Oktatási Segédlet

az 51 344 01
OKJ-s megnevezésű Bérügyintéző

ás
és
51 344 02

at
OKJ-s megnevezésű
Társadalombiztosítási ügyintéző

kt
rész-szakképesítés(ek)
O
Komplex szakmai vizsga
70

10154-16 Munkaerő-gazdálkodás modul

szóbeli tevékenység felkészüléséhez
s
lla
Pa

A segédletet összeállította: Orosz Péter

A kézirat lezárva: 2018. január 30.

 2

Tartalomjegyzék
Bevezető
I.1. A legális, jogszabályok alapján engedélyezett munkavégzés
I.2. A vállalkozási szerződés
I.3. A megbízási szerződés
I.4. A munkaviszony és a vállalkozás elkülönítése

ás
I.5. Az egyéni vállalkozók csoportosítása, megkülönböztetése
I.5.1. Az egyéni vállalkozó, az egyéni cég
I.5.1.1. Az egyéni cég
1.5.2. Kisadózó vállalkozó tételes adója alapján adózó vállalkozó
1.5.3. Egyszerűsített vállalkozó adóalapján (EVA) adózó vállalkozó

at
I.5.4. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapján (EKHO)
adózó vállalkozó
I.6. A közszolgálati jogviszony

kt
I.6.1. Az állami projektértékelő jogviszony
I.6.2. Az állami tisztviselők
I.6.3. A honvédségnél szolgálatot teljesítők
O
I.6. 4. A rendvédelmi szerveknél szolgálatot teljesítők
I.7. A közalkalmazotti jogviszony
I.8. A nevelőszülői jogviszony
I.9. A szövetkezeti tagsági viszony, iskolaszövetkezet, közérdekű
70
nyugdíjas szövetkezeti jogviszony , szociális szövetkezet
I.10. A közfoglalkoztatási jogviszony
I.11. Az egyszerűsített foglalkoztatás
I.12. A háztartási munka
I.13. Hallgatói munkaszerződés
I.14. A tanulói szerződés
s

I. 15. A mezőgazdasági őstermelő

II. A munkaviszony a Munkatörvénykönyv alapján
lla

II.1. Általános rendelkezések (2.§-13.§)

II.1.1. A törvény hatálya
II.1.2. Általános magatartási követelmények
II.1.2.1. Jóhiszeműség és tisztességes joggyakorlás
Pa

II.1.2.2. A joggal való visszaélés tilalma

II.1.3. A személyiségi jogok védelme
II.1.3.1. A sérelemdíj
II.1.4. Az egyenlő bánásmód követelménye
II.2. Jognyilatkozatok (14.§-19.§)
II.2.1.A megállapodás
II.2.1.1. Az elállási jog
II.2.2. A kötelezettségvállalás
 3

II.2.3. A munkáltatói szabályzat

II.2.4. A tájékoztatás
II.2.5. A feltétel
II.3. A jognyilatkozatok megtételének módja (20.§-26.§)
II.3.1. A képviselet
II.3.2. Fiatal és cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő

ás
ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló képviselete
II.3.3. A jognyilatkozat közlése
II.3.4. A határidő és az időtartam számítása
II.4. Az érvénytelenség (27.§-31.§)
II.4.1. A semmisség

at
II.4.2. A megtámadhatóság
II.4.3. A jogellenes fenyegetés
II.4.4. Az érvénytelenség jogkövetkezménye

kt
II.5. A munkaviszony (32.§-35.§)
A munkaviszony alanyai
II.6. A munkáltató személyében bekövetkezett változás (36.§-41.§)
O
II.7. A munkaviszony létesítése (42.§- 50.§)
II.7.1. A munkaszerződés tartalma
II.7.1.1. A munkaszerződés tartalma
II.7.1.2. A próbaidő
II.7.2.. A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége
70

II.7.3. A munkaviszony kezdete

II.8. A munkaszerződés teljesítése (51.§-57.§)
II.8.1. A munkáltató kötelezettsége
II.8.2. A munkavállaló kötelezettsége
II.8.3. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás
II.8.3.1. Kiküldetés
s

II.8.4. Az utasítás teljesítésének megtagadása

II.8.5. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól
lla

II.8.6. Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért

II.9.A munkaszerződés módosítása (58.§-62.§)
II.10. A munkaviszony megszűnése megszűntetése (63.§- 85.§)
II.10.1. A munkaviszony megszűnik
Pa

II.10.2. A munkaviszony megszüntetése

II.10.2. 1. A közös megegyezés
II.10.3. A felmondás
II.10.3.1. A felmondási idő
II.10.4.A csoportos létszámcsökkentés
II.10.5. A végkielégítés
II.10.6. Az azonnali hatályú felmondás
II.10. 7. Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén
 4

II.10.7.1. A Munkáltatói Igazolás

II.10.7.2. A Működési Bizonyítvány
II.10.7.3.Egyéb jogszabályokban előírt igazolások
II.10.8. A munkaviszony jogellenes megszüntetésének
jogkövetkezménye
II.11. A munkaidő és pihenőidő (86.§-135.§)

ás
II.11.1. Fogalmak
II.11.2. A napi munkaidő
II.11.3. A munkaidőkeret
II.11.3.1. Eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti
megszűnése esetén

at
II.11.4. A munkaidő-beosztás szabályai
II.11.5. A munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő
beosztása

kt
II.11.6. A munkaközi szünet
II.11.7. A napi pihenőidő
II.11.8. A heti pihenőnap
II.11.9.. A heti pihenőidő
II.11.10. A rendkívüli munkaidő
O
II.11.11. Ügyelet és készenlét
II.11.12. Az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös
rendelkezések
70

II.11.13. A szabadság
II.11.13.1. Pótszabadságok
II.11.14. A szabadság kiadás szempontjai és nyilvántartása
II.11.15. Betegszabadság
II.11.16. Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság
II.11.17. Fizetés nélküli szabadság
s

II.11.18. A munka- és pihenőidő nyilvántartása

II. 12. A munka díjazása (136.§-165.§)
lla

II.12.1. Az alapbér
II.12.2.A teljesítménybér
II.12.3. A bérpótlék
II.12.4. Díjazás munkavégzés hiányában
Pa

II.12.5. A távolléti díj számítása

II.12.6.A kötelező legkisebb munkabér, a garantált bérminimum
II.12.7. A munkabér védelme
II.12.8. Végrehajtás munkabérre
II.12.9. A prémium és jutalom
II.13. A munkáltató kártérítési felelőssége (166.§-178.§)
II.13.1. Felelősség az okozott kárért
II.13.2. A kártérítés mértéke és módja
 5

II.14. A munkavállaló kártérítési felelőssége (179.§-191.§)

II.14.1 A felelősség általános szabályai
II.14.2. A megőrzési felelősség
II.14.3. Több munkavállaló együttes felelőssége
II.14.4. Felelősség a leltárhiányért
II.14.5. A munkavállalói biztosíték

ás
II.14. 6. A kártérítés mérséklése
II.14. 7. Fiatal munkavállaló kártérítése
II.15. A munkaviszony egyes típusaira (atipikus jogviszonyok)
vonatkozó különös szabályok (192.§-213.§)
II.15. 1. A határozott idejű munkaviszony

at
II.15.2. Munkavégzés behívás alapján
II.15.3. A munkakör megosztása
II.15.4. Több munkáltató által létesített munkaviszony

kt
II.15.5. A távmunka-végzés
II.15. 6.A bedolgozói munkaviszony
II.15.7. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló
munkaviszony
O
II.15.8. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony
II.15. 9. A vezető állású munkavállaló
II.15.10. A cselekvőképtelen munkavállaló
II. 16. Munkaerő-kölcsönzés (224.§-222.§)
70

II.17. A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások

(228.§-229.§)
II.17.1. A versenytilalmi megállapodás
II.17.2. A tanulmányi szerződés
II.18.A munkajogi igény érvényesítése (285.§-290.§)
s

III. A biztosítás kérdése, családi járulékkedvezmény, a foglalkoztatót

terhelő adók. A személyi jövedelemadóban érvényesíthető
lla

kedvezmények,
III. 1. A társadalombiztosítás ellátásainak fedezete, a biztosítás kérdése
Néhány fogalom
Egyéni vállalkozó
Pa

Társas vállalkozás
Társas vállalkozó
Saját jogú nyugdíjas
Járulékalapot képező jövedelem
Járulék
Igazgatási szervek
Belföldi
 6

1. A társadalombiztosításra jogosultak körének meghatározása

(biztosított)
2. Járulékalap esedékessége, megállapítása
3. Nappali tagozaton tanuló fogalmának meghatározása
4. TB. ellátásra jogosultság
5. A biztosítás időtartama

ás
6. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a biztosítási
jogviszony megszűnését követően
7. A biztosítás szünetelése
8. Biztosítás elbírálása az egyidejűleg fennálló többes jogviszony

at
esetében
9. Biztosítás kérdése a megbízási vagy tiszteletdíjas munkavégzés
esetén

kt
10. Biztosítási és járulékfizetési kötelezettségek
10.1. Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési
O
kötelezettsége
10.2. A társas vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége
10.3. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási és járulékfizetési
kötelezettsége
70
11. A biztosítás kiterjesztésének korlátozása
12. Társadalombiztosítási ellátások
13. A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak körének
meghatározása
13.1. Baleseti ellátásra jogosultak körének meghatározása
s

13.2. Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körének

meghatározása
lla

13.3. Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körének meghatározása

13.3.1.Külföldi személy jogosultsága
14. Tanulói, hallgatói jogviszony megszűnését követő jogosultság
15. A magánnyugdíj keretében járó szolgáltatás és kifizetés
Pa

16. Az ellátások fedezete

16.1. Járulék megállapítása
16.2. Egyéni járulékok mértéke
17. Járulékalapot nem képező jövedelem meghatározása
18. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, valamint a
nyugdíjjárulék
18.1. Mentesülés a járulék megfizetése alól
 7

A felszolgálási díj utáni járulékfizetés

A borravaló utáni járulékfizetés
19. Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok
19. 1. Öregségi nyugdíjasnak minősülő személy kötelezettsége
19.2. Kizárólag nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett
19.2.1. Mentesülés a nyugdíjjárulék megfizetése alól

ás
19.3. Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy utáni
járulékfizetése
19.4. A központi költségvetés járulékfizetése

at
19.5. A kisadózóként bejelentett személy járulékfizetési kötelezettsége
19.6. Mentesülés a munkaerő-piaci járulékfizetése alól
20. Társas vállalkozó, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő

kt
járulékfizetés
20.1. Társas vállalkozó
20.2. Egyéni vállalkozó O
20.3. Közös szabály a társas vállalkozó, egyéni vállalkozó
járulékfizetési kötelezettségében
20.3.1.Az egyszerűsített vállalkozói adó(EVA) alanya
20.3.2. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás jogviszonyban
70
(EKHO) járulékfizetési kötelezettség
20.4. Az időarányos járulékfizetés
20.5. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése
21. Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony
egyidejű fennállása esetén
21.1. Egyidejűleg meglévő egyéni vállalkozó és társas vállalkozói
s

biztosítási viszony
lla

22. Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra

22.1.1. Megállapodás nyugdíjszolgáltatásra
22.2. Megállapodás egészségügyi szolgáltatásra
23. Köztársasági Elnök házastársának biztosítása
Pa

24. Az egészségügyi szolgáltatási járulék

24.1. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó
24.2. Társas vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulékfizetése
24.3. A nem biztosított belföldinek minősülő személy egészségügyi
szolgáltatási járulékfizetése
24.4. Szociális szövetkezet egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési
kötelezettsége
 8

25. Társadalombiztosítási nyilvántartások

26.Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás
27. Igazolások a járulékfizetésről
28. A járulék megállapítása, bevallása, megfizetése
29. A járulékkülönbözet elszámolása
30. A befizetések elszámolása és felhasználása

ás
III.1.1. A családi járulékkedvezmény
III.2. A szociális hozzájárulási adó
III. 3. A szakképzési hozzájárulás
III. 4. A rehabilitációs hozzájárulás

at
III.4.1. A Rehabilitációs kártya
III.5. A személyi jövedelemadóból csökkenthető kedvezmények
III.5. 1. A családi kedvezmény

kt
III.5.2. Az első házasok kedvezménye
III. 5.3. A személyi kedvezmény
O
III. 5. 4. Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj
IV. A hazai nyugdíjrendszer
IV. A hazai nyugdíjrendszer és az öregségi nyugdíj általános ismeretei
IV.1. A felosztó- kirovó elven működő társadalombiztosítási állami
70
nyugdíjrendszer
IV.2. Az önkéntes nyugdíjpénztárak
IV.3. A magánnyugdíj-pénztárak
V. Egyéb kérdések
V.1. A magánszemélyek egyes azonosító kódjai
V.2. Családtámogatások
s

V.3. Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai

V. 4. A táppénz
lla

V.5. Üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés

V.6. Munkába járás költségtérítés
V.7. Adómenetes, béren kívüli és egyes meghatározott juttatások
Pa
 9

I.1. A legális, jogszabályok alapján engedélyezett munkavégzés

A bejelentett (legális) munkavégzést jogszabályok határozzák meg, ami
azt jelenti, hogy a munkát (tevékenységet) végző személy a tevékenységének
kezdő napjától biztosítottá válik és meg kell fizetnie a meghatározott járulékokat
és a személyi jövedelemadót. A meghatározott járulékok megfizetésével
jogszabályban meghatározott társadalombiztosítási ellátásokra (nyugdíj

ás
ellátások, pénzbeli ellátások, egészségügyi ellátások stb.) lesz jogosult.
A munkáltatónak (foglalkoztatónak) a tevékenység megkezdése előtt a
munkát végzőt - a jogviszony keletkezését - be kell jelenteni, a jogviszony
megszűnését követően a munkát végzőt ki kell jelentenie. A munkát végző után

at
meghatározott járulékokat és adókat kell megfizetnie.
A bejelentés és a kijelentés szabályait, a megfizetendő járulékok és adókat

kt
ezek mértékét jogszabályok állapítják meg. A szabályok betartást jogszabályban
nevesített közigazgatási szervek ellenőrzik (Lásd.: a 2017. évi CL. törvényt).
A legális munkavégzés néhány formája
O
a) munkaviszonyban (Lásd.: a 2012. évi I. törvényt),
b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban
ba) megbízási jogviszonyban,
bc) tiszteletdíjas jogviszonyban (Lásd.: az 1997. évi LXXX. törvényt),
70

c) vállalkozói jogviszonyban (Lásd.: a 2013. évi V. törvényt, az 1995. évi

CXVII. törvényt, a 2009. évi CXV. törvényt),
d) közszolgálatban többek között:
da) közszolgálati jogviszonyban (Lásd.: a 2011. évi CXCIX. törvényt),
db) közalkalmazott jogviszonyban, (Lásd.: az 1992. évi XXXIII.
s

törvényt),
dc) rendvédelmi feladatot ellátó szerv hivatásos állományában (Lásd.: a
lla

2015. évi XLII. törvényt),

dd) a Magyar Honvédséghivatásos, szerződéses állományában ( Lásd.:
a 2012. évi CCV. törvényt),
Pa

de) bírói jogviszonyban (Lásd.: a 2011. évi CLXII. törvényt),

df) ügyészi jogviszonyban (Lásd.: a 2011. évi CLXIV. törvényt),
dg) országgyűlési képviselőként (Lásd.: a 2012. évi XXXVI. törvényt,
illetve a 2011. évi CCIII. törvényt),
dh) igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban (Lásd.: az 1997. évi
LXVIII. törvényt),
di) állami tisztviselői jogviszonyban (Lásd: a 2016. évi LII. törvényt),
 10

dj) állami projektértékelő jogviszonyban (Lásd.: a 2016. évi XXXIII.

törvényt),
e) nevelőszülői jogviszonyban (Lásd.: az 1997. évi XXXI. törvényt, illetve
az 513/2013. (XII. 29.) Kormányrendeletet),
f) szövetkezeti tagsági jogviszonyban – ideértve az iskolaszövetkezetet,
szociális szövetkezetet és közérdekű nyugdíjas szövetkezetet -(Lásd.: a 2013.

ás
évi V. törvényt, a 2006. évi X. törvényt, az 1997. évi LXXX. törvényt),
g) közfoglalkoztatási jogviszonyban (Lásd.: a 2011. évi CVI. törvényt),
h) egyszerűsített foglalkoztatás keretében (Lásd.: a 2010. évi LXXV.

at
törvényt),
i) adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás keretében (Lásd.: a
2010. évi XC. törvényt),
j) tanulószerződés, hallgatói szerződés alapján (Lásd.: a 2011. évi

kt
CLXXXVII. törvényt, illetve a 2011. évi CCIV. törvényt),
k) nem magyar állampolgárok
O
ka) nem az EGT tagállamának állampolgárai tartózkodási engedély,
illetve EU Kék Kártya birtokában munkaszerződéssel (Lásd.: a 2007. évi II.
törvényt, az 1991. évi IV. törvényt, továbbá a 445/2013. (XI. 28.)
Kormányrendeletet),
70

kb) EGT tagállamának állampolgárai külön engedély nélkül,

munkaszerződéssel,
l) munkaerő-közvetítés alapján (Lásd.: a 118/2001. (VI. 30.)
Kormányrendeletet),
m) mezőgazdasági őstermelői jogviszonyban (Lásd.: az 1995. évi CXVII.
s

törvényt,az 1997. évi LXXX. törvényt, illetve a 435/2015. (XII.28.)

Kormányrendeletet),
lla

n) hivatásos sportoló jogviszonyban (Lásd.: a 2004. évi I. törvényt),

o) egyházi jogi személy alkalmazásában (Lásd.: a 2011. évi CCVI.
törvényt),
Pa

p) ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony (Lásd.: 2004. évi CXXIII.

törvényt),
q) a fegyveres biztonsági őrszolgálatban, természetvédelmi és a mezei
őrszolgálatban (Lásd.: az 1997. évi CLIX. törvényt),
r) szociálisfoglalkoztatás, fejlesztőfoglalkoztatás keretében (Lásd.: az
1993.évi III. 99/B.-99/E.§-ait) törvény stb.
A munkavégzés speciális esete
- a fogvatartottak foglalkoztatása (Lásd.: a 2013. évi CCXL. törvényt).
 11

I.2. A vállalkozási szerződés

I.2. A vállalkozási szerződés általános szabályai
Vállalkozási szerződés
Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető
eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére
és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.

ás
A tevékenység megszervezése
A tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles
megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos
és határidőre történő befejezését.

at
Ha a mű előállításához valamilyen anyag szükséges, azt a vállalkozó
köteles beszerezni.
A megrendelő utasítási joga

kt
A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás
nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést
O
terhesebbé.
Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó
köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére
utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a
70

megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A vállalkozó

köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály
vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások
személyét vagy vagyonát.
A tevékenység végzésének helye
s

Ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell

végezni, a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban
lla

a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.

A vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg
a munkaterület a tevékenység végzésére nem alkalmas. Ha a megrendelő a
Pa

munkaterületet a vállalkozó felszólítása ellenére nem biztosítja, a vállalkozó

elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet.
Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a tevékenység végzésére kijelölt
helyet a vállalkozó teszi a tevékenység végzésére alkalmassá, annak költségeit a
megrendelő viseli.
A megrendelő ellenőrzési joga
A megrendelő a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot
bármikor ellenőrizheti.
 12

A vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól

amiatt, hogy a megrendelő a vállalkozó tevékenységét nem vagy nem
megfelelően ellenőrizte.
A munkavégzés összehangolása
Ha ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg vagy egymást követően több
vállalkozó tevékenykedik, a munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének

ás
feltételeit a megrendelő köteles megteremteni.
Többletmunka, pótmunka
A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező,

at
de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan
munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas
megvalósítása nem történhet meg (többletmunka).

kt
A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen
tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi
feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka).
O
A vállalkozói díj
Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon
felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének
megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a
70

vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely

a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.
Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a
vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult.
A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes.
s

Néhány vállalkozói területen jogszabály állapítja meg a minimális

rezsióradíjakat.
lla

Például:
- építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építőipari
rezsióradíj 2017. június 13.-tól a meghatározott, általános forgalmi adó nélküli
Pa

legkisebb mértéke 2 870 Ft/óra (Lásd.: a 27/2017. (VI.7) MvM rendeletet)

- 2017. május 18.-tól a személy- és vagyonvédelmi, valamint a
magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti minimális
vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj (a minimális vagyonvédelmi
szolgáltatási rezsióradíj) általános forgalmi adó nélküli legkisebb mértéke 2 140
Ft/óra. (Lásd.: a 44/2017. (III.17.) Kormányrendeletet).
 13

A szolgáltatás átadás-átvétele
A vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni,
amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon
vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához
szükségesek.
Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben

ás
előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Az átadás-átvétel időtartama
harminc nap. Vállalkozások közötti szerződés, illetve szerződő hatóság által
megrendelőként szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött
szerződés esetén az átadás-átvétel időtartamára vonatkozó rendelkezéstől a

at
jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és
indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltérő szerződési feltételt - mint

kt
tisztességtelen kikötést - a vállalkozó megtámadhatja.
Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve
amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű
O
használatot.
Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés
joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be.
Ha a szerződés teljesítéséhez a vállalkozó dolog tulajdonjogának
70

átruházására köteles, a dolog a mű átadásával és az ellenérték megfizetésével

kerül a megrendelő tulajdonába.
A szerződés lehetetlenülése
Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem
felelős, és
s

a) a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra

nem tarthat igényt,
lla

b) a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a

vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a
vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá
amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül
Pa

kereshetett volna,
c) a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén
kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj
arányos része illeti meg.
Lehetetlenülés esetén a megrendelő követelheti, hogy a vállalkozó a
megkezdett, de be nem fejezett művet neki adja át, ebben az esetben a jogalap
nélküli gazdagodás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
 14

Elállás, felmondás
A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt
bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja.
A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a
díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt
megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.

ás
Ingyenes vállalkozási szerződés
Olyan vállalkozási szerződésre, amely alapján a megrendelő
ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles.
Ha a vállalkozó a szolgáltatás nyújtását ingyenesen vállalja, a megrendelő

at
köteles a vállalkozó költségeit megtéríteni.
A szerződés tartalma alapján lehet többek között:

kt
- kivitelezési,
- kutatási, utazási,
- mezőgazdasági vállalkozási,
O
- közszolgáltatási,
- fuvarozási,
- ingyenes szerződés stb..
A vállalkozó járulék és személyi jövedelem adófizetési kötelezettsége
70

A vállalkozói tevékenység önálló tevékenységnek minősül. A vállalkozó a

vállalkozói nyilvántartásba vételtől a jogszabályban meghatározottak szerint
fizeti a járulékait és egyéb közterheit.

Felhasznált jogszabály
s

- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv (6:238.§- 6:271. §)

lla

I.3. A megbízási szerződés

Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat
ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
Pa

Utasítás:
A megbízott köteles a megbízó utasításait követni.
A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó
érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs
mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell.
Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott
köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását
 15

fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja,

vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja.
Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy
hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét
vagy vagyonát.
A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban

ás
felmerült költségeket. A megbízott az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték
adásához kötheti. Ha a megbízó nem ad megfelelő biztosítékot, a megbízott az
utasítás teljesítését megtagadhatja.

at
Tájékoztatási kötelezettség
A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról
kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a
megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha

kt
a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.
A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem
O
nélkül értesíteni.
Megbízási dí
A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett
eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el,
70

mert a megbízott felróhatóan járt el.

A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés a
megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak
tevékenységével arányos részét követelheti.
A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek
s

előlegezésére köteles.
A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás
lla

alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni,

valamint szükséges és indokolt költségeit megtéríteni.
Törvényes zálogjog
Pa

A megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti

meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás
következtében kerültek birtokába.
Felmondás
A szerződést bármelyik fél felmondhatja.
A megbízó felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a
megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízott
szerződésszegése miatt került sor.
 16

Ha a szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles

megtéríteni a megbízónak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra
a megbízó szerződésszegése miatt került sor.
A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási
jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának
korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes

ás
felmondás joga nem gyakorolható.
Elszámolás
A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak mindazt

at
kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen
jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált.
Ingyenes megbízási szerződé
Olyan megbízási szerződésre, amely alapján a megbízó ellenszolgáltatás

kt
nyújtására nem köteles.
Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a
O
megbízott költségeit megtéríteni.

Felhasznál jogszabály:
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv (6:272.§- 6:279. §)
70

I.4. A munkaviszony és a vállalkozás elkülönítése

A munkavégzésre irányuló jogviszony fogalma a 2012. évi I. törvény a
munka törvénykönyvéről (Mt.) 294.§ (1) bekezdés f) pont alapján: a
munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági
s

viszony, a vállalkozási és megbízási szerződés, a gazdasági társaság vezető

tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagsági tevékenység ellátására irányuló
lla

jogviszony és az egyéni vállalkozás,

A vállalkozói adó- és járulék terhek a munkaerőpiacon jelentkező

munkavállalók számára is vonzóak lehetnek. Ezek az előnyök azonban a
Pa

munkavállalók számára csak rövidtávon jelentkeznek, hosszú távon számolniuk

kell a társadalombiztosítási jogviszony hiányával, valamint azzal, hogy a polgári
jogi jogviszonyban nem érvényesülnek a munkavállalókat védő szabályok.
A jogviszonyok minősítése
A jogviszony minősítésére a jogalkotó többek között a nemzeti adó és
vámhivatalt, és a bíróságot jelölte ki. A jogviszony minősítése, a szerződés
 17

jellegének megítélése szempontjából nem az elnevezésnek, hanem annak

tartalmának van jelentősége
Általános rendezőelv, hogy a feleket a szerződés megkötésénél megilleti a
szerződéskötés szabadságának a joga, amelynek alapján a felek szabad akarata
érvényesülhet a szerződés típusának és a szerződés tartalmának megválasztása
során. A szerződési szabadság elvének megfelelően a felek szabadon döntenek

ás
arról, hogy kötnek-e szerződést, és ha igen, azt kivel. A törvény adta keretek
között a felek a szerződést maguk tölthetik meg tartalommal, de a
szerződéskötés szabadsága azonban nem korlátlan.
A szerződéskötés szabadsága csak akkor valósulhat meg maradéktalanul,

at
ha az ellátandó tevékenység jellege és az adott foglalkoztatásra irányuló
jogviszony feltételei ezt lehetővé teszik. Vannak olyan tevékenységek, amelyek

kt
jellege megengedi, hogy a felek szabadon döntsenek az adott munkavégzésre
irányuló jogviszony megválasztásában (például: a társasház képviselete a
tevékenység jellege szerint mind megbízási, mind munkaviszonyban vagy
O
vállalkozói jogviszonyban is ellátható).
Az adott tevékenységre vonatkozó jogszabály megengedi a
szabadválasztást (például: az egészségügyi dolgozó tevékenységét
munkaviszonyban, egyéni egészségügyi vállalkozóként, társas vállalkozás
70

tagjaként, közalkalmazotti, közszolgálati szolgálati jogviszonyban, egyházi

személyként, önkéntes segítőként egyaránt elláthatja).
Egyes tevékenységek esetében törvény rögzíti, hogy azok kizárólag
milyen jogviszonyban láthatók el. (például: a Magyar Honvédségnél
jogszabályban meghatározott beosztásokat (munkaköröket) csak hivatásos vagy
s

szerződéses jogviszonyban lehet ellátni stb.)

Ha a minősítés szerint a felek jogviszonya munkaviszonynak tekintendő,
lla

szerződési szabadságuk nem teszi lehetővé, hogy munkaviszonynak minősülő

jogviszonyukat, más jogviszonynak tekintsék. A szerződés típusát annak
fogalmi elemei határozzák meg, és nem a felek szóhasználata. Például ha egy
szerződésben meghatározzák a munkavégzés napi kezdőidőpontját és annak
Pa

tartamát, a megbízó által meghatározott személy felügyeleti jogát stb. az a

munkaszerződésnek minősül.

A szerződés minősítése nem ér véget a szerződés megnevezésének és a

szerződésben használt jogi szakszavak megfelelőségének vizsgálatával.
Vizsgálják azt is, hogy a szerződésben foglaltak és a szerződés megvalósulása,
maga a jogviszony megfeleltethetők-e egymásnak. Színlelt szerződés
 18

megállapításának akkor van helye, ha egyik fél sem akarta a szerződésben

foglalt jognyilatkozatot megtenni. (például: a közterhek megfizetésnek
elkerülése érdekében munkaviszony helyett vállalkozói vagy megbízási
jogviszonyt létesítenek a felek. stb.)
Színlelés esetén a színlelt szerződés érvénytelenségének megállapítása
mellett a leplezett szerződés kerül előtérbe, az arra a jogszabályokban

ás
meghatározottakat kell alkalmazni.
A munkaviszony és a vállalkozás legfontosabb különbségei
állítás munkaviszony vállalkozás

at
életkor meghatározott életkortól meghatározott
létesíthető (16. életév életkortól (18.) és
cselekvőképesség) feltételek mellett
létesíthető

kt
létrejötte munkaszerződéssel vállalkozói
szerződéssel
időtartama alapján
O
határozott vagy határozatlan általában határozott egy
feladat teljesítésére
szól, adott esetben
meghosszabbítható
70

munkáltatóval munkáltatótól függő helyzet, mellérendelt kapcsolat

(megbízóval) az szoros napi alá-fölérendeltség,
utasítási jog köteles az utasítást
végrehajtani,
utasítási jog széles körű munkáltatói utasítást köteles
s

terjedelme utasítás jogkör, akár a betartani, de ez nem

munkavégzés minden fázisára terjed ki a munka
lla

is kiterjedhet megszervezésére,
mellérendelt viszony
állampolgárság alapvetően nem meghatározó, meghatározott engedély
Pa

kérdése birtokában létesíthető (pl.:EU Kék Kártya stb.)

személyes személyes teljesítés további alvállalkozó
munkavégzés kötelezettség közreműködését is
igénybe vehet
rendelkezésre állás rendelkezésre állási nincs rendelkezésre
kötelezettség/meghatározott állási kötelezettség
helyen, időben és állapotban/ /meghatározott helyen,
 19

időben és állapotban/
a munkavégzés a munkáltató által
maga szervezi a gyors
gyakorisága meghatározott munkarend és és gazdaságos teljesítés
munkaidő beosztás alapján érdekben (eredmény
rendszeres munkavégzés centrikusság)

ás
a munkavégzéshez a munkáltató biztosítja a saját munkaeszköz,
alapanyagok, munkaeszközt, a szükséges saját maga biztosítja
eszközök biztosítása alapanyagokat , eszközöket (minőségi szempontok)
a napi munkavégzés a munkáltató kötelezőena teljesítés helye lehet

at
helye meghatározza meghatározott
mentesülés a Mt-ben meghatározott az Mt-ben
munkavégzés, esetekben munkavégzés és meghatározottak nem

kt
rendelkezésre állás rendelkezésre állás érvényesíthetőek
alól
alól mentesül,
elvégzett munka munkaszerződésben vállalkozói díj
ellenértéke
O
meghatározott munkabér és
pótlékok
biztosítás kérdése biztosítottá válik
egyéni járulék és jogszabályok alapján fizeti meg
70

személyi jövedelem
adózás
személyi nem önálló tevékenység önálló tevékenység
jövedelemadózás
szempontjából
s

az Mt-ben igen, az Mt-ben nem érvényesíthetőek

lla

meghatározott meghatározottak szerint

munkavállalói és
munkáltatói jogok
érvényesítése
Pa

a tevékenységet munkáltató vállalkozó

terhelő különböző
adók, járulékok
kötelezettje
a tevékenységhez nincs rá lehetőség jogszabályok alapján
kapcsolódó költségek igen
érvényesítése
 20

jogvita esetén eljáró illetékes közigazgatási és illetékes polgári

szerv munkaügyi bíróság bíróság
a viszonyt szabályozó a 2012. évi I. törvény jogszabály egyéni
jogszabály vállalkozó: 2009. évi
CXV. törvény,

ás
a gazdasági társaságok
esetében a 2013. évi V.
törvény
Az elkülönítés szükségessége:

at
- a munkaviszony többletkötelezettséggel jár (Mt. szabályainak betartása,
felmondási idő, felmentési időre bér, szabadság, végkielégítés, betegszabadság
stb.),
- eltérő adójogi és társadalombiztosítási szabályok,

kt
- eltérő létszám- és kereset számbavételi szabályok
O
Eltérő adózási és járulékfizetési szabályok
Munkaviszony:
- nem önálló tevékenységből származó jövedelem,
- a bevétel egésze jövedelem (költségelszámolásra nincs lehetőség),
70

- az összevont adóalap része, az általános szabályok szerint adózik

- „automatikus” biztosítási jogviszony,
- a munkajövedelem nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási-és munkaerő-
piaci járulék köteles jövedelem,
- munkáltató fizeti a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési
s

hozzájárulást, meghatározott feltételek mellett a rehabilitációs hozzájárulást, az

egyéb terheket,
lla

Vállalkozás
- önálló tevékenységből származó jövedelem,
Pa

- egyéni és munkáltatói járulékfizetési kötelezettség, fizeti a

nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a munkaerőpiaci-járulékot,
mint „önfoglalkoztató” fizeti a szociális hozzájárulási adót, mint
„önfoglalkoztató ”szakképzési hozzájárulást nem fizet stb.
- adózást és a járulékfizetést meghatározza, hogy a vállalkozás milyen
adózási formát választ (KATA, KIVA, EVA stb.)
- nincs betegszabadság, nincs munkavégzés alóli mentesítés stb.,
 21

- jogszabályok alapján egyéb adókat és járulékokat is köteles megfizetni

(például: ágazati különadók, kommunális adó, iparűzési adó, szociális
hozzájárulási adó stb.)

2013. január 01-től a vállalkozás és munkaviszony (munkaszerződés)

ismérveinek elhatárolásához adhat segítséget a kisadózó vállalkozások tételes

ás
adójáról és a kisvállalati adóról szóló CXLVII. törvény (KATA).
A törvény kimondja, ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet
tartalma szerint a kisadózó és 3. személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az
adózási és egyéb jogkövetkezményeket a törvénytől eltérően a munkaviszonyra

at
irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.
A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési eljárás keretében – a
színlelt munkaszerződés ellenkező bizonyításáig – vélelmezi, hogy a kisadózó és

kt
a kisadózó vállalkozással összefüggésben az adatszolgáltatásra köteles adózó
között munkaviszony jött létre. O
A színlelt szerződés akkor állapítható meg, ha az alábbi felsorolásból
egynél több megvalósul:
- a kisadózó a tevékenységet kizárólag személyesen végzi vagy végezheti,
- a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát az
70

adatszolgáltatásra kötelezetttől szerezte,

- az adatszolgáltatásra kötelezett utasítást adhat a tevékenység
végzésének módjára vonatkozóan,
- a tevékenység végzésének helye nem áll a kisadózó birtokában,
- a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat
s

adatszolgáltatásra kötelezett biztosítja,

- a tevékenység végzésének rendjét adatszolgáltatásra kötelezett
lla

határozza meg stb.

I.5. Az egyéni vállalkozók csoportosítása, megkülönböztetése

Pa

Az Szja. törvény az egyéni vállalkozókat tevékenységük alapján

megkülönbözteti, tételesen meghatározva, hogy milyen feltételek teljesülése
esetén tekinthető a vállalkozás, vállalkozásnak.
A Szja. törvény szerint vállalkozás
1.) Az egyéni vállalkozó
a) a 2009. évi CXV. törvény - az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
szóló törvény - szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő
magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i)
 22

tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély,

aki:
aa) az ingatlan-bérbeadási,
ab)a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes
feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló
kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből

ás
származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a
tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja,
kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló

at
bevételei tekintetében (Lásd.: a 239/2009. (X.20) Korm. rendelet 2.§ (2)
bekezdés h.) pont),
2.) A közjegyző, a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott
tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői

kt
iroda tagjaként folytatja),
3.) Az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivőkről szóló
O
törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében,
4.) Az ügyvéd, az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott
tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda
tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja),
70

5.) A szolgáltató - magán – állatorvos.

