Tételek Pü1 1516 1

1
(1) Közpénzügyek, pénzügyi politika, pénzügyi jog

Közpénzügyek:
Olyan pénzmozgással járó kapcsolatok, melyek legfontosabb jellemzője:
A. a pénzeszközök mozgását a közhatalommal rendelkező testületek szabályozzák (állam,
önkormányzatok)
B. közfeladatok ellátása, közszolgáltatások kielégítésének érdekében történik
C. a GDP egy jelentős részének központosításával valósul meg (bevételi oldal) elsősorban adó
fizetéssel
D. az államháztartás alrendszerei útján újra elosztásra kerül (kiadási oldal)
a. Az Államháztartás alrendszerei:
i. Központi alrendszer:
1. Állam
2. Központi költségvetési szervek
3. Törvény által ide sorolt köztestületek
4. Ezen köztestületek által irányított, köztestületi költségvetési szervek
ii. Önkormányzati alrendszer:
1. Helyi önkormányzatok
2. Helyi nemzetiségi önkormányzatok
3. Országos nemzetiségi önkormányzatok
4. a fentiek társulásai
5. Térségi fejlesztési tanácsok
6. És a fentiek által irányított költségvetési szervek
iii. (+) Társadalombiztosítás
1. Egészségbiztosítás
2. Nyugdíjbiztosítás
iv. (+) Elkülönített állami pénzalapok pl.: Nemzeti foglalkoztatási alap
(Azért (+) mert az Államháztartásról szóló törvény nem említi, de a költségvetési
törvényben szerepelnek részben vagy egészben állami pénzből gazdálkodnak)
Állami pénzek szétosztása:

Mutatók:
1. CR – centralizációs ráta: megmutatja, hogy az állam mennyi pénzt von el az állampolgároktól az
állami feladatok ellátásra.
CR = ÁHT bevételek / GDP
2. ÚH – újraelosztási hányad: megmutatja, hogy az állam mennyit oszt vissza az elvont pénzekből az
állampolgároknak, azaz mennyit költ feladatok ellátására.
ÚH = ÁHT kiadások / GDP
- Ahol mind a két mutató magas azok tipikusan a jóléti vagy a szocialista országok.
- Ha a CR > ÚH szufficit állapot (pozitív mérleg), vagyis több a bevétel mint a kiadás
- Ha a CR = ÚH null szaldó, egyensúly (pl.: az EU költségvetése kötelezően ilyen)
- Ha a CR < ÚH deficit állapot, több a kiadás mint a bevétel
- A pénzgazdálkodás (flow) dimenzióit + a vagyongazdálkodás dimenzióit (stock) is ellenőrzi az ÁHT
rendszere, a közpénzügyek szabályozásával
2
- Az állami szerepvállalás jelentős mértékben változott az elmúlt évtizedek során Európában a

gyakorlati kérdés az volt, hogy az állam mennyi közfeladatot vállaljon el.
X-------------------------------------------------X------------------------------------2015
szocializmus (széles körű rendszerváltás újra erősen
feladat vállalás) (az állam lerázza magáról centralizál az állam
a sok közfeladatot –
new public managment)
- Minden államháztartási kodifikáció alapkérdése az állam által szervezett és finanszírozott

szükségletek meghatározása
- A közszükségleteket a közfeladatok finanszírozása útján lehet kielégíteni. A közszükségletek tágabb
fogalom a közfeladatoknál, minden beletartozik, amit az állam ilyennek felvállal.
- Közfeladat, közösség által finanszírozott közszükségletek csoportosítása:
o Hagyományos, másképp nem fedezhető szükségletek pl.: honvédelem, rendvédelem
o Olyan közszükségletek, ahol a szolgáltatást igénybevevők köre nem határozható meg
pontosan pl.: környezetvédelem, vagy a feladat ellátását nem lehet attól függővé tenni,
hogy a szolgáltatás valamennyi lehetséges igénybevevője egyetért –e a feladat elvégzésével
pl.: árvízvédelem, járványmegelőzés
o Feladatok, amelyeket a modern társadalmakban közfeladatnak lehet tekinteni pl.:
közoktatás ezeket többnyire alkotmányokban rögzítik
o Az állam gazdasági, politikai intervenciója: irányulhat gazdaság élénkítésre: pl.: tulajdonosi
szerkezet befolyásolásával, vagy az árak szabályozására pl.: hatósági árképzés vagy az ára
liberalizálása
- Az állam gazdasági szerepvállalásának jellege tipikusan 3 funkció szerint csoportosítható:
(MUSGRAVE-i funkciók) (államháztartás funkciói)
o allokációs funkció: az állam elosztja a feladatokat különböző kormányzati (központi, helyi)
szintek között vagy szektorálisan (Közszektor [állam, önkormányzatok], Magánszektor,
Civilszektor [alapítványok], Egyházak) pl.: Felsőoktatás költségeinek megosztása állam +
igénybevevők között (tandíj)
o redisztribúciós funkció: újraelosztás Az állam mennyit és hogyan oszt újra, vissza a
közpénzeket a különböző társadalmi csoportok és földrajzi terültek között pl.:
adókedvezmények, vállalkozásoknak járó kedvezmények
o stabilizációs funkció: makrogazdasági kérdés, ezért felelős az MNB és a kormány a vita
lényege, az inflációs célokat mennyire lehet elengedni.
Ha a gazdaságot élénkíteni akarom, az infláció lefele kell, hogy mozogjon, ha a gazdaságot
hűteni (hogy megtakarítást ösztönözzünk) az infláció fentebb kell, hogy kerüljön.
- Cél a pénz értékállóságának megőrzése árstabilitás, ez az MNB elsődleges feladata,
összefüggésben áll a munkanélküliséggel és más gazdasági tényezőkkel.
- A közpénzügyek az állami cselekvés feltételei és eszközei
- A közhatalom és a közpénzügyek csak egymással összefüggésben értelmezhetőek
- A közpénzügyek fogalma szembeállítható a magánpénzügyekkel, a reálszféra belső pénzügyi
kapcsolataival
3
- A modern piacgazdaságokban az állam a pénz és vagyongazdálkodás útján gondoskodik az állami és

önkormányzati szervek, jogszabályokban meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges
fedezetről. Ezt a gazdálkodási kört állami pénzügyeknek vagy közpénzügyeknek nevezzük.
A közpénzügyek 2 területe:
A. Közbevételek
- A közkiadások finanszírozását biztosítják
- A fiskális bevételek nagyságát a GDP vagy a GNP mutatók arányában fejezik ki (Egy adott ország
területén illetve egy adott országban belföldi illetékességűnek számító személyek által előállított
gazdasági javak pénzben kifejezve és nyilvántartva)
- 2 típusa van:
o Közjogi jellegű bevételek:
adójellegű – közvetlen állami ellenszolgáltatás nélkül beszedett összeg
díj jellegű – az állam közvetlenül is ellenszolgáltatást nyújt érte
szankció jellegű
o Magánjogi jellegű bevételek: Az állam, mint magán szereplő jut hozzájuk pl.: privatizál,
vagyont ad el.
B. Közkiadások:
- Közfeladatok finanszírozására szolgál
- 3 lehetséges alapformája van
o Költségvetési közkiadás: központi költségvetésből finanszírozott
o Biztosítási közkiadás: egészségbiztosítás, nyugdíj
o Piaci: pl.: autópálya díj, tandíj
Pénzügyi politika
A pénzügyi rendszer szabályozásának céljait és a szabályozás módszereit a pénzügyi politika határozza meg
- a pénzügyi politika meghatározott célok és eszközök és intézmények összessége
- a pénzügyi politika nem csupán a gazdaságpolitika része, hanem szociálpolitikai, környezetvédelmi,
demográfiai, stb. motivációja is van pl.: családi adókedvezmény gyerekvállalásra ösztönöz
- a kormányzati pénzügyi politika nem szakítható ki a nemzetközi összefüggésekből
- a pénzügyi politika 2 területe:
o Fiskális politika: költségvetés politika, a kormány felelős érte, az ÁHT kiadásai és
bevételeinek kialakításának folyamatát jelenti, melynek célja, hogy elősegítse a konjuktúra
ciklusok csillapítását és hozzájáruljon a magas foglalkoztatási szintű, infláció mentes
gazdaság fenntartásához.
Konjuktúra ciklus: kormányzati harc, a kormányok 4 évente váltják egymást, új
szervezetek jelennek meg illetve a hatalomra jutó kormány általában
megszorításokat vezet be, választás előtt pedig látványos beruházásokra költekezik.
Fiskális politika eszközei:
• automatikus eszközei: pl.: progresszív adózás
• diszkrecionális eszközei: pl.: adókulcs változtatás
o Monetáris politika: Funkciója: pénzkibocsátás, pénzforgalom biztosítása, a nemzeti fizető
eszköz értékállóságának védelme. Felelőse a MNB árstabilitás
minden állam pénzkibocsátási monopóliummal rendelkezik központi bankja vagy
jegybankja útján
4
cél: árstabilitás, ahol ez nincs meg az infláció túl magas lesz cél: kizárólag annyi
pénz legyen forgalomban, amennyinek van fedezete.
közvetlen eszközei: hitelplafon, kamat szabályozás (jegybanki alapkamat)
indirekt eszközei: kereslet – kínálatra hat pl.: kötelező tartalék ráta elhelyezése
Pénzügyi piacok:
- pénz kereslet és kínálat egymásra találását lehetővé tevő intézmények bank
A. Pénzügyi szufficites [több pénze van, mint amennyit el akar vagy tud költeni]
B. Bank (közvetítő)
C. Pénzügyi deficites [pénzre van szükséges]
A-----B----C
Pénzügyi jog:
- pénzügyi rendszert szabályozó normák összessége
- ide tartozik a stock és a flow
- pénzügyi jogtudomány foglalkozik vele pl.: ÁHT jog, számviteli jog, pénzügyi piacok joga
(2) A közszektor, a kormányzat szerepe a közpénzügyekben: általában

és a társadalmi csapdák példáján keresztül
Közérdek:
Fejlődése: közvetlen demokrácia később lehetetlenné vált közvetett demokrácia (képviseleti
demokrácia)
Közérdek meghatározásai:
- piacgazdasági fogalma: az ami az egyének számára hasznosságot hoz
- Bentham és Mill: A közérdek olyan tevékenységek során valósul meg, amelyek a leginkább
szükséges terményeket a legnagyobb számban állítják elő. Azonban nehéz meghatározni azt, hogy
kinek és mely módon hasznos egy kormányzati tevékenység. Megalkották a hasznosság elvét: az a
jó politika, ami többlet hasznot hoz (utilitarizmus).
- Holcombe: a köz érdekében cselekszik bármelyik politika, amely a társadalmi öszhasznot növeli.
Minden egyén hasznát össze kell adni ezzel probléma: a rabszolgatartás az elmélete alapján
felfogható tiszta hasznossági elven.
Pareto optimum: A jólétet növeli minden olyan cselekvés, amely a gazdaságnak legalább egy szubjektumát
kedvező helyzetbe hozza, de senkinek nem rontja a helyzetét. Ideál tipikus állapot, a valóságban nem
létező. Feltételei:
- a termékek és szolgáltatások allokációja a fogyasztók maximális kielégítettségét eredményezi.
(Akkor teljesülne, ha egy fogyasztó jobb helyzetbe kerülése nem idézné elő egy másik fogyasztó
helyzetének romlását. pl.: családi adókedvezmény)
- a termelési tényezők termékek és szolgáltatások közötti allokációja a termelés költségének
minimalizálását eredményezi. (Akkor teljesülne, ha egyetlen termék termelésének növekedése,
nem idézné elő más termék termelésének csökkenését. )
- a termelés hozamát maximalizálni kell.
A valóságban sosem érhető el, hogy a három feltétel egyszerre teljesüljön. Ameddig az egyén érdeke úgy
érvényesül, hogy közben egy másik egyén érdekét sem sérti, addig a közérdeket szolgálja.
5
Ha a közpénzügyi döntés nem károsít senkit és előmozdítja legalább 1 ember érdekét, akkor a
kormányzatnak folytatnia kell ezt a politikát, addig amíg az előny tovább növelése valakinek kárt nem okoz.
Ez lenne a „mindenki nyer” állapot, ami lehetetlen, tehát egy pénzügyi politikai döntésnek mindig lesznek
nyertesei és vesztesei.
Kaldor – Hicks kritérium:

- Ha a nyertesek többet nyernek, mint amennyit a vesztesek veszítenek, akkor a nyertesek
kompenzálhatják a veszteségeket. (állam kompenzál)
- A kormány feladata, hogy kompenzálja a veszteségeket az állampolgárok felé.
Wagner – törvény:
- A növekvő társadalmi igények miatt megfigyelhető az a tendencia, hogy az állami szerepvállalás is
folyamatosan növekszik.
-
Társadalmi csapdák:
- játékelméletek (lásd Hankis Elemér hasonló című könyve)
- társadalmi csapda: mindannyian önérdekeik optimális érvényesítésére törekszenek, végül külön –
külön és együttesen is rosszabbul járnak, mintha érdekeiket egyeztették volna.
- 4 csapda:
1. csapda: Közlegelők tragédiája: van egy falu, van egy közlegelő, van egy szabály, minden gazda 1 tehenet
hajthat ki a legelőre, mert véges a legelő kapacitása. Akad aki rájön, hogy ha 2 tehenet hajt ki, nagyobb
haszna lesz dezertőrök. akik betartják a szabályt kooperálók. Kooperálók <> dezertálók közti ellentét.
Egyre többen lesznek a dezertálók. Előbb a kooperálók járnak rosszabbul, mert fogy a legelő és nekik nem
nő a haszna, majd a dezertálók haszna is kevesebb lesz, mert ahogy egyre több a dezertáló, egyre fogy a
legelő és nem jut annyi fű.
- ellentmondás: minden egyén érdeke, hogy ő saját maga több tehenet hajtson ki és mindenki más
csak 1 tehenet.
- következmény: minél többen dezertálnak, annál jobban csökken a fű, végül a dezertálók haszna is
csökken. végül a közlegelő kipusztul.
- túlhasználat – következmény (következtetés): a közösségnek a megelőzés érdekében mindig új
szabályokat kell felállítania
- pénzügyi példa: belvárosi parkolás – több személyautó – túlhasználat – döntés: díjfizetés
bevezetése (bevétel) – felfestik, kijelölik a parkoló zónákat (szabályozás)
2. csapda: Fogoly dilemma:
A rendőrség elfog 2 elkövetőt, akikre nem tudják teljes mértékben, minden kétséget kizáróan rábizonyítani
az elkövetett bűncselekményt, csak azt, hogy valamit elkövettek, ezért külön – külön kihallgatják őket, az
elkövetők egymással nem kommunikálhatnak közben és a következő ajánlatokat teszik fel nekik egyenként:
a. Ha te bevallod és a társad tagad te 0 évet kapsz, ő 10 évet
b. Ha ő vall, te tagadsz ő 0 év, te 10 év
c. Ha mind a ketten bevalljátok egyformán 5 – 5 év mindenkinek
d. Ha senki nem vall 2 – 2 év fejenként ( mert nincs ugye teljes bizonyító erejű bizonyíték)
Az egyik elkövető szemszögéből:
- A legrosszabbul akkor járok, ha én nem vallok, de a másik igen.
- A legjobban akkor járok, ha én vallok, de ő nem.
- Együtt a legjobban akkor járunk, ha egyikünk sem vall.
6
Követhető stratégiák:
1. Zéró összegű játszma: ha az egyik nyer, a másik veszít.
- Az egyik csak a másik rovására nyerhet – 0-10 vagy 10-0 év
- Nem lehet minden helyzet zéró összegű játszma pl.: Balaton átúszás (ha én átúszom, attól még más
is átúszhatja), vagy költségvetési előirányzatok átcsoportosítása (ha valamire többet költenek, attól
még másra is költhetnek), vagy vizsgán ötöst szerezni (ha én ötöst kapok, attól még más is kaphat)
2. Minimax stratégia: Minimalizálni igyekszem a maximális veszteséget. Abból kell kiindulni, hogy a
másik is vallani fog, mert ő is hasonlóan gondolkozik, mint én. Így lesz 5 – 5 év.
3. Haszon maximalizáló vagy kooperáló stratégia: Az együttes haszon kooperálással maximálható, de
ehhez nagy fokú bizalom kell (másikban meg kell bízni). 2 – 2 év lesz az eredmény. Pénzügyi példa:
költségvetési döntéseknél – a képviselők a saját fizetésük emelését mindig megszavazzák.
3. csapda: Hiányzó hős: két sávos autóúton leesik egy kemping ágy egy arra haladó kocsiról, az tovább hajt,
az ágy ott marad az úton és elzárja az egyik sávot. Abban a sávban haladó kocsiknak kerülgetni kell, ezért
lassabban haladnak, de lassítja a forgalmat a szembe jövő sávban is, mivel azoknak is fékezni kell a
kerülgetők miatt. Dugó alakul ki. Az emberek türelmetlenek. Akik még nem tudják mire kell várni idegesen
várakoznak. Akik már túlhaladtak a kemping ágyon azok örülnek és gyorsan tovább hajtanak, ahelyett, hogy
bárki is félre állna és lehúzná az ágyat az útról, amivel mindenkinek jobbat tenne, hiszen a forgalmi akadály
megszűnne. Aki lehúzná a kemping ágyat az útról ő a (hiányzó) hős.
- Tanulság - jelenség: a közösség tagjait valami megakadályozza, hogy valamit megtegyenek, ami a
közösség és az egyén számára is hasznot jelentene és tőle minimális (az egyéntől) minimális áldozatot
követelne.
- Akkor a legveszélyesebb, ha az emberek felelőssége minimális. Pl.: adócsalás esete (miért pont én ne
csaljak, ha mindenki más is csal).
4. csapda: Szaladok a pénzem után: Eladok 1 dollárt 2 játékos között egy árverésen. Játékszabály:
1. Az kapja az 1 dollárt, aki túllicitálja a másikat
2. A tétet mindig 25 centtel lehet emelni
3. A győztes és a vesztes is megfizeti nekem a licitet záró legmagasabb licit összegét
eredmény: (kísérlet) az emberek gondolata az, hogy mindig nagyobb veszteséggel jár kiszállni, mint
rálicitálni a másik ajánlatára. De az elnyerhető 1 dollárhoz képest mindkét játékos veszteséget fog realizálni,
mindig úgy ér véget a kísérlet, hogy mind a kettő ráfizet. Pl.: Fegyverkezési verseny, házastársak vitája,
adósságspirál egyik hitelből fedezi a másikat, úgy hogy végül sokkal nagyobb adóságot halmoz fel, mintha
az első fizetésképtelen pillanatban „szállt volna ki” és nem vett volna fel újabb hitelt.
(3) Jogforrási rendszer a pénzügyi jogban

1) Alaptörvény
XXX. cikk
(1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki
hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.
(2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a
gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.
7
36. cikk
(1) Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a
központi költségvetés végrehajtásáról.
(3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a
Kormányt az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.
(5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés
csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai
össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.
• Külön fejezetek (cikkek) szólnak a legfontosabb állami intézményekről. => Országgyűlés,

Kormány, MNB, Állami Számvevőszék, helyi önkormányzatok stb.
• Alapvető jogok és kötelezettségek
i. Arányos közteherviselés elve: (1) Teherbíró képességének, illetve a
gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös
szükségletek fedezéséhez.
2) Törvények:
• Államháztartásról szóló törvény 2011. évi CXCV. törvény
• Helyi adókról szóló törvény 1990. évi C. törvény
• SZJA törvény 1995. évi CXVII. törvény
• Társasági adóról szóló törvény
• Éves költségvetésről szóló törvény: minden év de. 31-ig kell elfogadni
• Zárszámadásról szóló törvény: a költségvetés végrehajtásának ellenőrzése
3) Rendelet
• Kormány
• Miniszteri
• Miniszterelnöki
• Helyi önkormányzati => helyi önkormányzati költségvetését rendeletben fogadják el
• MNB elnöki rendelete
• Önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete (pl.: NMHH)
4) Közjogi szervezetszabályozó eszközök - csak az alárendelt szervezetekre állapítanak meg
kötelező rendelkezéseket (nem általános jogforrások)
• normatív határozat
• normatív utasítás
+ Kúria döntései: egyedi aktusok illetve jogegységi döntések, korábbi állásfoglalások

+ Alkotmánybírósági határozatok
Alaki Anyagi Pénzügyi relevancia
Alaptörvény Országgyűlés Közpénzügyek fejezet,
XXX.fejezet (adózás)
Törvény Országgyűlés sarkalatos: Mötv., Gazdasági
stabilitásról szóló tv, Áht. tv
egyszerű többség: Adózás
rendjéről szóló tv
Rendeletek Kormány; ME; miniszterek; MNB Államháztartási tv végrehajtási
elnöke, és az általa felhatalmazott szabályait, a végrehajtásáról szóló
alelnök (jegybanki alapkamatot rendelet határozza meg
rendeletben szabályozzák);
Önkormányzat Képviselő Testülete
(helyi adók); Önálló szabályozó
szervek,
8
normatív határozat és normatív Közjogi szervezetszabályozó bírság kiszabások

utasítás eszközök pl.: NAV elnöke
Alkotmánybírósági határozatok Alkotmánybíróság végkielégítések; luxusadó
5) nemzetközi jog, EU jog

• elsőbbséget élveznek, kihatnak a belső jogra (főleg az EU-s jog)
• nk.: nemzetközi adóegyezmények: kettő vagy többoldalú nemzetközi megállapodások pl.: magyar
állampolgárok külföldi ingatlannal, vagy munkahellyel hová fizet adót Pl.: Strassbourgi Bíróság:
tulajdonjogot sérti a végkielégítés külön adója
• EU: elsődleges: alapító szerződés: Maastrichti sz. (EUsz, EUMsz: eus költségvetés eljárási szab), Római SZ.
• másodlagos: elsődleges jogforrás alapján fogadják el
o kötelező:
rendelet: általános és kötelező erejű. 966/2012: Eu, Euratom rendelet, Költségvetési rendelet:
alapelvek, eljárási szab mint a magyar ÁHT tv
határozat: címzett aktusok pl EUMsz 126. cikke alapján a túlzott hiány eljárásáról
határozatban döntenek a Tanácsban
irányelv: a célokat kötelezően határozza meg, de a megvalósítás eszközeiben hagy tagállami
szabadságot. Szenzitív kérdésekben jogharmonizációt segíti elő, nem szabályoznak le
mindent pl adóharmonizáció: áfa tekintetében előre haladott (alanya, tárgya, minimuma), de
sok tekintettben nem
o nem kötelező
o ajánlás: tagállami költségvetési politikában elfogadott ajánlások; ún Európai Szemeszter
ok: tagállami hatáskörben maradt elemek!!!
o vélemény
(4) A pénzügyi jog, az adójog és az alkotmányosság összefüggése

Pénzügyi jog:
- pénzügyi rendszert szabályozó normák összessége
- ide tartozik a stock és a flow
- pénzügyi jogtudomány foglalkozik vele pl.: ÁHT jog, számviteli jog, pénzügyi piacok joga pénzügyi
jogtudomány foglalkozik vele pl.: ÁHT jog, számviteli jog, pénzügyi piacok joga
Pénzügyi jog alkotmányossága:

• két kérdéssel foglalkozik
o milyen pénzügyi viszonyokat kell alkotmányos szintem szabályozni nincs egységesen elfogadott
álláspont az európai országok között
pl.: államadósság szabályozása bekerült az alaptörvénybe, egyes intézmények pénzügyi jogi
hatáskörei, adózás alapvető kérdései
o mit kell törvényi szinten szabályozni
garanciális szabadság miatt tv-i szintem van szab széles tv-i bázisa van a pénzügyi jognak:
közvetlen fizetési kötelezettségeket állapítanak meg
Gazdasági alkotmányosság:
• piacgazdaság biztosítékai az alaptörvényben
o a rendszerváltáskor nagy súlya volt
nem volt evidens, hogy az állami és a magántulajdoni egyenlő
kisajátítás szabályozása
vállalkozás joga, és a szerződési szabadság
9
a piaci verseny alapvető biztosítékai
Az alkotmány rendelkezései a pénzügyi jog vonatkozásában

1) Országgyűlés
Az országgyűlés fogadja el a költségvetést. A kormány készíti elő + az országgyűlés
felhatalmazza a végrehajtásra => appropriációs jog
a) Fontosabb közhatalmi tisztségek megválasztásának a joga
• ÁSZ elnöke
• Miniszterelnök
b) Az országgyűlés és az önkormányzatok kapcsolata
• Törvényalkotás (Mötv., Áht. Rendelkezései)
• Gazdasági helyzetet meghatározó törvények
- költségvetési törvény, amiben az önkormányzati támogatásokat szabályozzák
- helyi adókról szóló törvény – keretet ad a helyi adó-megállapításhoz
- Feloszlatás joga
• A területrendezési jogkört az országgyűlés határozza meg, hogy milyen területi
egységek működjenek.
c) Az országos népszavazás tárgyköréből kivett területek
• Költségvetés elfogadása
Adókkal kapcsolatos rendelkezések
Országgyűlés pénzügyi jogi hatásköre az Alaptörvényben:
• az Országgyűlés minden évben tv-t alkot a költségvetésről, és annak a végrehajtásáról (Zárszámadási tv)
előkészítés döntés végrehajtás zárszámadás
2014 2014 2015 2016
kormány Országgyűlés kormány kormány beszámol az
országgyűlésnek, és az
ogy elfogadja,
felmenti a költs
végrehajtása alól
• tárgyév: 2015 KTV
• egy évben 3 költségvetési ciklus zajlik (minden évben van költségvetési tv és zárszámadási tv)
• elvek a költségvetéshez kapcsolódóan:
o szerkezetének átláthatónak kell lennie
o azonos szerkezetűnek
o kellő részletesség
• apropriáció: felhatalmazás
o Ogy hatalmazza fel a kormányt a költségvetés egyidejű elfogadásával, a költségvetés végrehajtására
Önkormányzatokhoz kapcsolódó jogkör:

• alapvető törvényi kereteket alkotja
o támogatások: központi költségvetésben hat meg
o saját bevételek:
helyi adók: helyi adókról szóló tv
legfőbb döntést a képviselő testület hozza meg ogy feloszlathatja, ha alkotmányellenesen /
nem működik
o területszervezési jogkör
2) Kormány
• Törvénykezdeményezési jogköre van, a végrehajtásért felelős
• Rendeletalkotási joga van: szabályozó és végrehajtó funkciójuk van
Pénzügyi vonatkozások
• Költségvetéshez kapcsolódó hatáskörök (előkészítés + végrehajtás)
• Kormányprogramok / reformprogramok jelennek meg
10
- Adózási anyag benyújtása

- Nagycsaládosoknak kedvezmény
• Fiskális politika alakulása
- Fiskális: a kormány a felelős. A kormány gazdasági politikát hogyan valósítja meg, azaz
milyen célokat tűz ki, és milyen eszközökkel valósítja meg (pl. adóreform)
- Monetáris: az MNB a felelős. Gazdaságpolitikai tevékenység, az állam a gazdaságban
lévő pénzmennyiség mértékét befolyásolja => árstabilitás érdekében
• Helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése
• Dekoncentrált szervek irányítása és felügyelete
• Egyéb feladatok: egészségügy, oktatás, szociális ellátás területén.
• Nemzetgazdasági miniszternek van kiemelt szerepe
Adójog és az alkotmányosság viszonyát meghatározó elvek:

a) Általánosság: Az adózás elvileg minden természetes személyre és szervezetre kiterjed.
Eredete: a rendi kiváltságok megszüntetése.
b) Egyenlőség: Az adózás egyenlősége az egyenlő feltételek szerinti adózást jelenti. Az adózás
egyenlősége tartalmi követelmény. Az adóprivilégiumok – mentességek, kedvezmények –
tilalmát több alkotmány is rögzíti.
c) Arányosság: Az adózók vagyoni, jövedelmi egyenlőtlenségét kell az adózás általánosságának
és egyenlőség elveivel összehangolnia. Az arányossággal szemben kettős követelmény
fogalmazható meg: egyrészt a rendezés legyen alkalmas a progresszivitás (teljesítőképesség
elve) megalapozására, másrészt meg kell jelölnie, hogy milyen gazdasági forráshoz –
jövedelem, bevétel, vagyon, stb. – igazodhat az elvonás. Nem értelmezhető úgy, hogy
mindenki annyi adót fizessen, amennyit még képes elviselni.
Adam Smith négy elvet fogalmazott meg, hogy milyen legyen az adó:
• Arányos: minden ország állampolgárának, amennyire csak lehetséges, saját képességeinek
arányában kell hozzájárulnia a kormányzat kiadásaihoz.
• Meghatározott: az egyén által kötelezően fizetett adó legyen egyértelműen meghatározott, pl. a
fizetés ideje, módja, összege.
• Kényelmes: minden adót akkor vagy olyan módon kell behajtani, ami a legmegfelelőbb az
adófizető számára.
• Olcsó: minden adót úgy kell kigondolni, hogy a lehető legkisebb hatással legyen az emberek
zsebére.
Adósemlegesség
A vállalkozó szférát védi az adózás következtében eltorzuló ár- és értékviszonyoktól, az adózó
közhatalom felesleges beavatkozásától.
Diszkrimináció tilalma
Diszkriminációról akkor beszélhetünk általában, amikor a hasonló jogalanyok között az eltérő
kezelésmód önkényes. A diszkrimináció tilalma nem egyenlő azzal, hogy nem lehet különbséget
tenni az adózók csoportjai között.
Pénzügyi szükségletek fedezése
A túladózás tilalmához áll közel, a költségvetési igények kielégítése érdekében és erejéig szabad
korlátozni a magánszférát, de ez nem egyenlő azzal, hogy az adóztatás kizárólagos funkciója a
bevételek előteremtése a kiadásokhoz. (ha ez így lenne, az adózás csak fiskális funkciót jelentene.)
Káros adóverseny korlátozása
Adópreferenciákat ne lehessen adni, mert torzítja a versenyt. (Adóparadicsom: fogalmi jegyei közé
sorolják a hiányzó vagy csak névleges adókulcsokat, az áttekinthetőség és a tényleges
információcsere hiányát, valamint a valódi tevékenység megkövetelésének hiányát. Pl. pff-shore
vállalkozások; póker – Anglia)
11
Méltányosság elve: Nincs olyan felosztás, amely minden állampolgárt kielégítene.

