Alkotmány, alkotmányosság

1.1 Az alkotmány fogalma

Az alkotmány olyan alapvető jogforrás, amely az adott politikai közösség

együttélésének legfontosabb kereteit, a közös politikai értékeket határozza meg,
rendelkezve a közhatalom gyakorlásáról.
Jogi értelemben az alkotmány alapvető jogi norma, a közösségi lét jogi alaprendje, alapvető
normatív értékrend.
Politikai értelemben az alkotmány meghatározza a közhatalom gyakorlásának szabályait,
kereteit és a politikai közösség tagjainak jogait.
normatív – mindenkire érvényes
sui generis – önálló
Az Alaptörvény nem törvény, önálló (sui generis) jogforrás, Magyarország jogrendszerének
alapja és mindenkire kötelező.
Az Alkotmány meghatározza az alkotmányos alapelveket, szabályozza a közhatalom
gyakorlásának szabályait és korlátait, valamint a politikai közösség tagjainak alapvető
jogait.
Két fő szabályozási tárgyköre: - az államszervezet
- az alapjogok
Négy fő része:
- Alapvető rendelkezések: alkotmányos alapelveket határozza meg
- Szabadság és felelősség: polgárok alapvető jogairól, kötelezettségeiről rendelkezik
- Állam: közhatalmat gyakorló szervek létrejötte, hatásköre, jogállása, megszűnése
- Különleges jogrend: államszervezet működésére, alapjogok érvényesülésére vonatkozóan tartalmaz
a szokásos alkotmánytól eltérő szabályokat (pl.: szükségállapot, rendkívüli állapot)
praeambulum: jogi kötőerővel nem bíró előszó – Nemzeti hitvallás nevet viseli
Alkotmányok típusai:
- Történetileg:
o kartális, jogi dokumentumba foglalt írott törvény
o történeti, egy adott ország történelme során létrejött alkotmányos szabályok, illetve
szokásjogi szabályok
o nem-jogi: leíró jellegű
o jogi: előíró jellegű – ilyenek a modern alkotmányok
o alkotmányos jogállamokban az alkotmány hatékonyan érvényesül, jogi kötőerővel bír
o máshol szimbolikus erővel rendelkezik
- Keletkezést tekintve:
o újonnan hoznak létre alkotmányos rendet
o csak megváltoztatja az államhatalom rendjét
- Módosíthatóság szempontjából
o stabil alkotmányok: nehezen lehet őket változtatni (garanciarendszerrel övezett)
o rugalmas alkotmányok: egyszerűbb megváltoztatni
- Hossza és részletezettsége szerint:
o rövidebb, kevesebb tárgykört szabályozó (exkluzív) alkotmányok – több lehetőség
hosszabb, részletesebb (inkluzív) alkotmányok – jobban megkötik a jogalkalmazó kezét
Az alkotmányok védelmét valamilyen bírói intézmény látja el. (Hiányzik az észak-európai
országokban)
Nem-demokratikus alkotmány: valamilyen isteni, uralkodói igazság kinyilvánítása
Liberális-demokratikus alkotmány: meghatározó eleme az alapvető jogoktiszteletben
tartása és a demokratikus döntéshozatalra épülő hatalomgyakorlási rendszer
Liberális, de nem demokratikus alkotmány: alapvető jogok biztosítása, másik nem
Demokratikus, de nem liberális alkotmány: a hatalomgyakorlás a többség uralmát védi, de
az alapvető jogok nem biztosítottak
Szocialista típusú alkotmányok: liberalizmus, demokrácia teljes tagadása (max. formálisan)
1.2. Alkotmányozás és alkotmánymódosítás
Az alkotmányozás az a folyamat, amelynek eredményeként az írott alkotmány szövege
kialakításra, megvitatásra és elfogadásra kerül, továbbá az alkotmány a jogrendszer
részévé, annak alapjává válik.
Alkotmányozó hatalom – pouvoir constituant
Alkotmányozás előkészítése – Alkotmánytervezet – Alkotmánytervezet elfogadása
Pl.: Parlament átlaghoz képest magasabb szavazati aránnyal fogadja el
- Magyaroknál összes képviselő 2/3-os többsége kell
- Ha kétkamarás mindkét kamara 2/3-os többségére szükség van
- Ha két egymást követően megválasztott parlament fogadja el az új alkotmányt
- Föderatív államszerkezetű szövetségi államokban a tagállamok támogatására szükség
van.
- Alkotmány népszavazáson történő megerősítése
- Külön erre a célra létrehozott szerv fogadja el. – alkotmányozó gyűlés
Minden esetben új alkotmányt alkot.
Az alkotmánymódosítás az a folyamat, amelynek eredményeként a korábban érvényesen
létrejött alkotmány szövege az alkotmányban meghatározott eljárásban módosul.
Az alkotmánymódosító hatalom másodlagos, konstituált hatalom – alkotmányozó
hatalomtól nyeri felhatalmazását. Széles körű társadalmi támogatottságot kell tükröznie.
- Megegyezik nálunk az alkotmányozás és alkotmánymódosítás eljárásának folyamata (2/3).
Az alkotmány módosításai hatálybalépésük után beépülnek az alkotmány szövegébe. Ez
alól kivétel az USA, ugyanis itt az alkotmányszöveg változatlanul megmarad és sorrendben
követik az alkotmánykiegészítések.
Csak a stabil alkotmány jó alkotmány.
- Alkotmány módosíthatósága szerint:
o merev (rigid) alkotmány – nehezen módosítható
o rugalmas (flexibilis) – könnyen módosítható

örökkévalósági klauzula: kizárja az alkotmánymódosítás lehetőségeit, vagy nagy

mértékben korlátozza azt
implicit örökkévalósági klauzula
1.3. Alkotmányos alapelvek
1. jogállamiság
2. emberi jogok
3. demokratikus hatalomgyakorlás
4. hatalommegosztás
1. Jogállamiság
Alkotmányos alapelvként olyan formális és tartalmi elemek, normatív követelmények
rendszereként értelmezhető, amelyek minden állami szerv működésének kereteit és a jog
érvényesülésének alapelveit határozzák meg.
Formális értelemben az állam és az állami szervek jognak való alávetettségét jelenti.
A jogállamiság tartalmi értelemben összetett követelmény- és garanciarendszer, amely
magában foglalja a jogbiztonságot és azzal összefüggésben a jogalkotásra vonatkozó
alkotmányos követelményeket, a jogalkalmazás kereteire és az állami büntetőhatalom
gyakorlására vonatkozó garanciákat, de távolabbi összefüggésben a demokratikus
hatalomgyakorlást, a hatalommegosztás követelményét, valamint az egyenlőséget és az
alapjogok védelmét is.
A jogbiztonság azt a követelményt támasztja, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az
egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és
előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára.
- Biztosított a jogorvoslati (bírósági) út.
nullum crimen sine lege
nulla poena sine lege
habeas corpus

2. Emberi jogok
Lényege az emberi jogok elismerésének, tiszteletben tartásának és védelmének
követelménye.
Az Alaptörvény szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait
tiszteletben kell tartani, amelyek védelme az állam elsőrendű kötelezettsége.
Emberi jogoknak azokat a jogokat tekintjük, amik az embert emberi természeténél fogva
illetik meg, tehát ezeket nem az egyes államok keletkeztetik, azok csupán elismerhetik.
- Alkotmányos alapelv, hogy az állam ezeket megvédje.
- Korlátozásukra az alkotmányban kijelölt mértékben és módon kerülhet csak sor.
- Sajátossága, hogy csak a természetes személyeket illetik meg.
- A polgárok közötti, jogi értelemben vett egyenlőség alapja az egyenlő emberi méltóság.

Amikor az arra felhatalmazott képviseleti szerv fogadja el az alkotmányt.

3. Demokratikus hatalomgyakorlás
- Alapvető feltétele a népszuverenitás érvényesülése. A népszuverenitás ma kizárólag a
szabad és egyenlő polgárok közösségének felhatalmazásaként értelmezhető.
- Megvalósulhat képviselők választása útján. (képviseleti hatalomgyakorlás)
- Meghatározott ügyekben közvetlen döntéshozatal útján. (közvetlen hatalomgyakorlás)
Az állami hatalomgyakorlás legitimitása formális értelemben tehát a népszuverenitás
követelményével összhangban álló felhatalmazás meglétét jelenti. Ezáltal érvényesül a
néprészvétel.
Demokrácia: Olyan társadalmi és állami működést jelent, amelyben a politikai közösség
tagjainak az alkotmányba garantált, kikényszeríthető joga van a közhatalmat gyakorló
személyek szabad versengésen alapuló kiválasztására és számonkérésére, a közügyek
érdemi megvitatására és szabadságuk védelmére a közhatalommal vagy másokkal
szemben.
- Szólásszabadság lehető legteljesebb érvényesülése.
- Közhatalmat gyakorló szervek döntéseinek és működésükkel, tevékenységükkel
kapcsolatos információk nyilvánossága.

4. Hatalommegosztás
Montesquieu: három állami funkció: törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás. Az önkényes
zsarnoki hatalomgyakorlás úgy előzhető meg, ha a funkciókat egymástól elkülönült állami
szervek (államhatalmi ágak) gyakorolják.
- Része az állami funkciók elválasztása, az állami szervek szervezeti és személyi
elkülönítése. (összeférhetetlenség)
- Nem hoz létre hierarchikus viszonyt az állami szervek között – tehát horizontális
viszonyban a hatáskörük megosztását jelenti.
- Vertikális dimenzió: föderatív államszerkezetű államokban a szövetségi és a tagállami
szervek közötti hatáskörmegosztás.
- Egymás hatásköreinek, döntési és eljárási autonómiájának tiszteletben tartása,
meghatározott kérdésekben együttműködni képesek (pl.: javaslattétel, megválasztás)
- Egyik legfontosabb a politikai és semleges hatalmi ágak elkülönítése.
- Az állami szervek kölcsönösen ellenőrzik is egymást, így nem valósulhat meg hatalmi
túlsúly vagy hatalomkoncentráció.
Az alkotmányok stabilitása
-az alkotmány relatív változatlanságának jelentősége
-merev és rugalmas alkotmányok (magyar rugalmas 2/3)
-az alkotmánymódosítás szabályozásának megoldásai (ugyanaz a többség módosíthatja,
mint aki elfogadta)

Alkotmányozás: döntési-előkészítési, részvételi és döntési folyamat, amelynek

eredményeként érvényesen létrejön egy állam alkotmánya, amely az állam és jogrendszere
működésének alapját képzi.

Az alkotmányozás alanya: az alkotmányozó hatalom

-absztrakt fogalom, demokratikus államokban az államot alkotó polgárok akarat
nyilvánítása
-elsődleges hatalom, nem más hatalomtól nyeri
-teljes, ha az alkotmányozás folyamatában részt vesznek a politikai közösség tagjai

alkotmánymódosítás ellentétes az alkotmány teljes revíziójával

Az alkotmányozás kritériumai:
Folyamat:
1) az alkotmányozás folyamatának nyitottsága: lehetővé minden polgár, politikai és
társadalmi szervezet részvételét, a versengő alternatívák megvitatását (előkészítés,
időzítés, a részvétel és a vita fórumainak biztosítása)

2) az alkotmányozás legitimitása formális értelemben: a hatályban lévő (aktuális) alkotmány

által előírt rendben zajló alkotmányozás vagy olyan helyzetben, amikor a korábbi
alkotmányos rend felbomlott, a korábbi alkotmány elvesztette érvényességét.

