Büntetőjog általános rész

Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea

Előadó: dr. Kubisch Károly
Ph.D. doktorandusz
 Irodalom
• Kötelező:
• 2012. évi C . tv. A Büntetőtörvénykönyvről
• Prof. Dr. Domokos Andrea: Büntető anyagi jog
általános rész. Patrocinium kiadó. Budapest,
2016.
• Ajánlott:
• Magyar Büntetőjog Kommentár a gyakorlat
számára I. II. III. szerkesztette: Dr. Kónya
István. Kiadó: HVG-ORAC
 Az előadás témakörei
• A jóvátételi munka
• A pártfogó felügyelet,
• Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné
tétele
• A kényszergyógykezelés
• Az elkobzás
 Megrovás, Próbára bocsátás,
Jóvátételi munka
• A bíróság vétség vagy 3 évnél nem súlyosabb
bűncselekmény elkövetése esetén
1. a büntetés kiszabását 1 évre elhalasztja ÉS
2. jóvátételi munkavégzést ír elő, amelyhez
3. pártfogó felügyelet is alkalmazható
• Nem alkalmazható a jóvátételi munka, aki
• visszaeső
• bűnszervezetben követte el a bűncselekményt
• A szándékos bűncselekményt
• elítélése után de a végrehajtás befejezése előtt vagy
• felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt
követte el,
 Megrovás, Próbára bocsátás,
Jóvátételi munka
• A jóvátételi munka elvégzését 1 éven belül kell
igazolni és büntethetősége megszűnik! (Indokolt
esetben újabb egy évvel meghosszabbítható)
– Az elkövető választása szerint végezheti:
– Állami vagy Önkormányzati fenntartású intézménynél
– Közhasznú jogállású civilszervezetnél
– Egyházi jogi személynél vagy részükre végzett és
igazolt közhasznú munkát végezhet
• Tartamát órákban kell meghatározni:
• Min. 24 óra maximum: 150 óra lehet
 Megrovás, Próbára bocsátás,
Jóvátételi munka
• A bíróság az elkövetővel szemben büntetést
szab ki,
• ha nem igazolja 1 éven belül a jóvátételi
munka elvégzését,
• ha súlyosan megszegi a pártfogó felügyelet
szabályait
• Ekkor a bíróság különleges eljárásban határoz
a Be 568/A § alapján „Eljárás jóvátételi munka
végzésének előírása” alapján
 A kilencedik előadás témái
• Kitiltás, sportrendezvények látogatásától való
eltiltás, a kiutasítás
• A Büntetés végrehajtását kizáró okok
• Megrovás, Próbára bocsátás, Jóvátételi munka
• Pártfogó felügyelet, az elektronikus adat
végleges hozzáférhetetlenné tétele
• Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Vagyonelkobzás
• Büntetés kiszabására vonatkozó szabályok, elvek
 Pártfogó felügyelet, az elektronikus adat
végleges hozzáférhetetlenné tétele
• A pártfogó felügyelet az egyetlen olyan
intézkedés, amely CSAK büntetés vagy
intézkedés MELLETT alkalmazható!
• Az pártfogó felügyelet az elkövetők
ellenőrzését és társadalomba való
integrálódását egyaránt szolgáló intézkedés.
• azaz a pártfogó speciálprevenció két oldala:

ellenőrzés támogatás
 Pártfogó felügyelet, az elektronikus adat
végleges hozzáférhetetlenné tétele
• Pártfogó felügyelet rendelhető el (mérlegelhet)
• A vádelhalasztás idejére (az ügyész)
• Feltételes szabadságra bocsátás idejére (a bíró)
• Szabadságvesztés felfüggesztése idejére (a bíró)
• Próbára bocsátás idejére (a bíró)
• Jóvátételi munka tartamára (a bíró)
• Akkor, ha az elkövető rendszeres megfigyelése
szükséges. Például: kifogásolható életvezetésű
fiatal felnőttel szemben a végrehajtásában
felfüggesztett szabadságvesztés mellet általában
indokolt, a pártfogó felügyelet elrendelése. [BH
1990.409.]
