Az utazási költségtérítés, a tb kifizetőhely és az Eu kártya

jellemzőiről és a TAJ kártyáról

11.1. Utazási költségtérítés

Az utazási költségtérítés jogosultja

A járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra,
rehabilitációra beutalt biztosítottat – ideérve a kísérőjét is - utazási költségeihez támogatás
illeti meg,
Az utazási költségtérítés „utazási utalvánnyal”, illetve „utazási költségtérítési
utalvánnyal” vehető igénybe. Az utalványok szigorú számadás köteles utalványok.

Jellemzői:
a) utazási utalvány: az utazással kapcsolatos költségek utólagos megtérítése,
b) utazási költségtérítési utalvány, díjmentes utazásra jogosító utalvány.

Fontos szabály: Az utazási költségtérítés a helyközi és a távolsági közlekedéshez kapcsolódó

költségekhez adható támogatás. Költségtérítés a helyi utazás költségeihez - a település
közigazgatási határán belül történő utazás – nem vehető igénybe.
Az utalványok a NEAK Központ által rendszeresített szigorú számadású nyomtatványnak
minősül.

Jogosultság megállapítása

Az utazási költség megtérítésére való jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a

meghatározott (megjelölt) orvos az utazás szükségességét igazolja. Ha az orvos javaslata
alapján a biztosítottnak kísérőre van szüksége, akkor azt a biztosított részére kiállított
utalványon jelöli. A jogosultság igazolása az erre a célra rendszeresített szigorú számadású
„Utazási utalvány” elnevezésű nyomtatványon történik, amelyen legfeljebb hat megjelenés
igazolható. Utólagos kiállítás esetén a kérelmet elutasítják.
Azt a biztosítottat, aki a beutalásra jogosult orvos döntése alapján egészségi állapota
(betegsége) miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem képes, ennek tényét és indokát a
beutalásra jogosult orvos az utazási utalványon feltünteti.

Az utazási költségtérítés igénybevétel esetei:

1) Orvosi beutalóval igénybe vett egészségügyi szolgáltatás,

2) Orvosi beutaló nélkül igénybe vett egészségügyi szolgáltatás,
3) Gyógyászati segédeszköz átvétele, illetve próbája,
4) Szűrővizsgálat igénybevétele,
5) Gyógyászati ellátás,
6) Orvos-szakértői vizsgálatra történő berendelés esetén.

1.) Orvosi beutalóval igénybe vett egészségügyi szolgáltatás esetén

Utazási költségtérítés igénybevételére jogosult a járóbeteg-szakellátásra, fekvő
gyógyintézetbe, gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt vagy berendelt biztosított.
A költségtérítés akkor illeti meg a biztosítottat, ha

- a beutaló olyan egészségügyi szolgáltatóhoz szól, amely a biztosított és jogosult személy

lakóhelye szerinti területi ellátásra kötelezett,
- a beutalás azért nem a biztosított és jogosult személy területi ellátására kötelezett
szolgáltatóhoz történt, mert az az egészségügyi intézmény, ahová az érintetett beutalták a
lakóhelyéhez közelebb esik, és az érintett hozzájárult az eltérő beutalásához,
- a területi ellátásra kötelezett egészségügyi szolgáltató orvos szakmai indokok alapján nem
alkalmas az érintett személynek a szükséges ellátására, ezért a beutaló más egészségügyi
szolgáltatóhoz szól.

1/a) Szakellátásra, illetve orvos-szakértői vizsgálatra történő beutaláskor a z utazási költségek

utólagos megtérítésére szolgáló utazási utalvány kiállítására és a szolgáltatás
igénybevételének igazolására jogszabályban meghatározottak alapján jogosult többek között:
- háziorvos, házi gyermekorvos, szakkonzílium céljából a fogorvos,
- járóbeteg-szakellátás, a bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó és onkológiai gondozó, az
egynapos ellátást nyújtó szolgáltató orvosa,
- a pszichiátriai betegek és a fogyatékosok otthonánál, illetve rehabilitációs intézményénél
foglalkoztatott orvos, ideértve a fekvőbeteg-gyógyintézetek orvosát is,
- az első és másodfokon eljáró orvos-szakértői szerv orvosa,
- a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmények orvosa,
- foglalkozás-egészségügyi feladatok körében a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa.

