Az igazságszolgáltatás működésének

megreformálására irányuló törekvések

NAVRATIL SZONJA
 Tartalom

1. Bírói hatalom és hatalommegosztás

2. Az igazságszolgáltatás funkciói
.
3. Bírói függetlenség
4. A kontinentális bíró és a common law bíró
5. Bírói szerep
6. Európai jogrendszer hatása a jogértelmezésre
7. Bírósági igazgatás
8. A magyar igazságszolgáltatás a szocializmusban
 1. Bírói hatalom és hatalommegosztás

Bírói hatalom növekedése – 20. század második fele

1. Jelentése
.

Demokratizálódás új hullámai
Emberi jogok kiterjesztése
Európai jog szerkezeti sajátosságai
A másik két hatalommal szembeni bizalmi válság
Botrányok: végső menedék a bíróság (korrupció)
 Bírói hatalom és hatalommegosztás

Judicalization of politics”: politikai ügyek a bíróságok

előtt, bíróság-szerű eljárások a politikai intézményekben,
alkotmánybíróságok. Kritika: demokratikus legitimáció
hiánya - „Government
. by judiciary”,

2. A növekedés formái:
Végrehajtó hatalom döntéseinek bírói kontrollja
Törvényhozás alkotmányos kontrollja
Az adminisztráción belül megnövekedett bírói szerepek,
bírói döntéshozási módozatok
 Bírói hatalom és hatalommegosztás

3. A harmadik hatalmi ág jelentősége növekedésének

okai:

A totalitarianizmusok
. tapasztalatai (a parlamenti
demokrácia védtelensége)
Állami beavatkozás a gazdasági folyamatokba, aktív állam
A természetjogi eszme újjáéledése
Nemzetközi minták szerepe (USA, később NSZK), európai
hagyomány megtalálása (Kelsen)
Egyesült Európa (emberi jogi egyezmények, európai
bíróságok)
 Bírói hatalom és hatalommegosztás

4. A bírói hatalom növekedésének feltételei, környezete:

 Demokrácia: szükséges, nem elégséges feltétel.

 Hatalommegosztás
.
 Alapjogok elismerése (politics of rights)
 A bírói fórumok használata (érdekcsoportok, ellenzék,
állampolgárok)
 A többségi intézmények demokratikus gyengesége (a
konszenzuális elv korlátozottsága) vagy a kormányzás
gyengesége
 Bírói hatalom és hatalommegosztás

4. A bírói hatalom növekedésének feltételei, környezete:

 A másik két hatalmi ághoz képest nagyobb társadalmi

bizalom
.
 Delegálások döntésképtelenség miatt (alapjogok
ütközése, morálisan terhelt ügyek)

Hatalommegosztás:
Hogyan lehet a zsarnokságot megakadályozni?
Anglia és Franciaország a 18. században: társadalmi erők
egyensúlya vagy intézmények közötti viszony
 2. Az igazságszolgáltatás funkciói

Vitaoldás:
polgárok közötti konfliktusok helyett nagy szervezetek

.
Büntető jogszolgáltatás
szervezett bűnözés kihívásai, megváltozott szerkezetű
kriminalitás

policy-alakítás, végrehajtás
szimbolikus legitimáció
jogi szocializáció
 Az igazságszolgáltatás funkciói

A bíróság ideáltípusa:

„független bíró vitát tartalmazó eljárás után,

.

előre lefektetett normákat alkalmaz annak érdekében,

hogy dichotóm jellegű döntést hozzon:

az egyik félnek a jog szerint igazat adva.”

