BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ

2019.
KELEMEN BÁLINT
 Büntetőjog a társadalomban és a jogban
I. Büntetőjog a társadalomban és a jogban
0. Bűncselekmények elkövetése
➢ a büntetőjog a társadalomnak szórakoztatási értékkel bír, akár jó akár nem
➢ egyes személy büntetőjoggal úgyis kapcsolatba juthat, hogy maga követ el bűncselekményt,
így bűnelkövetővé válik
➢ büntetőjog középpontjában az olyan magatartásmódok állnak melyek büntetőjogilag
relevánsak, azaz a bűncselekmények→ ua. büntetőjog nem merül ki bűncselekmények
tanában→ magába foglalja a bűncselekmények üldözését is

a. Bűncselekmények üldözése
1. Büntetőeljárás menete
➢ Bűncselekmények üldözése→ 2017. évi XC tv. Be.
Eljárási
szak

Előkészítő szak Bírósági szakasz

Tárgyalás Elsőfokú bírósági fellebbezési Rendkívüli

Nyomozás Ügyészi szak
előkészítése eljárás szak perorvoslatok
➢ észlelés ➢ vádemelési ➢ bíróság részéről 1) tárgyalás ➢ másod és perújítás
vagy javaslat az eljárási megnyitása harmadfokú felülvizsgálat
feljelentés alapján feltételek 2) tárgyalás bírósági jogorvoslat
feladatok

alapján vádemelés, meglétének és megkezdése eljárás törvényesség

indul annak további eljárás 3) bizonyítás érdekében
elhalasztása, indokoltságának felvétele JE eljárás
közvetítői vizsgálata 4) perbeszédek alkotmányjogi
eljárásra 5) határozathozatal panasz
utalás 6) határozat
közlése

2. Nyomozási eljárás
➢ nyomozó hatóság az ügyész rendelkezése alapján vagy önállóan végzi1
➢ célja, annak kiderítése, hogy történt-e bűncselekmény és ha igen akkor ki az elkövetője→
elegendő bizonyítékot kell szerezni, hogy az ügyész eredményesen tudjon vádat emelni
▪ személy kézrekerítése
▪ bizonyítási eszközök felkutatása és biztosítása

(2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és
törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani2

3. Bírósági szakasz, elítélés, végrehajtás

➢ előkészítő szakasz 3 → bíróság gondoskodik a tárgyalás későbbi zavartalan lefolytatásának
biztosításáról→ felderítés és vizsgálat

1
önállóan végzi, ha nála tettek feljelentést vagy más módon maga szerzett róla tudomást
2
Alaptörvény IV. cikk
3
korábban nyomozati szakasz

1
 ▪felderítés→ megalapozott gyanú megállapítása valamely nyomozó hatóság részéről
(Magyar Rendőrség, Nemzeti Adó és Vámhivatal stb.)
▪ vizsgálat→ ügyészi szakasz, döntés születik a nyomozás befejezéséről és
lehetőségekről (vádemelés/eljárás megszüntetése)
➢ bírósági szakasz→ tényállás tisztázásáról, bizonyítás lefolytatásáról, büntetőjogi felelősség
kérdéséről kell dönteni bűnösséget megállapító vagy felmentő ítélet formájában
1. Elsőfokú bírósági eljárás→ tárgyalás előkészítő szakasza és elsőfokú eljárás értendő
2. Fellebbezési szakasz
3. Rendkívüli perorvoslatok
➢ bűnösséget megállapító ítélet→ bűncselekményt elkövető terhelt elítélt lesz
➢ fogvatartott→ azon személyek, akiket büntetésvégrehajtási intézetben helyeztek el

Be Büntető eljárási törvény

be büntető eljárás
fk fiatalkorú
Btk. Büntető törvénykönyv
bcs. bűncselekmény
Bv. Büntetés végrehajtási törvény
ÁR általános rész
KR különös rész

b. Bűncselekmények elkövetése
➢ naponta százezres nagyságrendben válnak ismertté a bűncselekmények kicsiny hazánkban
➢ 2013-ban drasztikus csökkenés→ új anyagi jogi törvény4
➢ leggyakoribb szankció szabadságvesztésről a pénzbüntetésre irányul5
▪ szabadságvesztés nem kifizetődő→ drága, nem sok eredményt ér el
▪ pénzbüntetés→ bevétel az államnak
➢ Punitivitás→ egy jogrendszer szigorbarátságát mutatja meg
▪ mérőszáma a fogvatartotti ráta→ megmutatja 100K lakosra hány fogvatartott jut6
▪ Európában Oroszország a vezető, világelső pedig az USA
➢ Látens bűncselekmény→ olyan bűncselekmény, ami nem került a hatóság tudomására, nem
vált ismertté→ 3 módon ismerhető meg
▪ kísérlettel
▪ részt vevő megfigyeléssel
▪ megkérdezéssel

II. Bűncselekmény, mint reális történés

a. Bűncselekmények elkövetésének okai
➢ Biológiai teóriák (Cesare Lombroso) → bűnelkövetőknél bizonyos biológiai öröklött
tényezőkkel magyarázták a bűnözést.
▪ született bűntettes→ külső tényezők alapján lehet következtetni bizonyos
bűnelkövetői típusokra
▪ modern korban vizsgálják a kromoszómákat→ bűncselekmények elkövetőinél
kimutatható egy rossz Y kromoszóma

4
pl. korábban 20K+1 forinttól volt bűncselekmény a lopás, alatta pedig szabálysértés. ezt 50K+1 forintra
növelték, így számos korábban ebbe a kategóriába eső cselekmény kikerült.
5
30% szabadságvesztés (letöltendő és nem letöltendő), 60% a pénzbüntetés
6
uniós átlagban 100 fő körül mozog

2
 ▪ óvatosan és visszafogottan kell a kriminálbiológiai teóriákat értékelni→ génkutatások
kimutathatják, hogy öröklött tulajdonságoknak lehet szerepük a bűncselekmények
elkövetésére való hajlam kialakításában, DE működésbe lépésükhöz további
feltételeknek is teljesülni kell
➢ Szociális teóriák→ Differenciális asszociáció elve szerint bűnözés tanult viselkedés
▪ szocializáció→ azon normák megtanulása melyek a társadalom elvárásai alapján
biztosítják az annak megfelelő életvitelt
▪ szubkulturális vizsgálatok kimutatták, hogy a normaszegő és a jogkövető emberi
magatartások közé nem húzható éles választóvonal
▪ ua. a társadalmi környezet hatása megfigyelhető a bűnözővé válásban
➢ Társadalmi struktúrákkal kapcsolatos teóriák (Durkheim) →
▪ Durkheim nevéhez fűződik az a felfogás mi szerint nincs olyan társadalom mely
meglenne bűnelkövetés nélkül
▪ Anónia→ mindenki által elérni kívánt célok és azok megvalósíthatósága közti eltérés→
▪ anónia esetén a társadalmi normák meginognak→ megsértésük tömegessé válik
➢ Cimkézéselmélet→ bűnelkövetővé váló embereket stigmálják→
▪ e megbélyegzés eredménye a bűnözővé válás
▪ a „labelling approach” kopernikuszi fordulat→ arra keresi a választ, miért nyilvánít a
társadalom kisebbségeket bűnözővé

b. Szanciótölcsér
➢ „labelling” → bűnelkövetés kiválasztásának folyamata gyakorlatilag a bűnelkövetéstől az
észlelésen át a büntetési szankciót tartalmazó elítélésig

3
 A Büntetőjog és a büntetőjogtudomány

I. Büntetőjog és Büntetőjogtudomány
➢ Büntetőjog (Szűkebb értelemben)7 → azon jogi normák összessége, melyek meghatározzák
mely cselekmények képeznek bűncselekményt, melyek a büntetőjogi felelősségrevonás
feltételei és akadályai, és melyek a bűncselekmények jogkövetkezményeként kiszabható
büntetések és intézkedések. (büntető anyagi jog)
➢ Büntetőjog (tágabb értelemben) →Szűkebb értelemben vett büntetőjog és az ehhez
kapcsolódó büntető eljárásjog és a büntetés végrehajtási jog
▪ Büntető eljárásjog→ azon jogi normák összessége melyek meghatározzák milyen
szerveknek és milyen eljárás keretében kell a bűncselekményeket elbírálni
▪ Büntetés végrehajtási jog→ azon szabályok foglalata melyek meghatározzák a
kiszabott büntetések és intézkedések végrehajtási rendjét
➢ kezdetben a 3 nem különült el élesen
▪ ügyészség először a 17. században válik ki
▪ anyagi és eljárásjog különválása 18-19. században kezd szétválni
▪ a bv. jog még később önállósodik
➢ ua. összefüggés továbbra is széles marad→ egyik sem funkcionál a másik nélkül8
▪ anyagi jog eljárásjog nélkül nem létezhet és a contrario
▪ vannak olyan átmeneti jellegű jogintézmények két jogágazat között melyek részben
eljárásjogi, részben anyagi jogi természetűek→ magánindítvány és elévülés
▪ bv. alapvető szabályai az anyagi joghoz tartoznak
➢ Bűncselekmény → súly szerint bűntett vagy vétség

II. Büntetőjog felosztása

➢ Kodifikáció → egy-egy jogág teljes anyagának egységes kódex formában, jövőbemutató
módon történő lejegyzése
▪ tömegesen a 19. században történik
▪ kiemelt a francia fejlődés → 1810 Code Pénale → 19. század során minta lesz számos
ország számára
▪ magyar első írásba foglalás az 1843-as anyagi jogi plánum → először különíti el a
szabályanyagot mai értelemben vett általános és különös részre
➢ Általános rész→ olyan rendelkezések melyek az összes, vagyis legalább nagyobbszámú
bűncselekményre vonatkoznak és melyek büntetésekkel és intézkedésekkel általános szinten
foglalkoznak
▪ Általános rész (formális)→ mindazon szabályok melyek a különös rész valamennyi
büntető előírására jelentőséggel bírhatnak
▪ Általános rész (materiális) → tényállásszerűséget, jogellenességet érintő
meghatározásai kiegészítik a különös részt, jogellenességet megalapozó jelentőségük
nincs
➢ Különös rész → egyes bűncselekmény fajtákat, azok ismérveit és a reájuk vonatkozó büntetést
határozza meg
▪ Különös rész (formális) → egyes bűncselekménytípusokat, valamint kiegészítő,
értelmező rendelkezéseket tartalmaz

7
alias büntető anyagi jog
8
zsebkés akkor használható, ha van nyele és pengéje

4
 ▪ Különös rész (materiális) → bűncselekmény-körülírások és általuk tényállásszerűség és
jogellenesség megalapozására konstuitív előírásokat foglal magában
➢ Záró rendelkezések → egyes fogalmakat elemez a hatályos btk.-ban
➢ ezen belül fejezetek és további bontás nem figyelhető meg

III. Büntetőjog kialakulása

a. Történeti fejlődés
1. hosszú korszak→ állam létrejöttét megelőző régi korszakok mikor a felek a jogsérelmet
magánügyként intézték el a bosszú, illetve a sértett és családja részéről vett elégtétel
formájában
▪ a bosszú közösség általi kisajátításán keresztül veszi kezdetét a büntetőjog
kialakulása9→
▪ a vádlottnak nyújt védelmet→ megjelenik a talió és a compositio melyek keretek közé
szorítják az önbíráskodást
2. tálió korszaka → azonos mértékű megtorlás joga
▪ emberek zsigeri része, európai kultúrkörben Mózes második könyve 21.24-ben jelenik
meg10
▪ kialakulása Hamurapi törvényeihez köthető (Kr.e. 1755)
▪ előrelépés a korlátlan bosszúval szemben, de hátránya, hogy objektív jogellenességet
vizsgál és nem mindig alkalmazható
3. kompozíció eszméje→ okozott sérelem vagyoni eszközökkel történő reparációja→ átmenet az
állami bünetőjg korához
4. modern büntetőjog

b. Állami büntetőreakció határai

➢ büntetőjog szolgáltatja a törvény, tilalom ellenére cselekvő jogalanyokkal szemben az állami
büntetőreakciót
➢ ua. annak határait is meghatározza→
➢ nem a teljes közösséget, hanem az az ellen szegülő személyt védi→ ő áll a középpontban

IV. Büntetőjog feladatai

a. A (büntető)jog elsőrendű feladata
➢ a büntetőjog elsőrendű feladata az emberek közösségi együttélésének védelme
▪ leginkább ez a jogág biztosítja a társadalmi rend megingathatatlanságát akár állami
kényszer érvényesítésével→
▪ végső soron biztosítja a jogrend parancsainak és tilalmainak kikényszeríthetőségét

a. Büntetőjog Feladatai
➢ Általános feladat → emberi kapcsolatok szabályozása és társadalmi, jogi képződmények
biztosítása
▪ védelmi jog→ célja a rendezett békés és szabad együttélés biztosítása
▪ társadalmi minimálmorált közvetít az államban→ nem lehet túl széleskörű a
beavatkozás mert akkor elveszti az ultima ratio jellegét
➢ különös feladat → legalapvetőbb értékek és érdekek védelme és oltalmazása

9
Bibó István
10
„Szemet szemért, fogat, fogért, kezet kézért, lábat lábért, égetést égetésért, sebet sebért, kék foltot kék
foltért.”

5
 ▪ Jogtárgy→ azon alapvető értékek melyek jogrend védelmi körébe kerülnek→
büntetőjog különös feladata a jogtárgyvédelem
▪ a jogi tárgyak védelme érdekében a büntetőjog a legszigorúbb legkeményebb állami
beavatkozási instrumentum ua. csak ott alkalmazható, ahol enyhébb eszköz nem áll
rendelkezésre
▪ ilyen pl emberi élet védelme, tulajdon védelme, közlekedés biztonságának védelme

b. Kriminalizáció-dekriminalizáció
➢ Kriminalizáció → korábban nem büntetett magatartás bűncselekménnyé minősítése
➢ Dekriminalizáció → korábban bűncselekménynek minősített magatartásnak büntetőjogi
körből történő kiiktatása
1. Más jogterület szabályai nem tiltják, és/vagy nem engedik büntetni
2. kikerül a büntetőjog köréből, bűncselekményi jellegét elveszti, de más jogágazat
szabályai érvényesülnek vele szemben

c. Büntetőjog represszív és preventív jellege

➢ büntetőjog társadalomvédelmi feladatát jogsértések tiltásával és szankcionálásával szolgálja→
ebben a tekintetben represszív11 jellegű
➢ másrészt a büntetőjogi szabályozás önmagában is megelőzi a jogsértések elkövetését→ ebben
preventív12
➢ két kategória nem jelent ellentétes értékeket mivel mindkettő képviseli a másikat is

d. Büntetőjog és morálerkölcs
➢ Bibó István szerint az erkölcs és a büntetőjog megegyeznek abban, hogy mindkettő állást foglal
erkölcsi rosszal szemben, és mindkettő funkciója az erkölcsi feszültségek oldása
➢ Durkheim szerint a bűnelkövetés elkerülhetetlen jelensége, így büntetőjog feladata a
megingott erkölcsi meggyőződés szilárdítása
➢ 3 felfogás azzal kapcsolatban, hogy Erkölcs és Büntetőjog, hogy viszonyulnak
1. a két kategória teljesen elkülönül, nincs köztük kapcsolat → szélsőséges és nem
tartható
2. a két kategória ugyanaz → szélsőséges és nem képviselhető álláspont
3. a két kategória metszi egymást → erkölcsi háttérrel alakul ki a büntetőjog, de sosem
lesz egy és ugyanaz
➢ Szumma szummárum→ két kategória se nem azonos se nem teljesen eltérő kategória, de
közös gyökérre vezethetők vissza

e. Büntetőjog jogrendszerbeli helye

➢ jogalanyok egymáshoz való viszonya alapján két jogterület különül el
➢ közjog→ állam és képviselete, ill. egyes ember jogviszonyai
➢ magánjog→ jogalanyok jogviszonyai egymáshoz viszonyítva mellérendeltek, kiegyenlítő
szankciókat ismer
➢ joghátrányok tekintetében is eltérés mutatkozik
▪ közjogi → társadalmi sérelmet vádemelés és szankció eszközén keresztül orvosolja
▪ magánjogi→ főképp kompenzációs jellegű
➢ közjog esetén két alcsoport különböztethető meg
1) büntetőjog→18-19. századig a közjog része, majd későbbiekben az önállósodási
folyamat eredményeként nem a közjog része, hanem KÖZJOGI JELLEGŰ jogterület

11
Represszió → visszavágás
12
Prevenció → megelőzés

6
 2) egyéb közjog→ alkotmányjog, közigazgatási jog, nemzetközi közjog
➢ a büntetőjog az állami büntetőhatalom reprezentánsa→ alkalmazása állami szervek által
hivatalból történik alá-fölérendeltség elve szerint
➢ napjainkra a büntetőjog egyes jogágai önálló jogterületek
▪ anyagi büntetőjog
▪ büntető eljárásjog
▪ büntetés végrehajtási jog

V. A büntetőjog és az egyéb jogterületek viszonya

0. Általában
➢ büntetőjog esetén fontos tisztázni, melyek a kritériumok melyek kifejezetten elkülönítik a
többi jogágtól
▪ egyes nézetek szerint a bűncselekmény, egyesek szerint a büntetés, ami azt
kifejeztetetten büntetőjoggá teszi
▪ se nem kizárólag a bűncselekmény és nem kizárólag a büntetés, hanem ezek együttese
az, ami a büntetőjogot büntetőjoggá teszi és annak nélkülözhetetlen fogalmi elemeit
adja

1. Büntetőjog és az alkotmányjog
➢ büntetőjog és alkotmányjog viszonyában leszögezhető, hogy az alkotmányjog alapját adja a
büntetőjognak
▪ célkitűzés→ büntetőjog célja a jogközösség által védelemre méltónak elismert
jogtárgyak védelme13
▪ kihatás→ a büntetőjog védelmi tényállások megalkotásával behatárolja az egyes
személy szabadságát
➢ két jogág viszonyában közvetlen és közvetett hatásról beszélhetünk

13
kényszereszközökkel érvényesíthető védelmi feladat

7
 ▪ közvetlen hatás→ olyan esetben és olyan esetek mikor az alaptörvény kifejezetten
büntetőjog tartalmú rendelkezést foglal magában14
▪ közvetett hatás→ nincs kifejezett alkotmányba foglalt büntetőjogi tartalmú
rendelkezés ua. más alkotmányos elvből, adott büntetőjogi szabály vagy elv
levezethető15
➢ alkotmányos büntetőjog 16 → „A büntetőjognak az alkotmányból kell kiindulnia, ehhez kell
igazadnia, mivel az alkotmány alapvető erkölcsi és etikai értékeket hordoz és fogalmaz meg. A
büntetőjog, mint értékszempontokat közvetítő rendszer érté-meghatározottsága elsősorban
az alkotmányos értékekkel való egybeesés jelenti, illetve kell, hogy jelentse. A büntetőjog
azáltal vált értékhordozóvá, hogy szabályainak kiindulópontjává az egyéni és kollektív
szabadságot biztosító közjogi-alkotmányos rendszer vált.”
➢ ua. nemcsak a büntetőjog alkotmányos rendszerhez kötött jogág hiszen az alkotmány
rendelkezései egész jogrendszerre kötelezőek

2. Büntetőjog és a szabálysértési jog

➢ Szabálysértés→ nem büntetőjogi kategória, nem bűncselekmény17
➢ formális elhatárolás→szabálysértési normasértés és a büntetőjogi normasértés között a
különbséget a törvényhozó kötelező értékelése adja meg
▪ bűncselekmény→ büntetőjogi szankció
▪ szabálysértés→ pénzbírság vagy elzárás
➢ materiális elhatárolás→ két nézet áll egymással szemben
1) kvalitatív→ szabálysértés eltér a bűncselekménytől, a különbséget pedig a jogtárgy
elleni támadás irányában és súlyosságában vélik megtalálni
2) kvantitív→ bűncselekmény és szabálysértés között graduális különbség mutatható ki
➢ hatályos szabálysértési törvény a 2012. évi II. törvény
▪ átfedések a Btk. intézményeivel az elhatárolás nehézségei miatt gyakoriak
▪ eljárási és anyagi részt egyaránt tartalmaz
➢ kijelenti a szabálysértés kriminális cselekmény→ nem helytálló
▪ kriminális szabálysértés→ több-kevesebb hasnlóságot mutat bűncselekményi
változattal kapcsolatban
▪ igazgatási szabálysértések→ nincs büntetőjogi cselekményi háttere
➢ Kriminális szabálysértés esetén cselekménytípusonként eltérő lehet az elhatárolása a
bűncselekménytől
1) okozott sérelem nagysága (lopás) 18
2) bűncselekmény több ismérvet, erősebb elkövetési formákat és támadást tartalmaz19
3) ittas vezetés esetén elhatárolási szempontok a véralkoholszint és annak ténye, hogy
azt gépjárművel vagy nem gépjárművel követték el

14
NPSL, NCSL elvei tipikus példák erre→ alaptörvény XXVIII. cikk (5) bekezédés
15
büntetőjog bűnösség következtében beálló felelősségen áll→ ennek alapja a jogállaiság és az emberi
méltóság elve
16
Bíró-Szabó András
17
1955-ig kihágás büntetőjogi kategória, melyet akkor kiiktatnak és helyébe a közigazgatási szabálysértés lép
mely már nem büntetőjog kategória
18
ha valaki mástól lop, attól függően szabálysértés vagy bűncselekmény, hogy a dolog értéke 50K HUF
meghaladja-e vagy nem
19
Garázdaság esetén a kirívóan közösségellenes erőszakos magatartás mely másokban megbotránkozást
eredményez, mely irányulhat személy és dolog ellen, míg szabálysértési változata esetén az erőszakos
magatartás hiányzik a tényállási elemek nélkül

8
 4) elhatárolási ismérv lehet, hogy milyen szankcióval fenyeget20
5) gyakran az ismétlődő cselekménysorozat bűncselekmény, egyszeri alakja pedig
szabálysértés

V. Az állami büntetőhatalom és korlátai

➢ büntetőjog közjogias jellegéből fakad az állami büntetőigény érvényesítésének szükségessége
és kötelezettsége
▪ egyrészt a büntetőhatalom a jogszabályok megalkotásában
▪ másrészt e szabályok alkalmazásában nyilvánul meg
➢ az állam ua. ebből szempontból nem omnipotens, vagyis nem tehet meg mindent→ kettős
korlát közé szorított
1) alkotmányos kötöttség→ az alaptörvényben foglalt elveknek meg kell felelni
2) nemzetközi kötöttség→ meg kell felelni a magyar állam által vállalt
kötelezettségeknek21

VI. Bűnügyi tudományok

a. Fajtái
➢ bűnügyi tudományok→ azon diszciplínák, melyek bűnelkövetéssel, bűnelkövetővel vagy
büntetőjogi jogkövetkezményekkel foglalkoznak valamilyen módon
➢ Bűnügyi tudományok két nagy csoportja létezik
▪ normatív→ büntetőjogi normán alapul
▪ empirikus→ nem büntetőjog normán alapul
➢ kettő metszéspontjában helyezkedik el a Kriminálpolitika mint tudomány→ bűncselekményre
adott és adandó válaszstratégiák gyűjtőfogalma
▪ hatályos büntetőjog fogalmával és annak eszközeivel foglalkozik
▪ minden bűnügyi tudomány eredményét felhasználja

20
szabálysértésnél szabálysértési szankció jöhet szóba (pénzbíráság, szükség esetén szabálysértési elzárás)
21
pl. 1966 Polgári és poltikai jogok nemzetközi egységokmása, Európai emberi jogi egyezmény (1993: XXXI.tv.)

9
b. Empirikus tudományok
➢ büntetőjogtudomány→ büntetőjogi dogmatika, büntetőjogra vonatkozó nézetek és
ismeretek rendszere
➢ nem azonos a bünretőjoggal
▪ fogalmakra épül fel mindkettő
▪ ua. a büntetőjog tudománya nem normatív jellegű fogalmakkal dolgozik
➢ büntetőjogi dogmatika→ büntetőjog tudományának módszere, maga a tudományág, amely
különböző módszerek segítségével illeszti a hatályos büntetőjogot fogalmi, elméleti
rendszerbe
▪ kidolgozza a hatályos büntetőjog rendszerét, fogalmi tartalmát, jogelvek és jogi tételek
rendszerét, fogalmi tartalmát
▪ hídként szolgál a büntetőtörvény és a gyakorlat között

c. Empirikus tudományok
➢ Kriminológia→ interdiszciplináris tudásanyag, bűnözésről, a bűnelkövetőkről, áldozatkról, a
bűnözési kontroll intézményeiről multidiszciplináris kutatásokkal gyűjti→ tárgykörei:
1) Krimináletimológia→ milyen oki tényezőkre vezethető vissza, hogy bűncselekményt
követnek el
2) Kriminálmorfológia→ alaktanja, leírása, hogy milyen bűncselekményeket, milyen
mennyiségben és számban követnek el
3) Viktimológia→ sértétté válás tudománya
4) bűnmegelőzés (profilaxis)
5) bűnözéskontroll→ bűnözésre adott állami és társadalmi reakciók, intézménykutatás
6) bűnözés és egyéb devianciák közti kapcsolat
➢ Kriminalisztika→ A bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, bizonyítására és egyes
nyomozási cselekmények módozataira kidolgozott ismeretek és módszerek rendszere→
lényege, annak kiderítésre, ki, mit, mikor, hol, hogyan és miért követett el
1) Krimináltaktika→ bizonyítási eszközök, bizonyítékszerzési mozzanatok
keletkezésével, biztosításával, értékelésével és eljárási felhasználásával foglalkozik22
2) Krimináltechnika→ természettudományos és műszaki eszközök felhasználásával
foglalkozik a bűnfelderítés során
3) Kriminálmetodika→ bűncselekményfajták megelőzéséhez, felderítéséhez és
bizonyításához ad ajánlásokat

d. Bűnügyi segédtudományok
➢ bűnügyi segédtudományok→ olyan diszciplinák melyek feladata nem a bűnözéssel szorosan
összefüggő kérdések kutatása, de eredményeit számos tudomány értékesítheti területén
➢ igazságügyi elmekórtan→ azt vizsgálja, hogy az elkövető milyen elmeállapotban volt az
elkövetés idején
▪ elsősorban a beszámítástkizáró okokat vizsgálja
▪ foglalkozik a függőségekkel is
➢ igazságügyi orvostan→ olyan témakörökkel foglalkozik melyek bűncselekmények
megállapításával és és bizonyításával összefüggésben orvos igénybevételét teszik szükségessé
▪ halál pontos okának megállapítása
▪ halál pontos idejének megállapítása

22
pl., hogy kell egy személyt kihallgatni

10
 Magyar Büntetőjog története
I. 1843. évi Anyagi Plánum
➢ 1843 évi javaslat a „A büntettekről és büntetésekről” Deák Ferenc műve
➢ általános és különös részre tagolódik azon belül pedig fejezetekre
➢ a javaslatban következetesen érvényesül
▪ törvény előtti egyenlőség
▪ NCSL, NPSL
➢ bűncselekményeket dichotóm rendszerbe osztja→ bűntett és kihágás
➢ büntetési rendszere nagyon modern volt
▪ nem ismerte a halálbüntetést, testcsonkító és testfenyítő büntetéseket
▪ büntetéseknek csak felső határát állapította meg
▪ beszámítást súlyosbító és enyhítő körülményeket részletesen felsorolta
➢ számos fogalmat részletesen kidolgoz→ gondatlanság, bűnkísérlet, visszaesés stb.
➢ különös rész→ szabatosan fogalmazza meg az egyes bűncselekményi tényállásokat

II. Csemegi-Kódex
a. Kódex rendelkezéseiről
➢ szabadságharc után első törekvések a ’43-as javaslatot kívánják aktualizálni→ ezeket Csemegi
Károly elutasítja
➢ klasszikus büntetőjogi iskola mintapéldányaként születik meg az 1878. évi V. tc. Btk. és az
1879. évi XL. tc. Kbtk.) → trichotom rendszer
➢ általános és különös részből álló kódex
➢ NCSL és NPSL elvek megfogalmazása
➢ kódex középpontjában a tevést és mulasztást is magában foglaló cselekmény áll→
▪ ua. szándékosság és gondatlanság fogalmát nem határozza meg
▪ bűntett csak szándékosan elkövethető
▪ büntetőjogi felelőssége 12. életévét meghaladott személynek van
▪ kísérlet meghatározott esetekben volt büntetendő
▪ felsorolja, de nem csoportosítja a beszámítást kizáró vagy enyhítő indokokat
➢ monista szankciórendszert követett→ középpontjában a szabadságvesztés különféle fokozatai
állnak
1) fegyház→ életfogytiglani, 2-15 év
2) börtön→ 6 hó-10 év
3) fogház→ 1 nap-5 év
4) államfogház→ 1 nap-15 év
➢ halálbüntetést ismeri és szabályozza, de csak felségsértés és befejezett gyilkosság bűntette
miatt kiszabható
➢ pénzbüntetés 3 bűncselekmény szankciója, de enyhítési szabályokkal több esetben
alkalmazható

b. Csemegi-kódex novellái
➢ 1908-as novella23
▪ bevezeti a kiszabott büntetés felfüggesztésének intézményét
▪ fiatalkorúak büntetőjoga tekintetében reform→ fiatalkorú fogalom meghatározása és
preventív szemlélet megjelenése

23
1908: XXXVI.tc.

