Pénzügyi intézményrendszer és a

pénzügyi szolgáltatások
(bankműveletek, magyar pénzügyi intézményrendszer, jegybank)

Pénzügyi rendszer szereplői

* hitelintézetek
* szerződéses intézmények
* befektetési intézmények
* egyéb közvetítők

Pénzügyi rendszer funkciói

 a gazdaság pénzellátásának biztosítása

 a gazdaság fizetési rendszerének biztosítása
 megtakarítások beruházókhoz történő allokálása
 jövedelmek térbeni, időbeni elosztása
 az erőforrások és információk áramlásának biztosítása
 gazdaságpolitikai eszköz
 bizonytalanság és kockázatok kezelése

Pénzügyi közvetítők

azok az intézmények, amelyek összekapcsolják a pénzügyi piacon megjelenő kereslete a

kínálattal

Pénzügyi rendszer

Azoknak az intézményeknek, feladatoknak és módszereknek összessége, amely segítségével

az állam pénzügyi szabályozó szerepe érvényesül
 Pénzügyi rendszer

Államháztartás Pénzügyi közvetítők Egyéb szervezetek

- pénzügyi ellenőrzés
monetáris nem monetáris - információs rendszer
közvetítők közvetítők
- központi költségvetés - tőzsde
- társadalombiztosítás
- elkülönített pénzügyi
alapok
hitelintézetek
- önkormányzatok bank jellegű nem bank jellegű
(bankok)
intézmények intézmények

jelzálogbank pénztárak
(nyugd.-egészség
befektetési bank biztosítás)
lízingtársaság befektetési
stb… alapok stb…

Pénzügyi rendszer irányító szervezetek

o MNB
o országgyűlés
o kormány
o pénzügyekért feleős minisztérium

Pénzügyi közvetítőrendszer

pénz
közvetlen tőkeáramlás
pénz
értékpapír
értékpapír kereskedők
értékpapír

pénz felhasználók
megtakarítók pénz
értékpapír kivitel
közvetett követelések
közvetett tőkeáramlás
közvetett tőkeáramlás:

 kereskedelmi bankok
 betéti intézetek
 biztosítékok
 nyugdíjintézetek
 befektetési társaságok
 finanszírozási társaságok

 Bankrendszer:

Egy adott ország pénzügyi szolgáltatásokat végző intézményeknek és a működésüket

meghatározó jogszabályoknak az összessége.

 Bank:

Pénzügyi szolgáltatásokat végző intézmény

 Hitelintézet:

Olyan hitelintézetek, amelyek egyedül jogosultak a teljes pénzügyi szolgáltatás

ellátása.

Egy-egy pénzügyi szolgáltatást kiemelve lát el

Alapításunk csak szövetkezeti formában lehet, legalább 200 alapítóval

Bank

csak RT formában

betétgyűjtés

hitelnyújtás

pénzforgalmi szolgáltatás

a bank jogosult egyedül teljeskörű pénzügyi szolgáltatások végzésére

Szakosított hitelintézet

lakástakarék-pénztárak

jelzáloghitel-intézet

fejlesztési-hitelintézetek

Szövetkezeti hitelintézet

minimum 200 alapítótag

minimum 300 millió Ft indulótőke

Pénzügyi vállalkozások

nem végezhet:

o betétgyűjtés
o pénzváltás
o elektronikus, pénzkibocsátás
o pénzforgalmi szolgáltatás

Pénzügyi vállalkozások

faktorházak

lízingcégek

brókercégek

portfólió (befektetések összege)

A jegybank feladatai

A jegybank legfontosabb feladata az állam gazdaságpolitikájának részét képező monetáris

politika meghatározása és megvalósítása. A központi bankok – a monetáris politika
eszköztárát felhasználva – törekednek a gazdaság stabil működésének elérésére és
fenntartására.

A monetáris politika kivitelezésén túlmenően a jegybankok egyéb alapfeladatokat is

ellátnak. A jegybanki alapfeladatokat az alábbi ábra foglalja össze:

 Monetáris politikával összefüggő jegybanki feladatok:

 a „bankok bankjaként” vezeti a hitelintézetek pénzforgalmi számláit, ezen

intézményekkel monetáris célú műveleteket végez (így pl. betétet fogad el és
megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt, illetve szükség esetén nyíltpiaci
műveleteket hajt végre, azaz értékpapírokat értékesít vagy vásárol);

 meghatározza a monetáris célú műveletekhez (monetáris politikai eszközökhöz)

kapcsolódó kamatlábak mértékét, melyek közül a legfontosabb a jegybanki
alapkamat;

 jegyzi és közzéteszi az adott ország törvényes fizetőeszközének külföldi

pénznemekhez viszonyított árfolyamát.

 Bankjegy- és érmekibocsátás (a törvényes fizetőeszköz kizárólagos kibocsátása)

A jegybank feladata, hogy a lakosságot és a gazdaságot megfelelő mennyiségű és minőségű,

illetve címlet-összetételű készpénzzel lássa el.

 Az ország deviza- és aranytartalékainak kezelése

Devizatartalék jegybanki tartásának több oka is lehet. Ilyen pl. a túlzott árfolyam-ingadozások
csökkentése.

 A fizetési forgalom zavartalanságának biztosítása

A gazdaság szereplőinek (lakosság, vállalat, állam, bankok stb.) pénzforgalma túlnyomórészt

készpénz nélkül, bankszámlák közötti pénzmozgás útján bonyolódik. Amennyiben az érintett
gazdasági szereplők számlái ugyanazon hitelintézetnél vannak, akkor a teljesítés az adott
bankon belül történik. Ha az érintett számlák különböző hitelintézeteknél vannak vagy
egyszerűen csak bankok egymás közötti (bankközi) ügyleteiről van szó, akkor a tranzakció
átfut a bankközi fizetési és elszámolási rendszereken, így végső soron a kereskedelmi bankok
jegybanknál vezetett számláin. Ezzel kapcsolatban a központi bank feladata a fizetési és
elszámolási rendszerek kialakítása, működésük felügyelete (azaz „felvigyázása”).

 Statisztikai feladatok

A központi bank alapfeladatai ellátásához statisztikai célú adatokat / információkat gyűjt és

hoz nyilvánosságra.

 A pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása és erősítése

A központi bank a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és erősíti a pénzügyi stabilitást,

valamint szükség esetén kezeli a pénzügyi rendszert érő sokkok hatását. Ennek részeként
rendszeresen elemzi a makrogazdasági környezetet, a pénzügyi piacok, valamint a pénzügyi
közvetítők működését, és feltárja a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető kockázatokat.

Az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank 1924. június 24-én kezdte meg
munkáját. Napjainkban a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és
fenntartása. Az MNB tevékenységének kereteit meghatározó jegybanktörvény az árstabilitást
minden más cél fölé helyezi, megfogalmazva azt a széles körben elfogadott közgazdasági
álláspontot, miszerint a monetáris politika elsődlegesen az árstabilitás biztosításával járul
hozzá a gazdaság növekedéséhez.

A Magyar Nemzeti Bank feladatának ellátása érdekében független szervezetként működik. A

függetlenség ugyanakkor nem jelent teljes önállóságot, hiszen egy az adófizetők pénzéből
gazdálkodó közintézmény esetében elkerülhetetlen és elképzelhetetlen, hogy ne számoljon el
vagyonának felhasználásáról. Ezért a jegybank elnöke beszámolási kötelezettséggel tartozik
az Országgyűlésnek. A jegybank élén az elnök áll, akit a miniszterelnök javaslatára hatéves
időtartamra a köztársasági elnök nevez ki.