Társadalombiztosítási alapismeretek

A társadalombiztosítás lényege, hogy a szolidaritás elvén, és – hazánkban – kötelező

részvétel mellett az állam által szervezett, és szabályozott módon biztosítjuk az egészségügyi
ellátást a kieső kereset pótlását (pénzbeli ellátások), és a nyugdíjellátást. Ehhez természetesen
pénzre, forrásra van szükség. Ezt a forrást valahonnan (járulékfizetés) el kell vonni, és
valahová ki kell fizetni. A folyamat az újraelosztás, amelyet csak az államnak, és az általa
létrehozott és irányított szerveknek van joguk megtenni. Ez az elvonó-újraelosztó rendszer
két pénzügyi alapon keresztül működik, az egészségbiztosítási alapon, és a
nyugdíjbiztosítási alapon keresztül.

Ez a két alap az Államháztartás alrendszereinek egy-egy eleme. Kézzelfoghatóan azt jelenti,

hogy Magyarország költségvetésében évente önálló fejezetet jelenítenek meg. Az alapok egy-
egy tényleges bankszámla számot jelentenek, amelyet a Magyar Államkincstár
(továbbiakban: MÁK) vezet. Azonban ők csak folyósítóként jelennek meg, az ellátás
megállapítása a Járási Kormányhivatalok Nyugdíjbiztosítási Osztályán, illetve
Egészségbiztosítási Osztályán történik. Kivételt jelentenek egészségbiztosítási oldalon a
„társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltatók”, akik az
egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat maguk állapítják meg, és folyósítják. Felügyeleti
szervként a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (továbbiakban: NEAK) ellenőrzi
tevékenységüket.

A finanszírozásnak világszerte két igazolható módja létezik. Az egyik az egyéni

megtakarításra épít , mint Ausztriában és Németországban a nyugdíjrendszer, vagy az USÁ-
ban az egészségbiztosítás és a nyugdíjrendszer. Ez esetben a magam biztosítására, vagy
számlájára takarítok meg, és szükség esetén ebből fizet a biztosító az ellátásért, vagy a kiesett
jövedelemért. A másik működő forma a „felosztó-kirovó” rendszer, vagyis a TB költségeit
a járulékfizetésre köteles résztvevők között – profán kifejezéssel – dobják szét, azaz fizettetik
meg, járulék formájában. Hazánkban ez utóbbi működik. Sajnos 1948 és 1986 között –
mivel nem kellett járulékot fizetni – hozzászokott a magyar társadalom, hogy „neki ezek
járnak”, azaz mintha alanyi jogon kapnánk. A kiábrándító valóság, hogy piacgazdasági
viszonyok között ez nem jár senkinek. Szerzett jognak minősül a társadalombiztosítási
ellátáshoz való jog. Mindössze ahhoz van alanyi jogunk, hogy „ne hagyjanak az utcán
meghalni” tehát az egészségügyi életmentő ellátáshoz, illetve a minimális öregségi ellátáshoz
(öregségi nyugdíjminimum). Magyarul, ha fizetem a járulékot, akkor fog járni, ha nem,
akkor csak abban az esetben jár, ha a törvény a szolidaritás elve alapján engem biztosítottnak
tekint, mint például a tankötelezett gyermeket, vagy a természetbeni egészségbiztosítási
ellátások esetén a saját jogú öregségi nyugdíjast.
A magyar TB rendszer jelenleg hatályos működéséhez némi történeti áttekintést szükséges
ismerni. Ezen keresztül megérthetjük, hogy a volt szocialista országokban miért jelentősen
más a TB ellátó rendszerének működése, mint Nyugat-Európában.
6.1. Rövid történeti áttekintés

A munkahelyhez kapcsolódó szociális ellátások legkorábban a különösen élet- és

balesetveszélyes bányászatban jelentek meg. A bányamunkások önsegélyező tevékenysége az
egyház szorgalmazására, gyakran az egyház keretei között alakult ki. A bányamunkások, az
egyház javaslatára bányatársládákat alakítottak ki. A bányászok önkéntes adományaikból
elsősorban beteg, öreg társaikat, illetve azok özvegyét, árváit támogatták. Az első ismert
társládát (bányaládát) 1346-ban, Thurzó János bányájában vezették be. A bányatársládák
elterjedése azonban csak a XV. század végén, a XVI. század elején valósult meg.
A társláda a munkaadó és munkások önkéntes elhatározásából létesült, így pénzügyi alapjait a
munkásoktól levont járulékok és a munkaadók hozzájárulásai képezték.
A pénzügyi alapokból a következő ellátásokat biztosították:
I. betegség esetén pénz-, orvosi és gyógyszersegély nyújtása,

II. az orvosi kezelés költségeinek megtérítése,

III. munkaképtelenség esetén nyugbér vagy végkielégítés biztosítása,

IV. az özvegyek és árvák segélyezése, továbbá temetkezési segély nyújtása

Az 1854. évi osztrák bányatörvény elrendelte, hogy minden bányatulajdonos az általa

foglalkoztatott összes bányász és azok hozzátartozóinak megsegítésére: társpénztár
létrehozására köteles. A törvényt azonban csak a gazdaságilag erős, nagyobb bányák tartották
be. A rendszer hiányossága volt, hogy a létrehozott társpénztárak között viszonosság nem állt
fenn, azaz más bányákhoz való átlépés esetén a bányász elvesztette a szerzett jogait.
Az 1891. évi XIV. törvénycikk bevezetése az ipari és gyári alkalmazottak kötelező
betegségbiztosításáról fordulatot hozott a biztosítás fejlődésében, és egyben a mai
társadalombiztosítási rendszer alapjainak tekinthető. A jogszabály hatálya alá vonta az
ipartörvény hatálya alá tartozó gazdasági ágaknál dolgozókat. Ellátásként: orvosi kezelés,
gyógyszer, táppénz (legfeljebb 20 hétre) kórházi kezelés, gyermekágyi segély és temetési
segély folyósítását tette lehetővé. A kiadások fedezetét a napi bér után 2-5%-os mértékű
járulékok biztosították.
Az 1907. évi XIX. Tc. egységesítette a korábbi széttagolt szervezetet, és létrehozta a
balesetbiztosítás ágazatát. A jogszabály szélesítette a biztosítottak körét, és előírta, hogy a
pénzügyi terheket 50-50 százalékban a munkavállalók és a munkaadók fedezik. Az új
rendszer hatékonyabb volt elődeinél, azonban a I. világháborús gazdasági válság miatt,
akadozó befizetések következtében folyamatos deficittel küszködött.
Az I. vh. tönkretette a társadalombiztosítás intézményeit. Az 1927. évi XXI. tc bevezetése
nyomán kezdett erősödni a szervezeti centralizáció, és újabb reformok valósultak meg. Kis
mértékben tovább szélesítették a biztosítottak körét, és szabályozták a foglalkozási
megbetegedésben szenvedők ellátását. A tc. hiányossága, hogy a mezőgazdasági munkásokat
kizárta a biztosítottak köréből. Az 1928. évi XL. tc vezette be az öregségi és rokkantsági
biztosítást.
A tc. négyféle ellátást szabályozott:
- az öregségi,

- a rokkantsági,

- az özvegységi,

- és árvasági.

Az ellátás folyósítását minden formánál három feltételhez kötődik

- a biztosítási esemény(öregség, rokkantság, elhalálozás)

- a várakozási idő(öregségi nyugdíjhoz 400, egyéb ellátásokhoz 200 járulékhét)

- a váromány (igényjogosultság),

A hozzájárulás mértéke az átlagos napi bér 3,5-4,3 százaléka volt.

A biztosítással kapcsolatos feladatokat két országos intézmény látta el:
- az Országos Társadalombiztosító Intézet (az OTI)

- a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (a MABI) és

- néhány vállalati nyugdíjpénztár

A nyugdíjrendszer a II. világháborúig több átalakuláson ment keresztül.

Jelentős intézkedés volt, hogy 1936-38 között fokozatosan megoldották a mezőgazdaságban
dolgozók nyugdíjbiztosítását.
Az 1938. évi XXXVI. Tc. rendelkezett a gyermeknevelési pótlék bevezetéséről. Az iparban, a
kereskedelemben,a bányászatban, és a kohászatban dolgozók részére járt az ellátás,
amennyiben 14 évesnél fiatalabb gyermeket tartottak el. A pótlékra a 20 főnél több dolgozót
foglalkoztató vállalatoknál munkát végzők váltak jogosulttá. A kiadások fedezésére az érintett
munkáltatók negyedévenként fizettek járulékot.
A nyugdíjrendszer fejlődését és egységes rendszerét az 1950. évi 30. Tvr (törvény erejű
rendelet), majd az 1954. évi 28. Tvr. (dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról) biztosította.
A társadalombiztosítás szervezete is jelentős átalakuláson ment át: egységesítették a két
biztosítóintézetet.
Az igazgatása a SZOT irányításával a szakszervezetek feladata lett. Majd a 100 főnél több
biztosítottat foglalkoztató munkahelyeken létrehozták a társadalombiztosítási
kifizetőhelyeket.

Folyamatosan bővült a betegségi és anyasági ellátásokra jogosultak köre, valamint emelkedett

az ellátások színvonala.
• 1972-től jelentős változáson ment keresztül az egészségügyi törvény: az orvosi ellátás és a
gyógyító-megelőző tevékenység ettől kezdve állampolgári jogon illette meg az ország
lakosait.

• Az 1975. évi II. törvény társadalombiztosításról egységes elvek alapján szabályozta a TB

rendszer valamennyi ágazatát.

• 1984-ben megváltozott a TB irányítási és szervezeti rendje: létrehozták az Országos

Társadalombiztosítási Főigazgatóságot.

• 1985. március 1-jén lépett hatályba a gyermekgondozási díj intézménye.

• 1991-ben a LXXXIV. törvény bevezette a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatását,

és létrehozta:

o az Egészségbiztosítási Önkormányzatot, és

o a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatot.

A TB önkormányzatok közjogi intézmények, funkcionális önkormányzatok voltak,

hatáskörüket közgyűléseik gyakorolták (az önkormányzatiság elvét 1998-ban megszűntették)

Az 1975. évi II. törvényt 1998. január 1-jétől több törvény váltotta fel:

- az 1997. évi LXXX. törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra

jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről, melyet 2020.07.01-től követ a 2019. évi
CXXII törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e szolgáltatások fedezetéről

- a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,

- az 1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról,

- az 1997. évi LXXXIII, törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásáról,

- az 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról,

- az 1998. évi XXXIX. törvény (a TB. Pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás

szerveinek állami felügyeletéről rendelkezik, amelynek hatályba lépésével megszűntek a TB
önkormányzatok).

Az önkormányzatok megszűnését követően az alapok felügyelete állami feladat lett. Az

alapok felügyeletét a kormány közvetlenül látja el, míg az igazgatási szervek irányítását
kormányrendeletben meghatározott személyek útján gyakorolja.
- az Egészségbiztosítási Alap kezelését, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár,

- a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelését, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság végzi.

A rendszerváltást követő években, a magyar egészségügyben is óhatatlanul kezdett tért

hódítani a piaci szemlélet, egyre nagyobb szerephez jutottak az egészségügyi ellátásban, a
magántulajdonban lévő szolgáltatók. Az évek során folyamatosan nőtt a háziorvosi ellátást
biztosító szolgáltatók (magánpraxisok) száma, ugyanakkor a járóbeteg-és a fekvőbeteg-
szakellátásban minimális maradt a magántulajdonban lévő szolgáltatók részvétele.
A magyar irányított betegellátás jogszabályi hátterét az 1999. évi költségvetési törvény
teremtette meg.

A magyar modell-kísérlet célja: a valós ellátási szükséglet meghatározása és a rendelkezésre

álló erőforrások hatékonyabb felhasználása mellett a lakosság egészségügyi ellátásának
magasabb szintű biztosítása. A felesleges gyógyszerfogyasztás visszaszorítása.
A prevenciós programok révén pedig a lakosság egészségügyi állapotának javítása. A
modellben a prevenció részeként szűrési programok indultak el.
1999. január 1-jétől a járulékokkal kapcsolatos feladatokat az APEH vette át.

Magyarországon napjainkban a társadalombiztosítás két biztosítási területen a

nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási ágazatban működik. (Más országokban a
balesetbiztosítás is önálló ágazatként működik.)
A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap felügyelete, valamint a
társadalombiztosítás igazgatási szerveinek irányítása állami feladat.
A biztosítás bejelentéssel, a TB. járulék bevallásával, megfizetésével, nyilvántartásával, a
járulék kapcsolatos ügyekben a Nemzeti Adó-és Vámhivatal és területi szervei járnak el.
- 2011. január 01-től bevezetésre került a nők öregségi nyugdíja 40 év jogosultsági idő
alapján.

- 2011-ben elindult a magánnyugdíj-pénztári rendszer gyökeres átalakítása, kötelező tagság

eltörlése, a magán nyugdíjpénztárak döntő többségének megszűnése, az általuk kezelt közel
háromezer milliárd forint összegű vagyonnak a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba
történő átcsoportosítása. A magánnyugdíj pénztártagok az állami felosztó/kirovó rendszerbe
fizetik a meghatározott járulékot, illetve önkéntes döntésük alapján tagdíjat a magánnyugdíj-
pénztárba.

- 2012. január 01-től a nyugdíjrendszer gyökeres átalakítása: öregségi nyugdíj csak annak
állapítható meg és folyósítható, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

- Ennek keretében a 2012. január 01. után korkedvezményes, korengedményes, előrehozott

öregségi, előrehozott csökkentett öregségi nyugdíj, szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj,
bányász és művész nyugdíj stb. alapvetően nem állapítható meg, illetve nem folyósítható, a
2011. december 31. előtt megállapított és folyósított ellátások teljes átalakítása.

Az ilyen típusú ellátások helyett bevezetésre került:

- a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról szóló a 2011. évi CLXVII. törvény alapján a korhatár előtti ellátás és
a szolgálati járandóság, a bányászok átmenti járadéka, a balett-művészeti járadék. Az utóbbit
2017.01.-től a táncművészeti életjáradék váltotta fel.

- a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról

szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás,

- ide sorolható a rendvédelmi szerveknél és a honvédségnél 2017. január 01-től bevezetett

egészségkárosodási kereset-kiegészítés és egészségkárosodási járadék (Lásd.: a 2015. évi
XLII. és a 2012. évi CCV. törvényeket).

- az un.: rokkantsági járadék megállapításának lehetősége 2012. január 01-jét követően is

megmaradt (Lásd.: az 83/1987. (XII.1) Mt rendeletet).

