10. Mutassa be a Munka Törvénykönyve a munka díjazására szolgáló fejezetét.

Határozza meg az alapbér fogalmát! Vázolja a munkabér meghatározásának

lehetőségeit (idő- és teljesítménybér)! Határozza meg a teljesítménybér fogalmát!

A munka díjazása:
A munkaszerződés egyik kötelező tartalmi eleme az alapbérben való megállapodás. Ha ez
elmarad, a munkaszerződés érvénytelen és így a munkaviszony létre sem jön.

Az alapbér fogalma:
Alapbérként – teljes munkaidő esetén - legalább a kötelező legkisebb munkabért
(minimálbért), illetve szakképzettséget igénylő munkakörök esetén garantált bérminimumot
kell meghatározni. Összegét a külföldi munkavégzést kivéve, forintban kell meghatározni. A
kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét kormányrendelet állapítja
meg. A kormány a munkavállalók eltérő csoportjaira különböző összegű kötelező legkisebb
munkabért állapíthat meg. Ezeket az összegeket naptári évenként kell felülvizsgálni. A
minimálbér a kormány által rendeletben meghatározott kötelező legalacsonyabb munkabér,
ami a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak jár. A részmunkaidős
munkavállalóra a minimálbér a munkaidő mértékével arányosan csökken. A garantált
bérminimumot meg kell különböztetni a minimálbértől. A garantált bérminimum magasabb,
minimálisan meghatározott összeget jelent, amely a legalább középfokú végzettséget, illetve
középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra
vonatkozik.
Részmunkaidő foglalkoztatás esetén a garantált bérminimum összege a munkaidő mértékével
arányosan csökken. 2021-ben januárban a minimálbér 161.000 Ft, a bérminimum 210.000 Ft
volt, 2021. február 1.-től a minimálbér összege: 167.400 Ft, a bérminimumé pedig: 219.000
Ft.
A munkavállaló bruttó munkabére több, egymástól elkülöníthető bér és kereseti elemekből
adódik össze, amelynek kiindulási pontja az alapbér, amelyet időbérben kell meg
meghatározni.
Az időbér lehet órabér, napibér, heti vagy havibér.
A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a
hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott
időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.

Munkabér meghatározásának lehetőségei:

Alapvető bérezési rendszerek az időbér és a teljesítmény alapú bérezési rendszer.
Az időbér a munkával töltött idő függvénye. Ott alkalmazzák, ahol teljesítménynormákat
nem lehet meghatározni. A tiszta időbért akkor alkalmazhatjuk, amikor a munka volumene
nem mérhető közvetlenül (szellemi munkásoknál, őrzési feladatot ellátónál). A
teljesítményhez kötött időbér az idő- és teljesítménybérezés ötvözete. Lényege, hogy a
munkáltató bizonyos teljesítményt vár el a munkavállalótól, aki, ha ezt teljesíti fix, változatlan
összegű időbért kap kézhez. Az időbéres rendszer alkalmazása esetén a javadalmazást a
munkavégzés időtartama alapján határozzák meg, előnye, hogy egyszerű, könnyen
kiszámítható és nyilvántartható, hátránya viszont, hogy nem tartalmaz semmilyen
teljesítménykövetelményt.
A munkáltató a munkabért teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér
összekapcsolásával is megállapíthatja.

Teljesítménybér:
A teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre
meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. 
A teljesítménybérezésnél a nyújtott, elért teljesítmény határozza meg a jövedelem mértékét.
A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe
foglalt megállapodás esetén lehet. Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató
teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan előzetes - objektív mérésen és
számításon alapuló - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény
rendes munkaidőben történő százszázalékos teljesíthetőségének vizsgálatára. A
teljesítménykövetelmény megállapítása során tekintettel kell lenni a munkáltató működési
körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre, illetve a
technológiára. Vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a teljesítménykövetelmény
megállapítása során a fentiekben foglaltakat nem sértette meg.
A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban közölni
kell a munkavállalóval. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó
teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény
százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó
munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér, illetve a garantált bérminimum mértékét
elérje.
A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében legalább az alapbér felét elérő
garantált bér megállapítása is kötelező.
A törvény több munkabérelemet nem határoz meg, de ez nem akadálya annak, hogy a
munkáltató más díjazási formákat is alkalmazzon, mint például a prémium, jutalom,
mozgóbér, jutalék stb.
A munkavállalók díjazásával kapcsolatosan be kell tartani az egyenlő munkáért egyenlő bér
elvét, vagyis az egyenlő bánásmód elvét.
A munka díjazásánál a felek általában a munkavégzés szokásos feltételeit veszik figyelembe.
A szokásostól eltérő különös feltételek között történő munkavégzés esetére bérpótlék
állapítható meg, illetve a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott feltételek
megléte esetén jár.