Megjegyzés:
Az Szja. törvény nevesíti továbbá az önálló bírósági végrehajtót is, ha a
bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége
tekintetében - kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként
s

folytatja-. Ezt a szabályt 2016. június 30-át követően az 1994. évi LIII. törvény
360/O.§-a alapján már nem lehet alkalmazni, vagyis egyéni vállalkozói
lla

tevékenység keretében az önálló bírósági végrehajtó tevékenység nem

végezhető.
Részleteiben
Pa

1.) Az egyéni vállalkozóra lásd: az 1.5.1. Az egyéni vállalkozó, az

egyéni cég c. fejezetet.
2.) A közjegyző
A közjegyzői szolgálat keletkezése
A közjegyzőt pályázat alapján az igazságügyi miniszter nevezi ki
határozatlan időre. A kinevezés tartalmazza a közjegyző székhelyét. Egy
székhelyre több közjegyzőt is ki lehet nevezni.
A közjegyzői kinevezés feltételei
 23

Közjegyzővé – a törvényben nevesített kivétellel – az nevezhető ki, aki

a) magyar állampolgár,
b) az országgyűlési képviselők választásán választható,
c) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,
d) a jogi szakvizsgát letette,
e) legalább három évi közjegyző helyettesi gyakorlatot igazol,

ás
f) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott
döntéshozatal hatálya alatt,
g) az illetékes területi kamara által meghirdetett pályázaton részt vett,

at
A közjegyzői szolgálat megszűnése
A közjegyzői szolgálat megszűnik:
a) a közjegyző felmentéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének,

kt
b) a közjegyzői szolgálat megszűnését megállapító határozat jogerőre
emelkedésének, O
c) a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztést, a közjegyző
alkalmatlanságát vagy érdemtelenségét megállapító határozata jogerőre
emelkedésének,
d) a Tny.ben meghatározott öregségi nyugdíjra jogosító legmagasabb
70

öregségi nyugdíjkorhatár, de legalább a 65. életév közjegyző általi betöltésének,

vagy
e) a közjegyző halálának napján.
A kinevezhetőség korlátait a szolgálat egyéb kérdéseit törvény és
miniszteri rendelet szabályozza. (Lásd: 1991. évi XLI. törvényt, illetve
s

végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet)

3.) Az egyéni szabadalmi ügyvivő
lla

Feladata: hogy ügyfelét iparjogvédelmi ügyben jogai érvényesítéséhez és

kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse, ennek során iparjogvédelmi
ügyekben megbízás vagy kirendelés alapján képviseletet lát el az illetékes
bíróságok és más hatóságok előtt, beadványokat, szerződéseket és egyéb
Pa

okiratokat szerkeszt, valamint iparjogvédelmi ügyekben kutatásokat végez,

szakvéleményt, tanácsot és tájékoztatást ad.
Szabadalmi ügyvivőként az tevékenykedhet, aki a Magyar Szabadalmi
Ügyvivői Kamara tagja.
Az egyéni szabadalmi ügyvivő kamarai tagság létesítés feltételei
A kamarai felvételre jogosult, aki
 24

a) magyar állampolgár, valamely EGT-állam állampolgára, letelepedett

vagy bevándorló,
b) büntetlen előéletű,
c) mérnöki, informatikai vagy más, egészségügyi, természettudományi
jellegű - különösen orvosi, állatorvosi, biológus, vegyész, gyógyszerész,
matematikus vagy fizikus - egyetemi szintű, illetve mesterfokozatú

ás
szakképzettséggel rendelkezik, és
d) szabadalmi ügyvivői vizsgát tett,
e) a törvényben nevesített kizáró feltételek nem állnak fent.
A kamarai tagság megszűnése

at
A szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága megszűnik, ha
a) arról írásban lemondott,
b) a közügyektől vagy a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól a bíróság

kt
jogerős ítéletével eltiltja,
c) büntetett előéletű, O
d) jogerős határozattal a Kamarából való kizárás fegyelmi büntetéssel
sújtják,
e) kamarai tagdíjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tett
eleget,
70

f) magyar állampolgársága, valamely EGT-állam állampolgársága,

letelepedett vagy bevándorolt státusza megszűnik,
g) cselekvőképességét érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal
hatálya alá helyezik,
h) működését iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóságnál vagy bíróságnál
s

folytatja,
i) vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn,
lla

j) meghal.
A szabadalmi ügyvivőnek a kamarai felvételétől számított egy hónapon
belül a Kamara elnöke előtt esküt kell tennie.
A kinevezhetőség korlátait, a működés, a képzés – szellemi
Pa

tulajdonvédelmi képesítések, szakmai vizsga -, egyéb kérdéseket törvény és

miniszteri rendelet szabályozza. (Lásd: 1995. évi XXXII. törvényt, illetve, a
1/2015. (I. 22.) IM rendeletet).
4.) Az ügyvéd
Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon
- elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését.
 25

Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel

intézzék el.
Az ügyvéd Magyarország valamennyi bírósága és hatósága (hatóság) előtt
eljárhat, és minden ügyben elláthatja a megbízó jogi képviseletét.
Az ügyvéd Magyarország területén kívül az érintett állam szabályai
szerint folytathat ügyvédi tevékenységet, azonban tevékenységére a törvény

ás
rendelkezéseit is - a Magyar Ügyvédi Kamara Szabályzatában meghatározottak
szerint - megfelelően alkalmazni kell.
Az ügyvéd e tevékenységének végzése alkalmával, során szabad és

at
független. Az ügyvéd nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli
függetlenségét veszélyezteti.
Az ügyvédi kamarai tagság létesítés feltételei

kt
A kamarai felvételre jogosult, aki
a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes
valamely állam állampolgára, O
b) jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
c) magyar jogi szakvizsgát tett,
d) legalább egy évig ügyvédi, ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi
joggyakorlatot folytatott,
70

e) a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének tagja, vagy

a kamara által elfogadott más felelősségbiztosítása van,
f) felvételének nincsenek törvényi akadályai.
g)a felvételét törvényben nevesített kizáró okok (összeférhetetlenség)
nem zárja ki.
s

A kamarába fel kell venni azt az európai közösségi jogászt is, aki
megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek.
lla

Az ügyvéd a tevékenységét a törvényben meghatározott

szövegtartalommal esküt tesz, erről a kamara okiratot készít. Az okiratot az
ügyvéd és a kamara elnöke aláírja. Az esküokiratot a kamara őrzi meg.
Pa

A kamara a tagjai közé felvett ügyvédet nyilvántartásba veszi, és arcképes

igazolvánnyal látja el. Az ügyvéd a tevékenysége körében okozott kár
megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint felel.

A kamarai felvétel korlátait, a kamarai tagság megszűnését, az ügyvéd

tevékenység végzésének szabályait, fegyelmi szabályokat, képzést,
költségtérítéseket és egyéb kérdéseket törvény és különböző miniszteri
 26

rendeletek szabályozzák. (Lásd: a 2017. évi LXXVIII. törvényt a 58/2007. (XII.

23.) IRM rendeletet)
5.) A szolgáltató - magán állatorvos
Fogalma: állat-egészségügyi szolgáltató tevékenység végzésére jogosult
állatorvos.
Magyar Állatorvosi Kamarai (Kamara) tagsághoz és praxis engedélyhez

ás
kötött tevékenység.
A szolgáltató – magán – állatorvosi kamarai tagság létesítés feltételei
A Kamara tagja lehet az, aki
a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes

at
valamely állam állampolgára,
b) magyar egyetemen állatorvosi diplomát szerzett vagy külföldi
egyetemen szerzett állatorvosi diplomáját honosították vagy egyenértékűnek

kt
nyilvánították, illetve szakképesítését elismerték,
c) Magyarország területén állatorvosi diplomához kötött tevékenységet
O
folytatott, folytat vagy kíván folytatni,
d) vállalja, hogy a kamarai tagdíjat az Alapszabályban meghatározott
módon fizeti, és
e) az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elismeri.
70

f) a felvételét törvényben nevesített kizáró okok (összeférhetetlenség)

nem zárja ki.
A vállalkozások közteherfizetése
A vállalkozások a közterhek megfizetése (adók, járulékok) szempontjai
alapján választhatják a:
s

- a vállalkozói jövedelem szerinti adózást,

- az adóévenként az adóév egészére az Art. szabályi szerint
lla

átalányadózást,
- az egyszerűsített vállalkozói adózást (Lásd.: a 2002. évi XLIII.
törvényt),
- az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (Lásd.: a 2005. évi CXX.
Pa

törvényt),
- a kisadózó vállalkozások tételes adóját, vagy a kisvállalati adózást
(Lásd.: a 2012. évi CXLVII. törvényt),
A vállalkozó jogállása alapján lehet:
- főfoglalkozású,
- kiegészítő tevékenységet folytató,
- mellékállású vállalkozó.
 27

Felhasznált jogszabály
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

I.5.1. Az egyéni vállalkozó, az egyéni cég

Egyéni vállalkozói tevékenység
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény alapján

ás
Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti
letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés

at
céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági
tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet(a nevesített törvényre lásd: a
2009. évi LXXVI. törvényt.

kt
A törvény szabályozza az egyéni vállalkozók tevékenysége
megkezdésének, folytatásának, szünetelésének és megszűnésének, valamint a
Magyarországon székhellyel rendelkező egyéni cég alapításának, működésének
O
és megszűnésének feltételeit, tagjának vagy tagjainak jogait és kötelezettségeit.
A törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági
őstermelői tevékenységre,
70

b) a szolgáltató állatorvosi tevékenységre,

c) az ügyvédi tevékenységre,
d) az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységre,
e) a közjegyzői tevékenységre,
f) az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre.
s

Feltételek
Egyéni vállalkozó nyilvántartásba felvehető, egyéni vállalkozó lehet
lla

a) a magyar állampolgár,
b) az Európai Unió tagállamának vagy az EGT-ről szóló megállapodásban
részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és
tagállamai, valamint az EGT-ről szóló megállapodásban nem részes más állam
Pa

között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az EGT-

ről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást
élvező személy,
c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a b) pontban
nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát
Magyarország területén gyakorolja,
 28

d) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról

szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású
személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy
tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint
a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és
hontalan.

ás
Az egyéni vállalkozói engedély kiadásának korlátozása
Nem lehet egyéni vállalkozó
a) kiskorú személy, valamint aki cselekvőképességet érintő gondnokság

at
alatt áll,
b) akit a közélet tisztasága elleni a törvényben nevesített Btk.-ba ütköző
bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg
az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,

kt
c) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó,
végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos
O
jogkövetkezmények alól nem mentesül,
d) aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.
Egy természetes személynek egyidejűleg egy egyéni vállalkozói
jogviszonya állhat fenn
70

A nyilvántartást vezető szerv és a Hatóság feladatai

A nyilvántartást vezető szerv
a) vezeti az egyéni vállalkozók nyilvántartását,
b) működteti a nyilvántartási és ügyviteli feladatokat szolgáló
informatikai rendszert,
s

c) hatósági ellenőrzést végez, valamint

d) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
lla

A Hatóság
Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró,
Kormány által rendeletben kijelölt szerv a fővárosi és megyei kormányhivatal
Pa

járási/kerületi hivatala – továbbiakban: Hatóság - (a kijelölésre Lásd.: a

66/2015. (III.30.) Kormányrendeletet),
a) országos illetékességgel ellátja az egyéni vállalkozói tevékenység
megkezdésének és megszüntetésének és bejelentésével kapcsolatos feladatokat,
b) a Kormány által nyújtott elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz és
biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz regisztrációt biztosít a bejelentést
személyesen kezdeményező, elektronikus azonosítással és biztonságos
kézbesítési szolgáltatással nem rendelkező bejelentő számára,
 29

c) tájékoztatást nyújt az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához

szükséges információkról, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásáról, a
képesítéshez, valamint a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött
gazdasági tevékenységekről,
d) ellátja az egyéni vállalkozói igazolvány kiállításával és
nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,

ás
e) az egyéni vállalkozó székhelye szerinti illetékességgel hatósági
ellenőrzést folytat, valamint
f) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

at
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének, megszüntetésének
bejelentése, továbbá az egyéni vállalkozói igazolvány igénylése
a) elektronikus úton, elektronikus azonosítást követően vagy
b) a Hatóságnál kezdeményezhető.

kt
Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének bejelentésével,
valamint a változás-bejelentéssel kapcsolatos eljárások kizárólag elektronikus
O
úton, ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetők, az „Egyéni vállalkozói
tevékenység megkezdésének bejelentése” megnevezésű (űrlapon)
formanyomtatványon.
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése iránti eljárás
70

hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton nem folytatható le.

Az egyéni vállalkozó tevékenység megkezdésének feltétele
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre
irányuló szándékáról a természetes személy a nyilvántartást vezető szervhez e
törvény rendelkezéseinek megfelelő bejelentést nyújtson be.
s

A bejelentést
a) a Hatóság útján vagy
lla

b) elektronikus azonosítást követően az erre a célra rendszeresített űrlapon

(elektronikus bejelentés) kell megtenni.
Az űrlap tartalmát a törvény határozza meg. Ha a bejelentő az űrlapot
megfeleselően töltötte ki a nyilvántartást vezető szerv „szerzi be az egyéni
Pa

vállalkozó adószámát és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét.

Díj és illetékfizetés kérdése
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a
változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és
megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes (Lásd.: még az 1990. évi XCIII.
törvény 32.§ (2) bekezdés 50. pontját).
 30

Az egyéni vállalkozói igazolvány

Ha az egyéni vállalkozó kéri, számára a Hatóság egyéni vállalkozói
igazolványt ( igazolvány) állít ki.
Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy a
tevékenység folytatása során bármikor (ideértve az adatok megváltozása miatt
kért igazolvány kiállítását is) kérhető.

ás
Ha az igazolvány kiállítását személyesen kérik, azt haladéktalanul ki kell
állítani az egyéni vállalkozó részére. Egyéb esetben az egyéni vállalkozói
igazolványt az egyéni vállalkozó részére a kérelem beérkezését követő naptól

at
számított nyolc napon belül kézbesíteni kell.
Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és
folytatásának nem feltétele.

kt
Az igazolvány kiállítása díj- és illetékmentes (Lásd.: még az 1990. évi
XCIII. törvény 32.§ (2) bekezdés 50. pontját)
Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének bejelentésével,
O
valamint a változás-bejelentéssel kapcsolatos eljárások kizárólag elektronikus
úton, elektronikus azonosítást követően – webes ügysegéd - kezdeményezhetők.
A tevékenység a nyilvántartásba vételt követően bejelentési
kötelezettségek:
70

a) a vállalkozói tevékenység megkezdését, mint biztosítási viszony

létrejöttét a T1041„ Bejelentő változás bejelentő-lap a munkáltató vagy a
kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól” megnevezésű
formanyomtatványon a NAV-nak is be kell jelenteni, az alábbiak figyelembe
vételével:
s

Megnevezés biztosítási kód

Főfoglalkozású egyéni vállalkozó 1341
lla

Egyéni vállalkozó munkaviszony mellett 1342

Egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységként 1343
Egyéni vállalkozó közép vagy felsőfokú nappali 1344
Pa

tanulmányok folytatása mellett

b) az illetékes kereskedelmi és iparkamaránál regisztrációt követően, a
meghatározott kamarai hozzájárulás megfizetése. A meg nem fizetett kamarai
hozzájárulás köztartozás, amelyet a NAV adók módjára hajt be. A kamarai
hozzájárulás behajtása érdekében a gazdasági kamara akkor is megkeresheti a
NAV-ot, ha a tartozás a 10 000 Ft-ot nem haladja meg, de eléri az 5 000 Ft-ot
(Lásd.: az 1999. évi CXXII. törvény 34/A. §-át).
 31

c) az illetékes település önkormányzatánál az iparűzési tevékenység

megkezdését (Lásd.: az 1990. évi C. törvény 37.§-át).
Az egyéni vállalkozók nyilvántartása
A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartási
számmal történő azonosítása, illetve más egyéni vállalkozótól való
megkülönböztetése céljából, az egyéni vállalkozók tevékenységének

ás
átláthatóbbá tétele, a jogszabályoknak megfelelő működés ellenőrzése
érdekében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti és törvényben
meghatározott adatait vezeti,

at
Az egyéni vállalkozói tevékenység végzése
Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő
kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.

kt
Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több
telephelyen, fióktelepen végezheti.
Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály – ide nem
O
értve az önkormányzati rendeletet – hatósági engedélyhez köti, az egyéni
vállalkozó e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve
végezheti.
Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység
70

folytatásában, azzal, hogy közreműködőként alkalmazottat foglalkoztathat.

Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor
folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek
megfelel. Jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – eltérő
rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó
s

akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az

adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan
lla

időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel

rendelkezik. A képesítési követelményeknek a tevékenység folytatása során
folyamatosan meg kell felelni.
Pa

Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési

követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelepen)
érvényesíteni kell.
Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az „egyéni
vállalkozó” megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát
neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.
Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba olyan tevékenységet jelenthet be,
melynek gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesítette. Az egyéni
 32

vállalkozó köteles haladéktalanul bejelenteni, ha a tevékenység gyakorlására

vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem felel meg. A bejelentés alapján a
nyilvántartást vezető szerv törli a tevékenységet.
Az egyéni vállalkozó székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan
lehet, amely az egyéni vállalkozó tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára
az egyéni vállalkozó egyébként jogosult.

ás
Az egyéni vállalkozó elhalálozása és a vállalkozói engedély kérdése
Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy
hiányában vagy annak egyetértésével örököse az egyéni vállalkozói

at
tevékenységet folytathatja, ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az e
törvényben meghatározottak szerint – az ok bekövetkezésétől számított 90
napon belül – a Hatóságnál személyesen bejelenti.

kt
Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése
Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy
hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti.
O
Amennyiben az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét
szüneteltetni kívánja, köteles azt a változás bejelentési űrlapon a nyilvántartást
vezető szervnél megfelelő módon – webes ügysegéd – bejelenteni. A szünetelés
kezdő napja a bejelentést követő nap. A nyilvántartást vezető szerv a
70

szünetelésről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a NAV-ot a Központi

Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot.
Példa: a tevékenység szüneteltetésének kezdete 2018. június 01. Az
elektronikus bejelentést 2018. május 31.-én kell teljesíteni.
A tevékenység szünetelés alatt a vállalkozói tevékenység korlátozása
s

A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni

vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói
lla

tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem

vállalhat.
Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig
keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés
Pa

ideje alatt is köteles teljesíteni.

Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenysége
szüneteltetésének a feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a
Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja.
 33

A szüneteltetett tevékenység újbóli folytatása

A szüneteltetett tevékenység tovább folytatásának bejelentésére, annak
megkezdését a szüneteltetésnél meghatározottak szerint a Webes Ügysegéd
elektronikus program használatával kell teljesíteni.
A bejelentést a tevékenység újbóli megkezdését megelőző napon kell
teljesíteni. A szüneteltetés időtartamának legrövidebb időtartamára tekintettel is.

ás
Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése
Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél
fogva megszűnik

at
a) ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszüntetését a Hatóságnak
vagy a nyilvántartó szervnek bejelenti, a bejelentés napján,
b) ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, vagy egyéni cég tagjává
vált, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon,

kt
illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni
betétjét, az átruházás napján, O
c) az egyéni vállalkozó halála napján,
d) az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezéséről szóló bírósági
határozat jogerőre emelkedésének a napján,
e) ha a NAV törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó
70

határozat jogerőre emelkedésének napján,

f) a törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezése esetén, vagy
összeférhetetlenség (foglalkozástól eltiltás) megállapításakor, valamint
g) ha az egyéni vállalkozó a – szüneteltetés időtartamára tekintettel -
annak leteltét követő időpontig nem jelentette be az egyéni vállalkozói
s

tevékenység folytatását vagy megszüntetését, a szünetelés kezdőnapját követő

két év elteltét követő napon.
lla

Példa: A vállalkozó a tevékenységét 2018. február 01-től szünetelteti és

2020. február 01.-jét követően nem nyilatkozik a vállalkozását 2019. február
02.-ával törlik a nyilvántartásból.
A megszűnés tényét elektronikus úton a Webes Ügysegéd elektronikus
Pa

program segítségével kell teljesíteni.

Az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzés e
Az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzésének célja az egyéni
vállalkozói nyilvántartás közhitelességének, valamint az egyéni vállalkozói
tevékenység törvényes működésének biztosítása.
 34

A Hatóság a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül, továbbá

ellenőrzési terv alapján és eseti jelleggel ellenőrzi azt, hogy az egyéni vállalkozó
működése megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek.
Amennyiben az ellenőrzés során a tevékenység megkezdésének vagy
folytatásának akadálya merül fel, és az elhárítható, a Hatóság –
jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel – felszólítja az egyéni vállalkozót,

ás
hogy az akadályt hárítsa el. Ennek eredménytelensége esetén a Hatóság a
tevékenység végzését megtiltja.
A Hatóság az egyéni vállalkozó főtevénysége vagy egyéb tevékenységi

at
köre gyakorlását megtiltja, amennyiben a törvényben vagy más jogszabályban
előírt követelményeknek nem felel meg, és a Hatóság felszólítása ellenére az
egyéni vállalkozó a követelményeknek a megadott határidőn belül nem tett

kt
eleget.
A Hatóság a tevékenység gyakorlását megtiltó jogerős döntéséről értesíti a
nyilvántartást vezető szervet, amely a főtevékenységet vagy tevékenységi kört
O
törli az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.
Eltiltás az egyéni vállalkozói tevékenységtől
A Hatóság az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását megtiltja, ha
a) az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltételei nem állnak
70

fenn vagy a tevékenység folytatását kizáró ok áll fenn, így különösen, ha az

egyéni vállalkozó nem rendelkezik nyilvántartott székhellyel vagy
főtevékenységgel,
c) ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozó főtevékenységét és
tevékenységi köreinek egyikét sem folytathatja jogszerűen,
s

A Webes Ügysegéddel intézhető ügyek

- egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése,
lla

- egyéni vállalkozással kapcsolatos adatváltozás bejelentése,

- egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése,
- egyéni vállalkozói tevékenység szünetelés utáni folytatása,
Pa

- egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése,

- egyéni vállalkozói igazolvány igénylése,
- egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos események bejelentése,
- hatósági bizonyítvány igénylése egyéni vállalkozásról,
Egyéb változások bejelentése
Az egyéni vállalkozónak az adataiban, tevékenység végzésével
kapcsolatos, adózási forma stb. bejelentési kötelezettségét a NAV honlapjáról
letölthető „ 18T101E Bejelentő és változás bejelentő lap az egyéni vállalkozók
 35

nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók részére „ megnevezésű

formanyomtatványon kell teljesíteni. A bejelentés elektronikus úton, vagy postai
úton lehet teljesíteni.
A bejelentést a változást követő 15 nap, a határidő elmulasztása
mulasztási bírság kiszabását vonja maga után.

ás
Felhasznált jogszabály
- 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről1
- 66/2009. (XII. 17.) IRM rendelet az egyéni vállalkozói igazolványról,

at
- 65/2009. (XII.17.) IRM rendelet az egyéni vállalkozó tevékenységhez
kapcsolódó bejelentésekhez rendszeresített űrlapokról,
- 1990. évi XCII. törvény az illetékekről.

kt
I.5.1.1. Az egyéni cég
Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes
O
személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a
cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
Az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és
kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet,
70

pert indíthat és perelhető.

Az egyéni cég a Ptk. hatálya alá tartozik.
Az egyéni cégnek - törvényi kivétellel- kizárólag egy tagja (alapítója)
lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet.
Ahol az egyéni cégre alkalmazandó más jogszabály legfőbb szervet említ,
s

azon az egyéni cég tagját kell érteni.

Az egyéni cégre és tagjára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben
lla

a Ptk. jogi személyre vonatkozó általános szabályait és a gazdasági társaságok

közös szabályait kell megfelelően alkalmazni. (Lásd.: a 2013. évi V. törvény a
3:88.§-3:324.§-t)
Pa

Az egyéni cég alapítása

Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy
ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség,
amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Az alapító okirat aláírásának
legkorábbi napja az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételt követő nap.
Az alapító okirat az egyéni cég működésének és gazdálkodásának
alapokmánya, tartalmát a tag a törvény, illetve más jogszabályok keretei között
 36

szabadon állapíthatja meg, a törvény rendelkezéseitől azonban csak akkor térhet

el, ha ezt a törvény megengedi.
Az alapító okirat tartalmi követelményeit, a semmiség kérdését a törvény
határozza meg.
Az egyéni cég alapítás korlátozása
Nem alapíthat egyéni céget a tevékenységét szüneteltető egyéni

ás
vállalkozó a szünetelés időtartama alatt.
Az egyéni cég megszűnése
Megszűnik az egyéni cég az alábbi esetekben

at
- az alapító okiratban megjelölt feltétel megvalósult, vagy meghatározott
időtartam eltelt,
- a tag elhatározása alapján az egyéni cég megszűnését, vagy átalakulását

kt
más gazdasági társasággá,
- a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja az egyéni céget, vagy törli a céget,
- az egyéni céget felszámolási eljárás keretében megszüntetik.
O
Az egyéni cég vagyona és felelőssége
Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul.
Ha az egyéni cég jegyzett tőkéje a 200 000 Ft-ot meghaladja, a jegyzett
tőke pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat. A vagyoni betét értékéről
70

az alapító a bejegyzés iránti kérelemben nyilatkozik.

Ha a jegyzett tőke a 200 000 Ft-ot nem haladja meg, a jegyzett tőke csak
pénzbeli hozzájárulás lehet.
A pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulást az alapításkor rendelkezésre
kell bocsátani.
s

Az egyéni cég elnevezést (vagy annak ec. rövidítését) az egyéni cég

nevében fel kell tüntetni. Az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni
lla

cég felel vagyonával. Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag
saját vagyonával korlátlanul felel.
Egyéni cég és tagja nem lehet gazdasági társaságban korlátlanul felelős
Pa

tag.
Ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni
cég alapítása miatt szűnik meg, a jogosultság megszűnéséig az egyéni
vállalkozóként vállalt kötelezettségeiért a természetes személy és az egyéni cég
korlátlanul és egyetemlegesen felel.
Az egyéni cég tőkéjéből a tag javára – a tagsági jogviszonyra figyelemmel
– kifizetést a Ptk.-nak a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályai
szerint lehet teljesíteni (Lásd.: a 2013. évi V. törvény 3:159. §-át).
 37

Az egyéni cég működése

Az egyéni cég tagja dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az egyéni
cégre vonatkozó jogszabály a legfőbb szerv hatáskörébe utal.
Az egyéni cég ügyvezetését vezető tisztségviselő vagy az egyéni cégben
fennálló tagsági jogviszony keretében a tag látja el.
Ha az egyéni cég ügyvezetését a tag látja el, a céget a tag képviseli

ás
harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt.
Ebben az esetben az egyéni céget a tag írásban cégjegyzés útján képviseli
A tag az egyéni cég ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személytől
általában elvárható gondossággal, az egyéni cég érdekeinek elsődlegessége

at
alapján köteles ellátni.
Egyéni cég vagyoni betétje kizárólag egyéni vállalkozóra ruházható át.

kt
Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály - ide nem
értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez (a tevékenységi kör
gyakorlásához szükséges engedélyhez) köti, az egyéni cég e tevékenységét csak
O
az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.
Egyéni vállalkozói engedélyek és egyéni cég közötti kapcsolat
Ha a hatósági engedélyre vonatkozó jogszabály másként nem
rendelkezik, az egyéni vállalkozó számára az egyéni cég alapítását megelőzően
70

kiadott hatósági engedély jogosultja az egyéni cég lesz, kivéve, ha a hatósági

engedély feltételeinek az egyéni cég nem felel meg.

Felhasznált jogszabály
- 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről.
s

1.5.2. Kisadózó vállalkozó tételes adója alapján adózó vállalkozó

lla

KATA jogállás
A törvény hatálya és alapvető rendelkezései
Magyarországon a vállalkozás a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló,
vagy azt eredményező gazdasági tevékenysége (a továbbiakban: vállalkozási
Pa

tevékenység) alapján keletkező adó- és más közteher-fizetési kötelezettségének

választása és jogosultsága esetén a törvény szabályai szerint tehet eleget.
A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben kihirdetett
nemzetközi szerződés a törvénytől eltérő előírást tartalmaz. A törvénytől
viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az
adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest
 38

kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért

felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
A kisadózó vállalkozások tételes adójával és a kisvállalati adóval
összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe
tartozik.
Az adózó a kisadózó vállalkozások tételes adójával és a kisvállalati adóval

ás
összefüggő adókötelezettségeit a törvény, valamint az adózás rendjéről szóló
2017. évi CL. törvény (Art.) rendelkezései szerint teljesíti.
A kisadózó vállalkozások tételes adója a központi költségvetés bevétele.

at
A NAV által a kisvállalati adóalanyiságot, illetve a kisadózó
vállalkozások tételes adóját választó adózókról, továbbá a kisadózókról vezetett
nyilvántartás – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás
részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

kt
Néhány fogalom
1.) főállású kisadózó: a kisadózó,
O
kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi
feltételek bármelyikének:
a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal,
hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló
70

munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,

b) a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó,
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak
végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján, külföldön biztosított személynek
minősül,
s

d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján

más államban biztosítottnak minősül,
lla

e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – az 1997. évi LXXXI.

törvény (Tny.) alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági,
baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, az 2011. évi CXCI. törvény
Pa

(Mvmt.) 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban

részesül,
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs
hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő
tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül,
ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,
h) nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
 39

i) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő

tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül,
ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,
j) közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben Magyarországon, az EGT
tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali
rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat,

ás
2.) kisadózó vállalkozás: a kisadózó vállalkozások tételes adóját
jogszerűen választó egyéni vállalkozó, egyéni cég, közkereseti társaság és betéti
társaság, valamint ügyvédi iroda;
3.) kisadózó: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó

at
egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély, egyéni cég
esetén annak tagja, közkereseti társaság, betéti társaság, valamint ügyvédi iroda

kt
esetén a társaság, az ügyvédi iroda kisadózóként bejelentett tagja;
4.) kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a
vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely
O
formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez
kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt azzal, hogy nem bevétel
a) az áthárított általános forgalmi adó,
b) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így
70

különösen a kapott kölcsön, hitel),

c) az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem
ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott
kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott
kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci
s

ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési

kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,
lla

d) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló

jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci
árát az adóalany köteles megfizetni,
Pa

A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya

a) az egyéni vállalkozó,
b) az egyéni cég,
c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,
e) az ügyvédi iroda,
ha a NAV-nak a meghatározottak szerint bejelenti, hogy
adókötelezettségeit a törvény rendelkezései szerint teljesíti. Az adóalanyiság
 40

létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja tv. szerinti

átalányadózást vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot
választott.
Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság a választás
bejelentését követő hónap első napjával jön létre.

ás
Az adóalanyiság választásának korlátozása
Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát
az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy ezen
időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve.

at
Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló
vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját
tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből

kt
az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnése
O
Az adóalanyiság megszűnik többek között
a) a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy
adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti;
b) a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával;
70

c) a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda bejelentett kisadózó tagjának

halálát követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más
bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem
kerül bejelentésre;
d) az adószám alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat véglegessé
s

válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának

alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti
lla

vagy törli;
e) az adószám alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre
emelkedésének napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását
az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti vagy törli;
Pa

f) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre

emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó
vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó
módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 000
Ft-ot.
 41

Az adóalanyiság korlátozása
Az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban az
adóalanyiság ismételten nem választható.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának mértéke és megfizetése
A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 000 Ft tételes
adót fizet.

ás
A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi
25 000 Ft tételes adót fizet.
Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes

at
adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.
A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden
naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a
kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a

kt
fizetendő tételes adó mértéke 50 000 Ft.
A kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után
O
magasabb összegű tételes adót fizet. Az e választás alapján fizetendő adó
minden megkezdett naptári hónapra 75 000 Ft.
Azon kisadózó vállalkozás, mely a naptári év minden hónapjára köteles a
meghatározott tételes adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének
70

naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó rész után 40

százalékos mértékű adót fizet.
Ha a kisadózó vállalkozásnak nem kell a naptári év minden hónapjában
megfizetnie 25 00 Ft, 50 000 Ft vagy a 75 000 Ft tételes adót – például azért,
mert év közben választotta az adózási formát vagy valamely hónapban
s

bejelentette, hogy mentesül a tételes adó alól –, akkor a tételes adófizetéssel

érintett hónapok számának és 1 millió forint szorzatának összegét meghaladó
lla

bevétele után kell megfizetnie a 40 százalékos mértékű adót.

A tételes adó megfizetése, a bizonylat (számla) kiállítása
A kisadózó vállalkozások tételes adóját a kisadózó vállalkozás a
tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig megfizeti.
Pa

Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem

tünteti fel a „Kisadózó” szöveget, a Art.-ban meghatározott mulasztási bírsággal
sújtható.
Mentesülés a tételes adó megfizetése alól
Nem kell megfizetni a kisadózó után a meghatározott - a 25 000 Ft, az 50
000 Ft vagy a 75 000 Ft - tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek
egészében a kisadózó
 42

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban,

gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban,
gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartott,
d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

ás
e) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen
kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
Különleges szabály

at
Nem kell megfizetni a 25 000 Ft tételes adót, annak a kisadózónak, aki
kiegészítő tevékenységűnek minősül, azokra a hónapokra, amelynek egészébe
keresőképtelen.

kt
Nem kell megfizetni a kisadózó után a meghatározott adót azon
hónapokra vonatkozóan sem, amelyben a fenti felsorolás a)–c) pontjai szerinti
állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt.
O
A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles
bejelenteni a NAV-hoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a kisadózó után
nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége.
Nem kell a bejelentést havonta megismételni a tevékenység szüneteltetés
70

szerinti esetben, azzal, hogy az említett esetben az adóhatóság a kötelezettség

módosítását a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból végzi el.
A tevékenység szüneteltetését (újraindítását) a Webes ügysegéd
használatával, illetve a „ T101E Bejelentő és Változás Bejelentőlap az egyéni
vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók részére”
s

megnevezésű formanyomtatványon kell teljesíteni.

A kisadózó vállalkozások tételes adójával teljesített közterhek
lla

A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó

vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az
adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az
adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített
Pa

kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a

tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével
összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:
a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni
adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése,
b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése,
 43

c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás

megállapítása, bevallása és megfizetése,
d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a
szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó
vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek

ás
foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek
részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.
A kisadózót megillető ellátások
A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak

at
minősül, a Tbj.-ben és az Flt,-ben (1991. évi IV. törvény) meghatározott
valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja

kt
- tételesadó esetében 94 400 Ft/hó,
- a magasabb összegű tételesadó fizetése esetén 158 400 Ft/hó.
Társadalombiztosítás ellátásai
O
a) egészségbiztosítás pénzbeli ellátások
Biztosítása alapján megillető egészségbiztosítás pénzbeli ellátásokat
(táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) az
1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) szabályozása alapján fogják megállapítani.
70

b) szolgálati idő számítása

Az 1997. LXXXI. törvény (Tny.)39.§ (2) bekezdése alapján a főállású
KATA-s esetében a szolgálati időarányosítás szabályait alkalmazni kell.
2018. évre a figyelembe vehető jövedelem 94 400 Ft/hó, a szolgálati idő
számítása 94 400/138 000x365= 250 naptári napot lehet figyelembe venni.
s

Természetesen, ha a KATA-s a 75 000 Ft a magasabb összegű tételes adó

megfizetését választja, a szolgálati idő arányosítás szabályait nem kell
lla

alkalmazni, mivel az ellátás alapja 158 400 Ft/hó, amely jövedelem nagyobb,
mint a 2018. évi minimálbér összege.
A biztosítási viszony szünetelése
Szünetel a főállású KATA-s biztosítása abban a hónapban, amelyben a
Pa

főállású kisadózó után az adót a tevékenység szüneteltetése miatt nem kell

megfizetni.
Más jogszabályok alkalmazásában, különösen az Art. szerinti
jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a
kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában
feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő
 44

része, de legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a

havi minimálbér szorzata minősül.
Nyilatkozat a bevételről
A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig a NAV
„Nyilatkozat és adatszolgáltatás megszerzett jövedelemről bevallás százalékos
mértékű adóról, társasági adóról, kiadózó vállalkozás részére „ megnevezésű

ás
formanyomtatványon, papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott
nyomtatványon nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett
bevételéről.
Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot a megszűnést

at
követő 30 napon belül kell megtenni.
Ha a kisadózó vállalkozás az adóévben megszerzett bevétel után a 40
százalékos mértékű adó megfizetésére is köteles, az adóévet követő év február

kt
25. napjáig, ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, az adóalanyiság
megszűnését követő 30 napon belül a százalékos mértékű adót bevallja és
O
megfizeti.
A kisadózó vállalkozás a nyilatkozatban vagy bevallásban adatot
szolgáltat bármely más személy (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem
minősülő magánszemélyt) nevéről és címéről, a naptári évben megszerzett, a
70

kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1

millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a
kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem
számlát állított ki.
s

Nyilvántartási kötelezettség
Az adóalany a kisadózó vállalkozások tételes adójával összefüggő
lla

nyilvántartás vezetésére kötelezett.

A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról
köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy
Pa

a kiállított számlán feltünteti azt, hogy „Kisadózó”.

A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet, amelyben
időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden
olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés
ellenőrzéséhez szükséges. A bevételi nyilvántartás legalább a következő
adatokat tartalmazza:
a) sorszám,
b) a bizonylat sorszáma,
 45

c) a bevétel összege,
d) a bevétel megszerzésének időpontja.
A bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget
teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított
nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi akkor, ha e dokumentumokból a
bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.

ás
A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év
végéig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is
vonatkozik.

at
Példa: a 2017. évi bevallást és nyilvántartást 2023. december 31-éig kell
megőrizni.
Adatszolgáltatási kötelezettség

kt
Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem
minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a
tárgyévet követő év március 31.-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság
O
részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó
vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének
minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás
teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan
70

bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.

Munkaviszonytól való elhatárolás
A kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló
cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás
feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött
s

szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti

munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a
lla

törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell

megállapítani.
A NAV ellenőrzési eljárás keretében – az ellenkező bizonyításáig –
Pa

vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben az

adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.
A vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények
közül egynél több megvalósul:
a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy
végezhette,
b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az
adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte,
 46

c) az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a

tevékenység végzésének módjára vonatkozóan,
d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll,
e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a
13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó
rendelkezésére,

ás
f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg,
Az adatszolgáltatásra köteles személyt és az azzal kapcsolt vállalkozási
viszonyban álló személyeket egy személynek kell tekinteni.

at
Felhasznált jogszabály
- 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a

kt
kisvállalati adóról.

