1.

A büntetőeljárás menete,
áttekintés
1

DR. CSONTOS LAURA LL.M.

LAURA.CSONTOS@BOJKOLAWOFFICE.HU
2021.09.13.
ELTE ÁJK
• 1) Bemutatkozás

• 2) Be I. szeminárium és előadás

• 3) Követelmények (ZH, szeminárium), tananyag (tankönyv, törvény)

• 4) Vizsga (online)

• 5) Egyebek

Kérdés esetén: csak e-mail (laura.csontos@bojkolawoffice.hu).

Honlap: https://www.ajk.elte.hu/content/bunteto-eljarasjogi-es-buntetes-
vegrehajtasi-jogi-tanszek.t.1360 (Tansegédlet!)
TDK: https://www.facebook.com/bebvtdk/.

2
 Be. meghatározása
3

• „A büntető eljárás a törvény által

feljogosított hatóságok és más személyek
cselekményeinek sora, amely arra irányul,
hogy megállapítsák, történt-e
bűncselekmény, ki az elkövetője, és hogy reá
a büntetőjogot alkalmazzák.” /Király Tibor/

• Büntető jogviszony: bcs. elkövetésével jön

létre, absztrakt jogviszony, az államnak keletkezik
büntető igénye
 Be. menete
4

• Bcs-t elkövető személy bj-i felelősségre vonása felőli döntés

• Statikus és dinamikus rész

• MEGINDÍTÁS:
- az eljárás tudomásszerzéssel indul (büntető igény keletkezik)
- tudomásszerzés:
1) hivatali vagy 2) feljelentés
- gyanú: tényekkel alátámasztott valószínűsége annak, hogy bcs.
történt
- feljelentés: célirányos -> tényeknek a büntető hatóság
tudomására hozása azzal a céllal, hogy be. induljon.
 Két nagyobb szakasz
5

1. Előkészítő és nyomozati szak

2. Bírósági szak

Büntetőeljárás megindul = előkészítő eljárás megindul

1. Szerv hivatalból tudomására jutott

információ alapján
2. Feljelentés elutasítását követően a
feljelentésben foglalt információ
alapján
3. Titkos információgyűjtés
eredményeként
4. (Feljelentés esetén nyomozás, Be. 375. § (1))
 Előkészítő eljárás
6

-II) ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS:

1) Hivatalból tudomására jutott információ alapján (nyomozás vagy
előkészítő eljárás) – 340. § (3) a
2) Feljelentés elutasítását követően – 340. § (3) b)
3) Titkos információgyűjtés eredményeként – 340. § (3) c

Cél: annak megállapítása, hogy BCS. gyanúja fennáll-e. (340.§ (1))

Előkészítő eljárás akkor folytatható, ha a rendelkezésre álló adatok

alapján BCS. gyanúja nem állapítható meg és megalapozottan
feltehető, hogy az előkészítő eljárás alapján el lehet dönteni, hogy a
BCS. gyanúja fennáll-e. (340. § (2))

Ha a beszerzett adatok alapján a gyanú megállapítható, a nyomozást

el kell rendelni VAGY megszüntetés (pl. gyanú nem áll fenn)
 Nyomozás
7

• A BE. dinamikus része a nyomozással kezdődik

• Cél: a vád megalapozottságáról való döntés
• 348. §: A BE. - ha e törvény eltérően nem rendelkezik –
nyomozással kezdődik.

FELDERÍTÉS 1. kihallgatás VIZSGÁLAT

Megalapozott Ü. dönt a
gyanúhoz gyanúsítottal
szükséges szemben
felderítés folyamatban
(BCS., személy, lévő NY.
biz.eszközök) befejezéséről.
 Feljelentés
8

• Meghatározott vagy ismeretlen személy ellen,

• valamely BCS. gyanújára vonatkozó,
• konkrét adatot tartalmazó,
• formához nem kötött közlés,
• nyomozóhatóságnál vagy ügyésznél,
• cél: eljárás induljon.

375. § (1) – A nyomozás feljelentésre vagy hivatalból indul meg.

3 munkanap (Be. 379.§)

- Nyomozás elrendelése (Be. 379. §)

- Kiegészítés (Be. 380. §)
- Elutasítás (Be. 381. §)
- Áttétel (Be. 379. § (1)).
 Magánindítvány
9

magánváddal

Be. 378. § - magánindítványra üldözendő BCS-ek esetén csak a

jogosult indítványára indítható meg vagy folytatható le az eljárás.

Magánindítványnak kell tekinteni: a magánindítvány

előterjesztésére jogosult feljelentését és bármely olyan
nyilatkozatát, amely szerint az elkövető BJ-i felelősségre
vonását kívánja

+ speciális feljelentési
jog
(pl. hamis tanúzás,
bírósági szak)
 Nyomozás megindulása
10

Határozattal vagy reál aktussal (eljárási cselekménnyel, pl. tettenérés

– őrizetbe vétel, azonnali helyszíni szemle egy talált hullával)

1) Felderítés (gyanútól a megalapozott gyanúig (1.kihallgatás), pl. NYH.

becsenget, hogy van-e kamerafelvétel az utcáról, tanúkat keresnek)

2) Vizsgálat (megalapozott gyanútól a vádemelésig, pl.: irodai munka,

tanúkihallgatások)

Megalapozott gyanú,
Gyanú 1. kihallgatás Vádemelés
 Leplezett eszközök
11

Nyomozás során az ügyészség és a nyomozóhatóság leplezett eszközt

alkalmazhat

Cél: BCS. felderítése, bizonyítása, folyamatban lévő BCS megszakítása,

BCS-ből származó vagyon felderítése, visszaszerzése stb.

Leplezett eszközök egy részéhez kell bírói engedély (pl. magánlakás)

 Bizonyítás (Be. V. rész)
12

Bizonyítás eszközei Bizonyítási cselekmény

(XXIX-XXXIII. Fejezet) (különösen, XXXIV. F.)

Tanúvallomás Szemle
Terhelt vallomása Helyszíni kihallgatás
Szakvélemény Bizonyítási kísérlet
Pártfogó felügyelői Felismerésre
vélemény bemutatás
Tárgyi bizonyítási Szembesítés
eszköz Műszeres
Elektronikus adat vallomásellenőrzés
Kényszerintézkedések
13

Olyan joghátrányt okozó BE-i cselekmények,

amelyek a BE. „sikerének” biztosítása
érdekében az alkotmányos alapjogokat
korlátozzák (pl. letartóztatás)

eljárási szankcióval vagy

az eljárás rendjét
biztosító eszközökkel
 Vizsgálat végén
14

- (Felderítés végén: addigi ügyirat megküldése az ügyészségnek)

- Gyanúsított kihallgatása után az ügyirat alapján az Ü. megvizsgálja,

hogy az ügyben van-e helye pl. egyezség kezdeményezésének,
ügyészségi intézkedésnek, közvetítői eljárásnak (felfüggesztés), f.ü.f.-
nek, vádemelésnek stb.
 Vádemelés
15

Az ügyészség a vádiratnak a
bírósághoz való benyújtásával
emel vádat

(nincs jogorvoslat)
 Tárgyalás előkészítése (13. rész)
16

A bíróság az ügyiratok bírósághoz érkezését követő 1 hónapon

belül megvizsgálja, hogy szükséges-e, illetve lehetséges-e
- az ügy áttétele (nincs hatásköre, illetékessége),
- ügyek egyesítése, elkülönítése,
- eljárás felfüggesztése, megszüntetése
- vádirat hiányosságainak pótlása,
- kényszerintézkedés,
- eltérő minősítés stb.

VÁDIRAT KÖZLÉSE: bíróság legkésőbb az ügyiratok

bírósághoz érkezésétől számított 1 hónap elteltekor kézbesíti a
vádiratot a vádlottaknak és a védőnek
 Előkészítő ülés
17

A vádemelés után a tárgyalás előkészítése érdekében tartott

nyilvános ülés, amelyen a vádlott és a védő a tárgyalást
megelőzően kifejtheti a váddal kapcsolatos álláspontját.
(Indítványok!)

A bíróság a vádirat kézbesítésétől számított 3 hónapon belül

előkészítő ülést tart.
 1. fokú tárgyalás
18

- Eljárhat JB, TVSz.

- Egyesbíró v. tanács elnöke nyitja meg a vád tárgyának megjelölésével
- Kioktatja a hallgatóságot a rendzavarásról, számbaveszi a megjelenteket...
(14. rész, 514. §-tól)
- Bizonyítási eljárás (vádlott kihallgatása, tanúk kihallgatása, szakértő
meghallgatása, iratok lényegének ismertetése, felvételek, bírói szemle,
bizonyítás felvétele)
- Bizonyítástól függően: eljárás felfüggesztése, áttétel, egyesítés, elkülönítés, vád
módosítása, ejtése
- Bizonyítási eljárás befejezése után következnek a perbeszédek és
felszólalások
 Határozat
19

Végzés Ítélet

felmentő bűnösséget megállapító

Bíróság átadja a rendelkező részt és

nyilatkoztatja a jelen lévő fellebbezésre
jogosultakat
 Fellebbezés
20

Nyilatkozatok:

1) Tudomásul veszi
2) Fellebbezést jelent be
3) 3 nap gondolkodási időt kér

(Kényszerintézkedésről való döntés, ha kell!)

Ezt követően az egyesbíró vagy a tanács elnöke berekeszti a tárgyalást.

 Másodfok
21

- Alapja: az elsőfokú bíróság határozata ellen bejelentett fellebbezés.

- (Fellebbezés elutasítása: törvényben kizárt, arra nem jogosulttól származó,
elkésett.)

A fellebbezés elintézésének előkészítése:

- tanács elnöke intézkedik pl. hiánypótlásról, kézbesítésről stb. (pl. vádlottnak,
védőnek)
- az ügyiratok érkezésétől számított 2 hónapon belül a fellebbezés elbírálására
tanácsülést, nyilvános ülést vagy tárgyalást tűz ki.

Bizonyítást rendelhet el.

Fellebbezés terjedelme (590. §)

- Alapelv: teljes revízió, az ítélet és a bírósági eljárás felülbírálata

Tényálláshoz kötöttség: elsőfokú bír. tényállására alapozza döntését, kivéve ha

az megalapozatlan (bizonyítás!)
 Másodfok döntései
22

Megváltoztat
Hatályon kívül
Helybenhagy (reformatóriku
helyez és...
s jogkör)

...új eljárásra
...megszünteti az
utasít (pl. kizárt
eljárást (pl. halál,
bíró, kasszatórius
ref.jogkör)
jogkör)
 Fellebbezés
23

Ha ellentétes a két döntés!

Pl. 1.fokon a vádlottat elítélik, 2.fokon viszont felmentik
Nem ellentétes: pl. súlyosítás, enyhítés.
 Harmadfok
24

Arra alapítja a tényállást, ami alapján a 2.fok meghozta az ítéletét, kivéve

ha megalapozatlan a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés
tekintetében

Nincs bizonyítás

Felülbírálat terjedelme: 1. és 2.fokú eljárás + fellebbezéssel sérelmezett

döntés és annak összefüggései

Döntések: helybenhagyás, megváltoztatás, hatályon kívül helyezés- és

megszüntetés vagy új eljárásra kötelezés

• Fellebbezés
• Megismételt eljárás
Rendkívüli jogorvoslatok (6)
25

1) Perújítás (pl. új bizonyíték)

2) Felülvizsgálat (pl. anyagi jsz. megsértése)
3) Alkotmány jogi panasz esetén eljárás
4) Jogorvoslat a törvényesség érdekében
5) Jogegységi eljárás
6) Egyszerűsített felülvizsgálat
Külön, különleges és kapcsolódó eljárások
26

Külön (példák):
- Fiatalkorúak
- Katonai
- Bíróság elé állítás
- Egyezség

Különleges (példák)
- Összbüntetés
- Részletfizetés engedélyezése

Kapcsolódó, egyéb (példák):

- Kártalanítás
- Kegyelem
Köszönöm a figyelmet!

27
2. A büntetőeljárás alapelvei
1

OFFICIALITÁS, LEGALITÁS ÉS OPPORTUNITÁS

A BE. HATÁLYOS ALAPELVEI

DR. CSONTOS LAURA LL.M.

LAURA.CSONTOS@BOJKOLAWOFFICE.HU
2021.09.27.
 Óravázlat
2

1. Fogalom
2. Alapelvek – általánosságban
3. Osztályozások
4. A Be. hatályos alapelvei
5. Legalitás, officialitás, opportunitás és ezek összefüggései
6. Tisztességes eljárás (jogesetek)
 1) Fogalom
3

„A büntetőeljárási jogban olyan általános

tartalmú normák, amelyek jellemzik és
meghatározzák a büntetőeljárás rendszerét,
működését, az eljárásban részt vevők jogainak és
kötelességeinek lényeges elemeit, és arra
szolgálnak, hogy irányítsák az egész büntető
igazságszolgáltatás működését.”
(Király Tibor)
Norma
Jogi-politikai követelmény (XIX.sz.)
 2) Alapelvek - általánosságban
4

A büntetőeljárás rendszere
1998. évi Be.
Alaptörvény
Nemzetközi jog
EU (Strasbourg)
Garanciák
Érvényesülés
Szükségesség
 3) Osztályozás
5

I) Általános jogelvek és speciális, be-i elvek

(Pl. jogegyenlőség)

II) Jogforrás szerint: Alaptörvényben (is) feltüntetett és szűkebb be-i elvek

(III., IV., XV.,XXIV.,XXVIII. cikkek, 25-29.cikkek) pl. tisztességes eljárás – XXVIII.cikk (1)-(3)

III) Szervezeti és működési alapelvek

(Pl. bírói függetlenség) (Pl. védelem)

 3) Osztályozás
6

Az egész be-ben érvényesülő Csak a bírósági szakban

alapelvek érvényesülő alapelvek
• ártatlanság vélelme (1.§)
• az ítélkezés alapja és a vádhoz
• alapvető jogok védelme (2.§)
kötöttség (6.§)
• védelem elve (3. §)
• a bizonyítási teher (7. § (1)-(2) bek.)
• a be. alapja és akadályai (4.§)
• in dubio pro reo (7. § (4) bek.)
• eljárási feladatok megoszlása (5.§)
• bizonyítékok szabad értékelése (167.§)
• önvád tilalma (7.§ (3) bek.)
• tárgyalás nyilvánossága (436.§)
• bj-i felelősség önálló elbírálásnak elve (7. §
(5) bek.)
• be. nyelve és a nyelvhasználat joga (8.§)
 7

4) Be hatályos
alapelvei, I. fejezet: „Alapvető rendelkezések” (1-9.§)

katalógus: Jat.
-- ártatlanság vélelme Fair eljárás - preambulum
-- alapvető jogok védelme
2. § alapvető jogok védelme
-- vádelv
(1) A büntetőeljárásban tiszteletben kell tartani mindenkinek
-- védelemhez való jog
az emberi méltóságát.
-- hivatalból való eljárás

-- a Be. akadályai (ne bis in idem) (2) A büntetőeljárásban mindenki számára biztosítani kell a
-- funkciómegosztás szabadsághoz és személyi biztonsághoz fűződő jogot.
-- bj-i felelősség önálló elbírálása
(3) A büntetőeljárásban alapvető jogot korlátozni csak az e
-- vádhoz kötöttség
törvény szerinti eljárásban, az e törvényben meghatározott
-- bizonyítási teher, in dubio pro
reo okból, módon és mértékben lehet, feltéve, hogy az elérni
-- anyanyelv kívánt cél kisebb korlátozással járó más eljárási cselekmény
-- hatály. vagy intézkedés útján nem biztosítható.
 1. § Ártatlanság vélelme
8

1. § Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a

bíróság jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja.

7. § (1)
7. § (4) Jogok jóhiszemű
A vád bizonyítása
Kétséget kizáróan… gyakorlása
a vádlót terheli.
„In dubio pro reo” „Praesumptio boni viri”
„Onus probandi”

- Ártatlanság vélelme megdönthető!

 3. § Védelem joga
9
3. § (1) A terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony védelemhez. –
Hatékony védelemhez való jog

(2) A terheltnek joga van ahhoz, hogy személyesen védekezzen, és ahhoz is, hogy a védelem
ellátására védő közreműködését vegye igénybe. – Személyes védekezéshez való jog

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az e törvényben meghatározottak szerint védőt

biztosít a terhelt számára. – (Fakultatív/kötelező) védelemhez való jog

(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles megfelelő időt és körülményeket

biztosítani a védelemre való felkészüléshez. – Felkészülési időhöz való jog

(5) A terheltnek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzen. – Szabadlábon való
védekezéshez való jog (főszabály)
(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles a terheltet mentő és a büntetőjogi
felelősségét enyhítő körülményeket hivatalból figyelembe venni. – Materiális védelem
 4. § A Be. alapja és akadályai
10

Ítélt dolog (res iudicata) -> Be. 4. § (3)-(5) és (7): Be. nem indítható
vagy a megindult be. meg kell szüntetni, ha a terhelt cselekményét már
jogerősen elbírálták (kivételek: rendkívüli jogorvoslatok, egyes különleges
eljárások)
Ne bis in idem (kétszeres elbírálás tilalma)
• ha a cselekmény több bcs-t valósít meg, viszont a bíróság nem a vádirati
tényállás alapján megállapítható összes bűncselekmény miatt állapítja meg
a terhelt bűnösségét
• ha szabálysértésben megállapították a felelősségét (jogerős)
• ha EU másik tagállamában már sor került az elbírálásra (kivételek)
 5. § Az eljárási feladatok megoszlása
6. § Az ítélkezés alapja és vádhoz kötöttség
11

Vádelv (tettazonosság), az eljárási feladatok megoszlása és a kontradiktórius

eljárás elve -> rendszer! (alternatíva: nyomozóelv)

5. § A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés elkülönül.