1/b.) További ellátások kapcsán utazási utalvány kiállítására és a szolgáltatás

igénybevételének igazolására köteles többek között:
- az egészségügyi szakellátás orvosa - a gondozóintézet szakorvosa is - a vizsgálat, kezelés, a
fekvőbeteg-gyógyintézetből való elbocsátás - az adaptációs szabadságra való elbocsátás és
visszarendelés esetében is - és az ismételt kezelés elrendelésekor, továbbá az egészségügyi
szakellátás illetékes főorvosa által kijelölt személy, ha a biztosított kezelését nem orvos végzi,
- gyógyászati ellátás igénybevétele esetében, az annak rendelésére jogosult orvos az
elrendelésekor - megjelölve az igénybevétel számát vagy időtartamát is -, az ellátás
igénybevételét követően pedig a gyógyászati ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató -
ideértve a gyógyászati ellátást nyújtó közfürdőt, gyógyfürdőt is - által kijelölt személy,
- egyedileg, méretre készített gyógyászati segédeszközöknél a rendelő orvos, valamint a
szükséges próbára való berendeléskor és kiszolgáltatáskor, továbbá a gyógyászati
segédeszközök javításakor személyes megjelenés esetén a gyógyászati segédeszközt gyártó
(forgalmazó) által kijelölt személy,
- a Szakértői Bizottság vezetője a vizsgálaton történő megjelenéskor,

2. Orvosi beutaló nélkül igénybe vett egészségügyi szolgáltatás esetén:

Amennyiben a biztosított a meghatározott egészségügyi ellátást azért veszi beutaló

nélkül igénybe, mert egészségi állapota az azonnali ellátását indokolta, az
egészségügyi szolgáltatótól otthonába (tartózkodási helyére) történő utazási költségeihez való
támogatásra jogosult.
Abban az esetben, ha a biztosított olyan szolgáltatást vett igénybe, amelyhez beutaló nem volt
szükséges (bőrgyógyászati, urológiai, szemészeti, onkológiai, általános sebészeti stb.), a
szakrendelés orvosa által kiállított igazolás alapján az oda- és a visszaút költsége is
megtéríthető.

3. Utazási költségtérítés gyógyászati segédeszköz átvétele, illetve próbája esetén

Csak abban az esetben adható a költségtérítés, ha az egészségügyi ellátást jogszerűen

igénybevevő a gyógyászati segédeszközt a lakóhelyéhez/tartózkodási helyéhez legközelebb
eső finanszírozási szerződéssel rendelkező szolgáltatónál szerzi be. A gyógyászati
segédeszközt kiszolgáltatóhoz való odautazáshoz szükséges utalványt a gyógyászati
segédeszközt felíró orvos állítja ki, míg a hazautazás, továbbá az eszköz próbájára történő
utazáshoz szükséges igazolására a gyártó/forgalmazó meghatalmazottja jogosult.

4. Szűrővizsgálat igénybevétele esetén

A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szervezett szűrővizsgálatok

igénybevétele során felmerült utazási költségtérítés kizárólag abban az esetben vehető
igénybe, ha a szűrővizsgálaton a biztosított ún. behívás (értesítés) alapján jelent meg. A
szűrővizsgálatra utazáshoz igénybe vehető utalványt a szűrővizsgálat időpontjáról szóló
értesítéssel egyidejűleg a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató állítja ki és küldi
meg az érintett részére.

Az utazási költség mértéke

Tömegközlekedési eszközön utazás esetén az utazási költségtérítés mértéke megegyezik a

beutalt lakóhelye és az egészségügyi szolgáltató közti útvonalon menetrend szerint közlekedő
közlekedési eszközön váltható legolcsóbb díjtételű menetjegy árával.
Gépkocsival történő utazás esetén a költségtérítés mértéke 21 Ft/km. Az utazási útvonal
hosszának megállapításánál az adott viszonylatban a legrövidebb távon közlekedő
tömegközlekedési eszköz útvonalát kell figyelembe venni., kísérő esetében is csak a 21 Ft/km
a költségtérítés mértéke.
A kísérőt hazautazása, illetve a kísért biztosítottért történő visszautazása során utazási
költségtérítésként kilométerenként 18 Ft/km illeti meg, amennyiben a kísért biztosított
egészségi állapota, illetve elhúzódó kezelése miatt rövid időn belül nem tud lakóhelyére
távozni. A kísérő részére - a kísért biztosított nélküli utazás esetén - ugyanazon napra
legfeljebb 2 út (1 oda– 1 vissza) számolható el akkor, ha a kísérő a járási hivatalnak a kísért
biztosított ellátásának igénybevételére vonatkozó, rendelkezésére álló hivatalos
dokumentummal igazolja az utazás szükségességének indokát.

