trendek: meddig folytatódnak?

 Városnövekedés = jövő?

Megacities
Nomádok és városlakók
Földművelők
történetírása

Jobb föld:
földművesnek

Nomádok és
földművelők:
kölcsönös függés

Nomád kor vége:

Tamerlán

Attali: letelepedés
közjátéka és a
technomádok?

Erdő- vagy bozót-

lakók (ld. Lanne)
A város mint
állvány?

„Földrajzi
állam”?

London –
Peking
ökonomo-
polisz?

Úszó
városok?

Tervek: 1931,
Gorbovszkij
(1978): 1/10
tengeri
városban és a
Seasteading
Institute
Az egymást követő rezsimek
William Lanne: Brit Sebészeti Kollégium
és Tasmán Királyi Társulat vetélkedése
Ami eddig a bolygókolonizációhoz kellett
Tűzhasználat mint faji monopólium
Tűzrezsim után agrárrezsim: termő
terület és étel (nedves bolygón?)
Ipari rezsim: ismét a tűz (gépek)
Magába foglaló rezsimek
Rezsimelhagyás: más energia
vagy szintetikus étel
Állat és ember kapcsolata (ember és természet kapcsolata)
Agrárrezsim: természet
fokozódó ellenőrzése és
élővilág fokozódó
ellenőrzése (legutóbbi
időkig)

Modern szocioökonómiai
rend alapja:
növénytermesztés
gépestése és ipari
állattenyésztés

Főemlősök (állatok)
joga ma

Mint az atlanti rabszolga-

kereskedelem:
nem a gyűlölet,
hanem a közöny (Harari)
III. Környezet és ember
Földművelés és fajirtás
Földművelés: a civilizáció szigetei
Franciák és Dél-Kína: farkasok és tigrisek
Lélekszám vs természet (1700 óta)
Bölény + préri: mint a virágágyás
Fajok kiirtása: puskalövés
(farkasok) vagy ökológiai holokauszt (tigrisek)
Fajirtó expedíciók: pl. bálnavadászok
Felmelegedés és biodiverzitás csökkenése
Ipari forradalom óta: antropocén és biológiai
holokauszt?
A növekvő népsűrűség következményei
Növekvő népsűrűség hatásai
(tudomány, technika, életszínvonal)
És ha csökken / csökkentjük?
Lovelock és Aiken
1400 után: új terület, intenzív művelés,
több víz és trágya (lásd:
terraformáció és Zöld Forradalom)
Kínai vs európai lehetőségek
Társadalom és biológikum
Biológiailag
meghatározott életkorok
(19. sz. vége)

Szexológia: mert a régi

normák nem működnek
Leíró helyett előíró is:
női ruhát viselő férfiak
megkorbácsolása,
korboncnokok és
„biológiai normalitás”

Fiatalok szexualitása?
Zsebre vágott kezű
„kamasz” és kolostori
lányneveldék

Rossz fiúk és rossz

lányok

Gyermekét egyedül
nevelő anya?
Befolyásoló tényezők: parasztlázadások és éghajlat
Középkor: az
élelmiszer-ellátás
problémái
Természeti +
társadalmi tényezők
= éhínség
(mennyivel jobban
lehetett volna?)

Parasztlázadások
szerepe a rendszer
dinamikájában

Japán és orosz
típusú lázadások

Nem új típusú
társadalmi rend
 A Mingek bukása Kínában
Palota: pénzügyek,
hadsereg, 45
császári herceg,
korrupció
Linquing: 73-ból 45
szövetkereskedő
megszűnése

1600-as évek
válsága
1636-ra
egységes vezetés
a felkelésben
(Peking és Nagy
Nyugati Királyság)

Hideg és pestis
Szovjetunió: a hideg ára
Hollandia és
Oroszország
nyeresége

Szovjetunió:
bolygó-
kolonizációs
kísérlet: főpróba
Éghajlatváltozás =
természeti
csapás?
Indian Ocean Tsunami Warning System (IOTSW): 2004 után

Cunami: 185 e halott; 1,75 m földönfutó

 A természeti tényezők szerepe
Természeti csapás?
Társadalmi tényezők?
Fekete halál, cunami,
szupervulkán
Megújuló erőforrások
és korlátok
Környezet átalakítás:
mezőgazdasági
ökoszisztéma-
mérnökség
Fekete Halál
populációs hatásai,
utána: föld és
munka növelése
1750-re: több föld
(Újvilág) és
hatékonyabb
munkamegosztás
globális kereskedelmi
rendszeren keresztül
(ipari forradalom előtt!)
IV. Európa felemelkedése
Európa 1400 után
Szegény európai
országok: só és bors
Genova – Velence
rivalizálás a tengeren
is
Felfegyverzett hajók
Portugálok:
megkerülni Afrikát
Ha Zheng He jött
volna...
Da Gama: ágyúkkal,
DE: ellenőrzés alá
vonni vagy
monopolizálni?
Ellen-fegyverkező
ázsiai uralkodók
Ágyú: élesebb
verseny, de átvehető
 Az Indiai-óceán Kína nélkül
1492 és 1498
jelentősége?
Mi számít: Európa
vagy Ázsia?
Mingek: hajózás
helyett Nagy Fal
Pénzügyi innováció:
papír pénz
helyett ezüst (!)
Indiai-óceán
korszakai:
iszlám expanzió;
kínai szerep;
brit uralom
Önszabályozás
helyett fegyveres
kereskedelem,
majd európai
gőzhajó
 Az első globális világfelosztás
Az első globális
felosztás: 1494,
Tordesillas
Hanno, az elefánt:
keletre vitorlázva
minden a
portugáloknak
Magellán: spanyol
(!) szolgálatban
Sebastian del Cano:
„primus
circumdedisti mihi”
Zaragozai
Szerződés, 1529
És az indiánok
státusza?
La Casas és
Sepúlveda vitája
Az új Föld-koncepció Európában
Európa, 13.
század vége:
minden hiányzik
hozzá
Portolánok és
iránytű: 14. század
Aquinoi St. Tamás:
Arisztotelész
Fra Mauro:
behajózható
Tengerész Henrik:
Sagres-i
kutatóintézet
„lopakodva”
(karavella is)
Nyugat felé túl
messze van (és
rekonkviszta)
Kolumbusz:
hajmeresztő, de
viszonylag olcsó
Policentrikus rendszer 1500 körül
Összetevők:
Kína, India,
muszlim világ
Technológiailag
fejlettebb részek
Klimatikus és
geográfiai
tényezők
Fogyasztói ízlés
és társadalmi
elvárások
különbségei
Európa:
Újvilági ezüst:
„jegyet venni az
ázsiai vonatra”
Fegyveres
kereskedelem
Nyílt vízi hajózás
A háborúk változásai: mi lett volna, ha…
Róma után: „rurális védekezési
mód” Európában („várak
történelme”)
Mongolok: Fekete Halál és
tűzfegyver
Európa: lövedék és lőfegyver
töklétesítése
„Legműködőképesebb háborús
gépezet” létrejötte 1500-ra: kis
és nagy országok
Ágyúk szerepe (Bizánc, Száz
Éves Háború vége stb.)
A pisai földsánc: nincs egyesítés
Mi lett volna, ha… Bizánc ismeri
vagy később jelenik meg?
Globális Gazdaságtörténet 1500 után
 Nem csak Eurázsia számít 
globálisabb világtörténelem
 Egyre többet számít, hogy mi
történik Ny-Eu-ban
 Közlekedés növekvő szerepe
Milyen gyorsan és milyen messze?
John Wesley (18. sz.
metodista): 400 ezer
km (vs ibn Battuta)
és 40 ezer prédikáció
(15-20 km/nap)

