KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

Általános közigazgatási ismeretek:

II. modul
Jogalkotási és jogalkalmazási
ismeretek
A diasor hatályosítását elvégezte:
Dr. Boros Anita (2013)
 Közösségteremtő, integráló funkció

 Magatartásmintát nyújt

 Közreműködik a konfliktusok rendezésében

 Értékelési alapot nyújt mások magatartásához

 Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását

 Kiszámíthatóvá teszi az emberek saját magatartásának
következményeit
A jogi norma olyan magatartási szabályok összessége:
 amelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik,
 amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek,
 amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel
ténylegesen biztosítják.
A jogalkotás kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami
szerveknek:
 az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában
megfogalmazódó,
 jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége.
 belső jogforrás: a jogalkotó szerv
külső jogforrás: a jog külső megjelenési
formája, a norma (jogalkotó tevékenység)
 

Az arra feljogosított állami szerveknek az

a szabályozó aktusa, amelynek
eredményeként az állami szervek
meghatározott társadalmi viszonyokba
beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást
kapnak.
1. Jogszabályok:
 belső (anyagi) jogforrás
 külső (alaki) jogforrás
2. Közjogi szervezet szabályzó eszközök

Egyéb csoportosítási lehetőségek:

1. Társadalmi viszonyokhoz való kapcsolódás módja
szerint:
 Autonóm (eredeti)
 Végrehajtási (származékos)
2. Területi hatály szerint:
 Országos
 helyi
 Országgyűlés - Magyarország Alaptörvénye és
módosítása, valamint törvény
 Kormány - rendelet
 Magyar Nemzeti Bank elnöke - rendelet
 Kormány tagjai (a miniszterelnök és a miniszterek)
- rendelet
 önálló szabályozó szerv vezetője - rendelet
 helyi önkormányzat képviselő-testülete - rendelet
 Érvényesség Hatályosság
A jogszabály keletkezéséhez Az adott jogi norma
kötődik. meghatározott időben,
Feltételei: meghatározott területen és
a jogszabályt megfelelő a jogalkotó meghatározott személyi körre
hatáskörrel felruházott szerv nézve alkalmazandó, illetve
megfelelő eljárás során alkossa; alkalmazható.
a jogszabály illeszkedjék a
jogforrási hierarchiába;  időbeli hatály
feleljen meg a megalkotásra előírt  területi hatály
speciális eljárási szabályoknak;  személyi hatály
megfelelően legyen kihirdetve.
 szervi hatály
 tárgyi hatály
 1. Kezdeményezés (jogalkotási terv)
Előkészítés 2. Tervezet elkészítése
3. Tervezetek véleményezése
4. Jogalkotó elé terjesztés

1. Elfogadás
Kibocsátás
2. Aláírás

Kihirdetés, illetve közzététel: a jogszabály

Kihirdetés kibocsátója
(Pl. törvény esetén a köztársasági elnök)

1. Utólagos hatásvizsgálat
Hatályosulás 2. Jogszabályok tartalmi felülvizsgálata:
vizsgálata a) módosítások
b) dereguláció
 Preambulum (törvény esetében)
 Bevezető rész (rendelet esetében)
 Általános rendelkezések
 Részletes rendelkezések
 Záró rendelkezések
A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve
módosítandó:
 az elavult, szükségtelenné vált,
 a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,
 a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a
jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges
eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,
 a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy
egyébként alkalmazhatatlan, vagy
 az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű
szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezés.
 Közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó
tevékenység: az anyagi jogviszonyok (meghatározott
jogok, illetve kötelezettségek) a döntés
következményeképpen jönnek létre (konstitutív
jogalkalmazói döntés).
 Jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység: a
jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi időszakot vesz
alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogi jogviszonyt,
annak fennállását vagy hiányát bírálja el. A jogalkalmazó
döntése nem keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán
megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív jogalkalmazói
döntés).
 Eljárás megindítása