11
 ➢ 1913. évi XXI.tc. KMK→ dologház megjelenése
▪ fogházbüntetés kiszabása helyett, nélkül vagy után
▪ határozatlan időre, de 1 évnél hosszabb 5 évnél kevesebb
➢ 1928-as novella24
▪ büntetőjogi értékhatárok megállapítása
▪ pénzbüntetés szabályozása
▪ megrögzött bűntettesek ellen szigorított dologház bevezetése

III. 1945 utáni magyar büntetőjog fejlődése

➢ második világháború után számos olyan törvényt alkotnak melyek
1) lehetővé tették a háborús és népellenes bűncselekmények elkövetőinek büntetőjogi
felelősségre vonását
2) Magyar Köztársaság és demokratikus államrend védelmét szolgálták
3) gazdasági és pénzügyi rendszer védelmét és szociális ellátást segítették
➢ 1948 Csemegi-kódex harmadik novellája
▪ elmebeteg bűnelkövetők biztonsági őrízete
▪ szabályozza az ittas és bódult állapotban elkövetett bűncselekményt
▪ számos különös részi tényállás szabályozása
➢ 1950. évi II. tv. Btá hatálybe lép→ Csemegi kódex általános részét egy szocialista
eszmerendszernek megfelelőre cserélik, ua. különös rész 1961-ig hatályban marad
➢ tényleges jogalkalmazó számára egy kaotikus állapot alakul ki→ ezt segíti az IM által az akkor
hatályos joganyag összeállítása, a 1952-es BHÖ (hivatalos összeállítás)
▪ 1955-ben 17.sz. tvr. kihágásokat felszámolja
▪ bűntettet ua. már minisztertanácsi rendelet is megállapíthatott, azt szándékosan és
gondatlan is el lehetett követni
▪ halálbüntetést ismeri, de börtön és pénzbüntetés dominál
▪ mellékbüntetésekként megjelenik→ elkobzás, vagyonelkobzás, közügyektől eltiltás,
foglalkozástól eltiltás, kiutasítás
➢ 1961: V.tv. első átfogó szocialista Btk.
▪ bűncselekmény súly szerint csak bűntett lehet benne→ beépül elemei közé a bűnösség
▪ ua. nem ismeri az életfogytig tartó szabadságvesztést
➢ 1971. 28 tvr. büntetőnovella→
▪ visszatér az életfogytig tartó szabadságvesztés
▪ bűncselekményeket differenciálja→ bűntett és vétség súly szerint
▪ szabadságvesztést 4 szinten definiálja→ fegyház, szigorított börtön, börtön, fogház
➢ 1974. 9. tvr. büntetőnovella→ szigorított őrizet visszaesőkkel szemben, mely 1978-as Btk.-ba
is be fog kerülni, mint büntetőjogi intézkedés
➢ 1978. évi Btk és 1979. 5. tvr. Btké. annak életbe léptetéséről
➢ 2012. évi C.tv. hatályos Btk.
▪ szokásos bontás→ általános és különös rész
▪ ua. Záró rész újítás mely értelmező rendelkezéseket tartalmaz→ meghatározott sűrűn
előforduló büntetőjog fogalmak hivatalos magyarázata

24
1928: X.tc.

12
 Büntetőjog alapelvei
0. Bevezetés
➢ Alapelv→ büntetőjog egészét átható elvi tételek
▪ törvényi szinten nem mindig találhatók meg, de jogszabályanyag egészére jelentős
hatással vannak
▪ gyakran nem is nemzeti, hanem nemzetközi jog forrásai rögzítik
➢ AB megfogalmazása→ „alkotmányos jogállamban a büntetőjog nem pusztán eszköz, hanem
étéket véd és maga is értéket hordoz: Alkotmányos büntetőjogi alapelveket és garanciákat25
1) büntetőjog alkotása törvényi szinten történik
2) büntetőjog számára a törvényesség megvalósítandó cél
3) jogrendszer és jogág alapelvei
➢ ha ezeket besorolni szeretnénk két fő csoportra bonthatók elvi-formai jelentőséggel
▪ jogrendszer egészére kiható elvek
▪ Speciális büntetőjogi alapelvek

I. Jogrendszer egészére ható alapelvek II. Speciális büntetőjogi alapelvek

a) Jogállamiság elve a) anyagi jogi legalitás elve
b) humanitás elve b) tettfelelősség elve
c) bűnösségen alapuló felelősség
d) arányosság elve
e) kétszeres értékelés tilalma
f) büntetőjog szubszidiaritása és ultima ratio
jellege

I. Jogrendszer egészére kiható elvek

a. Jogállamiság elve
➢ jogállam-jogállamiság-joguralom megjelenik a büntetőjogi szakirodalomban is
➢ Jogállam→ nincs rá egyértelműen megragadható fogalom, de bizonyos jellemzői
meghatározhatóvá váltak
➢ gyűjtőfogalom→ konkrét alapjogoknak a fogalma, másrészt az állam megszervezésének és
működésének alapelve
▪ állam megszervezésének és működésének olyan megszervezése mely biztosítja a jog
uralmát
▪ alapvető jogok elismerése
▪ népképviselet
▪ jogegyenlőség
➢ két fő vetületét szokás megkülönböztetni
1) alaki szempont→ jogbiztonság követelménye, melynek büntetőjogi vetülete a
törvényesség elve
2) tartalmi vetület→ igazságosság követelménye
➢ az alaptörvény rendelkezései nem töltik ki a kifejezés tartalmát→ AB feladata→ kimondja a
jogállamiság a jogbiztonság fontos követelménye
➢ jogbiztonság szempontjából mindig alapvető kérdés, hogy alkotmányos alapjogot milyen
feltételekkel lehet korlátozni→ 30/1992 (V.26.) AB határozat26
1) másik alapvető szabadság vagy jog érvényesülés miatt kell

25
12/1992 (III.5.) AB határozat
26
„Szükségességi-arányossági teszt”

13
 2) alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el
3) szabadság vagy jog védelme és a korlátozás mértéke megfeleljen az arányosság
elvének
➢ jogbiztonság elve ua. nem mindig biztosítéka az igazságosság érvényesülésének→
legismertebb ilyen eset a III. Bir. jogalkotásához kapcsolódik
▪ látszólag a náci vezetés jogosan alkot jogot
▪ ua. tartalmilag még az elemi igazságosság követelményének sem felelnek meg
➢ Radbruch-i formula 27 → Pozitív jogot akkor kell jogtalannak tekinteni, ha törvény és
igazságosság közötti ellentmondás olyan elviselhetetlen mértéket ölt, hogy a törvények min
igazságtalan jognak az igazságosság előtt meg kell hajolni
1) pozitív jogot kell alkalmazni, ha igazságtalan vagy célszerűtlen is
2) elviselhetetlen igazságtalan törvénynek meg kell hajolni az igazságosság előtt
3) a törvény, ha még csak nem is törekszik igazságosságra elveszti jogi jellegét
➢ a magyar alkotmánybíróság ezzel szemben az igazságosságot nem a jogalkotásra, hanem a
jogalkalmazásra vonatkoztatja→ jogállam biztosítékát jogállamre és történelmi helyzetre
vonatkozóan nem lehet félretenni

b. Humanitás elve
➢ Humanitás elve→ bármily súlyos bűncselekményt elkövető is ember
➢ WW2 után a társadalomvédelem mozgalma terjed→ Marc Ancel párizsi professzor fellépése
➢ halálbüntetés kiiktatásának folyamata összefüggésként jelenik meg ezzel a mozgalommal→
később ez az ET tagság feltétele lesz
➢ ennek párhuzamos vetülete, hogy a Bv-nek a normál életbe való visszatérést kell segíteni

II. Speciális büntetőjogi alapelvek

a. törvényesség elve (anyagi jogi legalitás)
1. Általában
➢ az anyagi jogi legalitás a jogállamiság formai követelményének, a jogbiztonságnak a
megtestesülése
➢ törvényesség elve más megfogalmazásban anyagi jogi legalitás→ el kell különíteni az
eljárásjogi legalitástól
▪ eljárásjogi legalitás→ kötelezettséget teremt a bűnüldöző hatóságok, elsősorban az
ügyész számára a büntető igény érvényesítésére (nincs mérlegelés)
▪ Opportunitás elve→ bizonyos helyzetekben ügyésznek lehetősége van a büntetőigény
érvényesítéséről
➢ anyagi jogi legalitás másik megfogalmazása gyakorlatilag két egybekapcsolódó jogelv
1) nullum crimen sine lege→ csak az a cselekmény minősül bűncselekménynek melyet
elkövetése előtt törvény annak nyilvánított
2) nulla poena sine lege→ elkövetővel szemben csak olyan szankció alkalmazható melyet
törvény ír elő és már az elkövetés idején ismert

1. § (1) Az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani,
amelyet - a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények
kivételével - törvény az elkövetés idején büntetni rendelt.
(2) Bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy intézkedést
alkalmazni, amelyről törvény az elkövetés - vagy a 2. § (2) bekezdés alkalmazása esetén az
elbírálás - idején nem rendelkezett.

27
Gesetzliches Unrecht und übergesetzliches Recht

14
 ➢ ezen elvek alkotmányi szinten nyertek szabályozást az alaptörvény XXVIII. cikk (4)
bekezdésében, ezen kívül több nemzetközi dokumentum is rögzíti28

(4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely
az elkövetés idején a magyar jog vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa
által meghatározott körben - más állam joga szerint nem volt bűncselekmény.

➢ ebből az állásfoglalásból négy büntetőjogi követelmény és tilalom vezethető le

2. Tilalmak és követemények
1) NCSL/NPSL praevia
▪ követelmény→ elkövetéskor hatályos büntető törvény alkalmazása
▪ tilalom→ súlyosabb büntető törvény visszaható hatályának tilalma
2) NCSL/ NPSL certa
▪ követelmény→ pontos törvényi meghatározottság
▪ tilalom→ határozatlan büntető törvény és jogkövetkezmények tilalma
3) NCSL/ NPSL scripta
▪ követelmény→ írott büntető törvény követelménye
▪ tilalom→ a bírói jog és szokásjog tilalma, ami az elkövető terhére szól
4) NCSL/ NPSL stricta
▪ követelmény→ bíró írott normaszöveghez való kötése
▪ tilalom→ analógia tilalma az elkövető terhére

3. anyagi jogi legalitás elvének eszmei kialakulása

➢ NPSL és NCSL kialakulása mögött négy momentum húzódik meg
1) felvilágosodás időszakának társadalmi szerződéses elméletei→ állam és egyén viszonyát
érintette
▪ állam korlátozza magát és biztosítja a polgár irányába a különböző szabadságjogokat
▪ cserébe az egyén lemond egyes jogainak gyakorlásáról, a törvényi rendelkezéseket
pedig be kell tartania
2) 1748 A törvények szelleme→ hatalommegosztás elve
▪ megfogalmazza a törvényhozás és a végrehajtás elválasztásának szükségességét→
▪ ahol nem valósul meg ott önkényuralom alakul ki
3) bíró törvényhez kötésének gondolata
▪ csak írásban megfogalmazott törvény lehet törvény→
▪ jogalkalmazás során a jogalkalmazónak mindig ebből kell kiindulnia
4) a célok általános megismerhetősége→ akkor tud valaki jogkövető magatartást folytatni, ha
írott törvény alapján a jog megismerhető számára

4. NCSL praevia
➢ elsőként alakul ki→ államhatalmat korlátozza, jogállamiságból ered és a jogbiztonságot
szolgálja
➢ fő követelményként az elkövetéskor hatályos törvényt kell alkalmazni a bűncselekmény
elbírálása során
▪ az elkövetéskori állapothoz képest minden további szigorítás tilalmazott
▪ ha elbíráláskor enyhébb törvény van hatályban→ elbíráláskor azt kell alkalmazni

28
ENSZ egységokmány 15. cikk, Eurrópai Emberi Jogi Egyezmény 7. cikk

15
 ➢ vita tárgya, hogy a joggyakorlat változása, hogy érinti az alapelv érvényesülését→
követelmény, hogy megengedhető értelmezésen belül kell tartani és interpretációnak
viszonylag egységesnek kell lennie
➢ Lex van der Lubbe→ jó példa arra, hogy a visszaható hatály tilalmát önkényuralmi rendszerek,
hogy szegték meg
▪ 1933.02.27-én a Reichstag épülete kigyullad és leég→
▪ Akkori német jog szerint a szándékos gyújtogatás életfogytig tartó fegyházzal
büntethető→
▪ 1933.02.28-án születik egy rendelkezés, hogy mindazon esetek melyeket korábban
életfogytiglanival fenyegetett a törvény, halállal is büntethető
▪ 1933.03.29-én hatályba lép egy törvény mely előírta, hogy a 02.28-i rendelkezéséket
01.31. és 02.27-e között elkövetett cselekményekre is alkalmazni kell
▪ a meggyanúsított van der Lubbet-t így elfogják és halálra ítélik

5. NCSL/NPSL certa
➢ határozott törvényi rendelkezés és törvényi meghatározottság követelmények értelme
biztosítja
▪ törvényhozó a büntetendő magatartást egzaktan állapítsa meg
▪ a bíró ne értelmezhessen önkényesen
➢ AB 1160/B/1990 határozat→ Ha egy jogszabály törvényi tényállása túl elvont, túl általános,
akkor a jogszabály rendelkezése a jogalkalmazó belátása szerint kiterjeszthető vagy
leszűkíthető. Az ilyen szabály lehetőséget ad a szubjektív jogalkalmazói döntésre, a különböző
jogalkalmazók eltérő gyakorlatára, a jogegység hiányára. Ez csorbítja a jogbiztonságot.
➢ a meghatározottság vonatkozik a szankcióra is→ a törvényhozónak rögzíteni kell a büntetőjogi
szankció alsó és felső határát, amin belül a bíró mozoghat
➢ hatályos büntetőjogban is előfordul ua. meghatározatlanság29

6. NCSL/NPSL scripta
➢ Más jogágakban az írott jog mellett az íratlan szokásjog is önálló jogforrásként szerepelhet, a
büntetőjogban azonban csak írott törvény tartalmazhat kötelező erejű rendelkezéseket
➢ vagyis a szokásjog és a bírói jog alkalmazása az elkövetőterhére a büntetőjogban tilalmazott
➢ probléma a bírói jog szempontjából jelenik meg
▪ A lex scripta követelménye az Alaptörvényben deklarált jogállamiság eszméjéből fakad
és a jogbiztonság elvéből→
▪ egyén védelmét is szolgálja a bírói önkénnyel szemben
▪ a hatalommegosztás követelményének is részese
➢ nem jelenti ua., hogy a szokásjog és bírói jog lehetősége a büntetőjogban mindenképpen kizárt
lenne
▪ kúria iránymutatásai→ irányelv, elvi döntés, kolégiumi állásfoglalás
▪ korábban a LB által hozott elvi döntések és irányelvek minden bíróság számára
kötelezők voltak
➢ hatályos szempontból a Kúria JEH akár büntető, akár polgári vonalon kötelezők bíróságra és
áttételesen így az ügyészségre, ügyvédségre és elkövetőre is
▪ felmerül a kérdés, hogy ez jogalkotásnak vagy jogalkalmazásnak minősül
▪ a JEH terén egyszerűsíti a helyzetet, hogy nem általánosan szól, hanem konkrét
egymásnak ellentmondó esetek során jelenik meg

29
„kényszergyógykezelés” mint intézkedés esetén azt tartalmazza h „meg kell szüntetni, ha szükségessége már
nem áll fenn”

16
7. NCSL/NPSL stricta
➢ analógia→ a törvényileg nem szabályozott egyes jogesetre a hozzá leghasonlóbb esetre
vonatkozó törvényi szabály alkalmazása a joghézag kitöltése érdekében.
➢ A hézagkitöltés történhet mind törvényi, mind joganalógia útján
➢ az alapelv az elkövetőre nézve pozitív analógiát nem tiltja
➢ ua. a törvény szövege köti a bírót, nem távolodhat el annak értelmétől, csak megengedett
eszközöket használhat értelmezése során

b. tettfelelősség elve
➢ Tettfelelősség elvének vizsgálata során kiindulópont a büntetőjog felelősségre vonás alapja
▪ elkövetett cselekményt kell figyelembe venni felelősség megállapításánál→
tettbüntetőjog
▪ tettes személyének van jelentősége a büntetőjogi felelősség meg alapozásánál→
tettes büntetőjog
➢ nincs sterilen elkülönített tettes és tettbüntetőjog→ kettő mindig metszi egymást
➢ hazai álláspont szerint a jogállami büntetőjog felelősségtani tekintettben az elkövetett
cselekményt helyezi előtérbe, ua. a szankciók következtében pedig a tettesbüntetőjogi elem
jut előtérbe

c. Bűnösségen alapuló felelősség elve

➢ A bűnösségen alapuló felelősség elve különböző funkciókat tölt be
1) Alkotmányjog→ legtöbb európai alkotmányban nincs szabályozva ua. emberi
méltósághoz való jogból levezethető, hogy alkotmányosan csak bűnös elkövetőt lehet
megbüntetni
2) Bűncselekménytan→ bűncselekmény nélkül nem beszélhetünk büntetőjogi
felelősségről és büntetőjogi felelősség hiányában nem alkalmazható büntetés30
3) Jogkövetkezménytan→ a bűnösség előfeltétele a büntetésnek, aki bűnösség nélkül
cselekszik, az büntetéssel nem sújtható
4) Büntetéskiszabási megközelítés→ a bűncselekmény szándékos vagy gondatlan
megvalósítását a törvényhozó eltérő büntetési kerettel értékeli a bűncselekmény
büntetési tételének megállapításánál
➢ praeter intentionalis bűncselekmény→ kánonjogi eredetű jogintézmény, ha valaki
jogtalanság talajára juttatja magát, minden olyan jogkövetkezményért felel melyet azzal
okozott
➢ A tradicionális jogállami büntetőjog, így a magyar sem tette lehetővé az individuumon túl a
jogi személy büntetőjogi felelősségre vonását
▪ Az Európa Tanács 1988. október 20-ai 18. számú ajánlásában is megfontolásra
érdemesnek ítélte a jogi személyekkel szembeni büntetőjogi fellépés lehetővé tételét
▪ 2004 májusában hatályba lépett 2001. évi CIV. törvénnyel hazánk is szabályozta a jogi
személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedéseket
▪ felelősségre vonást nem a szó klasszikus értelmében kell venni→ speciális büntetőjogi
intézkedéséket vezet be
▪ alkalmazása ua. mai napig elenyésző
➢ akaratszabadság problémája→ büntetőjog alapvetően azért engedi felelősségre vonni az
elkövetőt, mert a jó helyett a rosszat választja→ indeterminista álláspont érvényesül

d. Arányosság elve

30
nullum crimen sine culpa

17
 ➢ Az arányosság követelményét alaptörvényünk nem szabályozza
▪ ua. alkotmányi rangú elvnek tekinthető, amely a jogállamiság elvéből következik
▪ érvényesíti a polgár általános szabadságigényét az állammal szemben
➢ 1214/B/1990. AB határozat→ „a büntetéssel történő jogkorlátozásnak meg kell felelnie az
arányosságnak, a szükségességnek és az ultima ratio elveinek”.
➢ tágabb értelemben mércesort alakít ki
▪ alkalmasság elve→ a polgárok alapjogaiba történő beavatkozásnak a beavatkozással
követett cél elérésére alkalmasnak kell lenni
▪ szükségesség elve→ olyan enyhébb eszköznek nem szabad rendelkezésre állnia, ami
azonos eredményhez vezet
▪ arányosság elve szűkebb értelemben→ az érintettnek a beavatkozással terhelése
nem lehet aránytalan a kívánt eredményhez, haszonhoz képest, vagyis az egyes egyént
érintő intervenciónak még ésszerű arányban kell állnia a beavatkozással elérhető
társadalmi előnnyel
➢ büntetetté nyilvánítás és ennek arányossága számos nem megválaszolt kérdést vet fel
▪ büntetendővé nyilvánítás és a szankció alkalmazása szükségszerűen valamely alapjog
korlátozását jelenti→
▪ Az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha más alapvető jog és
szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más
módon nem érhető el
➢ szankció arányossága további két oldalról vizsgálható
1) abszolút arányosság→ jogkövetkezmények egymással arányosságban
összehasonlíthatók legyenek
2) névleges arányosság→ a kiszabott jogkövetkezmények összehasonlíthatósága31
➢ Az arányosság elvének általános tartalma Két dolog egybevetését jelenti
1) bűncselekmény súlyának
2) másrészt a szankció(k) súlyának, mértékének egybevetése

e. Kétszeres értékelés tilalma (ne bis in idem)

➢ alaptörvény XXVIII. cikk (6) bekezdése szabályozza→ „… senki sem vonható büntetőeljárás
alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy –
nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más
államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.”
➢ Tág értelemben→ jogállamiság elvéből is levezethető alkotmányos princípium, amely a
büntetőjogra, a büntető törvényhozásra, a jogalkalmazásra, a büntetőeljárásra és a büntetés
végrehajtására egyaránt vonatkozik és azt jelenti, hogy a bűnelkövetőt ugyanazon cselekmény
miatt nem lehet kétszer büntetőjogi hátránnyal sújtani
▪ eljárásjogi akadály→ ha az elkövető cselekményét a bíróság már jogerősen elbírálta,
ellene ugyanazon cselekményért újabb rendes eljárás nem indítható, illetve a már
megindított eljárás továbbfolytatásának akadályát képezi
▪ kétszeres végrehajtás tilalma→ ugyanazon büntetendő cselekmény
jogkövetkezményeként alkalmazott szankció kétszer nem hajtható végre
➢ szűkebb értelemben a büntetés kiszabása során érvényesül→ bíróság általában nem
értékelheti a büntetés kiszabása során súlyosító vagy enyhítő körülményként a törvényhozó
által törvényi tényállási elemként már értékelt körülményeket

31
hasonló tett elkövetői az okozott hátrány és a bűnösség mértéke szerint azonos büntetésben részesítendők,
a különböző bűntettek elkövetői pedig különböző büntetést érdemelnek

18
 ➢ egység-többség tana elvi alapja→ egy vagy több bűncselekmény megállapítása során egy
körülmény sem értékelhető kétszeresen, de semmi sem maradhat értékelés nélkül
➢ nemzetközi büntetőjog→ Az Európai Unió tagállamai között az elv alkalmazása kötelező
erejű32

f. Büntetőjog szubszidiaritása és ultima ratio elve

➢ szubszidiaritás→ általánosságban a társadalmi viszonyokba történő állami beavatkozás
behatárolása értendő
➢ két lényeges funkciót teljesít
1) az állami beavatkozás eszközeinek korlátozása
2) állam intézkedéseinek legitimálása
➢ megköveteli, hogy a társadalmi problémák/konfliktusok elleni küzdelmet elsősorban ne
büntetőjogi
➢ eszközökkel kezeljék
▪ A büntetőjog jelenti a legszigorúbb és legsúlyosabb beavatkozást az egyéni szférába
▪ Ha a jogon, illetve a büntetőjogon kívüli, enyhébb eszközök nem alkalmasak, illetve
nem elég hatásosak, megnyílik az út a büntetőjog előtt→
▪ ezek alapján csak kisegítő jellegű, „végső eszköz” lehet, még pontosabban
➢ Az ultima ratio elvet két irányban lehet értelmezni
1) büntetőjogon belüli viszonylat→ a büntetőjogi eszköz alkalmasságát a többi
büntetőjogi eszközhöz viszonyítva kell megítélni, és ha az összehasonlítás alapján az
enyhébb eszköz alkalmas, azt kell előnyben részesíteni
2) büntetőjogon kívüli viszonylat→ a büntetőjog területén kívüli eszközökkel vetjük össze
a büntetőjog eszközrendszerét

32
Schengeni Végrehajtási Egyezmény 54. cikk és az Alapjogi Karta 50. cikk

19
 A büntetőjogi norma
I. Büntetőjog forrásai
a. Törvény, mint a büntetőjog forrása
➢ jogforrás→ a jogalkotó akaratának meghatározott módon és formában történő megjelenítése
▪ anyagi jogforrás→ szervezet vagy személy, aki jogalkotásra jogosult
▪ alaki jogforrás→ jog megjelenési formája
➢ büntetőjog forrása→ azon jogi normák melyek a jogalkalmazó számára meghatározzák mely
magatartások tekintendők bűncselekménynek, a bűncselekmény miatti büntethetőség
feltételeit és akadályait és a büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos szabályokat
➢ ide tartoznak azon normák is melyek a büntető normák hatályba léptetésérl, illetve
hatályvesztéséről rendelkeznek
➢ Törvényi jogalkotási szint alaptörvénybők folyó kötelezettség (I. cikk (3) bek.33 és XXVIII. cikk34
(4) bek.) → minden olyan jogviszony mely büntetőjogi szankciót vagy felelősséget alapít csak
törvényben lehet megállapítani
➢ büntető törvénykönyvek
▪ 1878. évi V.tv. (Csemegi-kódex)
▪ 1950. évi II. tv. (Btá.)
▪ 1961. évi V. tv.
▪ 1978. évi IV.tv.
▪ 2012. évi C. tv. (hatályos Btk.), 2017. évi XC (hatályos Be.), 2013. évi CCXL (hatályos
Bv.)
➢ bűncselekményeket az elkövetéskor hatályban lévő törvény alapján kell elbírálni
▪ ennek következtében a hatályon kívül helyezett törvényeknek és tvr-eknek továbbra
is jelentősége van
▪ nem jelenti a NCSL és NPSL sérelmét az, hogy keretdiszpozíció esetén törvényinél
alacsonyabb szintű jogforrás is büntetőjogi tartalmat nyer

b. alacsonyabb szintű írott jogforrások

➢ büntetőjogi felelősséget nem határozhatnak meg→
➢ ua. tvr. és miniszteri rendelet csak Btk. keretei között és csak értelmezési funkcióval lehet
szerepe
➢ keretdiszpozíciónál lehet jelentőségük

c. Alaptörvény
➢ alaptörvényünk rendelkezése is meghatározó jogforrási tartalommal bír
➢ generálklauzulák és explicit büntetőjogi tartalmú normák (pl. XXVIII. cikk (4) bekezdés, U) cikk
(6)-(8) bek.)
➢ keletkezési idejétől független minden büntetőjogi norma meg kell feleljen az alaptörvénynek

d. Alkotmánybíróság szerepe
➢ alkotmánybíróság szerepe→ biztosítja, hogy a jogalkotó és a jogalkalmazó is betartsa a
büntetőjogi elveket
1) előzetes normakontroll→ megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket
2) bírói kezdeményezés→ bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb 90 napon
belül felülvizsgálja az egyedi ügyben hozott jogszabályt

