TBJ Jegyzet

A SZOCIÁLIS JOG ALAPJAI
A társadalombiztosítás ellátásaira
jogosultakról, valamint ezen
ellátások fedezetéről szóló
magyarázat
2023
Dr. Hajdú József

Hatályosítva: 2023.03.03.
A SZOCIÁLIS JOG ALAPJAI
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások

fedezetéről szóló magyarázat
Szerző: Dr. Hajdú József
Lektor: Dr. Lukács Adrienn
Tartalomjegyzék
0. Bevezető olvasólecke ......................................................................................... 5

1. Bevezető megjegyzések ............................................................................................................... 5
2. A jogalkalmazás tartalma, típusai, különös tekintettel a társadalombiztosítási esetekre .... 5
2.1. A jogalkalmazás .................................................................................................................... 5
2.2. A jogérvényesülés ................................................................................................................. 6
2.3. A jogalkalmazás meghatározása ......................................................................................... 6
2.3.1. A jogalkalmazás fajtái ................................................................................................... 6
2.3.2. A bírói jogalkalmazás (igazságszolgáltatás) típusai, jellemzői.................................. 7
2.3.3. A közigazgatási jogalkalmazás ..................................................................................... 7
3. A joghézag és orvoslásának módjai ........................................................................................... 8
Ellenőrző kérdések .......................................................................................................................... 8
1. Olvasólecke ...................................................................................................... 10
1. Alapelvek .................................................................................................................................... 10
1.1. Az alapelvek rendeltetése .................................................................................................. 10
1.2. A Tbj. alapelvei, helyesebben irányadó alaprendelkezései ............................................ 10
Ellenőrző kérdések ........................................................................................................................ 15
2. Olvasólecke ...................................................................................................... 16
2. A társadalombiztosítási jogviszony alanyai ............................................................................ 16
2.1. A biztosítottak .................................................................................................................... 16
2.1.1. A munkaviszonyban álló személy [Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pont] ....................... 17
2.1.2. A szövetkezet tagja [Tbj. 6. § (1) bekezdés b) pont] .............................................. 29
2.1.3. A szakképző iskolai tanulók [régi Tbj. 5. § (1) c) pont)] ........................................ 36
2.1.4. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony [Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pont] .... 38
2.1.4.1. A társadalombiztosítási minimálbér [Tbj. 4. § 14. pont] ............................... 39
2.1.4.2. Megbízási, vállalkozási jogviszony [Tbj. 6. § f) pont] .................................... 41
2.1.4.3. Választott tisztségviselők [Tbj. 6. § (2) bekezdés] .......................................... 44
2.1.4.4. Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy és a mezőgazdasági
őstermelő........................................................................................................................... 50
2.1.4.5. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2
törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy. 50
2.1.4.6. Állami projektértékelői jogviszonyban álló személy ...................................... 51
2.1.4.7. A köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa .... 51
3. Olvasólecke ...................................................................................................... 53
2.2. Az egyéni és társas vállalkozók [Tbj. 4. § 2. és 21. pont] .............................................. 53
2.2.1. Az egyéni vállalkozók [Tbj. 4. § 2. pont].................................................................. 53
2.2.2. A társas vállalkozás [Tbj. 4. § 20. pont].................................................................... 57
2.3. A főállású kisadózók [Tbj. 6. § (1) bekezdés i) pont] .................................................... 61
2.4. Az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy [Tbj. 6. § (1) bekezdés j) pont]
...................................................................................................................................................... 62
2.5. Az egyéb jogcímen biztosított személyek ....................................................................... 62
2.5.1. Külföldi foglalkoztató számára külföldön folytatott tevékenység [Tbj. 6. § (3)
bekezdés] ................................................................................................................................ 62
2.5.2. Az álláskereső személyek biztosítása [Tbj. 6. § (1) bekezdés c) pont, Tbj. 37. §
(2) bekezdés] .......................................................................................................................... 62
2.5.3. Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy [Tbj. 6. § (1) bekezdés g)
pont] ........................................................................................................................................ 64
2.5.4. A mezőgazdasági őstermelő [Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pont] ............................... 64
4. Olvasólecke ...................................................................................................... 67
3. A foglalkoztatók [Tbj. 4. § 4. pont] ......................................................................................... 67
5. Olvasólecke ...................................................................................................... 79
4. A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak [Tbj. 21-22. §] ..................................... 79
4.1. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre [Tbj. 22. §] .......................................... 79
4.1.1. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéssel jogosultságot szerzők [Tbj. 43. §]
................................................................................................................................................. 82
4.1.2. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság időtartama [1997. évi LXXXIII.
törvény 29. § (9)-(10) bekezdés] .......................................................................................... 86
4.2. A baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak [Tbj. 21. §] ....................................... 87
4.3. A külföldi - belföldi illetőség [Tbj. 4. § 1. pont és 12. pont] ........................................ 88
4.3.1. A belföldinek minősülő személy meghatározása [2007. évi I. tv.] ........................ 91
4.3.2. A belföldiséget igazoló okmányok [2007. évi I. tv.] ............................................... 91
6. Olvasólecke ...................................................................................................... 94
5. Biztosításból kizárt személyek és a megállapodás társadalombiztosítási ellátásra ............ 94
5.1. A Biztosítási kötelezettséggel nem járó jogviszonyok [Tbj. 17-20. §] .......................... 94
5.2. Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra [Tbj. 48-54. §] ...................................... 102
5.2.1. Megállapodás nyugdíjra [Tbj. 48. §] ........................................................................ 102
5.2.2. Megállapodás egészségügyi szolgáltatásra [Tbj. 49. §] .......................................... 111
5.2.3. Anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló megállapodás ........................... 112
5.3. A megállapodás közös szabályai [Tbj. 52. §] ................................................................. 113
Ellenőrző kérdések ...................................................................................................................... 113
3
7. Olvasólecke ..................................................................................................... 115
6. A biztosítási jogviszony dinamikája ...................................................................................... 115
6.1. A biztosítási jogviszony keletkezése és tartama ........................................................... 115
6.2. A biztosítás szünetelése [Tbj. 16. §] ............................................................................... 116
8. Olvasólecke .................................................................................................... 126
7. Társadalombiztosítási célú nyilvántartások és adatszolgáltatások [Tbj. 55-65. §] ........... 126
7.1. Adatvédelmi rendelkezések [Tbj. 60. §] ......................................................................... 126
7.2. A bejelentés - adatszolgáltatás [Tbj. 1. § (7) bekezdés] ............................................... 129
7.2.1. Adóhatósági adatszolgáltatás [Tbj. 66. § (1)] ......................................................... 129
7.2.2. A foglalkoztató adatközlése ..................................................................................... 130
7.2.3. Az egyéni vállalkozók bejelentési kötelezettsége [Tbj. 72. § (1)-(3) bek.] .......... 130
7.3. Adatszolgáltatás egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése érdekében
.................................................................................................................................................... 131
7.3.1. Bejelentés teljesítése az adóhatóságon keresztül [Art. 1. számú melléklet 3. pont
és 11. pont] ........................................................................................................................... 131
7.3.2. Adatszolgáltatás közvetlenül az egészségbiztosítási szervhez [Ebtv. 80. § (4)
bekezdés, Tbj. 67. §] ............................................................................................................ 133
7.3.3. A bejelentési kötelezettség elmulasztásának szankciói [Tbj. 67. § (8)-(13)
bekezdés] .............................................................................................................................. 136
7.3.4. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése, a jogosultság
tisztázása, jogkövetkezmények [Tbj. 68.-69. §, Art. 50. §] ............................................. 136
7.3.5. TAJ-kártya vagy Európai Egészségbiztosítási Kártya [Ebtv. 29. § (3)-(4)
bekezdés, 80. § (5) bekezdés] ............................................................................................. 141
7.4. A biztosítási jogviszony nyilvántartása [Tbj. 74. § (1) bekezdés,] .............................. 142
9. Olvasólecke .................................................................................................... 145
8. A társadalombiztosítási ellátások fedezete ........................................................................... 145
8.1. A társadalombiztosítás fedezetére fizetendő járulékok ............................................... 145
8.2. Minimum járulékalap bevezetés a munkaviszonyban állóként biztosított
személyeknél ............................................................................................................................. 146
8.3. Családi járulékkedvezmény ............................................................................................. 147
8.4. A biztosított főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó esetében a minimum
járulékalap változása ................................................................................................................ 147
Mellékletek......................................................................................................... 149
1. sz. melléklet: Tbj. alapfogalmak Tbj. 4. § ............................................................................. 149
2. sz. melléklet: Az 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról, 5. § ................................................................................................................... 154
3. sz. melléklet: 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról, 2.§ ........................................... 156
4
0. Bevezető olvasólecke
1. Bevezető megjegyzések
A következő olvasóleckék azért készültek, hogy a T. hallgatók önálló tanulását és a hatályos

társadalombiztosítási alaptörvény (Tbj.) legfontosabb jogintézményeire vonatkozó
szabályozás alapos megértését segítsék.
Fontos kiemelni: 2020. július 1-jétől egy teljesen új társadalombiztosítási törvény lépett
hatályba, ez a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások
fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Tbj.). Ezzel egyidejűleg hatályát
veszti a régi, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: régi Tbj.), és ennek
végrehajtási rendelete a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet.
2. A jogalkalmazás tartalma, típusai, különös tekintettel a társadalombiztosítási

esetekre
2.1. A jogalkalmazás
A jog tényleges hatása azt jelenti, hogy az általánosan megfogalmazott magatartási szabály a
konkrét, egyedi esetekben megvalósul, a címzettek a jogot figyelembe véve tanúsítják aktuális
magatartásukat. Tehát követik a jogot, amely által a formailag jogszerű magatartáson keresztül
az adott társadalmi cél is megvalósul.
A jogalkalmazás a jogérvényesülés és a jogszabály konkretizálásának egyik esete. Az

általánosan és elvontan megfogalmazott jogi normák konkrét, egyedi esetekre való
vonatkoztatását, érvényesítését jelenti.
A jogalkalmazás tehát a jogkövetés mellett a jog érvényesülésének másik módja. A

jogszabályok címzettjei a jogalanyok, a magatartásuk önmagában nem eredményezi a jogi
normák előírásainak megvalósulását. Ezért a kényszerítés lehetőségével rendelkező állami
szervek tevékenységére van szükség.
Erre általában két esetben kerül sor.

1. Az első esetben a jogszabályok címzettjei megsértették az előírásokat és így a jogi norma
érvényesülésére csak a jogsértővel szembeni hátrány alkalmazásával kerülhet sor. (pl. jogalap
nélkül felvett nyugdíj, táppénz, stb.)
5
2. A második esetben a jogalanyok jogkövető magatartása önmagában nem váltja ki a kívánt
joghatást, ahhoz az állami szervek közreműködésére is szükség van, vagyis a jogszabályok
előírása alapján a konkrét jogviszonyok keletkezése, módosulása vagy megszüntetése az
illetékes állami szerv egyedi döntése nélkül nem lehetséges. Tipikusan ebbe a körbe tartoznak
az engedélyezési eljárások (például rehabilitációs komplex vizsgálat, engedélyhez kötött
külföldi gyógykezelés, A1-es nyomtatványok kiállítása, stb.).
2.2. A jogérvényesülés
A jog érvényesülése tehát azt jelenti, hogy

1. a normákat önként követik,
2. a normák megsértőivel szemben a joghátrányt ténylegesen és következetesen alkalmazzák.
1. jogkövető magatartás
A jogérvényesülés egyik módja a jogkövetés. Jogkövetésről akkor beszélünk, ha az emberi

magatartás objektíve megfelel a jogi norma előírásainak, és nem sért egyetlen normát sem.
2. joghátrány (szankció)
A jogérvényesülés másik módja a jogsértés. Ilyenkor a jogi norma érvényesülésére csak a

jogsértővel szembeni hátrány alkalmazásával kerülhet sor, azaz a jogérvényesülés a jog
érvényesítésével valósul meg. A jogsértés többnyire negatív társadalmi jelenség, amely kifejezi
a jogi előírások által védett érdekek és az egyéni érdekek összeütközését. Jogsértés minden
olyan magatartás, amely legalább egy normával ellentétes.
2.3. A jogalkalmazás meghatározása
A jogalkalmazásra feljogosított állami szervek olyan monopolizált és formalizált

tevékenysége, amely során az általánosan megfogalmazott magatartási szabályt (normát)
konkrét egyedi esetre alkalmazzák, és amely tevékenységükkel egyedi jogviszonyokat hoznak
létre, módosítanak vagy szüntetnek meg. Egyben az állam jogszolgáltató igényét érvényesítik
és döntéseik kikényszeríthetők.
2.3.1. A jogalkalmazás fajtái
A jogalkalmazás fajtáit azon az alapon különböztetjük meg, hogy melyik szerv végzi a
tevékenységet, ehhez kapcsolódnak sajátosságaik.
6
Két fő jogalkalmazási fajtát különböztetünk meg:
1. a bírói jogalkalmazást (törvénykezés vagy igazságszolgáltatás)

2. a közigazgatási jogalkalmazást: a közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó
tevékenységét.
2.3.2. A bírói jogalkalmazás (igazságszolgáltatás) típusai, jellemzői
Az igazságszolgáltatás – mint jogalkalmazás – a büntetőjog, a polgári jog, a közigazgatási jog,

a munkajog, stb. szabályainak alkalmazását jelenti. A bíráskodás feladata a jogviták eldöntése,
a jogsértések elbírálása, a jogérvényesülési zavarok elhárítása. Az igazságszolgáltatás tehát
jogvédő funkciót tölt be. A bíró megállapítja az anyagi jogviszonyok fennállását vagy hiányát
és ezek alapján állapítja meg a jogkövetkezményeket. Az igazságszolgáltatás esetében az
anyagi jogviszonyok tehát megelőzik az eljárási jogviszonyokat.
A bírói ítélet visszamenőleges hatállyal a múltat bírálja el (deklaratív jelleg). A bírói eljárás
kérelemre indul, amelynek szabályait az eljárásjogi törvények határozzák meg.
2.3.3. A közigazgatási jogalkalmazás
A közigazgatási jogalkalmazás a közigazgatási szervek hatósági (külső) jogalkalmazó

tevékenysége, melynek során az eljárási jogviszony egyik oldalán áll a közigazgatási szerv, a
másik oldalán az ügyfél.
A közigazgatási hatósági jogalkalmazás a közcélok elérésének jogi eszköze. Lényegi

sajátosságai a közigazgatási jogból és a pénzügyi jogból következnek. E két jogág szabályoz
minden olyan társadalmi tevékenységi területet, ahol nélkülözhetetlen az állam közhatalmi
szerepe.
A jogi szabályozás két fő módszere érvényesül.
1. Az egyik szabályozási módszer, hogy az állam közvetlenül beavatkozik a társadalmi

viszonyokba azáltal, hogy meghatározott tevékenységeket, magatartásokat engedélyhez köt,
illetve a közigazgatási hatóságok – jogszabályi felhatalmazással – kötelezettségeket
állapíthatnak meg, s ezáltal közigazgatási jogviszony jön létre.
2. A másik szabályozási módszer, hogy a jog meghatározza az adott tevékenység jogi kereteit,
a jogalanyok magatartását. A közigazgatás felügyeli a jogszabályok betartását, ellenőrzi a
jogalanyok magatartását. A jogalanyok a jogi normát külön, egyedi aktus nélkül is kötelesek
betartani.
Ilyen esetben akkor jön létre konkrét hatósági jogalkalmazói jogviszony, amikor a jogszabályt
7
megsértették és a közigazgatási szerv egyedi aktusában szankciót alkalmaz a megsértett
jogrend helyreállítása érdekében.
A közigazgatási jogalkalmazói aktus a jövőre vonatkozóan állapít meg jogkövetkezményeket

(konstitutív jelleg). Az eljárás hivatalból (ex officio) és kérelemre is indulhat. A jogsértések
orvoslásának – a jogorvoslat mellett – meghatározó eleme a felettes szerv felügyeleti joga.
Elkülönült eljárásjogi szabályozás biztosítja a jogalkalmazás rendjét, garanciáit, beleértve a

határozatok bírósági felülvizsgálatát is. A közigazgatási szervek a hatósági jogalkalmazás
során nemcsak jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, hanem meghatározott
nyilvántartásokat és információs rendszereket is működtetnek az állam és a társadalom
részére.
3. A joghézag és orvoslásának módjai
Joghézagról akkor beszélhetünk, ha a jogalkalmazó a konkrét esetre nem talál alkalmazható

jogszabályt. A joghézag kitöltésének a legmegfelelőbb és egyben legmegnyugtatóbb módja a
jogalkotás. Azonban sokszor hosszú időbe telik, míg az adott életviszony vonatkozásában
megszületik a jogi norma. Ezért a jogirodalom a joghézag kitöltésének két elméleti
megoldását ismeri:
a) a jogi analógia (analogia iuris),
b) a törvényi analógia (analogia legis).
A magyar jogrendszer szűk sávban enged teret az analógia alkalmazására.
A joghézag kitöltésének egyik módja az analógia alkalmazása, amely lehet jogi analógia vagy
törvényi analógia. A jogi analógia (analogia iuris) azt jelenti, hogy a jogalkalmazó jogi
szabályozás hiányában a jog általános elveit (pl. Tbj. alapelveit) hívja segítségül a konkrét eset
megoldására.
A törvényi analógia (analogia legis) pedig azt jelenti, hogy a jogalkalmazó hasonló
törvényhelyet hív fel a konkrét esetben a jogi döntés meghozatalához.
(Fontos megjegyeznünk, hogy a magyar jog általában elveti a jogi analógia intézményének létjogosultságát, de
a jogalkalmazónak mégis jó kiindulási pontot jelenthetnek, és a törvényi analógiának is csak viszonylag
szűk körben enged teret.)
Ellenőrző kérdések
1. Mit jelent a jog tényleges hatása?
2. Mit jelent a jogalkalmazás?
3. Kik a jogszabályok címzettjei?
4. Mit jelent a jogérvényesülés?
8
5. Mit jelent a jogkövető magatartás?
6. Mit jelent a jogsértés?
7. Milyen fajtái léteznek a jogalkalmazásnak?
8. Mit jelent a bírói jogalkalmazás?
9. Mit jelent a közigazgatási jogalkalmazás?
10. Milyen különbségek léteznek a bírói és a közigazgatási jogalkalmazás között?
11. Mit jelen a joghézag? Hogyan lehet elhárítani?
12. Mit jelent az analogia iuris és analogia legis?
9
1. Olvasólecke
1. Alapelvek
1.1. Az alapelvek rendeltetése
A jogi alapelvek egy-egy jogágazat irányító eszméi, amelyek a jogágban összefoglalt

jogszabályok tartalmára jellemzőek, axiomatikus alapvonásait tükrözik és expressis verbis
alkalmazható jogi előírások hiányában a kialakult joghézagok kitöltésére alkalmazható.
Az alapelveknek alapvetően kettős funkciójuk lehet: 1. értelmező, illetve 2. hézagpótló.
Az értelmező funkció azt hivatott előmozdítani, hogy ugyanazt a jogszabályi rendelkezést a

különböző jogalkalmazók egyformán értelmezzék és alkalmazzák. Az egységes jogértelmezés
alapvető feltétele a jogbiztonság megvalósulásának.
A hézagpótló funkciójára az általános jogi normák és az egyes életviszonyok szükségszerű

különbözőségéből adódó feszültségek és hiányok megszüntetése érdekében van szükség.
Lehetetlen, hogy minden egyes életviszony szabályozott legyen.
Mind a jogban, mind pedig a jogtudományban vannak axiomatikus tételek, melyeknek –

köztudottan – sem a létjogosultságát, sem pedig az igazságtartalmát bizonyítani nem kell.
Azért nem, mert a jogi axiómák tartalmát és létjogosultságát egyaránt a több évszázados, sőt
olykor-olykor, egyik-másik esetében a több évezredes társadalmi közfelfogás és jogi
közmeggyőződés alakította ki, tette vitathatatlanná azáltal, hogy a történelmi és tudományos
fejlődés lecsiszolt róluk mindent, ami felesleges vagy vitatható. A Szociális jog (szűkebb
értelemben a társadalombiztosítási jog) hatalmas anyagában – még ha a története nem is
vezethető vissza évezredekre – is találhatók ilyen axiomatikus tételek, alapvető értékek. Ezek
egy része az alapelvekben kerül rögzítésre.
1.2. A Tbj. alapelvei, helyesebben irányadó alaprendelkezései
A Tbj. célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás1 követelményeinek és a társadalmi

szolidaritás2 elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő
1 Az öngondoskodás olyan előrelátó, tervszerű emberi magatartás, amely a bizonyosan bekövetkező vagy a váratlan
események vagyoni hatásait igyekszik kiküszöbölni. Az öngondoskodás jelenti tehát a megoldást az egyén jövőjének
tudatos alakítására, és a váratlan helyzetekből fakadó anyagi kiszolgáltatottság csökkentésére. Egyik korszerű eszköze a
biztosítás.
2 A szolidaritás fogalma:1. Nézetek és érdekek közössége, mások nézeteivel való együttérzés, másokkal közös cél
10
jogviszonyokat,3 a foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos
jogait és kötelezettségeit. Ezen belül is kiemelendő a biztosítottaknak a társadalombiztosítás
rendszerében való részvételi kötelezettsége, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési
kötelezettsége és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítése. Meghatározza a
társadalombiztosítási ellátások körét (tárgyi hatály).4
1. A kötelező részvétel (kockázatközösség) elve
A társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Tbj. rendelkezése alapján

Magyarországon munkát végző más természetes személyeket a Tbj.-ben meghatározott
szabályok szerint magába foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség.5 A
társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint
kötelező.6
A társadalombiztosítási által fizetett 1. pénzellátásra (pl. táppénz, nyugellátás, stb.), vagy 2.

természetbeni szolgáltatásra (pl. egészségügyi szolgáltatások) fő szabályként a biztosított
személyek jogosultak. Ezért minden társadalombiztosítási ügy intézése során a legelső lépés a
biztosítási kötelezettség meghatározása, elbírálása. Ez teremt joglapot7 a járulékfizetési
kötelezettségre, amely majd megalapozza az ellátásra jogosultságot. Klasszikus értelemben
teljes körű társadalombiztosítási ellátásra csak az jogosult, akinek van biztosítási jogviszonya.
(NB:8 Ez alól lesz kivétel, de ezt csak később tanuljuk.)
2. Hozzájárulás (járulék)9 fizetési kötelezettség elve
A kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított – a Tbj. vagy társadalombiztosítási

ellátást megállapító törvény eltérő rendelkezése hiányában – az egyéni felelősség elvének
érdekében történő együtt cselekvés. 2. A szolidaritás eredete a középkori Itália kereskedőitől jön. A biztosítási társulásuk
alapja egy pénzösszeg volt. Ha szolidaritás köt bennünket, nincs előttünk akadály. [Eredete: francia: solidarité (kölcsönös
felelősségvállalás) < solidaire (összetartozó, egyetértő) < latin: solidus (teljes, szilárd).]
3 Jogviszony alatt a jogtudományban olyan társadalmi viszonyt értünk, amelyet a jogalkotó a jogi szabályozás körébe
bevont, jogilag szabályozott. Aszerint, amint a jogosított vagy kötelezett fél valamely jogviszonyban magánszeméllyel,
vagy az állami közönséggel áll szemben, magát a jogviszonyt is magán- vagy közjogi viszonynak nevezzük. A jogviszony
elemei: 1. alanya, 2. tárgya és 3. tartalma. [1. A jogviszony alanyai azok a személyek, akik jogok és kötelezettségek hordozói
lehetnek. 2. A jogviszony közvetlen tárgya azon emberi magatartások, amelyeket az adott jogviszony alanyainak egymás
irányában tanúsítaniuk kell, a közvetett tárgya pedig az a dolog, amelyre ez az emberi magatartás irányul. 3. A jogviszony
tartalma a jogviszony alanyait megillető jogosultságok és az őket terhelőt kötelezettségek együttese.]
4 Tbj. 1.§
5 A kockázatközösség a biztosítási alapfogalmak közé tartozik, azoknak az embereknek a közösségét jelenti, akik a
véletlenszerűen bekövetkező káresemények pénzügyi kockázatát egymás között megosztják.

6 Tbj. 1.§ (1)-(2).
7 A jogalap: a jognak kútfeje, melyből valamely jogosultság ered, illetve más megfogalmazásban a talpköve, melyen
valamely jog nyugszik. (Például, valaki valamely dolgot jogalap nélkül birtokol, vagyis jogtalanul van a dolog birtokában,
ezért köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni. Másik példa, valaki nem jogosult családi pótlékra, de mégis felveszi
azt.)
8 NB jelentése: Nota Bene, azaz Jól jegyezd meg! Vésd az eszedbe!
9 Járulék fogalma: a társadalombiztosítás bevételeit biztosító és kiadásait fedező olyan kötelező befizetés, amelyet a
kifizetőnek (foglalkoztatónak) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott személyi jellegű kifizetés
(juttatás) után kell fizetnie.
11
megfelelően, a Tbj-ben meghatározott járulékfizetési kötelezettség alapján szerezhet jogot
saját maga és törvényben (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. – a továbbiakban:
Ptk.) meghatározott hozzátartozója10 javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra.
A foglalkoztatót a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez

törvényben meghatározott járulék- és hozzájárulásfizetési kötelezettségek terhelik.11
A járulék fogalma: az állam által adók módjára, céljelleggel beszedett pénzösszeg. A

fizetésből havi rendszerességgel történő arányos pénzlevonás. Járulék esetén mindig a
kötelezett pénzforrásai csökkennek, miután kötelező elvonásról van szó. Általában
munkaviszonyból származó százalékos és célzott adókötelezettségről van szó,
amelyből az állam a különböző társadalombiztosítási alapok (főként a nyugdíj és az
egészségügy) finanszírozását biztosítja.
NB: a foglalkoztatók által fizetendő társadalombiztosítási járulék 2012. január 1-jével

megszűnt! Helyébe egy szociális hozzájárulási adó lépett (amelyet nem a
társadalombiztosítási törvény szabályoz). A biztosított személy törvényben
meghatározott hozzátartozója származtatott jogon részesül ellátásban (özvegyi-, szülői
nyugdíj, árvaellátás). A társadalombiztosítás természetben nyújtott szolgáltatásait
(egészségügyi szolgáltatás) a biztosítottakon túl más személyek is igénybe vehetik
külön járulékfizetés ellenében: vagy maguk kötelesek egészségügyi szolgáltatási
járulékot fizetni, vagy a központi költségvetés fizeti helyettük az Egészségbiztosítási
Alapba.
A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően - a szociális biztonsághoz, valamint a testi és

lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az egységes állami nyugdíjrendszer
fenntartása érdekében - törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését
egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek
megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet. 12
3. Az arányosság elve
Egyrészt a hozzájárulás (járulék) fizetés – főszabályként – arányos a biztosított járulék

alapjául szolgáló jövedelmével (jövedelemarányos befizetés).
10 A köznyelvben a rokonok körébe tartozó személyek jogszabályi meghatározása megkülönbözteti a hozzátartozók

fogalmán belül a közeli hozzátartozókat is.
A közeli hozzátartozó fogalma alá a magyar Polgári Törvénykönyv 8:1. §-a szerint jelenleg a következő hozzátartozók
tartoznak: 1. a házastárs, bejegyzett élettárs, 2. az egyeneságbeli rokon, 3. az örökbefogadott, 4. a mostoha- és nevelt
gyermek, 5. az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, 6. valamint a testvér.
A hozzátartozó fogalma: 1. a közeli hozzátartozó (ld. előző pont), 2. az élettárs, 3. az egyeneságbeli rokon házastársa,
bejegyzett élettársa, 4. a házastárs, bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, 5. a testvér házastársa, bejegyzett
élettársa.
11 Tbj. 1.§ (5)
12 Tbj. 1.§ (6)
12
Másrészt, a pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege – ha törvény kivételt nem tesz –,
arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló
jövedelmével (jövedelemarányos kifizetés).13
Joggyakorlat:
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az állam, anyagi lehetőségeinek megfelelően,

széleskörűen avatkozhat be a szolgáltatások tartalmába, így egyes szolgáltatásokat alanyi
jogosultságból rászorultság esetén járóvá tehet, de a változtatás joga nem korlátlan. A
szolgáltatás nem csökkenthető a megkövetelhető minimális szint alá, és a változások nem
ütközhetnek a jogállamiságból eredő jogbiztonság követelményébe, azaz nem vezethetők be
azonnali hatállyal, hanem megfelelő időt kell biztosítani a jogosítottaknak a hatályba léptetés
elhalasztásával az új körülményekre való felkészülésre. Így a családi pótléknak alanyi
jogosultsági jellegét rászorultság alapján járóvá alakítása nem történhet a családok számára
megfelelő felkészülési idő biztosítása nélkül.
Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a biztosított szociális biztonsághoz

való jog megköveteli a szociális ellátások összessége által nyújtandó megélhetési minimum
garantálását ahhoz, hogy az emberi méltósághoz való jog [1949. évi XX. törvény, a Magyar
Köztársaság Alkotmánya 54. § (1) bekezdés] megvalósulhasson. A megélhetési minimumnak
érvényesülnie kell a nyugdíj, más társadalombiztosítási szolgáltatások, illetve a szociális
ellátások esetében. Ugyanakkor a testület álláspontja szerint a megélhetési minimum
garantálásából konkrétan meghatározott részjogok a magyar Alkotmány alapján nem
vezethetők le, így nem vezethető le a lakáshoz való jog sem.
4. A társadalombiztosítási jogviszony a törvény erejénél fogva jön létre (ex lege keletkezés)
A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva (ex
lege14) jön létre. A gyakorlatban azt jelenti, hogy a Tbj-ben meghatározott jogviszony (alapul
szolgáló jogviszony) létrejötte (pl. munkaviszony) automatikusan keletkezteti (létrehozza) a
ráépülő (mögöttes) társadalombiztosítási jogviszonyt. Az alapul szolgáló jogviszonyt minden
biztosított személy esetén vizsgálni kell. Ez az első lépés (elengedhetetlen előfeltétel), hogy a
társadalombiztosítási jogviszony létrejöjjön és később a biztosított személy ellátásban tudjon
részesülni.15
5. A foglalkoztató kötelezettségei
Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-

megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli. E
kötelezettség kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki Magyarország területén biztosítási
kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra a külföldi
13 Tbj. 1.§ (3)
14 Az ex lege latin kifejezés, annyit jelent: a törvény erejénél fogva.
15 Tbj. 1.§ (4)
13
foglalkoztatóra, aki Magyarország területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a
szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország
által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá
tartozik.
6. Rendeltetésszerű és célhoz kötött adatszolgáltatási kötelezettség
A társadalombiztosítási rendszer működésében érvényesülő közteherviselés érdekében

törvény a biztosítottakat és a foglalkoztatókat mindazon adataik rendszeres vagy eseti
közlésére kötelezi, amelyek társadalombiztosítási járulékfizetési és hozzájárulásfizetési
kötelezettségeik megállapításához, ennek teljesítéséhez, ellenőrzéséhez és érvényesítéséhez
szükségesek.
A közteherviselés érvényesítéséhez és a jogosultságok megállapításához létrehozott

nyilvántartások törvényben meghatározott módon egységes rendszert alkotnak.16
7. A társadalombiztosítás állami jellege
Az állam a társadalombiztosítási rendszer működéséről és a nemzetgazdaság lehetőségeivel

összhangban álló fejlesztéséről
a) a társadalombiztosítási rendszerben nyújtott egyes ellátások megállapításával,
b) az ellátások fedezetére szolgáló fizetési kötelezettségek meghatározásával,
c) az ellátások igénybevételére, a b) pont szerinti fizetési kötelezettség megállapítására,
bevallására, befizetésére és beszedésére, valamint nyilvántartására vonatkozó szabályok
megalkotásával,
d) az egyes ellátások és fizetési kötelezettségek teljesítését nyilvántartó és ellenőrző rendszer
szabályozásával gondoskodik.17
8. Az állami garancia elve
Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a

társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják.18
DE: A magyar Alkotmánybíróság többször is megállapította, hogy az ellátáshoz való

jogosultság nem jelenti azt, hogy az állampolgároknak joga lenne az elért életszínvonaluk
megőrzésére, következésképpen az állam nem köteles garantálni a nyugdíjak és az egyéb
ellátások értékének a megőrzését. Csupán az volna eleve alkotmányellenes, ha az állam az
ellátások összegét egyáltalán nem vagy csak szélsőségesen alacsony mértékben emelné, illetve
ha eseti szociális segélyezés útján valósítaná meg. Ez utóbbi ugyanis azt jelentené, hogy
megszüntetné a vásárolt jogokat, mint az ellátás alapját. Az állam széleskörű jogosítványokkal
rendelkezik a szociális ellátásokon belüli változtatásokra, a gazdasági viszonyok
16 Tbj. 1.§ (7)
17 Tbj. 2.§ (1)
18 Tbj. 2.§ (2)
14
függvényében.
(https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/alkotmanyjog/ch08s07.html)
1. Mik az alapelvek jellemzői? Mi a rendeltetésük?
2. Mit jelent az öngondoskodás?
3. Mit jelent a szolidaritás?
4. Mit jelent a jogviszony? Milyen elemei vannak?
5. Mi a Tbj. célja?
6. Sorolja fel a Tbj. alapelveit!
7. Mi a társadalombiztosítás fogalma a Tbj. szerint?
8. Mit jelent a kötelező kockázatközösség elve?
9. Mit jelent a kockázatközösség?
10. Mi a hozzájárulás (járulék) fizetési kötelezettség elve? Határozza meg a járulék
fogalmát!
11. Mit jelent az arányosság elve?
12. Mit jelent a jövedelemarányos befizetés és jövedelemarányos kifizetés?
13. Mit jelent az ex lege keletkezés elve? Mit jelent magyarul, hogy ex lege?
14. Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak?
15. Mi a rendeltetésszerű és célhoz kötött adatszolgáltatási kötelezettség lényege?
16. Mit jelent a társadalombiztosítás állami jellege?
17. Mit jelent az állami garancia elve? Mit mondott ki az AB ennek kapcsán?
15
2. Olvasólecke
2. A társadalombiztosítási jogviszony alanyai
A társadalombiztosítási jogviszony alanyai:
1. Kedvezményezettek
1.1. Biztosítottak
1.2. Egyes ellátásra jogosultak
1.3. A biztosítottak hozzátartozói
2. Foglalkoztatók
3. Hatáskörrel rendelkező szociális igazgatási szervek (állam).
2.1. A biztosítottak
A definíció szerint a biztosítottak – ha törvény eltérően nem rendelkezik – azok a személyek,

akik a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek. Eddig kiegészítő
tevékenységről csak az egyéni és társas vállalkozó nyugdíjas esetében beszéltünk, 2020. július
1-jétől viszont valamennyi keresőtevékenység (például munkaviszony) végezhető kiegészítő
tevékenységként. A kiegészítő tevékenységet folytató tehát nem biztosított, ezért semmilyen
járulékfizetési kötelezettség nem terheli, esetükben szociális hozzájárulási adót sem kell
fizetni. A kiegészítő tevékenységet folytató csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót
fizeti.
A kiegészítő tevékenységet folytató személy a Tbj. 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső
jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az
özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni
vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás
folyósítása szünetel. A fentiek értelmében kiegészítő tevékenységet folytató személy nem
minősül biztosítottnak.
A biztosítottaknak lehetőségük van a természetbeni ellátásokon (pl. egészségügyi szolgáltatás)

túl a pénzbeli ellátások igénybevételére is, ezzel biztosítva lehetőséget a betegség és anyaság
esetén fellépő keresetveszteség enyhítésére is. A biztosítás az alapul szolgáló jogviszony
kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn, tehát, amíg a lentebb felsorolt alapjogviszonyban áll
valaki, úgy a társadalombiztosítás szempontjából biztosítottnak tekintendő. Egyes esetekben
azonban az ellátások teljes körére jogosultságot nyújtó biztosítási kötelezettség létrejöttéhez
az alapul szolgáló jogviszonyon felül (pl.: megbízás, vállalkozás, stb.) további jövedelmi, vagy
16
egyéb feltételek is szükségesek.19
Az egyes társadalombiztosítási ellátások [Tbj. 5. §]:
a) egészségbiztosítási ellátások (1997. évi LXXXIII törvény a kötelező

egészségbiztosítás ellátásairól)
- egészségügyi szolgáltatás
- pénzbeli ellátások (csecsemőgondozási díj,20 gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj,
táppénz)
- baleseti ellátások (baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék)
- megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs
ellátás)
b) társadalombiztosítási nyugellátás (1997. évi LXXXI. törvény a

társadalombiztosítási nyugellátásról)
- saját jogú nyugellátás (öregségi nyugdíj)
- hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti
hozzátartozói nyugellátás)
Különbséget teszünk a foglalkoztatottnak minősülő és az önálló (egyéni és társas) vállalkozó

biztosított között. Foglalkoztatottnak az számít, aki nem minősül egyéni, illetve társas
vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja [Tbj. 4.
§ 5. pont].
A biztosítási kötelezettség alá nem eső egyes személyek a törvényben szabályozott feltételek teljesülése esetén
járulékfizetés vállalása mellett megállapodást köthetnek társadalombiztosítási ellátásra (nyugdíj, egészségügyi
szolgáltatás). (Ld. később.)
2.1.1. A munkaviszonyban álló személy [Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pont]
A munkaviszonyban álló személy (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy
által létesített a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
szerinti munkaviszonyt, mert ez társadalombiztosítási szempontból kiegészítő
tevékenységnek minősül) biztosított. A biztosítási kötelezettség a munkaviszony kezdetétől
annak megszűnéséig tart.
Biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszony a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan munkaviszony is,
amely alapján a munkát Magyarországon a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi
rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik
19 http://www.neak.gov.hu
20 A terhességi-gyermekágyi segélyből 2015. január 1-jétől csecsemőgondozási díj lett.
17
állam területén végzik. (Ld. részletesen később.)
A biztosítási kötelezettség a munkaviszony alapján fennáll arra tekintet nélkül, hogy a

foglalkoztatásra teljes munkaidőben, vagy csak részmunkaidőben kerül sor.
Az érvénytelen munkaszerződés és a társadalombiztosítás kapcsolata
Az érvénytelenségnek két esete van: 1. semmisség (jogszabályba ütközés) és 2.

megtámadhatóság (akarati hiba).
Semmis az a megállapodás (pl. munkaszerződés), amely munkaviszonyra vonatkozó
szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre (pl.
színlelt szerződés) vagy nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. A semmisség
jogkövetkezménye az érvénytelenség.
Megtámadhatóság: a megállapodás megtámadható, ha annak megkötésekor a fél valamely

lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta
vagy felismerhette. A megállapodást bármelyik fél megtámadhatja, ha a szerződéskötéskor
lényeges körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak. Lényeges körülményre
vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte
volna meg a szerződést. A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes
fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére. A megtámadás esetén van elévülési idő. A
sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen.
Társadalombiztosítási szempontból – a munkavállaló érdekeinek védelme érdekében – az

érvénytelen megállapodásból származó jogok és kötelezettségek szempontjából a szerződést
úgy kell elbírálni, mintha a munkavégzés érvényes munkaszerződés alapján történt volna.
Ilyen esetben munkajogi szempontból azt kell vizsgálni, hogy a jogi kapcsolat tényleg
létrejött-e és a munkavégzésre sor került-e. Ilyen eset fordulhat elő például, ha egy frissen
alakult gazdasági társaság munkaszerződéseket köt, de később a cégbíróság a társaság
cégbejegyzését valamilyen okból megtagadja. A munkaszerződés ilyenkor érvénytelen, de
társadalombiztosítási szempontból érvényesnek kell tekinteni. Ezért a biztosítási kötelezettség
fennáll, a járulékfizetési kötelezettséget ilyen esetben is maradéktalanul teljesíteni kell, az
előírt nyilvántartásokat létre kell hozni. Ez az állapot mindaddig fennáll, amíg az
érvénytelenség miatt meg nem szűnik a jogviszony.
Társadalombiztosítási szempontból munkaviszonyban állóként terjed ki a biztosítás a

következő személyekre is:
1. közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági
szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban;21
21 2019. március 1-jétől a kormányzati igazgatás tisztségviselői

a) politikai szolgálati jogviszonyban,
b) biztosi jogviszonyban, vagy
c) kormányzati szolgálati jogviszonyban
18
A közalkalmazotti jogviszony: közalkalmazotti jogviszony jellemző a szociális
intézményeknél vagy például az oktatás területén. A közalkalmazotti jogviszony alanyai a
munkáltató és a közalkalmazott. Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető, a
jogviszony pedig határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre.
Határozott időre közalkalmazotti jogviszony csak helyettesítés céljából vagy meghatározott
munka elvégzésére/feladat ellátására létesíthető. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a
közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot,
az illetményét és a munkavégzés helyét. (1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak
jogállásáról)
2. ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati

jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási;
Az ügyészségi szolgálati jogviszony
Magyarország Ügyészségéről Magyarország Alaptörvénye 29. cikke rendelkezik. Eszerint az

ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, mint közvádló az állam
büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép
más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes
cselekmények megelőzését. Jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben; képviseli a
közvádat a bírósági eljárásban; felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége
felett; a közérdek védelmezőjeként pedig az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott
további feladat- és hatásköröket gyakorol.
Az ügyészség nem önálló hatalmi ág (hatalmi ágak a törvényhozás, azaz az Országgyűlés, a

végrehajtás, azaz a kormány, és az igazságszolgáltatás, azaz a bíróság), de önálló alkotmányos
szerv.
Az ügyészek és az ügyészségi alkalmazottak foglalkoztatási jogviszonya hivatalosan

„ügyészségi szolgálati viszony”. Az ügyészségi alkalmazottak: az ügyész, az alügyész, az
ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi nyomozó, az ügyészségi megbízott, az ügyészségi
ügyintéző, a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott.
Minden esetben feltétel a büntetlenség és a magyar állampolgárság. Az ügyészek, az

alügyészek és a fogalmazók egyetemi jogi végzettséggel rendelkeznek. A nyomozónak, a
tisztviselőnek legalább középfokú végzettsége van, írnokká vagy fizikai alkalmazottá pedig
legalább alapfokú végzettségű személyt lehet kinevezni.
álló személyek lehetnek.