Fizetőképesség elve: e szerint az adókat úgy kell kivetni, hogy az adózók milyen képességekkel
rendelkeznek azok megfizetéséhez. (az fizessen, aki tud fizetni)
Horizontális méltányosság: hasonló helyzetben lévő egyéneknek hasonló elbánásban kell
részesülniük.
Vertikális méltányosság: Az egyenlőtlen helyzetben lévő egyéneket egyenlőtlenül kell terhelni.
Regresszív: ha a tényleges adóráták (fizetett adó osztva a jövedelemmel) alacsonyabbak a magas
fizetési képességű csoportokban, mint az alacsonyakéban.
Progresszív: ha a tényleges adókulcsok magasabbak a magas fizetési képességű csoportokban, mint
az alacsonyakéban.
Arányos adószerkezet: ha a tényleges adókulcsok minden csoportban ugyanakkorák (egykulcsos
adó)
Haszonelv: az adóterheknek a közszolgáltatások élvezetéből kapott hasznokon kell alapulnia.
(haszon maximalizáció van) Összekapcsolja az adó-méltányosság kérdését a közösségi
költségvetési kiadásokkal.
(5) A kormányzat különböző gazdasági rendszerekben játszott szerepe

I. Előzmények
1) Machiavelli: olasz közgazdász a XVI. században. Kifejtette, hogy a szabad verseny jótékony hatással
bír.
2) Merkantilizmus: Colbert nevéhez fűződik. XIV. Lajos pénzügyi tanácsadója volt. A kereskedelemre
helyezi a hangsúlyt. Az importot behozatali vámokkal korlátozzák. Spanyolországban teljesedett ki.
3) Neo - merkantilizmus: a pozitív külkereskedelmi mérlegre helyezi a hangsúlyt.
4) Fiziokratizmus: az elsődleges értéket a földben látták.
II. Modellek
1) Klasszikus modell: a kormány gazdasági szerepének a lehető legcsekélyebbnek kell lennie. A be nem
avatkozó kormányzat a jó kormányzat.
Adams Smith: láthatatlan kéz elmélete, éjjeli őr állam.
Thomas Jefferson szerint az a kormány a legjobb, amelyik a legkevesebbet kormányoz. Az egyéni önös
érdek érvényesülése révén a közérdek is megvalósul.
Margaret Thatcher is ennek a híve volt, szerintük az állami beavatkozás túl kiterjedté vált a 20. század
második felében. A piac önszabályozó mechanizmusára helyezik a hangsúlyt.
Laissez faire: a be nem avatkozás politikája. Éjjeliőr állam – az állam passzív, nem avatkozik be.
2) Aktivista állam modellje: (ZH kérdés) Keynes nevéhez fűződik. A nagy gazdasági világválság idejére
tehető. Urbanizációs folyamatok vezettek oda, hogy az állam szerepvállalásának meg kellett változnia.
Intervencionalista / beavatkozó modell. A ’30-as években jött el a fordulat. A piaci kudarcok
kezeléséhez az állami beavatkozás szükséges. A piacok nem mindig eredményezik az erőforrások
hatékony allokációját (mi csak közjószág, mi csak magánjószág). A piaci tevékenységet kikényszerítő
jogi, ill. szerződéses keretek nélkül nem lehet biztosítani. A közfeladatok ellátásánál a társadalmi
értékek is megjelennek, de a piaci folyamatokban nem.
Kormányzati kiadások csökkentését írja elő, hitelfelvételek szigorítása, államkassza kiürült, azt
próbálják megoldani.
A piaci kudarcok kezelésére a kormányzat feladata, de a kormányzati kudarcok gátolhatják ezek

ellátását.
12
Az aktivista modellnél a kiadások egyre nőttek, fennállt az államadósság veszélye és neokonzervatív

fordulat következett be. Csökkentették a közigazgatási kiadásokat, a közszférában dolgozók számát. A
New Public Management-re jellemző elemek jelentek meg.
Ma az állama szerepének tendenciáját a válság alakítja. Beleszól a gazdasági folyamatokba (banki

mentőcsomag), az állam szabályozó szerepet vett fel.
Neoweveriánus állam: az államnak be kell avatkoznia bizonyos piaci folyamatokba, de csak bizonyos
területeken, ahol szükséges. Az EU versenyszabályozásával ez ellentétes.
pl. gépjárműipar
- bankok: pénzügyi piacok szabályozása a szabályozó hatóságok által (PSZÁF). Szélesebb
jogosítványokat kapnak, erőteljesebben tudja regulázni a bankokat.
- A GVH a versenyszabályozást végzi.
3) Monetarista állam
Az államnak csak a legminimálisabban szabad beavatkozni. A modern gazdaságot nem közvetlen
kormányzati beavatkozással, hanem a pénzkínálat szabályozásával kell szabályozni. Ha a forgalomban
lévő pénzből túl kínálat van, az inflációs nyomást eredményez. Pl. kamatlábak szabályozása
4) Szocialista állam
Mindent az állam irányít, központi szintről, totális állami vezetés. Termelő vállalatokat államosították.
Nincs verseny. Az árakat nem a kereslet és a kínálat határozza meg. Minden gazdasági döntést az állam
hoz, több éves tervek alapján. Korszak: 1970-90-es évek. Rendszerváltásig.
Stiglitz: mi a szocialista gazdaság bukásához vezető okok: (ZH kérdés) 5 db
- gazdasági döntési jogok koncentráltak és a döntésekhez szükséges információk hiánya nem
vezetethetett helyes döntésekhez (hamis információkon is alapultak a döntések) – információs
asszimetria tipikus példája
- mennyiséghez való rögeszmés ragaszkodás, ami a minőség rovására ment
- gazdasági hatékonyság növelését serkentő bér – életszínvonal természetű ösztönzők hiánya
- megbízható adatokat szolgáltatni képes számvitel hiánya és tárgyrendszer hiánya (rögzített
árak, diktált árak, jegyrendszer)
- eredményességre és minőségi termelésre ösztönző verseny totális kizárása.
(6) A kormányzat szerepe az átmeneti gazdaságokban,

ellentmondások
Az átmeneti gazdálkodás azt jelenti, hogy a volt szocialista országok átálltak piacgazdaságra. Kelet – Közép
Európa országait érinti, 90-es évek eleje.
- A kormányzati szerepe drámaian megváltozik
- Politikai rendszerváltás az átmenet szükséges feltétele
- A régi rendszerben a kormányzat kommunista párt képviseletében közvetlenül irányította a társadalmi és
gazdasági folyamatokat, míg az új rendszerben a kormányzat a többpárti verseny keretein belül rendelkezik
meghatározó szereppel.
Szocialista állam
A II. világháború utánra tehető, a marxizmushoz kapcsolódik. Abból indul ki, hogy a piaci és
társadalmi folyamatok gyakran igazságtalanok, azt tűzi ki célul, hogy a társadalmi igazságot
helyreállítsa.
Minden közjavat államosítani kell, és eldönti, hogyan osztja el a különböző társadalmi
csoportok között. A gazdasági és politikai hatalom központi kormányzati szinten központosul.
13
William Nordhouse: a szocialista rendszer átalakításának főbb okai 1992:

1. Árreform és az árak liberalizálása: központi elosztás és jegyrendszerek helyett a kereslet és a kínálat
határozza meg az árakat, létfenntartási javak árának emelése.
2. Munkapiac megváltoztatása: munkanélküli járadék bevezetése, a dolgozók elbocsátásának lehetősége.
3. Szigorú költségvetési korlát, pl.: hitel megszorítások
4. Költségvetési deficitek csökkentése, pl.: antiinflációs intézkedések
5. Magántulajdon lehetővé tétele, vállalati és állami tulajdon szétválasztása
A kormányzat szerepe az átmeneti országokban

- Rendszerváltó vagy Kelet – Közép – Európai országok
- A szocializmusból a piacgazdaságba történő átmenettel a kormányzati szerep megváltozik.
- Átalakulások:
- Árreform (árak liberalizálása => jegyrendszer megszüntetése)
- Munkaerőpiac megváltoztatása (magánvállalatok, szociális átalakítások)
- Költségvetési korlátok bevezetése (1992. évi XXXVIII. áht-ról szóló törvény)
- Stabilizáció, deficit csökkentése
- Decentralizáció (Ötv.)
Szabályozás
• Jelentheti:
- regulációt
- deregulációt: túlszabályozottság kezelésére
• Árszabályozás: piaci kudarcok kezelésére
• Minőségi standardok bevezetése
• Piacra lépés feltételeinek meghatározása
Versenyszabályozás kialakítása (GVH; piacra lépés feltétele; gazdasági erőfölénnyel való
visszaélés; árkartell)
Eszközök:
Privatizáció
Szűkebb értelemben: az állami tulajdon magántulajdonba kerül
Tágabb értelemben: az állam kivonul minden olyan feladat ellátásából, amit más szektor hatékonyabban el
tud látni.
- Ezek a folyamatok saját utakat járnak be az egyes országokban
- A privatizáció gyorsasága és mélysége nagyban függ az aktuális politikai rendszertől.
- Korlátozott, ill. lassú ütemben folyik az átmeneti országokban. Okai:
- ideológiai ellenállás, mert nincs magánszektor
- foglalkoztatási, szociális problémák
- a privatizációs folyamat eljárásának nehézségei
- nehéz meghatározni, hogy mit célszerű privatizálni (közjava – díjfizetéses/vegyes javak
problémája)
- Módszerei:
- a vagyonelemeket visszajuttatják az eredeti tulajdonosoknak
- vagyon értékesítése árverés útján
- tömeges privatizáció kuponos módszerrel (kárpótlási jegyek értékesítése)
- cégek ösztönzése új cégek létrehozására
- A privatizációt gátolja a külföldi befektetők hiánya. Az ingyenes közszolgáltatásokhoz való
hozzáférés rendszerét nehéz díjfizetésessé alakítani.
14
A. Lakásszektor privatizációja– kisebb értékű ingatlanok privatizációja

- 1990-ben az újonnan létrejövő önkormányzatok megkapták ezeket a lakásokat a korábbi tanácsoktól, de
ezeknek túl magas volt a fenntartási költsége, amit az önkormányzatok nem tudtak vállalni, így piaci ár alatt
eladták a bentlakó bérlőknek.
- Nyers privatizáció, azért mert az állam nem tudott teljes egészében kivonulni a lakhatás kérdéséből, a mai
napig támogatni kell a tulajdonosokat pl.: panelprogram, fűtéskorszerűsítés
B. Állami vállalatok privatizációja:
- feldarabolták és részenként értékesítették, illetve külföldi tőke bevonásával privatizálták
- kritika: az állam elherdálta az állami vagyont
Decentralizáció: azaz a feladatok helyi szintre való telepítése

• Két aspektusa van:
- a gazdasági döntésekbe üzemi szinten megszüntetik a közvetlen beavatkozást =>
tervutasításos rendszer leépítése
- a hatósági jogokat átruházzák a központi kormányzattól a kormányzat helyi
egységeihez és a kialakulóban lévő nem kormányzati szektorhoz.
• A kormányzat különböző szintjei közötti pénzügyi kapcsolat a pénzügyi föderalizmus.
- melyik szintre kell telepíteni
- a pénzügyi eszközöket hogyan adja át
- mennyi támogatást ad
- milyen helyi adót vethetnek ki az önkormányzatok
Szintek:
1. Központi: honvédelem, rendvédelem
2. Régiók: 7 db van, az EU tagság miatt jöttek létre
3. Megye: 19+1, történelmileg alakultak ki
4. Járás: 2012 óta újra, kb 80 db, központi közigazgatás területi szintjeit képviseli kistérség
helyett
5. Település: város, község, stb.
Központi és helyi feladat ellátás

Megjelentek az önkormányzatok
Mai helyzet: újra centralizál az állam pl.: oktatás
Liberalizáció:
Versenyhelyzet megteremtése, versenygazdasági viszonyok felállítása minden olyan területen, ahol az
állami szerepvállalás és szervezés túlságosan kiterjedté vált.
Piaci nyitás, piac felszabadítás Pl.: posta, Verseny lehetővé tétele, vagy a Humánszolgáltatások
liberalicáziója
- Általános gazdasági érdekű szolgáltatások területén (pl.: természetes monopóliumok), amelyek
a mindennapi életben szükségesek a verseny csak állami beavatkozással garantálható.
o A beavatkozás mértéke és tartalma korlátozott pl.: vasút személy és teher fuvarozás
szétválasztása
o Az államnak fontos szabályozó szerep jut, GVH
- Kommunális szolgáltatások esetén pl.: hulladék gazdálkodás, tömegközlekedés
o Állami tulajdonban és kezelésben lévő vállaltok voltak, amelyek ezután önkormányzati
tulajdonba kerültek
o Az önkormányzatok kiszervezéssel kiadták a feladatellátást magán kézben lévő
cégeknek, úgy hogy a feladatok felelőse az önkormányzatok maradtak.
o Saját területén a szolgáltatást maga az önkormányzat szabályozza
15
- Hálózatos szolgáltatások liberalizációja pl.: távközlés, energia

o Valamilyen hálózaton keresztül történik az ellátás
o A hálózatokhoz való szabad hozzáférés követelménye:
A korábban monopol helyzetben lévő cégeknek át kellett engedniük a már
kiépített hálózataikat az új versenytársaknak pl.: 1992 MATÁV
- Humán szolgáltatások átalakítása pl.: oktatás, egészségügy, szociális ellátás
o Elhúzódó reformok jellemezték
o Kezdetben decentralizáció jellemezte, majd 2010 után újra centralizál az állam pl.:
oktatás – KLIK
o 90-es évektől megjelennek a díjfizetéses szolgáltatások ezeken a területeken is pl.:
tandíj, vizitdíj, recept díj
o Magánnyugdíj pénztárak rendszere
1992ben létrehozzák őket, kötelező a belépés a pályakezdőknek
2012 nyugdíj reform, jelentőségük ekkor drasztikusan lecsökkent
Piaci szimuláció fogalma: versenyhelyzet megteremtése valódi árucsere viszonyok nélkül. Pl.: oktatás –
körzeti iskolák helyett szabad iskola választás.
Egészségügyben: állami vagy magánszektor pl.: magán klinika – fogászat szabad orvosválasztás
(7) A közjavak, vegyes javak, magánjavak, ezek kormányzati kezelése

– összefüggés a pénzügyi joggal
Piaci kudarcok:
Olyan helyzetek a piaci folyamatokban, amikor kormányzati beavatkozásra van szükség. 7 fajtája:
1. Természetes monopóliumok
2. Közjavak és vegyes javak
3. Külső gazdasági határok – externáliák
4. Nem teljes piacok
5. Információs asszimetria
6. Magángazdasági kudarcok
7. Meritórikus javak
A gazdasági javak csoportosítása: Közjavak, Magánjavak, Vegyes javak

Az elhatárolás kritériumai: Van-e rivalizálás a fogyasztásban? (Tehát ha valaki fogyasztja az adott
jószágot, ezzel csökkenti-e mások lehetőségeit a szükséglet kielégítésében?) Lehetséges-e a
fogyasztásból kizárni egyes fogyasztókat? (Tehát van-e valamilyen „belépési korlát” a fogyasztóvá
válásban? A legkézenfekvőbb korlát: fizetni kell a fogyasztásért.)
A tiszta magánjavak esetében van rivalizálás és ki lehet zárni a fogyasztásból a nem fizetőket.
Pl. ruházat, élelmiszerek, lakás.
A tiszta közjavak esetében nincs rivalizálás és nem lehet kizárni egyeseket. Pl.
Nemzetvédelem
Közjavak: olyan javak, amelyet mindenki közösen élvez abban az értelemben, hogy valakinek
a fogyasztása az adott jószágból nem vezet senki másnak ugyanazon jószág fogyasztásból való
kizárásához. Pl. közpark: technikailag lehetséges, hogy néhány személyt nem engedünk be a
parkba, ilyen kizárásokhoz azonban pótlólagos eszközökre van szükség (kerítés, ellenőrzés a
bejáratnál), amelyek költségesek, s lehet, hogy nem is hasznosak. 2 fontos tulajdonsága: 1.
16
Nincs rivalizálás a fogyasztásban: Azt jelenti, hogy az adott közjószág valamely fogyasztó
általi fogyasztása nem csökkenti a többiek által elérhető fogyasztható mennyiséget és elérhető
hasznosságot, de ez, hogy mindenki ugyanolyan mennyiséget élvez az adott közjószágból, nem
jelenti azt, hogy ez a fogyasztás mindenki számára egyenlő hasznossággal bír. 2. Nem
kizárólagos a használatuk: Technikai kizárhatatlanság. -> technikailag nem lehetséges senkit
sem kizárni az adott közjószág fogyasztásából. Olyan társadalmi vagy gazdasági okok miatt
nem kívánatos senkit sem kizárni az adott közjószág fogyasztásából, mint pl. a közösségi
döntések, magas tranzakciós költségek esetén. Potyautas stratégiája: fizetés nélkül fogyasztani
az adott közjószágból, viszont, ha mindenki potyautasként próbál viselkedni, akkor az adott
jószágot senki sem fogja előállítani, s ez ad alapot a kormányzat beavatkozására.
Vegyes javak: meg kell különböztetni a tiszta közjavaktól. Fajtái:
a) Díjfizetéses javak: autópálya használati díja
b) Közös készletű javak: városi parkolás. Itt lehetséges a kizárás díjfizetéssel vagy megtiltják a
parkolást, mert nincs elegendő hely. Közlegelők tragédiája – túl használat.
Van kizárólagosság Nincs kizárólagosság

Magánjavak: Közös készletű javak:
kizárási költség alacsony jellemző a túlhasználat
magánvállalatok v. közvetlenül a közszektor állítja

magánszektor állítója elő elő
Van rivalizálás
az elosztást a piac végzi elosztásuk piac által v. a közszféra által
finnanszírozása vagy az igénybevevők fizetik vagy

közpénzekből (használati jogok után fizetendő
finnanszírozása értékesítésből, árbevételből díjakból vagy adókból, pl.: közfürdők, parkolás)
pl.: autó, cipő
Díjfizetéses javak: Közjavak:
magánjavak externális hatásokkal magas kizárási költséek
előállítását a kormányzat végi v. szerződésbe adja

magán vállalatok állítják elő magán vállalatnak
elosztását a piac végzi elosztása a költségvetésen keresztül történik
Nincs rivalizálás
finnanszírozása adókból pl.: ilyen javak a

Honvédelem, rendvédelem, világító torony
finnanszírozása árbevételből (klubjavaknak is nevezik) (mindenki látja a fényét, nem lehet kizárni)
pl.: tömegközlekedés, kábel tévé kormányzati kezelés: előállítás - termelés
díjat fizetünk a használatért meritórikus javakká nyilvánítja
Kormányzati kezelés: pl tömegközlekedésnél a potyautas probléma: a fogyasztó anélkül, hogy

díjszabást szabályozza, hogy se túl magas, se túl adót fizetne (hozzájárulna a finnanszírozáshoz)
alacsony ne legyen élvezi a javak használatát, pl. közvilágítás.)
Kormányzati kezelés:
• Szabályozás: használat korlátozása
• Állami termelés vagy előállítás: közutak építése
17
• Ármegállapítás díjfizetéses javaknál

• Meritórikus javakká nyilvánítás pl. ingyenes általános iskolai oktatás
- maga egy piaci kudarc
- önmagában értékes javakká nyilvánítás
• Adóztatás (potyautas probléma kiküszöbölése)
- közvilágítás
- közút használata
(8) Externáliák és kormányzati kezelésük – összefüggés a pénzügyi

joggal
Piaci kudarcok:
Külső gazdasági hatások, externáliák:

Az externáliák léte természetes kormányzati kezelést csak akkor igényelnek, ha azt a piac maga nem
oldaná meg, illetve jelentős társadalmi elégedetlenséghez vagy károkhoz vezetne.
2 típusa van: pozitív (pl.: szép házak hatása a városképre) vagy negatív (környezetszennyezés és hatása)
A. Pozitív externáliák: (csoportosíthatjuk őket aszerint, hogy ki a termelő és ki a fogyasztó – ki okozza és ki

„szenvedi el”)
1. Termelő – Fogyasztó típus: pl.: ingyenes közoktatás (termelő az állam, fogyasztó a társadalom)
2. Termelő – Termelő típus: pl.: méhész és az almáskert tulajdonos (mind a két fél termel valamit, amelyek
hatnak egymásra, méhész mézet termelő, fogyasztó megveheti, megeheti, almás kert tulajdonos almafát
„termel”, aminek a virágát viszont a méhész haszonsítja)
3. Fogyasztó – Termelő típus: pl.: humántőke fejlesztés – fogyasztó lesz az előnyöket évező, „elszenvedő”,
de a termelő, a ráfordító pl.: állam, vállalkozás is pozitív hatást könyvelhet el, mert a képzettebb munkaerő,
polgár hosszabb távon hasznosabb.
4. Fogyasztó – Fogyasztó típus: pl.: megengedjük valakinek hogy rácsatlakozhasson a wifi hálózatunkra.
Tovább „folyósítjuk” valakinek az általunk igénybevett szolgáltatást, amit nem mi szolgáltatunk.
B. Negatív externáliák: hasonlóan csoportosítható
1. T – F (termelő – fogyasztó) típus: pl.: Környezetszennyezés (vállalat (termelő) kibocsát – polgár
(fogyasztó) érzi a hatásait)
2. T – T : pl.: (Vizsgakérdés szokott lenni!) KÉT GYÁR ESETE jogeset: A és B gyár ugyanazon a folyón termel,
mind a ketten beleengedik a szennyvizet, de az A gyár fentebb van (folyás irány szerint) a folyón mint a B. A
B-nek így plusz ráfordítása keletkezik, mert ahhoz hogy termelni tudjon előbb meg kell tisztítania a vizet az
A szennyeződésétől, aztán felhasználja, majd persze utána B gyár is szennyvizet juttat vissza a vízbe, tehát
mind a kettő termel, de a B fogyaszt is és plusz költsége keletkezik A gyár miatt.
18
3. F – T típus: pl.: kerékpározás az erdőben de nem kitaposott, kijelölt útvonalon: a fogyasztó használattal
(vagy kvázi szabálytalan használattal) negatív hatást okoz abban, amit amúgy ő maga használ.
4. F – F típus: pl.: TV nézés közben a tévénk zaja zavarja a többi lakó tévénézését.
Externáliák kormányzati kezelése (Szinte biztos ZH kérdés)

1. Adóztatás
- negatív externáliákra jellemző
- az externália előállítóját adóztatják, tipikusan cél adókkal, azaz az így beszedett adóbevételeket az
externália károsultjaira vagy az elhárításra, kárenyhítésre kell fordítani.
- Pigou féle adóztatás (cél adóztatás) pántlikázott, azaz kötött a felhasználása pl.: környezetvédelmi
termékdíj, tb.járulék
2. Tilalom:
- negatív externáliákra jellemző
- pl.: 5 évnél idősebb autók külföldi behozatala tilos (értékesítésre)
3. Kényszer:
- pozitív ex. Jellemző
- pl.: iskolás korú gyerekek szülőit törvény kötelező, hogy a gyereket iskolába járassák
4. Támogatás:
- negatív ex.
- ahelyett, hogy megadóztatja a kibocsátót vagy a tevékenységet, inkább támogatással ösztönzi korszerűbb
technika, eszközök, módszerek alkalmazására, ami csökkenti a negatív externália kibocsátást. Pl.:
erőműveknél nem adóztat, hanem a fejlesztést támogatja
5. Szabályozás:
- negatív és pozitívra is jellemző
Pl.: klimaberendezések kültéri egységeinek körülburkolását elrendelik
6. Internalizálás:
- leginkább piaci megoldás, a kormányzat nem avatkozik be közvetlenül – Coase Tétel: Nincs szükség állami
beavatkozásra, mert a piac önmaga is eléri a társadalmi optimumot, amennyiben a tulajdonjogok
meghatározottak, akkor ennek útján a rendszer eléri az optimumot. Ez csak elméletben létező elv. Kritikája:
nagyszámú lehet az érintett köre – nehéz lehet meghatározni, hogy ki a károkozó, ki a károsult. Pl.: vörös
iszap katasztrófa. 2 Fajtája van:
a. Amikor a tulajdonjogok differenciálásával tudjuk meg, hogy ki a károkozó és ki a károsult és a károkat
visszavezetjük a kár okozójára.
b. Mintagazdasági okok miatt egy egységben belül kezeli a pozitív és a negatív externáliákat, azaz az
externália termelője és fogyasztója ugyan az lesz pl.: almás kert és méhész esete.
(9) Természetes monopóliumok, egyéb piaci kudarcok és azok

kormányzati kezelése – összefüggés a pénzügyi joggal
Piaci kudarcok:
19

1. Természetes monopóliumok: NEM egyenlő a monopóliummal!

- Közgazdaságtani értelemben a Monopólium amikor a piacon egyetlen termelő vagy egyetlen fogyasztó
van jelen.
- Duopólium: a piaci viszonyokat 2 szereplő határozza meg (csak két termelő van pl.: ha csak a coca – cola
és csak a pepsi cola létezne)
- Oligopólium: több piaci szereplő van, de valójában néhány jelentős cég tartja kezében az egész piacot. Pl.:
autó ipar, mobiltelefon piac – fő meghatározó szereplők az apple, samsung, nokia
Természetes monopólium: (ezekhez képest) Helyzetüknél fogva alakulnak ki a piacon, mert gazdaságossági
okok miatt, nem lehet másképp hatékonyan működtetni ezeket a szolgáltatásokat, magas fix költséggel járó
iparágak, pl.: drága gépsorok kellenek hozzá, drága hálózatok, amiket be kell szerezni, karban kell tartani,
működtetni kell, függetlenül attól, hogy mennyi terméket állít elő, illetve hogy mennyi fogyasztó veszi
igénybe.
- Tipikusan ezek a hálózatos szolgáltatások, azaz valamilyen hálózaton keresztül történik az elosztás,
pl.: víz, gáz, központi fűtés, áram, vasút, posta, stb.
- Kormányzati kezelésük: (hogyan kezeli a kormány a természetes monopóliumokat)
o Államosítás: nem feltétlenül jelent 100%-os, de nagyobb részt többségi állami tulajdonban
álló vagy aranyrészvénnyel tulajdonolt vállalat – vállalkozás végzi a feladatot, szolgáltatást
(aranyrészvény: csak az államnak lehet, az aranyrészvény tulajdonosát minden kérdésben
vétó jog illeti meg, de egyébként nem ő határoz minden döntésben)
o Szabályozás: a piacra lépés feltételeit szabályozza, meghatározza ki szolgáltathat, pl.:
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság meghatározza milyen média tartalom szolgáltató, az
MNB meghatározza milyen feltételek mellett, milyen bank jöhet létre és szolgáltathat.
o Versenyszabályok lefektetése: A visszaélésszerű magatartások tiltására.
árukapcsolás (visszaélésszerű magatartás): TetraPack ügy (tejes doboz) A
TetraPack fertőzésmentes papír doboz gyártásban monopol helyzetben volt, de
nem fertőzés mentes papír doboz téren nem, viszont csak annak adott el
fertőzésmentes papír dobozt, aki a nem fertőzés mentes papírdobozt is tőle vette =
termék összekapcsolás – visszaélésszerű magatartás.
Felfaló árazás: Gazdasági fölénye miatt az egyik (fölényben lévő) vállalat addig
csökkenti az árait, amíg azt a többi piaci szereplő nem tudja követni, így az alacsony
áraival elveszi a vevőket a versenytárstól, aki ettől tönkremegy, végül monopol
helyzetbe akar kerülni a piacon.
Diszkriminatív árazás: különböző piaci szereplőknek különböző piaci árakon adjál el
a terméket.
o Versenyszféra lehatárolása: az állam allokál, eldönti mi az amit megtart saját kézben, mi az
amit kiszervez, átad a magán szféra kezébe. Pl.: vasút: teher fuvarozás magán kézben, a
veszteséges személyszállítás állami kézben.
20
4. Nem teljes piacok:

Ahol a magánpiaci vásárlók számára szükséges mértékben vagy feltételek mellett állítják elő a javakat. Pl.:
biztosítások piaca, életbiztosítás.
5. Információs asszimetria:
Nem egyenlő információval bírnak a piaci szereplők, a fogyasztóknak mindig kevesebb információ álla a
rendelkezésére, ezért védeni kell őket, ami a kormány feladata. Pl.: beteg – orvos viszony vagy
fogyasztóvédelem külön hatóság védi, betétesek védelmi OBA, BEVA
- az információs asszimetria kapcsolódik a nem teljes piacokhoz pl.: az egészség biztosításhoz, ami egy nem
teljes piac, de a beteg – orvos kapcsolat miatt inf. Asszimetria is. betegjogi képviselő
6. Makrogazdasági kudarcok:
Bűvös négyszög: A legfontosabb makrogazdasági tényezőket tartalmazza, amik leginkább befolyásolják egy
ország gazdaságát.
- Attól bűvös a négyzet, hogy a kormány mindig csak 2 tényezőre tud figyelni, különben felborul az
egyensúly (vagy csak a két felső pont (sarok) vagy csak a két alsó pont (sarok) fejleszthető
egyszerre)
- Ellentétben áll az ÁHT egyensúly (államháztartás egyensúlya) és a Foglalkoztatás. ha teljes
foglalkoztatásra törekszik a kormány, kiadást jelent, elvész az egyensúly. Példák:
o Példa 1.: ÁHT egyensúly <> Foglalkoztatás ellentéte: A foglalkoztatást segítő állami
támogatások az ÁHT kiadási oldalán jelennek meg és megbontják az ÁHT egyensúlyát, nő a
költségvetési hiány.
o Példa 2.: Foglalkoztatás <> Infláció ellentéte: Negatív lejtésű görbe, fordítottan arányos, ha
az infláció csökken, a munkanélküliség csökken
- kormányzati kezelése: a 4 tényező erősítése.
21
7. Meritórikus javak: Önmagában értékes javak, amiket a kormányzatnak védenie kell. Pl.: alaptörvényben
vagy jogszabályokban teszik kötelezővé alapfokú oktatás, kötelező védőoltás, gépjármű eredetiség
vizsgálat.
(10) Az Államháztartás funkciói