1.5.3. Egyszerűsített vállalkozó adóalapján adózó vállalkozó

O
Egyszerűsített vállalkozó adózó (EVA)
Az adó alanya
Adóalany az a személy, amely (aki) megfelel a törvényben meghatározott
70
valamennyi feltételnek, valamint
a) a NAV-nak bejelenti, hogy az adóévben adókötelezettségeit a törvény
rendelkezései szerint teljesíti, vagy
b) a NAV a törvény külön rendelkezése alapján az adóévre adóalanyként
tartja nyilván.
s

Adóalany lehet:
a) az egyéni vállalkozó;
lla

b) az egyéni cég;
c) a közkereseti társaság;
d) a betéti társaság;
e) a korlátolt felelősségű társaság;
Pa

f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet;
g) az erdőbirtokossági társulat;
h) a végrehajtói iroda;
i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda;
j) a szabadalmi ügyvivői iroda.
Az adó alany az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző
naptári évben és az azt megelőző adóévben
 47

a) a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan

végezte, a jogi személy és az egyéni cég nem alakult át (ideértve különösen a
kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben, egyéni cégben (az
öröklést kivéve) új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50
százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;
b) a NAV nem rendelte el jogerősen számla- vagy nyugtaadási

ás
kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását;
c) nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás
hatálya alatt;

at
e) a magánszemély az általa végzett termékértékesítés vagy
szolgáltatásnyújtás alapján vállalkozói bevételt, a jogi személy és az egyéni cég
a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően árbevételt (az adóalany
annak megfelelő bevételt) számolt el.

kt
Magánszemély adóalanyisága
A meghatározott személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha
O
a) az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) – ha
előtársasági működésének kezdő napja az adóévet megelőző második naptári
évben, utolsó napja az adóévet megelőző naptári évben volt, akkor előtársasági
működése adóévében – éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió
70

forintot nem haladta meg,

b) az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható éves
szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladja meg azzal,
hogy az a)–b) pont alkalmazásában
További feltételeket a törvény határozza meg.
s

Az adóalanyiság bejelentése, annak megszűntetése

a) adóalanyiság keletkezése
lla

Az adóalanynak nem minősülő adózó az adóévet megelőző év

decemberében, a hónap 20. napjáig az erre a egyéni vállalkozó esetében a
„T103 Adatbejelentő lap az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá történő
Pa

bejelentkezéshez, valamint az EVA tv. 10. § (3) vagy 10. § (4) bekezdésében
foglaltak alapján történő kijelentkezéshez egyéni vállalkozók részére”, a társas
vállalkozó esetében a „Adatbejelentő lap az egyszerűsített vállalkozói adó
hatálya alá történő bejelentkezéshez, valamint az EVA tv. 10. § (3) vagy (4)
bekezdésében foglaltak alapján történő kijelentkezéshez társas vállalkozások
részére” megnevezésű formanyomtatványon bejelenti a NAV-nak, hogy az
adóévben a törvény rendelkezései szerint teljesíti adókötelezettségeit azzal, hogy
e bejelentését az adózó december 20-ig írásban visszavonhatja. A bejelentésre,
 48

illetve a visszavonásra nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási

kérelem előterjesztésének nincs helye (jogvesztő).
A bejelentő külön nyilatkozatában a pl.: 2018. évre a 18JNY „Nyilatkozat
2018. évre vonatkozóan a minimálbér másfélszeresét meghaladó járulékalap
választásról, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá
újonnan bejelentkező egyéni vállalkozók részére” JNY megnevezésű

ás
formanyomtatványon választhatta, hogy magasabb összegű
társadalombiztosítási ellátás érdekében magasabb összegben fizeti meg. A
nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.
Az adóalanynak nem minősülő adózó a meghatározott bejelentést akkor

at
teheti meg, ha már a bejelentés időpontjában megfelel az a törvényben
meghatározott valamennyi feltételnek (ideértve az adóalanyiság adóévére

kt
meghatározott feltételeket is), valamint nincs a NAV-nál, önkormányzati
adóhatóságnál 1 000 Ft-ot meghaladó nyilvántartott adótartozása. E tényekről az
adózó a bejelentésre rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik.
O
b) adóalanyiság megszűntetése
Az adóalany december 20-áig az erre a célra rendszeresített
nyomtatványon jelentheti be az állami adóhatóságnak, hogy a következő
adóévben adókötelezettségeit már nem az adóalanyra vonatkozó rendelkezések
70

szerint kívánja teljesíteni, azzal, hogy e bejelentését az adózó az említett

időpontig írásban visszavonhatja.
Az adóalany köteles a meghatározott bejelentést megtenni, ha december
20-án nem felel meg az a törvényben meghatározott bármely feltételnek, vagy
állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál ezer
s

forintot meghaladó nyilvántartott adótartozása van.

A megszűnésre vonatkozó bejelentés elmulasztása esetén, annak
lla

hiányában a NAV az adóalanyt az adóévet követő adóévre is adóalanyként tartja

nyilván.
c) az adóalanyiság megszűnése
Az adózó adóalanyisága megszűnik többek között
Pa

ca) a naptári év utolsó napjával, ha a naptári évet követő adóévre

bejelentette, hogy adókötelezettségeit nem a törvény rendelkezései szerint
teljesíti, vagy e bejelentését jogszerűtlenül nem tette meg;
cb) a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha a változás
révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek;
cc) az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának
napját követő nappal;
 49

cd) a kapott előlegről kibocsátott utolsó bizonylat kibocsátásának napját

megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 30 millió forintot meghaladó
előlegről bocsátott ki bizonylatot;
ce) az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének napjával, ha terhére
az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az
ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg;

ás
cf) a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megszűnésének
napjával;
cg) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő
időpontját megelőző nappal, egyébként a megszűnés napjával;

at
ch) a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejötte
napját megelőző nappal;
ci) a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság létrejötte napját megelőző

kt
nappal.
Az adóalanyiság választásának a korlátozása
O
Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az
adóalanyiság ismételten nem választható, kivéve, ha az egyéni vállalkozói
tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg.
Nyilvántartási kötelezettség
70

Az egyéni vállalkozó az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit

a törvényben meghatározottak szerint teljesíti.
Többek között
Az adóalany időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon,
meghatározott előírásoknak megfelelően nyilvántart és rögzít minden olyan
s

adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez

szükséges.
lla

A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat

alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak
úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is
Pa

megállapítható legyen.
Az EVA alapja és mértéke
Az EVA alapja
Az EVA alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel,
módosítva az a törvényben meghatározott jogcímek szerint.
Az EVA alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes
bevételt növeli:
 50

a) az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére)

olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban
áll;
b) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az
EVA alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt

ás
ba) növeli az adóévben (üzleti évben) megszerzett összes kapott előleg;
bb) csökkenti az EVA alapjának megállapításakor az a) pont alapján a
megszerzett összes bevétel növeléseként elszámolt kapott előlegből az adóévben

at
a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy visszafizetett összeg.
c) Az EVA alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve
hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, sérelemdíj, továbbá az

kt
adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy
károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak
felelősségbiztosítójától stb.-től kapott bevételként elszámolt kártérítés, továbbá a
O
költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás összege.
Az EVA mértéke
Az EVA a pozitív adóalap 37 százaléka.
Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összeg együttesen
70

meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt (30 millió forint),

az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladó rész után az EVA
mértéke 50 százalék.
Az EVA és az adóelőleg megfizetése
Az adóalany az EVA alapját és az Evát adóévenként megállapítja és
s

bevallja.
Az adóév a naptári év, az adóalanyiság megszűnésének naptári évében a
lla

naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak.

A bevallásbenyújtásának határideje:
a) a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében
az adóévet követő év február 25., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt
Pa

meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 30. nap;

b) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az
adóévet követő év május 31., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg,
akkor az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő5. hónap utolsó napja.
Az adóalany az adóév I-III. egyedévére negyedévenként az adóelőleget
megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget,
valamint a i adóelőleg kiegészítést az adóévre vonatkozó bevallásában bevallja.
 51

Adóelőleg- és adófizetés
Az adóalany az adóév I-III. negyedévére, a negyedévet követő hónap 12.
napjáig adóelőleget fizet. Az adóelőleg összege az adóelőleg alapja után az adó
mértéke szerint meghatározott EVA.
Az adóalanynak az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható
fizetendő adó összegére ki kell egészítenie.

ás
Az adóalany az adóévre megállapított evát – az adóévben már megfizetett
adóelőlegek beszámításával – a bevallásbenyújtására előírt határidőig megfizeti.
Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre

at
megállapított evát, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás)
beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallásbenyújtására előírt határidő
napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.

kt
Az egyéni járulékok megfizetése
Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya járulékalapja
- nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér,
O
- az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta a
minimálbér másfélszerese.
Mentesség az egyéni járulék megfizetés alóli
Az egyéni járulékokat nem kell megfizetni arra az időtartamra amikor:
70

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban,

gyermekgondozási díjban részesül,
b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban,
ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, az
ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen
s

folytatja –,
c) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és
lla

gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,

d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
e) fogvatartott,
f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát
Pa

szünetelteti (Lásd.: az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. (2) bekezdését).

Szakképzési hozzájárulás megfizetése
Az adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden
magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen
közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény
alapján alkalmi munka keretében foglalkoztatott személyt) után, a foglalkoztatás
 52

időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére

köteles.
A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a
tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka 2018.
évben 2x138 000x0,015= 4 140 Ft
Kedvezmény

ás
Ha az adóalany szakképzőiskolával kötött együttműködési megállapodás
alapján, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik
szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás-

at
fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként havonta a
tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával,
összesen legfeljebb 2018. évben 2x138 000x0,015=4 140 Ft összeggel.
A szakképzési hozzájárulást negyedévenként (ideértve a negyedév első

kt
napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakot is)
megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az
O
adóévre vonatkozó EVA bevallásában bevallja.
Az adóalany a szakképzési hozzájárulást (kivéve az adóév utolsó
negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást) a negyedévet követő
hónap 12. napjáig, az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési
70

hozzájárulást az EVA megfizetésére előírt határidőig megfizeti.

Felhasznált jogszabály
- 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról,
- 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a
s

magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről1 a

végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelettel egységes
lla

szerkezetben

I.5.4. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) alapján

Pa

adózó vállalkozó
Az EKHO törvény hatálya
Magyarországon egyes, az a törvényben meghatározott foglalkozásnak
megfelelő tevékenységet munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási
szerződés alapján folytató magánszemély és a magánszeméllyel e szerződéses
kapcsolatban álló munkáltató, kifizető (kifizető) – a magánszemély erre
vonatkozó nyilatkozatával tett választása alapján – az említett tevékenység
 53

ellenértékeként fizetett bevétel után a közteherviselési kötelezettségeit e törvény

szerint egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) által teljesíti.
Az EKHO az a törvényben meghatározott megoszlásban a központi
költségvetést és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait –
magánnyugdíjpénztár-tag magánszemély esetében a magánszemély javára a
magánnyugdíjpénztárét is – illeti meg.

ás
A kifizető és a magánszemély az Ekhóval összefüggő adókötelezettségeit
a törvény, az Szja .törvény, és az Art. rendelkezései szerint teljesíti.
Az Ekhóval összefüggő adóztatási feladatok a NAV hatáskörébe

at
tartoznak.
Az EKHO választásának feltételei
EKHO-val teljesíthető a közterhek megfizetése, ha a magánszemély –

kt
ideértve az EGT-állam olyan polgárát is, aki a szociális biztonsági rendszerek
koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján nem
tartozik a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, de biztosított
O
személy valamely EGT-államban és rendelkezik az illetékes hatóság erre
vonatkozó igazolásával (EGT-államban biztosított személy) –
a) az adóévben bármely tevékenységgel összefüggésben
aa) munkaviszonyból származó,
70

ab) egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén,

ac) társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke
címén,
ad) megbízási szerződés alapján az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak
nem minősülő magánszemélyként, olyan jövedelmet szerez, amely után a
s

közteherviselési kötelezettségek (EGT-államban biztosított személy esetében az

Szja. kötelezettség) teljesítése az általános szabályok szerint történik, vagy
lla

b) nyugdíjas
c) a tevékenysége alapján a törvényben tételesen felsorolt FEOR 08-as
foglalkozásúnak minősül, valamint
Pa

Közterhek megfizetése
A közterhek a törvény szerinti megfizetését a meghatározott FEOR 08-as
foglalkozású magánszemély azon bevételére választhatja, amely az adóévben
Magyarország törvényes fizetőeszközében történő kifizetéssel (folyósítással)
a) munkaviszonyban, vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő
tagjaként illeti meg, feltéve, hogy e bevételt eredményező jogviszonyában
kizárólag a foglalkozása szerinti tevékenységet folytat, és/vagy
 54

Ha a magánszemély munkaviszonyban folytat EKHO választására

jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott
havi ellenértékeként kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi
minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe a magánszemély EKHO
választására vonatkozó nyilatkozatát.
Nem kell az a) pont rendelkezést alkalmazni, ha

ás
b) a foglalkozása szerinti tevékenységére kötött,
ba) vállalkozási szerződés és/vagy
bb) megbízási szerződés alapján illeti meg, és az a)–b) pontban említett

at
esetekben külön-külön és együttesen sem haladja meg az adóévben a törvényben
határozott összeghatárt.
Néhány tevékenységek, amelyek a FEOR 08-as besorolás szerint a törvény
előírásainak megfelelnek

kt
2123 Telekommunikációs mérnök foglalkozásból
Akusztikus mérnök O
Audiotechnikai mérnök
Hangmérnök
Televíziós műszaki adásrendező
2136 Grafikus és multimédia-tervező
70

2627 Nyelvész, fordító, tolmácsfoglalkozásból

Filmszöveg fordító
Lírai művek fordítója
Műfordító
Prózai és drámai művek fordítója
s

2714 Kulturális szervező foglalkozásból

Producer (kulturális)
lla

Produkciós menedzser (szórakoztatóipar)

2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő
2721 Író (újságíró nélkül) stb, további foglalkozások a színházi, előadó
művészeti, kulturális rendezvények lebonyolításához, filmes szakmához
Pa

kapcsolódnak.
Jövedelem (bevétel) összeghatára
a) évi 60 millió forint, feltéve, hogy a magánszemély - az adóévben
bármely tevékenységgel összefüggésben „szerzett” - jövedelme az adóévben
eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12 szeresét, 2018. évben
12x138 000= 1 650 000 Ft,
 55

b) az adóévben bármely tevékenységgel összefüggésben „szerzett”

jövedelem hiányában az évi 60 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt
az minimálbér összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12
szereséhez viszonyítva képvisel,
c) nyugdíjas esetében – mindentől függetlenül – évi 60 millió forint,
d) az a)–b) pontokban említett összeghatár helyett

ás
da) évi 250 millió forint, ha a magánszemély az adóévben az országos
sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú
versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója (hivatásos

at
sportóra Lásd.: a 2004. évi I. törvényt),
db) évi 250 millió forint, ha a magánszemély az országos sportági
szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében
induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos

kt
sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya).
Az EKHO alapja, mértéke és megállapítása
O
Az EKHO alapja a – 60 millió vagy 250 millió forint - bevétel,
csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett –
az általános forgalmi adóval.
Az EKHO alap összegéből 15 százalék EKHO-t fizet. Ha a magánszemély
70

a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, az EKHO mértéke

11,1 százalék.
A kifizető az a meghatározott EKHO alap összege után 19,5 százalék
ekhót fizet.
A fenti rendelkezésétől eltérően az EGT-államban biztosított személy
s

esetében a kifizető EKHO-t nem fizet, a magánszemélynek juttatott EKHO

alapul szolgáló bevételből 9,5 százalék EKHO-t állapít meg és von le.
lla

Az EKHO választására vonatkozó nyilatkozat

Az a magánszemély, aki a FEOR 08-asnak megfelelő foglalkozását
munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban folytatja, az EKHO
választására, illetőleg mértékére vonatkozó nyilatkozatát az adóévben bármikor
Pa

megteheti, azzal, hogy a kifizető a nyilatkozatot a még nem számfejtett összegre

veszi figyelembe. A „Nyilatkozat Kifizetőnek” megevésű formanyomtatványon,
formanyomtatvány a NAV honlapjáról letölthető.
A kifizető mindaddig a magánszemély említett nyilatkozata szerint jár el
az adóévben, amíg a magánszemély vissza nem vonja az EKHO választására
vonatkozó nyilatkozatát.
 56

Az EKHO-val teljesített közterhek

A jogszerűen EKHO alapként figyelembe vett bevétel után a közterhek a
törvényben szabályozott megfizetésével teljesülnek
a) a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó törvényi rendelkezésekben
meghatározott, a kifizetőt terhelő közterheket,
b) a Tbj.-ben meghatározott biztosítottat terhelő járulékokat érintő

ás
befizetési, illetve levonási,
c) a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő szja. kötelezettségek.
d) szociális hozzájárulási adót.

at
Az EKHO megoszlása
A magánszemélyt terhelő EKHO-ból az EKHO alap
a) 1,6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási járuléknak,

kt
b) 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak,
c) 3,9 százaléka – kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas –
nyugdíjjáruléknak minősül. O
A magánszemélyt megillető társadalombiztosítási ellátások
A megfizetett EKHO alapján a magánszemély egészségügyi
szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és
nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult. Ezen szabályozás alapján az érintet az
70

egészség biztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénz, baleseti táppénz stb. ) nem

jogosult.

Felhasznált jogszabály
- 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési
s

hozzájárulásról1
I.6. A közszolgálati jogviszony
lla

A közszolgálati jogviszonyt szabályozó törvény hatálya

A közszolgálati jogviszonyt szabályozó törvény hatálya kiterjed többek
között:
Pa

a) a minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal (központi

államigazgatási szerv),
b) a kormányhivatal és a központi hivatal területi, helyi szerve, továbbá a
Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv,
c) a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a hivatásos katasztrófavédelemi
szerv központi, területi és helyi szervei
 57

(a továbbiakban a)–c) pont együtt: államigazgatási szerv)

kormánytisztviselőjének és kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati
jogviszonyára, továbbá
d) a minisztérium közigazgatási államtitkárának és helyettes
államtitkárának kormányzati szolgálati jogviszonyára, valamint
e) a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala,

ás
közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala (a továbbiakban:
képviselő-testület hivatala) köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének
közszolgálati jogviszonyára,

at
f) a polgármesterre, alpolgármesterre a a törvény VII/A. Fejezet
rendelkezései szerint terjed ki.
Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Köztársasági Elnöki Hivatal, az
Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi

kt
és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az
Állami Számvevőszék, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a
O
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a
Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia
Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Egyenlő
Bánásmód Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, az
70

Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala

köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára
és a fővárosi és megyei kormányhivatal állami tisztviselőjének állami
tisztviselői jogviszonyára is a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott
s

bíróra, illetve ügyészre, ha törvény másként nem rendelkezik, a

kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
lla

A hatályosság szempontjából további A személyi kört a törvény taxatíve

határozza meg.
A törvény hatályának korlátozása
Pa

Nem terjed ki a törvény hatálya

a) törvény eltérő rendelkezésének hiányában a Honvédség, a
nemzetbiztonsági szolgálatok és a fegyveres biztonsági őrség szerveire;
b) jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a helyi önkormányzat
feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – polgármesteri hivatalban –
foglalkoztatottakra;
c) a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az
egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyban
 58

foglalkoztatottra, illetve alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás

keretében foglalkoztatott munkavállalóra.
Néhány fogalom:
- alapvető munkáltatói jog: a kinevezés, jogviszony megszüntetés,
áthelyezés, fegyelmi és kártérítési eljárás, valamint sérelemdíj megfizetésére
irányuló eljárás megindítása, fegyelmi büntetés, kártérítés, sérelemdíj,

ás
összeférhetetlenség megállapítása, kinevezés tartalmának módosítása;
- állami tisztviselő: a fővárosi és megyei kormányhivatalnál az állami
tisztviselőkről szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személy (Lásd.: a

at
2016.évi LII. törvényt),
- kormánytisztviselő, köztisztviselő: a törvényben felsorolt szervek
(közigazgatási szerv) feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki
előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi

kt
döntésre, illetve - felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza, kivéve, ha ezt
a tevékenységet a törvényben meghatározott fegyveres szervnél - a rendőrség, a
O
büntetés-végrehajtás és a hivatásos katasztrófavédelemi szerv központi és
területi szerveinél - más jogviszonyban álló személy végzi
- kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelő: az, aki a közigazgatási
szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység
70

gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el, kivéve, ha ezt a

tevékenységet a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a hivatásos
katasztrófavédelemi szerv központi és területi szerveinél, vagy a Honvédségnél
közalkalmazotti jogviszonyban álló személy végzi,
- közigazgatási szerv: a törvényben nevesített államigazgatási szervek,
s

illetve azok a szervek, amelyek működését (jogállása) törvény eltérő

rendelkezése hiányában a törvény hatálya kiterjed szervek, valamint a fővárosi
lla

és megyei kormányhivatal,
- közszolgálati tisztviselő: a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő,
köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő,
- Magyar Kormánytisztviselői Kar: szakmai érdekképviseleti szerv, a
Pa

kormánytisztviselők és állami tisztviselők önkormányzattal rendelkező szakmai,

érdek-képviseleti köztestülete;
A közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti
hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat
ellátására kizárólag kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony
létesíthető, kivételeket a törvény szabályozza.
 59

Megbízási, vállalkozási, illetve munkaszerződés nem köthető olyan

feladat elvégzésére, amelyre csak kormánytisztviselői, köztisztviselői kinevezés
adható.
A közigazgatási szervnél a tárgyévben a munkaszerződéssel
foglalkoztatott személyek aránya - fizikai alkalmazotti állomány kivételével -
együttesen nem haladhatja meg az engedélyezett létszám tíz százalékát. E

ás
mérték alól a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős
miniszter indokolt esetben mentesítést adhat.
A közszolgálat személyzeti igazgatás

at
A személyzeti igazgatás feladatainak megoszlása
a) a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős
miniszter (a miniszterelnökséget vezető miniszter), és
b) a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter, (a

kt
belügyminiszter) felel a Kormány közigazgatási személyzeti politikájának
érvényesítésért. (a feladat és hatáskörökkel kapcsolatosan Lásd.: a 152/2014.
O
(VI. 6.) Korm. rendeletet).
A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős
miniszter e feladatkörében többek között
a) összehangolja, koordinálja a közigazgatás szervek személyzeti
70

tevékenységét,
b) kidolgozza a közigazgatási személyzetpolitika irányait és elveit és
gondoskodik azok megvalósításáról.
c) ellenőrzi - a fővárosi és megyei kormányhivatalok közreműködésével -
a kormányzati szolgálati és a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó
s

jogszabályok végrehajtását
d) képviseli a Kormányt a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumban.
lla

e) kinevezi a Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnökét és helyettesét,

valamint tagjait,
f) ellátja a törvényben a közszolgálati ellenőrzéssel kapcsolatos
Pa

feladatokat.
A közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter e
feladatkörében többek között
a) módszertani koordinációs feladatkörében támogatást nyújt a
közszolgálatra vonatkozó szabályozás egységes alkalmazásának elősegítésére, a
feladatok végrehajtásának összehangolására,
 60

b) statisztikai célú adatgyűjtést végezhet, adatszolgáltatást kérhet a

közigazgatási szervtől a kormányzati személyzetpolitika összehangolásának
biztosítása érdekében,
c) felel az egységes alapokon megvalósuló személyügyi nyilvántartás és
integrált emberi erőforrás-gazdálkodási rendszer működéséért a
minisztériumokban.

ás
d) irányítja a kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban
állók képzését, továbbképzését, átképzését, ellátja a közigazgatási
vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat.

at
A kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv
A személyügyi központ ellátja a törvényben meghatározott pályázati
eljárással kapcsolatos feladatokat, valamint kezeli a toborzási adatbázist.

kt
A kormányzati szolgálati jogviszony alanyai
A jogviszony alanya:
- az állam, O
- valamint az állam nevében foglalkoztatott kormánytisztviselő
A kormánytisztviselők
A kormányzati szolgálati jogviszony alanyai és jellege:
A jogviszony alanyai között a közszolgálata és munkavégzés céljából
70

létesített különleges jogviszony, amely alapján a munkavégzéssel

szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően
mindkét felet többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.
A kormányzati szolgálati jogviszony alapján a kormánytisztviselő
automatikusan a Magyar Köztisztviselői Kar tagjává válik, a tagsági viszony
s

esetleges megszűntetése a kormánytisztviselői viszony megszűnését

eredményezi.
lla

A munkáltatói jogkör gyakorlása

A kormánytisztviselők felett a munkáltatói jogokat - törvény vagy az
igazságügyért felelős miniszter rendeletének eltérő rendelkezése hiányában - az
államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, vagy testület gyakorolja.
Pa

Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása állami

vezetőre vagy vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőre írásban
átruházható. Az átruházott munkáltatói jogkör tovább nem ruházható.
Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetőjén a
minisztériumok esetében a közigazgatási államtitkárt kell érteni.
Ha a kormánytisztviselő kinevezése testület hatáskörébe tartozik, a
kinevezést, a felmentést és az összeférhetetlenség megállapítását, továbbá a
 61

fegyelmi eljárás megindítását és a fegyelmi büntetés kiszabását - törvényben

nevesített kivétellel - a testület nem ruházhatja át.
A kinevezés általános feltételei
Kormányzati szolgálati jogviszony
a) büntetlen előéletű,
b) cselekvőképes,

ás
c) legalább érettségi végzettséggel rendelkező magyar állampolgárral
létesíthető és tartható fenn.
A szolgálati jogviszony létesítésének korlátozása
Közszolgálati jogviszony nem létesíthető többek között az alábbi

at
esetekben
a) nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal, aki a
törvényben nevesített Btk.-ba ütköző bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás

kt
hatálya alatt áll.
továbbá O
b) ha az államigazgatási szerv feladatkörébe tizennyolcadik életévét be
nem töltött személy nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése
tartozik, a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének és fenntartásának a
feltétele az a) pontban meghatározottakon túl a törvényben nevesített Btk.-ba
70

ütköző cselekmények elkövetésért nem eljárás alatt.

c) jogszabály alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső kormányzati
szolgálati jogviszony nem létesíthető azzal,
ca) aki nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá,
cb) akinek nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági
s

kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha a külön törvény szerint arra feljogosított

személy, szerv vagy testület a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését
lla

jóváhagyta,
d) nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek az öregségi nyugdíjra való
jogosultsággal rendelkező személy, kivéve, ha a Kormány a munkáltató
kérelmére hozzájárul a kormánytisztviselő foglalkoztatásához (Lásd.: a
Pa

1700/2012. (XII. 29.) Kormányhatározatot),

e) azzal, aki jogszabályban meghatározott iskolai végzettséggel,
szakképzettséggel, szakképesítéssel, illetve gyakorlati idővel, egészségi és
pszichikai alkalmassággal, képességekkel nem rendelkezik, az iskolai
követelmények alól jogszabály alapján felmentés adható,
f) bizonyos kormánytisztviselői kinevezések előtt a kinevezés előtt -
például: kormányhivatal helyettes vezetőjének, meghatározott
 62

minisztériumokban főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettes, osztályvezetői

beosztásokba - közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős
miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárának előzetes
véleményét ki kell kérni. A közigazgatási államtitkár a javasolt személlyel
szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt
személy nem nevezhető ki a javasolt jogviszonyba (Lásd. a 2010. évi XLIII.

ás
törvényt).
g) együtt alkalmazás, az összeférhetetlenség - kivéve az ez alóli
mentesítés – esetét.
A Tbj. meghatározása alapján a kormányzati, köztisztviselői jogviszony

at
biztosítási jogviszonyt eredményez. (Lásd.: Tbj. 5.§ (1) bekezdés a) pontját). A
jogviszony bejelentést (megszűnést stb.) az általános szabályok szerint a

kt
T1041formanyomtatványon kell a NAV felé teljesíteni, a biztosítás kódja: 1103.
A közszolgálati tisztviselő szolgálati viszonyát érintő további kérdéseket,
többek között a kinevezés, az illetmény, pótlékok, végkielégítés, a különböző
O
juttatások, a mentesülés a rendelkezésre állás alól, a szolgálati viszony
megszűnésének szabályait, a fegyelmi és kártérítés kérdéseit stb. a jogállási
törvény, és több jogszabály határozza meg.
70

Felhasznált jogszabály
- 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről,
- 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők képesítési
előírásairól.
I.6.1. Az állami projektértékelő jogviszony
s

Az állami projektértékelő közszolgálati viszony létrehozásának célja.

Az Európai Unió programozási időszakához – 2014.-2020. közötti
lla

időszakhoz - kapcsolódó támogatási kérelmek tartalmi értékelése közfeladat,

amelyet az állami projektértékelői jogviszonyban állók látnak el.
Néhány fogalom
Pa

1. alapjogviszony: fennálló kormányzati szolgálati, állami szolgálati,

közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, valamint többségi állami befolyás
alatt álló gazdasági társasággal fennálló munkaviszony;
2. állami projektértékelői jogviszony: közfeladat ellátása céljából
létrehozott, munkavégzésre irányuló különös jogviszony, amelyben az érintett
alapjogviszonnyal rendelkezik, és amelyre az Mt. rendelkezéseit nem kell
 63

3. értékelő: olyan állami projektértékelői jogviszonyban álló állami

alkalmazott, aki a keretszerződés megkötését követően szaktudása alapján végzi
a támogatási kérelmek tartalmi értékelését;
4. központi államigazgatási szerv: a központi államigazgatási szervekről,
valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi
XLIII. törvény 1. § (2) bekezdés d)–g) és i) pontjában meghatározott szerv;

ás
5. szakértői névsor: a miniszter által vezetett minisztériumban
(minisztérium) nyilvántartott névjegyzék.
Az állami projektértékelő jogviszony létesítése
Állami projektértékelői jogviszony létesíthető azzal, aki

at
a) központi államigazgatási szervnél, illetve annak területi és helyi
szervénél [ideértve a fővárosi és megyei kormányhivatalt, valamint a járási
(fővárosi kerületi) hivatalt] kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként vagy

kt
köztisztviselőként,
b) az a) pontba nem sorolt központi költségvetési szervnél
O
közalkalmazottként,
c) az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületnél
köztisztviselőként vagy közalkalmazottként, vagy
d) többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaságnál
70

munkavállalóként
[az a)–d) pont továbbiakban együtt: állami alkalmazott] foglalkoztatott
és projektértékelési feladatok ellátására sikeres pályázóként kiválasztásra került.
Az állami projektértékelői jogviszony keletkezése, összeférhetetlenség
Az állami projektértékelői jogviszony a minisztérium és az
s

alapjogviszonnyal rendelkező értékelő között – keretszerződésben

meghatározott közfeladat ellátására – a szerződésben meghatározott időpontban,
lla

ennek hiányában a szerződés aláírásának napján keletkezik.

Értékelő az lehet, aki
a) büntetlen előéletű,
b) cselekvőképes,
Pa

c) alapjogviszonyban áll és
d) megfelel a pályázatban meghatározott feltételeknek és az előírt
biztonsági követelményeknek.
A jogviszony pályázati eljárás alapján létesíthető, a pályázatot a
miniszter írja ki.
 64

A pályázat tartalmával, benyújtásával és elbírálásának rendjével

kapcsolatos részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. Nem
keletkeztet összeférhetetlenséget az értékelő alapjogviszonya.
A projektértékelői keretszerződés
A miniszter az értékelővel – legfeljebb a programozási időszak leteltéig
szóló határozott időre – a támogatási kérelmek tartalmi értékelésére

ás
keretszerződést köt. Keretszerződés csak írásban köthető.
A keretszerződés különös munkaszerződés, amely tartalmazza
a) az értékelő természetes személyazonosító adatait,

at
b) a kapcsolattartás módját,
c) azt a – szakértői névsor szerinti – tématerületet, amelynek
szakértőjeként az értékelő a támogatási kérelmeket elbírálja,
d) annak rögzítését, hogy az értékelő a feladatait esetileg kapja, amelyet

kt
határidőre köteles teljesíteni, egyéb esetben rendelkezésre áll.
A rendelkezésre állás időtartama alatt az értékelőt díjazás nem illeti meg.
O
A tevékenység díjazása
Az értékelőt a feladatellátásért díjazás illeti meg, amelyről egyoldalú
jognyilatkozattal nem mondhat le.
A miniszter a díjazás általános alapelveit normatív utasításban
70

meghatározhatja (Lásd.: a 17/2016. (VI. 30.) MvM utasítást).

A díjazás összegét befolyásolja
- a kiválasztási eljárásrend típusától,
- az igényelt támogatási összegétől.
Biztosítás kérdése
s

A Tbj. meghatározása alapján az állami projektértékelő jogviszony

biztosítási jogviszonyt eredményez. (Lásd.: Tbj. 5.§ (1) bekezdés k) pontját).. A
lla

jogviszony bejelentést (megszűnést stb.) az általános szabályok szerint a T1041

formanyomtatványon kell a NAV felé teljesíteni, a biztosítás kódja: 1206.
Pa

Felhasznált jogszabály.
- 2016. évi XXXIII. törvény az állami projektértékelői jogviszonyról,
valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról1
- 110/2016. (V. 25.) Korm. rendelet az állami projektértékelői
jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016.
évi XXXIII. törvény végrehajtásáról.
 65

I.6.2. Az állami tisztviselők

2016.július 01-től a közszolgálati jogviszony (ok) keretében létrehozta az
állami tisztviselő jogviszonyt.
A jogalkotó a törvény bevezetőjében (preambulum) az új jogviszony
létesítését a köztisztviselői kartól történt elkülönítését az alábbiakkal indokolta
„Az állampolgárokhoz közeli, hatékony és költségtakarékos közigazgatás

ás
olyan közszolgálatra alapozható, amelynek tagjai munkájukkal egész életen át a
közjót, polgártársaikat szolgálják, amelyben minden tisztviselő a legjobb tudása
szerint látja el a feladatát, az állampolgárok ügyeit méltányosan, visszaélés és
részrehajlás nélkül intézi. Célunk ezért, hogy az állami tisztviselők számára a

at
közszolgálat a modern, szolgáltató állam kereteibe illeszkedő, a szakmai
képzettséget és tapasztalatot, valamint a teljesítményt megbecsülő különleges

kt
életutat jelentsen, amelyben a munka díjazása arányos a feladattal és a
felelősséggel. Az állami tisztviselő számára a hivatalához méltó megélhetés
biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja”
O
A jogviszonyt szabályozó törvény hatálya
A törvény hatálya a fővárosi és megyei kormányhivatalok állami
tisztviselőinek és állami ügykezelőinek állami szolgálati jogviszonyára terjed ki.
Az állami szolgálati jogviszony alanyai
70

A jogviszony alanya:
- az állam,
- az állam nevében foglalkoztatott állami tisztviselő.
Az állami szolgálati jogviszony
A jogviszony alanyai között a közszolgálatára létesített foglalkoztatásra
s

irányuló jogviszony, amely alapján a munkavégzéssel szükségszerűen együtt

járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet
lla

többletkötelezettségek terhelik és többletjogosultságok illetik meg.

Az állami szolgálati jogviszony alapján az állami tisztviselő Kttv. szerinti
Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar tagjává válik.
Pa

Néhány fogalom
a) munkáltató: a fővárosi és megyei kormányhivatal;
b) a munkáltató vezetője: a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető
kormánymegbízott;
c) a munkáltatói jogkör gyakorlója: a fővárosi és megyei kormányhivatalt
vezető kormánymegbízott, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalvezető az
a törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározottak szerint (Lásd.: a
66/2015. (XII.30.) Kormányrendeletet).
 66

d) közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés: az Nemzeti

Közszolgálati Egyetem által szervezett, közigazgatási tanulmányok szakirányú
szakképzettséget adó, két féléves tanulmányi idejű továbbképzési program,
amelynek célja fejleszteni a résztvevőknek a közszolgáltatás-szervezésre,
különösen a közigazgatás és az állami szolgáltatásokra vonatkozó átfogó és
alapvető tudásanyagát, valamint a szükséges közszolgálati kompetenciákat;

ás
Az állami szolgálati jogviszony és a kormányzati szolgálati jogviszony
elhatárolása
Az állami szolgálati jogviszonyra a Kttv. szabályait a törvényben foglalt

at
eltérésekkel kell alkalmazni.
Az állami szolgálati jogviszony létesítése
Az állami tisztviselői jogviszony létesítésére és fenntartására a Kttv. –ben
meghatározottakat (cselekvőképes, büntetetlen előéletű, legalább érettségivel

kt
rendelkező magyar állampolgár) a törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
A Kttv.-ben foglalt rendelkezéseken túl csak olyan személlyel létesíthető,
O
aki:
- közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkezik,
- vállalja a szakképzettségnek a munkáltató által meghatározott
időtartamon belüli megszerzését azzal, hogy a munkáltató által meghatározott
70

időtartam legfeljebb a kinevezés időpontjától számított hetedik év végéig

terjedhet.
A szolgálati jogviszony a kinevezési okmány átadásával jön létre
A munkáltató az állami tisztviselői (szolgálati) jogviszony létesítéséhez a
jogszabályban meghatározott egyéb feltételeken további feltételeke is előírhat.
s

Az állami tisztviselők képesítésére vonatkozó részletes szabályokat a

Kormány rendeletben állapítja meg, a rendelet szerinti képesítési előírások alól
lla

felmentés nem adható.

Az állami tisztviselők szolgálati viszonyát érintő további kérdéseket,
többek között a kinevezés, a kinevezés módosítása, az átirányítás, az illetmény,
pótlékok, végkielégítés, a különböző juttatások, a mentesülés a rendelkezésre
Pa

állás alól, a szolgálati viszony megszűnésének szabályait, a fegyelmi és

kártérítés kérdéseit, teljesítményértékelést stb. és jogszabályok határozzák meg
(utóbbira Lásd: 354/2017. (XI. 29.) Korm. rendeletet).
Biztosítás kérdése
A Tbj. meghatározása alapján az állami projektértékelő jogviszony
biztosítási jogviszonyt eredményez. (Lásd.: Tbj. 5.§ (1) bekezdés a) pontját).. A
 67

jogviszony bejelentést (megszűnést stb.) az általános szabályok szerint a T1041

formanyomtatványon kell a NAV felé teljesíteni, a biztosítás kódja: 1103.

