AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ ÉS A

BETEG KÖZÖTTI JOGVISZONY

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER

Vázlat
Az egészségügyi szolgáltató és a beteg közötti jogviszony

Az egészségügyi szolgáltatás fogalma

A vonatkozó hatályos jogi szabályozás különbséget tesz az alábbi fogalmak tekintetében:

Az egészségügyi szolgáltatás: hatósági engedéllyel végzett egészségügyi tevékenységek

összessége, melyet a beteg a betegségek megelőzése és meggyógyítása érdekében vesz
igénybe.

Az egészségügyi tevékenység: az erre feljogosított egészségügyi személyzet által végzett

diagnosztikai, gyógyító, ápoló munkavégzés.

Az egészségügyi ellátás a beteg adott egészségügyi állapotához kapcsolódó egészségügyi

tevékenységek összessége.
Az egészségügyi szolgáltató és a beteg közötti jogviszony

Az egészségügyi szolgáltatói jogosultság

az egészségügyi szolgáltatásra bármilyen jogalany jogot szerezhet, ha megfelel

az adott egészségügyi szolgáltatásra előírt személyi és tárgyi feltételeknek, és
rendelkezik a szolgáltatásra vonatkozó felelősségbiztosítással,

a szolgáltatás nyújtásához működési engedély szükséges, a hatóságok ellátják

a szolgáltatások nyújtásának hatósági felügyeletét is,

az egészségügyi tevékenységre való jogosultság személyhez kötött feltételeken

alapul (szakképzettség, egészségügyi alkalmasság, közhiteles nyilvántartás)
Az egészségügyi szolgáltató (orvos) és a beteg közötti jogviszony

a betegnek az egészségügyi szolgáltató nyújtja az ellátást, felel annak

megfelelőségéért is,

„beteg” fogalma: aki egészségügyi ellátást vesz igénybe, vagy abban részesül,

alapvetően polgári jogi jogviszony (megbízási jogviszony jellemz őit hordozza),

de:

közjogi szabályok: részben közérdekből kötelező ellátásokra vonatkoznak,

részben a beteg közvetlen ellenszolgáltatását (a szolgáltatói díj megfizetését)
kiváltó közfinanszírozásból fakadnak.
Betegjogok

Az egészségügyi szolgáltató (orvos) és beteg jogviszonyban: a beteg jogaival szemben a

szolgáltató, illetőleg az ellátást nyújtó egészségügyi dolgozók kötelezettségei (jogai) állnak.

Betegjogok:

ellátáshoz való jog, emberi méltósághoz való jog, kapcsolattartás joga,

önrendelkezéshez való jog, tájékoztatáshoz való jog, dokumentáció megismerésének joga,

ellátás visszautasításának joga, gyógyintézet elhagyásának joga, egészségügyi adatok

különleges kezelése, orvosi titoktartáshoz való jog.
Betegjogok érvényesítésének rendszere

A betegjogok és az egészségügyi ellátásért való felelősség érvényesítésében a

jogrendszer szinte minden ága szerepet kap, így: a közigazgatási jog, a polgári
jog, a büntetőjog, illetve a szakmai kamarai szabályozás.

A vonatkozó jogintézmények nemcsak jogáganként, hanem aszerint is

csoportosíthatók, hogy az egészségügyi szolgáltatóval szemben (közigazgatási
jog, polgári jog) vagy az egészségügyi tevékenységet végző személlyel szemben
(büntetőjog, szakmai kamarai szabályozás) érvényesíthetők-e.
Az egészségügyi ellátórendszer

Szakmai tagolódás a progresszió elve alapján

1. Alapellátás: a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és a fogorvosi alapellátást, az
alapellátási ügyeletet, a védőnői ellátást, az iskola-egészségügyet, a
foglalkozás-egészségügyi alapellátást és az otthoni szakápolást jelenti, amit a
beteg lakóhelyén vagy annak közelében és választása alapján vehet igénybe.
2. Járóbeteg-szakellátás: általános és speciális ellátásokra tagolódik:
- általános: a szakorvos által végzett alkalomszerű egészségügyi ellátás vagy
fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség folyamatos szakorvosi
gondozása,
Az egészségügyi ellátórendszer

- speciális járóbeteg-szakellátás: a különleges szaktudást, illetve speciális

anyagi, tárgyi és szakmai felkészültséget igénylő betegségek kórházon kívüli
felismerése, kezelése (szervezeti formái: szakrendelő, szakambulancia,
diagnosztikai központ, gondozó stb).

3. A fekvőbeteg-ellátás: is lehet általános, vagy különleges szaktudást, illetve

eszközöket igénylő speciális (szervezeti formái: kórház, gyógyintézet, klinika,
ápolási intézet stb).
Az egészségügyi szolgáltatók tulajdoni és működési formái

1) Az egészségügyi szolgáltatók működhetnek: köz- vagy magántulajdonban,

előbbi esetében a tulajdonos szerint lehetnek állami, önkormányzati vagy
köztestületi tulajdonban lévő intézmények, gazdálkodási rendjük szerint pedig
lehetnek költségvetési szervek vagy közvállalkozások.

2) Az ellátás szervezője: lehet központi államigazgatási szerv, helyi-területi

önkormányzat vagy egészségbiztosító (ez utóbbi szintén lehet köz- vagy az
állam által kijelölt magánbiztosító).
Az egészségügyi szolgáltatók tulajdoni és működési formái

3) Az egészségügyi közszolgáltatást állampolgári jogon járó egészségügyi ellátás esetén

finanszírozhatják: csak az állami költségvetésből vagy az állami és önkormányzati költségvetésből,
de biztosítói közreműködés nélkül.

1990-ben (Ötv.) az ellátásszervezés felelősségét a vonatkozó jogszabályi előírások az

önkormányzatokra telepítették (háziorvosi ellátás: települési önkormányzatok, szakellátás: megyei
önkormányzatok)

2012-ben állami tulajdonba és fenntartásba kerültek az önkormányzati kórházak.

2023. március 1. GYMSV: A háziorvosok ügyeleti ellátása a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházba
költözik, az ügyeleti alapellátást pedig az Országos Mentőszolgálat biztosítja. Országos átállás 2023.
év végéig valósul meg.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!