Esszék

1952-73

1973-93

1993-2003

Gazdasági és regionális unió 3 szakasza

Regionális politika

Fogalma:

 a területrendszer működésébe történő tudatos beavatkozásokat jelenti

• célja az egyes területek fejlettségbeli eltéréseinek korrigálása, az elmaradott, leszakadó
térségek felzárkóztatása
• Mo-n inkább a területfejlesztés fogalmat használják, ami ugyanazt jelenti
• alkalmazásának alapvető feltétele, hogy a területi jellem-zőket számszerűsítsük,
összehasonlíthatóvá tegyük
(pl.: egy főre jutó GDP, munkanélküliségi ráta)
• el kell határolni mind a településfejlesztés, mind a terület-letrendezés fogalmától
• a regionális politika önálló szakpolitika
• sokszereplős politika (a központi kormányzat mellett: helyi önkormányzatok, vállalkozások,
non-profit vagy érdekvé-delmi szervezetek, állampolgárok is)
• a regionális politika jelentősége, a hozzá rendelt intéz-mény- és eszközrendszer országonként
más és más
Célja:
• növekedési cél
• stabilitás, fenntarthatósági cél
• kiegyenlítő, jóléti cél
• környezeti célok
Eszközei:
• pénzügyi ösztönzők
pl. tőkejuttatások, költségvetési támogatások, kedvezményes hitelkonstrukciók, kamat- és
adókedvezmények, gyorsított értékcsökkenési leírás
• központi szabályozás
pl. területi tervezés, programozás, állami vállalatok alapítása, intézményrendszer
decentralizálása, növekedési pólusok, fejlesztési területek kijelölése
• infrastrukturális beruházások
pl. közlekedési hálózat, ipari parkok kialakítása, K+F kapacitások, gazdasági - pénzügyi
szolgáltatások kiépítése, szakemberképzés

NUTS rendszer-TERÜLETI EGYSÉGEK STATISZTIKAI NOMENKLATÚRÁJA

Alapelvek:
– Előnyben részesítette a már intézményesített,
- általában közigazgatási - határokat.
– A területi egységek általános, nem specifikus jellemzőit részesíti előnyben, emiatt a lokális szint
háttérbe szorul.
– Ötszintű hierarchikus rendszer. 3 regionális szintet (NUTS 1., 2., 3.) és 2 lokális szintet (NUTS 4.,
5.,) különít el.
Célok:
– Az Unió területi statisztikai adatgyűjtésének alapja lett az 1970-es évektől.
– Alapját képezi a társadalmi-gazdasági elemzéseknek.
• NUTS 1. : a nemzeti-regionális
• NUTS 2.: a regionális
• NUTS 3.: a komplex gazdasági elemzés számára megfelelő méretű régiók
– A közösségi regionális politika keretében a NUTS rendszert alkalmazzák a Strukturális Alpokból
való támogatás odaítélésére
A magyarországi NUTS szintű beosztás
• NUTS 0: ország
• NUTS I : országrész (egységek száma: 3)
• NUTS II : tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7)
• NUTS III : megye (főváros); (egységek száma: 20)
• NUTS IV (LAU 1) : statisztikai kistérség (egységek száma: 150)
• NUTS V (LAU 2-): település (egységek száma: 3135)
Magyarország NUTS 2 régiói
 Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye
 Közép-Dunántúl: Fejér-megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém-megye
 Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye
 Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye
 Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye
 Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
 Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye

Norvégia kapcsolata az Eu-val

Norvégia csatlakozási kérelmét többször benyújtotta a kormány, de a norvég nép kétszer is leszavazta

a tagságot (1972. szeptember 25. és 1994. november 28.).

