I. A regionális gazdaságtan tárgya, funkciója, vizsgálati szintjei. A régió fogalma.

Régió
típusok. Régióformáló folyamatok. Regionalizáció. Regionalizmus. Regionális
egyenlőtlenségek dimenziói Európában és Magyarországon.

Regionális földrajz: egy adott térség sajátosságainak leírása

Regionális gazdaságtan: a mögöttes törvényszerűségek feltárása
Tárgya: a gazdaság általános törvényszerűségei térbeli érvényesülése, mozgástörvényei, pénzbeli
mutatókkal kifejezve.
Regionális tudomány: intergratív tértudomány, a térrel foglalkozó társadalomtudományok közös
alapfogalmai, elméletei és módszerei

Paradigmái (elemzési keretek):

- térbeli társadalmi egyenlőtlenségek – centrum-periféria elméletek

- térszerkezet (rendezettség) és térelemek (szereplők) egyenlőtlensége a térben
- település és régió típusok, urbanizáció

Regionális tudomány főbb alkotóelemei:

- közgazdaságtudomány – a vizsgálati eredményeket területi szemszögből értelmezik. Pl.: a termelési

tényezők területi szerkezetének vizsgálata. Telephelyek vizsgálata – termelési költségtényezők
- földrajztudomány – a regionális tudomány szülője. A földrajz az emberi tevékenységek térbeli
leírását adja.
- szociológiai tudomány – a regionális tudomány az egyének és közösségek viselkedését területi
egységhez köti. Milyen tényezők befolyásolják a szereplők egymás közötti és csoportokon belüli
viselkedését. Valamint, hogy a területi egység hogyan hat az egyénre, csoportra.
- politika- és államtudományok, közigazgatás-tudomány – ezen keresztül tudja érvényesíteni a
fejlesztési elképzeléseket
- településtudomány – a fizikai tér, a meglévő tárgyi-műszaki elemek, szerkezetek vizsgálata

a régió (= területi egység), ami társadalmi képződmény, ezért változékony.

A régió területileg összefüggő, a vizsgált társadalmi és gazdasági jelenség szempontjából homogénnak

tekintett, határaival többé-kevésbé megadható térség.

A régiók típusai

Politikai, tervezési, programozási régió:

 egy adott ország adminisztratív területi beosztását, közigazgatási beosztását tükrözi

(megyék, NUTS szintű tervezési-statisztikai régiók)
 EU-NUTS rendszere: normatív régió (politikai akarat, rögzített határok) funkcionális régió
(elemzési szükségleteknek megfelelően kialakított, alapulhat természeti, gazdasági vagy
társadalmi jellemzőkön)

Csomóponti régió:

 a tér, mint erőtér jelenik meg, a gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödése jellemzi.
 nagyváros + vonzáskörzete = csomópont – városrégió. alakja/területe folyamatosan
változik
 nem veszi figyelembe a közigazgatási határokat, tisztán közgazdasági felfogású
Homogén régió:

 a tér részei nagyon hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzőkkel, egységes
arculattal, megjelenéssel rendelkeznek
 földrajzi, mezőgazdasági, ipari, idegenforgalmi vagy város régiók

A régiók közti eltérések alapvető okai

• a természeti erőforrásokkal való ellátottság,

• bizonyos termelési tényezők helyhez kötöttsége,
• a térbeli koncentrálódás gazdaságossága: az erőforrásokat nem lehet tökéletesen
megosztani,
• a közlekedés és kommunikáció költségei: a javak és a szolgáltatások mobilitása nem
tökéletes

Egy egyszerű „térségből” régiót (egyedi sajátosságokkal bíró területi egységet) formáló folyamatokkal
is találkozhatunk:

1. regionalizáció: „kívülről”, állami szintről, vagy „belülről”, pl. települések szerveződése révén
valamilyen jellemzők alapján bontják a teret elkülönített egységekre (tervezési-statisztikai
régiók)

2. regionalizálódás: a térségi folyamatok kikényszerítik egy új területi egység kialakítását, egy

erős, jól körülhatárolható összetartozás (kohézió) alapján. Pl. a kistérségi fejlesztésekben
résztvevők egy csomópont jellegű fejlesztési régiót határolnak le akciójuk megvalósítása
érdekében.

