BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA

KELETI KÁROLY GAZDASÁGI FŐISKOLAI KAR

DR BENCSIK MÁRIA – DR ELEK ERZSÉBET – GOMBASZÖGI

ILDIKÓ:

PÉNZÜGYI ISMERETEK

1. A pénz kialakulása; a pénz időértéke

2. NEMZETI PÉNZRENDSZERÜNK. A MAGYAR NEMZETI BANK
3. BANKÜGYLETEK; Betét, Hitel
4. SPECIÁLIS FINANSZÍROZÁSI FORMÁK; Váltó, Faktorálás, lízing

1
1. A PÉNZ, A PÉNZ IDŐÉRTÉKE

A pénz mai formája hosszú történeti fejlődés eredménye. A terméktöbblet,

árucsere fejlődése a közvetlen csere nehézségei miatt kereste a közvetítés
lehetőségeit. Így használtak először különböző árukat – ezzel kialakult az adás-
vétel helyett az eladás és vétel két szakasza.
Árupénz szerepét olyan áru tudja betölteni, amely értékálló, osztható, könnyen
kezelhető, megfelelő esztétikai tulajdonságokkal rendelkezik.
A pénz fejlődésének- kialakulásának főbb történelmi szakaszai:
1. Egyszerű vagy véletlen csere – a termékek véletlenszerűen cserélődtek
2. Teljes vagy kifejlett csere – tudatosan termeltek cserére
3. Árupénz: valamely közismert áru(k) a csere közvetítője
A csere hatékonyságának növelése egyre fejlettebb pénzformák kialakulásához
vezetett. Egyrészt kialakult a nemesfém-pénzrendszer (monometallizmus,
bimetallizmus), másrészt a kínai modell - papírpénz rendszer, amelyet az deficit
finanszírozási igénye hívta életre

1.1. A pénz keletkezése, fejlődése.

Közhiedelem szerint a főníciaiak találták fel a pénzt, mert a főníciai
kereskedelmi piacokon végzett ásatások hozták napvilágra az első pénzérméket.
Más feltárások szerint a nyugat-ázsiai lídek készítettek először pénzérméket.
Lydiában már használtak különféle nagyságú arany és ezüst ötvözetekből
készült érméket. Időszámítás előtt VI. században Kroiszosz (Krözus) lyd király
veretett elsőnek pénzérméket.
Természetesen az első pénzérmék megjelenéséig hosszú idő telt el. A pénz
megjelenésének előfeltétele volt az írás és számolás feltalálása, mert ezzel
lehetővé vált állandó mérce kialakítása. A suméroknál az alapegység az egy
font, vagy libra volt, a kisebb egység a sékel, nagyobb egység a talentum volt.

2
Az arany és ezüst egymáshoz viszonyított aránya a Nap (arany) és Hold (ezüst)
keringési idejének aránya alapján 13,3:1 volt, ennyivel volt drágább az arany az
ezüstnél. A pénz szerepét a világ különböző tájain különböző tárgyak töltötték
be, de használati tulajdonságaik miatt az arany és az ezüst vált leginkább
elfogadott közvetítő áruvá, később pénzzé. Az érmékkel szembeni bizalom csak
lassan alakult ki, de a cserék fejlődésével egyre inkább bebizonyította
használhatóságát.
A klasszikus aranypénz lényege:
- általános egyenértékes szerepét betöltő csereeszköz.
Különleges áru (arany érme), amely a társadalmi-gazdasági
fejlődés eredményeként jött létre.
- bankjegy
- a pénz alapvető funkcióit betöltő instrumentumok
A pénz tulajdonságai: forgalomképes, osztható, tartós, egyszerű, könnyen
felismerhető, szállítható és megfelelő mennyiségben és
minőségben fellelhető
Pénzhelyettesítők: klasszikus papírpénz, váltó, bankváltó, bankjegy
Az első papírpénzt Kínában használtak – Marco Polo utazásai során tapasztalta,
hogy a kereskedések során nagy alakú papíros anyagú eszközt használtak
csereeszközként.
1.2. Pénzfogalom és pénzfunkciók
A pénz fogalmának meghatározását különbözőképpen közelíti meg két irányzat.
1.2.1. Konvenció-elmélet: a pénz mai formája hosszú történeti fejlődés eredménye
Hatékony csere – egyre fejlettebb pénzformák
Közvetlen csere,
Árupénz: értékálló, osztható, esztétikai tulajdonságok, könnyen kezelhető
Nemesfém-pénzrendszer: monometallizmus, bimetallizmus
Kinai modell: papírpénz igényt az uralkodó finanszírozási igénye hívta életre
Lombard modell: kereskedelmi váltók leszámítolása – bankjegy
Modern pénz: jegybanki emisszió – deficit-finanszírozás

3
 lombard modell, kinai modell (a kormányzat kiadásainak fedezése)
1.2.2. Funkcionális irányzat: az előre meghatározott (priori) pénzfunkciókat
mely aktívák képesek betölteni
A pénz funkciói:
- Elszámolási eszköz (értékmérő) funkció
- Csere eszköz funkció: áruk adásvételét közvetíti
- Fizetési eszköz funkció: elválik az áru és pénzmozgás - hitel
- Értékmegőrző (felhalmozási) funkció
Sajátos pénzforma - számítási pénz: elszámolási egység
Pensa auri – középkori Magyarország, Angliában a guinea
Transzferábilis rubel – KGST
Árnyékvaluta – kiszorult a belső csereeszköz (ok a nagyméretű infláció)
1.2.3. Pénz és pénzhelyettesek
Kvázi pénz:
- elszámolási eszköz funkciót betöltő – középkori Magyarországon a
pensa auri, 60-as években a munkaegység
- likvid pénzügyi aktívák pl. letéti jegy, kincstárjegy
- pénzközeli aktívák – kvázi pénz pl. látra szóló betét, hitelkártya, váltó
Kérdés:
1. hol a határ a pénz és a kvázi-pénzek közt?
2. hol a határ a pénzjellegű és a nem pénzjellegű aktívák között?
1.2.4. Pénztípusok
1.2.4.1. Jegybankpénz
Monetáris bázis: a forgalomban lévő készpénz és a pénzintézetek által
a jegybanknál kötelezően és szabad elhatározásból elhelyezett
betétek összege (kp és jegybanki letét)
A jegybank feladatai:
- a nemzeti fizetőeszköz belső és külső védelme
- emissziós monopólium – bankjegy és érmekibocsátás

4
 - arany és devizakészlet gyűjtés
- monetáris politika közvetítése
A jegybankpénz részei: (jegybank teremti)
- költségvetési komponens – államháztartás nettó jegybanki finanszírozásának
volumene
- külgazdasági komponens – korrigált nettó külföldi követelésállomány változása
- refinanszírozási komponens – pénzintézetekkel szembeni jegybanki követelés
nettó állományváltozása
A jegybankpénz formái: készpénz (bankjegy és érme) és jegybanki letét

Kereskedelmi banki pénz: az üzleti bankok által, látraszóló betétek formájában

teremtett pénz

1.2. 5. A pénz funkciói – a piacgazdaságban betöltött szerepe

a. Értékmérő - elszámoló eszköz: árak, árarányok meghatározása.
Ár: az áru értéke pénzben kifejezve
b. Forgalmi eszköz - csereeszköz: árucsere közvetítése.
Az árumozgás és pénzmozgás egybeesik.
c. Felhalmozási eszköz: az ideiglenesen felesleges pénz felhalmozása,
megtakarítás, a pénzzel későbbi szükségleteket elégítenek ki, vagy
a pénz hozadékából jövedelemre tesznek szert.
d. Fizetési eszköz hitelpénz: elválik az áru és pénzmozgás egymástól –
adós-hitelezői viszony jelenik meg. Vásárolunk és később
fizetünk, vagy fizetünk és később kapjuk meg az árut.
1.3. Pénzhelyettesítők – modern pénz
1.3.1. Klasszikus papírpénz - aranyra szóló jegy
Az állam (uralkodó) költségvetési deficitjének a finanszírozása bocsájtja ki a
bevont aranyérme bevonása ellenében. A kibocsátott pénzhelyettesítő a pénz
forgalmi eszköz funkcióját betöltve lehetőséget ad a helyettesített aranypént

5
meghaladó mértékű kibocsátására, s ezzel inflációt indítva fokozatosan meginog
a bizalom a papírpénz iránt. Mivel helyettesíti az aranypénzt, de belső értékkel
nem bír, ezért csak addig képes betölteni helyettesi feladatait, amíg a piac
szereplői megfelelő árut tudnak rajta vásárolni. Az uralkodók gyakran
visszaéltek a pénzhelyettes kibocsátási lehetőségével, s mind több papírpénz
kibocsátásával fedezték a kincstári deficitet – háborúkat, luxus kiadásaikat.
Papírpénzforgalom első törvénye: ha a papírpénz csak a mögötte megjelenő
aranyat képviseli, nem okoz inflációt
Papírpénzforgalom második törvénye: amennyiben a papírpénz kibocsátás
meghaladja a pénzszükségletet, a többletpénz a forgalomba
maradva inflációk okoz
Nemesfémek és pénzhelyettesítők alkalmazási arányai – XIX. századi elméletek
Currency iskola hívei: a kibocsátott összesített pénzmennyiség nem
haladhatja meg a nemesfémek mennyiségét
Banking elmélet: nem okoz gondot az aranymennyiséget meghaladó
pénzhelyettesítő, ha a forgalom igényli (de a
forgalomba kerülő árumennyiséghez igazodnia kell
1.3.2. Váltó – Bankváltó – Bankjegy
Váltó - kereskedelmi váltó: a hitelviszony megtestesítője – adásvételnél a vevő váltóval
(fizetési igérettel) fizet, azaz csak egy későbbi időpontban fizet
Bankár váltó: bankra szóló fizetési kötelezettség – nagyobb a bizalom a bank iránt, ezért
szívesebben fogadják el a bankváltót
Klasszikus bankjegy – előre nyomtatott bankváltó, amelynek nincs lejárati ideje
A bank önmagára szóló váltója – nem tartalmaz kamatrészt
Bankjegy - mai pénz: kezdetben aranyra átváltható, arannyal együtt forogtak
A XIX század utolsó harmadától csökkent az arany szerepköre

1.3.3. Mai pénz - belső érték nélküli pénz

Az állam (monetáris hatóság – jegybank) közreműködésével „teremtett”
törvényes fizetőeszköz.

6
Állami kényszerforgalom: elfogadja és kötelezi az elfogadását
Formái: érme, bankjegy – készpénzfizetéseknél
bankszámlapénz – bankszámlákon keresztül történő fizetések
Kereskedelmi banki pénz: bankpasszíva, bankszámlapénz
az üzleti bankok által, látraszóló betétek formájában teremett pénz
1.3.4. A pénzteremtés
A pénzteremtés módozatai: a jegybank és a hitelintézetek gyakorlatában jelenik meg
Jegybank által teremtett: készpénz és bankszámlapénz
Hitelintézetek által teremtett: csak bankszámlapénz és csak a bank
ügyfélkörén belül használható
A pénzteremtés formái:
1. Hitelnyújtással: közvetlenül vagy
közvetetten értékpapír vásárlással
2. Külföldi fizetőeszköz (valuta, deviza) vásárlással
a deviza belföldön nem minősül pénznek, de ha nemzetközi
fizetőeszközt ad érte, akkor növeli a kiáramló nemzeti fizetőeszköz
mennyiségét
- monetáris politika közvetítése
1.3.5. Pénztípusok - Monetáris aggregátumok – M0, M1, M2, M3, M4
M0 - jegybankpénz: monetáris bázis, vagy forró pénz
részei: forgalomban lévő készpénz és bankok által a jegybanknál
kötelezően illetve önként elhelyezett tartalék az idegen
források után
A jegybankpénz formái: készpénz (bankjegy és érme) és jegybanki letét
A jegybank feladatai:
- a nemzeti fizetőeszköz belső és külső védelme
- emissziós monopólium – bankjegy és érmekibocsátás
- arany és devizakészlet gyűjtés
M1 - szűken értelmezett pénz: - tranzakciós pénz

7
 részei: készpénz és látra szóló betét
M2 - szélesebben értelmezett pénzmennyiség (vagy un. kvázipénzek
részei: M1 + határidős betétek
M 3 részei: M2 + a bankrendszer által kibocsátott értékpapírok összege
M 4 részei: M3 + vállalatoknál és lakosságnál lévő államkötvények

1.3.6. Nemzeti pénzrendszer

A pénzforgalom államilag szabályozott formája, amely meghatározza:
- a pénz szerepét betöltő dolgot,
- a pénz egységét,
- a pénzjegyek fajtáit
Szervezeti felépítése:
MNB – monetáris hatóság
Pénzügyi intézmények
1.3.7. Pénzpiac - Pénzkínálat – Pénzkereslet
A pénzpiac feladata a rövidlejáratú pénzkereslet és pénzkínálat összehangolása.
Ennek érdekében vizsgálni kell a pénz kínálatot, amely megtakarítás formájában
jelentkezik a gazdaság különböző szektoraiban, és a pénzkeresletet, amely
aktuális fizetőképes keresletként jelentkezik.
1.3.7.1. Pénzkínálat - Pénzteremtés
Jegybankpénz: kp és számlapénz
- arany, valuta vagy deviza vétele: a deviza vásárlás növeli a jegybanki deviza
tartalékokat, a megvásárolt deviza nemzeti valutában kifizetett ellenértéke növeli a
monetáris bázist
- pénzintézeteknek nyújtott refinanszírozási hitelek - (repo és lombard
ügyletek révén jutnak jegybanki forrásokhoz)
- költségvetésnek nyújtott hitelek (likviditási hitelek, állampapírok jegybanki
vásárlása)
Kereskedelmi banki pénz: csak számlapénz – saját magára szóló követeléseket teremtett

8
 - hitelezéssel,
- értékpapír vásárlással
Aktív pénzteremtés: a nem banki szektor pénzállományának növekedésével jár
Passzív pénzteremtés: pl. készpénz és számlapénz oda-vissza váltása
Multiplikatív pénzteremtés: kereskedelmi bankok számlapénz teremtése
(hitelnyújtás – fedezet – hitelnyújtás)
Likviditás – veszélyek háború és hiperinfláció esetén
Kötelező tartalékráta - pénzmultiplikáció korlátozása
Pénz multiplikáció: 1/t - kötelező tartalékráta (t)
Pénzteremtés a bankrendszer egészében – aggregált pénzkínálat

1.3.7.2. Pénzkereslet: a gazdasági szereplőknek az az igénye, hogy vagyonuk

egy meghatározott hányadát pénzformában tartsák
Keynes pénzkereslet elmélete: a pénzkeresletet a gazdasági szereplők likviditási
preferenciáira vezethető vissza, amelyek lehetnek tranzakciós, óvatossági
és spekulációs pénzkereslet.

Tranzakciós pénzkereslet – tranzakciós kassza, tranzakciós volumene

Háztartás és vállalkozók tranzakciós pénzkereslete
(A vállalat bevételei és kiadásai a háztartás bevételeinek és kiadásainak tükörképe)
Szinkronizáltság: ha a bevételek és kiadások mind nagyságukban, mind időbeli
felmérésükben egyre összehangoltabbak, csökken az átlagos pénztartás volumene
Óvatossági pénzkereslet: bizonytalanság a tranzakciók lebonyolításának időpontját
tekintve – illikviditás költsége,
Túl magas kasszatartás – növekvő költségek (opportunity cost)
Spekulációs pénzkereslet: a likviditási pénzszükséglet feletti
pénzügyi aktívák áraira vonatkozó várakozások
értékpapír ár esésre számat – befektetések likvidálása és a vagyon
készpénzben tartása nő a spekulációs pénzkereslet,
értékpapír ár emelkedés – célszerű értékpapírba fektetni - csökken a
spekulációs pénzkereslet,

9
Likviditás: fizetőképesség, átválthatóság
Objektív likviditás – külső ítélet fizetőképességükről
Szubjektív likviditás: saját fizetőképességükről alkotott ítélet
1.3.7.3. Kamat – Pénzkereslet kapcsolata
Megtakarítás – kamatrugalmasság és kamatrugalmatlanság
Tranzakciós és óvatossági pénzkereslet: rugalmatlan
Spekulációs pénzkereslet kamatrugalmas:
- a kamatok növekedésével növekszik a pénztartás költsége
- minél jobban emelkedik a kamat, annál inkább várható a kamatok
esése, ezért a fix kamatozású tőzsdei értékpapírok árfolyamai
emelkedni fogtak - likviditási csapda
Nominális kamatláb: a számszerűen megadott kamatláb – pénzösszeg százalékában
Reálkamatláb: a nominális kamatláb és az inflációs várakozások közötti összefüggés
Hozamgörbe: az effektív hozamráták a még hátralévő futamidő függvényében
A hozamgörbe várakozáselmélete: a jelenlegi hosszú lejáratú kamatlábat a jelenleg
érvényes rövid lejáratú kamatláb, valamint a hosszú lejáratú befektetés lejártáig anticipált
rövid lejáratú kamatlábak sorozata határozza meg. Ha a piac szereplő nem számítanak a
rövidlejáratú kamatláb megváltoztatására, akkor a rövid és hosszúlejáratú kamatlábak
megegyeznek.

