Polgári eljárásjog

Munkaügyi és Társadalombiztosítási képzés

2021. Október 30.

Alapvetés

2
Történeti háttér – Miért van szükség eljárásjogra?
Állam oldaláról történő megközelítés
• Államhatalom időről-időre a történelem folyamán erősödik vagy meggyengül.
o Ha gyenge, akkor nagyobb tere van az önsegéllyel, erőszakosan, az erősebb jogán való
igényérvényesítésnek.
o A megerősödött állam ezt nem viseli el, ezt marginális jelenségre akarja szorítani, mint
társadalmi diszfunkciót. A vitás helyzetek megoldási módszerét a saját eszközrendszerével
akarja definiálni. Az igazságszolgáltatás monopóliumát vindikálja maga számára az állam.
 Ezt csak úgy teheti meg, ha ennek a céljára rendelkezésre bocsát egy fórumrendszert
(jogviták rendezésére megoldására hivatott fórumrendszer). Ez az igazságszolgáltatás
keretrendszerében a hatósági/bírósági szervezetrendszer.
 Erre a szervezetrendszerre pedig ráfektet egy olyan szabályrendszert, melyet ennek a
szervezetrendszernek alkalmaznia kell kötelezően és az érintettek számára előrelátható
módon.
• Az előreláthatóság és a definiált eljárási szabályrendszer és az azt hordozó szervezetrendszer
legitimálja tehát végső soron azt az állami igényt, hogy monopolizálja magának és nem akarja
átengedni az önsegélynek az igazságszolgáltatást.

3
Történeti háttér – Miért van szükség eljárásjogra?
Jogkeresől oldaláról történő megközelítés
• Modern alkotmányokból (például Alaptörvény) és nemzetközi egyezményekből (Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozata 10. cikk, Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikk) levezethető, mint a
„bírósághoz fordulás joga”.
o Alaptörvény XXVIII. cikk (1): „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely
vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és
pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.”
• Ha tehát az állam monopolizálja magának az igazságszolgáltatást, igazságszolgáltatást csak az
állam szervezetrendszerén keresztül lehet igénybe venni.
• Ezzel összhangban létezik egy jogkeresői alapjogi pozíció, amit bírósághoz való fordulás jogának
nevezünk. A jogkereső szempontjából ez egy alapjogi tartalommal felruházott igény, miszerint ez a
szervezetrendszer, az Alaptörvényben írt eljárásjogi garanciákkal felruházva, járjon el a jogkereső
ügyében, hogyha oda fordul. Így tehát, ésszerű határidőn belül, nyilvános és tisztességes eljárás
során járjon el. „Fair trial.”

4
A polgári eljárás fogalma

Polgári eljárás

Polgári Polgári
nemperes peres
eljárás eljárás

5
A polgári eljárás fogalma
A polgári eljárás
o (1) a bíróságnak (2011. évi CLXI. törvény (Bszi.)) vagy valamely a bírósághoz tartozó,
illetőleg meghatározott szempontból azzal azonosnak minősülő személynek (pl.: közjegyző,
önálló bírósági végrehajtó)
o (2) polgári ügyekben (Az elbírálás, elintézés polgári eljárás során megy végbe minden olyan
kérdésben, ügyben, ahol nem a büntető anyagi és eljárási szabályokat, valamint nem a
közigazgatási anyagi és eljárási szabályokat alkalmazzák. Tehát, ami nem büntető, illetve
nem közigazgatási ügy. Két kivétel:
 Vannak olyan polgári ügyek, melyeket nem polgári eljárás során bírálnak el. (Például
adhéziós perek.)
 Vannak olyan polgári ügyek, melyeket nem a bírósági, hanem más eljárás szabályai
szerint bírálnak el. (Például birtokvédelemmel kapcsolatos ügyek.))
o (3) az igazságszolgáltatás megvalósítására (Az igazságszolgáltatás az a tevékenység,
amelynek során a jogvitát a jog szabályai alapján oldják meg. A bíróságok
igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. (Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdés) vagy annak
elősegítésére irányuló
o (4) jogilag szabályozott tevékenysége,
o (5) amelyben közreműködnek a felek és képviselőik, valamint az eljárásban részvételre 6
jogosult más személyek.
A polgári per fogalma
• A polgári per az anyagi jog által a funkcionális értelemben az anyagi jogi jogszabályokban
definiált– tipikusan a Ptk-ban, de nem kizárólag abban – alanyi jogok, igények,
kikényszerítésére, megállapítására, illetőleg – ha arra van jogszabályi felhatalmazottság –
alakítására szolgáló eszköz, amelynek célja az anyagi, részben és tipikusan de nem
kizárólag a polgári jog területéről származó jogvitás helyzetek véglegesség igényével
történő rendezése.

7
.
A polgári per célja
• Igazságszolgáltatás vs. Jogszolgáltatás
o Az EJENY 10. cikkéből, az EEJE 6. cikkéből és az Alaptörvényből is hiányzik az
„igazságosság”.
o Az Alaptörvény nem teremt alapot az igazságos döntésre. Az Alaptörvényt megvalósító,
azaz a bírósághoz fordulás jogát megvalósítani hivatott polgári eljárásjog szintén nem
azt a feladatot kapja, hogy mindig az anyagi, objektív igazság szerint döntse el a
jogvitákat, hanem, hogy egy tisztességes, ésszerű határidőn belül és a többi, felsorolt
eljárási garanciával ellátott (előrelátható, előre leszabályozott, ezért nem a bírói
önkénynek, eseti megfontolásnak átengedett) szabályrendszer alkalmazásával döntsön
a jogvitában.
o Az igazságon alapuló döntés helyett a törvényalkotó a véglegességet, a jogvitás
helyzetek – mint társadalmilag diszfunkcionálisnak tekintett helyzetek – véglegesség
igényével történő rendezését tűzi ki a polgári perjogi szabályozás céljául.

8
.
A polgári per funkciója
• Funkciója alapvetően szolgáló funkció:
o Igények kikényszerítését szolgálja egy formális eljárásrend rendelkezésre bocsátásával
• DE nem igaz az a kijelentés, hogy a perjog kizárólag a forma az anyagi jog pedig a tartalom. A
perjog nem csak szolgáló funkciót tölt be. A polgári perjog determinatív funkcióval, előre
meghatározó jelleggel rendelkezik az anyagi jogi jogérvényesítésre.
o Miután az anyagi jog világszinten nincsen harmonizálva, ezért ez mindig valamilyen nemzeti
jogból kell, hogy megállapítható legyen.
o A nemzetközi magánjogi szabálynak a mindenkori címzettje a bíró, vagyis a döntéshozó
fórum, amely minden egyes országban a lex fori (fórum joga) elvét követi, a saját nemzeti
jogát kell, hogy alkalmazza.
o Ahhoz, hogy meg lehessen határozni, hogy melyik állam anyagi jogi szabályt kell alkalmazni,
ahhoz szükséges, hogy legyen egy eljárásra jogosult bíró. Ehhez a perjog elsődleges
kérdését kell, hogy meghatározzam, azaz a hol kérdést. Erre a kérdésre adja meg a választ
a joghatósági szabályrendszer, mely meghatározza, hogy a létező szuverén államok közül
melyek azok, vagy mely az az egyetlen állam, amelyek, illetve amely joghatósággal
rendelkeznek, rendelkezik.

9
A polgári per tárgya
• A polgári pernek a tárgya a polgári ügy, amely polgári ügy tipikusan a polgári anyagi jog területére
tartozik. Ezért tipikusan a Ptk-ből, vagy más anyagi jogi jogviszonyt szabályozó jogszabályból
eredő jogvita. Például munkaügyi jogvita, szellemi alkotások, védjegyjog, stb. területet érintő
jogvita.
• Polgári ügy minden olyan bíróság elé vihető ügy, amely nem büntetőeljárás alá tartozik. Illetőleg
amely nem közigazgatási jogi jogvita.

10
A polgári perjog belső jogi, nemzetközi jogi és uniós jogi
forrásai
• 3 szabályozási szint:
o (1) Globális, például:
 1965-ös Hágai Kézbesítési Egyezmény
 1970-es Hágai Bizonyításfelvételi Egyezmény
o (2) Regionális (Magyarország viszonylatában Európai Uniós), például:
 Brüsszel Ia. Rendelet – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1215/2012/EU
RENDELETE (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról,
valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról
 1896/2006 EU-FMH Rendelet – Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK
rendelete ( 2006. december 12. ) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról
o (3) Domesztikus, azaz belső jogi szabályozási szint, például:
 Alkotmányos szabályozási szint:
 Alaptörvény
 Törvényi szint, például:
 Elsődleges forrása a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. Törvény
 Bszi., Itv., Nmjtv., Üttv.
 Rendeleti szint, például:
 A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) 11
IM rendelet
Hol? Melyik
bíróság, illetve
bíró jogosult és
egyben köteles
eljárni
12
Joghatóság, hatáskör, illetékesség

• 1. kérdés: Joghatóság
A nemzetközi elemet tartalmazó jogviszonyokból származó jogvitákban az első felmerülő kérdés
minden esetben az, hogy mely fórumnak van joga eljárni és eldönteni a felmerült jogvitát. A
polgári eljárásjog területén a nemzeti bíróságok vonatkozásában a joghatóság a peres ügyek
elosztásának a rendje az egyes államok között.
• 2. kérdés: Hatáskör (vertikális ügyelosztás)
Egy maghatározott ügyet az állam mely szerve előtt lehet érvényesíteni.
o Tágabb értelemeben a hatáskör kérdése a hatóságok / bíróságok közötti feladatmegosztást
jelenti.
o Szűkebb értelemben vett hatásköri megosztás kérdése arra ad választ, hogy meghatározott
ügyben milyen típusú bírósághoz lehet fordulni. 3 alapvető útja lehet: polgári, büntető,
közigazgatási bírói út.
o Legszűkebb értelemben vett hatásköri kérdés a polgári ügyekben eljáró bíróságok közötti
feladatmegosztás. (Bementi fórumok közötti hatáskörmegosztás).
• 3. kérdés: Illetékesség (Horizontális ügyelosztás)
Az illetékesség arra adja meg a választ, hogy azonos szintű (hatáskörű) bíróságok közül
konkrétan melyik jogosult az ügy elintézésére. Azonos szintű bíróságok közötti területi
ügyelosztás. 13
Joghatóság

• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1215/2012/EU RENDELETE (2012. december 12.) a

polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és
végrehajtásáról (Brüsszel Ia. Rendelet) – akkor alkalmazandó, ha
o joghatósági szempontból az elbírálandó jogvita külföldi elemmel rendelkezik;
o a jogvita valamely tagállammal mutat fel kapcsolódást (tagállami lakóhely, per tárgya);
o a jogvita a Brüsszel Ia. rendelet időbeli hatálya alá kell esnie;
o polgári és kereskedelmi ügy, amely nem esik a Rendelet szerinti kivételek alá.
• A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (Nmjtv.)
o külföldi elem, EU-n kívül, 3. ország
• Brüsszel Ia rendelet derogálja az Nmjtv. szabályait. Ha a Brüsszel Ia rendeletet kell alkalmazni,
akkor az Nmjtv. alkalmazása nem jön szóba.