 Az igazságszolgáltatás funkciói

 Az igazságszolgáltatás egyedi jogvitát végleg eldöntő, egyéni jogsérelmet

megállapító és azt helyreállító közhatalmi tevékenység,
 Az igazságszolgáltatás több szakjogi bíráskodásra jelent.
 Az igazságszolgáltatás a bírói hatalom kizárólagos megtestesítője.
 Az állami hatalom megnyilvánulása, amely a bíróságon a vitássá tett vagy
.
megsértett jogról a törvényben szabályozott eljárás során kötelező erővel dönt.
 A bírói-ítélkezési hatalom funkcióját az egyedi jogvita eldöntésében megnyilvánuló
ítélkezés monopóliuma fejezi ki. Magyarországon az igazságszolgáltatást a
bíróságok gyakorolják.
 A bíróságok általános feladatát az Alaptörvény határozza meg: a bíróság dönt -
büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben;
- a közigazgatási határozatok törvényességéről; - az önkormányzati rendelet más
jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről.
 3. Bírói függetlenség
Jogállami elvárások az igazságszolgáltatással szemben:
függetlenség, számonkérhetőség, átláthatóság,
hatékonyság, minőség
Dinamikus. terület, kiterjedt változtatások, szervezeti
változatosság
A függetlenség szociológiai megközelítései
Behaviorista hagyomány - a megfigyelhető viselkedés
szintjén vizsgáljuk az intézmény gyakorlatát: milyen
gyakorisággal fordul elő hatalmi intézménnyel szembeni
döntés.
 Bírói függetlenség
Alaptörvény
26. cikk
(1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési
tevékenységükben nem utasíthatóak.
A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás
.
keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem
folytathatnak politikai tevékenységet.
(2) A hivatásos bírákat - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - a
köztársasági elnök nevezi ki.
Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte.

Bjt:
A bíró ítélkező tevékenységében független

Függetlenség: A bírói szervezet, a bíró és a politikai rendszer közötti kapcsolat hiánya!

 Bírói függetlenség
Külső függetlenség:

A külső befolyástól való függetlenség alatt azt értjük, hogy a bíróságnak függetlennek kell
lennie bármilyen külső szervezettől:
- a törvényhozástól,
 a kormányzattól .
 a politikai pártokoktól
 más jogászi szakmáktól
 a sajtótól
 a civil társadalomtól
 a peres felektől
 vagy bármilyen más „bíróságon kívül lévő erőtől”
amely megsértheti a bíróság vagy a bíró autonómiáját”. (Peter H. Russel, David M. O’brian)

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Stramek v. Ausztriaügyben megállapította, hogy a

teljes függetlenséghez a végrehajtó hatalomtól való megfelelő szervezeti különállásra is
szükség van.
 Bírói függetlenség
Belső függetlenség

A belső függetlenség azt jelenti, hogy a bíráknak

függetlennek. kell lenniük
- kollégáiktól,
 a horizontális vagy vertikális hierarchiában elhelyezkedő
felettesüktől (Bangalore Principles of Judicial Conduct)
 Bírói függetlenség
Nemzetközi normák alapelvei:

A bíró külső beavatkozás nélkül ítéljen az elé kerülő

ügyekben. .
A hatalommegosztás és a bírói függetlenség
meghatározása.
A bírák igazgatási függetlensége és közreműködése a
költségvetési folyamatban.
A bírói szervezet „alapvető függetlensége” (vagyis védelem
a bírói ítéletek önkényes érvénytelenítése, vagy a döntések
önkényes felülvizsgálatával szemben).
A bíró bírósági szervezeten belüli függetlensége.
 Bírói függetlenség
Európa Tanács ajánlása
Recommendation No.R (94) 12 of the Committee of Ministers to
Member States on the Independence, Efficiency and Role of
Judges
.

A bírói döntés csak bíróság előtt vizsgálható felül

A bírói kinevezés törvényben szabályozott
A bírósági hatásköri és illetékességi szabályokról csak a bíróság
dönt
A kormányzat egyedi ügyekbe nem avatkozhat be
A bírói kinevezés objektív kritériumokon alapul
A bírói döntés független, befolyásmentes
A törvényes bíróhoz való jog
 4. Kontinentális bíró és common law bíró

Bírói státusz: intézményen belüli, normatív módon

meghatározott pozíció (jogszabályok, szabályzatok,
etikai normák)
.