Az utazási költségtérítés korlátozása

Nem jár utazási költségtérítés többek között annak:

- aki díjmentes utazásra jogosult,
- a GYSEV külföldi vonalain történő utazás esetén,
- a BKV HÉV járatainak Budapest közigazgatási határán belül történő igénybevételekor,
- helyi utazás esetén,
- a lakóhely, illetve a tartózkodási hely közigazgatási határán belül gépkocsival történő
utazás esetén,
- hely- és pótjegyek után,
- ha az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele nem az egészségbiztosítás által
finanszírozott szolgáltatónál történik.

Utazási költségtérítési utalvány

Az utazási költségtérítési utalvány kiállítására kizárólag háziorvos és házi gyermekorvos

jogosult.
Az utazási költségtérítési utalvánnyal történő utazás lehetőségéről és az igénybevétel a
feltételekről a biztosítottat a háziorvos vagy a házi gyermekorvos tájékoztatja. Ha az utazási
költségtérítési utalvány kiállításának jogszabályban foglalt feltételei fennállnak, utazási
utalvány nem állítható ki.
A biztosított a pénztári és ellenőrző szelvényt az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének
igazolását követően, a háziorvos-házi gyermekorvos felkeresés alkalmával köteles leadni.

Az utazási költségtérítési utalvány két pénztári és egy ellenőrző szelvényből áll. Az utalvány
pénztári szelvényét az utazás előtt le kell adni a jegypénztárakban, illetve a jegykiadásra
jogosult személy részére, és ezzel készpénz fizetése nélkül szolgáltatják ki a menetjegyet.
Amennyiben a biztosított az elszámolási kötelezettségének meghatározott időpontban nem
tesz eleget, úgy részére újabb utazási költségtérítési utalványt a háziorvos, házi gyermekorvos
nem állíthat ki részére.
A háziorvos, házi gyermekorvos a kiállított utazási utalványok a „Háziorvosi betegforgalmi
tevékenység tételes jelentése” megnevezésű formanyomtatványon tájékoztatja az
egészségbiztosítási szakigazgatási szervet.
Az utazási költségtérítési utalványon a megjelenést az egészségügyi szolgáltató leigazolja.

Az utazási költségtérítés jogosultja

Az utazási költségtérítési utalvány igénybevételére az a biztosított (illetve kísérője) jogosult,

aki
- közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal rendelkezik, vagy
- krónikus betegsége, vagy állandósult egészségi állapota miatt legalább havi egy
alkalommal kezelésre jár, illetve kúraszerű ellátást vesz igénybe, vagy
- szakorvosi vélemény alapján olyan egészségügyi szolgáltatóhoz utazik, amely lakóhelyétől
(tartózkodási helyétől) a területi ellátásra kötelezett egészségügyi szolgáltatónál nagyobb
távolságra található.

A biztosított a pénztári és ellenőrző szelvényt az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének

„leigazolását” követően, a következő háziorvossal történő „találkozó” alkalmával
az "Ellenőrző szelvény"- t köteles leadni. Ennek elmulasztása esetén 6 hónapon belül újabb
utazási költségtérítési utalványt nem lehet kiállítani.

Utazási költségtérítések megtérítése

A megtérítéssel kapcsolatos kérelmeket legfeljebb 6 hónapra visszamenőlegesen lehet

kérvényezni az illetékes járási hivatalnál, a menetjegy, illetve az utazási utalvány
benyújtásával, személyesen vagy postai úton. A megállapított, de fel nem vett
költségtérítést az esedékességétől számított egy éven belül lehet felvenni. Az ügyintézés
határidő számítására Lásd.: a III. 1 fejezetben meghatározottakat.