Pennie L. Wingo: 1931:

másfél év alatt
13 ezer km
(Kaliforniától
Isztambulig)
és a hátra-
felé futók
Tom Dennis: 622 nap, 16,300 mérföld = 40 km/nap (Kevin Carr: 621 nap)
Amiről az előző alkalommal szó volt:
Biológiai ancien regime (B.A.R.) fogalma
Nagy populációs hullámok
Változások a B.A.R-ban
Városok és jelentőségük
Környezet és ember változó kapcsolata
Európa felemelkedésének kezdete
Puskapor és földsánc
Amiről ma szó lesz
A Föld megkerülései
A modern kommunikációs
technológiák kialakulása
Nagybirodalmak Ázsiában
Az Amerikák meghódítása
Spanyol kísérlet Európa
egyesítésére
Az újvilági ezüst hatásai a
világgazdaságra
Új államrend Európában
Globalizációs fordulópontok
I. Utazás és technológiai fejlődés
Grand Tour vs turizmus
 2003. Február 1.
Űrrepülőgép- program
113., Columbia 28. útja:
7 halott
Mennyire biztonságos?
Vadászrepülőgép a
háborús Bagdad felett
vs űrrepülőgép

Ürrepülés ára

Dyson: a léghajó
– és az űrrepülés
Korai felfedezők
Sebesség és biztonság
Föld mérete:
sebesség és
élettartam

Magellán (270-ből
18), Cabot, Drake (5-
ből 4):
Hajóveszteség?
LeMarie és Schouten
(17. század)
Skorbuthalál? Cook
(18. század) vs
Gama (160-ból 100)
Lancaster: citromlé
James Lind: 1747
Haditengerészetnél:
1795; kereskedelmi
hajózásban: 1865
Vitorlással a Föld körül

Joshua Slocum: mint a 17. században

(3 év) vs gőzhajók
Előrelépés: Chichester: 1966-67
(9 hónap, 1 nap)
A második leghíresebb francia világutazó:
Bruno Peyron (Passepartout után)
Jules Verne Trophy: 1994
2012: 45 nap, 13 óra 53 perc
2017: IDEC 3 (francia): 40 nap 23 óra 30,5 perc
2012: Vesta Sailrocket

Paul Larsen: 65,45 csomó (121 km/óra)

 Térkép 1400
Münster: Amerika-térkép, 1550 előtt Európában:
anakronizmus

Kozmográfiai
spekuláció és
tulajdonkontroll

Földrajzi térkép

Állam: vizuáli-
san és területi-
leg egységes
(határ  hogy
ábrázolható
legyen)

Geo-body
(létezőnek
mutatja 
korábban is
létezett)

A határ
(ország alakja)
mint logó
A Föld alakja és a mértékegység-rendszer
A Föld alakja: Cassini
vs Newton almája
Időmérés: Kenelm Digbytől
Galilein és Newtonon át
Harrisonig (~1760)
Hány mértékegység volt
Franciaországban?
Egységesítés: felvilágosodás
Geocentrikus mértékegység-
rendszer
Méchain és Delambre: a méter
Mértékegység és egységesítés
Meridián kezdőpontja?
Párizs, Greenwich, El
Hierro (Ptolemaiosz,
Mercator XIII. Lajos), Giza

Globális és menetrend
szerinti idő

19. század második

felétől: több mint 30
nemzetközi szervezet
(telegráf-únió, szellemi
tulajdonjogok stb.)

International Meridian
Conference, 1884
(tudósok)
Univerzalitás három hulláma
1.
Felvilágosodás
(erkölcsi értékek és
mértékegységek)

2.
19. század:
„technikai
kérdések”
(nemzetközi
szervezetek)

3.
20. század:
Emberi jogok
egyetemes
nyilatkozata

És a 21. század?
 Dátumválasztók és időzónák

Nemzetközi
dátumválasztó:
nincs szerződés
Fülöp-szigetek,
Alaszka, Kiribati
Oroszország
11 időzónája
Chavez: -30
perccel vissza
Kína: egyetlen
Vasút az egész világ
Cook előtt:
egy világ?
Európaiak
külföldön
a 19. századig
Zsugorodó Föld
(Nem) vasút:
Orient Express
Lesseps:
Európa –
Bombay –
Peking
Rhodes:
CapeTown –
Kairó
Transzszibériai
vasút: 1916
Izokronikus útvonaltérkép (Galton, 1881)
Milyen messze van (időben)?
 Kevesebb, mint 80 nap alatt a Föld körül
Fogg (1872) vs Nelly Bly
(1889) költségei

Ezüst dollár és angol nyelv

72 nap, 6 óra 11 perc

1922: Laconiával a Föld körül

1924: repülő vs Zeppelin: 175

vs 21 nap
Kairó – Basra: árok

Egyszemélyes repülés: 1933

(Willey Post: 7 nap 19 óra)

Sugárhajtással: 1949 (4 nap)

Időnyíl iránya: utazási

sebesség?
Concorde:1995
A technikai fejlődés határai

55-ször gyorsabb Bly-nál

és 850-szer Del Canonál
DE: csak 2003. 10. 24-ig
 Einstein vs

Ó, a big science
Mount Wilson
Obszervatórium

Földrajzi ismeretek
(Sagres)