14
Joghatósági okok Brüsszel Ia. Rendelet

• Általános joghatósági ok
Tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott
tagállam bíróságai előtt perelhető.
• Különös joghatósági okok
o Vagylagos joghatósági ok
Kizárólagos joghatóság hiányában a felperes választhat (például: jogellenes károkozással
kapcsolatos ügyekben annak a helynek a bírósága előtt, ahol a káresemény bekövetkezett
vagy bekövetkezhet)
o Kizárólagos joghatósági ok
Felek lakóhelyére való tekintet nélkül valamely tagállam bíróságai kizárólagos joghatósággal
rendelkeznek (például az olyan eljárásokra, amelyeknek tárgya ingatlanon fennálló dologi jog
vagy ingatlan bérlete, illetve haszonbérlete, annak a tagállamnak a bíróságai, ahol az ingatlan
található)
o Alávetéses / kikötött joghatósági okok
Felek megállapodhatnak, ha egyébként nincs kizárólagos joghatóság

15
Joghatósági okok Brüsszel Ia. Rendelet

o Aszimmetrikus joghatósági okok

Valamilyen erőpozícióban álló különbözőség a felek között. Tipizáltan gyengébbnek tekintett
felet védelmezni szükséges. Tipizáltan hátrányban lévőként kezelt gyengébb felek –
biztosított, fogyasztó, munkavállaló

16
Hatáskör (Pp. 20-24. §§)

• Ha a joghatóság vizsgálata alapján Magyarország bíróságai rendelkeznek joghatósággal.

• E kérdés kapcsán már a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény az irányadó
• Eljáró bíróságok
o Járásbíróság, Budapesten kerületi bíróság
o Törvényszék
o Ítélőtábla
o Kúria
• Elsőfokon ítélkezik: a járásbíróság és a törvényszék.
• Másodfokon ítélkezik: a járásbírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék, a törvényszékhez
tartozó ügyekben az ítélőtábla és az ítélőtáblához tartozó ügyekben a Kúria.
• Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.
• Két fajta bíróság rendelkezik bemeneti eljárási jogkörrel. Járásbíróság és törvényszék.
o Általános hatáskörű elsőfokú bíróság: törvényszék
o Mindazok a perek tartoznak a törvényszék hatáskörébe, amelynek az elbírálását nem utalja a
perrendtartás a járásbíróság hatáskörébe

17
Hatáskör (Pp. 20-24. §§)

• A járásbíróság hatáskörébe tartoznak:

o azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg
vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható:
 a per tárgyának az értéke – főszabály szerint - a keresettel érvényesített követelés vagy
más jog értékével egyezik meg
o a személyi állapotot érintő perek:
 személyi állapot: az ember személyi minőségét, személyi jellegű és családi kapcsolatait
meghatározó tényezők összessége
o a végrehajtási perek:
 a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított per,
 a végrehajtási igényper,
 a foglalás tűrése iránt indított per,
 a követelés behajtása iránt indított per és
 a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránt indított per

18
Hatáskör (Pp. 20-24. §§)

• „A kivétel kivétele” – A pertárgy speciális jellege indokolja, hogy értékhatártól függetlenül is a

törvényszék hatáskörébe tartozzanak
o A járásbíróság hatáskörébe tartoznak azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a
harmincmillió forintot nem haladja meg vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény
értéke nem meghatározható, KIVÉVE (tehát akkor is a törvényszék jár el, ha a pertárgy
értéke a 30 millió forintot nem éri el a következő típusú perekben)
 a szerzői jogi, a szomszédos jogi és az iparjogvédelmi perek,
 a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt
indított perek,
 a közérdekből indított perek,
 a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek,
 a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti,
a tagsági jogviszonyon alapuló perek,
 a jogi személy tagjának és képviselőjének a tagsági, illetve képviseleti jogviszonyán
alapuló felelősségével kapcsolatos perek,
 az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek,
 a nemzetközi árufuvarozási és nemzetközi szállítmányozási perek
19
Illetékesség (Pp. 25-30. §§)

• Általános illetékességi ok
o Általános illetékesség szabálya akkor alkalmazandó, ha más bíróság kizárólagos
illetékessége megállapítva nincs.
o Az általános illetékesség főszabálya szerint a természetes személy alperes elleni perekben
az a bíróság jár el, amelynek területén az alperes lakik.
o Ha az alperes belföldi lakóhellyel nem rendelkezik, úgy az alábbi kisegítő illetékességi okok
alapján kerülhet sor az általánosan illetékes bíróság megállapítására:
 az alperes tartózkodási helye, ha az alperesnek belföldi lakóhelye nincs;
 az alperes utolsó belföldi lakóhelye, ha tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van;
 a felperes belföldi lakóhelye, vagy ha a felperes nem természetes személy, akkor a
felperes belföldi székhelye, ha az alperesnek nem állapítható meg egyetlen fenti adata
sem;
 a felperes belföldi tartózkodási helye, ha a felperesnek nincs lakóhelye.
o A munkahely bírósága eljárhat,
 ha a lakóhely és a munkahely különböző közigazgatási egység területén található, és
 az alperes kizárólag akkor kérheti ellenkérelmében a per áttételét a munkahely szerint
illetékes bírósághoz, ha a felperes az illetékességet az alperes lakóhelyére, mint
általános illetékességi okra alapította. 20
Illetékesség (Pp. 25-30. §§)

o A nem természetes személyek elleni perekben az általános illetékességet

 a nem természetes személy székhelye alapozza meg, vagy
 ahol a jogvitában érintett ügyben eljáró, képviseletére hivatott szerv, illetve szervezeti
egység a működését kifejti
o Ha a nem természetes személy alperesnek belföldön nincs székhelye, belföldi nem
természetes személy felperes által indított perben az illetékességet a felperes székhelye vagy
működési helye - alapítja meg.

21
Illetékesség (Pp. 25-30. §§)

• Kizárólagos illetékesség (Ha a törvény valamely jogvitára kizárólagos illetékességet állapít meg,
úgy minden más illetékességi ok figyelmen kívül marad, a bíróság pedig hivatalból köteles
figyelembe venni azt.) Pl.:
o Magában a Pp-ben is számos kizárólagos illetékességi ok került rögzítésre, pl.:
 A vállalkozás által fogyasztóval szemben, szerződéses jogviszonyból eredő igény
érvényesítése iránt indított perre az alperes belföldi lakóhelye szerinti bíróság
kizárólagosan illetékes.
 A perújítási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróságnál kell írásban előterjeszteni, amely
kizárólagos illetékességet jelent.t
o Kizárólagos illetékességi szabályokat azonban az eljárási kódex mellett külön törvények is
megállapítanak, pl.: szerzői jogi törvény, választottbírósági törvény
• Felek által kikötött illetékesség
o Felek megállapodása, feltéve, hogy nincs kizárólagos illetékesség.
o Felek által kikötött fog kizárólagossá erősödni.
o Nem lehet kikötni a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék, illetve a
Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességét.

22
Illetékesség (Pp. 25-30. §§)

• Vagylagos illetékesség
o Kizárólagos illetékesség hiányában a felperes választhat az általános illetékesség helyet
o Például: a szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti pert az ügyletkötés
vagy a szolgáltatás teljesítésének helye

23
Bíróságok összetétele (Pp. 9-10. §§)

• Az elsőfokon eljáró bíróság – főszabályként - egy hivatásos bíróból áll (egyesbíró)

• Törvényben meghatározott esetben az elsőfokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból mint
elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban jár el (munkaügyi perben: 1 bíró, 2 ülnök).
• A másodfokon eljáró bírósági tanács három hivatásos bíróból áll.
• A Kúria a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Ha az ügy
különös bonyolultsága vagy kiemelt társadalmi jelentősége indokolja, a Kúria elrendelheti, hogy az
ügyben öt hivatásos bíróból álló tanács járjon el.
• Bírósági titkár és bírósági ügyintéző is eljárhat bizonyos – a Pp. által meghatározott – esetekben.

24
Kizárás (Pp. 9-10. §§)

• Az ügyelosztási rend szerint eljáró bíró kizárásra kerülhet sor, ha valamilyen formában érintett az
ügyben:
o a) ha a bíró maga a fél, vagy a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, vagy ha a per
tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy jogaira, illetve kötelezettségeire
a per eredménye kihatással lehet;
o az a) pont szerinti személy képviselője, támogatója vagy olyan volt képviselője, volt
támogatója, aki az ügyben eljárt;
o az a) vagy b) pont szerinti személy hozzátartozója;
o perben tanúként meghallgatni rendelt személy, vagy kirendelt, vagy az üggyel kapcsolatban
szakvéleményt adott szakértő;
o a perrel összefüggő közvetítői eljárást lefolytató személy, vagy
o az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.
• Perorvoslati eljárás esetén:
o Másodfokon ki van zárva, aki az elsőfokú elintézésében részt vett.
o Perújításból ki van zárva, aki a perújítással támadott határozat meghozatalát megelőző
eljárásban részt vett.
o Felülvizsgálatból ki van zárva az a bíró is, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozat
meghozatalát megelőző eljárásban részt vett. 25
Kizárás (Pp. 12-19. §§)

• A teljes bíróság kizárására is sor kerülhet:

o A perben az a járásbíróság, törvényszék, illetve ítélőtábla sem járhat el,
 amely a perben, mint jogi személy maga fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett
személy, továbbá az, amely a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére
követeli, vagy amelynek jogaira, illetve kötelezettségeire a per eredménye kihatással
lehet, vagy
 amelynek elnökét, illetve elnökhelyettesét érintik a korábban felsorolt kizárási okok.
• Kizárás elintézése
o Igazgatási ügykörben
o Bírósági hatáskörben

26
Eljáró bíróság kijelölése (Pp. 31-32. §§)

• Az eljáró bíróság kijelölésére három esetben kerülhet sor:

o hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén;
o ha az illetékes bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg;
o ha az illetékes bíróság, az egész bíróság kizárása miatt nem járhat el.
• Jogerős határozatok alapján felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, vagy , ha
az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot
soron kívül ki kell jelölni.
• A kijelölés kérdésében - a hatásköri és illetékességi szabályok alkalmazásával -
o a törvényszék határoz, ha az összeütközés a területén lévő járásbíróságok között merült fel,
valamint, ha a területén lévő járásbíróság kizárása esetén a területén lévő másik járásbíróság
kijelölhető,
o az ítélőtábla határoz, ha az összeütközés a területén lévő járásbíróságok, törvényszékek
között merült fel, továbbá, ha a területén lévő járásbíróság, törvényszék kizárása esetén, a
területén lévő másik járásbíróság, törvényszék kijelölhető,
o Más esetekben a Kúria határoz.