3) az alkotmányozás legitimitása tartalmi értelemben: olyan demokratikus alkotmányozási

folyamat, amely alkalmas az államot alkotó polgárok akaratának tényleges kifejezésére.

Tartalom:
4) a létrehozott alkotmány tartalma normatív, továbbá alkalmas a polgárok alapvető
jogainak biztosítására, az állami szervek működése kereteinek és korlátainak rögzítésére,
valamint a jogrendszer integritásának biztosítására

5) a létrehozott alkotmány alapelvi meghatározottsága: az alkotmányban foglalt előírások

összhangban vannak a népszuverenitás, a hatalommegosztás, a jogállamiság, valamint az
emberi jogok védelmének követelményével

6) a létrehozott alkotmány stabilitásának biztosítása: az alkotmány módosíthatóságának

korlátozása, jogi úton történő kikényszeríthetőségének biztosítása

Tipikus alkotmányozási eljárások:

Törvényhozás (parlament) különleges szabályok alapján
-minősített többség támogatása
-mindkét kamara támogatása
-egymást követő parlamentek támogatása
-szövetségi és tagállami parlamentek támogatása

Népszavazási, népi kezdeményezés

-az új alkotmány elfogadásának kezdeményezése
-a törvényhozás által elfogadott alkotmány megerősítése
Alkotmányozó gyűlés
-kifejezetten erre a célra létrehozott, képviseleten alapuló testület
-az alkotmány elfogadását követően befejezi működését, nem jár el törvényhozó szervként

Alkotmánymódosítás: döntési-előkészítési, részvételi és döntési folyamat, amelynek

eredményeként érvényesen megváltozik egy állam alkotmányának szövege

Az alkotmánymódosítás alanya az alkotmánymódosító hatalom

absztrakt fogalom, demokratikus államokban az államot alkotó polgárok akarat nyilvánítása
-másodlagos hatalom az elsődleges (alkotmányozó) hatalomhoz képest
-konstituált hatalom: az alkotmány hozza létre, abból következik a felhatalmazása

Jellemzői:
-írott (kartális) alkotmányok esetében értelmezhető
-az alkotmány által meghatározott szabályok alapján kerül rá sor, nem hozhat létre új alk.-ot
mivel következményeként megváltozik az alkotmány szövege, meg kell felelnie az
alkotmányozással kapcsolatos kritériumoknak.

Tipikus alkotmánymódosítási eljárások:

-egy módosítási szabály alkalmazása az alkotmány bármely rendelkezésének módosítása
esetén

-többféle módosítási szabály alkalmazása attól függően, hogy ki kezdeményezi a

módosítást / az alkotmány mely rendelkezései érintettek a módosításban

-időbeli korlátok az alkotmánymódosítással szemben

(a kezdeményezés és a döntés között / az előző módosításhoz képest)

-tartalmi korlátok az alkotmánymódosítással szemben: örökkévalósági klauzulák

(alapvető elv és struktúra védelme)

1989-es alkotmány: alkotmányrevízió

A szuverenitás megjelenési formái:

népszuverenitás
jog szuverenitás
A jogszuverenitás elve alapján a hatalom forrása az alkotmány, amelyhez a
főhatalom gyakorlója kötve van. Ez az alkotmányokban a jogállamiság elvében fejeződik ki.
állami szuverenitás testület, nép feletti főhatalom
Az állami szuverenitás az állam főhatalmát jelenti, az állami felségjogok összességét, amely
az állam közjogi hatásköreit foglalja magában.

Szuverenitás mint főhatalom külső és belső szuverenitást jelent

Külső szuverenitás: az állam a külügyeit maga határozza meg. külső beavatkozástól

mentesen lehet szervezni az állam életét

Belső : szabadon határozza meg a belső jogrendszerét az állam. Ő határozza meg a

területét, és hogy milyen szabályrendszer szerint él.
Alkotmányos alapelvek

Az alkotmányelméletben és az alkotmányos demokráciák gyakorlatában kialakított és

érvényesülő normatív követelmények.
-demokratikus hatalomgyakorlás, hatalommegosztás, jogállamiság, emberi jogok

Demokratikus hatalomgyakorlás

Népszuverenitás: a közhatalom forrása a nép, minden közhatalmat gyakorló szervezet és

személy vissza kell, hogy tudja vezetni felhatalmazását a népre
(választás, kinevezés, demokratikus legitimációs láncolat)

Néprészvétel: a polgárok részt vesznek a közhatalom gyakorlásában

- képviseleti és közvetlen hatalomgyakorlás
Demokratikus eljárások: szólásszabadság, sajtószabadság, közérdekű információk
nyilvánossága, érdemi vita

Alaptörvény B) cikk
1)Magyarország független, demokratikus jogállam.
3) A közhatalom forrása a nép.
4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

Példa: 39/2002 (IX.25) AB határozat: A kampánycsend a választói akarat kinyilvánításának

zavartalanságát biztosító intézmény?

Hatalommegosztás

-Funkciója: a hatalomkoncentráció kialakulásának megakadályozása

-Elemei: funkciók, szervezetek és személyek szerinti elválasztás, kölcsönös ellenőrzés.

-Dimenziói: horizontális és vertikális

-További normatív követelmények: politikai és semleges hatalmi ágak különbsége, állami

szervek együttműködési kötelezettsége

Alaptörvény C) cikk
A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy
gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes
úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

Példa: 8/1995 (V.19) AB határozat: Alkotmányos-e, ha a Kormány szabadon

átcsoportosíthatja a bíróságok költségvetését?
Jogállamiság (jog uralmának követelménye)

Formális követelmény: joguralom, az államhatalom jog általi kötöttsége

Tartalmi követelmények:
jogbiztonság (a jog kiszámíthatósága, szerzett jogok védelme, a lezárt jogviszonyok
érintetlenül hagyása)

-a jogalkotásra vonatkozó követelmények (normavilágosság, kellő felkészülési idő,

hátrányos visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma)

-a jogalkalmazásra vonatkozó követelmények (jogorvoslat, tisztességes eljárás)

-az állami büntetőhatalom gyakorlására vonatkozó követelmények (ártatlanság vélelme,

nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege, habeas corpus)

-kapcsolódás más alkotmányos alapelvekhez (demokratikus hatalomgyakorlás,

hatalommegosztás, emberi jogok védelme

Alaptörvény B) Cikk
Magyarország független, demokratikus jogállam.

Példa:
1992 (I.30) AB határozat: Lehet-e törvényességi óvást emelni jogerősen lezárt bírósági
ítéletekkel szemben?

Emberi jogok

Fogalma: az embert emberi minőségénél fogva megillető jogok / alkotmányba foglalva:

alapvető jogok

Kapcsolódó követelmények:
-állami védelem, jogérvényesítési eljárások, kikényszeríthetőség
-korlátozás csak kivételesen, az alapvető jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával
-az egyenlőség követelményének biztosítása

Alaptörvény I.Cikk
1) Az EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani.
Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
2) Magyarország elismeri az emberi alapvető egyéni és közösségi jogait.
3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja
meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték
védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben., az elérni kívánt céllal arányosan,
az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

Példa: Fővárosi Törvényszék 22.K.700.059/2018.10: Sérül-e az egyenlő bánásmód

követelménye, ha valaki egy oktatáspolitika támájú Facebook bejegyzése miatt nem kap
meg egy tanári állást?
1.4. Állami szuverenitás és az állami szuverenitásból következő
jogok gyakorlása
A népszuverenitás elve alapján, a hatalom forrása a nép, azaz a politikai közösség.
Szorosan összekapcsolódik a néprészvétel elvével, amit a nép a képviselőkön keresztül
vagy közvetlenül érvényesít.
A jogszuverenitás elve alapján a hatalom forrása az alkotmány, amelyhez a főhatalom
gyakorlója kötve van. – jogállamiság elvében fejeződik ki
Az állami szuverenitás az álam főhatalmát jelenti, az állami felségjogok összességét, amely
az állam közjogi hatásköreit foglalja magában.
- Külső: az állam nemzetközi jogi értelemben vett függetlensége, döntéseit külső kontroll nélkül
hozza meg
- Belső: az állami főhatalmat jelenti az adott területen élő lakosság felett.
- Az állami főhatalom az állam határain belül érvényesül.
Állam felépítése történetileg:
- Egységes – unitárius állam - ilyen Magyarország
o saját szervein keresztül érvényesíti akaratát
o a főhatalom nem osztott
o nem zárja ki tartományokra, megyékre, régiókra tagolódjon
o mindig érvényesül a központi hatalom autoritása
- Szövetségi - föderális állam – ilyen az USA, Németország
o több állam alkotja
o saját alkotmánnyal, alkotmányos renddel rendelkeznek
o megosztja a közhatalmat
o meghatározza a szövetség szerveit és hatásköreit

- Magyarországon a magyar állampolgárok mellett a Magyarországon élő külföldiek is a