3. regionalizmus: a belső összetartozás, a közös értékek jelentik az intézményesítés alapját, ezek

alakítják át fokozatosan a teret régióvá (történelmileg összetartozó térségek regionális
mozgalmak révén kivívják nagyobb önállóságukat)
Hét egyenlőtlenségi dimenzió

A területi egyenlőtlenségek megjelenése, illetve vizsgálatuk tartama szerinti problémakörök, melyek

önmagukban is összetettek, de egymásbe többszörösen összefonódnak.

1. elhelyezkedés: klasszikus földrajzi alapkérdés, „mi hol van?”, területi koncentráció, térbeli
eloszlás, térelemek (centrális nagyváros – peremfalu)
2. mennyiségek: a területhez már társadalmi tartalmakkal bíró mértékeket is hozzárendel, pl.
területi gazdasági növekedés (népes, kiterjed – kis területű)
3. minőségek: értékmeghatározás, fejlettség, fejlődés vizsgálata. (fejlett, jól ellátott – elmaradott,
ellátatlan)
4. rendelkezés, szerep: térbeli társadalmi aktivitás irányába tolja el a kutatást. pl: intézményi
funkciók vizsgálata (sokfunkciós – funkcióhiányos)
5. szerkezet: karakteresen egyenlőtlenség-központú elemzését példázzák, specializáció-kutatások
(tagolt, szegregált – homogén)
6. kapcsolatok: térbeli áramlások köre (sűrű kapcsolati rendszer – kevés kontaktus)
7. viszonyok: irányítási rendszer, alá-fölérendeltség, függés problémája (hatalmi erőfőlény – hatalmi
eszközök hiánya)
 II. A földrajzi tér szerepének alakulása a gazdasági folyamatokban. A telephely fogalma.
Telepítési tényezők. Klasszikus telephelyelméletek. Mezőgazdasági telephelyelmélet –
Thünen; Alfred Weber ipari telephelyelmélete. Központi helyek elmélete: Walter
Christaller. Városi térgazdaságtan – William Alonso

Telephely
Bármelyik gazdasági tevékenység földrajzilag egyértelműen megadható helye. A tevékenységek
térbeli elhelyezkedését elemzi
- foglalkozik a vállalati részleg működési helyének kiválasztásával
- a gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedésével
Nem területi egységekkel, nem régiókkal foglalkozik, hanem a piaci szereplőkkel, működésük térbeli
jellemzőivel.

Szereplők, érdekeltek:
1. gazdasági szervezet (termékeit pénzért értékesíti, kiadásait bevételeiből fedezi) – telephely, telep
2. közszolgálati szervezet (önkormányzat, nonprofit szervezet), tevékenységét állami-önkormányzati
költségvetésből, illetve tagdíjakból, támogatásokból fedezi, kiadásaikat meghaladó bevételeiket
alaptevékenységre fordítják – hivatal, iroda
3. háztartás (lakóhelyet és munkahelyet választ, fogyasztási célú kiadásait pénzbeli/természetbeni
jövedelemből fedezi) – lakás, lakóhely

A telephelyválasztás
a gazdasági tevékenység földrajzi helyének kiválasztása
összetett döntés, gazdasági és gazdaságon kívüli szempontok szerint
- előnyök-hátrányok mérlegelése
- kiadások-bevételek becslése, mérése
- mit, miből, hogyan, kinek és hol állítson elő.
Tudatos a telephelyválasztás, ha az üzleti kalkulációk alapján találnak a gazdaság szereplői megfelelő
működési helyet.

