A köznevelési igazgatás

dr. Kálmán János

 Alkotmányi alapok
• Művelődéshez való jog, amely magában foglalja az oktatáshoz való
jogot – második generációs alapjog
• Azt megelőzően – szabadságjog
• Tanszabadság
▫ a tanulás szabadsága - mindenki szabadon választhatja meg kitől mit tanul,
▫ a tanítás szabadsága – mindenki szabadon választhatja meg, hogy kinek mit
tanít
• Állami beavatkozás kezdetei – XIX. sz. második fele – gazdasági igények
• Kiteljesedés – XX. sz. második fele – oktatáshoz való jog – az állam
aktív intézményvédelmi tevékenységét igényli
▫ Gazdaság igényei
▫ Mindenki számára azonos feltételekkel, azonos tudás lehetőségeinek nyújtása
▫ Belföldi ekvivalencia
▫ Nemzetközi ekvivalencia biztosítása
 A művelődéshez való jog, tudományos
élet szabadsága (Alkotmány)
Művelődéshez való jog, tanszabadság – az oktatáshoz való joga alapjai

• 70/F. §(1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára

a művelődéshez való jogot.
• (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és
általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával,
képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú
oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával
valósítja meg.
• 70/G. §(1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a
tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a
tanítás szabadságát.
• (2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos
értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
 A művelődéshez való jog (Alaptörvény)
X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás
szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a
tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.
(2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos
kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti
Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás
és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és
gazdálkodásukat törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási
rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány
felügyeli.
XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az
ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető
középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú
oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti
anyagi támogatásával biztosítja.
 Tankötelezettség
 A tankötelezettség alsó korhatára hatodik életév, a felső a tizenhatodik
életév
 A tankötelezettség alsó korhatára tekintetében a törvény az adott gyermek
fejlettségét és az életkorát veszi figyelembe. A gyermek abban az évben válik
tankötelessé, amelyben augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti,
legkésőbb az azt követő évben.
 A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható
annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.
 A tankötelezettség iskolába járással, vagy a szülő kérelmére magántanulóként
teljesíthető - iskolaigazgató
 Járási hivatal
 tankötelesek nyilvántartásának vezetése,
 felügyeli a tankötelezettség teljesítését,
 elrendeli a tankötelezettség teljesítését,
 és eljár igazolatlan mulasztás esetén is – szabálysértés eljárást kezdeményez,
kezdeményezi az iskoláztatási támogatás szüneteltetését a megyei
kormányhivatalnál, kizárja a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatásból
 A jogi szabályozás rendszere
Elkülönülő joganyag
a)törvények (a köznevelésről 2011. évi CXC. tv., felsőoktatásról 2011.
évi CCIV. tv., a tankönyvpiac rendjéről, a szakképzésről, a
felnőttképzésről)
b)Korm. rendeletek (pedagógus szakvizsgáról, az
iskolaszövetkezetekről, érettségiről, felvételiről, diákigazolványról,
nyelvvizsgákról, Oktatási Hivatalról, stb.)
c) EMMI rendeletek (a tanév rendjéről, a szakértői névjegyzékről, az
iskolai sport tevékenységről, a fogyatékosok jogairól, az oktatási jogok
biztosáról, a diákigazolványok igényléséről, az Országos Képzési
Jegyzékről, felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásáról,
képzési és kimeneti követelményekről)
d)intézmények „belső joga” (alapító okiratok, intézményi
szabályzatok, társasági szerződések, pedagógiai programok,
szerződések)
 Tipikus közigazgatási tevékenységfajták

 Az oktatás szolgáltató tevékenység – intézeti típusú

szervek nyújtják – tipikus közigazgatási tevékenység –
közintézet irányítás
 Állami, önkormányzati fenntartású intézmények felett
Alapvetően fenntartói irányítás
 Nem állami oktatási intézmények
 állami elismerés – közhatalmi jogosítványokkal
 Engedélyezés, nyilvántartásba vétel
 Nyilvántartásba vétel
 Fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzése, köznevelési intézmény
hatósági felügyelete
 Köznevelési szerződés – feladat átadása
 Állami feladatellátásra kötelezettek I.

