2.

Gazdaságpolitika, pénzügyi rendszer, monetáris politika

2.1 A gazdaságpolitika fogalma, célja, feladatai

Egy ország gazdaságpolitikáját az államnak, illetve kormányának a gazdaság fejlesztésére

vonatkozó elképzeléseit és az ezek megvalósítására hozott intézkedései, a megvalósítást
szolgáló eszközök jelentik. A mai fejlett gazdaságok nem tisztán piacgazdaságok, hanem ún.
vegyes gazdaságok, azaz elsődleges a piaci mechanizmus, de az állam is jelentős szerepet vállal
a gazdasági irányításában.

Célja: A gazdaság működésképességének biztosítása, a társadalmi szükségletek magasabb

szintű kielégítése és a társadalmi jólét kielégítése. Ezeknek a céloknak az elérését elsősorban a
költségvetési (fiskális) politika, valamint a monetáris politika szolgálja.

Feladatai:

1. Az intézményi és jogi feltételek biztosítása: A gazdaság zavartalan működéséhez

szükség van olyan szabályokra, amik meghatározzák a gazdasági szereplők közötti
kapcsolatokat.
2. Gazdasági stabilitás biztosítása: Pl. árstabilitás, foglalkoztatás, egyenletes gazdasági
növekedés biztosítása.
3. Monopolista (piacot egyedül uraló) törekvések korlátozása:
• Piacépítő tevékenység: a verseny általános feltételeinek biztosítása
• Piacszabályozás, pl. mennyiségi meghatározás
4. Külső gazdasági hatás kezelése (externáliák): Externália akkor lép fel, ha egy
tevékenységből származó előnyök, hasznok vagy költségek egy másik szereplőnél is
megjelennek anélkül, hogy megállapodtak volna. - pozitív externália: a másik
szereplőnek is hasznot hoz a gazdasági tevékenység, melyet nem fizetnek meg - negatív
externália: a gazdasági tevékenység másnak károkat okoz Kezelésének módja: Az állam
eszköze a jogi szabályozás (adóztatás, kedvezmény.
5. Közjavak előállítása: Közjavak fogyasztásából nem zárható ki senki.
6. Társadalmi és egyéni értékrend különbözősége: Vannak javak, melyekből túl sokat vagy
keveset fogyasztunk a társadalmi optimumhoz képest.
 7. Jövedelemkülönbségek mérséklése: A piac jövedelemátcsoportosítást hajt végre az
adórendszeren és a támogatások rendszerén keresztül. stb.

Tehát a modern gazdaság fő gazdaságpolitikai kérdései: infláció, munkanélküliség, gazdasági

növekedés, költségvetési egyensúly, fizetési mérleg egyensúlya.
A gazdaságpolitika gazdaságra gyakorolt hatása alapján lehet expanzív (élénkítő) és restriktív
(visszafogó) hatású.

2.2 A pénzügyi rendszer

A pénzügyi rendszer magában foglalja a pénzeszközök forgalomba hozatalát, azok

ideiglenes vagy végleges átcsoportosítását, elosztását, újraelosztását, a pénz- és tőkepiaci
mozgásokat.

A pénzügyi rendszer főbb elemei:

1. Az állami költségvetés
A kormányzat általában egy évre szóló pénzügyi terve, amelyet a Pénzügyminisztérium
készít, az állami feladatok ellátásához szükséges forrásokat és kiadásokat tartalmazza
mérlegszerűen. Bevételeit képezik az adók, a vám, az illetékek, a tőkejövedelmek, a
privatizációs bevételek, a járulékok, a hozzájárulások, a díjak és a bírságok. A központi
költségvetés legnagyobb kiadási tételei az egészségügy, a nyugellátás, közoktatás, és
szociális támogatás rendszeréhez kapcsolódnak.

2. A pénz és hitelrendszer
Másként a monetáris szféra, amely a gazdaságban forgó pénzeszközöket kezeli, a
pénz mennyiségét szabályozza, és átcsoportosításukat végzi. A hitelrendszer funkciója
az ideiglenes újraelosztás lebonyolítása.

3. Pénz és tőkepiac
A megtakarításra szánt, el nem fogyasztott jövedelmek allokálását, elosztását,
átcsoportosítását végzi. Intézményi keretét a koncentrált értékpapírpiac, az értéktőzsde
teremti meg. A pénzügyi piacok a tőkék ideiglenes allokálásának színtere, mindazon
 kapcsolatok és viszonyok, amely a gazdaság szereplői és a pénzintézetek közötti
pénzeszközök cseréje.