Telephely-elmélet

A gazdaság alapegységét jelentő döntéshozó (vállalat, fogyasztó-munkavállaló, közintézmény)

telephelyválasztási döntését befolyásolja:
- a döntéshozó számára fontos erőforrástípusok elérhetősége, hozzáférhetősége, ennek költsége
(szállítási költség – úthálózat, infrastruktúra; adott város mérete – piac mérete, jelenlévő erőforrások
mérete; munkaerő költségek – munkaerő képzettsége és mobilitása)

A telephelyelméletek nagyon függnek az adott koraszak technikai-technológiai fejlettségi szintjétől

Mezőgazdasági területhasználat: Thünen 19. század
Iparosítás – szabadversenyes kapitalizmus: Weber 19. század vége
Térbeli verseny és egyensúly – monokapitalizmus : Christaller /Lösch 20. század első harmada
Globális gazdaság: Alonso/Porter 20. század vége

1. Mezőgazdasági telephelyelmélet. Johann von Thünen (1783-1850).

- fő kérdése: a gazdálkodók a különböző mezőgazdasági termékeket milyen távolságban termeljék
a felvevő piac, a város körül
- földjáradékelmélet: földjáradék a megművelt föld minőségétől és a piactól való távolságtól függ.
- figyelembe vett szempontok: 1. az élelmiszerek romlandósága 2, a termékek bruttó
jövedelmezősége 3. szállítási költségek
- hatása minimális volt, de a 20. században újra felfedezték
- Thünen-féle 5 termelési kör: 1. város 2. zöldségtermesztés, tej 3.
fakitermelés 4. szántóföld, növény 5. legeltető állattenyésztés

2. Az ipari telephelyelmélet. Alfred Weber (1868-1958)

- kiindulópont: nincs monopolhelyzet, fix eladási árak, a termelési tényezők korlátalan
rendelkezésre állása
- termelésre ható tényezők: agglomeratív (szérianagyság) regionális (földrajzi távolság)
- középpontban a szállítási költség: nyereség csak ennek minimalizálásával maximalizálható – meg
kell határozni a szállítási költségek minimum-pontját

3. A központi helyek elmélete. Walter Christaller (1893-1969)

- két világháború közötti időszak (autók, elektromos energia)
- a gazdaságban számtalan tevékenység, funkció létezik, ezek piaci területe különböző
- a funkciók száma és fontossága szerint a települések hierarchikus rendbe sorolhatók ->
piacterületük hatszög alakú -> a gazdasági tevékenységnek oda kell települni, ahol a forgalom
megfelelő a profittermeléshez
- a szállítási költségek mellett figyelembe veszi a fogyasztók térbeli elhelyezkedését, vagyis a
piacot
- a modell továbbfejlesztése > Lösch monokapitalista elmélete: nem költségminimalizálás, hanem
bevétel-maximalizálás a gazd. szereplők célja

4. Városi térgazdaságtan – William Alonso

a totális árutermelő gazdaság időszaka

- városi modernizáció
- az elektronika és a modern technika határozza meg a telepítéseket
- nőtt a tőke és a munkaerő mobilitása
- nemcsak 1-1, hanem az összes fontos tényezőt figyelembe véve határozza meg az optimális
telephelyet (jövedelem, tőke, munkaerő, föld)
- léteznek szubjektív, nem számszerűsíthető telepítési tényezők is
- az egyet tényezők bizonyos mértékig helyettesíthetőek
- a változó térben a tényezők rangsora időről időre átértékelődik
 III. Telephelyelméletek napjainkban, a globalizáció korában

A térbeliség szempontjai a napi döntésekben sűrűn előfordul, például:

– a vállalatok telephelyválasztása alkalmával
– a közszolgálati, kormányzati és intézményi döntések alkalmával (fejlesztések, intézmények
létrehozása, megszüntetése alkalmával)
– a családok döntése alkalmával (lakás, tanulás, munkahely megválasztása alkalmával)

A gazdasági döntések (pl. telephelyválasztás) során a térbeliség szempontjainak mérlegelése nem

véletlenszerűen történik, hanem valamilyen tudatos, vagy akaratlan rendszer alapján, mert a
gazdaság működéséhez szükséges erőforrások is térben, szórtan helyezkednek el:
– nyersanyagok, energiaforrások (természeti adottságok), munkaerő (településrendszer) térben
helyezkednek el,
– a termelés és az elosztás (fogyasztás) térben helyezkedik el.

