ALAPÁPOLÁS-GONDOZÁSTAN

TANTÁRGY
SZÁLLÍTÁSI MÓDOK,
BETEGSZÁLLÍTÁSI ALAPOK
Készítette:
Duló Attiláné
Egészségügyi szaktanár
Miről lesz szó?
▪ Szállítási módok, betegszállítási alapok
• Betegmozgató eszközök
• Járás gyógyászati segédeszköz típusai
• Segítség a mozgásszervi fogyatékosoknak
• Mozgásszervi rehabilitációban alkalmazott
segédeszközök felosztása
• Ortézisek és protézisek
• Beteg kényelmét szolgáló eszközök
• Beteg pozicionálás vizsgálatho
• Hulladékok kezelése az egészségügyben
SZÁLLÍTÁSI MÓDOK,
BETEGSZÁLLÍTÁSI ALAPOK
Intézményen kívüli szállítási módok lehetőségek,
szabályok
19/1998. (VI. 3.) NM rendelet a betegszállításról.
(4) * Az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ)
országosan irányítja a Nemzeti Egészségbiztosítási
Alapkezelővel (a továbbiakban: NEAK) kötött
finanszírozási szerződéssel rendelkező betegszállító
szervezetek tevékenységét.
Intézményen kívüli szállítási módok lehetőségek,
szabályok
A betegszállítás a sürgősség igénye szerint:
a) 6 órán belüli,
b) 24 órán belüli,
c) meghatározott időpontra kért, illetve tervezett időpontokban
történő ismétlődő betegszállítás.

A betegszállítás a kíséret igénye szerint:

a) betegkísérő közreműködését igénylő,
b) kíséretet nem igénylő
betegszállító gépjárművel teljesítendő betegszállítás.
A betegszállítás az alkalmazott betegszállító gépjármű
szerint:
a) mentőkocsival,
b) fekvőbeteg-szállító kocsival,
c) ülőbeteg-szállító kocsival teljesítendő betegszállítás.

A betegszállítás a végrehajtás módja szerint:

a) egyedi,
b) más betegekkel együttes szállítás.
Ülő betegszállítás
Ülőbeteg-szállító kocsival az a beteg szállítható, aki
a) megfigyelést nem igényel, illetve szállítása során
betegkísérő közreműködése az orvos rendelése alapján
szükséges és
b) tiszta tudatú, és
c) segítséggel (lépcsőn is) járóképes, és
d) egészségi állapota nem indokolja a fekvő helyzetben
történő szállítást, és
e) 14 éven felüli, illetve, ha 14 éven aluli a szülő (gondozó)
kíséri.
Fekvő betegszállítás
Fekvőbeteg-szállító kocsival az a beteg szállítható,
a) akinek szállítás közbeni megfigyelése nem szükséges,
és
b) akinek mozgatása csak betegkísérő közreműködésével
biztosított, és
c) aki a 14. életévét betöltötte, illetve 14 éven aluli a szülő
(gondozó) kíséretével.
 Betegszállítás ügyeleti időben
Csak azon betegek ügyeleti időben végzett hazaszállítása
rendelhető el,
a) akik
aa) ügyeleti időben végzett vizsgálatra,
ab) meghatározott időben végzendő kúraszerű kezelésre (pl.
művesekezelés), vagy
ac) 24 órát üzemelő diagnosztikai vizsgálatra (pl. CT, MRI),
kezelésre lettek beszállítva, vagy
b) akik sürgősségi ellátás keretében kerültek ellátásra.
 Betegszállítás rendelése
(2) A betegszállítást az orvos vagy az általa kijelölt
egészségügyi dolgozó rendeli meg. A megrendeléskor közölni
kell:
a) a beteg nevét, életkorát, TAJ-számát,
b) 14 éven aluli beteg esetén a szülői (gondozói) kíséret
igényét,
c) a szállítást indokoló, illetve a szállítás szempontjából
lényeges kórismét, valamint a betegszállítás megkezdésének
idejét és körülményeit (ülve, fekve stb.), valamint azt, hogy a
betegszállítás mentő(szak)ápolói kíséretet nem igényel,
d) a betegfelvétel és a betegátadás helyét,
e) saját nevét, telefonszámát és a megrendelő orvos nevét és
orvosi bélyegzőszámát.
Betegszállítás rendelése
Kúraszerű kezelésre szóló megrendelés esetén a
rendelő orvosnak a szállítás megrendelése, illetve
ütemezése előtt a betegszállító és a kezelő intézménnyel
egyeztetnie kell a kezelés első időpontjáról, a további
kezelésekre vonatkozó betegszállítás megrendelése a
kezelést végző intézmény orvosának feladata.
 Betegszállítás rendelése