A kormányzati igazgatás tisztségviselői három, egymástól elkülönülő jogviszonyban álló személyi kört képeznek, így:
politikai szolgálati jogviszonyban álló, biztosi megbízatást betöltő, és kormányzati szolgálati jogviszonyban álló
személyek.
19
Rövid története: a középkorban királyi szervként működött hivatalos megnevezés szerint „a királyi
ügyek igazgatója és a Szent Korona ügyésze”. 1848-tól Deák Ferenc egyes feladatok szétválasztásával
„közvádlókat” nevezett ki, és 1849-től működött az „álladalmi ügyészi osztály”. A szabadságharc leverése
után európai minta szerint megalkottatott az „államügyészség” intézménye, de ezt 1860-ban megszüntették.
1871-ben törvény született a királyi ügyészség felállításáról, az első főügyész Dr. Kozma Sándor volt. Az
ügyészi szervezet innentől kezdve változtatásokkal bár, de folyamatosan működött. 1945-50-ig az
államügyészség mellett népügyészség is működött, és ekkor a korra jellemző politikai helyzet a szervezetben is
túlzott befolyást nyert. 1953-ban az addig Honvédelmi Minisztérium alá tartozó katonai ügyészek
integrálódtak az ügyészségbe. A rendszerváltásig a szervezet működése döntően szakmai volt, utána pedig
több törvénymódosításra is szükség volt helyzetének rendezéséhez.
Jogforrás: 2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről
A bírói szolgálati jogviszony
A bíró az állami igazságszolgáltatás meghatározott területen és terjedelemben való

gyakorlásával megbízott személy, jogi szakvizsgával rendelkező jogász, a bírói hatalom
gyakorlója.
A részrehajlástól mentes ítélkezés, a jog uralmának biztosítása érdekében a modern

alkotmányok és más törvények biztosítják a bírói függetlenséget, amely más szavakkal azt
jelenti, hogy az igazságszolgáltatás bírái csak a jogszabályoknak vannak alávetve. A bíró
független az ítélethozatal előtt, közben és után a felektől, az államtól – és még a bírósági
szervezettől is. A bírósági szervezet szerinti felettes nem utasíthatja az alárendelt bírót annak
ítélkezési munkájában. A bíró ítélkezésében csak a hatályos (és nem a mindenkori)
jogszabályoknak van alávetve, tehát ítéletét szabad mérlegelés alapján, saját lelkiismerete
szerint hozza meg.
A bíró szolgálati viszonya kinevezéssel jön létre. A bírót a köztársasági elnök nevezi ki.
Kinevezésre kerül sor, ha
a) a pályázati eljárás során olyan személy nyeri el a pályázatot, aki nem áll bírói szolgálati
viszonyban;
b) a törvény rendelkezései szerint pályázat kiírása nélkül olyan személyt kell kinevezni, aki
nem áll bírói szolgálati viszonyban;
c) a határozott időre kinevezett bíró határozatlan idejű kinevezést kap.
Jogforrás: 2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról
Az igazságügyi alkalmazottainak szolgálati jogviszonya
Az IASZ személyi hatálya kiterjed:
20
a) a bíróságok,
b) az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH),
c) az igazságügyi szakértői intézmény (a továbbiakban: egyéb igazságügyi szerv)
igazságügyi alkalmazottainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati jogviszony)
terjed ki.
Igazságügyi alkalmazott:
a) a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár,
b) a technikus,
c) az igazságügyi szakértő és a szakértőjelölt,
d) a tisztviselő,
e) az írnok, valamint
f) a fizikai dolgozó.
Jogforrás: 1997. évi LXVIII. törvény az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról

(IASZ)
3. nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,22
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyrészről a működtető, másrészről a

nevelőszülő, a speciális nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő között az ideiglenes
hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermekotthont nyújtó ellátásának biztosítása
céljából, a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti írásbeli keret-megállapodás alapján létrejövő
foglalkoztatási jogviszony.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony az írásbeli keret-megállapodás alapján attól az

időponttól jön létre, amelytől kezdve a gyámhatóság a határozatában a gyermek gondozási
helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnik a nevelőszülő halálával, a működtető

jogutód nélküli megszűnésével, határozott idő lejártával, vagy ha a nevelőszülő gondozásából
valamennyi gyermek, fiatal felnőtt kikerült és a gyámhatóság az ezt követő három hónapon
belül újabb gyermeket, fiatal felnőttet nem helyezett el a gondozásában.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntethető a működtető és a nevelőszülő

közös megegyezésével, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással. A nevelőszülő a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt hatvannapos felmondási idővel indokolás nélkül
írásban felmondhatja. A működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt hatvannapos
felmondási idővel, írásban, indokolással felmondhatja.
22A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül.
21
A működtető azonnali hatállyal felmondja a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ha 1) a
nevelőszülő külföldön létesít szokásos tartózkodási helyet, 2) a nevelőszülőt a bíróság jogerős
ítélettel cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezte vagy 3) számára a gyámhatóság
támogatót rendelt ki, a nevelőszülővel vagy 4) a vele egy háztartásban élő más személlyel
szemben a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásáról szerez
tudomást, 5) a bíróság a nevelőszülő szülői felügyeleti jogát jogerős ítéletével megszüntette,
vagy 6) ha a nevelőszülő veszélyezteti a nála nevelkedő gyermeket. Azonnali hatállyal csak a
működtetőnek áll jogában felmondani a foglalkoztatási jogviszonyt.
Jogforrás: 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
4. ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói 23 jogviszonyban;
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony
Az ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony

létesítésének időpontjában
- a 30. életévét még nem töltötte be,
- akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és
- munkaviszonyban - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV.
törvény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak minősülő háztartási
munkára irányuló munkaviszonyt -, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati vagy
kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi
jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll.
Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony az ösztöndíjas foglalkoztatottal létesíthető.
Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt az ösztöndíjas foglalkoztatott a felsőfokú végzettség

megszerzését követően egy alkalommal legalább kilenc hónapig, legfeljebb egy évig terjedő
határozott időre létesíthet.
Az ösztöndíjas foglalkoztatás szerződéssel jön létre. Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló

szerződés alapján
a) az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíj ellenében köteles a foglalkoztató által kiadott
feladatokat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint
a foglalkoztató utasításai alapján ellátni, valamint a foglalkoztató által munkatapasztalat
céljából előírt szakmai megbeszéléseken, képzésben, egyéb programokon részt venni;
b) a foglalkoztató köteles az ösztöndíjas foglalkoztatottat a jogszabályok, a felek
megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint az egyéni programban foglaltak
szerint munkatapasztalat-szerzés céljából feladatokkal ellátni, biztosítani a szakmai készségek
23 A vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyról a 2017. évi LXXII. törvény és a 333/2017. (XI. 9.) számú kormányrendelet
tartalmaz rendelkezéseket.
22
megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét. A foglalkoztató köteles továbbá az
ösztöndíjas foglalkoztatott számára ösztöndíjat fizetni, valamint a biztonságos munkavégzés
feltételeit biztosítani.
Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést írásba kell foglalni. Az ösztöndíjas

foglalkoztatásról szóló szerződés írásba foglalásáról a foglalkoztató köteles gondoskodni. Az
írásba foglalás elmulasztása miatt a szerződés érvénytelenségére csak az ösztöndíjas
foglalkoztatott - legkésőbb a jogviszony létesítését követő harminc napon belül - hivatkozhat.
Jogforrás: 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti

munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően
munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról
A vendégoktatói ösztöndíjprogram
A magyar nyelv és kultúra külföldi felsőoktatási intézményekben történő oktatásának és

megismertetésének, valamint a külföldi hungarológiai oktatás és kutatás hatékonyabb
támogatásának biztosítására vendégoktatói ösztöndíj program működik.
A vendégoktatói ösztöndíjprogram keretében a vendégoktató az általa végzett tevékenység

támogatására a Kormány rendeletében [333/2017. (XI. 9.) számú kormányrendelet]
meghatározott és az ösztöndíj szerződésben foglalt feltételek szerint ösztöndíjra és
költségtérítésre jogosult.
Az ösztöndíj nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek és a társadalombiztosítás

ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
törvény szerinti járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
A vendégoktató a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény és kapcsolódó

jogszabályok külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosult az
állomáshelyen egészségügyi ellátás igénybevételére.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti közszolgálati tisztviselői besorolásnál az

ösztöndíj időtartamát figyelembe kell venni.
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a vendégoktatói ösztöndíjprogram részletes szabályait,

az ösztöndíj és költségtérítés megállapításának módját, az ösztöndíjban részesíthető
személyek körét, az ösztöndíj nyújtásának módját és feltételeit, továbbá a jogosulatlanul
kifizetett ösztöndíj visszafizetésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. (Ld. alább
a jogforrásoknál)
Jogforrás:
- 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
23
szervezetek működéséről és támogatásáról
- 333/2017. (XI. 9.) számú kormányrendelet
5. közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
A közfoglalkoztatási jogviszony
A közfoglalkoztatás elsősorban azokat juttatja munkajövedelemhez, akik szociális ellátásban,

azon belül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek. Ezeknek a személyeknek
hosszabb ideje nincs lehetőségük egyéb munkaviszony létesítésére munkalehetőség hiánya,
esetleg alacsony iskolai végzettségük miatt, vagy azért, mert már kiestek a munkagyakorlatból.
A közfoglalkoztatás keretében végzett munka olyan tevékenységekre irányul, amely javítja

többek között a települések szociális, egészség megőrzési, nevelési, kulturális, közrend,
közlekedésének helyzetét, közösségi tereinek használhatóságát, illetve a települések gazdasági,
foglalkoztatási helyzetét. A közfoglalkoztatás társadalombiztosítási ellátást, nyugdíjra és
álláskeresési ellátásra való jogosultságot biztosít, valamint segíti az elsődleges munkaerőpiacra
történő be-, illetve visszajutást. A közfoglalkoztatás nem azonos a közérdekű munkával.
Közérdekű munka
A közérdekű munka a magyar büntetőjogban a büntetőbíróság által kiszabható

büntetés, amelynek értelmében a közérdekű munkára ítélt személy köteles a
részére meghatározott munkát hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon
vagy a szabadnapján díjazás nélkül végezni.
A közérdekű munka a szabálysértést elkövetők büntetéséhez kapcsolódik.

Közérdekű munkára kell jelentkeznie annak a személynek, akinek a szabálysértési
hatóság, vagy a bíróság meghallgatás, vagy tárgyalás során közérdekű munka
büntetést szabott ki, továbbá a közigazgatási bírságát a hatóság határozatban
közérdekű munkára változtatta át.
Önként lehet vállalni abban az esetben a közérdekű munkát, ha a szabálysértési

hatóság vagy bíróság által kiszabott pénzbüntetés, illetve helyszíni bírság
megfizetése helyett az elkövető a közérdekű munkát választja. A közérdekű
munka végrehajtásának szigorú szabályai vannak, amelyhez szorosan kapcsolódik
a határidők betartása. A közérdekű munka nem biztosít munkajövedelmet, nem
jogosít társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra való jogosultságot.
Közfoglalkoztatott az lehet, aki

1. munkaviszonyt létesíthet és 16. életévét betöltötte, valamint
2. megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:
24
2.1. a járási hivatalban regisztrált álláskereső – foglalkoztatást helyettesítő támogatásban
részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskereső, ideértve azt
az álláskeresőt is, akinek álláskeresőként való nyilvántartása a közfoglalkoztatási
jogviszonya miatt szünetel − vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól
szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy
2.2. a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének jogerős elbírálásáig az,
aki menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet
nyújtott be,
2.3. olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a harmadik
országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. §
(1) bekezdés a), c), d), f) pontok alapján kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.
Közfoglalkoztató lehet:
1. helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,
2. költségvetési szerv (például: vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok),
3. egyházi jogi személy,
4. közhasznú jogállású szervezet,
5. civil szervezet,
6. állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra
az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,
7. vízitársulat,
8. erdőgazdálkodó (magánerdőgazdálkodó),
9. szociális szövetkezet,
10 vasúti pályahálózat-működtető szervezet,
11. a kötelező önkormányzati feladat ellátásában közreműködő, törvény alapján kijelölt
közérdekű szolgáltató.
A közfoglalkoztatási jogviszony
A közfoglalkoztatási jogviszony közfoglalkoztató és közfoglalkoztatott által kötött

közfoglalkoztatási szerződéssel létrejövő, határozott idejű foglalkoztatásra irányuló
jogviszony, melyre bizonyos tekintetben a munkaviszonytól eltérő szabályok vonatkoznak.
A közfoglalkoztatás típusai:
1. rövid időtartamú foglalkoztatás: legfeljebb 4 hónap időtartam, napi 4 órás munkaidő,

2. hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás: legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 6-8 órás
munkaidő (rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetében napi 4-8 órás munkaidő),
3. országos közfoglalkoztatási program: legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 6-8 órás
munkaidő (rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetében napi 4-8 órás munkaidő),
4. mintaprogram: legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő.
Közfoglalkoztatási bér
25
A közfoglalkoztatási jogviszonyban a közfoglalkoztatottat megillető munkabér összege, amely
egyúttal a bérpótlék számítási alapját is képezi, illetve ennek összege jár a közfoglalkoztatott
szabadságának tartamára is. Mértékét a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált
bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet állapítja meg.
Közfoglalkoztatási szerződés
A közfoglalkoztató és a közfoglalkoztatott közötti foglalkoztatási jogviszony létesítésére

irányuló szerződés, a közfoglalkoztatási jogviszony kötelező kelléke, amelyet írásba kell
foglalni és amely tartalmazza a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér)
összegét és a közfoglalkoztatott munkakörének megnevezését, továbbá a rendkívüli
munkavégzés lehetőségét. A közfoglalkoztatási jogviszony a közfoglalkoztatási szerződéssel
jön létre.
Jogforrások:
2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint
egyéb törvények módosításáról,
375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról,
170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási
garantált bér megállapításáról,
6. a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatok, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai
szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott;
Vonatkozó jogszabályok és az alanyi hatály:
a) 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a

különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről
A Honvédség személyi állományában

a) tényleges szolgálatot teljesítő katonák (a továbbiakban: tényleges állomány tagja),
b) a Honvédségnél foglalkoztatott
26
ba) honvédelmi alkalmazottak, közalkalmazottak,
bb) a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalók, valamint,
c) rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet idején - a hadkötelezettség bevezetése után
- hadkötelesek lehetnek.
b) 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos

állományának szolgálati jogviszonyáról
A 2015: XLII. törvény személyi hatálya kiterjed:

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,
b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,
c) a terrorizmust elhárító szerv,
d) az idegenrendészeti szerv [az a)-d) pontban felsorolt szervek a továbbiakban együtt:
rendőrség],
e) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,
f) a büntetés-végrehajtási szervezet,
g) az Országgyűlési Őrség,
h) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint
i) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
[az a)-i) pontban felsorolt rendvédelmi feladatokat ellátó szervek a törvény alkalmazásában a
továbbiakban: rendvédelmi szerv] hivatásos állománya tagjainak hivatásos szolgálati
jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és egyes társadalombiztosítási ellátására
terjed ki.
Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának szolgálati viszonyára az e törvényben
foglaltakat az Országgyűlésről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A törvény rendelkezéseit a következő személyekre is alkalmazni kell:

a) a hivatásos szolgálatra jelentkezőkre,
b) a rendvédelmi oktatási intézménybe, hivatásos szolgálat ellátására jogosító képzésre
jelentkezőkre,
c) a rendvédelmi oktatási intézmény nem hivatásos állományának ösztöndíjas hallgatóira,
tanulóira,
d) a rendvédelmi oktatási intézmény tisztjelöltjeire (a továbbiakban: tisztjelölt),
e) a szolgálati nyugdíjasokra, valamint
f) a hivatásos állomány tagja és a szolgálati nyugdíjas közeli hozzátartozóira
7. az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló;
Az országgyűlési képviselő (vagy parlamenti képviselő) egy olyan személy, aki valamely
ország vagy tartomány törvényhozó testületében, parlamentjében szavazati joggal rendelkező
személy.
A parlamenti képviselői címet választás útján lehet megszerezni.
27
A parlamenti képviselőség gyakran mandátumhoz kötött, azaz csak bizonyos időtartamra
érvényes.
2012. április 27-én lépett hatályba az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény, amely
átvette és részben újra szabályozta a két törvény rendelkezéseit, ugyanakkor hatályon kívül
helyezte a képviselők jogállásáról szóló törvényt. Az országgyűlési képviselők jogait és
kötelességeit alapvetően két csoportba lehet sorolni.
1. Az első csoportba az Országgyűlés feladataival, működésével kapcsolatos jogok, illetve

kötelezettségek tartoznak. Pl. a plenáris üléseken való részvétel, a beszédjog, amelynek alapja
a képviselői szólásszabadság, a törvénykezdeményezési, indítványtételi jog, a szavazáshoz
való jog, a parlamenti tisztségek viselésének joga, a bizottságokban való részvétel joga, a
képviselőcsoport alakításának joga, illetőleg a tájékoztatáshoz való jog.
2. A második csoportba azok a jogok, illetve kötelezettségek tartoznak, amelyek a zavartalan

parlamenti munka előfeltételeit biztosítják. Ebbe a körbe sorolható a mentelmi jog, az
összeférhetetlenség, valamint a különböző juttatásokhoz való jogok.
Jogforrás: 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről
A nemzetiségi szószóló
A szószólók jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz és az adott nemzetiség

érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.
A szószóló az Országgyűlés ülésén felszólalhat, ha a Házbizottság megítélése szerint a

napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti. Rendkívüli ügyben a szószóló a
napirendi pontok tárgyalását követően - a határozati házszabályi rendelkezésekben
meghatározott módon - felszólalhat. A szószóló az Országgyűlés ülésein szavazati joggal nem
rendelkezik.
A szószóló a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában szavazati joggal vesz részt, az

állandó bizottságok, illetve a törvényalkotási bizottság ülésein - az állandó bizottság, illetve a
törvényalkotási bizottság elnökének döntése alapján, vagy ha a Házbizottság arról a (2)
bekezdés szerinti döntése körében határoz - tanácskozási joggal vehet részt.
A szószóló kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához, az alapvető jogok

biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe
tartozó, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben.
A szószólót mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogra a képviselők mentelmi jogára
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
28
A szószóló megbízatása megszűnik
a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével,
b) halálával,
c) összeférhetetlenség kimondásával,
d) lemondásával,
e) ha a képviselők választásán már nem választható, vagy
f) ha már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként.
Jogforrás: 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről
A fentiekben felsorolt és kifejtett jogviszonyok – társadalombiztosítási szempontból –

mindegyike tág értelemben munkaviszonynak minősül, tekintet nélkül arra, hogy
foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik.
Részmunkaidőről akkor beszélhetünk, ha a munkáltató és a munkavállaló a teljes napi

munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben állapodnak meg. Az általános teljes napi
munkaidő 8 óra. A részmunkaidőnek nincsen jogszabályban meghatározott minimum
óraszáma. Alapvetően csak a felek megállapodása határozza meg a részmunkaidő minimális
mértékét. Ennek megfelelően nem kizárt napi, sőt akár heti 1 óra munkavégzés sem. Ez
azonban elég ritka, mivel általában sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem jár jól az
ilyen rövid munkaidővel.
DE: A részmunkaidő nem tévesztendő össze a rövidebb teljes napi munkaidővel. Rövidebb
teljes napi munkaidőről ugyanis akkor beszélhetünk, ha a felek úgy állapodtak meg, hogy a
munkavállaló általános teljes napi munkaidőnél (napi 8 óránál) rövidebb napi munkaideje is
teljes munkaidőnek számít. Azaz például megállapodnak, hogy a napi 6 órás munkaviszonyt
teljes munkaidős munkaviszonynak tekintik és nem részmunkaidőnek. A rövidebb teljes napi
munkaidős munkaviszonyra a teljes munkaidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
ugyanúgy, mint például egy napi 8 órás munkaviszonyra. Ezért míg a részmunkaidős
foglalkoztatás esetén a munkavállalót időarányosan kevesebb bér illeti meg (időarányosság,
vagy proporcionalitás elve) a teljes munkaidőre vonatkozó munkabérhez viszonyítva.
Viszont a rövidebb teljes napi munkaidőben alkalmazott munkavállalót ugyanannyi
munkabér illeti, mint az általános teljes munkaidőben foglalkoztatott személyt. DE: azt is
meg kell jegyezni, hogy az időarányosság elve csak a részmunkaidős munkavállalónál és
kizárólag csak a bérre vonatkozik. Például a fizetett szabadságra nem, vagyis a teljes- és
részmunkaidőben dolgozó munkavállaló egyaránt a teljes éves fizetett szabadságára jogosult
és NINCS arányosság.
2.1.2. A szövetkezet tagja [Tbj. 6. § (1) bekezdés b) pont]
Biztosított a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében 1) munkaviszony, vagy 2)

vállalkozási vagy 3) megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes
29
közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint).
Kivételt képez: az A) iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat
folytató tanuló, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya
szünetelésének időtartama alatt is -, a B) közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi
nyugdíjban, átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, a C) szociális szövetkezetben tagi
munkavégzés keretében munkát végző tagot, vagy a D) kisgyermekkel otthon lévők
szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást
segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen [kivéve: a díjazás ellenében munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszony keretében (a Ptk. szerinti megbízás és vállalkozási szerződéses
jogviszonyban) személyesen munkát végző személyt, ha az e tevékenységből származó
tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát; és a Tbj 6.§
2. bekezdésében felsorolt tevékenységek] biztosított tagját.
A biztosítási kötelezettséget megalapozó munkavégzés (személyes közreműködés) pl.

munkaviszony vagy vállalkozási, vagy megbízási jogviszony, stb. lehet. A szövetkezeti tag
biztosítását a munkavégzést megalapozó jogviszonyra (munkaviszonyra vagy vállalkozási,
megbízási jogviszonyra) irányadó szabályok szerint kell elbírálni.
Ennek megfelelően nem lehet biztosítást szerezni csak formálisan (például bizonyos szociális
jogok miatt) fenntartott szövetkezeti tagsággal. Ugyanilyen okból nem válhat biztosítottá egy
takarékszövetkezet olyan tagja, aki csak a pénzét helyezi el a szövetkezetnél, vagy egy
lakásszövetkezet olyan tagja, aki csak egy lakást vesz, amelyet a lakásszövetkezet gondoz.
Ergo, a szövetkezet tagjának személyes közreműködése egy szövetkezetben nem kötelező,

magának a szövetkezetnek sincs foglalkoztatási kötelezettsége.
Ugyanakkor, személyes közreműködés hiányában a szövetkezeti tagsági jogviszony

önmagában nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget, az ilyen tagok társadalombiztosítási
ellátásra sem szerezhetnek jogosultságot.
NB: A szövetkezet vezető tisztségviselője választott tisztségviselő, ezért rá a munkavégzésre

irányuló egyéb jogviszonyban állókra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat kell
alkalmazni. Ugyanakkor a szövetkezetben dolgozó alkalmazottak például munkaviszony
keretében végzik a munkájukat és ezen jogcímen lesznek biztosítottak.
A szövetkezet fogalma
A szövetkezet olyan közösség, mely a tagok vagyoni hozzájárulásával és többnyire személyes

közreműködéssel vállalkozási és egyéb - a tagok érdekeit szolgáló - tevékenységet folytat.
Önálló jogi személy.
Szövetkezet tagja csak az lehet, aki a közös vagyonhoz hozzájárul, a szövetkezet munkájában
való személyes közreműködés azonban nem kötelező. A tagok szövetkezetbe tömörülése
nemcsak vagyonegyesítést céloz, mivel gazdálkodási tevékenysége mellett a szövetkezet
30
különböző kedvezményeket, juttatásokat is nyújt tagjainak.
A szövetkezetek irányításában a demokratikus önkormányzat elve érvényesül. Ez azt jelenti,

hogy a tagság dönt a szövetkezet tevékenységére vonatkozó főbb kérdésekben. A tagok
alkotják meg azokat a szabályokat is, mely alapján a szövetkezet működik. Megválasztják és
beszámoltatják a szövetkezet vezető tisztviselőit. A demokratizmus jut érvényre abban is,
hogy minden tag szavazata azonos mértékű.
Néhány típusa:
1. termelőszövetkezet (ipari vagy mezőgazdasági)
2. szolgáltató szövetkezet (pl. mezőgazdasági termelőknek gépszolgáltatás stb.)
3. kereskedelmi szövetkezet (ÁFÉSZ-ek)
4. pénzintézeti szövetkezet (takarékszövetkezetek)
5. iskolaszövetkezet
6. közérdekű nyugdíjas szövetkezet
7. szociális szövetkezet,
8. kismama szövetkezet, stb.
Jogforrás: 2006. évi X. törvény (Sztv.) a szövetkezetekről
A) Iskolaszövetkezet tanuló, hallgató tagja
Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanulója, illetve hallgatója nem biztosított. Ebből

következik, hogy a tanuló, hallgató tagok esetében járulékfizetési (szociális hozzájárulási
adófizetési) kötelezettség nem merül fel.
Természetesen ezek a tagok járulékfizetés hiányában társadalombiztosítási ellátásra ezen a

jogcímen nem szerezhetnek jogosultságot. Amennyiben azonban az iskolaszövetkezetnek
olyan tagja is van, aki nem áll nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonyban, akkor az
ilyen személy biztosítási kötelezettségét és az esetükben felmerülő járulékfizetési (szociális
hozzájárulási adófizetési) kötelezettséget az általános társadalombiztosítási (adó) szabályok
szerint kell elbírálni.
A járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében a Tbj. 6. § (1) bekezdés b)

pontjában meghatározott tanulmányokat folytató tanulónak, hallgatónak az a személy
minősül, aki
a) nappali rendszerű oktatás keretében, vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó
oktatásban a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
b) a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai
oktatásban tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
c) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem
szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
d) az a), b) vagy c) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult,
31
a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.
Az előzőekben foglaltakat
- a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás, vagy
- a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás, vagy
- az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a
közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali
típusú diákigazolvány, vagy
- az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a tanköteles
kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli
diákigazolvány, vagy
- a közreműködő intézmény által kiadott diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás
tanúsítja.
A járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében a tanulmányok szünetelésének

időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel,
valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.
B) A közérdekű nyugdíjas szövetkezetben tagként tevékenykedő személy
A Tbj. 6. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi

nyugdíjban, átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja nem minősül biztosítottnak. Ezek szerint
a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban, 2017. november 28-ától átmeneti
bányászjáradékban részelő tagja nem fizet társadalombiztosítási járulékot. Emiatt a
szövetkezet ilyen tagja nem jogosult társadalombiztosítási pénzellátásra (például táppénzre
sem) és nem szerezhet jogosultságot a speciális 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre sem. Persze
emiatt a nyugdíjas tag nem aggódik, hiszen többre megy azzal, hogy a 10 százalék
(nyugdíjjárulék) a zsebében marad, mint a fél százalék nyugdíjnöveléssel. A nyugdíjas (az
átmeneti bányászjáradékos) azonban egészségügyi szolgáltatásra jogosult lesz és marad.
Megjegyezzük, hogy öregségi nyugdíjban részesülőnek tekintjük azt a nőt is, aki a nők 40 évi
jogosultsági idejére tekintettel még a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően öregségi teljes
nyugdíjban részesül.
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Sztv.) III. Fejezete 2017. július 1. napjától egy
új 5. alcímmel egészült ki, melynek neve „Közérdekű nyugdíjas szövetkezet”. A közérdekű
nyugdíjas szövetkezet (a továbbiakban: nyugdíjas szövetkezet) célja, hogy tagjai, illetve a még
aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosítson annak
érdekében, hogy a következő generációk számára a náluk felhalmozódott tudás, szakmai- és
élettapasztalat átadásra kerüljön. A nyugdíjas szövetkezetnek csak természetes személy tagja
lehet. A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes
személy, aki öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül. A nyugdíjas
szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja.
32
A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell arról, hogy
- a nyugdíjas szövetkezet tagjává kíván válni,
- öregségi nyugdíjban, átmeneti bányászjáradékban részesül-e,
- az alapszabályban foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el,
- a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni,
- vállalja a nyugdíjas szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködést, és
- vállalja a nyugdíjas szövetkezet alapszabályában meghatározott vagyoni hozzájárulás
teljesítését.
A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és

ellentételezésére tagsági megállapodást köt a nyugdíjas szövetkezettel. A nyugdíjas
szövetkezet tagját megillető ellentételezés arányos kell, hogy legyen a természetes személy tag
személyes közreműködésének mértékével. A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes
közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás
keretében is teljesítheti (külső szolgáltatás nyújtása).
A nyugdíjas szövetkezet tagja alapításkor, illetve belépéskor vagyoni hozzájárulást köteles

vállalni. Ennek semmilyen minimuma nincs meghatározva, akár jelképes pár száz forintos is
lehet. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének módjára, idejére és mértékére vonatkozó
rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza.
A nyugdíjas szövetkezet legfőbb célja, hogy az időskorú tagoknál felhalmozódott tudás,

szakmai tapasztalat, élettapasztalat átadásra kerüljön, illetve kerülhessen a fiatalabb korosztály
számára. Lassan már nincs olyan személy, aki a fiatalok betanítását végezhetné.
C) A szociális szövetkezetben tagként tevékenykedő személy
Korábban egy szociális szövetkezetekben a személyes közreműködésként előírható

munkavégzés kizárólag munkaviszonyban, vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban volt
teljesíthető. E személyek biztosítását a Tbj. munkaviszonyra, vagy a munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyra vonatkozó szabályai szerint kell elbírálni. A szövetkezetekről szóló 2006.
évi X. törvény azonban 2013. május 3. napjától lehetőséget biztosít arra is, hogy
meghatározott esetekben már a tagsági jogviszony önmagában is elégséges a szövetkezetben
történő munkavégzéshez, a szövetkezet közös gazdasági tevékenységében való részvételhez.
Tehát ezekben az esetekben nincs munkaszerződés, megbízási vagy vállalkozási szerződés.
Az említett időponttól az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szociális szövetkezetek
esetében a személyes közreműködés sajátos formája lehet a közös termelésben való, tagsági
viszonyon alapuló közvetlen közreműködés (a továbbiakban: tagi munkavégzés).
Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt kizárólag a foglalkoztatás elősegítéséről és a

munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a
közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn. Amennyiben a tagi
munkavégzési jogviszonyban lévő tag munkavégzésre irányuló más jogviszonyt létesít vagy
tart fenn, e más jogviszonya alatt a tagi munkavégzési jogviszony szünetel.
33
A szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja nem minősül
biztosítottnak, de e tag - kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát - egészségügyi
szolgáltatásra jogosult. A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja
után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott
pénzbeli juttatás után pedig 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Ez utóbbi
alapján a tag nyugdíjra jogosító szolgálati időt és nyugdíjalapot képező jövedelmet szerez. A
szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt azonban az említett
közteherfizetésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. Az egészségügyi szolgáltatási
járulék 2023. január 1-jétől havi 9600 (napi 320) forint.
E tag tehát egyéb társadalombiztosítási ellátásra (táppénz, csecsemőgondozási díj,

gyermekgondozási díj, stb.) nem szerez jogosultságot.
A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási

járulékot. A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi
munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az
egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, a harmadik évben 50 százalékának, a
negyedik évben 75 százalékának, az ötödik évtől 100 százalékának megfizetésére kötelezett.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA)

megtéríti az Egészségbiztosítási Alap részére.
A szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló

jogviszonya szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem eredményez.
A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy

a) jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése
előtt,
b) jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8 napon belül
bejelenti az egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szervhez. Erre az egészségügyi
szolgáltatásra jogosultság ellenőrzése miatt van szükség.
A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja részére a tárgyévet

követő év január 31-éig igazolást ad ki a jogviszony időtartamáról, a nyugdíjjárulék alapjáról
és összegéről, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékról és az abból érvényesített
kedvezményről. A jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül
kell kiadni.
Start szociális szövetkezet
2019. július 10-étől létezik a Start szociális szövetkezet. A start szociális szövetkezetnek a
nevében - a fő tevékenységére utaló megjelölés mellett - a „start szociális szövetkezet”
34
megnevezést kell viselnie. A start szociális szövetkezet
- alapításában és működésében részt kell vennie a közfoglalkoztatásra vonatkozó
jogszabályok szerint közfoglalkoztatónak minősülő önkormányzatnak, és
- alapítói között lennie kell olyan személynek, aki az önkormányzattal közfoglalkoztatási
jogviszonyban áll, vagy a tagsági jogviszonya keletkezését megelőző egy éven belül
közfoglalkoztatási jogviszonyban állt (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatott).
A Start szociális szövetkezetre és azok tagjainak társadalombiztosítási helyzetére külön

társadalombiztosítási szabályok nem születtek. De a szövetkezeti törvény változásából is
tudjuk, a Start elnevezésű szövetkezet is szociális szövetkezet, ezért rájuk mindenben a Tbj.
szociális szövetkezetre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
D) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete
A már létező szövetkezeti formák mellett egy újabbal bővült a lista – a GYES-en, GYED-en
lévő szülőknek jelenthet segítséget a „kisgyermekes” szövetkezeti tagság. A jogalkotó 2021.
július 1-től vezette be a szövetkezet egy új, speciális formáját, ez a kisgyermekkel otthon
lévők szövetkezete. Célja, hogy azok, akik kisgyerekükkel otthon maradnak (jellemzően az
édesanyák), a gyermekük gondozásával összhangban rugalmasabb feltételekkel, szabad
döntésük szerint dolgozhassanak. A szövetkezeti forma egy kötetlenebb foglalkoztatást lesz
tehetővé, mivel nincsen munkavállalási kényszer, a tagsági jogviszony rugalmas, a tagok a
közreműködésük arányában részesülnek jövedelemben és vehetik igénybe a szövetkezet
szolgáltatásait, a szövetkezetnek pedig nincsen foglalkoztatási kötelezettsége.
Az új forma definíciója: „A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete olyan speciális

szövetkezet, amelynek célja nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy
gyermekgondozást segítő ellátásban részesülők vagyoni, szociális, kulturális helyzetének
előmozdítása, lehetőséget biztosítva arra, hogy a tagok rugalmas keretek között a
foglalkoztatásba bekapcsolódjanak, illetve abban újra részt vehessenek, közösséghez
tartozhassanak.”
Ebben a speciális szövetkezetben a tagok csak személyes közreműködést vállaló természetes

személyek lehetnek, és legalább 90 százalékuknak gyermekgondozási díjban (GYED) vagy
gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES) nem nagyszülőként részesülő személynek kell
lenniük (a továbbiakban: ellátásban részesülő tag).
A személyes közreműködés módját és ellentételezését a szövetkezettel kötött tagsági

megállapodás tartalmazza. A tag személyesen közreműködhet a szövetkezet harmadik
személynek nyújtott külső szolgáltatásában is. Az ilyen, külső szolgáltatás nyújtásakor a Ptk.
megbízásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A szövetkezet alapításakor, és a későbbi belépéskor a tagsági jogviszony létrehozatalának

feltétele az alapszabályban meghatározott mértékű vagyoni hozzájárulás teljesítése, ami lehet
pénzbeli, vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, melynek a Szövetkezeti tv.-ben nem
35
szabályozott kérdéseire a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
A szövetkezete által nyújtott külső szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni, viszont az
éves nettó árbevételnek legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük
arányában fel kell osztania. (A külső szolgáltatás definíciója szerint ez „olyan sajátos
jogviszony, amelynél a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes
közreműködését külső szolgáltatás keretében teljesíti, és amelyre a Ptk. megbízásra
vonatkozó, valamint a munka törvénykönyvének e törvényben meghatározott szabályait és a
munkavédelemről szóló törvény irányadó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”)
A tagsági jogviszony akkor szűnik meg, amikor a tag sem GYED-ben, sem GYES-ben nem
részesül.
Az Szja tv. alapján nem kell személyi jövedelemadót fizetni a (nem nagyszülőként)
gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tag által végzett
személyes közreműködés ellenértékeként pl. élelmiszer vásárlására felhasználható utalvány
formájában megszerzett bevétel esetében.
Az ellátásban részesülő tag társadalombiztosítási jogállása. A szövetkezet tagja akkor

biztosított, ha személyes közreműködése munkaviszonyon, vagy megbízási jogviszonyon,
vagy vállalkozási jellegű jogviszonyon alapul. Ezt a szabályt nem kell alkalmazni arra az
ellátásban részesülő tagra, aki egyéb jogcímen biztosított, kivéve, ha ez a magánszemély
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint, például megbízási, vállalkozási szerződés
alapján vagy választott tisztségviselőként biztosított. Ha az ellátásban részesülő tag a
szövetkezetben végzett személyes közreműködése okán biztosított, akkor a biztosítási- és
járulékfizetési kötelezettséget az ezt megalapozó jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint
kell meghatározni.
Szociális hozzájárulási adó. Nem kell szochot. fizetni a szövetkezetnek az ellátásban részesülő
tagjával fennálló jogviszonyra tekintettel kifizetett, az Szja tv. szerint összevont adóalapba
tartozó adó-, (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után.
2.1.3. A szakképző iskolai tanulók [régi Tbj. 5. § (1) c) pont)]
2020. január 1-jétől a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató

tanulókat kivették a biztosítottak köréből.
A gyakorlati oktatás esetén szakképzési munkaviszony jön létre a tanuló és a duális

képzőhely, vagyis a gyakorlatot szervező cég között. Erre a jogviszonyra a munka
törvénykönyvét kell alkalmazni bizonyos eltérésekkel, így például a szerződés alanya
munkavállalóként a 15. életévét betöltött tanuló is lehet.
2020. január 1-jétől járulékalapot képező jövedelemnek minősül a szakképzési

munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás.
36
A szakképzési munkaszerződéses diákok foglalkoztatása (2020 január 1-jétől)
A szakképzés feladata a korszerű szakmai ismeretek megszerzésére való felkészítés és az

egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek fejlesztése.
A szakképzés fogalma: A szakképzés felsőfokú szakképzettséget nem igénylő munkakör

betöltéséhez vagy tevékenység végzéséhez szükséges
1. szakmára felkészítő szakmai oktatás és
2. szakképesítésre felkészítő szakmai képzés.
Szakképzés szakképző intézményben folytatható, valamint a szakképzés szakképző

intézményen kívül:
a) részszakmára felkészítő szakmai oktatás és
b) szakképesítésre felkészítő szakmai képzés
keretében az Fktv. szerint a felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező
felnőttképző által folytatható.
Szakképző intézmény lehet: a) a technikum és b) a szakképző iskola.
A 2020. január 1-jén hatályba lépett új szakképzési törvény jelentős változást hozott a
szakmai gyakorlatos diákok foglalkoztatásában. A korábban használt tanulószerződést
ugyanis szakképzési munkaszerződés váltja fel, és változnak a hozzá kapcsolódó adó- és
járulékszabályok is.
Az új szakképzési rendszer már nem tartalmazza a tanulószerződést (2020. január 1. előtt

alkalmazott szerződés), mint jogintézményt. Azonban fontos kiemelni, hogy a fennálló
tanulószerződések esetében a 2019. december 31-én hatályos személyi jövedelemadó,
szociális hozzájárulási adó- és járulékszabályokat kell változatlanul alkalmazni.
A szakképző iskolai tanulmányokat folytató hallgató már a szakképzési munkaszerződés

alapján válik biztosítottá az új rendelkezések alapján és járulékalapot képező jövedelemnek
esetükben a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás
minősül.
Az Szja tv. több módosítása érinti a tanulói juttatásokat is, a szakképzés új rendszerében
adható juttatások adómentessége is biztosított lesz.
A szakképzési munkaszerződés: a szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a

képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre. A
szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy elfogadja a
szakirányú oktatásban való részvétel feltételeit és kötelezettséget vállal a duális képzőhely
irányítása szerint a szakirányú oktatásban való részvételre, a duális képzőhely pedig vállalja a
tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatáson való foglalkoztatását és
37
oktatását, továbbá kötelezettséget vállal a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy
számára az e törvényben meghatározott juttatások nyújtására. A szakirányú oktatásban
szakképzési munkaszerződéssel való részvétel esetén, ha e törvény eltérően nem rendelkezik,
a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy oktatására a duális képzőhelynél a kijelölt
személy gyakorolja az oktató e törvényben meghatározott jogait és teljesíti kötelezettségeit.
Szakképzési munkaszerződés a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel a

szakirányú oktatás kezdő napjával kezdődő hatállyal a szakirányú oktatás egészére kiterjedő
határozott időtartamra köthető.
A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy egyidejűleg csak egy szakképzési
munkaszerződéssel rendelkezhet.
A szakképzési munkaszerződést, annak módosítását és felmondását írásba kell foglalni. A

szakképzési munkaszerződés tartalmát a felek közös megegyezéssel módosíthatják.
A szakképzési munkaszerződésre, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az Mt.-nek a

munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy
a) munkáltató alatt a duális képzőhelyet, munkavállaló alatt a tanulót, illetve a képzésben részt
vevő személyt kell érteni,
b) szakképzési munkaszerződés alanya munkavállalóként a tizenötödik életévét betöltött
tanuló is lehet,
c) ha a duális képzőhely a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú
oktatásához közreműködőt vesz igénybe, a munkáltatónál történő foglalkoztatás nem
minősül munkaerő-kölcsönzésnek, arra a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Mt.-ben
meghatározott szabályait kell alkalmazni.
Jogszabály:
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. tv. (a továbbiakban: Szt.)
2.1.4. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony [Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pont]
Biztosítási kötelezettség alá esik a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony
keretében személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó,
tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc
százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
Ilyen jogviszonyok:
1. megbízási jogviszony,
2. az egyéni vállalkozónak nem minősülő személy által vállalkozási jogviszonyban végzett
tevékenység. [Tbj. 6. § (1) f) pont]
Példa:
38
Például a megbízási jogviszonyban tehát a biztosítási kötelezettség elbírálása egyszerű
osztással történik: a megbízásból származó járulékalapot képező jövedelmet osztani kell a
jogviszony tartamával (hónapjaival és napjaival) és meg kell nézni, hogy a kapott hányados
havi szinten eléri-e az említett összeget. Amennyiben igen, akkor fennáll a biztosítási és
járulékfizetési kötelezettség, ha nem éri el, akkor nincs biztosítási kötelezettség.
NB: Korábban a bedolgozói jogviszony is ide tartozott, de 2013. január 1-jétől a bedolgozó,
mint az Mt. hatálya alá tartozó személy munkaviszony alapján minősül biztosítottnak.
Bedolgozó
A bedolgozói munkaviszony egy speciális munkaviszonynak tekinthető, mely foglalkoztatási

forma esetén jellemzően nem a munkáltató által biztosított helyen történik a munkavégzés.
Bedolgozói munkaviszony történő munkavégzés ugyanis lehetővé teszi, hogy a dolgozó ne a
munkáltató állandó irányítása, felügyelete mellett végezze munkáját.
A Munka Törvénykönyvében szerepel a munkaviszony önálló atipikus munkaviszonyként

megjelölten. A bedolgozó ezáltal nem a polgári jogban szabályozott vállalkozó jogállásában
végzi munkáját, hanem egy atipikus munkajogviszony keretében. A bedolgozói
munkaviszony alapvetően olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a felek a
munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozzák meg.
A munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló által végzett tevékenységet, a

munkavégzés helyét, a költségtérítés módját és mértékét. Munkahelynek ez esetben a
munkavállaló lakóhelye vagy a felek által meghatározott más hely minősül. A munkavállaló a
felek közötti eltérő megállapodás hiányában, a feladatait saját eszközeivel végzi.
Lényeges eltérés a tipikus munkaviszonyhoz képest, hogy a munkáltató utasítási joga – eltérő
megállapodás hiányában – csak a munkavállaló által alkalmazandó technika és a munkavégzés
módjának meghatározására terjed ki.
Jogforrás: 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
2.1.4.1. A társadalombiztosítási minimálbér [Tbj. 4. § 14. pont]
A társadalombiztosítási törvény alkalmazásában minimálbér a tárgyhónap első napján

érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi
alapbér kötelező legkisebb havi összege.
A minimálbér összege 2023. január 1-jén havi bruttó 232 000 forint.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy biztosítási kötelezettségének
elbírálásakor minden esetben e minimálbér harminc százalékát (naptári napokra annak
39
harmincad részét) kell figyelembe venni és nem az ún. garantált bérminimumot. 24
Bruttó – nettó bér közötti különbség
A nettó bruttó szavak latin eredettel rendelkeznek. A nettó (nitidus) olyan dolgokat jelképez,
amelyek tiszták és fényesek, bruttót (brutus) pedig nyers, tisztátlan dolgokra mondanak. (A
bruttó a levonások előtti, teljes értéket szimbolizálja, a nettó pedig a levonások utáni tiszta értéket jelenti.)
1. Bruttó bér
A két összeg között jelentős különbség van, ezért fontos tudni, hogy melyik szó melyiket
takarja. A munkáltató a munkavállalónak mindig a bruttó bért fizeti ki, tehát a munkáltató
valójában sokkal többet fizet a munkavállalónak, mint a kézbe kapott jövedelem összege.
A bruttó bér összetevői: 1. nettó bér (ld. alább), 2. a személyi jövedelemadó és 3. az

alkalmazott által fizetett járulékok.
[NB: A bruttó, nettó bér csak akkor egyezhet meg, ha a munkáltató és a munkavállaló feketén dolgozik.
Ebben az esetben a munkáltató nem fizet közterheket, járulékot és adót, így az alkalmazott megkap
minden pénzt, amit a munkáltató fizet neki.]
2. Nettó bér
A nettó bér azt az összeget jelenti, amit az alkalmazott kézbe kap és elkölthet. Köznyelven
ezt nevezzük fizetésnek, tulajdonképpen a bérnek arról a részéről beszélünk, amit a
munkavállaló kézben foghat. Például hitelfelvételkor a nettó jövedelmet veszik figyelembe,
hiszen a bank ennek alapján tudja eldönteni, hogy az ügyfél mennyire fizetőképes.
Például: tegyük fel, hogy a havi bruttó fizetés 310.000 Ft. Ennek az összegnek a 33,5%-a
(ennyi a levonás mértéke) 103.8500 Ft, ami azt jelenti, hogy ennyi kerül levonásra. Ha ezt
kivonásra kerül a bruttó fizetésből, akkor ez lesz a nettó fizetés: 310.000 Ft – 100.500 Ft =
206.150 Ft
A nettó bruttó számítással belátható, hogy a nettó fizetés a bruttó fizetésnek kb. a
kétharmada lesz.
Egy táblázatba összefoglaltuk, hogy bizonyos helyzetekben a jövedelemnek melyik formáját
tartják szem előtt:
Bruttó – munkáltató által fizetett
Nettó – kézbe kapott jövedelem
jövedelem
állásinterjún hiteligényléskor, hitelfelvételkor
minimálbér megállapításakor JTM-mutató kiszámításakor
adóbevallásnál gyerektartás megállapításakor
adókedvezmény kiszámításakor
24 2023. január 1-től bruttó 296 400 forint a garantált bérminimum havi összege.
40
Amennyiben a tárgyalt munkavégzés nem tart egy teljes naptári hónapon át, akkor a
biztosítási kötelezettség meghatározása szempontjából egy-egy naptári napra a minimálbér
harmincad részét kell alapul venni. Járulékalapot képező jövedelem a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint a
bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál kell figyelembe venni. Ha ez az
összeg a biztosításhoz szükséges mértéket nem éri el, akkor biztosítási kötelezettség híján
nincs járulék-fizetési kötelezettség.
2.1.4.2. Megbízási, vállalkozási jogviszony [Tbj. 6. § f) pont]
A megbízási és a vállalkozási jogviszony a Ptk. által szabályozott jogviszonyok. A megbízás

tulajdonképpen egy ügynek az ügyellátása. Erre mondják, hogy ún. gondossági kötelem (a
rábízott ügyet a legnagyobb gondossággal látja el),25 míg a vállalkozás eredménykötelem (pl.
egy vállalkozási szerződés alapján a szabó elkészít egy öltönyt, ez lesz a szerződés
eredménye).26
A megbízási szerződés (vagy egyszerűen megbízás) olyan szerződés, amelynek alapján az

egyik szerződő fél (a megbízott) valamely tevékenység elvégzésére, a másik fél (a megbízó)
által rábízott ügy ellátására köteles. Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a
rábízott ügyet ellátni. A megbízó általában díjat fizet a megbízottnak, ám nincs díjfizetési
kötelezettsége akkor, ha az ügy természetéből, vagy a felek közötti viszonyból arra lehet
következtetni, hogy a megbízott a tevékenységet ingyenesen vállalta. A megbízás gyakran a
megbízó képviseletében való eljárást kívánja meg. Mivel személyes bizalmon alapul, a
megbízott személyesen köteles eljárni, kivéve, ha a megbízó hozzájárult ahhoz, hogy a
megbízott más személyt igénybe vegyen.
A Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezései ún. diszpozitív

rendelkezések, vagyis a felek a Ptk-ban foglalt rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek,
szerződésüket a Ptk-ban megjelölt tartalomtól eltérően alakíthatják. A megbízási szerződés
fontosabb önállósult formái az orvosi megbízás és az ügyvédi megbízás.
25 A megbízott a megbízó utasításait követve a megbízó érdekében jár el, de konkrét eredmény létrehozására nem
(mindig) köteles.
26 A vállalkozási jogviszonyban tevékenységet kifejtő eredmény létrehozására köteles, a művet létre kell hoznia, mégpedig
úgy, hogy az rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen. Amennyiben ez nem így van, akkor a vállalkozó szavatossággal
tartozik. A művet ki kell javítania, ki kell cserélnie, újból létre kell hoznia stb.
41
A megbízási szerződés lényeges jellemzője az, hogy az „ügy ura” a megbízó, aki széleskörű
utasítás adási joggal rendelkezik a megbízási szerződés teljesítésével kapcsolatban. A
megbízott köteles a megbízó utasításait követni. A megbízott a megbízó utasításától akkor
térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére
már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell.
Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre

figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a
szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai
szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak
végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné
mások személyét vagy vagyonát.
A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. A

megbízott az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti. Ha a megbízó nem ad
megfelelő biztosítékot, a megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja.
Figyelemmel arra, hogy a megbízási szerződés alapján a megbízott kötelessége a rábízott

feladat ellátása, ehhez párosult a megbízott tájékoztatási kötelezettsége. Ez a tájékoztatási
kötelezettség kiterjed a tevékenységre, a feladat állására egyaránt. A megbízott köteles e
körben a megbízót annak kívánságára, illetve szükség esetén e nélkül is tájékoztatni.
A megbízási díj magában foglalja – külön kikötés nélkül is – a szerződés teljesítésével

rendszerint együtt járó költségeket. A megbízási díjat érintő lényeges szabály, miszerint a
megbízott köteles megelőlegezni a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségeket.
A megbízási díj fizetési kötelezettség nem szűnik meg akkor, ha a megbízott eljárása nem
vezetett eredményre. A megbízott akkor is jogosult a megbízási díjra, ha eljárása nem vezetett
eredménye. Ez alóli kivételként jelentkezik az az eset, ha az eredmény részben vagy egészben
azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.
A megbízási szerződés alapvetően, főszabály szerint visszterhes szerződés, vagyis megbízási

díj fizetési kötelezettséget feltételez. A megbízási szerződésnek lehetséges ingyenes alakzata
is, ugyanakkor ebben az esetben is a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.
A szerződés megszüntethető a felek közös megegyezésével, illetve bármelyik szerződő fél

felmondhatja. Amennyiben a megbízó mond fel, úgy köteles megtéríteni a megbízottnak a
felmondással okozott kárt, kivéve azt az esetet, ha a felmondásra a megbízott
szerződésszegése miatt került sor. A megbízott halála a szerződés megszűnésével jár, a
megbízó halála, jogutódlással történő megszűnése azonban nem. Ez utóbbi esetben az
örökös, a jogutód a fentebb jelzett felmondási jog alapján felmondhatja a szerződést.
A felek közötti megbízási szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízó felé
42
elszámolni, azaz kiadni a megbízónak mindazt, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy
eljárása eredményeként jutott. Ez alól kivételt képez mindaz, amit a megbízott a megbízás
folytán jogosan felhasznált.
A felek a köztük létrejött megbízási szerződésben rendelkezhetnek akként, hogy tételesen

felsorolják, mely szerződésszegési esetek megvalósulása esetén van helye a szerződés
felmondásának.
Jogszabály: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
Megbízási jogviszonynak számít a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony
is, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek
koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális
biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzik. [Tbj. 4. § 13. pont]
Vállalkozási szerződés
A gazdasági, de a mindennapi életben is egyre inkább előtérbe kerül a vállalkozási

szerződéstípus. Az egyedi nagy értékű beruházások metró-, sztráda-, stadionépítés stb.
mellett, a lakosság számára nyújtott szolgáltatások előretörése is megfigyelhető. A fodrász, a
kozmetikus vállalkozási szerződés keretében nyújtja szolgáltatását, és ebbe a körbe tartoznak
a szállást, étkezést biztosító szolgáltatások, a kulturális, a sportrendezvények stb.
megszervezése, lebonyolítása. Megfigyelhető, hogy korábban egyértelműen megbízási
szerződésnek tekintett jogviszonyok is egyre gyakrabban tartalmaznak vállalkozási elemeket
(pl. könyvelői feladatok ellátása során, üzleti könyvek vezetése, adóbevallások készítése).
A vállalkozási szerződések egyik legfőbb sajátossága és jellemzője, hogy a vállalkozó a

szerződés céljának elérése érdekében nagyfokú önállósággal rendelkezik. Ebből fakadóan
ugyanakkor fokozott felelősség is terheli a mű megvalósítása körében. Ez azonban nem
csupán az eredmény létrehozására vonatkozik. A Ptk. a régi Ptk. szabályozását kibővítve a
vállalkozó kötelezettségeként határozza meg a tevékenység biztonságos, szakszerű,
gazdaságos és határidőre történő befejezését is. A vállalkozó az őt terhelő kötelezettségek
megfelelő teljesítése érdekében gyakran vesz igénybe közreműködőt.
A vállalkozó a „maga ura”, és a tevékenységének feltételeit úgy köteles megszervezni, hogy

biztosítsa a tevékenység balesetmentes, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő
befejezését. A tevékenységét azonban a megrendelő érdekében végzi, annak céljait,
elképzeléseit valósítja meg, esetleg valamely feladatának teljesítését segíti elő. Ennek
megfelelően a vállalkozót a megrendelő utasításokkal láthatja el, és a vállalkozó köteles ezeket
az utasításokat követni. Az utasítási jog azonban nem korlátlan, nem terjedhet ki a munka
megszervezésére, általában inkább az eredmény tulajdonságaira vonatkozik, közel áll a
minőségi kikötésekhez.
A vállalkozási szerződésre irányadó szabályokat a Ptk. több szinten tartalmazza. A
43
vállalkozási szerződésre – speciális rendelkezés hiányában – alkalmazni kell a szerződések
általános szabályait, és ezek az általános szabályok irányadók a nevesített vállalkozási
szerződésekre is.
A Ptk. vállalkozási szerződési altípusként nevesíti a

○ tervezési szerződést,
○ kivitelezési szerződést,
○ kutatási szerződést,
○ utazási szerződést,
○ a mezőgazdasági vállalkozási szerződést,
○ és a közszolgáltatási szerződést.
NB: A Ptk. az egyes altípusok esetében azonban csupán az adott altípus fogalmát és legfőbb
szabályát határozza meg, absztrakciós szinten, míg a részletszabályokat külön jogszabályok
rendezik [pl. 1991/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről,
281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet, az utazási szerződésről stb.]
(További olvasmány: https://ptk2013.hu/wp-content/uploads/2014/02/gj_bartal_cikk.pdf)
Jogszabály: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
Vállalkozási szerződésen és egyéni vállalkozáson alapuló biztosítási jogviszony elhatárolása
A vállalkozási jogviszonyt el kell határolni az egyéni vállalkozók biztosítási kötelezettségétől.

Itt olyan személyekről lehet szó, akik ugyan egyéni vállalkozónak nem minősülnek (nem
szerepelnek az egyéni vállalkozói nyilvántartásban), de díjazás ellenében vállalkozási
jogviszonyban végeznek el valamilyen munkát.
2.1.4.3. Választott tisztségviselők [Tbj. 6. § (2) bekezdés]
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni
az alábbiakat is:
1. gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője,
2. alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara,

európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás,
vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat;
3. egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég,
szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek
vállalata, vállalatcsoport;
4. Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító
44
pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek
felügyelőbizottságának, illetve
5. a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a

tagja;
6. a Nemzeti Választási Bizottság választott és megbízott tagja, a helyi önkormányzati

választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester;
amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a
minimálbér harminc százalékát (naptári napokra annak harmincad részét) és a munkát
Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi
rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális
biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.
Alapítvány
Az alapítvány vagyoni értékek felajánlását jelenti az alapító által megjelölt törvényes célra.
A mai magyar jog szerint magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) – tartós közérdekű célra – alapító
okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása
céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell
rendelni. Az alapítvány jogi személy.
Jogforrás: A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény harmadik könyvének (A jogi
személy) hatodik része (címe: Alapítvány) foglalkozik az alapítványok státusával.
Az egyesület
Régies szóval egylet, a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos
megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Egyesület nem
alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával
közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vagyonát
céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére
nyereséget nem juttathat. Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét
jogi személlyé nyilváníthatja. Minimálisan 10 fő szükséges hozzá (nem feltétlenül természetes
személy).
Jogforrás:
- 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel
összefüggő eljárási szabályokról
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
A társasház közösség
45
A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös
név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során
jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a
közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli
cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. A társasháznak
vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben
hatálytalan.
A társasház közös képviselőjének (ő képviseli a társasház közösséget) képviseleti jogköre nem

korlátlan: csak azokban az ügyekben járhat el a társasház közösség nevében, amelyeknek
intézésére jogszabály rendelkezése [Tht. 43. § (1) bekezdés], vagy a közgyűlés határozata
feljogosítja. A közös képviselő a Tht. 43. § (1) bekezdése alapján nem döntéshozó, hanem
döntés-előkészítő és végrehajtó szerv, önálló, harmadik személyek felé korlátlan intézkedési
jogköre csak a társasház működtetésével és az épület fenntartásával kapcsolatban van.”
Jogforrás: 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról
Köztestület
A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek

létrehozását jogszabály rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett
tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.
Az új Ptk. (2013) nem szabályozza, mert a jogi személyekre vonatkozó szabályozása a
korábbi Ptk. szabályrendszerétől koncepcionálisan eltér, másrészt a köztestület közjogi
személynek minősül, ezért magánjogi kódexben való elhelyezése nem indokolt.
Példák a köztestületekre:
- a Magyar Tudományos Akadémia (1994. évi XL. törvény),
- a Magyar Művészeti Akadémia (2011. évi CIX. törvény)
- a gazdasági, illetve a szakmai kamarák, pl. Magyar Mérnöki Kamara,
- a hegyközség (2012. évi CCXIX. törvény)
- a Magyar Olimpiai Bizottság, stb.
Kamara
A kamarák egyfajta köztestületek, amelyeket törvény alapján, választással a gazdálkodó

szervezetek hoznak létre. Feladatuk, hogy önkormányzaton alapuló működésükkel a
törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályuknak megfelelően előmozdítsák a gazdaság
fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet
folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését. A hivatásrendi kamarák szerte a
világon a demokratikus államok fontos intézményei, köztestületként, illetve civil
szervezetként jelentős állami feladatokat látnak el.
46
Példák a kamarákra:
- Magyar Állatorvosi Kamara
- Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara
- Magyar Építész Kamara
- Magyar Gyógyszerészi Kamara
- Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara
- Magyar Könyvvizsgálói Kamara
- Magyar Mérnöki Kamara
- Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
- Magyar Országos Közjegyzői Kamara
- Magyar Orvosi Kamara
- Magyar Ügyvédi Kamara
- Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara, stb.
Az egyesülés, mint jogi személy
Az egyesülés olyan jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság, amelyet a tagok

gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására, gazdasági tevékenységük
összehangolására, továbbá szakmai érdekeik képviseletére hoznak létre. Az egyesülés nem
törekszik saját nyereség elérésre. Az egyesülés saját vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok
felelnek, korlátlanul és egyetemlegesen.
Ptk. 3:368. § [Az egyesülés fogalma]
1. Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági

tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított, jogi
személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik;
vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok egyetemlegesen kötelesek helytállni.
2. Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesítését segítő egyéb szolgáltatási és közös
gazdálkodási tevékenységet (kiegészítő gazdálkodási tevékenység) is végezhet.
3. Az egyesülésre a gazdasági társaságok közös szabályait – a Ptk-ban foglalt eltérésekkel –
megfelelően alkalmazni kell.
A vízgazdálkodási társulat
Egy adott földrajzi területen a vízgazdálkodási közfeladatok ellátása érdekében létrehozott

vízitársulat (a továbbiakban: társulat). A vízitársulat jogi személyiséggel rendelkező,
közhasznú szervezetté minősíthető gazdálkodó szervezet. A vízitársulat a társulati műveken
területi vízrendezési, vízkárelhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat lát el, a
társulati műveket fenntartja, üzemelteti és fejleszti.
A társulat alapszabályban meghatározott közfeladatait elősegítő vállalkozási tevékenységet is
47
folytathat.
A társulat szakmai feladatai:

a) vízrendezés: a káros többletvizek rendezett elvezetésének, visszatartásának biztosítása;
b) vízkárelhárítás: belvízkárok és helyi vízkárok elhárítása, mérséklése;
c) árvízmentesítés: a folyók árterületét mentesítése az időszakos elöntésektől;
d) mezőgazdasági vízhasznosítás, öntözővíz biztosítása mezőgazdasági termelők számára,
vízpótlás, vízszolgáltatás halastavak számára;
e) vízvisszatartási, víztározási feladatok.
A társulat tagjai a működési területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant a

tulajdonos által feljogosított használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetek (a továbbiakban: tagok).
Jogforrás: 2009. évi CXLIV. törvény a vízitársulatokról
Az erdőbirtokossági társulat
A társulat az erdőművelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai (a

továbbiakban: tulajdonos) által az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az
ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott, a polgári perrendtartásról szóló törvény
szerinti gazdálkodó szervezet. A társulat jogi személy.
Jogforrás:
- 1994. évi XLIX. törvény az erdőbirtokossági társulatról
- Ptk.
A munkavállalói résztulajdonosi program (MRP)
Rövidebb nevén az MRP, egy új és innovatív javadalmazási rendszer. Az MRP fő célja a

vállalatok és azok dolgozói közötti tulajdonosi kapcsolat megteremtése, a munkavállalók
tulajdonosi szemléletének erősítése. Az MRP tagság révén a dolgozók részesedhetnek a cég
értékének növekedéséből.
A modern piacgazdaság által létrehozott munkavállalói tulajdon egyik formája a

Munkavállalói Résztulajdonosi Program, ahol a tagok egyszerre tulajdonosok és
munkavállalók is. Az MRP szabályozásra számtalan jó példát láthatunk szerte a nagyvilágban
is.
Az MRP-k tehát anyagilag is érdekeltté teszik a dolgozókat, akikre így a vállalat is jobban
építhet. Az MRP révén a dolgozók sokkal hatékonyabb munkavégzése és tulajdonosi
szemléletű hozzáállása várható. Az MRP-k működéséhez jelentős adózási kedvezmények is
kapcsolódnak. A kedvezményeket részben a dolgozók, részben a vállalat vehetik igénybe.
48
Amerikában a munkavállalói tulajdonnak ezt a formáját ESOP-nak hívják, amely világon az
első, leghosszabb ideje működő, és kifejlett változata a munkavállalói tulajdonnak. Az ESOP
nem a hagyományos iparágak, esetleg már válságba került kis cégeinek mozgalma – ahogy
nálunk elképzelik –, hanem éppen az új iparágak, az „újgazdaság” területe és a nagyvállalatok
felé terjed.
(http://www.mrpvilag.hu/)
Jogforrás: 1992. évi XLIV. törvény, a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról (MRP

törvény)
Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak a szociális biztonságot szolgáló rendszerek

részeként intézményes formát adnak az öngondoskodásnak, az önkéntesség, a szolidaritás, a
kiszámíthatóság elve alapján.
Főbb jellemzői:
1. a pénztárba való belépés önkéntes,
2. rendszeresen tagdíjat kell fizetni, amelynek minimális mértékét az adott pénztár határozza
meg (pénztáranként eltérő, általában minimum havi 3-8 ezer forint),
3. egyéni számlán (azaz névre szólóan) tartják nyilván a befizetéseket és a kifizetéseket.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztáraknak jelenleg négy formája működik. A

nyugdíjpénztár nyugdíjszolgáltatást, az egészségpénztár az egészség védelmét szolgáló
programokat szervez és finanszíroz, ennek keretében egészségügyi szolgáltatások
megvásárlását, betegség miatti keresőképtelenség esetén a kieső jövedelem pótlásának
finanszírozását, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatását, a pénztártag halála
estén a hátramaradottak támogatását biztosítja, továbbá életmódjavító szolgáltatásokat is
nyújthat. Az önsegélyező pénztár szociális kockázat bekövetkezése esetén, jogszabály által
előírt szociális kötelezettségek alapján nyújt kiegészítő ellátást, valamint gyógyszer és
gyógyászati segédeszköz árának támogatását biztosítja. Az egészség- és önsegélyező pénztárak
pedig mind az egészségpénztáraknál, mind az önsegélyező pénztáraknál felsorolt
szolgáltatásokat nyújthatják. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak szolgáltatásaikat a
pénztártagok, munkáltatók befizetéseiből, és a befizetések befektetéséből származó
hozamokból finanszírozzák. A szolgáltatások finanszírozása egészség-, önsegélyező, valamint
egészség- és önsegélyező pénztár esetén szolidáris elven, erre a célra létrehozott szolidáris
alapból is finanszírozható.
Az éves tagi befizetések 20%-a, maximum 150 ezer Ft visszaigényelhető a személyi

jövedelemadóból, mely szolgáltatásokra használható fel.
Jogszabály: 1993. évi XCVI. törvény az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról (a

továbbiakban: Öpt.)
49
Magánnyugdíjpénztár
A magánnyugdíjpénztár (rövidítve: mnyp) Magyarországon a hárompilléres öregkori ellátás

(nyugdíj) második pillérének - mind nevében, mind végrehajtásában - speciális magyar
változata. [Az első pillér az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszer (1997. évi LXXXI.
törvény), a harmadik pedig az önkéntes, kölcsönös nyugdíjpénztári rendszer (1993. évi XCVI.
törvény).]
1998. január 1-i hatállyal vezették be a pályakezdők kötelező magánnyugdíjpénztári tagságát.

A magánnyugdíjpénztárak bevételét az - addig egészében a költségvetésbe befolyt -
munkavállalói járulék megosztásával biztosította; míg az állami rendszerben maradók járuléka
(7%) továbbra is az államkasszába, addig a magánnyugdíjpénztári tagok járulékából 1%-a az
államkasszába, a maradék 6% - tagdíjként - a magánnyugdíjpénztárakhoz került (e számok
2010-re 9,5%, 1,5%, 8%-ra változtak). A rendszer - gyakorlatilag - megszűnt 2012. január 1-
jével.
1998. január 1-i bevezetését viták előzték meg, melyek azóta is folynak, részben, mert a
bevezetett hárompilléres nyugdíjrendszer lényegesen eltér a Világbank modelljétől, valamint
sokan vitatják magának a Világbanki modellnek a megfelelőségét is.
Jogszabály: 1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról
2.1.4.4. Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy és a mezőgazdasági őstermelő

Ld. részletesen a 2.5.3. és a 2.5.4. pontot.
2.1.4.5. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak
szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy.
A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint az adó alanya a
főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ha az állami adó- és vámhatóságnak az erre a célra
rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény
rendelkezései szerint teljesíti.
A törvény 9. § (1) bekezdése szerint a főállású kisadózó e jogállás időtartama alatt

biztosítottnak minősül, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen
ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) és a foglalkoztatás elősegítéséről
és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi
ellátásra jogosultságot szerezhet.
Jogszabály: 2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (Katv.)
50
2.1.4.6. Állami projektértékelői jogviszonyban álló személy
ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a
minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.
Állami projektértékelői jogviszony: közfeladat ellátása céljából létrehozott,

munkavégzésre irányuló különös jogviszony, amelyben az érintett alapjogviszonnyal
rendelkezik, és amelyre az Mt. rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
Az értékelő olyan állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, aki keretszerződés

alapján, annak megkötését követően szaktudása alapján végzi a tartalmi értékelést vagy a
közbeszerzési értékelést.
Forrás: 2016. évi XXXIII. törvény az állami projektértékelői jogviszonyról
2.1.4.7. A köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa

arra az időre, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy
nem rendelkezik más biztosítással járó jogviszonnyal.
A magyar köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és

őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ő a Magyar Honvédség
főparancsnoka. Az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül az első.
Forrás: Alaptörvény 9. cikkely
1. Kik a társadalombiztosítási jogviszony alanyai?
2. Mit jelent a biztosított fogalma?
3. Mettől meddig áll fenn a biztosítási jogviszony?
4. Milyen ellátásokra szerezhet jogosultságot a biztosított?
5. Sorolja fel a Tbj. szerinti társadalombiztosítási ellátásokat!
6. Melyik ellátás volt a csecsemőgondozási díj „jogelődje”?
7. Sorolja fel, ki minősül biztosítottnak!
8. Kik minősülnek munkaviszonyban állónak (társadalombiztosítási szempontból)?
9. Érinti-e a munkaszerződés érvénytelensége a társadalombiztosítási jogviszonyt?
10. Biztosított-e a saját jogú nyugdíjas?
11. Mi az ügyészség szerepe? Ki minősül ügyészségi alkalmazottnak?
12. Mit jelent a bírói függetlenség?
13. Kik minősülnek igazságügyi alkalmazottnak?
14. Mi a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony?
51
15. Ki lehet ösztöndíjas foglalkoztatott? Mik az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony
létesítésére vonatkozó legfontosabb szabályok? Mik a jogviszony alanyainak a
kötelezettségei?
16. Mi a vendégoktatói ösztöndíjprogram?
17. Milyen célból működtethető külügyi szakmai ösztöndíjas program?
18. Határolja el egymástól a közfoglalkoztatást és a közérdek munkát!
19. Mi a közfoglalkoztatás célja? Milyen tevékenységeket végeznek a keretében?
20. Ki lehet közfoglalkoztatott? Ki lehet közfoglalkoztató? Milyen típusai léteznek a
közfoglalkoztatásnak?
21. Milyen jogai és kötelezettségei vannak az országgyűlési képviselőknek?
22. Ki minősül bedolgozónak? Miben tér el a bedolgozói jogviszony a tipikus
munkaviszonyoktól?
23. A szövetkezet tagja milyen esetben minősül biztosítottnak? Milyen esetben nem
minősül biztosítottnak?
24. Mi a szövetkezet? Hogyan működik? Milyen típusai léteznek?
25. Hogyan alakul az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanulója, illetve hallgatója
jogviszonya?
26. Mi a közérdekű nyugdíjas szövetkezet célja? Mik a működésére vonatkozó
legfontosabb szabályok?
27. Milyen szabályok vonatkoznak a szociális szövetkezetben tagként tevékenykedő
személyre?
28. Mi a szakképzés feladata? A szakmai gyakorlatos diákok foglalkoztatása milyen
jogintézmény keretében történt 2020. január 1. előtt és után?
29. Mi a szakképzési munkaszerződés?
30. Milyen feltételek megvalósulása esetén esik biztosítási kötelezettség alá a díjazás
ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony? Milyen jogviszonyok tartoznak
ide?
31. Mennyi a minimálbér havi összege?
32. Mit jelent a gondossági kötelem, mit jelent az eredménykötelem?
33. Mi a megbízási szerződés? Mik a jogviszonyra vonatkozó legfontosabb szabályok?
34. Mi a vállalkozási szerződés? Mik a jogviszonyra vonatkozó legfontosabb szabályok?
35. Kik minősülnek munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző
személynek?
36. Mit takar az MRP rövidítés? Mi a lényege?
37. Mik az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak legfőbb jellemzői? Milyen formái
működnek?
52
3. Olvasólecke
2.2. Az egyéni és társas vállalkozók [Tbj. 4. § 2. és 21. pont]
Az egyéni és a társas vállalkozó nem minősül foglalkoztatott személynek. Ez fontos a

járulékfizetési szabályok szempontjából is, esetükben - a foglalkoztatottakhoz képest -
speciális rendelkezések kerülnek alkalmazásra.
2.2.1. Az egyéni vállalkozók [Tbj. 4. § 2. pont]
Társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak minősül:

a) az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy,
b) a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező
magánszemély, és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel
rendelkező magánszemély,
c) az ügyvéd, az európai közösségi jogász (együtt: ügyvéd),
d) az egyéni szabadalmi ügyvivő,
e) a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző,
f) a nem végrehajtó iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.
Egyéni vállalkozó
Az egyéni vállalkozókról szóló 1990. évi V. törvényt 2010. január 1-jétől az egyéni
vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény váltotta fel. Az új törvény
jelentősen egyszerűsíti az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokat. Az egyéni vállalkozóra
vonatkozó új szabályok legfontosabb elemei:
A) Az egyéni vállalkozók a jövőben már csak - elektronikus úton - jelenthetik be az egyéni

vállalkozói tevékenység folytatásának szándékát. Az egyéni vállalkozói tevékenység a
továbbiakban nem köthető egyéni vállalkozói igazolványhoz, annak kiváltása csak lehetőség
lesz. Ha az egyéni vállalkozó úgy ítéli meg, hogy működését az igazolvány segítheti, illeték
megfizetése mellett az okmányirodától kérheti annak kiadását az ügyfélkapun keresztül, illetve
személyesen az okmányirodánál.
B) Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését továbbra is a körzetközponti jegyzőnél kell

bejelenteni. A bejelentést követően a körzetközponti jegyző automatikusan, haladéktalanul,
elektronikus úton beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát és statisztikai számjelét, ezt
követően a nyilvántartásban kezelendő adatokat haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja
a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) felé.
53
C) Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos eljárások elektronikus úton, az
ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetők. Azon bejelentők számára, akik ügyfélkapuval még
nem rendelkeznek, a körzetközponti jegyző létrehozza azt. Ennek során lehetőség van arra,
hogy a szükséges feltételekkel, ismeretekkel nem rendelkező egyéni vállalkozó az
ügyfélkapuhoz szükséges elektronikus levélcíme helyett kézbesítési megbízottja (ez lehet
például a könyvelője is) elektronikus levélcímét adja meg.
D) A körzetközponti jegyző a hozzá elektronikus úton eljutatott bejelentési űrlap alapján a

szükséges teendőket azonnal, mérlegelés nélkül végzi el. Amennyiben az űrlap kitöltése
hiánytalan volt, további feltételek a bejelentővel szemben a bejelentés során nem
támaszthatók.
E) Az egyéni vállalkozó tevékenységét azután kezdheti meg, ha részére a bejelentésről szóló,

a működéséhez szükséges azonosítókat is tartalmazó igazolást megküldték, illetve átadták. Az
új szabályozás alapján - az elektronikus ügyintézés és a hatóságok közötti elektronikus
kommunikáció révén - erre azonnal, percek alatt kerül sor.
F) A bejelentő az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével együttesen az adóhatósághoz

történő bejelentkezését is elvégezheti az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott
nyilatkozatok megtételével, adatok megadásával.
G) A törvény megteremti a szünetelés intézményét annak érdekében, hogy a nem

folyamatosan, nem egész évben tevékenykedő egyéni vállalkozókat járulékfizetési
kötelezettség ne terhelje arra az időszakra, amikor tevékenységüket nem végzik, anélkül, hogy
tevékenységüket meg kellene szüntetni. Mivel a szünetelés legalább egy hónaptól legfeljebb öt
évig tarthat, lehetőség van a tevékenység egyéb okokból történő, hosszabb megszakítására is,
például külföldi tanulmányok folytatása, beteg családtag ápolása és hasonló okok alapján. A
szünetelés tényét mérlegelés nélkül nyilvántartásba kell venni, annak megszűntével pedig az
erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törölni kell.
H) A törvény hatályba lépése előtt már egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni
vállalkozók számára semmilyen új feladat, kötelezettség nem jelentkezik, hiszen ők már
rendelkeznek a szükséges azonosító számokkal, továbbá adataikat, tevékenységüket és a
tevékenység folytatásához szükséges nyilatkozataikat a KEKKH és az adóhatóság jelenleg is
kezeli. A korábban kiadott egyéni vállalkozói igazolványok a továbbiakban is használhatóak
és a bennük szereplő adatok változásáig alkalmasak lesznek a bennük szereplő adatok
közhiteles igazolására.
I) Lényeges új rendelkezés, hogy a KEKKH az egyéni vállalkozói nyilvántartás

meghatározott adatait köteles az interneten ingyenesen, naprakészen, bárki számára
elérhetővé tenni.
J) Az új törvény alapján az őstermelők nem tartoznak az egyéni vállalkozóról szóló törvény

hatálya alá.
54
Jogforrás: 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
Szabadalmi ügyvivő
A szabadalmi ügyvivő megfelelő képzettségű személy, akinek a feladata, hogy ügyfelét

iparjogvédelmi ügyben jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse.
Ennek során iparjogvédelmi ügyekben megbízás vagy kirendelés alapján jogi képviseletet lát
el az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, beadványokat, szerződéseket és egyéb
okiratokat szerkeszt, valamint iparjogvédelmi ügyekben kutatásokat végez, szakvéleményt,
tanácsot és tájékoztatást ad. Ha iparjogvédelmi ügyben a fél számára kötelező a jogi
képviselet, e követelménynek megfelel az is, ha a felet szabadalmi ügyvivő képviseli.
Jogszabály: 1995. évi XXXII. törvény a szabadalmi ügyvivőkről
Közjegyző
A közhitelesség letéteményesei a magyar történelem során többször változtak. A XIII.

századig a poroszló, majd a hiteleshelyek, a XIV. századtól a hiteleshelyek mellett a
közjegyzők látták el ezt a feladatot.
A közjegyzőkről szóló törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták

megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.
A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz
meg, a felek kérelmére pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő
átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek
esélyegyenlőségének biztosításával - kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik
teljesítésében.
A közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat.
A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató
tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.
Jogszabály: 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről
Bírósági végrehajtó
A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló
követeléseket bírósági végrehajtás útján kell végrehajtani. A munkabérre és egyéb
járandóságra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás
foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést
közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be. Ha törvény másképpen
nem rendelkezik, a bírósági végrehajtás szabályai irányadók a közigazgatási végrehajtás során
foganatosított ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén is.
55
Főszabály szerint a bírósági végrehajtás során önálló bírósági végrehajtó végzi a végrehajtás
foganatosítását.
Az önálló bírósági végrehajtót (e fejezetben a továbbiakban: végrehajtó) a miniszter nevezi ki

hét évre, de legfeljebb a 65. életéve betöltésének napjáig, meghatározott székhelyre és
meghatározott járásbíróság mellé.
Jogforrás: 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról
2.2.1.1. Az egyéni vállalkozók biztosítása [Tbj. 4. § 2. pont; Tbj. 6. § (1) d) pont]
Azok közül a személyek közül, akik társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak

minősülnek, csak azok a biztosítottak, akik nem minősülnek kiegészítő tevékenységet
folytatónak, lesznek „teljes körű” biztosítottnak.
Az egyéni vállalkozó akkor minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, ha saját jogán

nyugdíjas. Kiegészítő tevékenységet folytatónak számít az az özvegyi nyugdíjban részesülő
egyéni vállalkozó is, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte.
Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki:

a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény
alkalmazásával öregségi nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított
ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben
(nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban,
avagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós
rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban
részesül,
c) ha az a)-b) pontok szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül és az Mt. szerinti
munkaviszonyban áll, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.
Ha a saját jogú nyugdíj folyósítása szünetel, az egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységű

státusza nem változik meg. A rendelkezés értelmében a hazai szabályok és bármely EGT-
tagállam szabálya alapján nyugdíjas személy jogai és kötelezettségei azonosak. E nyugdíjasság
ténye a megállapító határozattal, a nyugdíjas igazolvánnyal, vagy a nyugdíjas szelvénnyel
igazolható.
2.2.1.2. A biztosítás terjedelme [Tbj. 10. § ]
Igen jelentős, hogy az egyéni vállalkozó biztosítása mely napon kezdődik és milyen időpontig
tart. Ez egyrészt meghatározza az ellátásra való jogosultság terjedelmét, de a járulékfizetés is a
biztosítási kötelezettség első napjától áll be.
56
A biztosított egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége:
a) az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói
nyilvántartásból való törlés napjáig,
b) ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak
megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától
annak törlése napjáig,
c) közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése
napjáig tart.
2.2.2. A társas vállalkozás [Tbj. 4. § 20. pont]
Társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozásnak minősül:

a) a közkereseti társaság,
b) a betéti társaság,
c) a korlátolt felelősségű társaság,
d) a közös vállalat,
e) az egyesülés, ide értve az európai gazdasági egyesülést is,
f) a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,
g) a gépjárművezető-képző munkaközösség,
h) az oktatói munkaközösség,
i) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda,
j) a végrehajtói iroda,
k) az egyéni cég.
Az a)-e) pont alatt felsorolt társaságok társas vállalkozásnak minősülnek az előtársaságként

történő működés időszakában is. 2010. január 1-jétől a társas vállalkozások köre az egyéni
céggel bővült. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény
megteremtette Magyarországon az egyéni cég eddig csaknem teljesen hiányzó szabályait. Az
egyéni cégre létező korábbi szabályok igen szűk körűek voltak, a gyakorlat valójában az
egyéni cégeket nem is tekintette jogalanynak, csak regisztrált egyéni vállalkozónak. Emiatt
számuk a kétezret sem érte el. Az új törvény létrehozta az egyéni cég részletes szabályait,
abból a célból, hogy az egy önálló, az egyéni vállalkozótól elkülönült jogalany legyen.
Társas vállalkozó a fenti valamely társas vállalkozás tagja lehet, de nem minden tag minősül
társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozónak!
A közkereseti társaság (kkt)
Röviden kkt. olyan gazdasági társasági forma, amelyben a tagok arra vállalnak kötelezettséget,
hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közösen gazdálkodnak, és az ehhez
szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A kkt. rendszerint családi vagy
kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma. A közkereseti társaság, mint minden más
57
gazdasági társaság a kötelezettségeiért saját vagyonával felel.
Előfordulhat, hogy a társaságnak nincs vagyona, vagy a meglévő nem elegendő arra, hogy
valamennyi hitelező, teljes egészében kielégítést nyerjen: ebben az esetben a társaság tagjainak
felelőssége korlátlan és egyetemleges. A tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége azonban
másodlagos, mögöttes helytállást jelent: a hitelező igényét elsősorban a társasággal szemben
kell érvényesítenie. Amennyiben a kielégítési alap hiányzik és ezt a társasággal szemben
lefolytatott végrehajtási eljárás is megerősíti, akkor jöhet csak szóba a tagok felelőssége.
Legalább két fő (természetes, vagy jogi személy) kell a közkereseti társaság alapításához.
Minden tag korlátlanul felel vagyonával a társaság kötelezettségeiért. Bármely tagja
munkaviszony vagy megbízási jogviszony alapján lehet a társaság ügyvezetője a társasági
szerződésben meghatározottak szerint.
Jogforrás: Ptk. Harmadik Könyv
Betéti társaság (bt)
A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra
vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére
vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (beltag) vállalja, hogy a
társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal
egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (kültag) a társaság
kötelezettségeiért – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – nem tartozik helytállási
kötelezettséggel.
A betéti társaság jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyre konkrét

rendelkezéseket a Ptk. 3:154 – 3:158 §§ tartalmaznak. A Ptk. 3:155. § azonban kimondja,
hogy a betéti társaság mögöttes szabálya a közkereseti társaság. Nem elég tehát az általános,
valamint a betéti társaságra irányadó speciális rendelkezéseket tudni: a betéti társaság
működéséhez elengedhetetlen a közkereseti társaságra vonatkozó szabályok ismerete is.
A félreértések elkerülése végett szeretnénk leszögezni, hogy a betéti társaság nem a

közkereseti társaság egyik alfaja, hanem önálló jogi személyiségű gazdasági társaság.
A Bt-nél a kültag (csendes társ) felelőssége mindig korlátolt, csak a bt-ben lévő összeg erejéig
felelős.
Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű
törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal
58
szemben csak törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb
vagyoni értékű szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – a törvényben
meghatározott kivétellel – a tag nem felel.
A társaság fogalma egy kicsit félrevezető: azt a látszatot kelti, mintha a gazdasági társaság
felelőssége a hitelezők felé korlátozott lenne. Természetesen ez nem felel meg a valóságnak,
mert a kft. a többi gazdasági társasághoz hasonlóan a hitelezők irányában teljes vagyonával
felel. A korlátozott felelősség a társaság tagjai tekintetében sem helytálló, hiszen a kft.
fogalmából egyértelműen megállapítható, hogy a tag csak a törzsbetétjének a szolgáltatásra és
a társasági szerződésben külön vállalt egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésére köteles. A
hitelezők irányában fennálló tagi felelősségről – alapesetben – nem beszélhetünk.
Közös vállalat
A közös vállalat olyan gazdasági társaság, mely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel.
Ha a vagyona a tartozásokat nem fedezi, úgy a tagok együttesen, kezesként felelnek.
Rövidítése: „kv”. A közös vállalat jogi személy.
DE: A – már hatályban nem lévő – 2006. évi IV. törvény szerint 2006. július 1-jétől új közös
vállalat nem alapítható. A már létrejött közös vállalatok a fenti szabályok alapján
működhetnek tovább.
Egyéni cég
Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi

személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön
létre.
Az egyéni céget alapíthat:

1. természetes személy (fizikai személy) alapíthat,
2. aki előzőleg egyéni vállalkozó volt,
3. viszont ezt az egyéni vállalkozói státusát meg kell szüntetnie és nem elég szüneteltetnie,
4. végül egy természetes személy csak egy egyéni cég tulajdonosa (alapítója) lehet.
Tehát egyéni céget alapítani csak egyéni vállalkozásból lehet.
Jogszabály: 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
2.2.2.1. A társas vállalkozók biztosítása [Tbj. 4. § 21. pont]
59
Társas vállalkozónak minősül:
a) a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság,
a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság
(ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is)
tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy
megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
b) a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság
tevékenységében személyesen közreműködik,
c) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző
munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
d) az egyéni cég tagja,
e) a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes
személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az a)
pont szerint (személyes közreműködésre tekintettel) társas vállalkozónak minősül.
Az a) pont alatt felsorolt gazdasági társaságok esetében a társas vállalkozóként fennálló

biztosítás feltétele a tagsági jogviszony puszta megléte mellett a személyes közreműködés is.
Amennyiben egy természetes személy csak tőkét fektet a vállalkozásba (például egy betéti
társaság kültagja, csak pénzt visz a cégbe, de személyesen nem dolgozik benne), de annak
tevékenységében semmilyen formában nem vesz részt, személyes közreműködésre nem vállal
kötelezettséget, társadalombiztosítási szempontból nem társas vállalkozó, tehát biztosítási
jogviszony nem keletkezik (és ilyenkor természetesen járulékfizetés sincs).
Egy gazdasági társaság természetes személy tagja azonban munkavégzésre bármikor

kötelezettséget vállalhat. Társadalombiztosítás szempontjából igen jelentős kérdés, hogy egy
tag valamely munkatevékenységet milyen jogviszony keretében lát el. A munkaviszony és
polgári jogi jogviszonyban végzett tevékenység (megbízás) nem minősül személyes
közreműködésnek. Abban az esetben, ha egy tevékenység munkaviszonyon, vagy megbízási
jogviszonyon alapul, a tag nem lehet társas vállalkozó (ugyanazon jogviszony nem
eredményezhet kettős biztosítást). A munkaviszonyban állóra a rá, míg a megbízási
jogviszonyban tevékenykedőre a rá vonatkozó (korábbiakban tárgyalt) társadalombiztosítási
szabályokat kell alkalmazni. Ugyanakkor az ügyvezetés, az üzletvezetés sem minősül
személyes közreműködésnek.
A b) pont szerinti szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, akkor
biztosított társas vállalkozói jogcímen, amennyiben a társaság tevékenységében személyesen
közreműködik. Ez esetben a munkaviszony, megbízási jogviszony nem jöhet szóba, a
munkavégzés csak tagi jogviszonyban történhet.
A c) pont alatti esetekben (ügyvédi, közjegyzői, végrehajtói iroda, gépjárművezető-képző

munkaközösség, oktatói munkaközösség) a társas vállalkozói minőség, vagyis a biztosítási
kötelezettség a tagsági jogviszony puszta meglétén alapul, egyéb biztosítási feltétel nincs.
60
2.2.2.2. A biztosítás terjedelme [Tbj. 6. § (1) bekezdés e) pont; Tbj. 11. §]
A biztosítási kötelezettség kezdetének és végének a társas vállalkozónak minősülő személy

esetében is komoly jelentősége van. A járulékfizetési kötelezettség is a biztosítási
kötelezettség kezdő napjától következik be.
A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:

a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői
iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától
annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az
egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,
b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető
tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.
Az a) pont alatti esetben a biztosítás mindig a személyes közreműködés kezdetének napjától,

annak megszűnése napjáig tart. Egy gazdasági társaság esetében a személyes közreműködési
kötelezettséget ezért nem árt a társasági szerződésben, vagy egyéb okiratban szakszerűen, a
megfelelő időpontok rögzítésével rendezni. Ennek mindig konkrét időpontnak kell lennie,
például a személyes közreműködési kötelezettség kezdete 2020. március 12., vagy a
cégbírósági bejegyzést követő 10. naptári nap. A gazdasági társaságok tagjainak személyes
közreműködését szabályozhatja a társasági szerződés, ha pedig az nem tér ki rá, a személyes
közreműködésre taggyűlési határozatból vagy egyéb adatokból is lehet következtetni. Ilyen
egyéb adat lehet, ha a társaság tagja díjazást kap munkájáért, különböző költségtérítésekben
részesül, például saját gépkocsijának használatáért. Ennek hiányában a személyes
közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a Ptk.
rendelkezései szerint megkezdheti.
A biztosítási kötelezettség a személyes közreműködés - okiratilag igazolt - megszűnésének

napjáig tart. Ezt a kérdést nem elég kellő nyomatékkal hangsúlyozni, már csak azért sem,
mert a teljes körű biztosítottnak minősülő társas vállalkozás tagja, a társas vállalkozó esetében
a biztosítási kötelezettség kezdő napjától (ez okirat hiányában az a nap, amelytől a társaság a
törvény szerint a tevékenységét megkezdheti) - fő szabályként - akkor is van járulékfizetés, ha
e tag még ténylegesen nem vett fel jövedelmet (minimum járulékalap).
2.3. A főállású kisadózók [Tbj. 6. § (1) bekezdés i) pont]
2016. június 16-ától a Tbj. kimondja, hogy biztosított a kisadózó vállalkozások tételes
adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben (Katv.) meghatározottak szerint bejelentett
személy. A Katv. 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy a főállású kisadózó biztosítottnak
minősül, és a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet. A
főállású kisadózó bekerült a Tbj. 6. §-ában szabályozott biztosítotti körbe, de ez csak
jogtechnikai módosításnak minősül, hiszen eddig is biztosítottnak számítottak. Biztosítotti
61
bejelentésre az eddigieknek megfelelően nem a T1041-es adatlapon, hanem továbbra is a
T101 jelű adatlapon kerül sor. A Tbj. 70. §-a szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának
alanya a biztosítási kötelezettségének bejelentését a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és
a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózói
státuszának bejelentésével teljesíti.
2.4. Az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy [Tbj. 6. § (1)

bekezdés j) pont]
Az állami projektértékelői jogviszonyt az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes

kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény (Ápjt.) hozta létre.
Tekintettel arra, hogy e jogviszony kereső tevékenység folytatására irányul, így biztosítási
kötelezettség alá eső jogviszonyként kerül a Tbj. 6. § (1) bekezdés j) pontjában szabályozásra.
2019. január 1-jétől érvényes új szabály szerint az állami projektértékelői jogviszonyban álló
személy akkor biztosított, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező
jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét
(hasonlóan, mint egy megbízási jogviszonyban álló személy).
2.5. Az egyéb jogcímen biztosított személyek
Vannak olyan biztosítottak, akik sem foglalkoztatottnak, sem egyéni vagy társas vállalkozónak
nem minősülnek. Esetükben néha valahol „sántít” is a biztosítási logika. Ezekben az
esetekben a biztosítási kötelezettséggel egyidejűleg rögtön tárgyalnunk kell a járulékfizetésre
vonatkozó szabályokat, különben később megértési nehézségeink támadhatnak.
2.5.1. Külföldi foglalkoztató számára külföldön folytatott tevékenység [Tbj. 6. § (3)

bekezdés]
Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára

Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló
közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló
egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.
2.5.2. Az álláskereső személyek biztosítása [Tbj. 6. § (1) bekezdés c) pont, Tbj. 37. §
(2) bekezdés]
Az állás nélküli személynek a biztosítással járó jogviszonya korábban megszűnt, vagy valaki
tanulmányait befejezvén eleve nem is tudott ilyet létesíteni. Fontos érdek fűződik ahhoz,
62
hogy az érintettek ilyenkor is megfelelő társadalombiztosítási védelemben részesüljenek.
Társadalombiztosítási szempontból foglalkoztatónak minősül az álláskeresési támogatást

folyósító szerv. Ilyen - biztosítást megalapozó - álláskeresési támogatás lehet: az álláskeresési
járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, nyugdíj előtti munkanélküli segély.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a

továbbiakban: Flt.) alapján álláskeresési támogatásban részesülő személy biztosított. A
biztosított jogosult egészségügyi szolgáltatásra és nyugdíjra jogosító szolgálati időt is szerez.
Az álláskeresési ellátásban részesülő személy természetbeni egészségbiztosítási járulékot sem

fizet, ennek ellenére azonban - mint biztosított - egészségügyi szolgáltatásra jogosult!
Álláskereső
Azok a természetes személyek, aki álláskeresési ellátás iránti kérelmet nyújtanak be, és
álláskeresési járadékra lesznek jogosultak. Álláskereső az a személy, aki a munkaviszony
létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem
folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint
megváltozott munkaképességű személyek ellátásban nem részesül, és az alkalmi
foglalkoztatásnak minősülő és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony munkaviszony
kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
elhelyezkedése érdekében az illetékes járási hivatallal együttműködik, és akit az illetékes járási
hivatal álláskeresőként nyilvántart. Az ügyfélnek a fent felsorolt összes feltételnek egyidejűleg
kell megfelelnie. Ha az összes feltétel közül bármelyik nem teljesül, az ügyfél nem minősül
álláskeresőnek.
Az ellátás megállapítása a kérelem beadásával kezdődik. Az uniós munkavállalók (az

EU/EGT tagállami munkaviszonnyal rendelkező álláskereső) esetében is a kérelem
beadásával kezdődik az eljárás. Amennyiben az ügyfél valamennyi jogosultsági feltételnek
megfelel, úgy álláskeresési ellátást - álláskeresési járadékot vagy nyugdíj előtti álláskeresési
segélyt - állapítanak meg a részére.
Álláskeresési járadék („köznapi nevén”: munkanélküli segély) illeti meg azt, aki:
- álláskereső
- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az
illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
- az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább
háromszázhatvan nap jogosultsági idővel rendelkezzen. Jogosultsági időt munkaviszonnyal,
illetve egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység folytatásával lehet szerezni, feltéve ez
utóbbi esetben, hogy az álláskereső vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési
kötelezettségének eleget tett.
Jogforrás: 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
63
2.5.3. Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy [Tbj. 6. § (1) bekezdés g)
pont]
Biztosítási kötelezettség alá esik az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy.
Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi személy a
minimálbér alapulvételével nyugdíjjárulékot fizet. A járulékot központilag, egy összegben az
adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szabályai szerint kell az
állami adó- és vámhatóságnak bevallani és megfizetni.
Azt a személyt kell egyházi személynek tekinteni, akit az egyház belső törvényeiben és
szabályzataiban annak minősít.
Egyházi személy
Az egyházi személy a bevett egyház27, a bejegyzett egyház28, illetve a nyilvántartásba vett

egyház29 belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi
szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban
teljesítő természetes személy.
Jogforrás: 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az

egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról
2.5.4. A mezőgazdasági őstermelő [Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pont]
A mezőgazdasági őstermelők is biztosítottak. Nem esik biztosítási kötelezettség alá az a

mezőgazdasági őstermelő, aki:
a) az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja,
27 A bevett egyház az olyan bejegyzett egyház, amellyel az állam a közösségi célok érdekében történő együttműködésről
átfogó megállapodást kötött. Az átfogó megállapodás megkötése, illetve annak módosítása során az állam nevében az
egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jár el.
28 A vallási egyesületet - kérelmére - bejegyzett egyházként kell nyilvántartásba venni, ha
a) részére a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtását megelőző 5 év átlagában legalább négyezer magánszemély ajánlotta
fel befizetett személyi jövedelemadójának külön törvény szerint meghatározott részét, és
b) legalább
ba) 20 éve vallási egyesületként működik, vagy
bb) 100 éves szervezett formában történő önálló nemzetközi működéssel rendelkezik.
29 A vallási egyesületet - kérelmére - nyilvántartásba vett egyházként kell nyilvántartásba venni, ha
a) részére a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtását megelőző 3 év átlagában legalább ezer magánszemély ajánlotta fel
befizetett személyi jövedelemadójának külön törvény szerint meghatározott részét, és
b) legalább
ba) 5 éve vallási egyesületként működik, vagy
bb) 100 éves szervezett formában történő önálló nemzetközi működéssel rendelkezik.
64
b) az egyéb jogcímen - ide nem értve a Tbj. 6. § (1) bek. f) pont és a (2) bekezdés szerint -
biztosítottat,
c) a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki az öregségi
nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Mondhatjuk, hogy a kiskorúakat és a nyugdíjasokat eleve kiveszi a törvény a biztosítás hatálya
alól, rajtuk kívül is csak azok lehetnek biztosítottak, akik mintegy élethivatásszerűen végzik
mezőgazdasági őstermelői tevékenységüket.
A Tbj. csak az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt
vagy gazdálkodó család kiskorú tagját veszi ki a biztosításból, azokat a személyeket azonban
nem, akik 16. életévük betöltése után önállóan váltanak ki őstermelői igazolványt.
A mezőgazdasági őstermelő biztosítási és ennek következtében járulékfizetési kötelezettsége

a) a mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés
napjáig,,
b) a biztosítást kizáró körülmény (kiskorúság, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony
kivételével biztosítással járó jogviszony, nyugdíj) megszűnését követő naptól e biztosítást
kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig
áll fenn.
Mezőgazdasági őstermelő
Mezőgazdasági őstermelőként őstermelői tevékenység nyilvántartásba vételt követően

végezhető.
A mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, a mezőgazdasági őstermelői
nyilvántartásban szereplő természetes személy, aki saját gazdaságában őstermelői
tevékenységet folytat.
A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységét önállóan vagy őstermelők családi
gazdaságának tagjaként végezheti. Mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége
tekintetében nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet.
Mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja
meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét. Ha a kiegészítő
tevékenységből származó éves bevétele meghaladja a teljes őstermelői tevékenységből
származó éves bevétele negyedét, akkor a kiegészítő tevékenység teljes bevétele nem minősül
őstermelői tevékenységből származó bevételnek, és nem folytathat kiegészítő tevékenységet
mezőgazdasági őstermelőként.
Az őstermelői tevékenységgel előállított termék értékesítése során az őstermelő nevében,
annak képviselőjeként közeli hozzátartozója vagy alkalmazottja is eljárhat.
Az őstermelők családi gazdasága olyan önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült

vagyonnal nem rendelkező, legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló
mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség, amelynek keretein belül a
mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen,
65
valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik.
Az őstermelők családi gazdaságára és tagjára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a
Ptk-nak a polgári jogi társasági szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Egy mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg csak egy őstermelők családi gazdaságának lehet
tagja.
Jogforrás: 2020. évi CXXIII. törvény a családi gazdaságokról
1. Milyen esetben minősül biztosítottnak az egyéni és a társas vállalkozó?
2. Sorolja fel, ki minősül egyéni vállalkozónak!
3. Ki a szabadalmi ügyvivő?
4. Mi a közjegyző feladata?
5. Mikor minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak az egyéni vállalkozó?
6. Ki minősül saját jogú nyugdíjasnak?
7. Mikor kezdődik és mikor szűnik meg az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési
kötelezettsége?
8. Társadalombiztosítási szempontból ki minősül társas vállalkozásnak?
9. Ki minősül a Tbj. szerint társas vállalkozónak?
10. Mire szerezhet jogot a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas
vállalkozó, valamint mire a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas
vállalkozó?
11. Mikor tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak a társas vállalkozó?
12. Mikor kezdődik és mikor szűnik meg a társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége?
13. Milyen esetben lesz az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy biztosított?
14. Kik minősülnek egyéb jogcímen biztosított személyeknek?
15. Ki minősül álláskeresőnek? Milyen feltételek megléte esetén részesülhet valaki
álláskeresési járadékban?
16. Milyen esetben lesz biztosított az egyházi személy? Kit tekintünk egyházi személynek?
17. Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek? A mezőgazdasági őstermelők közül ki
minősül biztosítottnak? Milyen esetben nem esik biztosítási kötelezettség alá az a
mezőgazdasági őstermelő? Ki minősül mezőgazdasági kistermelőnek?
18. Mikor kezdődik és meddig áll fenn a mezőgazdasági őstermelő biztosítási
kötelezettsége?
66
4. Olvasólecke
3. A foglalkoztatók [Tbj. 4. § 4. pont]
Társadalombiztosítási szempontból foglalkoztatónak minősül

a) bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés
alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat,
Természetes személy
Az a személy, aki önállóan jogképes, azaz jogok és kötelezettségek alanyává válhat. A

természetes személy jogi műszó, amellyel az élő embert, a személyhez fűződő jogok
természetes alanyát jelölik, szemben a jogi személlyel.
A jogban természetes személynek minősül maga az ember. Az ember jogi alanyiságához négy
típusú jogképesség tartozik:
1. Jogképesség: vagyis a jogviszony alanyát jogok illethetik és kötelezettségek terhelhetik. A

természetes személyek jogképessége általános a vagyonjogi viszonyokban, más jogágakban
eltérő lehet. A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez
tartozásra tekintet nélkül egyenlő. A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú
nyilatkozat semmis. A jogképesség életkortól független, így minden ember jogképes személy,
fogantatása pillanatától kezdve, az élete végéig, tehát valamennyi kiskorú is jogképes. Az
ember jogképessége a halállal szűnik meg.
2. Cselekvőképesség:30 a természetes személy képessége (tudatállapota), hogy vagyonjogi

viszonyokban saját nevében tegyen jogi nyilatkozatokat. A cselekvőképesség azt mutatja meg,
hogy a jogképesség által biztosított elvi lehetőséggel ki és hogyan tud élni. A
cselekvőképesség az embernek az a joga, hogy saját akaratnyilatkozatával, saját nevében maga
szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket.
Három fokozata különíthető el:31

2.1. Cselekvőképtelen az a személy, aki még nem töltötte be a 14. életévét. Rendszerint nem
30 A régi magyar jogi terminológia az önjogúság fogalmát használta, amely ma már kiveszőben van, bár még használják
magyar hivatalok, jellemzően a gyámhivatalok, a nagykorúságát elért és gondnokság alá nem helyezett állami nevelésben
élők esetében. „Önjogú, aki nem tartozik másoknak magánjogi hatalma (atyai hatalom, gyámság, vagy cselekvőképességet korlátozó
gondnokság alá.” SZLADITS Károly: A magyar magánjog vázlata. I. rész Budapest 1933, . 62. o. (Kulcsár Judit: A
jogképesség és cselekvőképesség szabályai, elméleti megközelítése a kiskorúak tekintetében)
31 A cselekvőképtelenség, illetőleg a korlátozott cselekvőképesség intézménye lényegében védeni kívánja azoknak a
személyeknek a törvényes érdekeit, akik fiatal koruk vagy testi, szellemi fogyatékosságuk miatt erre nem képesek.
67
köthetnek semmilyen jogügyletet saját nevükben, eltekintve a bagatell ügyletektől (bolti
vásárlás).32
2.2. Korlátozottan cselekvőképes az a személy, aki 14-18 éves kora között van. Bizonyos
mértékig saját maga dönthet ügyeiről, azonban meghatározott vagyoni kötelezettségeket csak
a szülő/gyám hozzájárulásával vállalhat.
2.3. Cselekvőképes a 18. életévét betöltött (vagy házasságkötés útján nagykorúvá vált)
személy, emellett pedig nem áll fenn semmilyen cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró
tényező.
A cselekvőképességtől el kell határolni a vétőképesség fogalmát is. Míg a cselekvőképesség az

ember jognyilatkozati képességét jelenti, és az érvényes ügyletkötés egyik feltétele, addig a
vétőképesség a Ptk. felelősségi rendszerébe tartozó kategória, amely a polgári jogi felelősségre
vonhatóság alapja.
3. Vétőképesség: egyfajta belátási képesség, amely arra vonatkozik, hogy az illető belátja-e
cselekedetének károkozó hatását. Ha a károkozás adott személy számára előre látható, akkor
vétőképes és így felelősségre vonható.
4. Szerzőképesség: a természetes személy képességét jelenti arra vonatkozólag, hogy

meghatározott alanyi jogokat szerezhet.
A jogi személy fogalma, kritériumai
A jogi személy olyan szervezet, amelyet az állam – annak érdekében, hogy a szervezet a
vagyoni forgalomban való fellépést is igénylő céljait elérhesse – polgári jogi (alapvetően
vagyoni, kisebb mértékben személyi) alanyi jogokkal és kötelezettségekkel ruház fel. A Polgári
Törvénykönyv V. fejezete a jogi személyekre általánosan vonatkozó szabályokat tartalmazza.
Tehát, a jogi személy olyan szervezet, amely jogképes, jogai és kötelezettségei lehetnek.
Jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, ami nem csupán az emberhez
fűződhet.
Az adott szervezet azáltal lesz jogi személy, hogy jogképességét közvetlenül a törvény alapján
az állam elismeri. A jogi személy lényege, hogy jogképes szervezet, de míg az ember
„természetesen”, születésével válik jogalannyá, és egész élete során haláláig jogalanynak
minősül, a szervezeti jogalanyiság „mesterséges” jogi termék. A jogalanyiság alapvetően csak a
32 A cselekvőképesség a képességen alapuló megközelítés szerint szociális fogalom és jogi fikció, mely szerint, bizonyos
életkorban vagy elmebeli állapotban a személy nem képes cselekedeteinek jogi és reális következményeit belátni, így az ő
cselekedeteik nem adekvátak a társadalomban elvártakhoz képest és valószínűleg hátrányos következményekkel járnának
a maguk és egyéb személyek számára is. Így mint erről már fentebb volt szó, mind a képességében korlátozott személy,
mind a társadalom jogbiztonságát védik a cselekvőképesség korlátozásával. (JAKAB Nóra http://www.mjsz.uni-
miskolc.hu/201001/9_jakabnora.pdf)
68
vagyoni jogokra terjed ki. Továbbá a jogi személy mindig képviselő (szervezeti törvényes
képviselet) útján cselekszik, tehát nem cselekvőképes.
A szervezetek jogi személyiségét végső soron a tételesjog határozza meg. A jogi személy
keletkezéséhez szükséges állami elismerés három fajtája:
1. A törvény meghatározza a jogi személy típusát és a típushoz tartozó jogi személyek egyedi
létrejöttéhez további állami elismerés nem szükséges.
2. Az adott jogi személy kifejezetten a törvényen alapul, közvetlenül jogszabály hozza létre.
3. Tulajdonosi rendelkezéssel, illetve személyegyesüléssel és ezen aktusok típushoz kötött
egyedi állami elismerésével. Az első alcsoportba tartoznak a pl. költségvetési szervek,
szövetkezetek, gazdasági társaságok. A jogállamiság jegyében a jogi személyek nyilvántartását
Magyarországon a bíróságok vezetik (cégbíróság).
A magyar jog az ún. normatív feltételek rendszerét alkalmazza, azaz a nyilvántartást végző
bíróság azt vizsgálhatja meg, hogy az adott szervezet rendelkezik-e a törvényes
előfeltételekkel.
Milyen kritériumokat vesz figyelembe az állam:

1. A jogi személy alapvető ismérve az alapítóktól való viszonylagos függetlenedés. A
személyegyesülésen alapuló jogi személyeknél ez azt jelenti, hogy a tagok belső viszonyait el
kell választani a jogi személy szervezet, mint egész harmadik személyekkel szembeni, azaz
külső jogviszonyaitól. Az ún. intézmény jellegű jogi személyeknél pedig az alapítót kell
elválasztani az alvagyonra rendelt szervezettől. Ez az elv jelenik meg akkor, amikor az alapító
főszabályként nem felel a jogi személy tartozásaiért. Lehet korlátolt felelőssége is.
2. Jogi személyiségre akkor van szüksége egy szervezetnek, ha valamilyen mértékben

megjelenik a gazdasági forgalomban. Ez elsősorban a gazdasági szervezetekre vonatkozik.
Vannak olyan szervezetek pl. egyesületek, ahol a gazdasági forgalmi, tulajdonjogi, valamint
vagyoni felelősségi motívumok önmagukban nem indokolnák a jogi személyiséget, de azt
szükségessé teszi a szervezet működésének jellege, a szervezet nagysága, az ezzel kapcsolatos
munkaügyi és pénzügyi tényezők. A jogi személy ugyan lehet alapvetően nem gazdasági
forgalmi jellegű, de a nem gazdasági forgalmi jellegű feladatok megvalósítása egyben
szükségessé teszi azt, hogy a szervezetnek bizonyos mértékű vagyoni, jogai és kötelezettségei
legyenek.
3. Lényeges még a szervezet relatíve tartós működése. Igen rövid ideig fennálló szervezeteket
a tételesjog általában nem ismer el a vagyoni jogok önálló alanyának. Rendelkeznie kell
állandó szervezettel, amely a tagok változásától, a munkavállalók esetleges ki- és belépésétől
függetlenül változatlan. Ezek általában az ügyintéző és képviselő szervek. Ezek jellemzőit az
alapszabályzatban megtaláljuk. Fontos hogy ezek célja államilag támogatott célok legyenek.
4. A tagok, illetve az alapító vagyonától elkülönített vagyonnal rendelkezzék. De a jogi

személy e vagyon feletti rendelkezési jogának nem kell abszolútnak lennie és nem kell feltétlen
tulajdonjogon alapulnia. A jogi személynek bizonyos mértékben önálló vagyoni felelősséggel
69
kell rendelkeznie.
(https://penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2608:01btetel)
b) társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás,
c) az álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint

munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési
segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő, biztosítottnak minősülő
személy esetén az ellátást folyósító szerv,
d) a gyermekgondozást segítő ellátásban, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési

támogatásban, a gyermekek otthongondozási díjában és az ápolási díjban részesülő személyek
esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv,
A gyermekek otthongondozási díja
Az d) pont alatti gyermekek otthongondozási díját a szociális igazgatásról és szociális

ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vezette be 2019. január 1-jétől.
e) a Magyar Államkincstár (MÁK) számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó

finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával,
bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak
bejelentésével összefüggő, az e törvényben és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben
(a továbbiakban: Air.), az adózás rendjéről szóló törvényben, ezek végrehatására szolgáló
rendeletben, valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló
törvényben (a továbbiakban: Avt.) előírt kötelezettségek tekintetében a kincstár,
Magyar Államkincstár (MÁK)
A Magyar Államkincstár önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan

működő és gazdálkodó, központi költségvetési szerv, amely az államháztartásért felelős
miniszter szakmai, törvényességi és költségvetési irányítása alatt áll.
A Kincstár felelős az állami költségvetés végrehajtása során a pénzforgalom lebonyolításáért

és az elszámolásokért, a költségvetési pozíció előrejelzéséért és a likviditás menedzseléséért,
továbbá meghatározott adatszolgáltatásokért. Nyilvántartja az állam által vállalt garanciákat és
viszontgaranciákat. Ellátja közel kilencszázezer közszférában foglalkoztatott illetményének
számfejtését, az ehhez kapcsolódó adó- és járulék elszámolást és bevallást. Vezeti a
költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását - a cégnyilvántartáshoz hasonlóan - az
alapító okiratok alapján. Nettó módon biztosítja a központi költségvetésből juttatott
támogatásokat a helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások és az egészségügyi
intézmények részére, és ellenőrzi azok felhasználását. A helyi önkormányzatok, nemzetiségi
70
önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok és az általuk irányított költségvetési
szervek körében kockázatelemzésen alapuló mintavétel alapján független szabályszerűségi
pénzügyi ellenőrzést végez. Fogadja és összesíti a költségvetési beszámolókat. Folyósítja és
ellenőrzi az EU-s és hazai támogatásokat, a jogosulatlanul kiutalt támogatásokat
visszaköveteli. Ellátja a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program közreműködő
szervezeti feladatait. Számlát vezet a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok
részére, ellátja a kiadások teljesítéséhez, a bevételek beszedéséhez kapcsolódó pénzügyi
feladatokat, valamint a kiadásokhoz kötődően likviditási és előirányzati fedezetvizsgálatot
végez. A vármegyeszékhelyeken lévő állampénztári irodákban értékpapír forgalmazással és
ahhoz kapcsolódó számlavezetéssel áll ügyfelei rendelkezésére.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017. november 1-i beolvadását követően a

Magyar Államkincstár közreműködik a társadalombiztosítási nyugellátások, a
családtámogatások, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, az utazási költségtérítés, a baleseti
táppénz és a hatáskörébe utalt egyéb ellátások megállapításának és folyósításának szakmai
irányításában és ellenőrzésében, ezen ellátásokkal kapcsolatban elősegíti az egységes
jogalkalmazást. A Kincstár kezeli az Nyugdíjbiztosítási Alapot, továbbá meghatározott
esetben méltányossági jogkört gyakorol és kezeli a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartását.
Ellátja továbbá a társadalombiztosítási egyéni számlához kapcsolódó feladatokat és kialakítja
és működteti a feladatkörébe tartozó szakmai informatikai rendszereket. Vezeti a hatáskörébe
utalt szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és rehabilitációs nyilvántartásokat.
A Magyar Államkincstár hatáskörébe tartozó ellátások tekintetében nemzetközi összekötő

szervi feladatokat lát el és közreműködik a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával
kapcsolatos európai uniós tagállami feladatok ellátásában.
Jogszabályban meghatározott esetben megállapítja a nyugdíjnövelést, de az ellátásokkal

kapcsolatos követeléskezelés is feladatkörébe tartozik. A jogszabályban megjelölt
küldeménytípusok vonatkozásában biztosítja a központi érkeztetést, iktatást és kézbesítést,
illetve a központi nyomtatást és postai úton történő közlést.
A Magyar Államkincstár ellátás-megállapítási és ellátás-folyósítási feladatokat is végez és

megállapítja a hozzátartozói ellátásokat, az egyes politikai rehabilitációs ellátásokat és a
nemzeti helytállásért pótlékot. Intézkedik a nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről és
ellátásból történő levonást teljesít, valamint kiállítja és megküldi a jogosultak részére az
Ellátottak utazási utalványát. A feladatok támogatásához kezeli a folyósításhoz szükséges
adatokat és ügyfélszolgálati tevékenységet végez.
(Forrás: http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/a-kincstar/bemutatkozas)
f) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény XVI. fejezete szerinti munkavégzés
(munkaerő-kölcsönzés) esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó,
71
Munkaerő-kölcsönzés
A munkaerő-kölcsönzés az egyik legelterjedtebb atipikus foglalkoztatási forma. Egy olyan

háromoldalú, munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyben a munkaerő (a munkavállaló) egy
kölcsönbeadó céggel munkaszerződést köt azzal a céllal, hogy egy vagy több harmadik félnél,
a kölcsönvevő(k)nél végezzen munkát.
Alapfogalmak:
a) munkaerő-kölcsönzés: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele
kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a
kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés),
b) kölcsönbeadó: az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló
munkavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre, kölcsönzés keretében a
kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi,
c) kölcsönvevő: az a munkáltató, amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen
munkát végez,
d) kölcsönzött munkavállaló: a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló
munkavállaló, akivel szemben a kikölcsönzés alatt a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a
kölcsönvevő megosztva gyakorolja (munkavállaló),
e) kikölcsönzés: a munkavállaló által a kölcsönvevő részére történő munkavégzés.
A munkaerő-kölcsönzés tartalma:
A kölcsönbeadó cég arra vállalkozik, hogy felkutatja a megfelelő munkavállalókat, akiket a
kölcsönvevő foglalkoztatni szeretne, majd a kölcsönbeadó felveszi őket saját állományába, és
a foglalkoztatásukhoz kapcsolódó összes adminisztratív és pénzügyi feladatot ellátja.
A munkavállaló a kölcsönbeadó céggel köt munkaszerződést, mely munkaszerződésnek

kötelezően tartalmaznia kell azt a tényt, hogy a szerződés munkaerő-kölcsönzésre jött létre.
A munkavégzés a kölcsönvevő cégnél történik, így a kölcsönvevő cég feladata a munkaidő

beosztása, a szakmai irányítás, a szabadság kiadása, a munkavégzés ellenőrzése, az egészségre
ártalmatlan és biztonságos munkahely megteremtése, ugyanakkor a kölcsönbeadó cég felel a
munkaszerződés jogszerű megkötéséért, a munkáltatói bejelentések és bevallások
teljesítéséért, a bér megállapításáért, bérszámfejtéséért és kifizetéséért, valamint a levont
adóelőleg és járulékok befizetéséért.
A kölcsönbevevők egyaránt alkalmazzák magasan képzett munkavállalók rövid időre (pl.

átszervezésre, válságkezelésre, akár egy projektre) történő kölcsönzésére, és alacsonyabban
képzett munkavállalók igénybevételével betanított jellegű feladatok ellátására (pl.
dömpingmegrendeléseik kiszolgálására).
Jogforrás: A munkaerő-kölcsönzői tevékenységet a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

I. törvény 214-222.§-ai, valamint a módosított 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet
(továbbiakban: rendelet) szabályozza.
72
g) több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén az Art.-ben meghatározott
munkáltató,
Több munkáltató által létesített munkaviszony
Több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok

ellátásában állapodhatnak meg.
A munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabér-fizetési kötelezettséget melyik

munkáltató teljesíti. A munkáltatók a munkavállaló munkajogi igényével kapcsolatban
egyetemlegesen felelnek. A munkaviszonyt - eltérő megállapodás hiányában - bármely
munkáltató vagy a munkavállaló jognyilatkozata megszünteti. A munkaviszony az mt. 63. §
(1) bekezdés b) pontban meghatározott okból megszűnik, ha a munkáltatók száma egyre
csökken.
Például egy adott munkáltató cég egy vállalatcsoport tagjaként olyan munkakörben alkalmaz
munkavállalót (pl. könyvelőt, szakjogászt, adószakértőt, recepcióst, portást stb.), amely
munkakörben végzendő feladatok ellátása a többi tagvállalat részére is szükséges lenne.
Ahány munkáltató annyi részmunkaidős munkaszerződés ugyanazon munkavállalóval?
Rengeteg adminisztráció, költség, munkajogi értelemben nem átjárható, párhuzamosan futó
jogviszonyok, és még sorolhatnánk a hátrányokat.
Bizonyára csábító lehet a munkáltatók számára egy olyan jogi megoldás, amely biztosítani
tudja, hogy egy munkaszerződés aláírásával mindannyian munkaviszonyba kerüljenek az adott
munkavállalóval és közös jogviszonyukat ezen egy jogi dokumentumba foglaltan
szabályozzák, illetve a maguk között kialakított elvek mentén, arányosan, egymás közt
megosztva viseljék a munkavállaló foglalkoztatásának költségeit, anyagi terheit. A hatályos
Mt. a „Több munkáltató által létesített munkaviszony” jogintézményének bevezetésével
ennek lehetőségét teremtette meg.
A több munkáltató által létesített munkaviszony esetében tehát a jogviszony egy

munkavállaló és több munkáltató között jön létre. A felek egy munkaszerződést kötnek,
amelyben egy munkakört állapítanak meg, amely munkakörbe tartozó feladatokat valamennyi
munkáltató felé el kell látni.
A feladatok ellátása – a betöltött munkakör jellegéből adódóan, vagy a munkáltatók

igényeihez igazodóan – történhet akként, hogy a munkavállaló munkaideje megoszlik az
egyes munkáltatók között, és bizonyos óraszámot az egyik, majd munkaideje másik részét a
másik részére dolgozik (például két cég közösen alkalmaz egy könyvelő kollégát, aki
meghatározott óraszámban végez munkát egyikük és a másik részére), ám az is elképzelhető,
hogy a munkavállaló egyidejűleg dolgozik minden munkáltatónak (pl. egy irodaházban
működő négy cég együtt alkalmaz egy recepcióst, akinek az esetében lehetetlen lenne időben
73
megbontani, nyilvántartani, hogy éppen melyik cég vendégét igazítja útba, vagy melyik cég
részére érkezett telefonhívást bonyolítja le).
Tekintve, hogy a munkaszerződésben több munkáltató van, a joggyakorlás rendjét részletesen

szabályozni szükséges. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkáltatók és a munkavállaló
jogai, kötelezettségei a munkaszerződésből egyértelműen kitűnjenek és a jogviszony alatt
teljesüljenek.
A munkavégzés módjánál a felek megállapodása a döntő, célszerű tehát a

munkaszerződésben rögzíteni, hogy a munkavállaló egyidejűleg, vagy időben megosztva
köteles-e teljesíteni a munkáltatók számára a munkaviszonyból származó kötelezettségeit.
Mindemellett a munkaviszony létesítésével egyidejűleg abban is szükséges megállapodni, hogy
a munkáltatók közül melyik minősül foglalkoztatónak az adózási és társadalombiztosítási
adminisztráció tekintetében, különös tekintettel arra, hogy erről a munkáltatóknak a
munkavállalót tájékoztatni szükséges, és az illetékes hatóságok felé is nyilatkozniuk kell, és a
NAV felé a kijelölt munkáltató köteles bejelenteni a további foglalkoztató(k) adatait, a
jogviszony kezdetét és befejezését. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített
munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely
munkáltató kötelezhető. [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16.§ (4b)-
(6) bek.]
Jogforrás: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (195. §)

https://mkvkok.hu/a-tobb-munkaltato-altal-torteno-foglalkoztatas-lehetosege-szabalyai
h) a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy rendvédelmi

egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében a rendvédelmi feladatokat ellátó
szerv, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy honvédelmi
egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében az ellátást megállapító honvédségi
szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási
keresetkiegészítésben vagy egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
i) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti
fejlesztési jogviszony keretében fejlesztési foglalkoztatási díjat (2017. április 1. előtt ez munka-
rehabilitációs díj volt) folyósító fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szolgáltató, intézmény.
3. Szociális igazgatási szervek
2017. január 1-jétől megszűnt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), elnevezése

Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (NEAK) változott. A NEAK az
egészségbiztosításért felelős miniszter (Emberi Erőforrások Minisztériuma) irányítása alá
tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. A NEAK gazdálkodását
és üzemeltetését az OEP jogutódja az Emberi Erőforrások Minisztériuma látja majd el. Az
74
OEP-től 2017. január 1-jén az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz (ONYF)
kerültek az egészségbiztosítási pénzellátásokkal (csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási
díj, táppénz) a baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladat- és
hatáskörök. E tekintetben az ONYF az OEP jogutódja.
2017. évtől pedig egyes társadalombiztosítási feladatok a járási hivatalokhoz kerültek (a

fővárosban egy helyre, a nyugdíjágat illetően a VIII. kerületi hivatalhoz, az egészségbiztosítási
feladatokat illetően pedig a XIII. kerületi hivatalhoz).
2017. november 1-jétől az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a Nyugdíjfolyósító

Igazgatóságával együtt beintegrálódott a Magyar Államkincstárba.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK)
A NEAK, mint az Egészségbiztosítási Alap kezelője meghatározó szerepet tölt be a magyar

egészségügyi ellátórendszerben. Főbb feladatai:
1. Finanszírozza a szerződött egészségügyi szolgáltatóknál elvégzett egészségügyi ellátásokat.
2. Működteti az egészségügyi szolgáltatások teljesítmény-elszámolásának információs

rendszerét; szakmai és pénzügyi ellenőrzéseket végez.
3. Lefolytatja a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásával,

az egészségügyi technológiák befogadásával kapcsolatos eljárásokat. Ezekről és az egyéb
egészségbiztosítási szolgáltatásokról nyilvántartásokat vezet.
4. Ellátja a jogszabályban előírt pénzbeli ellátások (betegségi és anyaság ellátások)

folyósításával kapcsolatos nyilvántartási, elszámolási, ellenőrzési feladatok szakmai
felügyeletét.
5. A NEAK határozza meg a TAJ igazolására szolgáló hatósági igazolványok, valamint az

egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot megalapozó igazolványok kiadásának az
egészségbiztosítási ellátások igénybevételére jogosító megállapodások megkötésének rendjét.
Gazdálkodási feladatainak sorában elvégzi az Egészségbiztosítási Alap kezelésével

kapcsolatos finanszírozás- és ártámogatás-elszámolási; nyilvántartási, adatszolgáltatási
kötelezettséggel kapcsolatos feladatait.
Az Egészségbiztosítási Alap kezelőjeként, meghatározó szerepet vállalva részt vesz az ellátási

és működési költségvetés tervezésében, valamint az éves zárszámadás elkészítésében.
A közigazgatás szereplőjeként, központi hivatalként véleményezi a tevékenységével

kapcsolatos jogszabályok tervezetét, javaslatot tesz módosításra, új jogszabály megalkotására.
75
Az ágazati feladatok irányítójaként a NEAK részt vesz az egészségbiztosítással kapcsolatos,
tervezett koncepciók véleményezésében és értékelésében. Közreműködik a rövid-, közép- és
hosszú távú fejlesztési koncepciók kidolgozásában.
Hatósági feladatainak ellátása során lefolytatja a jogszabályokban előírt jogorvoslati, egyedi

engedélyezési, illetve méltányossági eljárásokat.
Az átlátható és szabályozott működés érdekében irányítja és működteti az egészségbiztosítási

ág felügyeleti, költségvétési, szakmai és belső ellenőrzési rendszerét is.
Teljesíti európai uniós és nemzetközi kötelezettségeit. Ennek során közreműködik a

társadalombiztosítással kapcsolatos nemzetközi szerződések előkészítésében,
végrehajtásában. Ellátja az uniós tagságból fakadó koordinációs, bizottsági és operatív
feladatokat. Kompetenciájába tartozik a külföldön felmerült gyógykezelés költségének
megállapítása, kifizetése is.
Fővárosi és vármegyei kormányhivatalok
A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok a kormány általános hatáskörű területi

kormányzati igazgatási szervei. A területi közigazgatás legnagyobb egységeit képező 20
kormányhivatal a vármegyeszékhelyeken, a főváros és Pest Vármegye esetében pedig
Budapesten működik.
A kormányhivatalok a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően

összehangolják és elősegítik a kormányzati feladatok területi végrehajtását [részletesebben ld.
a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, illetve 568/2022. (XII. 23.)
Korm. rendelet a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi
kerületi) hivatalokról]). Emellett olyan hatósági, felügyeleti, jogorvoslati, ellenőrzési,
koordinációs, tájékozódási, javaslattevő és véleményezési jogkörökkel rendelkeznek, amelyek
elősegítik a területi közigazgatás jellemzőire, sajátos igényeire figyelemmel lévő központi
döntések kidolgozását és végrehajtását.
A kormányhivatalok a – kirendeltségeiként működő – járási (fővárosi kerületi) hivataloknál

indult hatósági eljárásokban felügyeleti szervként, illetve egyes (a helyi szinten túlmutató)
ügyekben elsőfokú és – néhány speciális esetben – másodfokú hatóságként több mint ezer
államigazgatási feladat- és hatáskörben járnak el. Ezen felül az Alaptörvénynek megfelelően
törvényességi felügyeletet gyakorolnak a helyi önkormányzatok felett. Feladatellátásukhoz
kapcsolódóan közreműködnek egyes ágazati, szakpolitikai stratégiai dokumentumok
kidolgozásában és a döntések területi végrehajtásában. Ennek során figyelmet fordítanak a
helyi befektetési környezetre, továbbá összegyűjtik és közvetítik a vármegyei érdekelt felek
(foglalkoztatók, egyetemek, települési önkormányzatok, szakmai kamarák, civil szervezetek)
tapasztalatait a központi döntéshozók felé.
76
A kormány kiemelt célkitűzései közé tartozik a hatékony, erős és ügyfélbarát közigazgatás
kialakítása és működtetése, amelyhez kapcsolódóan a kormányhivatalok fontos feladata a
„Szolgáltató Állam” megjelenítése, illetve magas színvonalú közszolgáltatások biztosítása az
állampolgárok és a vállalkozások számára. Fenti célok megvalósítása érdekében számos
kormányzati reformintézkedés történt az elmúlt időszakban. Ezek között említhető a
közigazgatás központi szintjét érintő – 2016-ban végrehajtott – átalakítás (szervezeti és
hatásköri racionalizálás), a járások megerősítése (a hatáskörök felülvizsgálata, illetve járási
szintre telepítése), az ügyintézési folyamatokat érintő korszerűsítés, a bürokráciacsökkentés,
vagy az egyablakos ügyintézés kiszélesítése (pl. adóügyi ügyfélszolgálati pontok integrálása a
kormányablakokba). Az adminisztratív terhek csökkentése, a hatósági eljárások egyszerűsítése
és az államigazgatási hatáskörök ésszerűsítése 2020-ban is folytatódik, az átalakításokra több
ütemben kerül sor. Jelentős változás, hogy a területi közigazgatásban megszűnik a kétfokú
hatósági eljárás: az első fokon meghozott döntésekkel szemben közvetlenül a bíróságon lehet
jogorvoslattal élni.
A járási (fővárosi kerületi) hivatalok a területi közigazgatás legkisebb egységei, 174 városban
és Budapesten 23 kerületben működnek. Alapvető feladatuk a hatáskörükbe utalt első fokú
államigazgatási ügyek intézése (vármegyei szint alatt). Az állampolgárok és a vállalkozások
részére nyújtott közszolgáltatások hatékonyabb ellátása érdekében a járási (fővárosi kerületi)
hivatalok az egyablakos ügyintézést országos illetékességgel biztosító integrált kormányzati
ügyfélszolgálatokat, úgynevezett Kormányablakokat működtetnek. Az állampolgárok a több
mint 300 helyszínen elérhető Kormányablakokban – néhány kivételtől eltekintve – bármely
közigazgatási hatósági ügyben benyújthatják a kérelmüket (az eljáró szervhez történő
továbbítás céljából) és közel száz ügykörben biztosítják részükre a helyben történő
ügyintézést, továbbá mintegy 1500 féle ügyben kaphatnak tájékoztatást az adott eljárással, az
ügyintézéshez szükséges dokumentumokkal kapcsolatban. Ezen felül okmányirodákban és
speciális (pl. földhivatali, nyugdíjbiztosítási, munkaügyi, stb.) feladatokat ellátó
ügyfélszolgálatokon, a kis falvakban pedig a járási hivatalok kirendeltségein, valamint
települési ügysegédek közreműködésével nyílik lehetőségük az ügyeik intézésére.
A Mobilizált Kormányablak: ügyfélszolgálatok létrehozásával egy rugalmasan bevethető, a

változó igényekhez és körülményekhez gyorsan és hatékonyan alkalmazkodni képes, mozgó
ügyfélszolgálati iroda került kialakításra (jelenleg 10 vármegyében, a flotta országos szintre
bővítése folyamatban van). Az új szolgáltatás bevezetésével számos – többek között a
személyi igazolvánnyal, lakcímkártyával, útlevéllel, vezetői engedéllyel, ügyfélkapus
regisztrációval kapcsolatos – ügy helyben történő intézésére nyílik lehetőség a
kormányablakkal nem rendelkező, illetve közlekedési szempontból hátrányban lévő
településeken élők számára is. A Mobilizált Kormányablakok – a felmerülő igények alapján –
emellett különböző közintézményeknél (pl. iskolák, kollégiumok, kórházak, szociális
intézmények, stb.) és nagyobb rendezvényeken láthatnak el integrált ügyfélszolgálati
feladatokat.
1. Ki minősül társadalombiztosítási szempontból foglalkoztatónak?
77
2. Ki minősül természetes személynek?
3. Mit jelent a jogképesség?
4. Mit jelent a cselekvőképesség? Milyen fokozatai léteznek?
5. Mit jelent a vétőképesség?
6. Mit jelent a szerzőképesség?
7. Mi a jogi személy?
8. Mi a MÁK? (teljes elnevezés és fogalom) Milyen feladatokat lát el?
9. Mi a munkaerő-kölcsönzés? Mi a munkaerő-kölcsönzés tartalma?
10. Mi a több munkáltató által létesített jogviszony lényege?
11. Minek a rövidítése, hogy NEAK? Mi volt az eredeti (2017 előtti) elnevezése? Hova
kerültek az OEP feladatai? Hova integrálódott be az ONYF?
12. Milyen fő feladatai vannak a NEAK-nak?
13. Mik a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok? Milyen jogkörökkel rendelkeznek?
78
5. Olvasólecke
4. A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak [Tbj. 21-22. §]
Vannak olyan személyek, akik csak a társadalombiztosítás egyes ellátásaira szerezhetnek

jogosultságot. [NB: A biztosítottnak minősülő személy (biztosított) minden ellátásra
jogosult.] E személyeket a Tbj. 21-22. §-a sorolja fel.
Egyes ellátásra jogosultak, akik „csak”:

1. egészségügyi szolgáltatásra, vagy
2. baleseti egészségügyi szolgáltatásra
jogosultak.
Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot korábban lehetett szerezni eltartott közeli

hozzátartozóként is. A nagykorú közeli hozzátartozók ezen jogosultsága azonban 2007.
április 1. napjától megszűnt. Amennyiben egyéb jogcímen nem jogosultak egészségügyi
szolgáltatásra, ettől az időponttól kezdve egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alapozza
meg annak igénybevételét.
4.1. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre [Tbj. 22. §]
Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - a biztosítottakon, a szociális biztonsági rendszerek

koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, valamint a nemzetközi
egyezmény alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az a személy [Tbj.
22. § (1)], aki:
a) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti
táppénzben, baleseti járadékban
b) a Tbj. 5. § (3) bekezdése alapján saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban,
c) mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt
összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű
személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági
támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban,33 házastársi jövedelempótlékban,
d) nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,
e) bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,
f) gyermekgondozást segítő ellátásban,
33 A házastársi pótlék egy „kifutó”, megszűnőben lévő ellátás.
79
A gyermekek otthongondozási díját a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény vezette be 2019. január 1-jétől.
g) egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által

folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági
nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
h) az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban,
időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban, gyermeknevelési
támogatásban részesül,
i) a következő feltételek valamelyikének megfelel:
ia) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben
nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó
oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott,
ib) a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű
szakmai oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült,
oltalmazott,
ic) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben
nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár,
menekült, oltalmazott,
id) az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy a a köznevelésért,
felsőoktatásért, a külpolitikáért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján
létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,
ie) az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy,
aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben
nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami
(rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll, vagy
közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, vagy általa fenntartott intézmény
által alapított ösztöndíjban részesül.,
A Tbj. alapján egyértelmű, hogy csak a Magyarországon működő oktatási intézmények

tanulói/hallgatói jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, a külföldi egyetemen,
főiskolán hallgatói jogviszonnyal rendelkező magyar állampolgároknak viszont a
külföldi hallgatói jogviszonyuk alapján nincs ellátási jogosultságuk Magyarországon.
j) megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-

változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot
eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság
erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,
k) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér
30 százalékát,
l) kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország
területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar
állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,
m) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy
80
(ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási
ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett
vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
n) fogvatartott,
Fogvatartott: akinek őrizetét rendelték el; az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll,
amelynek során a bíróság előírta számára, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy
ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el; a letartóztatott; a
szabadságvesztést, vagy elzárást töltő; valamint a kényszergyógykezelés vagy előzetes
kényszergyógykezelés alatt álló személy.
o) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján
szociálisan rászorult,
p) táncművészeti életjáradékban részesül,
q) a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban áll, kivéve e jogviszony
szünetelésének időtartamát,
r) rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási járadékban
vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti
egészségkárosodási járadékban részesül,
s) hajléktalan,
t) korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,
u) egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,
v) a Tbj. 43. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget
teljesítette.
Jelenleg már mindenki csak járulékfizetés ellenében veheti igénybe az egészségügyi

szolgáltatásokat. A központi költségvetés a 22. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 22. § (1) bekezdés c)-f), h)-p) és
r)-t) pontjában meghatározott személyek után havonta a központi költségvetésről szóló
törvényben meghatározott összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós

rendeletek, valamint a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó külföldi személy a közösségi
rendelet, illetve az adott nemzetközi egyezmény (szociális biztonsági egyezmény) szerint
jogosult egészségügyi ellátásra.
Az a)-k), továbbá o), p), r), és t) pontja esetében - az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott
ösztöndíjas és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alatt álló,
nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott vagy magyar állami
(rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában résztvevő hallgató kivételével - az
egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek
minősüljön.
81
Az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó igényjogosultságot egyszerre csak egy jogcímre
tekintettel lehet megállapítani. Amennyiben a jogosultság egyszerre több jogcím alapján is
megállapítható, akkor a jogcímek a fenti a)-v) pontokban foglalt felsorolása jogosultsági
sorrendet is jelent azzal, hogy a közösségi koordinációs rendelet és a nemzetközi egyezmény
alapján történő jogosultság az a)-v) pontok szerinti jogcímeket megelőzi. Ennek az
egészségügyi költségek elszámolása terén van jelentősége (ki a teherviselő). A fentiekben
szereplő jogosultakat be kell jelenteni a jogosultságuk ellenőrzése céljából.
4.1.1. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéssel jogosultságot szerzők [Tbj. 43. §]
Az a belföldi személy, aki nem minősül teljes körű biztosítottnak és egészségügyi

szolgáltatásra az előző 2.1. pont alatti a)-u) pontok, illetve a Tbj. 3. §-a szerinti koordinációs
rendelet, illetve nemzetközi egyezmény] szerint sem jogosult, egészségügyi szolgáltatási
járulékot köteles fizetni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2023. évben: havi 9600
forint, azaz napi 320 forint. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn a naptári hónap
teljes tartama alatt, akkor kell a napi összeggel számolni. Az egészségügyi szolgáltatási
járulékfizetési kötelezettségnek további feltétele, hogy a természetes személy a bejelentkezését
megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezzék a
Magyarország területén. Az egyéves időtartamba beszámít az a legfeljebb kilencven napos
időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett
lakóhellyel. Ha az állami adóhatóság az egy éves időtartamra vonatkozóan a saját
nyilvántartásában nem rendelkezik adattal, a járulékfizetési kötelezettség elbírálása céljából
megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi
szervet, a lakcímre vonatkozó adatok közlése érdekében [Tbj. 43. § (1)-(2) bekezdés].
Aki nem rendelkezik ilyen egyéves bejelentett lakóhellyel, az 2009. július 1-jétől nem
szerezhet jogosultságot egészségügyi szolgáltatásra, legfeljebb megállapodás megkötésével
segíthet magán. Aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem
jogosult megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi
szolgáltatásának biztosítására. A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege azonban
nagykorú állampolgár esetén a minimálbér 50 százaléka, 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a
minimálbér 30 százaléka! [Tbj. 49. § (1)-(2) bekezdés.] A járulék megfizetése esetén a
jogosultság a fentiekben tárgyalt v) pont alapján áll fenn.
Ezzel az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéssel lesz jogilag érvényes az illető TAJ-kártyája.

Jogilag, mert a TAJ-kártyán önmagában ez nem látszik. A kártya a jogosultságot nem mutatja,
ha például valakinek megszűnik a biztosítással járó jogviszonya, azt nem vonják be, nem
korlátozzák, stb. Felhívjuk a figyelmet, hogy a jogalkotó több oldalról igyekszik gondoskodni
arról, hogy az egészségbiztosító (és így a vele szerződéses viszonyban álló egészségügyi
szolgáltató) lássa: adott időpontban egy TAJ-szám „zölden villog-e, avagy sötétpirosan”! L.:
havi elektronikus adó- és járulékbevallás adatait, adatszolgáltatás egészségügyi szolgáltatásra
jogosultsághoz cím (7.3. pont) alatt írtakat.
82
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot az állami adóhatósághoz kell fizetni. A magánszemély
az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon
belül köteles bejelenti állami adóhatóságnak. A bejelentés alapján az adóhatóság az adóévre
vonatkozó havi járulékfizetési kötelezettséget határozattal előírja, a befizetéseket nyilvántartja.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnését a magánszemélynek az

adóhatósághoz nem kell bejelentenie akkor, ha e fizetési kötelezettség olyan új biztosítással
járó jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami adóhatósághoz a foglalkoztatója
az adójogi szabályok szerint bejelentett. Az adóhatóság a magánszemélyt az egészségügyi
szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége megszűnéséről hivatalból értesíti. A biztosítási
kötelezettséggel járó jogviszony létesítésére tekintettel az adóhatósághoz beérkezett bejelentés
figyelembevételével az állami adóhatóság a megszűnt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési
kötelezettségről a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az
egészségbiztosítási szerv részére.
Az állami adóhatóság az adóazonosító jellel nem rendelkező magánszemély részére

adóazonosító jelet állapít meg. Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség
megállapítására utólag kerül sor [ez egy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például
megbízás) esetén gyakori] a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt megfizetett
járulékot a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett vissza lehet igényelni az
adóhatóságtól.
TAJ (Társadalombiztosítási Azonosító Jel) kártya [TAJ-szám]
Az egészségbiztosítási ellátások igénybevétele során egy sajátos azonosító számot, az ún.

társadalombiztosítási azonosító jelet (közismertebb nevén TAJ) alkalmazzuk. A TAJ az
egészségügyi, szociális, egészség- és nyugdíjbiztosítási rendszerekben – a személyi adatok
védelme érdekében bevezetett – személyt azonosító kód.
A TAJ-t elsődlegesen egy kártya formátumú hatósági igazolvány (továbbiakban: TAJ kártya)
igazolja, amelyet a Magyarországon született, Magyarországon élő – magyar lakcímmel
rendelkező - magyar állampolgár a születésekor kap, más jogosultaknak pedig igényelni kell. A
megállapodáson alapuló jogosultság esetén a sürgősségi ellátásra való jogosultság
bizonyítására külön igazolás szolgál, a TAJ kártya csak 24 havi járulék megfizetését követően
állítható ki.
Az új típusú – 2016. január hó 1-jét követően kiállított – személyi igazolvány (ún. e-kártya) is
alkalmas a TAJ igazolására, ha a TAJ-t tárolja, amely így a személyazonosságot és a TAJ-t is
igazolja. Az e-kártya (személyi igazolvány) a kiállított TAJ kártya érvényességét nem érinti
Jogforrás: 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és
az azonosító kódok használatáról
83
Adóazonosító jel
Az adóazonosító jel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által a magánszemély részére

megállapított tíz számjegyű azonosító, amelyről hatósági igazolványt (adóigazolványt)
állítanak ki. Köznyelvben gyakran tévesztik össze az adószámmal.
Az adóazonosító jel az adózással kapcsolatos nyilvántartásba vételre szolgál. Az adóazonosító

jel használatáról az 1996. évi XX. törvény és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény
rendelkezik.
Az adóazonosító számot a törvény szerint az alábbiak szerint kell képezni
a) az 1. számjegy konstans 8-as szám, mely az adóalany magánszemély voltára utal,

b) a 2–6. számjegyek a személy születési időpontja és az 1867. január 1. között eltelt napok
száma,
c) a 7–9. számjegyek az azonos napon születettek megkülönböztetésére szolgáló
véletlenszerűen képzett sorszám,
d) a 10. számjegy az 1–9. számjegyek felhasználásával matematikai módszerekkel képzett
ellenőrző szám.
84
Az adóazonosító jel tizedik számjegyét úgy kell képezni, hogy az első számjegyek mindegyikét
szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el az azonosítón belül. (Első
számjegy szorozva eggyel, második számjegy szorozva kettővel és így tovább.) Az így kapott
szorzatok összegét el kell osztani 11-gyel, és az osztás maradéka a tizedik számjeggyel lesz
egyenlő. A 7–9. számjegyek szerinti születési sorszám nem adható ki, ha a 11-gyel való osztás
maradéka egyenlő tízzel.
Jogforrás: 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és
az azonosító kódok használatáról
A fizetésére kötelezett személy fizetési kötelezettségét első ízben a bejelentést követő hó 12-
éig, ezt követően havonta, a tárgyhót követő hó 12-éig teljesíti az adóhatósághoz.
Az állami adóhatóság, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a magánszemély

külföldön tartózkodik és nem minősül a Tbj. alapján belföldinek, vagy a magánszemély
elhalálozott, a magánszemély Tbj. 43. § (1) bekezdése alapján keletkezett egészségügyi
szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi és a
magánszemély havi járulékfizetési kötelezettségét a kötelezettség megszűnése napjával, a
magánszemély elhalálozása esetén a magánszemély halálának napjával törli. Amennyiben az
adóhatóság a fentiekben felsoroltakról nem az egészségbiztosítási feladatokat ellátó szervtől
értesül, 10 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az egészségbiztosítási feladatokat
ellátó szerv részére.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék átvállalása (Tbj. 44. §). Az egészségügyi szolgáltatási

járulékfizetést a kötelezett helyett - annak hozzájárulásával - más személy vagy szerv is
teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. A
járulékfizetés átvállalásáról a kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami
adóhatóságnak. Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesít, akkor az
egészségügyi szolgáltatási járulékot maga a kötelezett köteles megfizetni. Az állami
85
adóhatóság az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett által a hozzá bejelentett
adatokat megküldi az egészbiztosítási feladatokat ellátó szerv részére. Leggyakrabban eltartott
hozzátartozóink érintettek.
A Magyarország területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú magyar

állampolgár a törvény erejénél fogva jogosult egészségügyi szolgáltatásra [2.2.1. pont l)
pontja]. A kiskorú gyermekekkel tehát nincs „gond”. 2007. március 31-ig a biztosítottnak
minősülő, valamint a 2.2.1. pont szerinti az a)-i) pontokban említett személyek eltartott közeli
hozzátartozója és élettársa (akinek jövedelme havonta nem haladta meg a tárgyév első napján
érvényes minimálbér 30 százalékát) is jogosult volt egészségügyi szolgáltatásra. Ez az eltartotti
jogosultság azonban 2007. április 1. napjától megszűnt. Mi a helyzet ettől az időponttól
kezdve nagykorú hozzátartozókkal (férj, feleség, élettárs, velünk közös háztartásban élő
nagykorú gyermek)?
Meg kell vizsgálni, hogy a 2.2.1. pont alatti felsorolásban akad-e valamilyen jogosultsági
jogcím. Ilyen lehet az igazolt 50 százalékos mértékű munkaképesség-csökkenés, 40 százalékos
mértékű egészségkárosodás [j) pont], vagy nyugdíjkorhatárt betöltése, amennyiben az érintett
jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát [k) pont]. Nagykorú gyermek esetében segít
az i) pont alatti rendelkezés: egészségügyi szolgáltatásra jogosultak az ott felsorolt diákok (e
tanulókat, hallgatókat jogosultként a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási
információs rendszer működtetője központilag be is jelenti a rendszerbe). A most említett
tanuló és hallgató a tanulói jogviszony, illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a
diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve
a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is.
4.1.2. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság időtartama [1997. évi LXXXIII.

törvény 29. § (9)-(10) bekezdés]
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a belföldi személy részére a

biztosítási jogviszonynak, illetve a 2.2.1. pont a)-o) és r) pontjában meghatározott jogosultsági
feltételnek a megszűnését követően
a) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás
nélkül legalább 45 napig fennállt,
b) ha a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen
időtartammal hosszabbodik meg,
c) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi
jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági
feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál
kevesebb nap telt el.
Ezek a rendelkezések a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók. [A kötelező

egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. 29. § (9)-(10) bekezdése]. A most tárgyalt
egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való
86
jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első
napjáig, illetőleg a 2.1. pont a)-u) pontjában meghatározott jogosultsági feltételek
bekövetkezésének napjáig áll fenn. [Tbj. 45. § (1) bekezdés]
4.2. A baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak [Tbj. 21. §]
Kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki

- nevelési- oktatási intézmény vagy felsőoktatási intézmény gyakorlati képzésben részt vevő
tanulója, illetve hallgatója, továbbá szakképző intézmény szakirányú oktatásban részt vevő
tanulója, illetve képzésben részt vevő személye, ide nem értve a külföldi állampolgárt;
- szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetőleg szenvedélybeteg,
- letartóztatott, szabadságvesztést, elzárást tölt, továbbá akinek őrizetét rendelték el,
- közérdekű munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset-, illetőleg katasztrófa-elhárítás,
vagy véradás során szenved balesetet vagy egészségkárosodást,
- közcélú munkát végez,
- külön törvény [2005. évi LXXXVIII. tv.] alapján közérdekű önkéntes tevékenységet
végez.
Szocioterápia
az egyén társas kapcsolatainak, társadalmi környezetének pozitív hatásaira épülő terápiás

beavatkozás, mely a szociális tanulást és a kreatív önmegvalósulást segíti. A rehabilitáció
legfőbb eszköze, mivel célja a beteg tevékenységének helyreállítása, és elveszett képességeinek
visszaadása, a társadalomba való visszahelyezése.
A Magyarországon használatos szocioterápia fogalomhasználatban ami közös, hogy majd

minden szerző, három nagy területét érti bele a szocioterápiákba. Az egyik az ergoterápiák a
foglalkozás- munkaterápiák, a másik a művészetterápiák, és a harmadik a közösségi terápiák
köre. A szocioterápia hangsúlyainak meghatározása attól függően változik, hogy az
intézményi kontextus, és hagyományrendszer milyen helyet jelöl ki a terápiás rendszeren belül
a szocioterápiák számára.
A közérdekű önkéntes tevékenység
A társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló, az állampolgárok öntevékenységét kifejező, a

személyeknek és közösségeiknek más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett
önkéntes tevékenysége. A közérdekű önkéntes tevékenység önkéntes jogviszony keretében
végezhető, amely a fogadó szervezet és az önkéntes között megkötött önkéntes szerződéssel
jön létre.
87
Közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél, meghatározott tevékenységi körben
ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység.
Fogadó szervezet lehet

a) a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása az általa biztosított
közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében;
b) a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;
c) a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;
d) a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a
működésével összefüggő tevékenysége körében;
e) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy vagy vallási egyesület a hitéleti, a közcélú és
a működésével összefüggő tevékenysége körében;
f) a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz
kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a
magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel
rendelkező, jogképes
fa) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vagy hálózat,
fb) egészségügyi szolgáltató,
fc) köznevelési intézmény,
fd) szakképző intézmény,
fe) felsőoktatási intézmény,
ff) muzeális intézmény,
fg) nyilvános könyvtár,
fh) közlevéltár,
fi) nyilvános magánlevéltár,
fj) közművelődési intézmény [az fa)-fj) alpont a továbbiakban együtt: fogadó intézmény];
g) a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban
meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó
intézmény közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében.
Jogforrás: 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről
Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultság azt jelenti, hogy a rendelt gyógyszer,

gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás teljesen térítésmentesen jár.
4.3. A külföldi - belföldi illetőség [Tbj. 4. § 1. pont és 12. pont]
Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság feltétele bizonyos esetekben a belföldi illetőség,

egészségügyi szolgáltatási járulékot csak a belföldinek minősülő személy köteles fizetni (illetve
csak belföldi fizetheti). A Tbj. belföldi minőségére más jogszabályok is hivatkoznak: így
például a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény is.
88
Külföldi: az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek. Belföldi személyek a
következők:
- Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a
bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként, vagy oltalmazottként
elismert személy,
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény [2007. évi I. törvény] hatálya alá tartozó személy, aki a szabad
mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,
és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint
bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
- a hontalan [Tbj. 4. § 1. pont; Tbj. 4. § 12. pont].
Bevándorló
az a személy, aki letelepedési, vagy hosszú távú tartózkodási szándékkal érkezik külföldi
lakóhelyéről Magyarországra, letelepedett.
Letelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki:

a) 2007. évi II. törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt, a törvény hatályba lépését
követően
b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
c) nemzeti letelepedési engedélyt,
d) EK letelepedési engedélyt kapott.
A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban

biztosított jogosultságokkal rendelkezik. A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett
kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.
Menekült
Az a külföldi állampolgár vagy hontalan személy, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzeti
hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás avagy politikai meggyőződése
miatti üldözése, az üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága - hontalan
esetén szokásos tartózkodási helye - szerinti országon kívül, a Magyar Köztársaság területén
tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az
országnak a védelmét igénybe venni, feltéve, hogy az érintettet kérelmére a menekültügyi
hatóság menekültként elismerte.
Magyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel
meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási
89
országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e
veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.
Hontalan:
akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának.
EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló

megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgárai az Európai
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez [Tbj. 4.
§ 3. pont].
Az EGT-államok a következők:
Uniós tagállam
Ausztria: 1995
Belgium: alapító, 1952/58
Bulgária: 2007
Ciprus: 2004
Csehország: 2004
Dánia: 1973
Észtország: 2004
Finnország: 1995
Franciaország.: alapító, 1952/58
Görögország: 1981
Hollandia: alapító, 1952/58
Horvátország: 2013
Írország: 1973
Lengyelország: 2004
Lettország: 2004
Litvánia: 2004
Luxemburg: alapító, 1952/58
Magyarország: 2004
Málta: 2004
Németország alapító 1952/58
Olaszország alapító, 1952/58
Portugália: 1986
Románia: 2007
Spanyolország: 1986
Svédország: 1995
90
Szlovákia: 2004
Szlovénia: 2004
EFTA [EGT]
Izland, Liechtenstein, Norvégia
+ Svájc
4.3.1. A belföldinek minősülő személy meghatározása [2007. évi I. tv.]
A Magyarország területén élő magyar állampolgárral, a bevándorolt és a letelepedett jogállású,

valamint a menekültként elismert személlyel, továbbá a hontalannal nem merül fel
különösebb gondunk. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról a 2007. évi I. törvény szól, amely három különböző önálló
cím alatt szabályozza:
- a beutazás, valamint a három hónapot meg nem haladó tartózkodás jogát,
- a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát,
- az állandó tartózkodás jogát.
Az első helyen tárgyaltak még nem tartoznak bele a Tbj. belföldi fogalmába, a második
csoport már belföldinek minősül (feltéve, hogy az itt említett jogot Magyarország területén
gyakorolják és rendelkeznek bejelentett lakóhellyel is). A harmadik csoportban szereplő
egyedeknek is belföldinek kell minősülniük, már csak azon az alapon is, hogy a többen benne
foglaltatik a kevesebb.
A „belföldi” fogalmára többször hivatkoznak a társadalombiztosítási törvények, de egyéb

jogszabályok is. Például: bizonyos esetekben az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
feltétele a belföldi minőség, az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége a
belföldi személyt terheli.
4.3.2. A belföldiséget igazoló okmányok [2007. évi I. tv.]
Külön okmányok vonatkoznak az EGT-állampolgárokra és a harmadik ország

állampolgárságával rendelkező családtagokra.
Regisztrációs igazolás
Az EGT-állampolgár három hónapot meghaladó tartózkodás esetén - legkésőbb a

beutazástól számított kilencvenharmadik napon - köteles a tartózkodását személyes adatainak
közlésével bejelenteni. A tartózkodás bejelentésekor be kell mutatni, illetve csatolni kell a
tartózkodási feltételek fennállását igazoló - külön jogszabályban meghatározott - okiratokat.
A törvényi feltételek igazolása esetén a tartózkodás bejelentéséről szóló igazolást (a
továbbiakban: regisztrációs igazolás) az eljáró hatóság azonnal kiállítja. A regisztrációs
91
igazolás a bejelentkezés tényét és időpontját tanúsítja. A regisztrációs igazolás érvénytelen, ha
a tartózkodási jog megszűnt.
Tartózkodási kártya
A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag három hónapot meghaladó

tartózkodási jogát az eljáró hatóság által kiállított okmány (a továbbiakban: tartózkodási
kártya) tanúsítja, amelynek kiadását legkésőbb a beutazástól, vagy a tartózkodási jogot
megalapozó tény keletkezésétől számított kilencvenharmadik napon kell kérelmezni. A
kérelem benyújtásakor be kell mutatni, illetve csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását
igazoló - külön jogszabályban meghatározott - okiratokat. Az eljáró hatóság a kérelem
benyújtásával egyidejűleg igazolást ad ki, amely a kérelem elbírálásáig tanúsítja a harmadik
ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogát. A tartózkodási kártya
kiadása iránti kérelmet az eljáró hatóság a tartózkodási kártya kiadásával teljesíti, vagy azt
határozattal utasítja el. A tartózkodási kártya iránti kérelem tárgyában indult eljárásban az
eljáró hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül
hozza meg. A tartózkodási kártya az érvényességi ideje alatt igazolja a tartózkodási jog
fennállását. Az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja
tartózkodási kártyájának érvényességi ideje a tartózkodási joggal rendelkező EGT-állampolgár
tartózkodásának időtartamához igazodik. A tartózkodási kártyát legfeljebb ötéves
érvényességgel kell kiállítani. A magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával
rendelkező családtagja tartózkodási kártyájának érvényességi ideje öt év. A tartózkodási kártya
érvénytelen, ha birtokosa Magyarország területén a tartózkodási joga gyakorlásával felhagyott,
vagy a tartózkodási joga megszűnt.
Állandó tartózkodási kártya
Az EGT-állampolgár és a családtag állandó tartózkodási jogát az eljáró hatóság által kiállított

okmány (a továbbiakban: állandó tartózkodási kártya) tanúsítja. Az állandó tartózkodási
kártya kiadása iránti kérelmet az eljáró hatóság az állandó tartózkodási kártya kiadásával
teljesíti, vagy azt határozattal utasítja el. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező
családtag köteles az állandó tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmet a tartózkodási kártya
érvényességének lejárta előtt benyújtani. Ha a kérelmező a tartózkodási kártya
érvényességének lejárta után nyújtja be a kérelmet, és magát kimenteni nem tudja, az állandó
tartózkodás jogának fennállását igazolnia kell.
Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásáról a benyújtással egyidejűleg igazolást ad ki, amely

igazolás az állandó tartózkodási kártya kiállításáig tanúsítja a harmadik ország
állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogát. Az állandó tartózkodási kártya
érvénytelen, ha az állandó tartózkodási jog megszűnt.
92
1. Mi a különbség a biztosítottak és a társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak
között?
2. Milyen csoportjai vannak az egyes ellátásra jogosultaknak?
3. Kik jogosultak csak egészségügyi szolgáltatásra?
4. Mennyi az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege? Ki köteles fizetni?
5. Mi a TAJ szám?
6. Mi az adóazonosító jel?
7. Mit jelent az egészségügyi szolgáltatási járulék átvállalása?
8. Meddig tart az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság időtartama?
9. Kik jogosultak kizárólag baleseti ellátásra?
10. Milyen esetben jár a baleseti ellátás?
11. Kik jogosultak kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatásra? Mit jelent a baleseti
egészségügyi szolgáltatásra jogosultság?
12. Mi a szocioterápia?
13. Ki minősül külföldi személynek? Ki minősül belföldi személynek?
14. Ki a bevándorló, letelepedett, menekült, oltalmazott és hontalan személy?
93
6. Olvasólecke
5. Biztosításból kizárt személyek és a megállapodás társadalombiztosítási

ellátásra
5.1. A Biztosítási kötelezettséggel nem járó jogviszonyok [Tbj. 17-20. §]
A Tbj. felsorolja azokat a személyeket, akikre a magyar társadalombiztosítási jog hatálya nem
terjed ki. Ez esetben járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. A biztosítás nem terjed ki
[Tbj. 17. § (1) bek.]
a) külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete

személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi
állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában
áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra
(házastárs, gyermek), feltéve, hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam
vagy más állam társadalombiztosítási rendszere;
Diplomáciai képviselet
A diplomáciai képviselet feladatköre - egyebek között - a következőkből áll:

a) képviseli a küldő államot a fogadó államban;
b) védelmezi a fogadó államban a küldő állam, valamint a küldő állam polgárainak érdekeit a
nemzetközi jog által megengedett keretekben;
c) tárgyal a fogadó állam kormányával;
d) tájékozódik minden megengedett módon a fogadó államban levő viszonyokról és
fejleményekről és ezekről jelentést tesz a küldő állam kormányának;
e) előmozdítja a baráti kapcsolatokat a küldő és a fogadó állam között és fejleszti a
gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolataikat.
A diplomáciai képviselet Tbj-ben hivatkozott

1. A diplomáciai személyzet tagjai: a képviselet személyzetének azok a tagjai, akiknek
diplomáciai rangjuk van;
2. A képviselet tagjai: a képviselet vezetője és a képviselet személyzetének tagjai;
2. A képviselet személyzetének tagjai: a képviselet diplomáciai, igazgatási és műszaki,
valamint kisegítő személyzetének tagjai (“a kisegítő személyzet tagjai”: a képviselet
személyzetének azok a tagjai, akik a képviseletnél kisegítő munkakörben teljesítenek
szolgálatot);
94
3. háztartási alkalmazott: az a személy, aki a képviselet valamely tagjának háztartásában áll
alkalmazásban és nem a küldő állam alkalmazottja.
Jogforrás: 1965. évi 22. törvényerejű rendelet a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961.
április 18-án aláírt nemzetközi szerződés kihirdetéséről
Konzul
A konzul állami képviselő, akinek feladata a saját állampolgárok érdekvédelme, jogi

képviselete külföldön. Tevékenysége általában szorosan összefügg a diplomáciai
tevékenységgel, de azzal nem azonos. A konzulok mentességei és kiváltságai hagyományosan
szűkebbek voltak a diplomatákénál, általában csak a hivatali tevékenységükre korlátozódtak.
A 20. század második felében azonban elterjedt az a gyakorlat, hogy a konzuli munkát is a
diplomáciai képviseletek tagjai végzik. Ezért a modern konzuloknak már túlnyomórészt
diplomáciai rangjuk is van.
A konzuli kapcsolatok nemzetközi jogi szabályozása a Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott
egyezmény révén történt meg. Ehhez hazánk 1987-ben csatlakozott.
Jogforrás: 1987. évi 13. törvényerejű rendelet a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április
24-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről.
b) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére

(alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve,
hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;
Nemzetközi Szervezetek Magyarországon
Magyarország ENSZ-tagságának elmúlt 60 éve során számos ENSZ szakosított intézmény és

más jelentős nemzetközi szervezet nyitotta meg regionális képviseletét, illetve összekötő
irodáját Budapesten. A nemzetközi szervezetek Budapest kiválasztásakor figyelemmel voltak
a működésükhöz szükséges feltételekre, így különösen a magyar hatóságokkal fenntartott
hatékony és megbízható munkakapcsolatokra, a magyar főváros központi elhelyezkedésére,
fejlett infrastrukturális adottságaira, a magasan kvalifikált magyar munkaerőre. Magyarország
büszke arra, hogy több fontos szervezet közép- és délkelet-európai regionális központját
nálunk helyezi el, hiszen ezen irodák tevékenysége során is számos nemzetközi
tanácskozásnak és szakmai továbbképző program helyszíne Budapest. Például álljon itt
néhány szervezet:
1. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Európai és

Közép-ázsiai Regionális Hivatala és a FAO Közös Szolgáltató Központja
1996-ban budapesti székhellyel jött létre az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági

Szervezetének (FAO) Közép és Kelet-Európai Alregionális Hivatala. 2007 júliusában a FAO
95
decentralizációs folyamatának eredményeként Rómából Budapestre települt át a FAO
Európai Regionális Hivatala, immáron kibővített feladatokkal FAO Európai és Közép-Ázsiai
Regionális Hivatala néven. A két hivatalt közel 5 évi „együttélés” után 2012. január 1-jén
összevonták. Fő feladata az igen szélesen értelmezett közép- és kelet-európai térség
agrárproblémáinak koordinálása. (http://www.fao.org/europe/regional-office/en/)
2007. november elejétől Budapesten működik a FAO Közös Szolgáltató Központja (SSC),
amely a FAO-nak végez adminisztratív, humánpolitikai, utaztatási és gazdálkodási
tevékenységet.
(http://www.fao.org/europe/ssc/en/)
2. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) Közép-Európai Regionális

Képviselete és Globális Szolgáltató Központja (http://www.unhcr-
centraleurope.org/hu/index.html)
Magyarország 1989-ben csatlakozott a menekültek helyzetét szabályozó 1951. évi Genfi

Egyezményhez, és térségünkben elsőként tette lehetővé a szervezet helyszíni tevékenységét.
A budapesti iroda 2005. január 1. óta regionális képviseletként működik és mára hatásköre
Magyarországon kívül kiterjed Bulgáriára, Csehországra, Horvátországra, Lengyelországra,
Romániára, Szlovákiára és Szlovéniára. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága magyarországi
képviseletének fő feladatai a menekültügy rendszerének támogatása és fejlesztése, a
menedékkérőkre és menekültekre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése,
valamint az elismert menekültek helyi integrációjának elősegítése.
A menekültügyi világszervezet 2007 júniusában választotta új adminisztrációs székhelyéül

Budapestet. Ezt követően a UNHCR adminisztratív részlegeit, így a pénzügyi, személyzeti,
valamint szállítmányozási osztályokat telepítette át a genfi központjából fővárosunkba. A
magyar kormány 2009. áprilisi döntésével lehetővé tette további bővítés megvalósítását is,
amelyekben a UNHCR megnyitotta Globális Képzési Központját (GLC), illetve újabb
adminisztratív részlegeit helyezte át. A GLC egyszerre lát el humánpolitikai és képzési
feladatokat. A megnövekedett menekülthullám a Főbiztosság Budapesten működő
adminisztratív és oktatási részlegeire is jelentős többletfeladatokat rónak, így a UNHCR
hazánkban működő adminisztratív dolgozóinak száma idén újabb 150 fővel bővül, amelyek
között magyar munkavállalók is jelentős számban vannak.
3. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Közép- és Kelet-Európai Alregionális

Irodája (http://www.ilo.org/budapest/lang--hu/index.htm)
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Közép- és Kelet-Európai Alregionális Irodája

1993-ban kezdte meg működését Budapesten. Jelenleg az alábbi országok tartoznak a
működési körébe: Albánia, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Észtország,
Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Moldávia,
Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. Az iroda a régió országainak
kormányai, valamint munkaadói és munkavállalói szervezeteinek ad szakmai tanácsokat,
96
szervez programokat a munka világával kapcsolatos politikájuk kialakítása és megvalósítása
érdekében. 1999 óta az ILO Budapesti Alregionális Irodája felelős a Nemzetközi Munkaügyi
Szervezet koszovói tevékenységének koordinációjáért is.
4. Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Föderációja Európai

Zóna Iroda (http://www.voroskeresztbp.hu/)
2007 júliusában a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Föderációja

(IFRC), a világ egyik legnagyobb humanitárius szervezete, 1993 óta Budapesten működő
közép- és délkelet-európai Regionális Küldöttségét Európa 53 országára kiterjedő
mandátummal Európai Zóna Iroda elnevezéssel átminősítette és kibővítette. A Zóna Iroda
forrásközpontként is működik. Döntéshozatali autonómiája alapján itt születik döntés az
európai programokra fordítható támogatások felhasználásáról, elosztásáról. Az iroda feladatai
közé tartozik a nemzeti szervezetek fejlesztési és szakmai programjainak támogatása, így
többek között a klímaváltozással, a gazdasági válság szociális kihatásaival kapcsolatos
programok finanszírozása.
5. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) Irodája (http://www.iom.hu/)
Magyarország 1991-ben lett – térségünkben elsőként - a Nemzetközi Migrációs Szervezet

(IOM) tagja. A budapesti iroda, amelyet 1992-ben nyitottak meg, 2000 decemberétől
regionális státust kapott. A szervezet 2011-es szervezeti átalakítás óta az IOM budapesti
irodája újra országképviseletként működik.
6. Duna Bizottság (http://www.danubecommission.org/)
A Duna Bizottság a Magyarországon működő legrégebbi budapesti székhelyű nemzetközi

szervezet, melynek célja a dunai hajózási együttműködés elősegítése. A szervezet tagországai
az alapító szerződésben vállalták, hogy a Duna országukat érintő szakaszát hajózható
állapotban tartják folyami és bizonyos szakaszokon tengeri hajók számára, valamint elvégzik a
szükséges karbantartási munkákat és fejlesztéseket. A Bizottság végzi ennek koordinációját,
felügyeletét, a környezetszennyezés ellenőrzését, valamint a kapcsolatos adminisztratív
feladatok ellátását.
7. Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC)

(http://www.rec.hu/)
A Központot az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok Kormánya és a Magyar