Felhasznált jogszabály
- 2016. évi LII. törvény az állami tisztviselőkről

ás
I.6.3. A honvédségnél szolgálatot teljesítők
A szolgálati viszony alanyai és jellege
A szolgálati viszony az állam és az állomány tagja (felek) között

at
szolgálatteljesítés céljából létesített különleges közszolgálati jogviszony, amely
alapján a közszférában megvalósuló más foglalkoztatási jogviszonyokkal
szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően
mindkét felet a szolgálatteljesítéssel összefüggő többletkötelezettségek terhelik,

kt
és jogosultságok illetik meg.
A Honvédség feladatainak megvalósítása érdekében a szolgálatteljesítés
O
szigorú függelmi rendben, egyes alapjogok korlátozásának elfogadásával,
valamint az élet és a testi épség kockáztatásával valósul meg (a Honvédség
feladataira Lásd.: a 2011. évi CXIII. törvényt, a Hvt.).
Az alapvető jogok gyakorlása
70

Az alapvető jogok korlátozásának általános keretei

Az állomány tagja a Hvt.-ben meghatározott egyes feladatok
végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles
végrehajtani. A Hvt.-ben meghatározott egyes feladatok végrehajtására kapott
parancsot az állomány tagja akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy a
s

testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.

Az egyes alapvető jogok gyakorlásának korlátozást a jogállási törvény
lla

határozza meg. Például az egyesülési jog, a szabad tartózkodás megválasztása,

egyesülési jog, keresőtevékenység szabad megválasztásának joga, a szabad
véleménynyilvánítás joga stb.
Pa

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

Szolgálati viszony
- a 18. életévét betöltött,
- cselekvőképes,
- állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és
- a katonai szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból
alkalmas magyar állampolgárral létesíthető, akivel szemben a jogállási
törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
 68

Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,

a) aki büntetett előéletű,
b) aki büntetlen előéletű, de bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen 1
évet meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az elítéléshez
fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított 3 évig,
c) akivel szemben a bíróság lefokozás vagy szolgálati viszony

ás
megszüntetése büntetést szabott ki, az elítéléshez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított 3 évig,
d) aki a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység

at
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
e) aki próbára bocsátás intézkedés hatálya alatt áll,
f) akinek lefokozására vagy szolgálati viszonyának megszüntetésére

kt
fegyelmi fenyítésként vagy méltatlanság megállapítása miatt került sor, a
jogerőre emelkedéstől számított 5 évig, vagy
g) akivel szemben büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy
O
pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást – van folyamatban, a
büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
Hivatásos szolgálati viszony létesíthető
a) a honvéd tisztjelölttel,
70

b) a honvéd altiszt-jelölttel,
c) a legénységi állomány azon tagjával, aki a Honvédség által szervezett,
kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzést
eredményesen befejezte, vagy
d) a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint legalább öt év
s

szerződéses tiszti vagy altiszti szolgálati viszonnyal rendelkező személlyel,

feltéve, hogy az állománycsoport-váltással nem jár,
lla

e) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának

szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó
szerv hivatásos állományából áthelyezésre kerülő személlyel.
Pa

Az állományba vétel
A szolgálati viszony hivatásos állományú katona esetén állományba vételi
okmánnyal és annak elfogadásával, szerződéses állományú katona esetén
szerződés megkötésével létesül (állományba vétel).
Az állományba vételi okmány tartalmazza a szolgálati viszony kezdetét és
jellegét, továbbá az első rendfokozatot.
A próbaidő és az alapkiképzés
Állományba vételkor a szerződésben
 69

a) a szerződéses pályakezdő esetén 6 hónap

b) az a) pont alá nem tartozó szerződéses katona esetén legalább 3 hónap,
legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni.
Ha a szolgálati viszony
a) a 2015.évi XLII. törvény hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati
jogviszonyból történő áthelyezéssel jön létre, próbaidő nem köthető ki,

ás
b) kormányzati szolgálati jogviszonyból, állami szolgálati jogviszonyból,
közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyból vagy igazságügyi alkalmazotti
szolgálati jogviszonyból történő áthelyezéssel jön létre, legfeljebb hat hónapig
terjedő próbaidő köthető ki. A próbaidő nem hosszabbítható meg.

at
Az eskü
A legénységi állomány tagja, továbbá a szerződéses pályakezdő honvéd

kt
esküt tesz. A honvéd eskü szövegét a Hvt. tartalmazza.
Az állomány tagja az első tiszti vagy az első altiszti rendfokozatba történő
kinevezésekor, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint tiszti vagy altiszti
O
esküt tesz.
A Honvéd Koronaőrség tagja koronaőri eskü letételére is köteles.
A szolgálati viszony egyéb kérdéseit – a szolgálati viszonymódosítás, a
szolgálatteljesítés követelményeit, a szabadság, a vezénylés, a szolgálati viszony
70

megszűnés, megszűntetés, az illetmény és egyéb pénzbeli és természetbeni

ellátásokat, a fegyelmi és kártérítési szabályokat, az önkéntes tartalékos katonai
szolgálat létesítésének szabályait stb. – kérdéseket a jogállási törvény,
kormányrendeletek és miniszteri rendeletek szabályozzák.
Biztosítás kérdése
s

A hivatásos és szerződéses állományú katona, az önkéntes tartalékos

szolgálatot teljesítő a Tbj. 5.§ (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított lesz és a
lla

Társadalombiztosítás minden ellátására jogosulttá válik. A jogviszony

bejelentést (megszűnést stb.) az általános szabályok szerint a T1041
formanyomtatványon kell a NAV felé teljesíteni, a biztosítás kódja: 1105.
Önkéntes tartalékos szolgálatot teljesítő esetében a biztosítási kód: 1107.
Pa

Felhasznált jogszabály
- 2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról.

I.6.4. A rendvédelmi szerveknél szolgálatot teljesítők

A törvény hatálya
a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,
 70

b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,

c) a terrorizmust elhárító szerv [az a)–c) pontban felsorolt szervek a
továbbiakban együtt: rendőrség],
d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,
e) a büntetés-végrehajtási szervezet,
f) az Országgyűlési Őrség,

ás
g) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint
h) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
[az a)–h) pontban felsorolt rendvédelmi feladatokat ellátó szervek

at
továbbiakban: rendvédelmi szerv] hivatásos állománya tagjainak hivatásos
szolgálati jogviszonyára (szolgálati viszony) és egyes társadalombiztosítási
ellátására terjed ki.
Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának szolgálati viszonyára a

kt
törvényben foglaltakat az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
O
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományának szolgálati
viszonyára a törvényben foglaltakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló
2010. CXXII: törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A szolgálati viszony jellege
70

A szolgálati viszony az állam nevében eljáró rendvédelmi szerv és a

hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony,
amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a
szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban és más jogszabályban meghatározott
kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.
s

A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit – a

rendvédelmi szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében –
lla

önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, akár

életének és testi épségének kockáztatásával és egyes alapjogai korlátozásának
elfogadásával teljesíti.
Pa

A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony létesítésekor vállalja,

hogy a törvényben meghatározott feltételekkel, a szolgálati érdekeknek
megfelelően a rendvédelmi szerv bármely szervezeti egységénél kötelezhető
szolgálatteljesítésre, vagy – beleegyezésével – a törvényben meghatározott más
szervezetnél szolgálat teljesítésére. A szolgálatteljesítési hely meghatározásakor
a hivatásos állomány tagjának méltányolható érdekeit lehetőség szerint
figyelembe kell venni.
 71

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

Szolgálati viszony azzal az önként jelentkező, cselekvőképes, állandó
belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető,
a) aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, és életkora – a törvényben
meghatározott kivételekkel – a hivatásos szolgálat rá irányadó felső korhatáránál
legalább tíz évvel kevesebb,

ás
b) aki rendelkezik a tervezett szolgálati beosztás besorolási osztálya
szerint meghatározott iskolai végzettséggel és szolgálati viszonyra vonatkozó
szabályban a szolgálati viszony létesítésének feltételeként meghatározott

at
szakképzettséggel,
c) aki a hivatásos szolgálatra és a tervezett szolgálati beosztására
egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas,

kt
d) akinek életvitele nem kifogásolható, és aki hozzájárul annak a
szolgálati viszony létesítését megelőző, valamint a szolgálati viszony fennállása
alatti ellenőrzéséhez, O
e) aki elfogadja egyes alapvető jogainak a törvény szerinti korlátozását,
f) aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonyának fennállása alatt
szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül – a törvényben
meghatározott esetekben és módon – a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
70

feladatokat ellátó szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szerinti
megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti,
g) aki tudomásul veszi és elfogadja a hivatásos szolgálattal járó, szolgálati
viszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott kötelezettségeket és
elvárásokat, valamint
s

h) akinél nem állnak fenn a szolgálati viszony létesítését kizáró

körülmények.
lla

A szolgálati viszony létesítését kizáró körülmények

Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,
a) aki büntetett előéletű,
b) aki a betöltendő szolgálati beosztásnak megfelelő foglalkozástól eltiltás
Pa

hatálya alatt áll,

c) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt
büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította, a kizáró feltételeket –
szándékos, gondatlan bűncselekmények, próbára bocsátás stb.- a törvény
tételesen felsorolja.
 72

Kinevezés és szolgálati beosztásba helyezés

A szolgálati viszony a hivatásos állományba való kinevezéssel és annak
elfogadásával határozatlan vagy határozott időre létesül.
A hivatásos állományba kinevezett személy esküt tesz, amelynek szövegét
a törvény tartalmazza.
Ha az érintett az eskü letételét megtagadja, vele szolgálati viszony nem

ás
létesíthető (az érvénytelenség szabályait kell alkalmazni).
Az eskü letételéig a hivatásos állomány tagja nem állítható szolgálatba.
Szolgálati viszony egyéb kérdéseit – a szolgálati viszony módosítása, a

at
szolgálatteljesítés követelményeit, a szabadság, a vezénylés, a szolgálati viszony
megszűnés, megszűntetés, az illetmény, az áthelyezés, egyéb pénzbeli és
természetbeni ellátásokat, a fegyelmi és kártérítési szabályokat, a tartalékos

kt
szolgálat létesítésének szabályait, szociális juttatások stb. – kérdéseket a
jogállási törvény, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek szabályozzák.
Biztosítás kérdése O
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásosos állományába tartozó
a Tbj. 5.§ (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított lesz és a
Társadalombiztosítás minden ellátására jogosulttá válik. A jogviszony
bejelentést (megszűnést stb.) az általános szabályok szerint a T1041
70

formanyomtatványon kell a NAV felé teljesíteni, a biztosítás kódja: 1105.

Egyéni járulékait és a személyi jövedelemadót a Tbj.-ben, illetve az Szja.
törvényben meghatározottak szerint teljesíti.
Felhasznált jogszabály
- 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek
s

hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról

lla

I.7. A közalkalmazotti jogviszony

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) hatálya - ha a Kjt.
eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati költségvetési
Pa

szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (munkáltató) a feladatkörébe

tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti
jogviszonyára terjed ki.
A Kjt. hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési
szerv által közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az
egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvény alapján foglalkoztatott
 73

munkavállalóra. (Lásd.: a 2011. évi CVI. törvény, illetve a 2010. évi LXXV.
törvényt).
A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény,
kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és
közalkalmazotti szabályzat rendezi.
A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozóan a Kjt., illetve a 2012. évi I.

ás
törvény a Munkatörvénykönyv (Mt.) szabályainak a Kjt-ben nevesített
rendelkezéseit együtt kell alkalmazni.
A közalkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása

at
A közalkalmazotti jogviszony alanyai:
- a munkáltató, és a
- közalkalmazott.

kt
Közalkalmazotti jogviszony
a) büntetlen előéletű,
b) tizennyolcadik életévét betöltött, továbbá
O
c) magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett
személlyel létesíthető. (Lásd: a 2007.évi I. törvényt, illetve a 2007. évi II.
törvényt)
70

Ha a rendőrségről szóló törvény és a Kjt.-ben meghatározott

munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt a munkáltató
közalkalmazottai tekintetében, a közalkalmazotti jogviszony létesítésének és
fenntartásának feltétele az ellenőrzéshez való hozzájárulás. (Lásd.: 1994. évi
XXXIV. törvényt)
s

A munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében - ha a

rendőrségről szóló törvény előírja - a rendőrségről szóló törvény szerinti belső
lla

bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv ellenőrizheti, hogy a

munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazott eleget tesz-e
a Kjt.-ben meghatározott hivatali kötelezettségének.
Pa

A jogviszony létesítés korlátozása

Ha a munkáltató feladatkörébe tizennyolcadik életévét be nem töltött
személy nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése tartozik, a
közalkalmazotti jogviszony létesítésének a feltétele továbbá, hogy a pályázó
közalkalmazottat a Kjt-ben tételesen nevesített Btk.-ba ütköző cselekményekkel
kapcsolatosan jogerősen nem ítéltek el, illetve nem folyik ellen ilyen címen
eljárás.
A jogviszony létesítéshez kapcsolódó egyéb szabályok
 74

Végrehajtási jogszabály a jogviszony létesítéséhez:

a) az életkor, a magyar állampolgárság a szabad mozgás és tartózkodás
feltétele alól mentesítést adhat,
b) magyar állampolgárságot, magyar nyelvtudást, illetőleg
cselekvőképességet írhat elő.
A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági

ás
bizonyítvánnyal igazolja (Erkölcsi Bizonyítvány), hogy büntetlen előéletű.
A munkáltató felhívására a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni
szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan

at
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony
létesítését nem teszi lehetővé.
Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a közalkalmazottat,
hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül

kt
menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul
- hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a
O
munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt.
A munkáltató a büntetlen előélet, a foglalkoztatástól eltiltás, mint kizáró
ok fennállásának megállapítása céljából kezeli
70

a) a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) a közalkalmazott azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi
nyilvántartó szerv által a kizáró ok igazolása céljából kiállított hatósági
bizonyítvány tartalmaz.
A megismert személyes adatokat a munkáltató a közalkalmazotti
s

jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - közalkalmazotti

jogviszony létesítése esetén - a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséig
lla

(megszüntetéséig) kezeli.
A közoktatásban oktató-nevelőmunkát végző pedagógusok
alkalmazásának további feltétele.
Pa

Az állami és „önkormányzati fenntartású” köznevelési intézményekben

pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak törvény erejénél
fogva tagjai a Nemzeti Pedagógus Karnak. (Lásd.: a 2011. évi CXC. törvény
63.§ (1) bekezdését)
A kötelező tagságból ered, ha a pedagógus kari tagsági viszonyának
megszűntetését kezdeményezi, abban az esetben közalkalmazotti jogviszonya is
megszűnik. A megszűnés körülményeire a közalkalmazottnak felróhatóság
 75

szabályait kell alkalmazni, mintha lemondott volna közalkalmazotti

jogviszonyáról.
Illetmény
Külön törvény (jogszabály) a közszféra meghatározott területén A
közalkalmazotti illetménytábla fizetési osztályokból (A-J) és fizetési
fokozatokban (1-14) van meghatározva. A fizetési osztályokhoz, illetve a

ás
fizetési fokozatokhoz rendelt szorzószámokat a mindenkori éves költségvetési
törvény tartalmazza. (2018. évre lásd.: a 2017. évi C. törvény 6. számú
mellékletét)

at
Külön törvény (jogszabály) a közszféra meghatározott területén
foglalkoztatott közalkalmazottak esetében a Kjt-ben meghatározottaktól eltérő
illetményt is megállapíthat.

kt
Például:
a) közoktatás területén 2013. szeptember 01.-től bevezetett pedagógus
életpálya modellhez igazodva. (Lásd: a 2011. évi CXC. törvényt, illetve 2017.
O
évre lásd.: a 2017. C. törvényt),
ab) közoktatásban dolgozó pedagógusok esetében az illetmény
megállapítására bevezetésre került a „vetítési alap”, illetményalap számításának
vetítési alapja 101 500 Ft. (Lásd.: a 2017. évi C. törvény 61. §-át)
70

b) egészségügyben dolgozók vonatkozásában (Lásd.: a 256/2013. (VII.)

Kormányrendeletet),
c) szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban
dolgozók vonatkozásában (Lásd.: 257/2000. (XII.26.) Kormányrendeletet).
Béren kívüli jutatás
s

A közalkalmazott részére béren kívüli jutatás adható, amelynek összege

2018. évben bruttó 200 000 Ft-ot nem haladhatja meg.(Lásd.: 2017. évi C.
lla

törvény 59.§ (4) bekezdését).

A közalkalmazottak jogállásának további kérdéseit többek között a
pályázat, a próbaidő, a kinevezés, a különböző juttatások, jubileumi jutalom,
Pa

végkielégítés, a mentesülés a rendelkezésre állás alól, a közalkalmazotti

jogviszony megszűnésének szabályait, a minősítési rendszert, a fegyelmi és
kártérítés kérdéseit stb. a jogállási törvény, és több jogszabály határozza meg.
Biztosítás kérdése
A közalkalmazott a Tbj. 5.§ (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított lesz
és a társadalombiztosítás minden ellátására jogosulttá válik. A jogviszony
bejelentést (megszűnést stb.) az általános szabályok szerint a T1041
formanyomtatványon kell a NAV felé teljesíteni, a biztosítás kódja: 1102.
 76

Felhasznált jogszabály.
- 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról,
- 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről.

I.8. A nevelőszülői jogviszony

Fogalmak

ás
Nevelőszülő: a Ptk. 4:122. § (2) bekezdése alapján az, aki a gyámhatóság
határozata alapján nála elhelyezett gyermeket ellenszolgáltatás ellenében saját
háztartásában neveli (gyermekvédelmi nevelőszülő).
Működtető: az a természetes személy, jogi személy, illetve ezek jogi

at
személyiség nélküli szervezete, aki, illetve amely a fenntartó által biztosított
működési feltételek között a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató

kt
tevékenységet szervezi,
Speciális nevelőszülő: az a nevelőszülő, aki - a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben
O
foglaltak alapján - alkalmas a nála elhelyezett súlyos pszichés vagy súlyos
disszociális (magatartás zavar) tüneteket mutató, vagy pszichoaktív szert
használó, speciális ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének
biztosítására.
70

Különleges nevelőszülő az a nevelőszülő, aki - a nevelőszülői

foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben
foglaltak alapján - alkalmas a nála elhelyezett tartósan beteg, fogyatékos vagy
három év alatti különleges ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott
nevelésének biztosítására.
s

Nevelőszülői szülői jogviszony létesítése

lla

Nevelőszülő az a személy lehet, aki

a) huszonnegyedik életévét betöltötte,
b) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság és támogatott
Pa

döntéshozatal hatálya alatt,

c) büntetlen előéletű,
d) a gondozásába helyezett gyermeknél legalább tizennyolc, de legfeljebb
ötven évvel idősebb,
e) személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a
nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a
családjába történő visszakerülésének vagy örökbefogadásának támogatására,
 77

valamint a gyermek, fiatal felnőtt életkori szükségleteiből adódó feladatoknak az

ellátására,
f) a képesítési előírások körében
fa) az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő nevelőszülő 32 761
01 szakképesítéssel rendelkezik, vagy
fb) az OKJ-ben szereplő nevelőszülő szakképesítés 10557-16 azonosító

ás
számú „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymodul
záróvizsgáját sikeresen letette, vagy
fc) a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők
képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás

at
előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben
meghatározott nevelőszülői tanfolyamot eredményesen elvégezte (Lásd.: a

kt
29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendeletet),
fd) mindkét esetben vállalja, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonya keretében a gondozásába kerülő első gyermek, fiatal felnőtt
O
elhelyezésétől számított két éven belül az OKJ-ben szereplő nevelőszülő
szakképesítést megszerzi.
g) aki a meghatározott alkalmassági vizsgálat alapján megfelel a
nevelőszülői jogviszony létesítésére.
70

A működtető a nevelőszülő alkalmasságát a jogviszony létesítését követően

háromévente rendszeresen felülvizsgálja.
A meghatározott korkülönbségtől és képesítéstől - a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben
foglaltak szerint - a gyermek érdekében kivételesen el lehet térni.
s

d) felkészíti a gyermeket az önálló életvezetésre, alapvető személyes

ügyeinek intézésére.
lla

A nevelőszülői jogviszony létesítése előtti eljárás

A nevelőszülői jogviszony létesítése előtt a működtető a nevelőszülő
Pa

alkalmasságát vizsgálja. A vizsgálat pszichológiai alkalmasságra, a büntetett

előélettel kapcsolatos „viszonyra”, az egészségi alkalmasságra, az
életkörülményekre (lakhatási feltételek) terjed ki.
Az alkalmassági vizsgálat lehetősége a nevelőszülői jogviszony egész
tartama alatt - rendszeres felülvizsgálat és szükség esetén rendkívüli
felülvizsgálat - engedélyezett.
Ha a működtető arról tájékoztatja a nevelőszülőnek jelentkező személyt
vagy a nevelőszülőt, hogy pszichológiai szempontból nem tartja alkalmasnak a
 78

nevelőszülői feladat ellátására, a nevelőszülő az Országos Gyermekvédelmi

Szakértői Bizottságnál kérelmezheti pszichológiai alkalmasságának ismételt
vizsgálatát. A pszichológiai alkalmasság ismételt vizsgálatának költségei a
nevelőszülőt terhelik.

A nevelőszülő által nevelhető gyermekszám

ás
A nevelőszülő a saját kiskorú gyermekeit is beszámítva legfeljebb hat
gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja. Ha a nevelőszülő saját
kiskorú gyermekről háztartásában nem gondoskodik, akkor legfeljebb öt
gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja.

at
Ha a nevelőszülő vagy a speciális nevelőszülő speciális szükségletű
gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az 1.) pontban
meghatározott gyermek létszámot minden speciális szükségletű gyermek teljes

kt
körű ellátása esetén egy fővel kell csökkentenie.
Ha a nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő egy vagy két fő
O
különleges szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek
az 1.) pontban meghatározott gyermeklétszámot egy fővel kell csökkentenie.
Ha a nevelőszülő, különleges nevelőszülő három vagy négy fő különleges
szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az 1.)
70

pontban meghatározott gyermeklétszámot két fővel kell csökkentenie.

Eltérés esete
Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a
nevelőszülő kérelmére vagy beleegyezésével a nevelőszülő családjában
s

meghatározott gyermeklétszámtól el lehet térni. Az eltérés feltétele ideiglenes

hatállyal elhelyezett gyermek esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat,
lla

nevelésbe vett gyermek esetén a gyermekvédelmi gyám hozzájárulása.

A nevelőszülő - egyéni gondozási-nevelési terv alapján - a saját
háztartásában nyújt teljes körű ellátást az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a
Pa

nevelésbe vett gyermeknek.

A nevelőszülő a gyámhatóság határozata alapján biztosítja az általa nevelt
gyermek kapcsolatát a kapcsolattartásra feljogosított szülőjével és közeli
hozzátartozóival.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keletkezése
A jogviszony alanyai: a működtető, a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő
vagy a különleges nevelőszülő (nevelőszülő).
 79

A jogviszony tárgya: a működtető és a nevelőszülő között az ideiglenes

hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermekotthont nyújtó ellátásának
biztosítása.
A jogviszony kezdőidőpontja: írásbeli keret-megállapodás alapján - az
attól az időponttól jön létre, amelytől kezdve a gyámhatóság a határozatában a
gyermekgondozási helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg időponttól

ás
- létrejövő foglalkoztatási jogviszony.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra az Mt.-t akkor kell
alkalmazni, ha azt a törvény előírja.

at
Az Mt. rendelkezéseinek alkalmazása során
a) munkaviszony alatt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt,
b) munkaviszonyra vonatkozó szabály alatt a nevelőszülői

kt
foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó jogszabályt, keret megállapodást és
kiegészítő megállapodást,
c) munkavállaló alatt a nevelőszülőt,
O
d) munkáltató alatt a nevelőszülői hálózat működtetőjét,
e) munkabér alatt a nevelőszülőnek járó díjazást,
f) távolléti díj alatt az alapdíjat kell érteni.
70

Különleges szabály
Házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő személy nevelőszülőként
csak akkor foglalkoztatható, ha a nevelőszülői tevékenység végzéséhez
házastársa, élettársa írásban hozzájárul.
Egyéb keresőtevékenység végzése
s

A nevelőszülő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett - a

működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint – a működtető
lla

engedélyével időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet, feltéve, hogy

a keresőtevékenység a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem
veszélyezteti.
A nevelőszülő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett – a
Pa

működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint – időkorlátozás nélkül

folytathat az 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § d) pontjában meghatározott
keresőtevékenységet, feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt
ellátását nem veszélyezteti.
Keresőtevékenység meghatározása a Cst. alapján: munkaviszonyban,
közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati
jogviszonyban, bírói, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a
 80

Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati
jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység.
A nevelőszülői jogviszony időtartama
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony határozatlan időre jön létre.
Kivételesen - helyettesítés vagy egyéb méltányolható ok esetén - a jogviszony

ás
határozott időre is létesíthető, ebben az esetben az Mt.-ben a határozott idejű
munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnésének,
megszüntetésének és szüneteltetésének szabályait, a nevelőszülő jogosultságait,

at
a nevelőszülői jogviszony egyéb kérdéseit (felmentési idő, végkielégítés,
kártérítés stb.) kormányrendelet szabályozza.

kt
Biztosítás kérdése
A nevelőszülő jogviszonyának tartama alatt a Tbj. 5.§ (1) bekezdés a)
pontja alapján biztosított lesz és a társadalombiztosítás minden ellátására
O
jogosulttá válik. A jogviszony bejelentést (megszűnést stb.) az általános
szabályok szerint a T1041 formanyomtatványon kell a NAV felé teljesíteni, a
biztosítás kódja: 1125.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység
70

díjazása
A nevelőszülőt tevékenységéért a foglalkoztatási jogviszony
fennállásának időtartama alatt – megállapodásokban meghatározott – díjazás
illeti meg.
A nevelőszülő díjazása az alapdíjból, a kiegészítődíjból és a többletdíjból
s

áll.
Alapdíj: abban az esetben is megilleti a nevelőszülőt, ha nem helyeztek
lla

el nála gyermeket, fiatal felnőttet. Az alapdíj legkisebb összege a mindenkori

minimálbér 30%-a, 2018.évben 138 000x0,3= 41 400 Ft
Kiegészítődíj: a nevelőszülőt az alapdíjon felül minden egyes nála
elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után kiegészítődíjként mindenkori minimálbér
Pa

20%-a, 2018. évben 138 000x0,2= 27 600 Ft/gyermek illeti meg.

Többletdíj: a nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül minden
egyes nála elhelyezett speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek
után a mindenkori minimálbér 5%-a, 2018. évben 138 000x0,05= 6 900
Ft/gyermek illeti meg.
A nevelőszülőt kizárólag az alapdíj illeti meg a gyermek, fiatal felnőtt
kollégiumi elhelyezésének időtartamára. Ha a gyermek, fiatal felnőtt a tanítás
 81

nélküli pihenőnapok kivételével tanítási szünet, betegség vagy egyéb ok miatt

nem a kollégiumban, hanem a nevelőszülő háztartásában tartózkodik, a
nevelőszülő az alapdíjon felül a kiegészítő díjra, valamint meghatározott
szükségletű gyermek után a többletdíjra is jogosult.
A nevelési díj:
A nevelőszülőt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett

ás
gyermek, valamint a volt gondozott fiatal felnőtt ellátására nevelési díj illeti
meg. A nevelési díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal
felnőttenként – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-a, 2018.-ban

at
37 050 Ft
A nevelési díj felhasználása
A nevelési díj a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésére, ruházkodására,

kt
tankönyvére, tanszerére, a tanulmányai végzéséhez és munkavégzéséhez
szükséges egyéb eszközökre, a gyermek, fiatal felnőtt költőpénzére,
egészségügyi ellátására fordítható a nevelőszülőt megillető családi pótlékkal egy
O
A nevelési díj mértéke
A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének
a) százötven százaléka, ha a nevelt gyermek a megyei, fővárosi
gyermekvédelmi szakértői bizottság által készített szakmai vélemény szerint
70

súlyos pszichés vagy súlyos disszociális tüneteket mutat, vagy pszichoaktív szert
használó vagy kettős szükségletű, 2018.-ban 42 750 Ft
b) száznegyven százaléka, ha a nevelt gyermek tartósan beteg, fogyatékos
vagy három éven aluli. 2018.-ban 39 900 Ft,
A nevelőszülő a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a
s

gyermek, fiatal felnőtt élelmezésének és a lakásfenntartás költségeinek

kiegészítésére. Az ellátmány éves összege nem lehet kevesebb –
lla

gyermekenként, fiatal felnőttenként – az éves nevelési díj 25%-ánál.

Egyéni járulék és személyi jövedelemadó fizetése egyéb jogosultságok
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony díjazása - nem önálló
tevékenységből származó - jövedelemnek (bérnek) minősül és az általános
Pa

szabályok alapján kell megfizetni az egyéni és foglalkoztatói járulékokat és a

személyi jövedelemadót.
A nevelőszülői foglalkoztatás esetén a nevelőszülőt megilleti a családi
pótlék, érvényesíthető a családi kedvezmény, családi járulékkedvezményt.
Nevelőszülő csak vérszerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel
igényelhet csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt,
gyermeknevelési segélyt, gyermeknevelési támogatást.
 82

Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak folyósítása esetén a nevelőszülői

jogviszony nem tartozik a keresőtevékenység fogalmába.
A családi kedvezmény esetében a nevelőszülő házastársa is jogosult a
családi kedvezmény, illetve a családi járulékkedvezmény érvényesítésére.
Szociális hozzájárulási adó szakképzési hozzájárulás
A működtető, mint foglalkoztató a nevelőszülői foglalkoztatási

ás
jogviszony után az általános szabályok szerint fizeti meg a szociális
hozzájárulási adót, illetve a szakképzési hozzájárulást.

at
Felhasznált jogszabály:
- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról (Gyvt.),
- 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet a nevelőszülői foglalkoztatási

kt
jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről.
O
I.9. A szövetkezeti tagsági viszony, szociális szövetkezet, közérdekű
nyugdíjas szövetkezeti jogviszony
Magyarország Alaptörvényének „N” cikke kimondja, hogy
„Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán
70

alapszik. Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit.”

A szövetkezetekről szóló törvény megfogalmazza, hogy a szövetkezeti
forma nagymértékben képes társadalmi erőforrásokat mozgásba hozni, az
elkülönült gazdasági szereplők helyzetét megerősíteni, közösségi szükségleteket
s

kielégíteni, az állam a sajátos eszközrendszerével ösztönözni a szövetkezést és

állami támogatást nyújt a szövetkezeti mozgalom tovább fejlődéséhez,
lla

A szövetkezet
A 2014. március 15.-től hatályos Polgári Törvénykönyv újra szabályozta a
szövetkezés szabályait többek között az
- a szövetkezet fogalmát,
Pa

- szövetkezeti tagsági jogviszony keletkezését,

- tagnyilvántartást,
- tag alapvető jogait,
- tagsági jogviszony megszűnését,
- elszámolást a tagsági jogviszony megszűnésekor.
 83

A szövetkezet fogalma és főbb tevékenységei

A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a
nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és
társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi
személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni
hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes

ás
közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles
helytállni.
A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és

at
szolgáltatásra irányulhat.
A szövetkezeti tagsági jogviszony keletkezése
A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor vagy

kt
kérelem alapján, tagfelvétellel keletkezik.
A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia
kell a szövetkezet alapszabályában foglaltak elfogadásáról és a vállalt vagyoni
O
hozzájárulásról. Személyes közreműködés vállalása esetén a tagfelvételi
kérelemben annak tartalmát is meg kell határozni.
A vagyoni hozzájárulás teljesítésére a szövetkezet alapításának esetére
meghatározott szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a nyilvántartásba-vételi
70

kérelem benyújtása és a bejegyzés alatt a tagfelvétel időpontját kell érteni.

A szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy nem köteles vagyoni
hozzájárulás teljesítésére annyiban, amennyiben más tag a szövetkezeti
részesedését vagy annak egy hányadát rá átruházza.
A tag alapvető jogai
s

A szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat az

általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül, azonos
lla

jogok illetik meg.

A szövetkezet nyereségét a tagok között fel lehet osztani. A szövetkezet
nyereségének a felét a tagok között személyes közreműködésük arányában kell
Pa

felosztani, semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely a nyereség

személyes közreműködés arányában felosztandó részét a nyereség felénél kisebb
mértékben határozza meg.
A tagsági jogviszony megszűnése
A tagsági jogviszony megszűnik, ha
a) a tag a szövetkezetből kilép,
b) bíróság a tagot kizárja,
 84

c) a tag a vagyoni hozzájárulását vagy pótbefizetési kötelezettségét - az

alapszabályban, illetve közgyűlési határozatban meghatározott időpontig - nem
teljesítette,
d) a tag meghal vagy megszűnik,
e) a szövetkezet átalakulással, egyesüléssel, szétválással vagy jogutód
nélkül megszűnik.

ás
A szövetkezetekről szóló törvényben nevesített szövetkezeti forma
- iskolaszövetkezet,
- szociális szövetkezet,
- közérdekű nyugdíjas szövetkezeti jogviszony

at
- agrárgazdasági szövetkezet.
Biztosítás kérdése
A személyesen közreműködő szövetkezeti tag a Tbj. 5.§ (1) bekezdés b)

kt
pontja alapján biztosított lesz és a társadalombiztosítás minden ellátására
jogosulttá válik. A jogviszony bejelentést (megszűnést stb.) az általános
O
szabályok szerint a T1041 formanyomtatványon kell a NAV felé teljesíteni, a
biztosítás kódja: 1110.

Iskolaszövetkezet
70

Az iskolaszövetkezet a nemzeti köznevelési törvény szerinti középfokú

iskolával, kollégiummal, alapfokú művészeti iskolával (nevelési-oktatási
intézmény) tanulói jogviszonyban álló tanulók (Lásd.: a 2011. évi CXC.
törvényt) továbbá a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási
intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgatók számára lehetőséget
s

biztosít a munkavégzési feltételek megteremtésére, valamint gyakorlati

képzésük elősegítésére (Lásd.: 2011. évi CCIV. törvényt).
lla

Az iskolaszövetkezet tevékenységének összhangban kell állnia a nevelési-

oktatási intézmény, a felsőoktatási intézmény pedagógiai és képzési
célkitűzéseivel, az nem veszélyeztetheti a nevelési-oktatási, a felsőoktatási
intézmény működését, a nevelési-oktatási, a felsőoktatási intézményben
Pa

folytatott tanulmányokat.
Gyakorlati képzés szervezése
Az iskolaszövetkezet hozzájárulhat a nevelési-oktatási intézmény, illetve
a felsőoktatási intézmény nevelő és oktató munkájához szükséges feltételek
javításához. Az iskolaszövetkezet hozzájárulhat a tagjai tanulmányainak
folytatásához szükséges feltételek megteremtéséhez, feltéve, hogy rendelkezik a
 85

gyakorlati képzés megszervezéséhez szükséges feltételekkel, amely feltételeket

az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója együttesen biztosítja.
Az iskolaszövetkezet útján megszervezett gyakorlati képzés esetén a
szakmai gyakorlatot – a szolgáltatás fogadójának nyilatkozata alapján – az
iskolaszövetkezet igazolhatja, feltéve, hogy a gyakorlati képzés az
iskolaszövetkezet hallgató tagjának felsőoktatási képzésben megszerzett elméleti

ás
ismereteinek felhasználását igényli, továbbá a szolgáltatás fogadója megfelel a
szakmai gyakorlóhellyel, a gyakorlati képzés tartalma pedig a szakmai
gyakorlattal szemben jogszabály által támasztott követelményeknek.

at
Az iskolaszövetkezet jogállása
Az iskolaszövetkezet csak közhasznú jogállású lehet (a közhasznúság
fogalmára lásd.: a 2011. évi CLXXV. törvényt).

kt
Iskolaszövetkezet alapítása
Az iskolaszövetkezet alapításában és működésében nevelési-oktatási
intézménynek vagy felsőoktatási intézménynek - természetes személyeken kívül
O
tagként részt kell vennie.
Az iskolaszövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan
természetes személy, aki nevelési-oktatási intézménnyel tanulói vagy
felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll.
70

Az iskolaszövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló

természetes személy tagja.
Személyes közreműködés szabályai
Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes
közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott
s

szolgáltatás (külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.

Külső szolgáltatási jogviszony létrejötte a külső szolgáltató jogosultsága
lla

A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony az iskolaszövetkezet

és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső
szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött,
Pa

Amely olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében az iskolaszövetkezet

nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja teljesíti személyes közreműködését, és
amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint az Mt.-nek a szövetkezeti
törvényben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója az
iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját közvetlenül
utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának,
idejének és ütemezésének meghatározására.
 86

A személyesen közreműködő jogosultsága

a) munkaközi szünet:
aa) teljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz perc,
ab) ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc
munkaközi szünetre jogosult,
b) pihenőidő: ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka

ás
befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra
pihenőidőre jogosult,
c) szabadság: az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit kell
alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy munkában töltött időnek a külső

at
szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek
keretében minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap

kt
szabadság jár.
d) díjazás: a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés
tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb,
O
képesítéshez nem kötött munkavégzés esetén a minimálbér összegénél, 2018.
évben 138 000 Ft összegnél. Képesítéshez kötött munkavégzés esetén a garantált
bér összegénél, 2018. évben 180 500 Ft összegnél.
Óradíj alkalmazása esetén 794 Ft/óra vagy 1 038 Ft/óra.
70

Ha az iskolaszövetkezet tagja a tizennyolcadik életévét még nem töltötte

be, az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes
közreműködésére – ideértve a munkaviszony, illetve a polgári jogi jogviszony
keretében történő munkavégzés esetét is –, az Mt.-ben foglalt, a fiatal
munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezések
s

figyelembevételével kerülhet sor.