1. 4. A pénz időértéke
A befektetők két ok miatt várnak hozamot: a pénz időértékéért és a kockázat
elviseléséért. A pénz időértéke (time value of money) az egyik legfontosabb
fogalom a pénzügyekben.
A pénz időértéke úgy értelmezhető, hogy egységnyi jelenbeli pénz többet ér,
mint egységnyi jövőbeni pénz. Az, hogy mennyivel többet, azt az egyének
időpreferenciája, a befektetési lehetőségek (várható hozamok) és a várható
infláció nagysága határozza meg.
Az idő értéke kifejezi:

10
 1. a hozamkövetelményt, amelyet a rendelkezésünkre álló pénztől elvárunk
2. lehetővé teszi a különböző időpontokban és nagyságrendben ki- és
visszaáramló pénzek összeadhatóságát.
A befektetés jelenbeni áldozatot jelent a befektetők számára , ugyanis ahelyett,
hogy a pénzét elköltené (ruhát, autót vásárolna, utazna, szórakozna), tehát a mai
fogyasztásáról lemond jövőbeni jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség) és
ezen keresztül jövőbeni fogyasztások reményében. Az emberek többsége a mai
fogyasztást részesíti előnyben a jövőbenivel szemben, és minél
jövedelmezőbbek az elérhető befektetések, annál értékesebb lesz a jelenlegi
pénz a jövőbenihez képest (mivel nagyobb az elviselt áldozat mértéke). Ezen
kívül, mivel az infláció csökkenti a pénz vásárlóerejét, így minél magasabb a
várt infláció, annál kevésbé értékes a jövőbeni pénz a maihoz képest.
Mindezekből következően a befektetőket jutalmazni (kárpótolni) kell a
várakozásukért.A pénz időértékét azért fontos megérteni, mert a cégek pénzügyi
döntéseinek lényegében minden területen – például az értékpapírok és más
eszközök értékelése, a beruházási tervek megítélése, annak eldöntése, hogy
valamely gépet, berendezést megvásárolják vagy lízingeljék-e – magában
foglalja a mai és a jövőbeni pénzek cseréjének problémáját. Befektetési
lehetőségek nélkül a jövedelemtulajdonosok számára közömbös lenne, hogy
bizonyos pénzösszegeket mikor kapnak meg, illetve mikor fizetnek ki.
Azonban a gazdaságban vannak befektetési lehetőségek, ezért már nem lehet
közömbös, hogy egy adott pénzösszeg mikor válik esedékessé. Mivel a ma
rendelkezésre álló pénzt be lehet fektetni (kamatra, osztalékra, stb.) lehet szert
tenni, ezért értékesebb, mint az a pénz, amit egy későbbi időpontban kapunk
meg. Ebből következően két azonos nagyságú, de különböző időpontokban
esedékes pénzösszegeket nem helyes közvetlenül összegezni. Márpedig a
pénzügyi döntéseknél, például a befektetések pénzügyi életképességének
megítélésénél elkerülhetetlen egy bizonyos időtartam alatt képződő pénzáramok
összegzése. A probléma úgy oldható meg, hogy a különböző időpontokban

11
esedékes pénzeket közös nevezőre hozzuk, értéküket valamilyen közös
időpontra vonatkoztatva kiszámítjuk.
Ki kell számítanunk a pénz időértékét a a kamatos kamatszámítás és a
diszkontálás módszerével, amelyek segítségével a jelenbeni pénzek jövőbeni
pénzekre illetve a jövőbeni pénzek jelenbeni pénzekre számíthatók át.
A pénz időértékének számítását különböző táblázatok segítik, amelyek
leegyszerűsitik az átszámításokat. Ilyen táblázatok a kamat, diszkont, annuitás -
jelen és jövőérték számítások, amelyek különböző időpontokban esedékes
egységnyi pénzek egyenértékeit tartalmazzák azzal a feltételezéssel, hogy a
pénzek kifizetése vagy visszaáramlása csak az időszak végén történik
A kamatlábat számszerű vagy nominális formában adják meg, általában 1 évre.
Mivel a pénz időértékét a kamatlábbal fejezzük ki, a kamatláb és az inflációs
ráta egymáshoz viszonyítása mutatja meg, hogy a kamattal növelt tőke
reálértéke nagyobb vagy kisebb, mint a korábbi időszak tőkeérték.
Reálkamat a kamatláb inflációs rátával történő korrekcióját jelenti
1 + nominálkamatláb
reálkamat = ------------------------------ - 1
1 + inflációs ráta

1.4.1. Jövőbeli érték (FV: future value)

a ma befektetett egységnyi pénzösszeg későbbi időpontban milyen
összeget képvisel adott kamatláb figyelembevételével
FVn = C0 x (1 + r) n
C0 = a befektetett pénzösszeg bázis időpontban
r = éves kamatláb (befektetés hozama)
n = eltelt időszak (kamatozási időszak)
A kamatláb a pénzösszeg növekedésének százalékos mértékét fejezi ki.
Kamatlábidőnek nevezzük azt az időszakot, amelyre a kamatláb vonatkozik. A
kamatlábidő elteltével a befektetett pénzösszeg után felvehető annak jövedelme,

12
azaz a kamat. Gyakran előfordul, hogy a befektetés időszaka hosszabb a
kamatlábidőnél, például amikor a befektetés (betétlekötés) egy évre szól, a
kamatot viszont negyedévente fizetik ki. Ilyen esetekben a pénz jövőbeni értékét
nemcsak a kamatláb nagysága, hanem az is befolyásolja, hogy egyszerű vagy
kamatos kamatozást alkalmaznak.
Kamatszámítás:
egyszerű kamatozás: a kezdő tőkebefektetés összegére számítják a
kamatot (mindig ugyanarra az alapösszegre számítják a kamatot)
kamatos kamatozás: a kamatot az alapösszeghez hozzáadják (tőkésítik) és
a hozadékra is kamatot számítanak
Abban az esetben, ha a kamatfizetések igen gyakoriak, a tőkésítési periódusok
száma megnő, a kamatfizetési intervallum igen kicsi lesz a kamatozást folytonos
kamatos kamatozásnak nevezzük
Folytonos kamatos kamatozás:
FVn = C0 x e m m = évenkénti tőkésítések darabszáma
e = 2,718 (természetes alapú logaritmus alapján)
Éves effektív kamatláb: (1+ r/m)m - 1
m = évenkénti tőkésítések száma
PÉLDA a kamatozási módokra:
1. 1000 ft 5 év múlva 12 % kamat mellett
Egyszerű kamatozással: 1000 + 5 x (1000 x 0,12) = 1.600
Kamatos kamatozással: 1000 x (1 + 0,12) 5 = 1.762,34
Negyedévenkénti kamatozással: 1000 x (1 + 0,12/4) 4 = 1000 x 1,034x5 = 1.806,1
Éves effektív kamatláb: (1 + 0,12 /4 )4 - 1 = 1,034 – 1 = 1,1255 – 1 = 0,1255  12,55 %

2. Egyszerű vagy kamatos kamatozás

10000 ft-t befektetünk 10 évre, a kamatlábidő 1 év, a kamat 12 %. Egyszerű
kamatozás mellett minden évben ugyanannyi kamat vehető fel és a befektetett
tőke megegyezik az eredeti tőkével.
Lekötés éve Befektetett tőke kamat Kamattal növelt érték

13
 1 10.000 ft 1200 ft 11.200 ft
2 10.000 ft 1200 ft 12.400 ft
3 10.000 ft 1200 ft 13.400 ft
4 10.000 ft 1200 ft 14.800 ft
5 10.000 ft 1200 ft 16.800 ft
…
10 10.000 ft 1200 ft 22.000 ft

Kamatos kamatozás mellett:

Lekötés éve Befektetett tőke Kamat Kamattal növelt érték
1 10.000 ft 1200 ft 11.200 ft
2 11.200 ft 1344 ft 12.544 ft
3 12.544 ft 1505,3 ft 14.049,3 ft
4 14.049,3 1685,9 ft 15.735,2 ft
5 15.735,2 ft 1888,2 ft 17.623,4 ft
…
10 27.730,8 ft 3.327,7ft 31.058,5 ft

Bármely adott mai pénzösszeg jövőbeni értéke annál nagyobb, minél magasabb
a kamatláb és minél hosszabb ideig kamatozik, továbbá a jövőbeni érték az idő
előrehaladtával egyre gyorsabban növekszik. Ennek oka, hogy a tőke összege,
amely után a kamatot fizetik, időben folyamatosan nő. Egységnyi pénzösszeg
jövőbeni értékének alakulását szemlélteti a következő:
Egységnyi pénzösszeg jövőbeni értékének alakulását szemlélteti a következő
ábra különböző kamatlábak és periódusok esetén.

14
Az ábráról leolvashatjuk, hogy minél hosszabb lejáratú a befektetés, és minél
magasabb a növekedési ráta (kamatláb), annál nagyobb a felnövekedett (a
jövőbeni) érték.
Folytonos kamatos kamatozás:

FVn = C0∙em
m = évenkénti tőkésítések darabszáma
e = 2.718(természetes alapú logaritmus alapján)

Éves effektív kamatláb: (1+r/m)m-1

A banki vagy piaci kamatlábak évenkénti változása esetén: jövő érték számítás

FVn = C0(1+r1)(1+r2)(1+r3)…..(1+rn)

Példa: Mennyit ér 100 Ft mai megtakarítás 4 év múlva, ha r 1 = 10, r2 = 8, r3 = 8,

r4 = 12?

FV4 = 100(1+0.1)(1+0.08)(1+0.08)(1+0.12)

FV4 = 100(1.1)(1.08)(1.08)(1.12)

FV4 = 100∙1.437 = 143.7

15
1.4.2. Jelenérték (PV – Present Value)
Jövőbeni pénzösszeg ma mennyit ér
1
PV = C1 x --------- C1 = a jövőben esedékes pénzösszeg
( 1+ r )t

Várható jövőbeni pénzösszegek összesített jelenértéke (t év múlva):

n Ct
PV =  ---------- 1/ (1 + r)t = diszkontráta
t=1 (1 + r) t
a jövőben várható pénzösszegek jelenértékét diszkontálással kapjuk meg

Diszkontráta: haszonáldozat, vagy a tőke alternatíva-költsége

Jelen érték képletünk, pedig az alábbiak szerint módosul:

∙ C0

Példa: Mennyi 4 év múlva esedékes 100 Ft megtakarításunk jelenértéke az

előbbi példánk változó kamatlábait behelyettesítve?

∙ 100

∙ 100 = 69.58 Ft

1.4.3. Pénzáramlás-sorozatok időértéke

A feladat alig bonyolultabb a korábbiakban megismertekhez képest, ha nem

csupán egy jelenlegi időpontbeli pénznek keressük a jövőértékét, hanem egy
több év folyamán várható (C0 , C1, C2, C3, C4, C5, ) pénzáramlás-sorozatnak. A

16
kérdés, hogyan számolható ki például a hat év során gyűjtött pénznek az értéke
az utolsó év végén? Megszokott jelöléseinket alkalmazva:

FV = C0∙(1+r)5+C1(1+r)4+C2(1+r)3+C3(1+r)2+C4(1+r)+C5.

Illetőleg a feladat fordítottja, ugyanennek a pénzáramlásnak a jelenértéke:

Gyakorlásképpen számoljuk ki az alábbiakban forintban megadott pénzáramlás

sorozatnak az időértékeit:

C0=1000, C1=1100, C2=1100, C3=1300, C4=1500, C5=2000

Változatlanul a pénz 10%-os értékváltozását feltételezve, a szükséges

behelyettesítéseket elvégezve,
jelenértéket kapunk.

Illetve:

jövőértéket kapunk.

Ami azt jelenti, hogy a példabeli pénzáramlás értéke a jelen időpontban,

illetőleg öt év múlva a kiszámított értékekkel egyenlő. Más megfogalmazással
azt is mondhatjuk, ha a fenti évenkénti jövedelmekre számíthatunk, akkor az
évenkénti jövedelmek megtakarítása és 10% melletti befektetése esetén az
időszak végén 9908,12 Ft-tal fogunk rendelkezni, illetve a jelenben elvileg
rendelkezésünkre áll 6152,16Ft, (hitel felvételével hozzájuthatunk), amely
összeget, ha felhasználjuk, a képződő jövedelmeinkből a 10%-os kamatteher
mellett vissza tudjuk fizetni. Vegyük észre, hogy a megismert időérték-számítási

17
módszerekkel, azok értelemszerű alkalmazásával bármilyen kijelölt
időhorizonton, bármelyik időpontban meghatározható a pénzáramlás értéke. Az
előbbiekben kiszámoltattuk a t0 és a t5 időpontban lehetséges pénzköltéseink
értékét, de választ adhatunk arra is, mennyi a pénzáramlás értéke a harmadik év
végén. Ekkor azt kell feltételeznünk, hogy a harmadik év végéig a
jövedelmeinket megtakarítjuk, kiszámítjuk azok t 3 időpontban érvényes
jövőértékét, illetőleg a későbbiekben képződő jövedelmeinknek a t 3 időpontra
érvényes jelenértékét a vizsgált esetre átalakított képlet szerint:

TV = C0(1+r)3 + C1(1+r)2 + C2(1+r) + C3 + C4

TV= Total Value

A példa számaival a pénzáramlás értéke a harmadik év végén 8188,53 Ft, ami

nagyságrendjét tekintve is hihető érték, mert a PV és az FV közé esik. A pénz
értékváltozásának nagyságrendjét meghatározó, lassan kialakuló aranyérzékünk,
pedig már sugallja, hogy ez nem is lehet másképp.

Vegyük észre, hogy az évenkénti kamatlábak változása a pénzáramlás-sorozatok

esetében is módosítja a képleteket. Kis odafigyeléssel és gyakorlással bármilyen
pénzügyi szituációra könnyen előállíthatók a megfelelő összefüggések.

1.4.4. Örökjáradék – meghatározatlan időtartamra szól

Lényege: olyan pénzáramlási sorozat, amely végtelen számú tagból áll és a
tagok értéke megegyezik
Ha rendelkezünk meghatározott összegű pénzzel, dönthetünk úgy, hogy
pénzünkért vásárolunk egy olyan kötvényt, amely után a kibocsátó nem fizet
kamatot, a kötvényt nem vásárolja vissza, de kötelezettséget vállal arra, hogy
évente, meghatározatlan ideig, meghatározott fix összegű jövedelmet fizet. Ezt a
jövedelmet járadéknak nevezzük.
Változatlan tagú örökjáradék: a pénzáramlás minden eleme megegyezik és

18
 végtelen tagból áll, nincs lejárata
Például kiszámolhatjuk, hogy mennyi pénzt adjunk egy olyan kötvényért, azaz
mennyi a jelenértéke, ha évente 10 000 Ft fix összegű jövedelmet biztosít, és az
értékpapírtól elvárt hozam 10 %?
Évi járadék összege (C) 10 000
Az értékpapírért adható pénz = ------------------------ = ---------= 100 000 Ft
éves kamatláb (r) 0,1

Növekvő tagú örökjáradék: a járadék összege évente növekszik

a befektetésünk után évente 3 %-kal növekvő
örökjáradékot kapunk

Járadéktag (C) 10 000

A kötvény jelenértéke :------------------------------------- =------------ = 142. 857
Kamatláb (r) % - járadéknövekedés (g) % 0,1 - 0,03

A járadék növekedésének százalékos mértékét a „g” betűvel jelölik.

