’00.02.16.

1. előadás

Pénzügyi közvetítő rendszerek, intézmények, pénzeszközök

Pénzügyi rendszer, pénzügyi piac:

- piacok
- egyének
- intézmények
- törvények
- szabályok
- technikák összessége,
melyek lehetővé teszik a pénz- és tőkepiaci kapcsolatokat a gazdaságban.

Gazdasági rendszerek:
- Lakosság - megtakarító
- Vállalkozás - felvevő
- Költségvetés - felvevő

A gazdaságon belül melyik csoporton belül kell megtakarítani, illetve melyik csoport
használja fel a megtakarítását.
Elsődleges feladat: keletkező szabad tőkék, megtakarítások eljuttatása a felvevőkhöz. Tehát a
pénzügyi rendszer a pénzkereslet és kínálat találkozási helye.

I. csoportosítás: Pénzpiac és tőkepiac (=Financial Market)

1., Pénzpiac: rövid lejárat (maximum 1 éven belüli pénzcsere)
2., Tőkepiac: hosszú lejárat (1 éven túli pénzcsere)
3., Devizapiac: különféle országbeli pénzek cseréje, földrajzi helyen cserélődik, nem
időbeli csere

A pénzpiacon és a tőkepiacon pénzek cserélődnek: a megtakarítók elcserélik jelenlegi

pénzüket a felhasználók jövőbeni pénzére.

Pénzpiac: Visszakerül a tulajdonoshoz a pénz, rövid pénzek cseréje történik

forrás: rövid lejáratú megtakarítás
cél: rövid lejáratú finanszírozás, likviditás javítása (pl.: forgóeszközök bevitele)
eszközei: - váltó
- kincstárjegy
- rövid lejáratú bankbetét
Általában nagybani piac, azaz jelentős összegek gyűlnek össze a sok apró
megtakarításokból
Tőkepiac: forrás: tartós megtakarítás
cél: hosszú vagy végleges (részvény) átrendezés, befektetés
eszközei: a., hosszú lejáratú hitelek
b., értékpapírok
- részvény
- kötvény
- záloglevél
- hosszú lejáratú bankbetét
Specialitása a piacnak, hogy nem biztos, hogy visszakerül a pénz a tulajdonoshoz, azaz
végleges pénzátrendeződés történik (pl.: a részvény – nem lehet visszaváltani, hanem a
tőzsdén ezeket végleges befektetésekként el lehet adni). A tőzsde lényege, hogy a
megtakarítások működő tőkévé válhatnak.

II. csoportosítás: Pénzügyi piac csoportjai

1., Zárt piac – meghatározza a belépők körét
2., Nyílt piac – nem határozza meg a belépők körét

III. csoportosítás: Elsődleges és másodlagos piac

Elsődleges piac: az a piac, ahol a megtakarítás működő tőkévé válik. Adott összegen vesznek
részvényt, amikor azt kibocsátják.

Lakosság <=> részvény <=> XY Rt. => Tőzsde

Másodlagos piac: az a piac, ahol a már kibocsátott részvényt a tőzsdén megveszik, illetve
eladnak. Biztosítja a befektetések likviditását, lejárati összhangot biztosít a tőzsdén (a rövid
lejáratú befektetéseket is el lehet adni), és információt ad befektetőknek és a kibocsátóknak.

IV. csoportosítás: Azonnali és határidős piac

1., Azonnali piac Promprt azonnali szállítás
2., Határidős piac Futures lejáratú időpont
Forward lejáratú időpont

Pénzügyi közvetítő intézmények

Megtakarítás Pénz Pénzügyi közvetítő Pénz Megtakarítások

felhasználói intézmények
Pénzügyi Pénzügyi
eszközök eszközök
Pénzügyi közvetítő rendszer legfontosabb intézményei lehetnek: - értékpapírpiacok
- bankrendszer
- egyéb pénzügyi intézmények

Tőkeáramlás

Közvetlen Közvetett

Nem monetáris Monetáris

Értékpapír piac
követítők követítők
Tőzsde

Egyéb bakszerű Nem bankszerű Kereskedelemi

intézmények intézmények (betéti) bankok

Közvetlen tőkeáramlás

Megtakarítás felhasználói: Pénz Pénz

- költségvetés Tőzsde Megtakarító
- vállalatok Értékpapírpiac
- háztartások Elsődleges papír Elsődleges papír

Pénz Pénz

Elsődleges Közvetett tőkeáramlás Közvetett

papír monetáris közvetítők papír

Nem monetáris közvetítők

Egyéb bankszerű intézmények Nem bankszerű intézmények

- befektetési bankok - biztosító társaságok
- lízingtársaságok - nyugdíjalapok, stb.
- befektetési alapok, stb.