• Korábbi megoldás – az állam úgy tett eleget alkotmányi

kötelezettségének, hogy az önkormányzatok kötelezően ellátandó
feladatává tette;
• Az Nktv. alapvetően megváltoztatta – a köznevelési közfeladatok
állami feladattá váltak – ennek következtében megváltozott a fenntartás
rendje;
• Óvoda fenntartása kötelezően ellátandó települési önkormányzati
feladat;
• A többi köznevelési intézmény tekintetében – állami feladat, amelyet az
állam részben intézmények alapításával, fenntartásával és köznevelési
szerződések útján lát el;
• A korábban önkormányzatok által fenntartott intézmények fenntartása –
államigazgatási feladattá vált – Klebelsberg Központ (központi
hivatal és területi központok).
 Állami feladatellátásra kötelezettek II.
• A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény és a
szakképzési centrum feladatainak ellátását szolgáló, települési
önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó vagyonra
vonatkozóan a tankerületi központot és a szakképzési centrumot
ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg mindaddig, amíg a
köznevelési közfeladat a tankerületi központ vagy a szakképzési
centrum részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem
szűnik.
• A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes
települési önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító
óvodába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik
kísérő személyről a gyermek részére, ha az óvoda a településen kívül
található, és az óvodába való utaztatást az önkormányzat nem
biztosítja. A kötelező felvételt biztosító iskolába való utaztatásról a
fenntartó gondoskodik.
 Intézményrendszer
1.) Nevelési-oktatási intézmények
a) óvoda,
b) általános iskola,
c) középfokú iskola
 középiskola
 gimnázium,
 szakgimnázium,
 szakközépiskola.
 szakiskola
 készségfejlesztő iskola
d) alapfokú művészeti iskola
e) kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola
f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
g) kollégium
2.) Oktatást nevelést segítő intézmények
 pedagógiai szakszolgálati intézmény (logopédia, pályaválasztási, nevelési tanácsadás,
stb.)
 pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény (pedagógia, tanügyi igazgatási
tanácsadás, stb.)
 Köznevelési intézmények alapítása I.
• Köznevelési intézményt (alapítási szabadság)
▫ a) az állam, valamint
▫ b) e törvény keretei között
 ba) a nemzetiségi önkormányzat,
 bb) az egyházi jogi személy,
 bc) a vallási tevékenységet végző szervezet vagy
 bd) más személy vagy szervezet
alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát
– jogszabályban foglaltak szerint – megszerezte.
Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és
fenntarthat (!!)
 Köznevelési intézmények alapítása II.
Fenntartó
• az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a köznevelési feladat
ellátására való jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és – e
törvényben foglalt esetben a működtetővel közösen – a köznevelési
intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik.
A köznevelési tevékenység folytatása jogának megszerzése
• Az alapítónak rendelkeznie kell egy olyan, a külön jogszabályok szerinti
okirattal, amellyel igazolja, hogy a köznevelési közszolgáltató
tevékenység folytatására jogosult (mindig eredeti, vagy hitelesített
másolat!)
A köznevelési intézmények köre, típuskényszer
• Amennyiben az alapító létrejött, és az erről szóló okirat jogerőre
emelkedett, kezdődhet magának a köznevelési intézménynek a
megalapítása.
• A köznevelésben típuskényszer érvényesül (kiv. miniszteri engedély)!
• Többcélú intézmény.
 Köznevelési intézmények alapítása III.
• A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a
bejegyzés napján jön létre.
▫ Állami intézményfenntartó központ által fenntartott – Oktatási Hivatal
▫ Más intézmény – megyeszékhely járási hivatal veszi nyilvántartásba –
hatósági nyilvántartás
• Ha az intézményt nem állami költségvetési szerv, illetőleg települési önkormányzat
alapítja – működési engedély szükséges – megyeszékhely járási hivatal
▫ Az engedély akkor tagadható meg:
 pedagógiai, szakmai programja a törvényben meghatározottaknak nem felel meg,
 nem rendelkezik a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
 újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében a feltételek megteremtésének
ütemtervében foglaltak nem megalapozottak, a költségvetésből nem állapítható
meg, hogy a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból
biztosítják,
 működése nincs összhangban a köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal.