Orvos
vagy az általa kijelölt
eü-i szakdolgozó
Szállítás Szállítás Kapacitás
felíró irányító keresés

MEGRENDELÉS LOGISZTIKA VÉGREHAJTÁS

https://www.bumm.sk/cimke/betegszallito-gepkocsi
Betegszállításnak minősül:
1. Intézetből elbocsátott beteg otthonába történő szálítása
(pl. kezelt fertőző beteg, kezelt pszichiátriai beteg szállítása
is).
2. Krónikus betegsége miatt kezelt beteg szállítása, vagy a
beteg kontrollra történő szállítása akár otthonából
gyógyintézetbe, akár gyógyintézetből otthonába irányul, (pl.
művese kezelt, katétercsere, sugárkezelés, kúraszerű
ellátás stb.).
3. Szakrendelésre, gondozásra, nem sürgős gyógyintézeti
felvételre történő szállítások
 Betegszállításnak minősül:
4. Amennyiben a feladat végrehajtása során a beteg állapota
olyan eszközt kíván meg, amely csak mentőkocsiban
rendszeresített, (pl.: oxigén terápia a beteg hazaszállítása
közben, ha otthonában is oxigén terápiában részesül, vagy
súlyos osteoporosisos beteg vákuum-matracban történő
szállítása).
5. Őrzött szállítást a gyógyintézet orvosa rendelhet el,
amennyiben orvosi, mentőtiszti, mentőápolói felügyelet
szükséges a beteg más gyógyintézetbe történő juttatása
során (pl. acut CT diagnosztikára szállítás stroke esetén).
Amennyiben a beteg mellé a fentiekben felsorolt felügyelet
nem szükséges betegszállító szolgáltatót kell igénybe venni
(pl. krónikus beteg kontroll CT-re szállítása).
 A betegek áthelyezése más osztályra
Amennyiben a beteg gyógykezelése indokolja, a beteget
intézeten belül betegségének, állapotának megfelelő osztályra
kell áthelyezni.
Az áthelyezés az átadó, illetve az átvevő osztály
osztályvezető főorvosának egyeztetése alapján történik.
Áthelyezés esetén a beteg korábbi osztályos orvosának az új
osztályos orvost az alkalmazott kezelésről, a beteg állapotáról
tájékoztatnia kell, a beteg valamennyi dokumentációját át kell
adni a fogadó osztályra.
Az átadó osztályról egy nővér, amennyiben ez nem indokolt
beteghordó kíséri át a beteget az átvevő osztályra, a beteg
személyes holmijai, valamint a betegdokumentáció és egyéb
szükséges okmányok, orvosi és ápolási dokumentumok átadja
a kijelőlt személynek.
A betegek áthelyezése más osztályra
Intenzív osztályra történő áthelyezés esetén, ha a beteg
nem tud kommunikálni, akkor az átadó osztály írásos leltárt
készít a beteg személyi tárgyairól és úgy adja át a holmikat
az intenzív osztálynak, annak érdekében, hogyha a beteg
állapotában esetleg romlás áll be, akkor se legyen
kérdéses a holmik listája.
A betegek áthelyezése más intézetbe
Ha az intézetben a beteg ellátásának személyi és tárgyi
feltételei nem biztosítottak, gondoskodni kell - a szükséges
feltételekkel rendelkező - más intézetbe történő
áthelyezéséről.
Az áthelyezést, illetve az átvételre az előjegyzést az
osztályvezető főorvos kezdeményezi.
A beteget lehetőleg a délelőtti órákban kell áthelyezni.
A betegek szállítása, kísérése
Ha a beteg intézeten belüli diagnosztikai vagy más osztályon
történő vizsgálata szükséges, az osztályos orvos határozza
meg, hogy szükséges-e a beteg szállítása, ez fekvő, vagy ülő
helyzetben történjen-e, illetőleg kísérő szükséges-e.