Krugman új gazdaságföldrajz elmélete

2 régió, 2 termék (mezőgazdasági és feldolgozóipari)
2 termelési tényező (farmer, munkás)

mezőgazdasági termékek > homogének, állandó skálahozadék és tökéletes verseny jellemzi őket ( a
farmerek eloszlása egyenletes)
feldolgozóipari termékek > differenciáltak, növekvő skálahozadék és monopolisztikus verseny jellemzi
őket (a munkások eloszlása mobilitásuktól függ)

A munkavállalók és a vállaltok térbeli eloszlására ható erők

centripetális (gazdasági tevékenységek földrajzi koncentrációját előremozdító)
- a vállalatok a nagyobb piac közelébe települnek inkább
- a munkások szeretnének hozzáférni a többi munkás által megtermelt javakhoz
centrifugális (gazdasági tevékenységek földrajzi szóródását eredményező)
- a vállalatok a periférián fekvő mezőgazdasági területeket ellátására is törekszenek

A globális gazdaságban:
a gazdasági tevékenység földrajzi koncentrációja (agglimerációk)
a centrum- és perifériarégiók közötti térbeli egyenlőtlenségek növekedése

Napjaink telepítési tényezői:

Telepítési tényezők: olyan tulajdonság, amelyek meghatározzák egy hely illetve egy régió vonzerejét,
a letelepedni szándékozó vállalatok számára
TNC-k telephelyválasztási okai:
- mikroszintű okok: a vállalati stratégiával függnek össze
- makroszintű: tőkeexport illetve tőkeimport ország gazdaságának eltérését
reprezentálják
- „kemény” telepítési tényezők: számszerűsíthető, közgazdasági logika alapján
 gazdasági stabilitás  piac mérete
 kormány gazdaságpolitikája  devizaárfolyamok
 külföldi befektetések jogi háttere  adórendszer
 kereskedelmi kapcsolatok volumene  termelési költségek
 regionális kereskedelmi egyezményekben való  állami támogatások
részvétel  természetföldrajzi környezet
 infrastruktúra fejlettsége  munkaerő mennyisége, minősége
 beszerzési és felvevőpiachoz viszonyított
fekvés
- „puha” telepítési tényezők: nehezen számszerűsíthetők, vállalati tényezők és a
foglalkoztatottak életminőségét befolyásoló személyi tényezők
 politikai stabilitás
 jogszabályi környezet
 vállalati finanszírozás jellegzetésségei
 potenciális telephely imázsa
 térségben már letelepedett vállalatok
 felsőoktatási intézmények, K+F intézetek
 foglalkoztatottak életminősége szempontjából fontos tényezők
IV. Globalizáció fogalma. A globális világgazdasági rendszer kialakulása. Globális városhierarchia
létrejötte. Saskia Sassen globális város elmélete

Globalizáció:
a világgazdasági egységülési folyamata
a nemzetközi pénzügyi szféráé és a TNC-ké a vezető szerep, nem a nemzetgazdaságoké
technológiai átalukálás -> a távolság és idő szerepének csökkenése (a „távolság halála”)

A globális gazdaság kialakulása

liberalizációs politikák
információs és kommunikációs technológiák

A globális gazdaságot alakító folyamatok:

TNC-k terjeszkedése
technológiák terjedése
nemzetközi integrációk létrejötte
globális pénzügyi rendszerek
globalizálódó verseny a termékek, szolgáltatások piacán, új termelési központok kialakulása
- > kölcsönhatásai révén alakulnak ki a különböző térszerveződési szintek