Precedens és jogszabályhoz kötöttség

Elismerési rendszer és karrier rendszer
Kontinentális bíró: bürokratikus elvárások
dominanciája.
 Kontinentális bíró és common law bíró

 A precedenshez kötöttség elve (stare decisis) a XIX. századra stabilizálódott, és

azóta az esetjogi rendszer alapját képezi. Az elv lényege, hogy a korábbi bírói
döntések a későbbi ügyben megállapított tényállásbeli hasonlóság esetén kötik a
későbbi bírói döntéseket. 
.
 Korlátai:
-Az elv erősebben érvényesül vertikálisan, mint horizontálisan, azaz a felsőbbrendű
bíróságok precedensei egyértelműen kötik az alsóbbrendű bíróságokat, míg az
azonos szintű bíróságok korábbi döntéseinek precedensértéke gyengébb.
- korábbi döntésnek csak bizonyos része kötelező. Alapvetően az indokolásnak csak
az a része kötelező, mely a döntés lényegét adja, vagyis mely nélkül a bíró nem
jutott volna arra a következtetésre, amelyre végül jutott. Ezt a „lényeget” hívják
a common law jogászok ratio decidendinek, azaz a döntés értelmének vagy okának.
-A common law bírónak lehetősége van továbbá – amennyiben nyomós oka van rá
– felülírni egy precedenst, azaz megfosztani kötelező erejétől.
 Kontinentális bíró és common law bíró
Esetjog: A bíró az egyes esetek elbírálása során
feltárja és kimondja azt a tőle függetlenül és már
őelőtte fennálló jogot, amely arra és a hasonló
esetekre szabályt
. mutat.
Precedenshez kötöttség: A precedens másként
kötelező, mint a jogszabály: nem az igazolásuktól
(megalkotásuk indokától) függetlenítve kanonizált
döntési mintaként állnak elő, hanem a bíró által a
rendelkezésére álló precedensekből megindokoltan
kibontott mintaként, mégpedig olyan mintaként,
amelyet annak tudatában fogalmaz meg, hogy
későbbi döntések számára is mintát szolgáltathat.
 Kontinentális bíró és common law bíró
A jogi gondolkodást az empirizmus és pragmatizmus jellemzi, szemben a jog
normatív koncepciójával, mely elsősorban a kontinensen uralkodik.
 Common law:
-A jog életét nem a logika, hanem a tapasztalat határozta meg. Elismeri a jogászi
tapasztalat, különösen a bírói tapasztalat fontosságát, a szakmai múltat, a személyes
.
tapasztalatokat és meggyőződéseket.
-A common law fejlődésében a királyi bíróságok játszottak központi szerepet. Az
angol jog a királyi bíróságok esetjogával vált egyenlővé. Ennek következménye a
jogfolytonosság. Amikor azonban egy törvény szabályoz egy kérdést, az felülírja ez
esetlegesen ellentmondó precedenst. A törvények tehát a common law rendszerben
is magasabb szinten vannak a jogforrási hierarchiában, mint a bírói ítéletek.
 A common law országokban a jogászképzés az egyetemeken is
gyakorlatorientáltabb, és elsősorban az ügyvédi szakmára készít fel, nem úgy, mint
a civil law rendszerekben, ahol az egyetemi képzés alapvetően elmélet- és
tudásorientált, és a bírói karriert tartja szem előtt mint ideált
 Kontinentális bíró és common law bíró
 Angliában és a többi common law országban csak sok év tapasztalattal rendelkező
gyakorló jogászként lehet bírói pályára lépni, a bírói karrier nem opció a frissen
végzett jogász számára, mint Európa többi országában 
 A kontinentális ítélet indokolásának kiindulópontja az absztrakt norma, egy
jogszabály általánosan megfogalmazott szövege, melyet a bíró megpróbál az
.
előtte álló felek esetére alkalmazni, a common law ítélet indokolásának
kiindulópontja egy korábbi bírói döntés vagy precedens, melyeknek tényállásait az
általa eldöntendő esetével összehasonlítva próbálja a bíró a korábbi döntésekből
leszűrhető jogelvet az előtte levő jogvitában alkalmazni.
 A common law jogi kultúra elismeri a bírói tapasztalat fontosságát, ami magában
foglalja mind a szakmai múltat, mind a személyes tapasztalatokat és
meggyőződéseket. A common law ítélet tehát valójában egy személyes szakmai
vélemény arról, mi lenne a legjobb megoldás az adott esetben
 5. Bírói szerep
Jogalkalmazói szerepek (ideáltípusok)