27
A polgári eljárásban
érvényesülő
alapelvek
28
Alapelvek rendszere

• Pp. Alapelvi fejezétben szerepelteti

o a rendelkezési elvet, a tárgyalási elvet, a perkoncentrációt (ami valójában nem alapelv), a
felek eljárástámogatási és igazmondási kötelezettségét, a jóhiszeműség elvét, valamint a
bíróság közrehatási tevékenységét
• Pp.-ben, de már nem az alapelvi fejezetben, hanem a Koncepció Tervezet és a Szakértői Javaslat
gondolatával egyezően a kódexben szétszórtan, az adott elv részletszabályozásbeli-funkcionális
helyén kerültek elhelyezésre
o a nyilvánosság elve, a kétoldalú meghallgatás elve, a jogérvényesítés segítésének az elve
(tartalom szerinti elbírálás és tájékoztatási kötelezettség), az anyanyelvhasználat elve, a a
tényállás szabad megállapításának elve
o a tisztességes eljárás elvét annak ellenére, hogy az alaptörvényi és nemzetközi szerződési
szinten is megfelelően szabályozva van, a Pp. Preambuluma tartalmazza (ha bekerült a Pp-
be akkor az alapelvek fejezetben lett volna a helye)
o a szóbeliség és a közvetlenség elvét a szabályozás összességéből lehet kiolvasni, ezek
pozitív szabályozást nem kaptak

29
Alapelvek rendszere

• Megmaradtak a kódexen kívül a polgári perben is irányadó, de az igazságszolgáltatás egészét

átható alapelvek
o az igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján alapelve, a bíróság előtti egyenlőség (benne
az egyenlő jogok és egységes bíróság) elve, a bírói függetlenség elve, a társasbíráskodás
elve, valamint természetesen a nem alapelvi, hanem alapjogi minőségű bírósághoz való
fordulás joga és a jogorvoslathoz való alapjog, mely utóbbiakat a perjogirodalom helyenként
szintén alapelvekként tart számon

30
A felek és más
perbeli személyek

31
Felek

• Közjogi jellegű jogviszony (Állam képviselője és a jogkeresők közötti szabályrendszer,

szabályösszesség).
• Mit jelent az, hogy peres fél?
o A fél fogalom nincs kapcsolatban az anyagi jogi jogosultsággal. Azaz, nem a materiális /
anyagi jogi félfogalom az irányadó.
o Ha polgári peres félről beszélünk, akkor abba nem értendő bele, hogy valakinek van-e alanyi
jogi jogpozíciója. Tehát, hogy megilleti-e és az alperessel szemben illeti-e meg a követelése.
• Eljárásjogi formalizált félfogalomból kell kiindulni.
o Az fél a polgári perben, aki felperesként keresetet indít és aki a keresetben alperesként
nevezve van.
o Korábbi elmélet szerint féllé csak az válhatott (Savigny-féle tan), aki ténylegesen jogosítottja
vagy kötelezettje volt a peresített alanyi jognak, a jogviszonynak alanya volt. Ennek
formállogikailag is ellent lehet mondani. Hiszen ha például a bíróság elutasít egy keresetet,
akkor ez utólag azt fogja igazolni, hogy nem volt jogosított a felperes, mégis az ő felperesi
mivoltával zajlott le a per. Tehát az ő fél fogalomba tartozását nem lehet vitatni.
o Új irány volt az, hogy elég csak állítani az anyagi jogi jogosultságot. De ezzel szemben
felvethető volt, hogy a keresetet úgyis lehet indítani, hogy felperes sem állítja a jogviszony
fennállását. Negatív megállapítási kereset. Negatív megállapító tartalom az ítélet tartalma. 32
Felek

Ebben az esetben nem lenne értelme a materiális perbeli félfogalomból kiindulni, hiszen az
eljárást iniciáló fél sem állítja, hogy alanya lenne a jogviszonynak. Formállogikailag is következik
ebből, hogy a processzuális félfogalmat kell irányadónak tekinteni.

33
Perképesség (Pp. 33-35. §§)

• Perbeli jogképesség egybeesik az anyagi jogi jogképesség fogalmával. Az élveszületés esetén a

fogamzástól kezdődően definiált jogképesség: jogok és kötelezettségek hordozására való
alkalmasság.
o 33. § (1) A perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és
kötelezettségek terhelhetnek.
• Perbeli cselekvőképesség nem esik egybe az anyagi jogi cselekvőképesség fogalommal, annál
egy szűkebb meghatározottsággal rendelkezik. Cselekvőképesség korlátozott válfajainak a jogi
következménye függő jogi helyzeteknek a bekövetkezése. A polgári per pedig nem alkalmas függő
jogi helyzetek kezelésére. A bíróságnak tudnia kell, hogy a perben tett jognyilatkozat hatályos-e
vagy sem.
o Éppen ezért, a polgári jogi értelemben vett teljes cselekvőképességgel rendelkező személy
rendelkezik perbeli cselekvőképességgel.
o Illetve a részlegesen cselekvőképes, ha ebben a részben (pl.: valamely jogviszony
vonatkozásában) cselekvőképesnek rendeli a bíróság.
o Vagy amikor a Ptk. azt rendeli, hogy a cselekvőképtelen, vagy korlátozott cselekvőképes
személy is joghatályosan tud nyilatkozni valamely kérdéskör kapcsán, ebben a körben
értelmileg már a polgári perben is cselekvőképesnek minősül és ezért cselekvőképes lesz.
34
Perképesség (Pp. 33-35. §§)

o Perbeli cselekvőképesség tehát azt jelenti, hogy a peres fél a perben joghatályosan tud
teljesíteni perbeli cselekményeket, vagy az általa meghatalmazott képviselője útján tud
cselekményeket teljesíteni.
o Önálló, közreműködő nélküli cselekmények megtételére való képesség és jogosultság. Ha
pedig képviselővel jár el a fél, ez azért lehetséges, mert ő maga hatalmaz meg perbeli
képviselőt.
• A perbeli cselekvőképesség hiánya azt eredményezi, hogy a per nem tudna haladni. A perbeli
cselekvőképtelen fél helyett törvényes képviselője fog eljárni.
• Ebbe beleértendő a faktuális értelemben vett cselekvőképtelenség is. Jogi személy saját maga
nem képes cselekedni, csak szervezeti képviselője útján.
• Tehát, akkor jár el törvényes képviselő, ha
o a félnek nincs perbeli cselekvőképessége,
o a fél részére a cselekvőképessége érintése nélkül rendeltek törvényes képviselőt, kivéve, ha
a fél személyesen vagy meghatalmazottja útján fellép, vagy
o a fél nem természetes személy.

35
Pertársaság (Pp. 36-40. §§)

• Pertársaság akkor jön létre, ha valamelyik vagy mindkét perbeli pozícióban több személy szerepel
peres félként, vagyis több felperes együtt perel (felperesi pertársaság) vagy több alperest együtt
perelnek (alperesi pertársaság). Így lesz valaki I., II., és III. stb. rendű peres fél.
• A pertársaság típusai kétféle szempont szerint különböztethetők meg.
o Keletkezése alapján a pertársaság lehet
 kényszerű, vagy
 célszerű
o A perben hozott döntés anyagi jogerőhatásának kiterjesztése kapcsán a pertársaság lehet
 egységes (perben hozott döntés anyagi jogerőhatása kiterjed a felekre), vagy
 egyszerű (perben hozott döntés anyagi jogerőhatása nem terjed ki a felekre)
• Kényszerű a pertársaság, ha jogszabályban meghatározott személyek perben állása kötelező,
vagy ha a per tárgya olyan közös jog, illetve közös kötelezettség, amely csak egységesen
dönthető el. Ennél a pertársaságnál szükségszerű, hogy valamennyi érintett személy a perben
félként részt vegyen. Azokra, akikre nézve a döntés anyagi jogerőhatása ráadásul ki is fog
terjedni, közöttük egyúttal egységes pertársaság jön létre.
o Pl.: ingatlan közös tulajdonának megszüntetése iránti perben valamennyi tulajdonostársnak
perben kell állnia; szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben szintén
valamennyi szerződő fél perben állása kötelező 36
Pertársaság (Pp. 36-40. §§)

• A célszerűségi pertársaság esetén a felperes által előterjesztett keresetről való döntéshez nem
szükséges valamennyi érintett perbeli részvétele.
o Célszerűségi pertársaság, amely egységes: Több felperes együtt indíthat pert és több alperes
együtt perelhető, ha a perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása a pertársakra a perben történő
részvétel nélkül is kiterjedne. Pl.: ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető perek, amelyekben
az ítélet hatálya azokra is kiterjed, akik a bejegyzést követően szereztek jogot az ingatlanon.
o Célszerűségi pertársaság, amely egyszerű: ha a perbeli követelések ugyanabból a
jogviszonyból erednek (pl.: bérbeadó felperes a bérlőtársak ellen indít pert), vagy ha a perbeli
követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az
illetékessége mindegyik alperessel szemben a pertársaságra való tekintet nélkül is
megállapítható (pl.: társasház közös képviselője több tulajdonostársat perel együtt a
közösköltség elmaradása miatt).

37
Pertársaság (Pp. 36-40. §§)

• Keresethez csatlakozás
o A féli körön belüli többségről van szó. Új jogintézmény az új Pp-ben.
o Kifejezetten kényszerű alperesi pertársaság fennállása esetén, tehát amikor nincsen
választás, hogy milyen személyi kör válik peres féllé. Ebben a kényszerűen statuált
pertársaságban olyan személy is szerepel, aki a kereset teljesítését egyébként nem ellenzi,
tehát kontradiktórius viszony közte és a felperes között nincsen. Erre találta ki az új Pp. a
keresethez csatlakozás intézményét, tényleges ellentét hiányában ne a kontradikció két
oldalán szerepeljenek a felek annak minden bizonyítási, illetve költségvonzatával.