6. § (1) A bíróság vád alapján ítélkezik.

(2) A bíróságnak a vádról döntenie kell, a vádon túl nem terjeszkedhet.
(3) A bíróság csak a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről dönthet és
csak olyan cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz.
 7. § A bizonyítás alapvetései
12

7. § (1) A vád bizonyítására a vádló köteles. – bizonyítási teher (kötelezettség)

-> (2) A terhelt nem kötelezhető az ártatlanságának bizonyítására.

-> (3) A büntetőeljárásban senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen
vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson. – önvád tilalma
-> (4) A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. – in dubio
pro reo

(5) A büntetőjogi felelősség elbírálása önálló, tehát a hatóságot nem kötik más eljárásokban
hozott döntések (pl. közig, fegyelmi stb.)
 8. § A be. nyelve és a nyelvhasználat joga
13

8. § (1) A büntetőeljárás nyelve a magyar. A Magyarországon élő, törvényben

elismert nemzetiségek tagjai a büntetőeljárásban a nemzetiségi anyanyelvüket
használhatják.
(2) Senkit nem érhet hátrány amiatt, hogy a magyar nyelvet nem ismeri.
(3) A büntetőeljárásban mindenki jogosult az anyanyelvét használni.
(4) A büntetőeljárásban a hallássérült, illetve a siketvak személy jogosult jelnyelvet
használni.
 5) Legalitás és officialitás
14

Legalitás (=törvényesség) Officialitás (=elj. megindítása

és hiv-bóli lefolytatása)

Bűncselekményeket
az erre hivatott szervek
derítsék fel
+ ez a tevékenység
Büntetörvények alk. a hatóságok
biztosítása feladata

+ kivételek (pl. kegyelem) + kivételek (pl. magánindítvány)

 5) Opportunitás
(a legalitás ellentéte)
15

- H A S Z O N E LV ( C É L S Z E R Ű S É G I O K O K )

- LEGALITÁS MELLŐZÉSE

- B J - I F E L E L Ő S S É G R E V O N Á S A T V- B E N

M E G H AT Á R O Z O T T E S E T E K B E N
ELKERÜLHETŐ

-P L . : F. Ü . F. , M E D I Á C I Ó , N Y O M O Z Á S I A L K U
 6) Tisztességes eljárás
16

Fair eljárás (EJEE, 6.cikk, egyetemes alapelv!)

„Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott

független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és
ésszerű időn belül tárgyalja és hozzon határozatot polgári jogi jogai
és kötelezettségei tárgyában. Az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni,
a tárgyalóterembe való belépést azonban meg lehet tiltani a
sajtónak és a közönségnek a tárgyalás teljes időtartamára vagy egy
részére annyiban, amennyiben egy demokratikus társadalomban ez
az erkölcsök, a közrend, illetőleg a nemzetbiztonság érdekében
szükséges, ha e korlátozás kiskorúak érdekei, vagy az eljárásban
résztvevő felek magánéletének védelme szempontjából szükséges,
illetőleg annyiban, amennyiben ezt a bíróság feltétlenül
szükségesnek tartja, mert úgy ítéli meg, hogy az adott ügyben olyan
különleges körülmények állnak fenn, melyek folytán a nyilvánosság
az igazságszolgáltatás érdekeit veszélyeztetné.” JOGESETEK
 3. Hatáskör, illetékesség és kizárás szabályai.
Általános eljárási szabályok, határidő, határnap,
idézés, igazolás. Soron kívüli eljárás szabályai. Az
iratok megismerhetősége és a nyilvánosság
tájékoztatása
1

D R . C S O N TO S L AU R A L L . M .
L AU R A . C S O N TO S @ B O J KO L A WO F F I C E . H U
2021.10.04.
 Az eljáró bíróságok (12.§)
2

Elsőfokon jár el Másodfokon jár el

Járásbíróság és a Törvényszék a
Törvényszék. járásbíróság hatáskörébe
tartozó ügyekben;
az Ítélőtábla a
törvényszék hatáskörébe
tartozó ügyekben;
a Kúria az ítélőtábla
hatáskörébe tartozó
ügyekben.
 Harmadfokon jár el
3

-A Z Í T É L Ő T Á B L A A Z O K B A N A Z Ü G Y E K B E N ,
AMELYEKBEN ELSŐFOKON A JÁRÁSBÍRÓSÁG
JÁRT EL,
-A K Ú R I A A Z O K B A N A Z Ü G Y E K B E N , A M E L Y E K B E N
ELSŐFOKON A TÖRVÉNYSZÉK JÁRT EL.

Ábra forrása: www.birosag.hu

 Definíciók
4
Hatáskör: Illetékesség:
Az azonos joghatóságot Az azonos hatáskörű
gyakorló bíróságok bíróságok közötti
közötti jogkörmegosztást jogkörmegosztást jelenti
jelenti (járásbíróság, (több járásbíróság közül
törvényszék). melyik jár el)
 Elsőfokú bíróság hatásköre
5

ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG:

A) Általános hatáskör: Járásbíróságok (19.§)

B) Kiemelt hatáskör: Törvényszékek (20.§)
C) Kivételes hatáskör: személyi vagy tárgyi összefüggés okán a
Törvényszék olyan bűncselekmény miatt is eljárhat, ami
egyébként nem tartozna a hatáskörébe
 Törvényszék elsőfokú hatásköre
6

1) Büntetés mértéke (15+)

2) Jogtárgy (pl. emberker., állam elleni, élet ellenes...)
3) Jogtárgy és a bűncselekmény súlya (különös nagy vagy ezt
meghaladó kárt okozva elkövetett közveszélyokozás...)
4) Eljárási forma (katonai...)
5) El nem évülő bűncselekmények (emberiesség elleni bcs-ek...)
 Elsőfokú bíróság illetékessége (21.§)
7

1) Általános: ha nincs különös vagy kizárólagos illetékesség.

2) Különös: ha az általános illetékességi szabályok alapján nem lehet
megállapítani, mely bíróság járjon el és nem áll fenn kizárólagos
illetékességi ok sem (pl. Lakóhely? Elkövetés helyszíne?)
3) Kizárólagos: a törvényben meghatározott esetekben az azonos
szintű bíróságok közül kizárólag a törvényben megjelölt bíróság
járhat el.
 8

Különös:
Általános:
1) Mo. határain kívüli elkövetés esetén az a bíróság jár el,
-- az a bíróság, amelynek
a területén a bcs-t amelynek területén a terhelt lakik vagy tartózkodik;
elkövették vagy
2) terhelt távolléte esetén olyan bcs. miatt, amelyet nem
-- ahol a terhelt vagy a
sértett lakik (vagy Mo.-n követett el -> az a bíróság, amelynek területén
tartózkodási helye van),
ha az ügyész ott emel utoljára lakott vagy tartózkodott.
vádat. 3) ha se az 1), se a 2) -> járásbíróság hatáskörébe tartozó
-+ MEGELŐZÉS ELVE ügy esetén: PKKB, törvényszék hatáskörébe tartozó
(21.§ (2)) – „korábban”
ügyben: Fővárosi Törvényszék.
-- több terhelt esetén: a
terheltek egyikére
illetékes bíróság a többi
terhelttel szemben is Kizárólagos:
eljárhat, ha ez nem
haladja meg a - a Törvényszék helyén lévő járásbíróság
hatáskörét. - Budapesten: PKKB
- Be. 21. § (5): pl. pénzhamisítás, radioaktív anyaggal visszaélés
 Hatáskör és illetékesség
9
Vizsgálata Eljáró bíróság
- Hivatalból kijelölése
- Áttétel - Kijelölés

Negatív hatásköri vagy illetékességi összeütközés

Fordítva: pozitív hatásköri vagy illetékességi összeütközés
 Ügyészség, nyomozóhatóság hatáskör, illetékesség
10

Ügyészség (25-30.§) Nyomozóhatóság (31-35.§)

Főszabály: annak a Külön jogszabály

bíróságnak a határozza meg (35.§)
hatásköréhez, illetve
illetékességéhez
igazodik, amelyik
mellett működik.
 Kizárás
11

- Alapelvek diasor -> EJEE 6. cikk, garanciális jogintézmény

- Bíró kizárása: abszolút és relatív kizárási okok (mérlegelés)
- Általános és különös kizárási okok (14.§)
- Abszolút eljárási hiba
Kizárási eljárás (15-18.§)
-Bejelentheti: bíró vagy ügyész, sértett, terhelt, védő, vagyoni érdekelt
-Indokolási és valószínűsítési kötelezettség
-Bíróság elnöke: hivatalból kezdeményezi az eljárást
-Igazgatási (16.§) vagy bíróság által (17.§)
-Különbség: a bíró maga jelenti be vagy más jelenti be
-Rendbírság
-Nincs helye fellebbezésnek
Ügyészség és nyomozóhatóság
kizárása
12

AZ ÜGYÉSZ ÉS NYOMOZÓHATÓSÁG KIZÁRÁSÁRA

VONATKOZÓ SZABÁLYOK INDOKAI UGYANAZOK,
MINT A BÍRÓ KIZÁRÁSÁRA VONATKOZÓAK:
AZ ÜGY ELFOGULATLAN, TÁRGYILAGOS
MEGÍTÉLÉSÉNEK A BIZTOSÍTÁSA.
Általános eljárási szabályok
13

- A B E . VAL AM E N N Y I S Z A K A S Z Á B A N É R V É N Y E S Ü L N E K

- AL A K I S Z A B Á LY O K ( T E C H N I K A I )

- BE. NEGYEDIK RÉSZ

- H AT Ó S Á G O K C S E L E K M É N Y E I V S . É R I N T E T T E K J O G A I N A K
VÉDELME
 Soron kívüli eljárás!
14

Be. 79.§ -> Sortartó felsorolás! (79.§(2))

A büntetőeljárást soron kívül kell elfolytatni:
1) Ha a terhelt személyi szabadságot érintő bírói engedélyes
kényszerintézkedés hatálya alatt áll,
2) Ha abban 18. életévét be nem töltött sértett vagy terhelt vesz részt,
3) A 18. rész szerinti megismételt eljárásban,
4) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején, az annak területén
elkövetett határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt indult Be.-ben.
 Iratok megismerhetősége
15
100. §
-A kihallgatás után tehet indítványt a terhelt és a védő, amelyről 15 napon belül
döntenek
-Módja: 100.§ (4), pl. másolat, megvizsgálás
-Korlátozás módja: „nyomozás érdekeire figyelemmel … irathoz megtagadja a
hozzáférést.” – kivételek: szakvélemény és ahol az indítványozó jelen volt vagy
lehetett volna (100.§ (7)).
- Védett adat védelme, törvénysértést eredményezne, átvizsgálás (jelentős
mennyiség esetén), több cselekmény
-Ügyiratok zártan kezelése (102.§ (1)): főszabály szerint csak a bíróság, az
ügyészség és a nyomozóhatóság ismerheti meg, ügyiratok között elkülönítve, zártan
kezelik. A megismerés joga ezt nem érinti.
 Nyilvánosság tájékoztatása (107-110.§)
16

-Érdekek ütköznek -> törvényi szintű rendezés szükséges

-Tisztességes eljárás – nyilvánosság
-„Akkor és most”
-Kifejezett hozzájárulás
-Zárt tárgyalás
- A bíróság, az ügyészség és a nyh. tájékoztathatja a nyilvánosságot a be-ról.
- 108. §: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a bíróság tárgyalásáról a médiarendszer útján
tájékoztatást kapjon. Kép/hangfelvétel készítése: tanácselnök/egyesbíró engedélyével
-109.§: korlátok -> megtagadás (szükséges mértékben): élet, testi épség, egészség,
magánélethez való jog közvetlen veszélynek lenne kitéve, személyes adatok védelme,befolyás
és megfélemlítés, minősített adat, eredményességet, folyamatosságot, zavartalanságot sértené
Jelenlét biztosítása az eljárási
cselekményen
17

XIX. FEJEZET
IDÉZÉS, ÉRTESÍTÉS
-ELŐÁLLÍTÁS
-ELŐVEZETÉS
-ELFOGATÓPARANCS Mulasztás következményei
-RENDBÍRSÁG
-BŰNÜGYI KÖLTSÉG
MEGTÉRÍTÉSE
 Idézés
18

-Idézni azt kell, akinek a megjelenése a hatóság előtt kötelező

(eljárási cselekményen)
-Értesíteni azt kell, akinek a jelenléte nem kötelező, de a törvény azt lehetővé teszi
-Megjelenési kötelezettség
-Módja: kézbesítés, elektronikus út, helyben (szóban, írásban, más alkalmas
módon)
-Kézbesítési időköz: 5 nap, nyomozásnál lehet 24 óra, védő: akár 2 óra is!
-Elektronikus út az elsődleges (cégkapu, email)
-Kézbesítés szabályai (kézbesítési megbízott)
 Határidő, határnap (137.§)
19
•Határidő:
Időtartam egy adott eljárási cselekmény teljesítésére.
-Tv-ben meghatározott keretek alapján a hatóság határozza meg (pl. 3 nap)
-Órák, napok, munkanapok, hónapok, évek (kezdőnap nem számít bele +hivatali
munkaidő vége!)
-Anyagi jogi és eljárásjogi
-Jogvesztő határidők
-Mikor elkésett egy fellebbezés?
•Határnap:
Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott időpont.
-Nem a törvény határozza meg, hanem a hatóság (pl. 2020.09.25. 9:30 a kihallgatás
dátuma a XI. ker. Rendőrkapitányságon)
 Igazolás (138-141.§)
20

-Főszabály: többé hatályosan nem lehet teljesíteni az eljárási cselekményt, az

elkésett teljesítés hatálytalan (elháríthatatlan akadály nem számít mulasztásnak)
-Igazolási kérelem előterjesztése (önhibáján kívül!, 8 napon/3 hónapon belül)
-Elbírálás: az a hatóság, aki a határidőt vagy határnapot megállapította, méltányos
elbírálás/érdemi indokolás nélküli elutasítás (pótolhatta volna az elmulasztott
cselekményt, elkésett, törvényben kizárt, nem jogosulttól származó, korábbival
azonos, alaptalan tartalmú)
4. A védő szerepe és eljárása
1

ELTE ÁJK
2021.10.04.
DR. CSONTOS LAURA LL.M.
LAURA.CSONTOS@BOJKOLAWOFFICE.HU
 „ A büntető ügynek a sorsától emberek sorsa függ…
A büntető eljárás olyan hatalom, amely embereket törölhet ki az élők sorából,
megfoszthatja őket szabadságuktól, vagyonuktól, becsületüktől.
A büntető eljárás útján békeidőben is háborút lehet folytatni.”

/Király Tibor: A védelem és a védő a büntető ügyekben, Budapest, 1962. 121. o./

2
 Óra menete
3

1. A VÉDELEM JOGA
2. A VÉDŐ ÉS FELADATA
3. KI JÁRHAT EL VÉDŐKÉNT?
4. VÉDŐ KIZÁRÁSA
5. KÖTELEZŐ VÉDELEM ESETEI
6. A VÉDŐ, MINT AZ ELJÁRÁS ALANYA
(JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI)
7. MEGHATALMAZÁS, KIRENDELÉS
 1. A védelem joga
4

Be. 3. § - (1) A terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony

védelemhez.
(2) A terheltnek joga van ahhoz, hogy személyesen védekezzen, és ahhoz is, hogy a védelem
ellátására védő közreműködését vegye igénybe.
(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az e törvényben meghatározottak szerint
védőt biztosít a terhelt számára.
(4) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles megfelelő időt és körülményeket
biztosítani a védelemre való felkészüléshez.
(5) A terheltnek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzen.
(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság köteles a terheltet mentő és a büntetőjogi
felelősségét enyhítő körülményeket hivatalból figyelembe venni.

(Alapelvek diasor!)
 2. A védő
5

•Alaptörvény XXVIII. cikk (3): a büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás

minden szakaszában joga van a védelemhez.
•A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye
miatt.
•Be. és Üttv. (2017.évi LXXXVIII. törvény)
•Be.: védelem joga: 3. §; védő: 41-49.§, továbbá a törvény többi fejezetében is
•Eljárás önálló alanya (jogok és kötelezettségek)
•Funkciómegosztás elve
•Nem egyenlő a jogi- vagy sértetti képviselővel
 2. A védő feladata
6

•Nem köteles objektívan eljárni (ügyész igen!)

