GYÓGYPEDAGÓGIAI

SEGÍTŐ munkatárs
Munkajogi alapismeretek
 Témakörök
A munkavállalás jogviszonyai
Munkavállaló jogai, kötelezettségei, felelőssége
Munkajogi alapok:
Felek a munkajogviszonyban
Munkaviszony létesítése
Munkakör
Munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás,
végkielégítés
Pihenőidők, szabadság
Foglalkoztatási formák, speciális jogviszonyok
Munkavállaláshoz szükséges iratok
Adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései
Foglalkoztatás II.11499-12 – Írásbeli modulzáró vizsga
Álláspályázat, jogviszonyok, bérezés, interjú, foglalkoztatási formák, juttatások
JOGSZABÁLYOK
Alapvető jogszabályok
FOGALMAK
 ALAPVETŐ FOGALMAK

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerint a

munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés
alapján munkát végez.
Azonban nem minden természetes személy végezhet a
törvény értelmében munkaszerződés alapján munkát, mert
ezt főszabály szerint csak a 16. életévüket betöltött
személyek számára teszi lehető a törvény.
Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés
alapján munkavállalót foglalkoztat.
Munkáltató bárki lehet, aki jogképes, azaz akár természetes
személy, akár gazdálkodó szervezet
A jogképesség a jogtudományban a személynek azt a
képességét jelenti, hogy jogok és kötelezettségek alanya
lehet.
 Munkavállaló jogai, kötelességei, felelőssége

A munkavállalónak kötelessége
- a munkáját elvégezni, a munkaadó irányítása szerint.

A munkavállalónak joga van

- a foglalkoztatáshoz,
- a munkabérhez,
- megfelelő munkakörülményekhez (eszközök, munkavédelem,
pihenőidő, szabadság).
 Munkavállaló jogai, kötelességei, felelőssége
A foglalkoztatás főbb szabályait a Munka Törvénykönyve
tartalmazza.

- Egyes különleges foglalkoztatási módszerekre külön

szabályok vonatkoznak (pl.: közfoglalkoztatás).

- Ezen kívül léteznek kiegészítő törvények (pl.: sztrájkok

esetére vagy munkavédelemhez kapcsolódóan) és
munkaviszonyra vonatkozó törvények (pl.: egyenlő
bánásmódról szóló törvény, adatvédelmi törvény).
 Munkavállaló jogai, kötelességei, felelőssége

- A Munka Törvénykönyve magába foglalja az alapvető

kötelezettségeket és feltételeket, amelyek az általános
foglalkoztatáshoz szükségesek.

- A foglalkoztatási szerződések az alapvető

kötelezettségektől csak a munkavállaló javára térhetnek
el.

- Eltérő megállapodás esetén az alapvető kötelezettségek

eltérhetnek kivéve a törvény által határozottan tiltott
formákban.
 Munkavállaló jogai, kötelességei, felelőssége

- Alapvetően úgy kell eljárnia a munkavégzés során a

munkavállalónak, ahogyan az az adott helyzetben tőle
elvárható

- Tisztességesen és jóhiszeműen kell munkáját végeznie

- A munkáltató érdekeit szem előtt tartva, vele kölcsönösen

együttműködve kell tevékenykednie munkakörének minél
teljesebb ellátásán
 Munkavállaló jogai, kötelességei, felelőssége

- A munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel

a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyeztetné

- Tájékoztatási kötelezettség is terheli a munkavállalót

- Minden olyan tényt, adatot, vagy körülményt a munkáltató

tudomására kell hoznia, amely a munkaviszony, vagy az
abból eredő jogok és kötelezettségek kapcsán lényeges
lehet

- Titoktartási kötelezettség (szerződés függvénye)