A pénztulajdonos 142. 857 forintot adhat egy olyan kötvényért, amelynek évi 10 000 Ft
összegű járadékösszege évenként 3 %-kal növekszik

1.4.5. Annuitás – évjáradék

Lényege: állandó tagú járadék, amely egy meghatározott időponttól kezdődően,
adott számú éven keresztül a jogosultat megilleti.
Az örökjáradék meghatározatlan időtartamra biztosít évi meghatározott összegű
vagy előre meghatározott mértékkel növekvő összegű jövedelmet.
Az évjáradék meghatározott időre járó fix összegű jövedelem.
Annuitás jelenértéke: PVAn =C x annuitás tényező

1 1

19
 Annuitás faktor = ------- - ---------
r r (1+ r )n
A képlet arra ad feleletet, hogy „r” százalékos kamatláb mellett „n” évig 1 forint
jövedelemnek mennyi a jelenértéke.
Példa: 10 éven keresztül minden év végén 1.000.000 ft jövedelmet biztosít a
befektetés. Hasonló befektetéstől elvárt hozam 15 %.
Mennyi az évjáradék jelenértéke, azaz mennyi pénzt szabad befektetni?
Megoldás: annuitástényező 15 % diszkontráta mellett 10 év múlva 5,019.
1.000.000 ft évjáradék jelenértéke = 1.000.000 x Pvan = 1.000.000 x 5,019 =
5.0190.000 ft
Annuitás jelenérték számítással határozzuk meg a hiteltörlesztést azonos
adósságszolgálattal – minden évben azonos pénzáram (adósságszolgálat = kamat
+ törlesztés)
Annuitás számítással a betét jövőértéke
(1+r)n+1 - 1
Annuitás jövőértéke = FVan = C x ----------------- - 1 =
r
Példa: 5 éven át minden év első napján elhelyez betétszámlán 1.000.000 ft-t. A
nominális kamat 10 %. A kamat évenként, az év utolsó napján, a betét
visszafizetése az ötödik év utolsó napján esedékes. Az évenként esedékes
kamatot a hitelintézet tőkésíti. Mennyi lesz a követelése a hitelintézettől az
ötödik év végén.
A követelésünk kamatos kamat számítással:
Év Az év első napján Kamattényező Felnövekedett
elhelyezett betét (1+r)n érték
1 1000000 1,61051000 1610500
2 1000000 1,46410000 1464100
3 1000000 1,33100000 1331000
4 1000000 1,21000000 1211000

20
5 1000000 1,10000000 1100000
Követelés az 5 év végén 6,7166 6716600
Követelésünk annuitás-jövőérték számítással
(1+0,1)5+1 - 1 1,77156 - 1
Annuitás faktor = ----------------- - 1 = --------------------- = 7,71561 – 1 = 6,7156
0,1 0,1

Annuitás jövőértéke = FVan = 1000000 x 6,7156 = 6715600 ft

21
2. NEMZETI PÉNZRENDSZERÜNK. A MAGYAR NEMZETI BANK
2.1. A bankok kialakulása
A bankok létrejötte a reálfolyamatok zavartalanságának biztosítását szolgálta.
Az árucsere fejlődésével – különösen a tömegtermelés általánossá válásával
pénzhiány keletkezett. Ez kiváltotta a pénzhelyettesítők megjelenését. Egyre
általánosabbá vált, hogy az árumozgás és a pénzmozgás elvált egymástól, s a
későbbi fizetési ígérettel váltót adtak át. A váltót esedékessége előtt forgathatták,
ezzel a váltó a pénz forgalmi eszköz funkcióját betölthette.
Az ókorra vezethetők vissza a bankok, hiszen a templomokban kialakultak a
kereskedelmi kapcsolatok és az ehhez kapcsolódó nemesfém-kereskedelem. A
kereskedelem fejlődésével egyre több pénzváltó jelent meg.
Már az aranypénz rendszerben megjelentek a piacokon a pénzváltók, akik a
különböző pénzegységek közötti átváltásokat végezték. A különböző nagyságú
és finomságú pénzérmék közötti átváltás megfelelő eszközöket és szakértelmet
kívánt. Maga a bank elnevezés az olasz banco – pénzváltó asztal elnevezéséből
származik. A pénzváltók később a váltók forgatásával, majd saját váltó
kibocsátásával bővítették tevékenységüket. Így alakultak ki a pénzváltókból a
későbbi kereskedelmi bankok.
Bank: olyan intézmény, amely a pénz és a pénzhelyettesek (váltók, értékpapírok)
forgalmát fogja össze
Bankjegy: a bank saját váltója, egy látra szóló (azonnali) fizetési ígérvény
A bankrendszer felépítését tekintve minden országban két nagy alrendszer
alakult ki:
- központi vagy jegybanki rendszer
- üzleti bankok rendszere
Az üzleti bankrendszer fejlődésében jellemzően két típus alakult ki.
- Univerzális (német típusú - kontinentális)
- Specializált (angolszász típusú) bankrendszer
A két rendszer az 1929-33-as válságig vezethető vissza.

22
Az Egyesült Államokban a specializált bankrendszer irányában történt a
fejlődés, mivel a bankok piaci kockázatának csökkentése érdekében
szétválasztották a pénzpiaci- kereskedelmi bankokat a befektetési bankoktól.
Univerzális bankrendszer (német-kontinentális) a piaci kockázatok csökkentése,
valamint a lejárati megfelelések biztosítása érdekében a bankok univerzalitását,
s a piaci kockázatkezeléshez szükséges felügyeleti szabályozás tartották
fontosnak. Az univerzális bankok a pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő
pénzügyi szolgáltatások mindegyikét végezheti.
A XX század végére a globalizáció erősödésének következtében a két rendszer
között a közeledés jellemző.
Adott nemzetgazdaság bankrendszerének felépítése olyan piramisrendszer,
amelynek csúcsán a jegybank áll.
Jegybankok: történeti fejlődés során minden országban kialakult egy központi bank, a
bankok bankja, amely egyrészt felügyeli a kereskedelmi bankok működését, másrészt
szabályozza a nemzeti valuták átváltását, áramlását az országok között.
A jegybank alatt helyezkednek el lefelé az univerzális nagybankok, a kis és
közepes nagyságú kereskedelemi bankok, a szakosított pénzintézetek és egyéb
pénzintézetek, pénzközvetítők.

2.2. A magyar bankrendszer felépítése

Az első világháborút követő időszakban a széthulló Osztrák-Magyar Monarchia
utódállamai sorra hozták létre saját jegybankjaikat és valutáikat. 1924 április 26-
án a V. törvénycikk határozott a MNB létrehozásáról és tevékenységi köréről. A
második világháború után a visszaszolgáltatott aranykészlettel és rövid távú
külföldi hitelek segítségével elindult a stabilizáció.
1947/48 során az MNB gyakorlatilag teljesen átalakult – létrejött az egyszintű
bankrendszer. A MNB a kereskedelmi bankok funkcióit is ellátta.
Egyszintű bankrendszer egységei - 1947-1987-ig

23
 MNB, Állami Fejlesztési Bank, OTP, Magyar Külkereskedelmi
Bank, valamint takarékszövetkezetek,
Kétszintű bankrendszer – 1987 január 1.
Kereskedelmi bankok létrehozása: Magyar Hitelbank, Országos
Kereskedelmi és Hitelbank, Budapest Bank, Általános
Értékforgalmi Bank, Magyar Külkereskedelmi Bank
1989 január 1. megszűnt a vállalatok és háztartások bankügyeinek merev
szétválasztása.
Második szinten a pénzügyi szféra közvetítő intézményei működnek:
Monetáris közvetítők Nem monetáris közvetítők
Pénzteremtés és pénzforgalom lebonyolítása Forrásgyűjtés speciális projektek finanszírozása

Bankszerűen működők Nem bankszerűen működők

Lakástakarék pénztárak Befektetési alapok
Jelzálog bankok Biztosítók
Lízingtársaságok Nyugdíjalapok
Fejlesztési bankok
- Monetáris közvetítők: pénzteremtés és pénzforgalom lebonyolítása
- Nem monetáris közvetítők: forrásgyűjtés speciális projektek finanszírozása
Bankszerűen működők: betét jellegű forrásokat gyűjtenek és
speciális finanszírozási szolgáltatást nyújtanak
például: Lakástakarék pénztárak, Jelzálog bankok, Lízing
társaságok, Fejlesztési bankok,
Nem bankszerűen működők:
például: Befektetési alapok, Biztosítók, Nyugdíjalapok
Lakástakarék pénztárak: a betétek után a piacinál kevesebb kamatot ígér, de
meghatározott idő múlva a piacinál alacsonyabb kamatláb mellett
lakáscélú felhasználásra szolgáló hitelt vehet fel
Jelzálog bankok: jelzáloglevelek értékesítésével szereznek forrásokat hitelek
nyújtásához, amelynek fedezete ingatlanra vonatkozó jelzálogjog
Lízingtársaságok: speciális finanszírozási szolgáltatás – tartós bérbeadás, ahol a
bérbeadott eszközt a bérbevevő igényei alapján vásárolják, s a
maradványérték kifizetése után átmegy a lízingelő tulajdonába.

24
Fejlesztési bankok: kormányzati projektek finanszírozása általában állami tulajdon
és forrásellátás mellett.
Befektetési alapok: befektetési jegyek értékesítésével gyűjtenek forrásokat, s
szakembereik pénzügyi és egyéb eszközök piacán fektetik be.
Biztosítók: ügyfelek rendszeres befizetése – kárfelosztás és kockázatfelosztás elve
alapján működnek.
Nyugdíjalapok: ügyfelek rendszeres befizetése – kockázatmentes pénzügyi
eszközökbe fektetik
2.3. 1996 CXII. hitelintézeti törvény
Cél: a pénz- és tőkepiaci intézmények működése, irányítása és tulajdonosi
szerkezetének átláthatóbbá tétele, s egyben biztonságosabb működése.
Az 1996 évi CXII törvény elsősorban a pénzügyi szolgáltatások illetve a
kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzése szerint határozza meg a pénzügyi
intézmények körét és fogalmát. A pénzügyi intézmény hitelintézet vagy
pénzügyi vállalkozás lehet. Pénzügyi intézmény a pénzügyi szolgáltatásokon
kívül csak kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, meghatározott körű biztosítási
ügynöki, árutőzsdei ügynöki és befektetési szolgáltatást, valamint
aranykereskedelmi ügyletet és részvénykönyv-vezetést végezhet
Hitelintézet legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad
el a nyilvánosságtól, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt. Kizárólag hitelintézet
jogosult betét gyűjtésére valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben más
visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, pénzforgalmi
szolgáltatások nyújtására, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására,
illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására és pénzváltási tevékenység
végzésére.
Hitelintézet:
- betétek gyűjtése és egyéb pénzügyi szolgáltatások nyújtása
- kizárólagos jogosultság betétgyűjtésre és pénzforgalmi szolgáltatásra
A hitelintézet lehet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet.

25
Bank: üzletszerűen végez betétgyűjtést és pénzforgalmi szolgáltatást, hitelt és
pénzkölcsönt nyújt, pénzforgalmi szolgáltatást nyújt.
A pénzügyi szolgáltatások teljes körét végezheti
Szakosított hitelintézet: nem végezheti az összes tevékenységet, hanem a rá vonatkozó
külön törvény alapján csak azok meghatározott körét
Hitelszövetkezet: csak saját tagjai körben végezhet tevékenységet, de a pénzügyi
szolgáltatások közül nem végezhet letétkezelést, hitel referencia szolgáltatást,
vagyonkezelést, elszámolásforgalmi ügyletet, illetve pénzfeldolgozási tevékenységet.
Pénzügyi vállalkozás: egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végezhet, de nem láthat
el kiegészítő pénzügyi szolgáltatást. Kizárólagos tevékenységként végezhet
készpénzátutalást, illetve a bankközi piacon, pénzügyi ügynöki tevékenységet..
A hitelintézetnek úgy kell gazdálkodnia a reá bízott forrásokkal, hogy
jövedelmet termeljen és közben folyamatosan fenntudja tartani fizetőképességét,
mert csak így tudja teljesíteni kötelezettségeit. Ez szolgálják a banküzem
biztonságát szolgáló törvényi előírások. Ezek a tőkére, a kockázatvállalás
korlátozására és a likviditás biztosítására vonatkoznak. A hitelintézetek
tevékenységének felügyeletét, a törvényi szabályok betartását a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete látja el.

2.4. Pénzügyi intézmények alapítása

A pénzügyi szervezetek csak megszabott szervezeti keretek között
működhetnek. Pénzügyi intézmény részvénytársaságként, szövetkezetként, vagy
fióktelepként működhet. A pénzügyi intézményeknek a társaságok és
szövetkezetek általános működési szabályainál egyes területeken szigorúbb
követelményeket kell teljesíteniük. Kötelező a belső ellenőrzés és annak
részletes szabályozása, a felügyelő-bizottságnak speciális feladatai is vannak.
Alapítási feltételekben lényeges eltérés a minimális tőkére vonatkozó szabályok:
Működési forma Minimális alapítói tőke
Bank Rt 2 milliárd ft

26
Szakosított hitelintézet Rt A rá vonatkozó törvény szerint
Szövetkezeti hitelintézet Szövetkezet 250 millió
Pénzügyi vállalkozás Rt, szövetkezet 100 millió

A jegyzett tőkét készpénzben kell biztosítani és az alapítást megelőzően el kell

helyezni egy magyarországi bank számláján.
A pénzügyi intézmények csak megfelelő engedélyek birtokában alapíthatók és
ugyancsak engedély alapján kezdhetik meg működésüket. Az engedélyeket
megfelelő tárgyi, személyi biztonsági és egyéb feltételek teljesítése esetén a
PSZÁF adja meg.
2.5. Monetáris hatóságok
Monetáris hatóságok: Jegybank, Kincstár, Bankszövetségek
2.5.1. A jegybank státusza
Pénzügypolitika: a gazdaságpolitika alapja, amely lehet fiskális és monetáris
Monetáris politika: a pénz és hitelállomány nagyságának, valamint a pénz belső és
küldő árának (a kamatlábnak) és az árfolyamnak a szabályozásával
látja el feladatát
Monetáris hatóság: a monetáris politika irányítója – a jegybank gyakorolja
Jegybanki függetlenség: szabálykövetésre és tekintélyre alapozott megoldások
2.5.2. Magyar Nemzeti Bank
1924. június 24. alapítás
1946. augusztus 1. stabilizáció – forint megjelenése
1947. végén államosítás - egyszintű bankrendszer
1987. kétszintű bankrendszer visszaállítása
1991. MNB függetlensége
2001 évi. LVIII. Törvény - az MNB jogállása és jogi formája:
állami tulajdonú, az országgyűlésnek tartozik beszámolással
Alapvető célja: árstabilitás elérése és fenntartása, a kormány gazdaságpolitikájának a
támogatása

27
A MNB jogállása:
- az állam bankja: a költségvetés finanszírozása, az államháztartás
számlájának vezetése
- a bankok bankja: az üzleti bankok és egyéb pénzügyi intézmények
felügyelete, közöttük lévő pénzügyi kapcsolatok lebonyolítása
- a törvényes fizetőeszköz kibocsátása
- monetáris politikájával segíti az állam gazdaságpolitikáját
Az MNB alapvető feladatai:
- a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme
- bankjegy- és érme kizárólagos kibocsátása
- deviza és aranytartalék képzése
- árfolyampolitika alakítása
- belföldi fizetési és elszámolási rendszerek támogatása
- információ szolgáltatás
- a pénzügyi rendszer biztonságos (prudens) működésének felügyelete
Emissziós feladatok: bankjegy- és érme kizárólagos kibocsátása
Az állam bankja – kapcsolat az államháztartással:
- számlavezetés: a kincstári egységes számla (ÁPV Rt, Államadósság
Kezelő Központ)
- hitelezés: az államnak, a helyi önkormányzatoknak, illetve az ezek
irányítása alatt működő gazdálkodó szervezeteknek
- értékpapír ügyletek: nyílt piaci műveletek (határidős és fedezeti ügyletek)
- forint árfolyam –kiegyenlítési tartalék és deviza-értékpapír kiegyenlítési
tartalék
A bankok bankja – a pénz kereslet- és kínálat befolyásolása
2.5.3. Monetáris politika - a pénz- és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának
megteremtése
Pénzpiacok: olyan sajátos piacok, ahol az adásvétel tárgya a pénz
Adott időszak pénzkínálata: MS
A tőkebefektetések, a tőkemozgások megvalósulásának színtere.