Közpénzügyek: Olyan pénzmozgással járó kapcsolatok, melyek legfontosabb jellemzője:
- a pénzeszközök mozgását a közhatalommal rendelkező testületek szabályozzák (állam,
önkormányzatok)
- közfeladatok ellátása, közszolgáltatások kielégítésének érdekében történik
- a GDP egy jelentős részének központosításával valósul meg (bevételi oldal) elsősorban adó fizetéssel
- az államháztartás alrendszerei útján újra elosztásra kerül (kiadási oldal)
a. Az Államháztartás alrendszerei:
1. Állam
Mutatók:
CR – centralizációs ráta: megmutatja, hogy az állam mennyi pénzt von el az állampolgároktól az állami
feladatok ellátásra.
ÚH – újraelosztási hányad: megmutatja, hogy az állam mennyit oszt vissza az elvont pénzekből az
A pénzgazdálkodás (flow) dimenzióit + a vagyongazdálkodás dimenzióit (stock) is ellenőrzi az ÁHT
Az állami szerepvállalás jelentős mértékben változott az elmúlt évtizedek során Európában a
gyakorlati kérdés az volt, hogy az állam mennyi közfeladatot vállaljon el.
Az állam gazdasági szerepvállalásának jellege tipikusan 3 funkció szerint csoportosítható: (MUSGRAVE-i
funkciók):
22
- allokációs funkció: az állam elosztja a feladatokat különböző kormányzati (központi, helyi) szintek
között vagy szektorálisan (Közszektor [állam, önkormányzatok], Magánszektor, Civilszektor
[alapítványok], Egyházak) pl.: Felsőoktatás költségeinek megosztása állam + igénybevevők között
(tandíj) Eszközei: adók (ekvivalencia elv), kormányzati vásárlások, kormányzati szektoron
belüli transzferek, díjpolitika és intézményfenntartás. Döntési mechanizmusa kollektív és
bürokratikus, gazdaságosság, eredményesség, hatékonyság. Függ az állami szerepvállalástól.
Az ehhez szükséges források megteremtését is jelenti.
- redisztribúciós funkció: újraelosztás Az állam mennyit és hogyan oszt újra, vissza a
közpénzeket a különböző társadalmi csoportok és földrajzi terültek között pl.: adókedvezmények,
vállalkozásoknak járó kedvezmények Lényege a piac működése által kiváltott
jövedelemegyenlőtlenségek részleges kiigazítása és a piacgazdasági tökéletlenségek
kezelése. Feladata a társadalmi csoportok, generációk, földrajzi területek közötti és
életcikluson belüli kiegyenlítés. Eszközei: az adó és járulékok beszedése,
intézményfenntartás, szociálisé és / vagy biztosítási elven működő elosztórendszerek,
transzferek. Döntési mechanizmusa kollektív és bürokratikus, költség-haszon elemzés.
- stabilizációs funkció: makrogazdasági kérdés, ezért felelős az MNB és a kormány a vita lényege,
az inflációs célokat mennyire lehet elengedni.
Ha a gazdaságot élénkíteni akarom, az infláció lefele kell, hogy mozogjon, ha a gazdaságot hűteni
(hogy megtakarítást ösztönözzünk) az infláció fentebb kell, hogy kerüljön. A funkció lényege a
ciklusok kezelése, a külső és belső pénzügyi egyensúly fenntartása és a versenyképesség
biztosítása. Feladata a foglalkoztatottság, kedvező üzleti környezet kialakítása, pénzügyi
egyensúly biztosítása. Eszközei a kormányzati direkt vagy indirekt transzferek, alkalmazott
adónemek és adómértékek, diszkrecionális költségvetési politika és intézményfenntartás.
Döntési mechanizmusa kollektív és bürokratikus.
- + Szabályozási funkció: Gazdasági regulációt is jelent. Lényege a vegyes gazdaság

működési normáinak intézményesítése. Feladata a piac szabályozása (ár, kereslet, kínálat,
belépés, kilépés) és a kormányzati szektor és a nonprofit működés kereteinek, gazdálkodási
szabályainak meghatározása. Az állam különböző szabályozó eszközökkel alakítja a
piacgazdaság egészét. Eszközei a normatív, egyedi és szelektív szabályozás. Kollektív
döntés és bürokratikus döntési mechanizmus. Nagy a lobbisták szerepe „járadékvadászat”.
Az államháztartás funkciói:
1) Jövedelemszabályozás és elosztási funkció (redisztribúció, allokáció) – az állam a gazdaságban
keletkezett jövedelmek egy részét elvonja, főként adó formájában, és ennek egy részét
támogatás, juttatás formájában újra elosztja, aminek eredménye a jövedelemarányok
módosítása.
2) Fejlesztő funkció (stabilizáció) – az állami beruházásokra, felújításokra vonatkozik
3) Társadalmi közös fogyasztás finanszírozása (allokáció) – elsősorban a költségvetési szervek
működésén keresztül valósul meg.
4) Társadalompolitikai funkció (redisztribúció) – szociálpolitika, kulturális politika
5) Állami feladatok arányainak meghatározása – az arányokon keresztül lehet értékelni az állami
feladatok súlyát
Államháztartás feladatai
1) Tradicionális állami feladatok: régtől fogva állami feladatnak minősülnek (külügy – belügy)
2) Szociális és jóléti feladatok
3) Gazdaságpolitikai feladatok
Államháztartás: az állam gazdálkodásának a rendszere
23
Megközelítések:
• Intézményi/szervezeti oldalról
o költségvetési szervek! Minden költségvetési szerv állami feladatot lát el, de nem minden állami
feladatot költségvetési szerv lát el
• Eszközrendszer oldaláról
o pénzgazdálkodás illetve vagyongazdálkodás
• Feladat megközelítés ~ milyen típusú feladatot lát el
o hagyományos/tradicionális funkciók – a kezdettől fogva közfeladatként jelentek meg. pl.:
honvédelem, igazságszolgáltatás
o jóléti/szociális funkciók – ezek alapvetően közszolgálati feladatok. pl.: egészségügy, oktatás
o gazdasági funkciók – az állam gazdasági folyamatokban vesz részt. pl.: elad, vásárol
• metodikai/kormányzati módok szerinti megközelítés
o szabályozás
o finanszírozás
• Funkciók oldaláról ~ Közgazdasági funkciók
o allokációs funkció
Állami feladatok körének meghatározása. Közérdekből avatkozik közbe.
1. Meg kell határozni, hogy a különböző kormányzati Szintek között hogyan osztja meg ezt a feladatot?
Központi kormányzati szint, önkormányzati igazgatási szint- helyi , megyei, település önkormányzat,régiók
járások. (Kormány lehet: Regionális és járási || Önkormányzat: Megye, település)
Csökkent az önkormányzati feladatok köre. Átvett az állam feladatokat az önkormányzattól (eü., oktatás)
2. Intézményi keretek: Költségvetési szervek

• Közszektor: Ezen belül
• Államháztartási jog alá tartozó Költségvetési szervek: Ktsvetési szervek útján lát el állami
feladatot
• Államháztartáson kívül, nem az államháztartási jog szabályai szerint, Állami és
Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság lát el feladatot: Pl.: BKV Zrt.
• Magánszektor:
• Forprofit: profitorientált. Magántulajdonban lévő gazdasági társaságok
• Nonprofit: itt van a
• Civil szektor és az
• Egyház.
Változás: Az állam szűkítette azt a lehetőséget, hogy az állami feladatokat magánszektorra bízzon. Az
Egyház erősödött csak.
(11) Az államháztartási rendszer felépítése, az államháztartási jog. A

költségvetés fogalma, a költségvetési jog. Államháztartási –
költségvetési alapelvek.
önkormányzatok)
b. Az Államháztartás alrendszerei:
1. Állam
24

Költségvetés fogalma: Pénzügyi terv, ami tartalmazza az adott időszak alatt teljesítendő várható
bevételeket (kötelezettség) és a teljesíthető, jóváhagyott kiadási előirányzatokat (jogosultság).
Költségvetési jog: Magába foglal 4 db alapjogot, ami az Országgyűlést (OGY) illeti meg:
1. Költségvetés elfogadásának joga: Az OGY a kormány előterjesztése alapján megfelelő
parlamenti eljárás lefolytatásával törvény formájában fogadja el a költségvetést. Az állam
adott évi bevételeit és kiadásait tartalmazza + a költségvetés végrehajtására vonatkozó
rendelkezéseket + alrendszerek közötti kapcsolatokat (pl.: helyi önkormányzatok számára
feladataik ellátáshoz adott finanszírozás, TB finanszírozás) + államháztartáson (ÁHT) kívüli
szervezetek támogatását (pl.: Egyházak)
2. Felhatalmazási jog – appropriációs jog: Az OGY felhatalmazza a kormányt a költségvetés

általános végrehajtására, azaz a bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére. Az
általános felhatalmazással szemben létezik speciális felhatalmazás is pl.: nemzetgazdasági
minisztert arra hatalmazza fel az OGY, hogy a központi költségvetés hiányát finanszírozza.
3. Zárszámadási jog: Éves költségvetés után illeti meg az OGY-t. A költségvetés

végrehajtásáról, a tervszámoknak a ténylegesen megvalósult számokkal való összevetéséről
kap képet az OGY. Cél: Megállapítható legyen a gazdálkodás eredménye illetve a kormány
gazdálkodásáért való felelőssége elbírálható legyen. A zárszámadási törvény keretében illeti
meg a jog az OGY-t.
4. Felmentési jog: A zárszámadási joggal szerves egységet képez, az appropriációs jog tükör
jogosítványa, mert a végrehajtás felelőssége alól menti fel a kormányt. Szintén zárszámadási
törvény keretében.
január 1. – december 31., általában (szocializmusban pl

5 éves költségvetés (5 éves terv) vagy EU költségvetése
25
Kivétel a helyi önkormányzatok költségvetése, az

helyi rendeletben, külön – külön, nem egyben
pl.: szocializmusban jellemző volt ennek hiánya
Összes bevétel befolyik egy nagy kalapba és az összes kiadás

abból a nagy
kalapból finanszírozott.
Bruttó elszámolás elve: Külön a bevételi – külön a kiadási oldal.

Nettó az lenne, ha csak a bevételt szerepelteti, de a kiadást nem.
a bevételi oldalt mindig kötelező

teljesíteni
11. Közbeszerzési törvény és EU elvárás is előírja. Összekapcsolódik a nemzeti és az uniós szint,

ha a nemzeti értékhatárt meghaladja egy beruházás értéke, akkor uniós szinten (nemzetközi) kell
közbeszereztetni, ha nem haladja meg, akkor nemzeti szinten. Nemzeti értékhatár: mindig az adott
évi költségvetési törvényben szabályozott.
12. Kivétel az állami támogatások korlátozása alól a KKV-k (kis és középvállalkozások)
támogatása, azokat lehet.
26
27
28
(12) Központi kormányzati alrendszer, a központi költségvetés

bevételei
Az Államháztartás alrendszerei:
a. Központi alrendszer:
1. Állam
b. Önkormányzati alrendszer:
29
v. (+) Társadalombiztosítás
vi. (+) Elkülönített állami pénzalapok pl.: Nemzeti foglalkoztatási alap
Bevételek:
1.) Közjogi bevételek: Közhatalom jogán beszedett bevételek, tipikusan fiskális bevételek.
A. Adó jellegű bevételek:
1. Tisztán fiskális pénzforrás, az adott alrendszer számára.
2. A bevétel ellenében nem áll közvetlen ellenszolgáltatás (közvetett van pl.:

honvédelem, közvilágítás, stb.) Az államnak vagy a helyi önkormányzatnak csak
a beszedésével járó adminisztratív költségeket kell fedezniük.
3. Ilyenek: összes központi adók pl.: áfa, szja, tao (társasági adó)
4. Illetékek egy része: vagyon szerzési illeték
i. Ingyenes vagyoni illeték (pl.: öröklési illeték, ajándékozási illeték)
ii. Visszterhes vagyonszerzési illeték
5. Vámok
B. Díjjellegű bevételek: van közvetlen ellenszolgáltatás. A díj NEM EGYENGLŐ a díjfizető

által igénybe vett szolgáltatás árával, azonban a fizetendő díj mértéke nem haladhatja meg
az adott eljárással felmerülő költségeket.
1. Illetékek másik csoportja:
i. Államigazgatási és bírósági eljárási illeték
ii. Igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak pl.: fénymásolás ára ezeket

természetben fizetjük (illeték bélyegen)
2. Egyes központi költségvetési szervek intézményeinek térítési díjai pl.:
C. Szankció jellegű bevételek:
1. Szubjektív felelősség alapú bíróságok: a bírság kiszabásához szándékosság vagy

legalább gondatlanság szükséges (az elkövető részéről), az eljáró hatóságnak széles
mérlegelési jogköre van. Pl.: szabálysértési bírság
2. Objektív felelősség alapú bírság: nem szükséges a gondatlan magatartás sem a

kiszabásához, általában az eljáró hatóságnak nincs mérlegelési jogköre. Pl.:
30
államigazgatási vagy környezetvédelmi bírságok MNB bírságot szab ki

pénzintézetekre.
Közteher viselés szabályai:

- Korábban az alkotmány és az ÁHT törvényi szabályozta.
- Most alaptörvény minimálisan, kiegészítő jelleggel szabályozza a stabilitási törvény (2011. évi
CXCIV. törvény)
- Alaptörvény: XXX. Cikk 1. pont: Teherbíró képességének illetve a gazdaságban való
részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. 2. pont Közös
szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermek
nevelés kiadásainak figyelembevételével kell meghatározni.
- Stabilitási törvény ( 2011. évi CXCIV. törvény):

1. Fizetési kötelezettsége előírására vonatkozó 2 garanciális rendelkezés: fizetési kötelezettséget
előírni, fizetésre kötelezettek körét megállapítani, fizetési kötelezettség mértékét, kedvezményeket,
mentességeket csak törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben
lehet. Kivétel: díjak, bírságok kormányrendeletben is elő lehet írni. Kivétel 2: EU kötelező
jogi aktusai miatt megállapítandó fizetési kötelezettség.
2. A fizetési kötelezettség bevezetésének időpontja: a jogszabály kihirdetése és hatálybalépése

között minimum 30 napnak el kell telnie (felkészülési idő). Kivétel ha a fizetési kötelezettséget
mérséklik, feltéve, hogy az nem jár azzal, hogy a fizetésre kötelezettek köre bővül.
+ a stabilitási törvény szabályozza: A gyermek vállalás és nevelés költségeit családi kedvezmény
formájában kell figyelembe venni, a mértékét gyerek számtól függően kell megállapítani, magasabb
mértékű kedvezményt kell kapnia a 3 vagy több gyermeket nevelőknek, a kedvezmény mértéke
nem lehet alacsonyabb, mint az előző költségvetési évben.
+ az szja-nak lineárisnak kell lennie, azaz 1 kulcsos adórendszer (2013. jan. 1.től)
+ TAO is 1 kulcsos, de nem lépett hatályba
2.) Magánjogi bevételek: Az állam magánjogi szereplőként jut bevételekhez pl.: tulajdonos,
öröklés.
- privatizációból származó bevételek, koncessziós szerződésekből eredő bevételek: pl.: autópálya
építés, casino, dohánybolt, bányászat
- tőke jövedelmek pl.: MNV Zrt. által fizetett osztalék
- központi költségvetési szervek tevékenységéből származó bevételek
- nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó bevételek pl.: uniós tagságból eredő támogatások,
segélyek
(13) Központi költségvetés kiadásai és egyenlege

Bevételekből finanszírozza a kiadások 7 területét:
1. Közhatalmi kiadások: pl.: honvédelem, rendvédelem
2. Közigazgatási kiadások: pl.: állami szervek, OGY, ÁSZ, MÁK illetve állami központi
szervek dekoncentrált területi szerveinek kiadásai
3. Közszolgáltatások kiadásai: pl.: oktatás, egészségügy, szociális ellátások, kulturális

kiadások, művészeti kiadások, központi költségvetési szervként működő állami intézmények
pl.: állami fenntartású egyetemek, Magyar Nemzeti Múzeum, Országos Széchenyi
Könyvtár, stb.
31
4. Beruházások és felújítások kiadásai: pl.: autópálya, vasút építés, fenntartás
5. Támogatások pl.: agrár támogatások, lakás, egyházak, civil szervezeteknek nyújtott

támogatások
6. Transzferek más alrendszerek irányába: pl.: önkormányzati feladatokra nyújtott

támogatások, társadalom biztosítás, elkülönített állami pénzalapok, stb.
7. Adósságszolgálat: államadósság törlesztése
Egyenlegek: Költségvetési egyenleg fogalma: Egy költségvetési év összes költségvetési

bevételének és összes költségvetési kiadásának különbsége. Lehet: null szaldós, szufficites,
deficites
Állami pénzek szétosztása:

Mutatók:
CR – centralizációs ráta: megmutatja, hogy az állam mennyi pénzt von el az állampolgároktól az állami
feladatok ellátásra.
ÚH – újraelosztási hányad: megmutatja, hogy az állam mennyit oszt vissza az elvont pénzekből az
- Ahol mind a két mutató magas azok tipikusan a jóléti vagy a szocialista országok.
- Ha a CR > ÚH szufficit állapot (pozitív mérleg), vagyis több a bevétel mint a kiadás
- Ha a CR = ÚH null szaldó, egyensúly (pl.: az EU költségvetése kötelezően ilyen)
- Ha a CR < ÚH deficit állapot, több a kiadás mint a bevétel
- A pénzgazdálkodás (flow) dimenzióit + a vagyongazdálkodás dimenzióit (stock) is ellenőrzi az ÁHT
Költségvetési számítási módszerek: A különböző számítási módszerek eredményeképpen

különböző költségvetési egyenleg számokat kapunk. (Kreatív könyvelés) 4 féle:
1. Pénzforgalmi egyenleg: minden bevételt és minden kiadást feltűntetnek benne, de csak ezt,
nincs benne a hitel (adósság) vagy a meglévő vagyon, illetve valamennyi az ÁHT-hoz nem
feltétlenül kapcsolódó pénzmozgást is szerepeltetik. Pl.: privatizációs bevételeket is. (Ez
csak a jót mutatja)
2. GFS egyenleg: Nem veszi figyelembe az adósságszolgálattal kapcsolatos tőkemozgásokat.
3. Elsődleges egyenleg: Egy GFS egyenleg, de az adósságszolgálat kamat törlesztése nélkül

benne van. Az állam adott évi gazdálkodásának eredményességét vagy eredménytelenségét
jól mutatja.
4. ESA egyenleg: EU követelmény, az állami feladatokat átvevő más szervek költségvetése is

benne van. Lényegében az állam nettó finanszírozási képességét vagy szükségleteit adja
meg.
Konvergencia kritériumok: (Maastrichti kritériumok)

- Pénzügyi konvergencia kritériumokat állapítanak meg a gazdasági és monetáris unóba való
belépés feltételeiként. Ha az állam tudja teljesíteni bevezetheti az eurót.
32
o Árstabilitás: a belépést megelőző 1 évben az inflációs ráta maximuma 1.5 % ponttal

lehet magasabb, az EU 3, legmagasabb inflációs rátát felmutató tagállamának
inflációs rátáinak számtani átlagánál. ([ország1_inf+ország2_inf+ország3_inf]/3)
o Kormányzatok pénzügyi helyzetének stabilizálása: a belépést megelőző 1 évben az

ÁHT folyó hiánya (költségvetési hiány) nem haladhatja meg a GDP 30%-át + a
bruttó államadósság nem lehet több a GDP 60%-ánál.
Magyarországon ennek érdekében Alaptörvény: Az országgyűlés nem

fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek
eredményeképpen az államadósság meghaladná a GDP 50%-át. (Adósságfék
szabály, szigorúbb mint a M.- konvergencia kritérium) de Kivétel: Ha
meghaladja, arra kell törekedni, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított
aránya csökkenjen. Kivétel 2: különleges jogrend idején illetve a
nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése idején.
o Árfolyam stabilitás: a részes tagállamok valutája árfolyamának egy rögzített sávon

belül kell maradnia + a belépést követő 2 évben nem kerülhet sor a valuta
leértékelésére.
o A konvergencia fenntarthatósága: hosszú távú kamatlábra vonatkozó rendelkezés,

mely szerint a belépést megelőző 1 évben a hossztávú kamatláb maximum 2%
ponttal lehet magasabb a 3 legmagasabb inflációs rátát felmutató tagállamhoz képest.
(14) Központi költségvetés szerkezete

5 fő egység:
1. Fejezet: a központi költségvetés legnagyobb szerkezeti egysége
a. Az élén fejezet gazda áll pl.: minisztérium fejezetének élén a miniszter a fejezet
gazda (minden minisztériumnak külön van)
b. A fejezetek együtt fejezetrendeket alkotnak
c. Tipikus fejezetek: OGY, kormány, minisztériumok (külön – külön), bíróságok,

ügyészségek
d. A fejezetek általában évről – évre ugyanazok
e. Típusai: (2+1)
i. Szervezeti alapú költségvetési fejezetek: a legfontosabb szervezeteknek

önálló fejezete van, mindig adott szervezethez kapcsolódik: pl.: kormány,
alkotmánybíróság, ÁSZ, stb.
ii. Funkcionális alapú költségvetési fejezet: 1 adott funkcióra 1 speciális

közfeladat ellátási körre épül
33
iii. (+1) speciális jogállású fejezetek: ÁB, MÁK saját maguk összeállítják
saját költségvetésüket, a kormány az előkészítő szakaszban ezeket nem
módosíthatja, nem bírálhatja, változatlan formában kerülnek az OGY elő
az adott intézmény pénzügyi függetlenségét biztosítja.
2. Címek, alcímek: Fejezet címre, alcímre tagozódik. Fogalma: szervezeti és szabályozási

szempontból összetartozó, továbbá részletezett előirányzatok összessége. Címek, alcímek
együtt címrendet alkotnak. A kormány módosíthatja, kiegészítheti ezeket, kivéve aminek a
megváltoztatás joga az OGY hatásköre. Ha változtatás volt a költségvetés végrehajtása során
a címek, alcímek esetében az előirányzathoz képest, a kormány köteles azt a zárszámadási
törvény javaslatban megindokolni. Típusai:
a. Szervezeti alapú: tovább részletez egy szervezetet, ezen belül előirányzat csoportok
vannak, kimarad 1 szervezeti egység a jogcímcsoport és jogcím.
b. Funkcionális alapú: valamilyen feladathoz kötődnek. Az összes szervezeti egység

benne van.
3. Jogcím csoport és jogcím: csak a funkcionális alapú címek esetében szerepel. Pl.: alcím –
Országos Nemzetiségi Önkormányzatok támogatása ezen belül jogcím csoport pl.: német
nemzetiségi önkormányzat támogatása
4. Előirányzat csoport: Még tovább részletezett, típusai pl.:
a. Működési cím előirányzat csoport: az adott központi költségvetési szerv vagy

közfeladat mindennapos folyamatosan felmerülő működési szükségleteit fedezi (pl.:
fűtés)
b. Felhatalmazási cím előirányzat csoport: az adott költségvetési szerv vagy közfeladat

fejlesztésére szolgál.
5. Kiemelt előirányzatok: legkisebb szerkezeti egység pl.: működési előirányzat csoporton

belül:
a. Személyi juttatások előirányzata (munkabér)
b. Dologi kiadások előirányzata (toll, papír)
(15) A költségvetés előkészítési, döntési szakasza

Költségvetési ciklus:
- szűkebb értelemben: a költségvetés előkészítésének és elfogadásának rendjét értjük rajta.
- Tágabb értelemben: ide tartozik a költségvetés végrehajtása és ellenőrzése is.
4 fázis:
I. előkészítés: költségvetési évet megelőző évben zajlik
II. döntés: a költségvetési évet megelőző évben, legkésőbb december 31.ig költségvetési törvény
formájában kell elfogadni.
III. végrehajtás szakasz: adott tárgyévben történik
IV. ellenőrzés: = zárszámadás, tárgy évet követő évben.
34
I. Előkészítés:
- Az államháztartásért felelős miniszter elkészíti a költségvetési irányelveket, amely a következő 3
évre vonatkozó költségvetési politika főbb irányait és kereteit meghatározza. Pl.: adó politika
legfontosabb lépései, államadósság csökkentésére tett lépések, stb.
- Az államháztartásért felelős miniszter (nemzetgazdasági miniszter jelenleg) kidolgozza a részletes
vitatervet és tartami követelményeket.
- A fejezet irányító szerve az államháztartásért felelős miniszter által kidolgozott követelmények
alapján megtervezi az adott fejezetbe sorolt, saját fejezetére vonatkozó költségvetés részletes
tervezetét.
- A fejezetet irányító szerv egyeztet az államháztartásért felelős miniszterrel
- Az államháztartásért felelős miniszter összegzi a fejezeti tervezeteket, ha szükséges egyeztet
- Az államháztartásért felelős miniszter elkészíti a törvényjavaslat tervezetet, majd a kormány elé
terjeszti
- A kormány a Költségvetési Tanáccsal köteles egyeztetni, a KT tipikusan az államadósságfék
szabályt vizsgálja a KT-nak vétó joga van, de csak egyszer.
- A költségvetési törvény javaslatot a kormány összeállítja. Fő része: alap előirányzatok:
előirányzati többletet tartalmazó részek + a bázis előirányzatok (ez a bázis alapú költségvetés
tervezés előző évi költségvetés átdolgozása. Ellentéte lenne a nulla bázisú költségvetés
tervezés: (tiszta lap) teljesen elölről, újonnan szerkesztett költségvetés, pl.: ha új költségvetési
szervet hoznak részre, aminek még nincs előzmény költségvetése.)
II. Döntés:
- A kormány a költségvetési törvény javaslatot az OGY elé terjeszti, amit korábban a
Költségvetési Tanáccsal egyezetett
- A törvényjavaslat indokolásában szerepelnie kell pl.: több év előirányzatát terhelő

beruházások hatásának bemutatása, a költségvetési évet követő 3 év várható
előirányzatainak keretszámairól
- Az esetleges törvény módosításokat is benyújtja a kormány a törvényjavaslattal együtt pl.:

adó törvényeket módosító javaslatok
- Az OGY, a KT és az ÁSZ véleményével együtt tárgyalja a javaslatot (javaslatokat)
- A költségvetési törvény feles törvény (Az összes megválasztott képviselő több mint fele
kell, hogy elfogadja)
- Különleges parlamenti eljárás: Az OGY minden bizottságának tárgyalnia kell a

költségvetési törvényjavaslatot, külön véleményeik, nem lehet titkos szavazást tartani, nem
lehet sürgős tárgyalást sem kérni.
- A Költségvetési Bizottság szerepe kiemelkedő: állandó bizottság, módosító javaslatokat

csak a KB terjeszthet be
- Döntés 2 része:
o Általános vita: a beérkező véleményeket, módosító javaslatokat a KB összefoglalja,

megvitatja és az OGY elé terjeszti, mint ajánlást. Az általános vita végén az OGY
határozat formájában dönt: pl.: tartalékok összegéről, bevételek – kiadások fő
összegeiről, hiányról, többletről, stb.
35
o Részletes vita: tipikusan a fő összegeket érintő módosító javaslatokról döntenek, de

már nem követelmény, hogy a fő összegek ne változzanak meg.
Kapcsolódó módosító indítványokat tárgyalják meg
- December 31.-ig legkésőbb el kell fogadni a költségvetési törvényt. Ha nem sikerül ex

lex állapot lép életbe: Törvény nélküli állapot. Úgy gazdálkodhatnak tovább, hogy az előző
évi kiadási és bevételi előirányzatokat időarányosan teljesítik (pl.: mintha 2016. január 01.én
2015. január 01. lenne) végső eszköz, nem túl demokratikus, nem tudja kezelni a
megváltozott inflációs helyezett és körülményeket, új szükségleteket.
- Alaptörvény rögzíti: ha március 31.ig nincs költségvetési törvény a köztársasági elnök

feloszlathatja az OGY-t.
o Indemnitás fogalma: Központi szinten már nincs, de helyi önkormányzati szinten

ilyen állapot a költségvetés nélküli állapot: ekkor egy átmeneti gazdálkodásról szóló
jogszabályt (rendeletet) kell alkotni (az előző költségvetési rendelethez), ideiglenes
megoldás, ami alapján folytatólagosan szedik a bevételeket és teljesítik a kiadásokat
(pl.: mintha 2016. január hónapja 2015. 13. hónapja lenne)
(16) A központi költségvetés végrehajtása, a zárszámadás

Végrehajtás: a kormány joga és kötelezettsége is
- Az országgyűlés a költségvetési törvénnyel hatalmazza fel a kormányt a bevételek
beszedésére és a kiadások teljesítésére.
- Feladatok:
o Előirányzatokkal való gazdálkodás:
1. Zárolás: az előirányzat egy részének vagy egészének az adott költségvetési
évi felhasználásának átmeneti, feltételekhez kötött felfüggesztése (főösszeg is
változik)
2. Csökkentés: Az előirányzatok összegének mérséklése (főösszeg is változik)
3. Törlés: előirányzat felhasználásának lehetőségét véglegesen megszünteti
(főösszeg is változik)
4. Átcsoportosítás: kettő előirányzat megváltoztatása úgy, hogy az egyik
előirányzat növelésével egyidejűleg egy másik előirányzat csökkentése
történik.
• Történhet fejezetek és címek között, illetve címeken belül is
• A kormány jogköre, kivéve ahol az országgyűlés fenntartja magának

ezt a jogot
• A főösszeg nem változik

36
o Előirányzatok felhasználásának menete: (a költségvetési szervek tételnél is kell ez a

rész!)
1) Kötelezettség vállalás: a kötelezettséget vállaló költségvetési szerv
feladatainak ellátása érdekében tett fizetési vagy más teljesítési
kötelezettséget eredményező, írásos szándéknyilatkozat.
• 100.000 Ft alatt szóban is megtehető, felette csak írásban
• Idő tartam alapján csoportosíthatóak: Határozott (pl.: irodai

becserzés) vagy Határozatlan (pl.: folyamatos szolgáltatás
igénybevétele, iroda takaríttatása)
• Jogosult személyek (vállalására jogosult): költségvetési szerv vezetője

vagy általa felhatalmazott személy, önkormányzatnál polgármester
vagy általa felhatalmazott személy.
• Ellenjegyzéshez kötött
2) Szakmai teljesítés igazolás: kiadások teljesítésének és a bevételek
beszedésének elrendelése előtt a rendelkezésre álló okmányok alapján
ellenőrizni, azaz szakmailag igazolni kell, hogy a fizikai teljesítés a
szerződésben meghatározottak szerint történt –e.
• Az ilyen igazoló személyre nincs szakmai előírás, de a megbízott

másra nem ruházhatja át ezt a jogkört.
• A szakmai teljesítés igazolásnak tartalmaznia kell:

o Az igazolás dátumát
o A bevétel – kiadás jogosultságát
o Az igazoló személy aláírását
3) Érvényesítés: A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése
előtt a teljesítés igazolás alapján ellenőrizni kell, hogy a bizonylaton
feltűntetett összeg fedezete létezik –e, illetve formai – tartalmi kellékeket kell
ellenőrizni. Jogosult: költségvetési szerv gazdálkodó szervezetének vezetője,
önkormányzatnál a jegyző.
4) Utalványozás: a kiadás teljesítésének illetve a bevétel beszedésének
ellenrendelését jelenti. Jogosult: költségvetési szerv vezetője vagy az általa
felhatalmazott személy, önkormányzat: polgárjenő vagy az általa
felhatalmazott személy.
5) Ellenjegyzés: A kötelezettség vállalás és az utalványozás után kötelező. Az
ellenjegyző feladata annak a vizsgálata, hogy a kifizetés időpontjában a
fedezet rendelkezésre áll –e, hogy a kötelezettség vállalás sem sérti –e a
gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
a. Összeférhetetlenségi Szabályok:
o Aki kötelezettséget vállalja nem lehet ugyan (illetve
hozzátartozója sem lehet), az aki ellenjegyezi is.
37
o Aki utalványoz nem lehet azonos az ellenjegyzővel

(hozzátartozói se lehetnek egymásnak)
Tartalékokkal való gazdálkodás: Kormány jogköre. 3 fajtája van:
1. Általános tartalék: mértéke nem lehet több mint a központi költségvetés kiadási
főösszegének 20%-a, nem lehet kevesebb, mint 0.5%-a.
a. Általános tartalék képzés indoka: az állami feladatellátást érintő, előre nem látható
helyzetek megfelelő kezelésére szolgál.
b. A költségvetési év első 6 hónapjában a tartalék 40%-a használható fel, 40% feletti
mértékben az országgyűlés jóváhagyása szükséges.
2. Céltartalék: olyan központi költségvetésben meghatározott előirányzat, amely valamely év
közi kormányzati intézkedés fedezetéül szolgál és amelynek célját, rendeltetését
meghatározták, de az előirányzat fejezet – cím – alcím szerinti felhasználásának megoszlása
még nem ismert. Mindig feladatra különítik el.
3. Központi és fejezeti egyensúlyi tartalék: valamely költségvetési fejezet belügyének fogható
fel. Az adott fejezeten belül rendkívüli helyzetek kezelésére szolgál. Kvázi céltartalék.
Rendkívüli helyzet: Állampolgárok élet és vagyon biztonságát veszélyeztető elemi csapás illetve
következményeinek az elhárítása érdekében a kormány ún. átmeneti intézkedéseket hozhat. Pl.:
olyan átcsoportosítás joga, ami egyébként az országgyűlésnek volt fenntartva, költségvetési
törvényben nem szereplő kiadásokat is teljesíthet a kormány ilyen helyzetben, rendkívüli fizetési
kötelezettséget előírhat (ez az utolsó önkormányzati szinten nincs, a többi ott is van.)
Költségvetés módosítása, pótköltségvetés: Ha évközben a költségvetésben jóváhagyott kiadási
főösszeg 2,5%-val eltér (a valós kiadástól), akkor a költségvetést módosítani kell, a kormány
köteles törvénymódosítási javaslatot beterjeszteni. Ha a kiadási főösszeg 5%-val tér el, a kormány
köteles pótköltségvetési javaslatot beterjeszteni az országgyűlés elé.
Zárszámadás:
- A költségvetés végrehajtásának ellenőrzését jelenti.
- Tárgyévet követő évben
- A kormány a költségvetés végrehajtásáról törvényjavaslatot terjeszt az országgyűlés elé, a
tárgy évet követő 8 hónapon belül.
- Az országgyűlés elé terjesztés előtt 2 hónappal az Állami számvevőszéknek is be kell
nyújtani és az OGY az ÁSZ véleményével együtt tárgyalja a zárszámadást.
- Az OGY ezután zárszámadási törvényt alkot.
o Speciális parlamenti eljárás
o Összes képviselő 50%+1 szavazattal fogadják el (feles törvény)
- a zárszámadás elfogadásával együtt rendelkezni kell a többlet felhasználásáról illetve a
hiány finanszírozásáról
- a zárszámadás tartalmazza: a költségvetés végrehajtásának tényét, a zárszámot:
o a korábban jóváhagyott és a megvalósult költségvetés összevetése
o többszintű
38
o alulról felfelé építkező