38
Beavatkozás (Pp. 41-46. §§)

• Többséget statuáló perjogi jogviszony. De nem féli többséget eredményez, hanem valamely (tehát
felperesi vagy alperesi oldalon) egy más személlyel való kiegészülését eredményezi a perjogi
jogviszonynak.
• Míg a pertársaság esetében, legyen az kényszerű vagy célszerű, közös pereltségről van szó,
vagyis a felek vannak többen az egyik vagy mindkét oldalon, beavatkozás esetén nem erről
beszélünk, hanem arról, hogy egy nem féli jogállású személy az egyik fél támogatása érdekében
csatlakozik ehhez a félhez.
• A pernyertesség megtámogatása érdekében a beavatkozás intézménye áll rendelkezésre. Két
típusa van.
o önkéntes beavatkozás, illetve
o perbehívásos beavatkozás
• Szóhasználat megtévesztő, mivel mindegyik formája önkéntes valójában, tehát nem teremt
kötelezettséget. Mind az önkéntes beavatkozás, mind a perbehívásos beavatkozás a beavatkozó
önkéntes cselekményét jelenti.
• Speciális altípus az önálló beavatkozás, amely az önkéntes beavatkozásnak egyik altípusa.
Amennyiben a beavatkozónak és az általa támogatott fél ellenfelének a jogviszonyára is kihat
majd a perben hozandó ítélet anyagi jogereje, tehát egy erősebb kötődést feltételező
beavatkozásról beszélünk, egy olyan beavatkozóról aki egy másik konstellációban akár fél is 39
lehetne, akkor szélesebb jogköröket ad a Pp. számára.
Beavatkozás (Pp. 41-46. §§)

• Mit tehet a beavatkozó, mi jellemzi a jogállását?

o Megtehet minden olyan cselekményt, anélkül, hogy féllé válna, amit az általa támogatott fél
megtehet a perben, kivéve a rendelkező cselkeményeket, amely cselekmények az anyagi jogi
jogpozícióját érinti a félnek.
o Egyezséget nem köthet, jogról nem mondhat le, jogot nem ismerhet el és a beavatkozó
cselekményei nem állhatnak ellentétben az általa támogatott fél cselekményeivel.
Cselekményeinek annyiban van hatálya, amennyiben nem ellentétes a cselekménye az általa
támogatott fél cselekményével.
o Az erősebb jogállású, önálló beavatkozó esetében ez nem érvényesül, hiszen őt a Pp. közelíti
a féli jogálláshoz. Nem lesz fél, de az önálló beavatkozó áll hozzá a legközelebb. Az ő
cselekményei lehetnek ellentétesek az általa támogatott fél cselekményeivel. Az ilyen
ellentétes cselekményeket a bíróság a per összes adatainak figyelembevételével bírálja el.
Az önálló beavatkozó jogállása ezért van az ő érdekeit jobban figyelembe vevő módon
szabályozva.

40
Változás a peres felek személyében (Pp. 47-56. §§)

• Szubsztitúciós szituációt vagy többes jogviszonyt eredményező jogintézmények.

• Itt alapvetően vagy jogutódlási kérdésekről, vagy jogelődi kérdésekről, illetőleg a polgári perrend
által meghatározott határidőben még megengedett felperesi / alperesi oldalon bekövetkezhető féli
személyváltozásokról, kiterjesztésről beszélhetünk. Konkrétan a változás a felek személyében a
következő konstellációk érthetők:
o Jogutódlás a perben: az anyagi jogszabály alapján bekövetkezett jogutódlás polgári perjogi
leképeződése
o A pertárgy igénylése
o Elődmegnevezés
o Nem megfelelő alperes perlése (Új Pp. szerint téves perlés esete)
o Pp. által megengedett alperesi és felperesi oldal személyi értelemben vett kiterjesztése
(pertársaság utólagos bővítése)
o Felperesi perbelépés a pertárs jogán: Jogszabályi felhatalmazáson alapuló és a materiális fél
helyett (tehát ténylegesen a jogviszonyban szereplő fél) helyett más által indított perben
történő részvétele

41
Egyéb személyek (Pp. 57-62. §§)

• Támogató: A Ptk. a döntéshozatalukban akadályozott nagykorú személyek számára alkotta meg a

támogatott döntéshozatal lehetőségét, amely a cselekvőképesség érintése nélkül nyújt segítséget
az érintett személynek. A támogatót a gyámhatóság rendeli ki, meghatározott feltételek fennállása
esetén.
• Ügyész: Az ügyész közérdekvédelmi tevékenysége keretében törvényben meghatározott
esetekben és módon kezdeményezhet peres és nem peres eljárást, valamint törvényben
szabályozott egyéb eljárást indíthat, illetőleg azokban részt vehet. Két típusa van:
o Perindításra való felhatalmazást maga a Pp. tartalmazza.
o Ügyész önálló perindítási jogát külön jogszabály biztosítja.
• Tolmács
• Fordító

42
Képviselet (Pp. 63-77. §§)

• A képviselő a perben nem járhat el, ha az ellenérdekű fél ő maga vagy olyan személy, akit
ugyancsak ő képvisel.
• Ha törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa vagy
törvényes képviselője által meghatalmazott képviselője is eljárhat.
• A perben meghatalmazottként eljárhat:
o az ügyvéd és az ügyvédi iroda,
o a kamarai jogtanácsos, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben,
o a fél hozzátartozója,
o a fél pertársa, valamint a fél pertársának képviselője,
o a gazdálkodó szervezet, vagy egyéb nem természetes személy alkalmazottja, a
munkáltatójának tevékenységével kapcsolatos pereiben,
o a közigazgatási szerv, vagy egyéb költségvetési szerv alkalmazottja, a közigazgatási, illetve
költségvetési szerv tevékenységével kapcsolatos pereiben,
o az önkormányzati szerv alkalmazottja, az önkormányzat vagy önkormányzati szerv feladat- és
hatáskörét érintő perekben, valamint
o akit erre jogszabály feljogosít.

43
Képviselet (Pp. 57-62. §§)

• Nem lehet meghatalmazott:

o aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be,
o akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott,
o akit a bíróság - a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal -
jogerősen gondnokság alá helyezett.
• A meghatalmazás alaki kellékei
o A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A meghatalmazott
köteles – főszabály szerint – eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát első
beadványához mellékelni, vagy ha erre előbb kerül sor, az első bírósági jelentkezése
alkalmával az iratokhoz csatolni.
o A meghatalmazást – főszabály szerint - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba
kell foglalni.
• A meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat. A
meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy annak hatálya mely ügyre vagy ügykörre
terjed ki.
• A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás, a fél halála vagy jogutód nélküli megszűnése
folytán bekövetkező megszűnése a bírósággal szemben a bíróságnak történő bejelentéstől, az
ellenféllel szemben pedig a vele történő közléstől hatályos. 44
Kötelező jogi képviselet (Pp. 72-75. §§)

• A peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik.
• A kötelező jogi képviselet általánossá tételét indokolta egyrészt, hogy a polgári jogviták
bonyolultabbá váltak és a hatékony igényérvényesítés, illetve az azzal szembeni védekezés jogi
szaktudást igényel, másrészt ez elősegítheti a perek észszerű időn belül való befejezését is.
• Általános elsőfokú hatáskörű bíróság a törvényszék - törvényszékre modellezett professzionális
per.
• Törvény eltérő rendelkezése hiányában nem kötelező a jogi képviselet a járásbíróság hatáskörébe
tartozó perekben - ideértve a fellebbezési és perújítási eljárást is -, valamint a járásbíróság
hatáskörébe tartozó perrel összefüggő felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő fél
számára.
• Jogi képviselőnek kell tekinteni:
o az ügyvédet és az ügyvédi irodát,
o a kamarai jogtanácsost, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben,
o a jogi személy bíróság képviseletére jogosult bírót és bírósági titkárt,
o a Legfőbb Ügyészség képviseletére jogosult ügyészt, valamint
o törvényben meghatározott egyéb személyeket.

45
Kötelező jogi képviselet (Pp. 72-75. §§)

• Ha a jogi képviselet kötelező - törvény eltérő rendelkezése hiányában -

o a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében,
o az ügyész abban a perben, amelynek megindítására törvény jogosítja fel, vagy amelyet ellene
lehet indítani, illetve amelyben törvény alapján felléphet jogi képviselő nélkül is eljárhat, őt úgy
kell tekinteni, mintha jogi képviselővel járna el.
• Ügyvédjelölt és jogi előadó a jogi képviseletre kötelezett fél nevében kizárólag az iratok
megtekintése, azokról másolat kérése vagy készítése érdekében járhat el.

46
Költségek

47
Költségek előlegezése, perköltség és viselése (Pp. 78-93. §§)

• A költségelőlegezés azt jelenti, hogy az eljárás folyamán felmerülő költségeket valamelyik félnek
ideiglenesen ki kell fizetnie, azaz meg kell előlegeznie és majd a per végén, annak kimenetelétől
függően – a pert befejező határozatban, a perköltség viselés szabályai szerint – dől el, hogy ezen
megelőlegezett költségek végül kit terhelnek (az előlegezőt vagy pedig más személyt).

48
Költségek előlegezése, perköltség és viselése (Pp. 78-93. §§)

• A költségek előlegeztetése alcím alatt azoknak a költségeknek az ideiglenes megfizetését

szabályozza a Pp., amelyek a perben nem álló személyeknek (tanú, szakértő, fordító, tolmács,
okirat birtokosa, helyszíni szemle tűrésére kötelezett, ügygondnok) a perrel kapcsolatos
közreműködése miatt merülnek fel.
• Az előlegeztetésnek két módja van:
o A fél kötelezése, hogy a költséget a személynek közvetlenül fizesse meg,
o A költség összegét a bíróságnál letétbe kell helyeztetni, ha az célszerű.

49
Költségek előlegezése, perköltség és viselése (Pp. 78-93. §§)

• A perköltség a félnél - a perben vagy azt megelőzően - a jog perbeli érvényesítésével okozati
összefüggésben és szükségképpen felmerült minden költség, ideértve a bíróság előtt történő
megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesést is.
• A perköltség kifejezetten a félnél felmerült költség. Ezek csak azok a költségek lehetnek, amelyek
a félnél felmerültek, amelyeket kiadásként előlegezett vagy megfizetett.
• Főszabály:
o Törvény eltérő rendelkezése hiányában a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti
meg.
o Részleges pernyertesség esetén a fél az ellenfél perköltségét a pervesztessége arányában
téríti meg. Ha a pernyertesség és a pervesztesség aránya közötti különbség, valamint a fél és
az ellenfél javára meghatározott perköltségek összege közötti különbség nem jelentős, egyik
fél sem köteles perköltség megtérítésére.

50
Költségkedvezmények (Pp. 94-100. §§)

• A költségkedvezmények cím alatt rendszerbe foglalja a Pp. a peres eljárás során érvényesíthető
költségkedvezményeket, összefoglalóan felsorolja annak fajtáit, meghatározza az egyes
kedvezmények fogalmát, tartalmát, rendelkezik azok időbeli hatályáról, az engedményező
személyéről, de nem tartalmaz részletszabályokat a költségkedvezmények engedélyezési
feltételeiről és eljárásáról.
• A felet - ideértve a beavatkozót is - a perben a jogai érvényesítésének az elősegítése érdekében
az alábbi költségkedvezmények illethetik meg:
o a) tárgyi és személyes költségmentesség,
o b) tárgyi és személyes költségfeljegyzési jog,
o c) tárgyi és személyes illetékmentesség,
o d) tárgyi illetékfeljegyzési jog,
o e) mérsékelt illeték,
o f) pártfogó ügyvédi díj előlegezése vagy megfizetése alóli mentesség.
• Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a felet a személyes költségmentesség és a személyes
költségfeljegyzési jog a jövedelmi- és vagyoni viszonyai alapján kérelemre, míg a személyes
illetékmentesség a személye alapján hivatalból illeti meg. A felet a tárgyi kedvezmény az eljárás
tárgyánál fogva, a mérsékelt illeték kedvezménye pedig meghatározott perbeli események
bekövetkezése esetén hivatalból illeti meg. 51
A peres eljárás egyéb
általános szabályai

52
Eljárási cselekmények

• A polgári per eljárási cselekmények láncolatából, azok meghatározott rendjéből áll.