•Jogértelmezés és jogalkalmazás
•Enyhítő és mentő körülmények (56.BKv: https://kuria-birosag.hu/hu/kollvel/56-
bkv)
•Tényállás
•Bizonyítás
•Terhelt jogainak (és kötelezettségeinek) érvényesülése és érvényesítése
•A terhelt ügyét segíti, jogi tanácsot ad (pl. fellebbezés)
•Ügyfél: az eljárás bírósági és jogorvoslati szakaszában
•Terhelt és védő (processzuális helyzet)
 3. Ki járhat el védőként?
7

• Be. 41. §
• Meghatalmazott vagy kirendelt ügyvéd
• Ügyvédjelölt: Törvényszéken nem mondhat perbeszédet
• Több védője is lehet egy terheltnek (vezető védő), illetve több terheltnek lehet
egy védője, ha nincs érdekütközés
• Védő kizárásáról a bíróság határoz (vádemelés előtt az Ü. indítványára)
• Ha a védő jelenti be: a bejelentéstől kezdve nem járhat el! Egyebekben az
elbírálásig eljárhat
 4. A védő kizárásának okai
8
Nem lehet védő

a) a sértett, a sértett segítője, valamint ezek hozzátartozója,

b) aki az ügyben bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként
jár vagy járt el, valamint ezek hozzátartozója,
c) aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek
az érdeke a terheltével ellentétes,
d) aki az ügyben szakértőként vagy szaktanácsadóként vesz vagy vett
részt,
e) aki az ügyben tanúként vesz vagy vett részt (kivéve: ha kihallgatható v. a
tanúvallomást megtagadta)
f) részt vevő személy segítőjeként vesz vagy vett részt,
g) aki az ügyben közvetítőként jár vagy járt el,
h) aki az ügyben vagy az üggyel összefüggő más ügyben terheltként vesz
vagy vett részt.
i) A több terhelt érdekében eljáró védőt az eljárásból ki kell zárni, ha a
terheltek között érdekellentét áll fenn.
 5. Kötelező védelem esetei
9

Be. 44. §
Ezekben az esetekben nem jog, hanem kötelező a védő részvétele minden eljárási
szakaszban!
1) Bcs. súlya (5+)
2) A terhelt kényszerintézkedés hatálya alatt áll (pl.:letart., kgyk.)
3) A terhelt személyi körülményei (pl. hallássérült, vak, magyar nyelv ismeretének
hiánya, beszámítási kép. hiánya)
4) Egyéb okból nem képes személyesen védekezni
5) Terhelt indítványára vagy egyéb okból szükséges
6) Be. erről külön rendelkezik (pl. pótmagánvádas eljárás)
 Kötelező védelem
10

Bírósági szakaszban:
•Törvényszék előtt; ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott a terhelt;
•Harmadfokú eljárásban (620. § (2)),
•Felülvizsgálati eljárásban (665. § (3)),
•Törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetén (668.§ (2)).

Külön eljárások:
•Fiatalkorúak,
•Bíróság elé állítás,
•Egyezség,
•Távollévő terhelt,
•Pótmagánvádas eljárás,
•Biztosíték letétbe helyezése mellett folyó eljárás,
• Határzárral kapcsolatos bcs-ek.
 6. A védő, mint az eljárás alanya
11

• Ügyféli jogok (ügy megismeréséhez és az ügy előbbre viteléhez szükséges

ügyféli jogok)
• Jogai és kötelezettségei (42.§)
• „A védő teljeskörűen gyakorolhatja a terhelt mindazon jogát, amely
jellegénél fogva nem csak a terhelt személyéhez fűződik. A védő e jogokat
önállóan, védői jogokként gyakorolhatja.”
 A védő jogai
12

• Jelenlét eljárási cselekményen (ahol a terhelt jelen lehet vagy a terhelt

jelenléte kötelező, törvényben meghatározott esetben ott, ahol a terhelt nem
lehet jelen vagy jelenléte korlátozható)
• Védelem érdekében: jogszabályban biztosított lehetőségek és feltételek
keretei között adatok beszerzése, gyűjtése és e célból magánnyomozó
igénybevétele
• A terhelttel közölt határozatokat a védővel is közölni kell!
 A védő kötelezettségei
13

•Késedelem nélküli kapcsolatfelvétel a terhelttel

•A terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő
időben felhasználni
•Felvilágosítás és tájékoztatás a terhelt részére: védekezés törvényes
eszközeiről, illetve jogairól
•Figyelmeztetés: a kötelezettségeiről
•Mentő és enyhítő körülmények felderítése
•Helyettesítés, ha akadályoztatva van és a hatóság erről való tájékoztatás
•Be. időszerű lefolytatását nem akadályozhatja
 Egyéb rendelkezések
14

•Fogvatartott terhelt esetén: a hatóság a védő személyéről és

elérhetőségéről főszabály szerint haladéktalanul tájékoztatja a bv-t
•Több védő esetén:
1) terhelt rendelkezése,
2) aki elsőként nyújtotta be a meghatalmazást,
3) ha egyidejűleg nyújtották be, a hatóság jelöli ki (perbeszédre, jogorvoslati
nyilatkozatra a vezető védő vagy az általa kijelölt védő jogosult)
•Több terhelt esetén: megengedi a törvény, kivéve ha érdekellentét van a
felek között
 Meghatalmazás vagy kirendelés alapján
15

Meghatalmazás Kirendelés

Terhelt, tv-es képviselője, nagykorú Hatóság

hozzátartozója Ha kötelező és nincs meghatalmazott vagy
Külföldi áp: konzuli tisztviselő a hatékony védelem érdekében szükséges
Meghatalmazás benyújtása (eredeti vagy Területi ügyvédi kamara feladata
hiteles másolat) – elektronikus út
Közlés útján
Elfogadó nyilatkozat kötelező!
Információs rendszer útján
Visszavonható
Nyomban vagy egyidejűleg pl. idézéssel
Hatály: főszabály szerint a teljes eljárásra
Kötelező elemek
Díjazás: szabad megállapodás
 Kirendelés további szabályai
16

-A terhelt más védő kirendelését indítványozhatja Az a hatóság dönt,

amely előtt az eljárás
-A védő indítványozhatja a felmentését
folyamatban van
-Díjazás és költségtérítés szabályai
Vádemelés előtti helyettesítés esetén a NYH vagy Ü. a helyettes védőre
vonatkozó szabályok alapján jár el (Elérhetetlen (sürgős esetekben)=1 órán
belül nem történik kapcsolatfelvétel.)
Vádemelés után: Bíróság jelöli ki a helyettest.
 Hatálya
17

-Hatály: a Be. jogerős befejezéséig + perújítás, felülvizsgálat,

egyszerűsített felülvizsgálat, vagyon vagy dolog elvonása, adat
hozzáférhetetlenné tétele, különleges eljárások.
-Hatályát veszti: meghatalmazás vagy felmentés.
-Meghatalmazott védőnek a nyilvántartásba vevő hatóság tájékoztatást ad
a kirendelt védő elérhetőségéről, akivel haladéktalanul köteles felvenni a
kapcsolatot és tájékoztatni a meghatalmazás tényéről.
-A kirendelt védő köteles az addig keletkezett adatokról tájékoztatni és az
ügyiratot átadni a meghatalmazott részére.
 Helyettes védő
18
• Ha szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a védő,
• távolmaradását előzetesen nem mentette ki/kimentette vagy/de a helyettesítéséről
nem gondoskodott
• az eljárási cselekmény elvégzéséhez minden egyéb feltétel fennáll
• és az eljárási cselekmény elvégzése nem mellőzhető.
• Az eljárási cselekmény elhalasztása az eljárási cselekmény eredményességét
akadályozhatja.
• Bizonyítási eljárást nem lehet befejezni, perbeszédet nem tarthat, kivéve, ha a
terhelt hozzájárul.
•NYH, Ü, B jelöli ki (az eljárási cselekményen jelen lévő védő is lehet (kivéve:
érdekellenét)).
• Hatálya: eljárási csel. befejezéséig/megjelenésig
5. Személyi jellegű bizonyítási
eszközök
1

DR. CSONTOS LAURA LL.M.

LAURA.CSONTOS@BOJKOLAWOFFICE.HU
2021.10.11.
ELTE ÁJK
 Óra menete
2

1. Bizonyítás
2. Bizonyítási eszközök
3. A bizonyítás elvei
4. Személyi jellegű bizonyítási eszközök
4.1. Tanúvallomás
4.2. Terhelt vallomása
4.3. Szakvélemény
4.4. Pártfogó felügyelői vélemény
 1. Bizonyítás
3

-Megismerési folyamat -> a valószínűségtől a megismerésig tart

-Ténybizonyítás folyik (Be. 163. § (1))
-Történetileg (kötött, szabad, vegyes biz-i rendszer)
-Cél: múlt eseményeinek a megismerésére irányul
-Közvetett folyamat eredményeként jön létre
-Pl. gyanútól a megalapozott gyanúig
-Pl.2.: Vádemeléshez szükséges ismerettől egyfajta bizonyosságig
-Valósághű tényállás nem azonos az igazsággal (Be. Preambuluma)
-Anyagi és eljárásjogi szempontból releváns tényeket kell biz.
 Korlátok
4

1) Köztudomású tények;
2) Amelyekről az eljáró B, NYH, Ü-nek
hivatalos tudomása van;
3) Valóságát a vádló, terhelt és védő az adott ügyben,
együttesen elfogadta
 3) A bizonyítás elvei
5

1) Bizonyítási kötelezettség
2)Törvényesség (166.§)
3)Személyiségi jogok védelme
4)Bizonyítás szabadságának elve
• Minden a törvényben meghatározott bizonyítási eszköz + cselekmény
szabadon felhasználható (167.§ (1))
• Korlátok (meghatározott mód, tilalmak)
 Bizonyítási eszközök (165.§)
6

Személyi (alanyi) jellegű Tárgyi (dologi) jellegű

1) Tanúvallomás 1) Tárgyi bizonyítási

2) Terhelt vallomása eszközök (ideértve
3) Szakvélemény az iratot és okiratot
4) Pártfogó felügyelői is)
vélemény 2) Elektronikus adat

= bizonyíték forrása ➡ bizonyító tény (bizonyíték)

4) Személyi jellegű bizonyítási eszközök
7

Terhelt
Tanúvallomás
vallomása
Be. 168-182.§
Be. 183-187.§

Pártfogó
Szakvélemény felügyelői
Be. 188-201.§ vélemény
Be. 202-203.§
 Tanúvallomás
8

-Tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó

tényről tudomása lehet.
-Leggyakoribb
-Materiális és eljárásjogi értelemben különbözik a
tanú fogalma
-Eredeti vagy származékos
-Vallomástételi kötelezettség
 Vallomástétel akadálya
9
Aki
foglalkoztatásánál
v.
közmegbízatásánál
fogva titoktartásra
Tilalom Megtagadás köteles
(Abszolút) (Relatív)
Médiatartalom
-szolgáltató

Terhelt
hozzátartozója Aki magát v.
hozzátartozóját
Elháríthatatlan Alkalmatlanság bcs. elkövetésével
(védő, egyházi Elhárítható (testi vagy vádolná
személy) (minősített adat) szellemi állapot)
 Kivételek
10

-Áttörés
-Önvádra kötelezés tilalmával áll összefüggésben
-Nem tagadhatja meg, aki a hatósággal együttműködött (382. § (1) és
emiatt utasították el az ellene tett feljelentést vagy szüntették meg az
eljárást vagy nem büntethető (Btk. Különös része alapján) vagy az
egyezségben vállalta, hogy a hatósággal jelentős mértékben
együttműködik vagy ügyészség közvetítői eljárás céljából az eljárás
felfüggesztését, illetve a közvetítői eljárás eredményéhez képest az eljárást
megszüntetését helyezi kilátásba (404.§ (1) a)
 Tanú kihallgatása
11

- Egyenként

- Személyazonosság megállapítása
- Vallomástétel lehetséges akadályai, tanú elfogultsága, érdekeltsége
- Figyelmeztetés és kihallgatással kapcsolatos jogai
- Ügyvéd jelen lehet
- Összefüggő előadást követik a kérdések
- Eltérő vallomás
- Szószerinti jegyzőkönyvezés (kérelemre)
- Nem tehető fel olyan kérdés, ami a választ magában foglalja, valótlan tényt
állít vagy törvénnyel összeegyeztethetetlen ígéretet tartalmaz
 Tanúzási figyelmeztetés (176-177.§)
12

- Első kihallgatás során (nyomozás, első- és másodfok)

- Megtagadhatja
- Hamis tanúzás és tanúvallomás bíróság előtti jogosulatlan megtagadása
- Köteles „legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani”
- Adott vagy más ügyben is felhasználható
- Figyelmeztetés és arra adott válasz -> szószerinti jegyzőkönyvezés!
(Különben fősz. szerint bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe)
 Írásbeli tanúvallomás (181.§)
13

Szóbeli vallomást követően vagy helyette:

-saját kezűleg leírja és aláírja vagy
-e-aláírásával látja el vagy
-e-kapcsolattartás útján vagy
-hitelesítteti.
• Idézhető kihallgatás céljából
• Akadályok és figyelmeztetés ismeretében!
 Terhelt vallomása
14

„A terhelt vallomásának minősül a terhelt minden olyan, a büntetőeljárásban a

terhelti figyelmeztetés utáni, bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság előtt tett,
illetve ezeknek címzett szóbeli vagy írásbeli közlése, amelyben a bizonyítás
tárgyára vonatkozó tényt állít.”

- Kettős jogállás (ügyfél + bizonyítékok)

- Igazodik a tanúvallomáshoz
- Személyazonosság megállapítása
- Terhelti figyelmeztetés
- Vallomástétel (+adatok!)
 Szakvélemény
15

- Szakértő -> ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez

különleges szakértelem szükséges
- Szakértő vagy eseti szakértő (megfelelő szakértelem, de nem ig.ügyi szakértő)
- Bizonyítási eszköz -> bizonyíték (bizonyító tény): szakmai vélemény
- Eljárásban szerez tényismeretet (tanú: eljáráson kívül)
- Valódi vélemény és szakmai ismeret közlése
- Szakvéleménybe foglalás
- Kategorikus, valószínűségi és lehetőségi vélemények
- Kérdések kellően pontos megfogalmazása
 Szakértő alkalmazása
16

- Kirendelő határozattal (kivételes esetben: Ü. v. NYH. szóbeli rendelkezése

alapján is)
- Szakértő tájékoztatása + vizsgálat lehetővé tétele
- Fontos okból felmenthető
- 2 hónap (1x1 hónap, kivéve magánszakértő)
- Terhelt, védő is indítványozhatja és megjelölheti a személyét
- Magánszakértői vélemény (elutasítás vagy más szakértő kir. esetén,
előterjesztés -> szakvélemény vagy észrevétel (ha nem felel meg a 190.§))
- 2016. évi XXIX. törvény: ig-ügyi szakértővé válás feltételei
- szakértői névjegyzék (büntetlen előélet, cselekvőképes, nem áll eltiltás hatálya
alatt, szakmai képesítés + 5 év) -> jogi és szakmai alkalmasság
 Szakértő kizárása
17

- Nem esik kizáró ok alá és kompetens a kérdésben

- Elfogulatlanság biztosítása -> tárgyilagosság
- Nem járhat el: terhelt, védő, sértett, feljelentő, bíró, ügyész…
(191.§ (1))
- Eljáró hatóság dönt
- Bejelentési kötelezettség
 Szakértő eljárása
18

A szakértő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a

feladatának teljesítéshez szükségesek.
Jogai:
-> eljárás ügyiratai
-> eljárási cselekménynél jelenlét Információ!
-> felvilágosítás kérése
-> megtekintés, megvizsgálás, mintavétel
Köteles az ügyben eljárni és szakvéleményt adni (kivéve: felmentés) +
tájékoztatási kötelezettség
 Szakértői vizsgálat
19

- Több szakértő is eljárhat

- Közreműködési kötelezettség (194.§)
• terhelt, sértett, tanú köteles magát alávetni
• kivéve: műtét vagy annak minősülő vizsgálat
• terhelt elővezethető (+testi kényszer);
• sértett és tanú: elővezethető (+rendbírság) és minden esetben okozott bűnügyi
költség
- Elmeállapot megfigyelése (195.§)
• szakvéleményen alapul,
• intézeti körülmények között,
• kizárólag bíróság rendelheti el!
 Szakvélemény elkészítése és előterjesztése
20

- Írásbeli + szóbeli előadás

- Tartalmi elemek (szakértői tv.): lelet, szakmai ténymegállapítás és
vélemény, vizsgálati módszer ismertetése.
- Több szakértő esetén: fel kell tüntetni, hogy melyik milyen vizsgálatot
végzett
- Együttes szakvélemény: több szakértő, azonos területről, egybehangzó
- Egyesített szakvélemény: több szakértő, különböző területekről,
egységes okiratban
 Szakvélemény értékelése
21

Elfogadhatóság vizsgálata
Aggályos: nem tartalmazza a kötelező elemeket, nem egyértelmű,
önellentmondó, nyomatékos kétség a helyességét illetően

Kirendelő: felvilágosításra vagy kiegészítésre felhívás

Ha nem vezet eredményre: más szakértőt kell kirendelni

Ha szakértők véleménye eltér: egymás jelenlétében meghallgatás

(ellentétek oka és feloldás lehetőségei, más szakértő)
 Közreműködési kötelezettség
22

- Szankció kötelezettség megszegésére: rendbírság +

bűnügyi költség (önhiba)
-Közreműködés és a véleménynyilvánítás jogosulatlan
megtagadása,
- Határidő felróható elmulasztása,
- Egyéb kötelezettségszegés, amely az eljárás elhúzódását
eredményezi
 Pártfogó felügyelői vélemény
23

Pártfogó felügyelő
A terhelt személyiségét és életviszonyait jellemző tényeket és körülményeket
(családi körülmények, egészségi állapot, káros szenvedély, lakhatási körülmények,
iskolai végzettség, szaktudás, munkahely vagy foglalkoztatásra vonatkozó adatok,
jövedelmi, vagyoni viszony) írja le. Bemutatja a bűncselekmény elkövetése és a
leírt tények közötti összefüggéseket, a bűnismétlés kockázatát, továbbá a terhelt
szükségleteit. Tájékoztat a terhelt adottságainak megfelelő munkalehetőségekről,
egészségügyi és szociális intézményekről. Javaslatot tehet: egyedi magatartási
szabály vagy kötelezettség megállapítására és a bűnismétlési kockázatok hatását
enyhítő beavatkozások alkalmazására.
 Pártfogó felügyelő
24

- B. v. Ü. rendelkezésére arra is ki kell térni, hogy a kilátásba helyezett

magatartási szabályok vagy kötelezettségek teljesítését a terhelt vállalja-e,
illetve képes-e teljesíteni + a sértett hozzájárul-e a jóvátételhez
- Lehetőség: büntetés vagy intézkedés-, f.ü.f., közvetítői eljárás előtt
- Kötelező: fiatalkorúak, visszaesők
- Bíróság v. ügyészség rendelheti el
- Megismerési jog és kötelezettség
 6. Tárgyi jellegű bizonyítási
eszközök és bizonyítási eljárások
1

DR. CSONTOS LAURA LL.M.

