A JÓLÉTI VÉDELEM KERETEI MAGYARORSZÁGON

Borbély Zsuzsanna – oktató

2018. október

Hivatkozások:
Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD KRE-ÁJK: Az államháztartás és a költségvetés, Budapest 2014
Kristó Katalin: Szociálpolitika, szociális jog, Nemzeti Közszolgálati Egyetem,
2014.
Szociális jog
Juhász Gábor és Tausz Katalin:
TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0043 – „A szociálpolitikus és
a szociális munkás képzés megújítása az ELTE és a BCE
együttműködésében”, 2012
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról (Szt.)
a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények
1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet
szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről
9/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet
és a szociális szakvizsgáról
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,
15/1998. (IV. 30.) NM rendelet gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai
feladatairól és működésük feltételeiről
a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók,
369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és
ellenőrzéséről
a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök
331/2006.(XII.23.) Korm. rendelet
ellátásáról
1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról (Cst.)
2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről (Csvt.)
1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
(Flt.)
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról (Fot.)
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (Tbj.)
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (Tny.)
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (Ebtv.),
2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és
egyes törvények módosításáról (Mmtv.)
1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról
A szolgálati viszonyban állók speciális szociális ellátásaira vonatkozó jogszabályok:
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról
2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról
1994. évi XLV. törvény a hadigondozásról
1992. évi LII. törvény a nemzeti gondozásról szóló

1
A JÓLÉTI VÉDELEM KERETEINEK KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁN

A rendszerváltozást követően megváltozott hazánk politikai berendezkedése, gazdasági szerkezete.

1989. után az államszocializmust piacgazdaság váltotta fel. A politikai-ideológiai rendszer, valamint a
tulajdoni viszonyok átalakulása gyökeres változást eredményezett a társadalom szerkezetében is.
Az ipar és a mezőgazdaság területén végbement privatizáció, a gazdasági szerkezet átalakulása a
társadalom széles rétegeit érintette. A munkanélküliség, az elszegényedés, az esélyegyenlőség
feltételeinek megteremtése, a különböző szociális problémák kezelése szükségessé tette az állami
szerepvállalás újragondolását, a szociális biztonság megteremtését hivatott intézményrendszer
kialakítását. Az, hogy „mennyi” és „milyen” legyen az állam szociálpolitikában betöltött szerepe,
kezdetektől politikai vita tárgya. De az tény, hogy a szociálpolitika intézményrendszerében az állam – a
mindenkori kormányzaton keresztül – elsődleges szerepet tölt be. Ez a szerep:
 a szociális jogalkotásban,
 a szociális igazgatás megszervezésében és működtetésében,
 a szociális újraelosztásban, és
 a szociális ellátások biztosításában
testesül meg.
A magyar szociális ellátórendszer törekszik arra, hogy a társadalom szinte minden tagjának, illetve
szinte minden felmerülő élethelyzetre valamiféle ellátást nyújtson. Tekintsük át röviden, hogy a
szociálpolitika különböző alanyainak milyen ellátásokat biztosít a szociális rendszer.

Gyermekek
A Gyvt-ben meghatározott gyermekvédelmi ellátások részben a gyermek családban történő
neveléséhez, részben azokban az élethelyzetekben nyújtanak segítséget, amikor a gyermeknek nincs
családja, vagy családja nem képes, vagy nem alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére. A
gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni 1 és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti
alapellátások2, illetve gyermekvédelmi szakellátások3, valamint hatósági intézkedések4 biztosítják. A
gyermekvédelmi rendszer része továbbá a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve előzetes
letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása.

Családok
A gyermekkorhoz kapcsolódó szociális ellátások másik nagy csoportját a családtámogatási rendszer
jelenti, amely a gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulást jelenti.

1
Pénzbeli és természetbeni ellátások: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a gyermektartásdíj megelőlegezése, az
otthonteremtési támogatás,valamint a gyermekétkeztetés.

2
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek
napközbeni ellátása, a gyermekek átmeneti gondozása.

3
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: az otthont nyújtó ellátás, az utógondozói ellátás,
a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.
4
A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet
fennállásának megállapítása, a védelembe vétel, a családba fogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, a nevelésbe vétel, a
nevelési felügyelet elrendelése, az utógondozás elrendelése, az utógondozói ellátás elrendelése.