• A perbeli eljárási cselekményeket jellemzően a felek és a bíróság végzik és azok közös vonása,
hogy perbeli joghatások elérésére irányulnak. A perbeli cselekmények
o eljárási jogokat és kötelezettségeket hoznak létre,
o változtatnak vagy
o szüntetnek meg
• Ez alól kivételt képeznek azanyagi jogi rendelkező cselekmények (elismerés, jogról való
lemondás, egyezségkötés), amelyek közvetlen anyagi jogi kihatással is bírnak.
• A perbeli cselekmények többféleképpen osztályozhatók:
o alanyai szerint: a bíróság, a felek és a per egyéb résztvevőinek cselekményei;
o tartalmuk szerint: a felek eljárási cselekményei lehetnek akarat-kijelentések vagy tudomás-
kijelentések, a bíróság eljárási cselekményei pedig az észlelés (kérelemre/hivatalból), a
következtetés (ténybeli/jogi) és a pervezető és érdemi döntések meghozatala;
o irányultságuk szerint: egyirányú (például egyezségkötés) vagy ellentétes;
o hatályosságuk szerint: hatályos (teljesen szabályszerű), hatálytalan (például kötelező jogi
képviselet hiányában tett) és hibás (eljárási szabály megsértésével tett, orvosolható vagy
orvosolhatatlan) eljárási cselekmények.
53
A bíróság általános intézkedési és tájékoztatási
kötelezettsége (Pp. 110-112. §§)
• Az eljárás észszerű időn belül való befejezésének követelménye:
o a Pp. a bíróság összes intézkedésére határidőt szab oly módon, hogy előírja, hogy
mindazokban az esetekben, amikor a törvény konkrét határidőt nem állapít meg, a bíróságnak
a beadvány bírósághoz történő érkezésétől, a beadvány benyújtására nyitva álló határidő
lejáratától vagy az intézkedésre egyébként okot adó egyéb körülmény bekövetkezésétől
számított legkésőbb harminc napon (30) belül kell a szükséges intézkedéseket megtennie.
o Egyéb határidő hiányában irányadó.
o A bíróságot általános és a Pp. külön nevesített eseteiben konkrét tartalmú tájékoztatási
kötelezettség is terheli. Az általános kötelezettség körében, a bíróság a jogiképviselő nélkül
eljáró felet köteles a perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, valamint indokolt esetben a
támogató perben történő részvételéről, illetve a pártfogó ügyvédi képviselet
engedélyezésének lehetőségéről a szükséges tájékoztatással ellátni. A bíróságot az általános
tájékoztatási kötelezettség tehát kizárólag a – kötelezően vagy szabadon választott – jogi
képviselő nélkül eljáró féllel szemben terheli.
o A tájékoztatás csak a perbeli eljárási jogra és kötelezettségekre vonatkozhat (például eljárási
cselekmény határideje, elmulasztásának jogkövetkezménye), azonban anyagi jogi jellegű
kioktatást nem tartalmazhat
54
Hiánypótlás (Pp. 116. §)

• Ha a fél által előterjesztett beadvány alaki vagy tartalmi szempontból az eljárási törvény
rendelkezéseinek nem felel meg, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a bíróság
rövid határidő tűzésével, a hiányok megjelölése és a hiánypótlás elmulasztásának
jogkövetkezményeire való figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel a felet.
• Rendszerint a bíróság mérlegelésétől függ, hogy a fogyatékosság akadályozza-e az eljárás
folytatását vagy sem.
• A törvényben meghatározott esetekben azonban a hiánypótlás kötelező.
• De előfordulhat olyan is, amikor a Pp. a hiányok pótlását kifejezetten kizárja. Így például a bíróság
a keresetlevelet a Pp. 176. § (1) bekezdésben felsorolt esetekben hiánypótlási felhívás kiadását
mellőzve köteles visszautasítani.
• Amennyiben a fél a hiányokat a kitűzött határidő alatt pótolja, a beadványt úgy kell tekinteni,
mintha azt a fél már eredetileg is helyesen adta volna be. Ha azonban a fél a hiánypótlási
felhívásnak nem tesz eleget, vagy a beadványt ismételten hiányosan nyújtja be, úgy a bíróság a
beadványt viszszautasítja, vagy – amennyiben a hiányosság az érdemi elintézést nem gátolja –
azt hiányos tartalma szerint bírálja el. A beadvány hiánypótlására vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni abban az esetben is, ha a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozat nem felel meg
a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul.
55
Idézés (Pp. 133-134. §§)

• Az idézés a bíróság technikai jellegű eljárási cselekménye, amely a fél vagy más perbeli személy
személyes megjelenési kötelezettségre való felhívása.
• Idézésre leggyakrabban tárgyalással összefüggésben kerül sor, de azt megalapozhatja
tárgyaláson kívüli perbeli cselekmény is.
• Az idézéshez csak akkor fűződik joghatály, ha az szabályszerű. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az
érintett részére az idézés a kézbesítésre vonatkozó szabályok betartásával került kézbesítésre,
másrészt pedig – tárgyalásra történő idézés esetén – a tárgyalási időköz megtartásra került.
• A szabályszerű idézés ellenére való távolmaradás jogkövetkezményei attól függnek, hogy ki a
címzett, és hogy az idézés milyen eljárási cselekményre szólt (például perfelvételi vagy érdemi
tárgyalásról van szó).

56
Kézbesítés (Pp. 135-145. §§)

• A polgári eljárásban érintett személlyel – érdekeltségétől függően – közölni kell a távollétében

vagy a jelenlétében készült, illetve keletkezett ügyiratot.
• Erre szóban vagy az irat átadásával, illetve kézbesítés útján kerülhet sor. A kézbesítés a bírósági
iratoknak – azaz a bíróság okirati formát öltött eljárási cselekményeinek – a fél vagy más perbeli
személyek részére, meghatározott formában történő eljuttatása.
• A kézbesítéshez, és annak elmulasztásához jelentős eljárásjogi jogkövetkezmények fűződnek. Pl.:
a perindítás joghatásai a kereset közlésével állnak be.
• Csak a szabályszerű kézbesítés eredményezheti a joghatások kiváltását.
• Kézbesítés módjai:
o postai szolgáltató útján
o bírósági irodában átvehető
o kézbesítési megbízott
o végrehajtói kézbesítés
o hirdetmény
o elektronikus kapcsolattartás, kézbesítés
• Kézbesítési kifogás: kézbesítési fikció beállta, vagy a kézbesítésről való tudomásszerzéstől
számított 15 napon belül (szubjektív határidő), 3 hónapon belül (objektív határidő) nincs helye
57
Kézbesítési fikció (Pp. 137. §)

• Ha a kézbesítés a címzettnek felróható okból vagy az ő mulasztása folytán nem lehetséges, úgy a
Pp. – meghatározott feltételek fennállása esetén – fikciót állít fel, vagyis a sikertelen kézbesítést is
szabályszerű, joghatályos kézbesítésnek tekinti és a küldeményt úgy minősíti, mintha annak
tartalmáról a címzett ténylegesen tudomást szerzett volna.
• A kézbesítési fikció két esetben áll be:
o ha a címzett a bírósági küldemény átvételét megtagadja (a kézbesítéshez fűződő joghatály a
kézbesítés megkísérlésének napján áll be az átvétel megtagadásával nyomban), vagy
o ha a kézbesítés azért sikertelen, mert a címzett az iratot nem veszi át, és a küldemény a
bírósághoz – a postai úton történő kézbesítés esetén – „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza
(a kézbesítés második megkísérlés napját követő ötödik munkanapon áll be).

58
Határidők (Pp. 146-148 §§)
• A határidőket órák, napok, munkanapok, hónapok vagy évek szerint kell számítani.
• Ha a határidőt napokban vagy munkanapokban határozták meg, akkor a kezdőnapot figyelmen
• kívül kell hagyni. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó eljárási
cselekmény vagy egyéb körülmény (például szabályszerű kézbesítés) esik.
• A hónapokban vagy években megadott határidőbe viszont a kezdőnap is beszámít. Ebben az
esetben a határidő azon a napon jár le, mely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig
ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
• Ha a határidő lejárta munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi
munkanapon jár le.
• A napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő az utolsó nap
végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő
cselekményre megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár.
• Az órákban megállapított határidő az utolsó óra leteltével jár le, ha azonban az utolsó óra
munkaszüneti napon, vagy a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére, illetve a bíróság előtt
teljesítendő cselekményre megállapított határidő a hivatali idő végét követően telne le, a határidő
a következő munkanapon, a hivatali idő kezdetét követő első óra leteltével jár le.
• Az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele minden
évnek a július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-ig terjedő. Az ítélkezési 59
szünet időszakára tárgyalást kitűzni nem lehet.
Egyéb
• A bíróság a tárgyalásról, a tárgyaláson kívül foganatosított meghallgatásról, valamint törvényben
meghatározott egyéb esetben jegyzőkönyvet készít.
• A felek, valamint azok képviselői, a szakértő és az ügyész a per iratait - a határozatok
tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek a kivételével - a per bármely szakaszában külön
engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat vagy kivonatokat készíthetnek.
• A beavatkozó és annak képviselője a per iratainak megtekintésére, valamint azokról másolat vagy
kivonat készítésére a beavatkozást engedélyező határozat meghozatalát követően jogosult.
• A fél az eljárás szabálytalanságát az eljárás folyamán bármikor kifogásolhatja.
• A fél az ügyben eljáró bíróság előtt kifogást nyújthat be, ha
o törvény a bíróság részére az eljárás lefolytatására, eljárási cselekmény elvégzésére vagy
valamely határozat meghozatalára határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül telt
el,
o a bíróság eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött, amely eredménytelenül telt el, és
a bíróság a mulasztóval szemben nem alkalmazta e törvény által lehetővé tett
intézkedéseket,
o a bíróság az adott eljárási cselekményt az annak elvégzésére elegendő észszerű időtartamon
belül nem végezte el vagy annak elvégzéséről nem rendelkezett.
60
Ideiglenes
intézkedés,
nyugvási
tényállások
61
Ideiglenes intézkedés (Pp. 103-109. §§)

• Cél – azonnali jogvédelem biztosítása az időmúlás miatt el nem hárítható jogsérelem

megelőzésére.
• Főszabály: a bíróság kérelemre rendelheti el:
o a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb
helyreállíthatatlan lenne,
o a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében (kettős
anyagi jogi kötődés),
o a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány (Ptk.-kár, sérelemdíj) bekövetkezésének
elhárítása érdekében, vagy
o egyéb, különös méltánylást érdemlő okból [Pp.519.§-munkabér megfizetése, munkáltatói
igazolás kiadása ennek minősül].
• Eltérhet a kereseti kérelemtől, de csak olyan magatartásra kötelezés kérhető, amely követelésére
az anyagi jogosultság fennáll.
• Azonnali jogvédelmet igénylő helyzetek, amikor nem várható be a keresetlevél előterjesztése,
ideiglenes intézkedés a perindítást megelőzően.