A külső szolgáltatóval kötött megállapodás tartalma
lla

A megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a tag által vállalt feladatok körét,
b) a tagnak a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése
Pa

tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj és a díjhoz kapcsolódó

egyéb juttatás legkisebb összegét, valamint
c) az iskolaszövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a
feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.
A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő
teljesítése megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és a tag írásban
megállapodjanak
a) a szolgáltatás fogadójának személyében,
 87

b) a teljesítendő konkrét feladatban,

c) a tag díjának és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegében és az
összeg kifizetésének időpontjában,
d) a feladat teljesítésének helyében, valamint
e) a feladat teljesítésének időtartamában.
Az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony tartama

ás
Az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony az iskolaszövetkezetbe történő
belépéstől a tanulói vagy a hallgatói jogviszony megszűnéséig, illetve az
iskolaszövetkezet jogutód nélküli megszűnéséig tart.

at
Szolgáltatási díj
A „megrendelőnek” az iskolaszövetkezet számára fizetendő szolgáltatási
óradíj minimális összege megegyezik a minimálbér 1,178-szeres összegével,

kt
2018. évben 794x1,178= 935 Ft/óra összegben. (Lásd: a 274/2017.(IX.21.)
Kormányrendeletet).
Az iskolaszövetkezet az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok
O
között személyes közreműködésük arányában osztja fel.

Az iskolaszövetkezeti tag biztosítása, járulék és személyi jövedelemadó

fizetési kötelezettsége
70

Az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat

folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói
jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is – biztosítottnak minősül és a
Tbj.-ben meghatározott ellátásokra jogosult.
Az iskolaszövetkezet tagjaként személyes közreműködést végző a
s

jövedelme után nem fizeti meg a Tbj.-ben meghatározott járulékokat, ezért

ebben a viszonyában NEM MINŐSÜL biztosítottnak. Személyes
lla

közreműködése után kapott jövedelme az általános szabályok szerint személyi

jövedelemadó köteles jövedelem, és az szja-ban az általános szabályok szerint
érvényesíthet kedvezményeket. Mivel nem biztosított ezért családi
Pa

járulékkedvezményt NEM ÉRVÉNYESÍTHET:

Az iskolaszövetkezettel munkavégzésre irányuló viszony keletkezését,
illetve annak megszűnését az általános szabályok szerint a 18T1044D
„Bejelentőlap Az Art. 16. § (11) bekezdése alapján az iskolaszövetkezet
biztosítottnak nem minősülő, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 10/B.
§ (2) bekezdése szerinti megállapodás keretében személyesen közreműködő
tagjáról” vagy a 18T1044TEL „Bejelentő és változás-bejelentő elektronikus
adatlap az Art. 16. § (11) bekezdése alapján az iskolaszövetkezet biztosítottnak
 88

nem minősülő, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 10/B. § (2)

bekezdése szerinti megállapodás keretében személyesen közreműködő tagjáról,
telefonon történő bejelentés esetén „megnevezésű formanyomtatványon kell a
NAV felé teljesíteni.
Fontos szabály: az iskolaszövetkezet tagja által realizált bevétel
jövedelemnek számít, ez a jövedelem adott esetben egyes pénzellátás

ás
folyósításának körülményeit befolyásolhatja. (például: családi kedvezmény,
családi pótlék stb.).
Az iskolaszövetkezet szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége
Az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében

at
tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt –
25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének
időtartama alatt is –; n NEM EREDMÉNYEZ adófizetési jogviszonyt, az

kt
iskolaszövetkezet mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.

Szociális szövetkezet
O
A szociális szövetkezés célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára
munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb
módon történő elősegítése.
70

A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a fő tevékenységére

utaló megjelölést, valamint a „szociális szövetkezet” megnevezést. A szociális
szövetkezet csak közhasznú jogállású lehet.
A szociális szövetkezet tevékenységének korlátozása
Szociális szövetkezet nem nyújthat gyermekvédelmi szakellátást (Lásd.:
s

az 1997. évi XXXI. törvény 30.§ (2) bekezdését).

Tagság kérdése a szociális szövetkezetben
lla

Szociális szövetkezet tagja lehet:

- természetes személy tagjain kívül
- legalább egy helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat,
illetve ezek jogi személyiségű társulása (önkormányzat),
Pa

- vagy jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó

közhasznú jogállású szervezet.
Szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív
tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tag kivételével – nem lehet
személyes közreműködést nem vállaló tagja, a nem természetes személy tagok
száma nem haladhatja meg a taglétszám huszonöt százalékát.
Tagi munkavégzés
 89

Fogalma: a személyes közreműködés sajátos formája a közös termelésben

való, a tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés (tagi
munkavégzés).
A tagi munkavégzés önálló, más munkavégzésre irányuló jogviszonyt
szabályozó törvény hatálya alá nem tartozó jogviszony, amelyben az elvégzett
munka ellentételezése a tagi munkavégzés arányában részben vagy egészben a

ás
tagok által közösen megtermelt javak természetben történő átadásával is
megvalósulhat.
Tagi munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése

at
Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az létesíthet és tarthat fenn
aki(t):
a) az állami foglalkoztatási szerv az 1991. évi IV. törvényben

kt
meghatározottak alapján legalább három hónapja nyilvántart, vagy
b) legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll.
A szociális szövetkezet a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló
O
tagjával a tagsági jogviszony fennállása alatt munkavégzésre irányuló további
jogviszonyt nem létesíthet.
Ha a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagja a
tagsági jogviszonya fennállása alatt más foglalkoztatóval munkavégzésre
70

irányuló jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e jogviszony tartama alatt a szociális
szövetkezettel fennálló tagi munkavégzési jogviszonya szünetel.
A tagok jogai
A tagok egyenlő joggal az egy tag – egy szavazat elvének megfelelően –
részt vesznek a szövetkezet működését meghatározó döntésekben, a végrehajtás
s

ellenőrzésében, vezetői megválasztásában

A szociális szövetkezet esetében a nem természetes személy tagok száma
lla

nem haladhatja meg a taglétszám huszonöt százalékát.

A szociális szövetkezetek működésükhöz és céljaik megvalósításához
különböző pályázatok nyerhetnek támogatást.
Pa

Foglalkoztató járulék és adófizetési fizetési kötelezettsége

A szociális szövetkezeti tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja után
2018. évben a szövetkezet napi 244 Ft/nap egészségügyi szolgáltatási járulékot
fizet. A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése
alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő
- első évben mentesül,
- a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának,
- harmadik évben 50 százalékának,
 90

- negyedik évben 75 százalékának,

- az ötödik évtől 100 százalékának megfizetésére kötelezett.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti
Foglalkoztatási Alap negyedévente megtéríti az Egészségbiztosítási Alap
részére.
A szociális szövetkezet személyesen közreműködő tagja után nem alanya

ás
a szociális hozzájárulási adónak.
Személyesen közreműködő tag járulékfizetése
A szociális szövetkezetben személyes közreműködést végző tag a

at
pénzbeli juttatás után 10 százalék nyugdíjjárulékot, továbbá 15 százalék
személyi jövedelemadót fizet, kivéve a közfoglalkoztatási jogviszony
fennállásának időtartama alatt - egyéni járulékait ebben a biztosítási

kt
viszonyában fizeti meg - létesített tagi jogviszonyt, továbbá 15 százalék
személyi jövedelemadó megfizetésére kötelezett.
A szociális szövetkezetben személyesen közreműködő tag a Tbj. szerint
O
NEM MINÖSÜL BIZTOSÍTOTTNAK, ezért családi járulékkedvezmény
érvényesítésére NEM jogosult.
Bejelentési kötelezettség és igazolások kiadása
A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy
70

a) jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a

munkavégzés megkezdése előtt,
b) jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8
napon belül az egészségbiztosítási szervnek jelenti be.
A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja
s

részére a tárgyévet követő év január 31-éig igazolást ad ki a jogviszony

időtartamáról, a nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az
lla

egészségügyi szolgáltatási járulékról és az abból érvényesített kedvezményről. A

jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell
kiadni.
Pa

A tagi jogviszony és egyes pénzbeli ellátások kapcsolata

A szociális szövetkezetben személyes közreműködés folytatható a
foglalkoztatás helyettesítő támogatás, az álláskeresési járadék, a
gyermekgondozást segítő ellátás stb. időtartama alatt.
Személyi jövedelemadó mentesség
a) a szociális szövetkezet tagja által a tagi munkavégzés, a személyes
közreműködés ellenértékeként élelmiszer, a szociális szövetkezet
tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra készétel
 91

vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a

minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel, azzal, hogy
- a fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában
juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát; 2018. évben
138 000x0,25=34 500 Ft-ot,
b) a közhasznú jogállású szociális szövetkezet által a közösségi alapból az

ás
alapszabályában rögzített közhasznú céljával összhangban a szövetkezeti tag
természetes személynek vagy családtagjának, élelmiszer, fogyasztásra készétel
vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér

at
összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott
bevétel,
azzal, hogy az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének
eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet

kt
értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos
piaci értéket kell figyelembe venni;
O
Ha a szociális szövetkezet termék, termény és utalvány egyidejű juttatása
a minimálbér összegét meghaladja az a) pontban meghatározott adómentes
juttatás összegét, a felettes összeg után 19,5 százalék EHO-t, illetve 15 százalék
személyi jövedelemadó megfizetésére kötelezett.
70

Példa:
a) utalványban adott összeg 40 000 Ft
A szociális szövetkezet EHO és szja fizetési kötelezettsége
Mentes összeg: 34 500 Ft/fő/hó
EHO: 40 000-34 500x1,18x0,19,5=1 266 Ft
s

Szja: 40 000-34 500x1,18x0,15= 974 Ft

b) termék, termény formájában adott juttatás 130 000 Ft
lla

Mentes összeg: 103 500 Ft/fő/hó

EHO: 130 000-103 500x1,18x0,195=6 098 Ft
Szja: 130 000-103 500x1,18x0,15=4 691 Ft
A szociális szövetkezetek működésével, eszközhasználatával, részére
Pa

ingyenesen juttatható vagyoni jogi stb. kérdéseket a 2011. évi CVI. törvény
határozza meg.

Közérdekű nyugdíjas szövetkezet

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet (nyugdíjas szövetkezet) célja, hogy a
még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerő-piaci reaktivizálást
biztosítson, a tagok gazdasági és szociális helyzetét előmozdítsa. A nyugdíjas
 92

szövetkezet célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál

felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat átadásra kerüljön. A nyugdíjas
szövetkezet a céljainak megvalósításával közérdeket is szolgál.
Fontos szabály, hogy a nyugdíjas szövetkezetnek
- csak természetes személy tagja lehet, aki személyes közreműködést
vállal,

ás
- tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki
öregségi nyugdíjban részesül.
A viszony létesítés szabályai:
- tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia

at
kell arról, hogy
a) a nyugdíjas szövetkezet tagjává kíván válni,

kt
b) öregségi nyugdíjban részesül-e,
c) az alapszabályban foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezőnek
ismeri el, O
d) a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni,
e) vállalja a nyugdíjas szövetkezet tevékenységében való személyes
közreműködést, és
f) vállalja a nyugdíjas szövetkezet alapszabályában meghatározott vagyoni
70

hozzájárulás teljesítését.
g) alapításkor vagy belépéskor vagyoni hozzájárulás megfizetését vállalja.
Ennek teljesítésének módját, idejét és mértékét az alapszabály tartalmazza.
A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködés konkrét
tartalmára, módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a nyugdíjas
s

szövetkezettel. A nyugdíjas szövetkezet tagját megillető ellentételezés arányos

kell, hogy legyen a természetes személy tag személyes közreműködésének
lla

mértékével.
A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja személyes
közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott
szolgáltatás (külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.
Pa

A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony a nyugdíjas

szövetkezet és öregségi nyugdíjban részesülő tagja közötti külső szolgáltatásra
vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony,
amelynek keretében a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja
teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó,
valamint az Mt.-nek a törvényben meghatározott szabályait kell megfelelően -
 93

utasítási jog, munkaközi szünet, pihenőidő, munkadíjazása, annak kifizetése,

egyéb juttatások stb. kérdéseket - alkalmazni.
Járulék és adófizetési kötelezettség
A tag a személyes közreműködés ellenértékekét pénzben kapott juttatás
után csak 15% mértékben személyi jövedelemadót fizet. Mivel járulékokat nem
fizet a Tbj. szerint nem lesz biztosított, az évenkénti 0,5%-os növelésre jogosult.

ás
A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodás esetén a Ptk.
rendelkezései alapján közösségi alapot képez. A közösségi alapot a nyugdíjas
szövetkezet tagjának vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának
a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a

at
kielégítésére kell felhasználni. Az ilyen formában adott juttatás az egyén és a
közérdekű nyugdíjas szövetkezet részéről adómentes juttatás.

kt
Vagyis a
a) a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a
személyes közreműködés ellenértékeként élelmiszer, a nyugdíjas szövetkezet
O
tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra készétel
vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a
minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel, azzal, hogy
a fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott
70

bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát, 2018.-ban 34 500

Ft/hó
b) a nyugdíjas szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában
rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy
családtagjának élelmiszer, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható
s

utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó

értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel,
lla

mindkét esetben azzal, hogy az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet

tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a
szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a
Pa

szokásos piaci értéket kell figyelembe venni;

Bejelentés
A viszony létesítését a T1045NY „ Bejelentőlap Az Art. 16. § (11)
bekezdése alapján a közérdekű nyugdíjas szövetkezet biztosítottnak nem
minősülő, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szerinti megállapodás
keretében személyesen közreműködő tagjáról” vagy telefonon (185-ös
telefonszámon) a T1045TEL „ Bejelentőlap Az Art. 16. § (11) bekezdése
alapján a közérdekű nyugdíjas szövetkezet biztosítottnak nem minősülő, a
 94

szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szerinti megállapodás keretében

személyesen közreműködő tagjáról, telefonos bejelentés esetén” megnevezésű
formanyomtatványokon kell a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági
megállapodás megkötésének napján a NAV-nak bejelenteni.
Szolgáltatási díj
A „megrendelőnek” a nyugdíjas szövetkezet számára fizetendő

ás
szolgáltatási óradíj minimális összege megegyezik a minimálbér 1,178-szeres
összegével, 2018. évben 794x1,178= 935 Ft/óra összegben. (Lásd: a
274/2017.(IX.21.) Kormányrendeletet).
A nyugdíjas szövetkezetnek a nevében viselnie kell a „közérdekű

at
nyugdíjas szövetkezet” megnevezést.

kt
Felhasznált jogszabály:
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (3:325.§ - 3:361. § ),
- 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről,
O
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (1.számú
melléklet 4.24.),
- 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról (5.§ (1) bekezdés, b) pont továbbá 39/B.§),
70

- 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz

kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról.
- 274/2017. (IX. 21.) Korm. rendelet az iskolaszövetkezetek és a
közérdekű nyugdíjas szövetkezetek számára fizetendő minimális szolgáltatási
díjról.
s
lla

I.10. A közfoglalkoztatási jogviszony

A jogalkotó az értékteremtő közfoglalkoztatás jogi kereteinek
megteremtése és a munkaképes lakosság munkához juttatása, az álláskeresők
foglalkoztatásának elősegítése érdekében alkotta meg a törvényt.
Pa

A törvény hatálya kiterjed a közfoglalkoztatóra és az általa

közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott természetes személyre
(a továbbiakban: közfoglalkoztatott).
Közfoglalkoztatási jogviszony keretében végezhető munkák
(tevékenységek)
Közfoglalkoztatási jogviszony létesítés olyan munkára létesíthető, amely
 95

a) e törvényben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami

feladat vagy
b) a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy
önként vállalt feladat, vagy
c) a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként
vállalt feladat, vagy

ás
d) a helyi vagy azon túlmutató közösségi - így különösen -
- egészség megőrzési, szociális,
- nevelési, oktatási, kulturális, örökség megóvása,
- műemlékvédelmi, természet-, környezet- és állatvédelemi,

at
- gyermek- és ifjúságvédelemi, a munkaviszonyban és a polgári jogi
jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével

kt
sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelemi célú, közforgalom
számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és
üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat vagy
O
e) a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását
elősegítő feladat ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére
irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közszolgálati vagy kormányzati
szolgálati jogviszonyt.
70

Közfoglalkoztatási jogviszony kormányrendeletben meghatározott

feltételek mellett közhasznú kölcsönzés céljára is létesíthető.
Közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül, ha közfoglalkoztatási
program keretében a közfoglalkoztatott a munkaerő-piaci alkalmazkodását,
munkához jutását szolgáló képzésben vesz részt.
s

Közfoglalkoztató személye
lla

Közfoglalkoztató lehet többek között:

a) helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel
rendelkező társulása,
Pa

b) költségvetési szerv,
c) egyházi jogi személy,
d) közhasznú jogállású szervezet (pl.: szociális szövetkezet),
e) civil szervezet,
f) az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával
megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó
szervezet,
g) vízitársulat,
 96

h) erdőgazdálkodó, amennyiben a közfoglalkoztatás keretében

ha) az erdő külön törvényben meghatározott közjóléti céljainak
megvalósítása érdekében végzett feladatok ellátására,
hb) a természeti károkat szenvedett erdőterületek rehabilitációjára,
hc) erdészeti sétautak, turistautak és tanösvények kijelölésére,
karbantartására,

ás
hd) határjelek és környezetének karbantartására,
he) tűzpászták készítését és tűzmegelőzést szolgáló feladatok ellátására,
he) kommunális hulladék gyűjtésére és elszállítására,
hg) az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására kerül sor,

at
j) a vasúti pályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete
tisztántartásával, a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával,

kt
továbbá a vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény
állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában,
k) a kötelező önkormányzati feladat ellátásában közreműködő, törvény
O
alapján kijelölt közérdekű szolgáltató.
Közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő
okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja,
ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek
70

kielégítéséhez. (Lásd.: a 2011. évi CLXXV. törvényt)

Egy kis statisztika
A közfoglalkoztatásban dolgozók havi átlagos létszáma csökkent az előző
hónaphoz képest a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásra vonatkozó adatai
szerint a programokban részt vevő személyek havi átlagos száma 168 437 fő
s

volt 2017. októberben ,

A legnagyobb közfoglalkoztatók 2017. október hónapban többek között:
lla

- a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.(2 765 fő),

- a Magyar Református Szeretetszolgálat (1932 fő),
- a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (1 789 fő),
- a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (3 700 fő)
Pa

- a Felső Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (1 641 fő),

- az Észak – magyarországi Vízügyi Igazgatóság (1 378 fő)
- a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. (1 094
fő)
- a MÁV Zrt. (1 041 fő) jelenti a tíz legnagyobb közfoglalkoztatót
(Forrás: www. kozfoglalkoztatas.kormany.hu/ oktober-havi-tajekoztato-a-
kozfoglalkoztatas-alakulasarol)
 97

Közfoglalkoztatási viszony létesítése

Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki
a) a munka törvénykönyv (Mt.) rendelkezései szerint munkaviszonyt
létesíthet - kivéve azt, aki 16. életévét nem töltötte be -, valamint
b) megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:
ba) az 1991. évi IV. törvény (Flt.) szerinti álláskereső, ideértve azt az

ás
álláskeresőt is, akinek álláskeresőként való nyilvántartása a közfoglalkoztatási
jogviszonya miatt szünetel (álláskereső), vagy rehabilitációs ellátásban részesül
(Lásd.: a 2011. évi CXCI. törvényt),
bb) a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének

at
jogerős elbírálásáig az, aki menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként
történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be (Lásd.: a 2007. évi LXXX. törvényt)

kt
vagy
bc) olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti
hatóság a külön jogszabályban meghatározottak szerint kijelölt tartózkodási
O
helyet rendelt el. (Lásd.. a 2007. évi II. törvényt 62. § (1) bekezdés a), c), d),
f) pontokat).
A bb)-bc) pontban meghatározott közfoglalkoztatás esetén a
foglalkoztatáshoz nem kell kiváltani az un.: EU Kék Kártyát (Lásd.: a 445/2013.
70

(XI. 28.) Kormányrendeletet).

Kizárás a közfoglalkoztatásból
Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a
közfoglalkoztatásból, ha:
a) a tanköteles gyermekének mulasztása miatt szabálysértés elkövetéséért
s

három hónapon belül jogerősen elmarasztalták (Lásd.: 2012. évi II. törvény
247.§-át) vagy
lla

b) a számára az Flt. alapján felajánlott az álláskeresőkre vonatkozó

rendelkezések szerint megfelelő munkahelyet nem fogadja el,
c) a számára egyszerűsített foglalkoztatás keretében felajánlott munkát
Pa

nem fogadja el, vagy

d) a közfoglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző három hónapon
belül a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya
munkavállalói felmondással vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondásával
– ide nem értve a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást – szűnt meg,
e) a közfoglalkoztatási jogviszonya a közfoglalkoztató azonnali hatályú
felmondásával szűnik meg,
 98

f) számára az Flt. alapján felajánlott az álláskeresőkre vonatkozó

rendelkezések szerinti képzési lehetőséget nem fogadja el.

Eljárási szabályok
A tanköteles gyermek mulasztása miatt elmarasztalás esetében: a kizárási
ok fennállásának ellenőrzése érdekében a közfoglalkoztatási jogviszonyba

ás
történő kiközvetítés előtt a járási foglalkoztatási szerv adatot közvetlenül vehet
át a szabálysértési nyilvántartásból.
A kizárás kérdésében első fokon a járási foglalkoztatási szerv
(Foglalkoztatási Osztály), másodfokon az illetékes fővárosi vagy megyei

at
kormányhivatal (Foglalkoztatási Főosztály) dönt.
Ha a közfoglalkoztatási jogviszony létrehozását követően értesül a járási

kt
foglalkoztatási szerv a közfoglalkoztatást kizáró okról, a kizárásról szóló
döntését közli a közfoglalkoztatóval. A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási
jogviszonyt a jogerős döntés alapján azonnali felmondással megszünteti.
O
Közfoglalkoztatás és az egyszerűsített foglalkoztatás kapcsolata
Közfoglalkoztatott személy részére egyszerűsített foglakoztatás is
felajánlható, a munkaerő igény bejelentésének szabálya:
a) az EFO. törvény szerint foglalkoztatni kívánó munkáltató a munkaerő-
70

igényét május 1.-je és október 31.-e között annak a településnek a

polgármesterénél is bejelentheti, ahol a tervezett foglalkoztatás helye található, a
polgármester a bejelentést követően haladéktalanul értesíti a járási hivatalt az
egyszerűsített foglalkoztatási munkaerőigényről.
b) az EFO törvény szerint foglalkoztatni kívánó munkáltató minden év
s

október 31.-éig bejelentheti a tervezett foglalkoztatás helye szerint illetékes

megyei kormányhivatal részére a következő év május 1-je és október 31-e
lla

között általa tervezett egyszerűsített foglalkoztatás helyét, a foglalkoztatni

kívánt létszámot munkakörönként és a foglalkoztatás tervezett ütemezését.
c) a megyei kormányhivatal minden év november 30.-áig továbbítja a
közfoglalkoztatásért felelős miniszter (belügy) részére az összesített
Pa

egyszerűsített foglalkoztatási igényeket.

A közfoglalkoztatási jogviszony létrejötte és tartalma
A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai az irányadóak, a
kivételeket a törvény határozza meg.
Közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető. A
határozott idő nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló
 99

jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt

időtartam vagyis 1-12 hónap időtartamú lehet.
A hatósági szerződés meghosszabbítása vagy a korábbi támogatási
időszak lejártát követő hat hónapon belül újabb hatósági szerződés megkötése
esetén a közfoglalkoztatási jogviszony az Mt.-ben meghatározott (számított)
időtartama az öt évet meghaladhatja, azonban nem haladhatja meg a tíz évet.

ás
A közfoglalkoztatási jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas
módon meg kell határozni.
A közfoglalkoztatási jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.
A szerződés tartalma

at
A közfoglalkoztatási szerződésnek tartalmaznia kell
- a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér) összegét

kt
- a közfoglalkoztatott munkakörének megnevezését,
- továbbá a szerződéstől eltérő foglalkoztatás esetét, vagyis a szerződéstől
eltérő foglalkoztatásra csak baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy
O
a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása
érdekében van lehetőség.
Fizetés nélküli szabadság
A közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli
70

szabadságot engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási

jogviszony időtartama alatt nem közfoglalkoztatónak minősülő munkáltatónál
legalább 3 nap, legfeljebb 120 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt
kíván létesíteni.
Az engedélyezésének feltétele, hogy a közfoglalkoztatott a határozott idejű
s

munkaviszonyról szóló írásbeli nyilatkozatát a közfoglalkoztatónak a fizetés

nélküli szabadság megkezdése előtt legalább 2 munkanappal benyújtsa.
lla

Ez a rendelkezés nem alkalmazható a közfoglalkoztató által a

közfoglalkoztatott számára közfoglalkoztatási jogviszony keretében a
munkavégzéshez kapcsolódóan biztosított képzés vagy munkaerő-piaci
szolgáltatás ideje alatt. A fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatos eltérő
Pa

nyilatkozatok esetén a járási hivatal ellenőrzi, hogy a fizetés nélküli szabadság

ideje alatt tervezett határozott idejű munkaviszony létrejött-e.
Egészségügyi okból a szerződéstől eltérő foglalkoztatás más munkakörben
A közfoglalkoztatott számára várandóssága idejére egészségi állapotának
megfelelő munkakört kell felajánlani, ha a munkaköri alkalmasságára vonatkozó
orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható.
 100

Mentesülés a rendelkezésre állás és munkavégzés kötelezettség teljesítése

alól
A közfoglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési
kötelezettségének teljesítése alól az Flt. szerinti munkaviszony – ide nem értve a
közfoglalkoztatási jogviszonyt – létesítése céljából történő állásinterjún való
részvételhez szükséges időtartamra. A közfoglalkoztatottat az igazolt távollét

ás
tartamára az állásidő szabályai szerint illeti meg díjazás.
Közfoglalkoztatott munkabére
A közfoglalkoztatottat megillető munkabér összege megegyezik a

at
teljesítményhez kötött tevékenységek kivételével a közfoglalkoztatási bérrel, a
legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör
betöltése esetén a közfoglalkoztatási garantált bérrel, azzal, hogy

kt
a) a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér el kell,
hogy érje a közfoglalkoztatott számára a közfoglalkoztatást közvetlenül
megelőzően folyósított álláskeresési járadék, rehabilitációs ellátás, illetve a
O
foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét, és
b) a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér összegét a
közfoglalkoztatottat megillető munkabér csak többletteljesítés esetében
haladhatja meg.
70

A közfoglalkoztatási bér 2017. január 01.-jétől

A képesítést nem igénylő teljes munkaidőben foglalkoztatott
közfoglalkoztatott részére megállapított közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő
teljesítése esetén
a) havibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 81 530 Ft,
s

b) hetibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 18 740 Ft

c) napibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 3 748 Ft.
lla

2) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények 100 százalékos és

a teljes munkaidő teljesítése esetén kötelező legkisebb összege 81 530 Ft/hó. A
Pa

teljesítménykövetelmények száz százalék feletti teljesítése esetén a

közfoglalkoztatási bér növelhető. A teljesítménykövetelmények száz százalék
alatti teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér csökkenthető. A
közfoglalkoztatót a teljesítménybér alkalmazása esetén sem illeti meg
többlettámogatás.
3) A legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő
munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált
közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén
 101

a) havibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 106 555 Ft,

b) hetibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 24 495 Ft,
c) napibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 4 899 Ft.
Részmunkaidő esetén a meghatározott bértételt a munkaidő eltérő
mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni azzal, hogy az egy
hónapra folyósított havi nettó bértétel nem lehet kevesebb 22 800 Ft-nál.

ás
A közfoglalkoztatott szabadsága
A közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20
munkanap.
A közfoglalkoztatott részére, ha a jogviszonya év közben kezdődött vagy

at
szűnt meg, a szabadság arányos része jár.
A közfoglalkoztatottat szabadsága tartamára a közfoglalkoztatási bér,

kt
illetve közfoglalkoztatási garantált bér, betegszabadsága tartamára a
közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér 70%-a illeti meg.
Állásidő kérdése O
A közfoglalkoztatottat, ha a közfoglalkoztató foglalkoztatási
kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), a
közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról
szóló kormányrendeletben meghatározott összegű közfoglalkoztatási bér illeti
70

meg.
A bejelentés szabályai
A közfoglalkoztatási jogviszony bejelentést (megszűnést stb.) az általános
szabályok szerint a T1041 formanyomtatványon kell a NAV felé teljesíteni, a
biztosítás kódja: 1109.
s

A jogviszony megszűnésről tett bejelentést követően a NAV

haladéktalanul továbbítja az állami foglalkoztatási szervnek (Lásd.: 2017. évi
lla

CL. törvény 1. melléklet 9. pontját).

Az Mt. szabályainak korlátozása
A közfoglalkoztatási jogviszony esetén az Mt. alábbi rendelkezéseit nem
Pa

lehet alkalmazni:
- rendelkezésre állásra (Mt.55.§),
- munkaszerződés módosításra (Mt.59.§- 62.§),
- munkáltatói felmondás esetén a munkavégzés alóli felmentés (Mt.70.§),
- ügyeletre, készenlétre (Mt.110-112.§),
- állásidőre (Mt.46-147.§),
- előlegnyújtásra (Mt. 157.§
 102

- baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet

fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében
elrendelt rendkívüli munkaidő kivételével a rendkívüli munkaidőre (Mt.107-
109.§),
- csoportos létszámcsökkentésre (71-76.§),
- végkielégítésre (Mt.77.§),

ás
- távolléti díj számítására (148-152.§),
- kötelező legkisebb munkabérre, garantált bérminimumra (Mt.153.§),
- munkavállalói biztosítékra (Mt.189.§),

at
- munkakör megosztásra (Mt.194.§),
- több munkáltató által létesített munkaviszonyra (Mt.195.§)
- távmunka-végzésre (Mt.196-197.§)

kt
- bedolgozói munkaviszonyra (Mt. 198-200.§) stb. rendelkezéseit.
- önkéntes létesítmény tűzoltó gyakorlat időtartama alatti munkavégzés
alóli mentesülés szabálya (az Mt. 55. § (1) bekezdés h) pontja),
O
b) a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja
közötti időszak alatt a munkaviszonytól egyik fél sem állhat el. (Mt. 49. § (2)
bekezdése),
c) az munkaviszony megszűntethetőség szabályait azokkal az eltérésekkel
70

kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási jogviszony

megszüntetését köteles bejelenteni a megyei foglalkoztatási szervnek, továbbá a
közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatási jogviszonyt azonnali hatályú
felmondással megszüntetni, ha jogerős hatósági határozat a közfoglalkoztatottat
a közfoglalkoztatásból kizárta (Mt. 64.§ (1) bekezdés) vagy menekült
s

(oltalmazott) kérelmét elutasították.

A közfoglalkoztatottat megillető ellátások
lla

A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatott részére az alábbiakat köteles

biztosítani:
a) ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti
naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a hat
Pa

órát meghaladja, a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül az

illetékes megyei kormányhivatal által kiadott engedélynek megfelelő
térítésmentes elhelyezést, tisztálkodási és étkezési lehetőséget, vagy
b) ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti
naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a
három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket
egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a két órát meghaladja, a
 103

munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő

térítésmentes szállítást, valamint
c) amennyiben az a) és b) pontokban meghatározott esetekben a
foglalkoztatás a napi négy órát meghaladja, a munkahelyen térítésmentes napi
egyszeri étkezést.
A közfoglalkoztató az elhelyezés biztosítása esetén a heti pihenőidő

ás
igénybevétele érdekében a közfoglalkoztatott hazautazását a b) pontban
szabályozott módon biztosítja.
A közfoglalkoztatottnak részére meghatározott természetbeni ellátások nem

at
képezik a személyi jövedelemadó alapját (Lásd.: az 1997.évi CXVII. törvény 1.
számú melléklet 8.40. alpontját).
Meghatározott esetekben a - hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek

kt
eleget tenni nem tudó - közfoglalkoztatott lakhatásának megoldása céljából un.:
határozott idejű bérleti szerződést köthet a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-vel.
(Lásd: a 128/2012. ( VI. 26. ) Kormányrendeletet.).
O
Közfoglalkoztatottak után érvényesíthető foglalkoztatói kedvezmény
Törvényben meghatározott közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási
jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére a szociális hozzájárulási adóból
igénybe vehető részkedvezmény illeti meg
70

A részkedvezmény egyenlő a közfoglalkoztatott természetes személyt az

adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál
figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és más levonásokkal
nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási
garantált bér 130 százalékának 9,75 százalékával. 2018. január 01-től 106
s

555x1,30x0,975 = 10 389 Ft.

A kedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a szociális hozzájárulási
lla

adó megállapítására, befizetésére és bevallására, a mulasztási bírság, pótlék

megállapítására az Art. alapján kerül sor. (Lásd.: a 2004. évi CXXIII. törvényt).
A közfoglalkoztatási viszony időtartama
A közfoglalkoztatás időtartama alapján lehet:
Pa

a) rövid időtartamú foglalkoztatás 4 hónap időtartam és napi 4 óra,

b) hosszabb időtartamú foglalkoztatás legfeljebb 12 hónap és napi 6-8
óra.
A közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatása
Elhelyezkedési támogatásra jogosult lehet az a közfoglalkoztatott
a) akinek a legalább egy hónapja fennálló közfoglalkoztatási jogviszonya
a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül azért szűnt meg, mert a Ptk.
 104

szerinti gazdasági társasággal, szövetkezettel (kivéve az iskolaszövetkezetet),

egyesülettel, alapítvánnyal vagy az egyéni vállalkozóval vízi társulattal,
valamint erdőgazdálkodóval a fővárosi és megyei kormányhivatal állami
foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának (járási
hivatal) közvetítésével vagy anélkül, határozatlan idejű vagy legalább egy évre
szóló határozott idejű munkaviszonyt létesített, és

ás
aa) a közfoglalkoztatási viszonyában, munkaidő elérte legalább a napi
hat órát,
b) aki a kérelem benyújtását megelőző két éven belül – ideértve az a)
pontban meghatározott közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát is – legalább

at
180 napig közfoglalkoztatási jogviszonyban állt.
c) az elhelyezkedési juttatás további feltétele, hogy az a) pontban

kt
meghatározott munkaviszonyban
ca) a munkaidő eléri a legalább napi hat,
cb) megváltozott munkaképességű személy esetében a legalább napi
O
négy órát,
cc) és a munkaviszony – legalább olyan időtartamig – folyamatosan
fennáll, ameddig a közfoglalkoztatási jogviszony munkaviszony létesítése
hiányában fennállt volna.
70

Az elhelyezkedési juttatás kérelemre állapítható meg, a kérelmeket az

illetékes járási hivatalok foglakoztatási osztályánál kell benyújtani, a
közfoglalkoztatási jogviszony megszűnésétől számított 30 napon belül kell
benyújtani.
Az elhelyezkedési juttatásra nem jogosult az, akinek a munkavégzés helye
s

a foglalkoztató azon a telephelyén van, ahol közfoglalkoztatottként a munkáját

végezte.
lla

Az elhelyezkedési támogatás összege:

Az elhelyezkedési juttatás összege megegyezik a foglalkoztatást
helyettesítő támogatásnak (22 800 Ft), a közfoglalkoztatási jogviszony
megszűnését követő naptól addig az időpontig tartó időtartamra számított
Pa

összegével, ameddig a közfoglalkoztatási jogviszony – munkaviszony létesítése

hiányában – fennállt volna. A juttatást havonta - meghatározott ellenőrzést
követően - utólag folyósítja a járási hivatal. Az ügyintézési határidő 25 nap.
Az elhelyezkedési juttatás a kifizetés időpontjától függetlenül adómentes
juttatásnak minősül (Lásd.: az 1997, évi CXVII. törvény 1. számú melléklet
4.30.pontját).
 105

Az elhelyezkedési támogatás megszűntetése

A támogatás további folyósítását meg kell szüntetni és a támogatásban
részesülő köteles a már felvett támogatást visszafizetni, ha
- a meghatározott munkaviszony a meghatározott időpontot megelőzően –
a meghatározott kivételek kivételével – a munkavállaló felmondásával, közös
megegyezéssel vagy a munkaadó azonnali hatályú felmondásával szűnik meg.

ás
Meghatározott kivételek:
a) a munkaadó az Mt.-ben meghatározott azonnali hatályú felmondással a
próbaidő alatt, vagy a határozott idejű munkaviszonyt indokolás nélkül szünteti

at
meg, vagy
b) a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően 7 napon belül
meghatározott munkáltatóval újabb munkaviszonyt létesít.

kt
A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatások
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások
előirányzata (előirányzat) a rendelet szabályai szerint használható fel.
O
Az előirányzat terhére támogatás nyújtható a törvényben meghatározott
közfoglalkoztatók részére közfoglalkoztatási jogviszony létesítéséhez, továbbá
vállalkozás részére.
Az előirányzat terhére nyújtható támogatások:
70

a) rövid időtartamú közfoglalkoztatás támogatása,

b) hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása,
c) országos közfoglalkoztatási program támogatása,
d) közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás,
e) vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (bérpótló
s

juttatásban) részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás.