LAURA.CSONTOS@BOJKOLAWOFFICE.HU
2021.10.18.
ELTE ÁJK
 Bevezetés
2

Tárgyi eszközök Cselekmények

— Elkövető nyomait — Szemle

hordozza
— Elkövetés útján jön létre — Helyszíni kihallgatás
— Elkövetéshez eszközül — Bizonyítási kísérlet
használtak
— Amelyre elkövették a
— Felismerésre
bcs-t. bemutatás
— -> Tárgy — Szembesítés
— -> Irat és okirat — Műszeres
— -> E-adat
vallomásellenőrzés
 Tárgyi jellegű bizonyítási eszközök
3

- XXXIII. fejezet 204-205. §

Minden olyan tárgy, amely a bizonyítandó tény bizonyítására
alkalmas.
- Dologi forma (tárgyi: létezés ténye, okirat: rögzített tartalom)
- Objektív bizonyítékok
- Vizsgálat (kapcsolat, valódiság, szakértő, szemle, felolvasás)
- Kriminalisztika
- A felsorolás példálódzó jellegű
 Eszközök (példák)
4

• Az elkövető nyomait hordozza: pl. fegyveren az

ujjlenyomat, helyszínen cipőtalp mintázata -> bcs.
elkövetésének a ténye és elkövetője
• Amire elkövették a bűncselekményt= elkövetési tárgy, pl.
lopott autó, laptop, ékszer
• Amivel elkövették a bűncselekményt: pl. kés az
emberöléshez vagy fegyver a rablásnál
• Ami a bűncselekmény elkövetése útján jött létre: pl. drog,
hamis bankjegy
 Irat
5

Minden olyan tárgyi bizonyítási eszköz, amely műszaki, vegyi vagy

más eljárással adatokat rögzít, így különösen papíralapú vagy
elektronikus adatként létező szöveg, rajz, ábra.

Pl.: levél, sms, jegyzet, térfigyelő kamera

 Okirat
6

Az az irat, amely valamilyen tény, adat valóságának, esemény megtörténtének

vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására készül és alkalmas is arra.

Pl.: szerződés, nyilatkozat, tárgyaláson felolvasással ismertetett jegyzőkönyv,

kamerafelvétel (pl. bcs. helyszínéről készült), helyszíni ábra, rajz (pl. baleset
helyszínén)

-> Hiteles, valódi (ha hamis: tárgyi bizonyítási eszköz lesz!)

- Nincs különbség a köz- és magánokirat bizonyító ereje között

(bírói mérlegelés-súly; Pp. más a szabályozás)

- Egy adott esemény megtörténtének bizonyítására készül és arra alkalmas is

 Elektronikus adat (205.§)
7

• Tények
• Információk vagy
• Fogalmak

minden olyan formában való megjelenése, amely

információs rendszer általi feldolgozása alkalmas.

Ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer

által való végrehajtását biztosítja.

- Külön nevesítés?
- Lefoglalható és ideiglenesen hozzáférhetetlenné tehető
- Btk.: intézkedés
 Bizonyítási cselekmények fogalma
8

-Bővíthető („különösen”) – törvényesség? (visszakövethető,

bizonyítási teher: hatóság)
- Bizonyíték beszerzése vagy a bizonyítékok ellenőrzése
- Cél: ténymegállapítás (pl. tanú tényállításainak
ellenőrzése)
- A műszaki vallomásellenőrzésen kívül mindegyiket
elrendelheti és lefolytathatja a bíróság, az ügyészség vagy a
nyomozó hatóság
 1. Szemle
9

-B, Ü, NYH rendel el és tart

-A bizonyítandó tény megismeréséhez vagy megállapításához
• személy
• tárgy vagy
• helyszín megtekintése, illetve
• tárgy vagy
• helyszín megfigyelése szükséges.
-Szakértőt lehet alkalmazni
-Felkutatási, összegyűjtési és megőrzési kötelezettség
-Jelentős körülmények rögzítése (menet, mód, hely, állapot) ->
törvényesség
 Szemle
10

-Eljárási szabályok megtartása: rekonstruálható legyen!

-Tárgy: kép- hang-, illetve kép- és hangfelvétel, rajz vagy
vázlat -> JK!
-Előfordul, hogy megismételhetetlen bizonyítási cselekmény
-> jelenléti, indítványtételi, észrevételezési jogosultság
(terhelt, védő, sértett) + szakértőhöz kérdéseket is
intézhetnek
- Közvetlen észlelés + tárgyi bizonyítékok
 Példák
11

Személyszemle: adott személy ismertetőjegyei (tetoválás,

piercing)

Tárgyszemle: pl. fegyverek vagy vérfoltos ruha (lehetőség

szerint a helyszínen, de ha nehézségbe ütközne, akkor az eljáró
hatóság előtt is lehet)

Helyszíni szemle: pl. emberölés helyszíne, baleset helyszíne

(tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása és összegyűjtése + ezek
megőrzése is)
 2. Helyszíni kihallgatás
12

- B, Ü, NYH
- Terhelt és tanú kihallgatásának speciális esete
- Speciális -> bcs. helyszínén történik
- Jelentőség: ellenőrzés, hogy igazat állít-e + emlékezésben
segíthet
- Ha szükséges, hogy
•a bcs. helyszínén vagy
•a bcs-vel összefüggő más helyszínen
•tegyen vallomást
•mutassa meg az elkövetés helyét
•a bűncselekménnyel összefüggő más helyet
•tárgyi bizonyítási eszközt
•a cselekmény lefolytatását.
 Helyszíni kihallgatás
13

Előtte: ki kell hallgatni, hogy

•a kérdéses helyet,
•cselekményt
•tárgyi bizonyítási eszközt
milyen körülmények között észlelte és miről ismerte fel.
-Kihallgatott bemutatja a bcs. lefolyását,
-Tárgyi biz-i eszközöket is találhatnak
 Példák
14

- Bcs. elkövetésének a helye,

- Más bcs. kapcsolódó hely:
ahol az elkövetés eszközét elrejtették vagy
ahol az elrejtett tárgyakat a tanú megtalálta.
 Bizonyítási kísérlet
15

-B, Ü, NYH
- Ellenőrzés: egy adott esemény meghatározott körülmények között,
meghatározott módon, időben és helyen megtörténhetett-e
- Rekonstruálás -> ugyanolyan körülmények lehetőség szerint (pl. látási
viszonyok), mint a konkrét esemény esetében
-Nemcsak bcs-t lehet rekonstruálni, hanem bármely egyéb eseményt,
jelenséget, amit a terhelt/tanú elmondott
-Szemle szabályai
 Felismerésre bemutatás
16

-Ü, B, NYH
-Személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges
-Legalább 3 személy vagy tárgy
-Hasonló tulajdonságok (pl. hasonló külsejű személy, azonos nem, hasonló
kor)
-Nem lehet sem az elhelyezésük, sem a tulajdonságuk kirívó a többiek közül
(pl. más színű ruha)
-Előzetes kihallgatás (felismerő személy – pl. miről ismerné fel a kérdéses
személyt és honnan vannak ilyen jellegű ismeretei)
-Ha többen vannak: külön bemutatás
 Felismerésre bemutatás
17

-Főszabály szerint élőben kell, de ha nem lehet, akkor kép- hang-

vagy kép- és hangfelvételről kell
-Törvényesség itt is! – Rögzíteni kell
-Tévedés lehetséges – mérlegelés kérdése a bizonyíték
jelentősége
-Detektív tükör = a felismerésre bemutatottak ne ismerjék fel a
tanút
- Tanú zárt adatkezelése
- Szemle szabályai itt is
 Szembesítés
18

-A be. különböző alanyainak ellentétes állításai közül

a helytálló kiválasztásának módszere

-Vallomások közlése, kérdések élőszóban

• tanú - tanú
• tanú – terhelt
• terhelt – terhelt
 Szembesítés
19

-Kötelező: ellentétes vallomások

-Nem kötelező: védelmi okok (pl. szexuális bcs.-
különleges bánásmódot igénylő tanú esetén)

-Sikertelen: ha a korábbiakat fenntartják

-Sikeres: ha részben vagy egészben változtatnak a
korábban elmondottakon
-Gyakran eredménytelen (valótlan állítás feloldása)
-Eredményesebb a tévedés, félreértés esetén
 Műszeres vallomásellenőrzés
20

- Poligráfnál tágabb fogalom, de ezt kell alatta érteni

- Csak nyomozási szakaszban! – Ellenőrzés, továbbhaladás
- NYH, Ü – terhelt, tanúval szemben
- Önkéntes hozzájárulás (BH 1997/115, önvádra kötelezés tilalmát nem
sérti)
- Ki végzi? Szaktanácsadó (Nem készíthet szakvéleményt! Tanúként
kihallgatható)
- Fk. szemben nem lehet alkalmazni
- Az eredménye nem számít bizonyítási eszköznek (a bírót helyettesítené
ebben az esetben)
- 65-95% a pontossága (tudományos értelemben véve jó, viszont jogi
értelemben döntene a bíró helyett, emiatt sem alkalmazható a B
szakaszban)
- 5/2014 (IX.29.) BK
 Ismétlés
21

- Bizonyítandó tény: azon a helyszínen járt a terhelt, ahol a

rablás történt
- Bizonyító tény: szemtanú vallomásának tartalma (a
releváns mondatok)
- Bizonyítási eszköz: a szemtanú vallomása
- Bizonyítási cselekmény: felismerésre bemutatásnál
rámutatott arra személyre, akit a rablás során látott

Ezek a fogalmak kapcsolódhatnak, de nem minden esetben! A

bizonyítási cselekmény hiányozhat, viszont a másik három
fogalomnak kapcsolódnia kell.
 7. A személyi szabadságot korlátozó
kényszerintézkedések részletes szabályai.
Elrendelés módja, határidők, végrehajtás
1

DR. CSONTOS LAURA LL.M.

ELTE ÁJK
2021.11.08.
LAURA.CSONTOS@BOJKOLAWOFFICE.HU
 Bevezetés
2

Előadás
Nem azonos fogalmak: Rendbírság
- Eljárás rendjét biztosító eszközök
Testi kényszer
(nem hatósági alannyal szemben)

- Eljárási szankciók (pl. hatályon kívül helyezési okok)

(hatóságokkal szemben)

- Rtv. szerinti intézkedések (pl. dolog helyszíni elvétele, fokozott

ellenőrzés, igazoltatás, elfogás és előállítás)

- Be. szerinti kényszerintézkedések (cél: a be. sikerének biztosítása)

Jelenlét biztosítása: előállítás, elővezetés, elfogatóparancs (nem

kényszerintézkedések!)
 Kényszerintézkedések
3

- Be. Nyolcadik Rész

- Szükségesség és arányosság: alapjogi teszt
- Törvényességi feltételek:
• Elrendelő hatóság: aki az adott kényszerintézkedés elrendelésére jogosult
• Elrendelés: határozattal
• Végrehajtás: tv-ben meghatározott módon
• Terjedelme: a cél eléréséhez szükséges – nem terjeszkedik túl
• Tartalma: tv-ben meghatározott elemek
• Tartama: szükséges időtartam, amit a tv. lehetővé tesz – nem terjeszkedik túl
 Csoportosítások
4

Be. szerint Egyéb

Személyi Elrendelő hatóság (csak B

(let.), mind3 hat. (kutatás), csak
szabadságot érintő NYH és Ü (motozás))
kényszerinézkedések Korlátozott alapjog
(tul.jog (lefoglalás),
Vagyont érintő szem.szab.(let.))
kényszerintézkedések Cél (szökés megak., jelenlét bizt.,
megtalálás (pl. kutatás))
Érintett alanyi kör (bárki
(pl. lefoglalás), csak
terhelt/bcs.elk.megal.gyan.szem.
(pl. let.))
 Be. szerinti csoportosítás
5

Személyi szabadságot
Vagyont érintő
érintő

Őrizet Kutatás
Távoltartás Motozás
Bűnügyi felügyelet Lefoglalás
Letartóztatás Zár alá vétel
Előzetes Elektronikus adat
kényszergyógykeze- ideiglenes
lés hozzáférhetetlenné
tétele
 Személyi szabadságot érintő ki.
6

NYH, Ü, B is elrendelheti Bírói engedélyhez kötött

Őrizet Távoltartás
Bűnügyi felügyelet
Letartóztatás
Előzetes
kényszergyógykezelés
 Őrizet (274-275. §)
7

- Mind3 hatóság elrendelheti

- Terhelt / bcs. elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személlyel szemben
- Személyi szabadság ÁTMENETI elvonása
- ha a körülmények nem változtak, ismételten nem rendelhető el
- hatósági fogvatartás idejét bele kell számítani
- 72 óra

Szabadon engedik Bírói engedélyes

ki.-ről döntés
 Őrizet esetei (274. § (2))
8

1) Tettenérés (ha nem állapítható meg a

személyazonossága)
2) Bírói engedélyes kényszerintézkedés
valószínűsíthető
3) Tárgyaláson rendzavarás
 Intézkedés az őrizet elrendelése után (275.§)
9

-8 órán belül: az őrizet helyéről és elrendelésének tényéről a terhelt által megjelölt

nagykorú személyt tájékoztatni kell (kivéve: megtagadás a be. eredményessége
vagy más személy életének, testi épségének biztosítása érdekében, ilyen esetekben a
terhelt megjelölhet mást)
-Ha a tájékoztatás 8 órán belül nem biztosítható, a tájékoztatás megtagadása ellen a
terhelt és a védő jogorvoslattal élhetnek

-Őrizetbe vett felügyelet nélkül maradó gyermeke, általa gondozott más személy,
felügyelet nélkül maradó vagyon, lakás biztonságba helyezése -> elrendelő
hatóság feladata
 Személyi szabadságot korlátozó bírói engedélyhez kötött
kényszerintézkedések
10

Általános konjunktív Különös feltételek (276. §

feltételek (276.§ (1)) (2)) -> egyes esetek!

