A gazdasági verseny igazgatása

A gazdasági verseny jelentősége

• Modern államok működése: politikai alapok +
gazdasági rend. Közjó fenntartása.
• XX. század két markáns rendszere: 1.)
piacgazdaság és 2.) tervgazdaság.
Szerződés
szabadsága

Tulajdon Verseny

Piacgazdaság
 Az „állami” szerepvállalás
Verseny hiánya
Piaci verseny
ne legyen
tisztességes
társadalmi
kereteinek
veszteségek
biztosítása
forrása

Állam
szerepe
 Az európai versenyjog fejlődése
• ESZAK szerződés: versenykorlátozó megállapodások
tilalma; erőfölénnyel visszaélés tilalma, fúziókontroll.
• Ordoliberális iskola: RSZ megalapozása; piaci
hatalom korlátozása megakadályozza, annak politikai
hatalommá válását; gazdasági alkotmányosság; az
egyén védelme a piaci magánhatalomtól.
• EU gazdasági „alkotmánya”: alapvető elv a verseny
(csak ezt követi a gazdasági és monetáris unió, valamint
az agrárpolitika); belső piac létrehozása; Bizottság
felvértezése; piaci hatalomhoz többletfelelősséget
kapcsol;
 31/1994. (VI. 2.) ABH
• „Az államnak természetes joga van megfelelő
alkotmányos indokok esetében arra, hogy a gazdasági
versenyt korlátozza. (…) A korlátozás azonban csak akkor
alkotmányos, ha egyrészt nem valósít meg diszkriminációt,
másrészt megfelelő jogszabályi szinten történik.”
• Sok esetben alapjogok sérelmével jár: szükségességi –
arányossági teszt.
• Az állam gyakran korlátozza a versenyt más politikák
érvényesülése érdekében (honvédelem, környezetvédelem,
szociális szempontok stb.) – piacgazdaságot nyilvánvalóan
ne tegye lehetetlenné.
 Alkotmányos alapok
• M) cikk
(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő
munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.
(2) Magyarország biztosítja a tisztességes
gazdasági verseny feltételeit. Magyarország
fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben,
és védi a fogyasztók jogait.
• A gazdasági verseny szabadsága nem alapjog! De
az állam kötelezettsége a megvalósulásához
szükséges intézmények kiépítése és védelme!
 Klasszikus versenyjogi eszköztár

Versenyszabályozás

Ex ante Ex post

Struktúra Viselkedés Teljesítmény

 Versenyjogi szabályozás rendszere az EU-
ban

Vállalati versenyjog Állami versenyjog

• EUMSz. 101. cikk • Vállalati versenyszabályok
(decentralizált) hatékony tagállami
• EUMSz. 102. cikk érvényesítését korlátozó
(decentralizált) tagállami intézkedés;
• 139/2004/EK rendelet • Állami tulajdonú vagy
(joghatóság-elhatárolás) különleges jogú vállalatok;
• Állami támogatásokra
vonatkozó tilalmi
szabályok.
 Tpvt. hatálya
• 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról.
• Személyi hatály: a természetes és a jogi személyre, valamint a
jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra terjed ki
(vállalkozások) .
• Területi hatály: Magyarország területén tanúsított piaci
magatartások, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. De a
vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak
hatása Magyarország területén érvényesülhet. (extraterritoriális
hatály)
• Tárgyi hatály: Tpvt-ben foglalt piaci magatartások + EUMSz. 101.
és 102. cikkében foglalt piaci magatartások akkor, 1/2003/EK
rendelet alapján a Gazdasági Versenyhivatal vagy magyar bíróság
eljárásának van helye.
 A versenyjogi szabályozás rendszere
Magyarországon

Piaci magatartások
Bírósági
GVH hatáskör
hatáskör
Üzleti Tisztesség Gazdasági
döntések Gazdasági Vállalkozá „Állami Tisztesség
telen versenyt
tisztességtel erőfölénn sok versenysz telen
kereskede korlátozó Btk.
en yel való összefonó abályozás verseny
befolyásolás lmi megállapo
visszaélés dása ” tilalma
ának tilalma gyakorlat dás
Jogérvényesítési és intézményi modellek