4. Nemzetközi pénzügyek
A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kül- és belföldi elszámolásokkal, a
külföldi erőforrásokkal való gazdálkodással, a deviza- és valutaárfolyamokkal
foglalkozik.

2.3 Monetáris szféra - Kétszintű bankrendszer

A létrejött kétszintű bankrendszerben a bankrendszer első szintjét a Magyar Nemzeti Bank

jelenti, amely nem folytat üzleti vállalkozással összefüggő tevékenységet, illetve nem áll
közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó alanyokkal (háztartások, vállalatok). A pénzintézeti
rendszer második szintjét a kereskedelmi bankok, szakosított hitelintézetek, és a szövetkezeti
hitelintézetek jelentik.

A kétszintű bankrendszer jellemzői:

 az első szinten álló jegybank nem áll kapcsolatban a vállalkozásokkal, gazdasági
szervezetekkel
 a második szintet képviselő pénzintézetek állnak közvetlen kapcsolatban a természetes
személyekkel és a vállalkozásokkal
 a jegybank közvetlen kapcsolatban áll a rendszer második szintjén álló pénzintézetekkel
 a központi bank egyszerre nem tölt be jegybanki és kereskedelmi banki funkciókat
 a kereskedelmi, üzleti, banki feladatokat ellátó bankok nincsenek monopolhelyzetben,
hanem versenyeznek egymással

2.4 MNB feladatai:

 kizárólagosan jogosult bankjegy és érme kibocsátására (emisszió)

 feladata az arany és devizatartalék őrzése, kezelése
 a központi költségvetés finanszírozása, számlavezetése
 a második szinten lévő pénzintézetek számlavezetése, számukra likviditási
szolgáltatások nyújtása
  kormányzati megbízásból a nemzetközi pénzügyi szervezetekben való részvétel
és képviselet
 a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a kormány
gazdaságpolitikai programjának a megvalósulását
 alapvető feladata a nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejének védelme
 befolyásolja a pénz és hitelkínálatot, valamint a pénz és hitelkeresletet
 előmozdítja a gazdaság egyensúlyának megvalósítását
 kialakítja a monetáris politikát illetve eszközeit
 befolyásolja a jegybankpénz mennyiségét
 jegyzi és közzéteszi az árfolyamokat
 a kormánnyal egyetértésben megállapítja az árfolyamok megállapításának és
befolyásolásának a rendjét
 szükség és lehetőség esetén intervencióval védi és befolyásolja az árfolyamokat
a belföldi és külföldi devizapiacokon
 vezeti a kincstári egységes számlát, továbbá az egyéb állami számlákat stb.

2.5 Kereskedelmi bankok feladatai:

 betét, takarékbetét gyűjtés

 hitelügyletek lebonyolítása
 pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása
 bankgarancia illetve bankkezesség vállalása
 értékpapír forgalomba hozatali ügyletek lebonyolítása
 pénz és kölcsön ügyletek közvetítése
 leszámítolási ügyletek
 deviza, valuta ügyletek
 határidős, illetve opciós ügyletek
 faktoring tevékenység
 készpénz helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása és velük a fizetési forgalom
lebonyolítása (csekk, hitelkártya)
 pénzügyi lízing lebonyolítása
 tanácsadási tevékenység
 hitelképesség vizsgálatával, igazolásával kapcsolatos szolgáltatások
  értéktárgyak, értékpapírok biztonsági megőrzése
 pénzváltási tevékenység stb.

A bank legfontosabb tevékenysége hitelek nyújtása és betétek gyűjtése. A gazdaság jelenleg