főhatalomnak alávetettek. A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők és a
politikai közösség részei.
- Állami szuverenitás kifejezőeszközei: zászló, címer, himnusz, jelmondat
ius cogens: Az állam alá van vetve a nemzetközi jog általános elveinek, szokásjogának és a
nemzetközi jog feltétlen érvényesülését kívánó általános szabályoknak.
- Magyarország számos nemzetközi egyezmény részese? Európai Jogok Európai
Egyezménye, Helyi Önkormányzatok Európai Chartája
- Európai Unió: nemzetközi szerződésekkel létrehozott szupranacionális szervezet – önálló
szuverenitással nem rendelkezik – működésének alapja a szuverén tagállamok szerződéses
akarata.
- Ha az EU túllépi a hatáskörét, a tagállamok az Európai Bírósághoz fordulhatnak.
- Az Európai Parlamentet a tagállamok polgárai közvetlenül választják, a többi uniós
intézmény tagjait a tagállami kormányok delegálják.
- Európai Unió fontos eleme a szubszidiaritás: Ezen elv szerint minden döntést és
végrehajtást a lehető legalacsonyabb, a polgárokhoz legközelebb álló szinten kell
meghozni.
- Magyarország 2004. május 1-je óta tagja az EU-nak. – a tagság alapja az uniós klauzula
(2/3)
- Csatlakozási klauzula: teljes hatáskör-átruházásra nem kerülhet sor és csak az Európai
Unióban tagállamként való részvétel érdekében, az alapító szerződésekből fakadó jogok
gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékben kerülhet sor a
hatáskör-átruházásra.
1.5. Alkotmányvédelem és alkotmányértelmezés
Alkotmányvédelem alatt, azokat a mechanizmusokat értjük, amelyek az alkotmányban
foglalt normák kikényszerítéséhez kapcsolódnak.
- Az alkotmányvédelem leghatékonyabb eszköze az alkotmánybíráskodás – Magyarország
esetében az Alkotmánybíróság
- Az alkotmánybíráskodás keretében az erre feljogosított fórum az egyes jogi normák
alkotmánnyal való összhangját vizsgálja. Érvénytelenség esetén a norma érvénytelen lesz.
Alkotmányvédelemben részt vehetnek közvetve: a bíróságok, hatóságok, speciális állam
szervek (pl.: jogvédő hatóságok), ombudsman, nemzetközi fórumok, társadalomi
szervezetek
Alkotmány tartalmaz ellenállási záradékot – magyar is – lényege, hogy a polgárok
felhatalmazást kapnak arra, hogy az állami hatalom erőszakos megszerzésére vagy
gyakorlására irányuló törekvésekkel szemben fellépjenek. (Az alkotmány csak békés
fellépésre ad lehetőséget.)
Hangsúlyos alkotmányértelmező módszerek
- Textualista értelmezés: a szöveg „tiszta jelentését” (plain meaning) veszi alapul, más
szempontot nem vesz figyelembe az alkotmányi norma jelentésének feltárása során.
o Előnye: szövegkötött, erős megalapozást kínál a bírói döntések számára, megerősítve
ezáltal azok legitimitását is.
o Hátránya: ha az alkotmányszöveg nem hordoz önmagában egyértelmű jelentéstartalmat
vagy nem alkalmazható előre nem látott, jövőbeli esetekre.
- Originalista értelmezés: a szöveg „eredeti jelentését” kutatja, azt, amely az alkotmányi norma
elfogadása időszakában a társadalmi meggyőződés szerint a normának volt tulajdonítható.
o Előnye: megerősíti az elsődleges (alkotmányozó) és a másodlagos (konstituált) hatalmak
közötti vertikális hatalommegosztást, amennyiben a bírói fórum az eredeti
alkotmányozói akaratot kutatja.
o Hátránya: a „halott kéz” (dead hand) problémája: nem elfogadhat, hogy a korábbi
generációk a korabeli társadalmi viszonyokhoz igazodó szabályaikkal megkötik a későbbi
generációk kezét.
- Cél szerinti (teleologikus) értelmezés: ahhoz a vélelmezett, ésszerű, jogalkotói (alkotmányozói)
célkitűzéshez igazodik (ratio legis), amelyet a vizsgált norma szövege hordoz.
o Előnye: az alkotmányszövegből, annak normativitása elsőbbségéből indul ki. Más
módszerek támogatására is alkalmas.
o Hátránya: az alkotmány normaszövege alapján nem állapítható meg minden esetben a
szövegben közvetített, objektív cél.
- Pragmatikus értelmezés: elsősorban azokat a társadalmi hatásokat, következményeket veszi
figyelembe, amelyek az értelmezendő szöveg egyes (alternatív) jelentéstartalmaihoz köthetők,
ehhez igazodóan állapítja meg a leginkább megfelelő jelentéstartalmat.
o Előnye: figyelemmel van a társadalmi körülmények változására – a halott kéz problémát
kiküszöböli.
o Hátránya: az alkotmányszövegen túli szempontokat vesz figyelembe.
- Kontextuális értelmezés: az alkotmányszövegnek több, egyidejű, egymásra tekintettel történő
értelmezésére kerül sor, figyelembe véve az alkotmány integritásának követelményét.
o Előnye:segítségével elkerülhető az egyoldalú értelmezés, módot ad továbbá az
alkotmány egyes normái között fennálló eseleges konfliktusok feloldására.
o Hátránya: egy-egy alkotmányos normához kapcsolódó kontextuális elem az
alkotmányszövegen kívül található meg vagy egyes rendelkezéseinek „életkora” között
o jelentős különbségek lehetnek, ez problematikussá teheti.
- Morális értelmezés: az alkotmány szövege mögött meghúzódik egy általános, többnyire a
politikai filozófia eszközeivel leírható, a közösségi médoralitáson alapuló elméleti koncepció.
o Előnye: képes reflektálni a társadalom időben is változó értékfelfogására.
o Hátránya: az értelmezési támpontok az alkotmányszövegben kívül helyezkednek el, így a
szabadabb bírói mérlegelés is szerepet kap.
- Alkotmánykonform értelmezés: Alaptörvény írja elő a bírói fórumok számára:a bíróságok a
jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel
összhangban értelmezik.
 2. Jogforrások:
2.1 Az integrált jogforrás a Nemzetközi jog, Eu-s jog és a magyar jog rendszere

Globalizált világ -» jogviszonyok szabályozása nélkül marad állami szinten, hanem az

államok nemzetközi közössége közös szabályozást alakít ki
pl. EU: szabadság, biztonság, jog térségének kialakítása érdekében

Jogrendszer 3 rétege:

1.Magyar alkotmányos intézmények által alakított, keletkezett jogot -» magyar jog

2.Uniós intézmények által kialakított jog
3.Nemzetközi jog

Nemzetközi jog: államok magatartására vonatkozó normarendszer -» államok közt

megállapodás útján, nagyrészt szerződéses alapon
-» Magyarország biztosítja: magyar – nemzetközi jog összhangját
Gyakorlatban:
1) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait

2) Nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetés útján válnak magyar jog
részévé -» pl. 1989-es alkotmányrevízió

Nemzetközi és magyar jog kapcsolatát rendező elvek -» Alkotmánybíróság: 53/1993 (X.13)

kifejtette -» dualista rendszer

Dualista rendszer lényege: nemzetközi szabályt magyar jogalkotónak megfogalmazni

jogforrási szinten -» magyar jogszabályt is ki kell hirdetni -» így válnak a magyar jog
részévé + nemzetközi jog általánosan elismert szabályai érvényesülnek Magyarországon is
-» magyar alkotmányos intézmények kikényszerítik
Nemzetközi jog bizonyos értelemben Alkotmány felett áll.
Magyar állam elismeri: emberiség alapnormáit betartja és kikényszeríti

Magyarországon: nemzetközi szerződésekhez való csatlakozás szabályairól: törvény

rendelkezik

-» ha parlament hatáskörébe tartozik szabályozási tárgykör: parlamenti felhatalmazás

szükséges

-» ha tárgykör szabályzása máshogy is lehetséges: elég kormány jóváhagyása

Ha a parlament adta a felhatalmazást: törvényben ki kell hirdetni

Ha nem: rendelet szintű kihirdetés

Magyar-nemzetközi jog viszonya

Magyarország és a nemzetközi jog összhangját: Alkotmánybíróság garantálja -» jogszabály

nemzeti szinten ütközését indítványozhatja: képviselők ¼-e, alapvető jogok biztosa,
kormány, kúria elnöke, legfőbb ügyész, bírók is
-» ha összeütközés -» Alkotmánybíróság meg is semmisítheti -» nehézség összeütközik
nemzetközi «-» magyar jog -» nem szűnik meg nemzetközi jogi kötelezettség

Nemzeti szinten ütközik Alaptörvénnyel -» köztársasági elnök kezdeményezheti

EU jogrendszerét -» EU intézményei útján alkotja
Magyarország 2004 óta EU tag, 2009: Lisszaboni szerződés -» alapján létrehozott
Csatlakozáshoz kellett: jogharmonizáció
-» belső piac, 4 szabadságelv, szoros alkotmányjogi együttműködés, jogállamiság + jogi
igények -» EU Bírósága -» fordulhat hozzá a tagállami bíró

EU joga: Uniós hatáskörben tartozó kérdésekben -» megállapíthat általánosan kötelező

magatartási szabályt
-» Magyarország oldaláról: egyes jogkörök átengedése: 2/3 OGY

Nemzetközi jog «-» az uniós intézmények által alkotott szabályokat nem kell feltétlenül
átültetni magyar jogrendszerbe, a nemzetközi jogot át kell.

Jogforrások:

Elsődleges: EU alapító, módosító, csatlakozási szerződések

Alapjogi Charta
-» kikényszerítik
érvényesíteni kell

Másodlagos: Elsődleges jog keretei között létrehozott szabályok -» rendeletek, irányelvek,

határozatok

rendeletek: közvetlenül hatályosak, alkalmazandóak

irányelv: átültető norma, de ha kellően konkrét, olyan mint a rendeletek

határozatok: mindig közvetlenül, különbség: konkrét személyekre, konkrét felekre nézve

tartalmaz kötelező vagy jogosító normákat

Uniós és nemzetközi – tagállamra vonatkozó szabályokat: Unió intézményei határoznak

meg -» aktív szerep: EU bírósága -» közvetlen alkalmazandó, közvetlen hatály és
elsődlegesség elve

1) közvetlen hatály: uniós jog alanyai közvetlenül hivatkoznak az uniós jogra a tagállami
bíróságok előtt is -» uniós jog: jogok és kötelezettségek forrása lehet közvetlenül

2) közvetlen alkalmazhatóság: norma érvényesülése nem kíván külön végrehajtási szabályt

3) elsődlegesség elve: tagállami «-» uniós jog Uniós jognak van elsőbbsége
-» tagállami alkotmányos intézményeknek, személyeknek -» konform értelmezés

Kontinentális jogrendszer, magyar is: tiszta hierarchia van jogforrások között -»

érvényességét alkotmány garantálja

-» Ellentmondás mentes «- jogbiztonság «- jogállamiság

-» bírói jog: döntések nem mutathatnak túl tételes jogon:

contra legem: írott joggal «-» álló értelmezés
2.2 A jogforrás:

Tárgyi értelemben: az a norma, amely kötelező magatartási szabályt tartalmaz.

Alanyi értelemben: a jogalkotó, aki a normát alkotja

Idetartozik: jogszabály -» rendeletek, törvények, alkotmány + összes általános/egyedi

norma, szokásjog, uniós jog, nemzetközi jog

-» jogrendszer alapja: Alkotmány -» nem jogszabály, de jogforrás

Jogszabályok:

Törvény: legmagasabb szintű -» parlamentek alkotnak, alkotmány keretei között bármely

jogviszonyt szabályoz -» képviselők számától függ

Rendelet: alacsonyabb -» végrehajtási jellegű normák, alkotmány és törvény keretei között,

magatartási szabály, kötelező jelleggel

Adott szervezetre vonatkozó közjogi szervezetszabályozó eszközök: normatív utasítás

(szemly), határozat (szerv)

Bírói döntések igényérvényesítő felek viszonylatában: kötelező erővel bírnak, tételes

-» egyedi ügyre -» nem önálló jogforrás

Jogforrásként nyernek elismerést: Kúria döntései, határozata, kollégiumi vélemények

Alkotmánybírósági határozat: erga omnes: mindenkire kötelező hatálya miatt -» összes

állami szemnek követnie kell a jogalkotás, jogalkalmazás során
-» kikényszerítésük: állami garancia pl. alkotmányjogi panasz

Szokásjog: Angliában jellemző, Magyarországon pl: köztársasági elnök nem él Alaptörvény

által biztosított törvénykezdeményezési jogával.