Modellek

Magánjogi
Közjogi úton
úton

Monista Dualista Bírói

Nemegységes Egységes Csak a bírság

Tisztán bírói
rendszer rendszer kiszabása
 A GVH alkotmányos jelentősége
• 183/2010. (X. 28.) ABH „A GVH ugyan nem az
Alkotmányban szabályozott állami szerv, de a GVH
sajátos jogállásának alkotmányos garanciális szerepe
van. (…) A GVH államszervezetben betöltött szerepe a
gazdasági versenyszabadság védelmében nyilvánul meg.
A Tpvt. megalkotásakor a versenyszabadság
érvényesítésének biztosítékaként – a kormányzati
szervek befolyásgyakorlásának kizárása érdekében –
szervezték meg a Kormánytól független, autonóm
államigazgatási szervként a GVH- t.”
 A GVH jogállása
• Autonóm államigazgatási szerv.
• Anyagi biztosíték:
o Önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
o Költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés
által csökkenthetőek.
o Saját bevétel (igszolg. díj).
• Intézményi biztosíték:
o Nem érvényesül a Kormány általános szervezetalakítási szabadsága
(szervezeti szabályozás szabadsága);
o A GVH számára feladatot csak törvény írhat elő;
o A GVH elnöke az OGY-nek számol be.
• Személyi biztosíték:
o 6 éves megbízatás;
o Elnök – min.e. javaslatára a KE.;
o Elnökhelyettesek – GVH elnök javaslata, min.e. felterjeszti, KE kinevezi
o Versenytanács tagjait a GVH elnöke javaslatára a KE nevez ki
o Szigorú összeférhetetlenségi szabályok.
 A GVH feladat- és hatásköre
Versenykultúra
Versenyfelügyelet Versenypártolás
fejlesztése
• Klasszikus • GVH elnökének • OECD-GVH
versenyfelügyeleti feladata; Regionális Oktatási
eszköztár; • Piacelemzés, ágazati Központ;
• Magyar és EU jog vizsgálat; • Versenykultúra
alkalmazása; • Szakvélemény adása; Központ.
• Piaci magatartás • Tervezett
(betudható intézkedések
cselekmény); egyeztetése;
• Közlemények – jogi • Önkormányzati
kötőerővel nem rendelet tervezetének
rendelkezik (De egyeztetése;
Kúria!). • Tájékoztatás adása.
A GVH szervezete
 Piacelemzés
• A Gazdasági Versenyhivatal törvényben meghatározott
feladatai hatékonyabb és eredményesebb ellátása
érdekében piacelemzést végezhet, amelynek keretében
nyilvános információk, valamint önkéntes válaszadáson
alapuló adatgyűjtés útján, szükség esetén külső szakértő
vagy tanácsadó bevonásával felméri és elemzi az egyes
piacok működését, a piaci folyamatokat és a piaci
trendek alakulását, illetve egyes - több ágazatban
vagy valamely ágazat meghatározott részében alkalmazott
- piaci gyakorlatokat, továbbá ezeknek a versenyre és
az üzletfelekre, így különösen a végső üzletfelekre
gyakorolt hatását.
 Ágazati vizsgálat
• GVH elnöke végzéssel ágazati vizsgálatot indít,
amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények
arra utalnak, hogy az adott ágazathoz tartozó valamely
piacon a verseny torzul, vagy korlátozódik.
• Indokolás + hirdetmény.
• Az ágazati vizsgálatban a GVH elnöke által erre kijelölt
köztisztviselők vesznek részt.
• Felvilágosítás / eljárási bírság /információk
rendelkezésre bocsátása / iratbetekintés.
• Jelentés ésszerű időn belül.
Ágazati vizsgálat
OGY, bizottság,
miniszter, hatóság
tájékoztatása

Ajánlás,
Versenyfelügyeleti
eljárás
 Versenyfelügyeleti eljárás
Észlelés: Panasz; Bejelentés;
Határozathozatal
Ágazati vizsgálat; kérelem.

Vizsgáló javaslatára az VT egyezségi kísérletet vagy

elnökhelyettes dönt az eljárás tárgyalást tart, ha az ügyfél
megindításáról. kéri vagy szükségesnek tartja.

