1. Ismertesse a társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások főbb szabályait!

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:

 Rokkantsági ellátás,
 Rehabilitációs ellátás

Hozzátartozói nyugellátás:
 Özvegyi nyugdíj,
 Özvegyi járadék
 Árvaellátás,
 Szülői nyugdíj,
 Baleseti hozzátartozói nyugellátások

Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki:

 Nevelési oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakorlati
képzésben részesülő tanulója, hallgatója, ide nem értve a külföldi állampolgárt,
 Intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetőleg szenvedélybeteg,
 Őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltő személy,
 Közcélú munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset, illetőleg katasztrófa elhárítás vagy véradás
során szenved, balesetet vagy egészségkárosodást.
 Közérdekű munkát végez,
 Külön törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végez.

Baleseti ellátás az alábbi esetekben jár:

 üzemi baleset
 vagy foglalkozási betegség esetén

Határozza meg, mit nevezünk jogfenntartó (összekötő) időnek!

A biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított
 baleseti táppénz,
 csecsemőgondozási díj,
 örökbefogadói díj,
 a gyermekgondozási díj - kivéve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díj (diplomás gyed)
 és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az idejét

Az egészségbiztosító természetes személyről alábbi személyes adatokat tarthatja nyilván:

 természetes személyazonosító adatok,
 családi állapot,
 állampolgárság, eltartott hozzátartozó és élettárs esetén a hozzátartozói minőség,
 lakóhely és tartózkodási hely,
 foglalkozás,
 munkahely,
 munkakör,
 tevékenység,
 az egészségbiztosítási ellátások megállapításához szükséges egészségügyi adatok,
 jövedelemre vonatkozó adatok.

Ismertesse a társadalombiztosítás rendszerében nyújtott egészségbiztosítási ellátásokat!

1. egészségügyi szolgáltatás;
2. pénzbeli ellátások: csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, táppénz;
3. baleseti ellátások: baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék;
4. megváltozott munkaképességű személyek ellátásai: rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás;

1
 A társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint szünetel a biztosítás:
 a fizetés nélküli szabadság ideje alatt (kivételek felsorolása nem szükséges),
 az igazolatlan távollét időtartama alatt,
 a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt (kivétel felsorolása nem
szükséges),
 az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt (kivételek felsorolása nem szükséges),
 az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai
tagságának szüneteltetése alatt,
 az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,
 az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,
 a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt,
 egyéb olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

A családtámogatási ellátások a következő ellátásokat foglalja magába:

 anyasági támogatás
 családi pótlék (nevelési ellátás/iskoláztatási támogatás)
Gyermekgondozási támogatások:
 gyermekgondozást segítő ellátás - GYES
 gyermeknevelési támogatás – GYET

2. Ismertesse a társadalombiztosítási kifizetőhely létesítésének szabályait és a kifizetőhely fő

feladatait!

Létesítése: ha a foglalkoztató által foglalkoztatottak száma elérte vagy meghaladta a 100 főt, kötelező
létrehozni, felmentés nem adható.

Fenntartásának szabályai:
 A kifizetőhelyet a fenntartó saját szakképzett alkalmazottakkal, saját költségén köteles ellátni
 A fenntartó teljes anyagi felelősséggel tartozik az igények, jogszerű elbírálásáért és az ellátások
folyósításáért
 a feladatok ellátásáért a fenntartót a kifizetett ellátások 1%-ának megfelelő költségtérítés illeti meg.
Fő feladatok:
 A biztosítási kötelezettség és a folyamatos biztosítási idő elbírálása, nyilvántartása
 pénzbeli ellátási igények elbírálása, folyósítása, elszámolása
 az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés elbírálása, a baleseti táppénz iránti igény elbírálása,
folyósítása
 az ellátások megállapításához szükséges adatok megkérése, illetve továbbítása más, illetékes szervek
felé
 a kifizetett pénzbeli ellátások elszámolása, adatszolgáltatási kötelezettség
 statisztikai adatszolgáltatás
 táppénz hozzájárulás kiszámítása, elszámolása
 kifizetett ellátásokról nyilvántartások vezetése
 a pénzbeli ellátásokból a jogszabályban előírt fizetési kötelezettségek levonása
 biztosítottak tájékoztatása az ellátások kiszámításánál figyelembe vett adatokról
 ellátásokkal kapcsolatos intézkedések elleni fellebbezések elbírálása