Fizika
(részecskegyorsító)

Biológia (Human
Genome Project)

Ja, meg a gravitációs

hullámok…

Mit várunk a
tudománytól:

Megmenteni a
nemzetet?
(Radar, V-2,
atombomba)
Megmenteni a világot?
Űrversenyfutás arányai és a publikus technológiák
Edgerton:
publikus
technológia
Hidegháború:
űrkutatás,
nukleáris energia
Ma: IT
Tovább a világűrbe
Vanguard helyett
szputnyikfrász
NASA,
matematika-
oktatás, projekt-
menedzsment…
Kennedy és az űr-
versenyfutás (aki
a tengereket
uralta…)
Közös
holdprogram?
1975: Leonov és
Stafford
Bolygóvédelem?
Utazás vagy kommunikáció
Boorstin figyelmeztetése
SCORE: EIisenhower karácsonyi
üzenete (1958)
TELSTAR1 vs Molnyija
Az IT mint publikus technológia:
Technológia 2001 és
az „angyali kör”
Kommunikáció: Hideg-
háborús spin-off-ok:
GPS, internet
Internet 3 korszaka
(1972, 1979, 1993)
és az email sikere
II. A globalizáció korszakai
A globalizáció értelmezései
A globalizáció
tanulmányozásának
korszakai
(akadémikusok,
újságírók, közgazdászok)
Mik az alapkérdések?
(Jó vagy rossz? USA a
motorja? Miben
különbözik a
világtörténelemtől?
Valóban fordulópont?
stb.)
Kétféle értelmezés:
Gazdasági pro-kapitalista
vs antikapitalista
társadalmi
Globalizációs fordulópontok
Archaikus vagy proto-globalizáció is?
Mikor kezdődött? 1968: 2000? stb.
Fordulópontok (évtizedek):
1. 1490: Ibériai világfelosztás
(közvetítők nélkül, nemesfémek
és rabszolgák, könyvnyomtatás)
2. 1890: Brit meridián (Anglia de
facto nagyhatalom, milliók
ingázása, nemzetközi
intézmények és korporációk)
3. 1955: Szputnyik kora (Berlini fal,
NGO-k, környezetvédelem,
kétpólusú világ, technológia)
4. 1995: Nemzetközi ellátó láncok
(távolsági kommunikáció,
globalizációs vita, legnagyobb
melegek)
5. 2020: Termoglobalizáció (aktuális
törésvonal: nem emberek között,
sokkal nagyobb hatású, előre
látható)
Komplex problématudomány?
Emberiség létét fenyegető 
big science forrásai rovására
Válaszok több területről
Pl. felmelegedés, társadalom
elöregedése, járványok…
III. A világ 1500 után
 Nagybirodalmak kora
Eurázsia: 5 nagybirodalom
(= nomád kor vége)

Iszlám birodalmak:
Mogul, Safavida, Ottomán
Török dinasztiák: hasonlóságok
(DE: Chaldiran, 1514)

Kína: 1770 körül

területi csúcspont
Hűbéri kereskedelmi rendszer

Legsikeresebb: oroszok
(4x) és Kína (2x terület)
Oroszország a Csendes-
óceánig; Ukrajna és
a Krím-félsziget is
Nagybirodalmi kérdések
Orosz kivételével:
sztyeppei nomádok

Sztyeppei nomád
támadások hatékony
visszaverése

Forradalmak a 19.
században? Ugyan

Mogul birodalom
helyzete (Aurangzeb)

Fehér Lótusz lázadás

Kínában (1796-1804)

DE: B.A.R.-ben:
leghatékonyabb
Nagybirodalmak hanyatlása
Meggyengülés:

18. Század:
Mogul Birodalom
Safavida
Birodalom (1736)
(ipari forradalom
előtt!)

19. század:
Ottomán
Birodalom
Orosz Birodalom
Kína

Újra
megerősödtek
volna?
Államrendszer: hogyan tovább
B.A.R:
• nomádok
• nagybirodalom

Nagybirodalom:
homogenizálódás
kezdete (nagy és
nyelvileg diverz
területek,
kormányzás
közvetítőkön
keresztül, mindenütt
a legsikeresebb)

Ipari forradalom:
• nemzetállam

Információs
Forradalom /
felmelegedés: ?
Újvilág: nagybirodalmak
„Amerika” = Dél-Amerika?
(Vespucci: Venezuela, Guyana,
Brazília)
Egyetlen kontinens? Az Alapító
Atyák és a Monroe-elv
Súlypont: Mezo-Amerika és az
Andok (ld. Cahokia)
Magaskultúrák: még a déli
sivatagokban is
Ipari forradalom előtt: diverz
környezet szerepe

„Magaskultúra-barát”
környezet:
Ipari forradalom előtt: trópusi
Ipari forradalom után: mérsékelt
És a felmelegedés után (vagy
már függetlenültünk a földrajzi
környezettől)?
Kihalási hullámok az Újvilágban:
Ember a Bering-szoroson
keresztül
(üres ökológiai fülkék)
Spanyolok az Atlanti-óceánon
keresztül
(állatgépek és rabszolgák az
üres ökológiai fülkékbe)
Újvilági civilizációk: aztékok és inkák
Olmékok:
az első

Aztékok: 1500
k.: csúcspont
Terror alapú
rendszer

Inkák: vertikális
birodalom
Utak és quipuk
Gazdag
birodalom
szegény
alattvalói
Az öröklési
rendszerből
adódó
feszültségek
A spanyolok az Újvilágban
Aztékok vs
spanyolok:
eltérő célok a
csatában
A technológiai
fejlettség
önmagában:
kevés
Tenochitlan
utcaseprői
Észak-dél irányú
Amerikák
A himlő szerepe
Spanyol hódítás
sebessége
(inkák,
szeminolák…)
Amerikák: ma:
bevándorlók és
afroamerikaiak
Kolumbusz-csere és Potosi
Kolumbusz-csere: mint egy
második neolitikus
forradalom
„Cserébe'”: járvány-
dömping az Amerikáknak
A spanyolok munkaerő-
problémái
A Nagy Kifosztás:
nemesfém-tárgyak
beolvasztása,majd
Potosí: a „Pokol szája”
(~ 8 millió indián)