 Torstein Eckhoff: közvetítő, bíró, adminisztrátor

 Jogszabályra
. vagy esetre (szituációra)
orientálódó
 Kulcsár: politikus, hivatalnok, megoldó-
egyeztető.
 Aktív (jog- és szabadságvédő), passzív
(pozitivista)
 Bírói szerep
 Az ügyfélbarát bírói elmélet szerint egy jó bírónak elsősorban
empatikusnak kell lennie. A feleknek kölcsönösen bízniuk kell egymásban
és egymás javát kell keresniük. A bírónak a felek érdekeit fel kell ismernie.
 A bírói munka eredménye: hozzájárul a társadalmi rendezettséghez, védi,
biztosítja az állampolgárok,
. és szervezeteik jogait, jogos érdekeit, és eljár
ezek megsértőivel szemben.
 Jogászi-szakmai szempontból egy bírói döntés akkor lesz elfogadható, ha
megfelel a jogászi gondolkodás lényegét jelentő jogászi racionalitás
kritériumainak.
 Bírói szerep
Bírói függetlenség, mint a bírói szerepfelfogás központi eleme:
kontinuitás
az igazságügyi reformok, az igazgatási modellek változtatása a bírósági
kultúrát nem befolyásolta.
. struktúra jellemzően formálja a szervezet kultúrát, a
Bár a szervezeti
külső igazgatásból belső igazgatásba történő átlépés, majd az
egyszemélyi igazgatási vezetés kialakítása, ami a belső hierarchia
szerepét erősítette, sem változtatta meg a bírói szerepfelfogást.
A formalista jogértelmezést védi a bírói függetlenség eszméje
nincs valódi kapcsolat a szervezet alkotmányos rendszerben betöltött
szerepe, és a szervezete tagjainak, a bíráknak a bírói hivatásról alkotott
professzionális magatartása között.
A magyar bíróság problémáit magyarázhatja, hogy a professzionális bírói
magatartás és az átlátható és elszámoltatható intézményi működésen
alapuló társadalmi bizalom nem kapcsolódik egymáshoz.
 Bírói szerep
Bírói szerep: a pozícióval kapcsolatos viselkedési
elemek (íratlan szabályok, rutinok, elvárások,
értékek, attitűdök, viselkedés)
.
A bíró személyiségének jelentősége
Jogon kívüli tényezők a döntéshozásban
Társadalmi helyzet: a felek és a bíró egymáshoz
képest; a bíró szociális pozíciója
-Származás: weimari példa, Anglia
-A hivatás megbecsültsége: szocialista államok
-Nem (70% nő, + üvegplafon), életkor jelentősége:
közel 60% 10 év alatti gyakorlattal rendelkezik
 Bírói szerep és jogértelmezés
Jogértelmezés:
-nyelvtani: A nyelvtani értelmezés a jogi norma nyelvi
megfogalmazása és a konkrét tényállás közötti kapcsolat
vizsgálatát jelenti. Ez a normában szereplő szavak,
kifejezések,. fogalmak, illetve mondatrészek elemzését
jelenti nyelvtani szabályok alapján
-logikai:A logikai értelmezés a formális logika szabályainak
alkalmazása a jogszabály tartalmának feltárásában. A logikai
értelmezés a jogszabály szövegéből indul ki, és az írott
norma fogalmaiból kiindulva vizsgálja ezeknek és a tényállás
elemeinek egymáshoz való logikai viszonyát.
-rendszertani: A jogi norma értelme úgy ismerhető meg, ha
azt beillesztjük az átfogó normarendszerbe, a módszer a
jogszabály valódi tartalmára más jogtételekkel,
jogintézményekkel, a jogággal, jogrendszerrel fennálló
összefüggéseinek vizsgálta révén következtet
 Bírói szerep és jogértelmezés
 A bírói ítélet indokolásában azért van szükség
érvelésre, mert az esetek többségében
egyértelmü, hogy miként következik a
meghozott döntés a kiindulópontnak tekintett –
túlnyomó
. részben általános megfogalmazású –
jogi indokból (például a jogszabályból, vagy egy
jogi alapelvből).
 A racionális indokolás mércéjének egyik
összetevője a formális logika megfelelő
alkalmazása. Ez azt feltételezi, hogy a bíró által
használt érveknek összekapcsolódnak, egymást
nem oltják ki, nem vezetnek abszurd
eredményre, és az érvek egymásra épülve a
meghozott döntés megalapozását szolgálják.
 Bírói szerep és jogértelmezés
A formalista érvelés, jogértelmezés:
a normák nyelvtani, rendszertani és logikai értelmezését jelenti.
az ítélkezés mechanizmusából kizárja az európai és alkotmányos
jogelveket, a jogi dogmatikát.
. során nem vizsgálja az adott ügy szélesebb
A bíró az ítélkezés
kontextusát, a mögöttes elveket, hanem az ügyhöz legközelebb eső jogi
normát alkalmazza.
A formalista bírói attitűd szerves része a bírósági kultúrának, amelyet a
szervezet közvetít az újonnan belépő tagok, a bírósági fogalmazók felé.
A formalizmus nem feltétlenül gátolja az autonóm, független bírói
ítélkezést, a formalista bírói érvelést a kialakulásának okai,
körülményei, a szervezeti kultúrában elfoglalt szerepe tölti meg
értéktartalommal, amely lehet jogállami és lehet az alkotmányos elvek
érvényesülését gátló is.
 6. Az európai jogrendszer hatása a jogértelmezésre