Milyen kötelezettség terheli a foglalkoztatót a biztosítás és az annak alapjául szolgáló jogviszony

létrejöttével egyidejűleg?
 bejelentési,
 nyilvántartási,
 járulék-megállapítási és levonási,
 járulékfizetési,
 valamint bevallási kötelezettség.
 adatszolgáltatási kötelezettség

2
Határozza meg, hogy ki minősül kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak!
Kiegészítő tevékenységet folytató az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját
jogú nyugdíjasként folytat, az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Definiálja a foglalkoztatott fogalmát!

Aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony
keretében foglalkoztatja.

A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet elbírálja:

 a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
 egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító

Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a
kisadózó:
• táppénzben,
• baleseti táppénzben,
• csecsemőgondozási díjban,
• gyermekgondozási díjban,
• gyermekgondozást segítő ellátásban,
• gyermeknevelési támogatásban,
• ápolási díjban részesül,
• gyermek otthongondozási díjában részesül,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• fogvatartott,
• egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
• kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen kivéve, ha a kisadózóként folytatott
tevékenységébe tartozó munkát végez.

3. Ismertessen néhány nyugdíjjogosultsághoz kapcsolódó szabályt!

Ismertesse az öregségi teljes nyugdíjra jogosító feltételeket!

 aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
 legalább 20 év szolgálati időt szerzett
 és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

Mi minősül jogosultsági időnek a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához?

 a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal,
 a terhességi-gyermekágyi segélyben,
 gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban,
 gyermekgondozási segélyben,
 gyermeknevelési támogatásban
 és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási
díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

Hol kell érvényesíteni a nyugellátás iránti igényt?

Az igényt az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél
személyesen vagy postai úton lehet benyújtani.

Sorolja fel, a nyugdíjbiztosítási ellátásokat!

 öregségi nyugdíj,
 özvegyi nyugdíj,
 árvaellátás,
 szülői nyugdíj,
 baleseti hozzátartozói nyugellátások
 özvegyi járadék.

3
Mitől függ az öregségi nyugdíj összege?
 az elismert szolgálati időtől
 és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől

Mely időszakok nem minősülnek szolgálati időnek?

 a fizetés nélküli szabadság,
 a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset,
jövedelem kifizetés nem történt.
 a letartóztatás idejét (kivéve, ha felmentették)
 a szabadságvesztés tartamát (kivéve, ha felmentették)
 a saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama

4. Ismertesse a keresőképtelenség fő szabályait!

Elbírálásának célja: a betegszabadság, táppénz igénybevételéhez megállapítja és igazolja, hogy a

munkavállaló (biztosított) munkáját betegsége, szülése vagy 12 évnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása
miatt nem tudja ellátni.

Igazolására jogosultak:
- háziorvos, házi gyermekorvos
- járóbeteg-szakellátás orvosa
- kórházi kezelés esetén: kórház

Keresőképtelenség első napja:

- az a nap, amelytől az illetékes orvos a keresőképtelenség fennállását megállapítja
- kórházi kezeléssel kezdődő keresőképtelenség esetén a kórházba történő felvétel napja

Biztosított kötelezettségei a keresőképtelenség ideje alatt:

- tartózkodási helyét a keresőképtelenséget megállapító orvosnak bejelenteni
- az orvos utasításait betartani
- az elrendelt vizsgálatokon megjelenni

A Kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján ki minősül keresőképtelennek?

1. az aki betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni;
2. az, aki várandóssága, illetve szülése miatt a munkáját nem tudja ellátni, és csecsemőgondozási díjra
nem jogosult;
3. az anya, ha kórházi ápolás alatt álló, egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
4. a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a
gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
5. a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, és a gyermeket saját háztartásában
neveli;
6. az, aki a betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt fekvőbeteg gyógyintézeti ellátásban
részesül;
7. az, akit közegészségügyi okból a foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy akit
közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, illetve aki járványügyi vagy állategészségügyi zárlat
miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen, más munkakörben sem foglalkoztatható
átmenetileg;
8. a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő: aki 12 éves vagy idősebb, de 18 évesnél
fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy -a 12 éves, vagy idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke
kórházi kezelése időtartamára

4
 5. Ismertesse a betegszabadság, táppénz, fő szabályait!