1. lépésben a költségvetési szervek készítik el az ún. elemi költségvetési
beszámolót (ugyanaz az eljárás, mint a költségvetés elkészítése, csak
visszafelé).
(17) A kormányzati kudarcok, közösségi döntések közpénzügyi

felfogása. A költségvetési ciklus és a közösségi döntések összefüggése
Kormányzati kudarc: Ha a kormányzat nem tudja kezelni a piaci kudarcokat (7 féle), azaz a piac
nem lesz optimális (pareto optimum szerűen optimális), akkor az átalakul kormányzati kudarccá. A
társadalmi – gazdasági berendezkedésnek megfelelően, mindenhol eltérő, más – más kormányzati
kudarcok jelentkeznek.
Pareto optimum: A jólétet növeli minden olyan cselekvés, amely a gazdaságnak legalább egy szubjektumát
kedvező helyzetbe hozza, de senkinek nem rontja a helyzetét. Ideál tipikus állapot, a valóságban nem
létező. Feltételei:
- a termékek és szolgáltatások allokációja a fogyasztók maximális kielégítettségét eredményezi.
(Akkor teljesülne, ha egy fogyasztó jobb helyzetbe kerülése nem idézné elő egy másik fogyasztó
helyzetének romlását. pl.: családi adókedvezmény)
- a termelési tényezők termékek és szolgáltatások közötti allokációja a termelés költségének
minimalizálását eredményezi. (Akkor teljesülne, ha egyetlen termék termelésének növekedése,
nem idézné elő más termék termelésének csökkenését. )
- a termelés hozamát maximalizálni kell.
A valóságban sosem érhető el, hogy a három feltétel egyszerre teljesüljön. Ameddig az egyén érdeke úgy
érvényesül, hogy közben egy másik egyén érdekét sem sérti, addig a közérdeket szolgálja.
Ha a közpénzügyi döntés nem károsít senkit és előmozdítja legalább 1 ember érdekét, akkor a
kormányzatnak folytatnia kell ezt a politikát, addig amíg az előny tovább növelése valakinek kárt nem okoz.
Ez lenne a „mindenki nyer” állapot, ami lehetetlen, tehát egy pénzügyi politikai döntésnek mindig lesznek
nyertesei és vesztesei.
Piaci kudarcok:
1.Természetes monopóliumok
2.Közjavak és vegyes javak
3.Külső gazdasági határok – externáliák
4.Nem teljes piacok
5.Információs asszimetria
6.Magángazdasági kudarcok
7.Meritórikus javak
Elméletek: (hogyan lehet jó döntést hozni)

1. Lindahl egyensúly: teljes egyensúlyra (egyhangú döntés) épülő döntési szabály. mindig,
mindenki egyetért. Senkit nem használnak ki. Pareto hatékonyság feltételei teljesülnek. A
gyakorlatban ez nehezen alkalmazható. Egyhangúság elve helyett a többségi szavazás
mechanizmusával döntünk.
2. Szavazási paradoxon:
- A különböző szavazások eredménye egymást kiolthatja. Pl.: költségvetési preferenciák
közötti választásnál: ha megkérdezik, hogy könyvtár, múzeum vagy iskola legyen egy településen,
és úgy teszik fel a kérdést, hogy mindig csak kettőből lehet választani. (pl.: Ha könyvtár vagy
39
múzeum azt mondják könyvtár, ha könyvtár vagy iskola akkor iskolát mondanának eredő,
lehet hogy a múzeum vagy a könyvtár is olyan fontos, mint az iskola, de mivel csak kettőt lehet
választani, a múzeum háttérbe szorulhat.)
- A kérdésfeltevés sorrendje eldönthet egy szavazást.
3. Arrow lehetetlenségi tétele: Nincs olyan döntési szabály, amely egyszerre felel meg a következő
tulajdonságoknak:
a. ne legyen diktatórikus
b. ne befolyásolják irreális alternatívák a végeredményt
c. teljesen nyilvános
d. pareto optimumnak megfeleljen
e. általános érvényű, minden döntési helyzetre megfeleljen
4. Medián szavazó: A szavazó polgárok esetében mindig van egy csoport, akik mindig sokan
vannak és el tudnak dönteni egy döntést, még akkor is, ha számukra ez nem olyan fontos. Ha őket
ennek ellenére kellőképpen jól befolyásolják, el tudják dönteni a választást. Tipikusan ilyen
szavazók a nyugdíjasok.
- A medián szavazó olyan szavazó, akinek preferenciái pontosan az összes szavazó preferencia
halmazának közepén helyezkedik el. Jellemzően számuk jelentős. Ezért egy – egy döntésben húzó
erők, sokszor számukra érdektelen döntési helyzetben is döntenek. Tipikus medián szavazói rétek:
Nyugdíjasok, sokan vannak, befolyásolhatóak, választást lehet velük nyerni.
5. Választó alacsony aktivitása: Haszonmaximalizáló választó csak akkor vesz részt aktívan a
döntéshozatalban, ha az abból származó hasznok meghaladják a tevékenysége költségeit. A választó
úgy gondolja, hogy az ő 1 db szavazata semmin nem változtat, ezért nem is aktivizálja magát, azaz
nem megy el szavazni.
6. Politikai konjunktúra ciklus modell: A politikai pártok közötti verseny és a közpénzzel
finanszírozott programok túlburjánzását magyarázzák ezzel. A választások után a nyertes párt
monopolhelyzetbe kerül, így csak kicsi a verseny a pártok között, tehát kevésbé aktívak. A
következő választások előtt újra verseny van, így a hatalmon lévő párt növeli a közcélú
programokra folytatott kiadásokat, azért, hogy újra maga mellé állítsa a szavazókat.
A választások előtt mindig ígéretek vannak, abból nem biztos, hogy minden megvalósul.
7. Kéz kezet mos – elv: Szavazási folyamat végeredményét befolyásoló lehetőség.
Kereskednek a szavazatokkal a képviselők, mert például ha közömbös számukra az adott kérdés,
akkor felajánlják szavazatikat annak, akinek a döntés kimenetele fontos. Ez egy legális lobbi –
tevékenység. (döntésnél)
8. Bürokrácia elmélet: Max Weber nevéhez kötődik. Kritikái:
- Merev a rendszer, nem hatékony, sok papírmunkával jár
- Az állam nem érdekelt, hogy megszüntessen belőle
- Túl nagy az egy egységre eső költség
- Lehetetlen pontosan mérni a bürokrácia teljesítményét
- A közalkalmazottak keresetei nyomottak, így előfordulhat, hogy a legjobb szakemberek nem itt
fognak dolgozni
- A bürokrácia nem versenyző és nem tökéletes informáltságú
- A bürokratákat kockázat kerülő embereknek tartják, alapvetően csak a saját szervezetük számára
meghatározott költségvetési keretben érdekeltek
- Az alacsonyabb szintű hatékonyságot el kell fogadni, mint a bürokrácia velejáróját
Puchanan elmélete: milyen típusú politikusok vannak?
1. Ideológus (nagy reményekkel indul neki a pályájának, minden csodálatos, sőt még lehet jobb is)
2. Egyszerű politikus – kifejezetten általános politikai célokért küzd
3. Profitvadász – a lehető legjobbat kívánja kihozni a helyzetből a saját érdekében
Végül megállapítja, hogy minden politikusban ezek együttesen megvannak.
40
(18) Az államháztartás kormányzati szintű ellenőrzési rendszere

(KEHI, EUTAF, MÁK) és a költségvetési szervek belső
kontrollrendszere
önkormányzatok)
c. Az Államháztartás alrendszerei:
1. Állam
Legfontosabb jogforrás az ÁHT törvény, illetve az Alaptörvény (szerveket rögzít)

Az ÁHT ellenőrzés célja:
- Egyrészt a közvagyon és közpénzek felhasználásának átláthatósága, elszámoltathatósága,
szabályszerűsége, célszerűsége és eredményességének vizsgálata.
- Mind a központi, mind a helyi alrendszert vizsgálja.
- TB, elkülönített állami pénzalapokat is.
Mit vizsgál:
- Törvényességi – jogszerűségi ellenőrzés, amelynek során azt vizsgálják, hogy a különböző
szervek betartották –e a jogszabályi előírásokat.
- Célszerűségi – gazdasági – hatékonysági ellenőrzés, amelynek során vizsgálják, hogy az
adott pénzeszköz gazdaságos, hatékony, célszerű felhasználását.
41
Ellenőrzés típusai:
1. Kormányzati szintű ellenőrzés: (belső ellenőrzés)
a. KEHI
b. EUTA
c. MÁK
d. És a költségvetési szervek belső kontrolrendszere
2. Külső ellenőrzés:
a. ÁSZ
b. Költségvetési tanács (KT)
c. Könyvvizsgálat
Kormányzati szintű ellenőrzés:
1. KEHI: Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
a. A kormányzat belső ellenőrzését végző szerve
b. Felügyeleti szervnek minősül
c. Külön kormányrendelet szabályozza
d. Központi hivatal
e. Költségvetési szerv
f. Feladatai:
i. Kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzése
ii. Központi költségvetés, TB, elkülönített alapok ellenőrzése
iii. Támogatások ellenőrzése
iv. Állami kezesség vállalása
v. Állami kezesség beváltás jogosságának ellenőrzése
g. Hatásköre nem terjed ki: Az OGY, ÁSZ, Köztársasági elnök, Bíróságok,
Ügyészségek ellenőrzésére
2. EUTA: Európai Uniós Támogatásokat Auditáló főigazgatóság
a. Európai uniós támogatásokat ellenőriz
b. A KEHI-ből vált ki
3. MÁK: Magyar Államkincstár
a. Állami támogatásokat ellenőriz
b. Folyósítja a különböző támogatásokat és egyben felhasználását ellenőrzi is
c. Az önkormányzatoknak szabad pénzintézet választási joguk van, de választhatják a
MÁK-ot is
d. Alapítványt, Egyházat, Önkormányzatot akkor ellenőrizhet, ha állami támogatást
kapnak.
4. Költségvetési szervek belső kontrollrendszere: FEUVE
a. Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés
42
b. Célja: pénzügyi ellenőrzést készít

c. Első szintű, pénzügyi – irányítási – ellenőrzési rendszer
d. Megelőzést szolgálja
e. Vezetői elszámoltathatóságot szolgálja: a költségvetési szerv vezetője felelős a
feladatok ellátásáért és azért, hogy pénzügyi ellenőrzés készüljön.
f. Biztosítania kell, hogy a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja
összhangban legyen a szabályszerűség, a szabályozottság és a megbízható
gazdálkodás elveivel.
g. A FEUVE mellett van belső ellenőrzés is, ami egy független tanácsadó tevékenység.
i. Utólagos kontrollnak számít
ii. Célja: hogy segítse a költségvetési szerv vezetőjét, hogy az ellenőrzött
szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje.
iii. Belső ellenőrzést végző szerv vagy személy közvetlenül a költségvetési szerv
vezetőjének van alárendelve és csak neki tartozik beszámolási
kötelezettséggel.
iv. Feladata: Ajánlások – javaslatok készítése a hiányosságok megszűntetésére,
illetve a szabálytalanságok feltárására.
(19) Az elkülönített állami pénzalapok

Az államháztartás alrendszerei közé sorolhatóak, az ÁHT törvény nem említi, de a költségvetési
törvényben így szerepelnek. A korábbi szabályozásra jellemző volt, hogy kormányrendelettel is
létre lehetett hozni, éppen ezért a számuk megnövekedett. Mára csak törvénnyel lehet szabályozni.
Az államháztartáson belül elkülönült szabályozás jellemzi. A létrehozó törvény határozza meg az
alap rendeltetését, bevételeit, kiadásait és a rendelkezésre feljogosított szervet, ill. a felelős
minisztert.
Gazdálkodásuk jellemzően a költségvetésben van megállapítva. Bevételei cél jellegű bevételek, ill.
cél jellegűek a kiadásai is (pántlikázott pénzek). Gazdaságukat részben államháztartáson kívüli
forrásokból finanszírozzák.
Munkaerő – piaci Alap
A legnagyobb elkülönített állami pénzalap. Az 1991. évi IV. a foglalkoztatás elősegítéséről és a

munkanélküliek ellátásáról szóló törvény hozta létre.
Több alap jogutódjaként jött létre:
- munkanélküliek szolidaritási alapja
- foglalkoztatási alap
- szakképzési alap
- rehabilitációs alap
- bérgarancia alap
Rendeltetése, célja:
- az álláskeresők támogatásának biztosítása
- álláskeresők munkához jutásának támogatása
- képzési rendszer fejlesztése
- állami foglalkoztatási szerv működésének segítése
43
Különböző alaprészekkel gazdálkodik (8)

- szolidaritási alaprész
- jövedelempótló támogatás alaprész
- foglalkoztatási alaprész
- bérgarancia alaprész
- képzési alaprész
- rehabilitációs alaprész
- működési alaprész – szervezetrendszer felépítése
- vállalkozói alaprész – vállalkozók munkához segítése
Rendelkezésre jogosult: a nemzeti erőforrás miniszter a Munkaerő – piaci Alap Irányító

Testületével (MAT) együtt.
Dönt:
- átcsoportosítást végezhet az alaprészek között
- éves beszámoló értékelése
- költségvetés véleményezése
Bevételek:
- munkaadói / munkáltatói járulék: 3%
- munkavállalói járulék: 1,5 %
- vállalkozói járulék: 2009. dec. 31-el megszűnt. Helyette 2010. jan. 1-től: egészségbiztosítási
(természetbeli: 4%; pénzbeli: 2%) és munkaerő-piaci (1,5%) járulék.
- rehabilitációs hozzájárulás
- szakképzési hozzájárulás
- központi költségvetési támogatások
- privatizációból származó bevételek
- egyéb bevételek: önkéntes befizetések; támogatások
Kiadások:
- képzési célú alapítványok támogatása
- kutatások támogatása
- fő profil a munkanélküliek ellátásának biztosítása és munkához jutásának támogatása
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap
2003. évi XC. (90) tv. hozta létre.

Rendeltetése: kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai
innovációjának ösztönzésére. Célja továbbá a kutatás, fejlesztés erősítése; hazai és külföldi
kutatások eredményeinek hasznosítása.
Bevétel: nyílt pályázati rendszer útján lehet rájuk pályázni

- gazdasági társaságok által fizetett innovációs járulékok
- központi költségvetésből származó állami támogatások
- pénzmaradvány
- önkéntes befizetések, adományok
- nemzetközi szervezetektől származó támogatások
Kiadások: a kiadási előirányzatok 25%-át regionális innovációs célokra kell fordítani.

- kutatások, fejlesztési eredmények elterjesztése
- innováció infrastrukturális feltételeinek fejlesztése
- különböző innovációt elősegítő szolgáltatások
44
- tudományos együttműködések
- társadalomtudományi kutatások külön prioritást élveznek
A rendelkezésre jogosult a nemzetgadasági miniszter, átcsoportosítást hajthat végre az alap címei

között.
A működtetés feladatait a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal látja el. Dönt a pénzeszközök
felhasználásáról; éves beszámolót kell készítenie.
Szülőföld Alap
2005. évi II. tv. hozta létre.

Célja a szomszédos államokban lévő magyarság szülőföldjén való boldogulása; anyagi, szellemi
gyarapodása; a nyelv és kultúra megőrzése; az anyaországgal való kapcsolattartás erősítése.
Támogatásra jogosultak:
- szomszédos államokban életvitel szerűen tartózkodó; magát magyarnak valló természetes
személyek; önkormányzatok és más szervezetek.
- politikai párt, ill. politikai tevékenységet folytató szervezet nem jogosult támogatásra.
Bevételei:
- önkéntes befizetések
- költségvetési támogatások: garanciális szabály, hogy mindig annyinak kell lennie, hogy
legalább 1 milliárd forintra kiegészítse a Szülőföld Alapot.
- egyéb bevételek
Kiadások, támogatásban részesülhet

- magánszemély
- oktatás – nevelés – továbbképzés
- taneszköz, tankönyvtámogatás
- felsőoktatási ösztöndíj
- köz- és felsőoktatási intézmény támogatása
- egyház és egészségügyi szervezet
- az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos felkészítő, támogató programok
- határmenti programok
- közös infrastruktúra kialakítása
A rendelkezésre jogosult a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az alap kezelője a Regionális

Egyeztető Fórum. Ennek elnöke a miniszterelnök. A Fórum évente legalább egyszer ülésezik.
Forráshoz jutni nyílt pályázat alapján lehet, melyet 90%-ban így kell elkölteni. A támogatások
lehetnek vissza nem térítendőek; részben vagy egészben visszatérítendőek.
Wesselényi Miklós Ár és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap
2003. évi LVIII. törvény hozta létre. Az alap rendeltetése az ár és belvízkárok megtérítésében való
önkéntes részvételre való ösztönzés. Célja, hogy azok az emberek, akik veszélyeztetett területen
lakóingatlannal rendelkeznek, azok kártalanításra jogosultak a befizetésük alapján.
Jogosultság feltételei:
Akinek a lakóingatlana veszélyeztetett területen található, amely jogerős építési engedély alapján
épült, és akinek a kártalanítását jogszabály nem zárta ki vagy nem korlátozta. A szerződésnek
45
legalább 30 napja fenn kell állnia. A befizetés mértékét a lakóingatlan értéke alapján, ill. a
veszélyeztetettségi fokozat alapján állapítják meg. Rászorultsági alapon a befizetés összege max
30%-al csökkenthető. Ez a jegyző hatáskörébe tartozik. A kártalanítás mértéke káreseményenként
max 15 millió forint lehet.
Az alap bevételei
- Szerződés alapján történő rendszeres befizetés.
- Önkéntes, nem rendszeres befizetések és adományok
- Egyéb bevételek, pl. költségvetési támogatás. Mértéke ahhoz igazodik, hogy a kötelezettség
teljesítéséhez elegendő legyen
- Árvízkárok enyhítésére szolgáló nemzetközi segélyek
- Az év végi maradványa nem vonható el
Kiadásai:
- Káreseménnyel összefüggő kártalanítási összeg kifizetése
- Veszélyeztetett területről való költöztetési költség
- Az alap működési költségei
A rendelkezésre jogosult az államháztartásért felelős miniszter (nemzetgazdasági miniszter). Az

alap kezelője a Magyar Államkincstár: szerződést köt a jogosultakkal; nyilvántartja, ill. kezeli a
szerződő felek adatait; felméri a károkat; fogadja a befizetéseket; teljesíti a kifizetéseket.
Megállapítja az éves befizetés mértékét. Felbecsüli a lakóingatlan szerződéskori értékét.
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
1996. évi CXVI. az atomenergiáról szóló törvény hozta létre. Rendeltetése, a radioaktív hulladékok
végleges elhelyezése, a kiégett üzemagyagok átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók
létesítése és üzemeltetése, ill. a nukleáris létesítmények leszerelésének finanszírozása.
Bevételei:
- Engedélyesek által történő befizetések (Paksi Atomerőmű). Mértékét a költségvetési törvény
határozza meg. A Magyar Energiahivatal és az Országos Atomenergia Hivatal határozza meg.
- Költségvetési támogatás
- A befizetéseket minden év január 31-ig kell teljesíteni. Egységes kincstári számlán vezetik.
A befizetés mértékét úgy kell megállapítani, hogy teljes mértékben fedezni kell a létesítmény teljes
üzemideje alatt keletkező radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének költségeit, ill. a
leszereléssel felmerülő költségeket is.
Rendelkezésre jogosult az atomenergia felügyeleti szervet felügyelő miniszter (nemzeti fejlesztési

miniszter). Az alap kezelője az Országos Atomenergia Hivatal.
Nemzeti Kulturális Alap
1993. évi XXIII. törvény hozta létre. Rendeltetése a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának,
megőrzésének, ezek hazai és határon túli terjesztésének támogatása.
Bevételei:
- 5-ös lottó szerencsejáték játékadójának 90%-a.
- Központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközök.
- Jogi személyek, jogi személység nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek
befizetései
46
- Egyéb bevételek
- Az év végi maradványt nem lehet elvonni
Kiadások:
- Támogatások adása: a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, ezek hazai
és határon túli terjesztésének támogatása; kulturális ágazatot érintő évfordulók, fesztiválok,
hazai és külföldi rendezvények
- Nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelenlét biztosítása
- Művészeti alkotások új irányzatainak támogatása, új kulturális kezdeményezések
- Nemzetközi tagdíjak
A kiadási jogcímek között átcsoportosíthat a miniszter. Szerződést a pályázóval. A támogatások
lehetnek vissza nem térítendőek; részben vagy egészben visszatérítendőek.
Támogatásra jogosultak: természetes és jogi személyek; jogi személység nélküli gazdasági
társaságok; egyéni cégek; egyéni vállalkozók.
Rendelkezésre jogosult a kultúráért felelős miniszter (nemzeti erőforrás miniszter). A különböző

döntéseket a Nemzeti Kulturális Alap Bizottság hozza meg.
(20) A társadalombiztosítási rendszer (jellemzői, bevételi és kiadási

rendszere, vagyona)
Általános jellemzők:
- Az államháztartás egyik nagy alrendszere
- Társadalmi kockázatközösség
- Két elv érvényesül, amik egymásnak feszülnek:
o Biztosítási elv: csak az kapjon szolgáltatást, aki fizet.
o Társadalmi szolidaritás elve: a legrászorultabbaknak fizetés nélkül (ellenszolgáltatás
nélkül) is járjon alap ellátás.
o A két elv általában egyszerre érvényesül.
- Kötelező a részvétel: mindenki köteles a TB-be befizetni
- Az államnak mögöttes felelőssége van
- Járulékos jelleg: az alapjogviszonnyal egyidejűleg törvény erejénél fogva (ipso iure) jön
létre a TB jogviszony.
- Két nagy rendszere van: A Nyugdíjbiztosítási alap és az Egészségbiztosítási alap
A) Nyugdíjbiztosítási alap:
- Nyugdíjrendszerek csoportosíthatóság:
o Járulék vagy tőkefedezeti elvű (akkor kapok szolgáltatást, ha befizetek, illetve amit
én fizetek be, az lesz később az enyém): a járulék fizető befizetései szolgálnak
fedezetül a később neki járó szolgáltatásoknak és kifizetéseknek.
o Felosztó – kirovó rendszerű: Az aktuális összes befizetés fedezi az összes aktuális
kifizetést. (Amit most befizetek, az a mostani nyugdíjasok nyugdíját adja)
o Magyarországon vegyes.
47
- Nyugdíjbiztosítás pillérei:
o Állami pillér: Felosztó – kirovó elven működik.
Főszabály szerint kötelező a részvétel
Megjelenési formája: havonta bérből levonásra kerül
Az államnak mögöttes felelőssége van: működteti és fejleszti a rendszert
Az ide befizetettek nem örökölhetőek (nem örökíthetőek)
o Magánynyugdíj pénztárak:
Számuk jelentősen csökkent
1992-ben hozták létre őket, pályakezdő fiataloknak kötelező volt csatlakozni,
járulékuk nagyobb része ide került
Öngondoskodási forma
Járulék – fedezeti elven működik
Az állam szerepe: garanciális szabályozás
Külön számlán kezelik a befizetéseket
Szabad pénztárválasztás elve érvényesül
Piaci alapon működnek, lehetnek nyereségesek és veszteségesek
o Önkéntes – kölcsönös magánnyugdíj pénztár:
Lehetőség – önkéntes
Egyszerre többnek is a tagjai lehetünk
A belépő dönti el mennyit fizet, de van minimális tagdíj
Az állam feladata a szabályozás és a támogatás
SZJA kedvezményt lehet elérni vele (támogatás)
Vagy a munkáltató vagy a munkavállaló lép be, ha a munkáltató akkor ő
fizeti be a járulékot és ő kapja a kedvezményt
o NYESZ: Nyugdíj előtakarékossági számla
Lehetőség
Pénzintézetnél vezetett értékpapír számlát jelent
Van minimum befizetés, de ezen felül bármennyit fizethet a belépő
48
A befizetett összegeket tovább befektetik a pénzintézetek és ebből további

profitot szerezhetnek.
Állam szerepe a szabályozás, szja kedvezmény
Külön számlán kezelik a pénzt
o Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény:
EU kötelezettség miatt kellett létrehozni
2008-tól működik
Öngondoskodási forma
Lényege: a foglalkoztató havonta meghatározott összeget fizet a
munkavállaló részére, ezt az összeget a munkavállaló kiegészítheti
Járulék – fedezeti elv alapján működik
Jelentősége minimális
o Nyugdíjbiztosítás: Biztosítási szerződés
Biztosítóknál, pénzintézeteknél köthető
Külön számlán kezelik a befizetéseket
A biztosítási esemény itt a nyugdíjba lépés, akkor fizet a biztosító
A második pillértől az összes pillérben örökíthető az elhelyezett pénzösszeg.
A Nyugdíjbiztosítási alap bevételei és kiadásai:
Bevételek:
1. munkáltató által fizetett járulék
2. biztosított által fizetett járulék
3. egyéb bevételek
Kiadások:
1. sajátjogú nyugellátás
2. hozzátartozói nyugellátás
3. működési kiadások
4. egyéb kiadások
B) Egészségbiztosítás
Modellek:
1. Bismarck-i modell: 1870-es évek egységesülő Németországban alakul ki. Kezdetben
önkéntes, majd járulék fizetési kötelezettséggé alakult. Inkább szociális ellátásnak
tekinthető. A befizetések jövedelem arányosak voltak. A szolgáltatások
szükségletarányosak. Egyfajta újraelosztó rendszer, a gazdagoktól a szegények felé.
2. Szemasko modell: Szovjet modell. Az ellátás állampolgári jogon jár mindenkinek és
ingyenesen. Adóalapú finanszírozás. Az állam tulajdonában áll az egész ellátó rendszer. Az
49
orvosok állami alkalmazottak, nyomott bérekkel. Egyáltalán nincs magánbiztosító. A

gyakorlatban a társadalom 40%-a nem jutott egészségügyi ellátáshoz, nem fértek hozzá
területi egyenlőtlenségek miatt.
3. Beveridge modell: Angol modell. Egyesült Királyság I. világháború után. Adóalapú
finanszírozás. Minden állampolgár köteles befizetni. Emiatt állampolgári jogon jár.
Alacsony színvonal jellemzi. Centralizált működés. Jellemzően sok magán egészségügyi
szolgáltató működik mellette.
4. Amerikai modell: Öngondoskodó modell. Részben szolidaritási elven működik, de
alacsony fokú, helyette inkább érvényesül a biztosítási elv (aki fizet az kap ellátást). Profit
orientáltság jellemzi. Decentralizált. A biztosítás elv alapján kapnak ellátást. Az USA
lakosságának 15-20%-a nem rendelkezik biztosítással. Jellemző, hogy a cégek fizetik a
munkavállalóiknak és a családtagjaikra is kiterjed ilyen esetben. Jelenleg Obama a
szolidaritás elvének erősítésére törekszik (Obama care).
Egészségbiztosítás típusai: Állami vagy társadalombiztosítási ellátás és Magán vagy önkéntes
ellátás (pl.: fogászat, szemészet, plasztikai sebészet).
Egészségbiztosítási ellátások típusai:
1. Természetbeni ellátás: pl.: gipsz vagy vizsgálat – Aszimmetrikus finanszírozás,
szimmetrikus igénybevétel. Mindenki más összeget fizet be (mindenki fizetésének adott
százalékát, de a fizetések nem egyenlők), de mindenki ugyanolyan értékű szolgáltatást kap
(a gipsz az ugyan annyit ér mindenki kezén.)
2. Pénzbeli szolgáltatás: járulékfizetéssel arányosan történik.
Bevételek – Kiadások:
Bevétel: munkáltatói vagy biztosított befizetések, egyéb bevételek
Kiadások: természetbeni és pénzbeli ellátások
Piaci kudarcokkal hogy lehet összekötni: Természetes monopóliumok (állam látja el), közjavak –
vegyes javak (vannak szolgáltatások amik ingyenesen járnak, mindenkinek egyformán, de vegyes
javak – ahol díjat fizetünk valamilyen szolgáltatásokért) + potyautas effektus (úgy veszik igénybe,
hogy nem fizetnek). Ma ezt ellenőrzik. Információs asszimetria – orvos – beteg viszony, Nem
teljes piacok – biztosítások, Meritórikus javak – kötelező védőoltások, Externáliák – alap és a
szakellátás problémaköre nem debreceni ember is használja a debreceni utakat pl. ahhoz hogy
igénybe vegye az amúgy neki járó ellátást.
(21) A költségvetési szervek (fogalma, jogállása, alapítása, működése –

gazdálkodása, megszűnése)
2011. CXCV törvény (ÁHT törvény):
A költségvetési szerv fogalma, tevékenységei
A költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására
létrejött jogi személy.
A költségvetési szerv tevékenysége lehet
a) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai
alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem
haszonszerzés céljából végzett tevékenység,
b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem
kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.
50
A költségvetési szerv alapítása