2
A Cst. értelmében a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam családi pótlékot 5
nyújt. A gyermeket nevelő szülő, illetve gyám a gyermek gondozására tekintettel gyermekgondozási
támogatásra6 jogosult. Az anyasági támogatás egyszeri pénzbeli juttatás, amely a gyermek születésekor
jár.
Mindezeken kívül a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény kimondja, hogy az állam a
gyermeket nevelő családok munkából szerzett jövedelme után fizetendő közterhek megállapításánál
figyelembe veszi a gyermekvállalással és -neveléssel együtt járó költségeket, és ennek érdekében külön
törvényben foglaltak szerint a gyermekek után járó családi kedvezménnyel támogatja a családokat.

A jövedelemmel nem rendelkezők és az alacsony jövedelműek

A fenti személyekről az Szt-ben foglalt ellátások keretében gondoskodik az állam. Ezekről az
ellátásokról részletesen a további tételekben lesz szó (lásd még a Ellátási formák táblázatot!).

Idősek
Az időskorúak ellátásairól szintén több jogszabály rendelkezik. Ellátásaik két fő csoportját a
társadalombiztosítás nyugellátásai, valamint az Szt. alapján nyújtott pénzbeli, természetbeni és
személyes gondoskodást nyújtó ellátások képezik. Ezeken kívül az időseket különböző kedvezmények
és mentességek illetik meg, például az utazási kedvezmények és mentességek, vagy a kulturális
szolgáltatások díjkedvezményei.

Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek

A szociális ellátórendszer egyik legösszetettebb alrendszerét jelentik a fogyatékossággal élők ellátásai.
Az ellátások főbb csoportjai részben a betegség, fogyatékosság súlyossága, részben az ellátások jellege
alapján különíthetőek el. A Fot-ban meghatározott pénzbeli ellátás a fogyatékossági támogatás.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban az elsődleges cél a foglalkozási rehabilitáció
és csak akkor kapnak szerepet a pénzbeli ellátások, ha a rehabilitáció nem valósítható meg. Ez utóbbi
személyi kör ellátásairól már az Mmtv. (2011. évi CXCI. törvény) rendelkezik, amelynek értelmében az
ellátásokkal kapcsolatos igazgatási feladatok a társadalombiztosítás rendszerében valósulnak meg,
méghozzá igen összetett módon: az ellátásokat a nyugdíjigazgatás szervei állapítják meg, az ellátásokat
pedig az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza.
A pénzbeli ellátásokon kívül személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat is találunk még az Szt-ben is.

Hadirokkantak és nemzeti gondozottak

A hadirokkanti ellátás a honvédelmi kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódik, és akkor jár, ha a
kötelezettséget teljesítő megsérül, megrokkan, vagy meghal. Az ide tartozó ellátások többsége
pénzbeli juttatás formáját ölti (például hadirokkant-járadék, hadiözvegyi járadék, temetési
hozzájárulás), de a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvényben természetbeni ellátásokat (például
térítésmentes gyógyászati ellátás, gyógyászati segédeszköz ellátás) és különböző kedvezményeket
(például közlekedési kedvezmények, mentesség a helypénz megfizetése alól) is találunk. A nemzeti
gondozás a nemzeti helytállást elismerő állami szolgáltatás.

5
A családi pótlék magában foglalja a havi rendszerességgel járó nevelési ellátást, valamint az iskoláztatási támogatást.

6
A gyermekgondozási támogatás havi rendszerességgel járó gyermekgondozási segélyt, illetve gyermeknevelési támogatást
jelent.

3
Álláskeresők
A munkaképes személyeket fenyegető legsúlyosabb kockázat a munkanélküliség. Ennek kezelésére
minden országban elkülönült szociálpolitikai eszközrendszer alakult ki. Magyarországon az Flt. alapján
aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközöket különböztetünk meg. Az aktív eszközök7 a
munkahelyteremtést és a munkába állást, elhelyezkedést támogatják, míg a passzív eszközök8 a
munkanélküliek (a törvény fogalomhasználatában álláskeresők) ellátását, létfenntartásuk bizonyos
mértékű biztosítását szolgálják.

FINANSZÍROZÁS
Az államilag szervezett szociális ellátások a magyar szociális rendszerben - a fedezeti források alapján
történő elkülönítés értelmében - két nagy alrendszerbe csoportosíthatók:
 a központi költségvetés adóbevételei terhére nyújtott ellátások,
 a helyi önkormányzati ellátások, amelyek fedezete (részben) az önkormányzatok
költségvetése.