Szabadságvesztéssel Jelenlét biztosítása-,

büntetendő cselekmény+ Bizonyítás
Terhelttel szemben+ megnehezítésének vagy
Megalapozottan meghiúsításának
gyanúsítható/vádemelés megakadályozása-,
ÉS Bűnismétlés
cél eléréséhez megakadályozása-
szükséges és az más érdekében
módon nem biztosítható
(több is lehet)
 Jelenlét biztosítása
11

HA…
1)
-megszökött,
-szökést kísérelt meg, vagy
-a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elől elrejtőzött;
2)
-megalapozottan feltehető, hogy a be-ban elérhetetlenné válna, így
különösen
-megszökne,
-elrejtőzne.
 Bizonyítás érdekében
12

HA…
1) A terhelt a biz. meghiúsítása érdekében a be-ban részt vevő vagy más személyt
- megfélemlített,
- jogellenesen befolyásolt vagy
- tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot
megsemmisített, meghamisított, elrejtett,

2) Megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a bizonyítást veszélyeztetné, így különösen a

be-ban részt vevő vagy más személyt
- megfélemlítene,
- jogellenesen befolyásolna,
- tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot
megsemmisítene, meghamisítana vagy elrejtene
 Bűnismétlés megakadályozása
13
HA…
1)
-a gyanúsítotti kihallgatását követően az eljárás tárgyát képező bűncselekményt
folytatta vagy
-a gyanúsítotti kihallgatását követően elkövetett újabb, szabadságvesztéssel
büntetendő szándékos bcs. miatt gyanúsítottként hallgatták ki, illetve

2)
-megalapozottan feltehető, hogy a megkísérelt vagy előkészített bcs-t
véghezvinné,
-az eljárás tárgyát képező bcs-t folytatná vagy
-szabadságvesztéssel büntetendő újabb bcs-t követne el.
 Közös szabályok
14

Távoltartás Bűnügyi felügyelet

Bizonyítás Jelenlét
megnehezítése vagy Bizonyítás
meghiúsítása megnehezítése vagy
Bűnismétlés meghiúsítása
Bűnismétlés

Egymás mellett is elrendelhetőek

 Közös szabályok
15

Előzetes
Letartóztatás
kényszergyógykezelés

Jelenlét, Bűnismétlés
Bizonyítás megnehezítése,
meghiúsítása,

Bűnismétlés

HA: a cél nem biztosítható

távoltartással v. bűnügyi
felügyelettel
 Elrendelés (278.§)
16

-Vádemelés előtt az ügyészség indítványára: a bíróság

-Távoltartás: sértett is indítványozhatja
-Vádemelés előtt:
• letartóztatás helyett ->
távoltartás VAGY bűnügyi felügyelet / távoltartás ÉS bűnügyi felügyelet
• Ü által indítványozott távoltartás helyett ->
bűnügyi felügyelet (enyhébb magatartási szabályok előírásával)
• bűnügyi felügyelet mellett -> távoltartás is
• bűnügyi felügyelet helyett -> távoltartás
• előzetes kényszergyógykezelés helyett ->
távoltartás vagy bűnügyi felügyelet / távoltartás és bűnügyi felügyelet, letartóztatás
• indítványozott magatartási szabályhoz képest -> enyhébb vagy eltérő szabály előírása
 Megszűnés és megszüntetés (279.§)
17

-Lehető legrövidebb ideig (erre kell törekednie a

hatóságoknak) tartson
- Meg LEHET szüntetni: ha a terhelt szabadságvesztést,
elzárást vagy javítóintézeti nevelését tölti
-Főszabály szerint a bíróság szünteti meg
-A vádemelés előtt az ügyészség is megszüntetheti (kivéve:
sértett indítványára elrendelt távoltartás)
 Megszűnés és megszüntetés
18

Megszűnik Meg kell szüntetni

a tartama meghosszabbítás v. elrendelés oka megszűnt,

fenntartás nélkül lejárt, helyette más személyi szabadságot

érintő bírói engedélyes

a nyomozás határideje lejárt és
kényszerintézkedést rendeltek el,
vádemelésre nem került sor,
más ügyben a terhelt
az eljárást megszüntették vagy
letartóztatását v. előzetes
felfüggesztették,
kényszergyógykezelését rendelték
az eljárást jogerősen befejezték. el.
 Távoltartás
19

->Bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása vagy

->Bűnismétlés megakadályozása érdekében
-Cél: meghatározott személlyel se közvetlenül, se közvetve ne lépjen kapcsolatba
-További magatartási szabályok lehetnek:
•meghatározott lakást hagyja el, maradjon távol onnan
•az érintett személyen túl, az érintett személy tartózkodási helyétől, munkahelyétől,
az általa rendszeresen látogatott helyektől (pl. templom, iskola) tartsa távol magát
-Korlátozott alapjogok: szabad kapcsolattartás, szabad mozgás, szabad
lakóhely, tartózkodási hely szabad megválasztásának joga (280. § (1))
-Véglegessé vált határozatot a bíróság kézbesíti az indítvány előterjesztőjének,
a távoltartással érintett személynek, ha a sértett indítványozta: az ügyészségnek.
 Bűnügyi felügyelet (BF)
20

-korlátozott alapjogok: szabad mozgás, lakóhely, illetve tartózkodási hely szabad

megválasztása
-bármelyik különös feltétel esetén alkalmazható
-bíróság előírja, hogy a terhelt meghatározott
•területet,
•lakást, egyéb helyiséget,
•intézményt, vagy
•ahhoz tartozó bekerített helyet ne hagyja el;
•nyilvános helyet
•nyilvános rendezvényt,
•közterületet ne látogasson;
•időközönként és módon a rendőrségnél jelentkezzen.
 BF
21

-A bíróság a határozatában azt is meghatározza, hogy

•milyen célból,
•milyen feltételek szerint
hagyhatja el a terhelt a kijelölt területet.

Különösen:
•mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása,
•munkavégzés vagy
•gyógykezelés.
 Távoltartás és BF közös szabályai 1.
22

- Szabályok megtartásának biztosítására:

1) Óvadék
2) A terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz (nyomkövető)

- Óvadék:
• Tárgya: pénz(összeg)
• Cél: a bíróság által elrendelt távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet magatartási
szabályai megtartásának, valamint a terhelt eljárási cselekményeken való
jelenlétének elősegítése.
• Indítvány: terhelt v. védője
 Óvadék
23

- (előző dia folytatása)

- 276. § (2) eseteiben van helye (bírói engedélyes kényszerintézkedések)
- Mire irányul az indítvány? A bíróság állapítsa meg az óvadék összegét
és letétele esetére pl. letartóztatás helyett BF rendeljen el (285.§(1))
- Összege: nem lehet kevesebb, mint 500.000.- Forint, amelynek összegét a
bíróság
• a jelenlét biztosításával,
• a bizonyítás megnehezítésével vagy meghiúsításával, illetve a
• bűnismétléssel kapcsolatos fenyegetettség mértékéhez igazodóan,
• a bcs. tárgyi súlya alapján,
• a terhelt személyi körülményeire és
• vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg.
 Óvadék
24

- Indítványban meg kell jelölni az összeget

- Bíróság vagy elutasítja vagy megállapítja az óvadék összegét és a letétele
esetére pl. enyhébb személyi szabadságot érintő bírói kényszerintézkedést
rendel el (285. § (3)).
- Elutasítás esetén új indítványt csak új körülmény esetén lehet előterjeszteni!
- Nem állapítható meg:
• előzetes kényszergyógykezelés esetén
• távoltartás esetén enyhébb magatartási szabályok előírása érdekében
- Ki teheti le a pénzt? Terhelt vagy védő (az óvadékot megállapító határozat
véglegessé válását követő 3 hónapon belül)
- Letétel igazolása után pl. letartóztatásban lévő terheltet haladéktalanul
szabadon kell bocsátani (bíróság rendelkezése alapján)
 Óvadék
25

- Óvadék elvesztése (288.§ (1)-(2)): magatartási szabályok

megszegése vagy az óvadék letételét követően tanúsított
magatartása következtében
- Óvadék visszajár: ha a terhelttel szemben a
kényszerintézkedés megszűnt vagy megszüntették
 Nyomkövető
26

- Rendőrség ellenőrzi a terheltet

- Telepítés feltételeinek vizsgálata
- Magatartási szabály megszegése, ha a terhelt
akadályozza a telepítést
- Több fajta is van
- Telepítés feltételeit annak
elrendelésekor ellenőrzi a
rendőrség
 Távoltartás és BF közös szabályai 2.
27

- Vádemelés előtt: az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott

határozatáig, de legfeljebb 4 hónapig tart
- Alkalmanként további 4 hónappal meghosszabbíthatóak
- Vádemelés után: az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig
- Ügydöntő határozat után: másodfokú eljárás befejezéséig (és így tovább, 290-
291. §)
- Szabályok megszegésének következménye akár letartóztatás is lehet, de
fokozatosság: 293. § (3)
- Részleges feloldási lehetőség (határozatban, meghatározott időre,
meghatározott hely kapcsán, lényeges változás 292. §)
- Módosítási lehetőség (pl. a körülmények megváltozása miatt, 292. §)
 Előzetes kényszergyógykezelés
28
- Kóros elmeállapotú terhelt
- Jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt
- IMEI
- Terhelt házastársa és élettársa is jogosult fellebbezni vagy megszüntetési
indítványt előterjeszteni
- Vádemelés előtt: tárgyalás előkészítése során hozott határozatig, de legfeljebb 6
hónapig tart, ami 6 hónappal meghosszabbítható
- Feltételei (Btk. 78.§)
1. Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekmény
2. Kóros elmeállapot (szakértői vizsgálat!)
3. Egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés
4. Újabb bcs-t követne el
- Egyebekben: letartóztatás szabályai
 Letartóztatás (276. § (2))
29

Általános konjunktív felt. Különös felt. (esetei)

Szabadságvesztéssel Jelenlét biztosítása

büntetendő cselekmény érdekében
Terhelttel szemben Bizonyítás
Megalapozottan megnehezítésének vagy
gyanúsítható/ vádemelés meghiúsításának
Cél eléréséhez szükséges megakadályozása
és ez más módon nem Bűnismétlés
biztosítható
megakadályozása

JOGERŐS ÜGYDÖNTŐ HATÁROZAT ELŐTT!

 Letartóztatás
30

-Vádemelés előtt: elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig,

de legfeljebb 1 hónap. Utána 3 hónap, azt követően pedig 2 hónap (1 évig).
- Főszabály: e-úton, 6 hónapnál van ülés
- Közben is lehet indítványt tenni (pl. új körülmény felmerülése esetén)
- Vádemelés után: BF szabályai (297. § (4))

Felső határ:
-Max. 1 év, ha bcs. tételének felső határa (bcs) ≤ 3 évnél nem súlyosabb
-Max. 2 év, ha bcs. ≤ 5 év
-Max. 3 év, ha bcs ≤ 10 év
-Max. 4 év, ha bcs. 10 év ≤

Felső határ főszabálya alóli kivételek (időben korlátlan):

-Ügydöntő határozat kihirdetése utáni elrendelés vagy fenntartás
-Másod- vagy harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezés
elbírálása iránti eljárás
-Megismételt eljárás
LEGSÚLYOSABB KÉNYSZERINTÉZKEDÉS!
 Letartóztatás
31

-Megszüntetés vagy enyhébb kényszerintézkedés iránt az ügyészség, a terhelt és a

védő terjeszthet elő indítványt
-Mi kellhet hozzá? Pl. eltartási nyilatkozat, befogadó nyilatkozat, munkáltatói
igazolás...
-Hol? Pl. Venyige
-Problémák -> EJEB számtalanszor elmarasztalta Magyarországot
 8. Az egyéb jogokat korlátozó
kényszerintézkedések részletes
szabályai
1

DR. CSONTOS LAURA LL.M.

2021.11.14.
LAURA.CSONTOS@BOJKOLAWOFFICE.HU
 Kényszerintézkedések
2

Személyi szab. érintő Vagyont érintő

Őrizet Kutatás
Távoltartás Motozás
BF Lefoglalás
Letartóztatás Zár alá vétel
Előzetes KGY Elektronikus adat
ideiglenes
hozzáférhetetlenné
tétele
 Elrendelés elvei
3

Arányosság és fokozatosság elve

- A vagyont érintő kényszerintézkedések alkalmazása során is irányadó
úgy, mint a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseknél
- A ki. alkalmazása az érintett személyek alapvető jogait csak a
legszükségesebb mértékben és ideig korlátozhatják
- Különös fontos, mert a terhelt és a bcs. elkövetésével megalapozottan
gyanúsítható személy mellett más személyekkel szemben is alkalmazhatóak
- Súlyosabb ki. itt is csak akkor alkalmazható, ha az elérni kívánt cél
enyhébb kényszerintézkedéssel vagy más eljárási cselekménnyel nem
biztosítható
 Végrehajtás
4
- Az érintett személy kíméletével,
- a korlátozással érintett alapvető jogok tiszteletben tartásával kell
végrehajtani.
- Törekedni kell arra, hogy a ki. az érintett személyen kívül más személyt
csak a legszükségesebb mértékben érintsen.
- Pl.: a magánéletet és a tulajdonjogot korlátozó kényszerintézkedéseket
6 és 22 óra között kell végrehajtani
- Biztosítani kell, h. ne kerüljenek nyilvánosságra az érintett
magánéletének
a be-val össze nem függő körülményei, személyes adatai
- Tehát a vh. során kerülni kell a szükségtelen károkozást
 Kutatás (302. §)
5
1) Cél:
- Elkövető elfogása,
- Bcs. nyomainak felderítése,
- Bizonyítási eszköz megtalálása,
- Elkobozható, továbbá vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálása,
- Információs rendszer, adathordozó átvizsgálása
- Be. eredményes lefolytatása

2) Hol?
- Ház, lakás, egyéb helyiség,
- Ezekhez tartozó bekerített hely,
- Jármű,
- Információs rendszer,
- Adathordozó

3) Kivel szemben?
Bárkivel szemben, akinél az adott dolog vagy személy ott lehet/tartózkodhat (pl.: a
bcs. elkövetőjének kézre kerítése vagy a bcs. nyomainak felderítése vagy inf.rendszer átvizsg.)
 Kutatás
6
4) Hogyan rendelik el?
- B/Ü/NYH határozatával
• a cél megjelölésével,
• az elrendelést megalapozó tények feltüntetésével,
• azt, hogy mire irányul a kutatás (személy, dolog)
- Általában a NYH végzi a kutatást
- Kivételesen a B határozata nélkül is, ha a késedelem azzal a veszéllyel járna, h. a ki.
nem érné el a célját, de ilyenkor is utólag be kell szerezni (ha nem hagyja jóvá, a
beszerzett bizonyíték nem használható fel)

5) Ki rendelheti el?
- Főszabály szerint mind3 hatóság, azaz bíróság, ügyészség, nyomozóhatóság is
- Csak bíróság: ügyvédi vagy közjegyzői irodában, ha a kutatás ügyvédi vagy
közjegyzői védett adatra irányul (ilyen esetben ügyész részvétele kötelező a
házkutatáson)

6) Mely alapjogot korlátozza?

- Magánélet (magánlakás) sérthetetlenségéhez fűződő alapjogot
 Kutatás - végrehajtás
7
6) Kinek kötelező jelen lenni?
- tulajdonos,
- birtokos,
- használó vagy
- ezek védője,
- képviselője vagy
- az általuk megjelölt nagykorú személy, ha ilyen nincs
- akkor az érintett érdekeinek védelmére az ügyben nem érintett
nagykorú személynek kell jelen lennie

7) Hogyan hajtják végre? (Fokozatosság elve)

-Ismertetik és átadják a határozatot az érintettnek
-Felszólítják az érintettet, hogy adott személy, tárgy hollétét fedje fel vagy azt adja át
-Amennyiben ezt teljesítik, csak akkor lehet folytatni a kutatást, ha megalapozottan
feltehető, hogy más bizonyítási eszköz is fellelhető lesz, egyébként nem folytatható
- Panasszal lehet ellen élni és a kutatást akadályozó személy rendbírsággal sújtható
 Motozás 306. §
8

1) Mit vizsgálnak át?

- személy ruházatát,
Bizonyítási eszköz – elkobzás, vagyonelkobzás
- testét, alá eső dolog megtalálása érdekében
- nála található dolgokat.

2) Kivel szemben?
- terhelt vagy
- bárki, akiről megalapozottan feltehető, hogy bizonyítási eszközt, elkobzás
vagyonelkobzás alá eső dolgot tart magánál

3) Ki rendeli el?
- Ü/NYH (viszont mindig a NYH foganatosítja)
 Motozás
9
4) Módja
- Nem történhet szeméremsértő módon
- Azonos nemű személy végezheti és
- csak azonos nemű személy lehet jelen. Kettős nemi szabály
- Kivételek:
• Testüreg átvizsgálása: orvos, eü-i dolgozó végezheti
• Megjelölt nagykorú személy
• Halaszthatatlan esetben

5) Érintett személy
- Tűrni köteles a végrehajtást, viszont aktív közreműködésre nem kötelezhető
- Ha akadályozza: rendbírsággal sújtható (kivéve terhelt)

6) Milyen alapjogot korlátoz?