33
alapjogkorlátozási klauzula
34
Nullum crimen sine lege

20
 3) alkotmányjogi panasz→ felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabályt
4) utólagos normakontroll→ képviselők egynegyede, kormány, Köztársasági elnök, Kúria
elnöke, legfőbb ügyész és alapvető jogok biztosa kérésére felülvizsgálja a
jogszabályokat
➢ nincs lehetősége ua. jsz. módosítására és alkotására→ ua. Btk. rendelkezések megsemmisítése
(negatív jogalkotás)
➢ alkotmányos értelmezési követelmények megállapítása (értelmezési szerep) → megmondja
egy-egy szöveghelyet hogy kell értelmezni, hogy ne legyen alkotmányellenes

e. Szokásjog
➢ Szokásjog→ olyan kötelezően elismert szabály mely nem hivatalos jogalkotás útján keletkezik,
hanem a jogalkalmazó hatóságok által hosszabb ideig követett és elfogadott gyakorlatban
kialakuló norma
➢ nem jogforrás, értelmezési szerepe van

f. Nemzetközi jogi források

1. Belső jog és nemzetközi jog
➢ 53/1993 (X.13.) AB határozat→ belső és nemzetközi jog tekintetében az emberiség elleni és
háborús bűncseekmények tényállását és büntethetőségébek feltételeit is nemzetközi jog
határozza meg
➢ ennek megfelelően a büntetőjognak nemzetközi jellegű jogi háttere is van→ vö. Alaptörvény
Q) cikk
1) ius cogens→ minden államra közvetlen kötelező
2) implementáció→ nemzetközi jogi kötelezettség átültetése a jogrendszerbe
➢ így tehát általánosan nem jogforrás, a nemzetközi szerződésben vállalt kriminalizációs
kötelezettséget át kell ültetni a belső jogba

2. Uniós jog
➢ a büntetőjogi felelősséget közvetlen nem alapíthat
➢ keretdiszpozíciókat kitöltö szakmai joganyag jogforrás
➢ értelmezési funkció (irányelvek, rendeletek esetén)

3. Nemzetközi büntetőjog fogalmáról

➢ Nemzetközi büntetőjog→ nemzetközi bűncselekmények meghatározása és e miatti
felelősségre vonás szabályai
➢ miattuk felelősségre vonást és ezek üldözését az államoknak vállalni kell→ állandó nemzetközi
büntetőbíróság csak későn jön létre
➢ Nemzetközi büntetőbírság statútumát 1998.07.17-én Rómában fogadták el ENSZ tagállamai

II. Büntetőtörvények szerkezete

a. Büntetőtörvény rendszere és szerkezete
➢ Büntetőkódex→ büntetőjogi normák teljes rendszerét tartalmazó rendelkezések együttese, a
büntetőjogot rendszerbe foglaló átfogóan szabályozó törvénykönyv
➢ két típusa
▪ egységes Btk. (pl. 2012: C.tv.+ 2011: CCX.tv.)
▪ Btk.+ melléktörvények (Kernstrafrecht) 35 , melyek bűncselekményi felelősséget és
szankciót tartalmaznak

35
Kernstrafrecht→ speciális törvény mely rendelkezést tartalmaz bizonyos elkövető vagy bűncselekményi körre
vonatkozóan

21
 ➢ Büntetőnovella→ olyan törvény mely nagyszámú rendelkezéssel egészíti ki, módosítja a
büntetőkódexet
➢ kódex szerkezetileg 3 napgy részre tagolódik
1) általános rész→ azon normák összessége, amelyek az összes vagy bűncselekmények
nagyobb részére vonatkoznak, ill. rögzíti jogkövetkezmények általános szabályait
2) különös rész→ az egyes bűncselekményi tényállásokat fejezetekbe rendezve
tartalmazza
3) záró rész→ értelmező rendelkezéseket határoz meg
➢ az általános rész következő fejezetekre tagolódik

I. fejezet ............................................................................... Alapvető rendelkezések

II. fejezet .................................................................... A magyar büntető joghatóság
III. fejezet ............................................................................ A büntetőjogi felelősség
IV. fejezet ........................................ A büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok
V. fejezet ....................................................... A büntethetőséget megszüntető okok
VI. fejezet ................................... A büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályai
VII. fejezet ............................................................................................. A büntetések
VIII. fejezet ........................................................................................ Az intézkedések
IX. fejezet ..................................................................................A büntetés kiszabása
X. fejezet .. Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezémények és a mentesítés
XI. fejezet ............................................... A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések
XII. fejezet .................................................... A katonákra vonatkozó rendelkezések

➢ hazai viszonyban a jogszabálynak 3 része van

1) hipotézis→ jogszabály azon része mely az alkalmazás feltételeit foglalja magába
2) diszpozíció→ azt rögzíti, hogy a hipotézisben foglalt feltételek teljesülése esetén a a
norma címzettjének milyen magatartást kell vagy nem kell vagy lehet tanúsítani
3) szankció→ az előírt, tanúsítandó magatartáshoz kapcsolt jogkövetkezmény
➢ a büntetőjogi különös részi norma az általánosan elfogadott jogelméleti felfogás szerint nem
3 hanem két részből áll

b. Diszpozíció
➢ büntetőjogban a diszpozíció és a hipotézis összeolvad
➢ egyszerű diszpozíció→ bűncselekményt a nevével határozza meg (pl. testi sértés)

160§ (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

➢ Leíró→ büntetendő cselekmény lényeges ismérvekkel történő körülírása

370§ (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el

➢ Keretdiszpozíció→ más jogszabály vagy szakmai szabály tölti ki tartalommal

▪ tisztán blankettáris→ önmagában a másik jogágbeli szabály megsértése
bűncselekmény (járványügyi szabályszegés)

209. § Aki a) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek foglalkoztatására vonatkozó

törvényi előírásokat megszegi

▪ büntetőjogi többletelemet tartalmazó→ nem elég a másik jogágbeli szabály

megszegése (közúti baleset okozása)

22
208. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy - ideértve a szülői
felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott
szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő
kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését
veszélyezteti

➢ utaló/ hivatkozó diszpozíció

▪ jogszabályszerkesztési alkalmazás melyet azért alkalmazunk, hogy fölös ismétlést
elkerüljük
▪ egy a Btk-n belüli másik törvényhelyre utal, nem másik jogszabályra

311. § A 310. § szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt közfeladatot ellátó
személy ellen követi el.

23
 A büntetőtörvény értelmezése
I. Értelmezés alanyai szerint
a. jogalkotói értelmezés
➢ A jogalkotói értelmezés történhet mindenekelőtt törvényben→ maga a büntetőjog alkotására
hivatott szerv értelmez (autentikus interpretáció)
➢ A jogszabályi értelmezés mindenkire nézve kötelező erejű
➢ Nem vonatkozik ez a jogszabályok indoklására

b. Jogalkalmazói értelmezés
➢ Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés→ a Kúria „biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának
egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz”
➢ A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 24. §
▪ a Kúria a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz
▪ továbbá elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé
▪ e törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi
állásfoglalások az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozataláig
alkalmazhatók.

c. A tudományos (jogirodalmi) értelmezés

➢ A tudományos (jogirodalmi) értelmezésnek kötelező ereje nincs
➢ ua. hasznos segítséget nyújt(hat) a jogalkotó és a jogalkalmazó szervek számára.

II. Az értelmezési módok szerinti csoportosítás

0. Általában
➢ Savigny által megállapított értelmezési módszerek:
a) nyelvtani,
b) logikai,
c) rendszertani,
d) történeti
➢ ezek mellé azóta újabbak is társultak
e) teleologikus (jogtárgyharmonikus),
f) az alkotmánykonform és
g) az uniókonform értelmezés.

a. A nyelvtani értelmezés
➢ nyelvtani értelmezés→ a jogszabályok tartalmának a nyelvi szabályok útján való feltárása
▪ lényeges az, hogy a törvényi rendelkezés egy jogintézmény alkalmazásának a
feltételeit a „vagy” (alternatíve), avagy az „és” kötőszóval (konjunktíve) kapcsolja-e
össze.36 Így vagylagos a kapcsolat a rongálás esetében
▪ fontos lehet, hogy a jogszabályi előírás egyes vagy többes számot használ-e37
▪ figyelembe veendő, hogy a jogalkotó egy jogintézmény alkalmazásának
▪ törvényi feltételeit a kell vagy a lehet szóval határozza-e meg
▪ meghatározott törvényi kifejezésekhez speciális jogi tartalmat kapcsolt-e, vagy az
általános,
➢ a köznapi nyelvhasználat az irányadó.A mindennapi nyelvhasználat esetében az

36
vagylagos a Btk. 371. § és konjunktív a Btk. 78. § (1) bek.
37
többesszám a Btk. 55. § (1) bek.

24
 ➢ ilyen nyelvi elemeknek a szokásos köznapi jelentést kell tulajdonítani, ha viszont a törvényi
előírás hétköznapi nyelvtől eltérő terminológiát alkalmaz, akkor ezt a jogi szaknyelvi tartalmat
kell figyelembe venni38

b. logikai értelmezés
➢ A logikai értelmezés→ a formális logika felhasználása
➢ logikai értelmezés körébe tartozik az is, ha két jogszabály egymáshoz való viszonyából vonunk
le következtetést
1) a kevesebbről a többre (argumentum a minore ad maius) → amennyiben a viszonylag
enyhébb cselekmény büntetendő, büntetendő a nála súlyosabb is
2) többről a kevesebbre (argumentum a maiore ad minus) → szerint amennyiben a
súlyosabb eset nem von maga után szigorúbb elbírálást, nem járhat azzal a nála
enyhébb eset sem, illetőleg, ha a súlyosabb esetben a cselekménynem büntethető,
nem büntethető az az enyhébb esetben sem.
3) az ellentétből való következtetés (argumentum a contrario) → egy meghatározott
(büntető)jogi szabályozásból arra történik következtetés, hogy más hasonló tényállást
a jogalkotó egyáltalán nem, vagy ellentétesen, illetve eltérően kívánt szabályozni
4) a hasonlatosság érve (Az argumentum a simile) → egy jogi tétel, szabály, amely egy
meghatározott esetcsoportra alkalmazható, egy másik esetre is használható,
amennyiben ez az elsőként említett esetcsoporttal lényeges ismérveiben megegyezik39
5) az argumentum ad absurdum→ az értelmezés eredményének nyilvánvaló
helytelenségéből a kiindulópont helytelenségére történő következtetés.

c. A rendszertani értelmezés
➢ A rendszertani értelmezés a büntetőjogban kétféle változatában is szerephez juthat
1) horizontális értelmezés→ a büntetőjogszabály rendszerbeli elhelyezéséből vonunk le
következtetést a tartalmára nézve.
2) vertikális értelmezés→ a büntetőjogszabályt a büntetőjogrendszer, illetőleg az egész
jogrendszer részeként vizsgáljuk.

c. A történeti értelmezés
➢ történeti értelmezés→ a jogszabály keletkezése és fejlődése társadalmi körülményeiből
következtet annak valódi tartalmára
➢ a nullum crimen sine lege elve folytán a viszonyok megváltozása esetén is a jogalkotó eredeti
történeti akarata az irányadó, nem pedig az alkalmazás idejére vélelmezett új jogalkotói akarat

d. A teleologikus (jogtárgyharmonikus) értelmezés

➢ teleologikus értelmezés→ egy rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy az lehetőleg alkalmas
eszköz legyen a szabályozással követett törvényi cél eléréséhez, a kriminálpolitikai döntés
tisztázásához.
▪ objektív teleologikus értelmezés→ a jogi normát objektív, azaz a norma szövegéből
magából következő célja szerint értelmez
▪ szubjektív teleologikus értelmezés→ a jogalkotó eredeti konkrét szubjektív célja
szerint értelmez

38
„közösülés”
39
Az argumentum a simile érvét azonban nem lehet alkalmazni a taxatíve megadott felsorolás keretei
között.

25
 ➢ a teleologikus interpretáció mindenekelőtt a büntetőjogi norma által védett jogi tárgy és az
alapjául szolgáló szociáletikai értékszempontok figyelembevételével történik
➢ a szabályozási cél a teleologikus értelmezés során csak olyan jelentést kaphat, amely a törvény
pozitív módon előírt más rendelkezéseivel összhangban áll→
➢ Erre is tekintettel, a jogtárgyharmonikus elemzés lényegében a következő eredménnyel járhat
▪ a kívánt célnak megfelel a törvény szövege és annak elfogadott értelmezése→ ennek
megállapítása mellett sem az adott jogi norma átértelmezése, sem pedig
megváltoztatása nem indokolt
▪ a törvényi tényállás teleologikus értelmezése nincsen összhangban az uralkodó
jogértelmezéssel→ a jogi tárgy védelmi igényével adekvát értelmezést szükséges
megadni;
▪ a jogalkotó által deklarált jogi tárgy nincs összhangban a törvényi tényállással→
jogalkotással lehet segíteni

e. Az alkotmánykonform értelmezés
➢ alkotmánykonform interpretáció→ alapkövetelmény az, hogy a büntető jogszabályok
értelmezésének az Alaptörvény rendelkezéseivel és elveivel összhangban kell lennie

f. Uniókonform jogértelmezés
➢ megjelenhet a jogértelmezés minden alanya tevékenységében
➢ uniókonform jogértelmezés→ a jog értékrendszerének és valamely jogszabályának tagállami
belső jogi recepcióját jelenti olyan esetekben, amikor az adott normának nincs közvetlen
alkalmazhatósága (irányelv, ajánlás, kerethatározat).

III. Az értelmezés eredménye szerinti csoportosítás

➢ megállapító értelmezés→ az interpretáció nem megy túl a jogszabály immanens jelentésén,
de nem is szűkíti azt
➢ a valódi kiterjesztő vagy megszorító értelmezés a jogszabály jelentésétől való eltérést jelent→
a büntetőjogban a nullum crimen sine lege elve folytán csak a törvény jogosult.

IV. A büntetőjog alkalmazásának egyes kérdései

a. Szubszumció
➢ törvény alkalmazása → a törvényi absztrakt jogi tétel, szabály az életbeli konkrét emberi
magatartással kerül kapcsolatba.
➢ szubszumció→ a konkrét emberi magatartás megfelel a (büntető)jog absztrakt szabályában
foglalt ismérveknek a konkrét emberi magatartás a törvényi rendelkezés alá vonható
(szubszumálható)

b. Jogszabály-kollízió
➢ A lex specialis derogat legi generali→ irányt mutathat akkor is, ha egy korábbi és egy későbbi
jogszabályi rendelkezés ütközéséről van szó.
▪ kiindulópont→ a későbbi szabály lerontja a korábbi rendelkezést („lex posterior
derogat legi priori”)
▪ ua., ha a későbbi az általános a korábbi speciális szabályhoz képest, akkor a korábbi
szabály lesz az irányadó

26
 A büntetőtörvény hatálya
I. Alapvetések
➢ jogszabály érvényes → a jogszabályalkotásra hivatott állami szerv az előírt formák között
jogszabályt alkot és azt szintén az előírásoknak megfelelően kihirdeti
➢ Hatályos jogszabály→ az a jogszabály, amely a gyakorlatban alkalmazható
▪ Minden hatályos jogszabály érvényes
▪ az érvényes jogszabály, amíg nem lép hatályba nem alkalmazható.
➢ jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját40
▪ A büntető jogszabály hatályának kezdő napja elvileg egybeeshet a kihirdetés napjával
▪ Gyakran fordul elő, hogy maga a büntető jogszabály a kihirdetéshez képest későbbi
időpontot jelöl meg a hatálybalépésre→ elegendő idő marad a jogszabály
alkalmazására való felkészülésre
➢ Lehetséges az is, hogy a törvényhozó külön jogszabállyal gondoskodik a hatálybaléptetésről
➢ Előfordulhat az is, hogy a jogszabály úgy rendelkezik, hogy meghatározott rendelkezései
különböző időpontokban lépnek hatályba
➢ A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény kihirdetésének napja 2012. július 13-a,
a törvény 463. §-a szerint pedig 2013. július 1-jén lép hatályba.
➢ A büntetőjog hatálya→ Azok a törvényi rendelkezések, amelyek arra a kérdésre adnak választ,
hogy a bűncselekmény elbírálásánál az adott büntető szabály/törvény mikor, hol és kire
alkalmazandó.
➢ Ennek alapján a büntetőtörvény időbeli, területi és személyi hatálya különböztethető meg

II. Az időbeli hatály

a. Az időbeli hatály általános szabályáról

2. § (1) A bűncselekményt - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - az elkövetése idején

hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni.
(2) Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már
nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.
(3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan
elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a
magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő.

➢ büntetőtörvény időbeli hatálya→ arra vonatkozik, hogy mikortól kezdve és meddig

alkalmazható a büntető jogszabály
➢ Általános szabály→ az elkövetéskor hatályos törvény alkalmazása41
➢ Ez alól a Btk. 2.§ (2) és (3) bekezdés képez kivételt
▪ visszahatás→ az új jogszabály nemcsak a hatályba lépte után keletkezett
életviszonyokra alkalmazandó, hanem azokra is, melyek annak életbelépése előtt
jöttek létre.
▪ visszanemhatás → az új törvény a hatálybalépése előtt keletkezett tényállásokra,
életviszonyokra nem alkalmazható, vagyis az adott cselekmény elbírálására a
keletkezésekor érvényben volt jogszabály az irányadó

40
2010: CXXX.tv. (Jat)
41
Btk. 2. § (1) bek.]. Ez alól a Btk. 2. §-ának (2) és (3) bekezdései jelentenek kivételt.

27
 ➢ A Btk. 2. § (1) bekezdésének az alkalmazása szempontjából felmerül a kérdés, hogy mikor
tekinthetők elkövetettnek az olyan bűncselekmények, amelyek mozzanatai időben elhúzódva
valósulnak meg.
a) magatartási elmélet→ az elkövetési idő az az időpont, amikor az elkövetési
magatartás utolsó mozzanatát kifejtik, vagy mulasztás esetében amikor a
kötelezettnek cselekednie kellett volna. Több konjunktíve összekapcsolt elkövetési
magatartás esetén az elkövetés időpontja az adott rendelkezéshez tartozó legkésőbbi
cselekmény megvalósítása.
b) Az eredményelmélet→ az elkövetési idő a diszpozícióban meghatározott eredmény
bekövetkezésének az időpontja.
c) cselekményegység elmélet→ a bűncselekmény ott és akkor van elkövetve, ahol és
amikor a törvényes fogalmához tartozó bármelyik eleme (az elkövetési magatartás,
illetőleg az eredmény bekövetkezése) megvalósult.
➢ mindegyik elméletnek van valahol szerepe
▪ eredményelmélet→ eredmény-bűncselekményeknél a büntethetőséget megszüntető
elévülési idő napja
▪ cselekményegység elmélet→ területi hatály
▪ magatartási elmélet→ Időbeli hatály
➢ elkövetés ideje→ az az időpont értendő, amikor az elkövetési magatartás utolsó mozzanatát
kifejtették.

b. Az általános szabály alóli kivételek

➢ két esete van, amikor is az elbíráláskor hatályban lévő új büntetőtörvényt kell alkalmazni:
1) a cselekmény az új büntetőtörvény szerint már nem bűncselekmény
2) a cselekmény az új büntetőtörvény szerint enyhébben bírálandó el.
➢ bűncselekmény elbírálásának ideje→ a jogerős ügydöntő határozat meghozatalának
időpontja42
▪ Elbíráláskori büntetőtörvény az is, amely a cselekmény első fokú és jogerős elbírálása
közt lép csak hatályba
▪ Elbírálásnak minősül a másodfokú eljárásban hozott határozat is43
▪ Nem minősülnek elbírálásnak a rendkívüli jogorvoslatok→ jogerős határozatot
feltételeznek.
▪ A magyar Btk. az enyhébb büntetőtörvény visszaható erejének a lehetőségét az ítélet
jogerőre emelkedésével lezárja.
➢ a Btk. nem ismeri el az ún. legenyhébb büntetőtörvény alkalmazásának az elvét→ az
elkövetést követően életbelépő, de az elbíráláskor már hatályát vesztett büntetőtörvény akkor
sem alkalmazható, ha netán az tenné lehetővé a cselekmény legenyhébb megítélését.
➢ elsősorban azt kell vizsgálni, az elbíráláskori új büntetőtörvény értelmében is bűncselekmény-
e a vád tárgyává tett cselekmény→ már nem, úgy az új elbíráláskori törvény alkalmazása
kötelező.

42
BH 2014.35
43
BH 2000. 476

28
 ➢ ua.
a) A két jogszabály együttes vagy kombinatív alkalmazása nem lehetséges
b) A visszaható hatály tilalma alóli további kivételt a Btk. 2. § (3) bekezdése jelent→ a
nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények
elbírálásakor az új törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni, ha az adott cselekmény
az elkövetés idején a magyar büntetőtörvény szerint nem volt büntetendő
c) A nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények nem évülnek el, akkor sem,
ha a bűncselekmény elkövetésekor a cselekmény a belső hazai jog szerint nem
minősült el nem évülő bűncselekménynek
d) A kommunista bűncselekményekre a Btk. 2. § (3) bek. nem alkalmazható.

III. A területi és személyi hatály

a. A szabályozási elvekről
➢ A területi és a személyi hatály→ az állam büntető hatalmának, joghatóságának körét
határozzák meg
➢ A büntetőtörvény érvényességi körére nézve alapvetően négyféle elv alakult ki
1) A területiség elve (principium territoriale) → valamely állam büntetőjogának hatálya a saját
területén elkövetett bűncselekményekre terjed ki, éspedig tekintet nélkül az elkövető
állampolgárságára és arra, hogy mi ellen irányul
2) személyi elv (principium personale) → az állam büntetőjogának hatálya alá a saját
állampolgárai által elkövetett bűncselekmények tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy hol és mi
ellen követték el a cselekményt.
▪ aktív személyi elv → a hazatérő belföldi bűnelkövetőt a külföldön elkövetett
büntetendő cselekményért lehet megbüntetni, ha külföldön nem hoztak ítéletet
▪ passzív személyi elv→ a nem magyar állampolgár elkövető által, külföldön, magyar
állampolgár sértett sérelmére elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény
szerint bűncselekmény, de a külföldi állam joga szerint nem
▪ képviseleti elv→ lehetőséget ad a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett
bűncselekmény elbírálására ha a kettős inkrimináció feltétele fennáll44
3) állami önvédelem elve (principium reale) → a hatály az adott állam büntetőjoga által védett
jogi tárgyak elleni bűncselekményekre terjed ki, éspedig függetlenül az elkövetés helyétől és
az elkövető állampolgárságától
4) feltétlen büntetőhatalom elve (principium universale) → büntetni kell a bárhol, bárki által, s
bármilyen jogi tárgy ellen elkövetett valamennyi bűncselekményt.

b. A területi és személyi hatály szabályai a Btk.-ban

3. § (1) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni

a) a belföldön elkövetett bűncselekményre,
b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar
felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre,
c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény
szerint bűncselekmény.

44
Ezen elv alkalmazásakor szem előtt kell tartani, hogy a joghatóság ilyen alapon való gyakorlása a kiadatás
mellett csak kisegítő jelleggel funkcionál.

29
(2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az
aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is
büntetendő,
ab) állam elleni bűncselekmény, - kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és
a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés
helyének törvénye szerint büntetendő-e,
ac) a XIII. vagy a XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb olyan
bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő,
b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem
rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan
cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész
rendeli el.

➢ Az új Btk. is főszabályként a területi elvet érvényesíti→ az országunk területén elkövetett

bűncselekményekre a magyar törvényt kell alkalmazni.
➢ kérdés mi a teendő, ha egy bűncselekmény több állam területén valósul meg→
cselekményegység elmélete az irányadó→ elegendő, hogy a magyar büntetőjog valamely
mozzanata belföldön valósuljon meg.
➢ quasi területi elv→ a magyar felségjelű úszólétesítményt és a magyar légi járművet a
tartózkodási helyétől függetlenül vonja a belföldön elkövetett bűncselekményekkel azonos
elbírálás alá
➢ A személyi vagy honossági elv→ Btk. 3. § (1) bekezdésének c) pontja.
▪ A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény értelmében azok a kettős
állampolgárságú személyek is magyar állampolgárok, akiknek egyik állampolgársága
magyar.
▪ A Btk. 3. § (2) bekezdés szövegezéséből is kitűnően a benne foglalt rendelkezések a
külföldi állampolgárokra és a hontalanokra egyaránt vonatkoznak.
▪ Btk. 3. § (2) bekezdés a) pontjának aa) alpontja érvényesíti az ún. kettős inkrimináció
követelményét
➢ Az állami önvédelem elv→ Btk. 3. § (2) bekezdés a) pontjának ab) alpontja.
▪ főszabályként a magyar törvény alkalmazását írja elő a magyar állam érdekeit támadó
állam elleni bűncselekményekre vonatkozóan
▪ nem vonatkozik a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedésre (262. §),
továbbá az Európai Unió elleni kémkedésre (261/A §)
▪ az emberiesség és a háborús bűncselekmények elleni, valamint nemzetközi
egyezmények alapján üldözendő egyéb cselekmények esetén is közömbös, hogy az
elkövetés helye szerinti törvény értelmében büntetendők-e.
▪ A Btk. 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a büntetőeljárás
megindításáról a legfőbb ügyész dönt.
➢ passzív személyi elv→ Btk. 3. § (2). bek. b) pontja→ a magyar büntető joghatóság kiterjed
azokra a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményekre is, amelyek
sértettje magyar állampolgár, illetve a magyar jog alapjánlétrejött jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany

30
 Bűncselekmények tana I.
I. Bűncselekmény-fogalom felépítésének alakulása
a. Bűncselekmény-fogalmi alapmodellekről
➢ A bűncselekmény tudományos fogalmának történetileg kialakult alapmodelljeit illetően
jellemzői
▪ eredményfelelősség→ A magatartás következtében beálló eredményért felelt
mindazon személy, aki jelen volt és közreműködött a cselekménynél
▪ kollektív felelősség→ nem csak a cselekmény elkövetőjét vonták felelősségre, de
annak családtagjait, vagy esetleg azt a közösséget is, amelyhez az elkövető tartozott
▪ Szubjektív adottságok figyelembevétele→ csak ha az a külső magatartásban
nyilvánult meg
➢ A kánonjog az eredményfelelősség ellentettje→ bűnös akarat a kiinduló pont a büntetés
elrendelése számára
➢ A 19. században egyre jobban elfogadottá válik az, hogy önmagában sem a bűnös gondolat,
sem az eredmény nem elegendő a büntetőjogi felelősség megállapításához
➢ Fokozatosan kialakulnak a bűncselekmény fogalmának az építőelemei.
▪ cselekmény→ Berner 1857. évi tankönyvében jelenik meg
▪ objektív jogellenesség → Jheringnél jelentkezett először 1867-ben megjelent
művében.
▪ jogellenesség→ Binding adott önálló jelentőséget
▪ tényállás(szerűség) fogalma→ Beling 1906. évi híres bűncselekménytani
monográfiájában vált elfogadott bűncselekmény-fogalmi elemmé.
▪ bűnösség → Merkel 1867-ben látott napvilágot azon felfogása, amely a
szándékosságot és a gondatlanságot fogalmi elemként kezeli
➢ Az egész bűncselekmény-fogalmi rendszer létrejötte szempontjából von Liszt és Beling, majd
később Welzel munkássága hatott meghatározó erővel
➢ német dogmatika alakulásában jól megfigyelhető fogalmi tagolás→ cselekmény,
tényállásszerűség, jogellenesség és bűnösség.

b. Fogalmi változások és irányzatok a német büntetőjog

➢ fejlődésében változások fő állomásai
1) klasszikus bűncselekmény-fogalom→ a tényállásszerűség csupán indiciuma,
gyanújele a tőle elkülönülő jogellenességnek
2) neoklasszikus bűncselekmény-fogalom→ materiális jogellenesség felfedezése
3) finalista bűncselekmény-fogalom→ A szándékosságot és a gondatlanságot
közvetlenül a tényállásszerűségbe helyezi, ezáltal azonban azok a
jogtalanságalkotórészeivé válnak
4) közvetítő (szintézisre törekvő) bűncselekmény-fogalom→ neoklasszikus és a finalista
megoldások szintézisét jelenti

c. A bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjogban

➢ A magyar szerzők a német dogmatikában már a 20. század elején létrejött, és fogalomvázként
mindmáig uralkodó felfogáshoz folyamatosan igyekeztek felzárkózni.
➢ A hazai tudományos bűncselekmény-fogalom 1948-ig
▪ Havas Józsefnek 1831→ „Minden azon szabad ’s külső cselekedetek, melyek tetemesen
közveszedelmesek, bűnök – (következőleg tiltandók, és az elkövetés esetére
megbüntetendők)”

31
 ▪ Az 1843. évi anyagi jogi törvényjavaslat sem tartalmazott erre vonatkozó definíciót,
azonban a nullum crimen/nulla poena sine lege elvemár egyértelműen kifejezésre
jutott.

