09.13.

Pénzügyi jog I. tk!

filantróp kockázati tőkebefektetések: hogyan kapcsolódik a PÜJhöz?

miről szól a tanulmány? SOCIAL FINANCE (szociális pénzügy) befektetési stratégiákban egyre hangsúlyosabb szerepbe
kerülnek a szociális, társadalmi törekvések
PL -> nagyobb hangsúly a menedzsment összetételén (képes-e nemcsak a rövidtávú üzleti célokban, hanem hosszabbtávon,
átfogóbban gondolkodni)
 TEHÁT: social finance lényege, hogy nemcsak a pénzügyi megtérülést veszi figyelembe egy befektető, hanem a pénzügyi
és társadalmi hozamokat is!

social finance  SRI (socially responsible investments) – társadalmilag felelősségteljes befektetések:

távolibb előzmény: 17. sz.-ban vallási vezetők elutasították azon befektetéseket, amik morális szempontból
megkérdőjelezhetők voltak
közelebbi előzmény: szociális mikrohitelezés = kis összegű, fedezet nélküli hitelek adása rászorulóknak (’70-s évek)
közvetlen előzmény: 2008-s gazdasági válság -> tömeges elszegényedés miatt a társadalmi fókuszú pénzügyi szolgáltatások
és befektetések előtérbe kerültek!

ENSZ fenntartható fejlődést célul kitűző dokumentuma (2015) alapján a következő befektetői csoportok különíthetők el:
1) fenntartható pénzügy zéró: befektető csak a pénzügyi profitot veszi figyelembe

2) fenntartható pénzügy első szintje: befektető célja a profitmaximalizálás DE a nemkívánatos befektetéseket elkerülik – pl
gyermekfoglalkoztatást

3) második szint: társadalmi környezeti hatások hangsúlyosabb szerepben vannak: piaci szereplők internalizálják az
externális hatásokat, ESG (environmental, social governance) tényezőket figyelembe veszik - pl úgy fogják fel, hogy
csorbítaná a vállalat imidzsét egy környezetszennyező beruházás

4) harmadik szint: társadalmi hozam > pénzügyi hozam

nemcska ROI (return on investment) hanem SROI (social return on investment) is szerepet játszik a döntéshozatalban,
hajlandók pénzügyi hozamot feláldozni a társadalmi hozamért

erre példa pl a TÁRSADALMMI BEFEKTETÉSEK, HATÁSBEFEKTETÉSEK viszonylag új, 2007 óta létező eszköze: társadalmi
hatásbefektetés = olyan befektetés, ami pénzügyi hozam mellett társadalmi vagy környezeti hozamot is eredményez
PL olyan befektetések tartoznak ide amik alapvetően inkább állami feladatokat érintenek, pl hajléktalanság felszámolása,
siker esetén van hozam, kudarc esetén veszteség
ezt a harmadik szinten befektetők kb 1%-a éri el, de egyre népszerűbb

FILANTRÓP KOCKÁZATI TŐKE: hatásbefektetésnél annál több, hogy nemcsak pénzbeli hozzájárulást jelent valamilyen
társadalmilag kívánatos célhoz, hanem szolgáltatásokat is biztosít; elköteleződést jelent a célvállalat stratégiájában, akár
annak alakításában való részvételt is.

tanulmány maradéka: hatásbefektetők és filantrók kockázati tőkealapok befektetési döntéshozatala miben különbözik a
hagyományos befektetőktől?