Kormány közösen hozta létre 1990-ben. Központi irodájának székhelye Szentendrén
található. A REC célja, hogy támogassa saját kezdeményezésekkel, kutatási és pályázati
programokkal a különböző környezetvédelemben érdekelt és abban szerepet játszó
csoportokat, elősegítse együttműködésüket, részt vegyen a térség környezeti problémáinak
feltárásában és megoldásában. A szentendrei központból, mely rendszeresen ad helyet
jelentős nemzetközi találkozóknak, koordinálják a Közép- és Kelet-Európa 17 országában
97
működő REC Helyi Irodák hálózatát is.
8. A UNICEF globális szolgáltató központja
2015 szeptemberében Budapesten nyílt meg az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek

Gyorssegélyalapjának (UNICEF) első globális szolgáltató központja. Az új központból
támogatják az ENSZ gyermekvédelmi programjait világszerte. A budapesti központban
végzik azokat a széleskörű pénzügyi, humánerőforrás és informatikai folyamatokat, amelyek
lehetővé teszik a gyermekjogi szervezet számára a nagyobb működési hatékonyságot és
költségmegtakarítást egyaránt. Az 1946-ban létrejött UNICEF a gyermekek jogai, egészsége
és a családok jólléte felett őrködik.
c) az európai parlamenti képviselőre;
Az európai parlamenti képviselő
Az Európai Parlament 705 képviselőt számlál, akiket a kibővített Unió 27 tagállamában

választottak meg. A képviselőket 1979 óta közvetlen és általános választójog alapján
választják meg, ötéves időtartamra.
Minden tagállam maga határoz a választás formájáról, de biztosítania kell a nemek

egyenlőségét és a szavazás titkosságát. Az uniós választások az arányos képviselet alapján
zajlanak. A szavazáshoz megkívánt életkor betöltött 18 év, kivéve Ausztriát, ahol ez 16 év. A
képviselői helyeket az egyes tagállamok lakosságának száma alapján osztják el. Az EP-
képviselők kevéssel több mint harmada nő. A képviselők politikai – és nem nemzeti –
hovatartozásuk szerint csoportokat alkotnak. Az EP-képviselők idejüket megosztják
választókörzetük, Strasbourg és Brüsszel között; Strasbourgban évi 12 plenáris ülést tartanak,
Brüsszel pedig a kiegészítő plenáris ülések, valamint a szakbizottságok és a
képviselőcsoportok üléseinek a színhelye. A képviselőkre vonatkozó követelményeket és
feltételeket a 2009. évi statútum szabályozza.
Jogforrás: 2004. évi LVII. törvény az Európai Parlament magyarországi képviselőinek

jogállásáról
d) az Szja törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személyre. (A külföldi illetőségű
előadóművész az előadóművészi minőségében Magyarországon kifejtett tevékenysége.)
A biztosítás nem terjed ki a következő jogviszonyokra sem
a) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország

területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek
minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-
kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e
rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi
98
munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el;
Kiküldetés (posting)
A kiküldetés adózási és társadalombiztosítási, továbbá idegenrendészeti szempontból is vet

fel alkalmazási nehézségeket, az alábbiakban azonban csak a munkajogi megfontolásokat
elemezzük.
A hatályos Mt. a korábban hatályos törvénnyel ellentétben nem használja a kiküldetés

kifejezést, hanem a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályai között rendezi a más
munkahelyen vagy más munkáltatónál történő munkavégzést.
Az EU-s közösségi szabályok alapján az minősül kiküldetésnek (posting), ha a munkáltató

által kötött szerződés teljesítése érdekében a munkavállalót a munkaszerződésben foglaltaktól
eltérően ideiglenesen munkavégzés céljából egy másik tagállamba küldik. NB: Kiküldetés oda-
vissza: így zajlik a magyar munkavállalók külföldi kiküldetése és a külföldi munkavállalók
fogadása.
A jogszabályi előírások csak közvetve rendezik azt, hogy a nemzetközi kiküldetések minden
esetben legalább két szerződést feltételeznek. Egyrészről a küldő munkáltató és a
munkavállaló között fennáll egy munkaszerződés, másrészről a két munkáltató között is
létezik egy szerződés, amely alapján a küldő fél a kiküldött munkavállalójával szolgáltatást
nyújt a fogadó félnek. A fogadó fél és a munkavállaló között ugyan munkaszerződés nem jön
létre, de a kiküldetési megállapodás gyakran háromoldalú, amelyben fogadó munkáltató is
szerződő fél.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 295. §-a kimondja, hogy amennyiben
külföldi munkáltató átmenetileg Magyarországon foglalkoztatja a munkavállalót, bizonyos
minimumfeltételeket akkor is alkalmazni kell a munkaviszonyára, ha arra egyébként nem a
magyar munkajog szabályai irányadók. Az alábbiakban ismertetjük az Mt. azon
rendelkezéseit, amelyek a Magyarország területére irányuló kiküldetésre vonatkoznak,
valamint az ilyen kiküldetések esetén alkalmazandó minimumfeltételeket.
295. § (1) Ha a külföldi munkáltató - harmadik személlyel kötött megállapodás alapján – a
munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre a 3. §
(2) bekezdése alapján e törvény hatálya nem terjed ki, a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a
munkaviszonyra
a) a leghosszabb munkaidő vagy a legrövidebb pihenőidő mértéke,
b) a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke,
c) a legalacsonyabb munkabér összege,
d) a munkaerő-kölcsönzésnek a 214-222. §-ban meghatározott feltételei,
e) a munkavédelmi feltételek,
f) a várandós vagy kisgyermekes nő, valamint a fiatal munkavállaló munkavállalási és
foglalkoztatási feltételei, továbbá
g) az egyenlő bánásmód követelménye
99
tekintetében a magyar jog szabályait kell alkalmazni, ideértve a munkaviszonyra kiterjesztett
hatályú kollektív szerződésben foglalt rendelkezéseiket is.
(2) Az (1) bekezdést alkalmazni kell abban az esetben is, ha a foglalkoztatásra a külföldi
munkáltató vagy olyan munkáltató magyarországi telephelyén kerül sor, amely azonos
cégcsoportba tartozik a külföldi munkáltatóval.
Bár az ellentétes irányú, tehát a külföldről Magyarországra irányuló kiküldetés esetén az alapul
fekvő munkaviszonyt tipikusan nem a magyar jog rendezi, több vonatkozásban ilyenkor is
alkalmazni kell a magyar munkajogi szabályokat.
Figyelem!
A (régi) Tbj.-nek 2017. január 1. napjától keletkezett egy új §-a a kiküldetés
meghosszabbításának bejelentése címmel [Tbj. 19. §]. Eszerint két évnél hosszabb
munkavégzés esetén a kiküldetés meghosszabbításának bejelentésére akkor van lehetőség, ha
a) a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan
körülmény következik be, ami alapján a munkavállaló magyarországi munkavégzése
ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és
b) az a) pontban említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább
egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami
adóhatóságnak.
De ennek a rendelkezésnek már csak abban van jelentősége, hogy ilyen adóhatósághoz
intézett bejelentés esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét
követő második év végétől áll fenn. Bejelentés hiányában két évnél hosszabbra sikeredett
munkavégzés esetén a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség visszamenőleges lesz a
jogviszony kezdete napjára.
Ezzel összefüggésben módosult a szociális hozzájárulási adót tartalmazó törvény is. Két évnél
nem hosszabb munkavégzés esetén a foglalkoztató mentesül a szociális hozzájárulási adó
fizetése alól. Két évet meghaladó munkavégzés esetén azonban az adót meg kell fizetni. Ha a
foglalkoztató élt a fenti kiküldetés meghosszabbításának bejelentésével [Tbj. 19. §], akkor az
adót a munkavégzés kezdetét követő második év leteltével fizeti meg, ha nem akkor a
szociális hozzájárulási adó fizetése visszamenőleg a jogviszony keletkezése napjától áll fenn.
b) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint
a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra.
Az a) pont alatt említett foglalkoztató nem magyar illetőségű, mert nem a magyar cégbíróság
jegyzi. A munkavégzés ténylegesen Magyarországon történik, az alkalmazott személy pedig
harmadik állam polgára és külföldinek minősül. Társadalombiztosítási szempontból harmadik
állam polgára az, aki nem EGT - állam vagy nem olyan állam polgára, amellyel kétoldalú
(szociálpolitikai vagy szociális biztonsági) egyezményünk van érvényben. A mentesség ezen
túlmenően is csak akkor áll fenn, ha az alkalmazás kiküldetésnek, kirendelésnek vagy
munkaerő-kölcsönzésnek minősül. A szabály szerint a mentesség két évre korlátozódik. A két
100
év letelte után a harmadik állam polgára úgy esik biztosítás alá (kötelező járulékfizetés
mellett), mint egy magyar.
A kiküldött munkavállaló két év után nem mentesülhet a biztosítás és a járulékfizetési

kötelezettség alól: két év eltelte után a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerő-
piaci járulékot meg kell fizetni.
Ez a szabály olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a

harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy
állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak hatályos szociális biztonsági egyezménye
áll fenn.
A harmadik államban fennálló biztosítás igazolása a harmadik állam illetékes hatósága által
kiállított, magyar nyelvre lefordított és magyar közjegyző által hitelesített igazolás birtokában
lehetséges, amely bizonyítja, hogy a harmadik államból kiküldött személy e harmadik
államban egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási rendszerben egyaránt biztosított.
A szabály olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a

harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, és nem tartozik a szociális biztonsági
rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá. [Tbj.
18 §.] E szabályok 2016. január 1-jétől megkezdett kiküldetések esetén is alkalmazhatók [régi
Tbj. 65/G. §].
A harmadik államban fennálló biztosítás igazolása a harmadik állam illetékes hatósága által
kiállított, magyar nyelvre lefordított és magyar közjegyző által hitelesített igazolás birtokában
lehetséges, amely bizonyítja, hogy a harmadik államból kiküldött személy e harmadik
államban egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási rendszerben egyaránt biztosított, és annak
bizonyítása, hogy a harmadik államból kiküldött személy nem tartozik a szociális biztonsági
rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá, az
erről szóló írásbeli nyilatkozat megtételével lehetséges.
Átmeneti szabály
Az e cím alatt tárgyalt olyan személyek, akikre a biztosítás nem terjed ki, társadalombiztosítási
ellátások szerzése érdekében megállapodást köthetnek az illetékes magyar
társadalombiztosítási szervvel.
A Tbj. 3. §-a szerint a társadalombiztosítási szabályainkat

a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós
rendeletek,
b) a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell
alkalmazni.
101
5.2. Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra [Tbj. 48-54. §]
Aki nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, illetve akire a biztosítás nem terjed
ki, társadalombiztosítási ellátásra - az alábbi szabályok szerint - megállapodást köthet a
nyugdíjbiztosítási vagy egészségbiztosítási feladatokat ellátó szervvel. A megállapodás alapján
fizetendő járulékot közvetlenül ahhoz a társadalombiztosítási szervhez kell fizetni, amellyel a
megállapodást kötöttük.
5.2.1. Megállapodás nyugdíjra [Tbj. 48. §]
Az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas és

a) aki nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, illetőleg akire a biztosítás a
szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós
rendeletek szerint sem terjed ki,
b) a Tbj. 17. § alapján a biztosítás nem terjed ki rá, vagy,
c) akinek a biztosítási kötelezettsége szünetel,
nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 22
százalékos nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.
Ez a nyugdíjjárulék 2019. január 1. előtt még 34 százalék volt. Ez a 34 százalék úgy jött ki,
hogy valamikor volt a munkáltató által fizetett 27 százalékos társadalombiztosítási járulékon
belüli 24 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék és ehhez jött a biztosított által fizetendő 10
százalékos nyugdíjjárulék. A társadalombiztosítási járulék helyébe azonban 2012. január 1-
jétől egy 27 százalékos szociális hozzájárulási adó lépett. A 27 százalékos mértékű szociális
hozzájárulási adó mértéke azonban évről évre csökken. Ezt a Tbj. szabályai azonban
mindeddig nem vették figyelembe. A szociális hozzájárulási adó csökkentése miatt azonban
2019. január 1-jétől a 34 százalékos járulék 17,5 százalékra csökkent. (2023-ban a Szocho
mértéke: 13 %) Ez nem csak azokat érinti, akik újonnan kívánnak megállapodást kötni a
nyugdíjbiztosítási szervvel, hanem azokat is, akik már korábban kötöttek ilyen megállapodást,
a szabály hatálybelépését követően már csak a csökkentett járulékösszeg fizetésére lesznek
kötelezettek. A csökkentés természetesen nem érinti a járulékalapot, így a nyugdíj alapjául
szolgáló jövedelem összegét sem.
A megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A

tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a járulékot
a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A megállapodás csak szolgálati
időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére együttesen köthető meg, külön-
külön nem. A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de
legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Amennyiben a
megállapodást a minimálbér figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a
megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a
módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő
102
személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. Ha a megállapodást kötő személy,
kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett a megállapodás
időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, a megállapodás alapján
történő járulékfizetési kötelezettség szünetel.
A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából

2012. január 1-jét megelőzően a rokkantsági nyugdíj megszerzése érdekében kötött
megállapodás 2011. november 1-je és 2012. július 25-e között került megszüntetésre, a
megállapodást kötő személy - kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a
kedvezményezett - (a továbbiakban együtt: igénylő) kérelmére a megállapodás alapján
megfizetett járulékot, 1095 napnál hosszabb időtartamban fennálló megállapodás esetén
legfeljebb a megállapodás megszüntetésétől visszafelé számított 1095 napra befizetett
összeget - az Art. szerinti elévülési időn belül - vissza kell fizetni. A visszafizetésre kerülő
járulék összegére vonatkozóan kamatfizetési kötelezettség nem áll fenn.
Elévülés (időmúlás)
Az elévülés azt jelenti, hogy nem lehet bíróságon érvényesíteni azokat a követeléseket,
amelyeknél az elévülési idő eltelt – de csak akkor, ha erre az adós (tehát aki tartozik)
hivatkozik, jelzi a bíróság részére. Ha nem hivatkozik rá, akkor hiába évült el, ugyanúgy ki kell
fizetni. A bíróság ezt nem vizsgálja, sem pedig a közjegyző: az adósnak mindig magának kell
szólni, hogy „elévülési kifogást” terjeszt elő.
Ha az elévült követelést magunktól kifizetjük, akkor visszakérni nem lehet – emiatt is

érdemes résen lenni.
Mennyi idő az elévülés? Általában öt év, de vannak kivételek. Ritkán, de előfordul például,
hogy a szerződésben ettől eltérő időt kötnek ki a felek – ez esetben mindig meg kell nézni,
hogy a szerződésbe mit írtak bele.
Magyarázat
2012. január 1-jétől Magyarországon nincs rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíj. Aki
korábban ilyet kapott, annak ellátását átalakították. Újonnan a megváltozott munkaképességű
személyek részére vagy rokkantsági ellátás, vagy rehabilitációs ellátás állapítható meg. Ez
azonban már nem minősül nyugdíjnak, bár az ide vonatkozó szabályokat nem a kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.), hanem külön
törvény, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) tartalmazza, de Tbj. 14. § (2) bekezdés
d) pontja szerint a rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás (együtt: a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásai) egy biztosítási alapon járó egészségbiztosítási
pénzellátás.
Az Mmtv. előírásai szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátására való
jogosultság egyik feltétele valamilyen előzetes biztosítási idő megléte.
103
Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota
a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a
továbbiakban őket tekintjük megváltozott munkaképességű személyeknek), és aki
a) a kérelem benyújtását megelőző
- 5 éven belül legalább 1095 napon át,
- 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
- 15 éven belül legalább 3650 napon át
a Tbj. szerint biztosított volt;
b) keresőtevékenységet nem végez és
c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.
[2014. január 1-je előtt 5 éven belül kellett legalább 1095 napi biztosítási időnek meglennie,
korábbi időszakra nem lehetett visszamenni.]
Az Mmtv. 2. § (3) bekezdése alapján a fenti a) pont szerinti biztosítási időbe be kell számítani
- a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj (régi
nevén: terhességi-gyermekágyi segély), gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás
folyósításának az idejét,
- a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék,
egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek
ellátása folyósításának idejét,
- a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a
korábbi Tbj. 34. §-a szerint kötött - a fentiekben tárgyalt - megállapodás alapján szerzett
szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték [ez utóbbi
szabály 2012. július 26-i hatállyal került be törvénybe]
- a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósításának idejét.
Ez a fajta megállapodás elsődleges célja tehát a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő

megszerzése, de az Mmtv. hivatkozott és 2012. július 26-ától hatályos szabálya szerint az ilyen
megállapodással szerzett szolgálati idő is beszámít a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásaira jogosultsághoz szükséges előzetes biztosítási időbe, de csak akkor, ha ezt a
bizonyos megállapodást 2012. január 1-je előtt már megkötötték.
Ezáltal az a faramuci helyzet állt elő, hogy a 2011. december 31. napját követően
megállapodást kötött személyek hiába váltak időközben megváltozott munkaképességű
személlyé a rokkantsági ellátás (rehabilitációs ellátás) tekintetében nem vették (nem vehették)
figyelembe a drága pénzen „megvásárolt” szolgálati időt. [Minimum havonta az aktuális
minimálbér 34 százalékát kellett befizetni, de sokan voltak, akik ennél magasabb járulékalapot
választottak.]
A pénz ugrott, azt nem fizették vissza a megállapodást kötő személyek részére, ellátást pedig
nem adtak utána. Sokan keserűségükben azonnal megszüntették a jövőre nézve a
megállapodást.
104
Bár alább „Járulék-visszafizetés” cím alatt látunk egy olyan szabályt miszerint a megállapodás
alapján megfizetett járulékot a megállapodást kötő személy, vagy elhalálozása esetén az
örököse részére - az Art. szerinti elévülési időn belül - vissza kell fizetni arra az időtartamra
vonatkozóan, amely időtartamot a nyugellátás megállapításakor szolgálati időként nem vettek
figyelembe. De adott esetben ez a szabály sem volt alkalmazható, mert ugye a rokkantsági
ellátás, a rehabilitációs ellátás nem nyugdíj, a nyugdíjkorhatár egyébként is messze még, de
lehet, hogy a megváltozott munkaképességű személy sohasem válik nyugdíjra jogosulttá. A
pénzét meg elvették ellenszolgáltatás nélkül.
Ezt a hibát igyekezett kiküszöbölni a jogalkotó azzal, hogy Tbj. végrehajtási rendeletét a
466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 2017. január 1-jei hatállyal kiegészítette egy új 8/B. §-sal.
A megállapodást a megállapodást kötő személy lakóhelye szerint illetékes, nyugdíjbiztosítási

igazgatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatallal, magyarországi lakóhely
hiányában a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi kormányhivatallal kell
megkötni.
5.2.1.1. Évvásárlás
Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján

érvényes minimálbér alapulvételével számított 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a
nagykorú személy, aki
a) felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott
tanulmányoknak a Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét (ideértve a doktorandusz-
képzést is),
b) az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő, vagy az öregségi
résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett
öregségi résznyugdíjra, illetőleg öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó
szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet
kívánja szolgálati időként elismertetni.
A 22 százalékos nyugdíjjárulék 2018. december 31. napjáig még 34 százalék volt.

Az a) pont alatt említett - felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott - tanulmányok
ideje korábban szolgálati időnek minősült. Az 1997 után folytatott tanulmányok ideje az
öregségi nyugdíjnál „automatikusan” már nem vehető figyelembe. Ahhoz, hogy a
tanulmányok ideje beszámíthasson, megállapodás keretében járulékot kell fizetni. E
megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak
naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad
részének szorzata. Ha felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok beszámítása végett
kötik a megállapodást (mely megköthető akár a tanulmányok megkezdésekor, de közvetlenül
a nyugdíj előtt is), a járulékot a megállapodás megkötésekor érvényes minimálbér
alapulvételével kell megfizetni, s ha a minimálbér később változik, a megállapodás alapján
fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg
alapján megfizetni.
105
A b) pont szerinti megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személyre - ha a
megállapodást más javára kötik, a kedvezményezettre - irányadó öregségi nyugdíjkorhatár
betöltése után kerülhet sor.
A b) pont szerinti esetben a megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában

hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető
és a járulékot a megállapodás megkötését követő tizenöt napon belül egy összegben kell
megfizetni. A megállapodást kezdeményező személy az addig elismert szolgálati idejét a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával igazolja. Az elismert szolgálati idő
figyelembevételével az ellátás az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is legkorábban a
járulék megfizetésének napjától állapítható meg. A járulékfizetés határideje indokolt esetben
egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A szolgálati idő és nyugdíjalapot
képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a
tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem
köthető. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell
megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.
5.2.1.2. A felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányi idő szolgálati időként

történő figyelembevétele a nyugdíj megállapításánál
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 38. § és 41. §-
ára tekintettel az 1997. december 31-ét követően felsőfokú oktatási intézmény nappali
rendszerű oktatásában résztvevő hallgatójaként eltöltött időt szolgálati időként figyelembe
venni nem lehet. Az ezt megelőző ilyen időszakot azonban igen (a visszamenőlegesen
szerzett jogot megszüntetni nem lehet elv alapján). Az 1998. január 1-jét követően folytatott
ilyen tanulmányi időszak azonban nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésével
„megvásárolható”. Ennek következtében tehát ezt az időszakot is fegyelembe veszik majd az
öregségi nyugdíj megállapításánál.
Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok esetében legfeljebb az egyik képesítés

megszerzéséhez szükséges idő (a hosszabb) vehető figyelembe szolgálati időként. Ezzel
kapcsolatban meg kell jegyeznünk azt is, hogy legfeljebb annyi idő vehető figyelembe
(„vásárolható” meg), amennyi az adott képesítés megszerzéséhez alapvetően szükséges (ha
valaki tehát pl. 10 esztendő alatt szerzi meg a diplomát, akkor ezt nem fogják honorálni).
Ez a megállapodás megköthető akár a hallgatói jogviszony keletkezésekor vagy annak

fennállása alatt bármikor. Ismereteink szerint ez ritka (pedig a járulékfizetést a hallgató helyett
más is - például a szülő - átvállalhatja). Ám a megállapodás a tanulmányok befejezését, vagy
annak megszűnését követően is megköthető.
Megállapodás a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott

tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában
106
foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt időre köthető
meg, amely magában foglalja a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi
szünet idejét is.
Megállapodás köthető - a Tny. 41. §-ában foglaltak figyelembevételével - a ciklusokra bontott,

osztott képzés esetén mind az alapképzés, mind a mesterképzés képesítés megszerzéséhez
szükséges tanulmányok idejére.
Külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott

tanulmányok idejére visszamenőleges megállapodást abban az esetben lehet kötni, ha a
külföldön szerzett képesítést honosították, illetve a külföldi bizonyítványok és oklevelek
elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatályba lépését követően a külföldi bizonyítvány
vagy oklevél jogi hatályát a Magyarországon megszerezhető bizonyítvány vagy oklevél jogi
hatályával azonosnak ismerték el, illetve a be nem fejezett tanulmányok idejét hazai felsőfokú
tanulmányok idejébe beszámították, ide értve a doktorandusz képzést is.
A külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott

tanulmányi időt a Tny. 41. § (5) bekezdésben említett elismerés, illetve beszámítás igazolása
nélkül is figyelembe kell venni, ha a hallgató magyar ösztöndíjasként, vagy az illetékes magyar
hatóság engedélyével államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi
szervezet által biztosított keretből, külföldi szervnél - magánkezdeményezésre - pályázat
elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíjban részesült, és így végezte tanulmányait.
A külföldi felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott

tanulmányok ideje alatt a megállapodás az oktatási intézmény igazolása alapján köthető meg,
a tanulmányi időszak kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló
hónap utolsó napjáig.
A tanulmányok ideje alatt kötött megállapodás alapján havonta kell - a tárgyhónapot követő
hó 12. napjáig - a járulékfizetést teljesíteni, míg a „visszamenőleges” időre kötött
megállapodás esetén a megkötött időtartamra egy összegben - a megállapodás megkötését
követő 30 napon belül - kell a járulékot megfizetni.
5.2.1.3. Megállapodás kötésére illetékes szerv
A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére irányuló

megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy - kedvezményezett javára kötött
megállapodás esetén a kedvezményezett - lakóhelye szerint illetékes, nyugdíjbiztosítási
igazgatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatallal kell megkötni.
5.2.1.4. Járulék-visszafizetés
A jogosult kérelmére a megállapodás alapján megfizetett járulékot, - az Art. szerinti elévülési

időn belül - vissza kell fizetni:
107
a) ha a megállapodás nem felel meg a fentiekben foglaltaknak (érvénytelen megállapodás),
illetőleg
b) arra az időtartamra vonatkozóan, amely időtartamot a nyugellátás megállapításakor
szolgálati időként nem vettek figyelembe,
c) abban az esetben, ha utólag a megállapodást kötő személy megfelelő okirattal igazolja,
hogy a megállapodás időtartama alatt biztosítási jogviszonyt eredményező jogviszonyban
állt.
Ez utóbbi szempontból felhasználható minden olyan közokirat és teljes bizonyító erejű

magánokirat, amely a biztosítással járó jogviszony fennállását bizonyítja, így különösen a
foglalkoztatói bejelentésről szóló igazolás, munkaszerződés vagy megbízási szerződés a
munkabérről, illetve a megbízási díjról szóló írásbeli elszámolással együtt.
Az okiratok fajtái
1. Közokirat
2. Teljes bizonyító erejű magánokirat
2. Egyszerű magánokirat
1. A közokirat
A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más
hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő
módon állított ki.
A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban az okirat
kiállítóját hivatalból is felhívhatja nyilatkozattételre az okirat valódisága tekintetében.
A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja:

a) hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt
tartalommal meghozta,
b) a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát,
c) a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.
Elektronikus közokirat kiállításához az is szükséges, hogy a közokirat kiállítására jogosult az

elektronikus okiraton - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - minősített vagy minősített
tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt, és
amennyiben jogszabály így rendelkezik időbélyegzőt helyezzen el.
Jogszabály egyéb okiratot vagy - adathordozótól függetlenül - más dolgot közokirattá

nyilváníthat.
Közokirattal szemben is van helye ellenbizonyításnak, kivéve, ha azt törvény kizárja vagy
korlátozza.
A közokiratról készült másolat bizonyító ereje
108
Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról készített másolatnak - a
másolatkészítés technológiájától és adathordozótól függetlenül -, ha a másolatot közokirat
kiállítására jogosult vagy megőrzésére hivatott szerv, továbbá ha ezek ellenőrzése mellett más
személy vagy szervezet készítette, valamint, ha azt az E-ügyintézési tv. szerinti hiteles
másolatkészítés központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint készítették.
Ha közokiratnak nem minősülő okiratról készül közokiratba foglalt másolat, a közokirat

csupán azt bizonyítja, hogy annak tartalma a közokiratnak nem minősülő eredeti okiratéval
megegyezik.
2. A teljes bizonyító erejű magánokirat
Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha

a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot
előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot
mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és - ha törvény eltérően nem
rendelkezik - lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni,
c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,
d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint
megfelelően aláírja,
e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével
bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte
saját kezű aláírásának ismerte el,
f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló
fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben
jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,
g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra
visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött
létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez
rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető
adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű
személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt,
elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú
elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.
Ha az okirat aláírója nem tud olvasni, illetve nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült,
csak akkor jön létre teljes bizonyító erejű magánokirat, ha magából az okiratból kitűnik, hogy
annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy az okirat aláírójának megmagyarázta.
A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel

bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta
109
vagy magára kötelezőnek ismerte el.
A teljes bizonyító erejű magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél
kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja.
Ha a teljes bizonyító erejű magánokiraton szereplő aláírás valódisága nem vitás vagy
bizonyított, illetve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy bélyegző vagy zárt
rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében a kiállító saját kezű aláírására
egyértelműen visszavezethető adatok ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az
aláírást vagy a bélyegzőt megelőző szöveget - elektronikus okirat esetén az aláírt vagy
bélyegzővel ellátott adatokat - az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell
tekinteni, kivéve, ha az okiratnak olyan rendellenességei vagy hiányai vannak, amelyek e
vélelmet megdöntik.
A teljes bizonyító erejű magánokiraton szereplő aláírás valódiságát vagy a szöveg meg nem
hamisított voltát - kétség esetén - más olyan írással való összehasonlítás útján is meg lehet
állapítani, amelynek valódisága nem kétséges. A bíróság ennek érdekében íráspróbát is
elrendelhet, és szükség esetén annak eredményét, illetve a vitatott okiratot, aláírást szakértővel
is megvizsgáltathatja.
Ha a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott

elektronikus okirat aláírójának vagy bélyegző létrehozójának azonossága, illetve az okirat
hamisítatlansága kétséges, ezek megállapítása érdekében a bíróság elsősorban az elektronikus
aláíráshoz vagy bélyegzőhöz tartozó tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltatót keresi meg.
Az elektronikus okirathoz kapcsolt időbélyegző által igazolt adatokkal kapcsolatos kétség
esetén a bíróság elsősorban az időbélyegzést végző bizalmi szolgáltatót keresi meg. Az olyan
zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében kiállított elektronikus okirat
esetén, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a
kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatokkal együtt hitelesen igazolja,
a bíróság elsősorban a zárt rendszer bizalmi szolgáltatóját keresi meg.
Az elektronikus okirat esetén az aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatokat az ellenkező

bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni a tárolást végző szolgáltató igazolása
alapján, ha a szolgáltató
a) a tárolásra átvételkor meggyőződött az elektronikus dokumentum hitelesítésének
érvényességéről,
b) a tárolást a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő, az E-ügyintézési
tv. szerinti minősített archiválási szolgáltatás vagy elektronikus dokumentumtárolás központi
elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében végzi, és
c) a Kormány rendeletében meghatározottak szerint igazolja az elektronikus okirat
hitelességét.
3. Az egyszerű magánokirat
110
A magánokirathoz nem fűződik törvényi vélelem, és annak bizonyító erejét a bíróság a
bizonyítás általános szabályai szerint a tárgyalás és a bizonyítás összes adatának
figyelembevételével állapítja meg, kivéve, ha jogszabály
a) adott magánokirat bizonyító erejét másként szabályozza, vagy
b) az okirati bizonyításhoz meghatározott alakban kiállított okiratot ír elő.
A jogi személy által kiállított vagy őrzött okiratról készült másolat bizonyító ereje
A jogi személy által kiállított vagy őrzött okiratról készített papír alapú vagy elektronikus
másolat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval,
feltéve, hogy a jogi személy, amely az okiratot kiállította vagy azt őrzi, ezt szabályszerűen
igazolta a 325. § (1) bekezdés d) vagy f) pontjának megfelelő másolat kiállításával. A jogi
személy által készített másolat bizonyító ereje az eredeti okiratéval azonos, kivéve, ha a
másolat közokiratról készült.
Jogforrás: 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
Amennyiben a megállapodást kötő személy meghal, ilyen esetben a megállapodás alapján

fizetett járulék az örökös részére jár vissza.
5.2.2. Megállapodás egészségügyi szolgáltatásra [Tbj. 49. §]
A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem álló és egészségügyi szolgáltatásra

egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a
vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. A megállapodás alapján
fizetendő járulék havi összege:
a) nagykorú állampolgár esetén a minimálbér 50 százaléka,
b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a minimálbér 30 százaléka.
A járulék alapja a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér. (2023-ban havi 232
000 forint.) Amennyiben később változik a minimálbér, a megállapodás alapján fizetendő
járulékot a változást követő hónap 12. napjáig az új összeg alapján megfizetni.
A megállapodás megkötéséhez bemutatandó a kedvezményezett személyazonosságát igazoló

okmány, a lakó-, tartózkodási-, illetve szálláshelyet igazoló dokumentum, külföldi állampolgár
esetében az idegenrendészeti hatóság által kiadott, tartózkodásra jogosító okmány.
Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében

tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására az előbb tárgyalt
minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű egészségbiztosítási járulék
megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást. [Tbj. 49. § (3) bekezdés]
Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését követő hónap
111
első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése mellett
köthető. Ezt követően a járulékot havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap
12. napjáig kell megfizetni. A befizetési határidő elmulasztása esetén a megállapodás
megszűnik a járulék esedékességének napját magában foglaló naptári hónap utolsó napján,
kivéve, ha addig a tartozást megfizetik. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a
megállapodás megszűnéséig áll fenn.
Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás megkötésére az
egészségbiztosítási szerv jogosult. Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött
megállapodás megkötésére a megállapodást kötni kívánó személy egészségügyi állapotának
felmérését követően kerülhet sor, azzal, hogy az egészségi állapotfelmérés során
megállapított, fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi
szolgáltatásra a megállapodás nem terjedhet ki. Az egészségügyi állapotfelmérés díjköteles. Az
egészségügyi állapotfelmérést a megállapodás megkötésére jogosult igazgatási szerv - az
egészségbiztosításért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi szolgáltatónál és
rendben - rendeli el.
A megállapodás [49. § (1)-(3)] alapján egészségügyi szolgáltatás - a sürgősségi ellátás

kivételével - a megállapodás megkötését követő huszonnegyedik (24) hónap első napjától
jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése
visszamenőleg huszonnégy hónapra megtörtént [„várakozási idő”]. Az utóbbi esetben az
egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.
NB: Ez a szabály 2016. augusztus 1. napjától hatályos. Korábban ez a „várakozási idő”

csupán hat hónap volt. Sürgős szükségnek azt tekintjük, amikor az orvosi beavatkozás
elmaradása a beteg életét veszélyeztetné, vagy maradandó egészségkárosodáshoz vezetne.
Ha a megállapodást külföldi személy köti meg, az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot

bizonyító igazolást a vele megállapodást kötő igazgatási szerv adja ki. [Tbj. 52. § (7)]
5.2.3. Anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló megállapodás
A csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra, örökbefogadói díjra jogosultsághoz

szükséges, az Ebtv. által meghatározott előzetes 365 napi biztosítási idő szerzése céljából az
Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak
alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi
rendelet (a továbbiakban: SR.) hatálya alá tartozó szolgálati jogviszonyban állt személy
megállapodást (a továbbiakban: anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló megállapodás)
köthet.
Az anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló megállapodás alapján fizetendő járulék

összege a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, illetve az örökbefogadói díj
számításának alapjául szolgáló naptári napi alap, illetve naptári napi jövedelem 5 százalékának
és az Ebtv. által meghatározott előzetes 365 napi biztosítási időhöz hiányzó napok számának
112
szorzata ezer forintra kerekítve. Az anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló
megállapodás legfeljebb annyi napra köthető meg, ahány napig a biztosított az előzetes 365
napi biztosítási idő megszerzésére előírt két éves időtartamon belül az SR. szerinti közös
betegségbiztosítási rendszer tagja volt.
Az anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló megállapodás a csecsemőgondozási díj, a

gyermekgondozási díj, illetve az örökbefogadói díj elbírálása tárgyában hozott határozat elleni
jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető, és a járulékot a megállapodás
megkötését követő öt napon belül egy összegben kell megfizetni.
Az anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló megállapodást a megállapodást kötő

személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervként eljáró fővárosi és vármegyei
kormányhivatallal, magyarországi lakóhely hiányában az egészségbiztosítási szervként eljáró
fővárosi kormányhivatallal kell megkötni.
5.3. A megállapodás közös szabályai [Tbj. 52. §]
A megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy

vagy szerv is megkötheti. Az előzőekben említett megállapodások alapján fizetendő
járulékokat Magyarország törvényes pénznemben és a megállapodás megkötése utáni
mértékváltozások figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni. A befizetés
elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.
A megállapodásnak tartalmaznia kell a szerződő felek megnevezését, címét, valamint a

megállapodást kötő személynek, illetőleg a kedvezményezettnek a nyilvántartásra,
adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések szerinti adatait, a fizetendő járulék alapját vagy
összegét, a szerződés keltét, s ha a járulékfizetési kötelezettség (a szerződés hatálya) ettől
eltér, ennek időpontját. [Tbj. 52. § (1) bekezdés]
Ezek a megállapodások hatósági szerződések.
Hatósági szerződés
A közigazgatási jogban a hatósági szerződés olyan szerződés, amit a közigazgatási eljárás

során a közigazgatási hatóság és az ügyfél kötnek. A hatósági szerződés egyben polgári jogi
szerződés is, ezért a közigazgatási jog által nem szabályozott kérdésekben a Ptk.
szerződésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni háttér joganyagként.
1. Mely jogviszonyok nem járnak biztosítási kötelezettséggel?
2. Mi a diplomáciai képviselet feladatköre?
3. Mi a konzul feladata?
113
4. Milyen nemzetközi szervezetek vannak jelen Magyarországon?
5. Hány képviselőbő áll az Európai Parlament? Hogyan választják meg őket?
6. Mi a posting? Mi a magyar elnevezése?
7. Kik köthetnek megállapodást társadalombiztosítási ellátásra? Mire lehet ily módon
jogosultságot szerezni?
8. Ki köthet megállapodást nyugdíjra? Mennyi az ily módon fizetett nyugdíjjárulék
mértéke? Mire köthető a megállapodás?
9. Mit jelent az elévülés? Mennyi az általános elévülési idő?
10. Ki jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira?
11. Ki köthet szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást?
12. Milyen szabályok vonatkoznak a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányi idő
szolgálati időként történő figyelembevételére a nyugdíj megállapításánál?
13. Ki minősül a megállapodás kötésére illetékes szervnek?
14. Az okiratoknak milyen fajtái léteznek?
15. Mit a közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, egyszerű magánokirat?
16. Ki köthet megállapodást egészségügyi szolgáltatásra? Mennyi a megállapodás alapján
fizetendő járulék havi összege? Mi képezi a járulék alapját?
17. Mit kell tartalmaznia a megállapodásnak?
18. Mi a hatósági szerződés?
114
7. Olvasólecke
6. A biztosítási jogviszony dinamikája
6.1. A biztosítási jogviszony keletkezése és tartama
Biztosítással járó jogviszony önmagában nem jön létre, az mindig valamilyen jogilag
szabályozott munkavégzésre irányuló jogviszonyhoz tapad (alapjogviszony, ld. Tbj. 6.§),
amelyhez kötelező járulék- ill. adófizetés kapcsolódik. A biztosítási jogviszony
(társadalombiztosítás) automatikusan létrejön az alapul szolgáló jogviszony létrejöttével.
Főszabályként a biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig
áll fenn. Más esetekben a biztosítási jogviszonyhoz nem elegendő az alapul szolgáló -
munkavégzésre irányuló - jogviszony puszta létrejötte, törvény egyéb feltételeket is
támaszthat. (Ld. 2. sz. példa)
Alapjogviszony
Alapjogviszony a biztosított (Tbj. 6.§) és a foglalkoztató (Tbj. 4.§) között létrejött és

biztosítási jogviszonyt keletkeztető munkavégzés.
1. sz. példa: munkaviszony esetén, a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A

munkaszerződés alapján: 1. a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát
végezni, 2. a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. A
munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ha
munkaszerződésben nem jelölik meg külön a felek, a munkaviszony kezdete a
munkaszerződés megkötését követő nap. A munkaszerződés, ha a munkaviszony
létesítéséhez hatósági engedély szükséges, csak az engedély beszerzését követően köthető
meg. A munkaviszony kezdetétől kezdve fennáll a munkaviszonyra, mint alapjogviszonyra
épülő társadalombiztosítási jogviszony.
2. sz. példa: megbízási jogviszony esetén, a megbízás minden esetben létrejön, ha a felek
megállapodnak valamilyen ügy ellátására (érvényes megbízási szerződés és jogviszony), de
társadalombiztosítási szempontból ez az érvényes szerződés alapján létrejött megbízás csak
akkor lesz alapjogviszony, ha a megbízott személy e tevékenységéből származó, tárgyhavi
járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát,
illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
A biztosítás - eltérő rendelkezés hiányában - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől,
115
annak megszűnéséig áll fenn. Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy
befejező időpontjának megállapítása hiányában így nem állapítható meg, vagy az vitatott,
akkor a biztosítás időtartamaként a tevékenység időtartamát, teljesítésére irányuló szerződés
esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység
időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig
(esedékességéig) eltelt időtartamot kell figyelembe venni.
Amennyiben a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a

tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor
(esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból -
ideértve az előleget is - az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelmet azon
időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt. A választott
tisztségviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni,
amely a választás napjától a díj fizetéséig (az előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének
napjáig), vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását

havonta kell elbírálni, de az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért,
járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. Ez az ilyen „összeszámítási” szabály
csak az adott hónapon belül ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló és munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonynak minősülő jogviszonyra vonatkozik. [Tbj. 12. §]
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy biztosítása - az

alapul szolgáló jogviszony fennállásán belül - a díjazás nagyságától függetlenül akkor is
fennáll, ha
- táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban,
gyermekgondozási díjban;
- gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési
támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban
részesül, amennyiben az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt.
6.2. A biztosítás szünetelése [Tbj. 16. §]
A biztosítás szünetelése azt jelenti, hogy ezen időtartamok alatt az egyébként biztosított
személynek a biztosítási jogviszonya fennáll ugyan, de nem aktív, vagyis járulékot nem kell
fizetnie, de - főszabályként - ellátásra sem jogosult.
A biztosítás az alábbi esetekben szünetel:
a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha

- a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj,
gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy
gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
116
- a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén
veszik igénybe,
- azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe,
b) az igazolatlan távollét időtartama alatt,
Fizetés nélküli szabadság
A fizetés nélküli szabadság – ahogy a neve is mutatja – olyan időszak, amelyre nem jár
bérkifizetés, mivel nincs munkavégzés, viszont a maga – az „üres” - munkaviszony továbbra
is fennáll.
Mikor vehető ki?
Vannak olyan esetek, amikor alanyi jogon - a törvény erejénél fogva (ex lege) - jár a fizetés
nélküli szabadság, tehát nem kell külön engedélyt kérni rá a munkáltatótól. Ilyenek az
alábbiak:
1. szülőknek jár a gyermek 3 illetve 10 éves koráig, amennyiben ezen időszak alatt
gyermekgondozási segélyre (GYES) jogosultak;
2. közeli hozzátartozó ápolása céljából is jár maximum 2 évig, viszont az ápolás indokoltságát
orvosi igazolással kell alátámasztanunk;
3. valamint szintén jár azoknak, akik önkéntes-tartalékos katonai szolgálatot vállalnak.
A fentiektől eltérően bármilyen más okból kifolyólag is kérhető a munkáltatótól a fizetés

nélkül szabadság kiadása, azonban olyankor már a munkáltató mérlegelheti, hogy megadja-e
azt.
Mikor kell bejelenteni?
Amennyiben eldöntötte a munkavállaló, hogy igénybe szeretné venni, akkor arra kell figyelni,
hogy legalább 15 nappal korábban kell azt közölni (írásban!) a munkáltatóval.
NB: Ha nem a fent említett 3 eset (gyes, ápolás, katonai szolgálat) miatt megy valaki fizetés
nélküli szabadságra, akkor nem jár neki biztosítás.
Saját magának kell rendeznie az egészségbiztosítási fedezetet is, amihez be kell jelentkezni az
adóhatóságnál az erre rendszeresített ‘T1011-es nyomtatványon keresztül.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a változást követő 15 napon belül kell bejelenteni és

havonta (minden tárgyhót követő hónap 12-ig) addig kell fizetni ameddig nem lesz újból
biztosított, vagyis ameddig tart a fizetés nélküli szabadság.
A munkáltatónak azonban lehetősége van rá, hogy ezt az összeget átvállalja a
117
munkavállalótól, azonban akkor neki ezt külön jeleznie kell 15 napon belül a NAV-nak. Ha
ezt ennek ellenére mégsem tenné meg, akkor a munkavállaló kötelezhető az összeg
befizetésére.
Az önkéntes tartalékos katonai szolgálat
Az önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítési forma létrehozása (a Magyar Honvédség

hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény)
2002-re elkerülhetetlenné vált, mivel számottevően csökkent a jól kiképzett katonák száma.
Az önkéntes tartalékos katonai szolgálat létrehozásának az volt a célja, hogy kiegészítsék, és

olykor tehermentesítsék a hivatásos és szerződéses állományt, valamint rendkívüli állapot és
megelőző védelmi helyzet esetén katonai szolgálatot teljesítsenek.
Az önkéntes tartalékos katonák legtöbb esetben – amennyiben éppen nem hívják be őket –
civil munkahelyeken dolgoznak, de a munkáltatók a kezdeti időkben nem szívesen
alkalmaztak olyan munkavállalókat, akiknek a munkaideje egy esetleges behívás esetén
teljesen felborulhat és kiszámíthatatlanná válhat, éppen ezért a kormány arra törekedett, hogy
különféle eszközökkel – így például állami támogatásokkal – motiválja a munkáltatókat az
önkéntes katonai szolgálat tagjainak növelése érdekében.
Tekintettel arra, hogy nem csak a munkáltatók, hanem a munkavállalók is igényelték az

ösztönzést, a kormány megalkotta az önkéntes tartalékos rendszerhez kapcsolódóan a
munkáltatót megillető támogatásokra vonatkozó szabályokról szóló 294/2011. Korm.
rendeletet, mely arról rendelkezik, hogy az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítő
munkavállaló a tényleges katonai szolgálatteljesítés időtartamára, valamint az ezzel
kapcsolatban kiadott pótszabadság időtartamára kompenzációra jogosult.
Az önkéntes tartalékos állományt a) az önkéntes műveleti tartalékosok (ÖMT) és b) az

önkéntes védelmi tartalékosok (ÖVT) alkotják.
a) Az önkéntes műveleti tartalékos önként vállalja, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és

szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényben (a
továbbiakban: Hjt.) meghatározott feltételrendszer alapján rendelkezésre állási díj ellenében a
Honvédség rendelkezésére áll és behívását követően tényleges katonai szolgálatot teljesít.
b) Az önkéntes védelmi tartalékos önkéntes jelentkezés alapján vállalja, hogy határozatlan

idejű szerződésben meghatározott egyedi feltételrendszer szerint közreműködik a Honvédség
elsődlegesen területvédelmi feladatainak (őrzés-védelem, katasztrófavédelem, befogadó
nemzeti támogatás) ellátásában.
Béke időszakban az önkéntes tartalékos katona civil munkahelyének megtartása mellett

önkéntes tartalékos szolgálatot teljesíthet belföldön és külföldön. Az önkéntes tartalékos a
118
beosztására történő felkészítése céljából – katonai előképzettsége szerint differenciáltan –
első alkalommal legfeljebb 25 napra, a továbbiakban a szerződésben foglalt időtartamig
évente legfeljebb 15 napra hívható be.
Ezen felül az önkéntes tartalékos 3 évente, összesen legfeljebb 6 hónap tényleges szolgálatot
teljesíthet a Magyar Honvédség szervezeteinél. Ez a szolgálatteljesítési időtartam az önkéntes
katona beleegyezésével meghosszabbítható.
Jogforrás: 2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonáinak jogállásáról
Igazolt és igazolatlan távollétek
A munkavállaló számos okból mentesülhet rendelkezésre állási és munkavégzési

kötelezettsége alól. Ezen távollétek okától (jogcímétől) függően a munkavállalónak más-más
díjazás jár, illetve az is elképzelhető, hogy a távollét idejére a munkavállalót nem illeti meg
semmiféle juttatás.
1. Igazolt távollét
A leghétköznapibb távollét a szabadság, amelyre minden esetben távolléti díj jár. Ezen
túlmenően azonban az Mt. számos esetet nevesít, amikor a munkavállaló jogszerűen lehet
távol a munkahelyéről. Ilyenek a következők:
a) keresőképtelenség, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való

alkalmatlanság,
b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi
intézményben történő kezelés,
c) a kötelező orvosi vizsgálata tartama,
d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartam,
e) a szoptató anya számára a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy,
ikergyermekek esetén kétszer két óra, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek
esetén naponta két óra,
f) hozzátartozó halálakor két munkanap,
g) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés,
továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő,
h) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartama,
i) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges
időtartama,
j) a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában - az örökbe fogadható
gyermekkel történő személyes találkozás céljából - évente legfeljebb tíz munkanap,
k) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt
távollét tartama,
119
l) a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval
közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt
munkanap, vagy
m) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott idő.
l) A fentieken túl, a munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés
körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de
legfeljebb 30 napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és
munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Az ilyen, fegyelmi vizsgálathoz szükséges
mentesülés idejére a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
A munkavállalót keresőképtelensége esetén naptári évente 15 munkanap betegszabadság illeti

meg, amelyre a távolléti díj 70%-a jár, majd ezt követően a társadalombiztosítási
szabályoknak megfelelően táppénzre lehet jogosult. Ehhez szükség van a keresőképtelenség
igazolására, amelyre a háziorvos, házi gyermekorvos (meghatározott esetekben más
szakorvos), illetve kórházi ápolás idejére a kórház jogosult. Amennyiben a keresőképtelenség
igazolására ennek megfelelően kerül sor, a munkavállaló távolléte igazoltnak minősül.
Amennyiben a munkavállaló a munkáltató hozzájárulásával mentesül a munkavégzési

kötelezettség alól, úgy a kiesett időre a felek megállapodásának megfelelő díjazás jár. Például,
ha a munkavállaló már kimerítette éves szabadságát, de szüksége lenne egy napra, hogy
magánügyeit intézhesse, és ehhez a munkáltató hozzájárul, akkor a felek szabadon
megállapodhatnak, hogy erre az időre megilleti-e bármiféle juttatás a munkavállalót vagy sem.
A távollétek igazolását természetesen a munkáltató ezeken az esetekben is megkövetelheti.

Ilyen igazolás lehet például az emberi reprodukciós eljárásról szóló kezelésről kapott orvosi
igazolás, tanulmányok folytatása esetén az oktatási intézmény által kiadott óra- és vizsgarend,
hatósági eljárás esetén a kapott idézés stb.
Az igazolt távollétek esetén a munkavállalóval szemben a távollét miatt semmiféle

jogkövetkezmény nem alkalmazható, függetlenül attól, hogy a távollét idejére egyébként
megilleti-e bármiféle juttatás a munkavállalót, vagy sem. Így például nem közölhető
felmondás a rendszeres véradóval arra hivatkozva, hogy sokat marad ki a munkájából, vagy
nem lehet felmondani, mert a munkavállaló (vagy éppen gyermeke) beteges és sok időt tölt
keresőképtelenül otthon.
2. Igazolatlan távollét
Minden olyan nap, amikor munkavégzési és/vagy rendelkezésre állási kötelezettségének a

munkáltató előzetes engedélye nélkül nem tesz eleget. Természetesen a fenti (alapvetően
igazoltnak tekinthető) esetekre is igaz, hogy amennyiben a munkavállaló távolléte
jogszerűségét nem tudja igazolni, akkor a távollét igazolatlannak minősül.
Az igazolatlan távollét jogkövetkezményeként – amellett, hogy annak idejére a munkavállaló

biztosítási jogviszonya szünetel és arra nem jár munkabér sem – a munkáltató jogosult lehet a
120
munkaviszony akár azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésére.
c) a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a

munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint
átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,
Mentesülés az Mt. szerint:
Mentesülés esetei van-e kompenzáció (bér, távolléti díj

táppénz, stb.), ha IGEN, akkor NEM
szünetel a biztosítás
Nem szünetel a biztosítás
Betegszabadság távolléti díj jár

Keresőképtelenség táppénz jár
Kötelező orvosi vizsgálata tartama távolléti díj
Véradáshoz szükséges, legalább négy óra távolléti díj
időtartam
Szoptatási munkaidő-kedvezmény távolléti díj
(a szoptató anya a szoptatás első hat
hónapjában naponta kétszer egy,
ikergyermekek esetén kétszer két órára, a
kilencedik hónap végéig naponta egy,
ikergyermekek esetén naponta két órára)
Hozzátartozója halálakor két munkanap távolléti díj
Általános iskolai tanulmányok folytatása, távolléti díj
továbbá a felek megállapodása szerinti
képzés, továbbképzés esetén, a képzésben
való részvételhez szükséges időre
A munkáltató a munkavállaló által elkövetett távolléti díj
kötelezettségszegés körülményeinek
kivizsgálása miatt, a vizsgálat lefolytatásához
szükséges, de legfeljebb harminc napos
időtartamra mentesíti a munkavállalót
rendelkezésre állási és munkavégzési
kötelezettségének teljesítése alól
Bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az távolléti díj csak akkor illeti meg a
eljárásban való személyes részvételhez munkavállalót, ha a bíróság vagy hatóság
szükséges időtartamra tanúként hallgatja meg.
A jogszabály szerinti örökbefogadás távolléti díj
előkészítése időszakában - az örökbe
121
fogadható gyermekkel történő személyes
találkozás céljából - évente legfeljebb tíz
munkanap
Szünetel a biztosítás
Önkéntes vagy létesítményi tűzoltói Ebben az esetben a munkáltatót nem terheli

szolgálat ellátása tartama bérfizetési kötelezettség, tekintettel arra,
hogy a felmentés miatt kiesett jövedelmet az
igénybe vevő köteles megtéríteni.
Reprodukciós eljárás Kötelező díjazás nem jár.
(szakorvosi javaslatra megfelelő működési
engedéllyel rendelkező egészségügyi
szolgáltatónál végezhető, ebben az esetben a
mentesülés nem a teljes eljárás időtartamára
illeti meg a munkavállalót, csak az
egészségügyi intézményben történő kezelés
időtartamára)
Bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az Távolléti díj csak akkor illeti meg a
eljárásban való személyes részvételhez munkavállalót, ha a bíróság vagy hatóság
szükséges időtartamra tanúként hallgatja meg.
Különös méltánylást érdemlő személyi, Nem, de a felek megállapodása alapján
családi (pl.: baleset, váratlan betegség stb.). illetheti meg a munkavállalót díjazás.
vagy elháríthatatlan ok (pl.: árvíz, jégeső,
közlekedési sztrájk stb.). miatt indokolt
távollét tartamára
Munkaviszonyra vonatkozó szabályban Nem, de a felek megállapodása alapján
meghatározott tartam (kollektív szerződés illetheti meg a munkavállalót díjazás.
további eseteket is meghatározhat a
munkavégzés alóli mentesülésre)
Gondozási munkaidő kedvezmény. Kötelező díjazás nem illeti meg.
d) a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a

bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó
hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette;
továbbá a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen
felmentette, (ide nem értve a fogvatartott által a büntetések, az intézkedések, egyes
kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai
szerint létesített, a Tbj. 6. §-a szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt),
Az előzetes letartóztatás
122
A szabadsághoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való
jogot korlátozó kényszerintézkedés, amit a büntetőeljárás eredményessége érdekében a
terhelttel szemben kizárólag a bíróság jogosult elrendelni. Az előzetes letartóztatás a terhelt
személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.
Előzetes letartóztatásra akkor kerül sor, ha a rendőrség el akarja kerülni, hogy a terhelt
megszökjön. Azért, mert attól tartanak, hogy befolyásolja a nyomozást vagy újra elkövetheti a
bűncselekményt. Az előzetes letartóztatás súlyos jogkorlátozás és kényszerintézkedés, ezért
bíróságnak kell elrendelnie. Ilyenkor az ítélethirdetés előtt korlátozzák valakinek a
szabadságát, ráadásul tartósan.
Időtartama attól függ, hogy milyen súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, milyen
súlyos bűncselekmény miatt került gyanúba. Alapvetően 1-2-3-4 évig tarthat legfeljebb a
letartóztatás, attól függően, hogy 3, 5, 10 évnél nem súlyosabb, vagy 10 évnél súlyosabb
szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény gyanúja merült fel.
Jogforrás: a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény III. fejezében található.
e) az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő

kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
f) az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,
g) az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése

alatt,
h) az a)-g) pontban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás
alapjául szolgáló jogviszony szünetel.
A biztosítás szünetelésének időtartamát (akár egy napot) is be kell jelenteni - az egészségügyi

szolgáltatásra jogosultság szempontjából - az illetékes adóhatósághoz, illetőleg a biztosítás
szünetelésének időtartamát jelezni kell a havi elektronikus adó- és járulékbevallásban is. A
biztosítás szünetelésének időtartamára felmerül az egészségügyi szolgáltatási járulék
megfizetése, hiszen ellátásban sem részesül a személy.
Elektronikus adó- és járulékbevallás
Az adó- és járulékbevallás elektronikus elkészítéséhez és általánosan az elektronikus

ügyintézéshez segítséget nyújtó e-tananyag érhető el a Kormányzati Portálon. A gyakorlati
példákat is tartalmazó útmutató multimédiás és nyomtatható változatban is letölthető.
Az adó- és járulékbevallás kapcsán a Kormányzati Portálon e-learning (távoktatásos)

rendszerben ismerhetők meg az elektronikus ügyintézéshez és az elektronikus adó- és
járulékbevallás elkészítéséhez szükséges felhasználói ismeretek.
123
Két tananyag
Elektronikus tananyagból egyelőre kettő van. Az adó- és járulékbevallás tananyagban a

benyújtás folyamatán keresztül mutatjuk be az elektronikus adó- és járulékbevallás, valamint
adatszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos feladatokat. A felhasználó az éles rendszerhez
hasonló környezetben gyakorolhatja az elektronikus adó- és járulékbevallás teljesítéséhez
szükséges feladatok elvégzését.
Az elektronikus ügyintézés tananyag bevezeti az érdeklődőt az e-ügyintézés világába.

Megismerheti, milyen szintjei vannak az elektronikus ügyintézésnek, megtudhatja, mire van
szüksége ahhoz, hogy az interneten keresztül intézhesse ügyeit. Segítséget kap személyes
ügyfélkapujának elkészítéséhez, képet kap arról, hogy milyen szolgáltatásokat vehet igénybe.
Multimédiás és nyomtatható változat
A tananyagok két változatban érhetőek el. A multimédiás változat animációkkal és
szimulációs gyakorlatokat tartalmaz, melynek segítségével gyakorolhatóak a
járulékbevalláshoz kapcsolódó feladatok. Ennek futtatásához flash lejátszóra van szükség, a
gyorsabb letöltés érdekében pedig szélessávú internetelérés ajánlott.
A nyomtatható változat képeket és szövegeket tartalmaz, így akár modemmel is könnyen

letölthető.
Tanulást segítő eszközök
A tananyag egyes bekezdéseihez a felhasználó saját megjegyzéseket fűzhet, amely segíti az

eligazodást és a nehezebben érthető részek átismétlését. A távoktatási keretrendszer lehetővé
teszi a más felhasználókkal való kommunikációt, a kihúzó funkció a papíron tanuláskor
használt megjelölést, kiemelést teszi lehetővé. A teljes tananyag megjelenítése egyénileg testre
szabható.
Az elektronikus járulékbevallással kapcsolatban felmerülő kérdésekre a Párbeszéd fórum
topikjában szakértők válaszolnak, de bővebb információ kérhető a Kormányzati Ügyfél-
tájékoztató Központ 189-es ingyenesen hívható telefonszámán is, vagy olvasható a
Kormányzati Portál segítség rovatában.
1. Hogyan jön létre a biztosítási jogviszony?

2. Főszabály szerint meddig tart a biztosítási jogviszony?
3. Mikor kell elbírálni a biztosítást?
4. Mit jelent a biztosítás szünetelése?
5. Milyen esetekben szünetel a biztosítás?
6. Mi a fizetés nélküli szabadság? Milyen esetekben lehet kivenni?
124
7. Mit jelent az önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés?
8. Mi minősül igazolt távollétnek?
9. Mi minősül igazolatlan távollétnek? Milyen jogkövetkezménye lehet?
10. Betegég esetén milyen díjazásban részesül a munkavállaló?
11. Igazolt távollét esetében milyen díjazásban részesül a munkavállaló?
125
8. Olvasólecke
7. Társadalombiztosítási célú nyilvántartások és adatszolgáltatások [Tbj. 55-65.

§]
A társadalombiztosítási szerveknek az egyes társadalombiztosítási ellátások

megállapíthatósága, kifizethetősége, illetőleg az adóhatóság területi szerveinek
társadalombiztosítási alapokat megillető befizetések érvényesíthetősége érdekében adatokra
van szüksége. Az alábbiakban az erre érvényes rendelkezéseket ismertetjük. A
társadalombiztosítási igazgatási szervek az adatszolgáltatásra kötelezettől nem kérhetik olyan
adat ismételt közlését, amely a nyilvántartásra kötelezett bejelentésében, bevallásában már
szerepelt. Nem esik e korlátozás alá, ha az egészségbiztosítási feladatokat ellátó szerv a
pénzbeli ellátások megállapításához az igénylő adatait a foglalkoztatótól, illetőleg a
társadalombiztosítási igazgatási szervek a járulék fizetésére kötelezett jövedelemadatait az
illetékes adóhatóságtól kérik.
7.1. Adatvédelmi rendelkezések [Tbj. 60. §]
A társadalombiztosítási igazgatási szervek a nyilvántartási rendszerben az alábbi személyes

adatokat tarthatják nyilván és kezelhetik:
a) személyi adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, születés éve, hónapja és
napja),
b) családi állapot, állampolgárság,
c) lakóhely (tartózkodási hely),
d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,
e) az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra, az egészségi állapotra, továbbá az
élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó olyan adatok, amelyek az ellátás
megállapításához szükségesek,
f) jövedelemre vonatkozó adatok,
g) társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ szám).
Adatvédelem
Az adatvédelem a személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának

korlátozásával, az érintett személyek védelmével foglalkozik. Nevével ellentétben tehát nem
elsősorban az adatokat védjük, hanem azokat a személyeket, akikkel az adatok összeköthetők.
Ennek eszközei lehetnek jogi szabályok, eljárások, de akár technológiai eszközök is.
126
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 3. § 2.
pontja szerint személyes adat: „az érintettre vonatkozó bármely információ. A személyes adat
az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel
helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik
azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek. [Infotv. 4. § (3)]
Az Infotv. 3. § 3. pont szerint különleges adat: „a személyes adatok különleges kategóriáiba

tartozó minden adat, azaz a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy
világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a
genetikai adatok, a természetes személyek egyedi azonosítását célzó biometrikus adatok, az
egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára
vonatkozó személyes adatok,”
A 3. § 9. pont szerint adatkezelő: „az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely - törvényben vagy az Európai Unió
kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között - önállóan vagy másokkal együtt az
adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt)
vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja”.
A 3. § 10. pont szerint adatkezelés: „az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett
bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése,
rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása,
nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és
megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang-
vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj-
vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése”.
Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben,
különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak nem minősülő adat esetén - helyi
önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli,
b) az a) pontban meghatározottak hiányában az az adatkezelő törvényben meghatározott
feladatainak ellátásához feltétlenül szükséges és az érintett a személyes adatok
kezeléséhez kifejezetten hozzájárult,
c) az a) pontban meghatározottak hiányában az az érintett vagy más személy
létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy
javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez szükséges és azzal
arányos, vagy
d) az a) pontban meghatározottak hiányában a személyes adatot az érintett kifejezetten
nyilvánosságra hozta és az az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges és azzal
arányos.. [Infotv. 5. § (1) a) és b)]
Különleges adat akkor kezelhető,
127
- jogszabály kötelező rendelkezése hiányában az az érintett vagy más személy
létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy
javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez szükséges és azzal
arányos, vagy
- jogszabály kötelező rendelkezése hiányában a személyes adatot az érintett kifejezetten
nyilvánosságra hozta és az az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges és azzal
arányos, vagy - ha az törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés végrehajtásához
feltétlenül szükséges és azzal arányos, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog
érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése, felderítése
vagy üldözése érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli.
,
Adatvédelmi ügyekben a legfőbb hatóság az autonóm államigazgatási szervnek minősülő

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH).
Európai adatvédelmi rendelet. 2016 áprilisában jelent meg az új európai adatvédelmi rendelet
egységes szövege magyar nyelven. A meglévő nemzeti adatvédelmi szabályozás helyébe lépő,
2018-tól hatályos adatvédelmi rendelet.
Jogforrás:
- 2011. évi CXII. törvény Az adatvédelemre vonatkozó hatályos jogszabály az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotv).
- (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános
adatvédelmi rendelet, GDPR)
A társadalombiztosítási igazgatási szerv, valamint a társadalombiztosítási feladatokat ellátó

foglalkoztatók és egyéb szervek nem társadalombiztosítási szerv és természetes személy
részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján - a felhasználás céljának és
jogalapjának egyidejű megjelölése mellett - jogszabályban meghatározott módon
szolgáltathatnak.
A Tbj. 61. §-a tételesen meghatározza, hogy a különböző hatóságok (bíróság, ügyészség,
adóhatóság, stb.) a fenti adatok közül, mely adatok igénylésére jogosultak.
Ezen adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra -

személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók. A Tbj.-ben nem szabályozott esetben
adatok továbbításának csak akkor van helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult. A
társadalombiztosítási nyilvántartásba az érintett betekinthet, a róla nyilvántartott adatairól
felvilágosítást kérhet. A társadalombiztosítási igazgatási szervek, továbbá a
társadalombiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztató, illetőleg egyéb szerv vezetője a polgárok
személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai és szervezési
intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni,
amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.
128
Egy új „adatvédelmi” rendelkezés 2016. január 1-jétől
A Tbj. 61. § (3) bekezdése szerint: a 60. § (1) bekezdése szerinti adatok statisztikai célra
felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra a Központi Statisztikai Hivatal részére
személyazonosításra alkalmas módon átadhatók.
2018. január 1-jétől az állami adóhatóság felhatalmazást kapott arra, hogy az eredetileg a
társadalombiztosítási szervek (ide értve a társadalombiztosítási kifizetőhelyeket is) által
kezelhető, az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra, az egészségi állapotra,
továbbá az élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó olyan adatokat, amelyek
a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek, a biztosítási kötelezettség
megállapításával, a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséggel, a járulék
bevallásával, megfizetésével, e kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények
megállapításával, végrehajtásával kapcsolatos hatósági ügyben, illetve jogszabályban
meghatározott egyéb nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítése során
kezelhesse.
Az állami adóhatóság elektronikus úton átadja ezeket az adatokat

a) az álláskeresési támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából az állami foglalkoztatási
szerv, az egészségbiztosítási ellátások ellenőrzése céljából az egészségbiztosítási szerv,
rehabilitációs hatóság részére,
b) a nyugdíjjogosultság és nyugdíj megállapítása céljából a központi nyugdíjbiztosítási szerv
részére.
társadalombiztosítási szervek ezeket az adatokat is az adóhatóságtól kapják. [Tbj. 62. §.]
7.2. A bejelentés - adatszolgáltatás [Tbj. 1. § (7) bekezdés]
A társadalombiztosítási rendszer működésében érvényesülő közteherviselés érdekében

törvény a biztosítottakat és a foglalkoztatókat mindazon adataik rendszeres vagy eseti
közlésére kötelezi, amelyek társadalombiztosítási járulékfizetési és hozzájárulás-fizetési
kötelezettségeik megállapításához, ennek teljesítéséhez, ellenőrzéséhez és érvényesítéséhez
szükségesek. A közteherviselés érvényesítéséhez és a jogosultságok megállapításához
létrehozott nyilvántartások törvényben meghatározott módon egységes rendszert alkotnak.
7.2.1. Adóhatósági adatszolgáltatás [Tbj. 66. § (1)]
A Tbj. szerint a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő köteles a

társadalombiztosítás céljait szolgáló, jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére és
ezekről adatszolgáltatás teljesítésére.
129
Az elektronikus havi adó- és járulékbevallás szinte minden társadalombiztosítással összefüggő
adatot tartalmaz, ezeket az adóhatóság - kire mi tartozik - átadja az egészségbiztosítás és
nyugdíjbiztosítás szerveinek. A társadalombiztosítási szervek tehát a számukra szükséges
adatokat közvetlenül az adóhatóságtól kapják. Ezen adatszolgáltatást az adójog szabályok
tartalmazzák részletesen.
7.2.2. A foglalkoztató adatközlése
A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni,

amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, adó, a
járulék összege. A munkáltató a kifizetést követően a kiadott bizonylaton feltünteti az
adóelőleg megállapításakor figyelembe vett családi adókedvezmény összegét. E rendelkezést
kell alkalmazni az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási
kifizetőhelyre is. A munkáltató, a kifizető és az adóköteles társadalombiztosítási ellátást
teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhely a magánszemélynek - a vállalkozó részére e
minőségében teljesített kifizetések kivételével - az előzőekben említettekről, továbbá a
kifizetéskor figyelembe vett bevételcsökkentő tételekről, valamint az adót, adóelőleget
csökkentő tételekről az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást ad.
A társadalombiztosítási szerv az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes

összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a magánszemély részére a
kifizetéskor igazolást ad.
Az olyan igazolást, amelynek alapján az adózó a bevételét, az adóalapját vagy az adóját

csökkentheti, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb az
adóévet követő év február 15-ig kell kiadni.
Ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa

kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a
munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az
igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató által közölt adatokat is. Az
igazolást a mondottaknak megfelelően kell kiadni a magánszemély nyugdíjazása vagy halála
esetén is. A magánszemély halála esetén az igazolást a vele közös háztartásban élt
hozzátartozója, ennek hiányában örököse részére kell kiadni.
7.2.3. Az egyéni vállalkozók bejelentési kötelezettsége [Tbj. 72. § (1)-(3) bek.]
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alá nem
tartozó egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni a telephelye (állandó lakóhelye)
szerint illetékes állami adóhatósághoz:
a) a magán állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvány kiállításának,
bevonásának, valamint a gyógyszerészeti magántevékenység engedélyezésének,
130
megszűnésének időpontját (e szabály érvényes az egyéb egészségügyi vállalkozói
tevékenységet folytató személyre is: falugondnok, tanyagondnok, egyéb szociális
tevékenységet folytató személy),
b) az ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő az ügyvédi, a szabadalmi ügyvivői kamarai
tagság kezdetének, megszűnésének, valamint szüneteltetésének, ügyvéd tevékenysége
szünetelésének időpontját,
c) az egyéni közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó a szolgálat keletkezésének és
megszűnésének időpontját.
A bejelentésnek tartalmaznia kell az egyéni vállalkozó személyi adatait (nevét, születési nevét,
születési helyét, TAJ-számát, anyjának leánykori nevét), telephelyét (fióktelephelyét,
fióktelephelyeit) és állandó lakóhelyét, az engedélyt kiadó szerv megnevezését.
Az egyéni vállalkozó, ha,

a) a Tbj. 4. § 17. pontja szerinti ellátást állapítottak meg részére, illetve annak folyósítását
megszüntették (szüneteltették), a megállapítás, megszüntetés időpontját követő
b) legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen jogviszonya megszűnt, a
létesítéstől, a megszüntetéstől számított
c) közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében
tanulmányokat folytat, a tanulói, hallgató jogviszonyának kezdő időpontjától számított,
illetőleg a vállalkozói tevékenység kezdetét követő 15 napon belül köteles bejelenteni az
illetékes adóhatósághoz. Ez utóbbi bejelentésnek minden egyéni vállalkozó köteles eleget
tenni, vagyis az is, aki egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény
hatálya alá tartozik.
7.3. Adatszolgáltatás egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése

érdekében
A biztosítottakat a jogosultság fennállása és ellenőrzése érdekében a foglalkoztatójuk az

adóhatóságon keresztül jelenti be az egészségbiztosítási feladatokat ellátó szervhez, az egyéb
jogcímen jogosultakat pedig az arra kötelezett szervezek (személyek) közvetlenül az
egészségbiztosítási feladatokat ellátó szervhez. (Tbj. 66. §)
7.3.1. Bejelentés teljesítése az adóhatóságon keresztül [Art. 1. számú melléklet 3. pont

és 11. pont]
A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő

egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, saját biztosítási jogviszonya
tekintetében is) - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének,
telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az
illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton [az adózás rendjéről szóló törvény
alapján] vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti
131
- az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét,
- a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének
időtartamát,
- a heti munkaidejét, a FEOR-számát,
- TAJ számát.
FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) besorolási rendszer
A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) a foglalkozásokat egy

négyszámjegyes decimális rendszerbe sorolja be. A KSH (Központi Statisztikai Hivatal)
gondozza ezt a listát.
A négyszámjegyes decimális rendszeren belül az első számhely a foglalkozási főcsoportot, a

második a foglalkozási csoportot, a harmadik a foglalkozási alcsoportot, a negyedik pedig
magát a foglalkozást jelenti.
A FEOR-kategóriák böngészése
0. Főcsoport Fegyveres szervek foglalkozásai

1. Főcsoport Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók
2. Főcsoport Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások
3. Főcsoport Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások
4. Főcsoport Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások
5. Főcsoport Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások
6. Főcsoport Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások
7. Főcsoport Ipari és építőipari foglalkozások
8. Főcsoport Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők
9. Főcsoport Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások
Forrás: https://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/hun/feor08/feorlista.html
Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési

helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező
bejelenteni.
A bejelentést
a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás
megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre
emelkedését követő 10 napon belül, illetve, ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor,
legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon
b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését
követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül
kell teljesíteni.
132
Amennyiben a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató,
kifizető köteles a jogutódlással érintett [Tbj. 6. § (1) bekezdése a)-c), f)-g) pontja, és (2)
bekezdése szerinti] biztosított személyre vonatkozóan ilyen bejelentést tenni. A bejelentésben
fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját,
továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód megalakulása napját is.
Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony

létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót
kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés
hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek
teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt
munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti.
Az állami adóhatóság a munkáltató vagy kifizető által elektronikusan bejelentett adatokat

azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az egészségbiztosítás
biztosítotti nyilvántartásának. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői
bejelentéseket az állami adóhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum
formájában továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére.
Nem terheli az ilyen bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) magánszemélynek
alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási
jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély a kifizetéskor igazolja,
hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 6. §-ában meghatározott más jogviszonya,
jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.
7.3.2. Adatszolgáltatás közvetlenül az egészségbiztosítási szervhez [Ebtv. 80. § (4)

bekezdés, Tbj. 67. §]
A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a biztosítás megszűnését

követően folyósított csecsemőgondozási díjról és gyermekgondozási díjról a fentiekben
meghatározott adatok feltüntetésével a folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő
8 napon belül köteles bejelentést tenni az egészségbiztosítónak.
A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató e bejelentést a Nemzeti

Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által rendszeresített nyomtatványon vagy
elektronikus űrlapon a járási hivatalhoz (főváros és vármegyei kormányhivatal járási hivatala)
teljesíti.
Mint korábban tisztáztuk, egészségügyi szolgáltatásra nem csak a biztosított jogosult. Az

alábbiakban az ott felsorolt a)-v) pont szerinti jogcímekre hivatkozunk. Ezeket a személyeket
is be kell jelenteni valakinek, ám ez már nem az adóhatóságon keresztül, hanem közvetlenül
az egészségbiztosítási feladatokat ellátó szerv felé történik. A bejelentés a személyi adatokra
133
hivatkozással (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, születési év, hónap és nap) és a
TAJ-szám feltüntetésével történik.
A Kincstár központi szerve bejelentést tesz az egészségbiztosítási feladatokat ellátó szerv

részére a gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, fogyatékossági
támogatásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat véglegessé válását és az
ellátás megszűnését követő 10 napon belül.
Az illetékes járási hivatal az előbbi adatok és a TAJ szám megjelölésével bejelentést tesz az
egészségbiztosítási feladatokat ellátó szervnek az aktív korúak ellátására való jogosultság
keretében megállapított pénzbeli ellátásban, a gyermekek otthongondozási díjában, az ápolási
díjban, az időskorúak járadékában és a hadigondozotti pénzellátásban részesülő személyekről
az ellátást megállapító határozat véglegessé válását és az ellátás megszűnését követő 10 napon
belül. Az illetékes járási hivatal bejelentést tesz arról a személyről is, akinek a szociális
rászorultságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján
megállapította. A bejelentést a szociális rászorultság megállapításáról szóló határozat
véglegessé válását követő 10 napon belül kell az egészségbiztosítási szerv részére teljesíteni. A
bejelentésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a jogosultságot milyen időtartamra állapították
meg.
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó

bejelentést
- az egyházi, felekezeti nyugdíjban részesülők esetén az egyházi, felekezeti nyugdíjat folyósító
szerv,
- a bányászati kereset-kiegészítésben részesülők esetén a kereset-kiegészítést folyósító szerv,
- a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben és gyermekotthonban
elhelyezettek esetén - a nyugdíjban részesülő személyek kivételével - az intézmény, illetve a
gyermekotthon vezetője, nevelőszülőnél elhelyezettek esetén a nevelőszülői hálózatot
működtető, külső férőhelyen elhelyezettek esetén a külső férőhelyet működtető,
- az i) pont szerinti tanulók, képzésben részt vevő személyek és hallgatók esetén a köznevelés
információs rendszere, a szakképzés információs rendszere, a felsőoktatási információs
rendszer és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere működtetője,
- fogvatartottak esetén a fogvatartást foganatosító szerv
a jogosultság kezdetét és megszűnését követő 10 napon belül köteles teljesíteni az
egészségbiztosítási szervnek.
A nyugdíjbiztosítási ellátásban (ideértve a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásban

részesülőket), korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti (korábban
balettművészeti) életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotóművészeti
Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított
ellátásban, mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban,
növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), bányászati
keresetkiegészítésben, rokkantsági járadékban, baleseti járadékban, polgármesterek
közszolgálati járadékában, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban részesülő
134
személyekről, továbbá nemzeti gondozási díjban, pótlékban részesülők esetén, a
hadigondozotti pénzellátás esetén a nyugdíjfolyósító szerv legkésőbb az ellátás folyósításának
megkezdését, illetve megszüntetését követő napon bejelentést tesz az egészségbiztosítási
feladatokat ellátó szervnek.
A j) pont alatt meghatározott személy az egészségügyi szolgáltatásának biztosítására

bejelentést tesz az egészségbiztosítási feladatokat ellátó szervnek, ezzel egyidejűleg az
orvosszakértői szerv, a rehabilitációs szakértői szerv vagy a rehabilitációs hatóság
szakvéleményével, szakhatósági állásfoglalásával, hatósági bizonyítványával, határozatával
igazolja, hogy munkaképessége csökkenésének mértéke az 50 százalékot, illetve az
egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri.
A k) pontban említett személy az egészségügyi szolgáltatásának biztosítására bejelentést tesz

az egészségbiztosítási szervnek, ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a havi jövedelme
nem éri el a minimálbér 30 százalékát.
A szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja jogviszonyának kezdetét

legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése előtt, jogviszonyának
megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8 napon belül jelenti be az
egészségbiztosítási feladatokat ellátó szervnek.
Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásába való bejelentésre kötelezett

személy vagy szerv legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve az egészségügyi
szolgáltatásra jogosult személy kérésére három munkanapon 34 belül köteles a bejelentésről
igazolást kiadni az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy részére, mely tartalmazza a
bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.
A hajléktalan személyekről az egészségbiztosítási feladatokat ellátó szervnek az alábbi

intézmények vezetői tesznek bejelentést:
- hajléktalanok otthona,
- hajléktalanok átmeneti szállása,
- hajléktalanok rehabilitációs intézménye,
- hajléktalanok éjjeli menedékhelye,
- hajléktalanok nappali melegedője.
A bejelentésről az intézmény vezetője igazolást ad ki a hajléktalan személy részére. A

bejelentés és az igazolás érvényessége a bejelentés napját magában foglaló naptári hónapot
követő hatodik naptári hónap utolsó napjáig tart. A fenti intézmény a bejelentés vagy az
igazolás kiállításának elmulasztása miatt nem bírságolható.
34A munkanap a munkaidő meghatározott tartama, a munkajog egyik alapfogalma.

