Tevékenységfajták a közigazgatásban

Győr
2014
 A közigazgatási tevékenységek osztályozása I.

• Szerteágazó, nem egynemű tevékenység,több szempont

szerint vizsgálható
• Milyen irányba hat?
– Külső – belső
• Kiket igazgat?
– Polgárok – szervezetek igazgatása
• Milyen eszközökkel igazgat?
– Jogi eszközökkel - jogon kívüli eszközökkel végzett igazgatás
• Milyen viszony van a közigazgatás és az igazgatottak
között?
– Hierarchikus – hierarchián kívüli
– Hatalmi – nem hatalmi
 A közigazgatási tevékenységek osztályozása II.

• Ki igazgat?
– Államigazgatás – önkormányzati igazgatás
– ágazati – funkcionális igazgatás
• Milyen működési területen igazgat?
– Központi igazgatás – területi igazgatás – helyi igazgatás
• A közigazgatási jogi sajátosságok feltárása –
komplex megközelítés
• Kiket igazgat
• Külső, belső
• A közigazgatás és az igazgatottak viszonya
• eszközrendszer
 Tevékenységfajták I.

1. Közhatalom birtokában végzett tevékenységek

 Jogalkotó tevékenység
 Hatósági tevékenység
2. Hierarchikus igazgatás
 A közigazgatási szervek belső igazgatása
 Az alárendelt közigazgatási szervek irányítása
3. Állami önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szolgáltató
és gazdálkodó szervek igazgatása
 Közintézetek irányítása
 Állami,önkormányzati vagyonnal gazdálkodó gazdasági
szervezetek igazgatása
 Tevékenységfajták II.
4. A közigazgatási szervek nem hatalmi viszonyon
alapuló tevékenységei
 A közigazgatási szervek döntés-előkészítő
tevékenysége
 A közigazgatási szervek materiális tevékenysége
 A közigazgatás gazdálkodó tevékenysége
 Közfeladatok megoldása együttműködési kapcsolatok,
megállapodások, szerződések útján
 Közfeladatok megoldása szervezési tevékenységgel
 A lista nem teljes
 1.1. Jogalkotó tevékenység
• Az Alaptörvény által szabályozott tevékenység
• A jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv alkotmányi
felhatalmazása keretei között mindenkire kötelező, általános
magatartási szabályokat állapít meg.
• Jogalkotó hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervek
A kormány
A Nemzeti Bank elnöke
A kormány tagja
Önálló szabályozó szervek – NMHH, MEKszH elnöke
A helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése)
• Rendeletet alkotnak
 1.1. A jogalkotó hatáskörök terjedelme
• Meghatározza – szabályozási tárgyak, jogforrási hierarchia
• Kormány –
 eredeti jogalkotó hatáskör, nem alkothat rendeletet a kizárólagos törvényhozási tárgyak
körében
 Nem lehet ellentétes az Alaptv., Tv.
• MNB elnöke –
 Az MNB-ről szóló 2013. évi CXXXIX. tv.-ben meghatározott szabályozási tárgyak
 Nem lehet ellentétes az Alaptv., Tv
• A Kormány tagjai –
 Csak végrehajtási jog – feladatkörében, felhatalmazás alapján
 Nem lehet ellentétes az Alaptv., Tv., Korm.r.
• Önálló szabályozó szervek rendeletei
 NMHH elnöke -2010. évi CLXXXV. tv-ben meghatározott szabályozási tárgyak
 MEKszH elnöke – 2013. évi XXII. Tv.
 Nem lehet ellentétes – Alaptv., Tv., Korm.r. , min.r.
• Önkormányzatok –
 Partikuláris jog – eredeti jogalkotási jogkör
 Nem lehet ellentétes más jogszabállyal
 1.2. A hatósági tevékenység I.
• Hatósági jogkörrel felruházott közigazgatási
szerveknek (hatóságoknak)
• Közhatalom birtokában végzett
• külső – hierarchián kívüli - igazgatási
tevékenysége,
• a jogalanyok – ügyfelek – minden típusát
érinti,
• Rendeltetése - a jogszabályok érvényesítése,
egyedi jogalkalmazó aktusokkal és egyedi
jogérvényesítő cselekményekkel.
 1.2. A hatósági tevékenység II.

Közhatalom: a közhatalommal rendelkező állami szerv,

hatáskörébe tartozó ügyben, illetékességi területén
mindenkire kötelező döntést hozhat, amelynek
érvényesítése érdekében állami kényszert vehet igénybe
Hatósági jogkör = jogszabályi felhatalmazás „külső”
jogalannyal szemben egyedi közhatalmi aktus
kibocsátására
A felhatalmazás tartalma
• Mely ügyfelek milyen viszonyaiba avatkozhat be
• Milyen feltételek mellett milyen
• Milyen elnevezésű és tartalmú döntést hozhat
 1.2. A hatósági tevékenység III.
• Az ügyfél – lehet, természetes személy, jogi személy,
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – az
eljáró közigazgatási szervtől független, autonóm
jogalany
• Mivel a hatóság közhatalmat gyakorol – a jog által
erőteljesen szabályozott tevékenység – a hatalmi
pozícióval szemben az eljárásjog teremt garanciákat
• Gyakorlása során jogviszonyok jönnek létre – eljárási
és anyagi jogi jogviszonyok
• A hatósági jogalkalmazás során az eljárási
jogviszonyok megelőzik az anyagi jogi jogviszonyokat
 1.2. A jogérvényesítés módja a
hatósági tevékenység során
• A jogérvényesítés módját meghatározza az érvényesített
jogszabály szabályozási módja
• A közigazgatási jog kétféle szabályozási módot alkalmaz
– Önkéntes jogkövetéssel érvényesülő – a jogszabály azzal betölti
rendeltetését, ha jogalanyok azt betartva végzik tevékenységüket –
a közigazgatás feladata – ellenőrizze a tevékenységet, s ha
jogsértést tapasztal – gondoskodjék a jogszerű állapot
helyreállításáról és szankciót alkalmazzon a jogsértővel szemben –
felügyeleti típusú hatósági tevékenység
– Jogalkalmazással érvényesülő – a jogszabály csak akkor tudja
betölteni a szerepét, ha a hatóság az egyedi ügyben alkalmazza,
azaz konkrét ügyfelek számára jogokat, kötelezettségeket állapít
meg határozatában – hatósági jogalkalmazás
– Gyakori a kettő kombinációja
 2.1. Belső igazgatás

