A pénz olyan eszköz, ami bármikor felhasználható tranzakciók lebonyolítására.

Funkciói:
A csere funkció akkor teljesül ha:
1. Standardizálható (mindenki azonos értéket tulajdonít a pénznek.
2. Általánosan elfogadott eszköz
3. Felosztható (különböző nagyság címletekre)
4. Mobilis (könnyen hordozható)
5. Nem használódik el gyorsan

Elszámolási/értékmérő funkció
1. Egyfajta mértékegység, amivel a javak értékét mérjük
2. mindenki számára ugyanazt az értéket jelöli.

Vagyontartási funkció
1. Jelenbeli vásárlóerő jövőbeli vásárlóerővé váltását teszi lehetővé
2. Árszínvonal növekedése miatt nem tökéletes megőrző eszköz(hátránya)
3. Inflációval a pénz vásárló ereje csökken
4. Egyes eszközök vagyontartási eszközként hasznosabbak lehetnek, mivel állandó vagy növekvő
értékkel bírnak. (Arany, ékszerek, ingatlan)
Ennek ellenére pénzt tartunk, ennek oka a likviditás(előnye) azaz könnyebben tudunk vele javakhoz
jutni. A pénzre azért van szükségünk mert csökkentjük a tranzakciós költségeket (kisebb ktgs-vel
cserélnek gazdát a javak) -> így több tranzakció valósul meg és növekszik a társadalmi jólét.
Pénz fejlődése: oka a tarnzakciós ktgs-ek csökkentése
Barter: közvetlen árucsere. Csak speciális esetekben jöhet létre, ha minkét félnek arra a
jószágra van szüksége, amit a másik birtokol. Csak nagyon magas tranzakciós ktsg-vel, ami miatt
kevesebb a tranzakció és csökken a társadalmi jólét.
Árupénz: Belső értékkel bíró eszköz használata javak cseréjére. Csere funkciók teljesülnek.
Papíralapú pénz: fejlődés szakaszai: Papíralapú pénz aranyfedezettel -> Papíralapú pénz
aranyfedezet nélkül.
Fintech: Finance- Technology. Digitális pénzügyi szolgáltatóra vonatkozik. Számlapénz
kialakulása: Nem kell fizikális formában léteznie a pénznek. A technológiának köszönhetően a
számlapénz számos eszközről elérhető. A papírpénzzel szemben egyre inkább előtérbe kerül.

Pénzteremtés folyamata
A modern pénz belső értékkel nem bíró, mesterségesen teremtett eszköz, melynek gazdaságba való
bekerülése, illetve onnan történő kikerülése csak a bankrendszer segítségével történhet.
Bank: Pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére jogosult, valamint betétet gyűjthet és hitelt
adhat.
 Betét gyűjtése során a gazdasági szereplők elhelyezhetik bankban a pénzüket.
 Hitel nyújása esetén a bank pénzt helyez ki a gazdasági szereplőkhöz.
Központi bank(jegybank)
 A bankrendszer központi szereplője
 Készpénz forgalomba hozatala
 bankok bankja(kereskedelmi bankoknak hitelt nyjt és azok betétjeit gyűjti)
 készpénzt és számlapénzt teremt.
 Kereskedelmi bank:
 Betétek gyűjtése és hiteleke adása
 csak számlapénzt teremthet (hitelezéssel történik)
Tartalékráta: A betétek mekkora részét kell a banknak pénzként tartalékolnia. (10%ot. Tehát ha a
bank 10 millió betétet gyűjtött akkor 1 millát tartalékol a többit hitelbe adja).
Kötelező tartalékráta az előre nem látott eseményekre. Mértékét a jegybank határozza meg.
Szabad tartalék: Ténylegesen hivatott fedezni a kockázatokat. Piaci viszonyok határozzák meg
Pénzteremtést befolyásoló tényezők
-A reálgazdaság: Csak akkor tudnak a bankok hitelezéssel pénzt teremteni, ha vannak olyan
szereplők, akik hajlandóak felvenni és képesek visszafizetni a hitelt.
-A készpénz betét arány: A szereplők preferenciáit tükrözi arra vonatkozóan, hogy pénznek mekkora
részét tartsák készpénzben és mekkora részét látra szóló betét formájában.

Infláció
Árszínvonal hosszú távú emelkedése. Árszínvonal azt jelenti, hogy egy adott fogyasztói kosarat
mennyi pénzért lehet megvásárolni. A vásárlóerő pedig azt, hogy egységnyi pénzért mennyi árut
lehetséges megvásárolni.
Infláció költségei:
 cipőtalp ktgs
 étlapktgs
 relatív árak torzulása
 jövedelmek átrendeződése
 bizonytalanság
Infláció jellege:
 állandó ütemű: kiszámítható, lehet vele kalkulálni így alacsony ktgs-ket okoz.
 változékony: kiszámíthatatlan így komoly társadalmi költségei lehetnek.
Maginfláció: Az infláció hosszú távú trendjét jelző inflációs mutató. (Az időszakos áringadozásokat
nem veszi figyelembe)