Munkaviszony létesítése
 Munkaviszony létesítése

Állásvadászat
○ kozigallas.hu
○ Napilapok

Álláspályázat
○ Motivációs levél
○ Önéletrajz
○ Mellékletek
 Motivációs levél

Kerüljük a sablonokat
○ Az egyik gyakori hiba, ha a pályázó sablonok
alapján ír motivációs levelet.
○ Ennek a dokumentumnak éppen a
személyesség a lényege.
○ Csak akkor fejti ki hatását, ha eredeti, a
partnerre szabjuk, csak neki írjuk, az
álláshirdetésre reagál.
○ Emellett levelünk legyen üzleties, tartsunk
kellő távolságot a címzettől, ne használjunk
szlenget és ne bizalmaskodjunk.
 Motivációs levél
Önjellemzés 
inkább kevesebbet és konkrétumokkal
Érdemes a tulajdonságokat számokkal, életszerű példákkal, a
korábbi munkahelyen elért sikerekkel alátámasztani.
Íme egy rossz példa:
„Szeretem a kihívásokat, csapatjátékos, rugalmas, kreatív
vagyok, kiváló a kommunikációs készségem.”
Írjunk kevesebbet, de azt jobban fogalmazzuk meg.

Előző munkahelyemen egy öt fős csapatot irányítottam.

Minden évben 5 százalékkal növeltük az egység bevételét.
Szeretem a kihívásokat. Előző munkahelyemen a nulláról egy
önálló üzletágat építettem fel, amely egy év után a cég
árbevételének 10 százalékát hozta.
 Motivációs levél
Ne csak csatolmányként küldjük e-mailben
Technikailag ügyes fogás, ha e-mailes pályázat esetén
nem csak a csatolmányban küldjük el a motivációs
levelet, hanem ez lesz az e-mail szövege is.
Sokkal jobban mutat így, mintha, csak annyit írnánk
„Csatolva küldöm pályázati anyagomat.”.
Így nagyobb az esély, hogy felkelti a munkaadó
érdeklődését.
Mivel a jó motivációs levél egyedi, minden
álláspályázatnál másképp néz ki, így mintát sem
érdemes közölni.
 Motivációs levél
Ötletek
A …. állásportálon találtam … munkakörre kiírt
álláshirdetésüket, amely felkeltette az
érdeklődésemet és ezúton küldöm pályázatomat.
Úgy érzem, hogy az álláshirdetésben leírt
feltételeknek megfelelek.
Amint csatolt önéletrajzomból kitűnik…
Munkámban fontos érték…
Amennyiben referenciaszemélyre lenne szükségük,
kérem, jelezzék.
Bízom benne, hogy lehetőséget kapok egy személyes
bemutatkozásra.
Válaszukat várva, tisztelettel:
önéletrajz
Önéletrajz
Önéletrajz - mellékletek
 HÁZI FELADAT
http://europass.hu/europass-oneletrajz
 HÁZI FELADAT
https://europa.eu/europass/hu
ÖNÉLETRAJZ HIBÁK
 Házi feladat
Saját önéletrajz

Beküldési határidő: 2020.10.25. vasárnap

E-mailen: biro.zoltan. gyp@gmail.com
Nevet, csoportot kérem feltüntetni!
ÁLLÁSINTERJÚ
 állásinterjú

Az állásinterjú célja, hogy a munkáltató jobban

megismerhesse a személyiségemet.
Az állásinterjú fontos esemény, ezért mindig
ügyeljünk a helyes öltözködésre.
A „beszéljen magáról” felhívásra röviden beszéljünk
magunkról, lényegre törően, hogy megismerhessenek
Célszerű önéletrajzot vinni az állásinterjúra,
felkészültségről tanúskodik.
Ha az interjúztató nem hozza szóba a fizetést az első
interjún, kérdezzünk rá.
Legyen 2-3 kérdésünk az interjú végére, ha
megkérdezik, hogy „van-e kérdése.”
állásinterjú
MUNKAVISZONY
LÉTESÍTÉSE
 MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE – ALAPVETŐ
KÖTELEZETTSÉGEK

M u n k a s z e r z ő d é s létrehozza a munkaviszonyt,
meghatározza a munkaviszony tartalmát
(alapítványi iskolánál, óvodánál is munkaszerződés!)
A munkaviszony kezdetének napját a
munkaszerződésben kell meghatározni.
Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a
munkaszerződés megkötését követő nap.
A munkáltató köteles a munkavállalót a
munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó
szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá - a felek
eltérő megállapodása hiányában - a munkavégzéshez
szükséges feltételeket biztosítani.
 MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE – ALAPVETŐ
KÖTELEZETTSÉGEK