28
Pénzkínálat: háztartások, vállalatok és nyugdíjalapok akik megtakarításaikat
kínálják fel másoknak – kamatláb és az óvatosság függvénye
Megtakarítás: a jövedelmek el nem költött része
Pénzkereslet:
1. ügyleti vagy tranzakciós pénzkereslet – kedvezőbbé válnak a
jövedelemszerzés lehetőségei
2. biztonsági vagy „aktíva” kereslet: vagyonbiztonsági készlet
3. spekulatív pénzkereslet: a piaci lehetőségek kihasználására ad lehetőséget

A kereslet és kínálat eltérései:

1. összegszerűségük nem megegyező
2. időhorizontjuk eltérő (a megtakarítás és a pénzigény nem azonos
időben áll fenn)
3. jelentős a jövőbeni kockázatú
4. mobilitási kérdések
Közvetlen tőkeáramlás: a megtakarítók és felhasználók közvetlenül egymásra találnak
A megtakarítások cseréje és az újraelosztás intézményei
Közvetlen tőkeáramlás
BROKEREK
DEALEREK
Elsődleges értékpapírpiac ÁTVEVŐK Elsődleges értékpapír

MEGTAKARÍTÁS pénz pénz MEGTAKARÍTÁS

végső felhasználói
Közvetett tőkeáramlás
a két résztvevő között közvetítő intézmények:
monetáris és nem monetáris közvetítő intézmények

KERESKEDELMI BANKOK
BETÉTI INTÉZETEK

29
 BIZTOSÍTÓK
NYUGDÍJALAPOK
BEFEKTETÉSI TÁRSASÁGOK
FINANSZÍROZÁSI TÁRSASÁGOK
EGYÉB
Monetáris politika – jegybanki eszköztára
A jegybank lehetséges eszközeinek körét a Magyar Nemzeti Bankról szóló
2001. évi LVIII. törvény tartalmazza. Az üzleti eszköztár mindazon
instrumentumok összességét jelenti, amelyre az MNB-nek létezik kidolgozott és
hatályos üzleti feltételrendszere vagy érvényes jegybanki rendelkezése. Az
alkalmazott eszköztár az üzleti eszköztár azon részét foglalja magába, amelyek
esetében folyamatosan vagy rendszeresen történnek tranzakciók az MNB és
ügyfelei között.
Az MNB három alapelvet követ az alkalmazott eszköztár felépítésénél:
- egyszerűség és átláthatóság,
- költséghatékonyság,
- az EKB eszköztárával való kompatibilitás.
A monetáris politika legfontosabb eszközei
1. kötelező jegybanki tartalék szabályozása
2. refinanszírozás
3. kamatszabályozás
4. nyílt piaci műveletek és visszavásárlási megállapodások
5. rendkívüli hitelnyújtás szükséghelyzetben lévő hitelintézetnek
6. kötelező likviditási tartalék
7. árfolyam-szabályozás
Kötelező jegybanki tartalék: a hitelintézetek pénzteremtő képességét szabályozza
A tartalékképzés alapja: a hitelintézet összes forint- és devizaforrása
Nem kell tartalékot fizetni:
- a saját tőke, a céltartalék, az alárendelt kölcsöntőke

30
 - az MNB által nyújtott refinanszírozási hitel után
- más hitelintézettől felvett kölcsönök után
- a legalább 5 éves lejárati időre kibocsátott jelzáloglevél útján
gyűjtött források
- a hitelintézet saját munkavállalóinak ki nem fizetett munkabére
után
MNB alapkamat: az MNB legfontosabb eszköze a két hetes futamidejű jegybanki betét,
amelynek kamata – az alapkamat – szolgál irányadó jegybanki kamatként, azaz ez a kamat
tükrözi leginkább a monetáris politika irányultságát, illetve annak megváltozását
A kötelező tartalékráta jelenleg 5 százalék, nemzetközi viszonylatban még viszonylag magas.
A kötelező tartalékra fizetett kamatláb jelenleg 11,75 százalék.
Pénzügyi multiplikátor: azt jelzi, hogy a bankrendszer egészében minden
egyes pótlólag megjelenő pénzegység hányszorosára növekszik adott
időszak alatt. A kötelező tartalékráta fékezni a számlapénz sokszorozódását.
Pénzmultiplikátor: 1 / t (kötelező tartalékráta
Refinanszírozás
Lényege: a finanszírozás finanszírozása – a jegybank
- értékpapírt számítol le
- refinanszírozási és egyéb hiteleket nyújt
- értékpapír ügyleteket köt visszavásárlási megállapodással
A refinanszírozási hitel a forrása lehet:
- Exportösztönző hitelnek
- Reorganizációs támogató hitelnek
- Vállalkozásokat támogató hitelnek
Az MNB által nyújtott hitelek lehetnek:
- Refinanszírozási hitelek
- Likviditási hitel
- Folyószámlahitel
- Lombard hitel

31
 - Devizával fedezett hitel (deviza csereügylet)
Rendkívüli hitelnyújtás: fizetésképtelenség veszélye esetén (saját tőkéjének
csökkenése eléri a 25 %-ot)
Nyílt piaci műveletek: Az MNB értékpapírt ad el és vásárol
Kamatok szabályozása:
- jegybanki alapkamat (éven túli refinanszírozási hiteleknél)
- piaci kamatláb (likviditási hiteleknél)
- preferenciális kamatláb (támogatásoknál)
- napi pénzpiaci feltételekhez igazodó kamatláb (nyílt piaci műveleteknél)
Árfolyampolitika alakítása: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény
alapján az árfolyamrendszer megválasztása tekintetében a kormány az MNB-vel
egyetértésben dönt. A jelenlegi árfolyamrendszer a sávos árfolyamrendszerek közé tartozik.
Az árfolyamsáv közepét és széleit, valamint a forint hivatalos árfolyamát az euróval szemben
határozza meg az MNB. A forint sávon belüli mozgását a piaci erők határozzák meg. Az
MNB-nek joga van a sávon belül beavatkozni az árfolyam alakulásába. Az MNB által
jegyzett hivatalos devizaárfolyam is a piaci árfolyamot tükrözi. Abban az esetben, ha az
árfolyam eléri a sáv szélét, a jegybank, kötelezettségvállalásának megfelelően, devizapiaci
intervenció alkalmazásával tartja a forintot a sávon belül. Ez azt jelenti, hogy a sávszéleken
devizavétellel vagy devizaeladással megakadályozza az árfolyam további erősödését vagy
gyengülését. Az intervenció minimális összege 4 millió euró.
A jelenlegi magyar árfolyamrendszer lényeges jellemzőit tekintve megegyezik az ERM II.
árfolyamrendszerrel, amelyben legalább két évig részt kell vennie minden olyan országnak,
amely az európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz kíván csatlakozni a jövőben.
Számlavezetés – Országos Betétbiztosítási Alap, Befektetővédelmi Alap pénzforgalmi
számláinak vezetése

2.6. Banki kockázatok

A spekuláció és a kockázat összetartozó fogalmak.
Kockázat és hozam:
A nagyobb hozam ígérete nagyobb kockázattal jár
Pénzügyi kockázatok:

32
 1. Befektetési kockázat:
- befektetett javak értékvesztése
- befektetett pénzügyi eszközök (ép, kölcsön) értékvesztése
- beruházási befektetések tervezett hozamának elmaradása
2. Likviditási kockázat: a vállalkozó a vállalt, elismert fizetési
kötelezettségeit az esedékességekor nem tudja teljesíteni
3. Hitelezési kockázat: a vállalkozó halasztott fizetése (hitel) a
kedvezőtlenné vált pénzügyi helyzete következtében
nem képes visszafizetni
4. Kamatkockázat: a kamatlábak változásából, a kamatkövetelések
behajthatatlanságából eredő kockázat
5. Árfolyamkockázat: valuták, devizák, az értékpapírok piaci árának
változása
6. Lehívási kockázat: a mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódik
Ilyenek: kezesség, garancia vállalás

2.7. A banküzem megbízható (prudens) működését elősegítő

követelmények
A hitelintézetek felelőséggel tartoznak a saját és a rájuk bízott idegen
forrásokért. A kockázatok mérséklése érdekében működésüket szabályozzák az
úgynevezett prudenciális szabályokkal.
Prudens követelmények:
- a fizetőképesség fenntartása
- a saját tőke megkövetelt nagyságának biztosítása, védelme
- a szavatoló tőke nagyságának biztosítása, védelme
- az általános tartalék képzés követelményének való megfelelés
- a hitelintézet tőkemegfelelésének biztosítása
- kölcsönnyújtás kockázatának csökkentése
- nagykockázat vállalásának mérlegelése

33
 - kockázati céltartalék képzése
- az ügyfelek jogainak védelme
Fizetőképesség fenntartása:
Azonnali fizetőképesség vagy likviditás: esedékességkor bevételei és
kiadásai egyensúlyba legyenek
Hosszútávú fizetőképesség vagy szolvencia:
Követelései és kötelezettségei lejáratuk szerint,
időperiódusonként egyensúlyban legyenek
Saját tőke védelme: a saját tőke nem csökkenthet a törvény által megkövetelt
legkisebb jegyzett tőke alá
A saját tőke forrásai:
- Alapítói (jegyzett) tőke
- Az adózott eredménynek az a része, amelyek a tulajdonosok a
hitelintézetnél hagynak.
Szavatoló tőke
Lényege: a hitelintézet jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a
források, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelések
kielégítésébe tőkeként bevonhatók
Alapvető tőkeelemek:
1. Jegyzett tőke: a tulajdonosok által jegyzett és befizetett összeg
2. Tőketartalék: a részvények kibocsátási és névérték különbözete
3. Eredménytartalék: korábbi években elért adózott eredményből
felhalmozott összegek
4. Mérleg szerinti eredmény
(Lekötött tartalék: a tőketartalékból és az eredménytartalékból lekötött
összegeket foglalja magában. )
5. Általános tartalék: az adózott eredményből az osztalék, illetve a
részesedés kifizetése előtt képezik. Mértéke 10 %.
Járulékos tőkeelemek:

34
 1. értékelési tartalék: december 31. fordulónappal értékeli eszközeit
2. alárendelt kölcsöntőke: olyan kölcsön, amelynek szolgáltatója a
kölcsönszerződésben hozzájárul ahhoz, hogy az általa nyújtott kölcsönt
a pénzügyi intézmény adósságainak rendezésébe bevonhassa. (5 évnél
hosszabb idejű
A hitelintézet tőkemegfelelése
Tőkemegfelelési mutató: 8 %-os követelmény
a bank a kockázattal korrigált eszközeinek mérlegfőösszegét

milyen mértékben finanszírozza a szavatoló tőkéjével

szavatoló tőke
-----------------------------------------------
kockázattal korrigált eszközeinek mérlegfőösszege
Nagykockázat: egy ügyfél (ügyfélcsoport) részére az összes kockázatvállalás
nagysága (nyújtott hitel, vállalt kezesség, nyitott akkreditív)
meghaladja a hitelintézet szavatoló tőkéjének 10 %-át.
Egy ügyféllel szemben vállalható kockázat: a szavatoló tőke 25 %-át meg nem
haladó kockázatot vállalhat.
A vállalható nagykockázatok együttes összege: nem lehet több a hitelintézet
szavatoló tőkéjének nyolcszorosánál
Kockázati céltartalék: a hitelezési-, kamat-, árfolyam-, befektetési-, az ország
kockázatokból keletkező veszteségek fedezésére
Általános kockázati céltartalék: az előre nem látható veszteségek
fedezésére. Az adózás előtti nyereség terhére képezi.
Mértéke: a korrigált mérlegfőösszeg 1,25 %-a
Betétbiztosítás: névre szóló betétek után személyenként és hitelintézetenként
összevontan legfeljebb 3 millió ft összeghatárig.
Önkéntes betétbiztosítás: az intézetek saját kártalanítási szabályzatuk szerint
Ügyfélvédelem: ügyfél-tájékoztatás – üzletszabályzat rendelkezésre bocsátása
Banktitok: minden olyan információ, megoldás, amely az ügyfél

35
 személyére, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi
és üzleti kapcsolataira, a pénzügyi intézménynél vezetett számlája
forgalmára vonatkozik
Harmadik személynek kiadni csak
- a jogosult írásbeli hozzájárulásával
- a hitelintézeti törvény azt lehetővé teszi
- a pénzügyi intézmény érdeke azt az ügyféllel szemben fennálló
követelése eladásához vagy lejárt követelés érvényesítéséhez
szükségessé teszi
Harmadik személynek jogosult kiszolgáltatni:
- ha a pénzügyi intézmény ügyfele vagy annak törvényes képviselője
kéri
- azt a pénzügyi intézmény érdeke teszi szükségessé
- a banktitok kiadásának kötelezettségről törvény rendelkezik
2.8. Üzleti bankok működési alapelvei:
2.8.1.Fizetőképesség – likviditás: a fizetési kötelezettségek pontos, időben történő
teljesítése
Likviditási fokozatok:
- elsődleges likviditás: készpénz, jegybanknál vezetett pénz forgalmi
számla, jegybankképes vagy azonnal pénzre váltható értékpapírok, más
bankokkal szembeni követelés
- másodlagos likviditás: rövid, közép és hosszú lejáratú követelések,
befektetések
2.8.2. Hitel- és hitelkihelyezési képesség – bonitás
Minél magasabb az üzleti bank hitelkihelyezési kapacitása, annál jobb a hitelképessége.
2.8.3. Biztonság – a biztonság növelésének eszköze a kockázat csökkentése
2.8.4. Jövedelmezőség – kamatrés, jutalék- és díjbevételek, befektetésekkel
kapcsolatos bevételek valamint kiadások

2.9. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)

36
Amikor megtakarított pénzünket be kívánjuk fektetni a legkedvezőbb hozam
reményében, közvetítő cégeket veszünk igénybe, nagyon körültekintően kell
eljárnunk. Általában bankokhoz vagy brókercégekhez fordulunk, amelyek
megfelelő ismeretek birtokában a legkedvezőbb befektetési formákat
tanácsolhatják. Ezen közvetítő cégeknek nagy gondossággal kell eljárniuk, de
előfordulnak olyan rendkívüli események, amikor a befektetők elveszíthetik
pénzüket vagy annak egy részét. A befektetők védelmében hozták létre a
PSZÁF-t, a BEVA-t.

Az Országgyűlés az 1999. évi CXXIV. törvényben rendelkezett a Pénzügyi

Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) létrejöttéről. A PSZÁF az Állami
Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosítás-felügyelet és az Állami
Pénztárfelügyelet jogutódjaként jött létre 2000. április 1-jén. A PSZÁF jogi
személyiségű, önállóan gazdálkodó, a kormány irányítása alatt működő országos
hatáskörű közigazgatási szerv, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el.

A szervezet célja a biztosítási, pénztári, pénz- és tőkepiaci területeken működő

szervezetek tevékenységének ellenőrzése. E felügyeletek elsődleges küldetése a
pénzügyi szervezetek ügyfeleinek védelme, a tisztességes és átlátható piaci
verseny fenntartása.

A felügyeletek fő feladata a különböző pénzügyi szervezetekre vonatkozó

törvények betartatása, a pénzügyi rendszerek biztonságos működésének
szavatolása, és mindazon piaci résztvevők érdekeinek képviselete, akik
kapcsolatba kerülnek a pénzügyi piacokon működő különféle szervezetekkel és
személyekkel. Ugyanakkor megkövetelik a befektetési döntések
megalapozásához szükséges információk közzétételét is.