 Pártfogó felügyelet, az elektronikus adat
végleges hozzáférhetetlenné tétele
• Kötelező a pártfogó felügyelet:
• Az életfogytig tartó szabadságvesztésből
feltételesen szabadságra bocsátott terheltnél
• Az a visszaeső, akit feltételesen szabadságra
bocsátottak VAGY az a visszaeső, akivel szemben
a végrehajtást felfüggesztették
• A pártfogó felügyelet idő tartama:
• azonos a szabadságra bocsátás, a próbára
bocsátás, szabadságvesztés felfüggesztésének,
vádemelés elhalasztásának próbaidejével DE
legfeljebb 5 év!
 Pártfogó felügyelet, az elektronikus adat
végleges hozzáférhetetlenné tétele
• A vádemelés elhalasztása esetén az ügyész
határozatában magatartási szabályokat ír elő
a terhelt számára (lásd: 71.§ )
– Pl: pártfogó felügyelő által szervezett csoportos
foglalkozáson való részvétel,
– Bizonyos területek helységek, látogatásának tiltása
• különös tekintettel a bűncselekmény
jellegére, az okozott kárra és a elkövető
társadalmi beilleszkedésére figyelemmel.
 Pártfogó felügyelet, az elektronikus adat
végleges hozzáférhetetlenné tétele
• Az intézkedés azoknak a bűncselekményeknek
megakadályozása érdekében született, melyeket
informatikai hálózaton való közzététellel valósítanak
meg.
• Ennek során a tartalomszolgáltatót kötelezik arra, hogy
fizikailag tegye elérhetetlenné a háttértárolón, vagy a
felhőben lévő jogellenes tartalmat.
• Alapja: az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011.
december 13-i 2011/93/EU IRÁNYELVÉNEK 25. cikke a
gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális
kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni
küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi
kerethatározat felváltásáról
 Pártfogó felügyelet, az elektronikus adat
végleges hozzáférhetetlenné tétele
25. cikk
• A gyermekpornográfiát tartalmazó vagy azt terjesztő weboldalak
elleni intézkedések
• (1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a
gyermekpornográfiát tartalmazó vagy azt terjesztő, a területükön
üzemeltetett weboldalak azonnali eltávolításának biztosítására,
valamint törekednek a területükön kívül üzemeltetett hasonló
weboldalak eltávolítására.
• (2) A tagállamok intézkedéseket tehetnek a gyermekpornográfiát
tartalmazó vagy azt terjesztő, a területükön található
internetfelhasználókat célzó weboldalakhoz való hozzáférés
meggátolására. Ezen intézkedéseket átlátható eljárások keretében
kell meghatározni, és megfelelő biztosítékokat kell nyújtaniuk,
különösen annak biztosítása érdekében, hogy a korlátozás arra
korlátozódjon, ami szükséges és arányos, valamint hogy a
felhasználókat tájékoztassák a korlátozás okáról. E biztosítékoknak a
bírósági jogorvoslat lehetőségét is magukban kell foglalniuk.
 Pártfogó felügyelet, az elektronikus adat
végleges hozzáférhetetlenné tétele
• Az intézkedés elrendelhető más intézkedés vagy
büntetés mellett, illetve önállóan is.
• Ez az intézkedés nem kötődik szorosan az
elkövető személyéhez, működése önmagában
jogsértést valósít meg.
• Ezért elrendelése szempontjából nincs
jelentősége annak, hogy bárkivel szemben
büntetést szabtak volna ki, vagy csak
megrovásban részesítették, az elkövető kóros
elmeállapotú, nem beszámítható, gyermekkorú,
esetleg meghalt.
 Pártfogó felügyelet, az elektronikus adat
végleges hozzáférhetetlenné tétele
• Az intézkedést el kell rendelni arra az adatra,
– amelynek közzététele bűncselekményt valósít meg
– amelyet bűncselekmény eszközéül használtak
– amely a bűncselekmény eredményeként létrejött
• Elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét CSAK
bíróság rendelheti el. Ezért, ha ügyészi
megrovásban részesült a terhelt, az intézkedés
alkalmazásáról a Be. 569. § alapján indul külön
eljárás: azaz az ügyészi indítványra az ügyben
illetékességgel és hatáskörrel rendelkező
büntetőbíróság határoz.