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás támogatása
lla

Támogatás nyújtható
a) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy vagy
b) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény
szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy,
Pa

c) a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének

végleges elbírálásáig annak, aki menekültként, oltalmazottként vagy
menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, vagy
d) annak a harmadik országbeli állampolgárnak, akinek az
idegenrendészeti hatóság külön jogszabályban meghatározottak szerint kijelölt
helyen való tartózkodását rendelte el - legfeljebb 4 hónap időtartamra szóló,
 106

határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében, napi 4 órás

munkaidőben történő foglalkoztatására.
- legfeljebb 4 hónap időtartamra szóló, határozott idejű közfoglalkoztatási
jogviszony keretében, napi 4 órás munkaidőben történő foglalkoztatására (a
külön jogszabályra lásd. a 2007. évi II. törvény 62. § (1) bekezdését).
A támogatás mértéke

ás
Támogatás a közfoglalkoztatási bér, a közfoglalkoztatási garantált bér –
ideértve a közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető bért és a munkavezetőt
megillető bért is –, a teljesítménybér (közfoglalkoztatási bér) és az ahhoz

at
kapcsolódó szociális hozzájárulási adó legfeljebb 95 százalékának mértékéig
nyújtható.
Amennyiben a közfoglalkoztató jogszabályban meghatározott

kt
munkavállalók után a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vett igénybe,
a támogatás alapja a közfoglalkoztatási bérnek és az ahhoz kapcsolódó szociális
hozzájárulási adónak a kapott szociális hozzájárulási adó kedvezménnyel
O
csökkentett összege (Lásd: a 2004. évi CXXIII. törvényt)
Támogatás állapítható meg továbbá meghatározott közvetlen
költségekhez, melynek mértéke legfeljebb a ténylegesen foglalkoztatottak után a
közfoglalkoztatási bérhez és járulékaihoz nyújtott támogatási összeg 5
70

százaléka.
Közvetlen költség fogalma
A foglalkoztatásból eredő közvetlen költségként
- a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díja (Lásd.: 89/1995. (VII.
14.) Korm. rendeletet),
s

- a munka- és védőruházat és egyéni védőeszköz költsége,

- a munkaadót terhelő utazási költség (Lásd.: 39/2010. (II. 26.) Korm.
lla

rendeletet)
- a munkásszállítás költsége (Lásd.: a 39/1998. (III. 4.) Korm. rendeletet)
- a megyei (fővárosi) kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának
munkaügyi kirendeltségével (kirendeltség) történő előzetes egyeztetés szerint a
Pa

munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök költsége számolható el. Több

közfoglalkoztatott foglalkoztatása után megállapított közvetlen költség
összevontan is felhasználható.
A támogatás az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó
közteherkedvezménnyel egyidejűleg nem vehető igénybe.
A támogatási időszak az egyes közfoglalkoztatási programok tekintetében
legfeljebb 4 hónap lehet.
 107

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása

Támogatás nyújtható
a) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy, vagy
b) a járási hivatal által kiközvetített álláskereső
További támogatás nyújtható
a) a rehabilitációs ellátásban részesülő személy,

ás
b) a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének
végleges elbírálásáig annak, aki menekültként, oltalmazottként vagy
menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, vagy

at
c) annak a harmadik országbeli állampolgárnak, akinek az
idegenrendészeti hatóság a külön törvényben meghatározottak szerint kijelölt
helyen való tartózkodását rendelte el,
d) azon álláskereső személynek, akinek legalább negyven százalékos

kt
mértékű egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv megállapította,
vagy aki vakok személyi járadékában részesül, vagy aki fogyatékossági
O
támogatásban részesül és határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony
keretében, napi 4-8 órás munkaidőben történő foglalkoztatására.
A b) és c) pontban meghatározott személyek foglalkoztatásához
jogszabályban meghatározott engedély megléte nem szükséges (Lásd.:
70

445/2013. (XI. 28.) Kormányrendelet 15.§ (1) bekezdés 25. pontját).

A támogatás mértéke
A közfoglalkoztatási bér és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási
adó mértékének 100 százalékáig terjedhet. Amennyiben a közfoglalkoztató a
2004. évi CXXIII. törvényben meghatározottak alapján a szociális hozzájárulási
s

adóból kedvezményt vett igénybe, a támogatás alapja a közfoglalkoztatási

bérnek és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adónak a kapott szociális
lla

hozzájárulási adó kedvezménnyel csökkentett összege.

Ezen túlmenően támogatás nyújtható a járási hivatallal történő előzetes
egyeztetés szerint a meghatározott közvetlen költséghez, valamint a hosszabb
időtartamú közfoglalkoztatási program megvalósításához szükséges
Pa

anyagköltséghez, amelyek összesített mértéke nem haladhatja meg a

közfoglalkoztatási bérhez és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz
megítélt támogatás 20 százalékát.
Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás
Támogatás nyújtható a közhasznú kölcsönző részére, ha
a) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy vagy
b) a rehabilitációs ellátásban részesülő személy
 108

legalább 60 nap és legfeljebb 11 hónap időtartamra szóló, határozott idejű

közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatását vállalja.
A támogatás mértéke
A támogatás a foglalkoztatott közfoglalkoztatási bére és az ahhoz
kapcsolódó --a szociális hozzájárulási adóból kedvezmény igénybevételével
csökkentett - szociális hozzájárulási adó mértékének 50-80 százalékáig

ás
terjedhet.
A támogatási időszak a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama, de
legfeljebb egy naptári évre esően 11 hónap lehet.

at
Vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy
rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható

kt
támogatás
A Ptk. alapján gazdasági társaság, valamint az egyéni vállalkozó egyéni
cég, mint munkaadó részére támogatás nyújtható, ha
O
a) a járási hivatal által kiközvetített, foglalkoztatást helyettesítő
támogatásra jogosult személy vagy
b) a rehabilitációs ellátásban részesülő személy teljes munkaidőben,
munkaviszony keretében történő foglalkoztatását vállalja.
70

A támogatás időtartama
A támogatás legfeljebb 8 hónapra nyújtható.
A közfoglalkoztatottakkal kapcsolatosan kormányrendelet alapján
Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis működik.
A közfoglalkoztatottak tájékoztatását segíti elő többek között a BM
s

Közfoglalkoztatási Portál internetes oldal is.

lla

Felhasznált jogszabály:
- 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz
kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról,
Pa

- 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatási bér és a

közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról,
- 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható
támogatásokról,
- 169/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet Foglalkoztatási és
Közfoglalkoztatási Adatbázisról,
- 328/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatottak
elhelyezkedési juttatásáról,
 109

- 1952/2017. (XII. 13.) Korm. határozat a közfoglalkoztatás 2018. évi

céljairól és a közfoglalkoztatás szempontjából kiemelt települések
meghatározásáról,
- 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.
működésével kapcsolatos egyes szabályokról.

ás
I.11. Az egyszerűsített foglalkoztatás
Az EFO törvény nem határozza meg, hogy milyen feltételekkel
rendelkező természetes személlyel lehet egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló

at
jogviszonyt létesíteni. Tekintettel, arra hogy a 2012.évi I. törvény 201-203.§-
aiban meghatározza az egyszerűsített foglalkoztatást, illetve megjelöli, az
egyszerűsített foglalkoztatás létrejöttének módját (bejelentéssel jön létre),
továbbá meghatározza, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Mt.

kt
rendelkezéseit amelyiket nem lehet alkalmazni, ezért az Mt. szabályai az
irányadóak. O
Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az Mt. 34.§ (2)
bekezdése alapján munkavállaló az lehet, az lehet, aki a tizenhatodik életévét
betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a
tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében
70

tanulmányokat folytat.
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyok (egyszerűsített
foglalkoztatás) formái:
a) mezőgazdasági idénymunka.
b) turisztikai idénymunka,
s

c) alkalmi munkára.
Egyszerűsített foglalkoztatottak létszámának meghatározása
lla

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az

egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott
munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik
Pa

hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik,

működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve –
nem haladhatja meg
a) az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató
munkáltató esetén az egy főt,
b) egy - öt fő közötti munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
c) hat - húsz fő közötti munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,
 110

d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói

létszám húsz százalékát.
A meghatározott alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a
tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, az alkalmi
munkavállalókra meghatározott foglalkoztatási szabályokat. A tárgyévben fel
nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.

ás
Egyszerűsített foglalkoztatás időtartama
a) mezőgazdasági, turisztikai idénymunka esetében százhúsz nap/év,
b) idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben

at
munkaviszonyt, akkor e munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a
százhúsz nap/év,
c) alkalmi munka esetében

kt
ca) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
cb) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig,
cc) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig
O
létesíthető, határozott időre szóló munkaviszony,
Mentesülés a foglalkoztatás létszámkorlátozás alól
Az egy naptári napon foglalkoztatható alkalmi munkavállaló létszám
szabályait a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített
70

foglalkoztatására, továbbá a szociális szövetkezetekben az egyszerűsített

foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni.
Az egyszerűsített foglalkoztatás nem zárja ki, hogy a munkáltató és a
munkavállaló az Mt. általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt.
Néhány fogalom:
s

Mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási,

állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a
lla

termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a

megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a tovább
feldolgozás kivételével.
Pa

Turisztikai idénymunka: a 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározott

kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató
munkáltatónál végzett idénymunka, vagyis az idegenvezetői tevékenység, a
lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós
szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és
utazásközvetítői tevékenység.
 111

Idénymunka: az Mt. 90.§ c.) pontjában meghatározott feltételeknek

megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához
vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az
előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag
abban az időszakban vagy időpontban. (idényjellegű, ha a munkaszervezéstől
függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.,

ás
Filmipari statiszta: az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal
azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége jogszabályban
meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű
részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem

at
haladja meg a törvényben meghatározott mértéket. (Lásd: a 2004. évi II.
törvényt,
Külföldi személy: a magyar állampolgársággal nem rendelkező

kt
természetes személy,
Harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok
O
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik
országbeli állampolgár (Lásd: a 2007.évi II. törvényt).
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a
70

munkáltató meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik.

A jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett
munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az egyszerűsített
foglalkoztatás céljából munkaviszonyt a törvényben meghatározott szerződés
megkötésével is lehet létesíteni, a munkáltató bejelentési kötelezettségének
s

teljesítése mellett. A munkaszerződést ebben az esetben a munka megkezdéséig

írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni
lla

a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait.

Az egyszerűsített foglalkoztatási viszony létesítésének korlátozása
Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony
Pa

a) a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala,

közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala (képviselő-testület
hivatala) köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati
jogviszonya helyett,
b) az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a
helyi önkormányzat által (munkáltató) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások
ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszony helyett.
 112

További korlátozás
a) együtt kötés tilalma: érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy
alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a
felek között munkaviszony áll fenn (Lásd.: az az Mt. 201. § (1)-(2) bekezdéseit).
b) munkáltató köztartozásának kérdése: az a munkáltató, aki a 300 000 Ft,
vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az egyszerűsített

ás
foglalkoztatottak után megfizetendő közterhek tekintetében, vagy a szociális
hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás,
egészségügyi hozzájárulás, a Szja.tv-ben meghatározott a munkáltatóra előírt
adóelőleg tekintetében további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult

at
mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.
Bejelentési és bevallási szabályok

kt
A munkáltató bejelentési kötelezettségét - választása szerint -
a) elektronikus úton, kormányzati kézbesítési szolgáltatás
igénybevételével (ügyfélkapu), vagy
O
b) az országos telefonos ügyfélszolgálaton, a 185-ös hívószámon is
teljesíthető.
A munkáltató akkor élhet a felsorolt bejelentési lehetőségek
valamelyikével, ha előzetesen regisztrálta magát ügyfélkapun keresztül.
70

A bejelentés papíralapon, személyesen vagy postai küldeményként nem

teljesíthető.
Az országos telefonos ügyfélszolgálat a nála létrejövő adatállományokat –
beleértve a hangfelvételt is – titkosítva menti, és kizárólag védett környezetben
tárolja.
s

Az országos telefonos ügyfélszolgálat a rögzítéstől számított 5 év

elteltével helyreállíthatatlanul törli a hangfelvételt és a hangfelvétel alapján
lla

rögzített adatokat.
Bejelentés
Az Mt. alapján az egyszerűsített foglalkoztatás (munkaviszony) az Art.-
Pa

ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles a NAV
honlapjáról letölthető „T1042E Bejelentő és változás-bejelentő elektronikus
adatlap az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény
értelmében a 2010. augusztus 1-jét követően létesített egyszerűsített
foglalkoztatás adatairól, ügyfélkapun történő benyújtás esetén” megnevezésű
formanyomtatványon a meghatározott adattartalommal a munkavégzés
megkezdése előtt a NAV-nak bejelenteni.
 113

Telefonos bejelentés esetében a NAV honlapjáról letölthető „ T1042TEL

Bejelentő és változás-bejelentő elektronikus adatlap az egyszerűsített
foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény értelmében a 2010. augusztus 1-
jét követően létesített egyszerűsített foglalkoztatás adatairól telefonos
ügyfélszolgálat útján, a 185-ös ügyfélvonalon történő bejelentés esetén”
megnevezésű formanyomtatványon kell teljesíteni.

ás
A bejelentés módosítása/visszavonása
A NAV részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és
módosítására
a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy

at
b) ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját
követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú
munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig van

kt
lehetőség, ezt követően
- a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni.
O
A bejelentés módosítására ügyfélkapu vagy a 185-ös telefonszám használatával
teljesíthető, függetlenül attól, hogy bejelentési kötelezettségének eredetileg a
munkáltató melyik módon tett eleget.
Különleges szabály
70

Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és

annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött
kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik
tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított, és ezt a
munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony
s

létesítésekor e körülményt a NAV-nak a munkáltató az egyszerűsített

foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg bejelenteni köteles.
lla

A munkáltató kizárása az egyszerűsített foglalkoztatásból

Az a munkáltató, aki a 300 000 Ft-ot, vagy ezt meghaladó összegű
Pa

adótartozást halmoz fel a

- az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek meg nem
fizetése miatt vagy
- a munkáltatót szociális hozzájárulási adó (társadalombiztosítási járulék),
szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs
hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási
kötelezettség teljesítése miatt.
 114

további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg

adótartozását ki nem egyenlíti.
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony díjazása
Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt.,
valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló
külön jogszabály rendelkezéseit a törvényben meghatározott eltérésekkel kell

ás
alkalmazni. (Lásd.: a 430/2016. (XII.15) Kormányrendeletet).
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján
alapbérként

at
a) mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, alkalmi munka esetén: a
munkaviszony alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként - a
meghatározott feltételeknek megfelelően – 2018. évben legalább

kt
- a tevékenység végzése nem kötött képesítéshez, ebben az esetben
minimálbér egy óradíjának a 85 százaléka (794x0,85= 675 Ft/óra),
- a tevékenység képesítéshez kötött, ebben az esetben garantált bér egy
O
óradíjának 87 százaléka (1 038x0,87= 903 Ft/óra),
b) filmstatiszta esetében napi nettó jövedelem nem haladhatja meg a 12
000 Ft összeget.
Harmadik országbeli állampolgár egyszerűsített foglalkoztatása
70

Harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy letelepedett

jogállású személy kivételével - kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében
foglalkoztatható.
Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár
kérelmére haladéktalanul megkeresi
s

- társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ-szám), kiadása érdekében az

egészségbiztosítási szervet (NEAK),
lla

- adóazonosító jel kiadása érdekében a NAV-ot.

A kiállított igazolványokat a munkavállaló közvetlenül kapja meg.
Kérelem beadásáról az állami foglalkoztatási szerv hatósági bizonyítványt
Pa

ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amelyben igazolja, hogy a

harmadik országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási szervet megkereste
annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony
keretében vállaljon munkát.
Amennyiben a munkavállaló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által
kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik
tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a
munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony
 115

létesítésekor ennek tényét a NAV-nak a munkáltató az egyszerűsített

foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg köteles bejelenteni.
Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni
személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre

ás
- az 1995. évi CXVII. törvény (Szja.tv.), illetve
- az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni, a
mezőgazdasági idénymunka, turisztikai idénymunka és az alkalmi munka
kivételével.

at
A közteher mértéke
A munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden
naptári napjára munkavállalónként

kt
- mezőgazdasági idénymunka esetén 500 Ft/nap,
- turisztikai idénymunka esetén 500 Ft/nap
- alkalmi munka esetén 1 000 Ft/nap
O
- filmstatiszta esetén 3 000 Ft/alkalom
A közteher bevallása és megfizetése
A munkáltató a tárgyhót követő hó 12-éig az egyszerűsítetten
foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatásával járó közteher-fizetési
70

kötelezettségét a”08”-as megnevezésű formanyomtatványon, elektronikus úton

teljesíti.
A közteher „felhasználása”
A bevallott és megfizetett közteher összegéből a NAV 91,8%-ot a
Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 1,4%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak és 6,8%-ot
s

a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak utal át.

A munkáltató közteher fizetése és a munkabérre „rakodó” egyéb adók és
lla

járulékok kapcsolata
A meghatározott közteher megfizetésével a munkáltató mentesül
- a 19,5 százalék mértékű szociális hozzájárulási adó,
Pa

- a 1,5 százalék mértékű szakképzési hozzájárulás,

- a külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs hozzájárulás
megfizetése 2018. évben a 9x138 000= 1 242 000 Ft/év/fő,
- az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség
alól.
Ha munkáltató a törvényben meghatározott létszám, kereseti, illetve
időkorlát túllépésével létesít, illetve tart fenn egyszerűsített foglalkoztatás
 116

keretében munkaviszonyt, attól a naptól, hogy a törvényi feltételek nem

teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja közteher
megfizetésére megállapított rendelkezéseket.
Ilyen esetben a munkáltató az Szj.tv-ben és a Tbj.-ben meghatározottakat
köteles továbbá alkalmazni, feltételek megsértése feltárásának időpontjától
annyi ideig, ameddig a közteher megfizetését jogosulatlanul alkalmazta.

ás
az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t a jogsértés
feltárásától számított nyolc napon belül – biztosítottként- köteles bejelenteni.
Ettől eltérően nem kell a biztosítottként bejelenteni azt a természetes

at
személyt, akit a munkáltató EFO-sként bejelentett, de a munkát nem vette fel és
munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor (Lásd: 2017. évi
CL. törvény 1. melléklet 4. pontját).

kt
Közteher megfizetése alóli mentesülés
Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony alapján
fizetendő közteher megfizetése alól mentesül a munkáltató ha:
O
a) a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és
annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött
kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik
tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított és
70

b) rendelkezik állampolgársága szerinti állam által kiállított igazolással,

vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban
fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik.
A munkavállaló járulék és személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége
A munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás után kapott jövedelme
s

után nem kell a Tbj-ben meghatározott egyéni járulékokat megfizetni.

Mentesül a munkavállaló:
lla

- a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulék,

- a 8,5 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék megfizetése alól.
A törvényben meghatározott jövedelem eléréséig nem fizeti meg a 15
Pa

százalék mértékű személyi jövedelemadót. Fizetési kötelezettsége a felettes

(mentes) összeg után keletkezik.
A személyi jövedelemadó fizetése
A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, alkalmi munka
foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz
százalékát kell tekinteni.
Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes
személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve
 117

hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az

egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján
hatályos (mentes jövedelem)
a) kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy
b) – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a
garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum

ás
napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát
(mentesített keretösszeg).
Amennyiben a természetes személynek a személyi jövedelemadó-
bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, a NAV közreműködése nélkül

at
elkészített bevallásban vagy a NAV által összeállított adóbevallási tervezet
felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban jövedelemként a

kt
meghatározott összegnek a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell
figyelembe venni.
A természetes személynek a filmipari statisztaként végzett – az EFO
O
törvény hatálya alá tartozó – alkalmi munkából származó bevételéből nem kell
jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania.
Példa:
a) Vető Vandát 2018. évben a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás
70

keretében gyalogmunkásként mezőgazdasági idénymunka keretében alkalmazták

120 nap időtartamban. A munkakör nem szakképesítéshez kötött tevékenység.
Minden munkanapra a szerződés szerinti bére 9 000 Ft/nap.
Foglalkoztatás napjainak száma: 120 nap
Kapott jövedelem: 120x9 000= 1 080 000 Ft
s

Mentesített keretösszeg: 120x(6 350x1,3) = 990 600 Ft

Jövedelme meghaladja a minimálbér napi összegének 1,30 szorosát és
lla

foglalkoztatási napok számának szorzatát (mentesített keretösszeget), ezért

személyi jövedelemadó megfizetésére, illetve bevallás benyújtására köteles.
Fizetendő személyi jövedelemadó: 1 080 000-990 600x0,15=13 410 Ft.
b) Darabont Sámuelt 2018. évben egyszerűsített foglalkoztatás keretében
Pa

2018. június hónapban 15 munkanap időtartamban, 1 500 Ft órabér mellett

napi 10 órában személy és vagyonőrként foglalkoztatják. A tevékenység
szakképesítéshez kötött. 2018. június hónapban összesen 225 000 Ft jövedelmet
kapott.
A fizetendő személyi jövedelemadó megállapítása
Foglalkoztatás napjainak száma: 15 nap
Kapott jövedelem: 10x1 500x15 =225 000 Ft
 118

Mentesített keretösszeg: 15x(8 300x1,3)=161 850 Ft

Fizetendő személyi jövedelemadó: 225 000-161 850x0,15 = 9 473 Ft

c) Vak Vazult 2018. évben egyszerűsített foglalkoztatás keretében 2018.

január hónapban 10, február hónapban 15, március hónapban 15, április
hónapban 5 nap időtartamban, 1 200 Ft/órabér mellett napi 8 órában

ás
képesítéshez nem kötött munkakörben foglalkoztatták.
A fizetendő személyi jövedelemadó megállapítása
Foglalkoztatás napjainak száma: 45 nap

at
Kapott jövedelem: 45x1 200x8=432 000 Ft
Mentesített keretösszeg: 45x(6 350x1,3)= 371 475 Ft
Fizetendő személyi jövedelemadó:432 000-371 475x0,15=9 079 Ft
d) Jel-Tolmács Pixi-t 2018. évben egyszerűsített foglalkoztatás keretében

kt
2018. július 01-július 03. között idegenvezetőként alkalmazták, napi 10 000 Ft
munkabért kapott. A tevékenység szakképesítéshez kötött. Kapott jövedelme után
O
személyi jövedelemadót nem kell megfizetni.
A fizetendő személyi jövedelemadó megállapítása
Foglalkoztatás napjainak száma: 3 nap
Kapott jövedelem: 3x10 000=30 000 Ft
70

Jövedelme nem haladja meg a garantált bér napi összegének 1,30

szorosának és foglalkoztatási napok szorzatát (mentesített keretösszeget)
3x(8 300x1,3)=32 370 Ft összeget, ezért nem kell személyi jövedelemadót
megfizetnie, illetve bevallást benyújtani.
A munkáltató költségérvényesítése
s

A foglalkoztató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkozatott

részére az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi
lla

összegének kétszeresét (6 350x2 = 12 700 Ft) meghaladó mértékű kifizetést nem

érvényesítheti költségként a jövedelme megállapításakor, illetve az nem
tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek,
Pa

ráfordításnak. (Lásd.: 1995. évi CXVII. törvény 11. számú melléklet IV. fejezet)
A munkavállaló társadalombiztosítási jogosultsága
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló
foglalkoztatása alapján
a) nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak,
b) nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint
álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.
 119

A nyugellátás számításának alapja napi 500 Ft közteher esetén 1 370

Ft/nap, napi 1 000 Ft vagy azt meghaladó közteher esetén 2 740 Ft/nap.
Az belföldinek minősülő a munkavállaló, aki a Tbj. szerint nem minősül
biztosítottnak és részére szociális helyzete alapján az illetékes járási hivatal nem
állapított meg egészségügyi hozzájárulásra való jogosultságot, a Tbj-ben
meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell fizetnie.

ás
Nők esetében a 40 év jogosultsági idő megállapításánál
keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső
jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek kell tekinteni az egyszerűsített

at
foglalkoztatást. (Lásd.: az 168/1997. (X.6.) Kormányrendelet 12.§ a) pontját).
Annak a munkát végző személynek (harmadik állam állampolgára),
akinek a foglalkoztatása nem eredményez munkáltatói közteher fizetési

kt
kötelezettséget, az nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és
álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.
Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony és egyéb pénzbeli
O
ellátások kapcsolata
Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony az álláskeresési
járadékfolyósítása, az aktív korúak ellátásának folyósításának időtartama alatt is
létesíthető. (Lásd.: az 1991. évi IV. törvényt, illetve az 1993. évi III. törvényt),
70

Az 1993. évi III. törvényben meghatározottak szerint a foglalkoztatást

helyettesítő támogatásra való jogosultság éves felülvizsgálata során a legalább
30 nap időtartamban végzett egyszerűsített foglalkoztatást
keresőtevékenységnek kell elismerni.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátások megállapításánál az
s

egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység

keresőtevékenységnek minősül, ezért a csecsemőgondozási díj, a táppénz
lla

(gyermekápolási táppénz) folyósításának időtartama alatt nem lehet

egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végezni. ( Lásd.: a 217/1997.
(XII.1.) Kormányrendelet 1.§ (2) bekezdés p) pontját)
A Cst.-ben meghatározott keresőtevékenység fogalmába az egyszerűsített
Pa

foglalkoztatást nem határozzák meg, ezen elv alapján a gyermekgondozást

segítő ellátás, illetve gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartama alatt
általános szabályok alapján lehet egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát
végezni (Lásd: 1998. évi LXXXIV. törvény 4.§ d) pontját).

A munkáltató feladatai
a) foglalkoztatás előtt
 120

- a munkavállalóval a feladat (elvégzendő) munkajellegének

megbeszélése, értelmezése, munkabérösszegének egyeztetése, stb.
- a meghatározott szerződés elkészítése,
- a munkavállalót munkaköri alkalmassági vizsgálatra elküldeni, a
felmerülő költségek a munkáltatót terhelik (a vizsgálatra Lásd: 33/1998. (VI.
24.) NM rendeletet),

ás
- a munkavégzés előtt a munkakörhöz rendelt tűz, munka és
balesetvédelmi oktatás megtartása, annak jegyzőkönyvezése,
- a balesetmentes és egészséges munkavégzés feltételeinek biztosítása
(munkaruha, védőfelszerelések stb.)

at
- a munkavállaló bejelentése a NAV-nál stb. feladatok.
b) foglalkoztatás alatt
- a munkavégzés megkezdése előtt, annak időtartama alatt a

kt
munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka
elvégzésére alkalmas állapotban van.
O
- a megállapodás szerinti munkabért kifizetni a megállapodás szerinti
gyakorisággal (napi, heti, havi), erről a kifizetés alkalmával a személyi
jövedelemadó megállapításához a meghatározott igazolást kiadni. A
munkavállalót terheli a bizonylatok megőrzése, és ha szükséges a személyi
70

jövedelemadó bevallása és megfizetése, az általános szabályok szerint az „53”-

as nyomtatványon kell teljesíteni, a bevallás kötelezettsége a foglalkoztatottat
terheli. A személyi jövedelemadó alapját képező jövedelmet
munkajövedelemként kell bevallani. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében
kapott jövedelem a személyi jövedelemadó tekintetében nem minősül önálló
s

tevékenységnek.
c) a munkaviszony megszűnésekor
lla

A munkáltatónak a munkaviszony megszűnésekor az Mt. 80. §-ban

meghatározott igazolásokat nem kell kiadni.
Az Mt-től eltérő egyéb szabályozás
Az Mt. 203.§ alapján az egyszerűsített foglalkoztatásra többek között az
Pa

Mt. alábbi rendelkezéseit nem lehet alkalmazni:

- az Mt-ben meghatározott tartam alatt a munkaszerződés megkötésétől az
elállás kérdését (Mt.49. (2) bekezdés),
- a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt.53.§),
- jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért
(56.§),
- a munkaszerződés módosítás kérdése (Mt. 59.§ (2) bekezdés) ,
 121

- a munkáltató tájékoztatási kötelezettség (Mt.61.§),

- a munkáltatónak a munkavállaló írásbeli kérelmére munkájának írásbeli
értékelését (Mt.81.§),
- a munkaidő-beosztással kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket (Mt.
97.§ (4)-(5) bekezdés,),
- vasárnapra történő munkabeosztást (Mt.101.§),

ás
- a szabadság kiadását (Mt. 122-124.§),
- a betegszabadságot (126-133. §),
- a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítás szabályait (192. § (4)

at
bekezdésében),
- a vezető állású munkavállalóra meghatározottakat (Mt. 208-211. §),
Munkavállalót megillető pótlékok
Egyszerűsített munkavállalót Mt-ben meghatározott szabályok

kt
alkalmazásával egyes pótlékok is megilletik többek között:
- a 15 százalékos éjszakai pótlék (ha a munkavégzés ideje 22 - 06 óra
O
között meghaladja az egy órát,
- a vasárnapi pótlék (olyan foglalkoztatónál, ahol a tevékenység nem
vasárnaphoz köthető),
- túlóra pótlék,
70

- 50 százalékos túlóra pótlék (a több napos bejelentés, egyenlőtlen

beosztás esetét kivételével, például 2 nap bejelentése az első napon 12 óra,
második napra négy óra munkaidő, átlagosan napi nyolc óra).

Felhasznált jogszabály
s

- 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról,

- 223/2010. (VII. 30.) Korm. rendelet az egyszerűsített foglalkoztatásról
lla

szóló 2010. évi LXXV. törvény végrehajtásáról,

- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről,
- 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér
Pa

(minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról.

I.12. A háztartási munka

Jogszabályi megnevezése: Az adórendszeren kívüli keresettel járó
foglalkoztatás, a háztartási munka.
A háztartási munka fogalma
A háztartási munka kizárólag a természetes személy és háztartásában vele
együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez
 122

szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás

takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni
gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás stb..

A háztartási munka tartalmi fogalmának korlátozása

Többek között nem tekinthető háztartási munkának

ás
- az olyan munkák elvégeztetése, amikor a tevékenységet végző személy
egyéni vállalkozóként, egyéni cégként, illetve ilyen tevékenységet végző társas
vállalkozás tagjaként, munkavállalójaként végzi,

at
- ha az a természetes személyfoglalkoztató, vagy a háztartásában vele
együtt élő személyek, illetve közeli hozzátartozóik üzletszerű tevékenységével
összefüggő célt szolgál.

kt
A háztartási munka alanyai
a) a háztartási alkalmazott: a háztartási munkát végző természetes
személy, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas
O
vállalkozóként végzi,
b) a foglalkoztató: az a természetes személy, aki a háztartási alkalmazott
munkáltatója, illetve megbízója, megrendelője,
Adórendszeren kívüli kereset fogalma
70

Adórendszeren kívüli kereset, olyan járandóság, amelyet a foglalkoztató

háztartási munka ellenértékeként a háztartási alkalmazott részére juttat. A
munkaellenértéke szabad alku tárgyát képezi.
A háztartási munka ellenértékeként kapott jövedelmet nem terheli
semmilyen adó és járulékfizetési kötelezettség. Ezért az adórendszeren kívüli
s

keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a

háztartási alkalmazottat nem terheli.
lla

A foglalkoztató az általa foglalkoztatott háztartási alkalmazott után adó és

járulék fizetésére akkor nem kötelezett, ha a bejelentést a foglalkoztatást
megelőzően teljesítette.
Pa

Az adórendszeren kívüli kereset a háztartási alkalmazott tekintetében adó-

és járulékfizetési kötelezettséget még abban az esetben sem keletkeztet, ha a
foglalkoztató a bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta.
Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség
sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli.
A foglalkoztató kötelezettsége
Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató a NAV–nak
havonta vagy több hónapra előre a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti a a
 123

törvényben meghatározott adatokat. A foglalkoztató, választása szerint,

bejelentési kötelezettségét
a) elektronikus azonosítását követő elektronikus kapcsolattartás útján,
vagy
b) az országos ügyfélszolgálaton keresztül 185-ös telefonon számon
teljesítheti.

ás
Bejelentés alkalmával szolgáltatott adatok
a) a foglalkoztató adóazonosító jele,
b) a háztartási alkalmazott adóazonosító jele és társadalombiztosítási

at
azonosító jele,
c) a tényleges foglalkoztatás kezdő napja.
A NAV a meghatározott adattartalmú bejelentésekről nyilvántartást vezet,

kt
amely a c) pont szerinti adat tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak
minősül.
A háztartási alkalmazott bejelentése az országos telefonos ügyfélszolgálat
O
útján történik, a foglalkoztató adóazonosító jelének megadásával. Az országos
telefonos ügyfélszolgálat a bejelentést az elektronikus közszolgáltatásokról
szóló törvény szabályai szerint rögzíti, és a foglalkoztatót a bejelentés
eredményéről egyidejűleg tájékoztatja.
70

Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat

haladéktalanul továbbítja az állami adóhatósághoz, és a bejelentett adatokat a
bejelentést követő ötödik év december 31.-éig őrzi meg, azt követően törli
azokat. Az országos telefonos ügyfélszolgálat az e fejezetben meghatározott
személyes adatokat, továbbá az adótitkot feladata teljesítéséhez szükséges
s

mértékben megismerheti és kezelheti.

A bejelentés szabályai
lla

Ügyfélkapun keresztül
A bejelentést a „T1043H Bejelentő és változás-bejelentő elektronikus
adatlap a természetes személyek között háztartási munkára létesített
munkavégzésre irányuló jogviszony adatairól ügyfélkapun történő benyújtás
Pa

esetén” megnevezésű formanyomtatvány kitöltésével kell teljesíteni.

Telefonos ügyfélszolgálaton keresztül
A bejelentést a T1043TEL „ Bejelentő és változás-bejelentő elektronikus
adatlap a természetes személyek között háztartási munkára létesített
munkavégzésre irányuló jogviszony adatairól, telefonon teljesített bejelentések
esetén” megnevezésű formanyomtatványon kell a telefonos bejelentést követően
papíralapon teljesíteni
 124

A bejelentés visszavonása
A NAV részére teljesített bejelentés visszavonására és módosítására a
foglalkoztató vagy a háztartási alkalmazott adatainak téves közlése, illetve a
munkavégzés meghiúsulása esetén a bejelentést követő 24 órán belül van
lehetőség.
A bejelentés elmulasztásának következménye

ás
Ha a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díjfizetési kötelezettségét
és/vagy a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, a mulasztással érintett naptári
hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után az

at
Szja tv., a Tbj. rendelkezései szerint az adót és a járulékokat meg kell fizetni.
Ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, a
magánszemélyt terhelő közterheket is a foglalkoztató köteles megfizetni.

kt
A bejelentési és regisztrációs díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén
a foglalkoztató 100 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
A NAV adattovábbítási feladata
O
A NAV elektronikus úton hivatalból haladéktalanul átadja a foglalkoztató
által hozzá bejelentett adatokat a munkaügyi hatóság részére ellenőrzésre történő
kiválasztás céljából (Lásd.: a 2017. CL. törvény 131. § (7) bekezdését).
A foglalkoztató fizetési kötelezettsége
70

A foglalkoztató - a NAV nyilvántartásba vételt követően - regisztráció

díjat fizet, minden bejelentett háztartási alkalmazott után, a regisztrációs díj
összeg 1 000 Ft/hó.
A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapon belül
hány napon történt a foglalkoztatás. A havi regisztrációs díj nem jár vissza
s

akkor, ha a háztartási alkalmazott foglalkoztatására az adott hónapban nem kerül

sor.
lla

A foglalkoztató a regisztrációs díjat a NAV-nak a meghatározott fizetési

számlára történő készpénzbefizetéssel, vagy a NAV ügyfélszolgálatain
bankkártyával, vagy ha pénzforgalmi számlával rendelkezik, átutalással a
bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hó 12. napjáig fizeti meg. A
Pa

regisztrációs díj a központi költségvetés bevétele.