2.10. Betétbiztosítás - Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)

37
A betétbiztosítási, intézményvédelmi rendszer létrehozásának célja az volt, hogy
az elhelyezett betétek bizonyos összeghatárig biztosítottak legyenek, azaz hogy
a pénzügyi intézmény megoldhatatlan likviditási problémái esetén a betétesek
pénze - legalább korlátozott mértékben - biztosított legyen. Ennélfogva a
betétbiztosítási intézmény funkciója, hogy megakadályozza - egy esetleges
bankcsőd emiatti betétkivonás tovagyűrűző hatásaként - az egész
bankrendszerrel szembeni bizalomvesztést. Az Országos Betétbiztosítási Alapot
1993-ban hozták létre, működésnek részletes szabályait a hitelintézeti törvény (a
többször módosított 1996. évi CXII. tv.) állapítja meg. Az OBA olyan nonprofit
alapon működő, kötelező jellegű betétbiztosítási alap, amelyhez valamennyi
betétgyűjtési engedéllyel rendelkező hitelintézet (azaz bank, takarékszövetkezet,
hitelszövetkezet és lakástakarék-pénztár) köteles csatlakozni és csatlakozási
díjat fizetni.
Az OBA legfőbb feladata egyrészt, hogy betétbefagyás (pl. bankcsőd) esetén
felhalmozott vagyonából kártalanítsa a betéttulajdonosokat.

Az OBA feladata másrészt a válságmegelőzés és válságkezelés, azaz a

hitelintézetek ellenőrzésén keresztül az elhelyezett betétek befagyásának
megelőzését célzó intézkedések megtétele (pl. hitel, alárendelt kölcsön, fedezet
nyújtása, kezességvállalás).

Befagyott betéten: olyan betét, amelyre a hitelintézet nem képes a jogszabályi

rendelkezések vagy a szerződéses kikötések szerint kifizetést teljesíteni az
esedékességet követő öt munkanapon belül

A betétbiztosítás kártérítése 2003 január 1-től 3 millió ft kamatokkal együtt a

befagyott betét illetve banki értékpapírok után.

2.11. Befektető-védelmi Alap

38
A befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység
végzésére nemcsak befektetési vállalkozások, hanem egyéb szervezetek, így
bankok, szakosított hitelintézetek és szövetkezeti hitelintézetek is jogosultak.
Azok a befektetési szolgáltatással foglalkozó gazdálkodó szervezetek, amelyek
értékpapír-bizományosi vagy kereskedelmi tevékenységet, portfóliókezelést,
értékpapír-letétkezelést és ehhez kapcsolódó szolgáltatást, értékpapír-letéti
őrzést, értékpapírszámla-vezetést, valamint ügyfélszámla-vezetést végeznek,
kötelesek csatlakozni a befektetők biztonságának növelése érdekében létrehozott
Befektető-védelmi Alaphoz (BEVA). A BEVA feladata a befektetők
követeléseinek befagyása esetén a befektetők részére meghatározott kártalanítási
összeg megfizetése. (Befagyott követelésnek minősül, ha az Alap tagja az
értékpapírügyletből eredő követelést az esedékességet követő öt napon belül
nem tudja a befektető rendelkezésére bocsátani.)

A BEVA védelme nem az egyes értékpapírokra vonatkozik, hanem a biztosított

szerződésekből eredő követelésekre terjed ki. A BEVA kártalanítási
kötelezettségét a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX törvény szabályozza.
Vagyona főként tagjai által teljesített befizetésekből képződik, továbbá a PSZÁF
a tőkepiaci szektor egészében kiszabott bírságok összegének 40 %-val járul
hozzá. Amennyiben a rendelkezésre álló vagyon nem elegendő a kártalanítási
kötelezettség teljesítéséhez, a Kormány készfizető kezessége mellett hitelfelvétel
útján biztosíthatja a szükséges fedezetet.
Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére befagyott követelését -
személyenként és befektetési szolgáltatónként összevontan - legfeljebb hatmillió
forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. 1 millió forintos összeghatárig
100%-os kártérítést fizet az Alap, 1 millió forint összeghatár felett már csak 1
millió forintot és az ezen felüli rész (természetesen maximum 6 millióig) 90%-
át. A kártalanítást pénzzel vagy a befektetővel való megállapodás alapján
állampapírral kell teljesíteni.

39
2.12. Törvény a pénzmosásról
A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló módosított 2003. évi
XV. törvény értelmében minden hitelintézet legkésőbb 2004. március 31-ig
köteles ügyfeleit azonosítani, és valamennyi ügyfeléről a törvényben felsorolt
személyazonosító adatokat nyilvántartani.
2.12.1. Ügyfél-azonosítás:
- családi és utónév, születési név/leánykori név, lakcím, születési hely és idő, állampolgárság,
- anyja neve, azonosító okmány típusa és száma, külföldiek esetében a
személyazonosító okmányból megállapítható adatok és a magyarországi
tartózkodási hely.
Az ügyfeleknek az azonosítás (adategyeztetés, adat kiegészítés) érdekében
személyesen vagy képviselőjük útján kell a hitelintézetet felkeresniük.
Amennyiben a hitelintézet az azonosítást nem tudja elvégezni, úgy 2004. április
1-től az ügyfél ügyleti megbízásait a törvény 16.§ (9) bekezdése értelmében nem
teljesítheti.
2.12.2. Nyilatkozattételi kötelezettség
Az ügyfeleknek személyazonosító adataik megadásán túl nyilatkozniuk kell
arról is, hogy a saját maguk nevében vagy más személy, mint tényleges
tulajdonos nevében, illetve javára járnak el a banknál (pl. számlanyitás során,
megbízás adásánál, ki- és befizetés esetén stb.).

40
3. BANKÜGYLETEK
3.1. Pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások
A pénzügyi közvetítés egyeduralkodó formája hosszú ideig a banki tevékenység
volt. A pénzverés, a kereskedelemmel kapcsolatos pénzkölcsönzés, a pénzváltás
indukálták a banki tevékenység alapjait. A gazdaság fejlődésével állandoan
változott a banki szolgáltatások köre, s a hitelezésen túl egyre gyakrabban
végeztek illetve közvetítettek befektetéseket. A bankok elsősorban a pénzügyi
piacokon nyújtottak szolgáltatásokat, mert a kereskedelmi és befektetési banki
funkciók egyre inkább különváltak. A befektetési bankok a forrásközvetítés más
síkjain jelennek meg és a hitelnyújtás helyett kötvényeket, részvényeket
jegyeznek illetve segítenek értékesíteni.
A modern piacgazdaságokban a pénzügyi közvetítőrendszer, így a hitelintézetek
(kereskedelmi bankok) feladata, hogy összehozza a gazdaság
megtakarításokkal rendelkező és a megtakarításokat felhasználni kívánó
szereplőit. Ezt a folyamatot jól mutatja a hitelintézet mérlege, amelyben a
forrásoldalon összegyűjti a megtakarításokat, illetve egyéb forrásgyűjtési
formákban bővíti forrását, a mérleg aktív oldalán pénzt helyez ki – finanszíroz,
hitelt nyújt – a gazdaság különböző szereplőinek.
A pénzügyi közvetítő rendszer része a gazdaságnak, hiszen a pénzügyi termékek
és szolgáltatások előállítása és értékesítése – a pénz- és tőkemozgások segítése a
feladata. Az allokációs mechanizmus révén összegyűjti például a banki
folyószámlán a szabad pénzeket, vagy pénzpiaci értékpapírok helyezzük, illetve
hosszabb távú megtakarításokat befektetési alapokba, kötvényekbe és
részvényekbe fektetjük, így biztosítva forrást az állam, az önkormányzatok
vagy a gazdaság egyéb szereplői részére
Pénzügyi szolgáltatások
1. betétgyűjtés – passzív bankügyletek
2. pénzkölcsön nyújtása – aktív bankügyletek
3. pénzügyi lízing

41
 4. pénzforgalmi szolgáltatások nyújtás
5. készpénz-helyettesítő fizetőeszköz kibocsátása és az azokkal
kapcsolatos szolgáltatások nyújtása
6. kezesség és bankgarancia vállalása
7. kereskedelmi tevékenység valutával, devizával, váltóval, csekkel
8. pénzügyi szolgáltatások közvetítése
9. letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás
10.hitel referencia szolgáltatás
11.vagyonkezelés önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére
Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások:
1. pénzváltás (külföldi fizetőeszközök adásvétele)
2. elszámolás-forgalmi ügylet (elektronikus elszámolás)
3. pénzfeldolgozási tevékenység (bankjegyek, érmék valódiságának és
forgalomképességnek ellenőrzése, tételes megszámolása.
4. pénzügyi ügynöki tevékenység (bankközi piacokon a felek egymásra
találásának segítése)

Bankügyletek - a kereskedelmi bankok által végzett ügyletek lehetnek:

1. passzív bankügyletek
2. aktív bankügyletek
3. semleges és egyéb bankügyletek (bankszolgáltatások):
 fizetési forgalom lebonyolításával kapcsolatos bankügyletek
 értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatások
 valuta- és devizaügyletek
 befektetési tanácsadás
 lízing, faktoring stb.
A bankok az elmúlt évtizedekben nagy hangsúlyt helyeztek a tőkepiaci,
kockázatkezelési, tanácsadói, vagyonkezelői funkciók erősítésére, s ennek
érdekében bonyolult banki konglomerátumok nyújtanak teljeskörű
szolgáltatást.

42
3.2. Passzív bankügyletek
Fogalma: a hitelintézet idegen tőkét szerez, kötelezettsége keletkezik
Formái:
- betétgyűjtés,
- külön jogszabály szerint kibocsátható értékpapír
- refinanszírozási hitelek igénybevétele az MNB-től
- hiteleket vesz hitelintézettől
3.2.1. Betétgyűjtés
Fogalma: mások pénzének kamat vagy más hozam ellenében történő kamat
vagy más hozam ellenében, látra vagy meghatározott időpontra
szóló, visszafizetési kötelezettséggel történő elfogadása.
Bankbetét: a személy megtakarításainak az a része, amit a hitelintézetnél
jövedelemszerzés céljából helyeznek el.
Betéti kamat: a betét után fizetendő díj, amely nagyságát meghatározza:
- a betét összege,
- a kamatláb nagysága,
- a lejárati idő hossza,
- a kamatszámítás módja.
A betétek típusai:
1. Lejárati idő szerint:
- rövid lejáratú – 365 napon belül
- közép lejáratú – 1 – 3 év között
- hosszú lejáratú – 3 éven túli
2. A betét kamatozása szerint:
- fix kamatozású (tőkésített vagy kamatos kamatozású)
- változó kamatozású (tőkésített vagy kamatos kamatozású)
3. A betét felmondása szerint:
Felmondás nélküli - látra szóló,
Felmondható - határozott időre lekötött, de felmondható

43
 4. A betét pénzneme szerint: forint, deviza
5. Rendelkezési jogosultság szerint
- bemutatóra szóló: a követelést bemutató jogosult
- névre szóló: a tulajdonos fenntartja magának vagy az általa
megnevezett személynek a betét feletti rendel
6. A betét kezelési-nyilvántartási formája szerint
- könyves betét
- fenntartásos betét, számlám nyilvántartott
5. Kezelési-nyilvántartási formája szerint: könyves betét,
számlabetét

3.2.2. Banki értékpapír: külön jogszabály keretében bocsátják ki pl. letéti jegy
3.2.3. Refinanszírozási hitel igénybevétele az MNB-től:
1. bianco hitel: külön fedezet nélkül hitel, amely szabadon felhasználható
(likviditási hitel, számlahitel)
2. lombard hitel: a hitelintézet tulajdonában lévő értékpapírok zálogba
adásával
3. repo ügyletek – értékpapír visszavásárlásos ügyletek
- repo ügyletek (visszavásárlásos ügyletek – értékpapírok –
államkötvények eladása és későbbi időpontban történő
visszavásárlása)
- penziós ügylet – repó ügylet lényegét tekintve penziós (elhelyezési)
ügylet
3.2.4. Bankközi hitelek:

Bankközi piac: amikor egy pénzintézetnek átmenetileg több a forrása, mint

amennyit hitelügyletként ki tud helyezni, akkor a többletet felajánlja egy másik
banknak, azaz ő helyez el betétet. E betétek lejárata néha nem több egy napnál.
Egy hónapra vagy ezt meghaladó időszakra elhelyezett betét ma még
ritkaságszámba megy. Mivel e betétek kihelyezése csak telefonon történik

44
(írásban történő visszaigazolással) ezt a piacot telefonpiacnak is szokták
nevezni.
3.2.5. Betéti kamatok számítása
Kamatszámítási módok:
1. egyszerű (sima) kamatozás: az összeg után számítják a kamatot, a
hozzáadott kamat nem kamatozik
2. kamatos kamat: a hozzáadott kamat is kamatozik

Kamat egy évre: FV = Co x (1+r)

Kamat egy évre, ha éven belül többször fizetnek kamatot r / m
FV = c x ( 1 /(1+ r/m)m
Kamat több évre FV = Co x (1+r)n
Kamat napokra:
Egy napra: r / 365 x 100
Napokra: napi kamat x kamatnapok száma
Példa: 03. 17 – 09. 30. időtartamra elhelyez 20000 ft-t a hitelintézetnél.
A kamat mértéke 8 %. A betét a kamattal együtt a futamidő végén esedékes. A betét
elhelyezés napjára nem fizet kamatot a hitelintézet, és az év napjainak számát 365
nappal számítja.
Kamatnapok száma: 14 + 30 + 31+30+31+31+30 nap = 197
C X r x kamatnapok száma 20000 x 8 x 197
Kamat = ----------------------------------- = --------------------- = 863,56 ft
365 x 100 36500
Ismert a kamat összege, de mennyi a nominális kamat
180 napra elhelyezett 100000 ft után 103945 forintot fizet.
Kamat: 3945 ft
1 %-os kamat 180 napra 100000 x 1 x 180 / 36500 = 493,15 ft
3945 : 493,15 = 7,9999 8%
Ellenőrzés: 100000 x 180 x 8 / 36500 = 3945,2

45
Keressük a kamatnapok számát
Kamat x 365000 / Betét összege x kamatláb

100000 ft után a lekötési idő végén 105425 ft-t kap. A kamat 9 %.

Az évet 365 nappal számítják.
5425 x 36500
Kamatnapok száma = ----------------------- = 220 nap
100000 x 9,0

Annuitás számítással a betét jövőértéke

1. Példa: 5 éven át minden év első napján elhelyez betétszámlán 100000 ft-t. A
nominális kamat 8 %. A kamat évenként, az év utolsó napján, a betét visszafizetése
az ötödik év utolsó napján esedékes. Az évenként esedékes kamatot a hitelintézet
tőkésíti. Mennyi lesz a követelése a hitelintézettől az ötödik év végén.
A követelésünk kamatos kamat számítással:
év Az év első napján Lekötési Kamattényező Felnövekedett érték
elhelyezett betét idő (1+r)n
1 100000 5 1,46932808 146933
2 100000 4 1,36048896 136049
3 100000 3 1,25971200 125971
4 100000 2 1,16640000 116640
5 100000 1 1,08000000 108000
Követelés az 5 év végén 6,33592904 633593

Követelésünk annuitás számítással

(1+r)n+1 - 1
Annuitás jövőértéke = FVan = C x [---------------- - 1] =
r

(1+0,08)6 - 1 1,58687432 - 1
Annuitás faktor = ----------------- - 1 = --------------------- = 7,3359287 – 1 =
0,08 0,08

Annuitás jövőértéke = Fvan = 100000 x 6,33592904 = 633593 ft

46
2. Példa: 5 éven át minden év végén elhelyez betétszámlán 100000 ft-t. A nominális
kamat 8 %. A betét visszafizetése az ötödik év utolsó napján esedékes.. Az évenként
esedékes kamatot a hitelintézet tőkésíti. Mennyi lesz a követelése a hitelintézettől az
ötödik év végén.
A követelésünk kamatos kamat számítással:
Az ötödik év végén elhelyezett betétnek még nem volt idejekamatozni.
év Az év első napján Lekötési Kamattényező Felnövekedett érték
elhelyezett betét idő (1+r)n
1 100000 5 1,36048896 136049
2 100000 4 1,25971200 125971
3 100000 3 1,16640000 116640
4 100000 2 1,08000000 108000
5 100000 1 1,00000000 100000
Követelés az 5 év végén 4.866601 586660

Követelésünk annuitás számítással

(1+r)n - 1
Annuitás jövőértéke = FVan = C x [----------------] =
r

(1+0,08)5 - 1 1,4693281 - 1
Annuitás faktor = ----------------- = --------------------- = 5,866601 =
0,08 0,08

Annuitás jövőértéke = Fvan = 100000 x 5,866601 = 586660 ft

3.2.6. Egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM)
A jogszabály valamennyi betéti termékre (legyen az határozott- vagy
határozatlan időre lekötött betét, illetve le nem kötött betét) vonatkozóan előírja
az Egységesített Betéti Kamatláb Mutató (EBKM) számítását. Az EBKM és a
pénzintézet által meghirdetett éves betéti kamatláb annyiban tér el egymástól,
hogy míg a kamatlábak 360 napra vetítve kerülnek megállapításra (kivétel a
devizák közül az GBP, melyet 365 napra), ugyanakkor egy adott év, azaz 365
nap elteltével az elhelyezett betét után fizetett kamatösszeg visszaszámítása

47
magasabb kamatlábat eredményez. Ez számokkal kifejezve annyit jelent, hogy
amennyiben Ön pl. 100 Ft-ot helyez el évi 10%-os kamatláb mellett 1 éves
betétbe, Ön már 360 nap múlva 10 Ft kamatot realizál. A tényleges év, azaz 365
nap elteltével Önt 10,14 Ft összegű kamat illeti meg, vagyis magasabb összeg,
mint amit az éves kamatláb alapján feltételezett. Ezt a többletet fejezi ki az éves
szinten 10%-os kamatlábhoz tartozó EBKM, amely jelen esetben 10,14%.