- At. II. cikk – emberi méltósághoz való jog, személyi integritás
 Motozás
10

7) Hogyan?
- Itt is fokozatosság elve, először fel kell szólítani az érintettet, h. a keresett
dolgot adja át.
- Ha átadja, a motozás nem hajtható végre a motozás
- A tv. nem tartalmaz további szabályt arra az esetre, ha megalapozottan
feltehető, h. az érintett más bizonyítási eszközt is tart magánál, ezért arra
lehet következtetni, hogyha az érintett a keresett dolgot átadja, a motozás
nem folytatható (kutatásnál: folytatható, a tv. nevesíti)
 Lefoglalás (308. §)
11

1) Mi a tárgya?
- Ingó dolog
- Számlapénz Cél: bizonyítási eszköz – elkobzás, vagyonelkobzás
- Elektronikus pénz alá eső dolog megtalálása érdekében el kell rendelni
- Elektronikus adat a lefoglalást
- Nem lehet: ingatlan (zár alá vétel alkalmazható)
2) Ki rendelheti el?
- B/Ü/NYH (ált. a NYH hajtja végre)
- B: közjegyzői, ügyvédi irodában, a közjegyzői, ügyvédi tevékenységgel
összefüggő adatra
- Vádemelés előtt Ü, utána B rendeli el, ha a lefoglalás tárgya:
• még nem kézbesített postai küldemény, egyéb zárt küldemény
• még nem továbbított, elektronikus hírközlési szolgáltatás során továbbítandó
közlés vagy küldemény
• médiatartalom-szolgáltató szerkesztőségében tartott, e tevékenységgel
összefüggő bizonyítási eszköz
 Lefoglalás
12

3) Mit nem lehet lefoglalni? (Kizárt)

- Terhelt és védő közötti közlést, küldeményt
- Védő ügyre vonatkozó feljegyzéseit (védelemhez való jog miatt)
- Terhelt és tanúvall. megtagadására jogosult közötti levelezés, közlések
- Az a biz-i eszköz, amire a tanúvall. megtagadható, ha azt ez a személy őrzi
- Tanúvall. megtag. jogosult személynek a foglalkozása, közmegbízatása
érdekében használt helyiségben őrzött, e tevékenységével összefüggő irat vagy
e adat
- Kivétel: 310. § (4) bek. – Van lehetőség lefoglalásra, ha
• A tanúvallomás megtagadására jogosult személy azt önként átadja v.
hozzáférhetővé teszi
• A tanúvallomásra jogosult személy, illetve a dolog a bűncselekménnyel
kapcsolatba hozható vagy
• A tanúvallomás megtagadására jogosult személyt a számára információt adó
személy (informátor) kilétének a felfedésére kötelezi a bíróság.
 Lefoglalás
13

4) Lefoglalás végrehajtása (itt is fokozatosság, azaz felszólítás először)

- birtokbavétellel (főszabály),
- (más módon történő) megőrzéssel, - pl. a dolog nem alkalmas birtokbavételre
- az érintett őrizetben hagyásával, vagy
- az elektronikus adat esetében speciális lefoglalásával történik
- Felszólítás: keresett dolgot adja át v. az e-adatot tegye hozzáférhetővé. Ha az érintett
nem tesz eleget, rendbírsággal sújtható, továbbá kutatás, motozás is elrendelhető
- Nem kötelezhető: terhelt és aki a tanúvallomást megtagadhatja, illetve aki
tanúként nem hallgatható ki
- Rendbírság: a lefoglalás végrehajtását akadályozó személy (terhelt kivételével)
 Lefoglalás
14

6) Cél:
- a dolog őrzésbe vétele vagy megőrzésének más módon történő biztosítása a
bizonyítás vagy az elkobzás, vagyonelkobzás végrehajtásának biztosítása
- a Be. eredményes lefolytatása
- (lefoglalás kényszerintézkedés, a be. alatt alkalmazható
- az elkobzás/vagyonelkobzás pedig büntetőjogi intézkedések, a be. jogerős
befejezését követően alkalmazhatók)

7) Speciális szabályok: irat (313-314 §) és elektronikus adat (315-317 §)

Pl. irat: akkor lehet lefoglalni, ha elkobozható v. bcs. nyomait hordozza, ha nincs
szükség az eredetire – másolat készíthető, annak tartalmát illetéktelen személy
nem ismerheti meg
Pl. e adat: lefoglalás v. megőrzésre kötelezés – többféleképpen megvalósulhat, pl.
másolat készítése, adat áthelyezése, adathordozó lefoglalásával, elrendelő fokozott
biztonságú e aláírással is elláthatja az adatot
 Lefoglalás
15
8) Lefoglalás vége/sorsa
- Megváltás (318. § - Ü/B, becsült értékkel, eredeti dolog helyébe ellenérték lép),
- Értékesítés (319. § - Ü, NYH/B, kötelező pl. gyorsan romlik, itt is ellenérték)
- Megszüntetés és kiadás vagy megsemmisítés (folyamatos vizsgálat, haladéktalanul)
- Elkobzás (ha a lefoglalt dolog birtoklása jsz-ba ütközik v. közbiztonságot veszélyez.)
- Visszatartás (ha a terheltet illetné, de vele szemben várhatóan vagyoni kötelezett-
séget szabnak ki (pl. PB, vagyonelkobzás biztosítására)

9) Lefoglalt dolog kiadása (ebben a sorrendben)

- Bcs. elkövetésekor tulajdonos
- Aki megalapozott igényt jelentett be
- Akitől lefoglalták
- Ha egyik sincs: állam
- Ha értéktelen és senki sem tart rá igényt: megsemmisítik
- Ha eredeti dolog már nincs: ellenérték

10) Milyen alapjogot korlátoz?

- Tulajdonhoz való jog, a birtoklás és a használat joga
 Zár alá vétel
16
1) Mit lehet zár alá venni?
- Dolog (ingatlan) – csak zár alá vétel! (pl. lefoglalás nem)
- Számlapénz és elektronikus pénz
- Pénzügyi eszközre
- Bármely más vagyoni értékű jogra
- Bármely más vagyoni jellegű követelésre

2) Mi a célja?
- Vagyonelkobzás vagy
- Polgári jogi igény (kizárólag terhelt) és
- Kielégítés meghiúsításának veszélye esetére rendelhető el, ha megalapozottan
feltehető, h. a kielégítést meghiúsítják

3) Ki rendelheti el?
- B/Ü/NYH
- Kizárólag B: ha annak célja polgári jogi igény biztosítása, ha az el nem különíthető vagyont
érinti, továbbá ha a zár alá vétel tárgyának értéke meghaladja a 100 millió forintot
- Halaszthatatlan esetben: Ü/NYH, de utólag be kell szerezni a B határozatát
 Zár alá vétel
17
4) Végrehajtás
- Közhiteles nyilvántartásba be kell jegyezni
- Ha szükséges, akkor a dolog birtokba vehető
- Végrehajtása iránt haladéktalanul intézkedni kell

5) Vége
- Megváltás (329. § - ha vagyonelkobzás érdekében rendelték el: Ü/B határoz róla,
ha viszont polgári jogi igényre: csak B!, becsült érték, vagyonelk.: a dolog helyébe
lépő összegre)
- Feloldás (330. § - fel kell oldani pl.: elrendelés oka megszűnt, be. megszüntették)
- Zár alá vett ingatlan értékesítése (helyébe lépő összeg)

5) Egyéb
- Ha az adott dologra lefoglalást és zár alá vételt is el lehetne rendelni, abban az esetben a
lefoglalás élvez elsőbbséget a jogalkalmazó szervek gyakorlatában (a lefoglalás nagyobb
biztosíték)

6) Korlátozott alapjog
- Tulajdonhoz való jog, rendelkezés joga
 Vagyonkezelési szabályok (lefoglalás, zár alá
vétel)
18

Cél:
- a vagyon értéke a lehető legkisebb mértékben csökkenjen és
- az értékét megőrizzék
- Rendes gazdálkodás szabályai
- Bűnügyi vagyonkezelés: erre szakosodott szerv végzi (nyilvántartás, tárolás,
őrzés, kezelés)
 Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné
tétele
19

1) Mik a feltételei?
- Közvádra üldözendő bűncselekmény
- Az adat végleges hozzáférhetetlenné tétele várható
- Bűncselekmény folytatásának megakadályozásához szükséges

2) Ki rendeli el?
- Bíróság rendeli el és a tárhely-szolgáltató hajtja végre

3) Hogyan?
- Ideiglenes eltávolítás
- Hozzáférés ideiglenes megakadályozása

4) Milyen jogot korlátoz?

- Adatok feletti rendelkezési jogot
Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné
tétele
20

Ideiglenes eltávolítás

- Tárhelyszolgáltatót kell kötelezni

- Egy munkanapon belül köteles eltávolítani
- Visszaállítás elrendelése:
• Megszűnt az eltávolítás oka
• Megszűnt az eljárás

Hozzáférés ideiglenes megakadályozása

- Meghatározott bűncselekmények esetén az azokkal összefüggő elektronikus

adatokra:
• Kábítószerbűncselekmények
• Gyermekpornográfia
• Állam elleni bűncselekmények,
• Terrorcselekmény, terrorizmus finanszírozása
• Háborús uszítás
 Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné
tétele
21
Hozzáférés ideiglenes megakadályozása

- További feltételek:
• Nem távolította el az adatot
• Az e-adat ideiglenes eltávolítására vonatkozóan a külföldi hatóság jogsegély iránti
megkeresése a megkeresés bíróság általi kibocsátásától számított 30 napon belül
nem vezetett eredményre
• Az eltávolításra kötelezett azonosítása lehetetlen vagy aránytalan nehézséggel
járna vagy
• Az e-adat ideiglenes eltávolítására vonatkozóan a külföldi hatóság jogsegély iránti
megkeresésétől eredmény nem várható vagy
• A megkeresés aránytalan nehézséggel járna.
 Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné
tétele
22

Felhívás az elektronikus adat önkéntes eltávolítása érdekében

- Felhívás, azaz nem kötelező teljesíteni
- A médiatartalom-szolgáltatót, a tárhelyszolgáltatást is végző közvetítő
szolgáltatót lehet felhívni,
- amelyik képes megakadályozni az e-adathoz való hozzáférést
- Cél: gyors(abb) cselekvés

5) Végrehajtás szervezése és ellenőrzése:

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
9. A kényszerintézkedésekkel
kapcsolatos nemzetközi
sztenderdek
1

DR. CSONTOS LAURA LL.M.

LAURA.CSONTOS@BOJKOLAWOFFICE.HU
ELTE ÁJK 2021.11.22.
 Problémák
2

- Letartóztatás nagyszámú elrendelése

- Valóban fennáll-e az elrendelés oka?
- Miért nem alkalmazzák az enyhébb kényszerintézkedést?
- Hosszú időtartam
 Letartóztatás nagyszámú elrendelése
3

Forrás: Helsinki Bizottság (https://www.fairtrials.org/wp-content/uploads/MHB_kutatasi_jelentes_elozetes_letartoztatas_2015.pdf)

-2009-hez képest 2014-re 3 %-ot csökkent a letartóztatás (korábban: előzetes

letartóztatás) száma, 93 %-ról 90%-ra
- elenyésző esetben rendeltek el alternatív kényszerintézkedést
(hatályos Be.: BF = lakhelyelhagyási tilalom és házi őrizet)
- 2009-hez képest valamivel nőtt az alternatív ki. elrendelésének száma, de még
mindig alacsony
 Csökkenés okai
4

- Büntetés-végrehajtási intézetek túltelítettsége

- Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) számos,
Magyarországot elmarasztaló döntése (alaposan alátámasz-
tott indok nélküli letartóztatások, fokozatosság elvének hiánya,
hosszú időtartam stb. – kártérítés/kártalanításra kötelezés!)
-> Ü valamivel kisebb számban indítványozza a legsúlyosabb
kényszerintézkedést
-> helyette alternatív kényszerintézkedés (pl. BF)
Ügyészségi statisztika 2017-ből (Forrás: LÜ)
5
 Fennálló ok hiánya
6

Forrás: Helsinki Bizottság (https://www.fairtrials.org/wp-content/uploads/MHB_kutatasi_jelentes_elozetes_letartoztatas_2015.pdf

-Fokozatosság elve? Szükségesség – arányosság kérdése

 Hány elrendelési okra hivatkoznak?
7

Forrás: Helsinki Bizottság (https://www.fairtrials.org/wp-content/uploads/MHB_kutatasi_jelentes_elozetes_letartoztatas_2015.pdf

Minél több az ok, annál megalapozottabb a személyi szabadságot korlátozó

bírói engedélyes ki.
 Enyhébb?
8

- Miért nem enyhébb kényszerintézkedést rendelnek el?

- Alapjogi tesztet alkalmazni kell: szükségesség + arányosság vizsgálata
- Ez alapján, amennyiben van olyan kényszerintézkedés, ami a cél
eléréséhez megfelelő, azt kell alkalmazni (melyik ki. szükséges ahhoz,
hogy a célt elérjük?)
- Továbbá, ha a súlyosabb ki. elrendelésének oka már megszűnt, akkor
vagy meg kell szüntetni vagy enyhébb kényszerintézkedést kell elrendelni
- Be. 276. § (2) – a bírói engedélyhez kötött személyi szabadságot
korlátozó kényszerintézkedések okait határozza meg, nem pedig a
letartóztatásét! (korábban: letartóztatás okai voltak)
 EJEB
9

- Nemzetközi szinten a leghatékonyabb emberi jogvédelmi mechanizmus

- Jogorvoslat azoknak, akiknek az emberi jogai a hatóságok eljárása során sérültek
- Az Egyezményt (emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló,
Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény) Mo. 1990-ben írta alá és 1992-ben
ratifikálta. Az 1993. évi XXXI. tv.-vel vált a magyar jogrendszer részévé
- Emberi Jogok Európai Bírósága felel az Egyezmény hiteles értelmezéséért és
érvényesülésének felügyeletéért
- Az EJEB érdemi szankciót, kártérítést is kiszabhat (nemcsak ajánlásokat
fogalmazhat meg)
- Szubszidiaritás elve: az Egyezmény alapján történt jogsérelmeket elsősorban
hazai fórumon kell orvosolni, az EJEB eljárása csak másodlagos
 Egyezmény 5. Cikk
10
1. Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Szabadságától
senkit sem lehet megfosztani, kivéve az alábbi esetekben és a törvényben
meghatározott eljárás útján: (...)
c) törvényes letartóztatás vagy őrizetbe vétel abból a célból, hogy e
bűncselekmény elkövetése alapos gyanúja miatt az illetékes hatóság elé állítsák
vagy amikor ésszerű oknál fogva szükséges, hogy megakadályozzák
bűncselekmény elkövetésében vagy annak elkövetése után a szökésben; (...)
3. E cikk 1. c) bekezdésének rendelkezésével összhangban letartóztatott vagy őrizetbe
vett minden személyt haladéktalanul bíró, vagy a törvény által bírói hatáskörrel
felruházott más tisztségviselő elé kell állítani, és a letartóztatott vagy őrizetbe vett
személynek joga van arra, hogy ésszerű időhatáron belül tárgyalást tartsanak
ügyében vagy a tárgyalásig szabadlábra helyezzék.
 5. Cikk
11

A szabadlábra helyezés olyan feltételekhez köthető, melyek biztosítják a tárgyaláson

való megjelenést.

4. Szabadságától letartóztatás vagy őrizetbe vétel folytán megfosztott minden

személynek joga van olyan eljáráshoz, melynek során őrizetbe vételének
törvényességéről a bíróság rövid határidőn belül dönt, és törvényellenes
őrizetbe vétele esetén szabadlábra helyezését rendeli el.

5. Mindenkinek, aki e cikk rendelkezéseinek megsértésével végrehajtott

letartóztatás vagy őrizetbe vétel áldozata, joga van kártalanításra.
 Az 5. cikk bekezdései
12

1) Törvényesség
5. cikk 1. bek. c) pont
2) Megalapozott (alapos) gyanú
3) Indokok (szökés, eljárás meghiúsítása, bűnismétlés)
4) A letartóztatás hossza
5) Ügy bonyolultsága
5. cikk 3. bek.
6) Kérelmező magatartása és személyes körülményei
7) Eljáró hatóságok tevékenysége
8) Enyhébb kényszerintézkedés
9) Bizonyítékokhoz való hozzáférés
5. cikk 4. bek.
10) Indokolt döntéshez való jog
 Törvényesség
13

1) „törvényben meghatározott eljárás útján” – szabadságelvonása

2) „törvényes letartóztatás vagy őrizetbe vétel”

Követelmények:
- Hazai jogon kell alapulni a letartóztatásnak,
- amelynek pedig összhangban kell lennie az Egyezménnyel

EJEB gyakorlata:
Marasztalás: nem felelt meg a letartóztatás elrendelése a magyar (nemzeti)
jogszabályoknak (számos ügyben)
 Alapos gyanú
14

- ”reasonable suspicion”
Fox, Campbell és Hartley kontra UK – egyezményes fogalom:
„az alapos gyanú megállapításának feltétele olyan tények vagy információk léte,
amelyek egy objektív külső szemlélőt meggyőznek arról, hogy a gyanúsított
elkövethette a cselekményt.”
- Ha a letartóztatás esetén az alapos gyanú fennáll és megfelel a nemzeti eljárási
jogszabályoknak is, még nem feltétlenül lesz jogszerű – ebben az esetben is lehet
egyezménysértő
- Ezért további feltétel, hogy „a letartóztatással elérni kívánt cél legitim és
az azt követő fogva tartás megfelelően igazolható legyen”
 Indokok
15

- Törvényesség itt is: belső jogi norma alapján (különös okok),

de nem lehet Egyezménybe ütköző
- 1) Szökésveszély: mindig az adott ügyben kell vizsgálni,
önmagában a büntetési tétel mérték alapján nem lehet
elrendelni, tényeken kell alapulnia (pl. súlyos büntetési tétel
esetén a jelenlét biztosítása lehetne ok, de ez önmagában nem
elég, ehhez elsősorban a terhelt személyéhez fűződő
körülményeket is vizsgálni kell)
 Indokok
16

Pl.: Neumeister kontra Austria – jogosulatlan gazdasági előny megszerzése

miatt folyamatban levő be-ban kétszer tartóztatták le.