Egyéb forma: a felek megállapodása vagy k o l l e k t í v

szerződés
A munkáltató a munkakörök megjelölésével
tájékoztatja a munkavállalókat
○ a teljes vagy részmunkaidős,
○ a távmunkavégzésre irányuló, valamint
○ a határozatlan idejű munkaviszony keretében
történő foglalkoztatás lehetőségéről.
Próbaidő kikötése kötelező (minimum 3 hónap)
maximum 4 hónap
Meghosszabbítása tilos
 MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE –
dokumentumok
A munkaszerződés hivatalos megkötéséhez bizonyos
dokumentumoknak mindenképp rendelkezésre kell
állni, melyek az alábbiak:

Személyigazolvány, lakcímkártya
TAJ kártya
Adó kártya
Bankszámlaszám
Előző munkahelyi kilépőpapírok: (amennyiben volt már
előző munkahelye)
 MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE –
dokumentumok
TB kiskönyv eredeti példánya
Munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnésekor
(eredeti példány)
Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás
megállapításához (eredeti példány)
Adatlap a bírósági végzéssel meghatározott tartási
kötelezettségekről (eredeti példány az utolsó
munkahelyről, arról, hogy nincs tartozása)
Közvetítőlap a munkaügyi kirendeltségről
Bizonyítvány másolatok (legmagasabb iskolai
végzettség)
 ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI
FORMÁK
A t i p i k u s nak nevezzük azon foglalkoztatási
formákat, amelyek eltérnek a határozatlan idejű,
hagyományosan alkalmazott munkaviszonyban történő
teljes munkaidős foglalkoztatástól.
Határozott idejű munkaviszony
Részmunkaidős munkaviszony
Munkavégzés behívás alapján
Munkakör megosztása
Több munkáltató által létesített jogviszony
Távmunka
Bedolgozói jogviszony
 ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI
FORMÁK
Egyszerűsített foglalkoztatás
Köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló
munkaviszony
Vezető állású munkavállaló fennálló munkaviszony
Munkaerő-kölcsönzés
Az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony
Alkalmi munkavállalás
 MUNKAIDŐ - PIHENŐIDŐ

M u n k a i d ő : a munkavégzésre előírt idő kezdetétől

annak befejezéséig tartó idő, valamint a
munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező
tevékenység tartama

E l ő k é s z í t ő vagy b e f e j e z ő t e v é k e n y s é g :
minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló
munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és
rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni
 MUNKAIDŐ - PIHENŐIDŐ

Nemmunkaidő:

a készenléti jellegű munkakört kivéve - a munkaközi

szünet, továbbá

a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a

tényleges munkavégzés helyére, valamint a
munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási
helyére történő utazás tartama
 MUNKAIDŐ

A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi

munkaidő)
A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél
rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő)
A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt
munkaidő-keretben is meghatározhatja
A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell
határozni és közzé kell tenni
A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét
A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése
szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt
technikai vagy munkaszervezési okok indokolják
 MUNKAIDŐ-BEOSZTÁS

A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató

állapítja meg
A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát - a munkavégzés
önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára
írásban átengedheti (kötetlen munkarend)
A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani
(általános munkarend)
Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a
munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra
egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás)
A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy
hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-
beosztás az irányadó
MUNKAIDŐ-BEOSZTÁS
 MUNKAKÖZI SZÜNET, PIHENŐIDŐ

A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő

tartama a hat órát meghaladja, húsz perc,
a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi
szünetet kell biztosítani
A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók
számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat
A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni
A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra
munkavégzést követően kell kiadni
A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés
között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi
pihenőidő) kell biztosítani
A készenlétet követően nem kell pihenőidőt beosztani, ha a
munkavállaló munkát nem végzett
 SZABADSÁG
A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári
évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll
Munkában töltött időnek minősül a munkaidő-beosztás alapján
történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, a
szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából
igénybe vett fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség
Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.
Pótszabadság 25.év 28.év 31.év 33.év 35.év 37.év 39.év 41.év 43.év 45.év
1 nap 2 nap 3 nap 4 nap 5 nap 6 nap 7 nap 8 nap 9 nap 10 nap