II. A bűncselekmény törvényi fogalmáról

4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni

rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e
törvény büntetés kiszabását rendeli.

➢ Csemegi-kódex→ bűntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a törvény
annak nyilvánít és a bűncselekmény miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint
amelyet arra az elkövetése előtt a törvény megállapított.
➢ formális bűncselekmény-fogalom→ bűncselekmény az a cselekmény, amelyet a törvény
büntetni rendel.

III. A bűncselekmény tudományos fogalmáról

➢ Felfogásunk szerint a bűncselekmény az olyan
1) cselekmény, amely
2) tényállásszerű
3) büntető-jogellenes, és
4) bűnös

IV A bűncselekmény, mint cselekmény

a. A büntetőjogi cselekmény-fogalom feladatairól
➢ a cselekmény-fogalom különböző alapvető feladatokat tölt be.
a) a büntetendő magatartások valamennyi megjelenési formája számára genus proximum
▪ hozzá a többi tartalmi meghatározás megkülönböztető ismérvként kapcsolódik
▪ olyan fogalmi összetevő, amely deliktumokra vonatkozóan egyaránt közös fogalmi
elem
b) A cselekmény az egyes bűncselekmény-fogalmi kategóriákat egymással összeköti→ két
tartalmi követelmény vezethető le
▪ nem szabad olyan elemet tartalmaznia, amely értékelést foglal magában
▪ de tartalmilag nem üres kategóriának kell lennie
c) feladata minden olyan ismérvet, elemet e kategóriából kizárni, amely a büntetőjogi megítélés
szempontjából nem releváns

b. Cselekménytani irányzatok
➢ A jogirodalomban különféle cselekménytani irányzatok alakultak ki.
▪ természetes cselekménytan→ a cselekmény a megvalósított akarat
▪ kauzális cselekménytan→ különbséget tett a magatartást vezérlő akarati forma és az
akarat tartalma között
▪ finális cselekménytan→ az emberi cselekmény lényegét a célrairányzottságban jelöli
meg
▪ szociális cselekménytan→ Társadalmilag jelentős minden olyan magatartás, amely az
egyes embernek a környezetéhez fűződő kapcsolatait érinti és a szándékolt, vagy a
nem kívánt következmények társadalmi tekintetben értékmegítélés tárgyai lehetnek

32
 ▪ perszonális cselekménytan→ a cselekmény alatt személyiség-megnyilvánulás
értendő, azaz cselekménynek tekinthető mindaz, ami az emberhez mint szellemi-lelki
akciócentrumhoz hozzárendelhető

c. A redukált cselekmény-fogalom
➢ büntetőjogi szempontból redukált cselekményfogalom → a cselekmény szubjektív és objektív
mozzanatok egysége
1) A kiindulópont az, hogy a cselekménynek emberi magatartásnak kell lennie→
2) A cselekmény objektív oldala a hatóképesség→ a kifejtett, másfelől az elmulasztott
magatartás a tényleges hatása, avagy az ilyen létrehozására való alkalmassága révén
kapcsolódik a külvilághoz
3) A redukált cselekmény-fogalom szubjektív oldala a magatartás és tanúsítója közti akarati
viszony
▪ akaratlagosság nem tételez fel bűnösséget
▪ rendszerint tényleges, de kivételesen potenciális is lehet.
➢ Az előző három elem együttes megléte esetén beszélhetünk tehát cselekményről→ akkor
lehet
➢ releváns, ha büntetőjogilag védett érték, érdek (jogi tárgy) védelmi igényének figyelmen kívül
hagyásához vezethet

d. A cselekményt kizáró körülmények

➢ A redukált cselekmény-fogalom pozitív ismérveinek megfelelően a cselekményt kizáró
körülmények a következők lehetnek
a) a természeti események (gátszakadás, hegyomlás, földrengés stb.) vagy az állat magatartása
következtében. Ezekben
▪ vizsgálandó egy másik egyidejű, vagy azt megelőző felelős, illetve felróható emberi
magatartás megléte vagy hiánya
▪ A jogi személyekkel szemben intézkedés formájában büntetőjogi szankció
alkalmazható.
b) A hatóképesség hiánya→ magatartás-megnyilvánulás nem lép a külvilágba
▪ tisztán szomatikus reflexmozgás
▪ öntudatlanság különböző formáiban való testmozgás, illetve nemtevés
▪ hipnózis
c) nem vezethet büntetőjogilag védett jogi tárgy sértéséhez

33
V. A tényállásszerűség (diszpozíciószerűség)
a. A tényállás jelentés-tartalmai
➢ bűncselekménynek csak az olyan cselekmény minősülhet, amelyet az elkövetése előtt a
törvény büntetni rendelt→ tényállásszerűség ismérve fejezi ki.
➢ törvényi tényállás→ a büntetőkódexben rögzített befejezett tettesi cselekményt/
cselekményeket határozzák meg
▪ alaptényállás
▪ minősítő tényállás→ jogalkotó az alapesethez képest súlyosabban minősülő
körülményt kíván külön értékelni, akkor a körülménynek a kiemelésével ahhoz
szigorúbb büntetést rendel (minősítő körülmény)
▪ privilegizált tényállás →a törvényhozó az alaptényálláshoz képest enyhébben
minősülő körülményt kíván külön értékelni, akkor a tényállásban ennek a
körülménynek a kiemelésével ahhoz enyhébb büntetést rendel (privilegizáló
körülmény)
➢ különbséget tesz a törvényi tényállás és a diszpozíció között→ a törvényi tényállásba nem
tartozik/illik bele az előkészület, a felbujtás és a bűnsegély
➢ konkrét (történeti) tényállás→ az elkövetett bűncselekmény büntetőjogi szempontból
lényeges körülményeinek az összessége, amelyek megismerhetők a nyomozási
jegyzőkönyvekből (jelentésekből), az ügyészi vádiratból, illetőleg a bíróság ítéletéből
➢ normatív tényállási elem→ tényállás objektív eleme maga is értékelést tartalmaz
▪ nem a jogi tartalommal kell tisztában lenni
▪ a jogi tartalom mögötti életbeli viszonnyal kell kapcsolatban lenni

b. A tényállás feladatai
➢ A tényállás három feladatot, illetve funkciót lát el.
1) garanciális jelentősége→ csak azon büntetőjog felel meg teljes mértékben a nullum crimen,
illetve nulla poena sine lege elvnek, amely a tiltott magatartást tényállás révén törvényben
leírja és rögzíti
2) Rendszerbeli jelentőség→ a cselekményt és a jogellenességet köti össze
3) dogmatikai feladata→ azon objektív ismérvek körülírása, amelyeknek nem ismerete a
szándékosságot kizárja

c. A tényállás és a jogi tárgy viszonya

➢ jogi tárgy→ az a jelenség, amit a büntetőjog véd, illetőleg a bűncselekmény támad
➢ A jogi tárgy tényállástani szempontból különböző funkciókat tölt be
a) A bűncselekmények tényállásait egy vagy több védendő jogi tárgy figyelembevételével
alakítják ki
b) jogi tárgy a büntetőjogi tényállások felépítésének elismert alapja→ A jogalkotás és a
jogalkalmazás során egyaránt nélkülözhetetlen a jogi tárgy pontos ismerete.
➢ individuális jogi tárgy→ olyan jogi tárgyak, amelyek az egyes személyekhez kapcsolódnak
➢ univerzális jogi tárgy→ általános jellegű jogi tárgy
➢ komplex jogi tárgy→ olyan bűncselekmények esetén, amelynek több jogi tárgya is van.
➢ jellegzetes jogi tárgy→ ha egy bűncselekménynek több jogi tárgya van közülük azt, amelyet a
jogalkotó elsődlegesnek tekint

d. A tényállási elemek köre és csoportosítása

➢ hagyományos felfogás szerint a törvényi tényállás négy fő alkotórészből tevődött össze
1) bűncselekmény tárgya
2) objektív tényállási elemek

34
 3) bűncselekmény alanya
4) szubjektív tényállási elemek
▪ jogi tárgy→ nem tényállási elem
➢ leíró jellegű és bírói mérlegelést igénylő tényállási elemek
▪ leíró jellegű ismérv→ csupán felismerést tételez
▪ Bírói mérlegelést igénylő tényállási elem
▪ negatív tényállási elemek→ bizonyos büntethetőséget kizáró okok hiánya

V/1. Objektív tényállási elemek

a. Az elkövetési tárgy
➢ elkövetési tárgy→ törvényi tényállásban megjelölt az a személy vagy dolog, akire vagy amire
az elkövetési magatartás behatást gyakorol, vagy mint behatás irányul
▪ Elkövetési tárgya nincs minden bűncselekménynek
▪ Ha van, akkor általában kifejezetten szerepel a törvényi tényállásban
➢ passzív alany→ az elkövetési tárgy személy
▪ általános passzív alany→ többnyire bárki lehet
▪ speciális passzív alany→ csak meghatározott személyes tulajdonsággal vagy
körülménnyel (személyes kvalifikáltsággal) rendelkező egyén válhat
➢ sértettnek→ az a személy tekintendő, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény
sértette vagy veszélyeztette [Be. 51.§ (1) bek.]
➢ az elkövetési tárgy és a jogi tárgy egymástól megkülönböztetendő

b. Az elkövetési magatartás
1. általában
➢ aktív magatartás→ tevékenység45
➢ passzív magatartás→ a mulasztás egy bizonyos tevékenységnek a hiánya jellemzi
➢ közös objektív ismérv→ az ember a környezetére a tevékenységével és a mulasztásával
egyaránt tud hatni.
➢ közös Szubjektív ismérv→ mindkét magatartásforma akarati viszonyt (tényleges vagy
potenciális akaratlagosságot) feltételez, amely hiányában az elkövetési magatartás sem valósul
meg.

2. Bűncselekmények csoportosítása elkövetési magatartás szerint

➢ deliktumok, amelyek csakis tevékenységgel követhetők el (Rablás, szexuális erőszak)
➢ bűncselekmények is, amelyek kizárólag mulasztással valósíthatók meg (segítségnyújtás
elmulasztása)
➢ olyan bűncselekmények is, amelyek akár tevékenységgel, akár mulasztással egyaránt
megvalósíthatók
1) első csoport→ a törvényi tényállás külön-külön tartalmazza mind a tevési, mind a
mulasztásos változatot (magánlaksértés)
2) második csoport→ olyan tényállások, amelyek a tevési és a mulasztásos változatot
nem tüntetik fel, viszont más jogágazatbeli rendelkezésre utalva jelölik a
kötelességeknek azt a körét, amelyeknek a megszegése az elkövetési magatartás
(kiskorú veszélyeztetése)
3) harmadik csoport→ a törvény az elkövetési magatartást külön, pontosan nem írja
körül, hanem azt az eredményre utalással határozza meg. (emberölés)

45
tevékenység csupán a saját testmozgást foglalja magában, de azoknak az erőknek, eszközöknek a működését
és azokat a törvényszerűségeket nem, amelyeket az elkövető felhasznál

35
 ➢ nyitott törvényi tényállások→ csak akkor minősül mulasztásnak, ha az elkövetőt speciális jogi
kötelesség terhelte
1) szülők gondviselési kötelessége
2) polgári jogi szerződés
3) munkaviszonyon, illetve munkavégzésre irányuló jogviszonyon, szövetkezeti tagsági
viszonyon, illetőleg az ezekből folyó munkaköri kötelességen
4) előbbiek alá nem tartozó hivatáson, illetőleg foglalkozási szabályon
5) a harmadik személyért való felelősségen
6) az elkövető megelőző, veszélyt vagy sérelmet létrehozó tevékenységén
➢ Lehetséges, hogy az elkövetési magatartás tevékenységi és mulasztásos elemeket egyaránt
tartalmaz (KRESZ előírása ellenére nem fékez) → dogmatikailag általában ugyanaz vonatkozik,
mint a tevékenységgel elkövetett deliktumokra.
➢ A bűncselekmények egy részének törvényi tényállásában több elkövetési magatartás
szerepel→ egymáshoz való viszonya lehet
a) vagylagos (hivatali visszaélésl)
b) konjunktíve összekapcsolt (szexuális erőszak)
➢ Több elkövetési magatartás esetén ezek abban is különbözhetnek egymástól, hogy milyen
magatartásformával valósíthatók meg (hivatali visszaélés)

3. Mulasztás
➢ mulasztás→ nem abszolút semmi, hanem a cselekvési lehetőség és képesség ellenére
valaminek a kötelességellenes nemtevése
▪ ontológiai alapja a cselekvési lehetőség
▪ normatív kritériuma pedig a cselekvési kötelesség
➢ objektív kritérium→ cselekvési kötelesség eredete
▪ Btk-n alapul
▪ más speciális jogi kötelezettségen alapul (6)
➢ szubjektív kritérium→ cselekvési lehetőség és cselekvési képesség
➢ A mulasztásos deliktumoknak két csoportjuk van
1) tiszta mulasztásos bűncselekmények→ a mulasztás egymagában, eredményre
tekintet nélkül büntetendő (immateriális deliktum)
2) vegyes mulasztásos bűncselekmények→ teljes megvalósulásához a mulasztáson kívül
a tényállásszerű eredmény bekövetkezése is szükséges (materiális deliktum

c. Az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek

➢ az elkövetés szituációjához tartozó ismérvek viszonylag ritkán előforduló, esetleges tényállási
elemek.
➢ A bűncselekmények többségének a megvalósulása és minősülése szempontjából közömbös,
hogy azt hol, mikor, milyen módon hajtották végre→ viszonylag kevés bűncselekménynél van
tényállási elemként (minősítő körülményként) szabályozva.
a) elkövetési hely
b) elkövetési idő
c) elkövetési mód

36
d. Az eredmény
➢ eredmény→ a törvényi tényállásban az az ismérvként szereplő külvilági változás, amely az
elkövetési magatartással összefüggésben jön létre
▪ Külvilági változás→ mindaz, ami az adott elkövetőn kívül következik be
▪ A bűncselekménynek nem minden következménye tekinthető eredménynek, hanem
csupán az olyan, amely tényállási elemként (minősítő körülményként) van szabályozva.
1) alaki (immateriális) bűncselekmények→ törvényi tényállásában nem szerepel eredmény
2) anyagi (materiális) bűncselekmények→ az eredményt tényállási elemként (minősítő
körülményként) szabályozza a törvény.
➢ A materiális bűncselekményeknek két alcsoportjuk van
a) materiális sértő bűncselekmények→ tényállásában valamilyen sérelem szerepel
eredményként (emberölés)
b) materiális veszélyeztető deliktumok→ jogi, illetve az elkövetési tárgy veszélybe
jutását szabályozza tényállásszerű eredményként a törvény.
➢ Továbbá konkrét és absztrakt veszélyeztetési deliktumok között tehető különbség
1) konkrét veszélyeztetési deliktumok a veszély bekövetkezte, ami eredményként
állapítandó meg (kiskorú veszélyeztetése)
2) absztrakt veszélyeztetési deliktumok→ eredmény meghatározott védett jogi tárgy
általános veszélyeztetésén alapul (ittas állapotban történő járművezetés)

e. Az okozati összefüggés
1. Általában
➢ Az okozati összefüggés→ két jelenséget, az okot és az okozatot a kölcsönhatás rendszeréből
kiemeljük
➢ bűncselekménytanban akként történik, hogy az elkövetési magatartás és az eredmény közti
összefüggést vizsgáljuk
▪ cselekmény törvényi tényállásban meghatározott elkövetési magatartásnak nem
minősül→ az okozati összefüggés kérdése fel sem vethető
▪ relevanciaelmélet→ okozati összefüggés ontológiai voltát meg kell különböztetni az
okozati kapcsolat objektív jellegétől, vagyis megléte vagy hiánya nem függ az
elkövető felismerésétől és értékelésétől
▪ objektív jelleg azonban nem minden pszichés folyamatot rekeszt ki
➢ az okozati összefüggés ontológiai jelenség→ a külvilágban létező olyan összefüggés, amely a
tudatunkban visszatükröződhet
➢ ontológiai voltát meg kell különböztetni az okozati kapcsolat objektív jellegétől→ megléte vagy
hiánya nem függ az elkövető felismerésétől és értékelésétől

2. okozatossági teóriák
➢ elméletek arra keresik a választ, hogy milyen esetekben állapítható meg az okozati összefüggés
megléte

2.1 Feltételek egyenértékűségének elmélete

➢ feltételek egyenértékűségének elmélete→ ok az eredménynek minden olyan előzménye,
amely nélkül nem következett volna be
➢ cselekmény tehát az eredmény conditio sine qua nonja, mely hipotetikus eliminációs eljárást
eredményez
➢ A conditio sine qua non formula, és főleg annak továbbfejlesztett változata az esetek döntő
többségében nem mondja fel a szolgálatot

37
 ▪ alternatív kauzalitás→ több, egymástól független feltétel együtthatása valósul meg
úgy, hogy közülük mindegyik feltétel egyenként is elegendő az eredmény
előidézéséhez

▪ kumulatív okozatosság→ több egymástól független feltétel csak együttes hatásuk,

összetalálkozásuk folytán hozza létre az eredményt

▪ 2.5 atipikus kauzalitás→ az elkövetési magatartáshoz kapcsolódó más ok hozza létre

az eredményt

▪ Hipotetikus kauzalitás→ a ténylegesen ható cselekmény okozta eredményt

ugyanabban az időpontban egy másik ok idézi elő

▪ okozati összefüggés megszakadása→ a cselekmény azért nem hat az eredményre,

mert egy későbbi esemény, tőle függetlenül új okozati láncolatot indít el, amely
egyedül idézi elő az eredményt

2.2. Adekvát kauzalitás

➢ Okkiválasztó elméletek→ különbséget tesznek a feltételek, valamint az azok közül valamilyen
szempont szerint kiemelt okok között
➢ abban különböznek egymástól, hogy mi az okok közötti válogatás alapja
➢ adekvát kauzalitási elmélet a jelentős gyakorlatban→ ok az eredménynek az az előzménye,
amelynek tipikus, vagyis adekvát következménye az eredmény
➢ adekvát jelleg azonban azon múlik, hogy a magatartást a feltételek milyen körével való
együtthatásában vizsgáljuk
➢ azt, hogy az együttható feltételek milyen körére kell kiterjeszkedni, az alábbi három fő irány
alakult ki.
1) Azok a feltételek jönnek figyelembe,
2) amelyeket a bűnelkövető ismert vagy ismerhetett volna.
3) amelyeket az átlagember ismer, s ezen felül még, amiről az elkövető tudott.

2.3 Relevancia elmélet

➢ relevancia elmélet→ különbséget kell tenni az okozati összefüggés megléte, másfelől annak
büntetőjogi relevanciája között
▪ Az okozatosság tényét a conditio sine qua non elmélet
▪ a relevanciát pedig valamely okkiválasztási teória alapján kell eldönteni

38
2.4 Objektív beszámítás tana
➢ objektív beszámítás tana→ keretében alapvetően két típusú felfogás alakult ki.
▪ léteznek olyan elméletek, amelyek csak az objektív beszámítást ismerik el és
elszakadnak az okozatosságtól
▪ vannak, amelyek elismerik a kauzális összefüggés létét és dogmatikai helyét

2.5 Szegedi teória

➢ Részünkről a relevancia elmélet sajátos változatát, avagy a kauzalitást is elismerő objektív
beszámítás tanának speciális variánsát képviseljük
1) okozati összefüggés ténye értékelésmentes, ontológiai jelenség
▪ minden ok egyenlő jelentőségű
▪ Amennyiben az elkövetési magatartás és az eredmény közti okozati összefüggés
▪ fennforog általában megalapozza az eredmény objektív beszámíthatóságát
2) ezzel szemben a relevancia vizsgálata az okok közti objektív különbségek büntetőjogi
szempontból történő mérlegelése
▪ Hiányzik a relevancia, ha az elkövetőtől függetlenül később csatlakozó további ok
merőben más irányt ad az események menetének
▪ Hiányzik a relevancia,ha az eredmény objektív elkerülhetetlensége esetén az elkövető
a kötelességellenes magatartásával úgy okozza az eredményt, hogy az a szabályszerű
magatartás esetén
▪ is lényegileg ugyanúgy bekövetkezett volna.
➢ eredményért való felelősség objektív megalapozásához mindkettő szükséges
3. Okozati összefüggés megállapítása
1) okozati összefüggés ténye (ontológiai értelem) → conditio sine qua non46
▪ mi az ok? → minden olyan előzmény vagy feltétel OK, ami nélkül az eredmény nem
következett volna be úgy ahogy és amikor bekövetkezett
▪ hipotetikus elimináció→ úgy lehet az elkövetési magatartás okszerűségét
megvizsgálni, hogy kizárom és megnézem mi marad az eredményből
▪ egyenértékűség→ okok között nem különböztetünk, azok egyenértékűek
2) objektív beszámítás→ a tényállás keretében a megállapított összefüggést beszámítható-e az
elkövetőnek
a) nem számítható be→ később csatlakozó ok merőben, vagy lényegesen más lefolyást
ad a cselekményeknek
b) nem számítható be→ eredmény objektív elkerülhetősége

46
feltételek egyenértékűségének elve

39
V/2. Tettességhez szükséges ismérvek
➢ Részese bármely bűncselekménynek bárki lehet
➢ A tettesség szempontjából különbséget kell tenni a közönséges és a különös bűncselekmények
között
a) közönséges bűncselekmény (delictum commune) → tettese bárki lehet
b) különös bűncselekmény (delictum proprium) → tettesként csak a törvényben
meghatározott személyes kvalifikáltsággal rendelkező egyén valósíthatja meg
➢ A különös bűncselekményeknek két alcsoportjuk van
1) sajátképi különös bűncselekmény→ a tettességhez szükséges személyes kvalifikáltság
a büntethetőséget megalapozó körülmény (fogolyzendülés)
2) nem sajátképi különös bűncselekmény→ tettesi megvalósításához szükséges
személyes kvalifikáltság, azonban csupán a cselekmény mikénti minősülését
befolyásolja (hivatalos személy elleni erőszak)
➢ szükségképpeni többes közreműködésnek (concursus necessarius) → olyan deliktumok,
amelyeknél már a törvényi tényállás megvalósulásához is több tettes közreműködése
szükséges
a) konvergens bűncselekmények→ cselekmények mintegy párhuzamosan haladva egy
közös külső cél felé irányulnak
b) találkozó bűncselekmények→ mindig csak két tettes van, s ezek cselekménye egymás
felé irányul, egymást kiegészíti
c) különleges esete→ ha a társas bűnelkövetést csupán minősítő körülményként
szabályozza a törvény (bűnszövetség vagy a csoportos elkövetés)

V/3. Szubjektív tényállási elemek

a. Szándékosság
1. Akarati-érzelmi oldal

7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy

e következményekbe belenyugszik.
➢ tudati, másrészt akarati-érzelmi oldala van annak ellenére, hogy a Btk. csak utóbbiról szól
kifejezetten
➢ két fajtáját különbözteti meg egymástól
1) egyenes szándék (dolus directus) → kívánás
2) eshetőleges szándék (dolus eventualis→ belenyugvás
▪ egyenes és az eshetőleges szándék elhatárolásának rendszerint csak a materiális
bűncselekményeknél van szerepe
▪ belenyugvás rendszerint csak a tényállásszerű eredménnyel lehet kapcsolatos
➢ eshetőleges szándékot rendszerint enyhítő körülményként indokolt figyelembe venni
➢ kivételt az olyan bűncselekmények képeznek, amelyeket tipikusan eshetőleges szándékkal
valósítanak meg (kiskorú veszélyeztetése)

2. Tudati oldal
➢ valamit kívánhassunk, vagy valamibe belenyugodhassunk, azt fel kell ismernünk→
➢ van egy tudati oldala→ a contrario tévedés szövegéből (20.§)
1) tények tudata→ objektív tényállási elemekre kell kiterjednie
2) társadalomra veszélyesség→ az elkövető akár a cselekménye materiális
veszélyességéről, akár a (büntető)jogellenességéről, akár egyébként tilalmazott
voltáról tud

40
 ➢ A tudati oldal három fokozata
1) elkerülhetetlenség
2) valószínűség
3) reális lehetőség tudata
➢ Tényszándék→ tények tudata és a hozzá kapcsolódó kívánás vagy belenyugvás→ önmagában
még nem szándékossás, hozzá szükséges a társadalomra veszélyesség tudata

tudati oldal akarati, érzelmi oldal47 megvalósuló bűnösségi alakzat

a) biztosra veszi ▪ magatartása
b) valószínűnek tartja következményeit kívánja
c) reálisan lehetségesnek
egyenes szándék
tartja, az elkövetési
magatartás és
(Dolus generalis)
következményei
megvalósulását
a) valószínűnek tartja ▪ belenyugszik magatartása
b) reálisan lehetségesnek következményeibe
tartja eshetőleges szándék
c) az elkövetési magatartás és (dolus eventualis)
következményei
megvalósulását

b. Gondatlanság
1. Általában

8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges

következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges
következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést
elmulasztja.
➢ rendelkezés első része a tudatos gondatlanságot (luxuria), míg a második része a hanyagságot
(negligentia) határozza meg.
➢ gondatlanságnak szintén két oldala van

tudati oldal akarati, érzelmi oldal megvalósuló bűnösségi alakzat

▪ lehetségesnek tartja az ▪ könnyelműen bízik
elkövetési magatartás és következményének Tudatos gondatlanság
következményei elmaradásában (luxoria)
megvalósulását
▪ magatartása ▪ nincs akarati, érzelmi oldal
következményeit nem látja
Hanyagság
előre, pedig elvárható
gondosság alapján előre
(negligentia)
láthatta volna
▪ a tőle elvárható gondosság ▪ nincs akarati, érzelmi oldal
alapján sem láthatta volna
Vétlenség
előre magatartása
következményeit

47
tényállás szövege tartalmazza

41
 ➢ bizakodásnak 3 oldala van
1) könnyelmű bizakodás→ luxoria
2) alaptalan bizakodás→ eshetőleges szándék
3) teljesen megalapozott bizakodás
➢ ennek okán szükséges elhatárolni a luxoriát és eshetőleges szándékot elhatárolni

luxoria eshetőleges szándék

közös tulajdonság van tudati oldala
könnyelmű bizakodás, melynek belenyugvás, vagyis
eltérés van objektív alapja könnyelmű bizakodás melynek
NINCS objektív alapja

2. Hanyagság
➢ hanyagság→ elkövetőtől elvárható előre láthatóság jellemzi
➢ két feltétele van
1) objektíve a gondosságra való kötelesség
2) szubjektíve pedig a köteles gondosságra való képesség.
1) objektív gondossági kötelezettség→ adott helyzetben mindenkit azonos gondossági
kötelesség terhel
a) szabályozott gondossági kötelesség→ normatív alapja van
b) magánéletbeli gondossági kötelezettség→ átlagembertől hétköznapi értelemben
elvárható gondosság
2) szubjektív gondossági képesség→ nem állapítható meg hanyagság annak a terhére, aki nem
volt képes a gondossági kötelességnek megfelelő magatartásra
➢ objektív gondossági kötelességen és a szubjektív gondossági képességen alapul az elkövetőtől
elvárható előreláthatóság
➢ ez azonban csupán addig terjed, ameddig az elkövetőtől elvárható előreláthatóság

c. Vegyes bűnösség

9. § Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb

jogkövetkezmények akkor alkalmazhatóak, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább
gondatlanság terheli.
➢ vegyes bűnösség (legált. értelem) → objektív tényállási elemek egy részére a gondatlanság,
más részére szándékosság terjed ki
➢ egy része a gondatlan deliktumok sajátos változatát alkotja, más része pedig a szándékos
bűncselekmények jogi sorsát osztja
➢ ezért különbséget kell tenni aszerint, hogy a jogkövetkezmények az alaptényállás vagy a
minősített esetek körében alkalmazandók
1) Alaptényállás körében alkalmazandó→ ha bármelyik tényállási elemet a gondatlanság fogja
át, az egész bűncselekmény gondatlannak minősül
▪ egyesek tényállása teljes egészében gondatlanul
▪ vagy vegyes bűnösséggel egyaránt megvalósíthatók

42
 2) Minősített esetek körében alkalmazandó→ különbséget kell tenni aszerint, hogy a minősítő
körülmény eredmény, avagy egyéb objektív ismérv
▪ egyéb objektív ismérv→ a szándékosságnak azt is át kell fognia, mivel ha nem , a
minősítő körülmény nem írható az elkövető terhére
▪ szorosan értelmezett vegyes bűnösség→ a minősítő eredményhez a minősítő
körülmény akkor alkalmazhatók, ha elkövetőt legalább gondatlanság terheli
▪ szükségképpeni vegyes bűnösség→ minősítő körülmény csak vegyes bűnösséggel
állapítható meg

minősítő körülmény egyéb objektív

Minősítő eredmény
tényállási elem
▪ akár szándékosság, ▪ Kizárólag a gondatlanság ▪ a szándéknak át kell fognia, hogy
akár gondatlanság fogja át, ha az eredmény az az elkövető terhére a
átfogja élet, testi épség védelme bűncselekmény minősített esete
▪ gyakorlat szerint mindkét esetben szándékosnak megállapítható legyen
minősül
▪ ez a szoros értelemben vett vegyes bűnösség

d. Motívum és célzat
➢ motívum→ az a szükséglet, érzelem, vágy, ami az embert cselekvésre sarkallja
➢ cél→ az a szükséglet, érzelem, vágy, aminek az elérésére az ember cselekvésével törekszik
➢ mind a motívum, mind a célzat csupán esetleges tényállási elem.
➢ a célzat és a szándékosság között lényeges összefüggés is van→ általában egyenes szándékot
tételez

43
44
VI. A büntető-jogellenesség
a. A tényállásszerűség és a büntető-jogellenesség viszonya
➢ A tényállásszerűség és a büntetőjogellenesség viszonyát illetően több felfogás
1) a tényállásszerűség a jogellenesség ratio essendi-je→ a tényállásszerűség
megállapításával a magatartás jogellenesnek is tekinthető
2) a tényállásszerűség a jogellenesség indiciuma 48 → A tényállásszerűség pusztán
kapcsolódási pont a jogellenességre vonatkozóan, vagyis a tényállásszerűség
megállapítása alkalmat kínál a cselekmény jogellenességének vizsgálatára.
3) a tényállásszerűség a jogellenesség ratio cognoscendi-je→ a tényállásszerűség
megállapítása eszköz a tipikusan, rendszerint jogellenes magatartás felismerésére.
➢ A büntető-jogellenesség megállapítása tehát együttesen feltételezi
1) a magatartás tényállásszerű
2) a tényállásszerű cselekmény büntetőjogi normába ütközik és büntetőjogi
szankcióval fenyegetett (formálisan jogellenes),
3) a tényállásszerű és formálisan jogellenes magatartás materiálisan is jogellenes, és
4) nem áll fenn jogellenességet kizáró ok.

b. A társadalomra veszélyesség és az anyagi jogellenesség

(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét
vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti
vagy veszélyezteti.