1660-ig: 180 ezer kg arany

(=kb. 2 millió kg ezüst) és
16 millió kg ezüst
IV. Változások Európában
Spanyolok: egyesíteni Európát?
Bizánc helyett a
spanyolok?
Pénz és politikai
erő
V. Károly
területszerzései
Franciák és
németalföldiek:
egyesítés ellen
1557: első
bankcsőd
1588 és a
harminc éves
háború:
makrohistóriai
fordulópont
Nagybirodalom
helyett
nemzetállamok
A háborús rendszer változásai
30 éves háború előtt: spanyolok ellen
vagy protestáns függetlenségért
Utána: angol – francia rivalizálás
1500: két háborús rendszer
1650: egyetlen
Nemzetállam felemelkedése
Hollandia és Svédország, DE:
a lengyel példa
Államok száma Európában:
1000: 30 millió
ember,
Itáliában: 2-300
városállam

1500: 80 millió
ember,
Összesen 500
állam

Modern Európa:
0,75 milliárd
ember, egy
nagyságrenddel
kevesebb állam
 A háború változásai: a pénz
Egyetlen
háborúnetwork
Kevesebb állam
Drágaság

A háborúk
drágaságának
következményei
Nemesek
(kedvezmények-
kel) és
bürokrácia
Vagy: bankárok,
bank (Bank of
England),
államadósság
Ezüst Kínába:
kevés pénz a
háborúkhoz
 Modern állam
megformálódása
 A pénzhiány merkantilizmust okoz
17. század: újvilági
ezüstbányászat
visszaesése + európai
összeomlása:
„Egy fabatka sem”
A háború mint zéró
összegű játék
Meggátolni a
nemesfém kiáramlását
(„Több ezüst, erősebb
állam”)

Megoldás:
• kolóniák (Navigation
Act)
• importadó (Calico
Act)
• otthon előállítani

Nem szándékolt
iparosítás (!)
Globális Gazdaságtörténet 1750 után
Jeremy Deller:
gőzhajtású
internetgépezet

Nem régen még:

gőzmozdony

IT: jelentősége:
mint a gőz?
Tovaterjedő háborús hatások
Miért nincs
világháború
1945 óta?

A szuezi válság
szerencse volt?

Még a
Hidegháború
forró pillanatai
sem
eszkalálódnak
Európán kívül

18. Század óta

(DE: nem
szükségszerű)
Magunk mögött hagyni a B.A.R-t

B.A.R: 750 millióan

Populáció nagysága és
produktivitás: föld
Kőszén: nem a napenergia
éves ingadozása

Kérdések:
Mennyire hat vissza a
napenergia-rendszerre?
Hosszabb távú
ingadozásoktól is
függetlenülni?

Kamatok helyett: tőke

elköltése

E. O. Wilson: „egy bolygó,

egy kísérlet”, DE:
biodiverzitás: újra
Egy ipari forradalom, egy kísérlet?
Következő Spekulatív evolúció: a környezet
ipari helyett önmagunkat módosítani?
forradalom: Nem csak ipari forradalom felé
nem? indulhatunk el…

(„Egy ipari
forradalom,
egy kísérlet”
vagy:
elbontható
állvány?)
Megművelhető területek 2100-ban

Több, re rosszabb minőségű föld

Ahol nem a kőolaj az úr
Kína: ~ 1/2
India: ~ 2/3
Uganda: 97%
Mali: 98%

Ipari forradalom
óta: energia
fajtája mint a
fejlettség
indikátora
Amiről az előző alkalommal szó volt:
 A Föld megkerülései
 A modern kommunikációs
technológiák kialakulása
 Spanyol kísérlet Európa
egyesítésére
 Nagybirodalmak Ázsiában
 Az Amerikák meghódítása
 Az újvilági ezüst hatásai a
világgazdaságra
 Új államrend Európában
 Globalizáció fordulópontjai
 Nem szándékolt iparosítás
Amiről ma szó lesz:
 A textil és a
rabszolgaság
szerepe

 Az ipari forradalom
jellege

 Az ipari
forradalmak
második hulláma

 Az ipari világ
dinamikája
I. Az ipari forradalom előtt
Az indiai kalikó Angliában

Kína: tea, selyem, porcelán

(iszlám országokban is)

Ruhák, ágytakarók, függönyök,

díszpárnák, székhuzatok…
indiai kalikóból
India manufaktúra-kapacitása
(1/4) és életszínvonala (1750)

Indiai termésátlag: 20x vs brit: 8x

Élelmiszer: jövedelem 60-80 %-a
Jobb termésátlag = olcsóbb
munka (reál vs nominálbér)

Lehetséges brit válaszok:

 Protekcionizmus
 Gyarmatok
 Hódítás
 Háborús merkantilizmus
Anglia 1650 k.: jelentős
gyarmatok nélkül
17. század: háborúzó
merkantilista társaságok
VOC vs Brit Kelet-Indiai
Társaság
Hasonlóság: állam által,
merkantilista megfontolás,
fűszerkereskedelemre
Első generációs társaság:
vallás, fűszerek, háborúk
EIC: „a mi üzletünk…nem a
háború”
Angol uralom Indiában: 1757
és 1857
Hét éves háború: két okból
fordulópont Angliának
(újvilági gyapot és India)
Textil Angliában az ipari forradalomig

1. Calico Act: nem elég

2. Újvilági gyapot és merkantilista korlátozások (meg rabszolgák)
3. India megszerzése
Utána: ipari forradalom (=előtte: a B.A.R-ben)
Gyapot, gyapot, és megint csak gyapot

Gyapothárom-
szög (Újvilág,
GB, Afrika)

Vízenergia-
gyárak;
gyapotmagozó;
gőzgép

A szabad
kereskedelem
„mantrája”:
1776 után

És ha az USA
nem jön létre?
A britek és a gyapot Indiában
Anglia: import
helyett
textilexport –
Indiába is
India:

Nyersanyag-
forrás

Felvevőpiac
(1820: 20
millió; 1845:
145 millió
yard szövet)
Nem
konkurencia
(Benedict: „a
gyapotszövők
csontjai”)
Gyapot és
gyarmatosítás
együtt
Saccharum officinarum: a cukor története

A cukor mint rabszolga –

pénznövény laboratórium
Rabszolgaság és etikai érzéketlenség
A cukor édes csábítása: szigetek
és Brazília

USA: Mason – Dixon vonal

1500 – 1800: 11 millió rabszolga

Burke (mindenütt kicsírázik)

vs Adam Smith (nem hatékony)