2.3 A jogalkotás rendje, a jogforrási rendszer:

jogszabályok megalkotására vonatkozó hatásköri/eljárási szabályok: demokratikus

legitimáció biztosítása érdekében -» alkotmányban -» a társadalmi együttműködés
legfontosabb pillérei

Ezeket konkretizálja: jogalkotási törvény (Jat)

Házszabály: törvényalkotás vonatkozásában -» parlament működési rendje,

Országgyűlésről szóló törvény fogalmaz meg további szabályokat

Jogszabályok hierarchiája: biztosítja egységes, jogállamiság/jogbiztonság követelményeit

Jogrendszer – állami jog egyessége – koherenciája -» kell: egységes szabályozás

-» szabályok között nem lehet ellentmondás
Országgyűlés alkotta törvény: Országgyűlés legfőbb népképviseleti szerv, nép közvetlenül
választja, 4 évente, bármilyen tárgykörben alkothat törvényt
-» törvényt kell alkotni olyan tárgykörökben amit az Alaptörvény előír

Kormányrendelet: bármely tárgykört érinthet, amely nem kizárólagos törvényhozási

tárgykör: amiben OGY még nem alkotott törvéyt

MNB elnöke: meghatározott feladat és hatáskörben

Önkormányzati rendelet: nem egész országra vonatkozik -» területi hatálya korlátozott

Alacsonyabb jogszabály nem lehet ellentétes magasabb jogszabállyal

Ha a jogszabály magasabb szintű jogszabályba ütközik

-» megállapítható a közjogi érvénytelenség -» Alkotmánybíróság indítványára eljárva
megsemmisítheti

2 azonos szintű jogszabály «-» csak akkor alkalmazható «-» ha más alkotmányos jogokat
sért
-» ilyenkor: jogértelmezési szabályok segítenek: alkotmányos norma megtalálásában
(általános és speciális norma)

Ha önkormányzati rendelet magasabb szintű jogszabály (ami nem az alkotmány) ütközik

-» Kúria megsemmisíti
A hierarchiát árnyaló szabályok
-» különleges jogrend: de: ideiglenes
-» uniós jog: elsődlegesség elve
-» nemzetközi jog: Alaptörvény alatt
-» pszeudonormák: joghatás kiváltására nem alkalmas, csak jogszabálynak tűnik

2.4 Közjogi érvényesség és hatályosság

közjogi érvényesség: létrejött jogszabály alkalmas-e joghatás kiváltására

4 alapfeltétel:
alkotmány által kijelölt szerv hozza létre,
alkotmány által meghatározott eljárási rendben
jogszabályi hierarchiába illeszkedjen
ki legyen hirdetve: Magyar Közlönyben
-» ha valamelyik hiányzik -» közjogi érvénytelenség
-» ameddig AB vagy Kúria nem semmisíti meg -» addig alkalmazzák

Jogszabály hatálya: mikor, hol, kire alkalmazható és milyen tárgyban:

időbeli hatály: milyen szabályozási tárgykör
személyi hatály: kire vonatkozik
területi hatály: Magyarország területére, de szűkebb is (pl. erdővédelmi rendelet)
időbeli hatály: mikortól meddig -» kihirdetésüktől követő jogszabályban meghatározott
napon

Kihirdetés:
-Megismerhetőség és jogkövetés feltétele
-Magyar Közlöny Jat 25.paragrafus
-Helyben szokásos módon Jat 26.paragrafus (önkormányzatok)
Alkalmazandóság:
Érvényes/érvénytelen – hatályos – alkalmazandó
Érvényes – hatályon kívül helyezett – alkalmazandó
Egyéb követelmények:

Jogállamiság -» jogbiztonság: jogszabályok megismerhetőek, érthetőek, világosak +

stabilak, ellentmondás mentesek

Olyan jogalanyt feltételez: képes megismerni a rá vonatkozó szabályokat + belátni a

mögöttük álló állami kényszert

1) normavilágosság -» állam és a jogalkotó feladata

jogszabályok legyenek: egyértelműek, követhetőek, világosak norma címzettei számára

2) visszaható hatály tilalma: olyan előíráshoz nem lehet magatartást igazítani, amelyet nem
ismerünk
jogszabályok: visszamenőlegesen nem korlátozhat jogot, magatartást nem nyilváníthat
jogellenessé, nem határozhat meg kötelezettséget, meglévő kötelezettséget nem tehet
terhesebbé
visszamenőlegesen: enyhíthet kötelezettséget, kiterjeszthet jogot -» jogalanyok számára
kedvező

3) kellő felkészülési idő

kihirdetés -» kellő felkészülési idő -» hatálybalépés

4) szerzett jogok védelme: korábban kialakult, adott jogalanyokra nézve kedvező jogi
helyzet, hirtelen ne változhasson meg
jogosultságot: pl. nyugdíj

2.5 Az egyes jogforrások

Egészséges társadalomban: nem kizárólag az állami normák érvényesülnek -» erkölcsi,
vallási, lelkiismereti

1) Magyarország Alkotmánya: Alaptörvény -» jogrendszer alapja R) cikk (1)

-» közhatalom korlátai, intézményei, eljárási -» szabályok elismert emberi jogok, alapvető
jogok

2) Törvény: kötelező magatartási normát határoz meg, csak az Országgyűlés

-» Alaptörvény határoz meg kötelező törvényhozási tárgyköröket
-» alapvető jogot csak törvényben lehet korlátozni, deliberációs lehetőség -» kisebbségi
vélemény is
-» jelenlévő Országgyűlési képviselők többsége fogadja el a törvényt, de: egyes esetekben
jelenlévő képviselők 2/3-a kell: minősített többséggel meghozott tv. : sarkalatos tv.
sarkalatos törvény. «-» egyszerű többséggel

Sarkalatos törvények: konszenzust írjon elő: nagyobb társadalmi jelentőségű kérdésről van
szó, megosztó érzékény kérdésről -» módosítani: sarlakatos többséggel lehet
(jelenlévők 2/3)

Egyszerű törvények: jelenlévők többsége

Sarkalatos törvények: jelenlévők 2/3-a -» Alaptörvényi tárgykörökben, nem helyezheti

hatályon kívül, nem módosíthatja
3) Rendeletek:

Eredeti hatáskörű: Alkotmányos intézmény hatáskörébe tartozó

Törvényi szabályzás hiányában

Származékos hatáskörű: Magasabb szintű jogszabály felhatalmazza

-Kormányrendelet: eredeti: amelyet törvény nem szabályoz

származékos: törvényi felhatalmazással
-» kormányülésen fogadott el, megfelelő többséggel, deliberatív jellege korlátozott:
végrehajtó hatalom cselekvése
-» miniszterelnök hirdeti ki a Magyar Közlönyben

MNB elnökének rendelete: mindig származékos -» törvényi felhatalmazáson alapul, saját

feladatkörben + hatáskörben

Kormány tagjai, miniszterelnöki, miniszterek rendelete: törvényi vagy kormányrendeleti

felhatalmazás kell -» meg kell felelniük: törvénynek + felsőbb szintű rendeletnek
-» saját feladat-hatáskörben csak, miniszterek: kormányrendelet határozhatja meg
tárgykörét -» csak adott miniszter adhat ki rendeletet: más miniszter nem helyettesítheti

Önálló szabályozási szerv rendelete: nem lehet ellentétes felsőbb szintűvel -» törvény
felhatalmazás kell (származékos)

4) további jogszabályok:
törvény erejével bíró rendelet: különleges jogrendben: jogszabályi hieararchiát megtörve
rendeleti szinten hoz törvényt temporálisan
pl. kijárási tilalom -» Kormány
Törvényerejű rendelet: ma már nem lehet ilyet alkotni Mo-n, de jogrendszer része:
államszocialista időkből maradt ránk: pl. nemzetközi kötelezettségek

5) Közjogi szervezetszabályozó eszközök:

szervezet -» szervezeten belül kötelező szabályok pl. Országgyűlés Házszabálya

Normatív utasítást -» állami szerv egyszemélyi vezetője adhat ki pl. országos

rendőrfőkapitány, normatív utasításban az alárendelt szervekre vonatkozóan

Normatív határozatot -» A testületi szervek adhatnak ki: erre lehet példa az

Országgyűlés által megalkotott, parlamenti határozat formájában elfogadott házszabály,
amely a parlamenti működés részletkérdéseit szabályozza.

6) Kúria jogfejesztő tevékenységéből eredő jogforrások

-» Kúria jogegységi döntései: jogegységi határozatokat ad ki

1. minden alsóbb szintű bíróság iránymutatást kapjon: eltérő gyakorlat kiküszöbölése

2. jogkérdésben kíván eltérni egy másik ítélkező tanács korábbi döntésétől
-» alkotmányossági felülvizsgálat körébe kell vonni -» különleges jellegű
ha: egyedi ügyben bíró el kíván térni: indoklás «- jogegység: panaszeljárással
megtámadható

7) kollégiumi vélemények: nem bír kötelező erővel -» de befolyásolhat joggyakorlatot

8) az Alkotmánybíróság határozata: erga omnes (mindenkire kötelező)

-» ha megsemmisíti vagy alkotmányosságát kimondja: jogrendszer ehhez alkalmazkodva
alakul, ha mulasztás: jogalkotónak kötelezettsége megfelelő normát megalkotni
3. A politikai közösség

3.1 A politikai közösség határai és a nemzetfogalom:

Önálló állami létezésből következő szuverenitás megkövetleli: államok főhatalmat

gyakoroljanak: meghatározott terület, lakosság felett -» lakosság állam által hozott jogi
normáknak van alárendelve -» jogosultságok, kötelezettségek
állampolgárság: egyik legfontosabb jogintézmény

Politikai közösség fogalma: történelmileg változó jelentéstartalom, államonként eltérő,

objektív és szubjektív szempontok alapján meghatározott -» kik lesznek a közhatalom
forrása?
-» jellemzően: nemzethez tartozás köti össze őket, de nem csak ők tartoznak bele
-» adott ország alkotmányába rögzített: állampolgársági és választójogi koncepcióra

Állampolgárság -» állami létezés bizonyítéka, előfeltétele, megvalósulásában látszik adott

állam nemzetkoncepció.
Fordítva is igaz: állampolgárság intézményéről, választójog és gyakorlása -» mutatja a
nemzetfelfogás érvényesülését

Nemzetmeghatározás:/nemzetfelfogás

Politikai nemzetfelfogás: jogi értelemben objektívebb elemekre alapoz pl. terület, lakóhely,
állampolgárság intézmény -» állam politikai határán belül élő személyek: nemzet tagjai
-» nem etnikai hovatartozás, de országlakosok közé nem sorolható személyek kimaradnak
-» gyenge államhoz való kötődés

Kulturális nemzetfelfogás: etnokulturális szubjektívebb összetevők: közös nyelv, kultúra,

összetartozás-tudat -» politikai határ nem választóvonal, más etnikumú emberek nem a
nemzet tagjai

-» közjogi rendszerben egyszerre vannak jelen, komoly kihatása van állampolgárság

intézményére

Alaptörvényben: államalkotó tényezők: Magyarországon elő nemzetiségek + felelősséget

válal: határon kívüli magyarokért
de: választójog gyakorlása: politikai nemzetfelfogás összehasonlító: objektívebb
feltételekhez, lakóhelyhez és jogi státushoz köti/kapcsolódik
3.2 Az állampolgárság fogalma és alapelvei:

Adott államhoz való tartozás, állam – egyén jogviszonya

Kettős karakterű: 1) állam belső jogainak része: meghatározza kit tart állampolgárának
2) nemzetközi jog korlátozása

Jog az állampolgársághoz: senkinek nincs joga arra, hogy adott ország állampolgárságát
megszerezze, nem kényszeríthet ki jogi eszközökkel
–» európai alkotmányos gyakorlat

de: konkretizálás: adott állam szabályaira hagyja -» lehet valaki hontalan

más a helyzet: keletkezett, megszerzett, fennálló állampolgárságról van szó

Fennálló állampolgárság: közjogi védelem illeti meg -» tilalmazott: állampolgárság

megfosztása önkényesen -» lakóhely, családi állapot változása -» nem érinthetik
automatikusan állampolgárságot.