A központi költségvetés adóbevételei terhére nyújtott ellátások és a helyi önkormányzati ellátások

együtt jelentik az adóbefizetésekből finanszírozott szociális ellátásokat. És ide tartoznak még a
társadalombiztosítási ellátások, valamint a foglalkoztatáspolitikát és a munkanélküliség kezelését
szolgáló ellátások fedezetét a munkaadók és munkavállalók járulékbefizetései biztosítják. 9
Az egyes alrendszerek egyben a szociális háló különböző szintjeit10 is jelentik.

Biztosítási típusú ell. Univerzális ellátás Segélyezési típusú ell.

Alanyi kör A biztosítási kötelezettség alá A népesség egészét Kizárólag az arra
eső személyek körét jelenti. vagy egy csoportját. rászorultakat illeti meg.
Jogosultság A jogosultság relatív. Nem biztos Abszolút. Nincs alanyi jog az ellátásra,
ugyanis, hogy igénybe veszik, és vizsgálják a rászorultságot:
azt is csak a kockázat ez általában
bekövetkeztekor. Törvényi úton jövedelemvizsgálatot jelent,
kikényszeríthető, nem vizsgálják és hatósági ellenőrzés alá
a rászorultságot. esik.
Finanszírozás Járulékbefizetésből: a Központi Központi költségvetés és
járulékfizetés jövedelemfüggő. költségvetésből és helyi költségvetés.
adóeszközökből.
Ellátás mértéke Jövedelemfüggő: korábban elért Fix összeg. Fix összeg.
jövedelem szintjéhez igazodik.

7
Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök a törvény értelmében a munkaerőpiaci szolgáltatások, a képzések elősegítése, a
foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások, az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás, a
munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása, a munkaerőpiaci programok támogatása, valamint az egyes
általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása.

8
Passzív eszközök az Flt. alapján az álláskeresési járadék, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint a költségtérítés.
9
2011 óta a magyar szabályozás e tekintetben egyedülállónak számít, ugyanis a társadalombiztosítás legnagyobb bevételi
forrása nem járulék, hanem a szociális hozzájárulási adó.

10
A szociális védőháló három szintje: biztosítási szint, rászorultsági szint és kompenzációs szint.

4
Az adóbevételekből fedezett ellátások alapvetően kétféle rendeltetést töltenek be. Egyrészt a szociális
háló kompenzációs szintjét jelentik, vagyis az érintett személy egy meghatározott csoporthoz tartozás
címén jogosult többletellátásra. Másrészt ezen ellátások a szociális háló rászorultsági szintjét alkotják;
ennek a szintnek a logikája az, hogy ha az állampolgár saját forrásból nem tudja a megélhetéséhez
szükséges javakat megszerezni, részére az állami költségvetésből nyújtanak olyan mértékű ellátást,
amellyel a létét képes fenntartani. Az ide tartozó ellátások közös jellemzői: ez a rendszer individuális,
vagyis mindig az egyén szükségleteit vizsgálja; az ellátások juttatása a szubszidiaritás elvét követi, azaz
legelőször az önsegély elve érvényesül és csak végső esetben jár a támogatás; az ellátások mértéke
pedig alacsonyabb a biztosítási elvű ellátásoknál.
A szociális ellátórendszer jogi szabályozása már a törvényi szinten is igen tagolt. A magyar szociális
ellátórendszer legfontosabb jogszabályait a fenti táblázat foglalja össze.

A járulékokból finanszírozott, biztosítási típusú ellátások célja, hogy a bekövetkezett társadalmi

káresemény esetén előre garantált szintű ellátást biztosítsanak a korábban járulékot fizető személyek
számára. Ezen ellátások közös jellemzői, hogy konkrét kockázati esetek (öregség, betegség,
munkanélküliség) bekövetkezésekor járnak, függetlenül a személyi rászorultságtól, fedezetük a
munkáltatói és munkavállalói járulékbefizetések. A szolgáltatás az érintett jövedelmétől függ, a
rendszerben történő részvétel pedig kötelező.