Törökország kapcsolata az Eu-val

Törökország formális csatlakozási kérelme az Európai Közösséghez 1987. április 14-
i keltezésű. Törökország 1963 óta társult tagja az Európai Uniónak ('63-ban még az Európai Gazdasági
Közösséggel lépett ilyen kapcsolatra, melyből az Európai Közösség, majd az EU lett), illetve 1949 óta
tagja az Európa Tanácsnak. Alapítása óta tagja az 1961-ben létrehozott Gazdasági Együttműködési és
Fejlesztési Szervezetnek(OECD) illetve alapító tagja 1973-ban létrehozott Európai Biztonsági és
Együttműködési Szervezetnek (OSCE). 1992 óta társult tagja a Nyugat-európai Uniónak, 1995-ben
pedig vámunióra lépett az EU-val. Az Unió Törökország csatlakozási kérelmét 1999. december 14-én,
az Európai Tanács Helsinkiben tartott soros értekezletén „ismerte el” hivatalosan. A
tárgyalások 2005. október 3-án kezdődtek, befejezésük – és Törökország uniós csatlakozása – pedig
vélhetően még a következő évtized vége (~2020) előtt megtörténik, de leghamarabb 2013-ban. Habár
az EU szerint a csatlakozási tárgyalások legalább 15 évig tartanak még, Ankara 2013-at tűzte ki maga
elé a csatlakozási feltételek teljesítésére.

4 alapszabadság
Az Európai Unió Egységes Piaca olyan gazdasági térséget jelöl, ahol biztosított az áruk, a tőke, a
szolgáltatások és az egyének szabad áramlása, más néven „négy alapszabadság”.

1. Az áruk szabad mozgása azt jelenti, hogy a tagállamok között nincsenek belső vámok, vagy
azokkal azonos hatású díjak, és egyik tagállam sem vethet ki magasabb adókat egy másik
tagország termékeire, mint a hazai termékekre. Emellett a nem tagállamokkal szemben az Unió
közös vámokat alkalmaz. Az Unió területére bármely külső országból behozott termék esetén – a
belépés helyétől függetlenül – egyforma vámot kell fizetni. Ha egy ilyen termékre egyszer már
megfizették a vámot, az ezután szabadon átvihető bármely másik tagállamba. (Érdemes
megemlíteni, hogy a vámból származó bevételnek csak 25 százaléka kerül a beszedő országhoz –
mint adminisztratív költség – a többi az EU közös költségvetését illeti.)
2. A tőke szabad mozgása biztosítja, hogy a pénzátutalások, befektetések, kifizetések,
értékpapírok, stb. korlátozások nélkül mozoghassanak mind a tagállamok között, mind a
tagállamok és a külső országok között.
3. A szolgáltatások szabad nyújtása azt jelenti, hogy bármely tagállam magánszemélye vagy
magáncége nyújthat különböző szolgáltatást egy másik tagállam lakosának, vállalatának, illetve ez
utóbbiak szabadon átutazhatnak bármely országba, és ott igénybe vehetik a helyi szolgáltatásokat.
4. A személyek szabad mozgása biztosítja, hogy az unió polgárai szabadon utazhassanak bármely
tagországba, ott letelepedhessenek, munkát vállalhassanak vagy különböző szolgáltatásokat
nyújthassanak. Nagyon fontos a diszkrimináció tilalma, a más tagországból érkezett személyekre
(például munkavállalóra) ugyanazok a jogok (de kötelességek is) vonatkoznak, mint az adott
tagország állampolgárair

Belső piac lépcső fokai, kialakítása

Fogalma: olyan terület ahol az áruk a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon, korlátozások
nélkül mozoghatnak és emellett a fizikai, technikai pénzügyi és adminisztratív korlátozások is le lettek
bontva

Egységes belső piac

- több a közös piacnál, mivel a vámok és a mennyiségi korlátozások mellett a termelési

tényezők mozgását akadályozó egyéb tényezőket is felszámolják
- pl.:
o fizikai (határformalitások)
o pénzügyi (adózási, költségvetési szabályok)
o technikai
 Balassa féle fokozatok külön-külön akár pl. vámunikó
Kereskedelmi integráció: Kereskedelmi integrációról akkor beszélünk, ha az integrációban részt vevő
országok az egymás közötti kereskedelmi kapcsolatokban csökkentik a diszkriminációt. A
kereskedelmi integrációnak különböző fokozatai vannak: vámkedvezmények, szabadkereskedelmi
övezet, vámunió, közös piac, és gazdasági unió. Például Dánia Svédországra vámkedvezményt ró ki a
fakereskedelemre és cserébe Svédország is kedvezményt ad valamire.