2014. január 01-től az 1952-ben születettetekkel kezdődően fokozatosan 65. életévre

emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár.
A magánnyugdíj, az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer a különböző nyugdíjpénztárak útján
működik, felügyeletét 2013. szeptember 30-ig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
(PSZÁF), 2013. október 01-től a Magyar Nemzeti Bank (MNB) látja el.
2015. április 01. napjától a 2011-ben elindult közigazgatási reform újabb lépéseként
megtörtént a külső és belső integráció. A belső integráció eredményeként az önálló feladat- és
hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szervek a továbbiakban a kormányhivatal
főosztályaiként, osztályaiként működtek tovább. A külső integráció keretében az Országos
Egészségbiztosítási Pénztártól átvételre kerültek a baleseti megtérítéssel és anyatej-
elszámolással kapcsolatos, valamint a Magyar Államkincstártól a család- és
lakástámogatásokkal összefüggő feladatok.

2016. június 13. napján tették közzé az 1312/2016. számú kormányhatározatot, mely a
társadalombiztosítást érintő alábbi főbb változásokról rendelkezett:
- 2017. január 1. napjától az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság névváltoztatással
Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatalként működik, amely átveszi az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár pénzbeli ellátásokkal, baleseti táppénzzel és utazási
költségtérítéssel kapcsolatos feladatait;

- 2017. március 01. napjától a Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási hivatal

jogutódlással – a Magyar Államkincstárba történő beolvadással – megszűnik;

- Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogutódlással – az Emberi Erőforrások

Minisztériumába történő beolvadással – megszűnik – a fentiek kivételével – 2016. december
31. napjával.

2017. november 01. napjával újabb változások történtek a szervezeti felépítésben:

az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság beolvadt a Magyar Államkincstár szervezetébe
(az önálló nyugdíj szakigazgatás legfelső szintje tehát megszűnt), így ezen szervezet jár el
központi nyugdíjbiztosítási szervként, központi családtámogatási szervként, szociális
hatóságként és egészségbiztosítási szervként a számára meghatározott feladatok tekintetében,
valamint folyósítja a társadalombiztosítás keretein belül megállapított nyugellátásokat,
nyugdíjszerű ellátásokat, családtámogatási ellátásokat, a fogyatékossági támogatást és a vakok
személyi járadékát. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása a
társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók tekintetében a Járási
Hivatalok, míg a TB kifizetőhelyet működtető munkáltatók vonatkozásában a
Kormányhivatal Egészségbiztosítási Főosztályának jogköre. Szervezeti felépítésüket tekintve
a Kormányhivatal a Miniszterelnökséghez tartozó szerv, melynek szakmai felügyeletét az
Emberi Erőforrások Minisztériuma látja el.

A Magyar Államkincstár a következő feladatokat látja 2017. november 1. napjától:

- közreműködik az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleseti táppénzzel és az utazási
költségtérítéssel összefüggésben az Egészségbiztosítási Alappal kapcsolatos tervezési,
gazdálkodási, beszámolási és adatszolgáltatási feladatok ellátásában,

- működteti és fejleszti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak, a baleseti táppénznek és az

utazási költségtérítésnek a felügyeleti, költségvetési, szakmai ellenőrzési, belső ellenőrzési és
központi nyilvántartási rendszerét,
- közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (főváros kerületi)
hivatalok – az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleseti táppénzzel, az utazási
költségtérítéssel kapcsolatos – jogalkalmazói feladatellátásának támogatására szolgáló
módszertani útmutatók, szakmai eljárásrendek, szabályzatok és körlevelek kiadásában,

- a fogyatékossági támogatással, családi pótlékkal, gyermekgondozási támogatással, anyasági

támogatással valamint nemzetközi családi ellátással kapcsolatos hatáskörébe utalt feladatok
tekintetében a továbbiakban a Magyra Államkincstár jár el,

- a fogyatékossági támogatás, családi pótlék, gyermekgondozási támogatás, anyasági

támogatás ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja.

Fontos nemzetközi társadalombiztosítási rendszerek (modellek)

Alábbi nemzetközi társadalombiztosítási rendszerek (modellek) gyakorolták a legnagyobb
hatást a magyar társadalombiztosítás fejlődésére:
a) a Bismarck nevéhez fűződő német rendszer,

b) a második világháború utáni angol Beveridge-terv,

c) és az amerikai szociális ellátási rendszer.

a) A bismarcki modell
Az állami egység megteremtését (1871) követően Németország a betegségi biztosítást 1883-
tól, a baleseti biztosítást 1884-től, a nyugdíjbiztosítást 1889-től, a munkanélküliségi biztosítást
pedig 1927-től vezette be tárgyi biztosítás formájában, és a munkanélküliség esetére szóló
biztosítás kivételével vezető szerepet játszott, illetve modellt szolgáltatott a világnak e
területen.
Az egységes német állam első kancellárja, Otto von Bismarck a betegségi biztosítás 1883-as
bevezetése előtt is többször próbálkozott a szociális törvényhozást rábírni javaslatainak
elfogadására. Az általa elképzelt társadalombiztosítási bevezetéséhez a kezdeti lépéseket
tulajdonképpen az 1879-es védővám-politikai rendelkezések életbe léptetésével tette meg. Ezt
követően egyéb intézkedéseket is hozott a gazdasági krízis és a munkanélküliség
mérséklésére.
A szociális kérdés megoldásához az adórendszer megváltoztatását is tervbe vette:
adópolitikája az adóterhek újra elosztására irányult, ami azonban a birodalmi gyűlés
ellenállásán meghiúsult. Ezért fel kellett adnia eredeti tervét, vagyis hogy a betegségi, az
öregségi és rokkantsági biztosításhoz a munkásoknak ne kelljen járulékot fizetni.

b) Az angol Beveridge-terv
A társadalombiztosítás terén Nagy-Britannia elég későn indult el: a betegségi és rokkantsági
biztosítást csak 1911-ben vezette be kötelező jelleggel (National Security Act). Az új
intézmények bevezetése azért késlekedett, mert az önsegély intézménye nagy
hagyományokkal rendelkezett, erősen érvényesült a politikai és gazdasági liberalizmus
hatalma, viszonylag csekély jelentősége volt a régebbi jóléti állami gyakorlatnak és hiányzott
egy hatékony regionális közigazgatás.
Az angol helyzet sajátossága volt, hogy amikor bevezették a kötelező társadalombiztosítást,
az állam komoly szerepet vállalt a nyugdíjak finanszírozásában. Az állam részvételének súlya
az önkormányzati gondolat háttérbe szorítását eredményezte, illetve mivel az óriási
szegénységet volt hivatott orvosolni, az ellátások és hozzájárulások meghatározása
egységesen történt: a biztosítottak létminimum szintű ellátásokat kaptak.
Az 1942-ben, lord William Beveridge vezetésével kidolgozott terv az 1911-es National
Security Act kritikájából indult ki. Legfontosabb kifogások ezzel szemben: hatóköre túl szűk
volt, csak a bérből élőkre terjedt ki és az emberi életfolyamat néhány zavara idején nem
nyújtott segítséget. Szervezete nem volt eléggé koordinált, átfedések és hiányok mutatkoztak
benne.

c) Az amerikai Social Security Act

Az amerikai szociális rendszer alapjait lerakó törvényt 1935-ben alkották meg és 1937-ben
lépett hatályba. Kialakításához nagy lökést adott az 1929-1933-as gazdasági világválság,
amely tömeges elszegényedést és gazdasági krízist okozott Amerikában.
Az 1932-ben megválasztott Theodore Roosevelt elnök szakított a liberális hagyományokkal,
meghirdette New Deal elnevezésű programját, mely gazdaságpolitikai intézkedések mellett a
társadalombiztosítás reformjáról is szólt.

A rendszer leglényegesebb elemei a munkanélküliek, az idősek, az özvegyek és árvák, illetve

a gyermekes családok megélhetési problémáira igyekeztek megoldást keresni.

A társadalombiztosítás helye az államháztartásban, intézményrendszerének

felépítése

Magyarország Alaptörvényének XIX. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy „Magyarország arra
törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség,
rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett
munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra
jogosult.”
A társadalombiztosítás a szociálpolitika része, a szociális biztonsághoz való jog
legjelentősebb garanciája. A társadalombiztosítási rendszer a szociális ellátórendszer részét
képezi, működtetése és fejlesztése állami feladat, állami garancia érvényesülése mellett: az
állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a rendszer kiadásai a
bevételeket meghaladja. A társadalombiztosítási ellátások - főszabályként -
ellenszolgáltatáshoz, munkavégzéshez és járulékfizetéshez kapcsolódnak, és kizárólag azok
részéről vehetők igénybe, akik e kötelezettségeiknek eleget tettek. A törvény szabályozza
azokat a jogviszonyokat, amelyek társadalombiztosítási jogszerző jogviszonyoknak
minősülnek, szabályozza a foglalkoztatók és a biztosítottak részvételi, illetve fizetési
kötelezettségeit.
A magyar társadalombiztosítás főbb alapelvei:
a) a kötelező részvétel,

b) a korlátozott biztosítási,

c) az arányosság,

d) a járulék, hozzájárulás, tagdíjfizetési kötelezettség,

e) a foglalkoztató együttműködési kötelezettsége,

f) célhoz kötött személyes adatközlés,

g) az állam mögöttes felelősségnek az elve.

Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék

megállapítási és járulék levonási kötelezettség terheli. A foglalkoztatót a társadalombiztosítás
keretében nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez törvényben meghatározott járulék és
hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. A társadalombiztosítási ellátások alapfedezetét az
ellátásra jogosultak befizetései (járulék) képezik.

A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások:

- a nyugdíjbiztosítás és

- az egészségbiztosítás keretében jelentkeznek.

A társadalombiztosítási ellátások teljes körére - a törvényben meghatározott egyéb feltételek

fennállása esetén - kizárólag a biztosítottak jogosultak. Biztosítottnak minősülnek azok a
személyek, akik az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ban, illetve a 2019. évi CXXII tv 6.§-ában
nevesítenek
A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a
nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe. Egészségbiztosítási ellátások keretében
egészségügy szolgáltatásra, pénzbeli ellátásokra, valamint baleseti ellátásokra jogosultak, a
nyugdíjbiztosítási ellátások keretében pedig saját jogú társadalombiztosítási nyugellátásra,
illetőleg hozzátartozóik hozzátartozói nyugellátásra szereznek jogosultságot.

A magyar társadalombiztosítási rendszer a felosztó/kirovó rendszer alapelvei szerint működik,

vagyis az aktuális kifizetéseket az aktív korúak befizetéseiből finanszírozzák. Így a
rendszerbe befizetett járulékokból fedezik a folyó nyugellátásokat, tehát a befolyt járulékok
összegét osztják fel azok között a nyugdíjasok között, akik jogosultságukat korábban, aktív
korukban szintén járulékfizetéssel teremtették meg. A társadalombiztosítási
nyugdíjrendszerben igénybe vehető nyugellátások körét és az arra jogosító feltételeket A
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. (továbbiakban Tny)
határozza meg, valamint e törvény végrehajtására kiadott 168/1997.(X.6.) Korm.rendelet.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer öregség esetén a biztosított részére, elhalálozása

esetén a hozzátartozója részére egységes elvek alapján nyugellátást biztosít. A szociális
biztonsági tárgyú nemzetközi szerződés, illetve szociálpolitikai egyezmény hatálya alá tartozó
személyre e törvény rendelkezéseit az adott nemzetközi szerződés (egyezmény) szabályai
szerint kell alkalmazni. A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező
kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik. Az, aki szolgálati
idejének legalább egy részében a magánnyugdíjrendszer keretében is fizetett a tagdíjat, és
ennek alapján szolgáltatásra jogosultságot szerzet, a kizárólag társadalombiztosítási
nyugellátásra (a továbbiakban: nyugellátás) jogosultakhoz képest eltérő mértékű
társadalombiztosítási nyugdíjra jogosult.

Ha a biztosított élt az 1964. évi LXXX. törvényben (Tbj.-ben) biztosított azon jogával, hogy a
társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, valamint a magánnyugdíjrendszerben is részt vett,
és ennek megfelelően a magánnyugdíj-rendszerben tagdíjat fizetett, illetőleg azt a
foglalkoztató a keresetéből, jövedelméből levonta, majd ennek összegét a
társadalombiztosítási nyugdíjrendszer számára a biztosított döntése alapján átutalták, akkor
nyugellátását úgy kell megállapítani, mintha biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag
nyugdíjjárulék fizetésére lett volna kötelezett.

A Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai:

A társadalombiztosítás alapjai az államháztartás alrendszerét alkotják.
Az állami költségvetés részei

- a központi kormányzat költségvetése,

- a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai,

- és az elkülönített állami pénzalapok

Az államháztartás alrendszerei

Az államháztartás részét képező társadalombiztosítás a társadalom közös - biztosítási és

szolidaritási elvek alapján működő - kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási
rendszere. Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét a Nyugdíjbiztosítási Alap és
az Egészségbiztosítási Alap költségvetései alkotják.
Az Alapok együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét.
Az Alapok önállóan gazdálkodnak. Ennek során a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról a Magyarország költségvetéséről,
illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény rendelkezik. Az Alapok pénzeszközei az
Alapok között csak törvényi rendelkezés alapján csoportosíthatók át.

A Nyugdíjbiztosítási Alap
A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai, melyek fedezetére szolgál:

- öregségi nyugdíj – ideértve a nők 40 év jogosultsági időalapján megállapított korhatár előtti

nyugdíjakat is-,

- a hozzátartozói nyugellátás,

- a törvényben meghatározott méltányossági kifizetések,

- a nyugdíjprémium (első alkalommal 2017. november hónapban került kifizetésre),

- és a társadalombiztosítási nyugellátás összege alapján kiszámított, törvényben vagy

kormányrendeletben meghatározott egyéb egyszeri juttatás.

Fenti kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

a) a foglalkoztatók által befizetett szociális hozzájárulási adónak a Nyugdíjbiztosítási Alapot
megillető része,

b) a 2019. évi CXXII törvény alapján fizetett 18,5% társadalombiztosítási járulék 54%-a,

c) a magánnyugdíjpénztár tagja által fizetett nyugdíjjárulék,

d) a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás,

az ápolási díj, a gyermekek otthongondozási díja, és a rehabilitációs ellátás után fizetett 10%
nyugdíjjárulék,

e) az álláskeresési támogatásból fizetett 10% nyugdíjjárulék,

f) egyéb járulékok és hozzájárulások többek között:

a. az egyszerűsített foglalkoztatottak után a NAV által a Nyugdíjbiztosítási

Alapnak átutalt összeg (Lásd.: a 2010. évi LXXV. törvény 13.§ (2)
bekezdését),

b. a magánnyugdíj-pénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a

Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeget,
 c. a NAV-nál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákról átutalt
összeg,

d. a társadalombiztosítási szakigazgatási szervek által kiszabott mulasztási

bírság,

e. költségvetési hozzájárulások, munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő

hozzájárulás és az adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszköz átvétel
összegét.

