1.Mit jelent a jogviszony, illetve a jogintézmény fogalma?

Jogviszony alatt a jogtudományban olyan társadalmi viszonyt értünk, amelyet a jogalkotó a

jogi szabályozás körébe bevont, jogilag szabályozott.
Aszerint, amint a jogosított vagy kötelezett fél valamely jogviszonyban magánszeméllyel,
vagy az állami közönséggel áll szemben, magát a jogviszonyt is magán- vagy közjogi
viszonynak nevezzük.

Jogintézmény: A jogintézmény egy meghatározott társadalmi viszony szabályozását célzó

jogszabályok csoportja, amelyek mentén különülnek el a jogi szabályozás és az ebből
kibontott jogdogmatika egyes fogalmi csoportjai.

2.Mutassa be a jogrendszer horizontális tagozódásának rendszertani sajátosságait!

A jog horizontális tagolódása
Alapegység: jogszabály
Jogintézmények: Pl. házasság, tulajdon, szerződés, csalás, sikkasztás stb.
Jogág
Jogági összetartozás alapjai: szabályozás tárgya, módszere szerint, a jogtudomány szerepe

Közjog Magánjog Vegyes

Alkotmányjog Polgári jog Munkajog
Büntetőjog TB-ijog
Közigazgatási jog Agrárjog
Környezet védelmi jog
Pénzügyi jog

Anyagi jog Eljárási jog

pl. Btk, Ptk pl. Pp, Be, Ket.

Közjog és magánjog
Ius publicum és ius privatum a római jogban
-a megkülönböztetés alapja társadalom szerveződése köz és magánszféra elkülönülése,
közérdek és magánérdek elkülönülése
-közjog: az állami cselekvés feltételeit, módját és eljárását szabályozza
-magánjog: magánszemélyek egymás közötti viszonyait szabályozza (egyéni autonómia,
cselekvési autonómia az alapja)

1
 Közjogi jogágak
a) Alkotmányjog
-forrása: alkotmány és ennek szabályait tovább részletező törvények (Magyarország
Alaptörvénye, sarkalatos törvények) +egyéb (pl. alkotmánybírósági határozatok)
-Politikai jellege
b) Közigazgatási jog
-a közigazgatás fogalma (sajátos szervezetrendszer + sajátos tevékenységfajta)
-közigazgatásijog fogalma
c) Büntetőjog
-Fogalma
-Három főrésze
-Elhatárolása más jogágaktól (jogállami garanciák hangsúlyozása)
-Funkciója
Magánjogi jogágak
- Polgári jog

3.Mely szerveknek van Magyarországon rendeletalkotási joga az Alaptörvény T/2.

cikkelye alapján?

Fogalma: az állampolgárokat közvetlenül is kötelező, általános normatív szabály

Kik alkothatnak rendeletet?
Kormány
miniszterelnök
miniszterek,
Magyar Nemzeti Bank elnöke
önálló szabályozószerv vezetője
Önkormányzatok
Speciálisrendeletek
köztársasági elnök rendelete szükségállapot idején
Honvédelmi Tanács rendelete rendkívüli állapot idején

2
4.Mutassa be a magyar rendesbírósági szervezetrendszer felépítését!

 Járásbíróságok: városok, Bp. kerületek -1. fok

 Törvényszékek: megyék + főváros -1. vagy 2. fok
 Ítélőtáblák (5 db): 2. vagy 3. fok
 Kúria (1 db): rendes és rendkívüli jogorvoslat, jogegységi eljárás, önkormányzati
rendeletek törvényességi vizsgálata/mulasztása

5.Mutassa be röviden a természetjogi gondolkodás jogbölcseleti sajátosságait!

A természetjog irányzata az ókorban alakult ki. A jog változását szorgalmazza, a fennálló
jogrendszerrel szemben: alapállása tehát a kritika. A természetből, Istenből, vagy az észből
leszűrhető általános jogelvek összessége, amelyek magasabb rendűek a pozitív jognál (hatályos jog).