A háztartási munkát végző társadalombiztosítási ellátása
A regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való
jogosultságot nem keletkeztet, a foglalkoztatott nem minősül a Tbj. szerinti
biztosítottnak.
Amennyiben a háztartási munkát végző a Tbj. szerint nem minősül
biztosítottnak és egyéb más módon nem jogosult a Tbj.-ben meghatározott
 125

egészségügyi szolgáltatásra, egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésre

kötelezett.
Igazolás kérése a kapott bevételről
A foglalkoztatott kérésére a foglalkoztató „Igazolás az adórendszeren
kívüli bevétel összegéről” megnevezésű formanyomtatvány havonként köteles
kiállítani és kiadni. A foglalkoztató által kiadott igazolásnak a háztartási

ás
alkalmazott részére teljesített kifizetés összegét, a kifizetés időpontját, a hónap
során munkavégzéssel töltött napok felsorolását, a foglalkoztatás helyének
címét, a foglalkoztató és a háztartási alkalmazott aláírását is tartalmaznia kell.
A formanyomtatvány a NAV honlapjáról letölthető.

at
A foglalkoztató által kiadott igazolásnak tartalmazni kell
- a teljesített kifizetés összegét,
- a kifizetés időpontját,

kt
- a hónap során munkavégzéssel töltött napok felsorolását,
- a foglalkoztatás helyének címét,
O
- a foglalkoztató és a háztartási alkalmazott aláírását.
A foglalkoztató által kiadott igazolás bélyegzőlenyomat nélkül is
érvényes.
A háztartási munkavégzés figyelembe vétele egyes pénzbeli ellátások
70

folyósítása tekintetében
I. Biztosításhoz kötött pénzbeli ellátások esetében
a) a háztartási munka nem minősül keresőtevékenységnek (Lásd.: az
1997. évi LXXXIII.1.§ (2) bekezdés p) pontja alapján),
b) a háztartási munka ellenértéke nem számít keresetnek, nem számít
s

munkaviszonynak, személyes közreműködésnek. (az 1997. évi LXXXIII. törvény

5/C.§ (1) bekezdés d) pontja alapján),
lla

II. Szociális ellátások folyósítása esetén

a) nem számít rendszeres pénzellátásnak (Lásd.: az 1993. évi III. törvény
4.§(1a) bekezdés 7. pontját),
b) a foglalkoztatást helyettesítő támogatás újbóli megállapításánál
Pa

(felülvizsgálatánál) a legalább 30 nap időtartamban végzett háztartási munkát

keresőtevékenységnek ismerik el (az 1993. évi III. törvény 36.§ (1) bekezdés eb)
pontja alapján).
III. Álláskeresőknek megállapított pénzbeli ellátás folyósítása esetén
a) a háztartási munka alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony
(Lásd.: az 1991. évi IV. törvény 58.§ (5) bekezdés n) pontját),
 126

b) a megállapított álláskeresési járadék folyósítását nem szünteti meg a

háztartási munkavégzés (Lásd.: az 1991. évi IV. törvény 28.§ (1) bekezdés g)
pontja alapján),
c) az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott
háztartási munka időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének
kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék

ás
esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként (az 1991. IV. törvény 25.§
(6) bekezdés alapján).
IV. Családtámogatások esetében
A háztartási munka nem számít keresőtevékenységnek (az 1998. évi

at
LXXXIV. törvény 4§ d) pontja alapján)

kt
Felhasznált jogszabály
- 2010. évi XC. törvény az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények
megalkotásáról, illetve módosításáról (1.§-6.§).
O
I.13. Hallgatói munkaszerződés
A magyar felsőoktatásban hallgatói jogviszonyban álló aktív félévvel
rendelkező hallgató csak hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát:
70

A hallgató hallgatói munkaszerződés szabályai

A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát:
a) a duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési
program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat
vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított
s

gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen,

b) a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási
lla

intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó

szervezetben.
A hallgatót megillető juttatások
a) külső gyakorlóhelyen, képzési program szerinti esetben díjazás
Pa

illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt,
valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti, amelynek mértéke
legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka,
a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti, 2018.
évben 138 000x0,15= 20 700 Ft/hét
b) a képzési programhoz nem kapcsolódó esetben a felek megállapodása
szerinti díjazás illeti, melynek ellenében a hallgató által e jogviszonyban
 127

létrehozott dolgok tulajdonjoga, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni

jogok – eltérő megállapodás hiányában – a felsőoktatási intézményre, illetve az
általa létrehozott gazdálkodó szervezetre az átadással átszállnak.
Szakmai gyakorlat költségvetési szerveknél
A képzési program keretében, illetve a képzés részeként – külső
gyakorlóhelyen, képzési program szerinti esetben – megszervezett szakmai

ás
gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is
sor kerülhet. A hallgatót ez esetben is megilletik mindazon jogok, amelyeket az
Mt. biztosít a munkavállalók részére.
A gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóval e tevékenységére

at
tekintettel a Kormány által meghatározott feltételekkel megállapodást kell kötni
A doktorandusz oktatási és kutató tevékenységet végző

kt
a) a doktorandusz a tanulmányi kötelezettségeinek keretében a heti teljes
munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartamban az intézmény oktatási,
tudományos tevékenysége körében munkavégzésre kötelezhető,
O
b) a doktorandusz által végzett munka ideje – az a) pont szerinti
munkavégzéssel együtt – egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes
munkaidő ötven százalékát,
c) a doktorandusz munkaidő-beosztását oly módon kell meghatározni,
70

hogy vizsgázási és a vizsgára történő felkészülési kötelezettségeinek eleget

tudjon tenni,
d) a munkadíj havi összege, a teljes munkaidő ötven százalékának
megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb
kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek
s

időarányos része, 2018. évben 138 000x0,5= 69 000 Ft

Díjazás korlátozása
lla

A képzési program keretében, illetve a képzés részeként – az a) pont

szerint – megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói
munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet. A hallgatót ez esetben is
Pa

megilletik mindazon jogok, amelyeket az Mt. biztosít a munkavállalók részére.

A gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóval e tevékenységére tekintettel a
Kormány által meghatározott feltételekkel megállapodást kell kötni.
Az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni a
felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgató javára.
Munkaszerződés
Szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató a szakmai gyakorlóhellyel kötött
hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát.
 128

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató

foglalkoztatása során
a) éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el,
b) a hallgató napi munkaideje nem haladhatja meg a nyolc órát,
munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet
elrendelni,

ás
c) a hallgató számára legalább tizenkét óra tartalmú napi pihenőidőt kell
biztosítani,
d) próbaidő nem köthető ki,
e) az Mt. egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályai nem alkalmazhatók.

at
A hallgatói munkaszerződésnek tartalma
A hallgatói munkaszerződésnek tartalmaznia kell különösen:

kt
a) a szakmai gyakorlóhelynek a jogszabályban meghatározott adatait,
b) a hallgató természetesnek a jogszabályban meghatározott
személyazonosító adatait, külföldi hallgató esetén továbbá az állampolgárságát,
O
a tartózkodási címét,
c) a hallgatóval hallgatói jogviszonyt létesített felsőoktatási intézmény
jogszabályban meghatározott adatait,
d) a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottakkal azonos
70

módon a szakképzettség megnevezését és a képzési időt;

e) a hallgató munkakörét;
f) a szakmai gyakorlat helyét (munkahely), időtartamát (kezdő és befejező
időpontját), szükség esetén szakaszait, a hallgató napi munkaidejét, a hallgatót
megillető díjazás összegét, vagy ennek hiányát,
s

g) a hallgató szakmai gyakorlata felsőoktatási intézményi felelősének és a

szakmai gyakorlóhely szakmai felelősének személyét;
lla

h) a szakmai gyakorlóhelyen a hallgató számára – a jogszabály alapján

járó juttatásokon és kedvezményeken felül – biztosított egyéb juttatások és
kedvezmények megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit.
Pa

A hallgató arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy

a) a szakmai gyakorlóhely képzési rendjét megtartja, a szakmai
gyakorlatot a követelmények alapján elvégzi;
b) a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően
elsajátítja;
c) a biztonsági, az egészségügyi és a munkavédelmi előírásokat megtartja;
d) nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a szakmai gyakorlóhely jogos
gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
 129

A szakmai gyakorlóhely kötelezettségvállalása

A szakmai gyakorlóhely kötelezettségvállal arra, hogy
a) hallgató számára – egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból
biztonságos munkahelyen – a szakképzési programnak, illetve a tantervnek
megfelelő szakmai gyakorlatról gondoskodik.
b) a hallgató javára felelősségbiztosítást köt.

ás
Egyéni járulék és adófizetés kérdése
Nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az
elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből
havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;

at
2018. évben 138 000 Ft-ig nem fizet személyi jövedelemadót, a felettes összeg
után általános szabályok alapján fizeti meg a személyi jövedelemadót.. (Lásd.:

kt
az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.12.1.b) alpontját)
A képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett
szakmai gyakorlat, vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra a
O
biztosítás nem terjed ki, ezért a hallgatói munkadíjból nem kell egyéni járulékot
levonni és a hallgatót nem kell a T1041-en jelentést teljesíteni a NAV felé.
A kifizetett hallgatói munkadíj nem képezi szociális hozzájárulási adó
alapját.
70

Felhasznált jogszabály
- 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (44.§),
- 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a
felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről.
s

- 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról,

- 1995. évi CXVII. törvény alapján személyi jövedelemadóról,
lla

I.14. A tanulószerződés
A tanulói szerződés
Pa

A szakmunkásképzésben az un.: duális képzés rendszerében végzik az

oktató-nevelőtevékenységet. A képzés megoszlik az elméleti oktatást végző
közoktatási intézmény és a gyakorlati képzésre jogosult szervezet között. A
képzés célja az állam által elismert az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ)
meghatározott szakképesítés „megszerzése.”
A képzés a köznevelés keretében a nemzeti köznevelési törvényben
(2011. évi CXC törvény) és a szakképzési törvényben meghatározott (2011. évi
CLXXXVII. törvény), szakképző iskolákban történik. A szakképzésben
 130

résztvevők, a tanulók a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állnak. A

szakképző iskolák fenntartó szempontjából lehetnek állami fenntartási és egyéb
(civil) fenntartású iskolák. Fenntartótól függetlenül a szakképzésnek a
szakképzési törvény, illetve a képzést felügyelő miniszter által kiadott
jogszabályok alapján működnek.
A gyakorlati képzés szervezhető

ás
a) az iskolai tanműhelyben,
b)az állami felnőttképzési intézmény tanműhelyében vagy
c) a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél,

at
egyéb szervnél vagy szervezetnél folyó azon része,
amelynek célja a szakképesítéshez kapcsolódó munkatevékenységek
gyakorlatban történő elsajátítása és a tanulónak a komplex szakmai vizsga
gyakorlati részére való felkészítése, amelyet iskolai rendszerű szakképzés esetén

kt
a szakképzési kerettanterv határoz meg; A kerettanterveket a képzést felügyelő
miniszter miniszteri rendeletben adja ki (Lásd.: például a 30/2016. (VIII. 31.)
O
NGM rendeletet).
Iskolai tanműhely: olyan szakképző iskolai feladat ellátási helyen lévő
gyakorlati képzőhely, amely a szakképesítés jellegétől függően lehet műhely,
tangazdaság, tanbolt, tankórterem, tankert, tanudvar, tankonyha, laboratórium,
70

taniroda, demonstrációs terem, gyakorló- és szaktanterem stb.

Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely: kifejezetten erre a
célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben
vagy időben teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati
képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé
s

minősített, állandó tanműhely-vezetői felügyelettel működő, legalább nyolc

tanuló képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók
lla

tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a

gyakorlati képzésben.
A tanulószerződés kötésére jogosult tanuló
Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés az iskolai
Pa

rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési

intézményben, iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető, aki a
szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi feltételeknek,
pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.
 131

Írásbeliség
A tanulószerződést, a tanulószerződés módosítását és felmondását írásba
kell foglalni. A tanulószerződés tartalmát a felek csak közös megegyezéssel
vagy egyezséggel módosíthatják.
A tanuló egyidejűleg csak egy hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet.
A tanulószerződéssel rendelkező tanuló gyakorlati képzésen kizárólag

ás
tanulószerződés keretében vehet részt.
A tanulószerződés kötésére jogosult szervezet
Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet
vagy egyéb olyan szerv, szervezet (gyakorlati képzést szervező szervezet)

at
köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles
hatósági nyilvántartásában (nyilvántartás) szerepel.

kt
A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet
a) a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az
O
Egészségügyi technika, a Szociális, a Pedagógia, a Képző- és iparművészet, a
Hang-, film és színháztechnika ágazatba tartozó, valamint a honvédelemért
felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló
gyakorlati képzést szervező
70

aa) költségvetési szervként működő intézmény,

ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, vagy ezek fenntartásában
működő intézmény
c) a szakképzést felügyelő miniszter által fenntartott szakképző iskola.
(például a Belügyminiszter felügyelete alá tartozó Adyligeti Rendészeti
s

Szakközépiskola, a Földművelésügyi minisztérium felügyelete alá tartozó

Bethlen Gábor mezőgazdasági és élelmiszeripari szakképző iskola és kollégium
lla

stb.).
A gyakorlati képzést szervező szervezetek nyilvántartása
A gyakorlati képzést szervező (vállaló) szervezetek nyilvántartását a
szervező szervezet (telephelye) szerinti illetékes gazdasági kamarák végzik.
Pa

A nyilvántartásba kérelemre azokat a szervezeteket lehet felvenni,

amelyek rendelkeznek jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi
feltételekkel rendelkezik és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott
szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet.
 132

A tanulószerződés megkötése
A tanulószerződés megkötésében az illetékes gazdasági kamara működik
közre. A gazdasági kamara kiemelt feladata a tanulószerződés megkötésének
elősegítése.
A tanulószerződést a gazdasági kamara, mint nyilvántartást vezető szerv
tartja nyilván. Az eljárási szabályokat a Szktv. határozza meg.

ás
A tanulószerződés alapján a tanuló a Szktv. szerint járó juttatásokra – a
tanévkezdést követően megkötött tanulószerződést kivéve – a tanév kezdő
napjától jogosult.
A tanulószerződés tartalma

at
A tanulószerződés tartalmazza
a) a gyakorlati képzést szervező szervezetnek Szktv.-ben meghatározott

kt
adatait,
b) a tanulónak az Szktv.-ben meghatározott adatait,
c) a szakmai elméleti képzést nyújtó szakképző iskolának az Szktv.-ben
O
meghatározott adatait,
d) az OKJ-val azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési
időt,
e) a gyakorlati képzés helyét, a tanuló gyakorlati képzéséért felelős
70

személy nevét, és – szakközépiskolai vagy szakiskolai tanuló esetén – azt, hogy

a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely-
e,
f) tanulót a Szktv. alapján megillető pénzbeli juttatás összegét,
kifizetésének időpontját és – ha a tanuló nem rendelkezik fizetési számlával,
s

ebben az esetbe a szülő/gondviselő/gyám fizetési számláját kell megjelölni - azt

a fizetési számlaszámot, amelyre a pénzbeli juttatást átutalják vagy befizetik,
lla

g) az f) pontban meghatározott tanulói juttatás emelésének,

csökkentésének a gyakorlati képzést szervező szervezetnél képzésben részt vevő
valamennyi tanulóra érvényes egységes feltételeit és szempontrendszerét,
Pa

továbbá
h) gyakorlati képzést szervező szervezet által a tanuló számára – a
jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül – a Szktv. alapján
biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és
nyújtásának feltételeit,
i) a tanulói pénzbeli juttatásból történő terhek levonására vonatkozó
tájékoztatást, a tanulói pénzbeli juttatással kapcsolatos valamennyi lényeges
körülményt,
 133

j) a teljesítési megbízott szervezet megnevezését, székhelyén vagy

telephelyén lévő gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát,
képviselőjének nevét, a tanuló teljesítési megbízotthoz történő átirányításának
időtartamát.
A gyakorlati képzést szervező kötelezettség vállalása
A tanulószerződés tartalmazza a gyakorlati képzést szervező szervezet

ás
arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a tanuló számára –
egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – a
szakképzési kerettantervnek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről

at
gondoskodik.
A tanuló kötelezettség vállalása
A tanulószerződés tartalmazza a tanuló arra vonatkozó

kt
kötelezettségvállalását, hogy
a) a gyakorlati képzést szervező szervezet képzési rendjét megtartja, a
képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja,
O
b) a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően
elsajátítja,
c) a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja,
d) nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gyakorlati képzést szervező
70

szervezet jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné.

A tanulószerződésre az a Szktv-ben nem szabályozott kérdésekben a
Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit
kell alkalmazni. (Lásd.: a 2013. évi V. törvény 6:272.§- 6:279. §-át).
A tanulókat megillető juttatások, kedvezmények
s

A tanulói pénzbeli juttatás mértéke

Pénzbeli juttatást köteles fizetni
lla

a) a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére a

tanulószerződés alapján, továbbá
b) a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzésben
szakképzési évfolyamon együttműködési megállapodás alapján, nappali
Pa

rendszerű oktatásban részt vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat

idejére.
Tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi
mértékének legkisebb összege annak a szakképzési évfolyamnak az első
félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt szakképzésben,
a kifizetett juttatás az elméleti és gyakorlati képzés arányának függvénye. Minél
magasabb a gyakorlati képzési idő, annál magasabb díjazás illeti meg a tanulót.
 134

A díjazás összege a mindenkori minimálbér 15 százalékának

meghatározott része, vagy annak többszörös része.
2018. évben a számítási alap 138 00x0,15=20 700 Ft
Példa a havi juttatásra
elméleti képzés gyakorlati alapösszeget szorzó összeg
arány képzés arány mértéke

ás
20 % 80% 1,3 26 910 Ft
30 % 70% 1,2 24 840Ft
40% 60% 1,1 22 770 Ft

at
50” 50% 1,0 20 700 Ft
60 40% 0,9 19 630 Ft
70% 30% 0,8 16 560 Ft

kt
80% 20% 0,7 14 490Ft
Az így megállapított díjazást a szakképzési évfolyam további féléveiben
emelni kell, a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során
O
nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével.
A tanulói pénzbeli juttatást utólag, az Mt. szabályai figyelembevételével
kell kifizetni.
A szakgimnázium 11.-12. évfolyamán megkötött tanulószerződés esetén a
70

tanuló számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértéke

az ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai
oktatás szerinti képzésben a szakképzési évfolyamokra megkötött
tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének
ötven százaléka.
s

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj

lla

A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj célja a kormány rendeletében

meghatározott úgynevezett „hiány-szakképesítések” körébe tartozó, első
szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű képzésben részt vevő
tanulók támogatása. A hiányszakmákat minden évben-kormányrendeletben
Pa

határozzák meg megyei lebontásban.

Jövedelmi helyzettől és életkoruktól függetlenül ösztöndíjban részesülnek
a szakiskola szakképzési évfolyamán, az első szakképesítésre felkészítő, nappali
rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, hiány-szakképesítést tanulók. Az
ösztöndíj forrása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze.
 135

Az ösztöndíj mértéke
Az első szakképzési évfolyam első félévében tanulónként egységesen 10
000 Ft/hó. Az első szakképzési évfolyam második félévétől kezdődően, a
tanulmányi átlageredmény függvényében emelkedik, 2,51 alatti tanulmányi
átlageredményt elérő tanuló részére ösztöndíj nem állapítható meg.
Az ösztöndíj mértéke 10 000-50 000 Ft lehet.

ás
Levonás a tanuló pénzbeli juttatásából:
A tanuló részére járó pénzbeli juttatásból levonásnak csak jogszabály,
végrehajtható határozat vagy a tanuló hozzájárulása alapján van lehetőség. A
levonásra az Mt. 161.§-ban a munkabérből történő levonásra vonatkozó

at
szabályait kell alkalmazni.
Jogalap nélküli kifizetés esetén a pénzbeli juttatást a tanulótól az

kt
Mt.164.§-ban szabályozott módon lehet visszakövetelni.

A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő

O
tanuló részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozó külön
rendelkezések
A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő
tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára fizetett tanulói
70

pénzbeli juttatás havi összege nem lehet kevesebb a Szktv-ben meghatározott

tanulói pénzbeli juttatás mértékénél.
Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli
juttatás az összefüggő szakmai gyakorlaton töltött, valamennyi megkezdett hét
után jár.
s

Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás

összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a
lla

gyakorlatról távol marad.

A tanulót megillető juttatások
a) a tanulót megillető szünet és felkészülési idő
b) pihenőnap
Pa

ba) a 19. életévét be nem töltött tanulót évente 35,

bb) a 19 éves kor felett pedig 30 pihenőnap illeti meg.
c)- egyéni felkészülési idő
A tanulók gyakorlati képzése során néhány további szabályozás:
A nagykorú tanulót napi 8, a fiatalkorú tanulót napi 7 órában lehet
foglalkoztatni és rendkívüli munkaidőre, készenlétre nem vehetők igénybe.
 136

A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi

gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos
pihenőidőt kell biztosítani.
A munkaközi szünet időtartama, ha a napi gyakorlati idő több mint 4,5
óra, a tanulót 30 perc megszakítás nélküli pihenőidő illeti meg.
Gyakorlatot megszervezni heti pihenőnapon, vagy munkaszüneti napon

ás
csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen, a
szakképző iskola engedélyével lehet.
A gyakorlati helyen legyen elérhető az együttműködési megállapodás,

at
illetve a folyamatosan vezetett jelenléti ív.
A tanulóra vonatkozó munkajogi szabályok
A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére az Mt. alapján tíz

kt
nap betegszabadság illeti meg.
A szakmunkástanuló betegszabadsága
A szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésére a tanuló és a gazdálkodó
O
szervezet között megkötött írásbeli tanulószerződés alapján kerül sor. A
tanulószerződés alapján a tanulót betegsége idejére – kivéve, ha a
társadalombiztosítási szabályok szerint üzemi baleset vagy foglalkozási
betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben – naptári évenként 10
70

nap betegszabadság illeti meg. A betegszabadság időtartamára pénzbeli

juttatásának 70 százaléka illeti meg. (Szktv. 67.§).
Egészségbiztosítás pénzbeli ellátása:
A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére az Ebtv.-ben
meghatározott pénzbeli ellátásra (táppénzre) jogosult.
s

Ha a tanuló tanulóviszonyának időtartama alatt szül az Ebtv.-ben

meghatározott szabályok szerint egyéb feltételek teljesülése esetén
lla

csecsemőgondozási díj állapítható meg.

Üzemi baleset és foglalkozási betegség esetén a gyakorlati képzésen
tanulószerződés alapján részt vevő tanuló részére az Ebtv.-ben meghatározott
Pa

baleseti pénzbeli - baleseti táppénz, baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti

járadék - ellátás állapítható meg. A betegséget (keresőképtelenséget) az
általános szabályok szerint orvosi igazolással kell igazolni.
A tanulószerződés alapján a gyermeket szülő tanulót az Mt. 127. §-ban
meghatározott szülési szabadság illeti meg.
A tanulókat megillető egyéb juttatások
1.) A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben kedvezményes
étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha),
 137

tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A tanuló részére a

gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott
szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított
juttatások is adhatók.
2.) A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulót a gyakorlati képzés
során elért eredménye, teljesítménye alapján jutalomban, prémiumban, egyéb

ás
más juttatásban vagy szociális támogatásban részesítheti.
3.) A tanulói jogviszonyának időtartama alatt diákigazolványra és
hozzákapcsolódó kedvezményekre.

at
4.) Családi pótlékra (iskoláztatási támogatás) a tankötelezettség
életévének betöltését követően tanulói jogviszonyának időtartamára max 20.
életévéig..

kt
5.) Ha a gyakorlati képzést folytató helyen a munkavállalók részére béren
kívüli juttatást biztosít a munkáltató, a tanulót is a munkavállalókkal azonos
mértékben és formában megilleti a béren kívüli juttatás.
O
A tanulók járulék és személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége:
A tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj járulékalapot képező
jövedelem, a tanuló biztosítottá válik. A biztosított tanuló 10 százalék
nyugdíjjárulékot, 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 3
70

százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet,1,5 százalék munkaerő-piaci

járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn.
Személyi jövedelemadó kötelezettség kérdése
Személyi jövedelemadó mentes bevétel az Szja. tv. alapján: A szakképző
iskolai tanulónak valamint szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő
s

tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat

időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint a
lla

tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli

juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének
támogatásáról szóló törvény alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési
Pa

alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj. (Lásd.: az 1995.

évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.11 pontját).
A tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj szociális hozzájárulási
adó alapját képezi.
A tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj nem képezi a
szakképzési hozzájárulás alapját.
 138

Bejelentési kötelezettség
A szakmunkástanuló szerződés esetén a T1041 formanyomtatványon kell
a bejelentést (kijelentést, szüneteltetést) a NAV felé teljesíteni. – a
„tanulószerződéssel szakképző iskolai tanuló” megnevezéssel kódja: 1130. (A
bejelentés szabályaira Lásd.: a 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 3.1. pontját).

ás
Felhasznált jogszabály:
- 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről,
- 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt
vevő tanulók juttatásairól,

at
- 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szakiskolai tanulmányi
ösztöndíjról

kt
- 1995. évi CXVII. törvény alapján személyi jövedelemadóról,

I. 15. A mezőgazdasági őstermelő

O
Fogalma
Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni
vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában az 1995. évi CXVII. törvény
6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet
70

folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik.

Ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként
bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem
foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6.
számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége
s

(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély
lla

rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket

is), a termelés szervezése és - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás
és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével - a termelés eredményének
Pa

felhasználása felett.
Mezőgazdasági kistermelő az Szja. tv. alapján az a mezőgazdasági
őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a
8 000 000 Ft-ot nem haladja meg.
Mezőgazdasági őstermelő igazolvány: az igazolvány a mezőgazdasági
őstermelőre vonatkozóan igazolja, hogy mezőgazdasági őstermelői
tevékenységet folytat, és jogosult a Szja. tv.-nek a mezőgazdasági őstermelőre
 139

vonatkozó rendelkezései szerinti adózásra. Az igazolvány csak a sorszámmal

ellátott értékesítési betétlappal együtt érvényes.
b) őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó
bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt
adattartalommal, az ott meghatározott eljárási rendben kiadott, illetve
érvényesített igazolvány;

ás
Az őstermelői igazolvány
Az Szja. törvény alapján: őstermelői igazolvány az őstermelői
tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített,
kormányrendelet által előírt adattartalommal, az ott meghatározott eljárási

at
rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány;
A kormányrendelet alapján:

kt
Az őstermelői igazolvány és a közös őstermelői igazolvány (igazolvány) a
mezőgazdasági őstermelőre vonatkozóan igazolja, hogy mezőgazdasági
őstermelői tevékenységet (a továbbiakban: őstermelői tevékenység) folytat, és
O
jogosult az Szja. törvény mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó rendelkezései
szerinti adózásra.
Többek között:
- ha a mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből származó bevétele az
70

évi 600 000 Ft-ot nem haladja meg, akkor e bevételéből jövedelmet nem kell
figyelembe vennie,
- ha meghaladja, akkor ezt a bevételt is beszámítva kell a jövedelmét
meghatároznia (Lásd.: az 1995. évi CXVII. törvény 24.§-át).
Az igazolvány tartalmát jogszabály határozza meg, az igazolvány részét
s

képezi az értékesítési betétlap.

A mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg csak egy hatályos igazolvánnyal
lla

rendelkezhet.
Közös igazolvány
A közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok közös őstermelői
Pa

igazolványát (közös igazolvány) annak a családtagnak a nevére kell kiállítani,

akit az Szja. tv-ben meghatározottak szerinti együttes nyilatkozatban
egybehangzóan megneveztek. A közös őstermelői tevékenységet folytató
családtagok együttesen egy közös igazolvánnyal rendelkeznek.
Közös igazolvány kiváltása esetén az abban bejegyzésre kerülő személy
köteles a korábban kiváltott hatályos igazolványát a közös igazolvány
kiváltásának kérelmezésekor az állandó lakóhelye szerint illetékes NAK megyei
ügyintéző szervezeténél leadni.
 140

Amennyiben a közös őstermelői tevékenységben részt vevők személyében

változás következik be, tizenöt napon belül új értékesítési betétlap kiadását kell
kérelmezni a kiállítónál.
Az igazolvány érvényessége
Az igazolvány akkor érvényes, ha az igazolvány és a hozzá tartozó
értékesítési betétlap egyidejűleg hatályos.

ás
Az igazolvány a kiállítása napjától a kiállítást követő ötödik adóév utolsó
napjáig hatályos.
Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő igazolványa tárgyév végével
hatályát veszti, az őstermelő tárgyév október 1. és december 31. napja között

at
kérheti új igazolvány kiállítását. Ez esetben az új igazolvány a tárgyévet követő
év első napjától a hatályának kezdetét követő ötödik adóév utolsó napjáig

kt
hatályos.
Az igazolvány kiadása
Az igazolvány az ügyfél választása alapján
O
a) hatályának kezdete szerinti adóévre, vagy
b) hatályának kezdetétől számított legfeljebb három adóévre vonatkozó
értékesítési betétlappal együtt adható ki.
Nyilvántartás
70

Az Szja tv. alapján meghatározott adattartalmú közhiteles hatósági

nyilvántartást (Nyilvántartás) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a
továbbiakban: NÉBIH) a nyilvántartást élelmiszerlánc-felügyeleti információs
rendszerben vezeti.
A NÉBIH a Nyilvántartáshoz a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és
s

Vidékfejlesztési Kamara (NAK) és a megyei kormányhivatal járási hivatala

számára hozzáférést biztosít.
lla

Az igazolvány kiadása, érvényesítése, cseréje, módosítása

Az igazolvány kiadása, érvényesítése, cseréje és módosítása tekintetében
az ügyfél bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti NAK megyei
ügyintéző szervezete (kiállító) az illetékes.
Pa

A kérelem a előterjesztésekor a kérelmezőnek az Szja. tv.-ben

meghatározott adatokat igazolnia kell, amely alapján a kiállító az igazolványra
való jogosultsági feltételek megállapíthatóak, a kérelemhez a meghatározott
igazolásokat mellékelni kell.
A kérelmet „Az őstermelői igazolvány kiállítása iránti
kérelem, adatnyilvántartó és változás bejelentő lap” megnevezésű
 141

formanyomtatványon lehet kérvényezni. A kérelem előterjeszthető személyen és

postai úton

A kérelem előterjeszthető
- falugazdász irodán,
- integrált kormányablaknál.

ás
Az igazolvány átadása-átvétele
Az igazolványt az ügyfél választása szerint
a) postai úton, könyvelt küldeményként kell továbbítani, vagy
b) az átvételre való felhívást követően a kérelmezés helyén kell átadni

at
a mezőgazdasági őstermelő vagy meghatalmazottja részére.
A kiállított igazolvány átvehető személyes (megbízott közreműködésével)

kt
vagy postai úton
A NÉBIH a Nyilvántartásban hivatalból rögzíti, ha
a) a mezőgazdasági őstermelő elhalálozott,
O
b) az igazolvány hatályát vesztette.
Az elveszett, megsemmisült, vagy megrongálódott igazolvány pótlásáért
igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.
Az igazolvány használatának szabályai
70

Az érvényes igazolványt a mezőgazdasági őstermelő köteles sértetlenül

megőrizni, jogszabályban meghatározott esetekben és módon, felhívásra – az
értékesítés helyszínén is – bemutatni.
Az igazolványt más személyre nem ruházható át, letétbe nem helyezhető
és biztosítékul nem használni.
s

Az értékesítési betétlap vezetése

A mezőgazdasági őstermelő az értékesítési betétlapra
lla

a) negyedévenként bejegyzi azon értékesítésének általa vezetett bevételi

nyilvántartása szerinti összesített összegét, amelyeket a negyedév utolsó napjáig
nem kifizetőtől őstermelői termék ellenértékeként kapott,
b) időrendben bejegyzi mindazokat az értékesítési összegeket, amelyeket
Pa

bármely ok miatt az értékesítési betétlapra a kifizetők nem jegyeztek be,

valamint
c) elvégzi az értékesítéseknek az adóelőleg-fizetési kötelezettség
teljesítéséhez szükséges összegezését.
 142

A tevékenység végzésének korlátozása

A mezőgazdasági őstermelő érvényes igazolványának birtokában
mezőgazdasági őstermelőként, kizárólag azt a saját őstermelői tevékenységéből
származó őstermelői terméket értékesítheti, ami szerepel a Nyilvántartásban.
A mezőgazdasági őstermelő a Nyilvántartásba általa bejegyeztetett
tevékenységet egyéni vállalkozóként nem végezheti. Amennyiben a

ás
mezőgazdasági őstermelő egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, akkor
ugyanolyan terméket – egy időben, ugyanazon a helyszínen – kizárólag
mezőgazdasági őstermelőként vagy kizárólag egyéni vállalkozóként értékesíthet.

at
Az igazolvány használata,
Az őstermelői termék értékesítésének helyszínén a mezőgazdasági
őstermelő köteles az igazolvány száma mellett az őstermelői termékét vagy az
értékesítés helyszínét a „Saját őstermelői tevékenységből származó termék”

kt
felirattal a vásárló tájékoztatására alkalmas módon ellátni.
A mezőgazdasági őstermelő biztosítása, adófizetése
O
Az a mezőgazdasági őstermelői, aki a Tbj. 5.§ (1) bekezdés i) pontjában
meghatározott feltételeknek megfelel a Tbj.-ben meghatározott
társadalombiztosítási ellátásokra jogosult lesz. Járulékait a Tbj.-ben
meghatározottak szerint fizeti meg és vallja be, negyedévenként, a negyedévet
70

követő hó tizenkettedik napjáig.

A Tbj. szerint biztosított mezőgazdasági őstermelő a szociális
hozzájárulási adót legalább a mindenkori minimálbér alapul vételével fizeti
meg,2018. évben 138 000 Ft után 19,5 százalék mértékben.
A mezőgazdasági őstermelő a személyi jövedelemadó előleget
s

negyedévenként, a negyedévet követő hó tizenkettedik napjáig fizeti meg (lásd.:

2017. évi CL. törvény 3. melléklet 1.1.3. pontját).
lla

Bejelentési kötelezettség
A biztosítás keletkezését (megszűnést, szüneteltetését) a T1041
formanyomtatványon a NAV felé kell teljesíteni, Az őstermelő kódja: 1460.
Pa

Felhasznál jogszabály
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (3.§ 18.pont),
- 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet a mezőgazdasági őstermelői
igazolványról.
 143

II. 1. a Munka törvénykönyv alapján a munkaviszony, a

munkaszerződés
A Munka törvénykönyvét (Mt.) az Országgyűlés a 2011. december 13-i
ülésnapján fogadta el, és a kihirdetés napja: 2012. január 6. Az Mt.-t
2012.,2013.,2014. és 2016.és 2017. évben módosították.
A hatályos Mt. „diszpozítiv” szabályozás, mivel rendelkezései a

ás
munkavállaló javára szerződésbe, kollektív szerződésben eltérhetnek.
A tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a
vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a

at
munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire.
A jogalkotó a foglalkoztatás alapvető szabályainak megállapítására
vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve alapján a munkáltató és a

kt
munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire is tekintettel a tisztességes
foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás
szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló
O
gazdasági, valamint szociális érdekeire 2011. december 13-ai ülésén fogadta el a
munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt. A törvény egyes
rendelkezéseitől eltekintve 2012. július 01-től hatályosak. A 2012. július 01-én
hatálytalan törvényi szabályozás 2013. január 01-től rendelkezik jogerővel.
70

A törvény 2016. szeptember 01-től, amikor az iskolaszövetkezetekkel

kapcsolatos szabályozás (XVII. fejezet és a 222-227. § hely) kikerült az Mt.-ből.
Az Mt. Öt fő részből, és XXIII. (valóságban csak XXII.) fejezetből és 299 §
(valóságban (294 §) helyből áll.
s

II.1. Általános rendelkezések (2.§-13.§)

II.1.1. A törvény hatálya
lla

Az Mt. hatálya kiterjed:

a) a munkáltatóra,
b) a munkavállalóra,
Pa

c) a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetre,

d) az üzemi tanácsra, valamint
e) a szakszervezetre.
továbbá a háromoldalú jogviszonyra Az Mt. XVI. fejezet munkaerő-
kölcsönzéskor a kölcsönvevőre.
Az Mt. rendelkezéseit
- a nemzetközi magánjog szabályaira tekintettel kell alkalmazni.
 144

- eltérő rendelkezés hiányában akkor kell alkalmazni, ha a munkavállaló a

munkát rendszerint Magyarországon végzi.
- a XIX. és XX. fejezetét alkalmazni kell, ha a munkáltató székhelye vagy
önálló telephelye Magyarország területén van.
A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem munkaviszony
keretében történő foglalkoztatására Mt.-nek a fiatal munkavállalóra vonatkozó

ás
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az Mt. rendelkezéseit Magyarország és az Európai Unió jogrendjével
összhangban kell értelmezni. A jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot
nem lehet kiterjesztően értelmezni.

at
II.1.2. Általános magatartási követelmények
A munkaszerződés teljesítése során - kivéve, ha törvény eltérő

kt
követelményt ír elő - úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában
elvárható. Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem
O
hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga
felróhatóan járt el.
Saját felróható magatartására senki sem hivatkozhat (mulasztásra, vagy
késedelmes teljesítésre), annak érdekében, hogy előnyt szerezzen.
70

Például: a munkavállaló az utazási költségigényét (munkába járás

költségtérítését) későn jeleni be, ezért a meghatározott időben a költségtérítést
nem kapja meg, csak hetekkel, hónapokkal később, késedelmi kamatot nem
követelhet.
II.1.2.1. Jóhiszeműség és tisztességes joggyakorlás
s

A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség

és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell
lla

működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát,
jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is,
akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a
Pa

másik fél okkal bízhatott.

II.1.2.2. A joggal való visszaélés tilalma
Az Mt. általánosan kimondja a joggal való visszaélés tilalmát. A joggal
való visszaélés különösen, ha
- az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési
lehetőségeinek korlátozására, zaklatására,
- véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.
 145

Ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által

megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartásnyomós
közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság
a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen
nem hárítható el.
A joggal való visszaélés azt jelenti, hogy a joggyakorlása formálisan

ás
jogszerű, viszont annak célja sérti a másik fél jogos érdekeit, vagy jogát.
Például: valamilyen jognyilatkozat megtagadása
II.1.3. A személyiségi jogok védelme

at
A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha az
Mt. eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény (Ptk.) az Mt-ben meghatározott rendelkezései, szabályai az irányadók.

kt
Személyiségi jogok sérelme a Ptk. alapján többek között
- az élet, a testi épség és az egészségmegsértése
- a személyes szabadág, a magánélet, a magánlak megsértése,
O
- a személyes hátrányos megkülönböztetés,
- a becsület és a jó hírnév megsértése,
- a névviseléshez való jog megsértése.
A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a
70

munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül

szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának
módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen
tájékoztatni kell.
A munkavállaló a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem
s

mondhat le. A munkavállaló személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot

érvényesen csak írásban tehet.
lla

A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése

kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése,
teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. A munkavállalóval
Pa

szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet

munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra
vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése
érdekében szükséges.
Például: Tilos olyan vizsgálatra kötelezni a női munkavállalókat, amely
kizárólag várandóságuk kérdésének a megállapításával kapcsolatos.
A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak
kezeléséről. A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt
 146

harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a

munkavállaló hozzájárulásával közölhet.
A munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a
munkáltató a munkavállaló személyes adatait - az adatszolgáltatás céljának
megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint - adatfeldolgozó számára
átadhatja. Erről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.