Állampolgársággal járó státusjogok:

1. nincsen száműzetés: semmilyen jogsértés esetén
2. saját állampolgár kiadására csak kivételesen kerülhet sor
3. állampolgár külföldről bármikor, bármilyen helyzetben hazatérhet
4. állam területét elhagyhatja
5. állampolgár saját államának konzuli védelmét élvezheti: ha külföldön van, jogi help,
támogatás -» Alaptörvény tartalmazza áp státusjogait

Állampolgári kötelezettségek: státusjog érvényesülése nem függhet kötelezettség

teljesítésétől

Két nagy terület: külső támadás, közös szükségletek/költségek finanszírozása

1. nagykorú állampolgárok honvédelmi kötelezettsége -» nagykorú férfiak
hadkötelezettsége -» Alaptörvényben csak rendkívüli eset esetén
2. közteherviselés: mindenkinek, csak állampolgár, adófizetési kötelezettség -» jövedelem,
vagyon alapján hozzájárulása

Kettős vagy többes állampolgársága: ha ugyanazon a személy 2 vagy több ország

állampolgára egyidejűleg
komoly következmények: állampolgári kötelezettségek teljesítése
régebben hátrányos (EU 1980) óta érték: polgárok nagyobb mobilitása, önazonosság-
rendelkezés
eu- sok ország -» nincs hátrányos következmény de: vannak fellépők «-» nem engedik áp
de: áp keletkezésének követelménye: 1 áp sz, 2 áp sz -» gyermek megtarthassa keletkezett
állampolgárságot
magyar jog: engedő

Uniós polgárság: EU tagállamainak állampolgárságát illeti meg (EU nem állam)

-» kiegészíti nemzet állampolgárságot célja: egyenlő bánásmód, állampolgársági
diszkrimináció kizárása
Eredetileg: mobilitást könnyíti -» szabad mozgás, tartózkodás, + további jogosultságok
lehetőséget teremt: aktív és passzív választójog gyakorlása, európai p képviselői
választásán, konzuli védelem
Állampolgársági alapelvek:

1) hontalanság elleni küzdelem elve:

hontalan: akit semelyik állam nem tart állampolgárának -» jogfosztottsággal jár
egyénnek, államnak sem jó, nemzetközi jogi elvárás: államoknak meg kell könnyíteniük
hontalan személynek az állampolgársággal megszerzését + meg kell előzniük hontalanság
kialakulását -» állampolgárság megszűnésére vonatkozó szabályok kialakításákor
-» garanciális elem: állampolgárság lemondása -» másik állampolgárság megszerzésének
elvárása
Magyarország ugyanaz + nem tartalmaz automatikus vezetési jogcímeket

2) Család egységének elve: család megfelelő működéséhez azonos állampolgársági státus

szüksége -» kérelem esetén hontalan vagy más állampolgársággal rendelkező családtagok
számára biztosítják az adott ország állampolgárságának könnyebb megszerzését
pl. honosítás feltételei alól adott kedvezmények útján
Kedvezményesen honosítható: az a nem magyar állampolgár aki: kérelmére előterjesztését
megelőzően -» 3 évig Mo-n élt, házas magyar áp-vel vagy meghalt magyar házastársa,
kiskorú gyermeke áp, magyar áp fogadta örökbe és nagykorú vagy kiskorú

3) Diszkrecionalitás elve: minden állam saját joga szerint határozza meg: kik az állampolg.
-» mérlegelheti: kinek, milyen feltételek mellett pl: ha igen -» érdeksérelem
államfő diszkrecionális döntési jogköre: megadja-e állampolgárságot?
Mo-n: köztársasági elnök dönt honosítási kérelmekről -» szabadon mérlegelhet: feltételek
teljesítése esetén sem köteles kérelmet elfogadni «-» jogorvoslati lehetőség nincs
+ állampolgári státust adhat ha ország érdekében áll
nemzetközi jogi előírás: államoknak biztosítani kell állampolgárság: megszerzését,
elvesztését, megtartását, visszaállítását célzó kérelmek időn belüli elbírálását
-» ha visszavonja: Magyar Közlönyben ki kell hirdetni

4) Jogegyenlőség elve: egyenjogúak az állampolgárok mindegy a vallás, nem, bőrszín, stb.

Nincs diszkrimináció, tilalmazott a különbségtétel az alapján is, hogy állampolgárság
milyen módon jött létre -» diszkrimináció tilalma

5) Visszamenőleges hatály tilalmának elve: sajátos módon érvényesül

minden újonnan elfogadott állampolgársági törvénynek el kell ismernie a már fennálló
állampolgárságot. -» továbbá: csak jövőbeli keletkezésről és megszűnésről rendelkezhet.
Az állampolgárság létrejötte és megszűnése
törvény által elismert, meghatározott, konkrét jogcímeken kell alapulnia.
-» ha valaki állampolgárság megállapítását, megszerzését, megszűnését akarja áp
jogcímekre kell hivatkoznia
keletkezés:
két út: 1) automatikus ex lege: egyéni közrehatás nélküli
2) kérelem útján: erre felhatalmazott személy, szerv eldönti

két elv: 1) leszármazási elv: ius sanguinis

2) területi elv: ius soli

1. Leszármazás elve: legelterjedtebb, legjellemzőbb -» gyermek alanyi jogon kapja szülője

állampolgárságát -» ha eltérő állampolgárságú szülők esetén: államtól függ, hogy mind2
megkapja-e? -» külön nyilatkozattal is dönthetnek szülők
Mo: Alaptörvény: magyar állampolgár gyermek magyar, születést követően leszármazás
későbbi bizonyításakor is. -» vérségi elv

2. Területi elv: állam területén való születés

Magyarországon is: kiegészítő jelleg, célja: gyerekek hontalanságának megelőzése
Nemzetközi jogi kötelezettség: állam területén született, más állampolgárságot nem szerző
gyerek -» állampolgárságot szerezhessen
Magyarország: Mo területén talált, hontalan gyerek -» magyar állampolgár -» ellenkező
bizonyításig -» kedvezményes honosításra is lehetőséget adhat.

Állampolgárság megszerzése: automatikus keletkezés mellett -» egyén kérelmére is lehet

Magyarországon: honosítás + kedvezményt, felmentést adó kedvezményes honosítási

jogcímek

Aki régebben magyar volt -» visszahonosítás

Kivételes esetben: állampolgárság egyoldalú nyilatkozattétellel

Honosítás: európai államok mérlegelési joggal bírnak -» de kritérium: aki jogszerűen és

szokásosan tartózkodik ott -» honosításának lehetőségéről rendelkezni kell
Feltételek: állam önvédelme, érdeksérelem lehetősége, köz- és nemzetbiztonság, bűntetett
előélet, megélhetés, lakhatás
Elvárás: kérelmező: fontos alkotmányos, nyelvi, kulturális ismeretekkel rendelkező
kérelmező, területhez való kötődés (10 év után nem lehet)
kérelmező -» állam -» család egységének elve -» kedvezmény, mentesség adható
Magyarországon: kérelemről területért felelős miniszter felterjesztése nyomán:
köztársasági elnök dönt -» nincs helye jogorvoslásnak

Magyarországon feltételek: 8 éven át folyamatosan Magyarországon lakott, büntetlen

előéletű, megélhetése és lakhatása biztosítot, köz – nemzetbiztonságot nem sérti,
magyarból nyelvvizsga -» vagy törvény által ettől mentesül, visszahonosítható ha b, d
teljesül + nyelvtudás
8 évet le lehet rövídíteni ha:
3 év -» ha felmenőket igazol
0 év is elég -» 10 éve magyar házasság + igazolt nyelvtudás
5 év -» magyar házasságból gyereked van
5 év -» ország területén született, kiskorú gyermek vagy ha kiskorú gyermekkori szülejével
együtt -» nincs idő
további kedvezmények: cselekvőképtelen, korlátozott -» nincs magyar nyelvtudás,
Magyarországon fontos pl. versenysportoló
Nyilatkozattétel: ha kérelmező igazolni tudja, mérlegelés nélkül visszaáll magyar
állampolgársága -» vita esetén: bíróság: jogorvoslattal is élhet
-» léteztek történeti megszűnési jogcímek, nem alkotmányosak pl. 10 évig külföldön volt
-» megszűnt állampolgársága, bűncselekmény, politkai okból pl. disszidált
magyar nő, külföldi férfi -» ezek orvosolja: egyoldalú nyilatkozattétel -» alanyi jogon
visszakapja

Állampolgárság megszűnése: nincs automatikus vesztési jogcímek, áp-tól való megfosztás

tilalma
-» saját akaratából: lemondás
-» állampolgárság jogellenes megszerzése -» visszavonása

köztársasági elnök dönt -» bírósági felülvizsgálat van

Lemondás: alkotmányos elvárás, hogy le lehet mondani állampolgárságról -» de nem válhat

hontalanná -» pl külföldi állampolgár, vagy valószínűleg az lesz
Mo-n: nincs bejelentve, 3 éven belül kérhet visszahonosítást ha nem szerzett külföldi
állampolgárságot

Visszavonás: ha a megszerzés jogtalan volt -» de ilyenkor se automatikusan -» mérlegelni

kell pl. valamit eltitkolt, csalt
időtartamra: pl. Mo-n + 20 év -» nem lehet
Magyarország: Magyar Közlönyben kell kihirdetni

3.4 Nemzetiségek:
Országok többségében élnek olyan nemzeti, etnikai-faji, vallási, nyelvi közösségek
-» akik a többségi nemzethez képest számszerű kisebbségben vannak -» állam hozzájuk
többféleképpen viszonyulhat -» de a nemzetközi jogi kötelezettségek korlátozzák
lakóhelyük szerint állam + anyaállam is tartozik felelősséggel
Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek védelméről szóló... -» védi őket + hátrányos
megkülönböztetés tilalma, kisebbséghez tartozás megvallásának megválasztása

Magyarország: nemzetiségek államalkotó tényezők -» multikulturális nemzet, 13 n. számára

adja meg jogi elismerést, nemzetiségi közjogi státuszt.
-» listájuk nem zárt: 1000 nemzetiséghez valló választópolgár indíthatja szervezőjüknek
passzív választójoggal is rendelkeznie kell -» eljárást Nemzeti Választási Bizottság folytatja
le -» MTA dönti el -» Országgyűlés, ha elutasítják 1 év múlva újra lehet kérelmezni.