Vámkedvezmények

A kereskedelmi integráció legalacsonyabb foka, mikor az országok az egymás közötti

kereskedelemben bizonyos, előre meghatározott termékek esetén a vámokból bizonyos mértékű
kedvezményt adnak.
Szabadkereskedelmi övezet

A kereskedelmi integráció azon fajtája, mikor a részt vevő országok egymás között nem alkalmaznak
vámokat, de közös külső vámot vagy egyéb védelmi eszközt sem alkalmaznak.
Vámunió

A kereskedelmi integráció magasabb foka, mikor a részt vevő országok, amellett, hogy egymás között
vámoktól mentesen kereskednek, harmadik országok felé közös vámokat alkalmaznak.
Közös piac

A kereskedelmi integráció magasabb foka, ahol a részt vevő országok vámunióban állnak és emellett a

gazdasági faktorok (áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő) az országok között szabadon áramlanak.

Belső piac kialakulása, lépcsőfokai

- Az Európai Unió (EU) belső piaca olyan egységes piac, ahol biztosítva van az áruk, a szolgáltatások,
a tőke és a személyek szabad mozgása, és ahol az európai polgárok szabadon élhetnek, dolgozhatnak,
tanulhatnak és vállalkozhatnak.

- 1993-as létrehozása óta az egységes piac nyitottabb lett a versenyre, új munkahelyeket hozott létre,
és csökkentett számos, a kereskedelmet korlátozó akadályt. A két részben - 2011-ben és 2012-ben -
előterjesztett egységes piaci intézkedéscsomag javaslatai arra irányulnak, hogy a foglalkoztatás
fellendítése és az európai vállalkozásokba fektetett bizalom növelése érdekében még jobban
kihasználjuk az egységes piac kínálta lehetőségeket
 Európai unio, európai unio tanácsa és európai unió bizottság
Európai Unio:

- Az Európai Unió (röviden EU) egy túlnyomórészt Európában található, 28 tagállamból álló
gazdasági és politikai unió. A regionális integráció iránt elkötelezett szervezetet 1993. november 1-jei
hatállyal hozta létre az 1992. február 7-én aláírt Maastrichti szerződés az Európai Gazdasági Közösség
alapjain

- Az EU egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek,
áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását

- Közös politikát folytat a kereskedelem mezőgazdaság, halászat, valamint a regionális fejlesztés

területén.

- Tizennyolc tagállamban közös fizetőeszközt is bevezettek, az eurót; ezek az országok alkotják az

eurózónát.

- Nemzetközi szervezetként az unió működésében a nemzetek fölöttiség és a kormányköziség jegyei

keverednek

- A döntéseket egyes területeken a tagállamok közötti tárgyalások alapján hozzák, míg más területek
független, nemzetek feletti intézmények felelősségi körébe tartoznak, ahol nem szükséges a
tagállamok teljes egyetértése.

- Az EU fontos intézményei és szervei között található az Európai Bizottság, az Európai Unió

Tanácsa, az Európai Tanács, az Európai Bíróság és az Európai Központi Bank. Az Európai Parlament
tagjait öt évre választják a tagállamok állampolgárai, akik egyben európai uniós polgárok is.

 Európai Unio Tanácsa: Az Európai Unió Tanácsa (=Tanács= Miniszterek Tanácsa) az EU

legfőbb döntéshozó testülete.
 Feladatai:
-Európai jogalkotás
-A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása
-Nemzetközi megállapodások megkötése
- költségvetés elfogadása
-Az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának kidolgozása az Európai Tanács által felállított
körvonalak alapján
-A nemzeti bíróságok és rendőri erők közötti együttműködés koordinálása bűnügyekben
-A Tanács a tagállamokat képviseli, értekezletein egy-egy miniszter képviseli az Unió minden
egyes nemzeti kormányát. Az, hogy melyik miniszter ez, a napirenden lévő témáktól függ.
 A Tanács összetétele:
o Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa
o Gazdasági és Pénzügyi Tanács
o Bel- és Igazságügyek
o Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács
o Versenyképességi Tanács
o Közlekedési, Távközlési és Egészségügyi Tanács
o Környezetvédelmi Tanács
o Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács
 Van még:
 o Európai Tanács: az EU állam- + kormányfőinek rendszeresen tanácskozó testülete; az
Unió fejlődéséhez szükséges impulzusokat ad, rögzíti a fejlődés általános politikai
célkitűzéseit. Az állam-, ill. kormányfők által egyhangúan hozott politikai döntéseket
az Európai Unió Tanácsa önti jogi formába.
o Európa Tanács: 1949-ben alakult kormányközi szervezet, fő célja, hogy védelmezze az
emberi jogokat.