Wilberforce (vallás), jóvátétel és

további 2 millió rabszolga
1880-as évek végéig rabszolgaság
(ld. Napóleon)

Észak vs Dél: rabszolgaság

és szabad kereskedelem

Felszabadított rabszolgák helyzete

„Etikai érzéketlenség” hosszú távú

hatásai
Jim Crow törvények és bebörtönzöttek száma az USA-ban

Jim Crow
törvények:
faji szegre-
gáció délen
1865 – 1964
(Rosa Parks)

2019: 1,430
millió börtönben
A populáció kérdése: Malthus
Preventív fék (késői házasodás):
termékenyég csökkentése
Pozitív fék: (háború,éhínség,
járvány): halandóság növelése
Fogamzásgátlás: nem
Alapfeltevések:
 „változatlan emberi természet”
 Lineáris vs négyzetes növekedés
Kína: az „egy gyerek politika” vége
1979 óta:
400 millió
hiányzó
gyerek

2015:
1386 millió

1/3: 50
évnél
idősebb

Állami vs
magánügy
(gyerek,
házastársi
erőszak,
homo-
szexualitás
stb.)
Korábban a poluláció Kínában
Európa sikere:
populációdinamika
(késői házasság),
hatékonyabb piacok,
szellemi tulajdon?

Kína: preindusztriális
populációs rezsim?

DE: hatékonyabb
(rizs: több aratás,
hatékony piac, 350-
400 millió ember)
Eltérő populációs
stratégiák
(pl. hiányzó nők)

Probléma: bármit
csak a föld rovására
1800: belső
migráció vége
A kínai piacok sajátosságai
Serikultúra, gyapot,
cukornád... És
csatornák

DE: önellátó proto-

indusztrializáció a
periférián; női
munka?

1800: tüzelőanyag-
hiány és malthusi
plafon
Technológiai zsákutcák
B.A.R. technológiája: hosszú távon zsákutca (vagy
populációmérnökség?)
Ipari forradalom: kiugrás a B.A.R-ből – hosszú távon zsákutca?
Ipari forradalom vs információs forradalom: ez (is/sem) megoldás az
előző rezsim problémáira? Milyen újabb problémák lesznek?
II. Az ipari forradalom

A lehetőségek fázistere
Anglia 1800 előtt
1800: széntermelés Kis ország, nagy London
90%-a, 2500 gőzgép Erdők helyett szén
Mélyebben: talajvíz (tehát
gőzgép)

A szárazföldi közlekedés
nehézségei

Vasút:
a fémipar felfutása

Textilipar gépesítése

Nem a munka-,
hanem a földtakarékosság
Szénhasználat mellett:
az Újvilág „szellemhektárjai”
Ipari forradalom nélküli világ?
Anglia váratlan karrierje:
1. Politikai sikerek és
kiugrás a B.A.R.-ben
2. Szén és ipari forradalom
HA: nem Anglia, nincs ipari
forradalom?
És mi lehetne helyette?
A nyomdászattól a számítógépig

1. Textuális stabilitás
(pontos szöveg)
2. Műszeres
tudomány (pontos
mérés)
3. Számítástechnika
(pontos
adatfeldolgozás)
4. Pontos
létrehozás?
A tudomány alapozta meg az ipari forradalmat (és a demokráciát)?

Locke, Franklin,
Paine,
Washington...
Amerikai
alkotmány: mint a
tudományos
laboratórium
Nem demokratikus
rendszer =
áltudomány
DE: a betű
„nem önjáró
mechanizmus”
A demokráciát a
tudomány alapozta
meg?
Technológia vagy
földhiány a fontos?
Talán a szabadkőművesség?
Tudomány szerepe: fontosság
visszavetítése?
17. század második fele óta:
„nem titkos társaság – társaság
titkokkal”
1900: minden 4. amerikai: „titkos”
társaságban (alternatív társadalmi
rendszer)
Szimbólumok, rituálék, allegorikus
és morális tanítások továbbadása
(politizálás, vallás: tilos)
Cél: jobbá tenni az emberiséget
(morálisan, spirituálisan stb.)

Felvilágosodás eszméi alapján:

utópista elképzelések átültetése a
gyakorlatba: ész, tudás, tudomány
fontossága, egyenlőség, szabadság
Fordulópont Számít rá az emberiség? Látják a jelentőségét?
Neolitikus forradalom nem nem
Ipari forradalom nem igen
Termoglobalizáció igen igen
III. Európai terjeszkedés
Pénznövények a
történelemben:
Fűszerek, gyapot, cukor,
tea, dohány, mák…
(meg a rebarbara ára
> ópium, fahéj)
A dohányzás mámora
Hallucinogén dohány
Dohánymag Jean
Nicot-nak
A három fő árucikk:
ezüst,
dohány, rabszolgák
Amerika
gyarmatosításához
1650: dohánybalett
Laufer: dohányzás
áldásai
Eredménytelen
tiltások ( prohibíció)
Dohányzó kínai
kislányok
Ambivalens mandzsuk
Hollandok: ópium és
madak
Amerika után: Ázsia a fókuszban
EIC: teaimport és
rabszolgák
Tea: élénkítő és kalória
(jövedelem 5 – 10 %)
1760 után: kínai
elzárkózás
Anglia: órák és
zongorák helyett:
bengáli
ópiummonopólium
1830: ezüstáramlás
megfordul
Ópium: legalizálni vagy
tiltani (prohibíció?)
1839: Lin Zexu:
tengerbe vele!
Logikusnak látszik,
de: valójában más
erőviszonyok
Első ópiumháború 1839 - 1842
Nemezis, az „ördöghajó”
(EIC)
Nankingi béke: az első
egyenlőtlen szerződés
(Hongkong a briteknek)

Új haditechnika
kipróbálása
Nem brit katonák
bevetése

Ópium- és textilpiac

Ipari forradalom
manifesztálódása, DE:
esetleg interregnum?
 Világgazdaság és ópium
Világgazdaság
motorja: kínai
igények (ezüst,
ópium)
Arrow War után:
ópium-
kereskedelem
legalizálása
Perzsa, indiai...
kínai termelők
Peabody,
Roosevelt,
Bell…
1800-as évek
vége:
ópiumfüggők
Kínában (10%)
Ópiumtermelés
95%-a
India mint ugródeszka Kína felé
EIC: adók pénzben,
áttérés
pénznövényekre
és új felvevőpiac
(gyapot, indigó, cukor,
mák)  ezüst
áramlása
„Szabad
kereskedelem”
Indiában (brit export
25 – 35 %-a)
Deindusztrializáció
Indiában + ópium
Kínában = profit
Ezüstáramlás 1500-as
évek óta először:
megfordul (!)
Ópium nélkül: brit
birodalom?
Társadalmak a B.A.R. után (?)