Konkrét tényállás tisztázása

Jogszabály értelmezése

Bizonyítás

Döntés meghozatala

Döntés közlése

Ellenőrzés Szankció, illetve végrehajtás

Patyi András megfogalmazásában a hatósági eljárás:
a közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében
megvalósuló,
jogilag szabályozott olyan cselekvési rend, amely
egyedi ügy intézése során,
hatósági jogalkalmazás keretében,
az érintett jogalanyra nézve jogi helyzetét
megváltoztató, jogvitáját elbíráló vagy jogsértésére
reagáló,
közvetlen jogi hatást gyakorló egyedi aktus
(rendelkezés) kibocsátása, illetőleg érvényesítése
érdekében.
A Ket. által megfogalmazott eljárási alapelvek:
A törvényesség, illetve joghoz kötöttség alapelve
A hatáskörgyakorlás célhoz kötöttsége és a joggal való visszaélés tilalma
A szakszerűség, egyszerűség és együttműködés alapelve
A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme
A jóhiszemű eljárás elve
A törvény előtti egyenlőség és a diszkrimináció tilalma
A szabad bizonyítás elve
A hivatalbóliság alapelve (Ex offitio)
A tisztességes eljáráshoz és a jogszabályban meghatározott határidőn
belüli döntéshez való jog
A közigazgatási hatóság kártérítési felelőssége
A tájékoztatáshoz való jog
Költséghatékonyság és a gyorsaság alapelve
A kapcsolattartási formák közötti szabad választás elve
Nyelvhasználat
Területi hatály Magyarország teljes területe
néhány kivételt leszámítva

Időbeli hatály Néhány kivétellel: 2005. nov.

1-jétől

Ügyfél, egyéb érintettek,

Személyi hatály közreműködők, hatóság,
szakhatóság

Tárgyi hatály Közigazgatási hatósági ügy

Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintő
Jog megállapítása,
Kötelezettség megállapítása,
Adat, tény vagy jogosultság igazolása,
Hatóság nyilvántartás vezetése,
Hatóság ellenőrzés lefolytatása,
Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges
nyilvántartásba vétel és onnan való törlés.
 Ügyfél Az eljárás egyéb résztvevői Hatóság
Természetes személy, Más hatóságok Államigazgatási szerv
Jogi személy,
Jogi személyiséggel nem Közreműködők:
rendelkező szervezet • tanú Önkormányzati
Akinek az ügy a • hatósági tanú hatóság
• jogát, • szakértő
Jegyző, hatósági
• jogos érdekét érinti, • tolmács
társulás
• akivel kapcsolatban • képviselő
hatósági nyilvántartás • szemletárgy birtokosa
adatot tartalmaz, • hatósági közvetítő Törvény,
• akit ellenőrzés alá kormányrendelet által
Egyéb szereplők: feljogosított nem
vontak, • bejelentő
• ügyféli jogokkal közigazgatási szerv
• jegyzőkönyvvezető
felruházott szervezet • végrehajtási eljárásban
• hatóságként vagy pénzügyi intézmény,
szakhatóságként részt munkáltató
nem vevő, de
feladatkörében
érintett szerv
A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETEN BELÜL:
 Miniszter
 Miniszternek alárendelt, de nem minisztériumi
jogállású államigazgatási szervek
 Fővárosi, megyei kormányhivatalok
(törzshivatal + szakigazgatási szervek: pl. földhivatal,
egészségbiztosítási pénztár, munkaügyi központ, ÁNTSZ
megyei intézetei)
 Területi államigazgatási szervek
 Járási hivatalok
 Helyi államigazgatási szervek
 Államigazgatási ügyek az önkormányzati szférában
 Polgármester: honvédelem, polgári védelem,
katasztrófavédelem
 Jegyző: általános
 Hivatal ügyintézője: anyakönyvvezető, gyámhivatal
 Önkormányzati hatósági ügyek kizárólag az önkormányzati
szférában:
 Képviselő-testület
 A képviselő-testület által átruházott hatáskörben:
• Polgármester
• Bizottság
• Részönkormányzat testülete
• Kisebbségi önkormányzat testülete
• Önkormányzat társulása
Jogszabály felhatalmazása alapján egyéb
szervezet, vagy személy felhatalmazható
hatósági jogalkalmazó tevékenységre. Pl.:
 KÉTÜSZ (kéményseprők)
 Vállalkozó állatorvos (hatósági teendők ellátása)
 Különböző kamarák
A hatóság eljárási képességének feltételei:
Joghatóság: arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak
van-e joga eljárni vagy az ügy más ország hatóságára
vagy nemzetközi szervre tartozik, vagyis megmutatja,
melyik állam hatóságai járhatnak el az adott ügyben,
Hatáskör: azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben
milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve
melyik szint jogosult eljárni
Illetékesség: arra ad választ, hogy több azonos
hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy
hatóság, amely a konkrét ügyben eljárhat.
A közigazgatási eljárásnak három nagy szakaszát
különböztetjük meg:
az első fokú eljárás (alapeljárás) szakasza,
jogorvoslati szakasz,
végrehajtási szakasz.
Az elsőfokú eljárás megindítása történhet
Hivatalból:
Jogszabály alapján
Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése
Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet
Kérelemre
Joghatások: jogok megszerzése, kötelezettségek terhe;
ügyintézési határidő kezdete.
 JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA

BEÉRKEZÉS Kérelem ellenőrzése

ELŐÍRT TARTALMI
ÁTTÉTEL ELEMEK MEGLÉTE,
MÁS SZERVTŐL
SZÜKSÉGES-E

ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE
ADATOK

ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
MEGSZERZÉSE
ÉRDEMI

MEGSZÜNTETÉSE
VIZSGÁLAT

ELJÁRÁS
NÉLKÜLI
ELUTASÍTÁS

MÁS
HATÓSÁGNÁL HIÁNYPÓTLÁS
INDUL ELJÁRÁS
 A határidők
veszélyhelyzet elhárítása, kár
Határidő megelőzése
kezdete:
ügy bonyolultsági foka (külön
jsz. alapján)

soronkívüliség

kérelem beérkezését követő

nap;

hivatalból indítandó eljárásnál az első eljárási cselekmény

elvégzésének a napja;

felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja.

Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal

(soronkívülinél 15 nappal)
 naptári napokban, és nem munkanapokban kell majd
megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a
határidőket,
 ugyanakkor az ügyintézés kezdetét a hatóságoz való
beérkezést követő munkanaptól számolják,
 ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok:
pl. szakhatósági közreműködés, szakvélemény elkészítése,
hiánypótlás időtartama, eljárás felfüggesztése - ettől
jogszabály eltérhet (a „bruttó” és a „nettó” ügyintézési
határidő közeledhet)
 a határidő elmulasztása esetén: illeték- és díj-
visszafizetési kötelezettség
 Kötelező felfüggesztés
Kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása, Felfüggesztés mérlegelés
amelyben: alapján
az eljárás más szerv hatáskörébe  ha a jogutód kiléte vitás (nem
tartozik; ugyanazon hatóság más a kérelmező ügyfél esett ki);
döntése;
 ügyfél kérése;
a közigazgatási ügyekben eljáró
bíróság új eljárásra való  hatósági közvetítő
kötelezéséről szóló döntése ellen kirendelése
perújítási vagy felülvizsgálati
kérelmet terjesztettek elő
a jogutód kiléte vitás (kérelmező
ügyfél esik ki)

Jogkövetkezmény: a határidő megszakad; fellebbezésnek van helye.

 A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill.
megtagadása) való kötöttség, kivéve ha nem áll fenn a beszerzési
kötelezettség

 A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az

állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás
következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján)
„Jogszerű hallgatás” – csak jogszabály külön felhatalmazása alapján

 Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között

 A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei

(semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet)
Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem tud
vagy nem akar személyesen eljárni.

A képviselet fajtái:

Törvényes
Meghatalmazotti képviselet
Ügygondnok által ellátott
 Abszolút Relatív
kizárási ok kizárási ok

 Ügyintézőnek saját vagy  Ha nem várható el az ügy

hozzátartozója ügyében való eljárása; tárgyilagos megítélése.
 Másodfokon részvétel, ha alsóbb
fokon közreműködés történt;
 Hatóság saját ügyében hatóságként
való eljárása
 Jegyzőre vonatkozó kizárási szabályok
 A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni
 Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folyta
le.