3.3. Az aktív bankügyletek

Aktív bankműveletek:
- kötelező jegybanki tartalékot helyez el az MNB-nél
- hiteleket nyújt hitelintézeteknek
- értékpapírokat vásárol
- hiteleket nyújt vállalkozásoknak
- hiteleket nyújt a szervezeteknek
- hiteleket nyújt a lakosságnak
3.3.1. A hitel fogalma, formái, díjtételei

Hitel: [credit] pénzeszközök átengedése, illetve előlegezése kamatfizetés

ellenében meghatározott időre.
A hitel tulajdonképpen lehetőség pénzfolyósításra. A ténylegesen folyósított
pénz a kölcsön. A hitellel a bank egy limitet határoz meg, de a cég nem köteles
igénybe venni. A kölcsönt a limit terhére lehet lehívni pénzformában. A kölcsön
tehát pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében.
A hitel formái:
Kereskedelmi hitel: egymással áruszállítási vagy szolgáltatási
viszonyban álló vállalkozók közötti halasztott fizetés
Bankhitel: hitelintézet által nyújtott kölcsön
Díjtételek:
- ügyleti kamat: a kölcsön rendelkezésre bocsátásért fizetett díj
- késedelmi kamat: az esedékességkor meg nem fizetett törlesztő részlet, illetve a

48
 vissza nem fizetett pénzkölcsön összege után. Irányadó
mértékét jogszabály határozza meg, de el lehet térni
- kamat jellegű díjtétel
- költségtérítés
Díjak, költségek – a hitelintézet üzletszabályzata tartalmazza:
- bankári tanácsadás (tanácsadási díj)
- hitel- illetve kölcsönkérelmi bírálati díj
- hitelkeret rendelkezésre tartási díj
- a kölcsön folyósítási díja
- a kölcsön rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése
Teljeshiteldíj-mutató – THM
A teljes hiteldíj az az összeg, amelyet a hitelfelvevőnek a tőkeösszeg
visszafizetésén felül fizetnie kell, így a THM tartalmazza a hitellel kapcsolatban
felmerülő összes kamat-, díj- és kezelési költséget. Értelemszerűen minél
alacsonyabb a THM, annál kedvezőbb a fizetendő teljes hiteldíj. Ezen felül az
ügyintézés gyorsasága és a törlesztési szerkezet igazodása jelenthet előnyt a
hitelfelvevő számára.
Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a hiteldíjba nem tartoznak bele olyan
esetleges költségek, mint például a prolongálási költség, a késedelmi kamat,
biztosítási-, garancia-, átutalási díjak, egyéb nem teljesítésből eredő fizetési
kötelezettségek. Ezen költségek a hiteldíjon felül terhelik a hitelfelvevőt.

3.3.2. A hitelek csoportosítása

1. A pénztömeg nagyságára gyakorolt hatás szerint:
- jegybanki hitel (számlapénzt és készpénzt teremt)
- kereskedelmi banki hitel (számlapénzt teremt)
- bankközi hitel (repo hitel)
2. A hitelfelvevők köre szerint
- vállalkozói hitelek (nyitott hitelkeret, rulírozó, áthidalási hitel,
forgótőke hitel, beruházási hitel)
- lakossági hitel (fogyasztói hitel, áruvásárlási kölcsön)
3. A hitelek tartalma szerint

49
 - pénzhitelek (személyi hitelek, reálhitelek)
- kötelezettségvállalási hitel (kauciós hitel, elfogadmány hitel,
akkreditív)
4. A hitelek fedezete szerint
- fedezet nélküli hitelek (ügyféllimit, negatív pladge (pledzs), name
lending )
- fedezettel bíró hitelek (személyi biztosítékokkal rendelkező hitelek,
dologi biztosítékokkal rendelkező hitelek)
5. A hitelek lejárata szerint
- rövid lejáratú (éven belüli)
- közép lejáratú (1-5 év lejáratú hitelek)
- hosszú lejáratú (5 évnél hosszabb lejáratú hitelek)
3.3.3. Vállalkozói hitelek
A vállalkozó eszközei: befektetett és forgóeszközök
A hitelszükségletet kiváltó okok:
1. befektetések körében:
- a vállalkozó nem rendelkezik a befektetésekhez szükséges saját
tőkével
- a tőkepiacon a saját tőke megszerzésének hosszú időigénye
időszerűtlenné teszi a befektetést,
- a tőkepiacon a saját tőke bevonásának költsége olyan mértékben
rontja a befektetés jövedelmezőségét, hogy az veszélyezteti a
befektetés elvárt időn belüli megtérülését
- a hitelkínálat következtében az idegen tőke költsége kisebb a saját
tőke elvárt hozamánál
2. az ideiglenesen lekötött, a folyó forgóeszközök körében
- a bevételek és a kiadások pénzáramai időben és/vagy nagyságrendben
eltérnek, vagyis előbb kell fizetni, a bevétel viszont későbbi időben
jelentkezik

50
 - a saját források le vannak kötve
- a vállalkozónál felhasználásra kerül készletféleségek áremelkedése
várható, a vállalkozó taktikai készletvásárlást eszközöl,
- a taktikai raktárra termelés, készlettartás, azzal a céllal, hogy később
kedvezőbb árat lehessen elérni,
- az export kintlevőségek növekedése, tehát az exportőrnek előbb kell
fizetnie, mint ahogy a vevő részére fizetést teljesít
- az importhoz forintfedezet biztosítása, más szóval devizavásárláshoz
hitel
- a termelés vagy az értékesítés szezonális jellege
- a nem befektetésként vásárolt értékpapírok pénzre történő átváltása
akadályokba ütközik

Nyitott hitelkeret: a bank a vele állandó pénzügyi kapcsolatban lévő, első

osztályú adósnak minősülő ügyfelének biztosítja ( átmeneti vagy
szezonális készlet és vevőállomány növekedés finanszírozása)
A hitelszerződésben rögzítik:
- a hitelkeret igénybe vételének idejét
- a rendelkezésre tartási jutalékot

A már felvett hitel visszafizetése nem növeli a hitelkeretet, s a

visszafizetés egyösszegben történik.
Rulírozó hitel: hasonlít a hitelkeretre, de a felvett kölcsön a visszafizetéssel a
nyitvatartási időn belül feltöltődik és ismét igénybe vehető.
Átmeneti vagy szezonális tőkeszükséglet finanszírozása rövid vagy
középlejáratú hitel. Hosszabb időn át megújítható.
Rendelkezésre tartási jutalék:
Rendelkezésre tartott hitel összeg x kamatnapok száma x jutalék
-----------------------------------------------------------------------------

51
 365
Rendelkezésre tartott hitel összege: a folyósítással csökkentett és
a törlesztéssel növelt hitelkeret
Példa:
1. Nyitott hitelkeret rendelkezésre tartási jutaléka:
40 millió ft nyitott hitelkeret, az utolsó törlesztést megelőző napig
hátralévő napok száma 75 nap. A bank 0,5 % rendelkezésre tartási
jutalékot határozott meg. Az év napjainak száma 365.
Megoldás: 400000000 x 75 x 0,005 / 365 = 41096 ft

2. rulírozó hitel rendelkezésre tartási jutaléka:

20 millió ft hitelkeretből eddig folyósítottak 12 millió ft-t,
visszatörlesztett 3 millió ft-t. A rendelkezésre tartás időtartama 36
nap, a rendelkezésre tartási jutalék 0,6 %. Az év 365 napos.
Megoldás: (20000000-12000000+3000000) x 36 x 0,006 / 365 = 6510 ft

Áthidalási hitel:
Az átmeneti forráshiány megszüntetésére, rendkívüli beszerzésekre
biztosít rövid lejáratú hitelt.
Forgótőke hitel: lehetővé teszi a nettó forgótőkével finanszírozott
forgóeszközök bővítését.
Nettó forgótőke: a forgóeszközök milyen összegét finanszírozzák saját
tőkével és/vagy hosszú lejáratú idegen tőkével
a teljes forgóeszköz állomány és a rövid lejáratú kötelezettségek
különbsége
Illeszkedési elv betartása esetén a nettó forgótőke éppen a tartós
forgóeszköz-lekötést finanszírozza

Beruházási hitel:

52
 Immateriális javak és tárgyi eszközök bővítésének finanszírozása
Piacképes, az általa elfogadható belső megtérülési rátának megfelelő
jövedelmezőségű, műszaki és pénzügyi szempontból megalapozott
beruházásokra nyújt hitelt.
Lehet: célhitel: meghatározott beruházásokra
Nem céljellegű hitel: fejlesztési pénzeszközök képződését megelőlegező,
Pl. világbanki hitel

3.3.4. Lakossági kölcsön

A kölcsön iránti kereslet okai:
- áru és szolgáltatásigény azelőtt, hogy a fogyasztó rendelkezne
elegendő jövedelemmel (áruvásárlási kölcsön)
- a fogyasztó nem rendelkezik fizetési kötelezettsége teljesítéséhez
szükséges pénzzel (személyi kölcsön)
Lehet:
1. lakossági kölcsön– lakás, üdülővásárlása, felújítása, korszerűsítése,
közműfejlesztés
2. fogyasztási kölcsön – mindennapi élet szokásos tárgyainak
megvásárlásához

Hiteldíj: nyújtott fogyasztási kölcsön éves összegének százalékában

Példa: Április 25-én 250000 ft fogyasztási kölcsönt vesz fel 12 hónap
futamidőre 10 % nominális kamat és 5000 ft folyósítási folyósítási jutalék
és más költségek ellenében. A hitel törlesztésére egyösszegben kerül sor.
Hiteldíj = 10 % kamat + 2 % folyósítási jutalék és költség = 12 %
Mekkora összeget folyósít a bank a kölcsön felvevőjének, ha a hitel
folyósításakor levonja a fizetendő költségeket?
Megoldás: a bank a folyósításra kerülő kölcsön összegét a hiteldíj mutató
figyelembe

53
 vételével számítja ki.

A hiteldíj mutató a kölcsön megtérülési rátája. Az a belső kamatláb, amely mellett a

kölcsön diszkontált értéke egyenlő azzal az összeggel, amelyet a hitelintézet a hitelfelvevőnek
a kölcsön összegéből folyósít.

m Ak
H =  ----------- H: hitel összege
k=1 (1+i)tk Ak: a k-adik törlesztőrészlet összege
m: a törlesztőrészletek száma
tk: a k-ik törlesztőrészlet években vagy töredékévekben
kifejezett időpontja
i: a hiteldíjmutató század része

250000
H = ---------------- = 223214 FT A FIZETETT KÖLCSÖN
1+0,12

3.3.5. Pénzhitelek
Készpénzben vagy számlapénz formájában bocsát ügyfele rendelkezésére.
Lehet:
1. Folyószámlahitel: meghatározott időtartamra, meghatározott összegű
hitelkeretet tart nyilván ügyfele pénzforgalmi számláján – külön
biztosíték nélkül nyújtja.
Forgalmi szemléletű hitelezés: az ügyfélnek egyetlen számlát vezet, s
ezen bonyolítja le a pénzforgalom mellett a hitelelszámolást is.
A hitel törlesztése a pénzforgalmi számlán jóváírt bevételekből
automatikusan történik.
2. Számlahitel: a hiteltartozást külön számlán vezeti, de átkönyveli a
pénzforgalmi számlára, s innen veszik fel, s ezen keresztül
történik a visszafizetés is.
Állományi szemléletű hitelezés: a nyújtott hiteleket a hitelszámlára könyveli,

54
 a felhasználás az ügyfél pénzforgalmi számláján jóváírással, a
visszafizetés ugyan annak a számlának a terhelésével történik. A
hitelszámla a mindenkori hitelállományt mutatja.

3.3.6. Kötelezettségvállalási hitelek

Lényege: a hitelező arra vállal kötelezettséget, hogy a vele szerződő félnek
hajlandó kölcsönt nyújtani, ha az tartozását esedékességkor részben
vagy egészben megfizetni nem tudja.
(a bank kölcsönnyújtási készsége)
Kauciós hitel: saját ügyfelének nyújt (aki nála vezeti a számlát)
Harmadik személlyel szemben fennálló, nem vitatott tartozásának
kiegyenlítését vállalja, ha az a fizetési kötelezettség teljesítésének
esedékességekor nem fizet.
Folyamata:
1. adásvételi szerződés kötése a vevő és szállító között
2. a vevő kauciós hitelszerződést köt a bankjával
3. a bank kauciója a szállítónak
4. a hitellehetőség igénybe vétele, amennyiben esedékességkor a
vevő nem fizet
5. az adós bankja fizet
3. Elfogadmány hitel: a kereskedelmi hitelnyújtás egyik módja – a vevő
váltót bocsát ki tartozásáról. A váltóban megnevezi azt a személyt, aki
a kedvezményezettnek a váltó esedékességekor fizetni fog. A váltón
ezt a személyt címzettnek nevezik. A váltó kibocsátója csak akkor
nevezheti meg a bankot címzettnek, ha ahhoz a bank hozzájárul. Ehhez
a elfogadmány-hitel szerződést köt, s a bank az ügyfelének
meghatározott pénzügyi keretet biztosít, s hozzájárul ahhoz, hogy a
keret felhasználásaként ügyfele a bankra váltókat intézvényezzen. A
bank elfogadja az ügyfele által kibocsátott váltót elfogadja –

55
 akceptálja. A váltó esedékességekor a váltó birtokosa fizetés végett
bemutatja a váltót az elfogadó banknak. A bank ügyfele nála vezetett
számlája terhére teljesíti.
4. Akkreditív: a bank vissza nem hívható kötelezettséget vállal arra,
hogy ügyfele számlája terhére, harmadik személy javára meghatározott
összegben fizetéseket teljesít. Kapcsolódik a folyószámlahitelhez.