1700-as évek:
Európa, Kína, India:
fej-fej mellett
1900: szakadék
(Kína, India és EU –
USA ipari termelése:
7, 2 vs 80%)
19. század:
szegények (biológiai
ancien régime) és
gazdagok (ipari
forradalom
haszonélvezői)
Társadalmi rétegek
különbségei
Mindenki
munkavállaló
IV. Az ipari forradalom újabb hullámai

GM pavilon, 1964:
A világ 1984-ben
(kiterjedt suburbok,
automatizált
gyorsforgalmi utak)
Gates figyelmeztetése
Az ipari forradalmak eltérő mintázatai
1830: brit fémmegmunkálás, Szabad
gőzgép, textil monopóliuma: kereskedelem
világbirodalom vs kompetitív vs szabad
Európa  követni GB-t információ-
Franciaország: hátrányok áramlás
(szén, háborúk, (szabadalom)
mezőgazdaság),
állami szerepvállalás
USA: magántőke és „háború
iparosítása”
Németország: későn indulva:
más iparok (kutató egyetem)
Erős állami beavatkozás
szükségessége
Mezőgazdaság az ipari forradalom után
Angolok: elengedik (összeomlás)
Franciaország: kis parcellák (II.
világháború utánig)
USA: gépesítés
Anglia: a feldolgozás, USA: az
alapanyagok gépesítése
Oroszország: a szegény nagyhatalom

Kétarcú Oroszország:
jobbágyfelszabadítás után
agrárexport vs luxuscikkek
Katonai nagyhatalom, de...
Szergej Witte: vasút, bank...
metropolisz

1860: 700; 1894: 21 e; 1900: 36 e mérföld vasút (mérőszám)

Japán: tiszteletbeli európai
Japán: erőforrások
hiánya és a kínai példa
Perry kapitány a kapuk
előtt
Exportkényszer
Selyem-, majd textilipar
Győzelem a kínaiak és
az oroszok felett
Nyugati primátus
megmarad?

Akik nem tudtak lépést

tartani: gyenge állam
(!) vagy gyarmat:
ottománok, Latin-
Amerika, Kína, India,
Afrika...
Kína és az Open Door Notes
Afrika vs Kína:
nyersanyag
vs piac
Kína: Tajping
felkelés
Japán
győzelem után
koncessziók
(Korea)
Oroszok,
franciák,
németek 
Open Door
Nootes –
és ha
kolonizálják?
V. Tovaterjedő hatások
Amikor az emberek fele városban lakik…
Anglia: 1850
Németország: 1900
USA: 1920
Japán: 1930
Mindennapi élet változásai
A gép kiszolgálása: monokróm idő
Nők és gyerekek az új biológiai
rezsimben (változó törvények, „költséges
gyerekek”, közoktatás)
Menedzserrek és ellenőrök biopolitikája
meg a biológiai nihilizmus: sem ember,
sem természet nem számít
Szembeszegülés ideológiája, DE:
Biológiai „vanból” biológiai „legyen”?
Na és a család?

korszak Termelés egysége Fogyasztás egysége

B.A.R. + +
Ipari forradalom - +
? ? ?
A nemzetállami eszme kialakulása
Területileg szétszórt állam
vs 19. század: összefüggő
terület, közvetítők nélkül a
(politikailag aktív)
állampolgárhoz fordulni
Mi alapozza
meg a hűséget?
Új kommunikációs
technológiák
Állam = nemzet (?)
Történészi konstrukciók
(Magyarország története?)
és iskolák
Anomáliák a
nemzetállamiságban
Exkluzív, kulturális és
etnikai ( be a seregbe!)
Az egységcsomag elemei
Egyértelmű európai – észak-
amerikai fölény: miért?
Afrikaiak, ázsiaiak sorsa: „természetes”
Szociáldarwinizmus
Eugenika és rasszizmus
Mexikói és brazil kormányprogram
(kávéhoz tejet)
Az éghajlat-módosító állat

Erdőkivágás: 19. századra (Kína, India, Latin-

Amerika: különböző okokból)
Biológiai ancien régime társadalmainak helyzete
1800-as évek vége: nagy el Nino oszcilláció DE: nem
önmagában a természeti jelenség!
Pl. britek Indiában: szabad kereskedelem
mellett és a „henyeség” ellen
Az „első” és a „harmadik világ” kialakulása
Globális Gazdaságtörténet: 20. század
Tenéré utolsó fája:
ÉK-Nigéria, 1973
Biológiai ellenőrzés kiterjesztése

1. Anatómiapolitika
(17. század)

2. Populációpolitika
(18. század)

3. Eugenika/rasszizmus
(és exkluzivitás): a „jövő
biopolitikája”
(19. század)

4. Környezetvédelem és
egyenlőség
(20. század 2. fele)

És a 21. sz.?
Amiről az előző órán szó volt:
• A textil és a rabszolgaság
szerepe (meg az ópium)
• Az ipari forradalom jellege /
esetlegessége
• Az ipari forradalmak
második hulláma
• Az ipari világ dinamikája
• A lemaradók
• Nemzetállam, exkluzivitás,
rasszizmus
Amiről ma szó lesz:
A társadalom és a
technológia változásai
a 20. században
Az I. világháborús
békék
A gazdasági válság
rövid és hosszú távú
hatásai
Dekolonizáció és
hidegháború
A fogyasztói
társadalom és
alternatívái
A népességrobbanás és
hatásai (környezet)
I. Az I. világháborúig és utána
 Alapvető változások (és
Thurman, 1903
és a cipőtisztító
azonosságok) Nemzetállamok,
hódítások, rasszizmus (ld.
Madison Grant), eugenika

Ami „lehetetlen”:

„alsóbbrendű faj”
győzelme (DE: Japán,
dekolonizáció)

háború egymás ellen

20. század: eugenika

helyett mélyülő szakadék
és nemzetállamiság

Európai hegemónia?