 Pártfogó felügyelet, az elektronikus adat
végleges hozzáférhetetlenné tétele
• A jogsértő adat fizikai megsemmisítését a BV. Kódex 324. §
alapján - a Be. 596/A § (1) a) pontja kivételével - az 2001.
évi CVIII. tv. az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások,
valamint az információs társadalomról szóló törvényben
meghatározott tárhelyszolgáltatónál, a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező bírósági végrehajtó hajtja
végre.
• A szolgáltatóra a felhívott kötelezettség nem teljesítése
esetén
• 100.000 forinttól
• 1.000.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki a büntetés-
végrehajtási bíró.
• A bírság összege 3 havonta ismételten kiszabható, DE
• az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 3 év elteltével
pénzbírság kiszabásának helye nincs.
 Pártfogó felügyelet, az elektronikus adat
végleges hozzáférhetetlenné tétele
• Ha a szolgáltató az első jogerősen kiszabott
pénzbírság összege után nem teljesíti
kötelezettségét, akkor
– a BV bíró visszaküldi az iratokat az első fokon
határozatot hozó ítélőbíróságnak a Be. 596/A.§
szerinti eljárás lefolytatására.
– az ismételt eljárásban hozott határozatról szóló
értesítéstől számított 1 munkanapon belül a
szolgáltató köteles végrehajtani az adatok
végleges hozzáférhetetlenné tételét.
 Az előadás 5. témája
• Kitiltás, sportrendezvények látogatásától való
eltiltás, a kiutasítás
• A Büntetés végrehajtását kizáró okok
• Megrovás, Próbára bocsátás, Jóvátételi munka
• Pártfogó felügyelet, az elektronikus adat végleges
hozzáférhetetlenné tétele
• Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Vagyonelkonzás
• Büntetés kiszabására vonatkozó szabályok, elvek
 Kényszergyógykezelés, Elkobzás,
Vagyonelkonzás
• A kényszergyógykezelés olyan határozatlan
időre kiszabható intézkedés, amelynek
kettős funkciója van

1. 2.
A TÁRSADALOM ELKÖVETŐ
VÉDELME GYÓGYÍTÁSA
 Kényszergyógykezelés, Elkobzás,
Vagyonelkonzás
• Elrendelésének négy konjunktív feltétele van
és az IMEI-ben hajtják végre:
1. A cselekmény elkövetésének pillanatában az
elkövető beszámítási képessége kóros
elmeállapota miatt, teljesen hiányzik.
2. Az elkövetett cselekmény személyelleni
erőszakos vagy közveszélyt okozó
3. A bűnismétlés veszélye fennáll
4. Az elkövetett cselekményért 1 évnél
súlyosabb ítéletet szabhatna ki a bíróság
 Kényszergyógykezelés, Elkobzás,
Vagyonelkonzás
• Korlátozott beszámítási képesség vagy bizonyítható
lucidum intervallum esetén a kényszergyógykezelés
NEM rendelhető el.
• Az intézkedés korlátlan időtartama akkor szűnik meg,
ha nem kell tartani attól, hogy a gyógykezelt ismét
olyan büntetendő cselekményt követ el, amely miatt
ismét kényszergyógykezelésnek lenne helye.
• Ennek érdekében azt kell vizsgálni, hogy
– a kényszergyógykezelt meggyógyult?
– a bűnismétlés veszélye fennáll?
– a társadalom védelme érdekében szükséges-e az elkövető
további kényszergyógykezelése? (lásd részletesen BKv. 30.)
 Kényszergyógykezelés, Elkobzás,
Vagyonelkonzás
• a bírói gyakorlatból:
• Az alkoholos hallucinózis folytán akut
elmezavar kóros elmeállapotában életveszélyt
okozó testi sértés kísérletének törvényi
tényállását megvalósító terhelt
kényszergyógykezelése mellőzésének van
helye, ha a fellebbezési eljárás során
megállapítható, hogy a terhelt jelenleg már
gyógyultnak tekinthető és az
alkoholfüggősége megszűnt [BH. 2001.352.]