EJEB: a szökés veszélyét nem lehetett volna csupán a büntetési tételre,

okozott kár mértékére, büntetés súlyára alapozni, hanem a szökés valódi
esélyét a Neumeister személyéhez fűződő körülményekre kellett volna alapozni
-Pl. erkölcsisége, lakhatása, foglalkozása, munkahelye, vagyona, családi kapcsolatai,
- országhoz való egyéb kötődése

• Ezek a körülmények megerősíthetik vagy gyengíthetik a szökés veszélyének

gyanúját
 Indokok
17

2) Eljárás meghiúsításának veszélye

- Clooth kontra Belgium: EJEB – „ a nyomozás érdekeire való (...) általános és
konkrétumokat nélkülöző hivatkozás nem elégséges a letartóztatás fenntartásának
igazolására”
- W kontra Svájc: EJEB – elfogadta, MERT a vádlott korábban bizonyíthatóan
bizonyítékot hamisított és manipulálta a tanúkat (más eljárásokban) – itt volt
konkrétum
- Bizonyítási eljárás kezdetén a legnagyobb ez a veszély
- EJEB abban is egyértelműen állást foglalt, hogy a nyomozás vége felé az eljárás
meghiúsítása már nem lehet alap a letartóztatáshoz (hosszú idő kérdése –
amikor a hatóságok azért nem tudják lezárni a nyomozást, mert „nem tanúsítanak
különös gondosságot”) – vizsgálni kell: okszerűség, célszerűség
 Indokok
18

3) Bűnismétlés veszélye
- Clooth ügy: súlyos bcs-vel (emberölés, gyújtogatás) volt
gyanúsítva, viszont a korábbi elítélései (pl. lopás) nem
adhatnak alapot a bűnismétlés megállapítására
- Csak konkrét körülmények elemzésével vonható le rá
következtetés
- Pl.: ha a terhelt próbaidő alatt követ el újabb
bűncselekményt – alapos ok
 5. cikk 3. bek.
19

Elfogadható hossz: észszerű idő az 5. és 6. cikkben nem ugyanaz (6. cikk – jogeset
az alapelvek óráról – észszerű időn belüli T, az érintett ne legyen a szükségesnél
tovább bizonytalanságban)
- 5. cikk: + feltétel - fogvatartott érdemi jogerős döntés nélkül – lehet, hogy ami a
6. cikk szempontjából elfogadható hosszúság, az az 5. cikk vizsgálata során jogsértő
- Nincs konkrét időtartam megjelölve, viszont az EJEB meghatározott szempontokat
- Pl.: Az EJEB 2 éven túl már nagy valószínűséggel jogsérelmet állapít meg
Ügy bonyolultsága: vannak esetek, amikor alapul szolgálhat (pl. nki vonulat)
Kérelmező magatartása, személyes körülményei: pl. egészségi állapot,
eljárás elhúzására irányuló felróható magatartás
 5. cikk 3. bek.
20

•Eljáró hatóságok tevékenysége: „különös gondosság” nyomozás során,

indokolatlan késlekedés
(Toth contra Austria ügy: eredeti iratok küldése másolat helyett)

•Enyhébb ki. vizsgálata: kötelezettség, elérni kívánt cél megvalósításához

szükséges
 Példák
21
A.B. kontra Mo. (üzetszerű kéjelgés elősegítése, kitartottság, rongálás, zsarolás),
Baksza kontra Mo. (autólopások): mindkét esetben rendkívül hosszú ideig tartották
letartóztatásban a terhelteket. (A.B.: 1 év 11 hónap, Baksza: 2 év 4 hónap).

A.B. az előállítás során nem tartózkodott otthonában, viszont ahogy tudomást szerzett
a keresésről önként jelentkezett a rendőrségen. Ennek ellenére a letartóztatását több
ízben meghosszabbították, a tanúk befolyásolásának veszélyére hivatkozással.
- Vádemelés után pedig a szökésveszélyt jelölték meg legfőbb indoknak. – Aggályos, mivel
önként jelentkezett korábban, a vád súlyán túl nem volt alátámasztott.

Baksza esetében is a szökésveszélyre alapították a letartóztatást és indokként megjelölték a

kiszabható büntetés súlyát - pusztán erre nem lehet bizonyos idő elteltével hivatkozni.
 Példák
22

Maglódi kontra Mo. (emberölés) – 4 év 5 hónap.

Indok: bűntársakkal összejátszás, szökés veszélye. – EJEB: 4 éven felüli időtartam
„kényszerítő erejű érvekre” lenne szükség

Hagyó kontra Mo. – (hűtlen kezelés) 9 hónap, szökés veszélye, összebeszélés,

eljárás meghiúsítása - rossz egészségi állapot, (bizonyíték sem került elő)
 5. Cikk 4. bek.
23

Bizonyítékokhoz való hozzáférés. – Pl. Hagyó-ügy: soha nem került elő az a

bizonyíték, amire a terhelt szökési szándékát alapozták (+rossz egészségi állapot,
9 hónap), a védelem hiába kérte + meggyőző érvek (pl. a kérelmező akkor se szökött
el, amikor a mentelmi joga megszűnt)

Indokolt döntéshez való jog. – Pl. Hagyó ügy: „a meglehetősen sablonos határo-
zatok nem vizsgálták a kérelmező releváns érveit”, pl. A.B. ügy, Baksza ügy
 Összefoglalás (példák) az EJEB döntéseiből
24

- A büntetési tételkeret felső határa (vagy az életfogytiglani büntethetőség)

önmagában nem adhat alapot pl. a szökés veszélyére
- Ha eltelt kb. 6-9 hónap a bcs. elkövetése óta, nehéz megalapozottan azt
állítani, hogy fennáll a bizonyítékok megsemmisítésének, tanúk
befolyásolásának, összebeszélésnek a veszélye (terhelt már megtette/hatóság
már elvileg összegyűjtötte a bizonyítékokat, a tanúkat kihallgatta)
- Ha a terhelt családi élete rendezett (ebbe számos körülmény tartozik),
rendelkezik munkahellyel, (eltartásra szoruló) gyermekei vannak, nehéz
megalapozottan azt állítani, hogy a szökés veszélye fennáll
- Az egyszeri bűnismétlés önmagában még nem jelenti a bűnismétlés veszélyét
 EJEB esetjoga alapján kimunkált elvek
25

5. Cikk 1. bek. c) – megfelelés elve (Egyezmény, hazai jog)

5. Cikk 3. bek. – eseti mérlegelés, valódi közérdek, teljes körű mérlegelés,

különös gondosság, legenyhébb ki., bizonyítási teher áthárítás tilalma,
bj-i fenyegetettségre alapított döntés elégtelensége

5. Cikk 4. bek. – tisztességes eljáráshoz való jog, azonos garancia, törvényesség

hatékony vizsgálata, érdemi vizsgálat, fegyveregyenlőség
 Magyar kontra Mo.
26

- 3 rb. emberölés, 19 rb. rablás, 19 rb. személyi szabadság megsértése, 4 rb.

súlyos testi sértés, 4 rb. birtokháborítás, 3 rb. lopás, többszörös visszaeső
- korábban nem terhelte kötelezettség a B-okat a TÉSZ időszakonkénti
felülvizsgálatra és a kegyelmi jogkör gyakorlása K.E. – a TÉSZ-t töltőknek nem
volt törvényi garanciájuk, így az EJEB a 3. cikk sérelmét állapította meg (ellentétes
volt a magyar szabályozás)
- „kötelező kegyelmi eljárás” bevezetése
- 40 év fogva tartás után hivatalból kötelező lefolytatni
- az eljárás során az eseti jelleggel létrehozott, bírókból álló Kegyelmi Bizottság
javaslatot tesz a kegyelem gyakorlásával kapcsolatban
- az eljárás a köztársasági elnök teljesen diszkrecionális kegyelmi döntésével
zárul, a köztársasági elnököt a bizottság javaslata nem köti
 10. Előkészítő eljárás. Leplezett
eszközök alkalmazása az előkészítő
eljárás során
1

LAURA.CSONTOS@BOJKOLAWOFFICE.HU
DR. CSONTOS LAURA LL.M.
2020.11.23. 10:00
TEAMS
ELTE ÁJK
 Bevezető
2

Sajátossága: a megindításához és a teljes körű

lefolytatáshoz nincs szükség gyanú fennállására,
csak ennek a lehetőségére
Indokolás: a korrupciós és terrorizmus elleni
hatékonyabb fellépéssel indokolja az alapját
Nem szükségszerű a BE-ban!
Felderítésnél (nyomozás) már van gyanú (nincs
tételes jogi def.), gyanút megalapozó adatok
 Az előkészítő eljárás (339-347. §)
3

- Cél: annak megállapítása, hogy fennáll-e bűncselekmény gyanúja (340.§)

Igen: nyomozás elrendelése Nem: előkészítő eljárás megszüntetése

- Ki folytathat előkészítő eljárást?

•NYH
•Ü
•Nemzeti Védelmi Szolgálat (rendőrség belső bűnmegelőzési szerve, 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet)
•TEK
 Az előkészítő eljárás
4

- Mikor folytatható?

Ha a rendelkezésre álló adatok a bűncselekmény gyanújának megállapítására nem

elegendőek és megalapozottan feltehető, hogy az előkészítő eljárás lefolytatása
alapján el lehet dönteni, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e.

- Mi alapján indul?

• A szerv hivatalból tudomására jutott információ alapján

• Feljelentés elutasítását követően az abban foglalt információ alapján
• Titkos információgyűjtést folytató szerv (pl.NAV) kezdeményezése alapján
(3 munkanapon belül dönteni kell az eljárás elrendeléséről)
 Az előkészítő eljárás
5

- Mi a tartalma?
• adatszerző tevékenység folytatása
• leplezett eszközök alkalmazása
- Mit alkalmazhat az eljáró szerv?
• bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközöket (215. § (1)-(2),(9))
pl.: titkosan együttműködő személy, bcs-re vonatkozó információgyűjtés, ellenőrzés és bcs. megszakítása
(…), információs rendszeres folytatott kommunikáció tényének megáll.-hoz szükséges adatok titokban való
megszerzése

• rejtett figyelést
• ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök
Fizetési műveletek megfigyelése, álvásárlás (221. § a)), fedett nyomozó (222-225.§)

• bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök

 Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök
6

- Kivel szemben alkalmazható?

1) aki a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet, illetve
2) akiről megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető
személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart
3) Bárkivel (kívülálló személlyel) szemben, akit elkerülhetetlenül érint (343. § (4))
- Korlátai:
2) alapján nem lehet – titoktartás körébe tartozó adatok megismerése céljából a hiva-
tásánál, foglalkozásánál, közmegbízatásánál fogva titoktartásra kötelezett személlyel
szemben; - minősített adat megismerése céljából minősített adatot kezelő személlyel
szemben, aki nem kapott felmentést; - az informátor kilétének megismerése céljából
a médiatartalom-szolgáltatóval szemben + hozzátartozóval szemben csak az 1) személy
hollétének, elérhetőségének megismerése céljából lehet!
 Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök
7

-Mi a határideje?
• főszabály szerint max. 6 hónap
• 234. §-ban meghatározott bűncselekmények esetén max. 9 hónap

-Ki végzi a törvényességi felügyeletet?

• az előkészítő eljárást folytató szerv önállóan végzi
• DE: az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol felette

-Hogyan szűnik meg?

• bűncselekmény gyanúja nem áll fenn a beszerzett adatok alapján
• az előkészítő eljárás folytatásától nem várható eredmény
• az előkészítő eljárás határideje lejárt

(ebben az esetben az így beszerzett adatok a be-ben nem használhatóak fel bizonyí-
tékként)

• A BE nem rendelkezik arról, hogy egy ügyben többször ne lehessen e.e.-t elrendelni
 234. §
8

-5 évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos

bcs. esetén
-3 évig terjedőnél, ha a bcs.:
a) üzletszerűen v. bűnszövetségben elkövetett,
b) kábítószer-prekurzorral visszaélés, az egészségügyi termék hamisítása,
c) szexuális visszaélés, kerítés, prostitúció elősegítése, kitartottság, gyermekprostitúció kihasználása,
gyermekpornográfia
d) környezetkárosítás, természetkárosítás, orrvadászat, tiltott állatviadal szervezése, hulladékgazdálkodás
rendjének megsértése
e) igazságszolgáltatás elleni bcs-ek (kivéve zártörés)
f) korrupciós bcs-ek feljelentésének elmulasztása kivételével a korrupciós bcs-ek,
g) választás, népszavazás, európai polgári kezdeményezés rendje elleni bcs., harmadik országbeli állampolgár
jogellenes foglalkoztatása, tiltott szerencsejáték szervezése
h) bennfentes kereskedelem és tiltott piacbefolyásolás

-szándékos bcs: minősített adattal visszaélés, hivatali visszaélés, hivatalos személy elleni erőszak,
nkileg védett személy elleni erőszak, kp-t helyettesítő fizető eszköz hamisítás, jogosulatlan pü-i tevékenység,
piramisjáték

+ ha az előkészület is büntetendő, előkészület miatt indult eljárásban is

 Adatszerző tevékenység
9

-Hetedik Rész (261 – 270.§)

-B/Ü/NYH/tv-ben meghatározott előkészítő eljárást folytató szerv bármely szervtől,
jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől adatszolgáltatást
kérhet
-342. § (2)-(3) tartalmazza az előkészítő eljárás során alkalmazandó korlátozásokat:
• körözést nem lehet elrendelni e.e. során
• adatszolgáltatás kizárólag pl.: adóhatóságtól, vámhatóságtól, postai
szolgáltatótól, útiokmány-nyilvántartásból, menekültügyi-nyilvántartásból,
ingatlan-nyilvántartásból, cégnyilvántartásból, pénzmosás és terrorizmus finanszíro-
zása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tv. szerinti pénzügyi inf. egységként
működő hatóságtól stb. kérhető (felsorolás: 342. §)
 Előkészítő eljárás lefolytatása
10

- Az eljárást végző szerv önállóan végzi az e.e.-t.

- NYH/rendőrség: az általa elrendelt e.e. elrendelését követő 3 munkanapon belül
tájékoztatja az ügyészséget az
• e.e-t megalapozó adatokról,
• alkalmazni kívánt leplezett eszközökről,
• tervezett eljárási cselekményekről.
- NYH/rendőrség: kéthavonta tájékoztatja az ügyészséget a beszerzett adatokról és az
ügyészség kérésére bemutatja az eljárás során keletkezett iratokat
- Ha az ügyben elrendelik a nyomozást: az addig keletkezett ügyiratokat és adatokat
szükség esetén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnak v.
ügyészségnek haladéktalanul át kell adni.
 Előkészítő eljárás lefolytatása
11

-Ha elrendelik a nyomozást, az e.e.-ban alkalmazott bírói/ügyészi engedélyhez

kötött leplezett eszközök alkalmazása újabb engedély nélkül folytatható
- Felügyelet:
• NYH által folytatott e.e. – NYH eljáró szervének székhelye szerinti ügyészség
• Rendőrség terrorizmust elhárító szerve által folytatott e.e. – a szervnek v. területi
kirendeltségének székhelye szerinti ügyészség
• Rendőrség belső bűnmegelőzési szerve által – e szervnek vagy területi kirendeltsé-
gének székhelye szerinti ügyészség

- Ha az ügyészség folytat e.e.-t:

• bármely NYH-ot eljárási cselekmény elvégzésére utasíthatja (annak illetékességi
területén)
• Felkérésére Nemzeti Védelmi Szolgálat, TEK közreműködik az eljárási cselekmény
elvégzésében
 Szabó és Vissy kontra Mo.
12

- Szabó és Vissy kontra Magyarország (2016)

- Eötvös Károly Intézet munkatársai lehallgató készüléket találtak az irodájukban.
- "Az elmúlt napokban gyanúsnak tűnő készüléket találtunk az irodánkban, amely
a távközlési vezetékeket, többek között a wifit fogta közre, a más funkciót ellátó
kábel árnyékoló doboz helyett.” (Facebook)
- EJEB - kifogásolták, hogy a TEK bírói engedély nélkül is végezhet titkos
megfigyeléseket.
- Megállapításra került, hogy a titkos megfigyelés engedélyezését pártatlan
eljárásban, független döntéshozónak kell elvégeznie
- Azaz a lehallgatások bírói kontrolljától nem lehet eltekinteni
- Az akkor hatályos szabályozásról megállapította az EJEB, hogy a magánélethez
való jogot sérti
 Jogesetek
13

- Pl. pénzmosás, embercsempészet: lehallgatási anyagok

- Pl. hivatali vesztegetés: rejtett megfigyelés,
lehallgatások
11. Vádirat és vádemelés
1

DR. CSONTOS LAURA LL.M.