Nemzetiségi identitásválasztás és vállalás joga:

Magyarországon: személyeknek jogukban áll eldönteni -» akarják-e hogy nemzetiség
tagjaként kezeljük őket -» személyes döntés, kinyilvánítása, mellőzése, ön-azonosság,
rendelkezéshez tartozik

Egyéni és kollektív nemzetiségi jogok:

egyéni: saját maguk által személyesen érvényesíthető, kikényszeríthető jogosultságok,
törvény előtti egyenlőség, egyenlő védelem

kollektív: államnak támogatnia kell: kultúrájukat, nyelv, vallás, hagyomány biztosítani kell
anyanyelv szabad használatát, anyanyelvű oktatás stb
-» Alaptörvényben is le van írva
Nemzetiségek képviselete és védelme:
pl: többnemzetiségű állam biztosítja a közvetlen részvételt, a népképviseleti szervek
működését
cél: többségi nemzetből eltérő nyelvi + kulturális + hagyománnyal rendelkező
nemzetiségek autonómiájának védelme, értékeik megjelenítése -» plurális demokrácia
kiteljesítése.
Európai alkotmányos térben: biztosítaniuk kell államoknak kisebbségek részvételét
közügyekben + rájuk vonatkozó kérdésekben

Magyarországon: Alaptörvény: Nemzetiségek helyi + országos önkormányzatokat

hozhatnak létre -» érdekképviselet és a kulturális önigazgatás kapcsán rendelkezik
jogosítványokkal,
-» magyarországi lakóhely, magyar állampolgárok választhatnak képviselőket, akik kérték
nemzetiségi névjegyzékbe való feltételt
-» helyi szinten csak akkor tartható nemzetiségi önkormányzat választás: ha legalább
minimum számú -» adott nemzetiséghez tartozónak valló személy él.
-» ha 1 településen 20% vagy + -» köteles jegyzőkönyvet ő nyelvükön is vezetni

Alaptörvény: nemzetiségek részt vehetnek Országgyűlés munkájában -» parlamenti

választásokon -» nemzetiségi lista kedvezményes mandátumszámítási módszer
segítségével saját nemzetiségi képviselőt választhatnak (ha nem sikerül)
Kedvezményes mandátumszámítási módszer: Országgyűlésben tanácskozási jogkörrel
bíró szószóló fogja képviselni, de Országgyűlésben nincs szavazati joga, nemzetiséget
érintő kérdésekben szólalhat fel.
Finnország, Svédország nemzetiségeknek „ombudsman” hátrányos megkülönböztetés
esetén
Magyarország: Mo-n éló nemzetiségek védelméért felelős helyettese

3.5 Egyéb jogi státusok

Állampolgárok: állami szuverenitás személyi hatálya alá tartoznak

«-» külföldiek: állami szuverenitás területi hatálya alá tartoznak
Fokozatosság elve: beutazás, tartózkodás, letelepedés -» államok ezekhez feltételeket
köthetnek

Magyarországon:

-EGT államai: szabad mozgás és tartózkodás -» kedvezőbb elbírálás

-Mindenki más: harmadik országbeli állampolgárnak minősül

-» számukra szigorúbb feltételek
-» de: hontalanok is kedvezőbb elbírálás

Demokratikus jogállamban: kiutasítani kizárólag törvényes határozat alapján lehet, egyéni

elbírálás -» egyedisített eljárás

Menedékjog: mindenkinek joga van üldözés esetén más országba menedéket keresni és
más ország nyújtotta menedéket élvezni
Védelemben részesítendő az aki meghatározó okból: így faji, vallási, nemzeti hovatartozás,
társ. csoport tartozása, politikai nézetei miatt üldözik -» konvenziós okok
-» alanyi jog, ami feltételek fennállása esetén kikényszeríthető állammal
-» kérelemmel indul, kérelmet megvizsgálja a menekültügyi hatóság -» fenn áll-e veszély
Tág értelmezés:
Menekült: Az aki valamilyen kényszerítő körüli jog miatt származási országát elhagyva kér
védelmet másik államtól.

Szűkebb értelmezés: akiről menekültügyi hatóság megállapítja -» menekültstátus

Visszaküldés tilalma/ non refoulement elve: Se nem utasítható ki olyan, számára nem
biztonságos államba, nem adható ki olyan államnak ahol életét vagy az emberi méltóságát
súlyos veszély fenyegeti: halálra ítélhetik, kínozhatják
-» egyedileg meg kell vizsgálni
-» kiutasító államnak kötelessége ellenőrizni

Magyarország:

-Menekültek: „üldözéstől való megalapozott félelem”

1. Mi a kiváltó ok?
2. Megalapozott-e?
3.Egyedisített eljárásban vizsgálat
4.Kérelmező valóban nem tudta-e országa védelmét igénybe venni?
-» nem tudja: egyénen kívüli körülmények nem kívánja: félelemkor teljesül
útja során volt-e biztonságos 3.ország
speciális helyzet: kísérő nélkül érkező kiskorú -» családjogi tények
fénykép + ujjlenyomat -» EU rendszerébe 60 nap -» menekülti, alkalmazotti, befogadotti
státust kaphat vagy elutasítják: vele szemben: bírósági felülvizsgálat lehetősége

-Menedékes: akik tömegesen érkeznek az állam területére fegyveres konfliktus,

polgárháború, etnikai összecsapás miatt menekülnek
-» e csoportokat Kormány vagy EU szervezete minősítheti menedékesnek
-» lényege: egyszerű menekültügyi eljárás

-Alkalmazott: menekülti státus nem adható meg nekik -» ez egy kiegészítő védelem
-» nem akarja állampolgársága szerinti ország védelmét igénybe venni, vagy ahol
tartózkodni -» vagy pl: család egységének biztosítása érdekében alkalmazott családjogi
kapcsolatban álló más személy is

-Befogadott: kevesebb jogosultságokat biztosít

-» munkavállalói engedély kell, magyar úti okmányok nélkül
-» 1 évre adható, meghosszabbítható -» ideiglenes, csak tartózkodásra jogosítja fel az
érintettet.
 4. A demokratikus hatalomgyakorlás

Alkotmányos alapelv: demokratikus hatalomgyakorlás -» népszuverenitás, népfelség elve

Népszuverenitás: a nép uralmát jelenti Alaptörvény B. cikk (3) -» a nép nem csak a forrása a
hatalomnak, alanya is -» néprészvétel: ez a képviselők útján közvetetten vagy közvetlenül
gyakorolja.

Népszuverenitás -» minden közhatalom a néptől származik, népre vezethető vissza

Népképviseleti szervek: közvetlenül legitimáltak: parlament, helyi önkormányzatok -»
választjuk
Többi közhatalmat gyakorló szerv is visszavezethető a népre: pl. bírók -» köztársasági
elnök nép -» OGY
Hatalomgyakorlás 2 formája: képviseleti demokrácia, közvetlen demokrácia

Képviseleti demokrácia: polgárok átruházzák demokratikus választásokon a „döntési

jogot”
-képviselet: szabad, nincsenek a választópolgárok utasításaihoz kötve, nincs visszahívás
legitimációs funkció, kormányzati hatalom cseréje: békés
-» képviseleti hatalomgyakorlás: általános forma
közvetlen demokrácia a képviseleti felett áll
-» eredményes, érvényes népszavazás 3 évig köti
At B) cikk (4) A nép hatalmát választott képviselők útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja

A pártok alkotmányos funkciója:

Pártok: demokrácia alapintézményei egyesülési jog alapján (1) létrehozott speciális jogi
személyek (2)

Alkotmányos funkciójuk: választópolgár közössége -» közhatalmat gyakorló szervek

között: közvetítő szerep -» jelöltek és listák állítása

(3) Politikai viták -» információval ellátják a választópolgárokat

(4) Gazdálkodásuk átlátható legyen

Közvetlenül nem vehetnek részt közhatalom gyakorlásában, de közvetetten igen (5):

országgyűlési képviselő

Alkotmányos intézmények nem kerülhetnek pártirányítás alatt -» AB bírók nem párttagok

Állam semlegessége pártok versengése során
 4.2 Politikai közösség és választójogosultság

Népszuverenitás -» hatalom forrása a nép, néprészvétel -» hatalmat a nép gyakorolja

nép: politikai közösség -» politikai részvételi jogokkal rendelkezik -» választójog és
népszavazáshoz való jog alanyai

Választójog két értelme:

Tágabb értelmezés: olyan jogszabályok összessége: képviseleti szervek létrehozása,
választójogosultság, választási rendszer, választási eljárásra vonatkozó szabályok

Szűkebb értelmezés: választójogosultságra vonatkozik -» alapjog: biztosítja

hatalomgyakorlásban való részvételt

Választójog kettős természetű:

1) Választójog képviseleti hatalomgyakorlás eszköze -» képviseleti szervek létrehozása

-» választás betölti funkcióját: instrumentális igazolás

2) Választójog: alapjog, politikai részvétel joga -» alanyai meghatározzák és korlátozásakor

az alapjogokra vonatkozó szabályok -» bírói úton történő kikényszeríthetőségét biztosítani
kell

Választójog 2 fő részjogosítványa:

Aktív választójog: szavazáshoz való jog -» kötelezi államok: választópolgár szerepeljen

névjegyzékben, szavazóhelyiség, szavazólap, megszámolják stb 4 évente

Passzív választójog: választhatóság joga, valaki jelöltként elindulhat -» jelöltté válás de

vannak feltételei pl: aláírásgyűjtés

Alapjogként: nem abszolút jog: feltételekhez köthető, korlátozások -» meg kell felelnie
alapjog korlátozás általános szigorú, követelményeinek

Kizárás: csak átmeneti ideig tarthat, nem lehet: teljes megfosztás, végleges elvétel
-» büntetésként

Új alanyi oldala: választópolgár szabadsága: szavaz-e? kire? -» aktív

elindul-e választáson -» passzív

Választójog határvonala: politikai közösség határvonala -» azon személyeket jelöli ki

-» akiket az adott közösség döntésképes tagjaiként elismer -» közhatalom tőlük származik

Választójog pozitív feltételei: 2 szempont általában: állampolgár vagy más jogi státus
lakóhely követelménye
-» Többféle elv alapján (ezek alapján dönt az állam)

Tagság elve: választójog -» akik politikai közösség tagjai -» adott ország állampolgárai

Minden érintett elve: választójog -» azoknak kell biztosítani, akiket közhatalom döntései
érintenek.
Európai államok 3 féle modellje:
1.Ország területén állandó, vagy életvitelszerű jelleggel élő állampolgárok
pl. meghatározott idejű helyben lakást követelnek

2.Állampolgárok összessége, mindegy hol élnek: külföldön élők szavaztai/ többi leadott
szavazattal -» tartósan külföldön élő állampolgárok külön szavazókörzetet, vagy listát
alkotnak -» előre meghatározott mandátum jár nekik

3.Vizsgálják választópolgárai őrzik-e kapcsolatot hazájuk közéletei eseményeivel

-» vélelem: külföldre távozástól számított időtartamra nyilvánul meg

-» életkorhoz kötött: nagykorúság (+18)

Magyarországon: 18+ kivétel ha 16 évesen házasodik -» nagykorú lesz
-» Lakóhely: csak meghatározott jogi státus esetén
Tartózkodási hely: „másodlagos cím” ami lakcímkártyán szerepel
-» Alaptörvény szabályozza: zárt rendszert alkot -» de: áttöri zárt rendszer elvét: lehetővé
teszi választójog egészét, teljességét sarkalatos törvény magyarországi lakóhelyhez,
választhatóságot további feltételekhez köti
-» magyar lakóhellyel rendelkezők -» csak listára szavazhatnak
de: kivételeken kívül egyéb jogszabály nem határoz meg többletfeltételeket választójogról