 Európai Unió Bizottsága: A bizottság szó 2 értelemben használatos:

-Először: jelöli a Bizottság tagjait, akiket a Parlament és a tagállamok neveztek ki azért, hogy
vezessék az intézményt, és döntéseket hozzanak. Új Bizottságot 5 évente állítanak fel. Európai
Bizottság: a közös érdekek képviselete → uniós tagországonként 1 biztos, össz. 27 független tag
 Jogorvoslatokat fogalmaz meg
 Végrehajtó szerv
 A szerződések őre
 Képviseli az EU-t nemzetközi színtéren
A jelenlegi Biz. Hivatali ideje 2010-ben kezdődött, elnöke José Manuel Barroso, M.o. részéről Andor
László lát el biztosi feladatokat, foglalkoztatási és szociális ügyekért felel.

Külügyi és biztonságpolitikai képviselet: a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével létrejött új pozícióba,

az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselőjének, az EU „külügyminiszterének” a brit
politikus, Chaterine Ashton brit politikust, korábbi kereskedelmi biztost választották meg.

-Másodszor: a Bizottság kifejezés jelöli magát az intézményt és annak állományát. A Biz. Állománya
főigazgatóságokba (DG), ill. „szolgálatokba” szerveződik. Minden főigazgatóság egy speciális
területért felelős, élén a főig. Áll, aki beszámolással tartozik az egyik biztosnak.

Általánosan a regionális politikáról

A regionális politika középpontjában az Európai Unió régiói és városai állnak. Célja, hogy stratégiai
beruházások révén elősegítse a gazdasági növekedést és az életminőség javulását. A regionális politika
egyúttal eszközül szolgál ahhoz, hogy az Európai Uniót alkotó országok – a kevésbé fejlett régióknak
nyújtott támogatás formájában – kifejezésre juttassák szolidaritásukat.

Az EU regionális politikája keretében nyújtott finanszírozás az alábbi 4 kiemelt cél

megvalósítására irányul:

- A kutatás és az innováció előmozdítása

- Az információs és kommunikációs technológiák fejlesztés

- A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása

- Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kiépítése.

Ezek az alapelvek kötődnek a regionális politikához:

 Koncentráció: a legfontosabb területeken együtt kell felhasználni a különböző alapokból

származó forrásokat

 Programközpontú megközelítés: középtávú fejlesztési programok készítése különálló

projektek helyett
  Partnerség: a programok előkészítésében, a döntésekben és megvalósításban megosztja a
felelősséget az EU Bizottsága, nemzeti kormányok és a helyi szervek között

 Addicionalitás (társfinanszírozás): az EU által nyújtott támogatás csak pótlólagos, kiegészítő

jellegű, nem a nemzeti támogatások helyett adják; a program finanszírozásában a nemzeti
kormánynak, helyi önkormányzatnak is részt kell vennie

Közös agrárpolitikai problémái, kialakulása

Közös agrárpolitika kialakulása: Amikor a Római Szerződés 1958-ban létrehozta a közös piacot, az
alapító 6 tagállamban a mezőgazdaságot erőteljesen befolyásolták az állami beavatkozások. Annak
érdekében, hogy a mezőgazdasági termékek a mezőgazdasági ágazatba való állami beavatkozás
fenntartása mellett bevonhatók legyenek az áruk szabad mozgásába, a közös piaccal
összeegyeztethetetlen nemzeti intervenciós mechanizmusokat el kellett törölni, és helyettük közösségi
szinten kellett létrehozni intervenciós mechanizmusokat: ez volt a KAP létrejöttének alapvető oka.

Közös agrárpolitika célkitűzései:

1. a mezőgazdasági termelékenység növelése a műszaki fejlődés előmozdításával, valamint a

termelési tényezők, így különösen a munkaerő lehető legjobb hasznosításának biztosításával;

2. a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása;

3. a piacok stabilizálása;

4. az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása;

5. elfogadható árak biztosítása a fogyasztók számára.

Mi a lényege az 1992-es KAP-reformnak?

• az ártámogatási politikáról a farmerek közvetlen támogatására helyezi a hangsúlyt, anélkül, hogy az

ártámogatást megszüntetné.