Ha a beteg más osztályra, intézménybe kerül áthelyezésre,

továbbszállítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a
kezelőorvos a beteg felvételét a másik osztályon,
intézményben biztosította, és a beteg szállítás közben
bekövetkező esetleges állapotromlása, a szállítás során
fellépő szövődmény, kisebb kockázatot jelent, mint a
más intézményben végzett szakellátás elmaradása.
Amennyiben a beteg nem szállítható, konzíliumról a
helyszínen kell gondoskodni
A beteg otthonába történő szállítására a beteg
hozzátartozójával kell a hazaszállítás időpontját egyeztetni,
Az áthelyező orvos az ide vonatkozó rendeletek, utasítások
szem előtt tartásával betegszállításról intézkedik, ha:

- a beteg csak fekvő helyzetben szállítható,

- a beteg járásképtelen, vagy egészségi állapota nem teszi
lehetővé a tömegközlekedési eszközök biztonságos
igénybevételét,
- a beteg szállítás közbeni szakfelügyelete szükséges,
- fertőzésveszély, vagy a beteg állapota önmagára, illetve
másokra veszélyt jelent és ez a közforgalmi járművek
igénybevételét nem teszi lehetővé,
- a beteg más intézetbe, vagy otthonába történő szállítása
másként nem oldható meg.
Intézményen belüli szállítás
A kórházon belüli történő szállítást a beteghordók végzik.

A telephelyek közötti szállítást a központi szállítószolgálat

látja el.
A központi szállítószolgálat járműveinek üzemeltetéséért, a
megrendelt szállítások összehangolásáért a szállítási
csoportvezető felelős.

Amennyiben a beteg állapota indokolja, a telephelyek közötti

szállításra külső betegszállító is igénybe vehető, ehhez
minden esetben az osztályvezető főorvos engedélye
szükséges.
Mentőszállítás akkor igényelhető, ha az egyértelműen
indokolt
A kritikus állapotú betegek kórházon belüli szállítása

Általános elvek
1. Kritikus állapotú betegről akkor beszélünk, ha a betegnek
kettő vagy több szervi elégtelensége van, és/vagy
légzéstámogatásra szorul.
Kritikus állapotú beteg nem csak az intenzív osztályon
feküdhet, előfordul sürgősségi osztályról történő diagnosztikus
vizsgálat és más kórházi osztályokról intenzív osztályra
történő betegszállítás is.
2. Az intenzív osztályon fekvő kritikus állapotú betegeknél a
diagnosztikus és egyszerű terápiás beavatkozásokat lehetőleg
a betegágy mellett, a beteg mozgatása nélkül kell elvégezni.
Megfontolandó a szállítást igénylő vizsgálat, ha várhatóan
nem befolyásolja a gyógyulási folyamatot.
A kritikus állapotú betegek kórházon belüli szállítása

Az intenzív osztályon fekvő kritikus állapotú betegek

szállítását olyan módon kell megszervezni, hogy az ellátás
színvonala a transzport során a lehető legjobban
megközelítse azt a szintet, mint az intenzív osztályon.
A kórházon belüli szállítás alatt a kritikus állapotú beteg
vitális funkcióit folyamatosan biztosítani kell, amely
megfelelő felszerelést és a szövődmények elhárítására
képes kísérő személyzetet igényel.
Az irányelv alapján minden kórháznak rendelkeznie kell
egy saját viszonyaihoz szabott helyi protokollal, amely a
kórházon belüli betegszállítást szabályozza.
A kórházon belüli szállítás indikációi
1. Diagnosztikus vizsgálatok (rtg, UH, CT, MRI, angiográfia
stb.)
2. Osztályok közötti betegáthelyezés.
3. Műtéti és egyéb beavatkozások (perkután drainage, stent
beültetés stb.
A kórházon belüli betegszállítás veszélyforrásai
1. A beteg kikerül a biztonságos környezetből.
2. Kisebb számú és/vagy kevésbé kvalifikált kisérőszemélyzet.
3. Korlátozott monitorozási lehetőség
4. Kézi (ballonos) lélegeztetés vagy a szükségesnél
alacsonyabb tudású transzport lélegeztetőgép használata.
5. Szűkebb gyógyszer- és eszközkészlet.
6. Szállító eszközök: transzport betegágy, oxigén-palack és
gázcsatlakozások elégtelensége
A kritikus állapotú betegek kórházon belüli szállítása
Transzport betegágy: olyan speciálisan felszerelt
betegszállító kocsi, amely alkalmas a kritikus állapotú beteg
biztonságos szállítására.