A természet örök rendjén alapuló jogok és kötelezettségek összessége. Elfogadása a jog

megkettőzését, az emberi eredetű pozitív joggal szemben egy örök, változatlan, helyes és
igazságos, ezért magasabb rendű jog létezésének elismerését jelenti. Ez az emberi értelem
segítségével felismerhető, érvényessége azonban nem az emberi vagy állami elismerésen
alapul.
A természetjogász mindig két jogrendszert vesz figyelembe:
 a természetjogot, amely örök, változatlan, és a hatályos jog felett áll, illetve
 a pozitív jogot, amely maga a hatályos jog.
Azt vizsgálja, hogy a pozitív jogban mennyire érvényesülnek a természetjog szabályai.
Négy fő korszakát különböztethetjük meg, ezek történetileg is különböző korokhoz
kapcsolhatók: Klasszikus természetjog, Középkori természetjog, A felvilágosodás természetjoga,
A 20. század természetjoga

3
1.Milyen jogfogalmi megközelítéseket ismer?
A jog kompakt definíciójának főelemei:
 állami akaratot kifejező szabályrendszer
 az állami szervek alkotják (jogalkotási hatáskör szükségessége)
 magatartási szabályok összessége
 A jogi rendelkezéseket az állam bocsátja ki, azok be nem tartásához, megsértéséhez
kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz (szankció, mint a jogi norma speciális eleme)
 Törvényes kényszer
 Erkölccsel való összhang ésszerűsége

Az jog fogalmi meghatározásának „negatív” módszere:

 A jog összehasonlítása azzal, ami nem jog
 A jogi normák mellett más típusú normák is meghatározzák mindennapi életünket:
 - erkölcsi normák
 - társadalmi normák
 - viselkedési normák, etikett
 - szakmai normák
 - stb…
A jogi normák egyik legegyedibb tulajdonsága a többi típusú normával szemben: a jogi
norma be nem tartásának következménye társadalmi életünkben veszteségéként, „kárként”
(pénzbüntetés, munka jellegű büntetés, szabadságvesztés, stb…) realizálódik. A jogi norma
megszegése esetén ez tényleges hátrány, mint jogkövetkezmény, ennek foganatosítására a
demokratikus jogállamokban CSAK azok törvényileg felhatalmazott igazságszolgáltatási
szerveinek (pl.: bíróság) van lehetősége.

2. Hogyan csoportosítaná az úgynevezett „belső jogforrásokat”?

- anyagi jogforrások
(pl. Országgyűlés)
- alaki jogforrások
(pl. törvény)

4
3. Határozza meg az anyagi jog és az eljárásjog fogalmait! (JOGFORRÁS-> BELSŐ
JOGFORRÁSON BELÜL)

anyagi jog

a jogviszonyt tartalmilag rendezi

kinek mik a jogai, kötelezettségei, JOGALKOTÁSi hatáskörrel felruházott szerv (OGY,
Kormány, ME, miniszterek stb.)

alaki jog (eljárás)

milyen eljárások kereténben lehet jogokat érvényesíteni,

eljárás során kinek mik az eljárási jogai-kötelezettségei
beadványok tartalma, bizonyítási szabályok, eljáró szervek hatásköre-illetékessége,
döntéshozatal rendje stb…
jog szövegének feltalálási helye: JOGSZABÁLY (törvények, rendeletek)

4. Ismertessen egy Ön által választott jogértelmezési módszert!

A logikai értelmezés (interpretatio logica) A logikai értelmezés a formális logika szabályainak
alkalmazása a jogszabály tartalmának feltárásában. A logikai értelmezés a jogszabály
szövegéből indul ki, és az írott norma fogalmaiból kiindulva vizsgálja ezeknek és a tényállás
elemeinek egymáshoz való logikai viszonyát. A bírói gyakorlat a logikai értelmezés egy
speciális válfaját, a joglogikai értelmezést alkalmazza, amely már a rendszertenai értelmezés
egyik válfaja.

5. A jogszabály szerkezeti elemeként milyen típusú „hipotéziseket” ismer?

1.Hipotézis
Mi a hipotézis?
Annak a szituációnak a körülírása, amelynek bekövetkezése esetén a jogszabályt alkalmazni
kell:
Pl.„ Aki másnak kárt okoz…”
Megfogalmazása alapján a következő szabálytípusokat különböztethetjük meg:
a) Általános szabály

b) Tipikusszabály

c) Kazuisztikus szabály

d)Kerethipotézis

5
 1. Milyen viszonyban áll egymással fogalmilag a jog és a jogforrás?
A jogforrás fogalma – általános értelemben – az a tényező, amelyből a jogi norma (tárgyi jog)
ered. A jogforrás fogalma a különböző jogi normáknak a jogrendszerben elfoglalt sajátos
helyét, szerepét fejezi ki, ami egyrészt a jogi normák sajátos keletkezésmódjának a
következménye, másrészt pedig a kötelező erőnek és a hiteles szöveg megismerhetőségének
az előkérdése. A jogforrás tehát a legszorosabban összekapcsolódik a jog keletkezésével,
létrejöttével és kialakulásával. A jogforrás fogalma a jogi normák keletkezésének két lényeges
vonatkozására utal: egyrészt milyen szervtől erednek vagy eredhetnek a jogi normák, azaz
mely szerveknek van jogalkotói hatásköre, másrészt milyenek lehetnek a jogi normák
megjelenési formái, azaz a normaalkotó állami szerv akaratnyilvánítása milyen jogi formában
jelenik meg.
2. Mit értünk belső jogforrás alatt?
A belső jogforrás: a jogalkotó állami szervet jelenti.
- anyagi jogforrások
(pl. Országgyűlés)
- alaki jogforrások
(pl. törvény)