Választójog gyakorlása is feltételekhez köthető -» pl. szavazóhelyiségben lehet szavazni

-» legitim cél eléréséhez szükségesek és arányosak
A választójogból kizáró okok: csak bizonyos időre: belátási képesség hiánya,
bűncselekmény
-» csak átmeneti lehet, teljes, végleges megfosztásra nem kerülhet sor

1. A belátási képesség hiánya vagy korlátozottsága

-» egyedi döntések mérlegelése.
Egyedi vizsgálat: cselekvőképesség vizsgálatának eljárása „közjogi cselekvőképtelenség”
nem állhat fenn kizárási ok: magyarországi európai parlamenti választáson -» se Mo, se áp

2. Ha valaki bűncselekményt követ el -» csak jogerős ítélet alapján -» nem jogszerű ítélet,
ártatlanság vélelme miatt -» előzetes letartóztatottnak van választójoga
-» fő büntetés: szabadságvesztés mellé: közügyektől eltiltás
-» egyedi vizsgálat

Passzív választójog, választhatóság korlátozása:

-» szigorúbb követelmények: jelöltnek megfelelő ismeretekkel kell rendekeznie ügyekről,
képviseleti szerv feladat és hatáskörébe tartozik
pl: magasabb életkor, hosszabb idejű helyben lakás
Esélyegyenlőség, hat. ágak -» közhatalmi tisztségek betöltői bírák, ügyészek stb -»
korlátozott passzív választójog

Abszolút mértékben: tisztség gyakorlójának passzív választójogának teljes megvonása

Összeférhetetlenség: ha valakit képviselőnek választanak, a másik tisztségről le kell

mondania, vagy az a törvény erejénél fogva megszűnik

Magyarországon: Alaptörvény -» passzív választójog sarkalatos törvény többletfeltételhez

kösse
pl. ki van zárva a passzív vj: jogerősen szabadságvesztésre ítélt, kényszergyógykezelés
Tagság elve szerint: minden magyar áp pozitív és negatív vj, nem kell magyar lakóhely
de aki mo-n lakik bekerül a v-i névjegyzékbe, aki külföldön él -» kérniük kell felvételt
Határon túli magyarság: országgyűlésen csak listás szavazat
Uniós szintű politikai közösség: EU tagállamainak polgárai -» uniós szintű politikai köz.
tagjai -» uniós polgársággal rendelkeznek -» választójog

EU intézményei -» közhatalmat gyakorolnak, meg kell felelniük a demokratikus

hatalomgyakorlás alkotmányos követelményeinek
-» legtöbb intézmény: pl. ET, EB dem legitimációja közvetett -» tagállami kormányokon
keresztül
Európai Parlament: közvetlenül legitimált -» tagjait európai polgárok választják
-» EU polgárai akkor is rendelkeznek EP VJ-vel ha állampolgárságuknak nem megfelelő
államban van lakóhelyük

Magyarországon: Európai Parlament magyarországi tagjainak megválasztásában részt

vehet
1. magyar állampolgárság -» lakóhelytől függetlenül
2. európai állampolgárság -» aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik
+ magyar állampolgár más uniós tagállamban él -» lakóhelyük szerint állam EU Parlament
képviselőinek megválasztásában részt vesz
passzív: magyarországi lakóhellyel rendelkezik

Helyi politikai közösségek: központi hatalom mellett: alacsonyabb szinten, kisebb

közösségekben -» helyi döntések meghozatala, helyi ügyek intézése -» helyi önkormányzás
-» egyre kiterjesztőbb politikai közösség határa: más áp is vj

Magyarországon: aktív választójog Alaptörvény -» magyarországi lakóhelyhez és

tartózkodási helyhez köti
18+, m és eu áp, menekült, bevándorolt, letelepedett -» nincs passzív

Kettős konstituáló elem: helyben lakás vagy tartózkodási hely -» vp. választania kell
-» melyik tagként kiván eljárni
Tartózkodási hely szerint: akkor választhat a polgár: ha tartózkodási helyét választás előtt
legalább 30 nappal megelőzően létesítette
-» a választópolgár bármely választókerületben választható

A választójog gyakorlása: személyes megjelenés lakóhely szerinti szavazókörben

vagy: levélben, mozgó-urna: mozgás korlátozott személy részére -» választási regisztráció
átjelentkezés, külképviselet (regisztráció nem alkotmányos)

Magyarországon: ogy, ep
átjelentkezés: aki szavazás napján nincsen lakcíme szerint szavazókörbe, de Mo-n nem.
-» pl: BP II. ker -» Győrben van ugyanúgy lakóhelye szerint jelöltekről szavaz
külképviseleten: ha külföldön van

önkormányzati képviselők és pm választásán

Alaptörvény: Csak lakóhelyükön vagy tartózkodási lakóhelyükön gyakorolhatják
választójogot, nincs átjelentkezés vagy külföldön szavazás
-» választani kell hogy lakóhely vagy tartózkodási hely szerint szavaz

népszavazáson való részvétel joga: közvetlen hatalomgyakorlás

-» ugyanannak van akinek választójoga
-» részvételi jog, kezdeményezési jog, aláírással történő támogatás
 4.3 Választási alapelvek

Nemzetközi emberi jogi dokumentumok és szinte valamennyi demokratikus ország

alkotmánya -» választási alapelvek: szabad, általános, egyenlő, közvetlen, titkos, ésszerű
időközönként -» alkotmányos követelmények
-» korlátozzák jogalkotót, iránymutatást ad jogalkotó számára

1) Választójog általánossága: választójog mindenkit megillet, ha gyakorlásához kapcsolódó

feltételek teljesülnek: senkit nem lehet abból önkényesen kirekeszteni: mindegy a nem, faj,
vallás, jövedelem, tulajdon, műveltség
-» államnak meg kell teremtenie szavazás feltételeit pl. külföldről való szavazás, mozgóurna
-» nem nehezíti meg választójogi gyakorlat

2) Választójog egyenlősége:
1. egyenlő értékűség: 1 ember – 1 szavazat -» minden szavazat ugyanannyit ér
2.szavazatok azonos súlya: egyenlő számú szavazó döntése eredményezzen 1 képviselői
mandátumot -» lehet eltérés: ha alkotmányos indok igazolja pl. közigazgatási határok,
nemzetiségek számaránya
Egyéni választókerületek eltérő nagysága -» nincs egyenlőség szavazatok súlyában
3. állam köteles biztosítani -» mindenki azonos körülmények között adhassa le szavazatát
-» jelölés, szavazás rendje, jogorvoslatok
4. állam köteles biztosítani -» induló jelöltek esélyegyenlőségét -» nem hozhat bizonyos
képviselőt hátrányba: regisztrációnál vagy szavazólapon sorrend

3) A szavazás közvetlensége: lényege, hogy mindenki személyesen választ -» nincs

közvetítő akarat -» választó megválasztottak között nem lehet senki közvetítő
kizárt: indirekt, közvetett választás
választópolgár helyett nem gyakorolhatja más
amilyen pozícióra valakit megszavazunk -» azt tölti be

4) A szavazás titkossága: szavazat tartalma semmilyen körülmény között nem kerülhet

nyilvánosságra pl: urna, szavazófülke
-» államnak biztosítania kell: szavazás rendje, szavazatok számlálása -» titkos szavazat
tartalmát ne lehessen összekapcsolni a választópolgár személyével
-» államnak biztosítania kell mozgásképtelennél vagy külföldi szavazónál is -» kevés van
de: ajánlás nem titkos -» törvényességét el kell

5) Ésszerű időközönként tartott választások: hatalom időben korlátozott legyen választott

képviseleti szervek meghatározott időtartamra szól -» eu köv: 5 év
-» politkai felelősség érvényesülése, de: kitűzött kormányzati célok elérése
Magyarország: ogy-i választások: 4 évente április vagy május
önkormányzati, pm: 5 évente október
-» köztársasági elnök dönti el időpontokat
eui parlament: 5 évente -» uniós szervek határozzák meg
rendkívüli ogy: ha ogy feloszlik vagy feloszlatják, önkormányzat is

6) A választás szabadsága: egész választási eljárás elve: minden választópolgár

választójogát szabadon gyakorolhassa: külső nyomás vagy kényszer nélkül -» nem lehet
senkit kényszeríteni, szavazatvásárlás, állami szervek nem avatkozhatnak bele kampányba
Államnak tiszteletben kell tartania: véleménynyilvánítás szabadsága, sajtószabadság,
gyülekezési, egyesülési jog, pártok alapításának szabadsága

Alapelvek érvényesülését: eljárás garanciális elemei biztosítják -» szabályok

Feltételei:
1. választópolgár kellő tájékozottsága -» választási irodák szolgálata
2. jogorvoslati lehetőségek rendszere: ha választásra irányadó szabály megsértését
tapasztalják -» kifogás, független bíróságok döntsenek
3. választási eljárás külső ellenőrzése: eljárási kódex -» nemz. megfigyelő + sajtó
szavazatok számlálása folyamatát figyelemmel kísérjék
4.választás eredményének megáll: kormánytól független szervek végezzék
5. fontosabb választási szabályok megváltoztatása választások előtt
-» manipuláció gyanúja
 4.4 Választási rendszerek:

Az a normarendszer, amely meghatározza, hogy milyen módon hozzák létre a

választópolgárok a népképviseleti szerveket, szavazat -» mandátum
Követelmény: választópolgárok akaratát tükrözzék

3 fő elem:
1) Választókerületi struktúra: hány képviselői helyet lehet 1 választókerületben elnyerni
(egymandátumos, többmandátumos)

2) Szavazati struktúra: 1 vagy több szavazata van választópolgárnak, pl. választókerületi +

listás

3) Mandátumszerzés: többségi, arányos, vegyes rendszer

Arányosság: megmutatja, hogy egyes pártok szavazatarányukhoz képest, milyen arányban

részesednek a mandátumokból -» aránytalanság: egyes pártok felül vagy alulreprezentáltak

Alkotmányos követelmények a választási rendszerekben: államok eldönthetik, de ezeknek

meg kell felelni
Korlát: törvényhozónak választójog -» mint alapjog, nem lehet aránytalanul korlátozni +
választási alapelvek
Stabil legyen: közvetlen választások előtti módosítás: manipuláció gyanúja
összefüggésben van: pártrendszerrel, népképviseleti szervek összetétele, kormányzati és
alkotmányos intézményrendszer
-» képes-e stabil kormány létrejönni – magasabb szavazatarány, vagy pártrendszer
széttöredezett -» koalíció. -» többségi vagy konszenzusos

Sok kis párt -» ami küszöb alatt marad -» aránytalanná teheti

Választási rendszerek típusai

mandátumszerzés alapján történelmileg: 1. többségi , 2.arányos, 3. vegyes rendszer

1) többségi választási rendszer: tiszta formában ma már ritkán használják -» inkább vegyes
rendszer egyik eleme

relatív többségi rendszer: NB alkalmazza, egyéni jelöltek közül -» az nyer aki a legtöbb
szavazatot kapja, többmandátumos is

abszolút többségi rendszer: az lesz képviselő, aki leadott szavazatok több, mint felét
megszerzi. 2 fordulás -» 2 képviselő jut tovább (Fro)

előnyük: stabil kormánytöbbség, kisebb a koalíció valószínűsége

hátránya: nem képesek reprezentivitást biztosítani -» nem a győztesre leadott szavazatok

elvesznek: társadalom jelentős rétegei képviselő nélkül maradnak: legitimitás ?