Jellemzői: oxigén-palack tartó, infúziós állvány, monitor-

tartó, lehajtható oldalrácsok, könnyű irányíthatóság, fejvég
emelés-billentés lehetősége.
Betegmozgató eszközök
• Fekvő betegek fürdetésére,
mozgatására szolgáló készülék.
• Kézzel történő emelés nélkül
lehet a beteget, idős személyt
tusolni, fürdetni,szállítani.
• Az ágyak magassága a
módosított emelő rendszernek
köszönhetően tág határok között
mozgatható.
• A hazánkban levő összes
betegágyhoz illeszthetők.
Az emelőliftek több tulajdonságot
egyesítenek magukban, egyrészt
helyhez kötött stabil emelők,
másrészt könnyen mozgathatók.
Egyszerűen áttehetők az egyik
rögzítésből a másikba, így
ugyanaz lift alkalmazható a
fürdőszobában és szobában is.
• Kis helyigényű, nagy
terhelhetőségű, könnyen
kezelhető emelő.
• A liftek feladata a beteg, a
család és nem utolsó sorban az
ápolószemélyzet életének
megkönnyítése.
Betegmozgató állvány
• Talajhoz rögzítéssel, vagy talaj-
plafon közé rögzítéssel.
• Szállító eszközök segítséget
nyújtanak egyensúlyi és láb
problémákkal küszködő betegek
számára. A beteg és a segítő részére
egyaránt biztonságosan lehetővé
teszi ülő pozícióból való felállást.
Egyszerű és biztonságos
betegmozgatás.
Turnax csökkenti a leesés veszélyét,
és lehetővé teszi, hogy a gondozó
munkáját az ergonómiailag helyes
pozícióban végezze.
Markolat és a térdtámasz
magassága állítható.
A kerekek segítségével könnyen,
zökkenőmentesen közlekedhet
bármilyen felületen.
Járás gyógyászati
segédeszköz típusai
Funkciója
Járás gyógyászati segédeszköz típusai
• Előrehaladó mozgás
alátámasztása
• Alsó végtagokra eső terhelés
csökkentése / 25%-os
tehermentesítésre képes/
• Szenzoros visszacsatolás
• Stabilitás növelése
Javallat
• Lecsökkent kondíció
• Egyensúlyzavar
• Ízületi bántalmak
• Fájdalom
Használat feltételei
• Megfelelő izomerő
• Kielégítő koordináció
Tripod, Quadripod
Funkció
•Stabilizálás

Javallat
•Egyensúlyzavarban
szenvedő betegeknek

Hátránya
•Járást lassabbá teszi
•Nehéz a láb beállítása
•Széles nyomtávot igényel
Mankók
Funkció
•Tehermentesítés
–Részterhelés (testsúly 25%-
áig)
–Teljes tehermentesítés
(bilaterális használat-100%)
•Test oldalirányú
kimozdulásának
csökkentése
•Előrehaladó mozgás
támogatása
•Szenzoros visszacsatolás
Mankók
Javallat
•Általános gyengeség
•Csonttörés
•Fájdalom
•Gerinc strukturális
elváltozása
•Egyensúlyozás és
mozgáskoordináció romlása
•Ízületi panaszok
•Alsó végtag postamputáció
•Paraplégia
•Paresis és spasticitás
 Hónaljmankó
Funkció
• A test alátámasztása
• Stabilitás biztosítása

Javallat
• Ugyanaz, mint a
könyökmankónál

Hátránya
• A felhasználó hajlamos állás,
járás során a segédeszközre
támaszkodni→izommunkát
nem segíti
• N.radialis kompressziója
→neuropathia, az axilla
kompressziója →vascularis
tünetek
 Járókeret

Funkciója
• Nagyobb stabilitást és
támasztás /mint a bot, vagy
mankó/
• Állás, járás segítésére
/botot nem tudja használni/
• Önálló felkelés
kivitelezésében segít
Javallat
•Egy- illetve kétoldali bántalmak Járókeret
esetén
•Egyensúlyzavarok esetén
•Amputációt követően
•Hosszabb betegágy után

Hátrányok
•Lassú, természetellenes járást
hoz létre
•Irányváltás, kanyarodás
nehézkes
•Szűk, egyenetlen talajon
nehezen használható
•Púpos,görnyedt tartást stimulál
Rollátor