Költségvetési szerv akkor alapítható, ha a közfeladat alaptevékenységként való ellátása ekként
biztosítható, a működéséhez szükséges feltételek adottak, az ellátandó feladat hatékonyan
teljesíthető és a költségvetési szerv működtetéséhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.
Költségvetési szerv alapítására jogosult
a) központi költségvetési szerv esetén az Országgyűlés, a Kormány vagy a miniszter,
b) helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat - a közös önkormányzati
hivatal esetén a Mötv.-ben foglaltak szerint az érintett helyi önkormányzatok -, a helyi
önkormányzatok társulása, a térségi fejlesztési tanács, az átalakult nemzetiségi önkormányzat,
c)nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a nemzetiségi önkormányzat vagy a
nemzetiségi önkormányzatok társulása,
d) köztestületi költségvetési szerv esetén a köztestület
Költségvetési szerv alapítása történhet oly módon is, hogy a költségvetési szervből kiválás történik,
amely alapján a költségvetési szerv az alapító okirat módosítását követően tovább működik, ezzel
egyidejűleg pedig az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre.
A költségvetési szerv szervezete, működése
A költségvetési szerv vezetője felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső
szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára
jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért.
A gazdasági szervezetet a Kormány rendeletében meghatározott képesítéssel rendelkező gazdasági
vezető irányítja.
A gazdasági szervezet feladatait, ha a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi
létszáma a 100 főt nem éri el,
a) az irányító szerv, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az önkormányzati hivatal vagy
b) az irányító szerv döntése alapján az irányító szerv irányítása alá tartozó, gazdasági szervezettel
rendelkező más költségvetési szerv látja el.
A költségvetési szerv szervezetét, feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját szervezeti
és működési szabályzat állapítja meg.
A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése
Az alapító szerv a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül megszüntetheti. A
költségvetési szervet meg kell szüntetni, ha az alapításkor meghatározott valamely feltétele tartósan
nem áll fenn.
A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet.
Átalakítás az egyesítés, a szétválás, vagy ha az alapító szerv a költségvetési szervet megszünteti, és
az átalakítás során a megszüntetett költségvetési szerv jogutódjaként új költségvetési szervet alapít.
A költségvetési szerv más költségvetési szervvel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesíthető.
Összeolvadásnál az összeolvadó költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással
létrejövő új költségvetési szerv. Beolvadásnál a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja
az egyesítésben részt vevő másik költségvetési szerv.
Az alapító dönthet a költségvetési szerv különválás vagy kiválás útján több költségvetési szervvé
szétválásáról. Különválás esetén a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az
átalakítással létrejövő költségvetési szervek. Kiválás esetén a kiválással érintett költségvetési szerv
fennmarad, és a kiválással érintett szervezeti egységéből önálló költségvetési szerv jön létre.
A költségvetési szerv szétválására akként is sor kerülhet, hogy
a) a kiváló szervezeti egység már működő költségvetési szervbe mint jogutódba olvad be
(beolvadásos kiválás),
b) a különváló költségvetési szervből a különváló szervezeti egységek az átalakítás során már
működő költségvetési szervbe mint jogutódokba olvadnak be (beolvadásos különválás).
A költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén az állami vagyonról szóló 2007. évi
CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) vagy a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető
51
okirat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv megszüntetés időpontjában fennálló

magánjogi jogait és kötelezettségeit - ideértve a vagyonkezelői jogot is - az alapító szerv, az
Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az alapító szerv által kijelölt
szerv gyakorolja és teljesíti.
A költségvetési szerv megszüntetéséről jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén
jogszabályban, a nem jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén megszüntető okiratban kell
rendelkezni.
Fogalma: Az államháztartás részét képezi, nyilvántartásba vett jogi személy, jogszabályban

meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat lát el,
közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerző cél nélkül, jogszabályban meghatározott
követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása
vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat ellátási
kötelezettséggel költségvetésből gazdálkodik.
Alapító lehet: országgyűlés; kormány; fejezetet irányító szerv (kivéve autonóm igazgatási szerv;
kormány hivatal); helyi önkormányzat; helyi önkormányzat jogi személységgel rendelkező
társulása; többcélú kistérségi társulás; helyi kisebbségi önkormányzat, annak jogi személyiségű
társulása; országos kisebbségi önkormányzat, annak jogi személyiségű tárulása; köztestület.
Létrehozás szabályai
Kétféle képpen történhet:
- Alapító okirattal: Alapító okirat esetén: az alapító okiratot közzé kell tenni a Magyar Közlöny
mellékletét képező Hivatalos Értesítőben
- Jogszabállyal: a kihirdetéstől számított 30 napon belül alapító okiratot kell kiadni, amit az
alapító szerv ad ki. Az irányító szerv adja ki az alapító okiratot: törvény vagy
kormányrendelettel létrehozott költségvetési szervnél, ha a kormány irányítása vagy felügyelete
alá nem tartozó költségvetési szervről van szó. Miniszterelnök adja ki az alapító okiratot:
minisztérium, kormányhivatal esetén.
- Költségvetési szerv közös létrehozása: fejezetet irányító szervek vagy helyi önkormányzatok és
társulásai vagy helyi kisebbségi önkormányzatok és társulásai vagy országos kisebbségi
önkormányzatok és társulásai.
- Költségvetési szerv létrejötte: nyilvántartásba kell vetetni, a bejegyzés napjával jön létre (de
megállapíthat későbbi időpontot is).
- Alapító okirat tartalma: költségvetési szerv neve, székhelye; a létrehozásról rendelkező
jogszabályra való hivatkozás (ha jogszabály hozta létre); jogszabályban meghatározott
közfeladata; alaptevékenysége; illetékessége és működési köre; irányító szervének neve és
székhelye; gazdálkodási besorolása; vezetőjének kinevezési, megbízási rendje;
foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése (köztisztviselő,
közalkalmazott); ha szükséges, akkor: közvetlen jogelődjének megnevezése, székhelye; külön
jogszabályban kötelező kellékként előírtak.
Költségvetési szervek átalakítása és megszüntetése

- Alapító szerv jogosult az átalakításra és a megszüntetésre.
- Átalakítás módjai:
a) Egyesítés
- beolvadás: a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az átvevő költségvetési
szerv
- összeolvadás: az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az
átalakítással létrejövő új költségvetési szerv
b) Szétválasztás
52
- különválás: a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az átalakítással

létrejövő új költségvetési szerv
- kiválás: az a költségvetési szerv, amelyikből a kiválás történik, az alapító okirat alapján
történő módosítását követően tovább működik, ezzel egyidejűleg az alapításra vonatkozó
szabályok szerint új költségvetési szerv jön létre.
- Költségvetési szervet az alapításának megfelelően jogszabályban vagy átalakító (ill.

megszüntető) okiratban lehet átalakítani (vagy megszüntetni).
- Az átalakítás vagy megszüntetés kérelmezett napja előtt 40 nappal ki kell hirdetni (ha nem
jogutód nélkül szűnik meg, akkor a feladatát át tudja venni).
- A megszüntetésben, átalakításban rendelkezni kell:
- a megszűnő költségvetési szerv közfeladatainak jövőbeli ellátásáról
- valamennyi jogáról és kötelezettségéről
- költségvetési szerv vagyoni jogairól, előirányzatairól
- meg kell jelölni a naptári napot vagy időtartamot, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv
utoljára kötelezettséget vállalhat (az ezzel ellentétes kötelezettségvállalás semmis)
- költségvetési szerv elismert vagy nem vitatott tartozásairól
- Fontos, hogy egy megszűnő vagy átalakuló költségvetési szervnél a fennálló követelések nem
lesznek lejártak.
- Ha jogutóddal szűnik meg a költségvetési szerv, akkor a jogutódja lehet az alapító szerv vagy
az országgyűlés, kormány által kijelölt szerv.
- Jogszabály alapján létrejött szerv esetében a megszüntetésről szóló jogszabály kihirdetését
követő 30 napon belül megszüntető okiratot kell kiadni.
- Átalakítás, megszüntetés eljárási kérdései: A megszüntető okiratot az alapító szerv 8 napon
belül benyújtja a Kincstárnak, amely vizsgálat után haladéktalanul bejegyzi a megszüntetést
vagy az átalakítást a nyilvántartásba. Az okirat beérkezésétől számított 10 munkanapon belül
átvezeti a Kincstár a változásokat vagy törli a nyilvántartásból
- Költségvetési szerv a nyilvántartásból való törléssel, a törlés napján szűnik meg (későbbi
időpontot is meg lehet adni).
A költségvetési szerv
• az államháztartás részét képezi, vagyis államháztartáson belüli szervezet. Az államháztartás jogi
és elszámolási alapelvének megfelelő szabályozási elemeinek a nyilvánosság, közképviselet,
bruttó elszámolás, globalitás, folytonosság kialakításának, továbbá a fiskális és a hatékonysági
követelmények érvényesíthetőségének a kiinduló pontja.
• Jogi személy, bár a jogi személyiségből önmagában nem következik egyúttal a költségvetési
szervi minőség is.
• A társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgáló közérdekű, állami, illetve
önkormányzati feladatokat alaptevékenységként lát el. Eszerint közfeladat az állami, továbbá az
önkormányzati feladat, amelyet jogszabály, alapító okirat tartalmaz, az arra vonatkozó eljárás
alapján.
• A feladatellátás követelményeit és feltételeit jogszabályok határozzák meg. Nem piaci felek
egymás közötti megállapodásán alapul a szolgáltatás a szolgáltatás és annak költsége.
• A köz érdekeit mindenekelőtt szükségszerű érvényesíteni.
Minden költségvetési szervnek van egy felettes szerve. Az államot elsősorban a törvényi
keretben az alapításkor megjelölt irányító szervek vagy korlátozott irányítási jogokkal rendelkező
szervek, illetve felügyeleti szervek jelenítik meg. Ezek feladata ellátni egyfelől a szakmai-ágazati
törvényekben, másfelől az Áht-ban szabályozott szakmai és gazdasági tartalmú feladataikat. Emiatt
a költségvetési szerv az államháztartáshoz, melynek a része, nem kapcsolódik közvetlenül.
53
Nem profitérdekelt szervezet, alap-és egyes kapcsolódó típusú tevékenységei körében piaci
nyereségre, pénzügyi haszonra eleve nem törekedhet. Létrehozásának célja jogszabályban
meghatározott közfeladat kötelező ellátása. A költségvetési szerv a Státv. koncepciója alapján a
közfeladat-ellátásnak alapvető, ugyanakkor nem kizárólagos szervezeti formája.
• A közfeladatot az alapító okiratban meghatározott illetékességi területén (a hatósági
feladatoknál), illetve működési körben (a közszolgáltatásoknál) kötelezően teljesítenie kell.
• A működése anyagi keretét a költségvetése, a költségvetési kerete, valamint a
vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon biztosítja. A működése során gyarapodó
vagyonnal nem, vagy csak kivételesen rendelkezik, tehát a vagyona is közvagyon.
• Speciális, úgynevezett törzskönyvi nyilvántartásba van véve, erről az alapító rendelkezik.
A költségvetési szervek szabályozásának tendenciái

I. 2008. előtti szabályozás
II. 2008-2009. közötti szabályozás
III. 2010. új szabályozás (időintervallum az új szabályozás bevezetésének alkalmazására)
I. Sajátosságok:
Szabályozásuk:
a) jogi személyek: egyoldalú nyilatkozattal jöttek létre a vagyonelkülönülés elvén, céljuk a társadalmi
közös szükségletek kielégítése
- Ptk., Áht. szabályozta őket
b) Megállapodás alapján jöttek létre, vagyonegyesítés elvén működtek és az egyéni fogyasztói
szükségletek kielégítésére szolgálnak
- Ptk. szabályozása alatt álltak
Jellemzőik:
• alapító okiratban vagy jogszabályban meghatározott körben láttak el feladatot
• állami vagy önkormányzati feladatellátásra hozták létre
• nem haszonszerzési céllal működtek
• felügyeleti szerv: szakmai és gazdasági felügyeletet látott el
Létrehozó szervezetek:
- államhatalmi szervek, bíróságok, OGY
- államigazgatási szervek: minisztériumok, országos hatáskörű szervek, területi hivatalok
- állami közintézmények, állami iskolák, kórházak, tudományos intézetek, intézmények
II. - 2008. CV. tv. – megváltozott a szabályozás – külön törvény a költségvetési szervek jogállásáról és
gazdálkodásáról
- a hatálybalépése folyamatban történt, 2009. július 1-jéig kellett befejezni a módosításokat, követelményeket
- a költségvetési szervek fogalma: közfeladatokat lát el (jsz-ban vannak meghatározva)
- közérdekből hozzák létre, haszonszerzési cél nélkül, jsz-ban meghatározott követelmények és feltételek
alapján, a jsz-ban meghatározott szerv vagy személy irányítása, felügyelete mellett vagy az alapító okiratban
meghatározott működési körben, közfeladat ellátási kötelezettséggel az éves költségvetésből vagy
költségvetési keretből gazdálkodva.
III.
2010. folyamatos átállás
- visszavesz a vállalkozói szabadságból a költségvetési szervektől
- Áht. Rendezi a tv-i szabályozást
- Inkább hasonlít az I. rendszerre
- A költségvetési szervet közérdekből hozzák létre, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban
meghatározott követelmények, és feltételek alapján látja el tevékenységét, jogszabályban meghatározott
szerv irányítása és felügyelete alatt áll, a költségvetésből gazdálkodnak, alapító okiratban meghatározott
közfeladat területén látja el tevékenységét
Alapítás:
- Alapítás: jogosultjai: OGY, Kormány, fejezetgazdák (kivéve az autonóm államigazgatási szervek,
kormány hivatalok), helyi önkormányzatok, helyi és országos kisebbségi önkormányzatok, köztestületek
54
(pl.: MTA). Az ÁHT-ért felelős miniszter egyetértésével lehet alapítani (ma: Nemzetgazdasági
Miniszter). Alapítás módja: jsz. Vagy alapító szerv határozatával az alapító okiratot ez alapján adják
ki. A MÁK tartja nyilván a költségvetési szerveket, a Magyar Közlönyben pedig közzé kell tenni ilyen
szerv alapítását.
(22) Nemzeti vagyon, az állam tulajdonában lévő vagyon

A nemzeti vagyon az államháztartás stock dimenziójához tartozik. Az állóeszközök, a vagyon és a velük
való gazdálkodás ugyanolyan fontos, mint a flow dimenzió, vagyis a költségvetési gazdálkodás.
Miért van szüksége az államnak vagyonra?
- Egyrészt bizonyos piaci kudarcok kezelése érdekében. pl. közös készletű javak, mint a természeti
kincsek túlhasználatának megelőzése érdekében.
- A közös feladatok ellátásának eszközéül is szolgálnak az állam tulajdonában lévő vagyonelemek.
A nemzeti vagyonra vonatkozó jogszabályok: Alaptörvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011.

évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.).
Nemzeti vagyon: Alaptörvény (38. cikke)
Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. (Érdemes kiemelni, hogy a települési és
területi önkormányzatok mellett a nemzetiségi önkormányzatoknak is lehet vagyonuk.)
A vagyonelemek, ahogy a polgári jogi minősítésükből következik, lehetnek:
- dolgok:
o ingók
o ingatlanok
- vagyoni értékű jogok pl. a bérleti jog, szolgalom, koncessziós jog stb.
- követelések
A nemzeti vagyon sajátossága – ahogy azt a Nvt. indokolása is kiemeli -, hogy célhoz kötött vagyonról
beszélünk. Célhoz kötött a vagyon, mert a nemzeti vagyon elsődleges rendeltetése a közfeladatok
ellátásának biztosítása. Ezen cél, vagyis a közfeladatok ellátásnak biztosítása mellett, még egyéb
célokat is kiemel a jogalkotó a nemzeti vagyonnal összefüggésben. Ezek a célok az Alaptörvényben, az
Nvt-ben, és a lex specialis szabályokban is említésre kerülnek. Ezek a célok pedig a nemzeti vagyon
kezelésének alapelveiként is értelmezhetők.
pl.
- közérdek szolgálata
- közös szükségletek kielégítése
- természeti erőforrások védelme
- jövő nemzedékének szükségleteinek figyelembe vétele
Közfeladat:
A közfeladat jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett
közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ide
értve:
o a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását,
o az állam nemzetközi szerződésekben vállalat kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatok
biztosítását,
o valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását.
A fokozott védelem megnyilvánul:
- a tulajdonosi rendelkezési jogok korlátozásában (Ennek mértéke attól függ, hogy egy vagyonelem a
nemzeti vagyonon belül, milyen vagyonkategóriába esik.)
- a felelős gazdálkodás, hasznosítás fő kritériumainak meghatározása kapcsán is, ezek:
o eredményesség, hatékonyság és törvényesség követelményeinek érvényesítése, valamint:
55
a vagyon költségtakarékos,
értékmegőrző,
értéknövelő működtetése és hasznosítása.
o átruházásra, hasznosításra szerződés csak átlátható szervezettel köthető,
o nyilvánosság és transzparencia biztosításának követelménye,
o a nemzeti vagyon kezelésére jogosultak körének jelentős leszűkítése,
o az állam és helyi önkormányzatok kizárólagos gazdasági tevékenységi körének taxatív felsorolása,
mely tevékenység koncessziós szerződés alapján engedhető át.
Mi tartozik a nemzeti vagyon hatálya alá:
- az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok és dolog módjára
hasznosítható természeti erők,
- az e körbe nem tartozó állami és helyi önkormányzati tulajdonban lévő dolgok,
- az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök,
- az államot vagy a helyi önkormányzatokat megillető társasági részesedések,
- vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok,
- a Magyarország határa által körbezárt terület feletti légtér,
- kibocsátási egységek pl. kiotói egységek, a légiközlekedés kibocsátási egységei,
- kulturális javak,
- régészeti leletek,
- nemzeti adatvagyon (külön törvény vonatkozik ide, így itt is van olyan adat, amely nem része a
nemzeti adatvagyonnak).
Nemzeti vagyon kategóriái
1. az állam tulajdonában lévő vagyon= állami vagyon
a. kincstári vagyon
i. forgalomképtelen kincstári vagyon
ii. korlátozottan forgalomképes kincstári vagyon: egyéb kincstári vagyonelemek
b. üzleti vagyon
c. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon,
d. koncesszióba adható vagyon, vagyis az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei: ezek nem
idegeníthetők el, de hasznosításuk koncessziós szerződésben átengedhető másnak.
2. az önkormányzati vagyon
a. törzsvagyon:
i. forgalomképtelen törzsvagyon
b. kizárólag az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon,
c. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon,
d. koncesszióba adható önkormányzati vagyon, vagyis a helyi önkormányzatok kizárólagos
gazdasági tevékenységei: melyek nem idegeníthetők el, de hasznosításuk koncessziós
szerződésben másnak átengedhető.
e. korlátozottan forgalomképes törzsvagyon
f. üzleti vagyon
Forgalomképtelen vagyon főszabály szerint (az Nvt-ben foglalt kivételekkel)
o Ezek a vagyonelemek nem idegeníthetők el,
o nem terhelhetőek meg,
o biztosítékul nem adhatók,
o rajtuk osztott tulajdon nem létesíthető.
Korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon
Ide azok a vagyonelemek tartoznak, melyek nem minősülnek sem kizárólagos állami, önkormányzati
tulajdonban álló nemzeti vagyonnak, sem nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti
vagyonnak, illetve üzleti vagyonnak. Ezekről törvényben, illetve helyi önkormányzati rendeletben
meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.
56
Üzleti vagyon kategóriája

Ez a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik állami vagyon esetén a kincstári vagyonba,
önkormányzati vagyon esetén a törzsvagyonba.
Forgalomképességét tekintve pedig forgalomképes vagyonelemekről van szó.
Kizárólagos állami tulajdon elemeire példa (Nvt. 4. § (1) bek.)

- Szent Korona és jelvényei,
- Országház,
- föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön,
- felszín alatti vizek, a folyóvíz és természetes tavak medre,
- az Nvt. 1. számú mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak stb.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: (Nvt. 4. § (2) bek.)

- Nvt. 2. számú mellékletében meghatározott vagyonelemek:
o állami tulajdonban álló társasági részesedéseket sorol fel a törvény,
o erdők,
o műemlékek és műemlékegyüttesek (várásokra bontva),
o sportcélú ingatlanok vannak itt felsorolva.
törvényben vagy kormányrendeletben ekként meghatározott vagyonelemek

Koncesszióba adható állami vagyon, vagyis az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei
- Nvt. 12. §
- Ilyen tevékenységek pl.:
o csővezetékes termékszállítás és –tárolás,
o bányászati kutatás és kitermelés, hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása,
o szerencsejátékok szervezése és működtetésére irányuló tevékenység,
o vasúti személyszállítás és árufuvarozás,
o menetrend szerinti helyközi közúti személyszállítás,
o dohánytermékek kiskereskedelme stb.
Az állami vagyon felett a tulajdonosi joggyakorló: főszabály szerint az MNV Zrt., de léteznek egyéb
tulajdonosi joggyakorlók is. Az Állami Számvevőszéknek éves ellenőrzési kötelezettsége van a
tulajdonosi joggyakorló vonatkozásában.
Állami vagyonra vonatkozó adatok nyilvánosak, de külön törvény korlátozhatja az adatok
megismerését. Állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy közfeladatot
ellátó szervnek vagy személynek minősül, így az adatok nyilvánosságára vonatkozó előírások őket is
kötik. Ám a pártok nem minősülnek közfeladatot ellátó szervnek, így nem tartoznak az állami
vagyontörvény hatálya alá.
Állami vagyonnal való gazdálkodás
a tulajdonosi joggyakorló maga gazdálkodik a vagyonnal
- a tulajdonosi joggyakorló szerződéssel átengedheti a vagyon hasznosítását, vagyonkezelésbe adhatja
azt vagy haszonélvezetbe.
Állami vagyon elidegenítése
Tulajdonjog átruházására csak a tulajdonosi joggyakorló jogosult, de kivételesen másnak a tulajdonosi
joggyakorló a tulajdonjog átruházására megbízást adhat.
A tulajdonjog átruházására a tulajdonosi joggyakorlón kívül központi költségvetési szerv is jogosult
lehet, ha a vagyonra már működésükhöz nincs szükség, és a vagyontárgy értéke a költségvetési
törvényben rögzített értékhatárt nem haladja meg, illetve ha a vagyon nem ingatlan. A vagyon
értékesítés módjai
- közvetlen értékesítés:
o nyilvános vagy zártkörű pályázat útján
57
nyilvános a pályázat, ha az ajánlattevők köre nem határozható meg előre vagy a meghatározott
ajánlattevői körbe tartozó száma nem ismert
zártkörű a pályázat, ha a kiíró kizárólag az érdekelteteket hívja fel ajánlattételre (ez kivételes eset)
o nyilvános árverésen
o kivételesen versenyezetés nélkül
- közvetett értékesítés:
o nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatal
o nyilvános vagy zártkörű értékesítésre adott felajánlás
o szabályozott piacon történő értékesítésre adott megbízás
Főszabály a versenyeztetés!
Kivételesen a versenyezetés mellőzhető:
- állami tulajdonban lévő ingatlan cseréje,
- állami vagyonra vonatkozó vételi jog gyakorlása esetén,
- helyi önkormányzatnak való értékesítés esetén,
- kis értékű vagyontárgy értékesítése esetén,
- nemzetközi szerződés végrehajtás esetén
(23) Az államadósság joga

Az államadósság joga:
• Áht: OGY törvénnyel állapítja meg az államadósság összegét és fizetési módot
• Államháztartás – központi költségvetés adóssága: alrendszerek önálló felelőssége
• Államadósság-kezelő Központ Zrt.
- Költségvetési törvény keretei közt: fizetőképesség fenntartása, hitelfelvétel, átvállalás, állampapír
kibocsátás
- Fizetés-szervezés, másodlagos értékpapírpiac szervezése, elemzés, tájékoztatás
Az államadósság, azaz összeg, amelyet az állam a pénz- és tőkepiacon vesz fel pénzügyi szükségletei
fedezésére. Az államadósság jogi kötelezettségvállalás a kormány részéről, amelyben meghatározott
ütemezés szerint kamatokat és törlesztéseket fizet a hitelezőnek.
A hitel felvétele előny, mert az állam rögtön pénzhez jut, és a Kormány programjának teljesítéséhez,
beruházások létesítéséhez fedezetet szerez. Felvételére akkor kerül sor, ha az adók és más közbevételek az
állami költségvetés, esetleg az önkormányzatok költségvetéseinek kiadásait nem fedezik, és az adóbevételek
tovább nem növelhetők.
Az ÁHT mutatói: - kiadásaink magasabbak (ÚH), mint a bevételeink (CR).

1. centralizációs ráta (CR) = ÁHT bevételek
éves bruttó hazai termék (GDP)
2. újraelosztási hányad (ÚH) = ÁHT kiadások

GDP
Ikerdeficit –
Költségvetési (államháztartási) hiány – többet költenek, mint a bevétel
Folyó fizetési mérleg – több az import, mint az export
Az államadósság kezelése stratégiai jelentőségű, jelenleg a GDP 80%-a, de a 60% lenne a megfelelő
(Szlovákia 30%, Olaszország 100%, Belgium 88%).
Az államadósság kategóriái
- kötvényadósság (kamatozó és nyereménykötvény) - értékpapírt állítanak ki
- könyvadósság: jegyzője csak elismervényt kap, és követelését az "államadóssági főkönyvbe" jegyzik be.
- A belföldi és külföldi adósság megkülönböztetése a hitelezőkre utal
- A. fundált adósság hosszú lejáratú, és fedezetéül állam javakat kötnek le. (például a magyar
"népszövetségi kölcsön")
58
- A kényszerkölcsön törvényen alapuló hitelezési kötelezettség a költségvetés javára. A jogtudomány

alkotmányellenesnek minősíti. A kényszerkölcsön a hitel és az adó kategóriái között helyezkedik el.
- Az önkormányzati adósság külön kategóriát alkot, mivel jogszabály korlátozhatja az önkormányzatok
hitelfelvételi lehetőségét.
Államadóssági jogviszony fő jellemzői:

A jogviszony fő jellemzője, hogy az állam adósi pozícióban van, a hitelező pedig lehet belföldi vagy külföldi
természetes illetőleg jogi személy, külföldi állam, esetleg nemzetközi szervezet. A hatalmi helyzetben lévő
állam megváltoztathatja a költségvetési deficit fedezésére felvett hitel (kölcsön) feltételeit, ez az ún.
konverzió, amely tehát egyoldalú, rendszerint törvényi alakban megjelentetett jogi aktus, rendszerint
kényszerkonverzió. Ezzel lesz ez a jogviszony pénzügyi jogi természetű, szemben például a polgári jogi
hiteljogviszonnyal, amelyben az adós nem szabhat feltételeket a hitelezőnek, és az eredeti jogviszonyt
egyoldalúan nem módosíthatja.
A költségvetési törvények szabályozzák az állami bevételek és kiadások közötti különbözet (deficit)
fedezésének módját, különben a költségvetési törvény nem hajtható végre, mivel a kiadások nem
teljesíthetők fedezet hiányában. Az államadóssági jogviszonyt létrehozó törvények a deficit összegének
rögzítése mellett az évközi bevételi felhasználását is elrendelhetik. Ezzel a deficit csökken, tehát a felveendő
államkölcsön redukálható. A Kormány külföldi államnak nyújthat hitelt költségvetése terhére, ezzel
követelése keletkezik, aminek beszámítása a hazai bruttó államadósságba a nettó államadósságot fejezi ki.
A kormányzat hitelt vehet fel: természetes személyektől, vállalatoktól, pénzügyi intézményektől, más
kormányoktól, nemzetközi pénzügyi szervezetektől stb.
A hiány fedezése történhet:
- állampapír kibocsájtással (magányszemélyektől kap hitelt – magánnyugdíj pénzt. kockázat)
- hitel felvétellel: banktól, nemzetközi szervezettől (jelenleg: IMF – 12,5, Világbank – 1, EIB – 6,5 –
Európai Beruházási Bank – összesen 20 mrd euró) és mástól
- nem vehet föl hitelt az állam a Jegybanktól – MNB – mert inflációgerjesztő lenne (nem piaci kamatokon
jutna hozzá).
Államadósság:
1. Az államadósság fogalmát a korábbi ÁHT törvény (92.es 38as) alapján határozzuk meg.
2. Minden olyan az állam által vállalt hitelviszonyon alapuló fizetési kötelezettség, amely az államháztartás
valamely alrendszerét terheli.
3. Az Államháztartásnak jelenleg 2 alrendszere van. (Az államadósságba beletartozik az ÖNK adóssága,
beletartoznak a társulások hitelei is)
4. Az önkormányzatok adósságát átvállalta az állam- Adósság konszolidáció- de ezzel nem nőtt az államadósság
(egyik alrendszer adósságából a másik adósságát képezte)
Adósság keletkeztető ügyletek:

1. Típusai:
2. Magyarország Gazdasági Stabilitásáról szóló tv 3.§ szabályozza. Példák!
3. § (1) Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke:
a)6 hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás, átvállalás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális
tőketartozása,
b) a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba
hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb
értékpapír esetén annak vételára,
c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel
megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke,
d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a
lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,
e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése -
ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött
visszavásárlási ár,
f) a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki
nem fizetett ellenérték,
59
g)7 hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a
továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege.
Kereskedelmi jogban alkalmazott és ismert kategóriák:

Hitel: rendelkezésre állási kötelezettség a tekintetben, ha tényleg felmerül az igény, akkor felvehessem a pénzt.
Kölcsön felvétele: Amikor ténylegesen fel is veszem azt a pénzt.
Lízing:
Fizeti a lízing díjat, a jogviszony lejártakor, megváltom a tulajdonjogot. A pénzügyi lízingnél mindig megtörténik a
tulajdonszerzés is. Bekövetkezik mindenféleképpen a tulajdonszerzés
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír:
Kötvény: tipikusan ilyen. Ha az önkormányzat kötvényt bocsát ki – az azt jelenti, hogy – Hitelt vesz fel
Ha megveszik tőle a kötvényt , akkor hitelt vesz fel, kamattal együtt fizeti vissza a kötvény árát.
Az Állampapír is ilyen hitelfelvétel. (nincs közöttük bank – közvetlenül értékesíti ezeket)
Államadósság Mutató:
• Államháztartás központi alrendszerének adóssága + ÖNK alrendszer adóssága + Kormányzati szektorba sorolt
egyéb szervek adóssága / GDP
• Konszolidált államadósság: Letisztított államadósság mutató.Ha a kpi és önkormányzati alrendszerek közötti
pénzmozgások miatti halmazódásokat szűri ki. (mindig csak a végeredményt veszik figyelembe, amikor
ténylegesen elköltik a pénzt)
• Államadósság mutató: Jelenleg a GDP 75%a az államadósság.
Központi alrendszer adóssága:

Központi bevétel + kiadás = egyenleg
Likvid hitel:
• Az ÖNK alrendszereknél
• A közszférában gyakran előfordul
• A Likviditási problémákat kezeli
• Likviditási probléma: Azonnali fizetőképességgel való probléma. (nem egyidejűleg merülnek fel a
bevételek és a kiadások, a bevételek szakaszosan jönnek, a kiadások folyamatosan mennek) (de év végén
lehet, hogy 0án lesz)
• Likvid hitel: Abban az évben, amikor felvették, ugyanabban az évben vissza is fizetik! Tényleg csak
átmeneti jelleggel fedezi a fizetőképességet.
Kényszeradósság:
• 1VH-t követően tipikus. Amikor a vesztes országokra HADISARC-ot vetettek ki.
• Államok között, Állam és Nemzetközi szervezetek között
• Kényszerkölcsönt vett fel az állam: az állampolgárokat kötelezet, hogy adjon hitelt az államnak. (a
kényszerkölcsön az állam és az állampolgárok között áll fenn)
Adósságcsapda:
• Akkor áll fenn, amikor az államadósságnak a Kamatterhe Reálértékben Gyorsabban nő, mint a gazdasági
növekedés üteme.
• (A tőke mellet a kamatokat is vissza kell fizetni, de a kamatteher nőhet ha gyengül a forint) – A kamatteher
gyorsabban nő.
• Az Adott állam GDP növekedése nem tudja kompenzálni az orsázg KAMATTERHEK növekedését. -> ez azt
vonja maga után, hogy nő az államadósság anélkül, hogy felvett volna hitelt. – Ez az államadósság csapda
Adósságállomány szerkezete:
Azt mutatja meg, hogy az adósság állományon belül a Külföldi és Belföldi hitelek aránya milyen.
Nem jó, ha túl magas az államadósságon belül a külföldi hitelállomány.
Az államadósság szerkezete:
A két alrendszer adóssága.
Ha az önkormányzat eladósodik a központi alrendszer nem tartozik felelősséggel érte.
60
A központi alrendszer NEM felel az ÖNK alrendszer adósságaiért. (Korábban az ÁHT törvényben, most az
Önkormányzati törvényben van lefektetve)
Adósságkonszenzáció: a jogszabállyal ellentétes gyakorlat -> Ez az állam felelősségét eredményezi
2010-2011. Változásai:
Alaptörvényben lefektették az ÁLLAMADÓSSÁG szabályt. + AZ egyes intézmények hatáskörét. (OGY, Kormány,
Alkotmánybíróság)
Elfogadták a GST tvt- (Gazdasági stabilitásról szóló tv) Ami részletezi az államadósság szabályt, és tartalmazza az
ÖNK hitelfelvétel ÚJ szigorodó KORLÁTAIT.
Egyedi intézkedések:
Magánnyugdíjrendszer Államosítása: Két alap létrehozását eredményezte:
Nyugdíjreform és államadósság csökkentő alap:
• Lényege: Régen köteles voltak a pályakezdők a magánnyugdíjpénztárba tagok lenni- havonta fizettek be.
Ezektőkebefizetések voltak, kamat is lehetett rá.
• A korábbi tőkebefizetést -> át kellet utalni a Nyugdíjreform és államadósság csökkentő alapba!
• De ez már nem csak a nyugdíjakat fedezi, hanem az államadósságot is!
Összefogás az államadósság ellen alap:Önkéntes befizetésen alapult.
A Széll Kálmán Terv-be foglalta bele a kormány, hogy az államadósság csökkentése kapcsán milyen középtávú célokat
fogalmaz meg. (Nyugdíjrendszer államosítása, oktatás, szociális juttatás stb.)
Mi az államadósság szabály?
Az alaptörvény 36.cikk (4-5-6.) bekezdése tartalmazza.
• Az államadósság nem lehet több mint a GDP 50%
• Mindaddig, amíg több nem lehet az államadósságot növelő költségvetési törvényt elfogadni
• Kivételek. A rendkívüli helyzetben, nemzetgazdaság tartós visszaesése esetén el lehet térni!
Költségvetési Tanács jogköre:

• Előkészítési szakaszban: véleményezi a Ktsgvetési Törvényjavaslatot
• Döntési szakaszban: Előzetes hozzájárulását kell adnia.
KORMÁNY KÖTELEZETTSÉGEI: Az államadósságra tekintettel:

• Az előkészítés során a Költségvetési Tanács elé kell terjeszteni.
• Végrehajtás során a kormány: csinál egy félidejű felülvizsgálatot. Ami arról szól, hogy a korábban betervezett
adatokhoz képest, változtak e a tényadatok?
• Ha a tényadatok negatívan alakulnak – köteles olyan törvényjavaslatot benyújtani, amivel korrigálja a
költségvetést, azért hogy továbbra is betartsák az államadósság szabályait.
• ez a félidejű felülvizsgálat azt eredményezheti -> A nemzetgazdaság jelentős és tartós visszaesése
bekövetkezik : > ami az államadósság szabály alóli kivétel -> ezért felfüggesztheti az államadósság szabály
alóli kötelezettség teljesítését.
• Nemzetgazdaság jelentős, tartós visszaesése: A GDP reálértéke csökken!
Az Alkotmánybíróság:
- Hatáskörét hogy érinti az Államadósság szabály?
- KORLÁTOZZÁK A HATÁSKÖRÉT!
- Alaptörvény 37.cikk
AZ Európai Uniónak milyen befolyása van a magyar államadósságra?