Betegszabadságra jogosultak:
 azok a munkavállalók jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl.
bt., kft, rt. alkalmazottai, stb),  kormánytisztviselői,
 közszolgálati és
 közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek.

Ki nem jogosult betegszabadságra?

- az egyéni vállalkozó,
- társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez),
- megbízás alapján munkát végző személy,
- az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség tartamára,
- a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.

A keresőképtelenség első 15 napjára nem jár a betegszabadság:

 ha a keresőképtelenség üzemi baleset,
 vagy foglalkozási betegség,
 vagy veszélyeztetett várandóság kapcsán áll fenn

A táppénzre jogosultság három alapfeltétele:

 fennálló biztosítási jogviszony,
 a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
 az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

Mi befolyásolja a táppénzre való jogosultság idejét?

 a folyamatos biztosításban töltött idő
 a keresőképtelenség ideje, valamint
 a táppénzelőzmény

A biztosítás tartamára tekintet nélkül a táppénz akár 1 évig is folyósítható, ha a biztosított:

 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
 az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és a keresőképtelenségéig
megszakítás nélkül biztosított

A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha:

 a biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, és a mulasztásra
elfogadható okot nem tud szolgáltatni,
 a keresőképesség elbírálásának ellenőrzését végző szakértő-, felülvéleményező főorvos vizsgálatához
nem járul hozzá,
 a biztosított a keresőképességet elbíráló orvos utasításait nem tartja be, illetve
 a gyógyulását tudatosan késlelteti.

Mely esetekben nem jár táppénz az egyéb jogosultsági feltételek ellenére sem?
- a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
- aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,
- a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítása szünetel,
- ha a munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (fizetés nélküli szabadság),
- a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon
(munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn,
- a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozást segítő
ellátás mellett végzett munka alapján járó táppénzt),
- a letartóztatás, és a szabadságvesztés tartamára,
- saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
- a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti
bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati

5
járandóság, a táncművészeti életjáradék illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján
járó táppénzt)

Mikor kell a táppénz folyósítását megszüntetni?

- a biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, és a mulasztásra
elfogadható okot nem tud szolgáltatni,
- a keresőképesség elbírálásának ellenőrzését végző szakértő, felülvéleményező főorvos vizsgálatához
nem járul hozzá,
- a biztosított a keresőképességet elbíráló orvos utasításait nem tartja be, illetve
- a gyógyulását tudatosan késlelteti.

A táppénz összegének megállapítását milyen tényezők befolyásolják?

 irányadó időszak,
 számítási időszak, mely az irányadó időszakon belül kerül megállapításra a figyelembe vehető, azaz a
jövedelemmel ellátott naptári napok alapján
 osztószám (mely a számítási időszak alapján kerül megállapításra)
 a táppénz naptári napi alapja, melyet a számítási időszakra jutó jövedelem és az osztószám alapján
állapítunk meg
 a folyamatos biztosítási idő figyelembevételével a táppénz %-os mértéke
 a táppénz egy napra járó maximalizált összege

Sorolja fel, hogy milyen jogcímeken (táppénz kód) mehetünk táppénzre!

 1-es táppénz kód – Üzemi baleset (baleseti táppénz)
 2-es táppénz kód – Foglalkozási megbetegedés (baleseti táppénz)
 3-as táppénz kód – Közúti baleset
 4-es táppénz kód – Egyéb baleset
 5-ös táppénz kód – Beteg gyerek ápolása (gyermekápolási táppénz)  6-os táppénz kód – Várandóság
vagy szülés miatti keresőképtelenség
 7-es táppénz kód – Közegészségi okból foglalkozástól történő eltiltás
 8-as táppénz kód – Egyéb keresőképtelenség
 9-es táppénz kód – Veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség

2022-ben a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg:

A minimálbér kétszeresének harmincad részét, ezért 2022-ben, a 200 000 Ft-os minimálbér alapján a
táppénz napi összege legfeljebb 13.333 Ft lehet.