▪ Helyváltoztatást segíti
• Nem kell megemelni
• Lépésminta könnyebben
megőrizhető
 Segítség a mozgásszervi fogyatékosoknak
Segítség a helyzetváltoztatásban:
▪ Kerekesszék esetén kérdezzük meg, hogy segíthetünk-e
és hogy hogyan?
▪ Ha toljuk, ellenőrizzük a kezek, lábak helyzetét, mert nem
biztos, hogy érzik, ha súrlódik
- ne toljuk túl gyorsan, ne fordítsuk meg hirtelen
- ne emeljük fel a karfánál fogva, mert kijár a karfa és
balesetet okozunk
- ha megállunk, ellenőrizzük a fékeket
Segítség a mozgásszervi fogyatékosoknak
Járóképes mozgáskorlátozott segítése:
▪ Kérdezzük meg pontosan, hogyan segítsünk
▪ Ne azt a karját fogjuk meg, amelyikkel a botra
támaszkodik
▪ ne fogjuk meg a botot sem
▪ ne sürgessük, kerüljük a hirtelen mozdulatokat
▪ mindig a tám-bottal ellenkező oldalon álljunk
Stroke-on átesett betegek esetén
Hely, helyzetváltoztatás segítése:
- hanyattfekvésből az ép és az érintett oldalra fordulás
- csípők megemelése hanyattfekvésből (ágytál használata és
járás előkészítése)
- beteg ágy szélére való kiültetése
- beteg áthelyezése ágyból székre
- állás, járás és a kerekesszék használata
(mozgásterapeuta feladata, de a gyakoroltatás minden segítő
felelőssége
Alapvető önellátási feladatok technikái
• Ágyban fekvő beteg mosdatása, öltöztetése (minél
nagyobb önállóság kialakítása)
• Ülő beteg mosdatása (ha lehet történjen a fürdőben)
• Öltözködés
• Táplálkozás(lehetőleg mindig asztalhoz ültetve történjen)
• Ürítés (lehetőleg WC helyiségben történjen)
Mozgásszervi rehabilitációban alkalmazott
segédeszközök felosztása
Gyógyászati testközeli segédeszközök jellemzői
• A testtel nagy felületen érintkeznek
• A károsodásra hatnak (anatómiai hiány, elveszett
funkció pótlása, alátámasztás, tehermentesítés)
• Preventív, terápiás, rehabilitációs célúak
• Egyedi előállításúak
Gyógyászati testközeli segédeszközök
Hiányzó testrész pótlása: Protézis
Támasztás, tehermentesítés, rögzítés: Fűzők, ortézisek
Sérült testrész tehermentesítése: Ortopéd cipők
Gyenge testrész támogatása: Járógépek, cipők
Hiányzó izomerő pótlása: Rugós, elektromos szerkezetek
Esztétikai hiányt pótló eszközök: epitézis
Mozgásszervi rehabilitációban alkalmazott segédeszközök
felosztása
Testtávoli segédeszközök:
Testkontaktus kis felületen történik, laza illeszkedés
Funkcionális célt szolgálnak
Főként rehabilitációs célúak
Fogyatékosságra irányulnak
Jellemzően előre gyártottak

Testtávoli segédeszközök
Mobilitást (helyváltoztatást segítő) segítő eszközök:
Bot, mankó, kerekesszék, járókeret stb.
Érzékelést segítő eszközök:
Szemüveg, fehér bot, vakvezető kutya stb.
Kommunikációt segítő eszközök:
Gégemikrofon, hallókészülék
Önellátást, mindennapi tevékenységet segítő eszközök:
Zoknifelhúzó, speciális környezet, hosszított nyelű eszközök,
megvastagított, hajlított nyelű eszközök stb.
• Krónikus terápiát segítő eszközök:
• Katéterek, fecskendők, compressziós harisnya
• Munka, tanulást támogató eszközök:
• Speciális eszközök, bútorok
• Otthoni ápolást segítő eszközök
 Ortézisek és protézisek

Ortézis: a testrészt rögzíti / támasztja, tehermentesíti,

ortopédiai elváltozást korrigál ill. a kiesett működést pótolja.
Forgalomban is kapható.

Protézis: egy testrész hiányát igyekszik pótolni, részben

funkcionális, részben esztétikai szempontból.
Egyénre szabott.
 Az ortézisek csoportjai