3.3.7. Fedezet nélkül nyújtott hitelek

A hitelfelvevő tőkeereje, bonitása, hosszú időn át bizonyított fizetőképessége,
fizetőkészsége a garancia arra, hogy a hitelt a szerződés szerint visszafizeti.
Lehetnek:
1. ügyféllimit: azoknak az ügyfeleknek biztosít szerződésben
meghatározott nagyságú és időtartamú hitelkeretet, akikkel hosszú
ideje rendszeres kapcsolatot tart, naprakészen ismeri a cég
jövedelmezőségi, likviditási helyzetét, befektetéseinek megtérülését,
amelyek megfelelnek a legszigorúbb adósminősítési
követelményeknek.
2. negatív pledge (elzálogítási záradék): a bank a vele hosszú idő óta
pénzügyi kapcsolatban álló, első osztályú adósainak nyújt kölcsönt
elzálogosítási záradék alapján. A hitelfelvevő arra vállal
kötelezettséget, hogy a kölcsön visszafizetéséig nem ad harmadik
személynek olyan jogot, amelynek alapján az a követelését a bank által
folyósított kölcsön visszafizetése előtt kielégítheti
3. Name-lending (cégnév): a bank a vele hosszú ideje pénzügyi
kapcsolatban álló, nagy tőkeerővel rendelkező, kiterjedt piaci
részesedéssel rendelkező, a tevékenysége területén nemzetközileg is
meghatározó szerepet betöltő vállalatcsoport tagjainak hitelez.
3.3.8. Fedezettel nyújtott hitelek
A bank azért ad bankkölcsönt, mert potenciális adósát hitelképesnek tartja

56
A bankok egyes esetekben fedezetet kérnek, máskor fedezet nélkül nyújtanak
hitelt. Nem lehet minden esetben kizárni az adós jövőbeli helyzetének
kedvezőtlen változását. A külön kikötött biztosíték, fedezet annak a
veszteségnek az elkerülésére, csökkentésére szolgál, amely akkor következne
be, ha az adós jövőbeli helyzete úgy alakul, hogy szerződés szerint az
adósságszolgálati kötelezettségét teljesíteni nem tudja, ami egyet jelent a
hitelképességének romlásával, esetleg annak megszűnésével.
3.3.9. Hitelbiztosítékok
Biztosíték: járulékos jellegű kötelem, amely mindig az alapkötelezettséghez
kapcsolóan kerül ki kötésre.
A biztosítékkal szembeni követelmények:
- könnyen kiköthető – jogi szempontból tiszta
- könnyen értékelhető – piaci értéke jól meghatározható
- piacképes – a piacon akadály nélkül fizetőeszközzé váltható át
- értékálló – értéke hosszabb távon nem csökken
- tartós – hosszabb időn át megőrzi azt a tulajdonságát, hogy a piacon
likviddé tehető
- könnyen ellenőrizhető
Nem fogadható el fedezetként a maga által vagy bankcsoportjához tartozó más
pénzügyi intézmény által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír.
A biztosítékok csoportosítása:
1. Személyi biztosítékok:
Kezesség: a kezes kötelezettséget vállal, hogy amennyiben a
kötelezett esedékességkor nem teljesít, ő fog teljesíteni
Egyszerű kezesség: a kezes csak akkor köteles teljesíteni, ha az
adóstól nem sikerült behajtani
(a bankok nem fogadják el, mert a hitelező csak a követelés végrehajtása,
vagy csődeljárás, a felszámolási eljárás eredménytelenségének igazolását
követően fordulhat a kezeshez)

57
 Készfizető kezesség: a követelés lejártakor a kezeshez és az
adóshoz egyidejűleg fordulhat
A bank által vállalt kezesség készfizető kezesség.
Váltókezesség: a váltó valamelyik szereplőjéért vállal kezességet
Egyetemleges kötelezettséget vállal a váltó összegének
megfizetésért a váltó többi szereplőjével együtt.
Egyenes váltóadósi kötelezettség: a váltókezes a saját váltó
kiállítójáért vagy az idegen váltó elfogadójáért vállal kezességet
Megtérítési váltóadósi kötelezettség: a kezes az idegen váltó
kibocsátójáért, vagy a saját, illetve az idegen váltó
rendelvényeséért, forgatmányosáért vállal kezességet.
Váltókezesség megszűnik:
- a hitelező lemond a kezességről
- a kötelezettséget teljesítik
- a kötelezett tartozását átvállalják, s ehhez a kezes nem
járul hozzá, a kezességet az új adósért nem erősíti meg
Bankgarancia: a hitelintézet önálló fizetési kötelezettséget vállal harmadik
személy kötelezettségeiért
Bank által adott fedezetigazolás: igazolja, hogy az ügyfele pénzéből a
jövőbeni fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges összeg
elkülönített számlán rendelkezésre áll
2. Tárgyi biztosítékok:
Zálog: meghatározott vagyontárgyat a hitelező javára leköt
Tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog.
Kézizálog: ingó vagyontárgy. Lombard hitelnek nevezik.
Jelzálog: ingatlan elzálogosítása. Csak pénzkövetelés biztosítható
jelzáloggal.
Az elfogadás feltételei:
- az ingatlan a felajánló tulajdona
- ha a tulajdonos rendelkezik 3 hónapnál nem régebbi

58
 keltezésű tulajdoni lappal
hivatalos értékbecsléssel
a társtulajdonosok beleegyező nyilatkozatával
Bankhitelt biztosító zálogjog:
Nem kell átadni a zálogtárgyat, ezért
- biztosítási kötelezettséget köt ki
- fenntartja a zálogjog feletti ellenőrzés jogát
- kiköti, hogy a tulajdonos csak a bank
hozzájárulásával rendelkezhet a vagyontárgy felett

Óvadék: dologi jellegű biztosíték, de tárgya csak készpénz, értékpapír,

lekötött deviza- és forintbetét lehet. A hitelező közvetlenül
felhasználhatja az óvadékot követelésének kielégítésére.
Az óvadék tárgyát képező dolgot át kell adni a hitelezőnek.
Követelések engedményezése
Olyan jogosultság, amely lehetővé teszi, hogy a követelés jogosultja
követelését egy harmadik személyre átruházza.
Tárgya: minden fennálló, jövőben esedékes vagy lejárt követelés (kivéve a
személyhez kötött követeléseket)
Banki gyakorlatban az engedményezés „engedményezési szerződés”
kötésével történik.

Hitelszerű kihelyezések
Olyan hitel-, illetve kölcsönnyújtások, amikor a hitelező a hitel, illetve a
kölcsön visszafizetését nem attól a személytől várja, akinek a kölcsönt
folyósította.

Követelések megvásárlása: halasztott fizetés ellenében értékesít, s követelése

keletkezik a vevővel szemben, s az esedékesség előtt eladja
követelését egy hitelintézetnek.

59
A vállalkozás hitelképességének megítélése
A vállalkozás hitelkérelmét kiváltó okok:
saját tőkén kívül idegen tőke igénybevétele finanszírozás
céljából – forgóeszköz vagy befektetett eszköz
A hitelezés folyamatának sémája:
1. Kapcsolatfelvétel a bankkal
2. A hitelezés normatív feltételeinek megismerése
3. Hitelkérelem összeállítása és benyújtása a bankhoz
4. A hitelkérelem megtárgyalása a bankkal
5. A bank döntése - hitelkérelem befogadása vagy elutasítása
6. A hitel-, kölcsönszerződés megkötése
7. A hitel, a kölcsön folyósítása
8. A hitel felhasználásának, az adós pénzügyi helyzete alakulásának
folyamatos ellenőrzése (a hitel felmondása – behajtási eljárás)
9. A törlesztési ráták és a kamatfizetések elszámolása

A hitelnyújtás normatív feltétele: a hitel a saját tőkeforrást egészíti ki a

jelenben szükséges mértékben
A hitel nyújtásának és elbírálásával kapcsolatos tevékenységek:
- üzleti terv elkészítése
- hitelkérelem elkészítése az üzleti tervvel összhangban
- mellékelt dokumentációk: mérleg, eredmény-kimutatás, pénzügyi
terv, biztosítékok igazolása
- a hitelkérelem megtárgyalása a hitelintézettel
- a hitelintézet ellenőrző tevékenysége
- a hiteligénylő minősítése – cenzúrabizottság döntése
Hitelnyújtási kritériumok
A hitelkérelem elbírálásának kritériumai:

60
 1. jellem
2. fizetőképesség
3. tőke, pénzügyi helyzet
4. biztosíték
5. feltételek
Jellem: ügyfele korábban hogyan teljesítette fizetési kötelezettségeit, mennyire
fizetőkész és szavahihető.
Fizetőképesség: a kölcsönigénylő bevételei realizálhatóak-e, a kiadásait a várható
bevételeiből tudja-e teljesíteni. A bevételi és kiadási pénzáram időben hogyan jelentkezik.
Tőke, pénzügyi helyzet: mekkora a hiteligénylő vagyonának könyv szerinti értéke,
továbbá nettó eszközértéke
Biztosíték: a hiteligénylő által felajánlott biztosítékok megfelelnek-e a jó biztosítékkal
szemben támasztott követelményeknek
Feltételek: külső tényezők, amelyek a hiteligénylő helyzetét befolyásolják. Pl.
adótörvények, monetáris politika változása, technológiai színvonal változása.

Adósminősítés
A begyűjtött információk alapján meghatározott adósminősítési szabályzat
alapján történik.
Minősítési szempontok:
1. Likviditási mutató
2. Adósságszolgálati mutató
3. Saját vagyon aránya a lekötött tőkében
4. Fizetőképességi helyzet (általános és a bankokkal) értékelése
5. Értékesítési helyzet minősítése
6. Árbevétel-arányos nyereségmutató
Döntés a hitelkérelemről
A Cenzúrabizottság a követelményeknek való megfelelés szerint javaslatot
készít

61
Hitel-, kölcsönszerződés
Tartalmazza a hitelnyújtással kapcsolatos alapvető adatokat, jogokat és
kötelezettséget.
Kötelezettség-vállalás:
- számszerűsített gazdasági, pénzügyi teljesítmények elérése illetve
megtartása
- meghatározott cselekményektől való tartózkodás illetve a
bekövetkezett cselekményekről a hitelintézet tájékoztatása
Pozitív kötelezettség vállalás: a szerződésben meghatározott intézkedések vállalását,
megtételét jelenti.
Negatív kötelezettségvállalás: a kölcsön felvevő tartózkodik bizonyos cselekmények
megtételétől
Kölcsöntörlesztési terv – törlesztési és kamatfizetési terv

Fizetési Kölcsönállomány Adósságszolgálat Az adósságszolgálatból Kölcsönállomány

periódusok az időszak elején összege Kamat törlesztés az időszak végén
1 év Aktuális tartozás Tartozás-törlesztés

2 év Aktuális tartozás

3 év Aktuális tartozás

Az idő múlásával az adósságszolgálat összegén belül csökken a kamat és nő a

törlesztés aránya.

62
4. SPECIÁLIS FINANSZÍROZÁSI FORMÁK
4.1. Faktorálás - követelésmegvásárlás
4.1.1 A faktoring múltja - Faktorügylet
Középkori német kereskedőházak tengerentúli kirendeltségei – faktor
(telepvezető) - ezek az ügynökségek bizományosi bázisként átvették az árukat,
és vállalták az eladásból és a vevő nemfizetési kockázatából adódó terheket –
előfinanszírozás.
1889. USA faktortörvény a tradicionális ügynöki faktoring átalakul
finanszírozási faktoringgá.
A faktoring fogalma:
1. szállító és vevő közötti kereskedelmi megállapodásban meghatározott,
fizetési haladékkal rendelkező számlaköveteléseknek ellenérték
fejében harmadik félre történő engedményezése
2. adott szállító számlaköveteléseinek speciális pénzügyi szolgáltatási
tevékenységet végző szervezet (faktor) által történő folyamatos
megvásárlása és szükség szerinti előfinanszírozása.
Mai joggyakorlatban: a számlaköveteléseket lejárat előtt, meghatározott
finanszírozási feltételekkel megvásárolják.
A követelés behajtását végezheti hitelintézet is, amely hajlandó megfelelő díj
ellenében a követelés behajtását vállalni és a behajtási idő alatt a követelést
refinanszírozni. Azt a hitelintézetet, amely a követelések megvásárlásával és
behajtásával foglalkozik, faktorbanknak, az ügyletet faktorügyletnek nevezzük.
4.1.. .Pénzintézeti faktorálás
A faktorálási tevékenység a modern pénzintézeti tevékenység üzletága,
elsődlegesen finanszírozási, kockázatkezelési forma, amelynek révén a
forgóeszköz-finanszírozás lehetőségei bővülnek.
Pénzintézeti faktoring: a követelést a pénzintézetre bízzák díjazás ellenében,
a pénzintézet a behajtási idő alatt a követelést refinanszírozza.
A faktorálás olyan összetett pénzügyi szolgáltatás, amely négy funkciót lát el.

63
 1. követelések, kintlévőségek behajtása
2. főkönyvi számla nyilvántartása
3. vevő cégkockázatának átvállalása
4. finanszírozás
Faktor pénzintézet: aki követelések megvásárlásával /refinanszírozásával/ és
behajtásával foglalkozik
Faktor ügylet: szerződésen alapuló ügylet keretében a factor a rövid lejáratú
követeléseket vásárolja meg, azok refinanszírozására, behajtására
vállalkozik
A faktorszerződés kötésének eredményeképpen az eladó a bizonytalan
fizetőképességű vevő helyett egy első osztályú, megbízható pénzintézettel kerül
pénzügyi kapcsolatba, miközben a vevőt, mint kereskedelmi partnert megtartja.
4.1.3. A faktoring tevékenység formái:
1. teljeskörű faktorálás: visszkereset fenntartása nélkül vásárolja
meg ügyfele követelését – a jogosult (árucsere eladója) véglegesen
eladja követelését a faktornak. Általában alacsonyabb áron veszi meg
a faktor a követelést, mert a biztosítási díjat is felszámolja
2. Delcredere kockázat nélküli faktorálás: érvényesíti visszkereseti
jogát – amennyiben a kötelezett nem fizet, a követelés eladójától (az
áruügylet eladójától) kérheti a finanszírozott összeg megtérítését.
3. Bizalmas (csendes) faktorálás: a vevő kereskedelmi hitel igényének
akar eleget tenni, de nem igényel adminisztratív és védelmi
szolgáltatást. A faktor ekkor leszámítolást hajt végre. Az ügyfél
mentesül az adós kiértékelése alól, de a faktor visszkereseti joga
fennáll. Csak jó bonitású partnerek között célszerű használni.
4. Nemzetközi faktoring: külföldi jogi személy külföldi
fizetőeszközben fennálló tartozását veszi meg a faktor. Másként
exportfaktoringnak nevezik. Általában kereskedelmi hitelezés valósul
meg, a hitel futamideje hosszú, a behajthatóság nehézkesebb, a

64
 kockázatok megnőnek.

4.1.4.A faktorügylet szereplői:

1. faktorbank - faktorház: a faktoring szolgáltatás nyújtója, az a a pénzintézet,
amely eladja a szolgáltatást
2. faktoring szolgáltatás vevője, az áruügylet eladója, aki megbízza

a faktort követelésének behajtásával, vagy eladja a

követelését a faktornak
3.az áruügylet vevője (a fizetésre kötelezett), aki fizetni köteles az
áruügylet eladójának, faktorálás esetén a faktornak
Faktorbank szolgáltatásai:
- adminisztrációs feladatok
- ügyfele követelésének behajtása
- ügyfele követelésének finanszírozása
- a hitelezési kockázat átvállalása (delcredere faktorálás)
- hitelbírálat
Faktorszerződés feltétele:
- a követelés tárgya áruszállítással, szolgáltatással kapcsolatos rövid
lejáratú pénzkövetelés
- a követelést az áruügylet eladója vagy vevője nem vitatja
- a követelés feletti rendelkezési jog nincs korlátozva
- a követelés nem beruházással kapcsolatos
- az áruügylet eladójának, illetve vevőjének bonitása elfogadható
A faktorügylet létrejöttének lényeges feltétele, hogy az áruügylet eladója és az
áruügylet vevője rendelkezzen a faktor által megkövetelt bonitással.
B o n i t á s : általánosságban a hitelre vásárló, a hitelt igénylő, a garanciát
nyújtó, a faktor szolgáltatást igénybe vevő fizetőképességének,
vagyoni helyzetének megítélését, jó hírnevet jelenti

65
Csődeljárás, felszámolási eljárás, továbbá végelszámolás alá vont vállalkozás
nem képezheti faktoring ügylet tárgyát.
UNIDROIT Egyezmény – 1988. – nemzetközi követelésvételről rendelkezik.
Szabályozza a követelésmegvásárlást olyan esetben, amikor a szállító
és vevő székhelye különböző országokban van
Jogszabályi háttér: 1997. Évi LXXXV. törvény

4.1.5. A követelés megvásárlásának folyamata

FAKTOR

7 6 1 5

AZ ÁRUÜGYLET 2 AZ ÁRUÜGYLET
VEVŐJE 3 ELADÓJA
4

1. az áruügylet eladója szerződést köt a faktor-ügylettel foglakozó bankkal az

általa megnevezett vevőjével kötendő adás-vételi szerződésből fakadó
követelése megvásárlására
2. amennyiben a faktor bank ügyfele követelését kész megvásárolni, az
áruügylet eladója megköti az adásvételi szerződést az áruügylet vevőjével és a
faktorszerződést a faktor intézettel
3. az áruügylet eladója eleget tesz az adásvételi szerződésben foglalt
kötelezettségének az áruügylet vevője felé
4. az áruügylet vevője igazolja a teljesítést, ha azt a szerződésben foglaltakkal
egyezőnek fogadja el.