Valuta és deviza
A valuta egy ország törvényes fizetőeszköze (készpénz)
A deviza valutára szóló követelés (számlapénz)
Árfolyam: A valuta/devizaárfolyam valamely meghatározott devizának egy más ország pénznemében
kif. ára. Mennyit kell fizetni a bázis valuta egy egységéért a devizapár második tagjából.
Fajtái:
 hivatalos MNB középárfolyam
 Banki pénzváltó árfolyamok
 vételi és eladási ár (vételi: mennyiért veszi a bank, eladási: mennyiért adja a bank a pénzt)
 valuta és deviza ár
Valuták esetében drágább a pénzváltás mint devizánál mert a készpénztartás költségesebb mint
a számlapénz művelet. Valamint magasabbak a kockázatok (hamisítás). A készpénztartás esetén
elveszett kamatok miatt.
 A pénz időértéke
1 pénzegység a jelenben többet ér, mint 1 pénzegység a jövőben.
Okai:
 kockázat: Egy jelenbeli pénzösszeg kockázatmentes, addig egy jövőbeli pénzáram kockázatos.
 Alternatív ktgs.: Ha a jelenben rendelkezésünkre áll egy adott pénzeszköz akkor
befektethetjük azt és hozamot érhetünk el, vagy reáljavakat vásárolhatunk, amik használata
növeli a jólétünket (ingatlan)
 Likviditás: Ha most van pénzünk, akkor képesek vagyunk fizetési kötelezettségeinknek eleget
tenni.
 Infláció: 100 ft vásárlóereje nagyobb ma, mint 1 év mlva.
Eltérő időpontokban felmerülő pénzáramok eltérő értékkel bírnak, így közvetlenül nem adhatóak
össze. (időérték számítás)
Időérték számítás jelentősége: A ma meghozott döntéseink hatása, legtöbbször csak a jövőben
realizálódik (beruházás, hitelfelvétel, részvényvásárlás stb).
Kamatráta: kifejezi, hogy mennyivel ér többet 1 jelenbeli pénzegység 1 jövőbeli pénzegységnél.
Összetétele: lejárati prémium(minnél később jár le annál nagyobb kamat), kockázati prémium
(nagyobb kockázat nagyobb kamat), inflációs várakozás (magasabb inflációs várakozás, nagyobb
kamat), reál kamatráta.
Kamatozás:
 Kamatos kamatozás: a kamatokat újratőkésítik
 Egyszerű kamatszámítás: kamatok nem kamatoznak
 Fix kamatozás: numerikusan rögzített kamatlában a futamidő egészére
 Lebegő kamatozás: Előzetesen rögzített viszonyítási alaptól függ.Gyakorlat 1
Jelenérték: A jelenérték számítás lényege, hogy n időszak múlva esedékes jövőbeli pénzáramlás mai
napra vetített értékét meghatározzuk. Gyakorlat 2
Kamatfizetési gyakoriság: Minél gyakoribb a kamatfizetés, annál magasabb lesz egy adott összegű
jelenbeli pénzáram jövőértéke. Gyakorlat 3
Effektív kamatráta (EIR): Megadja, hogy egy éven belüli többszöri kamatfizetés esetén mekkora a
tényleges hozamunk. Gyakorlat 4

Évjáradékok
Annuitások: Olyan pénzáramlás sorozatok, amik rendszeres időközönként, azonos összegben, véges
időintervallumon keresztül merülnek fel.
Annuitás jövőértéke (FVAN) esetén olyan időérték számításról beszélünk, ahol egy adott
intervallumon keresztül esedékes pénzösszegek jövőbeli időpontra vett értékére vagyunk kíváncsiak
(megtakarítási számla 5 évig, évente 100ft megtakarítás 10%os kamatrátával, mennyi a megtakarítás
összege az 5. év végén?) Gyakorlat 5
Időszak végi és időszak eleji pénzáram: időszak végi->közönséges annuitás. Időszak eleji -> esedékes
annuitás. (ennek értéke magasabb mert hamarabb merül fel pénzáram) Gyakorlat6
Annuitás jelenértéke (PVAN) esetén olyan időérték számításról beszélünk, ahol egy adott
intervallumon keresztül esedékes pénzösszegek jelenre vetített értékére vagyunk kíváncsiak.
(Rendszeresen minden év végén 100 ft-t fog kapni a következő 5 évben 10%os kamattal. Mekkora az
5éves pénzáramlás-sorozat értéke a mai napon? 67/68. oldal képletek
Örökjáradékok(PVp): Perpetuitások olyan pénzáramlás sorozatok, amik rendszeres időközönként,
azonos összegben, végtelen időintervallumon keresztül merülnek fel. (nyugdíj, szerzői jog, ingatlan
stb)
 Pénzügyi rendszer
Feladata:
 A gazdaság pénzellátása
 A gazdaság fizetési rendszerének működtetése
 Megtakarítások allokálása és eljuttatása a beruházókhoz
 A jövedelmek gazdasági szereplők közti elosztása
Pénzügyi piacok: Azok a piacok, ahol azok a gazdasági szereplők akiknek pénzre/tőkére van
szükségük kapcsolatba léphetnek a megtakarítókkal. Tehát feladata a megtakarítók és pénzt
felhasználók közötti kapcs. megteremtése. Keresleti oldalon pénzt kapnak és pénzügyi
instrumentumot (értékpapírt) adnak. Kínálati oldalon pénzt adnak és értékpapírt kapnak.
Szegmensei:
 Lejárat szerint: pénzpiac/tőkepiac
 Földrajzilag: hazai/külföldi
 Teljesítés ip-je szerint: azonnali/határidős piacok
 piac funkciója alapján: elsődleges/másodlagos
 forgalomba hozatal módja szerint: Nyílt/zárt
 Kereskedés jellege szerint: tőzsde/OTC
Pénzpiacok: Olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak a piaca, amelynek lejárata max 1 év
(kincstárjegy). Likvid, kisebb kockázat, kevesebb hozam jellemző.
Tőkepiacok: Hosszú lejáratú hitelviszonyt, illetve saját tőkére vonatkozó tagsági vagy tulajdonosi
jogokat megtestesítő pénzügyi eszközök piaca. (részvény, kötvény) Magasabb hozam, nagyobb
kockázat.

Elsődleges piac: Az a piac, ahol a vállalkozások, kormányzat és egyéb szervezetek tőkét szerezhetnek
a befektetőktől.
Másodlagos piac: Az a piac, ahol a befektetők értékesíthetik ill megvásárolhatják az értékpapírokat.
Kapcsolatuk: Minél több vállalkozás jelenik meg a tőzsdén, annál több termékkel lehet kereskedni a
másodlagos piacon. A másodlagos piac biztosítja az elsődleges piac likviditását.