1. Felső végtagi:
• kéztő- és hüvelykujjrögzítő sín
• tenyértámasztó
• csuklórögzítő, csuklószorító
• kézlazító készülék (Cramer-sín)
• könyök
• váll-könyök
• felkar
1. Felső végtagi ortézisek
2.Alsó végtagi:
• támaszok, sínek, tokok
• Láb, bokaízület-rögzítő / támasztó
• combközépig érő
• térdtámasztó
• csípőtámasztó, -rögzítő
• reciprokátor (a medencénél támasztja
meg a használóját, a járást segíti oly
módon, hogy amíg az egyik láb elöl van,
addig a másikat hátra kényszeríti és
fordítva)
2. Alsó végtagi ortézisek
3. Gerinctézisek:
• fűzők, hevederek, korzettek (tartási rendellenességek
korrigálására)
• (mellkas-) ágyék- és keresztcsonti, medenceszorító
• nyakrögzítő, fejtartó (Schwanz gallér)
3. Gerinctézisek
4. Nem testen viselt ortézisek:
• lúdtalpbetét
• ortopéd cipő, ehhez tartozékok (pl.: sarokfogó)
• a sarok kifelé dőlését biztosító, ún. supináló sarokkal
készült gyerekcipők
4. Nem testen viselt ortézisek
 A protézisek csoportjai

1. Felső végtagi:
• ujjprotézisek
• alkarcsonkra
• felkarcsonkra
• vállcsonkra illeszthető
• elsősorban műanyagból
1. Felső végtagi protézisek
2. Alsó végtagi:
• lábcsonkra
• lábszárcsonkra
• combcsonkra
• csípőízületi csonkra illeszthető
• műanyag, fa, csővázas
2. Alsó végtagi protézisek
3. Egyéb, nem végtagprotézisek:
• mell-
• szem- (epithetis)
• fog-
• orr-
• fül-
• paróka
• műgége és egyéb hangprotézisek
• kozmetikai protézisek
3. Egyéb protézisek
A BETEG KÉNYELMÉT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK
1. Decubitus megelőzésére szolgáló eszközök
a. Poliuretán habszivacs matrac
b. Antidekubitor matrac (levegő befúvással működik)
c. Vízpárna, vízmatrac -vízzel töltve tehermentesít -oldalrács
használata szükséges, mert a beteg leeshet róla!
d. Ülőpárna (a keresztcsont és a csípő védelme) e. Sarok és
könyökgyűrű (a sarok és a könyök védelme)
e. Decubitus betegalátét ( váladék felfogása)
f. Gyopárpárna – család (különböző alakú és funkciójú
párna)
g. Speciális ágyak (Monarc, stb.)
 A BETEG KÉNYELMÉT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK
2. Félig ülő, ülő helyzetet biztosító eszközök
a. Háttámasz - különálló vagy a sodrony része
b. Lábtámasz - a talp és az ágy lábvégi része közé helyezve a beteg
lecsúszását akadályozza meg
c. Kapaszkodó - úgy kell felszerelni, hogy a beteg fekve elérje
Felszerelés után teherbírását az ápolónak kell ellenőrizni Fél oldali
bénuláskor a beteg sérülést szenvedhet!
3. Egyéb eszközök
a. Lábtámasztó csizma ( műa., szivacs) - a lábat dorsalflexióban tartja -
naponta 2-3 alkalommal le kell venni
b. Trochanter tekercs – a trochanter majortól - a térdhajlat felső széléig
ér -megakadályozza a csípő extrém kifordulását
c. Homokzsák a test alakjához idomul, a testet vagy a végtagot rögzíti
d. Kéz-csukló rögzítő kötés - a hüvelykujjat enyhe adductioban, a csuklót
enyhe dorsalflexióban tartja
e. Kézbe helyezett tekercs - az ujjakat funkcionális helyzetben tartja
f. Oldalkorlát - biztonságot nyújt – kivédi a beteg leesését - segíti a
helyzetváltoztató mozgást
g. párna a test ill. a végtag alátámasztása
 Közvetett kapcsolatba kerülő eszközök
1. Ágyasztal Étkezéshez, íráshoz
2. Takarótartó A fájdalom enyhítésére alkalmazzuk pl égett
betegnél Fém v. fa
3. Karosszék A beteg kiültetéshéhez használjuk – levehető
karfája van Automata változata is van
4. Betegemelő A beteg emelésére, áthelyezésére
alkalmazzuk
5. Izolálásra szolgáló eszközök: A beteg szeméremérzetére
valamint az intimitás iránti igényére minden beavatkozás
kapcsán különös figyelmet kell fordítani.
a. Spanyolfal
b. Elhúzható függöny
c. Harmonika fal
Közvetett kapcsolatba kerülő eszközök
6. Ágydeszka - a hát és a gerinc alátámasztását,
helyzetének javítását végzi
7. Egyéb eszközök
a. Hívóberendezés – biztosítja az állandó kapcsolatot az
ápoló és a beteg között - lehet csengős, telefonos, vagy
TV-s
b. Olvasólámpa
c. c. Rádió, TV
d. d. telefon
4. Kényelmi eszközök alkalmazásának szabályai