66
5. a faktor bank az áruügylet eladójával kötött faktorszerződés alapján
megvásárolja az ügyfele követelését, a kamat és a faktordíj összegének
levonásával a követelés összegét az áruügylet eladójának számláján jóváírja
6. a faktor bank a faktor szerződés alapján levélben értesíti az áruügylet vevőjét
arról, hogy a factoring szerződésben meghatározott adásvételi szerződésből
fakadó fizetési kötelezettségét nem az eladónak, hanem neki /a banknak/
teljesítse.
7. a vevő megfizeti tartozását a faktorbanknak.

A faktorügylet tárgya: faktor bank rövid lejáratú határidős követelés vásárol

meg. A faktorszerződés alapján a követelés esedékességét megelőzően fizet az
áruügylet eladójának.
A faktor bank jövőben kap pénz, amelynek „mai „ értékét fizeti meg.
Mennyit fizet a faktor bank a követelés eladójának, az áruügylet eladójának?
Követelés összege x Kamatnapok x Kamatláb
Kamat = ------------------------------------------------------------------
360 x 100
Követelés összege - kamat - a bank faktordíja = a követelésért a bank által
fizetendő összeg
A faktorügylet magában hordja annak a kockázatát, hogy a követelés
esedékességekor a vevő /fizetésre kötelezett / nem fizet.
A fizetésre kötelezett nemfizetéséből eredő kockázatot a faktorbank a követelés
megvásárlásáról szóló szerződésben úgy érvényesíti, hogy a szerződést
visszkereseti jog érvényesítésével (visszterhes faktoring)vásárolja meg.
A kockázat csökkentése érdekében a bank hogy a követelést biztosítsa, a
biztosítási díjat ügyfelének felszámolja, továbbá kötelezi ügyfelét, hogy
valamennyi vevőjét bevonja a faktoring megállapodásba.
A faktoring ügylet drága bankszolgáltatás.
Ennek ellenére vannak előnyei a szolgáltatást igénybe vevőnél:

67
 a. követelésének esedékességét megelőzően jut pénzhez
b. a bankhitelre kevésbé esélyes vállalkozások is finanszírozási
forráshoz jutnak.
Hátrányai: költséges, és a faktoring banknak betekintése lehet a teljes vevőkörbe

4.2. Forfetírozás
Francia eredetű szó, bizonyos jogokról való lemondást jelent: az eredeti jogosult
az őt megillető követelésről mond le a forfaitőr javára.
Jellemzői:
1. gépek és beruházási javak szállításából adódó követelések megvásárlása
2. elsősorban középlejáratú ügylet, de hosszúlejáratú is lehet
3. a forfetőr banki és biztosítási szolgáltatásokat egyszerre kínál fel az
eladónak és mentesíti az országkockázat és a nemfizetés kockázata alól
Költségelemei:
1. diszkontkamatláb
2. rendelkezésre tartási jutalék
3. opciós jutalék arra az időszakra illeti meg a forfetőrt, amikor még nem
biztos, hogy az eladónak lesznek olyan követelései, amelyeket
forfetírozni akar

A forfait-finanszírozás és a faktoring összehasonlítása

Fortait-finanszírozás
Közép- és hosszúlejáratú követelések
megvásárlása
Váltó és számlakövetelések megvásárlása
Egyedi megállapodások
Csak absztrakt (az áruügylettől elszakadt)
követelések, zárolt összeg nélkül
A minimális követelés összege, amelyet
megvásárolnak általában jelentős összeg
Faktoring
Rövidlejáratú követelések megvásárlása (max. 12 jó)
Számlakövetelések megvásárlása
Általában keretmegállapodások (meghatározott
időtartamon belül valamennyi követelést felölel)
Áruügyletből származtatott követelések. Az ellenérték
meghatározott hányadát zárolják későbbi reklamációk,
mennyiségi, minőségi kifogások, hiányok fedezetére
Kis összegű követelések megvásárlására is kiterjed

68
 A kockázatviselés és a finanszírozási funkció
egymástól elválaszthatatlan
A szolgáltató-ügyintézői funkció nem jelentős
A vevő (az importőr) a forfait ügylet
létrejöttéről nem szerez tudomást
A visszkereseti jog kikötése kizárt
A teljes kockázat miatt a költségek magasak
Egyik vagy másik funkciót részben vagy egészben
egymástól elválasztják
A szolgáltató funkció gyakran igen jelentős
A vevő (importőr) a faktoring ügyletről tudomást
szerez
A visszkereslet kikötése gyakori
A költségek attól függően változnak, hogy a faktor
milyen szolgáltatásokat nyújt

Példa:
A faktorügylet tárgyát képező követelés összege 8 millió FT, a pénz időértékét kifejező
kamatláb 25 %, a követelés megvásárlása és a követelés lejáratának időpontja között 55 nap
telik el, a faktor bank a követelés 2 %-ának megfelelő költséget /faktor díjat/ számít fel.
Mennyit fizet a faktor bank a követelés eladójának, az áruügylet eladójának?
Számítsuk ki először az 55 nap futamidőre eső kamatot:

Követelés összege x Kamatnapok x Kamatláb

Kamat = ------------------------------------------------------------------
360 x 100
8 000 000 x 55 x 25
Kamat = ---------------------------------- = 305 555,55 305 556,0 Ft
36 000
Az 55 napra eső kamat összege 305 556 Ft

Faktor díj = 8 000000 x 0,02 = 160 000 Ft

Követelés összege 8 000 000 Ft

Levonásra kerül a kamat - 305 556 Ft
levonja a bank a faktor díjat - 160 000 Ft
fizet a bank a megvásárolt követelésért 7 534 444,0 Ft

Visszkereseti jog nélküli faktorálás esetén biztosítási díjat is felszámol a faktor.

Ha a biztosítási díj pl. 50 000 ft, akkor a követelésért fizetendő összegből levonja a biztosítási díjat.

69
4.3. Lízing (Leasing) - Speciális finanszírozási forma

A vállalkozónak a vállalkozása megkezdéséhez pénzre van szüksége, hogy a

termelőeszközöket megvásárolja, az anyagot és egyéb eszközt beszerezze.
Amennyiben a kellő mennyiségű pénz nem áll rendelkezésre, hitelt kérhet.
A hitelhez jutás feltétele a hitelképesség, aminek teljesítése időnként
akadályokba ütközik. Ilyen esetben segíthet az eszközök megszerzésében a
lízing. Már működő vállalkozásoknál is előfordulhat, hogy nem rendelkezik az
eszközök megszerzéséhez szükséges pénz.
Az eszközökhöz hozzájuthatunk:
1. adásvételi szerződés alapján, készpénzfizetéssel
2. adásvételi szerződéssel részletfizetéssel
3. bérleti szerződés alapján bérbe veszik - tartós bérlet
4. az eszközt lízingelik
A pénzügyi lízing sajátos hitel – hitelbérlet.
A lízing sokban hasonlít a részletvételhez, de különbözik attól.
A lízing jelenthet:
1. speciális bérletet: a bérlő igényeinek megfelelő speciális eszközt adnak
bérbe
2. különleges finanszírozási (hitelezési) formát
3. speciális kereskedelmi eszközt – lízingdíjjal növelt értéken ad el
A lízing lényege: olyan üzletfajta, amelynek során a lízingbe adó azzal a céllal
vásárolja meg a lízingbe vevő által kiválasztott jószágot, hogy
annak használatát lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében adott
időre átengedje, s egyben lehetőséget teremt számára, hogy a
futamidő végén tulajdonába menjen át.

70
A lízing ügylet sémája
LÍZINGBE ADÓ

Tulajdonjog

Szállítás, jótállás, szavatosság Lízingszerződés

LÍZINGTÁRGY

Termékfelelősség használati jog

SZÁLLÍTÓ szállítás LÍZINGBE VEVŐ

A lízingügylet két alapvető fajtáját különböztetjük meg:

1. Pénzügyi lízing: adásvétellel összekötött bérleti ügylet

A használatba adás lízingszerződés alapján történik.
A lízingbe vevő :
- viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
- hasznok szedésére jogosulttá válik,
- viseli a terheket,
- jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam
lejártával maradványértéken tulajdonjogot szerezzen.
Kötöttségek: a bérbeadó finanszírozó,
a bérbe vevő írja elő a lízingelni kívánt eszköz jellemzőit
a. a felek már a szerződéskor rendelkeznek a jószág
futamidőt követő tulajdonjogáról (a lízingbe vevő
részére opciós vételi jogot biztosít maradványértéken)
b. teljes amortizációs lízing (a futamidő megegyezik a
a lízingtárgy könyvszerinti értékének nullára
csökkenésével)

71
 A pénzügyi lízing elszámolásának jellemzői

A lízingbe adó társaságnál A lízingbe vevő társaságnál

1. A szállítóval kötött adás-vételi szerződés alapján
beszerzi az eszközt, amit aktívál
2. A tulajdonjog fenntartása, a használati jog
biztosítása mellett értékesíti a lízingbe vevőnek, és
előírja lízing miatt követelésként (1 évnél hosszabb)
3. A lízingszerződés alapján a pénzügyileg realizált
lízingdíj tőkerészét követelés csökkenésként a
kiszámlázott kamatrészét tárgyévi bevételként számolja ráfordításként számolja el.
el.
1. A lízingbevett eszközt , valamint a le nem vonható
általános forgalmi adót aktiválja és kötelezettségként
mutatja ki
2. Az aktivált eszköz amortizációját üzemeltetési,
biztosítási, stb. költségeit elszámolja
3. A szerződésben foglalt, fizetett lízingdíj tőkerészét
kötelezettség csökkenésként, a számlázott kamatrészét

Zártvégű pénzügyi lízing: a lízingszerződés alapján lehetővé teszi, hogy a

lízingbe vevő a lízingelt dolgon tulajdont szerezzen
Nyíltvégű pénzügyi lízing: a szerződés a lízingbe vevőnek közvetlenül nem
biztosít tulajdonszerzési jogot
A szerződés a lízingbe vevőnek elővételi jogot biztosít, s ha nem él vele, a dolgot köteles
visszaszolgáltatni.
2. Operatív lízing: a lízingbe adó komplex szolgáltatást nyújt a saját
eszközei kihelyezésével – a karbantartásban érdekelt
a. a lízing tárgyak a lízingbe vevőnek előre meghatározott
díjfizetés ellenében használatra adja, de a futamidő
lejártával vissza kel szolgáltatni
b. az üzemeltetési költségek megosztják egymás között
c. a lízingbe adó többletszolgáltatásokat is vállalhat
Meghatározott időszakra igényelt berendezéshez jut a bérbevevő, ez idő alatt a
haszonszerzés a lízingbe vevőt illeti, a kockázatokat megosztják.

Az operatív lízing elszámolásának jellemzői

72
A lízingbeadó társaságnál
1. A lízingbe adott eszközt aktiválja
2. Az aktivált eszköz utáni amortizációt elszámolja
3. A szerződésben rögzített lízingdíjat árbevételként
realizálja
4. A pénzügyileg realizált, de nem a tárgyidőszakot
illető lízingdíjat elhatárolja
A lízingbevevő társaságnál
1. A tárgyidőszakhoz kapcsolódó lízingdíjat (és a le
nem vonható általános forgalmi adót) költségként
számolja el.
2. A kifizetett, nem a tárgyidőszakot terhelő lízingdíjat
elhatárolja
3. A lízingelt eszköz üzemeltetési, karbantartási
költségeit elszámolja

Különleges lízingfajták:
1. Visszlízing: a vevő a szállító – pillanatnyi likviditási problémája
miatt a vevő eszközeit értékesíti, s egyben lízingeli
(az eszközök a helyükön maradnak)
2. Allízing: a lízingbe vevő a lízingtárgyat továbbadja lízingbe az eredeti
lízingbe adó hozzájárulásával (lízingkockázat megosztás)
3. Szolgáltatási lízing: a lízingtárgy teljes fenntartását a lízingtársaság
koordinálja – a lízingbe vevő a teljes szolgáltató hálózatot
közvetlen fizetés nélkül igénybe veheti (a lízingcég
egyenlíti ki a szolgáltatók követelését)
4. Szervízlízing: a pénzügyi és operatív lízing mellett
szervízszolgáltatást vállal a lízingtársaság

A lízing csoportosítása:
a. a szerződésben résztvevők száma alapján:
- közvetlen vagy bilaterális (bérlő és bérbeadó)
- klasszikus vagy trilaterális ( + lízingcég)
- viszontlízing ( + lebonyolító, aki a szerződést köti)

73
 - áttételes lízing (a bérlő és bérbeadón kívül a hitelezők is
bekapcsolódnak)
b. a lízing iránya szerint:
- belföldi
- export (a berendezés és az exportőr belföldi, a lízingcég és bérbevevő
külföldi
- importlízing (a bérbeadó és szállító külföldi)
- tranzitlízing esetében az ügylet résztvevői mindegyik más országban
található
c. a lízing tárgya szerint:
- tőkejavak (ingatlan, gép, berendezés, felszerelés)
- fogyasztási javak
- személyi lízing tárgyát emberek képezik
a bérelt tárgyak állapota alapján: +
- „first hand” – új állapotú
- „second hand” – újralízingelés jellemzi

Lízingdíjak: fedezetet kell nyújtania a vételárra, kamatra, értékcsökkenési

leírásra és a társaság hasznára
fizetendő teljes lízingdíj
lízingszorzó = --------------------------------
gép teljes ára

A lízingdíj két részből áll:

1. a lízingelt eszköznek a lízingbe adó által számlázott összegének a
lízingszerződés szerinti törlesztése
2. a lízingbe adó által számlázott, a lízingbe vevő által még meg nem fizetett
eszközérték után fizetendő kamatösszeg
Operatív lízingügyletben a lízingdíjat a lízingbe vevő költségként, mégpedig
nem anyagjellegű szolgáltatások értékeként számolja el.

74
A lízing kockázatai
A lízing kockázata hasonló a hitelezés kockázatával, ezért megfelelő
kockázatkezelést igényel.
Kockázati területek:
1. a lízingtárgy: megfelelő minőség, szállítási és beüzemelési határidők
megfelelő szervízhálózat
2. Szállítói kockázat: a szállító szállítási képessége,
a szállító hitelképessége, jótállás és szavatosság
3. A lízingbe vevő kockázata: rosszhiszeműség, eladósodottság

Adófizetési kötelezettség lízing esetén

Zártvégű lízing esetén: az ÁFA törvény értelmében az adófizetési kötelezettség

a termék tulajdonba-, vagy – ha az előbb történi -birtokba adásakor keletkezik.
Az adó alapja az összeg, amelyet a lízingszerződésben a termék áraként
rögzítettek. A tőketartozás után felszámított kamat adómentes.
Nyílt végű lízing esetén: a pénzügyi lízing szolgáltatás-nyújtásnak minősül,
ezért adófizetési kötelezettség a lízingdíjak fizetésének esedékességekor, tehát
annyiszor jelentkezik, ahányszor a lízingbe vevő lízingdíjat fizet. A lízing alapja
az esedékes lízingdíj tőketörlesztő része, illetve a beszerzési ár vagy az
előállítási költség esedékes hányada.
Operatív lízing esetén: mivel szolgáltatásnak minősül, az adófizetési
kötelezettség a lízingdíj esedékességekor keletkezik és nincs mód a lízingdíj
megbontására.

75