A globális verseny fő folyamatai:

1. mindegyik piacon erősödik a verseny, egyre több vállalat a globális piacon
2. a termelés, a gyártás az országok széles körére kiterjed. a termelési tényezők sok helyről
beszerezhetőek
3. a nemzetközi kereskedelem összetétele megváltozott. külföldi telephelyek kapcsolatban az
anyacéggel
4. növekszik az összefonódások erőssége: közvetlen külföldi befektetések, kereskedelem és
technológia szorosan összefonódik

A globális gazdaság térszerveződési szintjei

szupranacionális gazdasáság felértékelődik (EU)
nemzetgazdaság gyengül
regionális/lokális gazdaság felértékelődik

három egyenértékű területi szint jön létre, a gazdaság térben hármas kötődésűvé válik

A globális-lokális paradoxon
Két párhuzamosan zajló, egymást feltételező és kiegészítő folyamat:
Globalizálódó gazdasági kapcsolatrendszerek, a globális verseny erősödése.
Lokalizációs (egy adott helyhez, régióhoz, térséghez köthetők) tényezők szerepének előtérbe terülése
Globális Lokális
erősödő globális piaci verseny, vállalati stratégia alig változó területi különbségek
globálissá vált termelési tényezők piaca (L, K) vállalati tartós versenyelőnyök forrása hazai
bázisban koncentrálódik
új ismeretek, technológiák globálisan terjednek vállalati kulcsrészlegek, K+F: centrumtérségben,
termelés, kiszolgálás: perifériákon
Világvárosok hierarchiája:
1. pénz, informáci és javak áramlása
2. nagy, urbanizált térségek sűrű kölcsönhatások rendszerével
3. hierarchikus rendbe illeszkednek
4. a tőke koncentrációjának és felhalmozódásának színhelyei
Nemzetközi városi hierarchiát a TNC-k földrajzi terjeszkedése szabja meg -> városi hierarchia térbeli
kiterjesztése
Központok (Friedmann)
Globális PÜ-i: London, New York, Tokió
Nemzetközi központok: Miami, LA, Frankfurt, Amszterdam, Szingapúr
Fontos országos központok: Zürich, Madrid, Mexikóváros, Sao Paolo, Szöul, Sydney

Saskia Sassen: globláis város

New York, London, Tokió (majd Párizs, Frankfurt, Milánó és Los Angeles)
- tevékenységszerkezetük (nagymértékben nemzetköziesedett ipari és szolgáltató
hálózatuk)
- munkásaik magasfokú képzettésge
- kétpólusú szociális térképük (rendkívül képzett és kiemelkedő jövedelmű elit, valamit
különféle szolgáltatások alacsony szakképzettségű és jövedelmű alkalmazottjai)
Gazdasági felhalmozódásának, döntési és innovatív centrumoknak, pénzügyi stratégiák
kidolgozásának helyei
De: gazdasági növekedésüket hanyatlás kíséri:
- kihívó gazdaságuk szinte strukturálisnak tekinthető szegénységen és krónikus
létbizonytalanságok nyugszik
globális irányítás nem kizárólag a TNC-k erejével magyarázható
nem csak termékeket lehet termelni, hanem szolgáltatásokat is, és ezek központjai is a
világvárosokba koncentrálódik - >> tevékenységükkel a fizikai termelést végzőket támogatják
V. Globalizáció hatása a magyar terület fejlődésére.
Rendszerváltás utáni feladat: piacgazdaság újrateremtése -> politikai és gazdasági változás, de
szociális fordulat nem következett be
Félelmek: verseny- és piaci pozíciók hátrányos átrendeződése, nemzeti kultúra értékeinek eltűnése,
anyanyelv veszélyeztetése, eltérő életszínvonal veszélybe kerülése
Mo. globális integrációja:
előrehaladott:
- nemzetközi tőkeáramlás
- nemzetközi szervezetek befolyása
- üzleti szolgáltatások
- pénzpiacok liberalizálódása
- tömegkommunikáció
- termelési és fogyasztási homogenizálódás
lemaradt:
- információs társadalom
- termelési-szolgáltatási klaszterek
- szabványosodás
- fogyasztóvédelem
- fogyasztói szokások
- egészségügy, társadalombiztosítás
- környezetvédelem, fenntarthatóság