társadalmi hozam mérésének módszere

 Dolgok
o PÉNZÜGYI RENDSZER 3 OLDALA: fiskális rendszer, monetáris rendszer, pénzügyi piac
 Fiskális rendszer: 47 ezer milliárd forint az éves magyar gdp – ennek kb 35%-
át vonja el az állam, redisztribúció céljából (skandináv államokban kb 50%
körül)
 adó beszedése és elköltése a fiskális rendszer két oldala
 elköltés hatékonyságát segíti: költségvetési jog
 közbevételként beszedett forrást mire lehet elkölteni?
 Monetáris rendszer – felelőse a jegybank, az folytat monetáris politikát
 pénzügyi piac – kereskedelmi bankok és vállalkozások piaca
o kevesebb termelés, kevesebb turizmus (covid) -> kevesebb adóbevétel (dinamikus
szám) -> költségvetési kiadásokra kevesebb pénz (statikus szám)
 kormányzatnak a dinamikus szám és a statikus szám közti feszültséget kell
feloldania  mit tud tenni az állam? (hitelfelvétel, kötvénykibocsátás,)
adóemelés
 ADÓEMELÉS: liz truss vs ellenzék vitája extraprofitadóról: befektetések
ösztönzése vs óriási profit redisztribúciója
+
szociális intézkedést mi finanszírozza? közvetlen adó (extraprofitadó) vs
gazdasági növekedés a kevesebb adó miatt
 Mo. társasági adó 9% szja 15% - határozottan a nyitott és tőkeigényes
gazdaságokra jellemző adópolitikát választotta, alacsony adók, befektetés-
beruházásösztönzés, jó infrastruktúra, jó közlekedés, olcsó munkaerő
o Korrupció – kb: köztisztviselő e pozíciójával visszaélve költségvetést károsítja /
tisztességtelen haszonszerzés
 állami bevétel csökkenését, állami kiadás növekedését eredményezi;
torzítja a beruházási stratégiát
 számos ok: igazságtalan jövedelemelosztás, közpolitika, szegénység,
kereskedelmi korlátozások, alacsony bérek, szűkös erőforrások, stb
 korrupció mérése: nehéz, korrupció érzékelésének mérése inkább
 KÖZGÁZ SZEMPONTBÓL: KORRUPCIÓ -> HATÉKONYTALAN PÉNZKÖLTÉS
o ESG
 pénzügyi stabilitásra kedvező hatása van (?)  ha bank ilyen szempontokat
figyelembe vevő vállalatoknak ad hitelt, akkor az jobban megtérül, mert a
fenntarthatóságot, hosszú távot figyelembe vevő vállalkozások inkább fognak
tudni fizetni i guess  lényeg: fenntarthatóság is szempont a
hitelodaítélésnél – erre vannak mutatók
 egyre népszerűbb

o pénzügyi kultúra – tökéletesen informált fogyasztó nincs -> OECD pénzügyi

tudatosság fejlesztésére vonatkozó stratégia
 Mo. pénzügyi kultúra: államszocializmus miatt nincs lehetőség a
vagyonfelhalmozásra + nyugati minták, igény a fogyasztásra ->
rendszerváltás: fogyasztói éhség uralkodott el, ez a szemlélet is hozzájárult a
devizahiteles válságról: bankok fenn akarták tartani a magas kibocsátási
szintüket (sok hitel, sok kamat), másrészt emberek nem érzékelték a
veszélyét az eladósodásnak -> mo.: 3 millió ember érintett
  kívánatos lenne a hosszú távú vagyonfelhalmozás – ami
államszocializmusban kizárt volt, de polgári társadalomban ez jó lenne
 Hollandiában az állampolgárok 60%-a tőkejövedelemből él, Mo-n 95% áruba
adja a munkaerejét + holland tőkejövedelemből élő ugyanúgy él mint aki
munkából, nincs kérkedés, stb
o rendszeres vagyonadó bevezetése melletti érvek (szociálisan érzékeny nyugati
szerzőtől) (pl ingatlan, öröklés, ajándék adója évente)
 probléma: vagyonadó is csak jövedelemből teljesíthető (vagy eladása a
vagyonnak, de ez nem ok)
 angliában van ingatlanadó: előfeltétel: INY-ben felépítettek egy
ingatlanértéknyilvántartást is! iny-ben benne van az ingatlan értéke is! ’90-s
években csinálták meg. később környezeti károkat is rájegyzik tulajdoni
lapokat, pl azbeszt van benne
 enélkül nem lehet ingatlant adóztatni
 m2 alapján túl sok kérdés és igazságtalanság
 érték alapján kívánatosabb lenne
 2000-s években volt ilyen törvény Mo-n de nem lépett hatályba, AB arra
hivatkozva semmisítette meg hogy bizonytalan az adóalap – nem tudni
mennyi az érték?

KÖVI HF:

stabilitási törvény -> közpénzügyekről szóló fejezet (sarkalatos) -> vége felé: adójogi rendelkezések
visszaható tilalmával kapcsolatos rendelkezések

KÉRDÉS: mennyiben különbözik ez a BJ visszaható hatály tilalomtól?