Társadalombiztosítás
A jogszabályok körében felsoroltuk a társadalombiztosításról szóló legfontosabb törvényeket is, mint a
szociális ellátórendszer legnagyobb elkülönült alrendszerét. A társadalombiztosítás államilag
szervezett, kötelező kockázatközösség, amely a kockázatközösségbe bevontak számára, meghatározott
kockázatok esetére, az erre rendelt bevételekből, a kockázat bekövetkeztekor pénzbeli és
természetbeni ellátásokat nyújt. A kockázatközösség tagjai főként a járulékfizetők, azaz a biztosítottak,
azonban az ellátások jogosultjai ma már Magyarországon igen széles személyi kört jelentenek és
bizonyos ellátásokat járulékfizetés hiányában is igénybe lehet venni.
A definícióban említett kockázatok: a betegség, az anyaság, a megrokkanás, a munkahelyi baleset és
foglalkozási megbetegedés, az öregség, és a családfenntartó halála.
A társadalombiztosítás bevételei többnyire a kötelező járulékok (kivéve a szociális hozzájárulási adót),
amelyeket elkülönített pénzalapokban, az Egészségbiztosítási Alapban, valamint a Nyugdíj-biztosítási
Alapban halmoznak fel.
A társadalombiztosítási ellátásokat két biztosítási ágba rendezve találhatjuk meg, amely ágak és
ellátások az alábbiak:
Egészségbiztosítási ellátások:
 az egészségügyi szolgáltatás;
 a pénzbeli ellátások:
 csecsemőgondozási díj,
 gyermekgondozási díj,
 táppénz;
 a baleseti ellátások:
 a baleseti egészségügyi szolgáltatás,
 a baleseti táppénz,

5
  a baleseti járadék;
 megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:
 rokkantsági ellátás,
 rehabilitációs ellátás;

Nyugdíjbiztosítási ellátások:
 a társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás:
 az öregségi nyugdíj,
 a hozzátartozói nyugellátás:
 az özvegyi nyugdíj,
 az árvaellátás,
 a szülői nyugdíj,
 a baleseti hozzátartozói nyugellátások;
 rehabilitációs járadék.

6
Összefoglaló kérdések:
1. Sorold fel a magyar szociális ellátórendszer alanyait!
2. Sorold fel a SZTv-ben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokat!
3. Sorold fel a SzTv-ben meghatározott alapszolgáltatások formáit!
4. Sorold fel a SzTv-ben meghatározott szakosított ellátási formákat!
5. Sorold fel a Gyvt-ben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokat!
6. Ismertesd a Gyvt-ben meghatározott gyermekjóléti alapellátások formáit!
7. Ismertesd a Gyvt-ben meghatározott gyermekvédelmi szakellátások formáit!
8. Sorold fel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedéseket!
9. Milyen két ellátási formát foglal magába a családi pótlék?
10. Mit jelent a gyermekgondozási támogatás?
11. Sorold fel a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeit!
12. Sorold fel a foglalkoztatáspolitika passzív eszközeit!
13. Milyen formákban testesül meg az az állam szociálpolitikai szerepvállalása?
14. Határozd meg azt a két forrást, amiből a költségvetés a szociális ellátásokat fedezi!
15. Mit értünk társadalombiztosítás alatt?
16. A társadalombiztosítási ellátásokat melyik két biztosítási ágba rendezve találhatjuk meg?