felhasználatlan megtakarításainak egybegyűjtése (passzív bankügylet), és azok kihelyezése,
vagy más néven aktiválása a gazdaság pénzszükségben lévő tagjainak (aktív bankügylet).
Ekképpen a modern tőkés gazdaság motorjának tekinthetők. A bank hagyományosan a
pénzügyi szolgáltatások díjából és a hitelekből származó kamatból jut haszonhoz.
A bankok klasszikus bevételi forrása a kamatrés, ami a betéti, és a hitel kamat közötti
különbség. A hitelkamat jól működő gazdaság esetén nem lehet nagyobb az ipari átlag
tőkemegtérülésnél, mivel a termelés hasznából kell a kamatot visszafizetni. (Sammuelson -
Nordhaus, 2012)
Újabban mivel a viszonylag alacsony kamatlábak sokszor korlátozzák a bankok bevételi
lehetőségeit, némely bank hiteltúllépési díjak és különböző befektetések útján is igyekszik
jövedelemhez jutni. A bankok működése banki engedélyhez van kötve.
A hagyományos banki működéshez képest alternatívaként az elmúlt években jelentek meg a
fenntartható fejlődést, a társadalmi és környezeti szempontokat is figyelembe vevő, sőt
integráló pénzintézetek. Ezek pedig az alább elnevezéssel illethetőek: közösségi bank, etikus
bank, zöld bank és alternatív bank. A bank által nyújtott szolgáltatások a bank típusától és
országtól függenek.

2.6. A Magyar Nemzeti Bank szervezete

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajátos részvénytársaság. Az MNB egyetlen, 10 milliárd

forint névértékű részvénye az állam tulajdonában van és az államot, mint tulajdonost a
pénzügyminiszter képviseli. A cégjegyzékbe nem kell bejegyezni, és a részvénytársaság
elnevezést a cégnevében nem kell feltüntetni. Nem profitorientált társaság, de adott évi
tevékenysége lehet nyereséges vagy veszteséges.
A 2013. évi CXXXIX. törvény, alapján a jegybank szervezeti felépítése a következő:
- Monetáris Tanács,
- Pénzügyi Stabilitási Tanács
- az igazgatóság és
- a felügyelőbizottság
A jelenlegi szabályozás alapján tehát a jegybanknak 4 fő szerve van.
2.6.1. Monetáris Tanács

A monetáris tanács az MNB legfőbb döntéshozó szerve, az alapfeladatokkal, az

árfolyamrendszerrel, illetve a szükséghelyzetben lévő hitelintézeteknek történő rendkívüli
hitelnyújtással kapcsolatos feladatokban dönt. A legalább öt, illetve legfeljebb kilenc tagú
tanács havonta legalább egy alkalommal ülésezik. Tagjai: MNB elnöke, alelnökei, és a további
tagok, akiket a jelenlegi törvény szerint az országgyűlés választ hat évre. A Monetáris Tanács
tagjává az a személy nevezhető ki, aki a jogszabály szigorú meghatározása szerint, kiemelkedő
elméleti, illetve gyakorlati ismeretekkel rendelkezik, monetáris, pénzügyi, illetve hitelintézeti
tevékenységekkel kapcsolatban. Feltétel továbbá a magyar állampolgárság is, a törvény
életkorral kapcsolatos szabályozást nem tartalmaz. A Monetáris Tanács tagjának javasolt
személyt, az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős bizottsága meghallgatja, majd hivatalba
lépése előtt a köztársasági elnök, illetve az országgyűlés előtt is esküt tesz.
A tanácstag megbízatásának megszűnése a következő esetekben következik be:
- megbízási időtartam leteltével,
- lemondással,
- felmentéssel vagy
- halállal.
A lemondást írásban kell közölni, az esetektől függően a köztársasági elnöknek, vagy az
országgyűlés elnökének. A lemondás érvényességéhez a törvény szerint nem szükséges
elfogadó nyilatkozat. Felmentés esetén, a tag felmentésére szintén az Országgyűlés gazdasági
ügyekért felelős bizottsága tesz javaslatot.50 Felmentésre általában akkor kerülhet sor, ha a tag
nem alkalmas feladatainak ellátására, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el.

MNB elnöke
Az MNB élén az elnök áll, aki egyben a Monetáris Tanács elnöke is. Feladatkörébe tartozik a
Monetáris Tanács által hozott döntések végrehajtása, s természetesen a döntések
meghozatalában való együttműködés. Az MNB elnökének személyére a miniszterelnök tesz
javaslatot, a köztársasági elnök számára, kinevezése tehát az ő feladata. Megbízatása hat évre
szól, egy személy, maximum kétszer nevezhető ki elnöknek. Megbízatásának megszűnésére a
Monetáris Tanácsra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Kivételt jelent
azonban a felmentés. Felmentés esetén ugyanis a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági
elnöknek, továbbá mind a felmentéshez mind pedig a kinevezéshez a miniszterelnök
ellenjegyzése szükséges. Az MNB jelenlegi elnöke Matolcsy György.
Az elnök jogosult rendeletben szabályozni:
- az alaptőke mértékét,
- a kötelező tartalékráta mértékét,
- a bankjegyek, és érmék kibocsájtását, címletét,
- a magyar, illetve a külföldi törvényes fizetőeszköz hamisításával kapcsolatos feladatokat,
- a forgalomban lévő magyar törvényes fizető eszközök utánzataira vonatkozó előírásokat.