▫ A megyeszékhely járási hivatal törvényességi ellenőrzést gyakorol
a fenntartó felett.
 Köznevelési intézmények megszűnése I.
A nyilvántartásból való törlés, az iskolakijelölés
• Törlés jogi tények alapján:
▫ az intézmény fenntartója az intézmény megszüntetéséről határozott,
▫ a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
▫ az egyéni vállalkozó meghal, és nincs olyan jogosult, aki folytatja a fenntartói
tevékenységet,
▫ megszűnik a fenntartónak a köznevelés-szolgáltatás szervezési joga, vagy e
jogának gyakorlásával felhagy,
▫ a fenntartó bejelenti, hogy fenntartói jogát nem kívánja tovább gyakorolni, kivéve,
ha a fenntartói jog – az e törvényben meghatározottak szerint – új fenntartóra száll át,
▫ a fenntartó egy nevelési, tanítási évnél hosszabb ideig nem működteti a
köznevelési intézményt.
• Törlés saját döntés alapján:
▫ a hatóság súlyos vagy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés
során megállapított szakmai jogszabálysértés miatt – a nem állami
költségvetési szerv vagy nem települési önkormányzat által fenntartott
köznevelési intézmény esetén a működési engedély visszavonásával egyidejűleg
– a nyilvántartásból való törlését elrendeli.
 Köznevelési intézmények megszűnése II.
Súlyos jogszabálysértés, ha
▫ a köznevelési intézmény köztartozása meghaladja az intézmény éves költségvetésének
felét és azt a fenntartó egy hónapon belül nem fizeti ki, vagy részletfizetés kérése esetén
nem fizetés miatt a fennálló tartozás egy összegben esedékessé válik,
▫ a köznevelési intézménynek hat hónapot meghaladó lejárt tartozása van és a fenntartó
nem tett intézkedéseket ennek rendezése érdekében,
▫ a köznevelési intézmény a hatósági ellenőrzés keretében megállapított
jogszabálysértést az első felszólítást, majd ugyanazon jogszabálysértés miatt kiszabott
felügyeleti bírság kiszabását követően sem szünteti meg a határozatban megállapított
határidőn belül,
▫ a fenntartó – köznevelési intézmény fenntartásával összefüggő – tevékenységének
törvényességi ellenőrzése során megállapított törvénysértést a fenntartó a
törvénysértés megszüntetésére történő felhívásban megállapított határidőig nem
szünteti meg,
▫ a köznevelési intézményben folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot, a
közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt sérti, vagy mások jogai,
szabadságjogai ellen irányul,
▫ a köznevelési intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem
rendelkezik.
 Köznevelési intézmények megszűnése III.
Szakmai jogszabálysértés, ha az intézmény működése – az
intézmény által ellátott feladatoktól függően –
▫ az Óvodai nevelés országos alapprogramja,
▫ a Nat,
▫ az adott intézményre érvényes kerettanterv, vagy
▫ e törvény felhatalmazása alapján készített és jóváhagyott más nevelési, oktatási
program,
▫ az érettségi vizsgaszabályzat,
▫ az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály,
▫ a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja,
▫ a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve,
▫ a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve, a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás
irányelve,
▫ a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve,
▫ a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve,
▫ az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja
rendelkezéseit sérti.
 Köznevelési intézmények megszűnése IV.
A fogadó intézmény kijelölése
• A nyilvántartásból való törléssel egyidejűleg a köznevelési feladatokat ellátó
hatóság kijelöli azt a nevelési-oktatási intézményt, amely a megszűnt intézménnyel
jogviszonyban álló gyermekek, tanulók felvételét nem tagadhatja meg.
• A hivatal a köznevelés információs rendszeréből (KIR) továbbítja a megszűnt
intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló nevét és lakóhelyét, tartózkodási
helyét a köznevelési feladatokat ellátó hatóság számára a nevelési-oktatási intézmény
kijelölése céljából.
• Az intézményt úgy kell kijelölni, hogy a gyermek, a tanuló számára a kijelölt
intézményben a nevelés, a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan
terhet.
• Aránytalan teher: ha a nevelés, a nevelés-oktatás körülményei az átlagos
körülményekhez képest – a gyermek, a tanuló életkorát és sajátos nevelési igényeit
figyelembe véve – lényegesen nehezebbek vagy jelentős költségnövekedést okoznak
a gyermeknek, tanulónak vagy a szülőnek.
• A határozat tartalmazza annak az intézménynek a kijelölését, amely a
gyermek, a tanuló felvételét nem tagadhatja meg.
 Az intézmények jogállása

