15.

Jellemezze a következő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat:

munkaviszony, egyéni vállalkozó, társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő!

Munkaviszony:
A munkaviszonyban állókra tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy
részmunkaidőben történik, kiterjed a biztosítás.

Jellemzői:
 munkaszerződéssel jön létre, amely alapján a munkavállaló köteles a munkáltató
irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót
foglalkoztatni és munkabért fizetni.
 alá-fölé rendeltségi viszony munkáltató és munkavállaló között.
 a munkavégzés személyes és rendszeres
 önállótlan, függő munkavégzés
 széleskörű a munkáltatói irányítás, utasítás, ellenőrzés
 meghatározott a munkaidő, a munkavégzés helye, munkakör
 a munkavégzés a munkáltató eszközeivel és nyersanyagának felhasználásával történik.
 a munkaviszony létesítésre kötött munkaszerződés írásba foglalása kötelező.

Munkaviszonyban állók: munkavállaló, közalkalmazott, közszolgálati jogviszonyban, állami

szolgálati jogviszonyban, igazságügyi jogviszonyban (ügyész, bírók, alkalmazottak),
közfoglalkoztatási jogviszonyban, nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatásban
állók, Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok, NAV
hivatásos állományú tagjai, Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjai, katonai
szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona.

Egyéni vállalkozó
lehet:
 az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói
nyilvántartásban szereplő természetes személy.
 egészségügyi vállalkozó: (állatorvos, gyógyszerész), falugondnok, tanyagondnok,
szociális szolgáltató a tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező
magánszemély
 ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász
 egyéni szabadalmi ügyvivő,
 nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző,
 nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.

A biztosítási jogviszony megítélése szempontjából a tényleges munkavégzésnek, illetve a

tevékenység megkezdésének nincs jelentősége.
Tb. szempontjából az egyéni vállalkozó lehet:
 főfoglalkozású
 többes jogviszonyos (ún. másodfoglalkozású)
 kiegészítő tevékenységet folytató.

Biztosított (főfoglalkozású) az az egyéni vállalkozó, aki:

 egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban,
 nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali
rendszerű oktatás keretében,
 nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak,
 egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, mert főszabályként egyéni vállalkozói
jogviszonyában minősül főfoglalkozásúnak
 ha a foglalkoztatása más foglalkoztatónál egyidejűleg nem munkaviszonyban történik
(pl.: megbízási, vállalkozási jogviszony)

A biztosítási jogviszonya a nyilvántartásba való bejegyzés napjától annak törléséig tart.

Többes jogviszonyos (ún. másodfoglalkozású) egyéni vállalkozó az, aki
 legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy
 közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében
folytat tanulmányokat,
 vagy társas vállalkozóként is biztosított és tárgyév január 31-éig a társas
vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy
járulékfizetési kötelezettségét a társas vállalkozás - több társas vállalkozásban fennálló
tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás - fizeti meg utána.

Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni vállalkozó, aki:

 vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja,
 özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt
elérte.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem biztosított, ezért 8.000 Ft (napi
270 Ft) összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, mely megfizetésével az
egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira és baleseti ellátásaira szerez jogosultságot.

Társas vállalkozó lehet:

 a Bt. bel- és kültagja, Kkt., Kft., közös vállalat, egyesülés, európai gazdasági
egyesülés tagja, ha a vállalkozás tevékenységében ténylegesen és személyesen
közreműködik és ez nem munkaviszony vagy megbízási viszony keretében történik
(tagsági viszonya alapján).
  a Bt., Kkt., és Kft. gazdasági társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság
ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha tagsági viszonya alapján
társas vállalkozó
 a szabadalmi ügyvivői társaság tagja, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a
társaság tevékenységében személyesen közreműködik
 az ügyvédi iroda
 a közjegyzői iroda
 a végrehajtó iroda
 a gépjármű-vezetőképző munkaközösség
 az oktatói munkaközösség
 az egyéni cég tagja

A társas vállalkozás tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát és válik

biztosítottá a társaságban:
 munkaviszonyban, munkaszerződés alapján
 megbízási jogviszonyban, megbízási szerződés alapján
 társas vállalkozóként (tagi jogviszonyban), ha a tevékenységüket nem munkaviszony
és nem megbízási jogviszony keretében végzik.

Különbséget kell tenni aszerint is, hogy a tag a gazdasági társaság vezető tisztségviselője-e,
vagy sem.
Vezető tisztségviselők (ügyvezető) biztosítási kötelezettsége:
 a társaság tagja a vezetői tisztségviselői feladatokat elláthatja munkaviszonyban.
 ha a társaság természetes személyű tagja a társaság ügyvezetését nem munkaviszony
alapján látja el, társas vállalkozónak minősül. Ez esetben nem a személyes
közreműködés alapozza meg a járulékfizetést, hanem maga a tény, az ügyvezetői
feladatokat lát el, tehát biztosított.
 ha a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjének
e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a
minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak 30-ad részét, akkor fog csak
biztosítottnak minősülni, ekkor az ügyvezetői feladatokat megbízásban látja el.

Mezőgazdasági őstermelő az, aki

 16. életévét betöltötte, nem egyéni vállalkozó magánszemély,
 aki a belföldi saját gazdaságában vagy bérelt földterületen az SZJA törvényben
felsorolt termékek (pl. növénytermesztés, állattenyésztés) előállítására irányuló
tevékenységet folytat,
 őstermelői igazolvánnyal, közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezik vagy
nyilvántartásba bejegyzett családi gazdálkodó magánszemély és e magánszemélynek a
családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is.

A mezőgazdasági őstermelői tevékenység kezdete az őstermelői igazolványban feltüntetett

időpont, és az igazolvány kiállításának napjától a kiállítást követő ötödik adóév utolsó napjáig
hatályos.
A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének időtartama:
 az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig,
 gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a
nyilvántartásból való törlés napjáig

Biztosított mezőgazdasági őstermelő:

 ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő
együttesen legalább 20 év

kivéve:
 az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és
a gazdálkodó család kiskorú tagját,
 az egyéb jogcímen biztosított személyt, (ide nem értve az egyéb munkavégzésre
irányuló jogviszonyt, a megbízási jogviszonyt, vállalkozói jogviszonyt)
 a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a rá
irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból

vagy a közös őstermelésből.