62
Nyugvási tényállások (Pp. 119-129. §§)
Okai
Kihatása az eljárási határidőkre
Tartama alatt az eljárási
cselekmények
Maximális időtartam
Félbeszakadás
• A fél perbeli jogképességének
elvesztése • A fél perbeli
cselekvőképességének elvesztése
• Törvényes képviselő halála •
Törvényes képviseleti jogosultság
megszűnése • Elháríthatatlan
esemény
Megszakadnak, majd a nyugvás
megszűnésével újra kezdődnek
Hatálytalan
Nincs (az ok megszűnéséig tart)
Szünetelés
• Felek közös megegyezése •
Érdemi tárgyalás elmulasztása • A
fél nem elérhető • Érdekellenét
feloldása érdekében az
ügygondnoki díj előlegezésének
elmaradása • Hirdetményi vagy
végrehajtói kézbesítés iránti
kérelem elmaradása • Fordítás,
illetve külföldi kézbesítés költsége
előlegezésének elmulasztása
Megszakadnak, majd a nyugvás
megszűnésével újra kezdődnek
Hatálytalan
Nincs (az eljárás befejezéséig)
Felfüggesztés
Kötelező és mérlegelhető
eseteinek közös jellemzője, hogy a
per eldöntése olyan kérdés
előzetes elbírálásától függ, amely
más bíróság vagy hatóság
hatáskörébe tartozik
Megszakadnak, majd a nyugvás
megszűnésével újra kezdődnek
Hatálytalan
4 hónap
63
Perindítás,
keresetlevél,
keresethalmazat,
visszautasítás,
áttétel
64
Perindítás (Pp.169. §)

• 169.§[A per megindítása]

o A pert a felperesnek az alperes ellen keresetlevéllel kell megindítania.
• A kereset egy elvont jogi fogalom, amelyet a polgári perjogtudomány dolgozott ki, és amelynek
értelmében a fél jogvédelmet kérhet a bíróságtól. A kereset egy anyagi jogszabály (a tárgyi jog)
által biztosított valamely jog (alanyi jog) érvényesítését jelenti.
• A kereset az érvényesített alanyi jog védelmének eszköze, magában foglalja magát a jogvédelmi
igényt, a kereseti kérelmet, továbbá az érvényesíteni kívánt alanyi jogot, valamint az annak
alapjául szolgáló tények előadását.
• A kereset a keresetlevélben, tehát egy írásbeli beadványban manifesztálódik, amely a kereseten
túl tartalmazza a per megindításához szükséges egyéb adatokat és tényeket is.
• A kereseti kérelem (petitum) a legszűkebb kategória, amely azt a konkrét, határozott kérelmet
• jelenti, amelyet a felperes a bírósághoz intéz, vagyis azt értjük alatta, hogy a felperes milyen
döntést, milyen tartalmú ítéleti rendelkezést vár a bíróságtól.
• Jogalap: polgári anyagi jog rendelkezéseinek konkrét felhívása
• Kereset alanya: Bíróságtól jogvédelmet kérő felperesKereset címzettje: elsődlegesen a bíróság (a
perindítás előtt), a keresetnek az alperessel való, peralapítás céljából való közlése időpontjától az
alperes is címzettje
65
Perindítás (Pp.169. §)

• Kereset tárgya: az a jog, illetve jogviszony (anyagi jog által honorált, bíróság által
kikényszeríthetővé tett jog, jogviszony), amelyre a felperes a kereseti kérelmét alapítja, amelyből
levezeti kereseti kérelmét, amelyben a jogviszony alanyának állítja magát
• Kereset alapja: az a tényösszesség (egy vagy több tény), amelyet az eljárásban tényállásnak
nevezünk és amelyek fennállására alapítja a felperes a kereset tárgyát. Azaz, ezen tények
fennállása keletkezteti az állított jogviszonyt, jogpozíciót.
• Keresetlevél nem kizárólagos eszköze a perindításnak:
o A büntetőeljárásról szóló törvény alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igényt
keresetlevélként kell elbírálni, és úgy kell tekintetni, mintha azt már eredetileg is annál a
bíróságnál terjesztették volna elő, amelyhez megküldték.
o Ellentmondás folytán perré alakul a fizetési meghagyásos eljárás [255.§(1)bek.]

66
Keresetlevél alakisága (Pp. 170-171. §§)

• A keresetlevél bevezető részében fel kell tüntetni:

o az eljáró bíróság megnevezését,
o a felek nevét, perbeli állását, a felperes azonosító adatait, az alperes azonosító adatai közül
legalább a lakóhelyét vagy székhelyét, és
o a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több
jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét.
• A keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni:
o a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelmet,
o az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,
o az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket,
o az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés
levezetésére vonatkozó jogi érvelést, és
o a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat
az e törvényben meghatározott módon.
• A keresetlevél záró részében fel kell tüntetni:
o a per tárgyának az értékét, valamint a meghatározásakor figyelembe vett tényeket; ha a
pertárgyérték nem meghatározható, az arra történő hivatkozást,
o a bíróság hatáskörét és illetékességét - ha az ügyben külföldi elem van, a joghatóságát is - 67
megalapozó tényeket,
Keresetlevél alakisága (Pp. 170-171. §§)

o a megfizetett illeték összegét és megfizetési módját, vagy az eljárási illeték megfizetésének

hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelemre, illetve jogszabály által
biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az arra történő hivatkozást,
o közhiteles nyilvántartásból elérhető azonosító adat hiányában a nem természetes személy fél
perbeli jogképességét alátámasztó adatokat,
o azt, hogy a fél törvényes képviselőjeként megjelölt személy milyen minőségben jár el.

68
Kereseti kérelem fajtái (Pp. 172. §)

• Marasztalási / megállapítási / jogalakítási kereset.

• Marasztalási kereset: 172. § (1)-(2)
o A perjog ezalatt azt érti, hogy marasztalási ítéletet kér a felperes, amelyben a bíróság kötelezi
az alperest(eket) valaminek a tevésére / nemtevésére / tartózkodásra.
o Ilyen értelemben további megkülönböztetés pozitív és negatív marasztalási keresetet.
o Negatív marasztalási kereset lehet valamely tevékenység abbahagyására, vagy tűrésére,
vagy bármilyen más nem tevésre irányuló kötelezés. Pl.: alperes eltiltása valamely
szabadalom vagy védjegy jogszerűtlen használatától, bitorlásától. Vagy a személyhez fűződő
jogok védelmének objektív szankciórendszerén belül a jogsértés abbahagyására való
kötelezés.
o Csak lejárt követelés iránt lehet előterjeszteni marasztalásra irányuló keresetet.
o Célja, hogy idősíkjukban az anyagi jogi teljesítés követelhetősége létszakaszába nem került
igényekkel még ne foglalkoztassák a bíróságot. Ez alól két kivétel van.
 Olyan esetek, amikor a persorozat elkerülése logikussá teszi azt, hogy a még le nem járt
követelésre is elő lehessen terjeszteni. Járadékszerű, időszakos, a jövőben folyamatosan
időszakonként lejáró követelésekről van szó: Életjáradék, tartásdíj, folyamatosan lejáró
követelésekről van szó.
 Másik eset: Valamely, tipikusan bérleményként szolgáló lakóhelyiségnek, a jövőben, 69
meghatározott időpontban való visszabocsátása iránti kereset.
Kereseti kérelem fajtái (Pp. 172. §)

• Megállapítási kereset: 172. § (3)

o Elképzelhető olyan szituáció, hogy a magánjogi forgalomban tipikusnak tekinthető
marasztalásra nincs lehetőség. De a felperesnek a jogi pozíciót állító félnek van jogvédelmi
igénye.
o Jogviszony fennállásának bírósági megállapítása érdekében. Lejárat, mint fogalom nem
értelmezhető. Pozitív vagy negatív megállapítási kereset. Jogviszony fennállásának vagy fenn
nem állásának megállapítása iránti kereset.
 Vagy még nem következett be a lejárat, de per definitionem értelmezhető lenne
 Vagy a lejárat fogalmilag nem értelmezhető
o Például házasság létezésének megállapítása, szerződés létrejöttének megállapítása,
szerződés fennállásának megállapítása, ezeknél a megállapítási igény merül fel.
o Negatív megállapítási keresetnél valamely jogviszony fenn nem állását kéri bíróság által
megállapítani a felperes.

70
Kereseti kérelem fajtái (Pp. 172. §)

• Jogalakító kereset: 172. § (4)

o 3-as tovább bontást tesz szükségessé
 jogviszony létrehozó (bíróság általi szerződés létrehozás vagy szabadalmi
kényszerengedélynek a bíróság általi megadása, de személyállapoti ügyekből is található
példa: apaság/anyaság bíróság általi megállapításának esetei)
 jogviszony módosító (clausula rebus sic stantibus, bíróság általi szerződésmódosítás,
gazdasági erőviszonyokban lévő jelentős változás)
 jogviszonyt megszüntető kereseti kérelem (házassági bontóper, közös tulajdon
megszüntetése iránti kereset, vagy az apaság vélelmének megdöntésére irányuló
kereseti kérelem)
o Lehetővé teszi, hogy a bíróság anyagi jog alapján bizonyos esetekben jogalakító szerepben
lépjen fel.

71
Keresethalmazat (Pp. 173. §)

• Tárgyi keresethalmazat / Személyi (alanyi) keresethalmazat

• Tárgyi keresethalmazat esetén a felperes több kereseti követelést érvényesít a perben.
• Alanyi keresethalmazat esetén a felperes több alperessel szemben érvényesíti a követelését,
vagy / és több felperes indít keresetet az alperes(ek) ellen. Ez felperesi és alperesi pertársaságot
keletkeztet.
• Valódi keresethalmazat esetén a kereseti kérelmek nem függnek egymástól, azokat egymásra
tekintet nélkül kell elbírálni, és valamennyi kereseti kérelem tekintetében döntést kell hoznia a
bíróságnak.
• Látszólagos keresethalmazat akkor jön létre, ha a kereseti kérelmek egymástól függnek, azokat a
bíróságnak egymásra tekintettel kell elbírálnia. Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetében a
keresetek egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban állnak.
• Valódi tárgyi keresethalmazat pl.: ha a felperes szavatossági igénye (például árleszállítás) mellett
a hibás teljesítésből eredő kárát is érvényesíti.
• Valódi személyi keresethalmazat pl.: ha a per tárgyát képező ingatlannak három tulajdonosa van,
és az egyik tulajdonos meg kívánja szüntetni a közös tulajdont. Ilyen esetben ez a tulajdonostárs
lesz a felperes, a másik két tulajdonostárs pedig az alperes.