1. Köznevelési intézmények
1. A központ, illetőleg felsőoktatási intézmények által fenntartott
intézmények nem jogi személyek
2. A többi intézmény jogi személy, önálló költségvetéssel rendelkezik
3. Szakmai önállóság – minden olyan szakmai kérdésben önállóan
dönthetnek, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe
4. Maga állapítja meg a SzMSz-t, a Házirendet, a Pedagógiai programot
 Az intézmények belső szervezetének
jellemzői I.
1. Köznevelési intézmények
1. Egyszemélyi és a testületi vezetés kombinációja
2. Intézményvezető –
1. Központ által fenntartott intézmény esetén az oktatásért felelős miniszter nevezi ki,
menti fel
2. Más intézmények - fenntartó – miniszter egyetértésével
3. Oktatók, alkalmazottak testületei
1. Nevelőtestület – javaslattevő, véleményező szerv, de egyes kérdésekben döntési joga
is van pl.: pedagógiai program, házirend, munkaterv, stb.
2. Szakmai munkaközösség
4. Tanulói testületek
1. Diákkörök
2. Diákönkormányzat
5. Helyi érdekek érvényre juttatása
1. Szülői szervezet
2. Iskolaszék
3. Intézményi tanács – a helyi társadalom bevonása az iskolaigazgatásba
 Tanulói jogviszony
1. Beíratás napján kezdődik
2. A tanuló intézeti hatalom alatt áll
3. Az intézmény rendje ránézve kötelező, fegyelmi felelősséggel tartozik
4. Jogorvoslathoz való jog
1. A szülő, tanuló az iskola döntése ellen eljárást indíthat;
2. A magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen csak akkor, ha a
minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak
alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói
jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik;
3. Fenntartó bírálja el – a jogsértésre alapított, valamint a jogviszony
keletkezésével és megszüntetésével kapcsolatos beadványokat – ez a döntés
bíróság előtt megtámadható – közigazgatási per;
4. Érdeksérelemre alapított beadványokat az iskolaszék, illetőleg a szülők és
nevelőtestület tagjaiból összeállított bizottság bírálja el
5. Állami vizsga (érettségi, szakmai vizsga) – fellebbezés – kormányhivatalhoz,
illetőleg a Oktatási Hivatalhoz
5. Az általános és középfokú képzés ingyenes
 Fegyelmi felelősség
• A fegyelmi büntetés jellemzői
▫ Ha a tanuló a (1) kötelességeit (2) vétkesen és (3) súlyosan megszegi,
fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben
részesíthető.
▫ A fegyelmi büntetés lehet
 a) megrovás,
 b) szigorú megrovás,
 c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
 d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,
 e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,
 f) kizárás az iskolából.
▫ Nevelőtestület Fenntartó
 Fegyelmi felelősség
• A fegyelmi büntetéseik korlátai:
▫ Tíz év alatti tanulóval szemben fegyelmi eljárás nem indítható.
▫ Tanköteles tanulóval szemben eltiltás fegyelmi büntetés nem, kizárás fegyelmi büntetés
pedig csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható.
▫ Kizárás esetén a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak.
• Iskolakijelölés tanköteles tanuló részére:
▫ A fegyelmi büntetést hozó iskola, kollégium segítséget nyújt a szülőnek az új iskola,
kollégium megtalálásában.
▫ Abban az esetben, ha az iskola, a kollégium a fegyelmi büntetés megállapításáról
szóló határozat véglegessé válásától számított nyolc napon belül a tanulót
fogadó iskolától, kollégiumtól nem kap értesítést arról, hogy a tanuló más iskolában,
kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére megtörtént, a fegyelmi
büntetést hozó iskola, kollégium három napon belül köteles megkeresni a
köznevelési feladatot ellátó hatóságot, amely három munkanapon belül
másik, az állami közfeladat-ellátásban résztvevő iskolát, kollégiumot jelöl ki a tanuló
számára.
▫ A köznevelési feladatokat ellátó hatóság kijelölő határozata azonnal végrehajtható
(rendelkező rész és indokolás!).
▫ Szabálysértési vonatkozások!! (Az óvodai nevelésben való részvételi
kötelezettség és a tankötelezettség megszegése)
 Köznevelési intézmények igazgatása I.
1. Fenntartói irányítás –
 döntés a köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről,
átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról,
fenntartói jogának átadásáról
 a köznevelési intézmény nevének megállapítása,
 költségvetés meghatározása,
 az adott nevelési évben indítható csoportok, osztályok számának
meghatározása,
 ellenőrzés,
 a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, kinevezése, a megbízás
visszavonása, munkáltatói jogok gyakorlása,
 a köznevelési intézmény tantárgyfelosztásának, továbbképzési programjának
jóváhagyása,
 a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok
végrehajtásának, a pedagógiai-szakmai munka eredményességének értékelése,
 a pedagógiai program, a házirend, valamint az SZMSZ ellenőrzése.
 Köznevelési intézmények igazgatása II.
2. Kormány
 Gondoskodik a köznevelést érintő törvények előkészítéséről és végrehajtásáról
 Elfogadja a Nemzeti Alaptantervet
3. Ágazati irányítás – Oktatásért felelős miniszter – EMMI
 kidolgozza a köznevelés stratégiáját,
 működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét,
 kidolgozza a nevelési-oktatási programokat.
 gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka
országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről
 felügyeli a köznevelés információs rendszerének rendszer működését
 dönt az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési
intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének
módosításáról, kinevezi az intézmény igazgatóját
 kinevezi és felmenti az oktatási jogok biztosát.