Tőzsde: Olyan koncentrált piac, ahol a kereskedés központosított, pénzügyi instrumentumok

kereslete és kínálata találkozik, standardizált, tőzsdei tagsággal lehet kereskedni és az egyensúlyt az
árfolyam változása adja.
OTC: Pénzügyi instrumentumokkal nem központosítva, a tőzsdét megkerülve kereskedhetünk. A
bankokon vagy egyéb pénzügyi szolgáltatókon keresztül. Termékek az OTC-n: deviza, állampapír,
kriptovaluta, tőzsdén nem jegyzett részvény.

Azonnali piac: A pénzügyi eszközök adásvétele és elszámolása azonnal megtörténik.

Határidős piac: Az adásvétel és a teljesítés elválik egymástól.

Pénzügyi közvetítés
Közvetlen finanszírozás: A megtakarítók közvetlenük adnak pénzt a finanszírozást igénylő számára.
Így a pénzt nyújtó a teljes kockázatot vállalja. (PL házat veszek, kérek a szüleimtől rá pénzt, ideadják
de nem biztos h visszatudom fizetni.)
Közvetlen finanszírozás problémái:
 információhiány: A megtakarítók nem találnak olyan személyt, akinek pénzre van
szüksége vagy fordítva. Ha talál sem biztos az ügylet megvalósulása, mert kevés az
információjuk egymásról.
 Magas kockázat: Információ hiány miatt.
 Eltérő idősávban gondolkodó szereplők. Nehéz találni olyan megtakarítókat és
pénzhiányos szereplőket, akik azonos időtávra kívánják befektetni vagy kölcsönkérni
a pénzt.
 Eltérő pénzmennyiségben gondolkodó szereplők.
Pénzügyi közvetítők: Olyan piaci szereplők, akik a tőke közvetítése mellett információt és tudást
nyújtanak, valamint végrehajtják a megtakarítások kockázati, lejárati, méretbeli transzformációját. A
pénzügyi közvetítő intézmények saját kockázatra gyűjtenek megtakarításokat és saját kockázatra
helyezik ki ezeket. A pénzügyi közvetítés a Közvetett finanszírozás (bankok, biztosítók , nyugdíjalapok
stb). Ők hatékonyabban kezelik a kockázatot, mint a megtakarítók mert több információjuk van,
diverzifikálnak, tőkét és tartalékot képeznek.
PÉLDA: mi megtakarítók, megtakarításunkat a bankba tesszük. A bank ebből hitelez pénzhiányos
gazdálkodóknak. Egy személy/vállalkozás hitelt vesz fel, így ő megkapja a megtakarításunkat a
bankon keresztül. A bank visszakapja a pénzt kamattal (hitelkamat) együtt, amiből visszafizeti a mi
pénzünket és a nekünk járó kamatot(betéti kamat).
Monetáris közvetítők: bankok, szakosított hitelintézetek, pénzpiaci alapok /betétgyűjtést végeznek/
Nem Monetáris közvetítők: Pénzügyi vállalkozások, magántőke társaságok, befektetési vállalkozások
stb / betétgyűjtést nem végeznek/
Egyszintű bankrendszer: A központi bank kétszintű bankrendszer: Nincs közvetlen
közvetlenül nyújt szolgáltatásokat a gazdaság kapcsolat a központi bank és a gazdaság
szereplőinek. Centralizált működés. szereplői között. A szolgáltatásokat a
Típusai: monobank (nincs részegység) és hitelintézetek nyújtják
funkcionális részegységekre tagolt. központi bank feladata a monetáris politika
Jellemzője, hogy nem alakul ki verseny a megalkotása és a pénzügyi rendszer felügyelete.
szolgáltatás nyújtás során így alacsonyabb Hitelintézetek pedig pénzügyi közvetítők
minőségű és kevésbé hatékony rendszer alakul
ki.

Jegybank és a monetáris politika

Monetáris politika: A pénzügyi politika egyik részterülete, melynek során a jegybank a gazdaságban
lévő pénzmennyiséget szabályozza, elsődleges célja hosszú távon az árstabilitás megőrzése.
Másodlagos cél a gazdasági növekedés serkentése. Eszközei:
 jegybanki alapkamat: Egy ország irányadó kamata, hatással van a banki kamatra így a
gazdaságra is.
 kötelező tartalékráta: A hitelintézetek forrásainak mekkora részét kell a jegybanknál
betétként elhelyeznie.
 nyíltpiaci művelet: A jegybank maga vásárol vagy ad el értékpapírokat. Ha értékpapírt veszt a
gazdaság szereplőitől akk cserébe pénzt ad nekik. Ha elad, akkor cserébe pénzt kap tőlük.
Devizacsere (FX-Swap ügylet): Egy olyan származtatott termék, amely során az egyik fél azonnali
devizaeladással hazai devizához jut, amit jövőbeli határidőre megkötött ellentétes irány ügylettel
törleszt.