72
Keresetlevél visszautasítása (Pp. 176. §)

• A bíróság - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a keresetlevelet visszautasítja, ha

o a perre magyar bíróság joghatósága - törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa,
nemzetközi egyezmény alapján - kizárt, vagy külföldi bíróság rendelkezik kizárólagos
joghatósággal,
o az igény elbírálása más hatóság - ideértve a büntető vagy szabálysértési ügyben eljáró
bíróságot is - hatáskörébe tartozik vagy polgári nemperes bírósági eljárásban érvényesíthető,
o a pert törvényben meghatározott más hatósági vagy egyéb eljárásnak, illetve a Pp. 24. § (3)
bekezdése szerinti eljárásnak kell megelőznie,
o a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított más
perben a perindítás joghatása már beállt vagy annak tárgyát már jogerősen elbírálták,
o a félnek nincs perbeli jogképessége,
o az igény - az elévülés esetét kivéve - bírósági úton nem érvényesíthető,
o a pert nem jogszabályban erre feljogosított személy indítja,
o a pert jogszabály alapján a munkáltató helytállási kötelezettségébe tartozó személyiségi jogot
sértő tevékenység, illetve károkozás miatt a közigazgatási, bírósági vagy ügyészségi
jogkörében eljáró személy ellen indították,
o a felperes a perindításra jogszabályban megállapított határidőt elmulasztja, vagy
73
Keresetlevél visszautasítása (Pp. 176. §)

o a felperes nem fizette meg a keresetlevélben megjelölt pertárgyértéknek vagy a

jogszabályban meghatározott tételes illetéknek megfelelő mértékű eljárási illetéket, valamint
költségkedvezmény iránti kérelmet, illetve jogszabályon alapuló költségkedvezményre történő
hivatkozást sem terjesztett elő

• A bíróság visszautasítja a keresetlevelet, ha hiánypótlási felhívás ellenére

o a felperes nem pótolta a fél mellőzött törvényes képviselőjét,
o a felperes a pert nem a jogszabályban meghatározott személy ellen indította meg, vagy
meghatározott személyek perben állása kötelező, és a felperes e személyeket nem vonta
perbe,
o a felperes nem nyújtott be - törvény által meg nem engedett keresethalmazatot vagy
pertársaságot tartalmazó keresetlevél esetén – a Pp. rendelkezéseinek megfelelő
keresetlevelet,
o a felperes a keresetlevelet - kötelező jogi képviselet esetén - jogi képviselő nélkül nyújtotta
be, vagy nem gondoskodott a 73. § (3) bekezdése szerinti esetben a jogi képviseletéről,
o a keresetlevél nem tartalmazza a 170. §-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező tartalmi
elemeket, alaki kellékeket, illetve a felperes nem csatolta a keresetlevélhez a 171. §-ban,
illetve törvényben előírt egyéb kötelező mellékleteket, 74
Keresetlevél visszautasítása (Pp. 176. §)

o a felperes nem pótolta a bíróság által a felperestől eltérően meghatározott pertárgyértékhez

képest a hiányzó illetéket, vagy
o a felperes nem pótolta az egyéb okból hiánypótlásra szoruló keresetlevél bíróság által
megjelölt hiányait.

75
Áttétel (Pp. 174. §)

• Azt jelenti, hogy az a bíróság, amelyhez a felperes a keresetlevelet benyújtotta, nem rendelkezik
hatáskörrel és/vagy illetékességgel. A bíróságnak ilyen esetben vizsgálnia szükséges a
rendelkezésre álló adatok alapján (tehát a felperes által előadott tények, körülmények alapján,
például azalperes lakóhelye, a pertárgy értéke stb.), hogy megállapítható-e a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező bíróság. Amennyiben igen, úgy a keresetlevelet és mellékleteit ehhez a
bírósághoz kell áttenni. Az áttételről a bíróság végzéssel határoz, amely külön fellebbezéssel
támadható.
• A bíróság az áttétel tárgyában soron kívül jár el.
• Áttételnek van helye akkor is, ha a jogvita elbírálása közigazgatási perben vagy egyéb
közigazgatási bírósági eljárásban eljáró bíróság hatáskörébe tartozik.
• Nincs helye a keresetlevél áttételének olyan bírósághoz, amely saját hatáskörének vagy
illetékességének hiányát már jogerősen megállapította.
• Az áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál
terjesztették volna elő, amelyhez azt áttették.

76
Kereset közlése, a
perfelvétel iratai,
bírósági
meghagyás

77
Kereset közlése (Pp. 179-180. §§)

• A kereset közlése a bíróságnak az az eljárási cselekménye, amivel a perindítás joghatásai

beállnak.
• Az alperessel való közlésre, a perindítás joghatásainak beállítására csak a perfelvételre alkalmas
keresetlevél képes. E fogalmat a Pp. az osztott perszerkezet miatt vezette be.
• Perfelvételre akkor alkalmas a keresetlevél, ha:
o a 170–171.§-ban meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek megfelel, és
o pergátló ok nem áll fenn, azaz nincs helye a keresetlevél visszautasításának vagy
áttételének.
• A keresetlevél kézbesítésére a Pp.-ben meghatározott kézbesítési módok mindegyike
alkalmazható, ha az adott kézbesítési módozat jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak:
o Postai szolgáltató útján [135.§,613.§(4)bekezdés],
o Elektronikus úton,
o Végrehajtói kézbesítés útján [141.§],
o Ügygondnok kirendelése mellett hirdetményi úton[145.§(4)bekezdés].
• Perindításnak számos joghatása van, ezek közül két fontos példa:
o Az alperes tudomást szerez a keresetről, ezáltal válik kétoldalúvá az eljárás
o Beáll a perfüggőség
78
Perfelvétel iratai (Pp. 199-203. §§)

• 1. Ellenkérelem
• 2. Válaszirat, viszontválasz
• 3. Viszontkereset-levél
• 4. Beszámítást tartalmazó irat
• 5. Előkészítő irat

79
Írásbeli ellenkérelem (Pp. 199-201. §§)

• Ellenkérelem: A keresetlevélre vonatkozó írásbeli nyilatkozat. Az alperesnek az írásbeli

ellenkérelmében a felperesi keresetlevet kell követnie. Az ellenkérelem szintén bevezető részből,
érdemi részből és záró részből, valamint az ellenkérelemben előadott tények és körülmények
alátámasztására hivatkozott mellékletekből áll.
• Az ellenkérelem bevezető részében fel kell tüntetni:
o az eljáró bíróság nevét és a bírósági ügyszámot,
o a felek nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, perbeli állását, az alperesnek a keresetlevélben fel
nem tüntetett azonosító adatait,
o az alperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több
jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét is.
• Az ellenkérelem érdemi részében - ha azzal a fél a perben védekezni kíván - fel kell tüntetni:
o a) alaki védekezés esetén
o aa) az eljárás megszüntetésére alapot adó okot és az azt megalapozó tényeket,
o ab) a tényeket alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat,
o b) érdemi védekezés esetén
o ba) a beszámítás kivételével az anyagi jogi kifogást a jogalap megjelölése útján,
o bb) a keresetlevél érdemi részében előadottakra vonatkozó vitató és cáfoló nyilatkozatokat,
80
Írásbeli ellenkérelem (Pp. 199-201. §§)

o bc) a védekezést - ideértve az anyagi jogi kifogást is - megalapozó tényeket és az azokat

alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, illetve bizonyítási indítványokat az e
törvényben meghatározott módon.
• Az ellenkérelem záró részében fel kell tüntetni:
o a) az ellenfél - állítási, illetve bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozással rögzített - felhívására
tett nyilatkozatot, illetve csatolt bizonyítási eszközt, vagy ezek hiányában a felhívásban
foglaltak nem teljesítésének indokát,
o b) azt, hogy a fél törvényes képviselője milyen minőségben jár el.

81
Perfelvétel iratai (Pp. 199-203. §§)

• 2. Válaszirat, viszontválasz: A felperes a válasziratában, az alperes pedig a viszontválaszában

előadhatja, hogy az ellenfél addigi nyilatkozatait továbbra is vitatja-e, ha igen, mennyiben és
milyen okból. Ezen iratokban bizonyítással kapcsolatos nyilatkozatok (bizonyítási indítványok
előterjesztése, ellenfél bizonyítási indítványának szükségtelensége) adhatók elő, továbbá
amennyiben a bíróság anyagi pervezető cselekményt folytatott, úgy ennek kapcsán tehetnek a
felek írásban nyilatkozatot.
• 3. Viszontkereset-levél:
o A viszontkereset előterjesztésének feltételei:
o Anyagi jogi feltétel: a viszontkeresettel érvényesített követelésnek a kereseti követeléssel
azonos jogviszonyból kell származnia.
o Eljárásjogi feltétel: a viszontkeresetet viszontkereset-levélben, írásban, a kereset közlésétől
számított negyvenöt napon belül (főszabályl), és legkésőbb az ellenkérelemmel együtt kell
előterjeszteni.
• 4. Beszámítást tartalmazó irat:
o A beszámítást tartalmazó iratot a kereset közlésétől számított negyvenöt napon belül vagy a
bíróság által meghosszabbított határidőn belül, de legkésőbb az ellenkérelemmel,
viszontkeresettel egyidejűleg lehet előterjeszteni.
82
Perfelvétel iratai (Pp. 199-203. §§)

o A beszámítást tartalmazó irat tartalmi elemeire (bevezető, érdemi és záró rész) és

mellékleteire a keresetlevél szabályai irányadók. Ezen túl a beszámítást tartalmazó iratban ki
kell munkálni a beszámítást (a beszámítás mikor, mennyiben, miként szüntette meg a
követelést).
• 5. Előkészítő irat

83
Bírósági meghagyás (Pp. 181-182. §§)

• A bíróság keresetnek megfelelő, az ítélettel azonos hatályú, a mulasztás következményeként

hozott határozata.
• Az írásbeli ellenkérelem elmulasztásának következménye, amit a bíróság hivatalból, tárgyaláson
kívül bocsát ki. Ezzel a nem védekező és beszámítási iratot sem előterjesztő alperes esetében
perfelvételi tárgyalás kitűzésére nem kerül sor, a per tárgyalás tartása nélkül befejezhető.
• A bírósági meghagyással szembeni rendes perorvoslat a jogszabálynak megfelelő ellentmondás,
melynek következtében a bírósági meghagyás hatályát veszti, így a jogvita elsőfokú elbírálásának
lehetőségét teremti meg.

84
Osztott
perszerkezet,
perfelvétel

85
Osztott perszerkezet

• Perszerkezet tekintetében megkülönböztetjük az osztott és az egységes szerkezetet. Osztott

perszerkezet esetében az elsőfokú eljárás perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra válik szét.
Osztott perszerkezetet alakított ki az 1911. évi I. törvénycikk (Plósz-féle Pp.) Az 1952-es Pp.
egységes perszerkezetet alkalmazott. Majd az új Pp. visszatért az osztott perszerkezethez,
azonban azt megreformálva.
• A perfelvételi szak célja, hogy a felek nyilatkozatai az érdemi tárgyalás megkezdése előtt
rendelkezésre álljanak, azok teljesek, pontosak legyenek.
• Tisztázódjon mind a bíróság, mind a felek számára, hogy a felperes milyen követelést milyen
alapon kíván érvényesíteni, és ezt milyen bizonyítékokkal, illetve milyen bizonyítás
foganatosításával kívánja alátámasztani, valamint, hogy az alperes mivel védekezik, milyen
alapon, és az ő védekezését milyen bizonyítékok támasztják alá, milyen bizonyítási indítványai
vannak.
• Mind a bíróságnak, mind a feleknek teljes képet kell kapniuk a peres ügyről, számukra
értelmezhető módon. Letisztul a jogvita. A feleknek nem kell találgatniuk a bíróság lehetséges
döntéseit illetően.