Határozza meg a gyermekápolási táppénz jogcímen igénybe vehető napok számát!

- A szülőnek a beteg gyermek ápolása címén táppénz jár a gyermek 12 éves koráig.
- Ezen belül a gyermek 1 éves koráig korlátlan ideig.
- A gyermek 1-3 éves kora között évente és gyermekenként 84 naptári napig.
- A gyermek 3-6 éves kora között évente és gyermekenként 42 naptári napig.(egyedülálló szülő esetén 84
naptári nap)
- A gyermek 6-12 éves kora között évente és gyermekenként 14 naptári napig.(egyedülálló szülő esetén 28
naptári nap)

Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki:

 tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
 iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig
megszakítás nélkül biztosított.

6
 6. Ismertesse a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj fő szabályait!

CSED Mikor jogosult a szülő nő csecsemőgondozási díjra?

Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő,
1. aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke
2. a biztosítás tartama alatt vagy
3. a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül születik, vagy
4. a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a
folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik

Mennyi időre jár a csecsemőgondozási díj?

A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak (24 hét) megfelelő időtartamra jár

A szülési szabadság megszűnik:

 a 168 naptári nap elteltével,
 a gyermek halva születése esetén,
 ha a gyermek a születését követően hal meg, a halálát követő 15. napon,
 ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy harminc
napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezést követő
napon.

Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak:

 a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
 ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett
tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

Milyen mértékű a csecsemőgondozási díj?

A csecsemőgondozási díj a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 100% - a.
2021. július elseje óta a beszámított jövedelem 100 százalékát megkapja az édesanya

Határozza meg, hogy milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a CSED bruttó összegét!
Személyi jövedelemadó-előleg csak.

Határozza meg, hogy visszamenőlegesen meddig igényelhető a csecsemőgondozási díj!

Az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni a csecsemőgondozási
díj iránti igényt

A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet elbírálja, és az ellátást folyósítja:

 a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
 egyéb esetben a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el és utólag folyósítja az
ellátást

GYED

Határozza meg, hogy ki jogosult gyermekgondozási díjra! Gyermekgondozási díjra jogosult:

 a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt
 az anya, valamint a valamint az a személy, aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra és a
biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve,
hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett
és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,
 és a gyermeket saját háztartásában neveli.

Mit kell beszámítani a gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi
biztosítási időbe?
1. a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,
2. a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott
tanulmány idejéből 180 napot,
3. rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
7
Határozza meg a gyermekgondozási díj összegét! (mértéke, felső határa):
 a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka azzal, hogy a gyed maximálisan
megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér (2022-ben 200.000,-Ft) kétszeresének
70 százaléka lehet.
 a gyermekgondozási díj 2022. évi felső határa havi bruttó 280.000,- Ft.

Diplomás gyed-re az a 2013. december 31-ét követően született gyermek édesanyja (szülő nő)
jogosult, aki az alábbiakban felsorolt valamennyi feltételnek megfelel:
 általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult,
 a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar
nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy
félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Két aktív félév megállapításához a gyermek
születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell
rendelkezni.
 a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve
megszűnését követő 1 éven belül születik,
 a gyermeket saját háztartásában neveli,
 magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
 a gyermek születésének időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

A diplomás gyed (2022.) havi összege:

 a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a
szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes
minimálbér (2022-ban: 200.000,-Ft) 70 %-a, azaz 140.000 Ft.
 a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a
jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum (2022-ban: 260.000,-Ft) 70 %-a azaz
182.000 Ft.

Ki bírálja el a nagyszülői gyermekgondozási díjat, illetve több biztosítási jogviszony esetén a

gyermekgondozási díjat?
Mind a két esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító

GYES

GYES Meddig jár a Gyermekgondozást segítő ellátás?

 gyermek 3. életévének betöltéséig,
 ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,
 tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

GYES GYET Mekkora a gyermekgondozási támogatás havi összege?

 gyermekgondozási támogatás függetlenül a gyermekek számától, azonos az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegével (28.500 Ft/hó), töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad
része jár
 gyermekgondozást segítő ellátás havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek
esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%- ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.