Hitelintézetek típusai és jellemzői

Pénzügyi szolgáltatások: Olyan tevékenységek, amiket felügyeleti engedéllyel rendelkező pénzügyi
intézmények üzletszerűen végezhetnek valutában vagy devizában. (betétgyűjtés, hitel nyújtás,
pénzügyi lízing, elektronikus pénz kibocsátása, pénzügyi szolgáltatás közvetítése stb.
Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: pénzváltás, fizetési rendszer működtetése, pénzfeldolgozási
tevékenység, hitel tanácsadás stb
Üzletszerű tevékenység: Célja a profit szerzés, kockázat vállalásával.
Pénzügyi intézmények:
Pénzügyi vállalkozás: 1 vagy több pénzügyi szolgáltatást nyújt, nem jogosult minden pénzügyi
szolgáltatás végzésére (pl betétet nem gyűjthet)
Hitelintézet: betétet gyűjt, hitelt ad.
1 A szakosított hitelintézetek, a bankokkal ellentétben nem jogosultak a pénzügyi
szolgáltatások teljes körének elvégzésére. Pl a jelzálogbank csak jelzáloghiteleket nyújt és
nem gyűjt betéteket. Forrása a jelzáloglevelek kibocsátásával gyűjti (olyan értékpapírt ad
el, aminek fedezete a nyújtott hitelek mögött álló ingatlan).
2 Szövetkezeti hitelintézetek a bankokkal ellentétben nem jogosultak a pénzügyi
szolgáltatások teljes körének elvégzésére, csak pénzváltási tevékenységet végez.
3 Bank
Angolszász bankrendszer:
 befektetési bank: A vállalati szektorra fókuszál. Értékpapír műveletek, vállalati hitelezés.
 Kereskedelmi bank: lakossági ügyfélkörre fókuszál. Betétgyűjtés, hitelezés.
Kontinentális bankrendszer: Univerzális bankok: nem különül el a befektetési és a kereskedelmi
banki tevékenység.

Banki kimutatások jellemzői

Eredménykimutatás:
 A hitelek kamatbevételének és a betétek kamatráfordításainak különbözete.
 Jelentős költségtétel: A személyi ráfordítások, bankfiókok fenntartása
Mérleg:
 Források: betétesektől gyűjtött pénz, finanszírozási források (kapott hitel, részvény-kötvény
finanszírozás)
 Eszközök: ügyfeleknek nyújtott hitelek.
Bank, mint üzleti vállalkozás: Célja a jövedelemszerzés, üzleti kockázatot vállalnak. Úgy kell
megvalósítaniuk a tevékenységüket, hogy a hozam, kockázat, likviditás hármas célját figyelemmel
tartja.
Bankszámla: Olyan gyűjtőfogalom, ami magában foglalja a különböző céllal nyitott számlákat és
lehetővé teszi a bank és ügyfele közötti elszámolást.
Típusai:
 Folyószámla: elsődleges funkciója a pénzforgalom lebonyolítása. A bank a számlavezetést
számlavezetési díj ellenében végzi. Rajta lévő pénzzel szabadon rendelkezhetünk. A
számlaegyenleg: a számlatulajdonos bankkal szembeni követelése.
  megtakarítási számla: elsődleges funkciója a megtakarítás. Betételhelyezés passzív
bankügylet.
 hitelszámla: elsődleges funkciója a hitelekkel kapcsolatos elszámolások. A hitelezés aktív
bankügylet. Itt tartják nyilván a jóváhagyott hitelkeretet, folyósított összegeket,
hiteltörlesztéseket.
 Elkülönített célú számla: A bankszámlatulajdonos szabad rendelkezése alól kikerült számla,
csak meghatározott célra használható. Típusai: letéti és fedezeti számla.
Megtakarításokhoz köthető egyéb számlák:
 Értékpapír-számla: elsődleges funkciója az értékpapír ügyletek lebonyolítása,
értékpapírok nyilvántartása. Nem bankszámla.
 Tartós befektetési számla(TBSZ): célja az öngondoskodás, hosszú távú megtakarítások
állami támogatása. A betétek kamata tőkejövedelem így 15%os szja-t kell utána fizetni. A
TBSZ jelentősége, hogy ezen a számlán elhelyezett megtakarítás mentesülhet az adótól
(csak magánszemélyek hosszútávú befektetésére vonatkozik, 5év után adómentes.)
Jellemzői: 1 magánszemély 1 évben 1 TBSZ-t nyithat. Ha pénzt vonunk ki a számláról, akk
megszűnik az adókedvezmény.
 Nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ): célja az öngondoskodás, nyugdíj célú
megtakarítások állami támogatása. Értékpapír alapú, új befizetésekre 20%
adókedvezmény. Kamatadó mentes, csak nyugdíj célra használható legalább 10 éves
megtakarítási időszakot követően.
Passzív bankügyletek: olyan ügyletek, amivel a bank forrást szerez és ezzel tartozása keletkezik.
Betétgyűjtés, értékpapír kibocsátás, hitelfelvétel.
Bankbetétek:
 látraszóló: Az ügyfél bármikor kivonhatja az összeget, kamata minimális.
 lekötött: Meghatározott időre a banknak átadott pénz, amiért cserébe a bank kamatot fizet.
Lejárat előtt is kivehető, de akkor elveszítjük a kamatot. Alacsony kockázatú,
kamatjövedelme alacsony.
 takarékbetét: A bank a betét átvételekor betétkönyvet bocsát ki, ennek bemutatásával
lehetséges a pénzelhelyezés és pénzfelvét.
 megtakarítási: rendszeres megtakarítások, nyíltvégű (nincs lejárati idő)
 felmondásos: Bármikor hozzáférhetünk a pénzhez, ha előtte jelezzük a banknak.
OBA Országos betétbiztosítási alap: Minden hitelintézet tagja. Amennyiben a bank nem tudja
visszafizetni a betétesek pénzét, akkor az OBA kártalanítja a betéteseket (max 100 ezer eur-ig
személyenként). Bevételei: tagok csatlakozási díja, rendszeres tagi díjfizetés.
Befektető védelmi alap (BEVA): Értékpapírokra és befektetési szolgáltatásokra vonatkozó biztosítás.
A BEVA kártalanítja az ügyfelet ha a befektetési szolgáltató nem tudja teljesíteni a vele szemben
fennálló jogos követelést. A befektetési szolgáltatók kötelező jelleggel tagok. 100 ezer euróig
kártalanít személyenként.
Betétek kamatozása és az EBKM:
 Sávos kamatozás: A hitelintézet különböző összeghatárokat határoz meg és a különböző
összeghatárok között lévő pénzösszeg az adott sávra jellemző kamatrátán kamatozik. A
kamatráták nem a teljes összegre, hanem csak egy sávba eső részére vonatkoznak.
 Lépcsős kamatozás: A hitelintézet különböző összeghatárokat határoz meg. Ha a betét átlép
egy adott összeghatárt, akkor a betét teljes összegére az összeghatárra jellemző kamatrátát
fizeti a bank.
 Egységesített Betéti Kamatlábmutató (EBKM): A betét egy év alatt ténylegesen kifizetett
kamata adófizetés előtt. A kamat 365 napra szól, figyelembe veszi a kamatos kamatozás
hatását és csökkenti a kamatértékét a bank által felszámolt kezelési költséggel, díjakkal.
Bankközi piac: Ahol a kereskedelmi bankok egymás között hiteleznek.
BUBOR: Az a kamatráta, amin a bankok egymásnak hitelt nyújtanak MO-N.
Kapott hitelek:
 Folyószámlahitel: A központi bank vezeti az üzleti bankok pénzforgalmi számláját
 Kényszer likvid hitel: Rendkívüli szükséghelyzetben a jegybank támogatja a bankokat.
 Értékpapír fedezet mellett nyújtott hitelek.
Lombardhitel
Váltóviszontleszámítolás
Deviza fedezete mellett nyújtott hitelek
 Jegybanki refinanszírozási hitelek
A hitel a bank szempontjából: Aktív bankművelet. A hitelezés során a bank befektet, tehát hozam
reményében tőkét ad a hitelt felvevőnek. A hitel hozama a kamat. A hozam elérése érdekében
kockázatot vállal, mert lehet nem tudja az ügyfél visszafizetni a hitelt vagy a változó kamatok
veszteséget jelenthetnek számára. Hitelt azért veszünk fel (hosszú távon) mert olyan tevékenységet
akarunk megvalósítani, amihez nincs elég forrásunk (beruházási hitel) vagy pedig (rövid távon)
likviditás biztosítása a cél (folyószámla hitelkeret).
A hitelt nyújtó arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet
tart fenn a másik fél rendelkezésére, ami automatikusan igényelhető a hitelkeret összegéig. Nem
jelent automatikus folyósítást, csak lehetőséget a pénz lehívására.
A kölcsönt nyújtó arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződés alapján az adós rendelkezésére
bocsát egy összeget, az adós pedig kötelezettséget vállal a kölcsön és annak kamata megfizetésére. A
pénz tényleges folyósításására sor kerül.