Az európai jogfejlesztés iránya: az egyéni jogosultságok

kikényszerítésével, a „claiming” szorgalmazása. Az európai polgárok
felhívása a jogaik követelésére.
A jogosultságok nyelvezete, a klasszikus puha európai jogi eszközök
helyett bírósági
. jogérvényesítés különösen a foglalkoztatási
diszkrimináció, fogyasztóvédelem, trösztellenes igények, szabad
vándorlás területein.
A jogászok, bíróságok, perlés növekedő jelentősége (judicalization) – a
hagyományos jogi kultúrával szembefutó fejlemények (culture clash)
EU: gyenge adminisztratív apparátus és erős bírósági felhatalmazások
(european way of legalism)
ugyanolyan okokból alakul ki, mint az amerikai legalizmus annak
idején: fragmentált, gyenge központi kormányzat, fragmentált
gazdasági potenciál
 Az európai jogrendszer hatása a jogértelmezésre

A formalizmus elleni lázadás elmaradása, a jogi

realizmus gyengesége Európában.
A jog és a társadalomtudományok kapcsolata
.
gyenge marad.
A kritikának nincs hatása a joggyakorlatra.
Az amerikai bizalmatlansággal szemben erős
európai bizalom a jogalkotóban
A totalitarianizmus tapasztalata: a klasszikus
jogállamhoz való ragaszkodás. Formalizmus,
törvénybe foglalt jogok, alkotmány védelme.
 Az európai jogrendszer hatása a jogértelmezésre

Új európai tendenciák: EU direktívák: politikai,

társadalmi, gazdasági célok megfogalmazása. Nem
közvetlenül hat az állampolgárok magatartására.
Formális-dogmatikus
. viszony helyett funkcionális.
„soft law”: elvek, irányok, gyakorlatok, esetjog
Európai bíróságok kevésbé dogmatikus
jogértelmezése
Összehasonlító jog „felforgató” hatása: a
partikularizmus oldódása: a saját jog egyedüli
helyességének megkérdőjelezése.
Bologna
 Az európai jogrendszer hatása a jogértelmezésre