Az Egészségbiztosítási Alap
Ezen alap az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak és az egészségügyi szolgáltatások
fedezetére szolgál.

Egészségbiztosítási Alap kiadásai tehát:

I), Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai

1. pénzbeli ellátások:

a) csecsemőgondozási díj,

b) gyermekgondozási díj,

c) táppénz,

d) örökbefogadói díj;

2. baleseti ellátások:

a) baleseti egészségügyi szolgáltatás,

b) baleseti táppénz,

c) baleseti járadék;

3. megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:

a) rokkantsági ellátás,
b) rehabilitációs ellátás.

II) Az egészségügyi szolgáltatások:

- háziorvos, házi gyermekorvos

- házi fogorvos

- fekvőbeteg intézeti ellátás (kórház)

- szakrendelőintézeti ellátás

- ambuláns ellátás

- mentőszállítás

- rehabilitációs intézeti járóbeteg és fekvőbeteg ellátás

- a gyógyító-megelőző ellátások,

- a gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás,

- az anyatej-ellátás,

- a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz támogatás,

- az utazási költségtérítés,

- a nemzetközi egyezményekből eredő és külföldön történő ellátásokat,

Az Egészségbiztosítási Alap bevételei:

a) a foglalkoztatók által befizetett szociális hozzájárulási adónak az Egészségbiztosítási
Alapot megillető része,

b) a 2019. évi CXXII. törvény alapján fizetendő 18,5% társadalombiztosítási járulék 37,9%-a.

c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve

a. az egészségügyi szolgáltatási járulékot,

 b. az egészségbiztosítási ellátásokra kötött megállapodás alapján fizetett
járulékot,

c. a munkáltatói táppénz-hozzájárulást,

d. egyszerűsített foglalkoztatottak után a NAV által az Egészségbiztosítási

Alapnak átutalt összeg (Lásd.: a 2010. évi LXXV. törvény 13.§ (2)
bekezdését),

d) az egészségügyi hozzájárulás (Lásd.: a 1998. évi LXVI. törvényt),

e) a NAV-nál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra átutalt összeg,

f) a központi támogatások, ideértve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos

költségvetési hozzájárulást és törvényben előírt egyéb támogatás összegét,

g) az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, ideértve

a. a terhesség-megszakítással kapcsolatos egyéni térítési díjat,

b. a baleseti és egyéb kártérítések megtérített összegét,

c. az Egészségbiztosítási Alapból kifizetett – jogalap nélkül felvett vagy más

ok miatt – visszaérkezett bevételként elszámolt összeget,

d. a nemzetközi egyezményekből eredő ellátások megtérítésének összegét,

e. egyéb törvényben meghatározott további bevételeket;

h) az Egészségbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből,

hozamából származó bevétel;

i) az Egészségbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből

származó összeg.

A társadalombiztosítás intézményrendszere:
Az állami társadalombiztosítás rendszerében jogszabályokban meghatározott feladatokkal és
hatáskörrel ellátott intézményrendszer működik (igazgatási szervek) nevezetesen:
Egészségbiztosítás területen:
- Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK),

- az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró illetékes fővárosi vagy megyei

kormányhivatal,
- fővárosi és megyei kormányhivatalok kijelölt járási vagy kerületi hivatal(i), a
megyeszékhelyen működő járási hivatal, főváros és pest megye vonatkozásában a fővárosi
kormányhivatal XIII. kerületi hivatala az illetékes I. fokon eljáró szerv.

A XIII. kerületi hivatal intézi országos illetékességgel. A Magyarországgal szociális

biztonsági egyezményt kötött országnak Magyarország területén biztosítási jogviszonyban
álló állampolgára által a korábban Magyarország területén kívül elszenvedett üzemi balesetére
tekintettel benyújtott baleseti táppénz iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyeket is.
- a MÁK Központ.

Az állami feladatok ellátását tájékoztatással, felvilágosítással, egyes külön jogszabályban

meghatározott pénzbeli ellátások megállapításával segítik a társadalombiztosítási
kifizetőhelyek, családtámogatási kifizetőhelyek.
A NEAK feladata többek között közreműködik a miniszternek a kormányhivatal, valamint a
járási hivatal szakmai irányításával kapcsolatos feladatai ellátásában.
A NEAK ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatait, ennek keretében:
a) szerződést köt és szakmai szempontból ellenőrzi azok teljesülését

b) az E. Alap kezelésének keretében végzi a finanszírozással és ártámogatás elszámolással

kapcsolatos feladatokat,

c) vezeti a társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerekről, gyógyászati

segédeszközökről, gyógyászati ellátásokról szóló egységes nyilvántartást,

d) vezeti az egészségbiztosítási nyilvántartásokat, így különösen

a. Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ) rendelkező

személyek azonosító adatainak nyilvántartását, ideértve a TAJ igazolásával és
a hatósági igazolványok kiadásával kapcsolatos adatokat is,

b. a bejelentett személyek jogviszonyadatainak nyilvántartását, ideértve az

egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal és annak igazolásával
kapcsolatos adatokat is,

c. közreműködik az egészségbiztosítás jogosulti nyilvántartásának vezetésével,

a nyilvántartás folyamatos monitorozásával kapcsolatos feladatok szakmai
irányításában a kormányhivatalok vonatkozásában, illetve közreműködik ezen
szervek fölötti törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésben a
közhiteles jogviszony-nyilvántartás biztosítása érdekében,

e) TAJ-t képez,

f) vezeti az országos várólista nyilvántartást és ellátja az országos várólista nyilvántartással

kapcsolatban jogszabályban meghatározott feladatokat,
g) szakértőként eljár a Kormány által meghatározott szakkérdésekben,

Nyugdíjbiztosítás területen:
- MÁK Központ,

- MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatósága,

- nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalok,

- fővárosi és megyei kormányhivatalok kijelölt járási vagy kerületi hivatal(i), a

megyeszékhelyen működő járási hivatal, főváros és pest megye vonatkozásában a fővárosi
kormányhivatal VIII. kerületi hivatala az illetékes I. fokon eljáró szerv.

A VIII. kerületi hivatal intézi országos illetékességgel

- a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők nyugdíjbiztosítási ügyeit,

- a nemzetközi nyugdíjbiztosítási és adategyeztetési ügyeket, valamint a fegyveres szervekkel

hivatásos szolgálati viszonyban állt személyek ügyeit.

Az állami feladatok ellátását tájékoztatással, felvilágosítással segítik a társadalombiztosítási

kifizetőhelyek, családtámogatási kifizetőhelyek munkatársait is.

6.2. Jogszabályi háttér (a 2019 évi CXXII tv, vagyis az új Tbj bemutatása)

A jelen könyv megírása időpontjában futó bérügyintéző és tb ügyintéző képzéseken

résztvevők abban a rossz helyzetben vannak, hogy új TB törvény, új Tbj bevezetését élik meg,
és az átmenet időszakában mindkét törvényt ismerniük kell.
A 2019. évi CXXII törvény (továbbiakban: új Tbj) alapelvei:

A társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Magyarországon munkát

végző más természetes személyeket az e törvényben meghatározott szabályok szerint
magába foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség.
A társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint
kötelező.
A kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított - e törvény vagy
társadalombiztosítási ellátást megállapító törvény eltérő rendelkezése hiányában - az egyéni
felelősség elvének megfelelően, az e törvényben meghatározott járulékfizetési kötelezettség
alapján szerezhet jogot saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az
egyes társadalombiztosítási ellátásokra. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege - ha
törvény kivételt nem tesz - arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék
alapjául szolgáló jövedelmével.

A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél

fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési,
nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási
kötelezettség terheli. E kötelezettség kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki
Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat
munkavállalót, továbbá arra a külföldi foglalkoztatóra, aki Magyarország területén kívül
foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló
közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló
egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.

A foglalkoztatót a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások pénzügyi

fedezetéhez törvényben meghatározott járulék-, adó- és hozzájárulás-fizetési
kötelezettségek terhelik.
A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően - a szociális biztonsághoz, valamint a testi és
lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az egységes állami nyugdíjrendszer
fenntartása érdekében - törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését
egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek
megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet.
A társadalombiztosítási rendszer működésében érvényesülő közteherviselés érdekében
törvény a biztosítottakat és a foglalkoztatókat mindazon adataik rendszeres vagy eseti
közlésére kötelezi, amelyek társadalombiztosítási, különösen a járulék-, adó- és hozzájárulás-
fizetési kötelezettségeik megállapításához, ennek teljesítéséhez, ellenőrzéséhez és
érvényesítéséhez szükségesek . A közteherviselés érvényesítéséhez és a jogosultságok
megállapításához létrehozott nyilvántartások törvényben meghatározott módon egységes
rendszert alkotnak.
Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a
társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják.

A törvény rendelkezéseit

a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós

rendeletek,
b) a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény

szabályai szerint kell alkalmazni. *

* Jelen módosítás annak a jogharmonizációs folyamatnak a része, amelynek célja az EU-n belüli biztosítotti
jogállások rendezése, valamint a több államban történő biztosítás megszüntetésének elérése.

6.3. Biztosítottak, foglalkoztatók az új Tbj szerint

Az új TBJ részletesen szabályozza a foglalkoztatók körét, azzal együtt, hogy az első

pontban meghatározza az általános keretszabályt is.

1) bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés

alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat,

2) társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás ,

3) az álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban, valamint álláskeresést ösztönző

juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési
támogatás) részesülő, biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv,

4) a gyermekgondozást segítő ellátásban, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési

támogatásban, a gyermekek otthongondozási díjában és az ápolási díjban részesülő személyek
esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv,

5) a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) számfejtési körében a helyi

önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék
megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással,
valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, az e törvényben és az adóigazgatási
rendtartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Air.), az adózás rendjéről szóló törvényben (a
továbbiakban: Art.), ezek végrehajtására szolgáló rendeletben, valamint az adóhatóság által
foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényben előírt kötelezettségek tekintetében
a Kincstár,

6) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) XVI. fejezete
szerinti munkavégzés esetén, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kölcsönbeadó,

7) több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén az Art.-ban

meghatározott munkáltató,
8) a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy rendvédelmi
egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében a rendvédelmi feladatokat ellátó
szerv, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy honvédelmi
egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében az ellátást megállapító honvédségi
szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,

9) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a

továbbiakban: Szoctv.) szerinti fejlesztési jogviszony keretében fejlesztési foglalkoztatási
díjat folyósító fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szolgáltató, intézmény.

Mondhatnánk, hogy gyakorlatilag „bárki” lehet foglalkoztató, de mégis soroljuk fel

tételesen, kik tartoznak ide, hiszen az általuk létrehozott biztosítotti jogviszonyok nem
egyforma jogokat, illetve kötelezettségeket takarnak. Foglalkoztatók tehát:
- Gazdasági társaságok, és társas vállalkozók (Bt, Kft, Egyéni cég, Rt, stb),

- Egyéni vállalkozók,

- Szövetkezetek,

- Non-profit szervezetek (egyesületek, alapítványok, közalapítványok),

- Egyházi jog személy,

- Magánszemélyek,

- Miniszterelnökség, minisztériumok,

- Köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés Hivatala,

- Állami intézmények és hivatalok (MÁK, NAV, NEAK, KLIK, stb),

- Fővárosi, megyei és járási Kormányhivatalok,

- A Kormányhivatalok Munkaügyi Központjai,

- Önkormányzatok, és önkormányzati intézmények,

- Katasztrófavédelem,

- Nemzetbiztonsági szolgálatokhoz tartozó foglalkoztatók,

Figyelem! A foglalkoztató és a munkáltatói jogkör gyakorlója nem ugyanaz! A munkáltatói
jogkör gyakorlója az erre jogszabályban vagy más módon kijelölt és megbízott természetes
személy!

A biztosítottak fogalmát már eltérően definiálják a jogszabályok. A biztosítotti

jogviszony a ’T1041-en történő bejelentéssel jön létre, a háztartási munka (’T1043H), és a
KATA adózású egyéni vállalkozó (webes ügysegéd) kivételével. A bejelentés a biztosítotti
jogviszony létrejöttét megelőző napon, de legkésőbb a munkába lépés előtt kell
megtenni. A biztosítás szünetelését, megszűnését, és a változásokat szintén jelenteni kell.
A megszűnést 8 naptári napon belül, más változást 15 napon belül.

Az új Tbj 6.§-a szerint biztosított:

Az új Tbj nem tesz különbséget a pénzbeli ellátásra jogosultak és a természetbeni ellátásra
jogosultak között, mindössze arról rendelkezik, hogy valaki vagy biztosított, vagy nem. Ez
alapján biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő
a) munkaviszonyban , ide értve: közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási
szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban,
politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati
jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati
viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási
jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban
álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a
Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes
tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi
szószóló (a továbbiakban együtt: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása
teljes vagy részmunkaidőben történik,

b) szövetkezet tagja , aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy

megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes közreműködést
megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint), kivéve

a. az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat

folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját - 25. életévének
betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -

b. a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti

bányászjáradékban részesülő tagját, és

c. a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,

c) álláskeresési támogatásban részesülő személy ,

d) egyéni vállalkozó ,

e) társas vállalkozó ,

f) díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási

szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban)
személyesen munkát végző személy - a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes
tevékenységet végző személy kivételével - ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi
járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári
napokra annak harmincad részét,

g) egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy,

h) őstermelő , vagy ÖCSG tagja, ha az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már

megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

a. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú

személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

b. az egyéb jogcímen - ide nem értve a f) pont és a (2) bekezdés szerint -

biztosítottat,

c. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki az

öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,

i) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben

meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,

j) állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, ha az e tevékenységéből származó,

tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári
napokra annak harmincad részét,

k) a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa arra az időre,
amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem
rendelkezik más biztosítással járó jogviszonnyal.

A fentieken túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző

személynek kell tekinteni azt is, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő
vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség,
köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés,
európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami
gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet,
lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata,
vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös
biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e
szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő,
véleményező és tanácsadó testületének a tagja; a helyi önkormányzati választásokon
választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy
járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés f)
pontjában meghatározott összeget, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági
rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy
Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik
állam területén végzi.
Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára
Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló
közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló
egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.