Hitelek típusai
1. Fedezet szerint
Személyi hitelek: nincs fedezet vagy egy harmadik fél vállal kötelezettséget.
-Biankó hitel: Nincs fedezet. A visszafizetést a hitelfelvevő pénzbeáramlásai
biztosítják.
- Kezes hitel: Harmadik fél vállal kötelezettséget.
- váltó elszámítolási hitel:
Reál hitelek: A hitel fedezete egy vagyontárgy
-Lombard hitel: rövid távú, likviditási hitel. Fedezete óvadék (értékpapír vagy
betétfedezet) emiatt kevesebb a bank kockázata, kamata így alacsony.
- Cessziós hitel: Fedezete egy jövőbeli kifizetés, amit számunkra teljesíteni fognak.
- Jelzálog hitel: hosszú távú, fedezet: ingatlan, a Loan to value (LTV) azt mutatja, hogy
a bank hitelként a fedezet hány %-át hajlandó kifizetni.
- projekt hitel: Közép és hosszú lejáratú, fedezete maga a projekt. Ez olyan projekt
finanszírozására szolgál, amit külön projekt cég végez. Rugalmas forma, de meglehetősen
kockázatos a hitel nyújtója számára.

Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM): A JTM megadja a hogy az adós rendszeres

jövedelmének arányában max mekkora törlesztőrészletet vállalhat fel. Ezzel megelőzhető a
túlzott eladósodás az adós szempontjából és csökkentjük a bank kockázatát.
 Ha a havi nettó jövedelem alacsonyabb mint 500ezer Ft magasabb mint 500ezer FT
A havi törlesztő legfeljebb a A havi törlesztő legfeljebb a
havi nettó jövedelem havi nettó jövedelem

Forint hitel esetén 50% 60%

Euro és Euro alapú hitel 25% 30%

esetén

más deviza és deviza alapú 10%-a lehet 15%-a lehet

hitel esetén

Hitelfedezeti mutató (HFM): Megadja, hogy a fedezet arányában max mekkora hitelt vehet
fel az adós. Ezzel megelőzhető a túlzott eladósodás az adós szempontjából és csökkentjük a
bank kockázatát.
Ingatlan/gépjármű HITEL esetén a folyósítható PÉNZÜGYI LÍZING esetén a folyósítható
jelzálog fedezett mellett összeg nem haladhatja meg összeg nem haladhatja meg az
nyújtott az ingatlan/jármű értékének ingatlan/jármű értékének
Ingatlan gépjármű Ingatlan gépjármű
Forint hitel esetén 80% 75% 85% 80%
Euro és Euro alapú 50% 45% 55% 50%
hitel esetén
más deviza és deviza 35% 30% 40% 35%
alapú hitel esetén

Központi hitelinformációs rendszer (KHR): hazai bankok által működtetett adatbázis, ahol a
bankok megosztják egymás között az ügyfeleik adatait, hogy információval lássák el egymást
a hitelbírálat során, így be lehet azonosítani a jó/rossz hitelmúlttal rendelkező ügyfeleket és a
tartozásokat, mulasztásokat. Régen ez volt a Bankközi Adós-és Hitelinformációs Rendszer
(BAR)
2. Technikai Forma szerint