• a jövedelem-kiegészítés 100%-os

• kötelező földkivonás (5-15%)

Milyen kísérő intézkedések kapcsolhatók a ’92-es KAPreformhoz?

1. Agrár-környezetvédelmi gazdálkodás

2. Mezőgazdasági területek erdősítése

3. Korai nyugdíjazás

Schengeni egyezmény
A schengeni egyezményt harminc éve, 1985. június 14-én írta alá az Európai Közösségek öt
tagállama. A luxemburgi Schengenben, a Mosel folyón álló Princesse Marie-Astrid hajó fedélzetén
szignálta Németország, Franciaország, valamint a három Benelux-állam: Belgium, Hollandia és
Luxemburg. A megállapodás célja az volt, hogy egyszerűsítsék állampolgáraik ellenőrzését a közös
határokon belül. A végrehajtási eljárásokat is tartalmazó egyezmény 1995. március 26-án lépett
hatályba.

Kül és biztonságpolitika általános jellemzése

A közös kül- és biztonságpolitika célja:

- az Unió közös érdekeinek, értékeinek és függetlenségének megőrzése;

- nemzetközi együttműködés elősegítése a béke megőrzése és a biztonság megerősítése céljából
- emberi jogok és az alapvető szabadságjogok biztosítása
- demokrácia, jogállamiság fejlesztése.

Jellemzői:

- Kormányközi alapú együttműködés, ahol a tagállamok kormányai, illetve a Tanács

intézményei játszanak meghatározó szerepet a politika irányításában
- A közös kül- és biztonságpolitika külső képviselete és megjelenítése a külügyi és
biztonságpolitikai főképviselő és az ő tevékenységét támogató Európai Külügyi Szolgálat
(EKSZ) feladata
- legfőbb eszköze az Európai Tanács által meghatározott általános iránymutatások, valamint a
Tanács által elfogadott határozatok.
- A döntések általában konszenzussal születnek

Bel és igazságügyi együttműködés fejlődése

Lisszaboni szerződés

Aláírás dátuma : 2007. december 13.

Hatálybalépés dátuma : 2009. december 1.

Cél : az EU demokratikusabbá és hatékonyabbá tétele, valamint annak biztosítása, hogy képes legyen
jobban, egységes fellépés keretében kezelni a globális problémákat, például az éghajlatváltozást.

Főbb változások : az Európai Parlament hatáskörének kibővítése, a tanácsi szavazási eljárások

módosítása, polgári kezdeményezés , az Európai Tanács állandó elnöke, új külügyi főképviselő, új
uniós diplomáciai szolgálat.

A Lisszaboni Szerződés meghatározza, hogy mely hatáskörök:

 tartoznak az EU-hoz,
 tartoznak az EU tagállamaihoz,
 közösek.

Költségvetés általános jellemzése

- Az országok közötti erőforrás-újraelosztási rendszer legfontosabb fóruma
- Minden európai állampolgár hozzájárul az EU költségvetéséhez
- Jogszabály, amely elfogadását követően jogosultságot teremt a közösségi politikák finanszírozására
- A költségvetési keretterv 7 évre készül, a jelenlegi időszak 2007 – 2013
- A forrásokat úgy határozzák mg, hogy azok tükrözzék a politikák aktuális prioritását
- Minden kiadási előirányzatnak konkrét cél, jogi megalapozottság az alapja
- Egységesen euróban számolják el
- A költségvetés fejlődése tükrözi az EU felépítésében végbement változásokat
- Nagyjából állandó (a bruttó nemzeti jövedelem kb. 1%-a)
- 2000-től a közösségi költségvetés keretei határozzák meg a közösségi politikák alakulását

Tetszőleges szerződés
Maastrichti Szerződés (Maastricht, 1993 november 1.): 1992 február 7 -> új elnevezés: Európai
Unió. A gazdasági integráció érdekében legkésőbb 1999-ig közös európai valutát vezetnek be, s
létrehozzák az ehhez szükséges intézményeket is. Az EU-nak közös kül- és biztonságpolitikája lesz,
melynek irányairól ugyan egyhangúan határoznak, de bizonyos kérdésekben többségi döntés is lesz.
Bevezették az uniós állampolgár fogalmát és a szabad munkaerő-áramlást szélesebben értelmezve,
elhatározták a személyek szabad mozgásának teljes körű megteremtését.