A biztosítottak - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a társadalombiztosítás

valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek. Azok, akik nem minősülnek
biztosítottnak, az egyes egészségügyi szolgáltatásokra az alábbiak szerint jogosultak:

Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult:

- aki biztosított, valamint baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult,

- nevelési-oktatási intézmény, felsőoktatási intézmény vagy szakképző intézmény gyakorlati

képzésben részt vevő tanulója, hallgatója, illetve képzésben részt vevő személye, ide nem
értve a külföldi állampolgárt,

- szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, szenvedélybeteg,

- letartóztatott, szabadságvesztést, elzárást tölt, továbbá aki őrizetben van,

- közcélú munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset-, katasztrófa-elhárítás vagy

véradás során szenved balesetet vagy egészségkárosodást,

- közérdekű munkát végez,

- közérdekű önkéntes tevékenységet végez.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosult:

- a biztosított, valamint az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy,

- csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti

táppénzben, baleseti járadékban részesül,

- saját jogú öregségi nyugellátásban részesül,

- mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt
összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű
személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági
támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban
részesül,

- nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban részesül,

- bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,

- gyermekgondozást segítő ellátásban részesül,

- egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által

folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági
nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,

- az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban,

időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban vagy
gyermeknevelési támogatásban részesül,

- a következő feltételek valamelyikének megfelel:

- a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali
rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban
tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott,

- a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai

oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott,

- a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben

nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár,
menekült, oltalmazott,

- az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért, a külpolitikáért

felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói
jogviszonyban áll,

- az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki
a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali
rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal
támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll,

- megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-

változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40
százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az
illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,

- az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,

- kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország
területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar
állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,

- személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide

nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban
részesülő 18–24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a Gyvt. alapján ideiglenes
hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,

- fogvatartott,

- a Szoctv. 54. §-a alapján szociálisan rászorult,

- táncművészeti életjáradékban részesül,

- a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban áll, kivéve e jogviszony

szünetelésének időtartamát,

- rendvédelmi egészségkárosodási járadékban vagy honvédelmi egészségkárosodási

járadékban részesül,

- hajléktalan,

- korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,

- egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,

- a 8.000/hó, vagy 270,-/nap összegű egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget

teljesítette

- nemzetközi egyezmény szerint jogosult egészségügyi ellátásra (EU-n belül A1 igazolás és az

adott ország biztosítási kártyája alapján).

- az ösztöndíjas és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alatt álló,
nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott vagy magyar állami
(rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában résztvevő hallgató, aminek feltétele, hogy az
érintett személy belföldinek minősüljön

Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek a törvényben felsorolt és megállapított

ellátásokat térítésmentesen, valamint a biztosítás alapján térítésmentesen vagy térítés
ellenében vehetik igénybe.

A biztosítás - ha az új Tbj eltérően nem rendelkezik - az ennek alapját képező

jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.
Szünetel a biztosítás:

a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha

a. a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói

díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy
gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy

b. a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek

ápolása címén veszik igénybe,

c. azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe,

b) az igazolatlan távollét időtartama alatt ,

c) a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt , kivéve,

ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint
átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,

d) a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a

bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó
hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette;
továbbá a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen
felmentette (ide nem értve a fogvatartott által a büntetések, az intézkedések, egyes
kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai
szerint létesített, a 6. § szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt),

e) az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő

kamarai tagságának szüneteltetése alatt,

f) az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt ,

g) az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének

szünetelése alatt,

h) az a)-g) pontban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály, vagy egyéb, a
jogviszonyra vonatkozó szabályozás szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony
szünetel.

Lényeges változás a régi Tbj-hez viszonyítva, hogy új definícióként jelenik meg a

kiegészítő tevékenységet folytató személy. Ennek minősül az új Tbj. „6. § szerinti biztosítási
kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas
személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó
nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül –
akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.”
A biztosított definíciójában érdemi különbség annyi lesz július 1-től, hogy az új Tbj. a 6. § (1)
bekezdés elején egyértelműsíti, hogy a felsorolt jogviszonyokban végzett feladat ellátása
alapján minden kiegészítő tevékenységet folytató személy kikerül a biztosítás alól. Tehát a
sajátjogú nyugdíjas az összes felsorolt jogviszonyban kikerül a biztosítotti körből, már
nem csak az Mt. szerinti munkaviszonyban.

A tanulók helyzete alakult át jelentősen. Ez azonban már törvénymódosítással 2020.01.01-től

él, rendelkezéseit a 2020.05.31 után induló képzéseknél kell alkalmazni. A korábbi
ösztöndíjas képzési rendszerben az ösztöndíj adómentes volt, de járulékköteles, és biztosított
volt a tanuló, például táppénzben is részesülhetett. Ez megszűnt, és a tanuló is – akárcsak a
nyugdíjas – csak baleseti ellátásra jogosult.

A biztosítás szünetelésének szerepe az ellátásokban:

A biztosítás szünetelése azt jelenti, hogy ez idő alatt nem keletkezik járulékfizetési
kötelezettség. Tényleges munkavégzés hiányában jövedelem/bevétel sem keletkezik, ez tehát
jó – nak tűnik, DE! Figyelemmel kell lenni a következőkre.

A szünetelés ideje alatt nem keletkezik járulékalapot képező jövedelem, nincs befizetés,
tehát a biztosítotti jogviszony sem él. Két területen okozhat ez gondot. Egészségbiztosítási
szempontból a folyamatosságot szakíthatja meg.

A biztosítotti jogviszony akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás

nincs.

Ha például egy adott munkaviszonyban már 2015-től dolgozom, akkor akár 60% mértékű
táppénzre is jogosulttá válhatok 2021-ben, azonban ha 2020.12.01 és 2020.12.31 között
igazolatlan távolléten vagyok, akkor 31 nap kiesik, mert szünetel a biztosításom. Ez a
folyamatosságot megszakítja, így ha 2021-ben táppénzt kell igényelnem, már csak 50%-ra
leszek jogosult, mert a folyamatos biztosításom nem éri el a 730 napot.

Másik terület a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő összeszámítása. Ebben az esetben a

folyamatosság ugyan lényegtelen, de ahol járulékfizetés nem történt, ott ún. „kieső idő”
keletkezik. Ez levonásra kerül a szolgálati időből. Sajnos gyakori a való életben, hogy például
a nők 40 esetében 32 évhez egy igazolatlan távollét miatt hiányzik pl. 11 nap, amire ismét
jogviszonyt kell létesíteni.

A belföldi illetőségű magánszemélyek, amelyek nem rendelkeznek biztosítotti

jogviszonnyal a fentiek szerint, akkor válnak jogosulttá az ellátásra, ha bejelentkeznek a
NAV ’T1011 nyomtatványán, és maguk után megfizetik a 8.000,- ft/hó egészségügyi
szolgáltatási járulékot.
6.4. A szünetelés bejelentése, ellenőrzése

A bejelentés, akárcsak a létrejötte vagy megszűnése esetén kötelező! A bejelentés

változásnak minősül, 15 nap áll rendelkezésre a bejelentéshez. A bejelentést ez esetben is
elektronikusan, az ÁNYK segítségével, és cégkapun, vagy ügyfélkapun végezzük el. A
szünetelés ténye havonta ellenőrizhető az alábbi módon.

A havonta benyújtásra kerülő, a tárgyhónapot követő hónap 12-ig elkészülő ’08-as

járulékbevallás magánszemélyeket tartalmazó „M” lapjának 08. oldala tartalmazza a
szünetelés, betegség, vagy más távollét miatt kieső napokat. Ha itt elszámolásra kerül a
bérszámfejtésben valamilyen ide vonatkozó távollét, de a szünetelés nem került bejelentésre,
az Art szerint jogkövetkezményeket vonhat maga után. Egyéni vállalkozók és mezőgazdasági
őstermelők vonatkozásában ez az ’58-as bevalláson ugyanígy megjelenik.

Másik vetülete az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés. 2020.09.01-től tervezték annak

ellenőrzését, hogy az arra kötelezettek fizetik-e a járulékokat. A 2020-as COVID helyzet
miatt azonban a vészhelyzet idején egy átmeneti kormányrendelettel ezt 3 hónappal
elhalasztották. Hosszú távon azonban biztosan bevezetésre kerül ennek ellenőrzése, amelynek
célja, hogy a 3 hónapon túl fennálló rendezetlen járulékfizetési kötelezettséggel rendelkezők
kártyája „kikapcsolásra kerül”. Ilyen esetben a TAJ kártya az orvosi vizsgálatnál piros, ami a
gyakorlatban azzal jár, hogy az ellátás csak teljes költségtérítés mellett vehető igénybe, alanyi
jogon kizárólag életmentő beavatkozásokat végeznek el.

Kiegészítő információ, hogy a járulékfizetési kötelezettséget nem csak a biztosítás

szünetelésével járó kieső napok csökkentik, hanem valamennyi, egyébként kereset veszteséget
jelentő távollét (táppénz, CSED, GYED, GYES, baleseti táppénz, stb) is csökkenti. Ezért a
járulékfizetés során ezeket is figyelembe kell majd venni.

6.5. Járulékfizetés mértéke az új Tbj szerint

A fizetendő járulék mértéke:

- Társadalombiztosítási járulék 18,5%

- Nyugdíjjárulék 10% (pénzbeli egészségbiztosítási ellátások esetén)

- EÜ szolgáltatási járulék (8.000,- Ft/hó, vagy 270,- Ft/nap)

- Táppénz 1/3-ad része a foglalkoztatót terhelő hozzájárulás

6.6. Járulékszámítás, járulékkedvezmények és adókedvezmények

A családi adó-, és járulékkedvezménynek a „járulékkedvezmény” része

érvényesíthető a munkaerőpiaci járulék kivételével mindegyikre, azzal a kitétellel, hogy
egyéni és társas vállalkozó csak akkor érvényesítheti, ha jövedelem kivétet/tagi kivétet is
realizál.

A részletes szabályok jogviszonyonként eltérnek. Azonban az egységes szabály, hogy a

járulék kiszámítási alapja az ún. „járulékalapot képező jövedelem”.

Járulékalapot képező jövedelem:

Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből
származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a
munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a
szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási
díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.

Ilyennek minősül még:

- Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy
kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem
keletkezik az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi
Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett
nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy a tevékenység ellenértékeként a tárgy
hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem.

- A munkaviszonnyal egy tekintet alá eső jogviszonyok esetében a járulékalap havonta

legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy
ha:
a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik
meg,

b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy

c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét

évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,

Akkor a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)–c) pontok szerinti naptári
napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)–c) pontokban meghatározott
körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ
kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

A fentiek szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a
munkaviszonyban álló és

a) gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban,

gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők,

b) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben

nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó
oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű
szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó
felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató
tanuló, hallgató esetében.

- a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés)

díjazása.

Kiegészítő szabályok:

Az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt

juttatások) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az időszakra kell figyelembe
venni, amely évre (időszakra) azt kifizették . Magyarul, ha 2020-as bért 2021-ben fizetek,
akkor a 2021-es szabályok szerint kell adózni, és járulékot fizetni. A biztosítással járó
jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot
képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony
fennállásának utolsó napján került volna sor.
A biztosítás szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony
alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni,
mintha annak kifizetésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor.

Összegezve:

A járulékalapot képező jövedelem a munkavállaló esetén a bérjövedelem, egyéni és társas

vállalkozó esetén a realizált jövedelem kivét/tagi kivét összege, a mezőgazdasági őstermelő
tekintetében a keletkezett jövedelem, megbízási díj esetén a bevételek elszámolható
költségekkel csökkentett része . Fő szabályként a bérjövedelem alapján állapítjuk meg a
munkavállalótól levonásra kerülő járulékokat, és a járulékalapot képező jövedelem alapján
történik az egyes pénzbeli társadalombiztosítási ellátások megállapítása. Azonban az alábbi
esetekben a jogszabály meghatározza, hogy mit tekint járulékalapot képező jövedelemnek
akkor, ha a ténylegesen realizált jövedelem nem éri legalább a jogszabályban meghatározott
mértéket.

Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi

kedvezményt megosztással érvényesítő - biztosított házastársa, élettársa családi
járulékkedvezményre jogosult. A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által
fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes
összegét.

A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi

kedvezmény összegéből:

a) a biztosított által vagy

b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által
közösen és/vagy

c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa,

élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg
15 százaléka.

A járulékkedvezmény megértéséhez meg kell ismerni a nettó bér kiszámításának menetét,

melyen keresztül a kedvezmény értelmezhető. Így az SzJÁ-t is érintjük. A bruttó bért az előző
fejezetrészben felsorolt járulékok megfizetésén túl – értelem szerűen – adókötelezettség
terheli. Az SzJA mértéke 15% 2021-ben, melyből adóalap csökkentő és adócsökkentő
kedvezmények érvényesíthetők.
Adóalap csökkentők:

- Érdekképviseleti tagdíj

- Első házasok kedvezménye

- Családi adó-, és járulékkedvezmény

- 4 gyermekes anyák kedvezménye

- Személyi kedvezmény (Súlyos fogyatékosság kedvezménye volt az eredeti elnevezése)

Fentieket tekintetében kötelező sorrend csak arra korlátozódik, hogy a személyi kedvezményt
a családi adó-, és járulék kedvezmény előtt kell érvényesíteni.

Az adóalap csökkentő tételek levonásra kerülnek a bruttó bérből, és a maradék összeg adója
kerül megállapításra. Kivétel a családi adó-, és járulékkedvezmény azon része, amelyet a
járulékrészre átviszünk. Vigyázat! Járulék oldalon ez nem alapcsökkentő, hanem
járulékcsökkentő rész lesz. Ilyen formán először az adónál igénybe NEM vett
kedvezményrész 15%-át kell meghatároznunk. Ez a járulékkedvezmény lesz. Majd a
kiszámított járulékból ezt kell levonni, mindaddig, amíg a kedvezmény el nem fogy. A teljes
társadalombiztosítási járulékkal szemben kedvezmény érvényesíthető.

A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi

kedvezménnyel csökkenti. A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően -
kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén 66 670 forint,

b) kettő eltartott esetén

a. 2016-ban 83 330 forint,

b. 2017-ben 100 000 forint,

c. 2018-ban 116 670 forint,

d. 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,

c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult:

a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre

tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi
pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a
családi pótlékot

a. gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre

(személyre) tekintettel,

b. szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett

gyermekre (személyre) tekintettel,

c. javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet

parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási
intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre
(személyre) tekintettel kapja;

b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;

c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

Közös igénybevétel esetében azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban
élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy - a döntésük
szerinti - minősül jogosultnak.

Kedvezményezett eltartott

a) az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi
pótlékra jogosult,

b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott

a) a kedvezményezett eltartott,

b) az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének
megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a
kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem
állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

Jogosultsági hónap az a hónap,

a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,

b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,

c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll,
kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság
megnyílik.