-Hitelkeret: A bank engedélyez egy keretet ügyfele számára, amely keretig az ügyfél
döntése szerint vehet fel pénzt és fizetheti azt vissza a hitelkeret fenntartásának
időtartamán belül.
-Rulírozó hitel: Olyan hitel, melynek keretében a már folyósított kölcsön, annak
visszafizetése esetén, a visszafizetett összeg erejéig a rendelkezésre tartási
időtartamon belül ismételten igénybe vehető. Ez egy elkülönített hitel számlán kerül
nyilvántartásra.
-Áthidaló hitel: A rendkívüli beszerzésekre forrást jelentő, rövid lejáratú hitel. Eszközt
vagy ingatlan finanszírozunk vele, ezek értékesítésekor egy összegben kell
visszafizetni. A vétel és az értékesítés közti időszakot vészeljük át.
- Készenléti hitel: Beruházási hitel esetén. A hitel folyósítása több részletben történik
és a részletek folyósítása feltételekhez között (beruházás pénzügyi ellenőrzése,
hitelcél megvalósulásának ellenőrzése).
 -Eseti hitel: jellemzően 1 és 3 éves. A bank egy elkülönített hitelszámlát nyit, amit
megterhel a hitel összegével, ezzel párhuzamosan pedig ezt az összeget jóváírja az
adós elszámolási betétszámláján, amit felhasználhat a hitelcélnak megfelelően. Egy
összegben a lejáratkor kell törleszteni. Forgóeszköz hitel/ vevőkövetelés céljára.
-Hitelkártya: A pénzintézet által elkülönített hitelkerethez az hozzáférést. Vásárlásra
és készpénzfelvételre használható. THM mértéte maximálisan az alapkamat +39%.
-Cash pool: Nem bankhitel hanem banki szolgáltatás, amely közös számlavezetési
rendszert tesz lehetővé egy cégcsoportok tagvállalatai részére, amin a tagok rövid
távú hitelt nyújtanak egymásnak. A tagok egymást között számolnak el. Ez a
vállalatcsoport számára olcsóbb mint a külső forrás igénybevétele.
3. Lejárat szerint
- Rövidtáv (1 évnél rövidebb)
- Középtáv (1-5 év között)
- Hosszú táv (5 év felett)
4. Tartalma szerint:
-Kötelezettségvállalási hitel: Olyan nem pénzhitelek, melynek folyósítása vmilyen
feltételhez kötött és ahol a bank kötelezettséget vállal arra, hogy az ügyfele helyett fizetést teljesít. A
bank kezességet vállal a hitelre (kauciós hitel). Az ügyfél a hitelintézet nevére szóló váltót állíthat ki
(elfogadvány hitel).
5.Devizanem szerint: Előnye, hogy a külföldi devizának alacsonyabb a kamatrátája hátránya az
árfolyamkockázat. Az adós hitele devizában van nyilvántartva viszont a bank a folyósításkor a devizát
átszámolja forintra. A rendszeres törlesztőrészlet értéke devizában kerül meghatározásra.
Hitelek kamatozása
Kamatperiódus: Azaz időszak, ami alatt a hitel kamatrátája nem változik.
Fix kamatozás: A kamatperiódus megegyezik a futamidővel, azaz végig változatlan nagyságú
kamatráta mellett törleszthetjük a hitelt.
Változó kamatozás: A kamatperiódus kisebb, mint a futamidő, azaz előre meghatározott viszonyítási
alap szerint a kamatráta rendszeres időközönként változhat.
Teljes Hiteldíj mutató (THM): Figyelembe veszi a fogyasztó által a hitelszerződés kapcsán fizetendő
összes költséget (kamatot, díjat, járulékot, adót, hitelhez kapcs. szolgáltatások költségei, pl
értékbecslés, hitelközvetítő díja, biztosítási díj stb). A THM az a kamatráta, ahol a hitel minden
költséget tartalmazó jelentértéke megegyezik a hitelfelvevő számára folyósított összeggel
(hitelfelvételi költségek levonását követően folyósított összeg).
Hitelek törlesztése
Törlesztési típusok:
 egyösszegű
 lineáris: minden időszakban a tőketörlesztés egyenlő, a kamat pedig az év közben fennálló
tőketartozás arányában kerül minden időszakban törlesztésre.
 azonos összegű annuitásos részletfizetés: Minden időszakban egyenlő nagyságú a törlesztő. A
futamidő elején sok kamat kevés tőkefizetés a végén pedig fordítva.
Lízing A lízingtársaság ad forrást az eszköz megvásárlására így az eszköz tulajdonjoga a
lízingtársaságé, de az eszközt használni a lízingbe vevő fogja és ő szedi az eszköz hasznait is. A lízingbe
vevő díjat fizet azért, hogy a lízingtársaság finanszírozza és használatra átadja az eszközt. Fajtái:
Pénzügyi lízing: A lízingbeadó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbe vevő által választott
jószágot, hogy használatát díjfizetés ellenében határozott időtartamra átengedje és egyben
lehetőséget teremt arra, hogy a futamidő lejártával megvegye azt. Különbség a hitellel szemben,
hogy a tulajdonjog itt a lízingtársaságé, míg hitelnél a hitel felvevőé, valamint nemfizetés esetén a
gépet a lízingbe adó jogi eljárás nélkül visszaveheti. Így a hitelezőnek kisebb a kockázata. Típusai:
közvetlen vagy közvetett, bruttó vagy nettó, zártvégű(lejáratkor biztosan átkerül a tulajdonjog a
lízingbe vevőhöz) vagy nyíltvégű(csak a maradványérték megfizetését követően kerül a lízingbe
vevőhöz). A nyílt és zártvégű áfa köteles. A zártnál egyösszegben lízingbevételkor míg a nyíltnál havi
díjakkal részletekben.
Operatív lízing: Rövid lejáratú bérleti szerződés. A társaság egyszerre több partnernek adja a
gépet így nagyobb a kockázat. Nincs a végén megvétel.
Vissz-lízing: Pénzügyi problémákkal küzdő vállalkozások számára. A vállalat a saját
befektetett eszközeit eladja a lízingtársaságnak, majd azonnal bérbeveszi tőle az eladott eszközt.
Allízing: E során a lízingbe vevő a lízingtárgyat a lízingbeadó beleegyezésével egy második
lízingbe vevőnek lízingbe adja.