UNIÓ és a Magyar államadósság kapcsolata:
- Maastrichti konvergencia kritériumok
- Túlzott hiány eljárás: Uniótól vett fel hitelt-
- IMF hitel is Uniós hitel volt.
61
(24) Az államháztartás külső ellenőrzési rendszere (ÁSZ, KT,

könyvvizsgálat)
önkormányzatok)
d. Az Államháztartás alrendszerei:
1. Állam
Legfontosabb jogforrás az ÁHT törvény, illetve az Alaptörvény (szerveket rögzít)

Az ÁHT ellenőrzés célja:
- Egyrészt a közvagyon és közpénzek felhasználásának átláthatósága, elszámoltathatósága,
szabályszerűsége, célszerűsége és eredményességének vizsgálata.
- Mind a központi, mind a helyi alrendszert vizsgálja.
- TB, elkülönített állami pénzalapokat is.
Mit vizsgál:
- Törvényességi – jogszerűségi ellenőrzés, amelynek során azt vizsgálják, hogy a különböző
szervek betartották –e a jogszabályi előírásokat.
- Célszerűségi – gazdasági – hatékonysági ellenőrzés, amelynek során vizsgálják, hogy az
adott pénzeszköz gazdaságos, hatékony, célszerű felhasználását.
62
Ellenőrzés típusai:
3. Kormányzati szintű ellenőrzés: (belső ellenőrzés)
a. KEHI
b. EUTA
c. MÁK
d. És a költségvetési szervek belső kontrolrendszere
4. Külső ellenőrzés:
a. ÁSZ
b. Költségvetési tanács (KT)
c. Könyvvizsgálat
Külső ellenőrzési rendszer:

1. ÁSZ: Állami számvevőszék
a. Az országgyűlés legfőbb pénzügyi – gazdasági ellenőrző szerve.
b. Csak az OGY-nek és a törvényeknek van alárendelve.
c. Az állam legfőbb ellenőrző szerve.
d. Önálló fejezetet képez a költségvetésben, ami garantálja a pénzügyi függetlenségét.
e. Pénzügyi függetlensége mellett, személyi, szervezeti és feladatköri függetlensége is
van.
i. Személyi függetlenség:
1. Elnökét az OGY választja, 12 évre, újraválasztható és mentelmi joga
van.
2. Szigorú összeférhetetlenségi és együttalkalmazási korlát pl.:
megválasztása előtti 4 évben nem lehet kormánytag, nem lehet a
megbízatása alatt országgyűlési képviselő, alkalmazással egyidejűleg
nem dolgozhat olyan intézménynél, amely közpénzből fenntartott.
f. Szervezete: elnök, alelnökök, igazgatóságokból és önálló osztályokból áll.
g. Feladata:
i. Államháztartási gazdálkodás ellenőrzése:
1. Költségvetési törvényt
2. Pótköltségvetést
3. Zárszámadási törvényt ellenőriz
ii. Állami vagyonra vonatkozó ellenőrzés
1. Stock dimenzió
63
2. Az állami vagyonkezelő tevékenységét ellenőrzi

3. Az állami vagyonnal gazdálkodó szervek tevékenységét is ellenőrzi
pl.: vagyon elidegenítést, vagyon megterhelést
iii. Aktív és passzív ellenőrzési joga:
1. aktív: felvilágosítást kérhet (személyesen felszólíthat bárkit, hogy
nyilatkozzon)
2. passzív: irat betekintési joga van
h. Ellenőrzési szempontok: célszerűség, eredményesség és törvényesség
1. CsAK! Törvényességi ellenőrzést végezhet pl.: a pártok gazdálkodása
vagy az MNB-t illetően
i. Ellenőrzés fajtái:
i. Esetei: lehet kötelezően ellátandó vagy mérlegelési jogkörébe tartozó.
Kötelező, ha az OGY kötelezi rá, egyébként szabadon dönthet (az ÁSZ
elnöke).
ii. Rendszeres: Pártok, különböző költségvetési fejezetek, önkormányzatok
rendszeres ellenőrzése
iii. Kötelező éves ellenőrzés: Költségvetési javaslat és zárszámadás ellenőrzése.
j. Ellenőrzés eredménye:
i. Megállapításait az ÁSZ megküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének, aki 8
napon belül írásbeli észrevételt tehet, illetve intézkedést foganatosíthat,
amiről 30 napon belül tájékoztatja az ÁSZ-t.
ii. Elrendelheti az anyagi és pénzeszközök zárolását.
iii. Szignalizáció: Ha az ellenőrzés esetén bűncselekmény alapos gyanúját
állapítja meg, akkor ezt jelzi a nyomozó hatóságnak.
iv. Egyéb mulasztás esetén a munkáltatói jogkör gyakorlójánál kezdeményezheti
a felelősségre vonást.
v. Éves ellenőrzési tevékenységéről az OGY-nek jelentést készít, amiben foglalt
adatok valódiságért az ÁSZ elnöke tartozik felelősséggel.
2. Költségvetési Tanács (KT): Stabilitási törvény szabályozza
a. A KT testületként eljárva vesz részt a központi költségvetésről szóló törvény
előkészítésében és az államadósság mértékére vonatkozó előírások betartások
ellenőrzésében.
b. A KT kizárólag az Alaptörvénynek és a törvényeknek van alárendelve.
c. Tagjai önállóan alakítják ki véleményüket, egymástól függetlenek
d. Három tagú testület: KT elnöke, ÁSZ elnöke, MNB elnöke
64
i. KT elnöke:
1. Jogosult részt venni a költségvetési törvény tárgyalásakor az
országgyűlésen, illetve az OGY és annak bizottsági ülésein
felszólalhat.
2. Büntetlen előéletűnek kell lennie, magyar állampolgárnak,
kiemelkedő szakmai ismeretekkel rendelkező közgazdásznak kell
lennie
3. Mentelmi joga van
4. Megbizatása megszűnik: lejártakor, lemondással, halálával,
méltatlanná válással, alkalmatlanná válással
ii. A KT elnökén kívül a két tag illetményre nem jogosult
e. Feladata:
i. Véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről
ii. Véleményt nyilvánít a végrehajtással – felhasználással kapcsolatosan
iii. Az előkészítés szakaszában a költségvetési tanács részére meg kell küldeni a
költségvetésről szóló törvénytervezetet, a KT 10 napon belül véleményezi.
Ha 10 napon belül véleményt alkot és egyetért a KT akkor benyújtható az
OGY elé a törvény, ha a válasz NEM, akkor a kormánynak még egyszer át
kell dolgoznia a tervezetet. Ha 10 nap alatt nem válaszol, akkor szintén be
lehet terjeszteni az OGY elé a költségvetési törvénytervezet.
iv. Legfontosabb feladata az államadósság szabály vizsgálata: adósság fék – nem
fogadható el olyan központi költségvetési törvény, ahol az államadósság
meghaladja a GDP 50%-át (plusz kivételek)
3. Könyvvizsgálat:
a. Az önkormányzatok korábbi kötelező könyvvizsgálata megszűnt.
b. Ettől függetlenül könyvvizsgálót lehet megbízni különböző szervek, intézmények
esetében (önkormányzatnál is) pl.: TB, elkülönített alapoknál, ÁSZ munkáját is lehet
könyvvizsgálóval ellenőriztetni, az OGY elnökének megbízásából. Független
könyvvizsgáló alkalmazását jelenti.
(25) Költségvetési föderalizmus, a kormányzati szintek közötti

pénzügyi kapcsolatok rendszere. A kormányzat helyi egységei (szám,
méret, kapacitás) – feladatellátási és pénzügyi összefüggések. Pénzügyi
transzferek típusai
Pénzügyi föderalizmus: A pénzügyi kapacitások és funkciók közötti megosztást jelenti, a
kormányzati szintek között (központi – régiós – megyei – települési). (Egy ország hogyan dönti el,
hogy melyik szinten milyen pénzeket költ el a közfeladatok ellátására)
65
1. Szövetségi rendszer:
a. Olyan kormányzati forma, amely a kormányzati szintek közötti hatalommegosztás
elvén alapul.
b. A kormányzat minden egyes szintje közvetlenül és függetlenül gyakorolhat bizonyos
hatalmi jogokat, amiket az adott ország alkotmányai is rögzít. Szövetségi államok:
USA, Kanada, Németország.
c. Az alapvető egységek független bevételi forrásokkal rendelkeznek. (pl.: ha lennének
„megyei adók”).
d. A központ pénzügyi kapacitása mindig nagyobb, mint a helyi szinteké.
e. A támogatások szétosztásában a középső szint az államok(tagállamok), de ők egyben
kedvezményezettek is.
2. Unitárius rendszer:
a. Központi kormányzat erőssége jellemző.
b. Maximum két szintű a kormányzat
c. A központi kormányzat egyes hatalmi jogokat delegál a helyi szintekre.
d. Pl.: Magyarország, Lengyelország, Románia
e. Helyi szintnek is lehetnek saját forrásai, de rászorul a központi támogatásokra. A
támogatások szétosztásáról a kormányzat dönt. A helyi szintek csak
kedvezményezettek.
Hibák:
- túl nagy függés a központtól: túl sok támogatás, nincsenek kihasználva a helyi kapacitások
- túl sok feladat átruházás alsóbb szintre és ezek nem megfelelő finanszírozási forrásokkal való
ellátása
- egyes szintek gyengesége (lásd: megyei szint Mo.: nincsenek saját bevételi forrásai; vagy nagyon
alacsonyak)
Megoldások:
- társulások ösztönzése (feladatellátás és azok finanszírozása terén)
- kiegyenlítési politikák: pl.: adóerő képesség figyelembe vételével a gyengébb önkormányzatok
támogatása
A pénzügyi föderalizmus biztosítja, a kormányzat különböző szintjei közötti funkciók és

pénzügyi kapacitások elosztását. Szervezeti, gazdasági és pénzügyi mechanizmusokat
egyaránt magába foglal.
Az alapegységek száma és mérete

A közép-európai országok átmenetének egyik eredménye a kormányzati egységek számának növekedése.
Ezek a trendek azonban ellentétesek a nyugat-európaival. Ott csökkent a kormányzati egységek száma. A
csökkentés oka: hogy az egységek konszolidálásával nagyobb gazdaságosságot és hatékonyságot lehet elérni
a szolgáltatások nyújtásában. Olyan méretű politikai egységek kialakítását célozták, amely szükséges az
állampolgári részvételhez a helyi döntéshozatalban. Az átmeneti országokban a helyi egységek nagy száma
szolgáltatási nehézségeket okoz, és a kormányzatok közötti pénzügyi rendszert több forrás biztosítására
66
kényszeríti, mint amennyi egyébként szükséges volna. Az átmeneti országok nagy része nagy számú kicsi és
valószínűleg pénzügyileg nem életképes helyi kormányzati egységet hozott létre.
Page és Goldsmith (1987) két csoportot különböztetett meg a nyugat-európai unitárius államokban a helyi
kormányzati rendszerek szerint.
1. Nyugat-Európa északi régiójában a települési rendszerek integráltnak mondhatók. Ez azt jelenti, hogy
a helyi egységek politikai határai nem a települések földrajzi határait követik, hanem a szolgáltatások
nyújtásának racionalitásához igazítják.
Ez az, amiért kevesebb számú, de nagyobb népességű egységeket hoztak létre. A kis helyi egységeket
öszszevonták, és nagy önkormányzatokat alakítottak ki.
2. Nyugat-Európa déli unitárius államaiban a napóleoni államreformot követték szervezeti integráció
nélkül. Sok település van, és tipikusan minden egyes településnek van saját önkormányzata.
A szolgáltatási rendszer kapacitásait azonban a kormányzat különböző szintjeire telepítették (három
vagy négyszintű rendszerek), és a kis helyhatóságok között társulások széles köre szerveződött. A
vidéki és a városi egységek autonómiája nagyon fontos politikai szempontból.
Ezt nevezik nem integrált rendszernek, hangsúlyozva e rendszerek adminisztratív jellegét, mint ami
szemben áll a kis közösségek meghatározott autonómiájával.
A szövetségi államokban a viszonylag független államok szerkezetét helyi szinten határozzák meg. Ez azt
jelenti, hogy a helyi törvényhatósági szerkezetek államonként különbözőek. A szövetségi állam közel állhat
valamelyik alapmodellhez. Például Svájc a nem integrált modellhez, Németország nyugati része az integrált
modellhez.
A közép-európai országokban az új rendszerrel még nem alakultak ki teljesen a modellek. A reform
jelenlegi állása ezekben az államokban most még nagyon különböző.
Pénzügyi transzferek típusai:

Pénzügyi transzfer: Kormányzat különböző szintjei közötti pénzügyi kapcsolat.
1. Adók:
a. Központilag vagy helyileg vetik ki.
b. A helyi adók a helyi önkormányzatok közvetlen bevételei.
c. A decentralizált rendszer jellegzetessége.
d. A helyi adókból származó bevételek korlátozottak lehetnek, mert a központi
kormányzat szabályozza az adókulcsokat.
e. A központi adók egy része lehet megosztott bevétel pl.: gépjármű adó (korábban
100%, jelenleg 40% marad helyben, SZJA: 40%-ot újra osztottak)
2. Támogatások:
a. Kiegyenlítő funkciója van: kevesebb bevétellel rendelkező területeknek, jellemzően
pályázatok alapján nyújtják a támogatást.
b. Ösztönző funkciója van: a központi támogatás mellett a saját forrásaikat is be kell
vonni.
3. Használati díjak:
a. A közszolgáltatásokért fizetett díj
b. Függ attól, hogy a kormányzat melyik szintje szedi be
67
c. Díjfizetésessé tenni a szolgáltatásokat csak ott lehet ahol van kizárhatóság pl.:
oktatásnál nem lehet.
d. Mérhető output (kimenet) kell, azaz a szolgáltatásból származó hasznokat mérni
lehet a felhasználónál, nem lehet pl.: tűzoltósági szolgáltatás esetében
e. A díjnak igazodnia kell a szolgáltatáshoz pl.: mennyiségileg – víz felhasználás
Kormányzat helyi egységei, száma, mérete:
A különböző kormányzati rendszerek között különbségek vannak, a kormányzati egységes száma és
mérete összefügg hatékonyságukkal.
Önkormányzati modellek: 2 tiszta típus:
1. Széttagolt önkormányzati 2. Integrált önkormányzati rendszer
Egy település – egy önkormányzat elve Több település – egy önkormányzat,
érvényesül, Kisebb helyi egységeket összevonták,
Több szintje van a kormányzatnak Előnye: pénzügyileg jobb helyzetben vannak,
jellemzően 3 vagy 4, költségeket könnyebben elosztják,
Előnye: a helyben felmerült problémákat Hátránya: Lehet hogy sokat kell utazni egy
helyben meg lehet oldani, másik településre egy szolgáltatás miatt,
Hátránya: kisebb településnél kevesebb a Korrekció: próbálják minden kicsi településen
bevétel = kevesebb közfeladatot tud ellátni. biztosítani az alapellátást, illetve kevésbé
Korrekciós lehetőség, ha a kicsik társulnak, szorulnak rá a központi támogatásokra.
illetve jobban rászorulnak a központi Pl.: Anglia
támogatásokra.
Pl.: Franciaország, Magyarország
(alapvetően, egyébként vegyesnek tartható)
Kormányzatok közötti pénzügyi kapcsolatok:

1. Vertikális modell: Kommunista rendszer jellemzője. Az alacsonyabb szintek minden
funkcióját felsőbb szintről határozták meg. Finanszírozás is központi kormányzattól
érkezett.
2. Megosztott modell: Rendszerváltás után a funkciókat felosztották a kormányzati szintek

között így már nem duplázódnak a különböző szinteken a funkciók, de a központi
kormányzat a finanszírozásban még mindig részt vesz.
(26) A helyi önkormányzatok, mint az államháztartás alrendszerei. Az

önkormányzatok vagyongazdálkodása, pénzügyi – gazdasági
ellenőrzése
e. Az Államháztartás alrendszerei:
1. Állam
68

az önkormányzati alrendszer, a következők tartoznak:

• a helyi önkormányzat,
• a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt:
nemzetiségi önkormányzat),
• a jogi személyiségű társulás, a többcélú kistérségi társulás,
• a térségi fejlesztési tanács, és
• a fenti pontokban foglaltak által irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos
nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv.
Alapvető csoportosítás az önkormányzati rendszerek között:

a, széttagolt rendszer:
- sok kis önkormányzat; „egy település egy önkormányzat” elv
- kevés feladat
- kis felelősség (pl.: Franciaország)
- esetleges együttműködések keresése – társulások a hatékonyabb feladatellátás érdekében; kistérség,
körjegyzőség, esetleg kötelező társulások
b, integrált rendszer:
- több település integrálása egy önkormányzatba meghatározott arány (pl.: lakosságszám) alapján
- méretgazdaságossági szempontokat figyelembe vevő feladatellátás és forrás elosztás (pl.: Anglia)
c, vegyes rendszer.
- sok kicsi, önállóságra alig képes önkormányzat
- túl sok kötelező feladat, nem elegendő forrás
- nagyobb felelősség (pl.: Magyaro.)
Más csoportosítás szerint:

A) Unitárius államok önkormányzati rendszere
- pl.: Magyarország vagy Közép-Európa országai
- általában 2-3 szintű önkormányzati igazgatás (települési, megyei/járási/körzeti, regionális)
- általában sok feladatot kell az önkormányzatnak ellátnia, de lehetőségük van azonos szintű más
önkormányzatokkal való társulásra, közös feladatellátásra
- finanszírozásuk:
• Lehetőségük van helyi adókivetésre (általában csak a legalsó szinten) – saját bevételek:
- helyi adók
- privatizációs bevételek (Közép-Kelet Európa)
- díjbevételek
- vállalkozásból származó bevételek
• Központi költségvetési hozzájárulások:
- normatív támogatások (lakosságszám, vagy egyéb arányszám alapján)
- cél és címzett támogatások (lehet EU-s támogatás is)
- vis maior támogatások
- ÖNHIKI: önhibán kívül hátrányos helyzetben lévő önk-ok támogatása (más
néven más országok is alkalmazzák pl.: Lengyelország)
69
• Átengedett bevételek:
o gépjárműadó (40%ban helyben hagyott kp-i adó Mo-on)
o SZJA átengedett része (legtöbb ország alkalmazza); elosztási szempontot képezhet
az adott térség (közig-i egység) adóerő képessége
• TB-i átutalások/transzferek (nem minden országban)
• Egyéb bevételek (pl.: hitelek, kötvénykibocsátások)
B) Föderatív államok önkormányzati rendszere
- pl.: USA, Németország
- a központi állami szint alatt a legerősebb pozíciója a tagállami szintnek van
- a tagállami szint tagolódhat alsóbb egységekre (pl.: települési szintre), de ezen tagolódás általában
figyelembe veszi a feladatok ellátásánál a méretgazdaságosság követelményét
- a tagállami szint a föderális államokban igen erős; a központi szint csak általános kereteket szab meg, ezen
belül önálló döntési jogköre van minden tagállamnak. Ez a döntési hatáskör sokkal tágabb és sokrétűbb, mint
az unitárius államok önk-atainak hatáskörei.
- finanszírozásuk:
• A tagállamok adókivetési joga igen széleskörű, ennek következtében stabil saját bevételi
rendszerrel rendelkeznek
• SZJA vagy más adójövedelmek megosztása itt is megfigyelhető a tagállamok és a központi
szint között.
Az alsóbb szintek központi költségvetéstől való függés mértéke kisebb, mint az unitárius államokban.
Az önkormányzatok az ÁHT egyik alrendszerét képezik, így az önk.-ok költségvetése is az ÁHT része,
ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önk.-oknak önálló költségvetésük van, amely elkülönül
az állami költségvetéstől, de kapcsolódik is hozzá az állami támogatásokkal és egyéb költségvetési
kapcsolatokkal.
A helyi önkormányzatok alapjogainak egyik meghatározó eleme az önkormányzat tulajdonhoz való joga, a
vagyonnal való önálló gazdálkodás biztosítása [Alaptörvény 32. cikk (1) bek. e) pontja]. Az önkormányzatok
vagyonhoz juttatásának a rendszerváltáskor az volt a célja, hogy az a vagyon, amely a kötelező
közszolgáltatások ellátásának feltételéül szolgál, az önkormányzatok tulajdonába kerüljön.
A helyi önkormányzatot - törvényben meghatározott eltéréssel - megilletik mindazok a jogok és terhelik

mindazok a kötelezettségek, amelyek bármely más tulajdonost megilletnek, illetőleg terhelnek.
A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik (Mötv. 107. §). Magyarország
Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Ezért a korábbiaktól
eltérően nem az Mötv. hanem a nemzeti vagyonról szóló törvény szabályozza az állam és a helyi
önkormányzatok tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: nemzeti vagyon) megőrzésének, védelmének és
a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok
kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit,
valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit. A nemzeti vagyon
alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős módon,
rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon
rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó,
elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges,
egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése,
állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi
önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.
A nemzeti vagyonba tartozik:

• az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok
• az első pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő
dolog,
• az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi
önkormányzatot megillető társasági részesedések,
70
• az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság,
amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,
• Magyarország határa által körbezárt terület feletti légtér,
• az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti kibocsátási egység
és légiközlekedési kibocsátási egység, valamint az ENSZ Éghajlat változási Keretegyezménye és annak
Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény szerinti kiotói egység,
• az állami fenntartású közgyűjtemények (muzeális intézmények, levéltárak, közgyűjteményként működő
kép- és hangarchívumok, valamint könyvtárak) saját gyűjteményeiben nyilvántartott kulturális javak,
• a régészeti lelet,
• a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény szerinti
nemzeti adatvagyon.
A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak:

• a helyi közutak és műtárgyaik,
• a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
• a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi
távközlő, rádió navigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító
szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint
• a helyi önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek,
közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.
Az Mötv. szerint a helyi önkormányzat vagyona: Az önkormányzatok gazdasági alapjai

• az önkormányzat tulajdonából,
• a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, melyek az önkormányzati feladatok és célok
megvalósítását szolgálják.
A helyi önkormányzatok vagyonának legfőbb forrása a saját bevételek köre, mely a következőkből áll:
• a helyi adók,
• saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel,
nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj,
• átvett pénzeszközök,
• külön törvény szerint az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj,
• az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei.
Az önkormányzati pénzügyi szabályozás legfontosabb elvei a következőkben foglalhatók össze:
• garantálja az önkormányzatok gazdasági önállóságát, lehetőség szerint önfinanszírozó képességét,
• tegye érdekeltté az önkormányzatokat a feladat rendszerük és intézményhálózatuk teljesítőképességének a
felülvizsgálatában, a költségtakarékos megoldásokban, a teljesítményt növelő korszerűsítésben,
• ösztönözzön a helyi erőforrások feltárására,
• legyen kiszámítható és a helyi bevételek alakulásától független az állami költségvetésből nyújtott normatív
hozzájárulás,
• az önkormányzatok anyagi-pénzügyi lehetőségeit elsősorban a következő tényezők határozzák meg:
o a nemzetgazdaság által megtermelt összes jövedelem, ebből, pontosabban a bruttó hazai termékből (GDP)
az önkormányzatok részesedése. Ez utóbbi csökkenő tendenciát mutat (15%-ról 10%-ra mérséklődött),
o a jövedelem tulajdonosokat terhelő jövedelem elvonás mértéke. Az adóerő képesség alapján állapítható
meg, hogy a helyi lakosság milyen mértékben terhelhető helyi adókkal,
o a központosított jövedelem elosztásának aránya az állami és az önkormányzati költségvetés között.
• a jogi feltételek a jelzett lehetőségek határai között garanciát nyújtanak az önkormányzatok autonóm
gazdálkodására. Ezek a biztosítékok főként a következők:
o a kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával (amit csak törvény tehet
meg) az Országgyűlés egyidejűleg gondoskodik az önkormányzati feladatok ellátáshoz szükséges anyagi
eltételekről (ez azonban nem azt jelenti, hogy fillérre pontosan ugyanazt a támogatást nyújtja, amennyibe az
a helyi közszolgáltatás az önkormányzatoknak kerül, hiszen ebben az esetben nem önkormányzati feladat
ellátás valósulna meg, hanem lényegileg állami. Az önkormányzatoknak tehát saját erőt is hozzá kell tenniük
a helyi közszolgáltatások teljesítéséhez. Az állam számára az Alkotmányban is előírt gondoskodás a
71
szükséges anyagi feltételekről fordulat nem kizárólag pénzügyi támogatást jelent, hanem a jogi környezet
alakítását is (pl.: törvényi felhatalmazást a helyi adók önkormányzati szabályozására),
o az önkormányzatok maguk állapítják meg az Áht. szerinti szerkezetben a költségvetésük tartalmát,
természetesen a bevételeik mértékét is figyelembe véve rangsorolniuk kell a feladataikat,
o az önkormányzatokat alanyi jogon normatív állami hozzájárulás illeti meg, amely – a személyi jellegű
juttatások és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését követően - kötöttség nélkül
használható fel és nem mérsékelhető a költségvetési év során,
o az önkormányzatok a Parlament által megállapított különböző támogatásokban részesülhetnek (címzett-,
cél-, ÖNHIKI-, a működőképesség megőrzését szolgáló további kiegészítő támogatások).”
Állami hozzájárulások és helyi jövedelemtermelő képesség viszonya az önkormányzati finanszírozásban