A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, mely számára
jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó
családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik. Ha az adott jogosultsági hónap
után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi
kedvezményt adóbevallásban megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem
minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a
jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi
kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő
egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható, ide nem értve, ha
a jogosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (3) bekezdése
alapján minősül egyedülállónak.

Több jogosult vagy a kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele az érintett

magánszemélyek adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető -
nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, továbbá a
kedvezmény összegének - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának
felosztásával történő - közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket.
Ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők egyenlő
időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos
arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő - valamint a szülő házastársa -
vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a
szülő (házastársa) a családi kedvezmény az SZJA tv 29/A. § (2) bekezdés szerint
meghatározott összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva
gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.
Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a
várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján
járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.
Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés során kérheti a várandósság tényéről kiadott
orvosi igazolást.

Az első házasok adókedvezménye

Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját az első

házasok kedvezményével csökkenti. A kedvezmény a családi kedvezményt megelőző
sorrendben érvényesíthető.
Az első házasok kedvezményét az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább az
egyik házastárs első házasságát köti.
A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 33 335
forint.
Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő
hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe.
A kedvezményt a házastársak - döntésük szerint - az összeg megosztásával közösen
érvényesítik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. A
kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban független attól, hogy az adóelőleg
megállapításánál mely házastársnál történt annak figyelembevétele.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély az

összevont adóalapját - minden más kedvezményt megelőzően - a négy vagy több gyermeket
nevelő anyák kedvezményével csökkenti.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult által a
jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a
jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó
a) e törvény szerint bérnek minősülő jövedelme,

b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege,

ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben
előírt mértéket meghaladó összegét,

c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül

a. a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó

vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított
jövedelme;

b. a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;

c. az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

 d. a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;

e. a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;

f. a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében

történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott
tevékenységéből származó jövedelme.

Négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy
örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és
az a) és b) pont szerinti gyermekek száma a négy főt eléri, azzal, hogy a b) pont szerinti
gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság
a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.

A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap
bármely napján a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, és
megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül
ilyennek.
Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély
kedvezményre való jogosultsága az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság
időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó
jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének
a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.

Személyi kedvezmény

Az összevont adóalapot csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló

igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot
fennállása idején havonta a minimálbér egyharmada, száz forintra kerekítve.

Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő
kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről
szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban
vagy fogyatékossági támogatásban részesül, és ez az állapot az igénylés hónapjában legalább
egy napig fennáll. Mértéke tehát 2021. január 1-jén a 2020. évről még érvényben lévő
minimálbér alapján: 161000/3=53666,66 ≈ 53.700,- Ft. A 2021 évi minimálbér alapján
2021.02.01-től visszamenőlegesen korrigálva a januári számfejtést, 167400/3 = 55.800,-
Ft összeggel kell újraszámolni.
Fontos, hogy visszaállították a kedvezmények kötelező érvényesítési sorrendjét az
alábbiak szerint:

1. NÉTAK
2. Személyi kedvezmény
3. Első házasok kedvezménye
4. Családi adó és járulékkedvezmény

Mintaszámítások az egyes járulékfizetési esetekre:

1. Munkavállalók:

Példa a munkabérből történő adó és járulékok levonására 2021.01. hónapban:

Ha a munkavállaló bére 2021.01 hóban 210.600,- forint:
SzJA 15% 210600 × 0,15 = 31590,-
TB járulék 18,5% 210600 × 0,185 = 38961,-

2. Egyéni és társas vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők:

Az egyéni és társas vállalkozó, valamint az őstermelő járulékfizetése 2021.01.01-től:

- Egyéni és társas vállalkozó társadalombiztosítási járuléka: Amennyiben az egyéni és társas

vállalkozó tényleges kivett jövedelme nem éri el a minimálbér, vagy a garantált bérminimum
összegét, akkor legalább a minimálbér, vagy a garantált bérminimum után meg kell fizetni. A
Szociális hozzájárulási adó esetén továbbra is megmarad a 112,5%-os szorzó.

- Az őstermelő járuléka (az ÖCSG tagjának járuléka is): Legalább a minimálbér 92%-a után
fizet TB járulékot. Amennyiben az előző naptári évi bevétele nem haladta meg a kistermelői
értékhatárt (tárgyévit), akkor az előző naptári év bevételének 15%-a alapján, annak 1/12-ed
része után fizet járulékot.

Példa a társas vállalkozó, valamint az őstermelő járulékfizetésére:

1. A társas vállalkozó 2021.02. hóban nem nevesít tagi kivétet, és képzetséget nem igénylő a
tevékenysége:

SzJA: 0 × 0,15= 0,-

TB járulék:167.400 × 0,185= 30.969,-

Szociális hozzájárulási adó:167.400×1,125×0,155 = 29.190,-

Szakképzési hozzájárulás:167.400×1,125×0,015 = 2.825,-

2. Az őstermelő 2021.02. hóban a minimálbér 92%-a után fizet:

SzJA: 0,- × 0,15 = 0,-

TB járulék:167.400×0,92×0,185 = 28.492,-

3. Egyéb sajátos számítási szabályok:

- Saját jogú öregségi nyugdíjas bármely jogviszonyban : Kizárólag adókötelezettség
terheli, nincs járulékfizetés.
- Megbízási díjas, ha biztosítottá válik : 18,5% társadalombiztosítási járulékot fizet. A bruttó
bevétel költséggel csökkentett része (jövedelem) után fizet. Saját nyilatkozata alapján
megilleti a 10% költségátalány, vagy az 50% tételes költségelszámolás választható
igénybevétele. Nyilatkozat hiányában a teljes bevétel jövedelemnek tekintendő. Biztosítottá
akkor válik, ha a jövedelme (bevétel – költség) meghaladja a minimálbér 30%-ának 30-
ad részét.
- Ösztöndíjjal foglalkoztatott tanuló: Az ösztöndíj adómentes, de biztosítotti jogviszonyt
eredményezett, ha 2020.05.31 előtt kötött szerződést. Ezért 2020.06.30-ig nyugdíj, és
egészségbiztosítási járulékköteles, 2020.07.01 után nem lesz biztosított. Alapja az
ösztöndíj összege.
- KATÁS adózás: A Kisadózó Vállalkozók Tételes Átalányadója (KATA) heti 36 órát
meghaladó jogviszony esetén 50.000,- forint/hónap, amely valamennyi kötelezettséget
tartalmazza. 2021-ben választható éves 12 millió Ft jövedelemhatár alatt. Értékhatár elérés
miatt kikerült vállalkozás az átlépés időpontját követő év december 31-ig nem választhatja
ismét a KATA adózást. KATÁS lehet az egyéni vállalkozó, vagy a kizárólag
magánszemély tulajdonosok által jegyzett betéti társaság. Hátránya, hogy a járulékalapot
képező jövedelem mindössze 102.000,- abban az esetben, ha kéri az adózó az emelt
összegű 75.000,-/hó adó megfizetését 170.000,- forint. Ebből történik az egészségbiztosítási
és nyugdíjellátások számítása.

- Heti 36 órát elérő jogviszony mellett egyéni vállalkozó: Mivel a főállásában rendezett a
biztosítási jogviszonya, nullás '58-as bevallás benyújtása mellett nem kell járulékot fizetnie
havonta. Év végén a bevételek és kiadások különbözeteként megkeletkezett jövedelem lesz
adó és járulékköteles.

- Kiegészítő tevékenységet végző vállalkozó: Saját jogú nyugellátásban részesülő

magánszemélyként vállalkozók járulékmentessé váltak 2020.07.01-től.
Példa megbízási díj számítására:
Egy megbízó 2021.03.05 - 2021.03.09, és 2021.03.15 - 2021.03.19 közötti időszakokra
ugyanazzal a megbízottal köt szerződést. Mindkétszer 10000,- forint megbízási díjat kap, kéri
a 10% költséghányad érvényesítését.
Összehasonlítási alap: (167.400×0,3/30)=1647,-
Jogviszonyban töltött napok száma: 5+5=10
Egy napra jutó díj: 20000×0,9=18000/10=1800
1800>1647, tehát biztosított
SzJA: 18000×0,15= 2700,-
TBJ: 18000×0,185= 3330,-
Összes levonás= 6030,-
Nettó: 20000-6030 = 15.970,-

4. Kedvezmények érvényesítése:
Példa: Fam Ilona 4 gyermekes anya. A 4-ből már csak 2 gyermek 18 év alatti,
kedvezményezett eltartott. A másik kettő 25 elmúlt, és önálló jövedelemmel rendelkezik. Fam
Ili munkabére 230.000,- Ft/hó. Nézzük meg a levonandó járulékokat 2021.18 hónapra!

2021.00:
SzJA: itt sem képez adóalapot a jövedelem!
0×0,15= 0,-
A 2 gyermekre azonban kedvezményt érvényesíthet járulék oldalon:
266660×0,15= 39.999,- járulékkedvezmény
TB járulék: 230000×0,185=42550 – 39999 = 2.551,-
Nettó bér: 230000 – 2551 = 227.449,-

Példa: Nyúl Kálmán súlyos fogyatékosság miatt személyi kedvezményre jogosult. 2021.01
hónapban kötötte első házasságát. Felesége várandós, és Kálmán igénybe kívánja venni 1
gyermek után a kedvezményt. Bére: 170.000,-/hó. Számoljuk ki járulékait 2021.01 hóra!
A kötelező sorrend az, hogy először a személyi kedvezményt érvényesítsük, hiszen az nem
vihető át járulék oldalra, így ha nem elsőként érvényesíti, közben a többi kedvezmény
meghaladná az adóalap összegét, elveszítené a kedvezményt.

2021.01

Az első házasok kedvezményére ekkor még nem jogosult, csak 2021.02 hónaptól lesz az!
Az SzJA alapja: 170000 -55800 – 66670 = 47.530,-

SzJA: 47530×0,15= 7.130,-

TB járulék: 170000×0,185= 31.450,- Ft

Nettó jövedelem: 170000 – 7130 – 31450 = 131.420,- Ft

Az egyéni és a társas vállalkozó kedvezményt csak akkor érvényesíthet, ha vállalkozói

jövedelem kivétet, vagy tagi kivétet tud realizálni.

A következő táblázat összefoglalja, hogy milyen esetben és milyen időszakban mit tekintünk
járulékalapot képező jövedelemnek.

Járulékalapot képező jövedelmek táblázata

Forrás: saját munka

6.7. A társadalombiztosítás ellátásai

A pénzügyi alapok kiadási oldalát elsősorban a szolgáltatások teljesítései, kifizetései adják. A
munkaerőgazdálkodási modulban még nem teljes részletességgel kell az ellátások ismerni,
csak egy átfogó képpel kell rendelkezni az alábbi ellátásokról.

Egészségbiztosítási ellátások:
a) egészségügyi szolgáltatás;

b) pénzbeli ellátások:

a. csecsemőgondozási díj,

b. gyermekgondozási díj,

c. táppénz,

d. örökbefogadói díj;

c) baleseti ellátások:

a. baleseti egészségügyi szolgáltatás,

b. baleseti táppénz,

c. baleseti járadék;

d) megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:

a. rokkantsági ellátás,

b. rehabilitációs ellátás.

A nyugdíjbiztosítási ellátások:

a) saját jogú nyugellátás: öregségi nyugdíj,

b) hozzátartozói nyugellátás:

a. özvegyi nyugdíj,

b. árvaellátás,
 c. szülői nyugdíj,

d. baleseti hozzátartozói nyugellátások.

6.8. Az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásai

Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai

1) Térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások

2) Gyógykezelés céljából végzett ellátások

1. Háziorvosi ellátás,

2. Fogászati ellátás,

3. Járóbeteg-szakellátás,

4. Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás,

3) Egyéb egészségügyi szolgáltatások

1. Szülészeti ellátás,

2. Orvosi rehabilitáció,

3. Betegszállítás, mentés,

4) Ártámogatás (gyógyszerekhez, gyógyászati segédeszközökhöz megvásárlásához stb.),

5) Részlegesen térítéssel igénybe vehető szolgáltatások (pl.: reumás betegségek kezelése stb.),

6) Külföldön történő gyógykezeléshez,

7) Méltányossági szolgáltatások,

Az ellátások költségeit a NEAK az Egészségbiztosítási Alapból biztosítja. Az

egészségbiztosítás egészségügyi ellátásaihoz érvényes TAJ kártya szükséges. A TAJ kártya
igénylése, pótlás az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivataltól igényelhető. A kérelem
beadható ügyfélszolgálaton, integrált kormányablaknál, (a TAJ kártyával kapcsolatosan lásd.:
az 1996. évi XX. törvényt).
Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele alkalmával a szolgáltató a TAJ kártya
érvényességét minden esetben ellenőrzi.

Az ellenőrzéskor a TAJ kártya színjelzései:

- zöld szín: a kártya érvényes,

- piros szín: a kártya valamilyen problémát jelez (nincs „fedezete”),

- kék szín: EGT tagállamban biztosított magyar állampolgár, aki csak a sürgősségi ellátást
veheti igénybe,

- barna szín: a kártya használata valamilyen okból fel van függesztve,

- sárga szín: megállapodás alapján egészségügyi ellátás érdekében kötött megállapodás, az

első 24 hónapi (előre fizetés kivételével) csak sürgősségi ellátást vehet igénybe.

Az Egészségbiztosítási Alapból nem biztosítható ellátások

Nem vehetők igénybe az Egészségbiztosítási Alap költségvetéséből többek között:

a) a járványügyi ellátások közül

a. a kötelező védőoltást (kivéve a külföldre történő kiutazás miatt szükséges

védőoltást),

b. a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot,

c. a kötelező orvosi vizsgálatot,

d. a járványügyi elkülönítést,

e. a fertőzőbetegek szállítását,

b) a külön jogszabályban meghatározott munka higiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok,

c) a külön jogszabályban meghatározott foglalkozás- egészségügyi alapszolgáltatások,

amennyiben azok nem az ellátást igénybe vevő biztosított foglalkozási megbetegedése,
illetőleg üzemi balesete miatt váltak szükségessé,,

d) a külön jogszabály által elrendelt orvos-szakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve,

ha a vizsgálatra és szakvéleményezésre társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra,
kedvezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra való jogosultság megállapítása céljából
kerül sor,
e) hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása,

f) a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi
szolgáltatás,

g) a nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel,

h) az egészségi állapotot pozitív irányban alapvetően nem befolyásoló, szakmailag nem

bizonyítottan hatásos ellátás,

i) a kizárólag orvostudományi kutatás keretében nyújtott ellátások,

j) a biztosított kísérőjének részére az egészségügyi szolgáltató által biztosított szállás és

étkezés, kivéve, ha a biztosított a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról szóló törvény szerint fogyatékos személynek minősül,

k) a járművezetői alkalmassági vizsgálatok,

l) a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatok,

m) alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állás esetén a detoxikálás,

n) hatósági eljárásban alkohol, illetve kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett

vérvizsgálatok, vizeletvizsgálatok,

o) látlelet kiadása,

p) a biztosított nem kötelező védőoltással történő immunizálása, kivéve, ha a külön

jogszabály szerinti védőoltás térítésmentes,

q) polgári perben az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményezés (Lásd.: 2016.