86
Perfelvételi utak

• A perfelvétel útját a bíróság választja meg. Az tehát, hogy a perben milyen úton kerül sor a
perfelvételre, a bíróság mérlegelésén múlik.
o Írásbeli perfelvétel (felperesi válaszirattal) és perfelvételi tárgyalás (tárgyalás kitűzése és
válaszirat kézbesítése alperesnek),
o Perfelvételi tárgyalás további írásbeli előkészítés nélkül (tárgyalás kitűzése és írásbeli
ellenkérelem kézbesítése felperesnek),
o További írásbeli perfelvétel és perfelvételi tárgyalás mellőzése.

87
Perfelvételi tárgyalás (Pp. 190-193. §§)

• 1. Megnyitás – a peres felek és a per tárgyának megjelölése

• 2. Számbavétel, idézés szabályszerűségének ellenőrzése és képviseleti jog ellenőrzése
• 3. Tájékoztatás a perfelvételi tárgyalásig keletkezett iratokról, és iratismertetés a még nem
kézbesített iratok tekintetében
• 4. A jogvita összegzése – a bíróság összegzi a jogvita szempontjából lényeges nyilatkozatokat
• 5. Észrevételezés – a felek az összegzésre észrevételeket tehetnek
• 6. Alperes alaki védekezésének elbírálása, ennek alaptalansága esetén érdemi védekezésre
vonatkozóan perfelvétel elrendelése
• 7. Tárgyalás elhalasztása (eshetőleges)
• 8. Perfelvétel lezárása
A perfelvételt követően a bíróság megkísérli egyezség létrehozását és tájékoztatja a feleket a
közvetítés lehetőségéről.

88
Perfelvétel lezárása

89
Perfelvétel lezárása (Pp. 194. §)

• A perfelvétel lezárására csak azt követően kerülhet sor, hogy a felek megtették végleges
perfelvételi nyilatkozataikat, de legalábbis erre a lehetőségük megvolt és a perfelvételi tárgyalás
elhalasztásának a Pp.192.§(1) bekezdésében foglalt feltételei nem állnak fenn. A perfelvétel
lezárása előtt a bíróság a feleket erre figyelmezteti és lehetőséget biztosít további nyilatkozataik
megtételére.
• A perfelvételt lezáró végzés: A perfelvételt lezáró végzés a per állítási és bizonyítási szakasza,
azaz a perfelvételi és az érdemi tárgyalás közötti választóvonalat jelenti. A perfelvétel lezárásával
a bíróság azt a tényt konstatálja, hogy a per megalapított és a következő tárgyaláson már
érdemben foglalkozik a perben érvényesített igénnyel.

90
Érdemi tárgyalási
szak és perfelvétel
közös szabályai,
érdemi tárgyalás
egyéb szabályai
91
Alaki pervezetés

• Az alaki pervezetés a per menetének ütemezése, az egyes eljárási cselekmények meghatározása

és elvégzése, annak érdekében, hogy az eljárás a megfelelő mederben haladjon, és észszerű
időn belül befejeződjön (például idézés, tárgyalás elhalasztása, eljárás felfüggesztése, határidők
meghatározása stb.). Az alaki pervezetés a tanács elnökének feladata.
• Tárgyalásvezetés
o Perbeli cselekmények sorrendjének meghatározása
o Rendfenntartás
o Kérdésfeltevés joga
o Csak a perhez kapcsolódó kérdések, bizonyítási indítványok engedélyezése
• Rendfenntartás
o Hallgatósággal szemben: Létszám meghatározása a tárgyalóteremben / Rendreutasítás /
Kiutasítás / Kivezettetés / Őrizetbe vétel és feljelentés
o Felekkel és egyéb perbeli személyekkel szemben: Rendreutasítás / Pénzbírság / Kiutasítás /
Kivezettetés / Őrizetbe vétel és feljelentés

92
Anyagi pervezetés (Pp. 237. §)

• Ha a fél keresetlevele vagy perfelvételi nyilatkozata hiányos, nem kellően részletezett vagy
ellentmondó, a bíróság közrehat abban, hogy a fél a perfelvételi nyilatkozatát teljeskörűen előadja,
illetve annak hibáit kijavítsa. Félhez intézett kérdéssel, nyilatkozattételre felhívással, illetve
tájékoztatással járul hozzá ahhoz, hogy a felek eljárási kötelezettségeiket teljesíthessék.
• Ha a perfelvételi nyilatkozat nem terjed ki valamely lényeges tény vonatkozásában a bizonyításra
vagy a felek között vita van abban, hogy valamely tény bizonyítása mely felet terheli, a bíróság
tájékoztatja a feleket a bizonyíték rendelkezésre bocsátása, illetve a bizonyítás indítványozása
elmulasztásának, valamint a bizonyítás esetleges sikertelenségének következményéről is.
• A bíróság hozzájárul a jogvita kereteinek tisztázásához azzal, hogy a felek tudomására hozza, ha
o az általuk hivatkozott jogszabályi rendelkezést eltérően értelmezi,
o a rendelkezésre álló adatok alapján olyan tényt észlel, amelyet hivatalból kell figyelembe
venni, vagy
o jogszabály szerint a kérelemhez nincs kötve,
és lehetőséget biztosít a feleknek nyilatkozataik megtételére.
• A bíróság a felek kérelmének és jogállításának korlátain belül gyakorolja az anyagi pervezetést,
amelyet a felek perbeli cselekményeik megtételekor szabadon felhasználhatnak.

93
Közös szabályok

• Iratismertetés
• Nyilvánosság
• Fél személyes meghallgatás
• Tárgyalás elhalasztása a megtartás nélkül
• Alaki pervezetés
• Rendfenntartás

94
Érdemi tárgyalás

• Az érdemi tárgyaláson a bizonyítás célirányos lefolytatása történik a perfelvételi szakban

véglegesített nyilatkozatok és bizonyítási indítványok által kijelölt mederben.
• Perfelvételi nyilatkozat megtétele és megváltoztatása csak kivételesen, törvényben foglaltak
szerint lehetséges.
• Menete:
o 1. Megnyitás (Amennyiben a bíróság a perfelvétel során nem tartott tárgyalást. Amennyiben a
bíróság tartott perfelvételi tárgyalást, úgy az érdemi tárgyalást megkezdi, tekintettel arra, hogy
a bíróság az első határnapra kitűzött tárgyalást nyitja meg.)
o 2. Számbavétel, idézés szabályszerűségének az ellenőrzése és a képviseleti jog ellenőrzése
o 3. Iratismertetés az előző tárgyalás óta keletkezett iratokról
o 4. Perfelvétel kiegészítése (megengedett keresetváltoztatás és utólagos bizonyítás esetén)
o 5. Bizonyítás lefolytatása
o 6. Berekesztés
o 7. A tárgyalás újbóli megnyitása
o 8. A határozat meghozatala és nyilvános kihirdetése

95
Utólagos bizonyítás (Pp. 220. §)

• Az érdemi tárgyalási szakban további bizonyítás csak kivételesen indítványozható, további

bizonyíték csak kivételesen terjeszthető elő.

96
Perfelvétel kiegészítése (Pp. 222. §)

• A perfelvétel lezárását követően kizárólag a változással érintett részben nyílik meg a perfelvételi
szak – kiegészítő perfelvétel
• Párhuzamosan folyik az érdemi és a kiegészítő perfelvételi tárgyalás
• A kereset-illetve az ellenkérelem változtatás, továbbá a keresetkiterjesztés esetén a változással
érintett részben történik az elrendelése
• Bíróság anyagi pervezetése révén válik szükségessé

97
Eljárás megszüntetése (Pp. 240-243. §§)

• Két csoport:
o Hivatalból: A bíróság az eljárást - a g) pont szerinti kivétellel annak bármely szakaszában -
hivatalból megszünteti, ha
 a) a keresetlevelet, viszontkereset-levelet már a 176. § (1) bekezdés a)-i) pontja, a 176.
§ (2) bekezdés a)-c) pontja, illetve a viszontkereset-levelet a 206. § (1)
bekezdés a) vagy c) pontja alapján vissza kellett volna utasítani,
 b) magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható
meg, ugyanakkor a joghatóság az alperes perbe bocsátkozásával megalapozható, de
 ba) az alperes írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő vagy
 bb) az alperes a bíróság joghatóságának hiányát kifogásolja,
 c) magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg
és a bíróság joghatóságát az alperes perbe bocsátkozása sem alapozhatja meg,
 d) a fél törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött határidő alatt sem
pótolták,
 e) megállapítja, hogy a per más - az e törvény hatálya alá tartozó - ügyben eljáró
bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, kivéve, ha
 ea) a hatáskör a per tárgyának értékétől függ és az alperes hatásköri kifogás
nélkül írásbeli ellenkérelmet már előterjesztett, vagy 98
Eljárás megszüntetése (Pp. 240-243. §§)

 eb) az illetékesség nem kizárólagos és az alperes illetékességi kifogás nélkül

írásbeli ellenkérelmet már előterjesztett,
 f) a fél meghal vagy megszűnik, feltéve, hogy a jogviszony természete a jogutódlást
kizárja,
 g) a perfelvételi, illetve a folytatólagos perfelvételi tárgyalást a felek elmulasztották
vagy a jelen lévő fél a tárgyalás megtartását nem kéri, feltéve, hogy a perben a
perfelvételt lezáró végzés meghozatalára még nem került sor,
 h) a felperes a bíróság felhívása ellenére - ideértve a 73. § (1) bekezdése szerinti
esetet is - a hiányzó vagy megszűnt jogi képviseletének pótlásáról a bíróság által
megállapított határidő alatt nem gondoskodik, vagy
 i) megállapítja, hogy az ügy közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik.

99
Eljárás megszüntetése (Pp. 240-243. §§)

• Kérelemre: A bíróság az eljárást - a kereset közlését megelőzően is, annak bármely

szakaszában - kérelemre megszünteti, ha
o a) a felperes a teljes keresetétől elállt,
o b) a felek ezt közösen kérték,
o c) a megszűnt félnek nincs jogutódja, és bármelyik fél az eljárás megszüntetését kérte,
vagy
o d) a bíróság a felperest perköltség-biztosíték adására kötelezte, de a felperes a kitűzött
határidő alatt biztosítékot nem adott és az alperes a biztosíték adása iránti kérelemben
az eljárás megszüntetését is kérte.
• Elállás: az alperes írásbeli ellenkérelmének előterjesztéséig az alperes hozzájárulása nélkül, ezt
követően csak az alperes hozzájárulásával; KIVÉTEL: nincs szükség az alperes hozzájárulására,
ha az elállásra azért került sor, mert az alperes a követelést az eljárás megindítását követően
teljesítette.

10
0
Köszönöm a
figyelmet!

10
1