A pénz története:

-őskor: árucsere

-ókor első fele: árupénz

-ókor második fele: fémpénz (arany)

-19. század: bankjegy, pénzérme

-20. század: bankkártya, bankszámla

-21. század: internetes / telefonos vásárlás

A pénz értéke a közmegegyezésen alapul.

típusai: készpénz, számlapénz (bankszámlákon lévő pénz)

Monetáris unió: közös pénzzel rendelkező gazdasági integráció

Nagyhatalmak pénznemei:

Európa nagy része: euró

Nagy-Britannia: font

USA: dollár

Japán: jen

Kína: jüan

Oroszország: rubel

A pénzügyi terv egy adott időszakra tartalmazza a bevételeket és kiadásokat.

megtakarítás keletkezik kölcsönnel vagy hitellel tudjuk

fedezni a különbségeket

Hitel: a pénzhez jutás szerződésben rögzített lehetősége. Ha ezt igénybe vesszük, pénzhez jutunk;
ekkor kölcsönt veszünk fel.

Kamat: mikor a kölcsön összegénél többet kell visszafizetni

Kamatláb: a kamat mértéke általában a felvett összeg százalékában kifejezve

Devizahitel: az a hitel, amit nem az adott ország pénznemében veszünk fel

Vállalkozások pénzügyei:

célja a profit termelés

Működőtőke: termelésbe, szolgáltatásba áramló pénzbefektetés

A vállalkozások finanszírozása:

- értékpapírkibocsátás (részvény, kötvény)

- a tulajdonosok saját forrása
- bankhitel
- visszaforgatott profit

Jogi és szervezeti formák:

- egyéni vállalkozó
- BT. – betéti társaság (legalább két ember, beltag és kültag)
- KFT. – korlátolt felelősségű társaság (3 milliós alaptőke, általában többen, mindenki annyi
pénzzel felel amennyit beletett, és annyak arányában is részesül a nyereségből)
- Részvénytársaság (a részvények értéke a kereslet-kínálat függvényében változik
 NyRT – nyíltkörű
 ZRT – zártkörű

Értéktőzsde – értékpapír piac (részvényeket lehet venni és eladni)

Értékpapír: sajátos okirat amely tulajdonjogot vagy hitelviszonyt testesít meg

Tőke áramlik a vállalatok és gazdasági szereplők között.

A kockázat és a hozam általában egyenesen arányos: nagy kockázat – nagy bukás

Államháztartás költségvetése:

-bevételek: adók, külföldi támogatások, vám

- kiadások: infrastruktúra fizetése (technológiai fejlettség: pl. közvilágítás), közintézmények

fenntartása, közszolgáltatások

állami támogatások: CSOK, 13. havi nyugdíj

deficit: költségvetési hiány (ha a bevétel kisebb, mint a kiadás)

szufficit: költségvetési többlet (ha a bevétel nagyobb, mint a kiadás)

Az állam deficites helyzetben hitelért fordulhat a lakossághoz (kötvény kibocsátás), vállalatokhoz,

pénzintézetekhez, nemzetközi szervezetekhez (IMF – nemzetközi világbank)

GDP-hez viszonyítva szokták megadni

Adótípusok:

- ÁFA – általános forgalmi adó (minden termék és szolgáltatás árában benne van)
- SZJA – személyi jövedelemadó (munkabér után)
- Iparűzési adó – vállalkozás bevétele után
A globalizáció hatása a világ pénzpiacára:

A pénz áramlása technológiailag egyszerűbbé, gyorsabbá vált. (kártyás fizetás, átváltás)

Államok egyre kevésbé akadályozzák a pénzáramlást (mivel a valuták egymásra szabadon

átválthatók)  nemzetközi irányítás ás szabályozás szükséges (bankok közötti egyezmények stb.)

nemzetközi pénzügyi szervezetek létrejötte (IMF- világbank: 1944 Washington)

A pénzintézetek nemzetközi szereplővé nőttek (pl. OTP nem csak országon belül működik)

IMF világbank (nemzetközi pénzügyi valutaalap) 1944 Washington

-nemzetközi pénzügyi stabilitás biztosítása

- beruházások hitelezése (valamilyen maradandó dolog létrehozására adnak hitelt pl.

autópálya, szálloda, stb.)

célja a gazdasági válságok kezelése (ha egy ország eladósodik akkor támogatást nyújt neki)

tevékenységét folyamatos kritikák érik (pl. klímavédelmi szervezet: mindenki külön repülővel ment
környezetvédelmi megbeszélésre)