évi CXXX. törvény 439. § (2) bekezdését),

r) a biztosított nem kötelező védőoltással történő immunizálása, kivéve, ha a külön jogszabály

szerinti védőoltás térítésmentes (a térítés mentes védőoltásokra Lásd: a 18/1998. (VI. 3.) NM
rendeletet),

s) a kormányrendeletben meghatározott különösen veszélyes (extrém) sportolás, szórakoztató-

szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások,

Különösen veszélyes, extrém sport, szórakoztató szabadidős tevékenység * többek között a:

- vízisízés,

- jet-ski,

- vadvízi evezés,
- hegy- és sziklamászás az V. foktól,

- magashegyi expedíció,

- barlangászat,

- bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping),

- falmászás,

- roncsautó (auto-crash) sport, rally,

- hőlégballonozás, sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés.

- félkezes és nyílt tengeri vitorlázás,

* Az igénybe nem vehető egyes ellátások térítési díját kormányrendelet állapítja meg. (Lásd.: a 284/1997.
(XII.23.) Kormányrendeletet)

Néhány fogalom az Ebtv. alapján

a.) jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az Ebtv.-

ben meghatározott időszakra adóelőleg megállapításához a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál
(NAV) bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem,

b.) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai: a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási

díj és a táppénz;

c.) kereset: az új Tbj 6. §-ában meghatározott jogviszonyban személyes munkavégzésért járó

pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.
d.) keresőtevékenység: az új Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban,
valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység. (az utóbbira
lásd.: a 2010. évi LXXV. törvényt),

e.) szülő:
a. a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs,
b. az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és azerre
irányuló eljárás már folyamatban van,
c. a gyám,
d. a nevelőszülő és a helyettes szülő,

f.) a pénzbeli ellátás és baleseti táppénz összegének megállapítása:

a. az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál -
az Ebtv. -ben foglalt kivételekkel - az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló
biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg (adóelőleg) megállapításához
bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

b. az fa) pont szerinti ellátások alapjának megállapításánál a jogosultság kezdőnapjának

hónapjára járó, szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, ha a tényleges jövedelem
30 naptári napnál kevesebb.

c. irányadó időszak: folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján
fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző
harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi az
ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál. A betegszabadság időtartama
az irányadó időszakba beszámítódik.

Példa: A táppénzre jogosult biztosított 2015. január 01-től folyamatos biztosításban áll, 2021.
január 02-től keresőképtelen (8-as kód), betegszabadságot követően táppénz folyósítását
igényli.

Az irányadó időszak 2020. január 01 - 2020. október 31. közötti időszak.

d. számítási időszak: az irányadó időszakon belül az Ebtv.-ben meghatározott időszak azon

naptári napjainak a száma, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező
jövedelmet vallottak be, amely legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított
jövedelméről a bevallás benyújtásra került.

Példa:

a) a foglalkoztatónál 2015.01.01-től munkaviszonyban álló igénylő táppénzre jogosult

2021.01.22-től. Fő szabályként az irányadó időszakon belül, annak utolsó napjától visszafelé
haladva keresünk 180 nap jövedelemmel ellátott időszakot, legfeljebb az irányadó időszak
első napjáig. Amennyiben folyamatosan rendelkezik járulékalapot képező jövedelemmel, az
alábbiak szerint számolunk:
A számítási időszak 2020.05.05- 2020.10.31. közötti időszak, amennyiben ebben az időszakra
a NAV felé a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallásra került.

b) a foglalkoztatónál 2015.01.01.-től munkaviszonyban álló igénylő táppénz ellátásra

jogosult 2021.01.22-től. Nem keletkezett járulékalapot képező jövedelme 2020.07. hónapban.

A számítási időszak a 2020.04.04 - 2020.10.31. közötti időszakra bevallott egészségbiztosítási

járulékalapot képező jövedelme lehet.

g) baleset: balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a
sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt következik be, és sérülést,
mérgezést, más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált okoz,

h) levonás bírósági végzés, hatósági határozat alapján egészségbiztosítás pénzbeli

ellátásaiból, a baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a
gyermekgondozási díjból, valamint a csecsemőgondozási díjból legfeljebb 33 százalékot
lehet levonni az alábbi követelések fejében:
a. gyermektartásdíj,

b. jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás. (Lásd.: az 1994. évi LIII. törvényt),

i) közös háztartás: az egy lakóingatlanban életvitelszerűen együtt lakó természetes

személyek közössége,

j) helyi utazás: a település közigazgatási határán belül történő utazás,

k) egészségbiztosítási szerv:
a. a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK),

b. az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a

továbbiakban: kormányhivatal),

c. a kormányhivatalnak az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró,

megyeszékhelyen működő járási hivatala, illetve a fővárosban Budapest Főváros
Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala (járási hivatal) és

d. az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró Magyar Államkincstár központi szerve

(Központ).

m) általános eljárási szabályok:

- folyósítási feladatok ellátása a kormányhivatal,

- elbírálási feladatok ellátása a járási hivatal jár el.

- Tb. kifizetőhely,

Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások

Az egészségbiztosítási szerv – az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között

– méltányosságból:
- csecsemőgondozási díjat,
- gyermekgondozási díjat,
- táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges
biztosítási idővel nem rendelkezik.

A fentieken túl az egészségbiztosító méltányosságból az Ebtv.-ben meghatározott időtartamot

meghaladóan is állapíthat meg gyermekápolási táppénzt
- a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha
a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;

- a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját
háztartásában nevelt gyermekre tekintettel keresőképtelen biztosítottak részére.

A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az

egészségbiztosító a méltányossági kérelem elbírálása során az Ebtv.-ben foglaltaktól eltérően
határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg
a) csecsemőgondozási díj esetén,

b) gyermekgondozási díj esetén,

c) táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - Ebtv.-ben meghatározott összeget.

vagyis időtartamában és összegében

- a csecsemőgondozási díj esetében a 168 naptári napot, illetve jogosultság kezdő napján
érvényes minimálbér kétszeresét,

- gyermekgondozási díj esetében legfeljebb a gyermek 2. életévéig, a minimálbérnél nem

lehet magasabb.
Fontos szabály, hogy a méltányosságból megállapított ellátás újabb jogokat és
kötelezettségeket nem keletkeztet, így ha a biztosított részére méltányosságból engedélyezésre
került a csecsemőgondozási díj, nem vonja maga után a gyermekgondozási díj iránti kérelem
pozitív elbírálását.
Méltányossági kérelem a MÁK honlapjáról letölthető „KÉRELEM a biztosított részére a
pénzbeli ellátás méltányosságból történő elbírálásához” megnevezésű formanyomtatványon
terjeszthető elő. A kérelemhez csatolni kell a járási hivatal vagy Tb. kifizetőhely elutasító
határozatát is.

Egyszeri segély méltányosságból

A kormányhivatal a biztosított kérelemében előadott összes körülményre tekintettel

mérlegelést követően egyszeri segélyben részesítheti a kérelmezőt.
A mérlegelés legfontosabb szempontjai:
a) egészségi állapotában bekövetkezett kedvezőtlen változást, illetve egészségkárosodást,

b) jövedelmi helyzetét, életkörülményeit,

c) egészségügyi szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségét.

A biztosított a segély iránti kérelem a MÁK honlapjáról letölthető „Adatlap” megnevezésű

formanyomtatványon a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál, járási hivatalnál vagy
az integrált kormányablaknál adható be.
Egyszeri segély megállapítható többek között: gyógyszerköltségre, természetbeni ellátások
térítésének csökkentésére, egészségbiztosítási pénzbeli ellátások átmeneti kiegészítésére stb..
Szociális indokok alapján segély nem állapítható meg.
A kérelemhez jogszabályban meghatározott igazolásokat be kell csatolni, többek között:
igazolást a havi gyógyszer költségekről, igazolást három hónapon belül kapott nettó
jövedelmekről, kérelem benyújtását megelőző egy éven belüli betegségét igazoló kórházi,
orvosi igazolást, beteg gyermekhez történő utazás esetén a gyermek kórházi ellátásáról szóló
orvosi igazolást stb.

A méltányosságból megállapítható ellátások fedezete

A méltányosságból megállapítható ellátások éves keretösszegét a központi költségvetésről

szóló törvényben határozzák meg.
2021. évben:
- táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 200
millió forint,

- természetbeni ellátásokra gyógyító-megelőző ellátásra 2.611,3 millió forint,

- gyógyszertámogatásra 18 000 millió forint,

- gyógyászati segédeszköz támogatásra 3.911,3 millió forint használható fel.(Lásd.: a 2020.

évi XC törvény 16.§-át)

Adatváltozás bejelentése:

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátások folyósítást befolyásoló eseteket a folyósító szervnek -

járási hivatal vagy TB. kifizetőhely – a MÁK honlapjáról letölthető „Az adatváltozás
bejelentése „ megnevezésű formanyomtatványon kell teljesíteni, személyesen, postai úton,
vagy ”beszkennelve” e-mail úton.

Jogosultsági feltételek, mértékek, és jogosultsági időtartamok áttekintése: *

Táppénz esetén:
• Betegség miatti keresőképtelenség, melyet a háziorvos, fekvőbeteg intézet, házi
gyermekorvos igazol.

• Biztosítotti jogviszonnyal kell rendelkeznie az igényjogosultság napján.

• GYÁP esetén a gyermek 12 év alatti életkorú lehet.

CSED és GYED igénylése során:

• A gyermek születését megelőző 2 éven belül 365 nap biztosítással kell rendelkezni.

• Az igényjogosultság napján fennálló biztosítással kell rendelkezni, kivéve a

méltányosságból adható ellátások körét, vagy

• A biztosítotti jogviszony megszűnését követő 42 napon belül kell a gyermeknek születnie.

Baleseti táppénz:
• Baleset miatti keresőképtelenség, melyet a háziorvos, vagy fekvőbeteg intézet igazol.
• A baleset üzemiségének feltételeit a TB ügyintéző vizsgálja a Tbj, az Ebtv, és az 1993.évi
XCIII törvény feltételei alapján, fennállása esetén határozatban állapítja meg az ellátást.
• Biztosítotti jogviszonnyal kell rendelkeznie az igényjogosultság napján.

Örökbefogadói díj:
• A gyermek örökbefogadását megelőző 2 éven belül 365 nap biztosítással kell rendelkezni.
• Az igényjogosultság napján fennálló biztosítással kell rendelkezni, kivéve a
méltányosságból adható ellátások körét.

* Teljes részletességgel itt nem szükséges ismerni, az a TB modul anyag a TB ügyintéző képzésen

A CSED, a GYED, valamint az Örökbefogadói díj mértéke a napi átlagkereset (tehát az

ellátás naptári napi alapjának) 70%-a, a baleseti táppénz mértéke üzemi balesetnél
100%, úti baleset esetén 90%. A táppénz mértéke általános szabály szerint 50%, ha a
biztosítotti jogviszony időtartama eléri a 730 napot, 60%. A kórházi táppénz minden
esetben 50% mértékű.

A keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolás, azaz a táppénzes papír 2021.01.01-től

teljesen megújul. Fehér, A/4 méretű, valamennyi információt tartalmazó lap lesz, mely
legfeljebb 2×2 hét időtartamra kerül kiállításra. A régi táppénzes papírok 2021.06.30-ig
fogadhatók el, melyek a kezdő időpontuktól (nagy alakú papír) legfeljebb 7 naptári napig
érvényes igazolások, amit ad az orvos. Amennyiben nem válik keresőképessé, a „tovább
keresőképtelen” jelzés feltüntetésével a folyamatos keresőképtelenségről szóló igazolást
(szakzsargon: „kutyanyelv”) állítja ki, legfeljebb 2×2 hét időtartamról. Az igazoláson „D”
jelzésű, 1-től 9-ig számozott, a Betegségek Numerikus Osztályozásából, a BNO kódok
első számjegyének felhasználásával levezetett kódok szerepelnek, D1-D9 jelzésekkel.
Jelentésük alapján eldönthető, mely esetben jár betegszabadság a munkavállalónak, és mely
esetben nem illeti meg. Utóbbinál – a jogosultsági feltételek megléte esetén – pénzbeli
ellátásra válik jogosulttá..
6.9. Nyugdíjbiztosítási ellátások

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében a jogosultsági feltételek megléte

esetén az alábbi nyugellátások megállapítására van lehetőség:
Saját jogú nyugellátás:

- az öregségi nyugdíj (öregségi teljes és résznyugdíj, valamint a nők kedvezményes öregségi

nyugdíja)

Hozzátartozói nyugellátások:

- az özvegyi nyugdíj
- az árvaellátás
- a szülői nyugdíj
- a baleseti hozzátartozói nyugellátások
- az özvegyi járadék

Többes ellátás folyósítás:

Az, aki egyidejűleg

a) több saját jogú nyugellátásra, vagy

b) több hozzátartozói nyugellátásra is jogosult - ha törvény másként nem rendelkezik - mind a
saját jogú, mind a hozzátartozói nyugellátások közül a számára kedvezőbbet választhatja
azzal, hogy a jogosultra kedvezőtlenebb nyugellátás folyósítása szüneteltetésre kerül.

Az öregségi nyugdíj

Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi
nyugdíjkorhatár) elérését követően és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár a
biztosítási jogviszonyban nem álló személy részére.
Az öregségi nyugdíj típusai:
- öregségi teljes nyugdíj,
- öregségi résznyugdíj,
- nők kedvezményes öregségi nyugdíja

2010. január 1-től fokozatosan 62. évről 65. évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító
korhatár.

A 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetében a
társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
- 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
- 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Példa:
Az 1956. március 15-én született biztosított 2020. szeptember 15-én tölti be a reá irányadó
öregségi nyugdíjkorhatárt, vagyis a 64,5 életévét, ettől az időponttól igényelheti az öregségi
nyugellátását feltéve, hogy a folyósítás napján nem biztosított.

Az öregségi teljes nyugdíj

Öregségi teljes nyugdíjra tehát az jogosult, aki:
a) a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt (öregségi nyugdíjkorhatár)
betöltötte, és
b) legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint
Az öregségi nyugdíjra jogosultság azon a napon nyílik meg, amelyen a fenti feltételek
mindegyike teljesült.