Értékpapírok
Értékpapír fogalma: okirat, amely vagyoni értékkel kapcsolatos jogot testesít meg és
forgalomképes. Értékpapír nélkül az érvényesíts, az átruházás, és a bizonyítás nem lehetséges.

Értékpapírok csoportosítása:
- Tőzsdeképes
- Nem tőzsdeképes

Tőzsdeképes - tőzsdén forgalmazható

Részvény: tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpapír. (Kft. – üzletrész, mely nem jelenhet
meg értékpapírként; Rt. – üzletrész megjelenik értékpapírként)
= részvény kibocsátása: alaptőke megszerzése vagy felemelése
egy részvényfajta mindig azonos névértékű
névérték <=> árfolyamérték (mai napi érték)
- részvényes = részvény birtokosa
- részvényes jogai: - jogosult osztalék
- jogosult likvidációs hányadra (ha likvidálják a céget)
- tulajdonosi igazolás
- tagsági jogok (részvétel, beleszólás, döntés)
Fajtái: - bemutatóra szóló (csak tőzsdei forgalomban szerepelhet)
- névre szóló (részvénykönyv: aktuális részvényes nevét kell bevezetni)
- törzs részvény (nincs különleges jog és kötelezettség)
- elsőbbségi részvény: - osztalék
- szavazat (egy részvényhez több szavazat jár)
- átváltható (törzsrészvényre átváltható később)
- dolgozói részvény (csak az Rt. dolgozóinak lehet)
- kamatozó részvény (kamatot fizet elsősorban => majd ha marad,
osztalékot)
- átváltható részvény (más értékpapírra átváltoztatható)

Részvényt szerezhetünk: - alapításkor

- tőkeemeléskor
- tartaléktőke alaptőkévé váláskor

Részvénynél alapszabály: 1 részvény – 1 névérték – 1 fajta

Részvény névértéke: az az összeg, amit ráírnak – face value, a befizetés pillanatában a

befizetett vagyont jelenti

Részvény árfolyama: a részvény pillanatnyi piaci értékét jelenti

Tőketartalék: a névérték és a kibocsátási érték közötti különbség

Ázsió – Névérték > Kibocsátási érték

Kötvény: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek mindig van futamideje és lejárata

- futamidő, lejárat: az utolsó törlesztés vagy visszafizetés
 Fajtái: a., Névre szóló a., Fix kamatozású
b., Bemutatásra szóló b., Változó kamatozású

a., Meghosszabbítható időtartam a., Fedezet nélküli

b., Lerövidíthető időtartam b., Fedezettel bíró (=befektetési alapok
kötvényei)

a., Senior: előre sorolt követelés végelszámoláskor

b., Junior: hátra sorolt követelés végelszámoláskor

a., Kamatszelvény nélküli (nincs kamat, zéró kupon bond): azt az összeget kapom meg,
ami rá van írva. Diszkonttal veszem, ez a diszkont fogja képezni a kamatot.
Adókijátszáskor jó lehet. Nincs kamatadó.
b., Kamatszelvényes

Kötvény előnye a kibocsátó oldaláról:

- kamat általában fix, előre tervezhető
- alacsonyabb kibocsátási költség
- a kötvény vásárlója nem lesz tulajdonosa a vállalatnak
- kamatot adózás előtt fizetem ki
- lejárat előtt visszafizethető

Kötvény hátránya a kibocsátó oldaláról:

- fix kamat – fix teher
- rövidített lejárat (nem lehet beruházni belőle, mivel maximum középlejáratú)
- hosszabb idejű kötelezettséggel terhelem a céget
- nincs felső határa

Kötvény előnye a befektető oldaláról:

- elsőbbség a nyereségből való részesedéskor
- fix kamat miatt tervezhető bevétel
- átváltható lehet (pl.: részvénnyé)