globalizálódás hatásai lényegesen módosítják a magyar területi fejlődés folyamatait -> nagy
mértékben nemzetközi hatások formálják, csekély részben vagyunk képesek befolyásolni.
területfejlesztési politika: világgazdasági folyamatokhoz való alkalmazkodás, nemzetközi
versenyképesség erősítése
problémák: a globális hálózatba bekapcsolt települések/régiók versenyképességének javítása
a hálózatból kimaradt települések/régiók bekapcsolása, sajátos helyi gazdasági
fejlődésének támogatása
távolság szerepe csökkent: technológiai fejlődés és a gazdaság szerkezetének átalakulása miatt
földrajzilag differenciált tényező: munkaerő minősége és településkörnyezet
helyi adottságok szerepének átértékelődése: a csaknem mindenütt jelenlévő gazadasági tényezők
leértékelődnek, közömbössé válnak, míg felértékelődnek a tudáson alapuló, ritka, máshol nehezen
utánozható adottságok.
Kis országok számára a hagyományos ágazatok magas színtű művelése nagyobb versenyelőnyt
nyújthat, mint a rendkívül tőkeigényes és gyorsan változó csúcstechnológia ágazatoké.

Külföldi működő-tőke beruházások regionális egyenlőtlenségei Magyarországon, és ennek okai

gazdasági tevékenységek, bizonyos iparágak, a gazdasági fejlettségi a 19. század vége óta erős területi
koncentrációt mutat.
a koncentráció, egyéb tényezők mellett (nagy gazdasági tevékenységek, egyes országok közötti
egyenlőtlenségek, globalizáció, liberalizáció) a munködő-tőke áramlás felgyorsulásával tovább
növekedett, nem csak országok, országcsoportok között, hanem országokon belül is.
Mo-n. a külföldi mûködõtõke-befektetések koncentrálódnak mind az alapított vállalatok számában,
mind a befektetett tőke értékét tekintve (Közép-Mo – Budapest, Nyugat-Dunántúl).
Budapest szerepe ua. nemzetközi viszonylatban nem tekinthető kiemelkedően magasnak.
nem mutatkozik változás
a mûködõtõke-befektetések hozzájárultak a regionális különbségek növekedéséhez úgy, hogya
telephelyül választott régiókban erősebbé teszik a gazdasági növekedést, növelték a beruházásokat,
növelték az értékesítést valamint az exportot, csökkentették a munkanélküliséget, javították a
jövedelmi viszonyokat.

külföldi befektetések gazdasági hatásai: szoros kapcsolat a regionális működőtőke-állomány és a GDP

egy főre jutó értékének növekedése között.
a GDP-t vizsgálva egyértelműen nagy különbségek vannak a magyarországi régiók között, és egyre
növekszenek
ahol magasabb a működőtőke-befektetés, ott alacsonyabb a munkanélküliség -> külföldi
befektetések javítják a foglalkoztatottságot
külföldi befektetések -> magasabb jövedelmek, magasabb átlagkeresetek az iparágakon belül

gazdaságpolitika célja kell legyen: a működőtőke-befektetések vonzása az eddig elkerült, fejletlenebb

régiókba, illetve annak elõsegítése, hogy a már betelepült befektetések regionális kisugárzó hatása
növekedjék.
 VI. Versenyképesség fogalma

- nehezen definiálható fogalom, nincs egységes meghatározása a közgazdaságtudományban