2011. január 01-től öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki
legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

A jogosultsági idő meghatározása

Jogosultsági időnek minősül

- a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal,
valamint
- a terhességi-gyermekágyi segélyben/ csecsemőgondozási díjban,
- gyermekgondozási díjban,
- gyermekgondozást segítő ellátásban,
gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér
szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban, és
gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998.
január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.

A jogosultsági idő megállapításának korlátozása

Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg,

- ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal
szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet,
- olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott
gyermekére tekintettel ápolási díjat, vagy gyermeke után otthongondozási díjat állapítottak
meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett,
a 30 harminc évet.

A meghatározott jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt -

egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb 7
évvel csökken, vagyis keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső
jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek el kell érnie legalább a 25 évet.

Példa: a kérelmező nő 5 gyermeket nevelt saját háztartásában, a nyugdíj megállapításához

legalább 31 év keresőtevékenységgel (járulékfizetési idővel kell rendelkeznie.
(Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell
tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres
jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy a gyermek után családi pótlék
folyósítására volt jogosult. (Lásd.: az 1998. évi LXXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdését).)
A keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett
jogosultsági idő meghatározása

A keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal
szerzett jogosultsági idő:
a) az 1997. december 31-ét követően többek között:

- a munkaviszonyban,
- személyes közreműködésen alapuló szövetkezeti tagsági - kivéve az iskolaszövetkezeti -
viszony,
- a nem öregségi nyugdíj folyósítása mellett létesített egyéni és társas vállalkozói viszony,
- a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony,
- az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatás, a
szakmunkástanuló és a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlat időtartama, továbbá

b) az 1998. január 1-jét megelőzően többek között

a. az a) pontban felsorolt jogviszonyokban,

b. a kisiparosként,
c. a magánkereskedőként,
d. az alkalmi fizikai munkát végzőként,
e. a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,
f. a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,
g. a gazdasági munkaközösség tagjaként,
h. az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,
i. a kisszövetkezet tagjaként,
j. a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti
tagként,
k. az egyéni gazdálkodóként,
l. a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,
m. a külföldi munkavállalónkénti stb. viszonyok.

A jogosultság időszámításánál figyelmen kívüli idők:

A jogosultsági időbe nem beszámítható időtartamok

A jogosultsági időbe nem lehet figyelembe venni pl. (az amúgy szolgálati időként
elismerhető):
- munkanélküli ellátás, álláskeresési járadék folyósításának időtartama,
- a középfokú, vagy felsőoktatásban a nappali tagozaton végzett tanulmányok,
- a megállapodás alapján szerzett szolgálati időt,
- a passzív jogon megállapított és folyósított táppénz időtartamát,
- tartósan beteg gyermekre tekintettel folyósított ápolási díj, vagy otthongondozási díj
kivételével az ápolási díj folyósításának időtartamát,
- az 1998. január 1-jét megelőzően igénybe vett fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek
minősülő első 30 napja.

Fontos megjegyezni, hogy a nyugellátás mértékének, összegének a meghatározásánál az

összes elismert szolgálati időt figyelembe kell venni.

A Kúria ítélete alapján nem minősül jogszerző időnek, ha az igénylő felsőfokú oktatási
intézmény nappali tagozatán tanulmányok időtartam alatt létesített munkaviszonyban állt, de
munkavégzés ellenében járó bérben, díjazásban nem részesült. (Lásd.: a Kúria
Mfv.III.10.537/2013. Ítéletét).

Az igény érvényesítése:

A MÁK honlapjáról letölthető „Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. törvény alapján

öregségi típusú nyugdíjak elbírálásához” megnevezésű formanyomtatványon, illetve a
meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával. A formanyomtatvány postai úton,
elektronikus úton (ügyfélkapu) továbbítható, vagy személyesen is beadható a lakóhely szerinti
illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervnél.
Az eredeti okmányokról készített fénymásolatok közigazgatási szerv (kormányhivatal,
önkormányzat) általi hitelesítése öregségi nyugdíj kérelmek esetén illetékmentes.

Lényeges szabály: a jogosultsági idő nem azonos a szolgálati idővel.

A szolgálati időnek minősülő időtartamok közül jogosultsági időt csak a kereső
tevékenységgel szerzett időtartamok, valamint a gyermek gondozásával, nevelésével szerzett
időtartamok adnak.

Öregségi résznyugdíj

Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
b) legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik.

Az öregségi nyugdíj összege:

A 2012. december 31-ét követően megállapításra kerülő nyugdíjak esetében, az öregségi
nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi
átlagkereset összegétől függ.
Az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének
és a megszerzett szolgálati időhöz tartozó, a Tny. 2. mellékletében meghatározott százaléka.

Például:
a) a kérelmező elismert szolgálati ideje 15 év az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj
alapját képező havi átlagkereset 43 százaléka lesz.
b) a kérelmező elismert szolgálati ideje 40 év, az öregségi nyugdíj összege az öregségi
nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 80 százaléka lesz.
c) a kérelmező elismert szolgálati ideje 50 év az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj
alapját képező havi átlagkereset 100 százaléka lesz.

Ha az öregségi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő az arányos elismerés
szabály miatt nem éri el a 15 évet, az öregségi nyugdíj kiszámítása során alkalmazandó
szorzószámot úgy kell meghatározni, hogy a 43 százalékos mértéket annyiszor 2
százalékponttal kell csökkenteni, ahány év a 15 év szolgálati időből hiányzik.

Az öregségi teljes nyugdíj összegének minimális összege:

Az öregségi teljes nyugdíj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíjnak

kormányrendeletben meghatározott legkisebb összegénél (28.500 Ft/hó). Ha az öregségi teljes
nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az öregségi nyugdíj külön jogszabályban
meghatározott legkisebb összegét nem éri el, az öregségi teljes nyugdíj összege azonos az
alapját képező havi átlagkereset összegével.
Az öregségi nyugdíj összege az annak alapját képező havi átlagkeresetnél több viszont nem
lehet.
A fentiek szabályok nem alkalmazhatók, ha az öregségi nyugdíj kiszámítása során figyelembe
vett szolgálati idő az arányos elismerés miatt nem éri el a húsz évet.
A 2021. január 1-jét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb
összege havi 28 500 Ft/hó.

Példa:
a) az igénylő 18 év elismert szolgálati idővel rendelkezik, havi átlagkeresete 45 000 Ft, a
résznyugdíj összege a havi átlagkereset 49 százaléka, vagyis 22 050 Ft, a nyugdíjminimum
szabály nem alkalmazható.
b) az igénylő 20 év elismert szolgálati idővel rendelkezik, havi átlagkeresete 45 000 Ft, a
résznyugdíj összege a havi átlagkereset 53 százaléka, vagyis 23 850 Ft, a nyugdíjminimum
szabály alkalmazható, mivel teljes öregségi nyugdíjra jogosult.
A teljes öregségi nyugdíjnövelés:

Aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése
után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez,
nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi
nyugdíj 0,5 százaléka.
A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet
meghaladhatja.

Példa:
Az 1955. február 21-én született férfi a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020.
augusztus 21-én betöltötte, majd tovább dolgozott nyugdíj megállapítása nélkül összesen 4
hónapot. 2021. január 01-től kéri az öregségi nyugdíjának a megállapítását, ezért 4 x 0,5
százaléknövelésre jogosult. Elismert szolgálati ideje 2020. augusztus 21-én 42 év.
Figyelembe vehető átlagkeresete 225 000 Ft

Öregségi nyugdíjának az összege:

225 000 x 0,84 = 189 000,
2 százalék növelés = 3 780,-
192 780 Ft

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének megállapítása:

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a
nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes
szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell
meghatározni. Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:
a) az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti
munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás (álláskeresési
támogatás) összegét,
b) a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési
támogatás és a gyermekgondozási díj összegét,
c) a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások (gyermeknevelési
támogatás, ápolási díj, otthongondozási díj) összegét,
d) a prémiumévek program, illetve különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás
összegét,
e) a rehabilitációs ellátás összegét,
f) a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási
járadék, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés vagy a honvédelmi
egészségkárosodási járadék összegét,
g) a rehabilitációs járadék összegét, valamint
h) az a)–f) pont szerinti ellátások folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó
jogviszonyból származó jövedelmet, keresetet - a kifizetésük, folyósításuk időpontjától
függetlenül - csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb.
Néhány fogalom az öregségi nyugdíj összegének megállapításához:

a) a béridőszak

A 2017. január 01-je előtt megállapításra kerülő öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 01-
jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) a kifizetéskor érvényes
szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján
határozzák meg.

b) a valorizáció

A valorizációs szorzószámokat minden év március hónapban a Központi Statisztikai Hivatal

adatai alapján kormányrendeletben állapítják meg. A keresetek, jövedelmek beszámítása
során alkalmazandó valorizációs szorzószámokat a Tny. végrehajtására kiadott
kormányrendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

c) az osztószám

Az osztószám a biztosításban töltött idő azon napjainak száma, amelyre a biztosítottnak

keresete, jövedelme volt.
Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a
szabadnapokat is figyelembe kell venni.
Nem kell számításba venni az osztószám meghatározásánál a fizetés, díjazás nélküli
időszakokat, így különösen a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi
segély, a gyermekgondozási díj, a baleseti táppénz, a katonai (polgári) szolgálat időtartamát.

d) a degresszíó

A kiszámított havi átlagkeresetet Kormányrendeletben meghatározottak alapján egy bizonyos

összeg felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni. A korlátozás mértékét és a
jövedelemhatárokat a Kormány évente rendeletben határozza meg.
Ha a 2012. december 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő öregségi
nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 372 000 Ft-nál több, akkor
- a 372 001-421 000 Ft közötti átlagkereset 90 százalékát,
- a 421 001- feletti átlagkereset nyolcvan 80 százalékát, kell a saját jogú nyugellátás
megállapításánál figyelembe venni.

Példa:
Az igénylő 40 év elismert szolgálati idővel rendelkezik, havi átlagkeresete 395 000 Ft. A teljes
öregségi nyugdíj összegének megállapítása
A havi átlagkereset meghaladja a 372 000 Ft-ot, ezért a 372 001 Ft és a 395 000 Ft közötti
kereset 90 százalékát lehet figyelembe venni.
395 000-372 001x0,9=20 699 Ft
372 000+20 699 =392 699 Ft (ez a figyelembe vehető átlagkereset)
Az öregségi nyugellátás összege 392 699x0,8=314 159 Ft

e) a nettósítás:

Az 1987. december 31-ét követően elért bruttó kereseteket, jövedelmeket - ideértve a

minimálbér összegét is - naptári évenként csökkenteni kell
a) a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek
figyelembevételével számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-
nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-
jétől egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegével, továbbá
b) a személyi jövedelemadónak
a. 2010. január 1-jét megelőzően és 2015. december 31-ét követően elért
keresetek, jövedelmek esetén - a keresetek, jövedelmek a) pont szerinti
csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével,
b. 2011. január 1-je és 2014. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek
esetén - a keresetek, jövedelmek a) pont szerint csökkentett összege és az ezen
összegre számított - a személyi jövedelemadó szabályai szerinti - adóalap
kiegészítés együttes összegére képzett összegével.

Az 1988. január 01-je előtti kereseteket, jövedelmeket a nyugdíjjárulék 1988. január 1-jén
érvényes mértékének alapulvételével kell naptári évenként csökkenteni.

f) a havi átlagkereset:

A béridőszak alatt elért járulékokkal és személyi jövedelemadóval csökkentett (nettósított) és

növelt (valorizált) kereset, jövedelem együttes összege. Ezt az összeget el kell osztani az
átlagszámítási időszaknak a biztosításban töltött azon napjainak számával (osztószámmal) az
igénylőnek figyelembe vett keresete, jövedelme volt. Az így kapott egy napi átlagkeresetet
meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani 12-vel.

g) a kieső időszak:

Minden olyan időszak, amely után a meghatározott nyugdíjbiztosítási járulékot,

nyugdíjjárulékot nem fizették meg, ilyen címen tartozása áll fent. A NAV az érintett
kérelmére, a nyugdíjjárulék tartozást mérsékelheti vagy elengedheti. A tartozás megfizetése
vagy a NAV döntése alapján ezen időszak jogszerző időnek minősül.

A szolgálati idő:
A Tbj. szerinti biztosítottak esetében a biztosítással járó jogviszony 1997. december 31. napját
követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a
biztosítottól levonták, illetve az egyéni és társas vállalkozó után a nyugdíjhátralékot
megfizették.
Ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (társadalombiztosítási
igazgatási szervek) nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának
ténye - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett - okiratok (igazolások) alapján
sem állapítható meg, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg a foglalkoztató
megszűnése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.
A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997.
december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.

További elismerhető szolgálati időre jogosító időtartamok:

Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni

a) a Tbj.-ben meghatározott, nyugellátás szerzése céljából megállapodást kötött személy

esetében azt az időszakot, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

b) az egyházi jogi személy által kiállított igazolás alapján az egyházi személyként ilyen
minőségben eltöltött, az 1997. december 31-ét követően pedig azt az időtartamot, amelyre
2011. december 31-éig az előírt nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot, 2012. január 1-jétől az
előírt nyugdíjjárulékot az egyházi jogi személy megfizette,

c) a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, otthongondozási díj, valamint a

gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot
megfizették,

d) a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt,

e) a táppénz (betegszabadság) - ide nem értve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött
megállapodás alapján folyósított táppénzt -, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi
segély és a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási
díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét
követő gyermekgondozási díj, továbbá a rehabilitációs ellátás folyósításának azt az
időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

f) az álláskeresési támogatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot

megfizették,

g) azt az időt, amely az 1997. december 31-én hatályos rendelkezések szerint szolgálati
időnek minősült,

h) az 1993. évi III. törvény szerinti fejlesztési jogviszonyban foglalkoztatott személy

tekintetében a fejlesztési foglalkoztatási óradíj folyósításának időtartamát, ha az előírt
nyugdíjjárulékot megfizették,

i) a rehabilitációs járadék folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot

megfizették,
j) a szociális szövetkezeti tag tagi munkavégzésének időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot
megfizették,

k) a rendvédelmi egészségkárosodási járadék vagy a honvédelmi egészségkárosodási járadék

folyósításának időtartamát.

l) a szakérettségire előkészítő tanfolyamon, a kiemelt minősítésű szakérettségis kollégiumban

töltött időt - a kapott ösztöndíjra tekintet nélkül - akkor is, ha az akkor hatályos
rendelkezésekkel ellentétben a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát erre az időszakra
megszüntette.

m) az az idő, amely alatt a biztosított javító-nevelő munkát vagy szigorított javító-nevelő

munkát végzett.

n) szolgálati idő továbbá

a. a táppénz (betegszabadság idejére folyósított juttatás), a baleseti táppénz,

illetőleg a kártalanítási segély, a terhességi-gyermekágyi segély, a
gyógykezelési járadék, az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és az időleges
rokkantsági járadék folyósításának,

b. a szülési szabadságnak, és

c. a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának

időtartamát.

d. rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony

alapján biztosítottként munkában töltött időt

A szolgálati idő elismerésének speciális esete:

Akit országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek az a nyilvántartásba vételétől a

választás napjáig, vagy megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig, ha kérésére a
munkáltatója fizetés nélküli szabadságot engedélyezett, ezt az időtartamot nyugdíjra jogosító
szolgálati időként kell figyelembe venni. (Lásd.: 2012. évi XXXVI. törvényt)

Ápolási díj időtartama és a szolgálati idő kapcsolata:

A 2015. március 01-től a járási hivatal hatáskörébe tartozó és megállapított ápolási díj
folyósításának az időtartamát lehet külön vizsgálat nélkül a szolgálati időbe beszámítani, az
ilyen címen megállapított szociális alapon megállapított pénzbeli ellátás járulékfizetés köteles
jövedelem.
Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete állapít meg „18. életévét betöltött tartósan
beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére” települési
támogatást, vizsgálni kell a támogatás összegét.
Ha az önkormányzati rendeletben meghatározott támogatás összege eléri az ápolási díj
központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének a 80 százalékát –az
alapösszeg 2021. évben 41 335 - 2021. évben a 41 335x0,8 = 33 068 Ft-ot, a támogatott a
társadalombiztosítási tárgyú jogszabályok alkalmazásában ápolási díjjal azonos jogállásúnak
(jogosultnak) minősül. (az ápolási díj alapösszegére Lásd: a 2020. évi XC. törvény 67.§-át,
továbbá az 1993. évi III. törvény 45. § (2a) bekezdését).