Közép-európai jogi kultúra:

(Zdenék Kühn) Formalizmus és textualizmus a poszt-kommunista

jogi kultúrában: a 19. századi európai pozitivizmus gondolkodási
.
mintái.
Kötött bírói döntés, a jogszabály szövegének mechanikus
alkalmazása, hatalmi ágak merev elválasztása, a bíró a „törvény
szája”, a nemzetállami írott jog dominanciája
Kihívások: jóléti állam, bírói hatalom növekedése.
Ezek hatására nyitottabb, szubsztantív (nem formális), policy-
megfontolásokat befogadó, argumentatív jogi stílus
Szocialista hagyomány: szövegközpontúság, törvénypozitivizmus.
A nehéz esetek értelmezésének lehetetlensége.
 7. Bírósági igazgatás

Szocializmus időszaka:
A hatalmi ágak elválasztása megszűnt
Az igazságszolgáltatás a végrehajtó hatalom része lett
A bírák kiszolgáltatottak voltak a totális hatalomnak
.
Színlelt függetlenség
Rendszerváltás időszaka:
Külső igazgatási rendszer
Folyamatosság
Bírói vezetők lecserélése
1997-es reform:
Belső igazgatás
Cél a bírói függetlenség leghatékonyabb biztosítása
Szervezeti kultúra változatlan
 Igazgatási jellemzők

1997:
erős önkormányzatiság
korporatív hatalom
fékek és ellensúlyok
. hiánya
rendies struktúrák fennmaradása
megyei bírósági elnökök hatalma
2011:
hatékonyság
időszerűség
testületi vezetés helyett egyszemélyi vezetés
A Kúria elnöke és a bírósági igazgatás vezetője elválik
egymástól
 Bírósági igazgatás

Bírói kinevezés – egyszemélyi döntéshozatal

OBH elnöke az igazgatás vezetője – OBT a
felügyeleti szerve
.
OBT problémája: csak ajánlattételi, tanácsadási
jogköre van
Ügyáthelyezés
Kúria – jogegység – joggyakorlat-elemző csoport
OBH elnöke – 9 év
Bírói álláspályázatok – vétójog és
eredménytelenség
 Bírósági igazgatás
Külső igazgatás

A külső igazgatás (Németország) alkotmányossága: a

végrehajtó hatalom nem érintheti a bírói funkció
(döntéshozás)
.
lényeges elemeit.
Bírák kiválasztása: eltérő megoldások, több modell az
országon belül: bírói tanács kötelező részvétele, miniszterrel
együtt vagy önállóan.
A bírák státuszára vonatkozó döntések bírói testületek
(Dienstgericht) kezében: fegyelmi, áthelyezési, alkalmatlansági
ügyek.
Finnország: Bírói jelölő testület (2000)
Ausztria: bírói bizottságok szerepe a bírójelölésben; bírósági
vizsgáló
 Bírósági igazgatás

Posztkommunista rendszerek:

A függetlenségi hullám után kevés figyelem a

következményekre
.
A bírói autonómiára épülő szervezeti reformok konzerválták
az igazságszolgáltatás összes öröklött problémáját
a függetlenség és intézményei segítenek eltakarni a
mentális változások elmaradását
a függetlenség és autonómia nem teremt átláthatóságot,
hatékonyságot és minőséget
A diktatórikus múlt differenciálatlan képe: a bíróság, mint a
legkevésbé veszélyes hatalom!
 Bírósági igazgatás
Magyarországon

Bírói tanácsok: nagy változatosság a hatáskörökben,

összetételben.
Meghatározó elem: hatáskörök megosztása vagy hatalmi
szeparáció.. Európában dominánsan osztott hatáskörök
Északi és déli (latin) modell: a történeti-politikai környezet
hatása
Létrehozatal indokai: függetlenség, hatékonyság
(számonkérhetőség)
Átmeneti társadalmak: a latin modell dominanciája, a
függetlenség a középpontban
Félrevezető egységes bírói önkormányzati modellről
beszélni!
 Bírósági igazgatás
Magyarországon