Faktoring Olyan pénzügyi szolgáltatás, amelyben az áru eladója rövid lejáratú hitel eladásainak
ellenértékét átruházza a faktorra, aki garantálja annak behajtását az adóstól. 180 napnál rövidebb
lejáratú kereskedelmi hitel.(nem vesz benne részt hitelintézet, eladó és vevő közötti halasztott
fizetés). Előnye a likviditás javítása és a kockázat csökkentése.
típusok: Belföldi/export, visszkereset nélküli/visszkeresettel, lejárati/finanszírozási, zártkörű/nem
zártkörű.

Forfetírozás Későbbi időpontban esedékes, többnyire gépek és beruházási termékek

szállításához/beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából adódó közép és hosszúlejáratú
követeléssorozatok visszkereset nélküli (értékesítő nem köteles fizetni a faktorálónak ha a vevő nem
fizet) megvásárlását jelenti.

Fizetési rendszer
A különböző szereplők közötti elszámolásokra vonatkozó szabályokból áll. Serkenthetik vagy gátolják
a reálgazdaság fejlődését a társadalom jólétét.
Fizetési formák:
 készpénzes (pénzösszeg átadása, pénzbefizetés számlára)
 készpénzkímélő fizetés (csekk, váltó, mobilfizetés)
 készpénz nélküli (átutalás=aktív, beszedési megbízás=passzív fizetési mód/inkasszó/
 mobilfizetés (mobilbanki megoldások, mobilon tárolt digitális bankkártya)
formái: mobil pénztárcák, post-paid mobilos fizetés
beszedési megbízás: csoportos (szolgáltató), hatósági átutalási (közhatalmi szerv-nav), határidős
beszedési, egyéb típusú.
Külkereskedelemben alkalmazott fizetési módok: akkreditív (áru és szolgáltatás értékesítés esetén a
bank fizet a vevő helyett majd a vevő később rendezi a tartozását a banknak.és okmányos beszedés.
Készpénzt helyettesít a
-csekk: Bankban beváltható készpénzt helyettesítő fizetési eszköz, melynek kibocsátója arra utasítja a
bankját, hogy meghatározott pénzösszeget a csekk birtokosának fizessen.
-váltó: A kibocsátó kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott időben, megszabott összeget fog
fizetni hitelezőjének. Egyrészt értékpapír egyrészt hiteleszköz.
-bankkártya: Egy olyan, a nemzetközi szabványnak megfelelő (85x54mm-es) műanyag kártya, mellyel
a kártyabirtokos azonosítását követően bankszámlaműveleteket hajthat végre. Típusai:
betéti-,hitel-,terhelési és feltölthető kártya.
Ki vesz részt egy bankkártyás fizetésben-> kártyatulajdonos(kibocsátó hitelintézet),
kártyabirtokos(ügyfél), elfogadóhely, kártyarendszer.
PSD1Megjelenésének oka az elektronikus fizetés elterjedése, a bankok mellett új szereplők
nyújtottak pénzforgalmi szolgáltatást (fintech cégek, technológiai óriások). Jelentősége: annak
felismerése, h a pénzügyi szektor kitágult. főbb pontjai:
Pénzforgalmi szolgáltató forgalmának bevezetése
Transzparens szolgáltatás és díjszabás
SEPA terjedésének gyorsítása

PSD2A pénzügyi szektorban radikális és gyors változások mennek végbe. Az új jelenségek új

szabályozói problémákat vetnek fel, emiatt lépett hatályba a psd2. Ami lényege, az új szereplők
belépésének lehetővé tétele és az új szereplők számára hozzáférés biztosítása számlainformációkhoz.
újítások:
AISP: számlainformációs szolgáltató
PISP: fizetés kezdeményezési szolgáltató
CISP: Kártyalapú fizetési eszközt kibocsátó szolgáltatók
Jelentősége: új, magasabb minőségű szolgáltatás, új szereplők.
Azonnali fizetési rendszer (AFIR): Eseti forintátutalási megbízásokra vonatkozik. 10M ft alatt
legfeljebb 5 mp az utalás. A beérkezést követő jóváírás haladéktalan (15p). 20 mp-n túl teljesülő
megbízásokat vissza kell utasítani.
Fizetési kérelem: Olyan pénzforgalmi megbízás, ahol a kedvezményezett üzenetet küld a fizető
félnek, amivel elindítja a fizetési folyamatot, pénzmozgással nem jár csak tartalmazza az azonnali
átutalási megbízás megadásához szükséges adatokat. A másodlagos számlaazonosító segítségével
számlaszám ismerete nélkül is utalhatunk másik félnek (telefonszám, adószám, email-cím)