▪ Csak ép eszközt használunk

▪ Vigyázzunk, hogy sérülést ne okozzunk
▪ A beteg biztonságára folyamatosan tekintettel kell lenni
▪ Az eszközöket védőhuzatba helyezve alkalmazzuk
▪ Megfelelő tisztítás, fertőtlenítés.

https://slideplayer.hu/slide/2925480/
Háttámasz

Takarótartó

Lábtámasz
Ágyasztal

hívó

Spanyolfal
Beteg pozicionálás beavatkozásokhoz

Nőgyógyászati vizsgálat

Rektoszkópia
Beteg pozicionálás beavatkozásokhoz
Beöntés
HULLADÉKOK KEZELÉSE AZ
EGÉSZSÉGÜGYBEN
Veszélyes hulladék
Különleges kezelést igénylő hulladék. Az élővilágra,
főként az emberre és környezetére közvetlenül vagy
közvetve, bomlástermékein keresztül káros hatást kifejtő
hulladék.
Magyarországi jogszabályok szerint veszélyes hulladéknak
az a hulladék-anyag minősül, amely a hulladékról szóló
2012. évi CLXXXV. Törvényben szerepel.
A hulladék-anyagok veszélyességét az EWC(Európai Hulladék
Katalógus kódszáma) kódokat tartalmazó környezetvédelmi
leírás tartalmazza (csillagjellel megjelölve), melyről a
hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM
rendelet rendelkezik.
Az egészségügyi intézményekben keletkező
hulladékok
Az egészségügyi intézményekben keletkező
hulladékok - a hulladékkezelés szempontjából - az
alábbiak szerint csoportosíthatók:
1. Települési hulladékokkal együtt kezelhető hulladékok.
2. Fertőző hulladékok.
3. Vegyi összetételük alapján veszélyes hulladékok
 1. A települési hulladékokkal együtt kezelhető
hulladékok
Háztartási jellegű hulladékok, szelektíven gyűjtve,
kórtermekben, kiszolgáló egységekben (irodákban,
raktárakban, stb.) keletkező nem fertőző hulladékok, kivéve
a fertőző és a megfigyelő/elkülönítő részlegekből kikerülő ilyen
jellegű hulladékok.

▪ Csomagolóanyagok, papír, karton dobozok, üvegek (kimosott

üveg infúziós palackok is), műanyag göngyölegek, amelyek
veszélyes anyagoktól mentesek.

▪ Irodaszerek (veszélyes hulladékok is vannak közöttük pl.

másolók festékpatronjai, elemek, de nem veszélyes
hulladék a tintasugaras nyomtatók patronja).
1. A települési hulladékokkal együtt kezelhető
hulladékok
Élelmezési hulladékok (konyhai feldolgozási maradékok, étel
hulladékok), kivéve a fertőző és a megfigyelő/elkülönítő
részlegekből kikerülő hulladékokat.
▪ Kerti hulladék.
▪ Fertőtlenített és nem veszélyesnek ítélt hulladékok.