A központi igazgatás az igazságszolgáltatás szervezetén belül

történik
De ki választja az OBH elnökét? - az Országgyűlés a bírák közül választja

Testületi szerv. helyett egyszemélyi vezető - az OBH elnöke

az egyszemélyi vezetés hatékonyabb, operatívabb,

a változásokra gyorsabban képes reagálni
a döntésekért viselt felelősség és a számonkérhetőség is jobban
megragadható

Elválik a bíróságok legfőbb igazgatási és legfőbb szakmai vezetése

egymástól.
 Bírósági igazgatás
OBH elnökének feladatai

központi igazgatás
kiírja a bírói álláspályázatokat,
javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák kinevezésére és
felmentésére
.
dönt a bíró áthelyezéséről,
dönt a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről
kinevezi és felmenti a törvényben meghatározott bírósági
vezetőket
OBH irányítása
a költségvetés elkészítése
statisztikai adatgyűjtés, ügyelosztás és a munkateher mérése
képzés
tájékoztatás
 Bírósági igazgatás
OBT

15 fő
Tagjai: a Kúria elnöke és14 bíró, akiket tagját
a bírák választanak
.
meg
ellenőrzi az OBH elnökének központi
igazgatási tevékenységét, és szükség esetén az
OBH elnöke felé jelzéssel él
 8. Magyar igazságszolgáltatás a szocializmusban

 Az 1948-1950: a diktatúra jogszolgáltatása törvényi és személyi feltételei

kialakítása periódusának, amelyet az 1953-ig tartó politikai despotizmus
időszaka követ.
1948 közepétől újonnan szabályozta az igazságügyminiszter és a bírák kapcsolatát.14 Ennek értelmében az
igazságügyminiszter a főfelügyelete alatt álló bármely bíróság ítélőbíráját – beleegyezése nélkül is – más bírósághoz
áthelyezheti.
.
z 1949 és 1954 között működött Akadémia a „több száz jogász szakkádert képezett ki”, mégsem indokolt a további
fenntartása
A bíróiság radikális szervezeti átalakítását az 1949. évi XX. törvénnyel elfogadott Alkotmány indította el. A
törvényszékeket megyei bíróságokként, az ítélőtáblákat felsőbíróságokként, míg a Magyar Kúriát a Magyar
Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságaként jelölte meg
 Az 1953 június – 1955 április közötti „új szakasz” a „szocialista törvényesség”
keretein belül kívánta korlátozni a diktatúra nyílt törvénysértéseit,
 1956 novembere és1962 közötti posztsztálinista diktatúra ismét felélesztette a
jogsértéseknek az ötvenes évek elejéről jól ismert eszközeit.
A népbíróság felállításáról csak 1957. április 6-án született jogszabály. A november 12-én kihirdetett 1956. évi 22.
számú törvényerejű rendelet már a büntetőeljárás egyszerűsítéséről, azaz a vádirat nélküli bíróság elé állításról szólt
egyes bűncselekmények – gyilkosság, szándékos emberölés, gyújtogatás, rablás, fosztogatás stb. – tekintetében
 A stabilizálódott Kádár-rendszer:
 Magyar igazságszolgáltatás a szocializmusban

Kádár rendszer
-A miniszter a bíróságok formális irányítását a bírósági elnökökön keresztül
végezte titkos utasítások, leiratok, miniszteri és felügyeleti tájékoztatók
segítségével. A megyei elnökök közvetlen utasíthatósága és teljes
.
alárendelıdése az igazságügy-miniszternek a miniszter felé való jelentési
kötelezettségben csúcsosodott ki
-1972. évi bírósági törvény. Ez a törvény a bírák számára a „korlátozott
függetlenség” helyzetét teremtette meg. Már nincsenek közvetlen
utasítások, megrendelt ítéletek, de nincsenek garanciák sem az igazgatási,
adminisztratív korlátozásokkal szemben