2. Mit jelent a jogág fogalma?

Jogág: a társadalom viszonyainak egy körét sajátos eszközökkel szabályozó, szabályaiban
összefügg ő, a többi jogágtól viszonylag elkülönül ő jogterületek összessége.
3. Mutassa be a történeti jogértelmezési módszert!
a) Jogalkotó szándékának feltárása
b) Jogszabály megalkotásának történeti körülményei
Ez az értelmezés a jogalkotó társadalmi, gazdasági, de legfőképpen politikai kényszerek,
egyezségek által kiformált időleges szándékát emeli a vizsgálat középpontjába.
1. A jogszabály megszületéskori és az alkalmazáskori társadalmi viszonyrendszer közötti
eltérés figyelmen kívül hagyása, az akkori akarat mereven alkalmazása a későbbi helyzetre is.
2. A jogszabály megszületése óta eltelt időben végbement társadalmi változásokhoz
alkalmazkodó értelmezés

5. Határozza meg a hazai jogszabályi hierarchia rendszer felépítését!

Jogszabályi hierarchia
Alkotmány
Törvény
Rendeletek
(a rendeletek között további differenciálódás van)
SÉRELME = ALKOTMÁNYELLENESSÉG, AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
6
MEGSEMMISÍTHETI.

1. Milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy norma jogi természetű
normaként legyen interpretálható?

2. Mit értünk külső és belső jogforrás alatt?

3. Összehasonlító módon mutassa be a jogszabályok érvényességének és

hatályosságának a jelentésrendszerét!

7
 4. Mutassa be a nyelvtani jogértelmezési módszert!

2. A nyelvtani értelmezés (interpretatio grammatica) A nyelvtani értelmezés a jogi norma nyelvi

megfogalmazása és a konkrét tényállás közötti kapcsolat vizsgálatát jelenti. Ez a normában szereplő
szavak, kifejezések, fogalmak, illetve mondatrészek elemzését jelenti nyelvtani szabályok alapján, és
összevetésüket az elbírálni kívánt tényállással. Azért alapvető ez az értelmezési forma, mert a konkrét
tényállások egyedi elemei gyakran nehezen sorolhatók be a jogszabályok mindig általános fogalmai
alá (pl.: jutalom-e a prémium), a társadalmi viszonyok változásával és az idő múlásával a szavak
értelme változik (pl.: a munkanélküli korábban munkakerülőnek számított), a teljesen új jelenségek új
viszonyokat teremtenek, melyek új jogi (nyelvi) szabályozást tesznek szükségessé (pl.: a számítógépek
időben limitált munkahelyi alkalmazásának meghatározása). A nyelvtani értelmezés azonban ritkán
kizárólagos, általában más értelmezési móddal együtt alkalmazott. A nyelvtani értelmezés fajtái az
alábbiak.

8
5. Mutassa be röviden a jogrendszer horizontális tagozódásának két fő területét!

1.Milyen kritériumoknak kell érvényesülni ahhoz, hogy egy normára jogi természetű
normaként tekintsünk?
A jogtudományban a jogi norma a jog elemi alapegysége,[1] jogi parancs,[2] amely
modellszerűen, szerkezetileg három részből áll, a tényállásból, a diszpozícióból, illetve a
jogkövetkezményből.
2. Mit értünk nem formális, implicit jogforrások alatt?
Nem formális (implicit) jogforrások
A jog fogalmi összefüggései

A jog mögötti értékek, igazolási elvek (alkotmányos elvek, alapjogok)

3.Mi a jogszabály fogalma, mit jelent a jogi norma szerkezeti elemi között a
jogkövetkezmény?
Jogszabály: alaki értelemben vett jogforrás (törvény, rendelet stb.); egy csoportba foglalt
jogtételek összessége, mely jogtételek között valamilyen tartalmi vagy logikai kapcsolat van.
Jogkövetkezmény: A jogkövetkezmény a diszpozícióban foglaltak teljesítése esetén joghatás,
ellenkező esetben joghátrány.
a, automatikus változást idéz elő
b, cselekvési előírás ami szólhat a jogalkalmazónak és a jogalanyoknak.