Szolgálati idő számításánál figyelmen kívüli időtartamok:

Szolgálati időként többek között nem lehet figyelembe venni

a) az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát,

amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak 2011. december 31-éig fennálló időszakra
nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása
van,
b) a társas vállalkozás tagja esetében az adott társas vállalkozás tagjaként fennállt biztosítási
kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan a társas
vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után 2011. december 31-éig fennálló
időszakra nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék
tartozása van,
c) az egyéni vállalkozó vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozás tagja,
segítő családtagjának az e jogcímen fennállt biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre
vonatkozóan az egyéni vállalkozónak, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező társas
vállalkozásnak e segítő családtag után 2011. december 31-éig fennálló időszakra
nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása
van,
d) a mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan
nyugdíjjárulék tartozása van.

A meghatározottakat kell alkalmazni akkor is, ha a NAV az a)–c) pontban említett személy
kérelmére a nyugdíjbiztosítási járulék vagy a nyugdíjjárulék tartozást, illetve az Art.
értelmében a magánszemély kérelmére a nyugdíjjárulék tartozást mérsékli vagy elengedi.
Továbbá szolgálati időként nem lehet figyelembe venni:
- a fizetés nélküli szabadság
- vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául
szolgáló kereset, jövedelem kifizetés nem történt.
- az előzetes letartóztatás, kivéve ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen
felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették
- a szabadságvesztés tartamát; kivéve ha az elítéltet a bíróság utóbb jogerősen felmentette.

A szolgálati idő arányosítása

Ha a biztosítottnak a Tbj. 6.§ (1) bekezdés, a)-b) és g) pontja szerinti biztosítási
kötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék alapot képező keresete,
jövedelme a meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor az öregségi nyugdíj összegének
megállapítása során - az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében - a biztosítási
időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a
szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset,
jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.

Példa: a minimálbér arányos részére bejelentett 4 órás foglalkoztatás esetén 2 év folyamatos

foglalkoztatás (járulékfizetés) felel meg 1 év elismerhető szolgálati időnek.

Ez a szabály érvényesül a főállású kisadózó (KATA) biztosítási idejének szolgálati idejének

megállapításánál is.
A KATA-s esetében az 50 000 Ft összegben fizetett tételes adó alapján a figyelembe vehető
jövedelem 2021. évben 98 100 Ft alapot kell arányosítani feltéve, hogy ebben az időszakban
járulék alapot képező egyéb jövedelme nem volt.

Példa

2021. évben az 50 000 Ft/hó tételes adót választó „KATA”-s vállalkozó esetében az arányos
szolgálati idő várhatóan a következő:
102 000/167 400 x 365 = 222 naptári nap.
Az arányos szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv számítja ki, az adott naptári
évre.

Szolgálati idő a felsőfokú tanulmányok idejére

Szolgálati időként kell figyelembe venni,

a) öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1-je előtt,
b) hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintet nélkül a felsőoktatási intézményben
nappali képzésben folytatott - legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok
folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét.

Tehát az 1997. december 31-ét követő felsőfokú tanulmányok ideje nem szolgálati idő az
öregségi nyugdíj szempontjából.
A felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok címén a tanulmányi
időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a
végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek.
Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti
tanulmányi szünet idejét is.
Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik
képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.
Külföldi felsőoktatásban részt vétel időtartam kérdése

A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok ideje

szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított
bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság
szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőoktatási
intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányi időbe beszámították (az elismerés
szabályaira lásd a 2001. évi C. törvényt)
A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben (nappali tagozaton) folytatott
tanulmányi időt a Tny.-ben meghatározott (említett) elismerés, illetőleg beszámítás igazolása
nélkül is figyelembe kell venni, ha a hallgató
a) magyar ösztöndíjasként, vagy
b) az illetékes magyar hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi
alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél -
magánkezdeményezésre - pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban
részesült, és így végezte tanulmányait.

A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben (nappali tagozaton) folytatott

tanulmányok idejéből legfeljebb a képesítés megszerzéséhez - a tanulmányok folytatása
idején - külföldön meghatározott (szükséges) időtartamot lehet figyelembe venni.

A szolgálati idő igazolása

A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy évnek
tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni.
A szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell
számításba venni. A társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásai alapján nem
igazolt szolgálati időket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - abban az esetben kell
figyelembe venni, ha azokat az igénylő
a) a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással) vagy hiteles
másolatával, vagy
b) a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy
c) egyéb hitelt érdemlő módon bizonyítja.

A kereseti, jövedelmi adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba

venni.
A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre, jövedelemre vonatkozó
adatokat a foglalkoztatónak vagy jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési,
könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával, ennek hiányában más
egykorú okirattal – így különösen foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó
megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset, jövedelem kifizetését,
elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, személyijövedelemadó-bevallással – lehet
igazolni.
A számított szolgálati időn túl az egészségügyi dolgozók esetében kiegészítő szolgálati
időként kell figyelembe venni a külön törvényben meghatározott, a heti 48 órát meghaladó
önként vállalt többletmunkavégzésnek - a munkáltató által munkaórában igazolt - 2004. május
1-jét követő, - napi 8 óra alapulvételével átszámított - időtartamát.

Megállapodás szolgálati időre

A megállapodás szabályait a Tbj. határozza meg az alábbiak szerint

Megállapodás nyugdíjszolgáltatásra
Nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset szerzése
céljából külön–külön megállapodás nem köthető meg.
Ezen megállapodást köthet az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú
nyugdíjas, és
a) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, vagy a biztosítás nem terjed ki rá,
vagy
b) a biztosítása szünetel,
a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 22
százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet

A megállapodás alapján kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást

kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján
érvényes minimálbér összege. Amennyiben a megállapodást a minimálbér, vagy a
járulékfizetési felső határ összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén
a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot, a változást követő hónap 12. napjáig kell a
módosított összeg alapján megfizetni.
Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt
jövedelmét módosítja. Ha a megállapodást kötő személy, kedvezményezett javára kötött
megállapodás esetén a kedvezményezett a megállapodás időtartama alatt biztosítási
kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, a megállapodás alapján történő járulékfizetési
kötelezettség szünetel.

Példa:
a) a szülő a nem biztosított nagykorú gyermeke részére nyugellátásra jogosító szolgálati idő
és nyugdíjalapot képező jövedelemszerzése céljából megállapodást köt a mindenkori
minimálbér figyelembe vételével 2020. szeptember 01-től.
- fizetési kötelezettsége 2020. szeptember 01-től: 161 000x0,22 = 35 420 Ft/hó,
- fizetési kötelezettsége 2021. július 01-től: 167 400 x0,22= 36 828 Ft/hó

b) a szülő a nem biztosított nagykorú gyermeke részére nyugellátásra jogosító szolgálati idő
és nyugdíjalapot képező jövedelemszerzése céljából megállapodást köt a 2021. február 01-től
havi 219 000 Ft jövedelem figyelembe vételével.
- fizetési kötelezettsége január 01-től: 219 000 x 0,22 = 48.180 Ft.
Megállapodás szolgálati idő szerzésére

Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján

érvényes minimálbér alapulvételével számított 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a
nagykorú személy, aki
a) felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak
(ideértve a doktorandusz-képzést is) a Tny.-ben meghatározottak figyelembe vételével. Ha a
megállapodást a minimálbér alapján kötötték és a minimálbér változik, a megállapodás
alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított
összeg alapján megfizetni.
b) a „vásárlás” a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idő, vagy-
az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése esetén-az öregségi résznyugdíjhoz
előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy
öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb
azonban öt naptári évet kívánja szolgálati időként elismertetni.

Vásárlás esetén, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként

elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes
minimálbér harmincad részének szorzata.

Megállapodás megkötésének időbeli korlátozása

A ”vásárlás” esetében a megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott

első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő (15 nap) lejártáig kezdeményezhető
és a nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő 15 napon belül egy összegben kell
megfizetni.
A megállapodást kezdeményező személy az addig elismert szolgálati idejét a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával igazolja. Az elismert szolgálati idő
figyelembevételével az ellátás az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is legkorábban
a járulék megfizetésének napjától állapítható meg. A járulékfizetés határideje indokolt esetben
egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A 2000. január 1-je előtt jogerős
határozattal elbírált igények esetében újabb szolgálati idő szerzésére megállapodás nem
köthető.

Példa:
A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2021. március 08-án elérő személy, kérte a
szolgálati idejének a megállapítását, a nyugdíjbiztosítási szakigazgatás szerv a határozatában
értesítette, hogy a teljes öregségi nyugdíjhoz hiányzik 179 naptári nap. A biztosított
megállapodást köt az illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervvel.
A megvásárolható napok száma 179, a minimálbér összege 167 400 Ft.

A minimálbér harmincad része: 167 400/30 = 5 560 Ft.

A megvásárolható napok száma 179 nap

a fizetendő járulék alapja: 5 560 x 179 = 998 820 Ft.

A fizetendő összeg: 998 820 x 0,22 = 219 740 Ft.

Megállapodás egyéb esete

Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető, a megállapodás megkötése napján

érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, a 10 százalék nyugdíjjárulék
megfizetésével 1998. évre a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás
idejére.
A járulékfizetést a megállapodás megkötése napján érvényes járulékmértékek
figyelembevételével a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell
teljesíteni.
1998-ban nem járt a gyermekgondozási segély a gyermek gondozása, ápolása címén igénybe
vett fizetés nélküli szabadság időtartamára, ha a család egy főre jutó jövedelmének összege
meghaladta a jogszabályban előírt mértéket.

Példa:
A biztosított 1998. január 01-július 15. között fizetés nélküli szabadságon volt gyermekét
otthonában nevelte. Erre az időtartamra 196 naptári napra megállapodást köt szolgálati időre.
A Gyes napi összegének a megállapítása: 28 500/30=950 Ft/nap,

A Gyes összege a 196 naptári napra: 196x950= 186 200 Ft

Fizetendő összeg: 186 200x0,1=18 620 Ft

A megállapodást a lakóhely szerinti általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervnél köthető

meg.

A hozzátartozói nyugellátások

A hozzátartozói ellátások esetében az ellátást igénylő és a jogszerző személye elválik

egymástól.

Hozzátartozói nyugellátás típusai:

- az özvegyi nyugdíj,
- az árvaellátás,
- a szülői nyugdíj,
- a baleseti hozzátartozói nyugellátások,
- és az özvegyi járadék.
Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha
azt bíróság jogerősen megállapította.
Az, aki hozzátartozója halálát - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékosan okozta,
hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásra nem jogosult.
Aki egyidejűleg több hozzátartozói nyugellátásra jogosult, választhat az őt megillető
hozzátartozói nyugellátások közül. A jogosult által nem választott hozzátartozói nyugellátás
folyósítását szüneteltetni kell.

Hozzátartozói nyugellátásra jogosult

- akinek elhunyt házastársa, szülője, gyermeke mezőgazdasági szövetkezeti járadékhoz,

mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékhoz, illetve mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok
növelt összegű járadékához szükséges szolgálati időt megszerezte,
- illetve mezőgazdasági szövetkezeti járadékosként, mezőgazdasági szakszövetkezeti
járadékosként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékosaként halt
meg.

Ha az igénylőnek az elhunyt házastársa, élettársa, szülője, gyermeke (a jogszerző) kizárólag a

társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a
jogszerzőnek a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget a
magánnyugdíjról és az Mpt. szerinti - saját döntése, illetőleg a jogszerzőnek a felhalmozási
időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozónak döntése alapján a
Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták, a hozzátartozói nyugellátások összegét a Tny.-nek az
öregségi nyugellátás megállapításnak szabályai alapulvételével kell meghatározni.

Speciális szabályozás:
Ha az elhunyt jogszerző
a) öregségi nyugdíjban nem részesült, valamint
b) az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és szolgálati ideje nem éri el a huszonöt
évet, a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a
Tny. 2. mellékletben foglaltak helyett - a baleseti hozzátartozói ellátások kivételével -
kormányrendeletben meghatározottak szerint kell megállapítani azzal, hogy a
kormányrendeletben a havi átlagkeresetnek az egyes szolgálati évekhez meghatározott
százalékos mértékei nem lehetnek alacsonyabbak az azonos szolgálati évekhez a Tny 2.
mellékletben meghatározott százalékos mértékeknél.

A hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg nem lehet

kisebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél, 2020. évben 28 500 Ft. Ha a hozzátartozói
nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregségi nyugdíj-összeg alapját képező
átlagkereset az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, a hozzátartozói nyugellátás
számításának alapjául szolgáló öregségi nyugdíj-összeg azonos az alapját képező havi
átlagkereset összegével.
A fentiekben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a hozzátartozói nyugellátás kiszámítása során
figyelembe vett szolgálati idő az arányos elismerés miatt nem éri el a jogosultsághoz előírt
szolgálati időt.