MNB alelnökei
Az MNB legalább kettő, de legfeljebb három alelnökkel rendelkezik. Az alelnökök
személyére is a miniszterelnök tesz javaslatot, a köztársasági elnök számára. Az elnökökhöz
hasonlóan a köztársasági elnök kinevezéssel, illetve felmentéssel kapcsolatos döntéséhez
szükséges a miniszterelnöki ellenjegyzés.

2.6.2. Pénzügyi Stabilitási Tanács

Teljes egészében a 2013.évi CXXXIX. törvény vívmánya.

Pénzügyi Stabilitás fogalma:
Pénzügyi stabilitáson olyan állapotot értünk, amelyben a pénzügyi rendszer, − azaz a
legfontosabb pénzügyi piacok és pénzügyi intézményrendszer − megfelelően kezelni tudja a
gazdasági nehézségeket, és tökéletesen el tudja látni alapvető funkcióit. Elsősorban a pénzügyi
források közvetítését, a kockázatok kezelését, és a fizetési forgalom lebonyolítását. Ahhoz,
hogy egy gazdaságról meg tudjuk állapítani, hogy pénzügyileg stabil-e, vertikális és
horizontális elemzésünknek az egész pénzügyi szektort át kell fognia, minden olyan
intézményt, amely valamilyen módon részt vesz a pénzügyi közvetítésben. Ide tartozik a
brókercégektől kezdve a befektetési alapokon át a biztosítókig és a különböző pénztárakig
számos intézménytípus.
Ha egy gazdaság pénzügyileg instabil, akkor a következő főbb jellemzőit említhetjük: a
pénzügyi szektor gyors liberalizációja, helytelen gazdaságpolitika, hiteltelen árfolyam-
mechanizmus, nem-hatékony erőforrás allokáció, gyenge felügyelet, és gyenge piaci fegyelem.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013.évi CXXXIX. törvény
által létrehozott döntéshozatali testület, melynek hatáskörébe tartozik, a Monetáris Tanács által
meghatározott keretek közt, a törvény által meghatározott feladatokkal kapcsolatos
döntéshozatal. Hatáskörében:
- A pénzügyi stabilitás érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi
közvetítőrendszer egészét, és a pénzügyi piac stabilitását,
- felméri a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető tényezőket,
- elemzi az intézményeket, vagy terméktípusokat, melyek kockázatot jelenthetnek a
pénzügyi piac számára,
- nyomon követi az európai pénzpiacon zajló fejleményeket, számításba veszi az esetleges
kockázatokat, amelyek veszélyt jelenthetnek a magyar gazdaság számára, s a Monetáris Tanács
által kijelölt keretek közt megteszi a megfelelő intézkedéséket,
- megtárgyalja a pénzügyi rendszer egészét érintő, stratégiai, kockázati, szabályozási
kérdéseket. Ezen esetekben csupán állásfoglalás megtételére jogosult.
- szükség szerint tárgyalja az Európai Rendszerkockázati Testületnek a pénzügyi
közvetítőrendszer egészének szempontjából fontos ajánlásait, állásfoglalásait, kockázati
figyelmeztetéseit,
- górcső alá veszi az Európai Felügyeleti Hatóságok által kiadott ajánlásokat, határozatokat,
ideértve az európai pénzügyi rendszer stabilitásának komoly veszélyhelyzetbe kerülése esetén
a nemzeti felügyeleti hatóságoknak címzett, egyedi intézkedések megtételére felszólító
határozatokat is, valamint véleményt nyilvánít az elvégzendő feladatok kapcsán,
- a törvény által meghatározott személyekre és szervezetekre nézve kötelező erővel nem
rendelkező ajánlást ad ki,
- évente meghatározza az MNB ellenőrzési tevékenységének kiemelt célterületeit is.
A tanács tagjait tekintve a törvényszövegből kiderül, hogy legalább három, legfeljebb tíztagú
testület, döntéseiről minden esetben kötelező beszámolnia a Monetáris Tanácsnak. Tagjai:
elnökként a MNB elnöke, továbbá a törvényben meghatározott feladatot ellátó alelnökök,
illetve az MNB elnöke által kijelölt vezetők, amit a törvény nem határoz meg konkrétan. A
tagok szükség esetén bármikor, de legalább kéthavonta üléseznek, a tanács akkor
határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza
meg, szavazategyenlőség eseten pedig természetesen az elnök szava dönt, továbbá az elnök
feladata még a meghozott döntés aláírása is.56
Az új jegybanktörvény a korábbiakhoz képest jelentősen kibővítette a Magyar Nemzeti Bank
feladatát, a pénzügyi stabilitás fenntartására szolgáló eszköztár számottevően bővült. Ezen
kibővült feladatkörök megoldására, illetve véghezvitelére hozták létre a stabilitási tanácsot.
Továbbá, ezen új szerv felállítása összefüggésben áll a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletének integrálásával a Magyar Nemzeti Bankba, ugyanis az így felmerülő számos új
feladat szintén a Stabilitási Tanácshoz köthető.