Az egészségügyi intézményekben a települési jellegű

hulladékok gyűjtésére a műanyag zsákkal bélelt
lábpedálos edények alkalmazása vált be. A műanyag
zsákok lehetőleg fekete színűek legyenek, sárga és piros
színű zsákot nem szabad használni.
Az edények ürítésénél a hulladékot a zacskóval együtt kell
eltávolítani
2. Veszélyes hulladékok
Az kémiai vagy fizikai tulajdonságuk miatt veszélyes
hulladékokra az alábbi vonatkozik.
Gyűjtés:
▪ a keletkezés helyén környezetszennyezést kizáró
edényzetben csak addig gyűjthetők, amíg a
tevékenységet nem zavarják,
▪ intézményekben célszerű intézményi gyűjtőhelyet
kialakítani, ha a gyűjtőhelyen csak a saját tevékenységből
származó hulladékot gyűjtik, a környezetvédelmi
hatóságtól ehhez engedély nem kell.
2. Veszélyes hulladékok
az egészségügyi intézmények működése, üzemeltetése
során egyéb veszélyes hulladékok is keletkeznek pl. fixir
oldat, olajhulladék, akkumulátorok, száraz elemek,
higany tartalmú hulladékok, laboratóriumi vegyszerek.
3. Különleges kezelést igénylő veszélyes (fertőző)
hulladékok
ca) csoport: éles, hegyes eszközök, amelyek fertőző
mikroorganizmusokkal szennyezettek vagy feltételezhetően
szennyezettek. Ide tartoznak az éles eszközökön kívül a
törött tárgylemezek, a használt ampullák és egyéb szúrt
vagy vágott sérülést okozó hulladékok.
cb) csoport: humán biológiai anyagok így, vér és
vérkészítmények, műtéti és más orvosi beavatkozás során
visszamaradó, fel nem ismerhető emberi testrészek és
szervmaradványok, váladékok, vizsgálati anyagok és ezek
maradványai.
cc) csoport: betegápolási hulladékok. Ez a csoport két
részre bontható az alábbiak szerint:
1. fertőző egységek és elkülönítők összes hulladéka,
továbbá a járványügyi szempontból különösen veszélyes
és/vagy ellenálló, külön jogszabályban meghatározott fertőző
betegségek ellátása során keletkező mikroorganizmusokkal
szennyezett vagy feltételezhetően szennyezett hulladékok;
2. a nem fertőző betegellátás során keletkező vérrel,
váladékkal szennyezett hulladékok pl. kötszerek,
rögzítések, egyszerhasználatos ruha, lepedő, tampon,
katéter, pelenka, egyéb hasonló betegellátási hulladékok.
Az R. meghatározása szerint az egészséges csecsemők
pelenkái, továbbá az átmenetileg inkontinenssé vált vagy
időskoruk miatt inkontinens ellátottak inkontinencia
betétei, ezek települési hulladékként kezelhetők . (Pl.
szociális otthonokban, utókezelő egységekben a
kórházhigiénikus véleményének alapján.)
3. Különleges kezelést igénylő veszélyes (fertőző)
hulladékok
▪ cd) csoport: légszűrő berendezések mikrobiológiai
szűrőbetétjei;
▪ ce) csoport: fertőző kórokozókat tartalmazó kísérleti
állatok tetemei és hulladékai;
▪ cf) génsebészeti és mikrobiológiai hulladékok, ha
nincsenek sterilizálva;
▪ cf) citosztatikummal szennyezett anyagok és
eszközök: ágynemű, ruhanemű, kötszer, kesztyű,
vizeletgyűjtő tasak egyéb eszközök.
Ezek a hulladékok ugyan fertőző hulladékként kezelendők,
de egyben vegyileg is veszélyes hulladékok.
 Fertőző hulladékok kezelése
Az „éles” eszközöket, hulladékokat szilárd falú, szúrásálló
edényzetben kell gyűjteni. Ezek lehetnek különböző térfogatú
műanyag vagy impregnált papírdobozok.
A gyűjtődobozok térfogatát a keletkező hulladék
mennyiségének megfelelően kell megválasztani, figyelembe
véve a megengedett tárolási időt.
A dobozokat a használat alatt le kell fedni, jól alkalmazhatók
azok a dobozok, amelyek fedelén bedobónyílást vágtak.
Megtelés után a dobozokat úgy kell lezárni, hogy ne legyenek
kinyithatók.
 Fertőző hulladékok kezelése
Az ápolási hulladékok gyűjtése történhet dobozokban,
edényekben vagy zsákokban, ez esetben is lényeges
követelmény a mechanikai sérülésnek való ellenállás és a
folyadékzáróság.
Zsákok alkalmazásánál a keretes-fedeles zsáktartó
alkalmazása javasolható. Az edényeket és zsákokat a
hulladék keletkezésének helyéről történő eltávolításhoz ki nem
nyitható módon le kell zárni.
A gyűjtőeszközön a sárga (fertőzésveszély) színkódot, a
nemzetközi bioveszély jelet, továbbá a „Fertőző hulladék”
feliratot kell alkalmazni, valamint címkét a keletkezési hely
megnevezésével.
Fertőző hulladékok kezelése
A sárga színkód megjelenhet a gyűjtőedény és a zsák
anyagának színében, vagy legalább 10 cm széles csík
formájában
A gyűjtőedényeket és zsákokat csak ¾ részig szabad
megtölteni, de a hulladék tömege a 10 kg-ot nem
haladhatja meg.
A lezárt elsődleges gyűjtőeszközöket nem szabad kinyitni.

A fertőző hulladékok hűtés nélkül 48 óráig tárolhatók.

0-5 °C-on, erre rendszeresített hűtőszekrényben maximum
30 napos tárolási idővel.
Folytatjuk!