11.2. A társadalombiztosítási kifizetőhely

A kifizetőhely létesítésének kötelezettje

Minden munkáltató, amely legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt

foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott
társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási
kifizetőhelyet (kifizetőhely) hoz létre vagy e feladatok ellátására más, kifizetőhelyet
fenntartóval megállapodást köt. a központosított illetményszámfejtést végző
illetményszámfejtő hely társadalombiztosítási kifizetőhelyként működik.
Magánszemély, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alap
kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján kifizetőhelyet
létesíthet. a kifizetőhelyen végzett társadalombiztosítási feladatokat a megállapodásban kell
rögzíteni.
A kifizetőhely fenntartója a társadalombiztosítási feladatokat saját költségén, szakképzett
alkalmazottakkal végzi, az igények jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért az alap
kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel szemben teljes anyagi felelősséggel tartozik.
A szabályszerűen elbírált igények alapján kifizetett ellátások összegét az illetékes igazgatási
szerv megtéríti, kivéve a foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét.
A törvényben vagy kormányrendeletben előírt, illetőleg a megállapodás szerinti
társadalombiztosítási feladatok elvégzéséért a kifizetőhely fenntartóját a biztosítási alapokból
meghatározott mértékű (egy százalék) költségtérítés illeti meg.

A társadalombiztosítási kifizetőhely feladatai:

- a biztosítási kötelezettség és a folyamatos biztosítási idő elbírálása, nyilvántartása,

- az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások iránti igények elbírálása, folyósítása, elszámolása,
- a kifizetőhely hatáskörébe tartozó, a biztosítottak, ellátásra jogosultak és az egyidejűleg
fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkező biztosítottak, ellátásra jogosultak
egészségbiztosítási pénzbeli és baleseti táppénz igények elbírálása, folyósítása, elszámolása,
- üzemi balesetek üzemiségének első fokon történő elbírálása, a meghatározott
adatszolgáltatások teljesítése,
- a kifizetett pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz egészségbiztosítási alap felé történő
elszámolása és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítése,
- a táppénz-hozzájárulás kiszámítása, elszámolása,
- a biztosítás megszűnését követően, ún. passzív jogon igényelt ellátások elbírálása,
folyósítása, elszámolása és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítése,
- a kifizetett ellátásokról a NEAK által előírt formában nyomtatványok, nyilvántartások
vezetése,
- az ellátások megállapításához, folyósításához szükséges adatok megkérése, illetve más -
adatvédelmi szabályok alapján arra illetékes - szervek részére az adatok szolgáltatása,
- csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj elutasításáról hozott döntése
jogerőre emelkedését követően, az illetékes járási hivatal értesítése,
- statisztikai adatszolgáltatás,
- jogalap nélkül felvett ellátások esetén - határozat kiadásával - a visszafizetésre kötelezéssel
kapcsolatos eljárás lefolytatása, a visszafizetett ellátások egészségbiztosítási alap felé történő
elszámolása,
- az ellátásokkal kapcsolatos intézkedések elleni fellebbezések elbírálása valamint szükség
esetén a fellebbezés felterjesztése az illetékes jogorvoslati szervhez (kormányhivatal/NEAK/
MÁK Központ),
- a pénzbeli ellátásokból a jogszabályok által előírt fizetési kötelezettségek teljesítése
(járulék és szja levonása),
- a biztosítottat - kérésére - tájékoztatja, a megállapított pénzbeli ellátás összegének
kiszámítása során figyelembe vett adatokról,
- az ellátásokkal kapcsolatos bűncselekmények, szabálysértések gyanúja esetén bűntető, vagy
szabálysértési eljárás kezdeményezése érdekében az illetékes kormányhivatal/NEAK/MÁK
Központ ellenőrzési szakegységének tájékoztatása,
- mindazon feladatoknak elvégzése, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal többek
között a családtámogatási kérelmek, - az anyasági támogatás és nagyszülői gyermekgondozást
segítő ellátás kivételével - befogadás és 3 napon belül továbbítása a kérelmező lakóhelye
szerinti illetékes járási hivatalhoz.

