6.

Települések
urbanizáció

Nagy Zoltán
KUKG Tanszék
St408
nagy.zoltan@mail.bme.hu
 Időbeosztás - témák

tananyag főfejezetek hét téma dátum

természetföldrajzi vonatkozások 1 bevezetés - földrajz - térbeliség 2020.09.09
2 a föld: litoszféra, atmoszféra, hidroszféra 2020.09.16
3 éghajlat és meghatározótényezői 2020.09.23
4 természeti erőforrások - bioszféra 2020.09.30
gazdaságföldrajzi vonatkozások 5 népesség (összetétele, elhelyezkedése, dinamikája) 2020.10.07
(életmód - termelés - közlekedés 6 települések (urbanizáció, dinamika, hatások) 2020.10.14
kultúrák, szokások) 7 anyagi termelés térbeli eloszlása, centrumok 2020.10.21
8 regionális gazdaság (Eu-Mo-NUTS) 2020.10.28
9 2020.11.04 1 zh
közlekedés földrajzi vonatkozásai 10 meghatározó földrajzi modellek 2020.11.11
11 közlekedési hálózatok (szerep, jellegzetességek) 2020.11.18
12 Eu - Mo logisztikai specialitások 2020.11.25
kapcsolódó ismeretek 13 "földrajzi" eszközök: térképek, GPS, geo-informatika 2020.12.02
14 2020.12.09 2 zh
 Településekről általában

• A település - általános szóhasználattal - az a

hely, ahol emberek tartósan megtelepednek,
élnek és dolgoznak.

1. Hamlet (Kisközösség)
2. Falu
3. Város
4. Metropolisz
 Mik is a városok?

• A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari,

kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint
meghatározott jogállása van.
• A törvény szerint nagyközség akkor
kezdeményezheti várossá nyilvánítását,
ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja.
• A feltételek közé tartozik a megfelelő
gazdasági, infrastrukturális fejlettség,
a megfelelő intézmények (oktatási,
közegészségügyi, rendészeti) megléte,
az önkormányzat térségi
szervezőképessége.
 Telepítő tényezők
• Természeti:
• Védhetőség (magaslat, sziget, öböl stb.)
• Ivó- és öntözővíz közelsége (folyóvölgy)
• Domborzat
• Nyersanyaglelőhelyek
• Kereskedelmi útvonalak találkozása

• Gazdasági és társadalmi:
• Kedvező közlekedési helyzet
• Elegendő lakóhely, környezet
• Munkaerő-kereslet
• Oktatás
• Humán szolgáltatások (ellátottság)
• Turizmus
A földművelés és a városok eredete

• Életmódbeli fejlődési fázis alapján

megkülönböztetett társadalmak:
• Vadászó és gyűjtögető
• Pásztorkodó
• Fölművelő
• Urbánus

6
 A mezőgazdasági magterületek eredete

• i.e. 8000: növények és állatok háziasítása, mai

Irak, Irán területén
• Búza és árpa termesztés Közel-Keleten már a
korai időkben megindult
• Kukorica termesztés Közép-
Amerikában, indiánok
• Rizs termesztés
Ázsiában

7
A mezőgazdasági fejlődés térbeli hatásai

• Következmény:
• Megnövekedett az élelem mennyisége
• Megnövekedett az élelmiszerellátás biztonsága
• Egy adott terület több embert tudott eltartani
• Nem kellett mindenkinek élelmezéssel
foglalkozni → nem mezőgazdasági mesterségek
• Megindult az árucsere (edények, szőttesek,
ékszerek, fegyverek távolsági cserekereskedelme)
• A társadalmi csoportok kapcsolatot teremtettek
egymással
• Egyes területeken a népsűrűség több
százszorosára nőtt

8
Az urbánus magterületek elhelyezkedése

• Az urbánus fejlődés négy nagy folyóvölgyben

indulhatott meg:
• Tigris és az Eufrátesz folyók közén,
Mezopotámia földjén
• Nílus völgyében, Egyiptomban
• Indus völgyében, Nyugat-Indiában
• Sárga-folyó völgyében, Észak-Kínában

• Hidraulikus-elmélet:
A nagy folyóvölgyek időszakonként jelentkező
kiöntései/áradásai olyan környezeti akadályt jelentettek a vidék
földművelődésének fejlődésében, amely csak az ott élő számos
kis közösség együttes erőfeszítésével volt megoldható.
→ öntözőrendszerek, víztározók, csatornák, gátak

9
 A városias szerveződések
elterjedése Európa-szerte

• A legkorábbi európai városok

a kontinens délkeleti csücskében
jöttek létre. A generalizált
izovonalak a városok
kiterjedését ábrázolják.