Jellemzői:
 hivatalból vagy kérelemre indul;
 szabad bizonyítás elve (és korlátai);
 lefoglalás jogintézménye.
Bizonyítékok különösen:
az ügyfél nyilatkozata;
az irat;
a tanú vallomása;
a szakértő véleménye,
szemléről készült jegyzőkönyv;
hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv;
tárgyi bizonyíték.
 A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték
 Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet
Az ügyfél
írásban és szóban a kérelmére indult eljárásban ha a
nyilatkozatot tehet nyilatkozattételt megtagadja és

a hatóság reagál
a tényállást nem lehet teljes körűen
a tényállás tisztázni
tisztázásakor
figyelembe veszi
az eljárást megszüntetheti
IGAZMONDÁSI
KÖTELEZETTSÉ rendelkezésre álló bizonyítékok adatok
G alapján dönt
 OKIRAT MÁS IRAT
állítást, tényt, jogot, nem papíralapú is lehet pl.
kötelezettséget igazol hangfelvétel, fénykép stb.

A külföldön kiállított okirat KÖZOKIRAT

diplomáciai felülhitelesítéssel A benne foglaltak valódiságát
érvényes! vélelmezni kell, de van helye
ellenbizonyításnak, kivéve ha a jog
MAGÁNOKIRAT nem enged ellenbizonyítást

Az iratokba való betekintési joga!

teljes bizonyító erejű
egyszerű
A tanúként megidézett személyt:
 megjelenési
 vallomástételi
 igazmondási kötelezettség terheli.
A szemle lehet:
Ingó
Ingatlan
Személy:
•Megtekintése illetve
•Megfigyelése.
Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az ügyben jelentős tény vagy
egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges,
vagy jogszabály írja elő.

Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis

véleményadástól.
Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél, kérdezés joga.
Szakértőként nem járhat el:
 Akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn,
 Aki tanúként nem hallgatható meg,
 A tanúvallomást megtagadhatja.
Az ügy érdemében hozott Eljárási kérdésekben
döntések: hatósági hozott döntések:
határozat hatósági végzés

A hatóság döntésének speciális formái:

1. az egyezség jóváhagyása
2. a hatósági szerződés
3. a hallgatás eredményeként létrejött
döntés

A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető!

 Bevezető rész (a döntést kibocsátó hatóság megnevezése, címe, az
ügy száma, az ügy tárgya, ügyintéző neve, elérhetősége)
 Rendelkező rész (a hatóság döntése, a szakhatóság megnevezése,
állásfoglalása rendelkező része, az ügyintézésre fordított idő,
költségekről rendelkezés, tájékoztatás a jogorvoslatról)
 Indokolási rész (megállapított tényállás, bizonyítékok, az el nem
fogadott bizonyítékok, a döntés alapjául szolgáló anyagi és eljárási
normák bemutatása, mérlegelési szempontok)
 Záró rész (kiadmányozás dátuma, a hatóság bélyegzőjének
lenyomata, a hatáskört gyakorló szerv vezetőjének, vagy az általa
kiadmányozásra felhatalmazott vezetőnek az aláírása
A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel.

A közlés módjai:
 postai úton,
 elektronikus úton, ideértve a telefaxot ( a határozat és az önállóan
fellebbezhető végzés kivételével),
 személyesen átadott irat útján,
 kézbesítési meghatalmazott útján,
 hatóság kézbesítője útján,
 kézbesítési ügygondnok útján,
 személyesen,
 telefonon,
 írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton.
Speciális, hivatalból induló eljárás  A hatóság ‒ a
hatáskörének keretei között ‒ ellenőrzi
a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint
a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.

A hatósági ellenőrzésnek különböző eszközei vannak:

 adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével
megvalósuló ellenőrzés,
 helyszíni ellenőrzés, vagy
 ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a hatósági
nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített
ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő
ellenőrzés.
Az ellenőrzés eredménye:
nincs jogsértés  egyszerűsített jegyzőkönyv
jogsértés megállapítása esetén:
a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és
legalább húsznapos határidő megállapításával végzésben kötelezi
annak megszüntetésére,
ha a határidő eredménytelenül telt el, hatóság hivatalból
megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást,
ha az adott jogszabálysértés tekintetében más hatóság
rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság
kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, illetve
fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást
kezdeményez.
Kérelem alapján:
 fellebbezés
 bírósági felülvizsgálat
 újrafelvételi kérelem
 Alkotmánybíróság
határozata alapján indítható
eljárás
Ex officio:
 saját döntés felülvizsgálata saját
hatáskörben (a döntés
módosítása, visszavonása)
 felügyeleti eljárás
 ügyészi fellépés
Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság
első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellenében
kerülhet sor.