A társadalombiztosítási kifizetőhely felelőssége

A foglalkoztató, mint a kifizetőhely fenntartója teljes anyagi felelősséggel tartozik az igények

jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért. a jogalap nélkül folyósított ellátást a
foglalkoztató köteles megtéríteni, ha a jogalap nélkül felvett ellátás neki felróható.
A kifizetőhely köteles intézkedni a jogalap nélkül felvett ellátás elszámolásáról.
A kibocsátott visszafizetésre kötelező határozatokról a kifizetőhely nyilvántartást köteles
vezetni és a visszafizetett összeget az illetékes kormányhivatal felé elszámolni.
Amennyiben a foglalkoztató a kifizetőhelyi feladatok ellátására más foglalkoztatóval, vagy
más szervvel, vagy szervezettel megállapodást, szerződést kötött, ez az illetékes
kormányhivatallal/ONYF Központtal szemben fennálló anyagi felelősségét nem érinti, azt
átruházni nem lehet.

Ügyintézés társadalombiztosítási kifizetőhely hiányában

Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely nincs, az ügyintézés folyamata

- csecsemőgondozási díjra,
- a gyermekgondozási díjra,
- a táppénzre,

A biztosított által benyújtott igényt (kérelmet) az igazolásokkal együtt 3 munkanapon belül az

illetékes járási hivatalnak megküldi.
A foglalkoztató az igény, illetve igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon
köteles igazolni.
A kérelmeket az illetékes járási hivatal - kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató által – a
megküldött pénzbeli ellátás iránti igényekről általános szabályok szerint dönt.

11.3. Európai Egészségbiztosítási Kártya

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya rendeltetése

A magyar egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek, akik Magyarországon, vagy az

Európai Unió más tagállamában rendelkeznek állandó lakóhellyel egy másik tagállamban a
magyar egészségbiztosítás terhére vehetnek igénybe – orvosilag szükséges – egészségügyi
szolgáltatásokat. Ezen ellátásokra való jogosultság az Európai Egészségbiztosítási Kártyával
(Kártya) igazolható.
A Kártya az átmeneti jelleggel az Európai Gazdasági Térség (EGT térség) bármely
tagállamában, valamint kétoldalú nemzetközi szerződés alapján a Szerb Köztársaságban
tartózkodó személy számára az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére jogosít. ( a
Szerb Köztársasággal kapcsolatosan Lásd.: a 2013. évi CCXXXIV. törvényt).
Orvosi okokból szükségessé váló természetbeni ellátások azon ellátásokat jelentik, amelyeket
a tartózkodási hely szerinti tagállamban, ennek jogszabályai alapján nyújtanak annak
érdekében, hogy a biztosított a szükséges gyógykezelés céljából ne kényszerüljön tervezett
tartózkodásának vége előtt visszatérni az illetékes tagállamba. Ennek eldöntése minden
esetben orvos-szakmai kérdés.

A Kártya igénylése

A jogosult biztosítottnak a Kártyát kérelemre a járási hivatal (NEAK) adja ki.

A Kártya a járási hivatalnál személyesen, vagy meghatalmazott útján - kiskorúak esetén a
törvényes képviselő közreműködésével - továbbá postai úton, valamint ügyfélkapun keresztül
igényelhető.
Az igényeléshez a NEAK honlapjáról letölthető „ Igénylőlap Európai Egészségbiztosítási
Kártyához ” megnevezésű formanyomtatvány kell kérvényezni. A kérelem beadható az
integrált kormányablakoknál is.
A Kártya első alkalommal történő kiállítása esetén az általános tételű eljárási illetéket nem
kell fizetni.
A Kártya kiadásához a meghatározott igazolásokat be kell mutatni, illetve be kell azokat
csatolni.

Meghatalmazás

Amennyiben a kérelmező helyett meghatalmazott jár el, ebben az esetben: Nagykorú személy
helyett csak eredeti meghatalmazással járhat el más személy géppel írott meghatalmazás
esetén 2 tanú aláírása is szükséges, az ügyfél által saját kezűleg írott meghatalmazás esetén
nem szükséges tanú.
Kiskorú személy helyett kizárólag a szülő (törvényes képviselő) járhat el.
A meghatalmazást a NEAK honlapjáról letölthető „Meghatalmazás Európai
Egészségbiztosítási Kártyával kapcsolatos ügyintézéshez” megnevezésű formanyomtatványon
lehet előterjeszteni.