LAURA.CSONTOS@BOJKOLAWOFFICE.HU
ELTE ÁJK
2021.11.29.
 Óra menete
2

1) Bevezetés (elterelési lehetőségek)

2) Vádemelés és vádirat
3) Mértékes indítvány
4) Vádemelés egyezség esetén
5) Pótmagánvádló
5) Emlékeztetők
 1) Bevezetés
3

- E l t e r e l é s:
I) Ügyészségi határozat vagy intézkedés kilátásba helyezése
II) Egyezség a bűnösség beismeréséről
III) Közvetítő eljárás
IV) Feltételes ügyészi felfüggesztés
- Be. 391. §: az ügyészség a gyanúsított kihallgatása után a nyomozás ügyiratai
alapján megvizsgálja, hogy az ügyben van-e helye
• I)-IV)
• vádemelésnek
• eljárás egyéb okból való megszüntetésének
• a vizsgálat keretein belül eljárási cselekmény elvégzésének
• elkülönítésnek, egyesítésnek, áttételnek
 Ügyészségi intézkedés v. határozat k.h.
4

404. § (1): az ügyészség a nyomozás során bármikor közölheti a gyanúsítottal, h.

milyen intézkedés alkalmazására vagy határozat meghozatalára lát lehetőséget abban
az esetben, ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismeri.

-Mit helyezhet kilátásba? (404.§ (2))

1. közvetítői eljárás céljából az eljárás felfüggesztését, illetve a közvetítői eljárás
eredményéhez képest az eljárás megszüntetését,
2. f.ü.f. alkalmazását és annak eredményéhez képest az eljárás megszüntetését
3. a gyanúsított együttműködésére tekintettel az eljárás megszüntetését, illetve a
feljelentés elutasítását vagy
4. külön eljárás: bíróság elé állítás, büntetővégzés érdekében szükséges intézkedés
megtételét,

ha a felsorolt intézkedések vagy határozatok e tv-ben meghatározott feltételei

fennállnak (bcs. Beismerésén és az együttműködésen kívüli feltételek)
 Egyezség
5

407. § - Az ügyészség és a terhelt egyezség esetén lefolytatandó eljárás érdekében

a vádemelés előtt egyezséget köthet a terhelt által elkövetett bűncselekmény vonat-
kozásában
• a bűnösség beismeréséről és
• ennek következményeiről.

- Kezdeményezheti: terhelt, védő, ügyészség

- Az eljárásban kötelező védő részvétele

- Az egyezség megkötése érdekében a bűnösség beismeréséről és az egyezség tartalmi

elemeiről egyeztetés folyhat, kivéve:
• egyezség tárgyát képező bcs. tényállása
• Btk. szerinti minősítés
 Egyezség
6

- Az egyeztetés eredményeként létrejött egyezséget az ügyészség gyanúsítotti kihallga-

tás jegyzőkönyvébe foglalja, amelyet együttesen írnak alá (terhelt, ügyész, védő)

-Tartalmazza:
1) Bcs. leírása és Btk. szerinti minősítése
2) Terhelt nyilatkozata arról, hogy a bűnösségét beismeri a bcs. vonatkozásában és
ennek érdekében vallomást tesz
3) Büntetés vagy önállóan alkalmazható intézkedés
 Egyezség
7

-Tartalmazhatja:
1) Mellékbüntetést, büntetés v. intézkedés mellett is alkalmazható intézkedést
2) a Btk. alapján a büntetés kiszabása során meghozható egyéb rendelkezést
3) eljárás megszüntetését, illetve a feljelentés elutasítását egyes bcs-ek vonatkozásában
4) bűnügyi költség viselését
5) terhelt által vállalt egyéb kötelezettségeket

-Nem lehet a tárgya:

1. Kényszergyógykezelés
2. Elkobzás
3. Vagyonelkobzás
4. Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
5. bűnügyi költség viselése kivételével –
- más, az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdés,
- továbbá a polgári jogi igény vagy
- a szülői felügyeleti jog megszüntetése
 Közvetítői eljárás
8

412. § - A közvetítői eljárás a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény

következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását
elősegítő, a gyanúsított, illetve a sértett indítványára, vagy önkéntes hozzájárulásukkal
alkalmazható eljárás.

-Mediáció

-Feltételei:
• gyanúsított, illetve a sértett indítványozza vagy ehhez hozzájárul
• a gyanúsított beismerő vallomást tesz (vádemelésig) ÉS
• a bcs. jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bcs.
következményeinek jóvátétele várható és a be. lefolytatása mellőzhető vagy a közvetí-
tői eljárás a büntetés kiszabásának elveivel nem ellentétes
 Közvetítői eljárás
9

- Ha az indítvány megvan, de a törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg, az

ügyészség határozatával megtagadja a felfüggesztést (közvetítői eljárás céljából)

-ügyészség,
- egy alkalommal,
- 6 hónapra
- felfüggeszti
az eljárást, a közvetítői eljárás lefolytatása céljából.

-Ha létrejön a megállapodás, a közvetítő (mediátor) küldi meg azt az ügyészségnek.

 Feltételes ügyészi felfüggesztés (f.ü.f.)
10

- korábban: vádemelés elhalasztása

- 416.§ - az ügyészség határozattal felfüggesztheti az eljárást, ha a gyanúsított jövő-
beni magatartására tekintettel az eljárás megszüntetése várható.
-Mikor van helye?
• olyan bcs. miatt van folyamatban eljárás, amely 3 évi, különös méltánylást
érdemlő esetben 5 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő ÉS
• a bcs. jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a f.ü.f.-
től a gyanúsított magatartásának kedvező változása várható.
- Magatartási szabályt vagy kötelezettséget is előírhat az ügyészség a f.ü.f.-vel
egyidejűleg (ilyenkor tisztáznia kell, h. pl. a gyanúsított képes-e teljesíteni a tervezett
magatartási szabályt vagy kötelezettséget (418.§)).
 F.ü.f.
11

- Nincs helye: ha a gyanúsított

• többszörös visszaeső,
• a bcs-t bűnszervezetben követte el,
• bcs-e halált okozott v.
• a szándékos bcs-t a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt
vagy a szándékos bcs. elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre
ítélése után, a szv. végrehajtásának befejezése előtt, illetve próbára bocsátás
v. f.ü.f. tartama alatt követte el.
 2) Vádemelés
12

421. § - Az ügyészség a vádiratnak a bírósághoz való benyújtásával emel vádat.

Vádirat törvényes elemei:

• vádlott azonosításra alkalmas megjelölése
• vád tárgyává tett cselekmény pontos leírása
• vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése
• az ügyészségnek a büntetés kiszabására v. intézkedés alkalmazására, v. a kóros
elmeállapota miatt nem büntethető terhelt felmentésére vonatkozó indítványa.
 Vádirat
13

A törvényes elemeken túl az alábbiakat tartalmazza:

1. vád tárgyává tett cselekményekkel, illetve részcselekményekkel összefüggő,
rendelkezésre álló bizonyítási eszközök megjelölését,
2. az ügyészségnek az egyes cselekmények, illetve részcselekmények és a büntetés-
kiszabási körülmények bizonyításával összefüggő bizonyítási indítványait,
3. a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó jogszabályok megjelölését,
továbbá a vádiratot benyújtó ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó
rendelkezésekre való utalást,
4. az ügyészség közlendőit,
5. az ügyészség további indítványait.
Ügyészség teendői a vádirat benyújtásakor
14

- Az ügyészség a vádemeléssel egyidejűleg gondoskodik arról, hogy a nyomozás

ügyiratai és a bizonyítási eszközök a bíróság rendelkezésére álljanak.
- Fordítás benyújtása, ha a vádlott az eljárás során nem anyanyelvét,
használja (vádirat rá vonatkozó része)
- Tájékoztatja a vádemelésről a terheltet, védőt, sértettet, feljelentőt,
magánindítvány előterjesztőjét
 3) Mértékes indítvány
15

Az ügyészség a vádiratban indítványt tehet a büntetés vagy intézkedés

mértékére vagy tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen
a bcs. Elkövetését beismeri.

Előkészítő ülés!
 4) Vádemelés egyezség esetén
16

Ha az ügyészség és a terhelt egyezséget kötött, az ügyészség a jegyzőkönyvbe foglalt

egyezséggel azonos tényállás és minősítés miatt emel vádat.

Az ügyészség a vádiratban indítványt tesz arra, hogy a bíróság

1) az egyezséget hagyja jóvá,
2) az egyezség tartalmával egyező büntetést szabjon ki, illetve intézkedést
alkalmazzon
3) az egyezség tartalmával egyező egyéb rendelkezést tegyen.

Az egyezséget tartalmazó jk-et az Ü a vádirattal együtt nyújtja be a B-hoz.

 5) Pótmagánvádló
17

Be. 54. § - a pótmagánvádló az a sértett, aki vagy amely az e törvényben meghatáro-

zott esetekben közvádra üldözendő bűncselekmény miatt a vádat képviseli.

Külön szabályok alapján: pótmagánvádas eljárás

Ha a sértett pmv-ként kíván fellépni: a panaszt elutasító ügyészségnél vádindítványt

nyújt be (amennyiben a nyh az eljárást megszüntette vagy az ügyészég/nyh a
feljelentést elutasította)

Ha az Ü a vádat ejtette: írásban bejelenti, hogy az ügyészség által ejtett vádat a

továbbiakban pmv.ként képviselni kívánja
 6) Emlékeztetők
18

-Vádelv: akkuzatórius eljárás, egymással szemben álló felek jogvitája. Bíró passzív,
feladata a vita eldöntése, igazság megállapítása. Bizonyítás az egyenlő jogú feleket
terheli. Vád, védekezés, ítélkezés elkülönül (funkciómegosztás).
-Tettazonosság: a bíróságnak a vád tárgyává tett tényállást ki kell merítenie és nem
terjeszkedhet túl rajta – vád tárgyává tett tényállás az ítélet tárgya
-Közvádló: ügyész (nyomozás, vádemelés, vád képviselete)
-Magánvád: magánvádra üldözendő bcs-ek (könnyű testi sértés, magán-/levéltitok
megsértése, rágalmazás, becsület-/kegyeletsértés, becsület csorbítására alkalmas
hamis hang- vagy képfelvétel készítése,), magánvádas eljárás – eljárás meg-
indítása a sértett nyilatkozatától+feljelentésétől függ és a vád képviselete a sértett
feladata
 19

Köszönöm az egész féléves figyelmet, illetve aktivitást és

sok szerencsét kívánok a vizsgákhoz! 
KIEGÉSZÍTŐ DIASOR
(TANÚVÉDELEM)

Dr. Csontos Laura LL.M.

2021.10.13. ELTE ÁJK
 KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD

• Sértett, tanú, egyes esetekben a terhelt, védelem vonatkozásában a védő, szakértő stb.
• Személyes jellemző/eljárás tárgyát képező bcs. jellege miatt akadályoztatva van:
• A) megértés, megértetés
• B) jogok gyakorlása/kötelezettségek teljesítése
• C) hatékony részvétel.
• Hivatalból
• Pl.: kirívóan erőszakos jelleg, életkor, fizikai, szellemi állapot, másik résztvevőhőz fűződő viszony
stb.
• Határozat vagy külön döntés nélkül (pl. 18 éven aluli)
• Fokozott adatvédelem, fokozott körültekintés, haladéktalan, megismétlést nem tűrő eljárás,
védelemben részesítés, j. és k. Elősegítése
• Külön rendelkezések: 18 és 14 éven aluli résztvevők/nemi bcs. sértettjei
 TANÚVÉDELEM

1) Különösen védett tanú II) Személyi védelem

• Kiemelkedő súlyú vallomás, mással nem • Hatóság
pótolható, ügy lényeges körülményei
• Hivatalból/kül.bánásmód. igénylő személy
• Súlyos fenyegetésnek lenne kitéve indítványa alapján
• Bíróság • 8 napon belül
• Ü. indítványára
• Külső személyek nem vehetnek részt
(megkeresett bíróság, kiküldött bíró,
telekomm. eszköz)
• Írásbeli JK – zártan kezelés – KIVONAT!
 TANÚVÉDELEM

3) Védelmi Program 4) Személyes adatok zárt kezelése

• Megállapodás • Érintett indítványa/kül. bán. igénylő személy
esetén hivatalból
• Hivatalból/kül. bán. igénylő személy
indítványa • Sértett, vagyoni érdekelt, egyéb érdekelt,
ezek segítője
• 3 nap
• Zártan kezelés
• Új személyazonosság
• Ügyiratok zártan kezelése
• Idézés: védelmet ellátó szerv útján
• Vallomásmegtagadás joga (ha új adataira
lehetne következtetni)
 Leplezett eszközök, titkos
információgyűjtés, adatszerző
tevékenység
1

KIEGÉSZÍTŐ DIASOR
DR. CSONTOS LAURA LL.M.
2021.11.08.
ELTE ÁJK
 Leplezett eszközök alkalmazása
2

-Magánlakás sérthetetlensége / a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok

védelméhez fűződő alapvető jogok korlátozásával jár
-Különleges, titkos tevékenység
-Erre feljogosított szervek
-Érintett tudta nélkül

Feltételek:
1) Megalapozottan feltehető, h. elengedhetetlenül szükséges és más módon nem
szerezhető meg
2) Alapvető jog -> bűnüldözési célhoz képest nem járhat aránytalan korlátozással
3) Bűncselekménnyel kapcs. információ (->bizonyíték) megszerzése
valószínűsíthető

B/Ü engedélyhez nem
kötött
-Titkosan együttműködő
személy igénybevétele,
- Titkos információgyűjtés,
ellenőrzés
- Csapda alkalmazása,
- Sértett vagy más személy
helyettesítése,
- Rejtett figyelés,
- Valótlan v. megtévesztő
információ közlése
Csoportok
3
Ügyészi engedélyhez Bírói engedélyhez
kötött kötött
-Fizetési műveletek -Információs rendszer
megfigyelése, titkos megfigyelése,
-Bj-i felelősségre vonás -Titkos kutatás,
elkerülésének kilátásba
-Hely titkos megfigyelése,
helyezése,
-Hozzájárulással alkalmazott -Küldemény titkos
megfigyelés, megismerése,
-Álvásárlás, -Lehallgatás
-Fedett nyomozó
alkalmazása,
-Titkosan együttműködő
személy alkalmazása
álvásárlás érdekében,
-Fedőokirat, fedőintézmény
és fedőadat felhasználása
 Főbb szabályok
4

-Ügyészség: 72 órán belül dönt az engedélyezésről (v. utólagos engedélyezés)

•Példák!
•Fizetési műveletek: 3 hónap
•Hozzájárulással alk. megfigyelés: 45 nap, technikai eszköz
-Bírói:
•5≤ szándékos bcs. (kivételesen 3 évig terjedőnél) + előkészület;
•nyomozási bíró az ügyészség indítványa alapján 72 órán belül határoz (v. utólagos
itt is)
•90 napra (alkalmanként 90 nappal meghosszabbítható, kiterjeszthető),
•felhívásra 8 napon belül bemutatás!
•Kettős célhoz kötöttség (bcs+személy) – kivételek (2)
 Titkos információgyűjtés
5

•Be. elrendelhető ez alapján is!

•MÁS törvény alapján, de az eredményét a be-ben használják fel (ügyészségről,
rendőrségről, NAV-ról, nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló tv.)
•3 munkanapon belül döntés!
•Törvényességet igazoló iratok
 Adatszerző tevékenység
6
1) Adatkérés
2) Feltételes adatkérés
3) Adatgyűjtés
4) Egyéb adatszerző tevékenység

1) - Nyomozás során bármely szervtől/jogi személytől (jogi sz.n.r. szervezet)

adatszolgáltatás kérhető
- Egyes szervektől csak Ü engedélyével (pl. adóhatóság, posta, bank, eü-i int.)
-30 nap
-Bűnügyi előéletre vonatkozó adatok!
2) Meghatározott feltétele bekövetkezésére az ügyészség (engedélyével NYH)
állami, helyi, költségvetési szervtől, köztestülettől 3 hónapra kérhet
adatszolgáltatást (x3, 1 évig)
3) Nyilvántartások, nyilvános adatállomány, felvilágosítás kérés, azonosítás, bcs.
helyszíne
4) Dologkörözés, személykörözés, biometrikus adattovábbítás kérése,
arcképelemzés, figyelmeztető jelzés elhelyezése (Schengeni IR), szaktanácsadó