Fellebbezés benyújtásának jogi hatása

A döntés visszavonása, módosítása fellebbezés alapján

Fellebbezési eljárás
A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs
halasztó hatálya!!
 végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság
felfüggesztő határozata szükséges
 jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30
napon belül bármelyik ügyfél kérheti.

Előfeltétele:
 fellebbezési jogot kimerítették
 fellebbezés kizárt
 A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete
határozza meg.
A bíróság döntései:
 az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja;
 a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi;
 a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás
 lefolytatására kötelez;
 a közigazgatási döntést megváltoztatja,
ha törvény megengedi.

A jogerős ítélet jogkövetkezményei:

 nincs helye új eljárásnak;
 megismételt eljárás során a hatóságot köti
a bíróság ítélete.
 ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt
ügyben van helye
 kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság

Feltételek:
 a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre;
 a határozat meghozatala előtt meglevő, az ügyfelek által önhibájukon
kívül nem használt és el nem bírált lényeges tény, adat vagy
bizonyíték alapján;
 kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna;
 és ez utólag jutott az ügyfél tudomására.
A kérelem benyújtásának
 objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6
hónap (jogvesztő)
 szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 15 nap

A közigazgatási hatóság döntése:

 kérelmet elutasítja;
 jogerős határozatot módosítja;
 jogerős határozatot visszavonja;
 új határozatot hoz.
 ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat
meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály,
illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi
panaszt nyújt be, és ez alapján
 az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést
megsemmisíti,
 ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített
jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az adott ügyben
való alkalmazhatóságát,
 az ügyfél harminc napon belül
 kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a
határozat módosítása, illetve visszavonása iránt.
Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság
eljárását, döntését ennek alapján intézkedései:
mulasztása esetén: eljárásra utasítás
felügyeleti jogkör alapján dönt

TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK!

Ha a hatóság döntése jogszabályt sért:

Felügyeleti szerv döntése:
 megváltoztathat;
 megsemmisíthet;
 megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat.
Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult
hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró
bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését
módosítja vagy visszavonja. csak egy ízben, és ha törvény eltérően
nem rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven belül
lehetséges.

DE! A döntést a hatósági nyilvántartásba, illetve a hatósági

igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint az állampolgársági
bizonyítvány ténymegállapítása kivételével nem lehet módosítani
vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot
sértene.
1. Az ügyész felhívással élhet
2. A felhívást az ügyész a felügyeleti szervhez
nyújtja be, ennek hiányában az eljáró szervhez.
3. Ha a felhívott szerv nem ért egyet, az ügyész a
bírósághoz fordulhat.
Semmisségi okok pl.:
 magyar hatóság joghatósága kizárt;
 nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe;
 szakhatóság megkeresése nélkül vagy állásfoglalásának figyelmen kívül
hozott döntés;
 döntést bűncselekmény befolyásolta.

Következményei:
megsemmisítés, de:
 nem semmisíthető meg 3 éven túl a hatósági döntés, ha jóhiszeműen
szerzett és gyakorolt jogot sért;
 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés
megsemmisítésének;
 időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető, ha bűncselekmény
befolyásolta.
 Megindítás
Hivatalbóli eljárásban
 hivatalból
Kérelemre indult eljárásban
 Kérelemre + Hivatalból,
ha így is meg lehetett volna
indítani az eljárást
Az első fokú hatóság indítja meg.
Foganatosítás
Az első fokú hatóság, illetve –
szerződés alapján – Korm.
rendeletben megjelölt személy
vagy szerv, vagy önálló
bírósági végrehajtó
 Végrehajtási módok és foganatosításuk