A Kártya érvényessége

A Kártya alapvetően az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság végéig, de legfeljebb a

kiállítástól számított 36 hónapig érvényes.
Abban az esetben, ha a kártyabirtokos magyarországi egészségügyi szolgáltatásra való
jogosultsága a Kártyán feltüntetett érvényességi idő alatt (pl. külföldre költözés miatt)
megszűnik, a Kártyát haladéktalanul vissza kell szolgáltatni az azt kiállító kormányhivatalnak.
Jogosultság nélkül egy másik tagállamban igénybe vett egészségügyi szolgáltatások
költségeiért a szolgáltatást igénybe vevője viseli a felelősséget.
Az igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások köre:

Egy másik tagállamban a magyar egészségbiztosítás terhére vehetők igénybe azok az

egészségügyi szolgáltatások, amelyek az adott tagállamban való átmeneti tartózkodás során
orvosilag szükségessé válnak.
A szolgáltatás orvosilag szükséges jellegét a kezelőorvos bírálja el, ennek megfelelően a
Kártyával közvetlenül az adott tagállam társadalombiztosítási/egészségbiztosítási szervével
szerződéses kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatóhoz kell fordulni. Az egészségügyi
szolgáltatónak úgy kell ellátnia a magyar biztosítottat, mintha az adott tagállamban lenne
biztosított.
Vagyis ez azt jelenti, hogy:
- a Kártyát csak az adott állam társadalombiztosítási szervével szerződött szolgáltató
fogadja el,
- az adott állam társadalombiztosítása/egészségügyi szolgáltatója által nyújtható ellátások
igénybevétele esetén, és
- az adott tagállamban biztosítottak által is fizetendő önrészekre/kötelező hozzájárulásokra a
Kártya nem nyújt fedezetet.

Az ellátási csomag, így az orvosilag szükséges ellátások köre tagállamonként eltérő, és emiatt
előfordulhat, hogy bizonyos típusú ellátások - pl. mentés - esetén a Kártyát nem fogadják el.
Az orvosilag szükséges ellátásnak minősül például: a dialízis-kezelés, az oxigénterápia és a
szüléssel kapcsolatos ellátások is. Ezekben az esetekben javasolt a külföldi szolgáltatóval való
előzetes egyeztetés.
A Kártya azonban nem használható fel akkor, ha a biztosított valamilyen egészségügyi
szolgáltatás igénybevételének céljából utazik másik tagállamba.

Visszatérítéses rendszer

Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban és bizonyos típusú egészségügyi szolgáltatók

esetében Finnországban működik. Ezekben az országokban az egészségügyi ellátások,
gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülő személy köteles megelőlegezni. Az illetékes
biztosító a hatályos tagállami jogszabályok alapján a visszatéríthető összeget utólag megtéríti.
Az önrész visszatérítésére itt sincs lehetőség.

A Kártya adattartalma:

A Magyarországon kiadott Kártya nem váltja fel és nem helyettesíti a Társadalombiztosítás

Azonosító Jelet tartalmazó „Hatósági Igazolvány”-t, a TAJ Kártyát.
A Kártya biztonsági okmány és meghatározott személyazonosításra alkalmas adatokat
tartalmazza.
A Kártya megsemmisülése, megrongálódása, elvesztése:

Abban az esetben, ha a Kártya elveszik, ellopják, megsemmisül, vagy olyan mértékben

megrongálódik, hogy használhatatlanná válik, ezt a tényt a biztosítottnak haladéktalanul be
kell jelentenie az illetékes, a Kártyát kibocsátó járási hivatalnak (NEAK). Ilyen esetekben a
biztosított igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében igényelhet új Kártyát.

Az Ideiglenes Kártyahelyettesítő Nyomtatvány:

Amennyiben a biztosított Kártyát igényel, de azt valamely okból a járási hivatalnak (NEAK)
nem áll módjában azonnal kiadni, a Kártya adatait tartalmazó papíralapú
nyomtatványt, „Ideiglenes Kártyahelyettesítő Nyomtatvány”-t ad ki, amellyel az ellátások
ugyanolyan módon és mértékben vehetők igénybe, mint a Kártyával. E nyomtatvány
érvényességi ideje 90 nap, kiváltása térítésmentes.