➢ a társadalomra veszélyességet a jogtárgysértés, illetőleg veszélyeztetés alapozza meg

➢ jellegét és fokát alapvetően a támadott jogi tárgy (tárgyak) jelentősége és az azt (azokat) ért
sérelem vagy veszély mérve határozza meg.
➢ kodifikált materiális jogellenesség
▪ hiánya nem törvény feletti jogellenességet kizáró ok, hanem a büntetlenség
kifejezetten a Btk. rendelkezésén alapul.
▪ A cselekmény társadalomra veszélyessége társadalmi jelenség, melyet nem a jog hoz
létre, hanem amelyre a jog csupán reagál
▪ nem jelenti azt, hogy az ezzel járó minden cselekmény szükségképpen veszélyes lenne
▪ objektív jellegű
➢ A szubjektív jogellenességi elemek tana→ érdeme annak kimutatása, hogy a jogtárgysértést,
illetőleg veszélyeztetést kivételképpen bizonyos szubjektív ismérvek is befolyásolhatják

48
Az indicium olyan figyelembe veendő gyanújel, amelynek megléte bizonyos valószínűséggel a jogellenesség
fennállására enged következtetni.

45
VI/1. Jogellenességet kizáró okok
a. Jogellenességet kizáró okok elvi kérdései
➢ A jogellenességet kizáró okok→ olyan írott vagy íratlan megengedő jogi tételek értendők,
amelyek a tényállásszerű cselekmény jogellenességének ellentmondanak és ezzel a kifejtett
vagy az elmulasztott cselekmény jogszerűségét, azaz a jogrendnek való megfelelést
megalapozzák és indokolják.
➢ jogellenességet kizáró okokat is a jogrend egészéből kell levezetni→
➢ jogrend egységének elve→ más jogágban fennálló jogellenességet kizáró ok közvetlenül a
büntetőjogban is alkalmazható
➢ Vitatott, hogy a jogellenességet kizáró okok milyen általános elvre vezethetők
vissza
1) monista felfogás→ jogellenességet kizáró okok egy egységes alapelvre vezethetők
vissza
2) pluralista teóriák → több általános elvet vesznek alapul és a kizáró okok közötti
differenciálást jobban szolgálják
➢ A jelenleg uralkodó pluralista nézet két vezérgondolaton alapul
1) a jogi tárgyak mérlegelésének a gondolata
2) célgondolat→ bűncselekményt kötelességellenes akarat képződéseként fogja fel

b. Jogellenességet kizáró okok rendszere

1) jogszabályban (törvényben) szabályozott jogellenességet kizáró okok;
a) Btk. Általános vagy Különös Részében szabályozott kizáró okok
b) az anyagi büntetőjogon kívül más törvényben szabályozott körülmények
2) jogszabályban (törvényben) nem szabályozott, hanem az elmélet és a gyakorlat által kimunkált
és szokásjogilag rögzült okok

46
c. Jogos védelem

0. Törvényi szöveg

21. § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni
jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel
a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott
helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon
sérelmet.
22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai
vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához
szükséges.
(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult
volna, ha
a) azt személy ellen
aa) éjjel,
ab) fegyveresen,
ac) felfegyverkezve vagy
ad) csoportosan
követik el,
b) az a lakásba
ba) éjjel,
bb) fegyveresen,
bc) felfegyverkezve vagy
bd) csoportosan
történő jogtalan behatolás, vagy
c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.
(3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból
lépi túl.
(4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.

1. Jogos védelem alapgondolatáról és alkotmányossági megtéléséről

➢ általános szabálya a Btk 22§ (1) bek.
➢ kényszereszközök felhatalmazására az állam jogosult egyedül→ ua. az emberektől nem
vitatható el a jog, hogy az őket ért támadás ellen védekezhessenek
▪ jogos védelem tehát minősíthető az állami erőszakmonopólium kiegészítőjeként
▪ preventív funkciója is lehet
➢ Az új magyar Alaptörvény V. cikke az önvédelem jogát rögzíti→ „Mindenkinek joga van
törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az
ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához”
➢ két ellentétes pozíció áll fenn
▪ megtámadott jogos pozíciója
▪ elkövető jogellenessége
▪ az ellentétet a megtámadott javára oldjuk fel
➢ fajtái
a) klasszikus jogos védelem (Btk. 21§ (2) bek.)
b) megelőző jogos védelem (Btk. 21§ (1) bek.)
c) szituációs jogos védelem (Btk. 21§ (3) bek.)

47
2. Jogtalan támadás vagy azzal való fenyegetés
➢ A jogos védelmi helyzet a jogtalan támadással, vagy azzal való közvetlen fenyegetéssel jön
létre.
1) intézett vagy közvetlen fenyegető
▪ A támadás puszta előkészítése, hacsak nem tekinthető közvetlen fenyegetésnek, még
nem elegendő a jogos védelemhez
▪ intézett→ személy vagy javak ellen konkrétan irányul
▪ közvetlen fenyegető→ a védekezésre irányuló intézkedések mellőzése már olyan
reális veszélyt hozna létre, amelynek a későbbi elhárítása az adott feltételek között
objektíve is kétséges
2) jogtalan→ objektív ismérv
▪ esetek nagyrészében bűncselekmény megvalósításában áll
▪ jogtalanság ua. nemcsak bűncselekményt jelenthet, hanem más jogág elleni támadást
is jelenthet, nem leszűkíthető büntetőjog területére
▪ objektivitás során hangsúlyozni kell, hogy ha támadó oldaláról jogellenes cselekményt
valósít meg az elkövető bűnösségének nincs relevanciája→ lehet, hogy a támadó nem
büntethető a cselekményéért, ua. ellene védekezni lehet
▪ nem lehet védekezni→ ha a támadás nem jogtalan (rá jogellenességet kizáró ok
hatályosul)
➢ irányultsága→ saját vagy más személye vagy javai, ill. közérdek elleni
▪ jogos védelmi jogi tárgyak→ ezek sérelme esetén fejthető ki jogos védelem
▪ személy→ egyénhez fűződő jogi tárgyak mindegyike ellen megadja a Btk. a jogos
védelmet
▪ javai→ megtámadott személy és védekező személy nem kell egybeessen
▪ közérdek ellen
3) jogos védelmi helyzet ideje→ amíg a támadás tart, ha annak vége, a érintett maga kerül a
támadás talajára
▪ ezt nevezzük praetextusnak (időbeli túllépés)
▪ tartós és állapotbűncselekmények→ időben elhúzódva valósul meg
➢ kölcsönös és egyidejű támadás→ mindegyik fél jogtalan támadó, s jogos védelmi helyzetbe
csak az a harmadik személy jut, aki nem egyoldalúan, hanem csupán szétválasztási célból
avatkozik be.
➢ nem hivatkozhat jogos védelemre az, aki azzal az előzetes céllal provokálja ki a támadást

3. Jogtalan támadással szembeni elhárító cselekmény

➢ Elhárító cselekmény→ a támadással szembeni tipikusan aktív jellegű szembeszegülés.
amelynek alanya akár a megtámadott akár a rajta kívül álló más személy is lehet
➢ korábbi joggyakorlat külön alkalmazási feltételként követelte meg az arányosság
vizsgálatát→
▪ nem tartják fenn (Kúria 4/2013 BJE)
▪ de a szükségesség mértékének vizsgálata a Btk. 22§ (4) bek. levezethető
➢ Btk. nem követeli meg, hogy a védekezési cselekményt védekezési szándékkal fejtsék ki

4. Szükségesség ismérve
➢ Az elhárító cselekmény legjelentősebb ismérve a szükségesség.
▪ védekezőt megilleti a szembeszállási jog
▪ ua. a támadás elől kitérési kötelezettség nem terheli.

48
 ➢ (leg)enyhébb elhárítási mód választásának követelménye→ nyilvánvaló, hogy többféle,
egyaránt biztonságot nyújtó elhárítási mód is rendelkezésre áll, azok közül a legenyhébbet
kell választani
➢ ha nem veszik figyelembe az enyhébb elhárítási mód követelményét
➢ excessus→ A védekezés szükséges mértékének a túllépése
a) ijedtségből, menthető felindulásból ered
b) szituációs jogos védelem állapítható meg
▪ Amennyiben az aránytalan túllépést érzelemkiváltó ok váltotta ki, úgy a
büntethetőségi akadály nem értékelhető a megtámadott javára

5. Szituációs jogos védelem

➢ szituációs jogos védelem állapítható meg (Btk. 22§ (2) bek.)
➢ úgy kell tekinteni a jogos támadást mintha a védekező életének kioltására irányult volna→
megdönthetetlen vélelem
➢ ebben az esetben a túllépési szabályokkal nem kell foglalkozni→ 22§ (2) bek. alkalmazása
megelőzi a 22§ (3) bek. alkalmazása
➢ A jogtalan támadást személy ellen követik el
a) éjjel49
b) fegyveresen
c) felfegyverkezve, vagy
d) csoportosan.
➢ nem korlátozódik az élet-személy elleni támadásra → A lakásba történő jogtalan behatolást
a) éjjel,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve, vagy
d) csoportosan valósítják meg.

6. Megelőző jogos védelem

➢ konjunktív alkalmazási feltételek
1) előre telepített védelmi berendezések a saját vagy más személye, javai ellen irányuló
támadás megelőzését célozza
2) védelmi eszköz élet kioltására nem alkalmas
3) védekező mindent megtett annak érdekében, hogy az eszköz ne okozzon sérelmet
4) védekezés eredményeként csak jogtalan támadó szenved sérelmet
➢ közérdekre nem alkalmazható
➢ Alaptörvény V) önvédelem jogának kodifikálása alapjogként
▪ deklaráció→ Btk.ra utalja a mércéket
▪ hibás terminológia

7. Vélt jogos védelem

➢ Vélt jogos védelem→ a jogos védelem ismérveinek a téves feltételezése
➢ megállapításához nem szükséges az, hogy a tévedés ijedtségből vagy menthető felindulásból
származzon
➢ A vélt jogos védelem addig terjed, ameddig a tévedés

49
éjjel történik az elkövetés, ha arra az éjszakai nyugalomra/pihenésre/alvásra használt szokásos
időtartam alatt kerül sor.

49
d. Végszükség
1. Törvényi szöveg

23. § (1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait
közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így
jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására
törekedett.
(2) Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett,
mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.
(3) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy
akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.

2. Általában
➢ jog áll szemben joggal
▪ közvetlen és másként el nem hárítható veszélyhelyzet
▪ saját vagy más személyt ill. javait fenyegeti
▪ pl. természeti csapás, más közveszély, állat támadása
➢ Hazánkban a 2012. évi új Btk. 23. § (1) bekezdése a végszükség jogi természetének
szabályozását illetően nem egységes, hanem valójában kettős jellegű
1) „nem nagyobb” sérelem körében az enyhébb/kisebb sérelem okozása jogellenességet
kizáró körülmény
2) azonos sérelem létrejötte esetén bűnösséget (elvárhatóságot) kizáró ok
➢ két jellemzője a veszélyhelyzet és a mentési tevékenység.

3. Veszélyhelyzet
➢ veszély sokféle lehet
▪ természeti csapások
▪ állat támadása
▪ emberi cselekmény
▪ heterogén kötelesség-összeütközés
➢ Közvetlen veszélyhelyzet→ a késlekedés a veszély későbbi elháríthatóságát már kétségessé
tenné
➢ másként el nem háríthatóság→ ha a veszély büntetőjogilag közömbös úton is elhárítható, azt
kell választani, ellenkező esetben pedig, ha a mentés nyilvánvalóan többféle módon is
lehetséges, a legenyhébb sérelmet okozót kell alkalmazni.
➢ irányultsága→ saját személyünk és javai ellen vagy mások személye és javai ellen, ill.
közérdeket is fenyegetheti

4. Elhárító cselekmény
➢ csak akkor mentesül, ha nem okoz nagyobb sérelmet, mit, amelynek elhárítására törekedett
▪ ez a mennyiségi szemlélet csak vagyoni jellegű sérelmeknél érvényesülhet
▪ gyakorlat alakította ki a mércét→ etikai és alkotmányos szempontok szerint-tárgyi
tényezők alapján a fenyegetett jogtárgyakat és a menekítéssel sértett jogtárgyakat kell
összehasonlítani
➢ Élet kioltásával járó végszükségi esetek→ jogfilozófiailag/ morálisan a Btk. 23§-ába nem
illeszkednek, mivel az emberi élet nem számszerűsíthető, a mennyiségi szemlélet nem
alkalmazható

5. Végszükség túllépése

50
 ➢ elkövető nagyobb sérelmet okoz, mint aminek elhárítására törekedett→ 23§ (2) bekezdése az
irányadó
➢ büntetlen az elkövető ennek ellenére
a) bűnösség hiányzik (bűnösséget kizáró végszükség)
b) sérelem nagyságát ijedtségből v. menthető felindulásból ne ismerje a sérelem
nagyságát
➢ elkövető nem büntethető, ugyanakkor a végszükség túllépése nem a jogellenességet, hanem
a büntethetőséget zárja ki

6. Fel nem róható előidézés

➢ nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy
akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége
▪ kialakulása tekintetében legyen vétlen→ előidézésre sem szándékosság, sem
gondatlanság nem terjed ki
▪ foglalkozásánál fogva kötelessége→ más jogellenességet kizáró okok fennállásának
feltételeit kell vizsgálni (pl. hivatásbeli jogok gyakorlása)
➢ Vélt végszükség→ ha az elkövető téves feltételezése ellenére nincs, vagy már nincs veszély,
avagy, ha az elhárító cselekmény kifejtője akár a veszély közvetlenségében, akár a másként el
nem háríthatóság bármelyik feltételében téved.

e. Egyéb jogellenességet kizáró okok

1. Jogszabályi engedély
➢ általában elfogadott elv, hogy a büntető kódex parancsoló és tiltó normáinak érvényesülését
más jogszabályok törvényi szintű rendelkezései leronthatják→
▪ bűncselekmény nem valósul meg, mert nem tekinthető bűncselekménynek az, ami
nem jogellenes
▪ Jogszabálynak az Alaptörvény Alapvetésének T. cikke (2) bekezdésében felsoroltak
tekinthetők.
➢ absztrakt engedély→ közvetlenül a jogszabályból fakad
➢ Be. 273.§ → bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja
➢ konkrét engedély→ konkrét engedélyt a jogszabályban meghatározott feltételek alapján az
arra hivatott szerv adja meg esetenként
➢ 1992. évi LXXIX.tv. magzati élet védelméről→ indikációs okokat sorol fel melyek fennállása
esetén a terhességet jogszerűen meg lehet szakítani

2. Más törvényben szabályozott okok

➢ Hivatali, hatósági jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése→ speciális beavatkozási
jogosítványok pl. a lőfegyverhasználatra, az eljárási, a végrehajtási kényszerintézkedések
alkalmazására vonatkozólag
a) rendőrségről szóló tv. szerinti lőfegyverhasználat
b) Bv. szervezeti törvény alapján kényszerítő eszközök
c) Be. alapján eljárási kényszerintézkedések

f. Szokásjogi úton rögzült jogellenességet kizáró okok

1. Sértett beleegyezése
➢ beleegyezés→ sértett kifejezett vagy konkludens akaratnyilatkozata
➢ külvilágban, mint akaratnyilatkozatnak kell megjelennie, s nem elég a belső hozzájárulás.

51
 ➢ alkalmazásának feltételei
1) érintett jogi tárgy individuális és felette a sértettnek rendelkezési joga van
2) sértett beleegyezését a cselekmény előtt, kivételesen adja meg
3) a sértett megfelelő ítélőképességgel, akaratnyilvánítási képességgel rendelkezik
4) a beleegyezés nem irányulhat társadalmilag káros célra
5) beleegyezés komoly, valóságos és önkéntes
➢ Nincs büntethetőséget kizáró jelentősége a sértett beleegyezésének, ahol a beleegyezés a
büntethetőség egyik feltétele (szexuális visszaélés)
➢ nem jöhet tekintetbe azoknál a törvényi tényállásoknál, amelyeknél a beleegyezés hiánya már
tényállási elem (magánlaksértés)

2. Fegyelmezési jog
1) Szülő→ testi fenyítés nélküli becsületsértés (Btk.227§) , ill. a személyi szabadság rövidebb
tartalmú korlátozása (Btk. 194§)
➢ A szülők számára biztosított fegyelmezési jog ugyanúgy megilleti az örökbefogadó
szülőket, s hasonló a helyzet a gyám (gondnok) esetében is.
2) általános és középiskolai pedagógus, óvadapedagógus→ szóbeli becsületsértésig (Btk. 227§
(1) bek.) és személyi szabadság rövidebb tartalmú korlátozása

3. Jogellenességet kizáró kötelességösszeütközés

➢ kötelesség összeütközés→ egyént egyidőben két azonos súlyú- büntetőjogi kihatású-
tevékenység terheli és ebből adódóan nem tud valamennyi kötelezettségének eleget tenni
a) tevési kötelezettség mulasztási kötelezettséggel kerül kollízióba;
b) mulasztási kötelezettség mulasztási kötelezettséggel kerül szembe
c) tevési kötelezettséggel tevési kötelezettség jut kollízióba
d) egyik tevési kötelezettség elsőbbséget élvez
e) a tevési kötelezettségek azonos rangúak.
➢ jogszerűen cselekszik a személy
1) akinek a kötelesség-összeütközés létrejötte nem róható terhére
2) azonos fontosságú kötelességek közül bármelyiket teljesíti és
3) ha még teljesíthető a kötelezett a nem teljesített kötelezettségének is eleget tesz

4. Hivatásbeli jogok és kötelezettségek ill. védelemre méltó érdekek gyakorlása

➢ egy meghatározott foglalkozás, hivatás gyakorlásának (orvos) során az alanyt megillető és
terhelő jogok és kötelezettségek gyakorlásának jogszerűsége általában nem törvényen, illetve
más jogszabályon alapul
➢ rágalmazás (Btk. 226§) és becsületsértés (Btk. 227§) tényállásával kapcsolatban
a) szakértői tevékenység keretében történő tényközlések, ténymegállapítások
b) peres felek jogi képviselőinek tényelőadásai
c) pedagógusok által készített jellemzések
d) munkaköri kötelezettség alapján történő véleményezések

5. Indokolt vagy megengedett kockázat

➢ Rizikóhelyzet→ az a szituáció nevezhető, amelyben valamely bűncselekményi tényállásban
rögzített eredmény (halál, kár, hátrány) bekövetkezésének is fennáll a lehetősége, de valamely
társadalmilag előnyös cél elérésének is megvan a reális esélye.
➢ kockázat indokolt voltát az elkövetéskor fennforgó feltételek alapján az elérhető előny és a
számbaveendő hátrány nagyságának, valamint az azok bekövetkezési esélyének az
egybevetése útján kell megítélni

52
53
VII. Bűnösség
a. Általában
➢ Eljárásjogi értelem (proszesszuális bűnösség) → büntetőjogi felelősségre vonás minden
feltétele fennáll (feltételezi az anyagi jogi bűnösséget)
➢ anyagi bűnösségfogalomnak több irányzata alakult ki
a) pszichológiai bűnösségfogalom→ bűnösség az elkövető szubjektív kapcsolata a
cselekményével, illetve tette következményével
b) komplex (pszichológiai–normatív) bűnösségfogalom→ bűnösség kötelességellenes
akaratképződés, amely az elkövetőnek felróható
c) tisztán normatív bűnösségfogalmi felfogás→ A bűnösség pedig azon tulajdonságok
összessége, amelyek felróhatónak bizonyulnak
d) Liszt materiális bűnösségfogalma→ a bűnösség „az elkövetőnek az elkövetett
cselekményből felismerhető antiszociális érzülete”, amely többé-kevésbé tartós állapot
➢ Anyagi jogi értelemben vett bűnösség→ felróható pszichés viszony az elkövető és annak
társadalomra veszélyes cselekménye, illetve ennek következményei között
▪ tudományos bűncselekmény fogalom utolsó eleme
▪ bűnösségnek az elkövetési magatartás kifejtésekor kell fennállnia
▪ marasztaló ítélet→ „bűnösséget megállapító ítélet”
➢ bűnösség elemei
1) megfelelő életkor
2) beszámítási képesség
3) szándékosség, gondatlanság
4) elvárhatóság
➢ bűnösséget kizáró okok
1) gyermekkor
2) beszámítási képességet kizáró okok (kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés)
3) tévedés (csak a szándékosségot zárja ki→ tények, társadalomra veszélyesség)
4) elvárhatóságot kizáró okok (törvényben kifejezetten szabályozott)

b. Actio libera in causa

➢ actio libera is causa→ olyan cselekmény (actio) értendő, amelynek döntő oka (causa) az
elkövető beszámítható (libera) állapotában kifejtett felróható előmagatartása (actio
praecedens), aminek következtében olyan állapotba helyezi magát, hogy a tényállásszerű
eredmény, illetve az objektív tényállási elemek csak abban az időpontban
jelentkeznek, amikor az elkövető már nem beszámítható
▪ törvényben nem szabályozott
▪ ua. szokásjogilag, illetve a bírói gyakorlatban kialakult és elismert megoldás
➢ több szabályozási mód jogrendszerekben
a) actio libera in causa→ szokásjogi alapú eg korábbi beszámítható időpontra
visszavezetett bűnösség
b) sui generis bűncselekmény→ KR tényállást hoz létre ennek esetére
c) Btk. 18. §→ bevallottan objektív felelősségi alakzat

c. Bűnösség elemei
1) életkor→ magyar Btk. az elkövetéskori 14., a törvényben meghatározott deliktumoknál a
szükséges belátási képesség megléte esetén a 12. életév betöltésével határozza meg
▪ abban foglal állást, hogy általában melyik az az életkor, amelytől kezdve a felelősség
céljait a büntetőjogi elbírálás már megfelelően szolgálhatja

54
 ▪ ezzel együtt megmutatja meddig célszerűbb szükség esetén államigazgatási úton
megfelelő intézkedést alkalmazni
2) beszámítási képesség→ beszámítási képességgel az rendelkezik, aki képes a cselekménye
társadalomra veszélyes következményeinek a felismerésére és képes az e felismerésnek,
illetőleg az akaratának megfelelő magatartás tanúsítására
1) felismerési–értékelési képesség
2) akarati képesség
▪ beszámítási képesség elvileg mindig cselekményenként vizsgálandó
▪ részleges beszámítási képesség→ elkövetőnek egyes cselekményekre van, másokra
nincs beszámítási képessége
▪ korlátozott beszámítási képesség→ az elkövetőnek van akarati és felismerési
képessége, de azok korlátozottak
3) szándékosság és gondatlanság →előfeltétele, hogy az elkövető az elkövetés időpontjában
beszámítási képességgel rendelkezzék
4) elvárhatóság→ bűnösségre vezető motivációs hibával összefüggésben érthető meg
a) Amennyiben a törvény az elvárhatóságot kifejezetten a diszpozíció elemeként
szabályozza, az elvárhatóság mérlegelésére a bíróság jogosult
b) más esetekben Btk. magának tartja fenn annak eldöntését, hogy milyen esetekben
nem jön létre bűncselekmény lényegileg az elvárhatóság hiánya folytán

VII/1. Bűnösséget kizáró okok

a. A megfelelő életkor hiánya, a gyermekkor
➢ pbh: Bcs.tana→ bűncselekmény fogalma→ bűnösség→ bűnösséget kizáró okok→
gyermekkor

16. § Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem
töltötte be, kivéve az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett
emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (8) bekezdés], a terrorcselekmény [314. § (1)-(4) bekezdés],
a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés] és a kifosztás [366. § (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a
bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a
bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
➢ főszabály→ elkövetéskori 14. életév
▪ elkövetési magatartás utolsó mozzanatát kell figyelembe venni
▪ születésnapot következő nappal tekintjük betöltöttnek a korhatárt
➢ kivétel→ 12. életév a korhatár bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén, ha az elkövető
rendelkezett a következmények felismeréséhez szükséges belátási képességgel
1) 16.§ felsorolt bűncselekmények bármelyikét tettesként vagy részesként
megvalósította
2) a cselekmény elkövetésekor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek
felismeréséhez szükséges belátással
▪ ua. vele szemben csak intézkedés alkalmazható
➢ korhatár szempontjából egyes életkorok meghatározása
▪ gyk. → 12/14 évet be nem töltött→ nincs bűncselekmény
▪ fk. → 12/14-től 18 éves korig→ bűncselekmény létrejön
▪ felnőtt→ 18 fölött

b. Beszámítási képességget kizáró okok

1. Kóros elmeállapot

55
 ➢ rbh. → bűncselekménytan→ bűncselekmény fogalma→ bűnösség→ bűnösséget kizáró okok→
kóros elmeállapot
➢ A kóros elmeállapot vagy képtelenné teszi, vagy korlátozza az elkövetőt abban, hogy felismerje
cselekményének következményeit, illetve, hogy e felismerésnek és akaratának megfelelően
cselekedjék

17. § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában
követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy
e felismerésnek megfelelően cselekedjen.
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza
a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek
megfelelően cselekedjen.