2) arányos választási rendszerek: pártok által állított listák által elnyert képviselői helyek
mandátumok számaránya megegyezik az elnyert szavazatok arányával

többmandátumos rendszer: pártok -» lista vp -» listáról szavaz

-» zárt lista-: pártok meghatároznak képviselői sorrendet vagy választópolgár
preferenciájának alapján: preferenciás lista -» minél több képviselőt választanak meg
választókerületenként: annál arányosabb
nagyon elterjedt Euban
előnye: reprezentatívas -» társadalmi csoportok akik kisebbségben vannak
hátránya: parlamenti erők elaprózódása: nincs stabil kormányzat
-» választási küszöb: 4-5%-ot kell elérni egy pártnak -» úgy szerez mandátumot

3) vegyes választási rendszerek: többségi és arányos elemek kombinációja

-» arányosságuk: többségi és arányos elemek arányától függ
-» kompenzációs rendszerek: arányos elemeknek kompenzációs funkciójuk van -»
arányosítják
többséfi elem eredményeit: Németo
-» árokrendszer: mandátumok 1 részét: többségi rendszerben, másik részét arányosan kell
-» hét elem nem hat ki egymásra
előnyük: egyszerre biztosítják: reprezentivitást, kormány stabilitását -»
kormányzóképességét
Magyarország:
Országgyűlési választási rendszer: vegyes -» kompenzációs

199 képviselő

Többségi elem:
106 képviselő: egyéni választókerületben, egymandátumos, relatív többséggel
-» választópolgár egyéni jelöltekre szavaz: párt vagy független -» ajánlásokat kell gyűjteni
Egyéni választókerületben: az lesz a képviselő aki a legtöbb szavazatot kapja
Ajánlások: minimum 500, egy ember többet is ajánlhat
Nincs érvényességi küszöb, megjelentek számától függetlenül érvényes
-» Választókerületek mérete eltérő -» eltérő súlynak szavazatok -» nincs jó -» 2 szer
nagyobb -» alkotmány ellenes

Arányos elem:
93 képviselő: pártok által állított listáról, többmandátumos választókerület
-» pártlista állításának feltétele: maghatározott számú jelölt állítása, listák között:
mandátumokat: arányosan osztják el -» mandátumelosztásban az vesz részt: érvényes
szavazatok 5%-át elérte: parlamenti küszöb
töredékszavazatok: azok, amik egyéni választókerületben nem eredményeztek
mandátumot, nem nyertes jelöltek -» csak Mo-n: győztes töredékszavazata is -» pártlistára
kerül -» aránytalanabbá teszi a rendszert
-» jelöltek párt által meghatározott sorrendben kapnak mandátumot
Magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár -» csak pártlista, egyéni
választókerületi képviselőre nem
-» ha valaki nemzetiséghez tartozik -» és nemzetiségnek van listája, akkor csak arra
szavazhat: nemzetiségi listára

Nemzetiségek: Alaptörvény biztosítja, hogy ők is részt vehessenek

kedvezményes nemzetiségi mandátumszerzése -» választásban azok vehetnek részt akik
nemzetiségi választópolgárként -» ők nemzetiségi listára szavaznak, pártlistára nem
Ha a nemzetiségnek nem sikerül mandátumot szereznie -» parlament: nemzetiségi szószóló
képviselő: szavazásban nem vehet részt, de nemzetiségi érdekeket biztosítja

Az EP választási rendszer: minden uniós tagállam határozza meg -» uniós szabálynak

megfelelően: 5 évente
Mo-n: arányos rendszer -» országos pártlistáról nyernek mandátumot, egész ország:
többmandátumos
Vh alkot -» listát: pártok állítanak ajánlások összegyűjtésével: 20000 +
Mandátumok elosztása: arányos rendszerben 5%-os választási küszöbbel -» zárt lista:
pártok határozzák meg a sorrendet -» 21 képviselő d’Hondt módszerrel

Önkormányzati választási módszer: különbözőek aszerint: hogy melyik szerv

megválasztásáról van szó
1. helyi önkormányzati képviselő-testületek: település nagyságához igazodik, oka kisebb
területő jelöltekkel személyes kapcsolat
kisebb mint 10000 fős településken: többmandátumos, relatív többséggel -» egyéni
jelöltekre
10000+: vegyes rendszer képviselő: egyéni vk-ben, pártlistáról komp. listáról: vp
közvetlenül nem szavazzák különbségek: egyesületek is jelölő szervezetek lehetnek

polgármester, Bp főpolgármester: relatív többséggel

megyei közgyűlés tagjait: arányos rendszer -» pártlistákról: 1 megye 1 választókerület
fővárosi közgyűlés tagjait: nem közvetlenül -» kerületi pm választás eredménye alapján
kerülhet be testületbe tagok
4.5 A közvetlen demokrácia intézményei

A demokratikus hatalomgyakorlás kivételes, kiegészítő jellegű formája: közvetlen

demokrácia -» inkább a képviseleti demokrácia vált általánossá egyensúlyt teremt
európai alkotmányos követelmény: nem szükségszerű eleme a modern demokráciának
törvényhozó hatalom korlátja, de: nem tudja felváltani: összetettebb megfontolást igényel
-» megszabják népszavazás tárgyköreit, kezdeményezőit

Intézményei: 3 fő fajta:
1. népszavazás (referendum), 2. népi kezdeményezés (inciatíva), 3. népi vétó
-» országos szinten kivételes, helyi politikai közösség gyakori
népszavazás: politikai közösség tagjai maguk döntenek el egy kérdést -» szavaznak róla -»
döntésük eredménye kötelező vagy politikailag jelentős erőt képvisel
2. népi vétó: olyan népszavazás ahol a választópolgárok egy elfogadott törvény hatályon
kívüli helyezésére irányuló referendumot kezdeményezhetnek -» Mo nincs
3. népi kezdeményezés: kezdeményezés arról, hogy valamilyen kérdést tűzzenek a
jogalkotó szervek napirendjére (aláírásgyűjtés) és tárgyalják meg -» Mo nincs (jsz tervezet)

Népszavazások típusai:

Tárgya alapján:
-alkotmányos -» alkotmányozó hatalom
-törvényhozási -» törvényhozó hatalom
-önkormányzati -» helyi szerv jogalkotó -» korlátozzák

Időpontja alapján:
-preventív: döntést megelőző -» azt kikényszerítő szavazás
-szukcesszív: időben követi közhatalmi döntést megerősíti vagy lerontja

Hatálya alapján:
-konstitutív: döntés nsz eredményeképpen jön létre
-abrogatív: közhatalmi döntést hatályon kívüli helyezi

Jogi alap:
-kötelező: kezdeményezés alapján meg kell tartani a népszavazást
-fakultatív: szerv eldöntheti, hogy elrendeli-e

Kötőerő alapján:
-ügydöntő: ha eredményes népszavazás -» döntés kötelező
-konzultatív: véleménynyilvánító -» jogilag nem köt -» politikai jelentőség

Kezdeményezés
-választópolgárok csoportjától
-közjogi szereplőtől: államfő, kormány, parlamenti képviselők hányada

Magyarországon:
Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben: országos népszavazás
-» kötelező: 200 000 választópolgár kezdeményezi -» Ogy-nek el kell rendelnie
-» fakultatív: 100 000 választópolgár, kormány, köztársasági elnök -» Ogy mérlegelhet
ügydöntő: népszavazás ha eredményes -» döntés Ogy-re nézve kötelező
Ha éppen aláírásgyűjtés zajlik ugyanabban a témakörben -» közt elnök, kormány nem
nyújthat be népszavazást
Tárgykörei: kötelező: népszavazásra kell bocsájtani, tárgyköreit felsorolják
kivételek esetén nyitottan hagyják
Magyarországon: Alaptörvény pozitív és negatív feltételrendszert ötvöz

Pozitív feltétel: népszavazásra bocsátandó kérdésnek Ogy hatáskörébe kell tartoznia

-» országos népszavazás az Ogy hat. korlátja -» nem korlát más szerveket

Negatív feltétel: At-ben zártkörű felsorolás: milyen kérdésekben nem lehet népszavazást
tartani
-nem tekinti alkotmányozó hatalom korlátjának -» At nem lehet módosítani népszavazással
-speciális összetett szaktudást igénylő témák -» pl. központi költségvetés, adótv-k,
különleges jogrend, közkegyelem gyakorlása
-választásokról szóló tv-ek, nemzetközi szerződési kötelezettségek, személyi és
szervezetalakítási kérdések
népszavazási törvény -» kérdés egyértelműsége

Érvényesség: kellő választópolgári támogatást jelenítsen meg

-» Magyarország: összes választópolgárnak több mint felének érvényes szavazata kell

Eredményesség: milyen többséget kell kapnia

-» Magyarország: érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele azonos választ adott
Népszavazás eredménye: 3 évig köti az Országgyűlést, népet is -» azonos tárgykörben nem

Népszavazási eljárás:
1. kezdeményezés: választópolgár, párt, egyesült, kormány, vagy köztársasági elnök

2. hitelesítés: NVB vizsgálja megfelele-e Alaptörvénynek, törvényeknek -» olyan kérdésben

induljon csak aláírásgyűjtés ami megfelelő
-» NVB döntése ellen Kúriához lehet fordulni -» kérdés hitelesítését itt lehet megtámadni

3.aláírásgyűjtés: NVI által kiadott íven: 120 nap

-» aláírásokat NVB ellenőrzi, 200000+ kötelező, 100-200 fakultatív

4.NVB elnöke értesíti az Ogy-t, AB, csak Ogyt hat lehet vele támadni

5. köztársasági elnök kitűzi népszavazást

6. kampányidőszak

7. népszavazás: érvényes, eredményes?

Helyi népszavazás: gyakrabban, mint országos, szabályozása hasonló országoshoz

-» helyi önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó kérdésben
-» kötelező: ha törvény előírja vagy ha meghatározott számú vp kezdeményezheti
-» aláírásgyűjtés
-» fakultatív: képviselő testület tagjainak ¼-e vagy kp t bizottsága indítványozza
szűk körben kizárt tárgykörök: pl. helyi költségvetés, adónemek
ügydöntő: önk képviselő t re kötelező
-» érvényesség, eredményesség ugyanaz mint országosnál, kötőerő 1 év
területi népszavazás: megyei és fővárosi közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben
-» szabályok: helyi népszavazással azonosak

Európai polgári kezdeményezés:

nincs uniós népszavazás, uniós hatáskör, min 7 tagállam / 1 millió polgár
célja: Európai Bizottság kérdést napirendre vegye és megtárgyalja -» jelentés, jogalkotási
javaslat Ep -» EB indokolt határozatban dönt, hogy kíván a jogalkotói javaslattal élni