16 évnél fiatalabb egy gyermek után 2 nap, két gyermek után 4

nap, kettőnél több gyermek után 7 nap
Fogyatékos gyermek után 2 nap / gyermek (16 éves korig)
KJT szerint 25 nap pótszabadság
 SZABADSÁG KIADÁSA
A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a
munkáltató adja ki
A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a
munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két
részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban
köteles kiadni.
A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt
nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni,
hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább
tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és
rendelkezésre állási kötelezettsége alól
A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb
a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
BÉREZÉS
 BÉREZÉS
Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell
meghatározni.
KJT

G a r a n t á l t b é r m i n i m u m : a legalább középfokú iskolai

végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő
munkakörben foglalkoztatott munkavállaló által, a teljes
munkaidő teljesítése esetén is a garantált bérminimumot kell
alkalmazni
Béren kívüli juttatások: c a f e t é r i a
 BÉREZÉS
A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó
munkabérén felül illeti meg.
Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék
(vasárnapi pótlék) jár
Gyógypedagógiai pótlék jár annak a közalkalmazottnak, aki a
nevelési-oktatási intézményben sajátos nevelési igényű
gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és
oktatását, kollégiumi nevelését vagy közoktatási intézményben a
gyermekek fejlesztő felkészítését - a szakértői és rehabilitációs
bizottság szakvéleményében foglaltak szerint - végzi. E pótlék a
közalkalmazottat abban az esetben illeti meg, ha kizárólag
sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik,
illetve, ha az általa felkészített sajátos nevelési igényű
gyermekek, tanulók aránya a nevelési év, tanév első napján eléri
a h a r m i n c h á r o m s z á z a l é k o t.
JÁRULÉKOK
ÖSSZEGZÉS
 ÁLLÁSPÁLYÁZAT

Motivációs levél Önéletrajz Melléklet

erkölcsi bizonyítvány
korábbi munkahelyek, pontos pozíciók megjelölésével
egyéb ismeretek (nyelvtudás, informatika, jogosítvány)
aláírás
a pozíció, amit meg kíván pályázni
pályázati ambíciók, motivációk, elképzelések
személyes adatok (név, elérhetőség, cím, telefonszám, e-mail cím)
szakmai ajánlás, referencia
személyiségjegyek, készségek, tulajdonságok, amelyek lényegesek lehetnek a
pozíció betöltésével kapcsolatban
bizonyítvány másolatok
tanulmányok, végzettség
cím, megszólítás
időpont kérése személyes találkozóra
hobbi
 MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE

Próbaidő

○ Minimum 3 hónap maximum 4 hónap, nem

hosszabbítható (KJT)

○ A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél

azonnali hatállyal megszüntetheti, anyagi
jogkövetkezmények fizetése nélkül.

○ legfeljebb hat hónapos próbaidőt csak a kollektív

szerződés határozhat meg
 MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE

Főszabályként a munkaviszony munkaszerződéssel

jön létre.

Munkavégzésre irányuló szerződés lehet a megbízási,

illetve vállalkozási szerződés is.

A munkaszerződés kötelező elemei (alapítványi

iskolánál is):
○ munkakör;
○ személyi alapbér;
○ munkavégzés helye
 ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK

Határozott idejű munkaviszony

Munkavégzés behívás alapján
Munkakör megosztása
Több munkáltató által létesített jogviszony
Távmunka
Bedolgozói jogviszony
Köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló
munkaviszony
Részmunkaidős munkaviszony
Alkalmi munkavállalás
 FOGALMAK

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

szerint a munkavállaló az a természetes személy, aki
munkaszerződés alapján munkát végez.
Azonban nem minden természetes személy végezhet a
törvény értelmében munkaszerződés alapján munkát,
mert ezt főszabály szerint csak a 16. életévüket
betöltött személyek számára teszi lehető a törvény.
Munkáltató az a jogképes személy, aki
munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat.
Munkáltató bárki lehet, aki jogképes, azaz akár
természetes személy, akár gazdálkodó szervezet
5 PERC SZÜNET
UTÁNA MODULZÁRÓ
45 PERC
KÉK TOLLAL!
 A
KÖSZÖNÖM KÖVETKEZŐ
A ALKALOM:
FIGYELMET! 2020.11.22.
MUNKAVÉDELEM