➢ kóros elmeállapotot cselekményenként kell vizsgálni→ fennállhat részleges beszámítási

képesség
1) van-e kóros elmeállapot→ ha éplélektani alapú tudatmódosulásról van szó nem lehet
alkalmazni (22§ (3) bek.)
2) mi a hatása
3) ha kórós elmeállapot felismerési képességet kizárja→ beszámítást kizáró ok
➢ kóros elmeállapotot kizáró lehetséges kórképek→ előző Btk. felsorolja őket, de a hatályosból
kikerülnek
a) elmebetegség→ például skizofrénia 50 , paranoid kórformák 51 ;mániás-depressziós
elmezavar52,epilepszia53
b) gyengeelméjűség→ született, illetőleg a magzati vagy kora gyermekkori károsodás
következtében kialakult olyan értelmi fogyatékosság, amely orvosi úton még
átmenetileg sem befolyásolható
c) szellemi leépülés→ a korábbi értelmi teljesítőképességnek különféle okok (például az
aggkori agyérelmeszesedés) folytán bekövetkező hanyatlását jelenti.
d) tudatzavar→ csak akkor tekinthető a beszámítási képességet kizáró, illetőleg
korlátozó oknak, ha az kóros jellegű
e) személyiségzavar→ önmagában nem betegség”, hanem a személyiségzavarban
szenvedő személy „olyan személyiség, amely a társadalmi elvárások szempontjából
elégtelen magatartáshoz vezethet”
➢ beszámítási képesség hiányában az elkövető nem büntethető→ büntetőjogi intézkedések
között szabályozott kényszergyógykezelés alkalmazásának van helye

2. Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekmény

18. § A 17. § nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult
állapotban követi el.

➢ ez a 18.§ kettős feltételrendszerrel dolgozik

50
a pszichés működés egységének, összefüggésének felbomlásával,azaz tudathasadással járó betegség
51
gondolkodás tartalmi zavara
52
az affektív, a hangulati élet zavarai
53
pszichomotoros rohamok

56
 1) ittas vagy bódult állapot 54 → (teleologikus értelmezés) bódult állapot olyan szer
fogyasztását jelenti, melyet élvezeti célból fogyasztanak
2) önhiba→ az állapot bekövetkezésére irányuló szándékosság vagy gondatlanság
▪ Az önhiba előfeltétele, hogy az elkövető az alkohol- vagy pl. kábítószer-fogyasztás
megkezdésekor (legalább korlátozott) beszámítási képességgel rendelkezzék.
➢ 18. § alkalmazását kizáró okok
a) hiányozhat az önhiba patológiás részegség esetén→ részegség már nem élettani alapú,
hanem betegség áll mögötte55
b) büntetés korlátlanul enyhíthetővé válhat abortív patológiás részegség esetén
c) kábítószer-függőség→ önmagában általában még nem befolyásolja az elkövető
beszámítási képességét, ua. személyiségzavar, vagy az ún. megvonási tünetek
következtében elmebetegségszintjét elérő tünetek jelentkeznek, akkor az elkövető
javára értékelhető
➢ Amennyiben az ittas vagy bódult állapot a beszámítási képességet kizárta, a bűncselekmény
szubjektív oldala hiányzik
▪ III.sz. BED→ csak a külső megjelenést kell vizsgálni és tételezem az elkövető
józanságát→ ebben az esetben vizsgálom, hogy az elkövető józanul gondatlan vagy
szándékos elkövető lett volna
▪ kényszergyógykezelés intézkedésként felmerülhet, ha feltételek fennállnak
▪ ha beszámítási képesség korlátozott→ bírói mérlegeléstől függően a 17§ (2) bek.
alkalmazásával a büntetés korlátlanul enyhítendő vagy az állapot a büntetés kiszabása
során enyhítő körülményként értékelhető

3. Kényszer vagy fenyegetés

➢ rbh: bűncselekménytan→ bűncselekmény fogalom→ bűnösség→ bűnösséget kizáró okok→
beszámítási képességet kizáró okok

19. § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása
alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra.
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncselekmény
elkövetőjét korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban.

➢ Btk. nem határozza meg a kényszer fogalmát

▪ A kényszer rendszerint erőszakban nyilvánul meg→
▪ Az erőszak valamely személyre közvetlenül ható olyan fizikai erő kifejtése, amely az
ellenállást megtöri
➢ kényszer jellege→
1) akaratot megtörő (vis absulotoria) → esetében a fizikai ráhatás lehetetlenné teszi az
akaratnak megfelelő magatartást, vagyis a kényszer bénító jellegű
2) akaratot hajlító (vis compulsiva) → esetén az ellenállás nem lehetetlen, azonban az
ilyen hatás alatt álló végül is az akaratával ellentétes magatartást tanúsít
▪ ennek megfelelően kényszer/ fenyegetés felelősséget kizáró vagy büntetés korlátlan
enyhítését lehetővé tevő körülmény lehet

54
ittasság alatt az anatómiai részegséget kell érteni, a bódult állapotot pedig az ittassághoz, viszonyítjuk. A
különböztetés oka, hogy a hatások számos más anyagtól beállhatnak.
55
mennyiségi és minőségi eltérés is lehet. Mennyiségi esetén csekély mennyiségű alkoholtól beáll az állapot,
míg a minőégi eltérés esetén a részegség hatása a lényeg. Erre egyszer lehet hivatkozni

57
 ➢ fenyegetés → eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely
alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen (459.§)
1) súlyos hátrány→ viszonylag objektív jellegű elem, tipikusan bűncselekmény kilátásba
helyezése
2) alkalmasság→ szubjektívabb elem, a súlyos hátránynak tényleg félelmet kell
előidéznie a címzettben
➢ ettől eltérő megközelítés
▪ vis absolutoria→ az akaratlagosség hiányzik igy nem beszélhetünk bűncselekményről
▪ vis compulsiva→ a bűnösség az elvárhatóság síkján válhat kizárhatóvá

4. Tévedés
4.1 Általában
➢ rbh.: bűncselekménytan→ bűncselekményfogalom→ bűnösség→ bűnösséget kizáró ok→
tévedés

20. § (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott.
(2) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a
társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van.
(3) Nem zárja ki a büntethetőséget a tévedés, ha azt gondatlanság okozza, és e törvény a gondatlan
elkövetést is büntetni rendeli.

➢ tévedés→ szándékosság tudati oldalának fogyatékossága

➢ szándékosság tudati oldalának 2 eleme van→ két fajtája különböztethető meg
➢ tévedés nem mentesít ha
1) gondatlanságból fakad és
2) törvény bünteti a gondatlan elkövetést
➢ A jogi tévedés tételes jogunkban nem szabályozott
➢ A tévedés kiváltó oka belső és külső egyaránt lehet.
➢ A katona az elöljáró jogellenes parancsára végrehajtott cselekményéért csak akkor felel, ha
tudta, hogy ezzel bűncselekményt követ el

4.2 Ténybeli tévedés

➢ ténybeli tévedés (20.§ (1)) közömbös, ha olyan tényre vonatkozik melyet a szándékosságnak
nem kellett átfognia56
a) a tényállási elem olyan részletvonásában való tévedés, amely konkrétabb, mint
ahogyan a tényállási elem a diszpozícióban szerepel
b) okozati összefüggés lényegtelen vonásában való tévedés
c) minősítő körülményt képező eredményben való tévedés
d) önhibából eredő ittas vagy bódult állapot következménye
➢ releváns az a tévedés melyet a szándékosságnak át kellett fognia
➢ ténybeli tévedés körébe tartozik a személyben vagy tárgyban való tévedés, az elvétés és a
dolus generalis

56
akkor releváns egy ténybeli tévedés, ha egy objektív tényállási elemet átfogó életbeli viszonyra vonatkozik.
Ha nem ilyen elemre vonatkozik, akkor lehet, hogy tévedésben van de nem lesz releváns

58
 1) elvétés (Aberratio ictus) → elkövető eleve arra irányítja, akinek szánta, de céltévesztés folytán
máson realizálódik→ okozati összefüggésben való lényeges tévedés
▪ célba vett viszonylatában kísérlet
▪ tényleges elszenvedője tekintetében pedig – a gondatlanságtól és a gondatlan alakzat
büntetendőségétől függően – gondatlan bűncselekmény állapítandó meg.
2) dolus generalis→ okozati összefüggésben való lényegtelen tévedés, az eredményt nem az
annak előidézésére szánt magatartás, hanem az elkövetés leplezését célzó további
tevékenység hozza létre
3) személyben/ tárgyban való tévedés (Error in persona/ in objecto) → elkövető eleve másra
irányítja a cselekményét, mint akire akarja57
4) Alkalmatlan kísérlet→ fordított irányú ténybeli tévedés→ valamiről azt hiszem, hogy
bűncselekmény elkövetésére alkalmas, de nem

4.3. Társadalomra veszélyességbeli tévedés

➢ társadalomra veszélyességbeli (20.§(2)) → a tényállási elemek ténybeli oldalával az elkövető
tisztában van ua. téved mind a cselekménye materiális veszélyességében, mind
jogellenességében, mind pedig egyébként tilalmazott voltában
a) jogellenességet kizáró ok téves feltételezése
b) az elkövető valamely keretdiszpozíció tartalmát kitöltő más jogági, különösen
igazgatási szabályban téved
c) az elkövető az előzetes tudakozódására, érdeklődésére a hiteles információ
szolgáltatására jogosult hatóságtól téves felvilágosítást, tájékoztatást kap
➢ Társadalmi veszélyességben való tévedésnek is vannak jellegzetes esetei
▪ vélt bűncselekmény→ fordított irányú társadalmi veszélyességben való tévedés, az
elkövető azt gondolja, hogy cselekménye bűncselekmény, noha a hatályos büntetőjog
nem minősíti annak
▪ keretdiszpozícióban való tévedés→ ha a keretdiszpozícióban megjelölt normában
tévednek az megalapozhat társadalomra veszélyességben való tévedést
▪ BH. 2018.2016

c. Elvárhatóságot kizáró okok

➢ elvárhatóság hiánya→ bűnösség első 3 elemének megléte esetén nem tartózkodik a
bűncselekmény elkövetésétől
➢ Elvárhatóságot kizáró okok→ az egyébként tényállásszerű, jogellenes magatartás tanúsításától
való tartózkodás a törvényi értékelés folytán az adott körülmények közt nem elvárt.
➢ ezek a kizáró okok a Btk-ban kifejezetten szabályozva vannak
1) a hozzátartozói viszony a feljelentés elmulasztása és a bűnpártolás bizonyos eseteiben
2) az elkövető önmagát vagy a hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, a
hamis tanúzásnál és a mentő körülmény elhallgatása esetén
3) hamis tanúzásnál annak javára, aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, az,
hogy erre a kihallgatása előtt nem figyelmeztették; továbbá akinek a kihallgatása kizárt
4) lemenő ágbeli rokon 18 éven aluli volta a vérfertőzésnél

57
azt kell megnézni, adott személynek van-e jelentősége. Ha van akkor beszélhetünk erről

59
60
 Bűncselekmény és büntethetőség

I. Másodlagos büntethetőségi féltételek

a. Fogalom
➢ Másodlagos büntethetőségi feltételek→ sem jogellenességet, sem a bűnösséget nem
befolyásolják

b. Objektív büntethetőségi feltételről

➢ objektív büntethetőségi feltétel→ a büntethetőségnek a törvényi tényállásban
megfogalmazott anyagi jogi előfeltétele
▪ objektív büntethetőségi feltétel nem realizálódik, a bűncselekmény nem állapítható
meg, és az elkövetőt fel kell menteni.
▪ A büntetlenséghez vezető ok ilyenkor a cselekményben részes minden elkövető javára
kihat
➢ szubjektívnek is tekinthető büntethetőségi feltétel amikor a böntethetőség anyagi jogi
előfeltétele az elkövető tudatától és akaratától nem független

c. Alapfogalmak
➢ bűncselekményfogalomhoz viszony alapján büntethetőségi akadályok
▪ Elsődleges akadályok→ jogellenességet és bűnösséget kizáró okok (létre sem jön a
bűncselekmény)
▪ Másodlagos akadályok→ létrejön a bűncselekmény, de az elkövető nem büntethető
az adott akadály miatt
➢ annak megfelelően, hogy az akadály mikor merül fel
▪ kizáró okok→ tényállás megvalósításának időpontjában merül fel és ki is zárja a
felelősséget (elsődleges akadályok mind ide tartoznak)
▪ megszüntető okok→ az elkövetőnek van büntetőjogi felelőssége, de valamilyen
körülmény ezt megszünteti
➢ Másodlagos kizáró okok (másodlagos büntethetőségi akadályok köre) → magánindítvány
hiánya, feljelentés hiánya, egyéb aktusok hiánya
➢ másodlagos megszüntető ok→ elkövető halála, elévülés, kegyelem, tevékeny megbánás
➢ a jogerős elbírálás utáni akadályok a végrehajtást, nem a büntethetőséget szünteti meg

II. Másodlagos büntethetőséget kizáró okok58

0. általában
➢ Az új Btk. 30. §-a a büntetőjogi felelősségrevonás egyéb akadályai cím alatt a VI. Fejezetben
sorolja fel lényegében a másodlagos büntethetőséget kizáró okokat.
1) a magánindítvány hiánya,
2) a feljelentés hiánya,
3) a büntethetőséghez szükséges egyéb aktusok hiánya:
▪ a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség felfüggesztésének hiánya,
▪ diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló mentesség.

58
ezen okok a büntetőeljárás megindításának akadályát képzik

61
b. magánindítvány hiánya

31. § (1) Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak

magánindítványra büntethető.
(2) A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult.
(3) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 69. § (5) bekezdésében meghatározott
esetekben a magánindítványt a sértett törvényes képviselője terjesztheti elő. A magánindítványt a
korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett önállóan is előterjesztheti, és erre törvényes
képviselője is jogosult. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is
jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.
(4) Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a
magánindítvány előterjesztésére.
(5) Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre
hatályos.
(6) A magánindítvány nem vonható vissza.

➢ magánindítvány→ magánindítványnak kell tekinteni bármely olyan nyilatkozatot, amely

szerint annak előterjesztője az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását és megbüntetését
kívánja
➢ törvényben meghatározott esetekben van lehetőség→
▪ ezekben a magánindítvány a büntethetőség feltétele
▪ hiánya pedig büntethetőségi akadály
➢ magánindítványra való büntethetőség jogpolitikai indokai különfélék lehetnek
▪ a cselekmény viszonylag csekély absztrakt veszélyességi foka és a magánélet
tiszteletben tartása
▪ az ember önrendelkezési joga és méltósága
▪ a sértett kímélete a szexuális deliktumok körében
▪ a hozzátartozó sérelmére elkövetett legtöbb nem erőszakos vagyon elleni
bűncselekmény
➢ Rendszerint joghatályos magánindítványnak tekintendő az ismeretlen tettes ellen tett
feljelentés is.
➢ előterjesztésre jogosultak köre

kizárólagos jogosultak Származékos jogosultak párhuzamos jogosultak

▪ cselekvőképes sértett ▪ hozzátartozó, sértett halála ▪ korlátozottan
▪ kiskorúság miatt esetén cselekvőképes kiskorú+
cselekvőképtelen sértett gyámhatóság/
törvényes képviselője törvényes képviselő
▪ releváns ügykörben
korlátozottan cselekvőképes
kiskorú törvényes
képviselője

459.§ (1) e törvény alkalmazásában

14. hozzátartozó:
a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,
b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt
élő mostohagyermeket is),
c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
d) a házastárs, az élettárs,
e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;

62
 ➢ a magánindítvány megtétel után nem vonható vissza és oszthatatlan
▪ visszavonhatatlan→ megtétel után nem lehet visszavonni
▪ feloszthatatlan→ bármely elkövető ellen előterjesztett magánindítvány minden
elkövetővel szemben hatályos
➢ előterjesztés határidőhöz kötött→ a bűncselekményről való tudomásszerzéstől számított 1
hónap (Be. szabályozza)
➢ magánindítvány kétarcú → eljárásdogmatikailag speciális jogintézmény
▪ meghatározott a feljelentésre jogosultak köre
▪ határidőhöz van kötve

Btk. Be.
➢ hivatalból üldözendő ➢ közvád (ügyész)
➢ magánindítvány ➢ Magánvád
1) sértett teszi a magánindítványt és magának
kell képviselnie (Be. taxálja őket)
2) sértett teszi a magánindítványt de ügyész
képviseli a vádat

b. Feljelentés hiánya
➢ büntetőeljárásnak csak jogszabályban meghatározott szerv, hatóság feljelentése alapján van
helye
▪ hamis vád→ ha a hamis vád folytán eljárás (alapügy) indult, ennek befejezéséig hamis
vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján
indítható
▪ hamis tanúzás→ mindaddig, amíg az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették
(alapügy) nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság
feljelentése alapján indítható

c. Büntethetőséghez szükséges egyéb aktusok hiánya

1) Btk-ban szabályozott okok→ legfőbb ügyész döntésének hiánya a büntetőeljárás
megindításáról
▪ nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekmény esetén büntethetőség
feltétele, hogy a büntetőeljárás megindítását legfőbb ügyész elrendelje
▪ passzív személyi elvnél a büntethetőséghez az szükséges, hogy a büntetőeljárást a
legfőbb ügyész elrendelje
2) közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség felfüggesztésének hiánya
▪ külön törvényben meghatározott közjogi tisztséget betöltő személyek ellen e tisztük
fennállása alatt csak a mentelmi jog felfüggesztése után indítható büntetőeljárás
▪ ezek a személyek pl. → az országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, az
alkotmánybíró, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és helyettese, az Állami
Számvevőszék elnöke és alelnöke stb.
▪ e tiszt fennállása alatt csak a mentelmi jog felfüggesztésével indítható eljárás
3) diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló mentesség
▪ büntetőeljárást a mentesség felfüggesztésésig, nem lehet indítani, illetve folytatni
▪ a mentességgel rendelkező személyek büntetőjogi felelősségre vonása nemzetközi
szerződés, ennek hiányában nemzetközi gyakorlat irányadó

63
III. Másodlagos büntethetőséget megszüntető okok59
a. elkövető halála
➢ a büntethetőséget megszünteti, ha az elkövető a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt
meghal
➢ ha az eljárás ogerős befejezése után hal meg→ végrehajtást kizáró ok
➢ folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntetik, de mint intézkedés továbbra is
foganatosítható
a) elkobzás
b) vagyonelkobzás és
c) elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele elrendelhető

b. Elévülés

➢ elévülés jelentősége egyrészt érvényesülhet a bűnelkövető büntethetősége tekintetében,

másrészt a jogerős ítéletben kiszabott büntetés végrehajthatósága vonatkozásában
▪ az idő múlásával az állam büntetőigénye elenyészhet, ill. meg is szűnhet
▪ Sallustius: quieta non movere
▪ A társadalom védelme ok rá nézve
▪ Processzuális szempont→ az idő múlásával elenyésznek a bizonyítékok
▪ méltányosság okából is indokolt jogintézmény
➢ nem pusztán eljárási kérdés→ elévülési idő az elkövetett bűncselekmény súlyától, illetve a
büntetőtörvényben megjelölt büntetési tételek szerinti besorolástól függ

26. § (1) A büntethetőség - a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes

bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - elévül a
büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.
(2) A XXVII. Fejezetben meghatározott bűncselekmények büntethetősége tizenkét év elteltével
évül el.
(3) Nem évül el a büntethetősége
a) a XIII. és XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekményeknek,
b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek, és
c) a XIX. Fejezetben meghatározott, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő
bűncselekményeknek, ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a
tizennyolcadik életévét nem töltötte be.

➢ büntetőjogban általános elévülési időről nem beszélünk→ főszabályként a megvalósított

bűncselekményre előírt szabadságvesztés büntetési tételének felső határához igazodik
1) mozgó elévülési idő+ minimális elévülési idő
▪ mozgó elévülési idő főszabály→ az elévülési idő az adott bűncselekményre előírt
szabadságvesztés büntetési tételének felső határához igazodik
▪ minimális elévülési idő → elévülés minimuma 5 év
▪ minimum 5 évnek el kell telnie→ ha a bcs. büntetési tételének felső határa 5 évnél
kevesebb, vagy az elkövetett deliktum csak elzárással büntethető
▪ Halmazat esetén az egyes bűncselekmények büntethetősége külön-külön évülnek el
2) fix elévülési idő→ korrupciós bűncselekmények esetében, 12 év

59
ezen okok a büntetőeljárás alatt is beállhatnak, ennek okán az eljárást meg kell szüntetni

64
 3) el nem évülő bűncselekmények
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető deliktum
b) emberiesség elleni bűncselekmények
c) háborús bűncselekmények
d) nemi élet szabadságáról és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről rendelkező XIX.
fejezetben meghatározott 5 évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntethető
bűncselekmények, ha a sértett bcs. elkövetésekor nem töltötte be a 18. életévét

27. § Az elévülés kezdő napja

a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,
b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér,
c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul
meg, az a nap, amikor az elkövető még az e törvényben megállapított következmény nélkül eleget
tehetne kötelességének,
d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez
az állapot megszűnik.

➢ elévülés kezdő napja

a) befejezett bűncselekmény→ amikor a tényállás megvalósul
b) kísérlet és előkészület→ az a nap mikor az ezeket megvalósító magatartás utolsó
mozzanata végetér
c) tiszta mulasztásos→ bűncselekmény esetén az a nap, amikor az elkövető még az e
törvényben megállapított következmény nélkül eleget tenne kötelességének (vegyes
mulasztásosnál az eredmény beállta)
d) tartós állapot bűncselekmény→ az a nap mikor a jogellenes állapot megszűnik

28. § (1) Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, illetve

nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi
hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye.
A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.
(1a) Ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban
büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi
szabadság megsértése, illetve - a 26. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel - a nemi élet
szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a
tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam,
amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti vagy be nem töltötte volna.
(2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít
be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető
kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros
elmeállapotú lett, továbbá ha a szabadlábon lévő terhelt külföldön ismert helyen tartózkodik és a
büntetőeljárás a távollétében nem folytatható le.
(3) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amely alatt a mentelmi jogon alapuló
mentesség folytán a büntetőeljárás azért nem volt megindítható vagy folytatható, mert a
törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel. Ez a rendelkezés
nem alkalmazható olyan magánindítványra büntetendő bűncselekmény esetén, amely miatt a
vádat a magánvádló képviseli.
(4) Próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama és a jóvátételi munka tartama az elévülés
határidejébe nem számít be.

65
 ➢ az elévülés félbeszakadása→ elévülési idő újrakezdődik, a korábban eltelt tartamot figyelmen
kívül kell hagyni
▪ elévülését kizárólag a Btk. 28. § (1) bekezdésében meghatározott hatósági szerveknek
az eljárási cselekményei szakítják félbe
▪ továbbá az elévülést csak a terhelt ellen foganatosított, érdemben az eljárás előbbre
vitelére alkalmas eljárási cselekmény szakítja félbe
▪ A magyar büntetőjog szerint az elévülést nem szakítja félbe az elkövető ellen
foganatosított más bűncselekmény miatti büntetőeljárási cselekmény
➢ az elévülés nyugvása→ a büntetőeljárás felfüggesztése előtti és utáni az elévülés határidejébe
beleszámít60

c. Kegyelem
➢ A kegyelem alkalmazása esetén az állam lemond a büntetőjogi igényének
érvényesíthetőségéről
➢ Büntethetőséget megszüntető kegyelem→ eljárási kegyelem, az elkövető ellen a
büntetőeljárás megindítását ill. lefolytatását akadályozza
➢ jogerős elbírálás előtti időben kerülhet sor, ha utána, akkor végrehajtási kegyelemről
beszélünk
➢ fajtáját tekintve lehet
▪ közkegyelmet→ Ogy.
▪ egyéni kegyelem→ Köztársasági elnök

d. Tevékeny megbánás

29. § (1) Nem büntethető, aki az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni,
az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi
tulajdonjog elleni vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett
elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a
közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva - a sértett által elfogadott
módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. E rendelkezés akkor is
irányadó, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül az élet, testi épség és az egészség
elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési,
a vagyon elleni vagy a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény a meghatározó.
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekmények esetében az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett
elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a
közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva - a sértett által elfogadott
módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. E rendelkezés akkor is
irányadó, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül az élet, testi épség és az egészség
elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési,
a vagyon elleni vagy a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény a meghatározó.

60
pl. nemi erkölcs elleni bcs. sértettje az elkövetés idején nem töltötte be a 18. életévét. Az elévülés akkor
kezdődik, ha betöltötte

66
(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető
a) többszörös vagy különös visszaeső,
b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c) bűncselekménye halált okozott,
d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a
szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a
szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetve próbára bocsátás vagy feltételes ügyészi
felfüggesztés tartama alatt követte el, vagy
e) korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek
eredményeként vele szemben az (1) vagy (2) bekezdést alkalmazták, feltéve, hogy a határozat
véglegessé válásától az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el.