A magyar Mt. szerint „munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy
óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra
esik.”
135
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó
bejelentést a rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban részesülők esetében az ellátást
folyósító szerv a jogosultság kezdetét és megszűnését követő 10 napon belül köteles
teljesíteni az egészségbiztosítási szervnek.
7.3.3. A bejelentési kötelezettség elmulasztásának szankciói [Tbj. 67. § (8)-(13)

bekezdés]
Az egészségbiztosítási feladatokat ellátó szerv az előző két pont alatt tárgyalt (bejelentésről
szóló) igazolás kiállítására kötelezettet az igazolás kiállításának elmulasztása, hibás vagy
késedelmes teljesítése miatt 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja. Ha az
egészségbiztosítási feladatokat ellátó szerv az egészségbiztosítási nyilvántartás
adatkezelőjeként a nyilvántartás felülvizsgálata során azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató,
illetve egyéb bejelentésre kötelezett a bejelentési kötelezettségét nem, vagy nem jogszabály
szerint teljesítette, 15 napos határidő kitűzésével felszólítja a bejelentésre kötelezettet, hogy
igazolja a bejelentés szabályszerű teljesítését. Ha a bejelentésre kötelezett határidőben nem
igazolja a bejelentés teljesítését, 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A
kiszabható bírság felső határa a be nem jelentett személyek számának és a bírság legmagasabb
értékének szorzata. A mulasztási bírság kiszabásánál az egészségbiztosítási feladatokat ellátó
szerv mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezett jogellenes magatartásának vagy
mulasztásának súlyát és gyakoriságát, amely alapján a mulasztás súlyához igazodó bírságot
szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.
7.3.4. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése, a jogosultság

tisztázása, jogkövetkezmények [Tbj. 68.-69. §, Art. 50. §]
Az egyes - a NEAK finanszírozási szerződéssel rendelkező - egészségügyi szolgáltatók

(háziorvos, kórház, rendelő stb.) is kötelezően ellenőrzik a jogosultság fennállását. Erre a
TAJ-számot igazoló okmány bemutatását követően, de még az egészségügyi szolgáltatás
igénybevételét megelőzően kerül sor! (Az egészségbiztosító nyilvántartásához elektronikus
úton bármely egészségügyi szolgáltató a nap 24 órájában hozzáférhet, amelyből láthatja, hogy
valakinek zölden, vagy pirosan villog a TAJ-száma.) De a jogosultsági jogcím hiányáról - a
saját nyilvántartása alapján - maga az egészségbiztosítási feladatokat ellátó szerv is
meggyőződhet.
A jogviszony ellenőrzés eredményeként „Zöld”, „Piros”, „Kék” vagy „Barna” lámpa

jelenik meg a szolgáltatónál.
Zöld lámpa azt jelzi, hogy az ellátandó személynek érvényes a TAJ-száma és a

nyilvántartásban jogosultként szerepel, azaz rendezett az egészségügyi szolgáltatási
jogosultsága. Ez lehet azért, mert biztosítási jogviszonyban áll és fizeti a természetbeni
egészségbiztosítási járulékot, de lehet azért is, mert például a havi egészségügyi szolgáltatási
136
járulékot fizeti meg. Ez esetben a beteg az ellátásra zöld utat kap, azaz az egészségügyi
szolgáltatónak a társadalombiztosítás keretében el kell látnia őt.
Piros lámpa azt jelenti, hogy az ellátandó személy TAJ-száma érvényes, de a jogviszonya
rendezetlen, azaz az ellátandó személy a nyilvántartásban jogosultként nem szerepel. Ez
esetben is megkapja a beteg az egészségügyi szolgáltatást, támogatottan kapja a gyógyszert,
gyógyászati-segédeszközt, gyógyfürdőt (azaz nem téríttetheti meg a biztosító a beteggel az
ellátás, gyógyszer, segédeszköz, gyógyfürdő árát), azonban a jogviszony, illetve a jogosultság
rendezése érdekében a beteg köteles a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári
szakigazgatási szervéhez fordulni.
Kék lámpa megjelenésével a szolgáltató tudja, hogy a beteg TAJ-száma átmenetileg

érvénytelen, mert a beteg külföldön biztosított. Ha a beteg az EU valamelyik tagállamában
biztosított és ott igényelt EU kártyát, akkor ezzel a kártyával Magyarországon orvosilag
szükséges ellátást kaphat.
Barna lámpa azt jelzi, hogy a betegnek nincs érvényes TAJ-száma. Az egészségügyi
szolgáltatások csak térítés mellett vehetők igénybe. A TAJ érvényességének rendezését a
kormányhivatalnál kezdeményezheti. A jogszabály különbséget tesz az egyéb okból
érvénytelen barna lámpa (pl. külföldre telepedett) és a NAV járuléktartozás miatt barna
lámpaszínek között. A közhiteles nyilvántartás számára a NAV elektronikus adatszolgáltatás
során olyan jelzést küld, miszerint a járulékfizetésre kötelezett tartozása meghaladja a hat havi
összeget. Ezen jelzés alapján a NEAK érvényteleníti a TAJ számot az egészségügyi
szolgáltatások igénybevétele vonatkozásában, és így ezen időszak alatt nem jogosult
térítésmentes ellátásra a személy. A NAV járuléktartozás miatt érvénytelenített TAJ szám
csak a NAV újabb – járuléktartozás rendezését követő – jelzése alapján kerülhet
újraérvényesítésre.
Az egészségbiztosítási feladatokat ellátó szerv az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, de

az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában nem szereplő személyekről a
bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából havonta adatot
szolgáltat az állami adóhatóságnak.
Az egészségbiztosítási feladatokat ellátó szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak

nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra
jogosultként nem szereplő személyekről a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség
teljesítésének ellenőrzése céljából szintén adatot szolgáltathat az állami adóhatóságnak.
Az állami adóhatóság ezek alapján ellenőrzi a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség

teljesítését. Ha az egészségügyi szolgáltatónak az előírt jogosultsági ellenőrzése során
megállapítást nyer, hogy az ellátást igénybe vevő személy nem szerepel az egészségügyi
szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában, akkor a jogosultságának tisztázása érdekében az
érintett személy hatósági eljárást kezdeményezhet az egészségbiztosítási feladatokat ellátó
137
szervnél. Az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak
nyilvántartásában az érintett személyt - a biztosítotti, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi
szolgáltatásra jogosító jogviszony fennállásának tisztázásáig - egészségügyi szolgáltatásra
jogosultként szerepelteti, ha az érintett személy okirattal valószínűsíti a jogosultság
(jogviszony) fennállását. Az egészségbiztosítási feladatokat ellátó szerv e bejegyzést követően
- a rendelkezésre álló okirat másolatának megküldésével együtt - a bejelentési- és
járulékfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából megkeresi az adóhatóságot.
Az adóhatóság tehát azokban az esetekben, amikor járulékfizetés nem történt (munkaadói

mulasztásból nem került sor járulékfizetésre, vagy a magánszemély nem fizette meg az előírt
egészségügyi szolgáltatási járulékot), az általános szabályok szerint megkísérli a behajtást
bírsággal és pótlékkal együtt (természetesen legfeljebb az elévülési időn belül).
Ha az állami adóhatóság tudomást szerez arról, hogy egy foglalkoztató megszűnt (mert
például felszámolták, végelszámolás történt, visszavonták adószámát), azonban az egyes
munkavállalók biztosításának megszűnéséről bejelentés nem történt, akkor az egészségügyi
szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése céljából a cég nevéről, székhelyéről és a
foglalkoztatottak természetes azonosító adatairól tájékoztatja az egészségbiztosítási
feladatokat ellátó szervet. Ha az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint a természetes
személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a foglalkoztató megszűnése miatt már
nem áll fenn (mert például nem tudott újból elhelyezkedni), akkor az egészségbiztosítási szerv
erről tájékoztatja az adóhatóságot. Az állami adóhatóság pedig nyilvánvalóan megpróbálja
beszedni az érintett személytől az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Az idegenrendészeti hatóság az állami adóhatóság kérésére adatot szolgáltat az állami

adóhatóságnak azokról, akik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott tartózkodási feltételek
teljesítését más EGT-államban fennálló biztosítással (Európai Egészségbiztosítási Kártyával)
igazolják. Az adatszolgáltatás módjáról az állami adóhatóság megállapodást köt az
idegenrendészeti hatósággal. A hivatkozott törvény szerint egy EGT-állam polgára három
hónapig mindennemű regisztráció nélkül tartózkodhat hazánkban, személyi okmánnyal
zsebében. Három hónapon túl (ezt hívjuk a tartós tartózkodás jogának) azonban
regisztrálniuk kell magukat az idegenrendészeti hatóságnál. Ennek során bizonyítaniuk kell
megélhetésük forrását és azt, hogy itt tartózkodásuk nem jelent aránytalan terhet a magyar
szociális ellátórendszerre. Ezt általában azzal szokták igazolni, hogy felmutatják hazájuk
Európai Egészségbiztosítás Kártyájukat, ezzel tudnak igénybe venni nálunk ellátást.
Az Európai Egészségbiztosítás Kártya
A magyar egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek, akik Magyarországon, vagy az

Európai Unió más tagállamában rendelkeznek állandó lakóhellyel egy másik tagállamban
a magyar egészségbiztosítás terhére vehetnek igénybe – orvosilag szükséges –
egészségügyi szolgáltatásokat. Ezen ellátásokra való jogosultság az Európai
Egészségbiztosítási Kártyával (a továbbiakban: Kártya) igazolható.
138
A Kártya az átmeneti jelleggel az Európai Gazdasági Térség (továbbiakban: EGT térség)
bármely tagállamában, valamint Svájcban tartózkodó személy számára az orvosilag
szükséges ellátások igénybevételére jogosít.
Orvosi okokból szükségessé váló természetbeni ellátások azon ellátásokat jelentik,
amelyeket a tartózkodási hely szerinti tagállamban, ennek jogszabályai alapján nyújtanak
annak érdekében, hogy a biztosított a szükséges gyógykezelés céljából ne kényszerüljön
tervezett tartózkodásának vége előtt visszatérni az illetékes tagállamba. Ennek eldöntése
minden esetben orvos-szakmai kérdés.
A Kártyát a járási hivatal, vagy a NEAK adja ki kérelemre, a magyar egészségügyi

szolgáltatásokra jogosult személyek részére.
A Kártya alapvetően az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság végéig, de legfeljebb a

kiállítástól számított 36 hónapig érvényes.
A Kártyával az alábbi tagállamokban vehető igénybe orvosilag szükséges ellátás:
Ausztria Horvátország Norvégia

Bulgária Hollandia Olaszország
Belgium Írország Portugália
Ciprus (görög rész) Izland Románia
Csehország Lengyelország Spanyolország
Dánia Lettország Svájc
Egyesült Királyság Liechtenstein Svédország
Észtország Litvánia Szlovákia
Finnország Luxemburg Szlovénia
Franciaország Málta Szerbia*
Görögország Németország .
* Szerbiában a két állam egészségbiztosítói közötti megállapodás alapján sürgősségi ellátások vehetők
igénybe átmeneti tartózkodás esetén EU-Kártyával.
Jogforrás:
- A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/04/EK rendelet
- A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/04/EK rendelet
végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/09/EK rendelet
139
Ezt a szabályt azért tartotta fontosnak a jogalkotó, nehogy az érintettek (mivel három
hónapon túli tartózkodás esetén már belföldinek minősülnek!) a Tbj. 43. § (1) bekezdése
alapján bejelentkezzenek az állami adóhatóságnál az egészségügyi szolgáltatási járulék (2023.
évi összege: havi 9600 forint) fizetése végett!Ha az otthonról hozott Európai
Egészségbiztosítási Kártyát használják, akkor a NEAK a nyújtott egészségügyi szolgáltatás
értékét ki tudja számlázni a külföldi teherviselőnek (ami valószínűleg jóval több, mint az
egészségügyi szolgáltatási járulékkal befolyt összeg)! [Tbj. 68. §]
Az egészségbiztosítási feladatokat ellátó szerv egy nyilvántartást vezet az egészségügyi

szolgáltatásra jogosultakról (biztosítottakról és az egyéb jogcímen jogosultakról). Ezeket az
adatokat átadják az adóhatóságnak, amely ezeket összeveti:
a) az elektronikus adó- és járulékbevallások [Art. 50. §] magánszemélyenkénti adataival,
b) az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizető személyekről vezetett nyilvántartása adataival,
illetőleg
c) a foglalkoztatói bejelentés adataival.
Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az egészségbiztosítási feladatokat ellátó szerv által
közölt magánszemély adatai az a)-c) pontok szerinti egyik nyilvántartásban sem szerepelnek,
felszólítja a magányszemélyt egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának igazolására.
Amennyiben a magánszemély a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül (amely
140
indokolt esetben további 15 nappal meghosszabbítható) az adóhatóság előtt hitelt érdemlő
módon nem bizonyítja egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát, az adóhatóság a
magánszemélynek a legutóbb fennállt (Tbj. 22. §-a szerinti) egészségügyi szolgáltatásra való
jogosultsága megszűnését követő első naptól az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési
kötelezettségét határozattal előírja (az ennek alapján teljesített befizetéseket pedig
nyilvántartja).
Ha a felszólítást követően a magánszemély vagy képviselője hitelt érdemlő módon bizonyítja,

hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság fennáll, vagy a magánszemély elhalálozott,
illetőleg külföldön tartózkodik és a Tbj. alapján nem minősül belföldinek, az ezt bizonyító
okirat, nyilatkozat másolatát az adóhatóság haladéktalanul továbbítja a magánszemély
lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek.
Az állami adóhatóság a Tbj. 43. § (1) bekezdése alapján a tárgyhónapban egészségügyi

szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett magánszemélyek adatairól havonta, a tárgyhónapot
követő hónap utolsó napjáig, a most tárgyalt, határozattal előírt járulékfizetési
kötelezettségről pedig a határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül elektronikus
úton szolgáltat adatot az egészségbiztosítási szerv részére.
Ha az adóhatóság az egészségbiztosítási szerv által átadott személyi adatokat beazonosítani

nem tudja, mert az egészségbiztosítási szerv által ismert és közölt természetes azonosító
adatok alapján az nem lehetséges, az adóhatóság „nem beazonosítható” jelzéssel visszaküldi
az egészségbiztosítási szerv részére.
7.3.5. TAJ-kártya vagy Európai Egészségbiztosítási Kártya [Ebtv. 29. § (3)-(4)

bekezdés, 80. § (5) bekezdés]
Előfordul, hogy egy magyar állampolgár külföldön vállal munkát, idehaza biztosítási
jogviszonya vagy megszűnt, vagy az szünetel (például fizetés nélküli szabadságon van).
Ilyenkor felmerült a kérdés, ha itthon szükségessé válik, hogyan vehet igénybe egészségügyi
szolgáltatást? A magyar TAJ-kártya felmutatásával? Érvényes-e ez, ha nem, itthon külön
egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni az orvosi ellátásért (egész évben, vagy csak
akkor, amikor Magyarországon tartózkodik)? A kérdésre a választ a 2009. január 1-jétől
hatályos alábbi társadalombiztosítási szabályok kísérlik megadni [Ebtv. 29. § (3)-(4)
bekezdés]:
a) A Tbj. szerint biztosított vagy egészségügyi szolgáltatásra más jogcím alapján (például diák,
nyugdíjas stb.) jogosult személy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez - ha jogszabály
eltérően nem rendelkezik - a TAJ-számát igazoló okmányt köteles bemutatni.
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós
rendeletek rendelet hatálya alá tartozó személy a koordinációs rendelet szerinti
formanyomtatvány, illetve hatósági igazolvány bemutatása esetén jogosult egészségügyi
szolgáltatás igénybevételére.
141
Amikor a hazai biztosítási jogviszony megszűnik, vagy például fizetés nélküli szabadság
igénybevétele miatt az szünetel, ugyan a magyar TAJ-kártyát nem vonják be (nem
korlátozzák), ez azonban ilyenkor idehaza érvényesen nem használható (nincs mögötte
jogosultsági jogcím). Ugyanakkor nem merülhet fel a magyar egészségügyi szolgáltatási
járulékfizetési kötelezettség akkor, ha valaki egy EGT-tagállamban végez munkát. Ilyenkor a
koordinációs rendelet alapján abban a tagállamban áll fenn a biztosítás, a járulékot abban az
államban kell megfizetni, ahol keresőtevékenységet végzik. Az ilyen munkavállaló magyar
állampolgárnak így joga van, hogy kiváltsa a munkavégzés helye szerinti államban az
(egyébként a mienkhez teljesen hasonlatos, merthogy egységes) Európai Egészségbiztosítási
Kártyát. Ennek felmutatásával bármely más tagállamban - köztük tehát Magyarországon is -
jogában áll igénybe venni az orvosilag indokolt egészségügyi szolgáltatást ugyanolyan feltétek
mellett, mint az adott ország saját biztosított állampolgára. Ilyen esetekben ezt az uniós
kártyát kell használni, nem a magyar TAJ-kártyát. Hogy miért? Nem csak azért, mert a hazai
kártya ilyenkor érvénytelen, hanem azért is, mert a külföldi kártya felmutatásával igénybe vett
szolgáltatások értékét a magyar egészségbiztosítási feladatokat ellátó szerv ki tudja számlázni
a külföldi teherviselőre.
Ennek érdekében született - 2009. január 1-jétől - egy újabb bejelentési (adatszolgáltatási)
kötelezettség.
Az a TAJ számmal rendelkező személy, aki

a) valamely EGT-tagállamban, illetve Svájcban, valamint a Magyarország által kötött
nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, vagy
b) a Tbj. 11. § b) pont hatálya alá tartozó (nemzetközi szervnél dolgozó) magyar állampolgár,
köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött
biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak. [Ebtv.
80. § (5)]
Ebből látja a NEAK, hogy magyar vagy külföldi kártyát kell-e használni.
7.4. A biztosítási jogviszony nyilvántartása [Tbj. 74. § (1) bekezdés,]
A foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait

oly módon köteles nyilvántartásba venni és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy
abból a törvényben előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől
megállapíthatók legyenek. A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a foglalkoztatót az Art.
szerint megállapítható mulasztási bírság - a nyilvántartásba nem vett személyenként - terheli.
E nyilvántartás tartalmazza a biztosított természetes azonosító adatait, a biztosítási

kötelezettség kezdetét, továbbá az igazolás átvételének elismerését. Igazolásnak minősül a
foglalkoztatási jogviszonyra irányuló szerződés, amennyiben az a foglalkozás (tevékenység)
megkezdésekor a foglalkoztatott részére átadásra került. Munkaerő-kölcsönzés esetén e
nyilvántartást a „kölcsön vett” munkaerőről a kölcsönvevő munkáltató köteles vezetni!
142
2000/76. Adózási kérdés a foglalkoztatók nyilvántartásba vételi kötelezettségéről
fTbj. 4. § (1) bekezdés]
A 2000. január 1-jétől hatályos társadalombiztosítási jogszabályok értelmében a foglalkoztató a

tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles
nyilvántartásba venni és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben
előírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek.
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a biztosított természetes azonosító adatait, a biztosítást
megalapozó jogviszony megnevezését, a biztosítási kötelezettség kezdetét, megszűnését, a
nyilvántartásba vételről az igazolás kiadásának, visszaadásának időpontját, az átvétel,
visszavétel igazolásáról a biztosított, illetőleg a nyilvántartást vezető személy aláírását.
Igazolásnak kell tekinteni a munkaszerződést, valamint a díjazás ellenében munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személlyel kötött, írásba foglalt szerződést.
Következésképpen, ha a foglalkoztató vezet olyan (pl. munkaügyi, személyügyi) nyilvántartást,
amelyből a foglalkoztatott adatai megállapíthatóak, nincs szükség külön nyilvántartás
vezetésére.
A nyilvántartást a foglalkoztató székhelyén, zárt helyen kell tárolni.
A nyilvántartás ellenőrzésére a társadalombiztosítás igazgatási szervei és az állami adóhatóság
eljáró ellenőrei jogosultak.
A nyilvántartás a biztosítottak teljes körére vonatkozik, ezért azt nemcsak a 2000. január 1-
jétől foglalkoztatottakra, hanem visszamenőlegesen is el kell készíteni.
A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt - személyenként - az Art. szerinti mulasztási
bírságot az eljáró ellenőr megállapítása, illetőleg a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek
megkeresése alapján az állami adóhatóság fizetésre kötelező határozatban állapítja meg.
(Járulék főosztály 1222894156 - PM Társadalmi Közkiadások főosztálya 1672/2/2000.; AEÉ
2000/6.)
1. A társadalombiztosítási igazgatási szervek a nyilvántartási rendszerben milyen személyes
adatokat tarthatnak nyilván és kezelhetnek?
2. Mivel foglalkozik az adatvédelem? Mit véd?
3. Mi minősül személyes adatnak?
4. Mi a különleges adat? Milyen esetben kezelhetőek a különleges adatok?
5. Milyen jogai vannak az érintettnek a személyes adati vonatkozásában?
6. Mit mond ki a Tbj. a személyes adatok statisztikai célú felhasználásáról?
7. Mit tartalmaz az elektronikus havi adó- és járulékbevallás?
8. Milyen adatokat köteles szolgáltatni a foglalkoztató?
9. Miről ad igazolást a társadalombiztosítási szerv?
10. Mit köteles bejelenteni az egyéni vállalkozó? Mit kell tartalmaznia a bejelentésnek?
11. Mi a FEOR besorolási rendszer?
143
12. Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén melyik munkáltató köteles
teljesíteni a bejelentési kötelezettséget?
13. Mik a bejelentési kötelezettség elmulasztásának szankciói?
14. Kik és mikor ellenőrzik az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot?
15. Mik a jogviszonyellenőrzés lehetséges eredményei?
16. Mi az Európai Egészségbiztosítási Kártya? Mire jogosít fel?
17. Mi történik a TAJ kártyával, ha a hazai biztosítási jogviszony megszűnik, vagy például
fizetés nélküli szabadság igénybevétele miatt az szünetel?
18. Hogyan kell nyilvántartani a biztosítási jogviszonyt? Mit tartalmaz a nyilvántartás?
144
9. Olvasólecke
8. A társadalombiztosítási ellátások fedezete
8.1. A társadalombiztosítás fedezetére fizetendő járulékok
Korábban létezett
- egy 10 százalékos nyugdíjjárulék,
- egy 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék (amelyből 4
százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási
járulék, és 1,5 százalék a munkaerő-piaci járulék).
Egységes társadalombiztosítási járulék
Ezek összevonásra kerülnek, minden biztosított július 1-jétől egységesen egy 18,5 százalékos
társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Kivétel nincs, ezt minden biztosítással járó
jogviszonyban meg kell fizetni, például a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban
(ideértve a választott tisztségviselőt is), meg kell fizetnie ezt a mezőgazdasági őstermelőnek is.
Igaz ebben a körben korábban nem volt munkaerő-piaci járulék, most pedig ez is beolvad az
egységes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékban. Azonban a foglalkoztatás
elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása folytán
ezek a személyek is jogosultságot szerezhetnek álláskeresési ellátásra.
10 százalékos nyugdíjjárulék
A Tbj-ben marad egy 10 százalékos nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség:

a) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési
támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban, fejlesztési foglalkoztatási
díjban, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs
ellátásban, rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben, rendvédelmi
egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben,
honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy az ellátás összege után
nyugdíjjárulékot fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt
betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozást segítő ellátás,
gyermekgondozási segély, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, valamint a
fejlesztési foglalkoztatási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. Az öregségi nyugdíjkorhatárt
betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott
nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.
b) Az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulékot fizet.
145
c) Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi személy a
minimálbér alapulvételével nyugdíjjárulékot fizet. A járulékot központilag, egy összegben az
Art. szabályai szerint kell az állami adó- és vámhatóságnak bevallani és megfizetni.
d) Tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag az e tevékenysége ellenértékeként
kapott pénzbeli juttatás után nyugdíjjárulékot fizet.
Ez esetben csak egy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség áll fenn, annak érdekében, hogy az
említett jogállás, ellátás folyósítása később a nyugdíjnál szolgálati időként kerüljön
beszámításra.
Egészségügyi szolgáltatási járulék
2023. január 1-től havi 9600 (napi összege 320) forint egészségügyi szolgáltatási járulék,
amelyet azonban 2020. július 1-jétől már csak egy igen szűk körben kell megfizetni.
Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett
a) az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra semmilyen más
jogcímen nem jogosult,
b) tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet e tagja után,
c) a központi költségvetés az ún. nemzeti kockázatközössége tartozó személyek (például
nyugdíjas, tanuló, szociálisan rászorult, hajléktalan) után.
Ilyen egészségügyi szolgáltatási járulék júliustól a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozók esetén
már nincsen.
8.2. Minimum járulékalap bevezetés a munkaviszonyban állóként biztosított

személyeknél
A fentiekben látjuk, kik azok a személyek, akik gyűjtőfogalomként munkaviszony szerint

minősülnek biztosítottnak. Esetükben a törvény július 1-jétől a 18,5 százalékos
társadalombiztosítási járulék tekintetében egy minimum alapot vezet be. E biztosítottaknál a
járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy
ha
a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik
meg,
b) a biztosítási jogviszony a hónap egészében nem áll fenn, vagy
c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét
évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, a
járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)-c) pontok szerinti naptári napokat
figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)-c) pontokban meghatározott körülmények a
naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-
egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.
A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban
146
álló és
- gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban,
gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülök,
- a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali
rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó
oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű
szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó
felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató
tanuló, hallgató esetében.
A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező

jövedelem, de legalább a járulékfizetési alsó határ alapján köteles a társadalombiztosítási
járulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi
járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig
bevallani, illetve megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak. Ha a tárgyhónapban a
járulékfizetési alsó határ után járulék fizetésére kötelezett biztosított részére a járulékfizetési
alsó határt elérő jövedelmet nem fizettek, és a tárgyhónapban elszámolt járulék a
járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a foglalkoztató a
járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a foglalkoztatottnak minősülő biztosított
helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.
8.3. Családi járulékkedvezmény
2020. július 1-jétől a családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi
kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó
adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a
tárgyhónapban terhelő társadalombiztosítási járulék összege.
A változás tehát annyi, hogy a kedvezmény már a teljes 18,5 százalékos társadalombiztosítási
járulékkal szemben érvényesíthető (amelyben benne van az a 1,5 százalékos munkaerő-piaci
járulék is, amellyel szemben korábban nem volt érvényesíthető családi járulékkedvezmény).
8.4. A biztosított főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó esetében a

minimum járulékalap változása
2020. június 30-áig ebben a körben a 10 százalékos nyugdíjjárulékot legalább a

társadalombiztosítási minimálbér, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci
járulékot legalább a társadalombiztosítási minimálbér 150 százaléka után meg kellett fizetni.
2020. július 1-jétől az egységes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot havonta

legalább a társadalombiztosítási minimálbér után kell megfizetni (nincs már 150 százalékos
147
mérték).
A szociális hozzájárulási adót továbbra is legalább a társadalombiztosítási minimálbér 112,5

százaléka után kell fizetni.
1. Milyen változásokat hoz az új Tbj. a kiegészítő tevékenység vonatkozásában?
2. Milyen változásokat hoz az új Tbj. a járulékfizetés vonatkozásában?
3. Az új Tbj. szerint kit terhel 10 százalékos nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség?
4. Az új Tbj. szerint ki minősül egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezettnek?
5. Mi történik az új Tbj. szerint, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett
személy a fizetési kötelezettségét nem teljesíti és az ebből keletkező hátralék összege
meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének háromszorosát?
6. Mit jelent a minimum járulékalap bevezetése?
7. Milyen változást vezet be az új Tbj. a családi járulékkedvezmény vonatkozásában?
148
Mellékletek
1. sz. melléklet: Tbj. alapfogalmak Tbj. 4. §

1. Belföldi:
1.1. Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár,
a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként
elismert személy,
A menedékkérők, menekültek és bevándorlók külön csoportok, fogalmak, amelyeket nem
(lenne) szabad összekeverni.
Menekült: A köznyelvben menekültnek azt a külföldi állampolgárt vagy hontalan személyt

nevezik, aki vallási, faji, politikai okokból vagy valamely nemzetiséghez, meghatározott
társadalmi csoporthoz tartozása miatti üldöztetése – vagy az üldöztetéstől való megalapozott
félelme – miatt hagyta el állampolgárság szerinti országát vagy korábbi lakóhelyét.
Menedékkérő. Az egy adott országba érkező menekülők, ha a hivatalok látókörébe

kerülnek és kérelmezik a menekült státuszt, menedékkérővé válnak.
Bevándorló az a személy, aki letelepedési vagy hosszú távú tartózkodási szándékkal érkezik
külföldi lakóhelyéről Magyarországra.
Bevándorló magyar állampolgár az a személy, aki magyar állampolgársággal rendelkezve

érkezik külföldi lakóhelyéről Magyarországra, függetlenül attól, hogy korábban élt-e itt (tehát
visszavándorló) vagy sem.
Oltalmazott: Amennyiben a menedékkérő nem kapja meg a menekült státuszt, de a kérelme

nem kerül teljes elutasításra, oltalmazott státuszt, vagy befogadott státuszt kaphat. Míg a
menekült és az oltalmazott státusz a magyar állampolgárokéval közel megegyező jogokat
biztosít, a befogadott státusz csupán a tartózkodást engedélyezi, egyéb jogokkal nem jár.
1.2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és

tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás
és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot
meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi
adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel
rendelkezik, valamint
149
1.3. a hontalan.
2. Egyéni vállalkozó:
2.1. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói
nyilvántartásban szereplő természetes személy,
2.2. a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező
magánszemély, és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel
rendelkező magánszemély,
2.3. az ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd),
2.4. az egyéni szabadalmi ügyvivő,
2.5. a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző,
2.6. a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.
3. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló

megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
4. Foglalkoztató:
4.1. bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés
alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat,
4.2. társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás,
4.3. az álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban, valamint álláskeresést ösztönző
juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési
támogatás) részesülő, biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv,
4.4. a gyermekgondozást segítő ellátásban, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési
támogatásban, a gyermekek otthongondozási díjában és az ápolási díjban részesülő személyek
esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv,
4.5. a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) számfejtési körében a helyi
önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék
megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással,
valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, az e törvényben és az adóigazgatási
rendtartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Air.), az adózás rendjéről szóló törvényben
(a továbbiakban: Art.), ezek végrehajtására szolgáló rendeletben, valamint az adóhatóság által
foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényben előírt kötelezettségek tekintetében
a Kincstár,
4.6. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény XVI. fejezete szerinti munkavégzés
esetén, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kölcsönbeadó,
4.7. több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén az Art.-bn meghatározott
munkáltató,
150
4.8. a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy rendvédelmi
egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében a rendvédelmi feladatokat ellátó
szerv, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy honvédelmi
egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében az ellátást megállapító honvédségi
szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási
keresetkiegészítésben vagy egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal, 4.9. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.
évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) szerinti fejlesztési jogviszony keretében fejlesztési
foglalkoztatási díjat folyósító fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szolgáltató, intézmény.
4.10. a 4.1. ponttól eltérően az Mt. szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében
más munkáltatónál történő foglalkoztatás, vezénylés esetén - kivéve, ha a foglakoztatott
személy a tevékenységet egyidejűleg más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján
látja el - az eredeti munkáltató (szerződő), akkor is, ha az érintettek úgy állapodnak meg, hogy
a biztosított munkabérét, egyéb juttatásait az teljesíti, ahol a biztosított ideiglenesen
foglalkoztatva van, azzal, hogy a felek egymás között olyan adatátadási, elszámolási módszert
működtetnek, amely lehetővé teszi, hogy az eredeti munkáltató (szerződő) a járulékkal
összefüggő adókötelezettségét teljesítse.
5. Foglalkoztatott: aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója

biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja.
6. Fogvatartott: akinek őrizetét rendelték el, az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll,
amelynek során a bíróság előírta számára, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy
ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, továbbá a letartóztatott, a
szabadságvesztést vagy elzárást töltő, valamint a kényszergyógykezelés vagy előzetes
kényszergyógykezelés alatt álló személy.
7. Harmadik állam: az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú

szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam.
8. Igazgatási szerv:
8.1. a biztosítási kötelezettség megállapításával, a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási
kötelezettséggel, a járulék bevallásával, megfizetésével, e kötelezettségek megsértésével
kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a tartozás beszedésével, behajtásával, a
bevallás ellenőrzésével kapcsolatos hatósági ügyben - a 48-52. §, a 41. § (4) és (5) bekezdése, a
60. és 61. § kivételével - az állami adó- és vámhatóság,
8.2. a 48. § (1), (4), (7) bekezdésének, az 52. §, 55. §, az 59. § (3) bekezdése, valamint a 60. és
61. § alkalmazásában a központi nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjfolyósító szerv és a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,
151
8.3. a 50. §, az 52. §, 55. §, az 59. § (3)-(5) bekezdése, a 60. és 61. § alkalmazásában az
egészségbiztosítási szerv,
8.4. az 55. §, az 59. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 60-62. § alkalmazásában a rehabilitációs
hatóság.
9. Járulék: a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, az egészségügyi szolgáltatási

járulék, a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék, valamint a
táppénz-hozzájárulás.
10. Kezdő mezőgazdasági őstermelő: az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült
mezőgazdasági őstermelőnek.
11. Kiegészítő tevékenységet folytató személy: a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső
jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az
özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni
vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás
folyósítása szünetel.
12. Külföldi: az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.
13. Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és
munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és
munkaviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek
koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy
Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik
állam területén végzik.
14. Minimálbér:
14.1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló
részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
14.2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések
alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált
bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy
a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú
szakképzettséget igényel.
15. Munkaidő nevelőszülői foglalkoztatásban: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül.
152
16. Mezőgazdasági őstermelő: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja tv.) 3. § 18. alpontjában meghatározott személy.
17. Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki

17.1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tny.), illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5. § (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott saját jogú nyugellátásban, szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett
állam által megállapított öregségi nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány
által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági
nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi,
munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
17.2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós
rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban
részesül, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.
18. Tanulmányokat folytató tanuló, hallgató: a 6. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja
alkalmazásában az, aki
18.1. nappali rendszerű oktatás keretében, vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó
oktatásban a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
18.2. a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézményben nappali rendszerű
szakmai oktatásban tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
18.3. nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.
törvény (a továbbiakban: Nftv.) szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal
rendelkezik, vagy
18.4. a 18.1-18.3. alpont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra
jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.
19. Tanulmányok szünetelésének időtartama a járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek

tekintetében a 6. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alkalmazásában azt az időtartamot kell
érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő
3 hónapot.
20. Társas vállalkozás:

20.1. a közkereseti társaság,
20.2. a betéti társaság,
20.3. a korlátolt felelősségű társaság,
20.4. a közös vállalat,
20.5. az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,
20.6. a 20.1.-20.5. alpontban felsorolt társas vállalkozások az előtársaságként történő
működés időszakában is,
20.7. a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,
153
20.8. a gépjárművezető-képző munkaközösség,
20.9. az oktatói munkaközösség,
20.10. az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,
20.11. a végrehajtói iroda,
20.12. az egyéni cég.
21. Társas vállalkozó:

21.1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű
társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a
társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is)
tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy
megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
21.2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság
tevékenységében személyesen közreműködik,
21.3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző
munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
21.4. az egyéni cég tagja,
21.5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan
természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el,
kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.
2. sz. melléklet: Az 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és

lakcímének nyilvántartásáról, 5. §
(1) Szolgáltatásazonosító: az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén rögzített,

véletlenszerűen képzett egyedi azonosító karaktersorozat.
(2) A polgár lakóhelye: annak a lakásnak vagy szállásnak (a továbbiakban együtt: lakás) a címe,
amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai
és kötelezettségei megalapozásául szolgál.
(3) A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol a polgár - a lakóhely-változtatás szándéka
nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.
(4) A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a
továbbiakban együtt: lakcím).
(5) A polgár értesítési címe: az a cím (címhely, postafiók vagy postai szolgáltató hely), amelyet
kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége céljából a lakcímén kívül a polgár bejelentett.
(5a) Szállásadó: az a személy, aki jogosult egy természetes személynek valamely lakás vagy
lakás céljára szolgáló egyéb helyiség használatát biztosítani.
154
(6) A személyazonosító jel: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok egyedi azonosítására
szolgáló, matematikai módszerrel, e törvény mellékletében leírt módon képzett kódjel.
(7) Adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak a törvényben
meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül:
a) egyedi adatszolgáltatás: egy polgár adatainak közlése;
b) csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott
szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok adatainak rendszeres vagy eseti
közlése.
(8) -
(9) A nyilvántartás alapiratai: azok az iratok, amelyek alapján a polgár személyi, lakcím és
értesítési cím adatait és azokban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba felvették.
(10) Archív adatok: azok az adatok, amelyek a polgár adatainak változása miatt már nem részei
az aktuális és a történeti adatállománynak, továbbá azok a korábbi alapiratok, amelyek a
nyilvántartás alapját képezték.
(11) Személyi azonosító: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott
adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló - külön törvényben
meghatározott módon képzett - számjegysor.
(12) Okmányazonosító: a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, illetőleg a
személyazonosító igazolvány azonosítására alkalmazott jel.
(13) A polgár aláírása: születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és
elismert írásképe.
(14) A polgár anyja neve: a polgár anyja születési családi és utóneve.
(15) -
(16) -
(17) Központi címregiszter: az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló törvényben meghatározott nyilvántartás.
(18) Elektronikus egyedi azonosító: az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről
szóló törvényben meghatározott, az elsődleges kártya funkcióhoz szükséges elektronikus
egyedi azonosító.
(19) Tároló elem: elektronikus adathordozó egység.
(20) Ujjnyomat: a kézfej két ujjának sík felületre helyezésekor előállt állapot elektronikus
formátumban tárolt képe és annak további leíró adatai.
(21) Állandó személyazonosító igazolvány: a törvényben meghatározott érvényességi idővel és
tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány.
(22) Ideiglenes személyazonosító igazolvány: a törvényben meghatározott érvényességi idővel
rendelkező, az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig a Kormány rendeletében
meghatározott feltételek esetén kiállított személyazonosító igazolvány.
(23) Vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám: azon személynek a polgár kérelmére az állandó
személyazonosító igazolvány tároló elemén rögzített telefonszáma, akit a polgár a halála vagy
egészségi állapotában bekövetkező olyan változás esetén, amikor állapotáról történő
tájékoztatásra nem képes, értesíteni kíván.
155
3. sz. melléklet: 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról, 2.§
a) külföldi: a nem magyar állampolgár és a hontalan;

b) hontalan: akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának;
c) menedékjog: jogcím Magyarország területén való tartózkodásra, egyidejű védelem a
visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen;
d) kiegészítő védelem: az oltalmazottat megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek
összessége;
e) ideiglenes védelem: a menedékest megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége;
f) kísérő nélküli kiskorú: az a tizennyolcadik életévét be nem töltött külföldi, aki jogszabály vagy
szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország
területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy
felügyelete alá nem kerül;
g) származási ország: az állampolgárság, illetve hontalan személy esetén a szokásos tartózkodási
hely szerinti ország vagy országok;
h) biztonságos származási ország: az az ország, amely szerepel az Európai Unió Tanácsának a
biztonságos származási országnak tekintendő harmadik országokról szóló minimumlistáján,
illetve a Kormány rendeletében nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási
országok listáján, vagy ezen listákon lévő országok egy része; a származási országnak
bármelyik listán való szereplése az elismerést kérő személy tekintetében megdönthető
vélelmet állít fel, amely szerint ebben az országban, illetőleg az ország egy részében általában
és következetesen nem tapasztalható üldöztetés, nem fenyeget általános erőszak sem
nemzetközi, sem belső fegyveres konfliktushelyzetekben, nem alkalmaznak kínzást, sem
kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést, és amely ország ezen jogok
és szabadságok megsértése ellen hatékony jogorvoslati rendszert biztosít;
i) biztonságos harmadik ország: az az ország, amelyre vonatkozóan a menekültügyi hatóság
meggyőződött arról, hogy a kérelmező az alábbi elvekkel összhangban lévő bánásmódban
részesül:
ia) az életét és a szabadságát nem fenyegeti veszély faji, vallási okból, nemzeti
hovatartozása, valamely társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződés
miatt, illetve nincs kitéve súlyos sérelem veszélyének;
ib) a genfi egyezménnyel összhangban tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét;
ic) elismerik és alkalmazzák a nemzetközi jog azon szabályát, amely szerint a kérelmező
olyan ország területére nem utasítható ki, ahol az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében
meghatározott magatartásnak lenne kitéve; és
id) a menekültkénti elismerés kérelmezésének lehetősége biztosított, és a menekültkénti
elismerés esetén biztosított a genfi egyezménnyel összhangban álló védelem;
j) családtag: a külföldi
156
ja) kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is),
jb) szülője, illetve vele érkező, a magyar jog szerint érte felelős külföldi személy, ha az
elismerését kérő vagy a nemzetközi védelemben részesített személy kiskorú;
jc) házastársa, amennyiben a családi kapcsolat már a Magyarországra érkezést megelőzően
is fennállt;
k) különleges bánásmódot igénylő személy: a kísérő nélküli kiskorú, vagy olyan kiszolgáltatott
személy – különösen a kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú
gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai
vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy –, akiről helyzetének egyedi
értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel rendelkezik;
l) rendelkezésre állást biztosító intézkedés: olyan intézkedés, amelyben a menekültügyi hatóság
la) az elismerését kérő a menekültügyi hatóság előtti rendszeres jelentkezési
kötelezettségéről,
lb) a kijelölt tartózkodási hely – magánszállás, befogadó állomás, közösségi szállás vagy
meghatározott vármegye közigazgatási területe – elrendeléséről, vagy
lc) a menekültügyi óvadék alkalmazásáról
rendelkezik;
m) dublini eljárás: az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a
tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős
tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló
604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az egy harmadik ország
állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem
megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási
szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási
szabályainak megállapításáról szóló 1560/2003/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló,
2014. január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (a továbbiakban együtt:
dublini rendeletek) alkalmazó állam (a továbbiakban: tagállam) meghatározására és a
kérelmező átadás-átvételére irányuló eljárás;
n) az eljárás egyéb résztvevői: a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szakhatóság, a
szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője.
157

TBJ Jegyzet

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

TBJ Jegyzet

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A SZOCIÁLIS JOG ALAPJAI

Dr. Hajdú József

A SZOCIÁLIS JOG ALAPJAI

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások

0. Bevezető olvasólecke ......................................................................................... 5

A következő olvasóleckék azért készültek, hogy a T. hallgatók önálló tanulását és a hatályos

2. A jogalkalmazás tartalma, típusai, különös tekintettel a társadalombiztosítási

A jogalkalmazás a jogérvényesülés és a jogszabály konkretizálásának egyik esete. Az

A jogalkalmazás tehát a jogkövetés mellett a jog érvényesülésének másik módja. A

Erre általában két esetben kerül sor.

A jog érvényesülése tehát azt jelenti, hogy

A jogérvényesülés egyik módja a jogkövetés. Jogkövetésről akkor beszélünk, ha az emberi

A jogérvényesülés másik módja a jogsértés. Ilyenkor a jogi norma érvényesülésére csak a

2.3. A jogalkalmazás meghatározása

A jogalkalmazásra feljogosított állami szervek olyan monopolizált és formalizált

2.3.1. A jogalkalmazás fajtái

1. a bírói jogalkalmazást (törvénykezés vagy igazságszolgáltatás)

2.3.2. A bírói jogalkalmazás (igazságszolgáltatás) típusai, jellemzői

Az igazságszolgáltatás – mint jogalkalmazás – a büntetőjog, a polgári jog, a közigazgatási jog,

2.3.3. A közigazgatási jogalkalmazás

A közigazgatási jogalkalmazás a közigazgatási szervek hatósági (külső) jogalkalmazó

A közigazgatási hatósági jogalkalmazás a közcélok elérésének jogi eszköze. Lényegi

A jogi szabályozás két fő módszere érvényesül.

1. Az egyik szabályozási módszer, hogy az állam közvetlenül beavatkozik a társadalmi

A közigazgatási jogalkalmazói aktus a jövőre vonatkozóan állapít meg jogkövetkezményeket

Elkülönült eljárásjogi szabályozás biztosítja a jogalkalmazás rendjét, garanciáit, beleértve a

3. A joghézag és orvoslásának módjai

Joghézagról akkor beszélhetünk, ha a jogalkalmazó a konkrét esetre nem talál alkalmazható

1.1. Az alapelvek rendeltetése

A jogi alapelvek egy-egy jogágazat irányító eszméi, amelyek a jogágban összefoglalt

Az alapelveknek alapvetően kettős funkciójuk lehet: 1. értelmező, illetve 2. hézagpótló.

Az értelmező funkció azt hivatott előmozdítani, hogy ugyanazt a jogszabályi rendelkezést a

A hézagpótló funkciójára az általános jogi normák és az egyes életviszonyok szükségszerű

Mind a jogban, mind pedig a jogtudományban vannak axiomatikus tételek, melyeknek –

1.2. A Tbj. alapelvei, helyesebben irányadó alaprendelkezései

A Tbj. célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás1 követelményeinek és a társadalmi

1. A kötelező részvétel (kockázatközösség) elve

A társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Tbj. rendelkezése alapján

A társadalombiztosítási által fizetett 1. pénzellátásra (pl. táppénz, nyugellátás, stb.), vagy 2.

2. Hozzájárulás (járulék)9 fizetési kötelezettség elve

A kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított – a Tbj. vagy társadalombiztosítási

véletlenszerűen bekövetkező káresemények pénzügyi kockázatát egymás között megosztják.

A foglalkoztatót a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez

A járulék fogalma: az állam által adók módjára, céljelleggel beszedett pénzösszeg. A

NB: a foglalkoztatók által fizetendő társadalombiztosítási járulék 2012. január 1-jével

A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően - a szociális biztonsághoz, valamint a testi és

Egyrészt a hozzájárulás (járulék) fizetés – főszabályként – arányos a biztosított járulék

10 A köznyelvben a rokonok körébe tartozó személyek jogszabályi meghatározása megkülönbözteti a hozzátartozók

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az állam, anyagi lehetőségeinek megfelelően,

Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a biztosított szociális biztonsághoz

Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-

6. Rendeltetésszerű és célhoz kötött adatszolgáltatási kötelezettség

A társadalombiztosítási rendszer működésében érvényesülő közteherviselés érdekében

A közteherviselés érvényesítéséhez és a jogosultságok megállapításához létrehozott

7. A társadalombiztosítás állami jellege

Az állam a társadalombiztosítási rendszer működéséről és a nemzetgazdaság lehetőségeivel

8. Az állami garancia elve

Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a

DE: A magyar Alkotmánybíróság többször is megállapította, hogy az ellátáshoz való

2. A társadalombiztosítási jogviszony alanyai

A társadalombiztosítási jogviszony alanyai:

A definíció szerint a biztosítottak – ha törvény eltérően nem rendelkezik – azok a személyek,

A biztosítottaknak lehetőségük van a természetbeni ellátásokon (pl. egészségügyi szolgáltatás)