A KÖZIGAZGATÁS IRÁNYÍTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE

1
 FOGALMI ELEMEK
• A közigazgatás felépítésére és működésére a hierarchia,
a szervezetek közti alá-fölérendeltség a jellemző,
• Ennek alapvető célja a közigazgatás közérdeket
megvalósító tevékenységének egységes, hatékony és
törvényes biztosítása,
• Az alá-fölérendeltség hatalmi viszonyt és pozíciót jelent,
melyet különböző eszközökkel lehet megvalósítani,
• Az irányítás szociológiai értelemben azt jelenti, hogy a
hierarchiában magasabban lévő irányító szerv
meghatározó befolyást gyakorol az irányított szerv
működési viszonyai felett,
• Jogi értelemben az irányítás azokat a jogi
eszközöket foglalja magában, melyeken keresztül ez a
meghatározó befolyás legális módon megvalósulhat,
• A közigazgatásban ezek a jogi eszközök alapvetően
közjogi eszközöket jelentenek, 2
 AZ IRÁNYÍTÁS ESZKÖZEI

• Jogi eszközök és nem jogi eszközök,

• Jogi eszközök; normatívak (jogszabályok) és
közjogi szervezetirányító eszközök),
• egyediek; utasítási jog, az alárendelt szervre
vonatkozó különböző döntési jogkörök (pl.: vezető
kinevezése, felmentése, a költségvetés meghatározása
stb.), az irányított szerv által hozott döntések
felülvizsgálatának a joga (aktus-felülvizsgálati jog), az
irányított szerv működésének ellenőrzése,
• A felügyelet az irányítás jogi eszközei szűkebb vagy
tágabb köre,
• Nem jogi eszközök; folyamatos instruálás pozitív, vagy
negatív tartalommal, a szervezeti és egyéni teljesítmény
folyamatos értékelése stb, 3
 AZ IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS.
• Hierarchikus irányítás, tevékenységi,
szakmai irányítás, (2018.évi CXXV. Tv a
kormányzati igazgatásról)
• Az ellenőrzés a felügyelet jogi
eszközeinek körébe tartozik, minimális
eszköz,
• Az ellenőrzés különböző típusai;
hierarchikus, felügyeleti, tevékenységi,
hatósági és törvényességi,
• Ha az ellenőrzési joghoz más jogi eszköz is
kapcsolódik ( pl. az ellenőrzött döntés
végrehajtásának felfüggesztése), akkor
má4 r
felügyeletről beszélhetünk,
 A KÖZIGAZGATÁS ELLENŐRZÉSI
RENDSZERE
• A hatalommegosztás és a jogállamiság
érvényesülésének fontos eszköze a közigazgatás
ellenőrzési rendszere,
• célja a végrehajtó hatalmi ág működésében a
jogszerűség, hatékonyság és szakszerűség
folyamatos érvényesítése,
• Fajtái; a közigazgatási szervezeti rendszeren
belüli, rendszerint az irányításhoz kapcsolódó ún.
felügyeleti ellenőrzések, a helyi önkormányzatok
törvényességi felügyelete,
• a közigazgatáson kívüli más állami szervek
(Alkotmánybíróság, bíróságok, Országgyűlés,
Állami Számvevőszék, alapvető jogok biztosa,
ügyészség) által a közigazgatáson végzett ún. 5
külső ellenőrzések,
A KÖZIGAZGATÁSON BELÜL MEGVALÓSULÓ
HATÁLYOS ELLENŐRZÉSI RENDSZER
• A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete
keretében megvalósuló ellenőrzés szabályait az
Alaptörvény és az Mötv. tartalmazza,
• Az államigazgatási alrendszer tekintetében a 2010.
évi XLIII. törvény (Ksztv.), valamint 2018. évi
CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról,
• Az ellenőrzés különböző típusaira és módszereire az
Ákr. Alapján ma még ágazati speciális jogi
szabályozás az irányadó,
• Az egységesülés irányába hat az államigazgatáson
belül a fővárosi és megyei kormányhivatalok
ellenőrzési módszertana,
6
FELÜGYELETI JOGOK AZ ÁLLAMIGAZGATÁSBAN
• az államigazgatási szerv alapítása, átszervezése
(ideértve a más szervvel való egyesítését,
szétválasztását és alapító okiratának módosítását is),
valamint a szerv megszüntetése,
• az államigazgatási szerv vezetőjének kinevezése,
felmentése, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok
gyakorlása,
• az államigazgatási szerv tevékenységének
törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi
ellenőrzése,
• az államigazgatási szerv szervezeti és működési
szabályzatának jóváhagyása,
• az államigazgatási szerv döntésének megsemmisítésére,
szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás,
• jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés. 7
 AZ ELLENŐRZÉSEK TÍPUSAI ÉS
MÓDSZEREI
• átfogó ellenőrzés: a vizsgált szervek feladat- és hatáskörébe tartozó,
meghatározott időszakra vonatkozó – legalább négy éves ciklusonként
végzett – törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi
ellenőrzése.
• témaellenőrzés: meghatározott téma, adott feladat ellátásának
vizsgálata egy időszakban több szervnél abból a célból, hogy a
megállapítások eredményeként általánosítható következtetéseket
lehessen levonni, és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen tenni.
• célellenőrzés: a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve
szakigazgatási szerve meghatározott szakmai tevékenységének
(meghatározott ügyfajták), vagy a szakmai tevékenység meghatározott
rész-szempont alapján történő vizsgálata – egyéves, féléves, illetve
negyedéves ellenőrzési időegységben.
• utóellenőrzés: a vizsgált szervnél előzőleg végrehajtott ellenőrzés
megállapításai és javaslatai alapján indokolt a megtett intézkedések
teljesítésének és azok hatásának vizsgálata.
• Módszerek; helyszíni ellenőrzés,információkérés,iratvizsgálat stb.
8
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!