➢ tevékeny megbánás→ az okozott sérelem jóvátétele, amelyet az elkövető a közvetítői eljárás

eredményeként létrejött írásbelimegállapodás alapján teljesít
➢ A tevékeny megbánás kétarcú jogintézmény→ vagy büntethetőséget megszüntető ok, vagy a
büntetés korlátlan enyhítését lehetővé tevő ok lehet
1) büntethetőség megszűnésének anyagi jogi feltételei
a) az élet, testi épség és az egészség elleni,
b) az emberi szabadság elleni,
c) az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni,
d) a közlekedési,
e) a vagyon elleni, illetve
f) a szellemi tulajdonjog elleni vétség, vagy
g) az ezen deliktumok háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő
bűntetti alakzatának a megvalósítása
h) az (1) bekezdésben említett bűncselekmények köréből olyan bűntettet valósít meg,
amely ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő
2) vádemelésig megtett beismerés
3) közvetítői eljárás a közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény alapján
4) az okozott sérelemnek a sértett által elfogadott módon és mértékben történő jóvátétele
➢ A tevékeny megbánás/közvetítői eljárás kizárásának esetköreit a Btk. 29. § (3) bek. tartalmazza
a) többszörös vagy különös visszaesői elkövetői minőség
b) bűnszervezetben történő elkövetés
c) az elkövető bűncselekménye által előidézett halálos eredmény
d) feltételes elítélés különböző formái
e) a feltételek nem teljesítése, a „be nem válásra”
f) az elkövető korábban szándékos bűncselekménye miatt már részt vett közvetítői
eljárásban, és ennek eredményeként vele szemben az eljárás megszüntetésére vagy a
büntetés korlátlan enyhítésére került sor

67
e. Törvényben meghatározott egyéb okok
➢ általános részben szabályozott okok
a) előkészületben való önkéntes visszalépés
b) kísérlettől való önkéntes visszalépés
c) próbára bocsátásnál a próbaidő kedvező eltelte
d) jóvátételi munka elvégzésének megfelelő igazolása
➢ különös részben szabályozott okok
a) tartási kötelezettség elmulasztása esetén, aki tartási kötelességének elsőfokú ítélet
meghozataláig eleget tesz
b) a hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoport résztvevőjének (de nem a
szervezőjének és a vezetőjének), ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására
elhagyja
c) Tartozás fedezetének elvonása miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a
vádirat benyújtásáig kiegyenlíti

IV. Bűncselekmények Súly szerinti felosztása

➢ Azt a helyes elvet, hogya gondatlan bűncselekmény csak vétség lehet, az 1978. évi és a 2012.
évi új Btk. juttatta/juttatja érvényre
➢ vétség
1) valamennyi gondatlan deliktum független a rögzített büntetési tétel felső határától,
másrészt
2) a kétévi vagy a két év alatti szabadságvesztéssel, avagy büntetőjogi elzárással
fenyegetett szándékos bűncselekmény
➢ A bűntett és a vétség elhatárolásának jelentősége különösen a következő esetekben van
jelentősége
a) a tevékeny megbánásnál a felnőttek esetében
b) a tevékeny megbánásnál a fiatalkorúak esetében
c) a szabadságvesztés végrehajtási fokozatánál a felnőttek esetében
d) a fiatalkorúak szabadságvesztésének végrehajtási fokozatánál
e) a próbára bocsátás elrendelésénél
f) a jóvátételi munka elrendelésénél
g) a törvényi mentesítésnél

68
69
 Stádiumtan

0. A bűncselekmény stádiumairól általában

➢ Minden szándékos bűncselekmény az akaratmegvalósítás különböző szakaszain halad át
➢ Magyar büntetőjog 3 szakaszt különböztet meg Btk. szinten→
1) előkészület
2) Kísérlet
3) Befejezett bűncselekmény
➢ gondatlan bűncselekményeknél nincs előkészület és kísérlet
➢ ezen túl két jogelméleti szakasz kapcsolódik hozzá
a) előtte→ Bűnös gondolat→ csak az agyában van meg a gondolat, a végrehajtás
érdekében nem tett még semmit
b) utána→ bevégzettség
➢ A Btk. szerint az előkészület csak akkor büntethető, ha azt a törvény a Különös Részben az illető
bűncselekmény viszonylatában külön büntetni rendeli
➢ Btk. a kísérlet esetére a büntetés rendkívüli enyhítéseként az ún. kétszeres leszállást elismeri
➢ A hazai hatályos jogunkban tehát a kísérlet általános érvénnyel büntetendő, és „a kísérletre a
befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni” azzal, hogy a kísérlet esetére a
büntetés rendkívüli enyhítéseként az ún. kétszeres leszállást is lehetővé teszi a törvény [Btk.
10. § (2) bek.].

I. Előkészület
0. Általában

11. § (1) Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény
elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre
felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.
(2) Nem büntethető előkészület miatt,
a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése,
b) aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja,
vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a
bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad, vagy
c) aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti.
(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más
bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető.

➢ Az előkészület a szándékos bűncselekmény megvalósulásának első stádiuma→ az elkövetőnek

a bűncselekményre irányuló szándéka és magatartása megjelenik a külvilágban
▪ kifejtett cselekmény nem lép a törvényi tényállás keretei közé→ diszpozíció, illetve
annak elemei jellemzik.
▪ Olyan szakasz mely nem lesz minden bűncselekmény esetében büntetendő
➢ differenciálás alapja a cselekmény társadalomra veszélyessége
➢ büntethetőségének fajtái
a) valamennyi előkészületi magatartás
b) KR-ben nevesített előkészületi magatartás
c) Sui generis előkészüleit bcs.
d) rendszeridegen/ quasi sui generis bcs.

70
a. Tárgyi oldala
➢ előkészület tárgyi oldala→ 5db. elkövetési magatartás melyet a jogalkotó nevesít
1) elkövető a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy azt megkönnyítő feltételeket
biztosítja →voltaképpen az előkészület általános fogalma
2) bűncselekmény elkövetésére
a) ajánlkozás→ ki a bűncselekmény megvalósítását más személyben megfogalmazódott
akarat-elhatározás nyomán vagy más személy érdekében a saját kezdeményezéséből
felkínálja
b) felhívás→ mást bcs. elkövetésére rábírni törekszik
c) vállalkozás→ bűncselekmény elkövetésére irányuló felhívást elfogadja
▪ felhívás, az ajánlkozás és a vállalkozás nemcsak tettesi, hanem részesi cselekményre is
vonatkozhat
▪ más kérdés, hogy az előkészületi szakaszban az elkövető még nem tekinthető
felbujtónak vagy bűnsegédnek
3) közös elkövetésben való megállapodás

b. előkészület alanyi oldala

➢ alanyi oldal→ elkövetés céljából kell ezeket a magatartásokat realizálni

c. Előkészület büntetendővé nyilvánításának esetkörei

➢ Az előkészületi cselekmény büntetendővé nyilvánítása büntetőjogunkban többféle módon
történhet.
a) „büntetendő előkészület” → mind az 5 magatartás megalapozza (Emberölés)
b) jogalkotó kiemeli valamelyiket és büntetni rendeli (kerítés)
c) sui generis előkészületi jellegű cselekmény → olyan bcs. amelyet a törvény formálisan
befejezettként rendel büntetni, de más bűncselekményhez képest lényegében előkészület
(alkotmányos rend elleni szervezkedés)
d) rendszeridegen sui generis előkészületi jellegű cselekmény→ olyan előkészületi
magatartásokat pönalizáló tényállás, amelyek az előkészület általános büntetni rendeltségén
túl külön, önálló tényállásban materiális előkészületi jellegű alakzatokat nevesít oly módon,
hogy az előkészülethez egyébként feltétlenül szükséges célzatot nem tartalmazza (kábítószer
birtoklása)

II. Kísérlet
a. Fogalma
1. Fogalmi elemek

10. § (1) Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem
fejezi be.
(2) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.
(3) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon,
alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el.
(4) Nem büntethető kísérlet miatt,
a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy
b) aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kísérlet már önmagában is megvalósít más
bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető.

71
 ➢ Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem
fejezi be
➢ kísérlet fogalmának három eleme van
1) szándékosság
▪ ebből a szempontból a kísérlet nem különbözik a befejezett bűncselekményektől
▪ egyenes szándéknak a befejezett bűncselekmény létrehozására kell irányulnia
2) a tényállásszerű elkövetési magatartás kifejtésének a megkezdése
▪ pozitív objektív ismérv
▪ Amennyiben valamely bűncselekménynek több konjunktív elkövetési magatartása is
van, az egyiknek a megkezdésével kísérlet jön létre
3) a be nem fejezés. → kísérlet tárgyi oldalának negatív ismérve

2. Kísérletet kizáró okok

➢ Vannak bűncselekmények, amelyek kísérlete fogalmilag kizárt
1) nincs kísérletük a gondatlan bűncselekményeknek
2) Nincs kísérletük a tiszta mulasztásos bűncselekményeknek
3) Nincs kísérletük a büntetendővé nyilvánított előkészületi cselekményeknek
4) Nincs kísérlete a részességnek

3. Kísérlet fajtái
➢ teljes kísérlet (materiális bcs.) → a tettes az elkövetési magatartást a maga egészében
kifejtette, csupán az eredmény nem következett be.
➢ nem teljes kísérlet (immateriális bcs. és materiális is) → elkövetési magatartást nem fejti ki
teljes egészében
➢ meghiúsult kísérlet→ az elkövetési magatartás megvalósítási mozzanatának időpontjában
válik bizonyossá, hogy a bűncselekmény befejezetti stádiuma, illetve az eredmény nem
következhet be
➢ közeli kísérlet és távoli kísérlet→ minél közelebb van egy kísérlet a bcs. befejezetté váláshoz,
annál közelebbi-távolabbi kísérlet

b. Alkalmatlan kísérlet
➢ Az alkalmatlan kísérlet→ egy fordított irányú ténybeli tévedés, az elkövető tévesen azt
feltételezi, hogy a tárgy, az eszköz, illetőleg a mód alkalmas, holott az valójában alkalmatlan
▪ A Btk. nem tesz különbséget az elmélet által kidolgozott abszolút és relatív
alkalmatlanság között
▪ a bírói gyakorlat azonban általában büntetést érdemlőnek tekinti mind az abszolúte
alkalmatlan, mind a relatíve alkalmatlan kísérletet
➢ alkalmatlan lehet
1) elkövetési tárgy (halott személy megölése)
2) elkövetési eszköz→ abszolút vagy relatíve alkalmatlan
3) elkövetés módja
➢ A Btk. a bíróság mérlegelésére bízza az alkalmatlan kísérlet jogkövetkezményének a
megítélését
▪ büntetést korlátlanul enyhítheti vagy mellőzheti is.
▪ kerülik a büntetés mellőzését azon a címen, hogy az alkalmatlan kísérlet egyáltalán
nem veszélyezteti az illető bűncselekmény jogi tárgyát
▪ az alkalmatlan kísérlet bcs. kivétel az abszolút alkalmatlan bűncselekmény

72
 ➢ hiányos tényállásszerűség tana→ kifejtett magatartás, de mivel hibádzik a megfelelő tárgy,
ezt alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérletnek minősítjük

b. Önkéntes visszalépés
➢ Az önkéntes visszalépés →mind a kísérlet mind az előkészület viszonylatában személyes
jellegű büntethetőséget megszüntető ok, hiszen sem a tényállásszerűségét, sem
jogellenességét nem érinti, és a bűnösséget sem szünteti meg, csak részben kompenzálja
1) önkéntes→ döntően belső akaratelhatározásból származik
1) önkéntes elállás→ önként abbahagyja a magatartást
2) önkéntes eredményelhárítás→ kell egy aktív magatartás az elkövető részéről,
elkövető indítja meg a folyamatot mely az eredmény elhárításához tartozik
2) A visszalépés végleges tervfeladást tételez fel
➢ fajai párba állíthatók a kísérlet formáival
▪ teljes kísérlet→ önkéntes eredményelhárítás
▪ nem teljes kísérlet→ önkéntes elállás
➢ A befejezett bűncselekménytől visszalépni nem lehet.
➢ két fajtája eltérő értékelés aláesik
a) önkéntes elállás egymagában büntetlenséget biztosít.
b) Az önkéntes eredményelhárítás valamennyi elkövetőre nézve azonos visszalépési
forma→ sikeresnek kell lennie, más segítsége igénybe vehető
➢ maradékbűncselekmény→ ha megvalósul egy tényállás akkor azért a bűncselekményért felel

III. Befejezett és bevégzett bűncselekmény

➢ Befejezett materiális bűncselekmény→ kifejti teljes egészében a magatartást és az eredmény
is bekövetkezik
➢ Befejezett immateriális bűncselekmény→ kifejti a teljes magatartást
➢ Bevégzett→ a jogi tárgy elleni támadás ténylegesen véget ér
➢ A tartós, illetve állapot-bűncselekmények akként jellemezhetők, hogy eredményükként a
bűnelkövető viszonylag hosszú vagy hosszabb időn át tartó jogellenes helyzetet hoz létre
▪ tartós bcs. → a deliktum a tényállás megvalósításával befejezett ugyan, de a jogi tárgy
elleni támadás megújulhat, folytatható, és oly hosszú ideig tart, míg az általa teremtett
jogellenes helyzet, illetve állapot fennmarad
▪ állapot bcs. → a jogellenes állapot létrehozásával már megvalósul a törvényi tényállás,
azonban a jogellenes állapot fenntartására, megújítására a tettes részéről általában
nincs szükség
➢ sui generis előkészületi bcs. → nem előkészületi stádium, dogmatikai értelemben befejezett
➢ befejezettség és bevégzettség dogmatikai szétválásának konzekvenciái
1) jogos védelmi helyzet létrejötte
2) társtettesség és bűnsegély létesülhet→ befejezettség és bevégzettség között is
létesülhet ilyen alakzat
3) minősítő körülmény realizálható
4) elévülési idő és magánindítvány határideje
5) természetes egység

73
74
 Elkövetők tana
I. Általános kérdések
a. Elkövetők szabályozási rendszere
a) Monista rendszer→ bűncselekmény elkövetésében valamilyen formában beszámítható
valamennyi közreműködő a deliktum tettesének tekintendő, mind a szándékos, mind a
gondatlan bűncselekmény elkövetése tekintetében
▪ extenzív tettesfogalom→ mindenkit tettesnek tekint, aki valamilyen formában részt
vesz a bűncselekményben
▪ a közreműködést csupán a büntetés kiszabása során lehet értékelni
▪ az egyik tettes büntethetősége független a többi közreműködőbüntethetőségétől
b) Dualista rendszer→ megkülönböztetik a bűncselekményben résztvevők között a tettest,
továbbá a részest
▪ restriktív tettesfogalom→ tettes és részes között különbséget tesz
▪ ez szükségessé teszi a két csoport elhatárolását felelősségtani szinten
▪ el kell döntenie a büntetés kérdését
➢ hazai büntetőjog-tudományban, az az elv érvényesül, hogy a tettesség és a részesség közti
határvonalat a törvényi tényállás szolgáltatja
▪ tettes→ törvényi tényállás keretei közé illő cselekményt fejt ki,
▪ részes→ a törvényi tényállás keretein kívül eső cselekménnyel működik közre a
bűncselekményben

b. Dualista rendszer
➢ tettesi és részesi alakzatok elhatárolása
1) okozatossági teória→ bűncselekmény elsődleges okozója a tettes, a másodlagos a részes→
jelenlegi jogbiztonsági elvárásoknak nem felel meg
2) szubjektivista teória→ különböztetés alapja, hogy a bűncselekmény kinek az érdekében áll
▪ tettes→ animus auctoris jellemez, a cselekményt a saját érdekében állónak tekinti
▪ bűnsegéd→ a cselekményt idegen érdekűnek tartja (animus socii)
3) objektivista teória→ külvilágban megjelenő ismérvekre reagál
▪ tettes→ az a személy, akinek magatartása beleillik a tényállásba
▪ részes→ úgy működik közre a bűncselekményben, hogy nem fejt ki tényállásszerű
magatartást
4) tetturalom elmélet (Tatherrschaft)→ szubjektivista teória objektivizálódásával jön létre, annak
korrekciójaként
➢ elhatárolás nagy jelentőséggel bír
▪ felelősség alapja (NCSL; KR+ ÁR)
▪ büntetés mértéke (parifikáció vagy sem)

c. Elkövetők hatályos rendszere (objektív)

75
 1) Tettesek (Btk. 13.§)
▪ önálló tettes
▪ közvetlen tettes
▪ társtettes
2) Részesek (Btk. 14.§)
▪ felbujtó→ másikat bcs. elkövetésére rábírja
▪ bűnsegéd→ aki segítséget nyújt a bcs. elkövetésében
➢ parifikáció elve érvényesül → részesekre a tettesekre alkalmazandó büntetési tételt kell
alkalmazni
▪ kétfokú enyhítés bűnsegélynél bíró mérlegelése alapján→ fokozott indokolási
kötelezettség
▪ ua. Majlát országbíró esetére is alkalmazható

d. Részesség járulékossága
➢ részesség tettesi alapcselekményt feltételez teljes járulékossággal
➢ teljes járulékosság→ a bűncselekményhez akkor kapcsolódhat részesség ha
1) alapcselekmény szándékos
2) az alapcselekmény legalább kísérlet szakaszába jutott
3) előkészületnek nincsenek elkövetői alakzatai→ mindenki azért felel amit kifejtett
➢ tartalmi kapcsolat→ előidéző (felbujtás) vagy előmozdító (bűnsegély jellegű)
▪ felbujtás→ előidézi a tettesi cselekményt
▪ bűnsegély→ előmozdítja a tettesi cselekményt
➢ időbeli kapcsolat→ tettesi cselekményt megelőzi (felbujtás) vagy tettesi cselekmény előtt vagy
alatt fejthető ki (bűnsegély)
▪ felbujtás szükségszerűen megelőzi a tettesi cselekményt
▪ bűnsegély kifejthető egészen a bevégzettségig
➢ kettős szándék→ tettesi alapcselekmény elemeire+ a saját közreműködésre (vitatott a vegyes
bűnösségű bűncselekményeknél)
▪ tettesi cselekménynek szándékosnak kell lennie→
▪ a részes szándékának ki kell terjednie a tettesi cselekmény objektív ismérveire
▪ ezen túl a szándéknak ki kell terjednie a saját cselekményére
➢ mennyiségi vagy minőségi túllépés→ a tettes a részesi szándékhoz képest többet vagy mást
tesz
▪ fő szabály szerint a részes nem felel
▪ ua. a pontos felelősségi struktúra meghatározása érdekében mennyiségi és minőségi
túllépést el kell különíteni
▪ minőségi→ merőben más cselekményt valósítanak meg, mint amire a részes szándéka
kiterjed
▪ mennyiségi→ azt a cselekményt valósítják meg amire szándék irányult, de súlyosabban
➢ nem lehet részes, aki passzív alany (gyermekpornográfia)
➢ nincs részességnek kísérlete→ felelőssége az alapcselekmény stádiumaihoz

II. Tettesi alakzatok

a. Önálló tettesség (13.§ (1) bek.)

13. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.

➢ Tettes→ tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja

76
 ➢ Az önálló tettes→ egyedül és közvetlenül, a saját cselekményével valósítja meg a törvényi
tényállást egészben, illetőleg kísérlet esetén részben
▪ saját magatartásával teszi
▪ egyedül valósítja meg
▪ kísérlet és befejezett bcs. esetén releváns
➢ gondatlan bűncselekménynek csak önálló tettese van
➢ különös bűncselekmények esetén önálló tettes csak a speciális kvalifikáltsággal rendelkező
személy lehet
➢ Sui generis részesi deliktum→ a részesi jellegű magatartás tettesi cselekményként szerepel a
tényállásban
▪ önállóan is lehetne rá általános részi alakzatot szabályozni→ ua. így lehetőség van
még:
▪ nem lehet rá alkalmazni a kétfokú enyhítést
▪ lehet kísérlete
➢ quasi sui generis deliktumok→ tettesi magatartás melyhez a részesi magatartás kapcsolódik
nem lesz bűncselekmény
▪ elkövetőt másként nem lehetne büntetni
▪ ezért van szükség a különösrészi tényállás létrehozására
➢ kiegészült önálló tettesség→ társtettességként induló elkövetői alakzatnak az a jellemzője,
hogy az elkövetők cselekménye eltérően minősül, s így hiányzik a társtettességnek az az
ismérve, hogy a megvalósított bűncselekmény alaptényállásának azonosnak kell lennie

b. Társtettesség (Btk. 13. § (3) bek.)

1. Fogalmi elemei

13.§ (3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás
tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.

➢ társtettesség→ azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás

tevékenységéről tudva közösen valósítják meg
1) objektív oldal
▪ nem csupán a bűncselekmény közös elkövetését, hanem kifejezetten is a törvényi
tényállás közös megvalósítását követeli meg
▪ A tényállás közös megállapítása azt feltételezi, hogy mindegyik társtettesnek a
tényállásszerű elkövetési magatartás fogalmi körébe tartozó cselekményt kell
kifejtenie
▪ bűncselekménynek több konjunktív elkövetési magatartása is van, a társtettesség
gyakran úgy valósul meg, hogy az egyik társtettes az egyik, a másik társtettes pedig a
másik elkövetési magatartást realizálja
▪ nyitott törvényi tényállások problematikája→ a bírói gyakorlat a sértett
védekezésének bénítását bevonja a társtettesség magatartásai közé
▪ nem létesíthet társtettességet a szándékegység által átfogott, de végül is elmaradt
cselekmény.
2) tettességhez szükséges ismérvek→ delictum proprium esetén az lehet társtettes, aki
rendelkezik a megfelelő speciális kvalifikáltsággal
3) szubjektív oldal→ szándékegységnek ki kell térnie
1) ki kell terjednie a közösen elkövetett bűncselekmény objektív tényállási elemeire
2) át kell fognia, hogy a törvényi tényállást közösen valósítják meg
➢ társtettesség rendeltetése

77
 ▪ célja, hogy az adott elkövető részmagatartása esetén az egészért felelősségre vonható
▪ ezt a felelősséget a szándékegység alapozza meg

2. Fogalmi elemek hiánya

➢ többes tettesség→ valamennyi tettes magatartása a teljes bűncselekményi tényállást
megvalósítja meg
➢ fogalmi elemek hiánya
a) objektív oldal hiányos→ szándékegység által átfogott, de elmaradt részcselekmény=
részesség
b) tettességhez szükséges ismérv hiányzik→ részesség
c) szubjektív oldal hiányos→ egymás melletti tettesség (önálló) → elkövetők magatartása
együtthatásban hozza létre az elkövetett cselekményt, de az elkövetők nem tudnak
egymásról
➢ egymás melletti tettesség→ több személy cselekményének az együtthatás hozza ugyan létre
a bűncselekményt, de egymás tevékenységéről nem tudva járnak el, önálló tettesként
mindegyikük csak a saját cselekményrészéért felel
➢ kiegészült önálló tettesség→ társtettesi túllépésről szól (tettes mást vagy többet csinál, mint
amire tettes szándéka kiterjed)
▪ egyik tettes magatartása túllép
▪ másik tettes azért nem vonható felelősségre amire a szándéka nem terjed ki
▪ ua. addig kiegészül a másik tettes magatartásával amíg szándéka kiterjed

3. társtettesség kizárságának esetei

1) gondatlan bűncselkemények→ fogalmi kizártság
2) tiszta mulasztásos bűncselekmények→ nem teljesített kötelezettség mindenkit személyesen
terhel
3) szükségképpeni többes közreműködés→ elkövetők nem társtettesek, hanem önálló tettesek
lesznek, a kétszeres értékelés tilalmába ütközik
4) előkészület alakzatok→ tényálláson kívül van, így nem jöhet létre tettesség
➢ 3/2019. BJE→ felhívásra irányuló nyilatkozat nem szükséges, hogy valakit vállalkozás miatt
felelősségre lehessen vonni

c. Közvetett tettesség
1. Általában

(2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért
gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve
tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.

➢ Közvetett tettes→ közvetett tettes az, aki szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e
cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem
büntethető, illetve tévedésben lévő személy felhasználásával valósítja meg
▪ funkciója→ teljes járulékosságból fakadó joghézag betöltése
▪ „felhasználás” miatt felbujtásszerű, mind bűnsegélyszerű magatartással kifejthető→
inkább felbujtásszerű cselekmény a tipikus esetjogban
▪ szándékos, de saját elkövetői minőségre nem kell kiterjednie
▪ különös bcs. → vagy tettes vagy az eszköz- személy rendelkezzen kvalifikáltsággal

78
2. Objektív oldala
➢ eszköz személy lehet→ a felhasznált személynek a tettességhez szükséges ismérvekkel nem
kell rendelkeznie, viszont legalább büntetőjogi értelemben vett tényállásszerű cselekmény
kifejtése szükséges
a) gyermekkorú→ 14, bizonyos esetekben 12 év
b) fiatalkorú→ nem tettességet, hanem részességet alapoz meg a felhasználása
c) nincs beszámítási képesség
d) tévedésben van
▪ Tévedés esetén gondatlan bűncselekmény címén, az ahhoz szükséges feltételek
megléte esetén a felhasznált személy is felelősséggel tartozhat
▪ a valakit súlyosabb bűncselekményre használnak fel, mint amilyet az illető az általa
feltételezett tények alapján megvalósítani vélt a tévedés körébe vonható
e) katona az elöljáró jogellenes parancsára (130. § (2) bekezdés)
f) a különös bűncselekmény elkövetési magatartását tettesi kvalifikáció nélkül megvalósító
személy

3. Szubjektív elemek
➢ Az vitás kérdés, hogy a delicta propria viszonylatában ki lehet közvetett tettes
➢ közvetett tettese elvileg bárki lehet, s csak az szükséges, hogy a bűncselekmény természetének
megfelelően személyes kvalifikáltsággal
a) a felhasznált személy
b) vagy a közvetett tettes rendelkezzék
➢ A közvetett tettesség szándékosságot tételez fel
1) át kell fognia a bűncselekmény objektív tényállási elemeit
2) át kell fognia azt, hogy a közvetlenül cselekvőt annak megvalósítására felhasználja
▪ saját elkövetői minőségben való tévedés közömbös
➢ A közvetett tettesség akkor válik befejezetté, ha a felhasznált személy a törvényi tényállás
tárgyi oldalát a maga egészében megvalósítja
➢ kísérlethez az szükséges, hogy maga a felhasznált személy a tényállásszerű elkövetési
magatartás kifejtését megkezdje

III. Részesi alakzatok

a. Felbujtás
1. objektív oldala

14.§ (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír

➢ felbujtás→ A felbujtás elkövetési magatartása a rábíró nyilatkozat, azaz minden olyan

gondolatközlés, amelyben az jut kifejezésre, hogy a címzett kövesse el a bűncselekményt.
▪ Ennek módja közömbös
▪ A rábírás fenyegetés formájában is történhet
▪ Ha a felbujtás olyan súlyosabb bűncselekményre irányult, amelynek a tényállása
magában foglalja a tettes által ténylegesen elkövetett enyhébbet is, a rábíró
nyilatkozat értelemszerűen az utóbbira nézve is megtörtént
1) rábíró nyilatkozat→ konkrét bcs. elkövetésére irányul
2) együttes eredménye
a) rábíró nyilatkozat, mint döntő motívum hozza létre a címzettben a konkrét
bűncselekmény(ek) elkövetésére vonatkozó szilárd akaratelhatározást
b) a címzett legalább a kísérlet szakaszába juttassa a tettesi alapcselekményt

79
 ➢ fenti felvételek valamelyikének hiányában→ előkészület valósul meg
a) amennyiben a rábírás ellenére az akaratelhatározás a címzettben ki sem alakult
b) rábírás hatására az akaratelhatározás kialakul ugyan a címzettben, de a
bűncselekményt valamilyen okból nem juttatja a kísérlet szakaszba
c) a tettes minőségi túllépése esetén
➢ omnitudo facturus→ pszichikai bűnsegéd, ha a rábíró nyilatkozat megtételekor a címzettben
már eleve adott volt a konkrét bűncselekmény elkövetésére vonatkozó szilárd
akaratelhatározás

2. Szubjektív oldala
➢ kettős szándék
1) át kell fognia a tettesi alapcselekmény tényállási elemeit,
2) valamint azt, hogy a címzett az ő rábíró nyilatkozatának a hatására követi el a
bűncselekményt
➢ gondatlan felbujtás kizárt
➢ Az viszont lehetséges, hogy aki mást gondatlanul indít bűncselekmény elkövetésére, annak a
magatartása beleillik valamely gondatlan deliktum tényállásának a keretei közé
➢ szándék terjedelméhez igazodó felelősséget korlátozhatja a tettesi alapcselekmény
➢ különös esetkörök
a) közvetlen felbujtás→ felbujtó felbujtója
b) többes felbujtás

b. Bűnsegély (Btk. 14.§ (2) bek.)

14. § (2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.