 Kényszergyógykezelés, Elkobzás,
Vagyonelkonzás
Dolog – Vagyon
• „dolog”: bármilyen dolog lehet, legyen az megfogható
vagy megfoghatatlan, ingó vagy ingatlan, illetve olyan
jogi irat vagy okmány, amely az ilyen dolgokra
vonatkozó jogosultságot, vagy ahhoz fűződő érdeket
igazol;
• „jövedelem” azaz vagyon: bűncselekményekből
származó bármilyen vagyoni előny, amely bármilyen
dolog formájában megjelenhet;
• Az elkobzás elrendelése dologra és vagyonra akkor
lehetséges, ha az a terhelt által elkövetett
bűncselekményre közvetlenül visszavezethető és a
keletkezett vagyon esetében közvetlen
vagyongyarapodást idézett elő.
 Kényszergyógykezelés, Elkobzás,
Vagyonelkonzás
• Elkobzást bűncselekmény megvalósulása esetén kell
elrendelni, és CSAK bíróság rendelheti el.
• El kell kobozni azt a dolgot, amely
– bűncselekmény eszközéül használtak
– bűncselekmény elkövetése útján jött létre
– amelyre a bűncselekményt elkövették
– amelyet a bűncselekmény befejezése után a jogellenesen
megszerzett dolog szállítására használtak
– amelynek birtoklása közbiztonságba, jogszabályba ütközik
• El kell kobozni azt a sajtóterméket, melyben a
bűncselekmény megvalósul
 Kényszergyógykezelés, Elkobzás,
Vagyonelkonzás
• Az elkobzás bármely büntetési nem mellett vagy önállóan is
alkalmazható, nincs jelentősége annak, hogy az elkövető
személy ismert, vagy büntethetőséget kizáró vagy megszüntető
ok áll vele szemben.
• Alapja: „A pénzmosásról, bűncselekményekből származó dolgok
felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló
Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény”, melyet
a 2000. évi CI. tv. hirdetett ki és melynek 1. cikke meghatározza
a „dolog”, a „jövedelem”, és az „eszközök” fogalmát.
• Az adott dologra akkor nem lehet elrendelni elkobzást, ha
– arra egyidejűleg vagyonelkobzást is elrendeltek.
– ha a cselekmény büntethetősége elévült de legalább 5 év eltelt. (Erre is
vonatkozik az elévülés félbeszakadására, nyugvására vonatkozó szabály)
• Az elkobzott vagyon tulajdonjoga az államra száll.
 Kényszergyógykezelés, Elkobzás,
Vagyonelkonzás
• a bírói gyakorlatból:
• Ha az áru hamis megjelölésének bűntette az által valósul
meg,hogy a terhelt tulajdonában lévő kötőgép
felhasználásával hamis márkajelzésű árukat gyártott, a
kötőgép - mint a bűncselekmény eszköze -, elkobzás alá esik
[BH. 2002.43.].
• Lopásnak nem válik eszközévé a lőfegyver, ezért el sem
kobozható, ha a vadásztársaság tagja a lopást az engedély
nélkül kilőtt vad eltulajdonításával követi el vagy kísérli meg
[BH.1990.246.] és [1978.102.].
• Nem kobozható el a kés - mint az elkövetés eszköze -,
melyet a terhelt jogos védelem során, jogszerűen használt
[BH 1994.231.].
 Kényszergyógykezelés, Elkobzás,
Vagyonelkonzás
• Feladat:
• Egy dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás
törvényi tényállásának megvalósításához
használt szerszámkészlet alkalmi tárolására
szolgáló aktatáskára el kell-e rendelni az
elkobzást?
• Az elmondottak alapján gondoljuk át a
feladatot.
 Kényszergyógykezelés, Elkobzás,
Vagyonelkonzás
• a bírói gyakorlatból:
• Nem bűncselekmény útján jön létre lopásnál az
eltulajdonított dolog [BJD 343., 350., 1778.]
• Nem bűncselekmény útján jön léte és nem
kobozható el a sikkasztással szerzett vagyonból
vásárolt ingóság [BJD 2567.]: ebben az esetben a
vagyonelkobzás feltételeit kell vizsgálni
• A meghamisított gépjárművezetői engedély nem
a bűncselekmény eszköze hanem a tárgya! Így
azt elkobozni nem lehet, hanem az azt kiállító
hatóságnak kell megküldeni [BJD 7911., 8639.]
SZÜNET