Reál eszközök és pénzügyi eszközök

Reáleszközök: Fizikai formát öltött vagyonelemek (föld, épület), új értéket és jövedelmet hoznak
létre.
Pénzügyi eszközök: vagyonnal jövedelemmel kapcsolatos követeléseket testesít meg. Szerepe a
reáleszközök finanszírozása és a kockázatok megosztása. Az értékpapírok a pénzügyi eszközök
részcsoportja, amik kereskedhetőek.
Értékpapírok csoportosítása
-megjelenési forma szerint lehet okirati(fizikailag létezik)/dematerizált(nem anyagiasult)
-lejárat szerint rövid/közép és hosszú távú
-átruházás módja szerint lehet bemutatóra, névre, rendeletre szóló.
-hozam szerint fix vagy változó hozamú
-forgalomképesség szerint nyílt (tőzsdén kereskedhető) zárt (nem tőzsdeképes)
-kibocsátó szerint
-okiratban foglalt jog szerint részesedési/tagsági, hitelviszony, dologi jog, derivatíva
Kötvény: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ahol a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy a
kötvényben megjelölt pénzösszeget és annak kamatát a kötvény tulajdonosának a megjelölt időben
és módon teljesíti. Azért bocsátják ki mert hosszú távú finanszírozást nyújt. Csoportosítása
-megjelenési forma szerint lehet okirati/dematerizált
-lejárat szerint rövid/közép és hosszú távú
-hozam szerint árfolyamnyereség/veszteség és kamat
-forgalomképesség szerint nyílt (tőzsdén kereskedhető) zárt (nem tőzsdeképes)
-kibocsátó szerint: állam, önkormányzat, vállalat, pénzintézet
-okiratban foglalt jog:hitelviszny
-Kötvényben foglalt spec opciók: visszahívható, visszaváltható, átváltható kötvény
-fedezet szerint: biztosítékkal fedezett, nem fedezett, alárendelt
Jellemzői
 névérték: A hitelviszony tőkerésze.
  Lejárat: Az az időpont, amikor a névérték visszafizetésre kerül.
 piaci/elméleti árfolyam: azaz ár amelyen a másodlagos piacon kereskedne/ jövőbeli
pénzáramlások jelenértéke
 prémium par és diszkont: névérték felett kereskedhető a piacon a prémium,
névértéken a par kötvénnyel, a diszkonttal névérték alatt.
 Minősítés: a kötvény kockázatosságát mutatta.
Kamatszelvény (kupon): A kamatszelvény testesíti meg a rendszeres időközönként felmerülő
kamatot, amire a kötvény jogosít. A kötvény lehet kamatszelvény nélküli vagy fix
kamatszelvényes(kamatráta fix) vagy változó(kamatfizetéskor érvényes kamatráta) kamatszelvény
nélküli.
Elemi kötvények: névérték alatt, diszkontáron kerülnek forgalomba, nem kamatot fizetnek hanem a
névértéküket fizetik ki, így a különbözet lesz a nyereség.
Kötvények kockázatai: piaci (változik a kamat), likviditási (el tudjuk e adni), fizetésképtelenségi
kockázat
Állampapírok: Állam által kibocsátott kötvények, mellyel lényegében hitelt nyújtunk az államnak.
Forgalmazója az államadósság kezelő központ (ÁKK Zrt.). Fajtái: Magyar államkötvény (1 évnél
hosszabb) diszkont kincstárjegy (1 évnél rövidebb). Hozama az állampapír kamata, ami adómentes.
Kötvények nettó árfolyama: Ha a jelen időpont éppen a kamatfizetést követő nap.
bruttó árfolyam: nettó árfolyam + felhalmozott kamat.
Jelzáloglevél: Kizárólag jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, névre szóló, átruházható, többszörös
fedezettel bíró, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Nagyon biztonságos. Hasonló a kötvényekhez
de ezek mögött volt fedezet.
Részvény: Tagsági és vagyoni jogok illetik meg tulajdonosát. Véglegesen a vállalkozásnak adott pénz.
Az értékpapír tulajdonosai részesedést szereznek a vállalkozásban. A kibocsátó nem vállal
kötelezettséget a befektetőknek. A vállalkozás csődje esetén az ilyen értékpapírok tulajdonosainak
követelései hátrasorolódnak. Nincs lejárati ideje, tulajdonjogot testesít meg, korlátozott felelősség,
hozama változó (árfolyamnyereség, osztalék).
ZRT (Zártkörűen működő részvénytársaság): Az alapítók adják össze az alaptőkét, a részvényeket
nyilvánosan nem hozzák forgalomba.
NYRT(Nyilvánosan működő részvénytársaság): Nyilvános eljárással történő alapítás esetében az
alapítók nyilvános ajánlatot tesznek a piaci befektetők számáram a részvények megvásárlására.
Vételi árfolyam (bid) amennyiben birtokoljuk az ÉP-t ezen az áron adhatjuk el=ezen az áron
hajlandóak megvenni az ÉP-t.
Eladási árfolyam (ask) amennyiben meg szeretnénk vásárolni az ÉP-t, ezen az áron tehetjük
meg=ezen az áron hajlandóak eladni az ÉP-t.
Piaci kapitalizáció: A vállalkozás kibocsátott részvényeinek piaci értéke.
Részvények típusai:
 Törzsrészvények: osztalékra, szavazásra jogosít, másodlagos piacon kereskedhető
 Elsőbbségi részvény: osztalék elsőbbségi v. szavazatelsőbbségi v. likvidációs hányadhoz
fűződő.
 Dolgozói részvény: dolgozó v nyugdíjas juthat hozzá ingyenesen v kedvezményesen.
 Kamatozó részvény: tulajdonoság akk is kamat illeti ha a vállalkozás nem ért el nyereséget.
 Visszaváltható részvény
 Opciós utalvány
Osztalék: A részvényeseket megillető, az eredményből kifizetett pénzáram. Közgyűlés dönt, hogy
mennyi osztalékot fizet. Adózott eredményből v az előző évek eredménytartalékából fizetendő.
Befektetési alap: Alapkezelőre bízzák a befektetők a pénzt, aki több típusú értékpapírt vásárol,
amivel érvényesül a diverzifikáció kockázatcsökkentő hatása. Az alapkezelő előre közli a befektetővel,
h milyen kockázatú értékpapírokba fektet. A befektető és az alapkezelő részesül a
hozamokból/veszteségekből. A tőkéért cserébe befektetési jegyet kapnak a befektetők, ami igazolja a
befektetési alapok résztulajdonát. Ezek lehetnek Nyíltvégűek (nincs futamidő)/zártvégűek (van)