Gyors iparosítás, gyors

népességnövekedés,
majdnem teljes
elszakadás a B.A.R-től
Rasszizmus: mindenkinek

Acosta vs hiper-
diffuzionizmus
(kultarcheológia
és Däniken)
Afrikacentrikus
történelem?
Ashante: nem
csak az
emberiség
bölcsője?
Melanin és
felsőbbrendűség
Rövid 20. század: 1914 - 1989

1914-től: harminc
éves válság

Két globalizációs
hullám:
1945 után
1989 után

Más ideológia és
más technológia
(tudomány
százada – és a
21. század?)

Változó viszony a
természethez (
műtrágya)
A világtörténelmet átformáló műtrágya
A puskapor mint biológiai
ancien régime termék
Populáció növelése és
csökkentése (nitrogén)
A (chilei) guanó: tengeri
hatalomnak kell lenni
Németország:
Haber – Bosch folyamat
1,6 milliárd ember =
guanó alapú trágya
2,8 helyett 7,5 milliárd
ember = műtrágya
És az I. Világháború?
Természeti rezsim
B.A.R.: minden a földből
19. század: élelem és
trágya/puskapor a földből
21. század: élelem a földből
Természeti rezsimben élünk!
 Az I. Világháború
Ottomán
Birodalom és Kína
különlegessége

Open Door Notes

vs Szarajevó

Ferenc József vs
oroszok

Törökök és
japánok stb.

Szorosan csatolt,
komplex rendszer
(!)

Mérges gázok (vs

II. Világháború)
Véres világháború = első harctéri háború (vs spanyolnátha),
technikai magyarázat nem elég
Társadalom: „hallgatólagos beleegyezés”
Európai hanyatlás kezdete
I. világháborús békék
„Jó” és „rossz” harca?

Wilson 14 pontja

Elégedetlenek:
vesztesek (ld.
„tőrdöfés”) és
győztesek segítői

Két válsággóc: európai

békék (ld. jobbra
tolódás) és gyarmatok

Hitler szükségszerű
volt? NEM

Rosszabbul csinálni?
Fegyverrel a fennálló rend ellen:

B.A.R.: lázadás/felkelés
Ipari forradalom után: forradalom
(transzformáció)
21. század: terrorizmus?
A fennálló rendszer ellen
Mexikó: Zapata és Villa
Kína: Kuomintang és
kommunisták

Bolsevik forradalom
1.0 és 2.0
Bolsevikok: társadalmi;
nemzeti szocialisták:
etnikai csoport
stigmatizálása ( II. VH:
kollektív bűn)

Olaszország: Mussolini
India (Gandhi), Vietnam,
Egyiptom, Pakisztán...

Nacionalizmus
(függetlenségi
mozgalmak
üzemanyaga)
II. A második világháborúig
Globális politikai szerep helyett prohibíció
I. világháború:
amerikai kölcsönök
 likviditás
megőrzése

Vezető politikai
szerep vs
izolacionista
Kongresszus:
pénzügyi rendszert
működtetni, politikait
nem?

„A prohibíciós kor
mérgezési háborúja”
(cink, bizmut,
nikotin,
metilalkohol…)

A társadalom
kriminalizációja
A kapitalizmus globális krízise
Világháború után: infláció és
kedvező kölcsönök
20-as évek: mezőgazdasági
(és egyéb) termékek válsága
Indusztrializálódottak:
védő vámok
Befektetői pánik  USA
pénzügyi piacainak
összeomlása
Reformok: USA és
Németország (vs SZU):
Hitler helyes úton halad?
Japán: a selyemipar és
Manchokou bábállama
„Lopakodó” kínai
kommunisták
Autarkia: különálló
blokkok létrejötte
II. Világháború: nem a jó és a rossz harca?
II. világháború: civilek
mobilizálása és
célponttá válása

Hitler: geo- és
fajpolitikai célok

Náci genocídium
Japánok: „három
minden”,
U 731: egész
emberiségre elég
(lépfene, kolera,
hastífusz…)
MacArthur tábornok

Atombomba:
megrövidíteni a
háborút?
 III. A hidegháború kora

Collier’s, 1951: a háború,

amit nem akartunk
SZU: Jugoszlávia
USA: atombomba
SZU: NO, Ausztria, Közel-Kelet
Atombomba: London,
New York, Detroit…
USA győz
https://www.youtube.com/watch?v=IKqXu-5jw60
A Hidegháború évtizedei…
Nem fegyverletétel!
Európai hatalmak
meggyengülése
USA és SZU:
gyarmatok ellen
(eltérő okok)
Hidegháború és
MAD (nincs III. VH.:
csak szorosan
csatolt)
Kennedy
bunkerprogramja

I. világháború után:
folyamatos válság
II. Világháború után:
gazdasági
fellendülés
Mi lehet a társadalmi modell?
Néhány éves perspektíva: szélső jobb is
Néhány évtizedes perspektíva: szovjet út
Évszázados perspektívában: kapitalista?
Visszatérés egy korábbihoz vagy valami új?
Ázsia, India, problémák
„Ázsia az ázsiaiaké”
India: Gandhi vs muszlim vezetők
Hindu India vs muszlim Pakisztán
(és atomfegyverek: 1998)
India : „területileg független állam”
és ad hoc határok (ld. kurdok, India)
Függetlenülés hullámai
Függetlenülés hullámai:
 1950-es évek: Ázsia,
Közel-Kelet
 1960-as évek eleje:
Afrika
 Utána: karibi és
Csendes-óceáni térség
 1989 után: volt
szocialista országok

Afrikai „államtapasztalat”

Tagországok az ENSZ-ben:
1945 (51) és 1970 (127)

1. Állami szuverenitás elve:

vesztfáliai béke után
2. Állam (majdnem)
mindenkinek
A gyarmati korszak vége
Kínai Kommunista Párt:
soha többé idegenek

Vietnam és a franciák:
mint Algéria később

Revizionista történelem
az USA-ról

Angola: a gyarmatosítás
vége – gazdasági vs
katonai potenciál
(átpumpálni)

Állami szerepvállalás a
nyugati modell helyett?