Pénzfizetési Meghatározott Külföldi elemek a

kötelezettség tevékenység végrehajtásban

Ösztönző eszköz
eljárási bírság

 Azonnali beszedési
 Jogosított felhatalmazása,
megbízás,
 Hatóság saját maga a kötelezett
 Közérdekű munkával való
költségére veszélyére elvégzi
megváltás,
 Rendőrségi közreműködés
 Letiltás,
 Ingó,
 Ingatlan végrehajtás.
 a végrehajtást megindító hatóságnak a végrehajtási eljárásban
hozott fellebbezéssel megtámadható döntése ellen is van helye
fellebbezésnek.
 a végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése,
intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a
végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást
terjeszthető elő.
 A fellebbezést és a kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult
hatóság 15 napon belül bírálja el.
 A végrehajtási kifogást a végrehajtást megindító hatóság
döntései elleni fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja
el, ha a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja.
 Ha jogszabály (anyagi jogi) bírság kiszabását teszi lehetővé a
hatóság, mérlegeli különösen:
 a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány
megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban
felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny
mértékét,
 a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
 a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
 a jogsértő állapot időtartamát,
 a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
 A helyszíni bírság alkalmazása
 Fajtái:
1.általános
2.egyéb
Ügyfél viseli és előlegezi meg az
Kérelemre indult eljárásban
egyéb eljárási költséget

Egyéb költséget a hatóság

Hivatalból indult eljárásban előlegezi, kötelezettség
megállapítása esetén az ügyfél
viseli

Ellenérdekű felek Nyertesség arányában viselik, ha a

kérelemnek csak részben ad helyt
a hatóság, költség-megosztás
közöttük
Kivételek
 Célszerűtlen, indokolatlan,
 Eljárás akadályozása miatt A költség okozója viseli
felmerült 55
Elektronikus kapcsolat-tartás
szabályai (II/A. Fejezet):
elektronikus út előnyben
részesítendő
főszabály szerint az ügyfél
jogosult e-úton kapcsolatot tartani
törvény írhat elő kötelező e-
kapcsolattartást
jogszabályban meghatározott
feltételekkel sms, e-mail is
alkalmazható
Elektronikus ügyintézés
szabályai (X. Fejezet):
e-ügyintézés alapelvei
szabályozott e-ügyintézési
szolgáltatások általános
feltételei
konkrét szabályozott e-
ügyintézési szolgáltatások
keretszabályai
elektronikus tájékoztatás
szabályai
 Az informatikai önrendelkezési jog széleskörű érvényesítése
 Túlszabályozás megszüntetése, rugalmas és tartós jogi keretek
létrehozása
 Ne zárja ki az ügyintézési modell a hatóságok önálló döntését
 A rendelkezésre álló (már kiépített) eszközök továbbélése,
felhasználása
 Máshol már működő piaci és külföldi megoldások
felhasználásának elvi lehetősége
1. Technológiasemlegesség – ez azonban nem vonatkozik a
kormányzati célú hírközlési szolgáltatásokra, valamint az állam által
ingyenesen biztosított szolgáltatások igénybevételére.
2. A hatóság nem elektronikus kapcsolattartás esetén is jogosult
egyes eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében
lefolytatni, figyelembe véve az ügyfél ügyintézési rendelkezését.
3. Főszabály szerint a hatóság a kormányzati célú hírközlési
szolgáltatást veszi igénybe.
1. Engedélyezés vagy bejelentés alapján
2. Elektronikus ügyintézési felügyelet jár el
hallgatás = beleegyezés elve érvényesül
3. Fajtái:

Ügyintézési rendelkezés: kötelezően nyújtandó állami szolgáltatás;
az ügyfél eldöntheti, mely hatósággal hogyan kíván kapcsolatot
tartani, hova kéri üzeneteit, kérheti pl. adatai átadását, átvezetését a
hatóságok nyilvántartásai között

Azonosítás

Kézbesítés

Biztonságos elektronikus igazolás

Iratérvényességi nyilvántartás
1. Egyenlő Bánásmód Hatóság és más (pl. munkaügyi,
fogyasztóvédelmi) hatóságok eljárása
2. Ket. rendezi
 a hatásköri kérdéseket a hatóságok, illetve a hatóságok és a
bíróság viszonyában,
 az eljárásindítás határidejét,
 az EBH által kiszabható szankciókat,
 az EBH nyilvántartásait.