Speciális eszközök:
védett adat A VT elnök kijelöli az eljáró
megismerése; helyszíni Vizsgáló bizonyítást vesz fel,
versenytanácsot, amely
megállapítja a tényállást,
kutatás; előzetes álláspontot készít a
elvégzi a jogi minősítést és
engedékenységi jelentés alapján, amelyet
jelentést készít, amit
politika; informátori megküld az ügyfélnek, kivéve
jóváhagyás után az EH
díj. ha a fúziót feltétel nélkül
megküld a VT-nek.
engedélyezi.
 Kötelezettségvállalás
• Ha a hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás
tekintetében az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását
meghatározott módon összhangba hozza az alkalmazandó jogszabályi
rendelkezésekkel, és a közérdek hatékony védelme ilyen módon is biztosítható,
az eljáró versenytanács határozatában kötelezővé teheti a vállalás teljesítését
anélkül, hogy a határozatban a jogsértés megvalósulását vagy annak hiányát
megállapítaná.
• Ha a vállalkozás nem teljesítette a határozatban, illetve a módosított
határozatban előírt kötelezettséget, az eljáró versenytanács a vállalt
kötelezettséget előíró határozat alapját képező közérdek hatékony érvényesülése
szempontjának - a kötelezettségvállalással érintett piaci viszonyok jellegére, a
fennálló versenyfeltételekre, továbbá a vállalt kötelezettség addigi teljesítésének
mértékére, a mulasztás tekintetében a vállalkozás magatartásának
felróhatóságára is figyelemmel történő - mérlegelése alapján határozatát
visszavonja vagy bírságot szab ki.
 Szankciók a versenyfelügyeleti eljárásban
Kérelem késedelmes
Versenyfelügyeleti
Eljárási bírság benyújtásakor
bírság
kiszabható bírság
• Anyagi jogi • Eljárási • Vállalkozások
jogsértés; kötelezettség összefonódásának
• Eljáró versenytanács megsértése; engedélyezése iránti
szabja ki; • Ügyfél / eljárás kérelem;
• Nettó árbevétel 10 % egyéb résztvevője / • 30 napon túli;
• Eset összes közreműködésre • Napi 200e Ft.
körülményére kötelezett személy; • Bírság mellőzése
tekintettel; • Eljárás elhúzódása, csak kivételes;
• Külön közlemény a valós tényállás • Bírságot csökkentő
bírságkiszabás feltárásának tényezők;
elveiről; meghiúsítása;
• Figyelmeztetés (!). • 50e – nettó
árbevétel 1 %
 Szankciók a versenyfelügyeleti eljárásban
Az eljáró versenytanács határozatában
• megállapíthatja a jogsértés tényét,
• elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
• megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
• jogsértés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő, így különösen az
ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy további
fenntartásától való indokolatlan elzárkózás esetén szerződéskötésre
kötelezhet,
• elrendelheti a jogsértő tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító
nyilatkozat közzétételét,
• a 78. § (8) bekezdése szerinti figyelmeztetést alkalmazhatja arra
vonatkozó kötelezettség előírása mellett, hogy az ügyfél alakítson ki a
versenyjogi előírásoknak megfelelést és jogsértés megelőzését biztosító
belső eljárásrendet.
 Jogorvoslati rend
• Vizsgálati kifogás
 Az ügyfél a vizsgálati eljárás szabálytalanságát a szabálytalannak
tartott intézkedéstől számított öt napon belül írásban
kifogásolhatja.
• Végzések elleni jogorvoslat
 Külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt a Ket. vagy a Tpvt.
megengedi.
 A vizsgáló támadható végzésével kapcsolatos jogorvoslatra a
fellebbezés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a fellebbezést az
eljáró versenytanács bírálja el.
 Az eljáró versenytanács végzésével szemben fellebbezésnek nincs
helye, annak bírósági felülvizsgálata kérhető.
 A végzés közlésétől számított nyolc napon belül az ügyfél, valamint
az terjeszthet elő, akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz,
továbbá az, akivel a végzést e törvény alapján közölni kell.
 Jogorvoslati rend
• Közigazgatási per
 A versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozattal
szemben nincs helye fellebbezésnek, annak bírósági
felülvizsgálata kérhető.
 Harminc napon belül továbbítja a bíróságnak.
 A közigazgatási perben a Versenytanács elnökének
megbízása alapján a Gazdasági Versenyhivatal
képviseletében az eljáró versenytanács tagja is eljárhat.
A bíróság a Versenytanács határozatát
megváltoztathatja. (!!)
 Versenyfelügyeleti eljárás – Utóvizsgálat
• A vizsgáló utóvizsgálatot tart:
 Kötelezettségvállalás esetén,
 Összefonódások esetén előírt feltételek ellenőrzése érdekében.
• A vizsgáló az eljáró versenytanács határozatával befejezett ügyben
utóvizsgálatot tarthat.
• Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján
 ha az ügyfél a vállalt kötelezettséget nem teljesítette, végzéssel
bírságot szab ki,
 végzéssel megállapítja, hogy az előzetes vagy utólagos feltétel
teljesült-e;
 a határozat önkéntes teljesítésének megállapítása esetén az
utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, teljesítés hiányában végzéssel
megindítja a végrehajtást.
Versenyfelügyeleti eljárás – Végrehajtás
• A vizsgáló, illetve – az eljáró versenytanács döntése
tekintetében – az eljáró versenytanács hivatalból
vizsgálja az utóvizsgálat alá nem vont,
végrehajtható döntésben meghatározott
kötelezettség teljesítését.
• Meghatározott cselekmény végrehajtása esetén:
Végrehajtási bírságot szab ki;
Adók módjára végrehajt;
GVH maga foganatosít.
• Végrehajtási kifogás.
 A GVH által indítható per
• Ha a GVH működése során észleli, hogy valamely hatósági
döntés a verseny szabadságát sérti, a hatóságot a döntés
módosítására vagy visszavonására felszólítja.
• Ha a hatóság a felszólításnak harminc napon belül nem
tesz eleget, a GVH keresettel a közigazgatási szerv által
hozott döntést a bíróság előtt megtámadja.
• Kivéve, ha törvény a hatósági döntés felülvizsgálatát kizárja.
• Keresetindítási határidő 1 év.
• Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.
• A GVH felvilágosítást kérhet a megtámadott döntéssel
hasonló tárgyú eljárásokban hozott közigazgatási
döntésekről.
 A fogyasztók polgári jogi igényeinek
érvényesítése
• A GVH pert indíthat a fogyasztók polgári jogi
igényeinek érvényesítése iránt, ha a vállalkozás e
törvénybe ütköző tevékenysége vagy az Fttv.
alapján a GVH hatáskörébe tartozó jogsértő
magatartása a fogyasztók széles, a jogsértés
körülményei alapján meghatározható körét érinti.
• Csak akkor jogosult, ha az adott jogsértés miatt a
versenyfelügyeleti eljárást már megindította.
• A jogsértés bekövetkezésétől számított három év
eltelte után perindításnak nincs helye.