- a piaci versenyben elért sikerekhez kapcsolódik ( a vállalatoknál az ületi sikeresség, az országok
esetében a gazdasági növekedés szinonimája)
- az egyes piacok egyedi sajátossága ill. a verseny eltérő szintjei miatt a versenyképességnek
minden esetben különböző jellegzetességei lehetnek
Versenyképesség értelmezési szintjei:
- nemzeti
- vállalati
- regionális (esetleg városok közötti)

Nemzetek versenyképessége:
Rapkin: az ország tud-e nemzetközileg piacképes termékeket és szolgáltatásokat hatékonyan
előállítani
egyes kutatók ezt a jövedelem és életszínvonal tartós növelésének képességével is kiegészítik
Krugma ill. Porter -> országok esetében nincs értelme versenyképességről beszélni: amit ez alatt
értenek, az a termelékenységi szintet írja le
kínálat oldali felfogás: relatív magas tényezőjövedelem elérése és magas foglalkoztatási szint
fenntartása. mérése: egységnyi munkaerőköltség (ULC)
keresleti oldal: a piaci részesedés növelése a hazai és nemzetközi piacokon. mérése: az import
exportfedezettségi mutatója; az export relatív egységérétékének mutatója

Legversenyképesebb országok (GCI index): Svájc, Svédország, Szingapúr, USA, Németország, Japán

Vállalatok versenyképessége:
- piaci versenyben való pozíciószerzés, illetve helytállás képességét jelenti az egyes
vállalatok között
- piaci részesedés és jövedelmezőség növelését, az üzleti sikerességet jelenti
- kínálati oldal: az alacsonyabb fajlagos tényezőköltségek előnyt jelentenek a
versenytársakkal szemben
- keresleti oldal: a versenyképesség a piaci részarányváltozással fejezhető ki

Regionális versenyképesség:
a globális folyamatok következtében a versenyképesség regionális szinten is értelmezhetővé vált + a
régiók versenyképességét javító gazdaságfejlesztési elképzeléseket kell kidolgozni
- a gazdasági tevékenységek nagy részénél földraji koncentráció figyelhető meg (Krugman)
- a vállalati versenyelőnyök az országon belül csak néhány térséghez köthetők (Porter)

Fogalom: a régiók képessége relatív magas jövedelem és relatív magas foglalkoztatottsági szint
létrehozására
Mérése: egy főre jutó regionális GDP és annak növekedése
regionális munkatermelékenység és annak növekedése
regionális foglalkoztatottsági ráta és változása
Mutatók: GDP, bruttó hozzáadott érték, foglalkoztatottak száma, ledolgozott órák száma, népesség,
high-tech ágazatokban foglalkoztatottak száma, összes tanuló száma, beruházások száma,
munkabérek, K+F kiadások
Porter rombusz modellje.

a globalizáció és az erősödő verseny következtében megnőttek a vállalati méretek, a K+F költségek, a

vevőknek az egyes cégek rugalmasságával, teljesítőképességével kapcsolatos igényei
információtechnológia csökkentette a beruházások kapcsolatspecifikusságát
- vállalati határok elmosódása: nem az egyes vállalatok, hanem a termékeik (szolgáltatásaik)
mögött álló ellátási láncok versenyeznek egymással. gyakran egymástól független vállalatok, amelyek
bizonyos kapcsolatokban úgy viselkednek, mintha egy vállalat lennének (közös fejlesztések, közös
képzések, közös marketing stb.)