Ágazati irányítási feladatait az OH-n és a területileg illetékes tankerületi

központon keresztül látja el.
 Köznevelési intézmények irányítása III.
4. Oktatási Hivatal – központi hivatal
Hatáskörébe tartozik – többek közt
 a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátása,
 a köznevelési szakértői tevékenység engedélyezése
 a köznevelési szakértők és érettségi elnökök nyilvántartásának vezetése, az
abból való törlés
 az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmények
vonatkozásában hatósági nyilvántartás vezetése,
 a KIR rendszerrel kapcsolatos adatkezelés - ebben tartják nyilván a köznevelési
intézmények és azok fenntartóinak közérdekű adatait és közérdekből nyilvános
adatait, a gyermek, a tanuló, az alkalmazott és az óraadó személyes adatait, a
köznevelési intézmény fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdálkodási, stb.
adatokat,
 másodfokú hatóságként jár el a megyeszékhely járási hivatal által hozott
elsőfokú döntések elleni fellebbezések kapcsán,
 ekvivalencia- és információs központ a külföldön szerzett végzettségek
elismerése során.
 Köznevelési intézmények igazgatása IV.

Az Nkt.-ban megjelenő „köznevelési feladatkörében eljáró

hatóság” általános kifejezés a gyakorlatban három közigazgatási
szereplőt jelent:
• a fővárosi, megyei kormányhivatalt,
• a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalát
(hamarosan ez a szint megszűnik), valamint
• a fővárosi, megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró
járási hivatalát.

Szubszidiaritás elve – középszintű köznevelési igazgatás

átszervezése.
 Köznevelési intézmények irányítása V.
5. Megyei/fővárosi kormányhivatal
• érettségi vizsga vizsgabizottsága, valamint a független vizsgabizottság döntése elleni
jogorvoslat elbírálására;
• érettségi vizsgák szervezése;
• iskolaszék, diákönkormányzat, szülői szervezet jogainak védelmi fóruma;
• egyes esetekben a köznevelési okiratok felülhitelesítésével kapcsolatos feladatok;
• másodfokú jogorvoslati fórum (kiv. fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzése,
köznevelési intézmény hatósági ellenőrzése).
 Köznevelési intézmények irányítása VI.
6. Megyeszékhely járási hivatal (hamarosan megyei
kormányhivatali feladatokat képeznek)
▫ A Köznevelési Hídprogrammal kapcsolatos feladatok;
▫ A nyilvántartásba vétellel kapcsolatos hatósági tevékenység;
▫ A nyilvántartásból való törlés, az iskolakijelölés;
▫ A működési engedélyezési eljárás;
▫ Rendkívüli szünettel kapcsolatos feladatok;
▫ A köznevelési szerződéssel kapcsolatos feladatok;
▫ A fenntartó törvényességi ellenőrzése;
▫ A független vizsgabizottsággal kapcsolatos feladatok;
▫ Az iskolai felvételi körzethatárokkal kapcsolatos feladatok;
▫ A fegyelmi büntetéssel összefüggő iskolakijelölés;
▫ Hatósági ellenőrzés miniszteri kezdeményezésre;
▫ A köznevelési intézmények hatósági ellenőrzése;
▫ A tanuló- és gyermekbalesettel kapcsolatos feladatok;
▫ Az oktatási igazolvánnyal kapcsolatos feladatok.
 Köznevelési intézmények irányítása VII.
7. Járási hivatal általános illetékességgel
▫ A rendkívüli szünettel kapcsolatos teendők;
▫ A tankötelesek nyilvántartása;
▫ A hat éves kort megelőző iskolakezdés engedélyezése;
▫ A szakértői vizsgálaton való megjelenésre, kijelölt óvodába, iskolába való
beíratásra kötelezés;
▫ Az első évfolyamosok beíratásával kapcsolatos feladatok;
▫ A pszichológiai vizsgálaton való megjelenésre kötelezés;
▫ Bejelentési kötelezettség tanköteles külföldi tanulmányairól,
▫ Részvételi kötelezettség, illetve lehetőség a felnőttoktatás osztályozó vizsgáin.
Köszönöm a figyelmet!