Felelősségi szabály

A Kártya alapján EGT tagállamban igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokról az érintett

EGT tagállam egészségbiztosító szerve, illetve a NEAK egyezetést végez.
Az egyeztetés alkalmával vizsgálják az igénybevevő Magyarországi jogosultságát az
egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Jogosulatlan igénybevétel megállapítása esetén
az igénybevevő, köteles az egészségügyi szolgáltatásnak az Egészségbiztosítási Alapot
terhelő költségeit megtéríteni.
Az EU Biztosítási Kártya nem terjed ki az különböző utasbiztosítások által meghatározott
külföldi utazás alkalmával bekövetkezett káreseményekre, nem terjed ki a magánpraxis
keretében nyújtott orvosi szolgáltatások megtérítésére.

11.4. A TAJ kártya színjelzései

A jogviszony nyilvántartás

Az egészségbiztosítás keretében orvosi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók az ellátást, a

TAJ alapján megvizsgálják, hogy a központilag az ellátásra jogosultakról vezetett
nyilvántartásába be van-e jelentve az érintett és rendezett-e a jogviszonya.

A rendezett jogviszony

A rendezett jogviszony azt jelenti, hogy biztosított vagy a kizárólag egészségügyi ellátásra
jogosult „alapjogviszonyban” áll, és ez szerepel is az egészségbiztosító jogosultakról vezetett
nyilvántartásában.
Az ellátásra jogosító jogviszonyokról a NEAK közhiteles nyilvántartást vezet. A biztosítottak
a foglalkoztatók bejelentése alapján, más jogosultak pedig egyéb, a bejelentésükre kötelezett
szerv bejelentése alapján kerülnek be az egészségbiztosító jogviszony-nyilvántartási
rendszerébe.

A jogviszony ellenőrzés eredménye

A jogviszony-ellenőrzés során az alábbi jelzések jelenhetnek meg az egészségügyi

szolgáltatás igénybevétele alkalmával.

„ZÖLD” - TAJ érvényes, jogviszonya rendezett, jogszabály alapján támogatott

(finanszírozott) minden ellátásra jogosult.

„PIROS - TAJ érvényes, de a jogviszonya rendezetlen;

A jogviszony rendezetlensége esetén az egészségügyi szolgáltató nem tagadhatja meg a

NEAK által finanszírozott ellátás nyújtását és nem téríttetheti meg a beteggel az ellátás
költségét sem. A szolgáltató köteles a NEAK honlapjáról letöltött „Értesítő” átadásával
tájékoztatást adni az érintettet a jogviszony rendezetlenségéről.
A jogviszonnyal kapcsolatos rendezést az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál
az érintettnek kell kezdeményezni. A jogviszony igazolható bármilyen okirattal,
(munkaszerződéssel stb.)
Az értesítés alapján a NEAK tájékoztatja a NAV-ot a TAJ kártya rendezetlen jogviszonyáról.

„KÉK” - Külföldön biztosított, a TAJ átmenetileg érvénytelen;

A TAJ átmenetileg érvénytelenítésre került, mert azt jelentették be az egészségbiztosítóhoz,

hogy az érintett külföldön létesített biztosítási jogviszonyt.
A „Kék ” jelzés mellett az egészségbiztosítás keretében nyújtott ellátás TAJ kártyával nem
vehető igénybe.
Az ellátások igénybevételére Magyarországon a külföldi biztosító által kiállított EU kártyával,
vagy azzal, egyenértékű formanyomtatvánnyal van lehetőség.
A TAJ akkor lesz újra érvényes, ha a külföldi biztosítási jogviszony megszűnt, és azt be is
jelentették az egészségbiztosítóhoz.

„BARNA ” - TAJ egyéb okból érvénytelen

Az egészségügyi szolgáltatások csak térítés mellett vehetők igénybe. A TAJ érvényességének

rendezését a kormányhivatalnál kezdeményezheti.

„SÁRGA” - A TAJ érvényes, de korlátozott egészségügyi szolgáltatásokra jogosult;

A sárga azt jelzi, hogy az érintett az egészségbiztosítóval kötött megállapodás alapján jogosult
egészségügyi szolgáltatásra, ezért – a sürgősségi fogászati ellátás kivételével – nem
jogosult fogászati ellátásra, külföldi gyógykezelésre, illetve a transzplantációs várólistára sem
kerülhet fel.
A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatás - a sürgősségi ellátás kivételével - a
megállapodás megkötését követő 24 hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás
megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg 24 huszonnégy hónapra
megtörtént.