3.

Mutassa be a társadalombiztosítási ellátások keretein belül igénybe vehető

nyugellátásokat! Térjen ki az ezen ellátások csoportosítására, illetve a szolgálati idő
szerepére, valamint a szolgálati idő és a jogosultsági idő különbségére!

A társadalombiztosítás a szociális ellátórendszer részét képezi, működtetése állami feladat.

Lényeges vonása, hogy a rendszer hatálya alá vont személyeket, mindaddig, amíg
önmagukról képesek saját munkájukkal gondoskodni, tartalékképzésre kötelezi. Mindez
járulékfizetés formájában valósul meg. Ennek fejében a tartalékokból képzett alapból nyújt
ellátást azoknak, akik nem tudják saját maguk megélhetését biztosítani. Ezt nevezzük
felosztó-kiróvó rendszernek.
A biztosított járulékfizetési kötelezettsége alapján szerez jogosultságot nyugellátásra saját
maga, és hozzátartozói javára. Az igénybe vehető nyugellátások körét és az arra jogosító
feltételeket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi 81. tv határozza meg.

A törvény hatálya kiterjed:

 a biztosítottnak minősülő személyekre és a foglalkoztatókra,
 az e törvényben meghatározott saját jogú és hozzátartozói nyugellátásban részesülő
személyekre, illetve
 nyugdíjbiztosítási igazgatási szervre.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében a jogosultsági feltételek megléte esetén két

fő csoportba sorolható nyugellátások megállapítására van lehetőség:

Saját jogú nyugellátás:

 az öregségi nyugdíj (öregségi teljes és résznyugdíj, valamint a nők kedvezményes
öregségi nyugdíja)

Hozzátartozói nyugellátások:
 az özvegyi nyugdíj
 az árvaellátás
 a szülői nyugdíj
 a baleseti hozzátartozói nyugellátások
 az özvegyi járadék

  
1. Saját jogú nyugellátás:

Öregségi teljes és rész nyugdíj:

Az öregségi nyugdíj a meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő

megszerzése esetén járó nyugellátás. A jogosultságot az összes jogosultsági feltétel egyidejű
teljesülése esetén lehet megszerezni.
Első, alapvető feltétele az előírt nyugdíjkorhatár betöltése. 2010. január 1.-től fokozatosan 62.
évről 65. évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár.

Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi

nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább húsz év szolgálati időt szerzett. Öregségi résznyugdíjra
jogosult, aki betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, és legalább tizenöt év szolgálati idővel
rendelkezik.

Az öregségi teljes nyugdíj esetében a törvény meghatároz egy úgynevezett legkisebb nyugdíj
összeget (28.500, -Ft). A résznyugdíj esetében nincs legkisebb összeg.

A szolgálati idő
Az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve
megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A Tbj. szerinti biztosítottak esetében a
biztosítással járó jogviszony 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek
számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve az
egyéni és társas vállalkozó után a nyugdíjhátralékot megfizették.
A megszerzett szolgálati idő szerepe a nyugellátások megállapítása során kettős: befolyásolja
mind a nyugdíjjogosultságot, mind a megállapított nyugdíj mértékét. A társadalombiztosítási
nyugdíjrendszer keretében igénybe vehető különböző ellátásokra való jogosultságot a
jogszabály szolgálati idő megszerzéséhez köti.
Másrészt a szolgálati idő a nyugellátás összegszerűségét is befolyásoló tényező, mivel a
nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset szolgálati idő által meghatározott százalékát állapítják
meg nyugellátásként. A jogszabály a magasabb szolgálati idő megszerzését nagyobb
százalékos mértékkel, így magasabb nyugellátással ösztönzi.

2011. január 01-től öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki

legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.
Lényeges szabály: a jogosultsági idő nem azonos a szolgálati idővel.
A szolgálati időnek minősülő időtartamok közül jogosultsági időt csak a kereső
tevékenységgel szerzett időtartamok, valamint a gyermek gondozásával, nevelésével szerzett
időtartamok adnak.
A jogosultsági idő meghatározása
Jogosultsági időnek minősül:
 a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső
jogviszonnyal, valamint
 a terhességi-gyermekágyi segélyben/ csecsemőgondozási díjban,
 gyermekgondozási díjban,
 gyermekgondozást segítő ellátásban,
 gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan
fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel
megállapított ápolási díjban, és gyermekek otthongondozási díjában eltöltött
idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően
szerzett szolgálati idő.
 
A jogosultsági idő megállapításának korlátozása
Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg,
 ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső
jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet,
 olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe
fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat, vagy 2019.01.01-től
otthongondozási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően
ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a 30 harminc évet.

A meghatározott jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt -

egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb 7
évvel csökken, vagyis keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső
jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek el kell érnie legalább a 25 évet.
A jogosultsági időbe nem lehet figyelembe venni pl. (az amúgy szolgálati időként
elismerhető):
 munkanélküli ellátás, álláskeresési járadék folyósításának időtartama,
 a középfokú, vagy felsőoktatásban a nappali tagozaton végzett tanulmányok,
 a megállapodás alapján szerzett szolgálati időt,
 a passzív jogon megállapított és folyósított táppénz időtartamát,
 tartósan beteg gyermekre tekintettel folyósított ápolási díj, vagy
otthongondozási díj kivételével az ápolási díj folyósításának időtartamát,
 az 1998. január 1-jét megelőzően igénybe vett fizetés nélküli szabadság
szolgálati időnek minősülő első 30 napja.

Többes ellátás folyósítás

Az, aki egyidejűleg
 több saját jogú nyugellátásra, vagy
 több hozzátartozói nyugellátásra is jogosult - ha törvény másként nem rendelkezik -
mind a saját jogú, mind a hozzátartozói nyugellátások közül a számára kedvezőbbet
választhatja azzal, hogy a jogosultra kedvezőtlenebb nyugellátás folyósítása
szüneteltetésre kerül.