Az önk. gazdálkodásának alapvető feltétele, hogy a meghatározott, kötelezően ellátott feladatok
finanszírozásra kerüljenek. Ezeket a feladatokat az ötv. tartalmazza, a lakosságszámtól és egyéb feltételektől
függően, melyekről köteles gondoskodni. Az ötv. lehetőséget biztosít az önk-nak arra, hogy a lakosság
igényeitől és az anyagi lehetőségektől függően saját maga is meghatározza milyen feladatokat, milyen
mértékben kíván ellátni, de ezek a kötelező feladatellátást nem veszélyeztethetik. Az önk. számára a kötelező
feladat-és hatáskör ellátásához szükséges támogatást biztosítani kell.
A rendszerváltás óta megszámlálhatatlan új feladat került az önk-hoz, melyek forrásául legtöbbször a

normatív állami hozzájárulást jelölték meg. Ezek a feladatok úgy kerültek az önk-hoz hogy azokhoz központi
forrást nem rendeltek, az újonnan megjelenő feladatokat kénytelenek megoldani.
Helyi önkormányzat vagyona
A gazdasági önállóságának a feltétele, hogy feladataik ellátásához megfelelő vagyonnal
rendelkezzenek. Vagyon: ingó és ingatlan + vagyoni értékű jog (olyan jog, amivel pénzhez lehet
jutni, pl. bérleti jog).
Önkormányzati tulajdonosi joggyakorlás:
A tulajdonosi joggyakorlás főszabály szerint a képviselőtestületet illeti, de ezek a jogok a
polgármesterre, bizottságokra és a társulások közgyűléseire is átruházhatók önkormányzati
rendeletben.
Az önkormányzati vagyongazdálkodás szakpolitikai vetülete
Az ide vonatkozó általános felelősség a belügyminisztert terheli, melyet az önkormányzatok felelőssége
egészít ki, ily módon tiszteletben tartva az önkormányzati autonómiát.
Konkrét feladatok e körben:
- jogszabály-előkészítési hatáskör gyakorlása,
- jogszabály-alkotási hatáskör (törvényi felhatalmazás alapján),
- helyi önkormányzati vagyonkataszter működtetése: itt a miniszter azért felel, hogy ezek működjenek
és legyenek összehasonlíthatók az egyes önkormányzatok esetén
Önkormányzati tulajdon -
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (2011. évi CLXXXIX. törvény) alapján
A helyi önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyakra vonatkozó előírások egybevágnak,
összhangban vannak a Nvt. rendelkezéseivel és többször is utal az Nvt. rendelkezéseire.
Az önkormányzat vagyona az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják tehát ez is
célvagyon. elsődlegesen közszolgáltatásokat biztosít (az Nvt. által is kifejtett módon).
A tulajdonosi jogok gyakorlója a képviselő testület, amely szervet megilletik mindazok a jogok, illetve
terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
Mötv. kitér a vagyontárgy értékesítése esetén a versenyezetés mellőzésének lehetőségére, amely
kivételesen fordul elő.
Önkormányzati vagyon
Törzsvagyon:
- Ezek a vagyonelemek közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör
gyakorlását szolgálják.
- forgalomképtelen törzsvagyon elemei:
o kizárólagos önkormányzati vagyon: ezt a nemzeti vagyontörvény sorolja fel
72
Ilyen:
helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
helyi önkormányzat tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények (ide nem értve a vízi
közműveket),
a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, hozzá tartozó
berendezések (légiforgalmi távközlő, rádiónavigáció stb.).
törvény vagy helyi önkormányzati rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti
vagyonnak minősít (az Nvt. 2. számú melléklete is meghatároz ilyen vagyonelemeket)
o koncesszióba adható önkormányzati vagyon, vagyis a helyi önkormányzatok kizárólagos gazdasági
tevékenységei. Ilyen például:
helyi közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése,
menetrend szerinti helyi személyszállítás,
helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények működtetése
stb.
korlátozottan forgalomképes törzsvagyon:
o Törvény vagy helyi önkormányzati rendelet minősíthet vagyonelemet ilyenné.
o pl.
helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű,
helyi önkormányzat tulajdonában álló épület, épületrésze, ha az a helyi önkormányzat képviselő
testülete és szervei, helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladat-ellátó intézmény, költségvetési
szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgálják,
helyi önkormányzat társasági részesedése (itt is a társaság közszolgáltatás kell, hogy ellásson).
o A korlátozott forgalomképessége addig marad meg e vagyonelemeknek, amíg e vagyonelemek
közvetlenül önkormányzati feladat ellátását, hatáskör gyakorlását vagy közhatalom gyakorlását
szolgálják.
o Ezen vagyonelemek sem szolgálhatnak hitelfelvétel, kötvénykibocsátás fedezetéül (Lást
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény: államadósság kezelésére vonatkozó
rendelkezéseit.).
- forgalomképes önkormányzati vagyon az üzleti vagyon
Minden olyan vagyonelem, amely nem része a törzsvagyonnak az az üzleti vagyon részét képezi.
Ellenőrzés
I. Külső ellenőrzés
Az országgyűlés és az ÁSZ jogosult rá. Az ÁSZ csak törvényességi szempontból ellenőriz,
célszerűségiből nem. Ellenőrzi a normatív, cél és címzett támogatások igénybevételét, és a
felhasználásuk szabályszerűségét.
II. Könyvvizsgáló (nem kötelező)
III. Belső ellenőrzés
Célja, hogy segítse és biztosítsa a költségvetésben tervezett feladatok végrehajtását, pénzügyi
és számviteli szabályok betartását, önkormányzati vagyon védelmét, hasznosítását.
Módszerek:
- vezetői ellenőrzés
- munkafolyamatba épített ellenőrzés
- pénzügyi ellenőrző bizottság vizsgálata
- független belső ellenőr alkalmazása
(27) A helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodása és annak

szabályozása, költségvetési ciklus
Az Mötv. rögzíti, hogy az önkormányzatok maghatározzák gazdasági programjukat és költségvetésüket. A
költségvetés összeállításának részletes szabályait az Áht., illetve Az államháztartásról szóló törvény
73
végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormány rendelet adja. A finanszírozás rendjét és az állami
hozzájárulás mértékét pedig az éves költségvetési törvény határozza meg.
Az önkormányzati gazdálkodás egyik legfontosabb szakasza a költségvetés tervezése, melynek során a

meghatározott kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatok teljesítéséhez szükséges kiadási
előirányzatok, illetve azok megvalósítását biztosító bevételi előirányzatok kerülnek számbavételre.
A költségvetési tervezés szervezője és irányítója az önkormányzatok esetében a jegyző.
A költségvetési ciklus négy részből áll:

• előkészítés
• döntés
• végrehajtás
• ellenőrzés.
A helyi önkormányzatok költségvetésének előkészítése

A költségvetési törvény elfogadását követően - annak előírásait, követelményeit, a központi hozzájárulásnak
az önkormányzatot megillető normatíváit, valamint az átengedett adók mértékét figyelembe véve - minden
önkormányzat a saját költségvetését maga állapítja meg. A költségvetésről a képviselő-testület rendeletet
alkot, mely tartalmazza a bevételeket jogcímenként, a kiadásokat önállóan gazdálkodó intézményenként,
ezen belül elkülönítetten a bér, a társadalombiztosítási járulék, a dologi kiadások, a célfeladatok, a
beruházások, a felújítások előirányzatait.
Minden önkormányzatnak gazdasági programot kell alkotni. A gazdasági program a képviselő-testület
megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az
önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a
költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó
figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat(ok) által
nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program
tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a
településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására,
színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetéstámogatási politika,
városüzemeltetési politika célkitűzéseit.
Az önkormányzatok költségvetése bevétel-orientált költségvetési tervezés. A költségvetési koncepció

elkészítése a jegyző feladata, jegyző alatt értsük a jegyzőt, főjegyzőt, körjegyzőt, megyei főjegyzőt. A
koncepció elkészítésénél figyelembe kell venni a helyben képződő bevételeket és az ismert kiadási
kötelezettséget. A költségvetési koncepciót a polgármester (polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés
elnöke) november 30-ig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében
legkésőbb december 15-ig - benyújtja a képviselő-testületnek, megyei közgyűlésnek (a továbbiakban együtt:
képviselő-testület). A koncepcióhoz csatolni kell a helyi önkormányzatoknál működő bizottságok
véleményét is. A költségvetési koncepció elfogadása határozatban történik és dönt a költségvetés-készítés
további munkálatairól. A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig
nyújtja be a képviselő-testületnek. A rendelettervezetet a bizottságok megtárgyalták, pénzügyi bizottság által
véleményezett és a könyvvizsgáló írásos jelentését is tartalmazza. Ezen túlmenően a további kötelező
véleményezési, egyeztetési eljárásokat kell lefolytatni:
• a jegyző a költségvetési rendelet tervezetét a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti,
• a helyi önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat költségvetésére – a költségvetési
törvényből adódó részletes információk megismerése után - a helyi önkormányzat költségvetési
rendelettervezetének előkészítése során a helyi önkormányzat által megbízott személy folytatja az
egyeztetést a települési nemzetiségi önkormányzat elnökével,
• az önkormányzat döntése előtt az érintett szakszervezetekkel véleményeztetni kell a közalkalmazotti
illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés tervezetét,
• a fenntartó az intézmény költségvetésének meghatározásával, módosításával összefüggő döntés előtt
beszerzi az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, a szülői szervezetnek, a
diákönkormányzatnak a véleményét; a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetve a nemzeti vagy etnika
74
kisebbség nyelvén és magyarul nevelő és oktató nevelési-oktatási intézmény esetén a települési (területi)
kisebbségi önkormányzat véleményét.
A helyi önkormányzatok költségvetésének előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul

a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni:
• az adott helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási
tervét,
• a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,
• a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást.
Döntés:
A költségvetés-készítés második fordulójában (az első forduló a költségvetési koncepció elkészítése) a
polgármesteri hivatal által részletesen kidolgozott költségvetési javaslatot vitatja meg és fogadja el
önkormányzati rendelettel a képviselő-testület.
A költségvetési rendelettervezet - a polgármester által - képviselő-testületnek történő benyújtásának
határidejét az Áht. február 15-ig írja elő, ez alól egy esetben tesz a jogszabály kivételt, ha a
költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor, akkor a benyújtási határidő a
költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap. A költségvetési rendelettervezet elkészítéséért a jegyző
a felelős. Az önkormányzatnak az elfogadott költségvetéséről a benyújtási határidőtől számított 30 napon
belül, az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatni kell a kormányt, amit a
kincstáron keresztül (itt történik a „költségvetési füzetek" átvétele, melyek adattartalmának meg kell
egyeznie a költségvetési rendeletben elfogadottakkal) teljesít.
A helyi költségvetési rendelet

Minden helyi önkormányzat magának fogadja el a költségvetését, ez nagyban épül az állami költségvetésre.
A kötelező feladataira az állami költségvetésből kap pénzt, tehát az önkormányzat csak az állami
költségvetés elfogadása után tudja a saját költségvetési rendeletét megalkotni. Bevételorientált az önk.
Költségvetési tervezése, az önk.-ok és szerveik kiadási előirányzatainak tervezésére a bevételi előirányzatok
megtervezése után kerülhet sor.
A költségvetési rendelet sajátossága, hogy az egy adott költségvetési időszakra vonatkozik, és éves
költségvetés esetén január 1-jétől december 31-ig hatályos.
A költségvetési rendelettervezetnek tartalmazni kell:
- a kapcsolódó rendelet tervezeteket
- a többéves kötelezettségvállalásoknak a későbbi kihatásait
- a következő 2 év várható előirányzatait
- az önkormányzat és a költségvetési szervek előirányzatait bevételi forrásonként
- a működési, fenntartási előirányzatokat önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési
szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve
- a felújítási előirányzatokat célonként
- a felhalmozási kiadásokat feladatonként
- az önkormányzati hivatal előirányzatait költségvetési feladatonként
- általános és céltartalékot
- az éves létszámkeretet
- a többéves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban
- a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat egymástól elkülönítetten és együttesen
is
- az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzat felhasználási ütemtervet
- elkülönítetten az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök támogatásával megvalósuló projektek bevételeit,
kiadásait, valamint az önk.-on kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulásokat.
A rendelet tervezetet benyújtja a polgármester a képviselő testületnek, a képviselő testület minősített
többséggel elfogadja. A központi költségvetés elfogadását követően fogadják el a központi támogatások,
hozzájárulások tervezett igénybevétele alapján. Az elfogadott rendeletről tájékoztatni kell a kormányt.
75
A költségvetési rendelet tartalma:

• Az önkormányzati költségvetési szervek Címeket alkotnak, azonos feladat esetén több
költségvetési szerv alkot egy címet.
• A címrendet a költségvetési rendelet határozza meg, vannak olyan szabályok, amit kötelező
figyelembe venni:
- A működési és felhalmozási előirányzatokat elkülönítve és összesítve is szerepeltetni kell.
Felhalmozási előirányzat a beruházás vagy felújítás.
- Elkülönítetten kell meghatározni az általános és a céltartalékokat.
A rendelkezési jog a képviselő testületet illeti meg, átruházhatja a bizottságra és a polgármesterre. Nem
ruházhatja át a költségvetési rendelet megalkotását és a helyi adó kivetését.
maradvány: az alaptevékenység teljesítésével és a kapacitások hasznosításával összefüggő bevételek és
kiadások éves különbözete.
Maradványérdekeltek: akik a megtakarításokat a következő évbe felhasználhatják. Kivétel a normatív
támogatás elmarad, a cél vagy címzett támogatással február 28-ig el kell számolni.
Pótköltségvetési rendeletet lehet kiadni, pl.: rendkívüli veszélyhelyzet, élet vagy vagyonbiztonságot
veszélyeztető csapás pl: árvíz esetén.
A polgármester jogosult az előirányzatok átcsoportosítani, egyes kiadási előirányzatok teljesítését
felfüggeszteni, vagy új kiadásokat teljesíteni.
Végrehajtás
A polgármester felelőssége, a jegyző a törvényességért felel. A végrehajtó szerv az
önkormányzati hivatal. Előirányzatokkal kapcsolatos intézkedések:
• Az előirányzatokkal való rendelkezés:
- Kötelezettségvállalás: jogosult a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban
megbízott személy (egyetem – rektor); helyi önkormányzat esetén a polgármester vagy
az általa meghatározott személy. 50.000 Ft alatt nem kell írásba foglalni.
- Kötelezettség vállalás ellenjegyzése: jegyző vagy az általa megbízott teheti meg.
Összeférhetetlenségi szabályok érvényesülnek => a kötelezettség vállaló és az
ellenjegyző nem lehet ugyanaz a személy, ill. közeli hozzátartozó.
- Teljesítés: az árut leszállítják vagy a szolgáltatást igénybe veszik.
- Teljesítés igazolása: tényleg leszállították az árut, szolgáltatást.
- Érvényesítés: érvényesítési záradékkal történik, ezt a költségvetési szerv vezetője vagy
az általa írásban megbízott szakember írhatja alá.
- Utalványozás: ígéret, hogy ki fogják fizetni. Ezt a Költségvetési szerv vezetője vagy az
általa írásban megbízott teheti meg.
- Utalványozás ellenjegyzése: a jegyző teszi vagy az általa megbízott. Itt is él az
összeférhetetlenség => az utalványozó és az ellenjegyző nem lehet ugyanaz.
- Pénzügyi teljesítés: mindig bankon keresztül történik.
• Előirányzatok módosítása, átcsoportosítása: a képviselő – testület engedélyezi, de
átruházhatja. Átcsoportosítani az előirányzatok vagy a létszámkeretek között lehet – a
főösszeg nem változik (módosítás: csökkentés, zárolás, törlés – a főösszeg változik.)
• Veszélyhelyzet: ugyanaz, mint a központnál a rendkívüli állapot – az állampolgárok élet és
vagyonbiztonságát veszélyeztető helyzet. A polgármester tehet átmeneti intézkedéseket, de
új fizetési kötelezettséget nem írhat elő.
• Pótköltségvetés: ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a helyi
önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik. A polgármester
pótköltségvetési rendelettervezetet terjeszt a képviselő - testület elé.
• Indemnitás: ha a költségvetési rendeletet január 1-ig nem alkotta meg, akkor átmeneti
gazdálkodásról rendeletet alkot, ebben felhatalmazást ad a polgármesternek, hogy
folytatólagosan beszedje a bevételeket s teljesítse a kiadásokat. (időtartam + intézkedés
megadása). Újabb átmeneti gazdálkodásról rendeletet követően jön az ex lex állapot.
76
• Ex Lex állapot: jogszabályon kívüli helyzet, nincs jogalap. A polgármester jogosult a

bevételek beszedésére és a kiadások időarányos teljesítésére.
I. Ellenőrzés
Zárszámadás:
Önkormányzati költségvetési beszámoló. Ezek alapján a jegyző elkészíti a zárszámadási
rendelettervezetet. A polgármester a költségvetési évet követő 4 hónapon belül terjeszti a
képviselőtestület elé. A könyvvizsgáló köteles jelentést készíteni, ezt a jelentést be kell nyújtani az
ÁSZ-nak június 30-ig. A képviselő testület elfogadja a zárszámadási rendeletet.
Év közi és év végi költségvetési beszámolót és időközi költségvetési és mérlegjelentést köteles
készíteni az önkormányzat és a költségvetési szervei.
A költségvetési beszámoló tartalma: számod adnak a képviselő – testületnek a költségvetésben
jóváhagyott feladatok végrehajtásáról, ill. a gazdálkodás eredményéről. Az éves beszámolót
dec. 31.-ei fordulónappal febr. 28-ig, a féléves beszámolót jún. 30-ai fordulónappal júl. 31-ig.
Zárszámadási rendelettervezet tartalma: a jegyző készíti el. A tervezetet + a könyvvizsgálói
záradékot tartalmazza, ha kell. Szerepel, hogy mikor kötelező könyvvizsgálót alkalmazni:
megyei, MJV-i, fővárosi, fővárosi kerületi önkormányzatoknak; 300.millió Ft feletti kiadása
van vagy hitele van vagy hitelt vesz fel.
A rendelettervezetet a polgármester terjeszti a képviselő – testület elé április 30-ig. A képviselő
– testület zárszámadási rendeletet alkot (szöveges rész + számszaki részből áll).
Könyvvizsgálóra kötelezett önkormányzatok polgármesterei a könyvvizsgálatról készített
jelentést június 30-ig megküldik az ÁSZ-nak. Február 28-ig elszámol a normatív, cél és címzett
támogatásokról.
Ellenőrzés
Külső ellenőrzés
Az országgyűlés és az ÁSZ jogosult rá. Az ÁSZ csak törvényességi szempontból ellenőriz,
célszerűségiből nem. Ellenőrzi a normatív, cél és címzett támogatások igénybevételét, és a
felhasználásuk szabályszerűségét.
Könyvvizsgáló
- Betekinthet az önkormányzat könyveibe
- Felvilágosítást kérhet a polgármestertől, a költségvetési szervek dolgozóitól
- Írásos véleménye nélkül érvényes döntés nem hozható
Kötelezettségei:
- Köteles megvizsgálni a költségvetési és a zárszámadási rendelettervezetet, hogy valós
adatokat tartalmaz – e, ill. jogszabálynak megfelel – e.
- A pénzügyi helyzetet elemzi, főleg az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások esetén.
- Ha tudomást szerez az önkormányzat vagyonának várható jelentős csökkenéséről vagy
olyan tényről, ami alapján önkormányzati tisztségviselő felelősségre vonását vonhatja maga
után, akkor köteles a polgármestertől a képviselő – testület összehívását kérni. => ha nem
hívja össze, akkor a könyvvizsgáló kezdeményezésére fővárosi / megyei közigazgatási
hivatal vezetője összehívja.
Belső ellenőrzés
Célja, hogy segítse és biztosítsa a költségvetésben tervezett feladatok végrehajtását, pénzügyi
és számviteli szabályok betartását, önkormányzati vagyon védelmét, hasznosítását.
Módszerek:
- vezetői ellenőrzés
- munkafolyamatba épített ellenőrzés
- pénzügyi ellenőrző bizottság vizsgálata
- független belső ellenőr alkalmazása
77
(28) A helyi önkormányzatok bevételi szerkezete Magyarországon

Az önkormányzatok bevételi típusai:
Önkormányzati bevételek típusai öt nagyobb csoportba sorolhatóak be. Ezek a következők:
• saját bevételek,
• átengedett központi adók,
• állami támogatások,
• egészségbiztosítási transzferek,
• egyéb bevételek.
I. Saját bevételek:
1. Helyi adók:
Az önkormányzatok a törvény felhatalmazása alapján helyi önkormányzati rendeletben vethetik ki az adókat.
A helyi önkormányzatok saját maguk dönthetik el, hogy területükön milyen adókat vezetnek be, vezetnek-e
be helyi adókat, azokat hatályon kívül helyezhetik, módosíthatják. Maguk határozzák meg a helyi adó
bevezetésének időpontját, illetve időtartamát. A Helyi adókról szóló törvényben meghatározott maximumhoz
képest maguk állapíthatják meg a helyi adók mértékét. A törvényben rögzített kedvezmények, mentességek
körét tovább bővíthetik, továbbá a részletszabályokról is maguk határoznak (pl. részletfizetés engedélyezése
vagy más méltányossági elemet). Annak az eldöntése, hogy a helyi önkormányzat vet-e ki helyi adókat,
illetve melyeket és milyen mértékben, mindig helyi politikai mérlegelés tárgyát képezi. Azonban már itt
fontos megemlíteni, hogy egy helyi önkormányzat, amely önhibáján kívül forráshiányos állapotba kerül és
kéri az állami támogatást, nem hivatkozhat arra, hogy azért került forráshiányos állapotba, mert nem vetett ki
helyi adókat.
Építményadó
Telekadó
Kommunális adó
Idegenforgalmi adó
Helyi iparűzési adó
2. a saját tevékenységből, vállalkozásból, az önkormányzati vagyonból vagy hozadékból származó
nyereség, osztalék, kamat vagy bérleti díj. A helyi önkormányzatok vállalkozási irányú tevékenységükkel
nem veszélyeztethetik a kötelező feladatok ellátását.
3. törvény alapján az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj. Külön törvényben maghatározottak
szerint a helyi önkormányzatokat megilleti a területükről beszedett illeték egy része
4. a gazdálkodó szervezetektől, illetve magánszemélyektől, alapítványoktól átvett pénzeszközök. A
működési és fejlesztési célra átvett pénzeszközök nagysága folyamatosan növekszik, az önkormányzatok
egyre inkább igazodnak a piacosodó gazdasághoz, így például egyre gyakrabban működnek együtt egy
vállalkozással, ami például egy műhelyet vagy laboratóriumot biztosít egy iskolai képzéshez.
5. az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemléki bírság
bizonyos hányada, szabálysértési bírságból befolyt összeg. Az önkormányzat területén kiszabott és onnan
befolyt környezetvédelmi bírság teljes összege, ha azt a települési önkormányzat szabta ki, egyébként pedig
annak 30%-a.
6. az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbeadásából származó bevétel. Az
önkormányzatok a vadászati jogot maguk nem gyakorolhatják.
7. az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei. A helyi önkormányzatoknak ezeken felül
lehetnek egyéb bevételei. Így például lehetnek privatizációból származó bevételei.
II. Átengedett központi adók:

- Gépjárműadó! (40%-a)
- Termőföld bérbeadása utáni személyi jövedelemadó 100%-a
- Korábban: szja 40%-a helyi felhasználású forrás (az is meg volt osztva -32- 8% ra A ténylegesen
helyben maradt 8%)
- Ilyen lehetne a luxusadóból származó bevétel, ami megosztásra kerülne a központ és a helyi szint
között, azonban jelenleg hatályban nincs luxusadó Magyarországon.
78
III. Támogatások: A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló
költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.
A támogatás biztosítása az alábbi szempontok figyelembe vételével történik:
• takarékos gazdálkodás;
• a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele;
• a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele.
6 féle lehet:
Normatív hozzájárulás: Az országgyűlés dönt róla minden évben az éves költségvetési törvényben. A
normatív támogatások egyösszegű támogatások és felhasználási kötöttség nélküliek. Az országgyűlés
normatív költségvetési hozzájárulást állapít meg a települések lakosságszámával, egyes korcsoportokkal,
intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján.
A normatív központi hozzájárulás két módon illeti meg az önkormányzatokat. Az egyik a településre
jellemző mutatók alapján (pl. népességszám) jár A normatív központi hozzájárulások másik csoportjába
tartozó mutatók valamely feladat ellátásához kapcsolódnak és alapvetően egy fő ellátott létszámhoz kötöttek
(pl. intézményi ellátottak).
Normatív, de kötött felhasználású támogatás
Kötött felhasználással járó normatív állami támogatást kapnak a helyi önkormányzatok és a többcélú
kistérségi társulások az éves költségvetési törvényben meghatározott feltételekkel. Ilyen „pántlikázott”
támogatást lehet kapni egyes közoktatási és szociális feladatok ellátására, például pedagógiai szakszolgálat
működéséhez, közcélú foglalkoztatáshoz, de ilyen a helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóság támogatása is.
Ezen pénzeszközöket kötötten arra kell felhasználni, amire kapja az önkormányzat vagy a többcélú kistérségi
társulás. Jellemzően ezek pénzügyi ösztönzőként funkcionálnak.
Céltámogatás
Az országgyűlés dönt arról, hogy mik a társadalmilag kiemelt fejlesztési célok, és ezekhez cél- vagy a
következő pontban tárgyalt címzett támogatás formájában központi pénzforrást nyújt. A céltámogatás esetén
az országgyűlés meghatározza a célokat és dönt a pályázat feltételeiről (pl. önrész összege), és a
feltételeknek megfelelő önkormányzat jogosult a céltámogatásra.
Címzett támogatás
Az országgyűlés egyes nagy költségigényű beruházási feladatok megvalósítására meghatározott helyi
önkormányzatoknak címzett támogatást nyújthat. A címzett támogatás kizárólag a meghatározott célra
fordítható.
Központosított előirányzatok
A központosított irányzatok egy fontos kiegészítő támogatási rendszer az önkormányzatok számára. A
központosított előirányzatok rendszere egyes fontos önkormányzati feladatteljesítéshez kötődik, azért
központosított, mert a tervezés időszakában az igénybevétel feltételei és a felhasználók még nem ismertek.
Központosított előirányzatokból főleg településüzemeltetési feladatokra (pl. lakossági közműfejlesztési
támogatás, lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás), és kulturális feladatokra (pl. könyvtári és
közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, múzeumok szakmai támogatás) kérhető támogatás.
Működésképtelenné váló önkormányzatok támogatása
Az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben levő települések működőképességének védelmét
szolgáló támogatási rendszer az önkormányzati alapfunkciók működtetésének pénzügyi feltételeit hivatott
biztosítani azokon a településeken, amelyek erre önerőből nem képesek. Ez adódhat vis maior esetből, azaz
előre nem látható, elkerülhetetlen, többnyire természeti csapásból eredően, de adódhat önhibán kívül
forráshiányos helyzetbe kerülésből is. Az ilyen helyzetbe jutott önkormányzatokat önállóságuk és
működésképességük védelme érdekében kiegészítő állami támogatás illeti meg, a támogatás közismert
elnevezése az ÖNHIKI. A támogatás feltételéről és mértékéről az országgyűlés az éves költségvetési
törvényben dönt.
IV. Egészségbiztosítási transzferek

Az egészségbiztosítási átutalások vagy transzferek a társadalombiztosítási rendszerből kerülnek a helyi
önkormányzati alrendszerbe. Célhoz kötötten, egészségügyi feladatok ellátására fordítandó összeg. Ezek a
pénzösszegek csak átfolynak a helyi önkormányzat költségvetésén, a helyi önkormányzatoknak nincs
mérlegelési jogkörük a felhasználást illetően. A helyi önkormányzat nem vonhatja el, illetve nem
csoportosíthatja át ezen pénzösszeget.
79
V. EGYÉB BEVÉTELEK:
A fontossága előtérbe került
Hitel (mértéke limitált) – a kormány engedélyével lehet felvenni
Értékpapírok értékesítése: az önkormányzat gazdálkodhat a maga eszközeivel.
- Az önkormányzatok rövid vagy hosszabb időszakra szabad pénzeszközeiket betétként pénzintézetnél
Elhelyezhetik.
(29) A helyi adók jellemzői általában (adómegállapítás terjedelme és

korlátai). Ezzel összefüggésben az ebrendészeti hozzájárulás és a
gépjárműadó jellemzői
A helyi önkormányzatok adó megajánlási joga
Legfőbb törvényi keret: helyi adókról szóló törvény (Htv.). Tartalmazza a fogalmát, az adófajtákat,
az adóalanyt, adótárgyat, adóalapot, az adó mértékének maximumát. Van mozgástere is (vet-e ki,
melyiket, mikor, milyen kedvezményekkel és mentességekkel). Megteheti, hogy nem vet ki helyi
adót.
Terjedelme:
• A helyi önkormányzat eldöntheti, hogy bevezeti-e a helyi adókat
• Ha bevezeti, mikor, és melyiket
• Hatályon kívül helyezheti, módosíthatja, de év közben súlyosító módosítás nem lehetséges
• Meg kell határozni a bevezetés időpontját vagy időtartamát
• Megállapítja a helyi adó mértékét törvényi maximumon belül (minimum nincs)
• Kedvezményekről, mentességekről dönt
• Meghatározza az eljárási szabályokat, a befizetés módját részletfizetés vagy adóelőleg kapcsán
(csekk vagy banki átutalás)
Korlátai:
• Kétszeres adóztatás tilalma: ugyanazon adóalany és adótárgy vonatkozásában nem lehet több
fizetési kötelezettséget megállapítani (pl. építmény – telekadó)
• Vagyoni típusú adót csak egységesen lehet kiszabni egy önkormányzat területén vagy tételesen,
vagy százalékosan. A tételes, az mindig konkrét összeg.
• Az adómértéknek van törvényi maximuma, kedvezmények és mentességek meghatározásánál
csak korlátozottan van lehetőség (versenykorlátozó hatás pl. vállalkozók esetében).
• Speciális korlátok a fővárosra vonatkozóan: a fővárosi önkormányzat által kivetett helyi adót
kerületi önkormányzat nem szabályozhatja.
Az Önkormányzati bevételeknek öt nagy forrása van:

1. saját bevételek,
2. átengedett központi adók
3. állami támogatások
4. egészségbiztosítási transzferek,
5. egyéb bevételek.
1.1. helyi adók
Adórendszerünkben 1991. január 1-jétől működnek olyan adónemek, amelyek bevezetéséről a helyi
önkormányzatok döntenek. A helyi adóról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban Htv.) felhatalmazása
szerint a települési önkormányzat képviselő-testülte az illetékességi területén rendelettel helyi adót vethet ki.
80
A saját bevételek közül a legfontosabb és kitüntetett szerepet tölt be a helyi adók. Az önkormányzat
alkotmányos alapjoga, hogy helyi adót vethet ki. Az önkormányzatok működése egyre inkább igényli a helyi
adók kivetését. A helyi adóról szóló törvény határozza meg az önkormányzati adóztatás kereteit. E törvény
írja elő a bevezethető adónemeket, az adófajták maximális mértékét, a kötelező kedvezményeket és
mentességeket. A helyi adók kivetése és beszedése többletforrás teremtését eredményezi az önkormányzatok
működéséhez.
Egyetlen ország sem létezik, ahol az önkormányzatok kizárólag saját adóbevételeikből finanszíroznák
kiadásaikat.
Az önkormányzat által adóztatható tárgynak minősül az ingatlantulajdon és az ingatlanhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jog, a gazdasági tevékenység gyakorlása, és az önkormányzat illetékességi
területén nem állandó lakosként való tartózkodás.
Ennek megfelelően a helyi adónak 3 csoportját különböztetjük meg:
a) vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó)
b) kommunális típusú adó (lakosság kommunális adója, idegenforgalmi adó)
c) jövedelemtermelő tevékenységhez kötődő adó (helyi iparűzési adó)
A helyi adók alanya lehet általában minden magánszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. Az egyes adónemek
alanya azonban mindig csak a Htv.-ben meghatározott valamely tulajdonsággal rendelkező személy vagy
szervezet lehet (pl. vállalkozó, magánszemély vagy tulajdonos)
A helyi adók alól feltételes mentességet élvez az egyház, az alapítvány, a társadalmi szervezet, a
közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a
magánnyugdíj pénztár és a költségvetési szerv, és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási
intézmény. E szervezeteket minden helyi adó nem alól mentesség illeti meg abban az évben, amelyet
megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenysége után társasági adófizetési kötelezettsége nem
keletkezett.
Általában a helyi adóztatáshoz azok a legmegfelelőbb adók, amelyek nem igényelnek túlságosan
bonyolult adóigazgatási feladatokat, s ami ennél is fontosabb, viszonylag stabilak, azaz nem változékonyak, s
bevételi szempontból is többé-kevésbé állandóságot mutatnak. Az a szempont is szerepet kap, hogy a helyi
kiadások kevésbé rugalmasan változtathatók, mint a központi költségvetés kiadásai. Ezért a helyi adók között
legcélszerűbben a vagyonadók és a kereseti adók működtethetők.
A helyi adók rendszere az önkormányzatok gazdasági önállósulásának egyik eszköze. E felfogás a
települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel
együtt a helyi adópolitika kialakítására.
A kilencvenes évek vége óta egyre gyakrabban fogalmazódik meg olyan javaslat, hogy a helyi
adóbevételeknél is meg kellene teremteni a bevételek egy részének térségen belüli újraelosztási lehetőségét.
A települések ún. adóerő-képességétől viszonylag független kérdés, hogy a térségi (megyei, regionális,
kistérségi) feladatokhoz, programokhoz szükség lenne a térségi adóbevételekre, esetleg regionális adókra is.
Helyi adómegállapítás terjedelme, korlátai:

Az önkormányzat dönti el, hogy vet-e ki helyi adót. Ez nem kötelezettség, ez egy jog! ennek korlátai:
• MÖtv.
• Hitelfelvétel: ha az önként vállalt feladatokat csak a saját bevételeiből finanszírozza;
Az önkormányzat jogosult eldönteni milyen adókat vet ki, de a kormány által a helyi adókról szóló törvényben
meghatározott adófajták közül választhat- > ha kiveti, az önkormányzat dönti el az időpontot, mikortól s meddig veti ki
az adót korlátja:
• diszpozitivitási tilalom (csak helyi adóknál) : a kivetett adóterhet évközben már enm súlyosbíthatja, de új adót
kivethet!
Adóalany-adótárgy : a Htv. meghatározza ki az adóalany- adótárgy.

kétszeres adóztatás tilalma: ha az adóalany és az adótárgy megegyezik, nem ehet kettő vagy több fizetési kötelezettséget
megállapítani
Adóalap: vagyoni típusú adóknál alternatív adóalap ( négyzetméter és ingatlanérték alapján is adóztathatóak) -> az
önkormányzat képviselő testülete dönt erről ( korlát: csak egyféleképpen adóztatható! )
Adómérték : korlát: van maximum megállapítható adó
81
Adókedvezmény/adómentesség : alternatív elemek ! a helyi adókról szóló tv is megállapíthatja, s e mellett pluszban

kedvezmény, mentesség állapítható meg. korlát : vállalkozások tekintetében további kedvezmény, mentesség nem
adható -> a mögött az uniós versenyjog áll
Főváros+kerületek :
Települési önkormányzatok ; főváros joga az iparűzési adó megállapítása, a többi helyi adó pedig a kerületek joga
2. Adóalanyok
A különböző helyi adók alanyai a magánszemélyek, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságok és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülései lehetnek. A
törvény hatálya nem terjed ki néhány szervezetre (például MNB, APV Rt.).
3. A helyi adókötelezettségek
A törvényben szabályozott adókötelezettségek (adótárgyak), amelyekre az önkormányzat illetékességi
területén helyi adót vezethet be:
– az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,
– munkaerő foglalkoztatására,
– nem állandó lakosként való tartózkodásra és
– meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására.
Az önkormányzat adómegállapítási joga alapján, annak korlátaira is tekintettel rendeletével vagyoni típusú
adók, kommunális jellegű adók, továbbá helyi iparűzési adó bevezetésére jogosult.
Vagyoni típusú helyi adók; az értékalapú ingatlanadóztatás elvi problémája

A vagyonadó a természetes személyek és szervezeteik vagyonát adóztatja. Vagyon alatt e személyek
felhalmozott, megtakarított jövedelmét, tehát tulajdonának és vagyoni értékű jogainak összességét értjük. A
vagyonadózás fogalma a nemzetközi gyakorlatban kettős. Első jelentésében a vagyon már bemutatott
fogalma szerinti nettó vagyon adóztatását jelenti, míg mások a vagyonadózást főként az ingatlanadóztatással
azonosítják. A vagyonadózással szemben a legnagyobb az adózók ellenállása. A rendszeres vagyonadók
esetében -jogállami feltételek között - az adóztatás nem vezethet a vagyon csökkenéséhez, s a személyes
körülményeket is figyelembe kell venni. A vagyonadóval csak a vagyon tényleges hozadékának egy része
vonható el, hiszen ez feltételezi, hogy a vagyont egészében hasznosítják. A vagyonadó rendszerint a
jövedelemadó kiegészítő adójaként működik, mert az adóforrás tipikusan a folyó jövedelem.
A vagyonadók között vannak rendszeres (ismétlődő) és eseti (egyszeri) adók. Az utóbbiak a tulajdont,
a birtoklást, valamint a forgalmat, azaz a tulajdon átruházását, átengedését, átszállását terhelik. E
megkülönböztetés alapján használják a „statikus” és „dinamikus” vagyonadó kifejezéseket is. A különböző
országokban leggyakrabban az ingatlanvagyonra, a nettó vagyon összességére, az öröklés vagy ajándékozás
útján történő tulajdonszerzésre, végül a pénzügyi és tőkeügyletekre működtetnek ilyen adókat.
A vagyonadók mellett és ellen számos érv sorakoztatható fel. A vagyonadóztatás mellett felhozható, a
horizontális egyenlőségre alapozó érv szerint, ha csak a jövedelmet adóztatják meg, akkor nem vesznek
tudomást arról, hogy két személy között jelentős a különbség a közteherviselő képességében, ha egyiküknek
csak folyó jövedelme, a másiknak emellett jelentős vagyona is van. A vertikális egyenlőségre alapozó indok,
hogy a vagyon nemcsak a tulajdonosnak, hanem gyakran az államnak és az önkormányzatnak is
többletkiadásokat okoz (például gépkocsi). Az előnyös vonások között említik, hogy a rendszeres vagyonadó
a jövedelemadó ellenőrző adója. Az ellenérvek szerint a vagyonadó nemcsak az adókijátszókat sújtja, hanem
minden vagyonost. A vagyonadó valamennyiüket „bünteti” az adókijátszók miatt. A vagyonadókkal
szemben felhozott érvek közül az egyik leggyakrabban említett, hogy a pazarlókat jutalmazza, a
takarékoskodókat bünteti.
A vagyonadó a tapasztalatok szerint népszerűtlen, drága, fajlagosan és rendszerint abszolút összegben
is kevés bevételt eredményez, gyakran kivetése és beszedése több költséggel jár, mint amennyi bevételt hoz.
Ezért a modern adórendszerekben egyre csökken a jelentősége.
A vagyonadó a modern adórendszerekben főként ingatlanadó, azaz a befektetett vagyoni érték
(például értékpapír) után nem szokás rendszeres vagyonadót kivetni.
A Htv. a vagyoni típusú adók körébe két adónemet sorol, az építményadót és a telekadót. A két
adónemre vonatkozó rendelkezések sok esetben azonosak.
82
A vagyoni típusú adók alapjának meghatározására a törvény alternatívát biztosít az önkormányzatok

számára. Az önkormányzat két adóztatás közül választhat, vagy az ingatlan korrigált forgalmi értéke vagy az
ingatlan alapterülete szerinti adózást választhatja. A választás egységesen irányadó mindkét adónemre.
Mind a két adót éves adóként kell megfizetni, azaz adóéven belül, akkor is, ha közben adó alanyának
személyében változás következik be, mivel az adóalanyiság és az adó megfizetésének kötelezettsége az év
első napján fennálló tulajdonosi állapothoz kapcsolódik. A tulajdonos változásának adójogi következménye
mindig csak a következő évre vonatkozik.
A vagyoni típusú adó alanya főszabály szerint az, aki az év első napján a telek vagy építmény
tulajdonosa. Tulajdonosnak az a személy minősül, aki vagy amely az ingatlan-nyilvántartásban
tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan közös tulajdonban áll a tulajdonostársak tulajdoni
hányadaik arányában adóalanyok. A társasház-üdülő és-garázs esetén a tulajdonosok a külön tulajdonban
álló, kizárólagosan használt helységek tekintetében önálló adóalanyok, viszont a közös használatú helyiségek
vonatkozásában az adó alanya a közösség.
a) Építményadó
Az adókötelezettség a helyi önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a
nem lakás céljára szolgáló épületet, épületrészt terheli. Az adókötelezettség az épület valamennyi helyiségére
kiterjed, annak rendeltetésétől, illetve tényleges hasznosításától függetlenül. Az adókötelezettség az
építmény használatbavételi, illetve a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az
engedély nélkül épült vagy úgy használatba vett építmény esetében pedig a tényleges használatbavételt
követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség mindaddig fennáll, míg az építésügyi hatóság a
használatbavételi engedélyt vissza nem vonja, vagy az építményt le nem bontják, illetőleg az más módon
meg nem semmisül. Ha az építmény az adóév első felében szűnik meg, akkor az adókötelezettség az adóév
június 30. napjával, más esetekben pedig az adóév utolsó napjával (december 31.) szűnik meg.
Az építményadó alól mentesülnek bizonyos meghatározott építmények, illetve az építmények
meghatározott helyiségei. Pl.: szükséglakás, egyház tulajdonában álló épület, állattartást szolgáló épület,
költségvetési szerv épülete, szociális, egészségügyi, és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási
intézmények céljára szolgáló helyiségek.
Az adó alapja az önkormányzat szabad döntésétől függ, választhatja az építmény m2 –ben számított
hasznos alapterületét, vagy az építmény korrigált forgalmi értékét.
Ha az önkormányzat az építmény hasznos alapterületét választja adóalapnak, akkor az adó
mértékének törvényi felső határa 1.100 Ft/ m2.
A korrigált forgalmi értékben meghatározott adóalap esetén a törvényi felső adómérték az adóalap 3,6 %-a.
kommunális típus helyi adók
o magánszemélyek
o idegenforgalmi
iparűzési adó
Adótényállási elemek:
• adó alany pl.: építmény tulajdonosa (adófizetésre kötelezett, aki megvalósítja az anyagi jogi kötelezettségen
alapuló tényállást)
• adótárgy: olyan fizikai, objektív dolog, jog, stb., amire az adókötelezettség fenn áll
• az adó tárgya: az adóztatás jogcíme
• adókötelezettség: az adóalany fizetési kötelezettsége, amit akkor kell teljesítenie, ha az adótényállási elemek
megvalósulnak
• adóalap (valamilyen mutató számszerűsítés)
• mérték (adóalapra rávetített tételes (forintosított) vagy százalékos (adókulcs: mindig egy mértéket hat meg:
lineáris, progresszív) mérték)
o helyi adóknál tételes vagy lineáris az adómérték
• (+) adómentesség (nem keletkezik tényleges fizetési kötelezettség)
• (+) adókedvezmény (létrejön az adófizetési kötelezettség, de annak mértéke mérsékeltebb)
Települési adó
2015.01.01-től a települési önkormányzatok képviselő testülete települési adót is kivethet, ahol nem érvényesülnek a
korlátozások, DE! 3 fő korlátja van !
• kétszeres adóztatás tilalma
83
• a törvény ne tiltsa az adóztatást

• az adóalany magánszemély lehet
Adó saját bevétel

Az önkormányzati kreativitásból adódó túlzott adóktól való félelem ( külterületi ingatlanok, földek megadóztatása);
„konfliktus konténer”
Ebrendészeti hozzájárulás
külön törvény alapján, a képviselő testület rendeletben szabályozhatja. van maximum adómérték! Évente 9000ft/eb,
illetve veszélyesebb ebek esetén 20000ft/eb!
Van törvényi mentesség: védett magyar kutyafajták, vakvezető, ivartalanított, menhelyen lévő
Eltér a helyi adóktól! -> céladó jellegű, hiszen az állatmenhelyek fenntartása, és az ivartalanításra való ösztönzés a cél
Adóeljárási szempontok:
• építmény, telek, magszemély kommunális adó: adóhatóság hivatalból kiveti
o két részletben lehet befizetni (03.15; 09. 15)
• idegenforgalmi: adóbeszedés
o minden hónapban a beszedést követő 15. nap
• iparűzési: önadózás (vállalkozó köt megállapítani magától a fizetendő adót)
o lehet előleget fizetni (március és szeptember 15)
o máj 31.: adófizetés tisztázás
o dec 20.: adófeltöltési kötelezettség
(30) Vagyoni típusú helyi adók; az értékalapú ingatlanadózás elvi

kérdései
Az önkormányzat által adóztatható tárgynak minősül az ingatlantulajdon és az ingatlanhoz kapcsolódó
vagyoni értékű jog, a gazdasági tevékenység gyakorlása, és az önkormányzat illetékességi területén nem
állandó lakosként való tartózkodás.
d) vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó)
e) kommunális típusú adó (lakosság kommunális adója, idegenforgalmi adó)
f) jövedelemtermelő tevékenységhez kötődő adó (helyi iparűzési adó)
Vagyoni típusú helyi adók; az értékalapú ingatlanadóztatás elvi problémája

A vagyonadó a természetes személyek és szervezeteik vagyonát adóztatja. Vagyon alatt e személyek
felhalmozott, megtakarított jövedelmét, tehát tulajdonának és vagyoni értékű jogainak összességét értjük. A
vagyonadózás fogalma a nemzetközi gyakorlatban kettős. Első jelentésében a vagyon már bemutatott
fogalma szerinti nettó vagyon adóztatását jelenti, míg mások a vagyonadózást főként az ingatlanadóztatással
azonosítják. A vagyonadózással szemben a legnagyobb az adózók ellenállása. A rendszeres vagyonadók
esetében -jogállami feltételek között - az adóztatás nem vezethet a vagyon csökkenéséhez, s a személyes
körülményeket is figyelembe kell venni. A vagyonadóval csak a vagyon tényleges hozadékának egy része
vonható el, hiszen ez feltételezi, hogy a vagyont egészében hasznosítják. A vagyonadó rendszerint a
jövedelemadó kiegészítő adójaként működik, mert az adóforrás tipikusan a folyó jövedelem.
A vagyonadók között vannak rendszeres (ismétlődő) és eseti (egyszeri) adók. Az utóbbiak a tulajdont,
a birtoklást, valamint a forgalmat, azaz a tulajdon átruházását, átengedését, átszállását terhelik. E
megkülönböztetés alapján használják a „statikus” és „dinamikus” vagyonadó kifejezéseket is. A különböző
országokban leggyakrabban az ingatlanvagyonra, a nettó vagyon összességére, az öröklés vagy ajándékozás
útján történő tulajdonszerzésre, végül a pénzügyi és tőkeügyletekre működtetnek ilyen adókat.
A vagyonadók mellett és ellen számos érv sorakoztatható fel. A vagyonadóztatás mellett felhozható, a
horizontális egyenlőségre alapozó érv szerint, ha csak a jövedelmet adóztatják meg, akkor nem vesznek
tudomást arról, hogy két személy között jelentős a különbség a közteherviselő képességében, ha egyiküknek
csak folyó jövedelme, a másiknak emellett jelentős vagyona is van. A vertikális egyenlőségre alapozó indok,
hogy a vagyon nemcsak a tulajdonosnak, hanem gyakran az államnak és az önkormányzatnak is
többletkiadásokat okoz (például gépkocsi). Az előnyös vonások között említik, hogy a rendszeres vagyonadó
84
a jövedelemadó ellenőrző adója. Az ellenérvek szerint a vagyonadó nemcsak az adókijátszókat sújtja, hanem
minden vagyonost. A vagyonadó valamennyiüket „bünteti” az adókijátszók miatt. A vagyonadókkal
szemben felhozott érvek közül az egyik leggyakrabban említett, hogy a pazarlókat jutalmazza, a
takarékoskodókat bünteti.
A vagyonadó a tapasztalatok szerint népszerűtlen, drága, fajlagosan és rendszerint abszolút összegben
is kevés bevételt eredményez, gyakran kivetése és beszedése több költséggel jár, mint amennyi bevételt hoz.
Ezért a modern adórendszerekben egyre csökken a jelentősége.
A vagyonadó a modern adórendszerekben főként ingatlanadó, azaz a befektetett vagyoni érték
(például értékpapír) után nem szokás rendszeres vagyonadót kivetni.
A vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó)

a) Építményadó
Az adókötelezettség a helyi önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a
nem lakás céljára szolgáló épületet, épületrészt terheli. Az adókötelezettség az épület valamennyi helyiségére
kiterjed, annak rendeltetésétől, illetve tényleges hasznosításától függetlenül. Az adókötelezettség az
építmény használatbavételi, illetve a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az
engedély nélkül épült vagy úgy használatba vett építmény esetében pedig a tényleges használatbavételt
követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség mindaddig fennáll, míg az építésügyi hatóság a
használatbavételi engedélyt vissza nem vonja, vagy az építményt le nem bontják, illetőleg az más módon
meg nem semmisül. Ha az építmény az adóév első felében szűnik meg, akkor az adókötelezettség az adóév
június 30. napjával, más esetekben pedig az adóév utolsó napjával (december 31.) szűnik meg.
Az építményadó alól mentesülnek bizonyos meghatározott építmények, illetve az építmények
meghatározott helyiségei. Pl.: szükséglakás, egyház tulajdonában álló épület, állattartást szolgáló épület,
85
költségvetési szerv épülete, szociális, egészségügyi, és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási

intézmények céljára szolgáló helyiségek.
Az adó alapja az önkormányzat szabad döntésétől függ, választhatja az építmény m2 –ben számított
hasznos alapterületét, vagy az építmény korrigált forgalmi értékét.
Ha az önkormányzat az építmény hasznos alapterületét választja adóalapnak, akkor az adó
mértékének törvényi felső határa 1.100 Ft/ m2.
A korrigált forgalmi értékben meghatározott adóalap esetén a törvényi felső adómérték az adóalap 3,6 %-a.
b) Telekadó
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet.
Beépítetlen belterületi teleknek minősül minden olyan földrészlet, amely nincs épülettel beépítve. Az
adókötelezettség azt az évet követő első napon keletkezik, mikor a földrészletet belterületté minősítik. Az
adókötelezettség megszűnik, ha a belterületi földrészletet külterületté minősítik, illetőleg épülettel beépítik.
Az adómentesség eseteit a Htv. határozza meg pl.: az erdő művelési ágban nyilvántartott telek, az
építési tilalom alatt álló telek, a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építményekhez tartozó
földrészlet.
A telekadó alapja a telek m2-ben számított tiszta alapterülete, vagy a telek korrigált forgalmi értéke.
Ha az adó alapja a telek tiszta alapterülete, ami nincs épülettel beépítve, akkor az adó évi mértékének
felső határa 200 Ft/m2. A korrigált forgalmi értékben meghatározott adóalap esetében az adóalap 3%-a az
adó mértéke.
építményadók
o adótárgy: építmény egyéb: több minden lehet (istálló stb)
o adó tárgya: ingatlan tulajdon, azon fennálló tulajdonjog; ingatlannyilvántartásba bejegyzett
vagyonértékű jog (pl.: bérleti jog, haszonélvezet)
o alanya: naptári év első napján az építmény tulajdonosa, ill az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett
vagyoni jog jogosultja
speciális eset:
• közös tulajdoni: tulajdoni hányad arányában, de közös megállapodásban egyvalaki
is kijelölhető
• társas tulajdoni (pl.: ház) közös helyiségek (közösség az adóalany) , és magánszem
tulajdona
adóalap: hasznos alapterület négyzetméterben kifejezve/korrigált forgalmi érték (adás- vételi
szerződésben meghat érték fele)
adómérték: a tv meghatároz egy maximumot fölé nem mehet az önkorm (1100
huf/négyzetméter; korrigált 3,6%)
• inflációkövető lehet
• alá mehet, felé nem az önkormányzat
• a korrigált ritka nagyon pl.: Nyíregyháza: nem lakásszerű építmények
• értékalapú ingatlanadóztatás probl:
o folyamatos értékbecslés és a felülvizsgálata drága magas adminisztratív
költség
o korrigált forgalmi érték alapján nem igazságos nem a tényleges értéket
veszi alapul
mentességek és kedvezmények:
• adófelfüggesztés:
o átmeneti kedvezmény
o sajátos forma
o a jogosult a feltételek fennállása alatt nem fizeti meg az adót ha
kérelmezi!
o átmeneti a felfüggesztés ha a feltételek nem állnak fenn, vagy
státuszváltozás következik az alanynál kamatokat és az adót is ki kell
fizetni
86
o jelzálogjoggal terhelik az ingatlant: adó és a kamat összege (ingatlan

nyilvántartásban benne van)
(31) Kommunális jellegű helyi adók. A helyi iparűzési adó

Az önkormányzat által adóztatható tárgynak minősül az ingatlantulajdon és az ingatlanhoz kapcsolódó
vagyoni értékű jog, a gazdasági tevékenység gyakorlása, és az önkormányzat illetékességi területén nem
állandó lakosként való tartózkodás.
g) vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó)
h) kommunális típusú adó (lakosság kommunális adója, idegenforgalmi adó)
i) jövedelemtermelő tevékenységhez kötődő adó (helyi iparűzési adó)
Kommunális típusú adó (magánszemélyek kommunális adója, idegenforgalmi adó)

a) Magánszemélyek kommunális adója
Ennek a kommunális dónak a tárgya az önkormányzat illetékességi területén lévő, a magánszemély

tulajdonában álló, vagy magánszemély javára vagyoni értékű joggal terhelt ingatlanok közül az épület és a
belterületi beépítetlen földrészlet, valamint a nem magánszemélyek tulajdonában lévő lakáson fennálló
lakásbérleti jog. Az adókötelezettség keletkezésére az építmény-és a telekadó kötelezettség keletkezésére
vonatkozó szabályok az irányadóak.
Ennek a kommunális adónak csak magánszemély lehet az alanya. A közös tulajdonban álló
vagyontárgyaknál a vagyoni típusú adóknál ismertetett rendelkezések az irányadóak.
Minden a négy adótárgy, épületrész, épület, telek, lakásbérleti jog egy adótárgynak számít, amely
után tételes adót kell fizetni. Az adó évi mértékének felső határa adótárgyanként 12.000 Ft. A
magánszemélyek kommunális adója alól a törvény menteséget, kedvezményt nem állapít meg.
A vállalkozók kommunális adóját 2011. január 1.-jétől megszüntették.
b) Idegenforgalmi adó
Az idegenforgalmi adó (IFA) tulajdonképpen két külön adónem, mivel két adótárgyat adóztat, az
önkormányzat területén való tartózkodást, illetve az önkormányzat területén lévő üdülőépületet. Mindkét
adót a magánszemélynek kell megfizetni, de a tartózkodás utáni adó beszedését a szállásadó végzi.
• tartózkodás után fizetendő idegenforgalmi adó
Annak a magánszemélynek kell az adót megfizetnie, aki az önkormányzat illetékességi területén nem állandó
lakosként legalább egy éjszakát eltölt.
Ez alól alanyi jogon mentes például a 18. életévét be nem töltött, és a 70. életévét betöltött
magánszemély, az üdülő tulajdonosa és annak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója. Az ott tartózkodás céljára
való tekintettel mentes például a tanulói, hallgatói jogviszony keretében (pl. kollégiumban), szolgálati
kötelezettség teljesítése, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán illetve vállalkozási tevékenység céljából
az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély.
Az adó alapját kétféleképpen határozhatja meg az önkormányzat, az eltöltött vendégéjszakák
számaként, vagy a megkezdett vendégéjszakákra jutó szállásdíjban.
Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként legfeljebb 300 Ft, vagy a szállásdíj maximum
4% -a.
Az adó beszedését a kereskedelmi szálláshelyeken, üdülőtelepeken az üzemeltető, a szállásadó, az
üdülő bérbeadása, ingyenes használatba adása esetén a helyiség tulajdonosa végzi.
• üdülőépület után fizetendő idegenforgalmi adó
Ez az adónem tulajdonképpen ingatlanadó, azonban csak a magánszemélyek tulajdonában álló üdülésre,
pihenésre alkalmas épületre terjed ki. Ilyen lehet az olyan épület is, amelyet csak ideiglenesen használnak
pihenésre és az üdülőtől elkülönülten építettek fel. Pl.: csónakház, kabin, horgásztanya.
Az adó alanya az a személy, aki a naptári év első napján az üdülésre, pihenésre szolgáló épület
tulajdonosa.
1.1.2. Helyi iparűzési adó
Az önkormányzat a területén folytatott gazdasági tevékenységet ezen adó keretében adóztathatja.
87
Az iparűzési adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó vagy

ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenységet terheli. Ha egy vállalkozónak az önkormányzat
illetékességi területén van a székhelye vagy a telephelye, akkor mindenképp keletkezik ún. állandó jellegű
iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az
önkormányzat területén székellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó nem állandó jellegű építőipari
tevékenységet folytat, illetve természeti erőforrást tár fel és kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy
megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181
napot, vagy bármely tevékenységet végez, ha annak folyósításából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve,
hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel vagy telephellyel. Ez után
is keletkezik a vállalkozónak adófizetési kötelezettsége.
A helyi iparűzési adó alanyai a vállalkozók.
Az adó alapja az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével és az
anyagköltséggel csökkentett nettó árbevétel.
Állandó jelegű iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap maximum 2%-a (2.000. évtől
kezdve), ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén a tevékenység naptári napjai után naponként 5.000
Ft. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
Az iparűzési adónál az önkormányzat helyi rendelettel mentesítheti vagy adókedvezményben részesítheti
azokat, akiknek az adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot.1 Az adómentesség, adókedvezmény
terjedelmének, mértékének valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie.
Az adóigazgatási eljárás szabályait, az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről
szóló Htv. határozza meg. Az iparűzési adóra a vállalkozó adóelőleget köteles fizetni. A magánszemély
részére az adóhatóság által megállapított adó, a vállalkozó adóalanyt terhelő építményadó és telekadó évi két
részletben fizethető meg. Az adó megfizetésének esedékességét az adózás rendjéről szóló törvény állapítja
meg. Az önkormányzat képviselő testületének, a jegyzőnek és a polgármesteri hivatal dolgozóinak
adóigazgatási feladatait a rendelet alkotástól az adó beszedéséig jogszabályok és az önkormányzat szervezési
és működési szabályzata határozza meg. Helyi adót megállapítani csak önkormányzati rendeletben lehet. Az
önkormányzati adóhatóságot a jegyző képviseli. A polgármesteri hivatal pénzügyi végzettséggel rendelkező
dolgozóinak feladata az önkormányzati adók nyilvántartása, megállapítása, beszedése, pénzforgalmi
kezelése, könyvelése, ellenőrzése. Ehhez megfelelő számítástechnikai programokat használnak
• magánszem kommunális adója
o adótárgy:
építmény- telek- lakásbérleti jog
o tárgya:
tulajdonjog,
ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyonértékű jog,
lakásbérleti jog
o adóalany:
nem magánszemély tulajdona: magánszembérlő
kétszeres adóztatás tilalma: ugyan azon adóalany, és tárgy vonatkozásában nem lehet több
fizetési kötelezettséget megállapítani nem lehet építményalany, és komm adó!!
konkuráló adónem (kiütheti az építményadót), de ha nem ua az adótárgy (egyik lakás, másik
nem) akkor kivethető
o adóalap: adótárgyak száma
o adómérték: tételesen van meghatározva (17.e huf)
inflációkövető így nőhet a mértéke
• idegenforgalmi adó:
o nyaralás
o adótárgy: vendégéjszaka önkormányzat illetékességi területén
o tárgya: nem állandó lakosként való tartózkodás
o adóalap:
vendégéjszakák száma
szállásdíj
88
o mérték:
max 300 huf /vendégéjszaka/ fő
szállásdíj 4%a
o mentességek:
18 év alatt
31§
adóbeszedésre kötelezettek: 34§ (üdülő tulajdonosa vagy üzemeltetője)
• iparűzési adó:
állandó/ ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység
• áll: székhely vagy telephely önkormányzat illetékességi területén van / fél évnél
tovább végzek építőipari tevékenységet
o tárgya: meghat gazdi tevékenység gyakorlása
o alap: állandó/ ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tev
áll: nettó árbevétel
ideiglenes: pl karácsonyi vásár naptári nap, ameddig végzi a tevékenységet
o mérték:
áll: 2%
ideiglenes: max: 5000/nap
o adómentesség

Tételek Pü1 1516 1

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Tételek Pü1 1516 1

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

1

(1) Közpénzügyek, pénzügyi politika, pénzügyi jog

Állami pénzek szétosztása:

- Az állami szerepvállalás jelentős mértékben változott az elmúlt évtizedek során Európában a

- Minden államháztartási kodifikáció alapkérdése az állam által szervezett és finanszírozott

- A modern piacgazdaságokban az állam a pénz és vagyongazdálkodás útján gondoskodik az állami és

(2) A közszektor, a kormányzat szerepe a közpénzügyekben: általában

Kaldor – Hicks kritérium:

(3) Jogforrási rendszer a pénzügyi jogban

• Külön fejezetek (cikkek) szólnak a legfontosabb állami intézményekről. => Országgyűlés,

+ Kúria döntései: egyedi aktusok illetve jogegységi döntések, korábbi állásfoglalások

normatív határozat és normatív Közjogi szervezetszabályozó bírság kiszabások

5) nemzetközi jog, EU jog

(4) A pénzügyi jog, az adójog és az alkotmányosság összefüggése

Pénzügyi jog alkotmányossága:

a piaci verseny alapvető biztosítékai

Az alkotmány rendelkezései a pénzügyi jog vonatkozásában

Önkormányzatokhoz kapcsolódó jogkör:

- Adózási anyag benyújtása

Adójog és az alkotmányosság viszonyát meghatározó elvek:

Méltányosság elve: Nincs olyan felosztás, amely minden állampolgárt kielégítene.

(5) A kormányzat különböző gazdasági rendszerekben játszott szerepe

A piaci kudarcok kezelésére a kormányzat feladata, de a kormányzati kudarcok gátolhatják ezek

Az aktivista modellnél a kiadások egyre nőttek, fennállt az államadósság veszélye és neokonzervatív

Ma az állama szerepének tendenciáját a válság alakítja. Beleszól a gazdasági folyamatokba (banki

(6) A kormányzat szerepe az átmeneti gazdaságokban,

William Nordhouse: a szocialista rendszer átalakításának főbb okai 1992:

A kormányzat szerepe az átmeneti országokban

A. Lakásszektor privatizációja– kisebb értékű ingatlanok privatizációja

Decentralizáció: azaz a feladatok helyi szintre való telepítése

Központi és helyi feladat ellátás

- Hálózatos szolgáltatások liberalizációja pl.: távközlés, energia

(7) A közjavak, vegyes javak, magánjavak, ezek kormányzati kezelése

A gazdasági javak csoportosítása: Közjavak, Magánjavak, Vegyes javak

Van kizárólagosság Nincs kizárólagosság

magánvállalatok v. közvetlenül a közszektor állítja

az elosztást a piac végzi elosztásuk piac által v. a közszféra által

finnanszírozása vagy az igénybevevők fizetik vagy

előállítását a kormányzat végi v. szerződésbe adja

finnanszírozása adókból pl.: ilyen javak a

Kormányzati kezelés: pl tömegközlekedésnél a potyautas probléma: a fogyasztó anélkül, hogy

• Ármegállapítás díjfizetéses javaknál

(8) Externáliák és kormányzati kezelésük – összefüggés a pénzügyi

Külső gazdasági hatások, externáliák:

A. Pozitív externáliák: (csoportosíthatjuk őket aszerint, hogy ki a termelő és ki a fogyasztó – ki okozza és ki

Externáliák kormányzati kezelése (Szinte biztos ZH kérdés)

(9) Természetes monopóliumok, egyéb piaci kudarcok és azok

4. Nem teljes piacok

1. Természetes monopóliumok: NEM egyenlő a monopóliummal!

4. Nem teljes piacok:

(10) Az Államháztartás funkciói

- + Szabályozási funkció: Gazdasági regulációt is jelent. Lényege a vegyes gazdaság

2. Intézményi keretek: Költségvetési szervek

(11) Az államháztartási rendszer felépítése, az államháztartási jog. A

ii. Önkormányzati alrendszer:

2. Felhatalmazási jog – appropriációs jog: Az OGY felhatalmazza a kormányt a költségvetés

3. Zárszámadási jog: Éves költségvetés után illeti meg az OGY-t. A költségvetés

január 1. – december 31., általában (szocializmusban pl

Kivétel a helyi önkormányzatok költségvetése, az

Összes bevétel befolyik egy nagy kalapba és az összes kiadás

Bruttó elszámolás elve: Külön a bevételi – külön a kiadási oldal.

a bevételi oldalt mindig kötelező

11. Közbeszerzési törvény és EU elvárás is előírja. Összekapcsolódik a nemzeti és az uniós szint,