7

Jogszabály
1993. évi III. tv. a szociális Járási hivatal:
igazgatásról és szociális
ellátásokról
1997. évi XXXI. sz. tv. a
gyermekek védelméről és
a gyámügyi igazgatásról
ELLÁTÁSI FORMÁK
2017.
Pénzbeli Természetbeni Alapszolgáltatások Szakosított ellátási
formák
 Köztemetés  Falugondnoki és tanyagondnoki  Ápolást, gondozást
 időskorúak járadéka  Közgyógyellátás szolgáltatás nyújtó intézmények
 aktív korúak ellátása - foglalkoztatás   Étkeztetés
helyettesítő támogatás
Egészségügyi
 Házi segítségnyújtás
 rehabilitációs
szolgáltatásra intézmény
 egészségkárosodási és  Családsegítés
való jogosultság
gyermekfelügyeleti támogatás  Jelzőrendszeres házi  Átmeneti
 ápolási díj segítségnyújtás elhelyezést nyújtó
o tartós ápolást végzők időskori  Közösségi ellátások
intézmények
támogatása  Támogató szolgáltatás
képviselő testület:  Utcai szociális munka  Lakóotthon
 települési támogatás  Nappali ellátás  Támogatott lakhatás
 Egyéb speciális
szociális intézmény
 a rendszeres gyermekvédelmi  a gyermekétkeztetés  Biztos Kezdet Gyerekház,  az otthont nyújtó
kedvezmény, o intézményi  a gyermekjóléti szolgáltatás, ellátás,
 a gyermektartásdíj megelőlegezése, o ingyenes és o nevelőszülő
 az otthonteremtési támogatás. kedvezményes o család- és gyermekjóléti o gyermekotthon
intézményi szolgálat  az utógondozói
o szünidei o család- és gyermekjóléti ellátás,
központ
 a területi
 a gyermekek napközbeni
ellátása gyermekvédelmi
o bölcsődei ellátás szakszolgáltatás.
 bölcsőde
 mini bölcsőde
 munkahelyi bölcsőde
 családi bölcsőde
8
 o napközbeni
gyermekfelügyelet
o alternatív napközbeni ellátás

 a gyermekek átmeneti gondozása,

 befogadó szülők
 helyettes szülők
 gyermekek átmeneti otthona
 családok átmeneti otthona

1998. évi LXXXIV. tv. a  családi pótlék

családok támogatásáról o nevelési ellátás
o iskoláztatási támogatás
 gyermekgondozási támogatás
o gyermekgondozást segítő
ellátás
o gyermeknevelési támogatás
 anyasági támogatás

1998. évi XXVI. tv. a Fogyatékossági támogatás

fogyatékos személyek
jogairól és
esélyegyenlőségük
biztosításáról
2011. évi CXCI. tv. a  rehabilitációs ellátás
megváltozott  rokkantsági ellátás
munkaképességű
személyek ellátásairól és  kivételes rokkantsági ellátás
egyes törvények

9
módosításáról
1997. évi LXXX. tv. a
társadalombiztosítás
ellátásaira és a
magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről
ellátásai:
A nyugdíjbiztosítási ellátások:
nyugellátás:
1997. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tny.),
társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló
Egészségbiztosítási ellátások:
a) egészségügyi szolgáltatás;
b) pénzbeli ellátások:
ba) csecsemőgondozási díj,
bb) gyermekgondozási díj,
bc) táppénz;
c) baleseti ellátások:
ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás,
cb) baleseti táppénz,
cc) baleseti járadék;
d) megváltozott munkaképességű személyek
da) rokkantsági ellátás,
db) rehabilitációs ellátás;
a) társadalombiztosítási saját jogú
aa) öregségi nyugdíj,
b) hozzátartozói nyugellátás:
ba) özvegyi nyugdíj,
bb) árvaellátás,
bc) szülői nyugdíj,
bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások;
öregségi nyugdíj
hozzátartozói nyugellátások
 özvegyi nyugdíj
 árvaellátás
 szülői nyugdíj
 baleseti hozzátartozói
nyugellátások
10

1997. évi LXXXII. törvény a
továbbiakban: Mny.), a
magánnyugdíjról és a
magánnyugdíjpénztárakról
szóló
1997. évi LXXXIII. törvény
(a továbbiakban: Eb.) a
kötelező
egészségbiztosítás
ellátásairól szóló
1991. évi IV. tv. a
foglalkoztatás
elősegítéséről és a 
munkanélküliek ellátásáról
 özvegyi járadék
működési alapelvek
pénztári alapítás
egészségbiztosítási ellátásra jogosultak
egészségügyi szolgáltatók
 Munkaerő-piaci szolgáltatások
 Képzések elősegítése
Foglalkoztatás bővítését szolgáló
támogatások
 Az álláskeresők vállalkozóvá válását
elősegítő támogatás
 Munkahelyteremtés és
munkahelymegőrzés támogatása
 Munkaerő-piaci programok
támogatása
 Egyes általánostól eltérő
foglalkoztatási formák támogatása
 A LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSEK HÁTRÁNYOS
KÖVETKEZMÉNYEINEK ENYHÍTÉSÉT
CÉLZÓ TÁMOGATÁSOK
 ÁLLÁSKERESŐK ELLÁTÁSA
o Álláskeresési járadék
o Nyugdíj előtti álláskeresési
segély
o Költségtérítés
11