• A városok hálózata kétféle módon bővült.

• Kelet-Európában az eddig lakatlan területeken telepedtek meg,
új városok megalapítása volt jellemző,
• Valamint a gyorsan növekvő régi központok köré épült kisebb
városok gyűrűje volt jellemző.

10
Városok - Urbanizáció
• Urbanizáció nem más mint a városfejlődés
folyamata, amely magába foglalja a városodást és
a városiasodást.
• Városodás az urbanizáció mennyiségi jellegű
részfolyamata, amely során nő a városok száma,
valamint a városi népesség aránya és gazdasági-
kulturális szerepe; a fejlődő országokra jellemző.
• Városiasodás az urbanizáció minőségi jellegű
részfolyamata, amely során csökken a város és a
falu közötti gazdasági és infrastrukturális
különbség, terjed a városi életforma és javulnak a
vidéki népesség életkörülményei; a fejlett
országokra jellemző.
Urbanizáció – arányok, dinamika
Területi eloszlás – „fénysűrűség”
 Városok
• Lehatárolási probléma: Jogi értelemben lehatárolt
a város, növekedés után túlnőhet a határán -> Hol is
a határa?
• Standard Metropolitan Statistical Area (SMSA)
3 kritérium szerint vizsgálva:
1. népesség (városmag),
2. beépítettség,
3. területi integráció (ingázás)
Városok - Urbanizáció
• Az urbanizációs folyamatot négy szakaszra,
ciklusra bonthatjuk.

• Szakaszai:
• 1. városrobbanás

• 2. szuburbanizáció

• 3. dezurbanizáció

• 4. reurbanizáció
Városok - Urbanizáció
Városrobbanás:
Városok - Urbanizáció
Városrobbanás:
Városok - Urbanizáció
Szuburbanizáció:

• Városlakók kiköltözése
• Spontán módon
• Közvetlen elővárosi zónába
• Agglomeráció
• Aggl. egészének népessége továbbra is növekszik
• Aggl. gazdasági-, társadalmi- és településszerkezete
átalakul: város népessége csökken, az elővárosi öv
növekszik
• Fázisai
• Korai fázis: kiköltözők megtartják városi
munkahelyüket → ingázás
• Érett fázis: később munkahelyek (ipari és tercier) száma
a központi városban csökken, az elővárosokban
növekszik
Városok - Urbanizáció
Dezurbanizáció:
• Fejlett országok, 1970-es évek: világgazdasági
paradigmaváltás
- modern városi és ipari régió taszítóbbá váltak:
lakosság és vállalatok számára
• Először USA, később Ny-Eu:
kiköltözés egyre nagyobb távolságra

- Már nem csupán az elővárosi övezetet érinti, hanem a

távolabbi vidékeket is
- Egyes, az urbanizáció által korábban nem érintett
falusias térségek gyors növekedése

• Agglomerációk egészének népességszáma és az ottani

munkahelyek száma csökken (1970-es évek elejétől)
Városok - Urbanizáció
Reurbanizáció:
• Központi városok újranépesedésének emberi
oldala:
• „Slum”-ok helyett felújított belvárosok
• „Dzsentrifikáció”
• Hagyományos nagyvárosi miliőhöz erősen vonzódó új
társadalmi réteg
• Fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső,
színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie)
• Vendégmunkások beáramlása
• Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben
 Városok - Urbanizáció

Urbanizációt összefoglaló táblázat:

Urbanizációs ártalmak: NEGATÍV HATÁS!

•A városok iparosodásából és népességszámuk gyors
növekedéséből származó, elsősorban az emberek egészségét
veszélyeztető károsodások (levegőszennyezés, zaj, stressz stb.)
összessége.
 Városnövekedés korlátai
A város növekedése miatt a városon belül nőhetnek a távolságok (+idő)
-> megemelkedhet a szállítási és logisztikai költség
-> nem tud korlátlan mértékben nőni a város
-> tehát a problémák súlya is folyamatosan nő a város növekedésevel

Az urbanizáció mindaddig folytatódok,

amíg a vonzó tényezők
(tömörülésből származó előnyök) meghaladják
a költségek szintjét.

Dezurbanizáció:
Falukba történő népvándorlás, fejlett országokban
Városburjánzás - slum
• Mumbai
Urbanizált világ „zsugorodása”
• Zsugorodás a világban: A városok nőnek, a
köztük lévő idő és távolság lecsökken
• Városi implózió: Nagyvárosok gyorsabban
közelednek egymáshoz, ellentétben a
kisvárosokkal (idő lépték tekintetében !!!)
 Városok Magyarországon

• Települések száma: 3154 (2014), 346 város.

Városok Magyarországon

• Település kategóriák