A rombusz egy adott iparág versenyelőnyeire ható lokális környezet elemeit rendszerezi
Arra a kérdésre keresett választ, hogy miért koncentrálódnak földrajzilag olyan iparágak is, amelyek
vonatkozásában ez nem nyilvánvaló (pl. mert nem nyersanyagigényesek). Porter az általa kidolgozott
modellben négy tényezőt különített el az iparágak földrajzi koncentrálódásának okaként:
• a kapcsolódó és a támogató, kiszolgáló iparágak jelenléte, szolgáltatási kínálatuk
azok a vállalatok, amelyek a bemeneti termékeket szállítják
• a termelési tényezők és viszonyai;
a vállalati inputokat jelentő erőforrások és a termékek áramlását lehetővé tevő kiszolgáló egységek
összessége (általános vagy egyedi bemeneti tényezők)
• az iparág szerkezete, az iparág vállalatai által jellemzően követett stratégia;
a hazai cégek közötti versengés elősegíti a globális versenyben való helytállást. A többszereplős
belföldi piacon a cégek rivalizálása ösztönző hatású.
• a helyi keresleti jellemzők.
a kereslet mennyiségi mutatóinak van jelentősége, de a helyi kereslet minőségi jellemzői még
fontosabbak

A fenti négy elem együttese, egymásra hatása határozza meg a vállalat helyi gazdasági előnyeit,
amennyiben létezik a térbeli koncentráció és a folyamatos megújulás (innováció).
VII. Területi tőke fogalma. A területi tőke elemei, szerepük a regionális gazdaság fejlődésében

A területi tőke egy földrajzi térség esetében a gazdasági értéktermeléshez kapcsolódó anyagi és nem
anyagi, közvegyes vagy magántulajdoni formában lévő, a térbeli együttességből eredően egymással
különböző kombinációkat, s így egyedi struktúrákat alkotni képes endogén jellegű tényezők
összessége.

Minden régió egyedi területi tőkével rendelkezik, mely alapvetően különbözik más régiókétől, és
bizonyos beruházások a tér egy pontján magasabb megtérülést tesznek lehetővé, mint a tér bármely
más pontján, mert jobban illeszkednek a területhez, hatékonyabban hasznosítják annak eszközeit,
lehetőségeit.

Egy adott régió materiális és immateriális tőkejavainak összesége, azok nagysága és minősége, a
tőkefajtás regionális megoszlása.

- anyagi tényezők (látható, materiális): terület földrajzi elhelyezkedése, nagysága,

természeti erőforrásai, éghajlata, hagyományai, életminősége, méretgazdaságossági
előnyök, üzleti inkubáció, ipari körzetek, a tranzakciós és szállítási költségek
csökkentését lehetőév tevő üzleti hálózatok
- nem közvetített kölcsönös függőségek (láthatatlan): befogadó készség, a gazdasági
szereplők együttműködését elősegítő informális szabályok és szokások, kölcsönös
segítségnyújtás és szolidaritás
- megfoghatatlan tényezők (immateriális) : a térség formális intézményei, szabályai és
szokásai, a kreatív és innovatív helyi termelők, kutatók és politikusok

Szükséges feltárni a területi tőke érvényesülési lehetőségeit a konkrét terület- és

településfejlesztésben, a területi tervezésben és a helyi stratégiaalkotásban

Alkalmazása: a régió számára segít koncepciót alkotni a rendelkezésre álló tőkejavak kihasználásáról,
az endogén fejlődés kapacitásának bővítéséről. Hosszú távon elősegíti a kohéziót, a közösségi
integrációt, fejlődési pályára állítja a gazdaságot, nagyobb valószínűséggel növekszik a
versenyképesség és a jólét.

Területi tőke elemei:

- közjavak és források (anyagi tőke és infrastruktúra)
- köztes, vegyes rivalizáló javak (magán és köztulajdonú tőkeformájú műszaki
berendezések, kommunikációs rendszerek, úthálózat, kulturális örökség)
- privát állandó tőke és tőkehasználatidíj-köteles javak
- társadalmi tőke (mozgósítható humán kapcsolatok)
- kapcsolati tőke (a gazdasági szereplők kooperációjában nyilvánul meg)
- humán tőke (+kulturális tőke)
- ügynökségek a K+F transzferére
- kooperációs hálózatok
- kapcsolati magánszolgáltatások