Developmentalizmus:
fejlődés: igen,
nyugati út: nem
 Amerikai szerepvállalás
USA: működtetni a
világot (globális
közintézmények)

Akadályok miatt: német

és japán gazdaság
megerősítése

Nem cél a rezsimváltás

(ld. 1917);
antidemokratikus, de
antikommunista
rezsimek támogatása

Fegyverkezési verseny
mozgósításokkal

Pénzügyi versenyfutás:
nem a „jó győz”
A szocialista modell
Kínában Szocialista
országok: piaci
árapály nélkül +
Kelet-Európa;
tervgazdaság Marx
alapján
A termelés mint
öncél (Goodhart)
Mao Ce-tung:
szovjet modell után
nagy ugrás helyett:
forradalmi
romanticizmus és
nagy tragédia
Produkcionizmus:
„természet elleni
háború” (és
természeti
nihilizmus)
IV. Tovább a fogyasztói
társadalom felé
Azonosíthatóság és az autó szerepe

A bűnözés Bertillion előtt:

csak tettenérés

20. századra: azono-

síthatóság + krimi

21. század: megfigyelések

társadalma?

A kocsi megjelenése és
az autós motel

Társadalmi feltételek

Az autó mint a konzu-

merizmus vezérhajója
Az autó és a konzumerizmus
II. Világháború után:
meggátolni egy
újabb válságot:
termelés szerkezetét
megváltoztatni

Kezdetben: Ipar
az iparnak és
mindennapi
szükségletek
(étel, ruha, lakás…)

Új fogyasztói szektorok
(ld. turizmus)

A Ford-megoldás

Reklám és elavulás
A fogyasztói társadalom szárnyalása

Hitellehetőségek változása
(futamidő, készpénz)

Autó + lakás = suburb

Elektromosság elterjedése
(TV, mosógép…)

Termelés 1/3 helyett 2/3-a:

fogyasztói igényekre
Fogyasztói társadalom =
szabadság
19. Század:
 Szén
 Vas
 Vasút

20. század:
 Vas
 Olaj
 Elektro-
mosság
 Autó

És a 21.
század?
A fogyasztói társadalom terjedése
A világ
amerikai
olajkutak
nélkül?

Olaj: globális
szállítási,
financiális és
politikai
rendszer (meg
az ettől való
függés)

Fogyasztói
társadalom
több
hullámban (a
függésekkel
együtt)
Akik ki akartak maradni a hidegháborúból
„El nem kötelezett
országok”:
Bandung, 1955
(Egyiptom,
Indonézia, India)

Harmadik világ
jellemzői:
Politikai függés a
függetlenség után
is (rurálisak)
Élelmiszer-termelés
Népességrobbanás
WHO és orvoslás
Kína és Mexikó
példája (meg a
fejlődés
fontossága)
A zöld forradalom
1950: 2,5 milliárd; 1970: 4 milliárd; 2000: 6 milliárd ember
A harmadik világ és az olaj

Élelmiszer gyáripari termékért

Erős állam és iparosodás: munkások
és tradicionálisok ellen
1970 után: gyártelepítés a harmadik
világba; szovjet blokk bukása
Csak nyersanyag-exportőrök: kőolaj
Környezetrombolás története: 20. század

Ipari forradalom:
lehetőség a
környezetrombo-
lásra
(előtte: lokális, pl.
Karib-szigetek)

20. század:
Konzumerizmus
Produkcionizmus
Developmenta-
lizmus

Ha nem cél a
környezetvédelem,
akkor nem valósul
meg
V. A rövid 20. század vége óta
Válságévtizedek mindenki számára
1971: a válságévtizedek
kezdete (aranyablak és
stagfláció)
Szocialisták: fegyverkezés,
szatellitállamok…
Reagan vs Gorbacsov

A szocialista rendszer
(majdnem) vértelen
széthullása

Hidegháború (és
produkcionizmus) vége:
megkönnyebbülés, öröm
vagy aggodalom

A kínai út (energiatermelés
és bankrendszer)

Élet a Szovjetunió után:

globalizációs kérdések
Kína vs USA: 2035, DE:
máshogy/másmilyen
Működtetni a globális rendszert?
Globális rendszer:
USA meghatározó
szerep vs
irányítás
Kormányok
helyzete a globális
rendszerben
Ipari termékek
ára: csökkenő
életszínvonal
Feltételek
(szükséges, de
nem elégséges):
mobilitás és
politikai viszonyok
USA: működtetni
a rendszert
Civilizációk összecsapása?
Hidegháború elfedte?
Új világrend = új konfliktusok?
Nincs is?
Bin Laden: transznacionális
„kalifátus” vs palesztinok
9/11: inkább a globális
kapitalizmus és amerikai
nemzetállam ellen
Történeti véletlen: Perzsa-öböl
helyzete (holland katasztrófa és
geopolitikai konfliktus)
Az energia korszakolása
1.Biológiai energia
2. Geográfiai energia
3. Ország szintű, nem
megújuló (szén és kőolaj):
társadalmi fejlettség
indikátora és zéró
összegű játék

Társadalom és energiaigény
menedzselésének rendszere:
kölcsönhatás (20%: 2/3
felhasználása)
Energiakonfliktus veszélye
Amerikai évszázad volt?
20. század fő
különbségei:
környezetre
gyakorolt hatás és
népesség
növekedése
Amerikai évszázad:
már 1900-ban (1930:
egyértelmű)
Inkább szovjet
évszázad?
És Ázsia a II.
világháború óta?
Gazdasági és
populációs súlypont
Nem hidegháború,
hanem gazdasági
kapcsolatok a „két
nagy” között
Kínai és indiai modell
DE: nem visszatérés
a korábbi állapothoz!
Környezeti rezsim?
Antroposzféra a bioszféra
helyén
DE: élelemtermelés még
mindig természeti rezsimben

Globális gazdaság
növekedése: leginkább
1945 óta

Google szerver:
az energia ára

Energiafogyasztás a 20.
században (40 %
elhasználva(?))

Papírmentes iroda? (=
kinyomtatási pont
megváltoztatása)
E-book?
Környezet és ökoszisztéma
Barnovsky: hatodik kihalás
Nitrogénciklus
megváltozása
Földfelszín átalakítása
Húsigény (szarvasmarhák)
Fakivágás sebessége: 19.
század és a II. világháború
óta
2 fő probléma:
életszínvonal és
környezetrombolás
20. sz. előtt: elkülönült
globális gazdasági rendszer
és globális ökoszisztéma
(közgazdasági elméletek)
Ma: bio- és antroposzféra
együtt (kölcsönösen hatva
egymásra)
Köszönöm a figyelmet!
„A történelem
tanulmányozásának
legmaradandóbb
vívmánya a történelem
iránti érzék – annak az
intuitív megértése, hogy
hogyan nem történnek a
dolgok”
(Lewis Namier)