2.6.3. Igazgatóság

A törvény megfogalmazása szerint az Igazgatóság fő célja a Monetáris Tanács, illetve a

Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghozott döntések jogszabályban meghatározott részének
végrehajtása, illetve az MNB működésének az irányítása. Az igazgatóság tagjai
1) az MNB elnöke mint az igazgatóság elnöke és
2) az MNB alelnökei
Az igazgatóság nevében az elnök feladata eljárni. Hatáskörébe tartozik a Monetáris Tanács, és
a Pénzügyi Stabilitási Tanács által hozott döntések végrehajtásának irányítása, az MNB,
számviteli beszámolójának elfogadása, illetve az osztalék fizetéséréről szóló döntés
meghozatala, az MNB szervezetével illetve a belső vezetéssel kapcsolatos kérdések
jóváhagyása, az MNB működésével, és feladatainak ellátásával kapcsolatos feladatok ellátása,
s végül a munkaviszonnyal kapcsolatos joggal, és kötelezettségekkel felmerülő problémák
kezelése. A törvény ezen feladatokon elvégzésén kívül lehetővé teszi, hogy a Monetáris Tanács
hatáskörébe tartozó bármely kérdés eldöntésére felhatalmazhatja az igazgatóságot, de minden
esetben köteles beszámolni döntéséről.
Az igazgatóság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az
elnök, akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt igazgatósági tag dönthet, s akkor
határozatképes, ha legalább két tag jelen van.

2.6.4. Felügyelő bizottság

A felügyelőbizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének fő szerve. A hatáskörébe

nem tartozó kérdésekben, feladatokban az igazgatóság irányítása alá tartozik, azonban ha az
igazgatóság tudomást szerez arról, hogy az általa eldöntendő kérdés a felügyelőbizottság
hatáskörébe tartozik, azonnal köteles értesíteni a bizottságot. Amennyiben a felügyelő bizottság
jogellenességet, mulasztást, alapszabályba ütköző tényt, visszaélést észlel őt is értesítési
kötelezettség terheli az Igazgatóság felé.

A felügyelőbizottság tagjai:
a) az Országgyűlés által választott elnöke
 b) az Országgyűlés által választott további három tag,
c) a miniszter képviselője és
d) a miniszter által megbízott szakértő.
A felügyelő bizottság elnökét az Országgyűlés kormánypárti képviselőcsoportjai jelölik meg.
Személyét tekintve pénzügyi és számviteli területen komoly szakmai ismeretekkel kell, hogy
rendelkezzen. Megbízatásának ideje az őt megválasztó Országgyűlés idejére szól. A felügyelő
bizottsági tagot az Őt kinevező Országgyűlés, illetve az illetékes miniszter hívhatja vissza,
továbbá ezen szerveknek tájékoztatási kötelezettséggel is tartozik.

Könyvvizsgáló
Az MNB könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást. A megbízás lejártát követően
éven belül a könyvvizsgálónak az MNB könyvvizsgálói feladatának ellátására újabb megbízás
nem adható.
Megbízása tehát öt évre szól, fő feladata a Magyar Nemzeti Bank üzleti könyveinek
ellenőrzése. A történeti kitekintés ebben az esetben sem megvalósítható, ugyanis ezt az
intézményt is a 2013.évi CXXXIX. törvény emelte a jegybank szervei közé.