• Feladata:
– A szervezet működéséhez szükséges szervezeti, személyi, anyagi
feltételek biztosítása
– A szervezeten belüli munkamegosztás,
– A működés összehangolása
– A szervezet folyamatos és zavartalan működésének biztosítása
• A vezető látja el – belső funkcionális egységek
• Jogi keretei
– Szervezeti jog (pl.: Kászt.) - Szervezeti és működési szabályzat
– Kormánytisztviselői, köztisztviselői jog
• Testületi vezetés alatt álló szervek – ügyrendi szabályok
 2.2. Alárendelt közigazgatási szervek irányítása
• Irányítás
 Önálló közigazgatási szervek közötti
 Tartós hatalmi viszony (alapja az igazgatási hatalom), amelyben
 Irányító szerv irányítási jogainak gyakorlásával
 Meghatározó befolyást gyakorol az irányított szerv működésére.
• Közigazgatás többszintű hierarchikus rendszer
• Milyen működési viszonyokat befolyásol az irányító szerv?
 Szervi működés – létrehozás, megszüntetés; személyi feltételek
biztosítása; a működés dologi feltételeinek biztosítása; szervezeti
és működési rend kialakítása
 Szakmai tevékenység
 2.2. Irányítási jogosítványok
• Az irányító szerv eszközei – jogi és nem jogi eszközök
 Szabályozás
 Egyedi utasítás
 Aktus-felülvizsgálat
 Ellenőrzés
 Instrukciós eszközök – figyelemfelhívás, képzés, iránymutatás,
értekezlet, stb.
• Irányítási jogok megosztása
• Közvetett és közvetlen irányítás
• Az irányítási jogok megosztása a befolyásolt viszonyok szerint
több azonos szintű irányító szerv között
• Rendvédelmi szervek, honvédség irányításának speciális vonásai
 3.1. Közintézetek irányítása
• Mely közintézetekre terjed ki?
 Állami feladatvállalás körébe tartozó humánszolgáltatás
 A közigazgatás hozta létre
 Költségvetési gazdálkodás
 A közigazgatástól elkülönült szervezetek, amelyek feladataikat
önálló felelősséggel látják el.
• Hatalmi pozícióból végzett igazgatás – alapja a tulajdonosi
hatalom
• Fenntartói irányítás
• alapvetően szervi irányítás
• szakmai irányítás erősen korlátozott
 3.2. Állami, önkormányzati vagyonnal
gazdálkodó gazdasági szervezetek igazgatása

Gazdasági közszolgáltatások
Közjogias jogállású vállalatok – alapító közigazgatási
szerv szervezetirányító tevékenységet gyakorol felette –
ritka
Gazdasági társaságok – nincs közigazgatási értelemben
irányító tevékenységet felettük – a közigazgatást a
tulajdonost a Ptk. 3.könyve, a nemzeti vagyonról szóló
2011. évi CXCVI. Tv.
Közvetlenül, vagy vagyonkezelő útján
 4.1. Döntés-előkészítő tevékenység

• Mint az állam szakapparátusa

A közigazgatási rendszeren belüli döntések
Kormányzati szervek döntéseinek előkészítése
• A tevékenység tartalma
• Információk gyűjtése elemzése, értékelése,
• Döntési alternatívák kimunkálása
• Társadalmi, gazdasági hatáselemzés
• A döntési javaslatok egyeztetése az állami szervezeten
belül és a civil szervezetekkel, polgárokkal
 4.2. Materiális tevékenység

• Nem közigazgatási tevékenység végzése

– Szakmai tevékenység – szaktudományi elemzések,
laboratóriumi, műszeres vizsgálatok,
– A közigazgatási tevékenységéhez kapcsolódó
szolgáltatásokat nyújt
– Közszolgáltatási feladatokat lát el, ha elkülönült
szervezet létrehozása nem gazdaságos
 4.3. A közigazgatás gazdálkodó
tevékenysége
• Közvetlen tulajdonosi tevékenység
• Közvetlenül gazdálkodik az állam pénzügyi
vagyoni eszközeivel
– költségvetési gazdálkodás - Kincstár
• Költségvetés végrehajtása
• Állami költségvetési szervek finanszírozása
• Tevékenységek állami támogatása
– Az állami, önkormányzati vagyon körébe tartozó
vagyoni eszközök kezelése
 4.4. Közfeladatok megoldása együttműködési
kapcsolatok, megállapodások, szerződések útján

• Koordináció, érdekegyeztetés, együttműködés

– Közigazgatási szervezeti rendszeren belül
– Érdekképviseleti, szakmai szervezetekkel
• Megállapodások – közigazgatási szervek között
• Szerződések – közigazgatási, polgári jogi
– Az államfelelősségébe tartozó közszolgáltatások
nyújtására vállalkozásokkal
– Állami támogatások nyújtása
– Privat Public Partnership konstrukcióban létesülő
beruházások, stb
• Közfeladat megoldása szervezési eszközökkel