➢ bűnsegély→ bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt

➢ elkövetési magatartás→ segítségnyújtás
a) tevés
b) mulasztás→ a személy, akit a más által elkövetett bűncselekmény megakadályozására
nézve speciális jogi kötelesség terhel, ennek ellenére nem tesz meg minden tőle
telhetőt a megakadályozás érdekében
▪ kötelességek azonos azzal, mint amely a nyitott törvényitényállások esetén
➢ elkövetés módja
a. pszichikai bűnsegély→ a tettesi szándéknak az egyetértés kifejezésre juttatásával való
erősítése
b. fizikai bűnsegély→ a tettesi alapcselekmény külső fel tételeihez járul hozzá

fizikai bűnsegély társtettesség

▪ törvényi tényállás keretein kívüli ➢ törvényi tényálláson belüli cselekmény
közreműködés a bűncselekmény
elkövetésében
▪ a tettesnek nem feltétlenül szükséges tudnia
pszichikai bűnsegély felbujtás
▪ felbujtástól a tettesre gyakorolt hatásában ➢ felbujtás szándékkiváltó hatású
különbözik
▪ szándékerősítő hatású

➢ eredménye→ tettesi alapcselekmény tényleges előmozdítása

80
 ➢ szubjektív oldal→ kettős szándék
1) ki kell terjednie arra, hogy a bűncselekmény elkövetéséhez segítséget nyújt
2) s ennek keretében át kell fognia a tettesi alapcselekmény tényállási elemeit
➢ közvetett bűnsegély
1) felbujtónak nyújtott segítség
2) bűnsegédnek nyújtott segítség
3) bűnsegéd rábírása bűnsegélyre
4) konszenzuális bűncselekmények esetén a sértett beleegyezésre való rábírása

IV. Társas bűnelkövetési alakzatok

a. Csoportos elkövetés

459. § (1) E törvény alkalmazásában

3. Csoportosan követik el a bűncselekményt, h azt az elkövetésben legalább három személy vesz
részt

➢ térben és időben összefüggő magatartások

▪ azonos elkövetési helyszín
▪ azonos elkövetési mód
➢ akár tettesként, akár részesként is kifejthető
▪ nem arról van szó, milyen módon vesznek részt, hanem arról, hogy hányan vannak
▪ részes és tettes egyaránt beleszámít a csoportba
▪ büntethetőségi akadály hatálya alatt álló is beletartozik
➢ a sértett észlelése közömbös (2/2000. BJE)
➢ minősítő körülmény
➢ nincs szervezettségi eleme→ csak az elkövetés számát kell vizsgálni, semmi mást

b. Bűnszövetség

459. § (1) E törvény alkalmazásában

2. bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el,
vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön
létre bűnszervezet;

➢ A bűnszövetség legalább két bűncselekmény elkövetésére vonatkozó megállapodást

tételez fel
▪ Amennyiben a megállapodás különböző jellegű bűncselekmények elkövetésére
vonatkozik, a bűnszövetség létrejötte szempontjából az olyan bűncselekmény is
figyelembe jön, amelyiknek ilyen minősített alakzata nincs
▪ Az viszont szükséges, hogy azt a bűncselekményt juttassák legalább a kísérlet szakába,
amelynek a bűnszövetség a minősítő körülménye.
➢ A megállapodásnak
1) előzetesnek kell lennie és
2) a bűncselekmény szervezett elkövetésére kell vonatkoznia
➢ A megállapodás akkor is előzetes
a) ha az az elkövetés előtt viszonylag rövidebb idővel történt
b) valamint akkor is, ha elkövetés közben jön létre a későbbi bűncselekményekre
➢ bűncselekmények szervezett elkövetése
a) az elkövetők között a szerepek felosztásában

81
 b) a végrehajtás jelentősebb körülményeinek, módjainak tervszerűségében
c) a végrehajtás következetességében
d) a hasonló bűnözési lehetőségek keresésében
e) vagy azok ismétlődő kihasználásában nyilvánulhat meg
➢ A bűnszövetség természetesen annak a terhére is megállapítható, aki annak valamennyi tagját
nem ismeri, de a körülményeknél fogva tudja, hogy a bűnszövetség feltételei fennforognak
➢ Nem lehet viszont bűnszövetségben történt elkövetésként minősíteni az olyan bűncselekmény
megvalósítását, amely a megállapodás körébe nem tartozik, hanem attól elkülönülő egyéni
elhatározáson alapul
➢ A súlyosabb minősítéshez objektíve elegendő → az előzetes megállapodás alapján eljáró
elkövetők egyetlen olyan bűncselekményt juttatnak legalább a kísérlet szakaszába, amelynél a
bűnszövetség minősítő körülmény
➢ bűnszövetség tettességnek, társtettességnek, felbujtásnak vagy bűnsegélynek egyaránt
minősülhet
➢ több, mint húsz törvényi tényállás minősítő körülményeként fordul elő, mint például
a) emberrablás
b) vesztegetés
c) pénzhamisítás
d) csempészet
e) lopás, rablás
c. Bűnszervezet
Btk. 459. § (1) E törvény alkalmazásában
1. bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan
működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő
szándékos bűncselekmények elkövetése

➢ korábbi Btk. 1997. évi módosítása vezette be új jogintézményként, majd a hatályos Btk. is
átvette
▪ bűnszervezet fogalmát az értelmező rendelkezések közé,
▪ külön bűncselekményként a bűnszervezet létrehozását
➢ A hatályos magyar büntetőjogi szabályozás az uniós fellépésnek és az ENSZ egyezménynek
megfelelő rendelkezést kívánt megfogalmazni
➢ bűnszervezet megvalósulásának a következő feltételei vannak
1) Három vagy több személyből álló csoport
2) A csoport hosszabb időre történő szervezettsége
3) Összehangolt működés
▪ bűnszervezetben tevékenykedő személyek egymás cselekményeiről tudnak, azokat
közösen valósítják meg
▪ elkövetett bűncselekményeket irányító vagy vezető személy koordinálja azoknak az
elkövetőknek a magatartását, akik egymás tevékenységéről esetleg nem is tudnak
4) célja meghatározott, súlyos, szándékosbűncselekmények elkövetése
▪ legalább kettő olyan szándékos bűncselekmény elkövetése, amelyet a törvény ötévi
vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntet
▪ tag tudatában vannak, hogy „súlyos megítélésű” bűntettek elkövetésére jött létre a
csoport

82
 ➢ elkövetés akkor állapítható meg ha
1) a fogalom elemei együttesen teljesülnek
2) és a bűnszervezetben résztvevők legalább egy bűncselekmény befejezetti vagy
kísérleti szakát megvalósítják
➢ bűnszervezetben elkövetésre vonatkozó súlyos szankció azzal szemben is alkalmazható, aki
egyetlen bűncselekményt tettesként vagy részesként megvalósított feltéve, hogy a
szándékossága kiterjed a bűnszervezet objektív fogalmi elemeire61

V. Bűnkapcsolati alakzatok
a. Általában
➢ bűnkapcsolat→ két elkülönült bűncselekménynek absztrakt szinten, a törvényi tényállás
alapján történő szükségképpeni összekapcsolódása
▪ Nem vonható körébe az, amikor a két konkrét bűncselekmény in concreto
bűnkapcsolatszerű funkciót betöltve függ össze, de a járulékosan kapcsolódó
cselekmény törvényi tényállása nem teszi szükségessé a másik (alap)bűncselekmény
megvalósítását
▪ nem külön tettességi-részességi alakzatok, járulékos jellegűek
▪ különös Részben önálló bűncselekményként való szabályozásuk esetén büntethetők,
s ilyenkor a megvalósításuk tettesi cselekmény
➢ közös jellemzője tehát, hogy
1) a más személy(ek) által elkövetett,
2) vagy elkövetni készülő bűncselekményhez kapcsolódnak oly módon,
3) hogy ez a járulékos magatartás a részesség körében már nem értékelhető
➢ A bűnkapcsolatoknak öt alakzatuk van:
1) a bűnpártolás (Btk. 282. §),
2) az orgazdaság (Btk. 379. §), illetőleg az ilyen jellegű más bűncselekmények,
3) a feljelentési kötelesség elmulasztása;
4) a bűnös közömbösség, valamint
5) a pénzmosás (Btk. 399–400. §).
➢ A bűnpártolás, az orgazdaság, a pénzmosás, valamint a már más által elkövetett, de még le
nem leplezett bűncselekmény feljelentésének az elmulasztása az alapcselekményhez képest
utólagos bűnkapcsolat, s éppen azért nem minősülhet bűnsegélynek, mivel a modern
büntetőjog utólagos részességet nem ismer
➢ A pénzmosás pedig azért sem lehet részesség, mert feltételeként a hatályos kódexünk
büntetendő cselekményt követel meg, ami a részességhez nem elegendő,
➢ A készülő bűncselekmény fel nem jelentése esetén hiányzik a megakadályozásra vonatkozó
olyan, nem büntetőjogi speciális jogi kötelesség, amely a mulasztásos bűnsegélyhez szükséges

61
nem szükséges tehát, hogy az elkövető a bűnszervezet tagja legyen.

83
b. Fajtái
a) feljelentés elmulasztását hatályos jogunk csak a szűk körben rendeli büntetni.
▪ első esetcsoport→ feljelentés elmulasztásáért az felel, aki hitelt érdemlő tudomást
szerez arról, hogy meghatározott bűncselekmény elkövetése készül (terrorcselekmény
előkészülete)62
▪ második esetcsoport→ készülő vagy még le nem leplezett bűncselekmény
feljelentésének, illetve jelentésének elmulasztásáért állapítható meg a büntetőjogi
felelősség (állam elleni bcs.)63
▪ harmadik esetcsoport→ Még le nem leplezett bűncselekmény feljelentésének,
bejelentési kötelezettségének elmulasztása alapozza meg a felelősséget (vesztegetés
feljelentésének elmulasztása hivatalos személy részéről)
b) bűnös közömbösséget két értelemben szokás használni
1) általános értelemben olyan deliktumok melyek többnyire nem egy más által elkövetett
alapcselekményhez járulnak (segítségnyújtás elmulasztása)
2) bűncselekmény meg nem akadályozása az olyan személy részéről, akit a
megakadályozásra nézve nem terhel a mulasztásos bűnsegélyhez szükséges speciális
jogi kötelesség (zendülés megakadályozásának elmulasztása)
▪ csak akkor büntethető, ha a Különös Rész azt külön rendeli
c) pénzmosás is általában egy más személy(ek) által elkövetett büntetendő cselekményhez
kapcsolódik, amely bármely szabadságvesztéssel fenyegetett büntetendő cselekmény lehet,
amivel összefüggésben valósul meg a pénzmosás bűncselekménye

62
feljelentés elmulasztásáért a hozzátartozó is felel ebben az esetben
63
feljelentés elmulasztásáért az elkövető hozzátartozója nem büntethető ebben az esetben

84
 Egység és a többség tana

I. Egység és többség elhatárolásáról általában

a. Egység és többség fogalma elhatárolására kialakult felfogások
➢ Egység→ egy bcs. megvalósulása
➢ Többség→ több bcs. azonos elkövető általi megvalósulása
▪ Bűnhalmazat (Btk.) → többség akkor bűnhalmazat, ha a több bűncselekményt egy
eljárásban bírálják el
▪ Bűnhalmazat (jogirodalom) → a többség szinonimájaként egyébként is használja a
halmazat kifejezést
➢ Az egység és a halmazat megjelölésére a gyakorlatban a „rendbeliség” kitétel szolgál→ arra a
kérdésre ad választ, hogy az elkövető hány ugyanolyan bűncselekményt követett el
▪ egy rendbeli (1 rb.) → bűncselekmény vagy természetes vagy törvényi egységként
értékelhető
▪ több rendbeli (például 3 rb.) → valóságos homogén alaki vagy anyagi halmazatot
valósít meg
➢ Az egység és a többség elhatárolására a jogirodalomban is különféle nézetek alakultak ki
➢ ezek közül a szegedi iskola felfogása releváns
1) Egyetlen diszpozíció egyszeri megvalósítása mindig egység, vagyis a többszörös
diszpozíciószerűség hiányában a halmazat eleve kizárt.
2) többszörös diszpozíciószerűség sem jelent feltétlenül halmazatot, mivel a törvény
annak lehetőségét nem ritkán az egyetlen bűncselekményre előírt büntetési tételben
értékeli
3) ilyen esetek büntetőjogi jelentősége a törvényi értékelés folytán nem terjed túl az
egység határain, s a halmazat megállapítása büntetőjogi alapelvbe ütközne
4) Az elhatárolás elvi alapja tehát az, hogy semmi sem értékelhető kétszeresen,
másfelől semmi sem maradhat értékelés nélkül
5) halmazat kiküszöbölésének az elvi alapját végső fokon a kétszeres értékelés tilalmában
látjuk, ezért a tilalmat nem érintő vonatkozásokban büntetőjogi kihatásai kivételesen
az olyan cselekményeknek is lehetnek, amelyek miatt az elkövető a halmazat kizárása
folytán külön nem ítélhető el

b. Rendezőelvek a bírói gyakorlatban

➢ szakirodalomban megkísérelték, hogy a judikatúra megértését szolgáló „rendezőelveket”
alakítsanak ki
➢ e szerint halmazat megállapítására vezet(het):
a) a sértettek száma
b) ugyanazon jogtárgy többszöri sérelme
c) különböző jogtárgyak sértése
d) bizonyos kivételektől eltekintve az üzletszerűség
e) ha a tényállások között nincs szükségszerű kapcsolat
➢ kivételek azonban jószerint vannak
a) személy elleni, valamint személyiséget is támadó deliktumoknál– hacsak a különös
rész kifejezett rendelkezése törvényi egységet nem létesít – a sértettek többsége már
egymagában is halmazat megállapítására vezet (lopás)
b) a jogtárgy többszöri sérelme esetén mindig halmazatot állapít meg a bíróság ua. ennek
ellentmond, hogy a (szándékos súlyos testi sértés) után fél órával elkövetett újabb
szándékos súlyos testi sértés esetén természetes egységet állapított meg a bíróság

85
 c) különböző jogtárgyak sértése esetén nem érvényesül, hogy mindig halmazatot
eredményezne a látszólagos halmazat területén, ahol elég gyakori, hogy a különböző
jogi tárgyak ellenére a halmazat megállapítására nem kerül sor
d) üzletszerűséget még a bírói gyakorlat is ellentmondásosan értelmezi
e) tényállások közti szükségszerű kapcsolatnak tulajdonít halmazatot kizáró jelentőséget
➢ 5/1999. BJE→ a büntetendő előkészületi cselekmények általában attól függően minősülnek
egységnek vagy halmazatnak, hogy az előkészületi cselekmények elkövetőjének célja egy vagy
több bűncselekmény elkövetésére irányul.

II. Egység
a. Természetes egység
1. Hagyományos esetek
➢ természetes egység→ olyan jelenségek amelyek a természetes szemlélet, illetve a közfelfogás
szerint is egységet alkotnak, így egy bűncselekmény valósul meg
➢ a természetes egységnek vannak hagyományos esetei
a) ha az elkövető egyetlen magatartással valósít meg egyetlen tényállást (például egyetlen
lövéssel öli meg az áldozatát).
b) ha az egyazon eredmény okozása fűzi egybe a cselekményeket, amikor is az egyes
részcselekmények önmagukban is tényállás szerűek (például a tettes több késszúrással öli meg
a sértettet)
c) Ugyanazon elkövetési tárgyra irányuló bűncselekményi magatartás szintén természetes
egységet hozhat létre (közokirat-hamisítás)
d) természetes egység olyan részcselekményekből is egységbe olvadhat, amelyek külön-külön is
ugyanúgy minősülnének, mint a részcselekmények a maguk összességében (tettes több
pofont ad a sértettnek) ha
1) szoros tér- és időbeli kapcsolatban vannak egymással;
2) egységes akaratelhatározásból származnak;
3) az alaptényállásba illeszkednek
4) az új gyakorlat szerint általában, ha ugyanaz a sértett

2. További esetek
a) Olyan bűncselekmények, amelyek a cselekmények ismétlődésével valósulhatnak meg (tiltott
szerencsejáték)
b) Olyan bűncselekmények melyek egyetlen cselekménnyel is megvalósulhatnak, de a
cselekményismétlésben mind a jogi elemzés, mind a mindennapos életszemlélet egységet lát
(a prostitúció elősegítése)
c) Ugyancsak természetes egységet alkotnak az állapot-, illetőleg a tartós bűncselekmények
(kábítószer birtoklása)

b. Törvényi egység
1. Folytatólagos bűncselekmény

6. § (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető

ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid
időközönként többször követ el.

➢ folytatólagos bűncselekmény→ a jogalkotó az egyébként halmazati minősítés alá eső

cselekmények sorozatából hoz létre egységet
➢ folytatólagos bűncselekmény együttesen megvalósítandó feltételei a következők

86
 1) ugyanolyan bűncselekmény (objektív)→ a részcselekmények ugyanabba az alaptényállásba
illeszkednek
2) azonos sértett (objektív) → akkor is megállapítható, ha a passzív alany és a sértett személy
nem azonos
3) a rövid időhöz (objektív) → a bírói gyakorlat általában fennforogni látja, ha az egységes
részcselekmények között legfeljebb néhány hónap telt el
4) többszöri elkövetés (objektív) → az elkövető legalább két cselekménye önmagában is
meghatározott, ugyanolyan bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg
5) egységes akarat-elhatározás (szubjektív) →a folytatólagos egységbe csak szándékos
bűncselekmények olvadhatnak64

2. Összetett bűncselekmény
➢ Összetett bűncselekmény (delictum compositum) → törvény olyan alkotórészekből hoz létre
törvényi egységet, amelyek egymással szerves összefüggésben, rendszerint a cél és az eszköz
viszonyában vannak (rablás)
➢ főszabály szerint külön-külön is bűncselekményt képeznek
➢ kivételesen azonban előfordulhat,
a) önmagukban csupán szabálysértésként lennének értékelhetők, és csak a törvényi
egységi konstrukció folytán minősíthetők bűncselekményként
b) valamelyik alkotórészt megvalósító konkrét cselekmény súlyosabb büntetési tétel alá
esik, mint amilyen szankciót a törvényi egységre (például a dolog elleni erőszakkal
elkövetett lopásra) előír a törvény.65

3. Összefoglalt bűncselekmény
➢ összefoglalt bűncselekmény (delictum complexum) → törvényhozói indoka, hogy nem tartja
az adott esetre elegendőnek a halmazati büntetést.
➢ Több emberen elkövetett emberölés tipikus példája

4. Törvényi egység különleges esete

➢ A törvényi egység különleges esete azzal kapcsolatos,
1) bár a személy elleni, illetőleg a személyiséget is támadó bűncselekmények esetében a
passzív alanyok / sértettek többsége régtől fogva már egymagában halmazatot
eredményez,
2) a törvény kifejezett rendelkezése folytán közömbös lehet, hogy egy vagy több sértett
van-e
➢ foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

64
egységes akarat-elhatározás bizonyos vegyes bűnösséggel megvalósuló gondatlan bűncselekményeknél
(gondatlan hamis vád)
65
Ilyenkor alkotórészeire bomlik fel az egység

87
5. Üzletszerűség

459. § (1) E törvény alkalmazásában

28. Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű
bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

➢ Üzletszerűen elkövetett hasonló bűncselekmények elkövetése

▪ tekintettel arra, hogy az elkövető egyes cselekményei más tényállás keretei közé
illeszkednek
▪ eleve halmazat megállapítására vezet.
➢ kérdés az, ha valaki ugyanolyan bűncselekményt többször követ el üzletszerűen, törvényi
egység vagy halmazat állapítandó-e meg
➢ 1982 óta a kérdést egységes alapon kell eldönteni és azóta a gyakorlatban a következő
álláspont érvényesül
a) ha az üzletszerű elkövetés az alaptényállás eleme, a többszöri elkövetés törvényi
egység
b) Ha viszont az üzletszerűség minősítő körülmény a jelenlegi bírói gyakorlat a többszörös
elkövetést halmazatként értékeli
➢ ez alól kivételt képez
▪ ha a többszöri elkövetésű bűncselekmény folytatólagos egységet alkot, vagy ha az
elkövetési magatartása folyamatos jellegű.
▪ bűncselekmény részcselekményei eleve egységbe olvadnak, üzletszerűség címén sem
állapítható meg halmazat
▪ halmazatot kell megállapítani, ha a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény az
üzletszerűség folytán bűncselekmény

6. Érték-egybefoglalás
➢ A 2009. évi CXXXVI. törvény ismét bevezette az érték-egybefoglalás intézményét
➢ Érték-egybefoglalás→ abban az esetben, ha
▪ az elkövető egy éven belül, több alkalommal követ el
▪ ugyanolyan cselekményeket szabálysértési értékre
▪ az elkövetési értékeket össze kell adni
▪ s ha ez az összefoglalt érték meghaladja a bűncselekményi értékhatárt,
bűncselekmény megállapításának van helye
➢ csak az ún. tulajdon elleni szabálysértések esetében
➢ nincs helye érték-egybefoglalásnak, ha az önmagukban szabálysértést megvalósító
cselekmények az üzletszerűség folytán bűncselekményként minősülnek

88
III. Halmazat
6. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít
meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.

➢ alaki halmazat→ az elkövető egyetlen cselekménye valósít meg több bűncselekményt

➢ anyagi halmazat→ az elkövető több cselekménye realizálja a több bűncselekményt
➢ homogén halmazat→ az elkövető ugyanazt a diszpozíciót realizálja többször
➢ heterogén halmazat→ az elkövető két vagy több különböző – egymást ki nem záró –
diszpozíciót valósít meg
➢ ennek alapján a halmazat 4 formája
1) Homogén alaki halmazat→ ha az elkövető egyetlen cselekményével ugyan azt a
diszpozíciót realizálja többször (a nagy nyilvánosság előtt egyetlen kifejezéssel több
sértettel szemben követ el becsületsértést)
2) Heterogén alaki halmazat→ ha az elkövető egyetlen cselekményével több különböző
diszpozíciót valósít meg (elvétésnek az az esete, ha céltévesztés folytán az emberölési
kísérlet gondatlan súlyos testi sértéssel párosul)
3) Homogén anyagi halmazat→ ha az elkövető több cselekményével ugyanazt a
diszpozíciót realizálja többször (többször lop anélkül, hogy valamelyik egységi
kategória feltételei fennforognának)
4) Heterogén anyagi halmazat→ ha az elkövető több cselekményével több különböző
diszpozíciót valósít meg (egyszer lop, máskor garázdálkodik)

IV. Látszólagos halmazat

0. Fogalma
➢ Látszólagos halmazat→ a halmazat csak látszólagos, s valójában csupán egyetlen
bűncselekmény állapítható meg.
➢ Két változata van
a) látszólagos alaki halmazat
b) látszólagos anyagi halmazat

a. Látszólagos alaki halmazat

➢ látszólagos alaki halmazat→ az elkövető egyetlen cselekménye illik bele két vagy több olyan
diszpozíció keretei közé, amelyek közül egyiknek a megvalósulása kizárja a többi
megállapítását
➢ ennek fajtái
a) specialitás→ a törvény az egyik diszpozícióból további ismérvek megjelölésével kiemel egy
másikat (lex specialis derogat legi generali)
▪ csakis a speciális bűncselekmény állapítható meg
▪ ilyen az erős felindulásban elkövetett emberölés a szándékos emberöléshez képest
b) konszumpció → az átfogó diszpozíció, bizonyos feltételektől függően, elnyeli a kevesebbet (lex
consumens derogat legi consumptae)
▪ megállapításának feltétetele, hogy a tényállások találkozása szükségképpeni,
rendszerinti vagy legalábbis tipikus legyen
▪ magzatelhajtás konszumálja a könnyű testi sértést
c) szubszidiaritás→ a törvény kifejezett rendelkezésén alapuló látszólagos alaki halmazati
kategória (lex primaria derogat legi subsidiariae)

89
 ▪ alternativitás→ a törvény azzal a záradékkal fejezi ki „ha súlyosabb bűncselekmény
nem valósul meg”, ilyenkor mindig csak egy bűncselekmény állapítható meg, éspedig
az, amelyiknek a büntetése súlyosabb, azonos büntetési tétel esetén pedig az a
deliktum melynek szabályozásához vagylagossági záradék kapcsolódik
▪ szoros értelemben vett szubszidiaritás→ olyan szövegezésű záradék fejezi ki, hogy „ha
más bűncselekmény nem valósul meg”

b. Látszólagos anyagi halmazat

0. Fogalma
➢ látszólagos anyagi halmazat→ az elkövetőnek nem egy, hanem két vagy több cselekménye
illik bele két vagy több olyan bűncselekményi alakzat keretei közé, amelyek közül az egyiknek
a megvalósulása kizárja a többi megállapítását

1. Önállótlan részcselekmény
➢ önállótlan részcselekmény→ többszörös közreműködés ugyanabban a bűncselekményben,
amikor is csak az az alakzat állapítandó meg, amelyik in abstracto a legjelentősebb támadás a
jogi tárgy ellen
▪ bűnsegélyt háttérbe szorítja a felbujtás
▪ részességet háttérbe szorítja a tettesség
▪ az előkészületet a kísérlet és mindkét megelőző stádiumot háttérbe szorítja a külön
cselekménnyel kifejtett befejezett bűncselekmény

2. Beolvadás
➢ beolvadás→ a részcselekmények olyan tényállások keretei közé illenek, amelyek egymással a
több és a kevesebb viszonyában vannak.
▪ tipikusan akkor jön létre, ha az azonos sértettel szemben egységes
akaratelhatározásból kifejtett cselekmények egymással szoros tér- és időbeli
kapcsolatban vannak
▪ a testi sértésbe a szóbeli és a tettleges becsületsértés beleolvad
➢ Kivételesen a beolvadás az egyébként a folytatólagos egységre jellemző lazább időbeli viszony
alapján is bekövetkezhet

3. Az önállótlan (büntetlen) eszköz-, utó- és mellékcselekmény

➢ Az önállótlan (büntetlen) eszköz-, utó- és mellékcselekmény→ alapja rendszerint az, hogy a
bűncselekmények találkozása in abstracto olyan gyakori, hogy az alkalmazandó rendelkezés
szankciójában az eszköz-, az utó-, illetőleg a mellékcselekmény is értékelve van
➢ in concreto összefüggés nem elégséges a halmazat kizárásához, ahhoz in abstracto fennforgó
kapcsolat kell
➢ helyesnek az a jogirodalmi irányzat tekintendő, amelyik ugyanilyen jelentőséggel ruházza fel a
rendszerinti, sőt bizonyos esetekben a tipikus66 találkozási gyakoriságot is.
1) önállótlan eszközcselekmény megállapíthatóságának három feltétele van
1) cselekmények közti szoros belső összefüggést teremtő eszköz-cél viszony;
2) az ilyen viszonyban lévő cselekmények in abstracto szükségképpeni, rendszerinti vagy
tipikus együttes előfordulása;
3) a célcselekménynek az eszközcselekménynél súlyosabb büntetéssel történő törvényi
fenyegetése
▪ kettős házasság szükségképpeni eszközcselekménye, az intellektuális
közokirathamisítás

66
tipikus a rendszerintinél ritkább

90
 2) önállótlan utócselekmény esetkörei a következők
a) Az utócselekmény az előcselekmény szükségképpeni, illetve rendszerinti befejező
tevékenysége, vagy célzatának realizálása (pénzhamisításnál a forgalomba hozatallal
létrejövő csalás)
b) különleges formája→ az elkövető az utócselekményre azért kényszerül, mert annak
hiányában a korábbi bűncselekményét leleplezné, azaz a jogszerű magatartás az
önfeljelentés veszélyét jelentené, az pedig senkitől sem várható el. (költségvetési
csalás az alapdeliktummal halmazatban nem állapítható meg)
c) Önállótlan utócselekmény az ugyanazon alapcselekményhez járuló bűnkapcsolat (a
lopás társtettese nem lesz egyben orgazda is azért, mert áron alul megvásárolja a
társára eső zsákmányrészt)
3) Az önállótlan mellékcselekmény→ egyrészt az eszköz és az utócselekménytől abban
különbözik, hogy hol megelőzi, hol kíséri, hol pedig követi a nála mindig jelentősebb
főcselekményt (nyereségvágyból elkövetett emberöléshez képest a rablás)

67

67
Ez A jegyzet PROF. DR. SZOMORA ZSOLT és PROF. DR. NAGY FERENC előadásai és NAGY FERENC: Anyagi büntetőjog
Általános rész I-II., Iurisperitus Bt., Szeged 2014. tankönyvei alapján készült. Az egész oldalas ábrák Sajátok, a Btk.
rendelkezések pedig az uj.jogtar.hu-ról származnak

91
92