ás
A munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és
statisztikai célú felhasználásra - hozzájárulása nélkül, személyazonosításra
alkalmatlan módon - átadhatók.

at
Például a Központi Statisztikai Hivatal részére szolgáltatott adatok: a
munkavállaló neme, életkora, a munkaviszony tartama (határozott,
határozatlan, megbízásos), a napi munkavégzés (napi négy, hat, nyolc óra),

kt
iskolai végzettség, munkabér, béren kívüli juttatás stb.
A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő
magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során
O
alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság
megsértésével. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.
A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a technikai
eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére
70

szolgálnak.
Például: Ha munkahelyen ipari kamerákat alkalmaznak, erről a
munkavállakat írásban kell tájékoztatni, illetve a munkahelyen a megfigyelt
területeken a munkavállalókat és más személyeket megfelelő módon tájékoztatni
kell. Kamerával nem lehet megfigyelni az olyan helyeket, ahol a munkavállalók
s

testi szükségleteiket végzik, pihenőidejüket töltik, illetve öltözködnek.

Testi motozást a munkavállalóval azonos nemű személy végezhet. A
lla

testüreg vizsgálatot zárt helyen csak orvosi szakképesítéssel rendelkező személy

végezhet. Ebben az esetben jegyzőkönyv felvétele kötelező.
II.1.3.1. A sérelemdíj
Akit személyiségi jogában megsértenek, az őt ért nem vagyoni sérelemért
Pa

díjat követelhet. A sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül

mást nem kell bizonyítania, a keletkezet kárát nem kell bizonyítani. A
személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíjra vonatkozó igény
előterjesztésére a sérelem elkövetésétől számított öt év áll rendelkezésre.
II.1.4. Az egyenlő bánásmód követelménye
A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az
egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény
 147

megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével

vagy csorbításával.
Munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy
közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás.
A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett
munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a

ás
szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot,
felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.
Például: országos szolgáltatási hálózattal rendelkező munkáltató a
különböző régiókban található egységeinél foglalkoztatottak esetében más-más

at
munkabérrel foglakoztatja, azonban a régión belül, helyiségen belül
foglalkoztatottak esetében nem tehető különbség.

kt
II.2. Jognyilatkozatok (14.§-19.§)
II.2.1. A megállapodás
Az Mt-ben szabályozott megállapodás a felek kölcsönös és egybehangzó
O
jognyilatkozatával jön létre. A szerződésben meg kell adni a szerződő felek a
nevét, a teljesítés szempontjából lényeges adatait.
A megállapodás létrejöhet:
- szóban,
70

- írásban,
- ráutaló magatartással.
A munkaszerződés, tanulmányi szerződés, kollektív szerződést csak írásba
kell foglalni.
Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat
s

Egyoldalú jognyilatkozatból csak munkaviszonyra vonatkozó szabályban

meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek
lla

munkaviszonyra vonatkozó szabály

- a jogszabály,
- a kollektív szerződés,
Pa

- az üzemi megállapodás,
- az egyeztetőbizottság kötelező határozata.
Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá és
- az Mt. eltérő rendelkezésének hiányában - csak a címzett hozzájárulásával
módosítható, vagy vonható vissza.
A megállapodás teljesítése során tett, jognyilatkozatnak nem minősülő
nyilatkozat, továbbá a munka irányításával összefüggő munkáltatói
jognyilatkozat tekintetében az Mt-ben a jognyilatkozat megtételének szabályait
 148

kell megfelelően alkalmazni. Például: a technológiai előírásokkal kapcsolatos

tájékoztatás.
II.2.1.1. Az elállási jog
A munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a felek megállapodásában
biztosított elállási jog gyakorlása a megállapodást a megkötésének időpontjára
visszamenőleges hatállyal megszünteti. Elállás esetén a felek egymással

ás
elszámolnak.
Az elállás esetei:
a) a fél a munkaszerződés megkötése és a munkába lépés napja közötti
időszakban elállhat, ha lényeges körülményeiben olyan lényeges változás áll be,

at
ami a szerződés előtti körülményeiben olyan lényeges változás következett be,
amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné.

kt
b) elállhat a munkavállaló a versenytilalmi megállapodástól, ha
munkaviszonyát a munkáltató lényeges kötelezettségszegés miatt szünteti meg.
c) a munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást
O
visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat
megszegi.
II,2,2. A kötelezettségvállalás
Egyoldalú kötelezettségvállalás (kötelezettségvállalás) alapján a jogosult
70

elfogadására tekintet nélkül követelhető a vállalt kötelezettség teljesítése. A

munkavállaló érvényesen csak munkaviszonyra vonatkozó szabály kifejezett
rendelkezése alapján tehet kötelezettségvállalást tartalmazó jognyilatkozatot.
A kötelezettségvállalás a jogosult terhére módosítható vagy azonnali
hatállyal felmondható, ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést
s

követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség

teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna.
lla

A kötelezettségvállalásra egyebekben az egyoldalú jognyilatkozatra

vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kötelezett
nem hivatkozhat jognyilatkozata hatálytalanságára, hogy a jogosulttal való
közlés nem, vagy nem szabályszerűen történt.
Pa

II.2.3. A munkáltatói szabályzat

A munkáltató a jognyilatkozatait általa egyoldalúan megállapított belső
szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével
(munkáltatói szabályzat) is megteheti.
A munkáltatói szabályzatot közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben
szokásos és általában ismert módon közzé teszik.
 149

Például: A munkáltatónál valamilyen kérdés szabályozására, eljárás

rendjére, a kiadásra felhatalmazott vezető (vezérigazgató, ügyvezető igazgató
stb.) utasítást ad ki. Például: cégtelefon, cégautó használata, prémium
szabályzat, költségelszámolás szabályai. A kiadott utasítás nem lehet ellentétes
törvénnyel, rendelettel stb., és ezt az utasítást a munkáltató internetes honlapján,
a munkáltatónál megjelenő időszakos kiadványban (vállalati újság), hirdető

ás
táblán, munkahelyi értekezleten stb. módon kihirdetik.
II.2.4. A tájékoztatás
A jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni,

at
ha munkaviszonyra vonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatási
kötelezettséget ír elő. A tájékoztatást - munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő
rendelkezése hiányában - olyan időben és módon kell megtenni, hogy az
lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.

kt
A tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és
általában ismert módon közzéteszik.
O
Például:
- a munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak a
kezeléséről, a munkaviszony lényeges kérdéseiről írásban,
- a munkavállaló, ha nyugdíjasnak minősül, ha keresőképtelen lesz,
70

lakcíme vagy családi állapota megváltozik stb. tájékoztatás megtételét a

nyilatkozattevőnek kell igazolni.
II.2.5. A feltétel
A felek a megállapodás létrejöttét, módosítását vagy megszűnését
jövőbeli, bizonytalan eseménytől (feltétel) is függővé tehetik. Nem köthető ki
s

olyan feltétel, amelynek alapján a munkaviszony a munkavállaló hátrányára

módosulna, vagy a munkaviszony megszűnését eredményezné.
lla

Az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel érvénytelen. A

megállapodást ilyen esetben úgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételt
nem kötötték volna ki. A felek, amíg a feltétel bekövetkezése függőben van,
Pa

kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a másik fél feltételhez

kötött jogát csorbítaná. A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem
hivatkozhat a fél, ha azt vétkesen maga okozta.
II.3. A jognyilatkozatok megtételének módja (Mt.20.§-26.§)
3.1. A képviselet
A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör
gyakorlója jogosult.
 150

A munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a

munkáltató határozza meg.
Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület)
gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a
jognyilatkozatot jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat,
ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró

ás
jogosultságára.
A munkáltató akkor hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve
járt el, ha a munkavállaló a körülményekből nem következtethetett alappal az

at
eljáró jogosultságára.
A munkavállaló a jognyilatkozatát személyesen teheti meg.
Jognyilatkozatot meghatalmazott képviselője útján is tehet, az erre irányuló

kt
meghatalmazást írásba kell foglalni. Ilyen meghatalmazás hiányában is eljárhat a
munkavállaló képviseletében hozzátartozója, amennyiben a jognyilatkozat
megtételében a munkavállaló akadályozva van. Vita esetén az akadályoztatás
O
tényét igazolnia kell.
A munkavállaló, kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelműen
korlátozott, nem hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el.
II.3.1 Fiatal és cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő
70

ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló képviselete

A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló vagy
a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban
részlegesen korlátozott munkavállaló olyan jognyilatkozatának
érvényességéhez, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására,
s

megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul.

A cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője tesz
lla

jognyilatkozatot (a cselekvőképesség meghatározására (Lásd: a Ptk 2:8-

2:24.§.-át).
A cselekvőképességet részelegesen korlátozó ítéletben a bíróság
meghatározza azokat a személyi, vagyoni jellegű ügyeket, amelyben az érintett
Pa

cselekvőképességét korlátozza.
Törvényes képviselő többek között
- a fiatal munkavállaló esetében a szülői felügyeletet együttesen gyakorló
mindkét szülő, vagy a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő,
- a gyámhatóság által kijelölt, nevelőszülő, családbafogadó gyám vagy
gondnok ( fogalmukra Lásd. az 1997. XXXI. törvényt)
 151

II.3.2. Az alaki kötöttség

A jognyilatkozatot – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek
megállapodása eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni.
A munkavállaló kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell
foglalnia, ha az egyébként nem kötelező.
Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot,

ás
a) ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan
visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele
időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor;

at
Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a
jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a
nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának

kt
azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (elektronikus
dokumentum) kerül sor.
Az írásba foglalás akkor is kötelező, ha annak tárgyát a helyben szokásos
O
és általában ismert módon közzé teszik, ilyen kérdések:
- a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontja (93.§ (4) bekezdés),
- a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hét
időtartamra (97. § (4) bekezdés),
70

- a rendkívüli munkaidő elrendelése (108. § (1) bekezdés).

- a rendelkezésre állás elrendelése, annak tartamát legalább egy héttel
korábban és egy hónapra előre (110. § (5) - (6) bekezdésék),
- a teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényező alkalmazását
(138. § (4) bekezdés),
s

- ha a munkavégzés behívás alapján történik a munkavégzés időpontjának

közlését (193. § (2) bekezdés).
lla

A megállapodást, ha írásba kellett foglalni, módosítani vagy megszüntetni

csak írásban lehet.
Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat - ha az Mt. eltérően
Pa

nem rendelkezik - érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem

alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment.
A munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az Mt-ben meghatározott
esetben köteles írásban indokolni és az igény érvényesítésének módjáról, és ha
az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni.
A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével az igény
nem érvényesíthető.
 152

Az írástudatlan vagy írni nem tudó munkavállaló írásbeli jognyilatkozata:

Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az
esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat
tartalmazza,
a) amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy
közjegyző hitelesíti,

ás
b) amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy
a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével,
vagy
c) az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy

at
kézjegyének ismerte el.
Az olvasni nem tudó, továbbá olyan személy esetén, aki nem érti azt a

kt
nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli
jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából az okiratból
kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a
O
nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta.
Például: külföldi állampolgár, aki nem beszéli (érti) a magyar nyelvet
A munkáltató köteles a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni és
ennek egy példányát a munkavállalónak átadni.
70

A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a

megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait.
II.3.3. A jognyilatkozat közlése
Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek
vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus
s

dokumentum részükre hozzáférhetővé válik, továbbá a kötelező írásba foglalás

meghatározott jognyilatkozat esetében, ha azt a helyben szokásos és általában
lla

ismert módon közzéteszik.

Például: a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának a
meghatározása,, rendkívüli munkaidő elrendelés stb.
Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a
Pa

címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra,

hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy
az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan
megakadályozza.
A fentieken túlmenően a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos
iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai
szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt
 153

vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló a 335/2012. (XII. 4.) Korm.

rendelet szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként
kézbesített jognyilatkozatot,
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény
átvételét megtagadta vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a
kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a

ás
kézbesítés megkísérlésének napján,
b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az
értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell

at
tekinteni.
Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amely tekintetében e törvény
alapján bírósági eljárásnak van helye, a meghatározott kézbesítési fikcióval
szemben az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési fikció

kt
beálltáról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, de legkésőbb a
kézbesítési fikció beálltától számított három hónapon belül terjeszthető elő
O
kézbesítési kifogás a bíróságnál.
A kézbesítési kifogásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 2016.
CXXX. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A kézbesítési
kifogásnak helyt adó döntés esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt
70

határidőt megtartottnak kell tekinteni.

Vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet terheli annak bizonyítása, hogy a
közlés szabályszerűen megtörtént.
II.3.4. A határidő és az időtartam számítása
A határidő számítását, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek
s

megállapodása valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás

tanúsítására határidőt ír elő.
lla

A határidő számítása
Napon a munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik,
naptári napot kell érteni.
A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést
Pa

(eseményt) követő napon kezdődik.

A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely
elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években
megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő
napnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó
napja.
 154

A határidő az utolsó napjának végén jár le. A határidő az általános

munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az
általános munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti nap.
A határidőt - az Mt. eltérő rendelkezése hiányában - akkor kell
megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik
vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.

ás
A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító
munkaviszonyra vonatkozó szabály ezt kifejezetten megengedi.
A jognyilatkozatot, egyéb magatartást késedelem nélkül, szükség esetén
az egyébként nem a kötelezett által viselendő költségek megelőlegezésével kell

at
megtenni vagy tanúsítani, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály a
jognyilatkozat megtételére vagy az egyéb magatartás tanúsítására haladéktalanul

kt
kötelezi a felet.
II.4. Az érvénytelenség (27.§-31.§)
II.4.1. A semmisség O
Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba
ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre vagy
nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik.
A színlelt megállapodás is semmis, ha pedig más megállapodást leplez,
70

azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni.

Például: vállalkozói szerződést kötnek, de tartalma alapján
munkaszerződés.
A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést
megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály más jogkövetkezményt fűz. A
s

semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás

semmisségét a bíróság hivatalból észleli.
lla

II.4.2. A megtámadhatóság
A megállapodás megtámadható, ha annak megkötésekor a fél valamely
lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik
Pa

fél okozta vagy felismerhette.

A megállapodást bármelyik fél megtámadhatja, ha a szerződéskötéskor
lényeges körülményben, ugyanabban a téves feltevésben voltak. Lényeges
körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy
más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.
Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a
tévedés kockázatát vállalta.
 155

A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a

másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.
A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel
vett rá a megállapodás megkötésére.
A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől
vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik. A megtámadási

ás
határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap
elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.
A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a harminc napon belül írásban

at
kell a másik féllel közölni. A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen.
II.4.3. A jogellenes fenyegetés
A munkáltató a munkaviszony megszűntetésekor olyan helyzetet teremt,

kt
amelynek során a munkavállaló számára hátrányos.
Rövid határidővel közös megegyezésre „kényszeríti” a munkavállalót,
ezzel kibújva a munkáltatót terhelő kötelezettségek teljesítése alól. Ezt teszi
O
olyan formában, hogy a munkavállalót jövőbeni viszonylétesének
körülményeiben megfenyegeti, megzsarolja, kilátásba helyezve
elhelyezkedésének megnehezítését, vagy annak ellehetetlenítését.
A munkavállaló az esetek többségében egyedül, jogi segítség nélkül áll
70

szemben a munkáltatóval, a munkáltató jogi ismeretei szélesebb körűek és

átfogottabbak, mint a munkavállalóé, akivel lehet, hogy a munkakezdés napján
közlik a munkaviszony felmondását.
II.4.4. Az érvénytelenség jogkövetkezménye
Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó
s

jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes

megállapodás alapján állnának fenn.
lla

Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt - ha az Mt.

eltérően nem rendelkezik - a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali
hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják
Pa

el.
A munkáltató köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat
megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően
alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a munkaszerződés a munkáltató
oldalán felmerült okból érvénytelen és azt az Mt-ben meghatározottak alapján
meg kell szüntetni.
 156

Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a

munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az
érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.
Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén e jognyilatkozatból
jogok és kötelezettségek nem származnak.
A munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat

ás
érvénytelensége esetén - a munkáltató saját jognyilatkozatának sikeres
megtámadását kivéve - az Mt-ben az eljárás a munkaviszony megszüntetése
(megszűnése) esetén szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A megállapodás érvénytelenségéből származó kár megtérítésére az Mt.

at
szabályait kell alkalmazni.
A polgári jogi szabályok alkalmazása
A jognyilatkozatra egyebekben, ha az Mt. eltérően nem rendelkezik, az

kt
Mt-ben nevesített Ptk. szabályait kell megfelelően alkalmazni.
II.5. A munkaviszony (32.§-35.§)
O
A munkaviszony alanyai
A munkaviszony alanyai
- a munkáltató és a
- munkavállaló.
70

Jogképesség azt jelenti, hogy valakinek jogai és kötelezettségei lehetnek.

Jogképes:
- az ember, mint természetes személy,
- a jogi személy.
Munkáltató: az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján
s

munkavállalót foglalkoztat.
Egyéni vállalkozó, mint munkáltató
lla

- az egyéni vállalkozó nem jogi személy, ha valakivel

munkaszerződést köt, a munkaszerződés közötte, mint természetes személy és a
munkavállaló között jön létre.
Ha a vállalkozó visszaadja (megszűnteti, szünetelteti) a vállalkozását a
Pa

munkaviszony továbbra is fenn áll, azt megszűntetni a közös megegyezés vagy a

munkáltatói felmondás szabályai szerint lehet.
Ha elhalálozik, ez a tény sem szünteti meg a munkavállaló
munkaviszonyát, hanem az az örökösre száll át, a munkaviszonyt Ő szüntetheti
meg a munkaviszonyt.
 157

Jogi személy, mint munkáltató:

- olyan szervezetek, amelyek a Ptk.-bán meghatározott szervezeti
formában alapíthatók, saját névvel, székhellyel, tagjaiktól, alapítójuktól
elkülönült vagyonnal, ügyvezetői képviselettel rendelkeznek
Jogi személy szervezeti forma többek között:
- gazdasági társaság (ok),

ás
- szövetkezet,
- egyesülés, alapítvány, köztestület
- állam, önkormányzat, közigazgatási szerv, költségvetési szerv, egyház

at
stb.
Munkavállaló: az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján
munkát végez.
Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően

kt
munkavállaló lehet - az iskolai szünet alatt - az a tizenötödik életévét betöltött
tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.
O
A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott
kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik
életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. A fentiekben
meghatározottaktól eltérni nem lehet (kógens szabály).
70

II.6. A munkáltató személyében bekövetkezett változás (36.§-41.§)

A gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett
csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló
munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő
munkáltatóra szállnak át.
s

Az átadó munkáltató az átszállást megelőzően köteles tájékoztatni az

átvevő munkáltatót az átszállással érintett munkaviszonyokból, valamint a
lla

versenytilalmi megállapodásokból és a tanulmányi szerződésekből származó

jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása az átvevő
munkáltatóval szemben e jogviszonyokból származó igények érvényesítését
Pa

nem érinti (Felszámolási eljárásban nem alkalmazható).

Az átvevő munkáltató az átszállást követő tizenöt napon belül a
munkáltató azonosító adatainak közlésével köteles írásban tájékoztatni a
munkavállalót a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint a
munkáltató meghatározott írásbeli tájékoztatási kötelezettség eseteinek
változásáról (Felszámolási eljárásban nem alkalmazható).
Amennyiben az átadó munkáltatónál - munkavállalói létszám hiányában -
üzemi tanács nem működik és üzemi megbízott megválasztására sem került sor,
 158

az átadó vagy - a munkáltatók megállapodása alapján - az átvevő munkáltató

legkésőbb az átszállást megelőzően tizenöt nappal köteles az érintett
munkavállalókat írásban tájékoztatni
a) az átszállás időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,
b) az átszállás okáról,
c) a munkavállalót érintő jogi, gazdasági és szociális következményekről,

ás
valamint
d) a munkavállalót érintő tervezett intézkedésről.
Az átadó és az átvevő munkáltató egyetemlegesen felel az átszállást
megelőzően esedékessé vált munkavállalói követelésért, ha a munkavállaló az

at
igényét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti. (Felszámolási eljárásban
nem alkalmazható)
A felmentés és a végkielégítés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha

kt
a munkavállaló a munkaviszonyát felmondással arra hivatkozva szünteti meg,
hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó
O
munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a
munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy
lehetetlenné válna. (Felszámolási eljárásban nem alkalmazható)
II.7. A munkaviszony létesítése (42.§- 50.§)
70

II.7.1. A munkaszerződés
A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.
A munkaszerződés alapján
a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni,
b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért
s

fizetni.
A munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az Mt-
lla

ben meghatározott esetekben a munkavállaló javára eltérhet. Az eltérést az

egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.
A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása
miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába
Pa

lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat.

A munkaviszony létesítésének különös feltételei
A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét,
gondozását, gyógykezelését végző munkáltató nem létesíthet munkaviszonyt
olyan személlyel, aki az Mt.-ben tételesen nevesített Btk.-ba ütköző
cselekményekkel kapcsolatosan jogerősen elítéltek, illetve ezen
bűncselekmények alapos gyanúja miatt ellene eljárás folyik.
 159

Néhány nevesített bűncselekmény

- életellenes bűncselekmények (emberölés, öngyilkosságban való
közreműködés),
- egészséget veszélyeztető bűncselekmények (visszaélés kábítószerrel,
teljesítményt fokozó szerrel),
- kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása,

ás
- kóros szenvedély keltése,
- szabadság elleni bűncselekmények (emberrablás, emberkereskedelem,
kényszermunka, személyi szabadság megsértése),
- gyermekek elleni bűncselekmények (kiskorú veszélyeztetése,

at
gyermekmunka, családi állás megváltoztatása),
- háborús bűncselekmények, tiltott toborzás,
- nemi életszabadsága, erkölcse elleni bűncselekmények (erőszakos

kt
közösülés, szemérem elleni erőszak, megrontás, szexuális erőszak, szexuális
visszaélés, prostitúció elősegítése stb.).
O
Az Mt. nem írja elő a munkaviszony létesítésekor az erkölcsi
bizonyítvány bemutatását, de nem is tiltja annak bemutatását.
Az elkövető az elkövetett bűncselekmény súlyosságától függően -
maximum tíz év elteltével - mentesül a büntetett előélet hátránya alól, erről bírói
70

ítélet rendelkezik. Az időtartam a büntetés letöltésének napjától számítódik.

Annak a tényét, hogy a munkaviszonyt létesíteni kívánó személy megfelel
a meghatározott feltételeknek, az érintett
a) a munkaviszony létrejötte előtt, vagy
b) a munkaviszony fennállása alatt a munkáltató írásbeli felhívására, a
s

felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a

munkavállalón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően
lla

haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

Ha a meghatározott korlátozó feltételeknek való megfelelést
- a munkavállaló a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
Pa

bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, vagy

- kizáró ok egyéb módon a munkáltató tudomására jut, a munkaviszonyt
azonnali hatállyal meg kell szűntetni
II.7.1.1. A munkaszerződés tartalma
A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló
alapbérében és munkakörében.
A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek
hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre.
 160

A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni.

Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját
szokás szerint végzi.
A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - általános teljes napi
munkaidőben (napi nyolc óra) történő foglalkoztatásra jön létre.
II.7.1 .2. A próbaidő

ás
A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított
legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb
próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt - legfeljebb egy alkalommal -
meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem

at
haladhatja meg a három hónapot.
A próbaidő maximális időtartama
Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb

kt
hat hónap, ettől eltérni nem lehet.
II.7.2. A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége
O
A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt
napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót
a) a napi munkaidőről,
b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
70

c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés

gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
d) a munkakörbe tartozó feladatokról,
e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő
s

megállapításának szabályairól, továbbá

g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e,
lla

valamint
h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.
A tájékoztatási kötelezettség az Mt. rendelkezésére történő hivatkozással
Pa

is megadható az alábbi kérdésekben:

- a napi munkaidőről,
- az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
- a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés
gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
- a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
- a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő
megállapításának szabályairól,
 161

Ha a munkaviszony tizenöt nap eltelte előtt megszűnik, a munkáltató a

tájékoztatási kötelezettségét a munkaviszony megszűnését követő öt
munkanapon belül köteles teljesíteni.
A munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá az írásbeli
tájékoztatás kérdéseiben bekövetkezett változásról a munkavállalót a változást
követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatni kell.

ás
Ha a munkaszerződés alapján a
- a munkaviszony tartama az egy hónapot, vagy
- a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg akkor csak a munkáltatói

at
jogkör gyakorlójáról kell írásban a munkavállalót tájékoztatni.
Tájékoztatás külföldi munkavégzés esetén
A tizenöt napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén - a
munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettségén túlmenően - a munkavállalót

kt
legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal - írásban tájékoztatni
kell O
a) a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról,
b) a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról,
c) a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá
d) a hazatérésre irányadó szabályokról.
70

II.7.3. A munkaviszony kezdete

A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell
meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés
megkötését követő nap.
A felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének
s

napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a

munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná.
lla

A munkaszerződésben meghatározott tartama alatt a munkaszerződéstől

bármelyik fél elállhat, ha a munkaszerződés megkötését követően
körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony
Pa

teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna.

Például a munkavállalót gépjárművezetőként tervezik foglalkoztatni, a
munkaszerződést megkötik március 01.-én március 15.-ei munkakezdéssel. A
munkavállalótól közlekedési szabálymegsértéséért a gépjárművezetői engedélyét
bevonják, ezért a tervezett munkakörben nem foglalkoztatható.
 162

II.8. A munkaszerződés teljesítése (51.§-57.§)

Az Mt-ben, a munkaszerződésben, illetve más jogszabályban a
munkaviszonyt érintő kérdések betartása, a törvényesség a felek alapvető érdeke
és kötelezettsége. A felek között az együttműködés a munkabéke, akkor valósul
meg, ha a felek a munkaviszony tartama alatt jogkövető magatartást tanúsítanak.
II.8.1. A munkáltató kötelezettsége

ás
A munkáltató kötelezettsége többek között
- a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó
szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá - a felek eltérő megállapodása

at
hiányában - a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani,
- a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony
teljesítésével indokoltan merült fel. (például a munkába járással kapcsolatos

kt
költségek megtérítésére lásd: 39/2010. (II. 26.) Kormányrendeletet),
- a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi
alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos
O
következményekkel nem járhat. A munkáltató a munkavállaló egészségi
állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-
beosztást – az Mt. 6. §-ban foglaltak figyelembevételével – megfelelően
módosítani,
70

- biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés

követelményeit (Lásd: az 1993. évi XCIII. törvényt, az 50/1999. (XI.3.) EüM
rendeletet, a 3/2002. (II.8) SzCsM-EüM együttes rendeletet),
- a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt
rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló
s

munkaköri alkalmassági vizsgálatát. (Lásd.: a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletet),

- a fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell
lla

az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról (Lásd: az 1998. évi XXVI.

törvényt)
- a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő költségeit megtéríteni
Pa

(például: a belföldi hivatalos kiküldetés esetén jogszabályban meghatározottak

alapján költségeinek megtérítését Lásd.: a 437/2015. (XII. 28.)
Kormányrendeletet),
- az adott munkakörre jogszabályban meghatározott munkabért
megfizetni,
- a munkavállalót tájékoztatni minden olyan tényről, adatról,
körülményről vagy ezek változásáról, amely a munkaviszony létesítése,
 163

valamint az Mt-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek

teljesítése szempontjából lényegesek,
- joggyakorlás során tartózkodni mások jogos érdekeinek csorbításától,
érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozásától, zaklatásától,
véleménynyilvánításának elfojtásától,
- tiszteletben tartani a munkavállaló személyhez fűződő jogait, csak a

ás
munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges
adatokat kérni és nyilvántartani
- tartózkodni a munkavállaló magánéletének ellenőrizésétől,
- előzetesen tájékoztatni a munkavállalót azoknak a technikai

at
eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére
szolgálnak,
- a munkavállaló tájékoztatatása személyes adatainak kezeléséről.,

kt
továbbá a munkavállalóra vonatkozó tény, adat, vélemény harmadik személynek
közlésének törvényi szabályait betartani,
O
- a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét
betartani.
II.8.2. A munkavállaló kötelezettsége
A munkavállaló kötelezettsége többek között
70

- a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban

megjelenni,
- munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a
munkáltató rendelkezésére állni,
- munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és
s

gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és

szokások szerint végezni,
lla

- a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő

magatartást tanúsítani,
- munkatársaival együttműködni,
Pa

- munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja -

tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel munkáltatója jogos gazdasági
érdekeit veszélyeztetné,
- munkaidején kívül is tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel -
különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében
elfoglalt helye alapján - közvetlenül vagy ténylegesen veszélyeztetné
munkáltatója jó hírnevét, jogos gazdasági érdekeit.
 164

- köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen

túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre
betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a
munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A
titoktartás kötelezettsége nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a
közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott

ás
adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. (Lásd: a 2011. évi CXII.
törvényt),
- harmadik személytől csak a munkáltató engedélyével fogadhat el

at
munkaviszonyban végzett tevékenysége után díjazást (borravaló, paraszolvencia
stb.),
A munkavállalót munkaszerződés vagy munkaviszonyra vonatkozó

kt
szabály alapján járó munkabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a
munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával a borravalót,
paraszolvenciát stb. kap a vásárlóktól, a szolgáltatást igénybe vevőtől.
O
A fentiekben meghatározott díjazásnak minősül minden olyan vagyoni
értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető
szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt.
II.8.3. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás
70

A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől

eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.
A foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy
beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg.
Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött,
s

határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött
létre.
lla

Például a munkaviszonyt 2018. május 02.--december 31. között határozott

időre kötötték, 44/365x243= (kerekítve) 29 beosztás szerinti munkanap.
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a
Pa

munkavállalót tájékoztatni kell.

A munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az
ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre
jogosult.
A munkavállaló hozzájárulása
A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben
végzendő munkára
a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
 165

b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint

c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, ha azt az
ápolásra szoruló személy háziorvosa igazolta (Lásd: az 1993. évi III. törvényt)
továbbá, ha
d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű
egészségkárosodását megállapította. (Lásd.: a 2011. évi CXCI. törvényt)

ás
A munkavállaló az munkaszerződésétől eltérő foglalkoztatás esetén az
ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre
jogosult.

at
II.8.3.1. Kiküldetés
A belföldi hivatalos kiküldetésben (kiküldetés) lévő munkavállalónak
többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára költségtérítés (napidíj) jár.
A napidíj számlával, egyszerűsített számlával igazolt összegként vagy

kt
költségátalányként számolható el.
Átalányként a munkavállalót legalább napi ötszáz forint napidíj illeti meg.
O
A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi
átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíj-
átalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok
figyelembevételével kell meghatározni.
70

Nem számolható el napidíj

a) ha a távollét időtartama a hat órát nem éri el,
b) ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén
biztosítja (Lásd: a 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendeletet).
II.8.4. Az utasítás teljesítésének megtagadása
s

A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak

végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és
lla

súlyosan veszélyeztetné.
A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak
végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a
Pa

munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan

veszélyeztetné.
A munkavállaló az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre
állni.
A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a
munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató
értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót
haladéktalanul tájékoztatni kell.
 166

(Például: építkezés alkalmával a talaj előkészítés munkálatainál, a

talajszerkezetének hirtelen megváltozása miatt (jelentős csapadék hullott a talaj
átázott), fennáll a veszélye, hogy a kiásott munkagödör oldalfalai beomlanak, a
munkagödörben az építkezés további munkafázisa, a munkavégzés nem
biztonságos. A munkát nem kezdik el, vagy abba hagyják, a munkáltatót vagy
képviselőjét erről, tényről haladéktalanul tájékoztatni kell.)

ás
II.8.5. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól
A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési
kötelezettségének teljesítése alól:
- keresőképtelensége (Lásd.: az 1997. évi LXXXIII. törvényt),

at
- a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő,
egészségügyi intézményben történő kezelés, (Lásd: az 1997. évi CLIV.

kt
törvényt),
- a kötelező orvosi vizsgálata tartamára (Lásd: az 1997. évi CLIV.
törvényt), O
- a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, (Lásd: a 3/2005.
(II. 10.) EüM rendeletet),
- a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy,
ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy,
70

ikergyermekek esetén naponta két órára,

- hozzátartozója halálakor két munkanapra,
- általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása
szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges
időre,
s

- önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára, (Lásd:

az 1996. évi XXXI. törvényt)
lla

- bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes

részvételhez szükséges időtartamra (pl.: tanúként, szakértőként idézik be stb.)
- a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok
Pa

miatt indokolt távollét tartamára, továbbá

- munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.
A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés
körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához
szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a
munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének
teljesítése alól.
 167

Megjegyzés
Az Mt. mentesülés szabályai között nem nevesíti a szabadság időtartama
alatti munkavégzés kérdését, de a szabadság tartalmából és jellegéből azonban
ettől függetlenül a munkavállaló mentesül a munkavégzés teljesítés
kötelezettsége alól.
II.8.6. Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes

ás
kötelezettségszegésért
A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére
kollektív szerződés vagy - ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll
kollektív szerződés hatálya alatt - munkaszerződés a kötelezettségszegés

at
súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg.
Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal
összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg,

kt
amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti.
A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem
O
haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó
- egyhavi alapbére összegét.
A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása során az azonnali hatályú
felmondás szabályait megfelelően alkalmazni kell.
70

Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan

kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony
megszüntetésének indokaként is megjelöl.
A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és
indokolni kell.
s

II.9. A munkaszerződés módosítása (58.§-62.§)

A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A
lla

munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell

megfelelően alkalmazni.
A munkáltató a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően ajánlatot
Pa

tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a

munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál
időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni.
Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult
átlagos éves béremelés mértéke az irányadó.
A munkavállaló számára, ha a munkakörében történő foglalkoztatás
feltételei az Mt. 51. § (3) bekezdése szerint nem módosíthatóak, egészségi
állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága
 168

megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára

vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható. A
munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő
foglalkoztatása nem lehetséges.
A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult,
amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. A felmentés

ás
idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül
nem fogadja el.
A munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja a

at
munkavállalókat
a) a teljes vagy részmunkaidős,
b) a távmunka-végzésre irányuló, valamint
c) a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás

kt
lehetőségéről.
A munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatára a
O
munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozik.
A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig -
három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves
koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének
70

megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

Három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló fogalma az Mt.294.§ (1)
bekezdés k) pontja alapján:
Három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló aki, a családok
támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre
s

tekintettel
- családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy
lla

gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy

- gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.
II.10. A munkaviszony megszűnése megszűntetése (63.§- 85.§)
Pa

Az Mt. szerint a
- munkaviszony megszűnésének feltételeire és jogkövetkezményeire a
megszűnéskor hatályos rendelkezések,
- a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat feltételeire
és jogkövetkezményeire a jognyilatkozat közlésekor hatályos rendelkezések az
irányadók.
 169

Ezen kívül előírja azt is, hogy ahol kollektív szerződés vagy a felek
megállapodása rendes felmondást említ, azon felmondást, ahol rendkívüli
felmondást említ, azon az azonnali hatályú felmondást kell érteni.
A munkaviszony megszűnése és megszüntetése közt a legfőbb különbség,
hogy:
a) a munkaviszony megszűnése esetén automatikusan, a törvény erejénél

ás
fogva szűnik meg a munkaviszony,
b) a megszüntetés mindig valamely vagy mindkét fél elhatározása
szükséges,

at
ba) valamely fél egyoldalú jognyilatkozata szükséges,
bb) vagy a két fél megállapodása eredményezi a munkaviszony
megszüntetését.
II.10.1. A munkaviszony megszűnik

kt
A munkaviszony megszűnik
a) a munkavállaló halálával,
O
b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
c) a határozott idő lejártával,
d) ha a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá
tartozik,
70

e) az Mt-ben meghatározott más esetben (például az osztott munkakör

feltételeinek megszűnése).
A munkavállalót a munkáltató felmondása esetén meghatározott
munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeg illeti
meg, ha a munkaviszony:
s

- a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével vagy

- ha a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá
lla

tartozik.
Nem állapítható meg a felmentés időre járó díjazás, ha a felmentés
tartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult, vagy jogszabály
Pa

másképp rendelkezik.
Megszűnik a munkaviszony, ha a gazdasági egységet átvevő munkáltató
nem az Mt. hatálya alá tartozik.
Abban az esetben, ha a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt.
hatálya alá tartozik, az átadó legkésőbb a munkaviszony megszűnését
megelőzően tizenöt nappal köteles az érintett munkavállalót írásban tájékoztatni
a megszűnés időpontjáról vagy tervezett időpontjáról és a megszűnés indokáról.
 170

II.10.2. A munkaviszony megszüntetése

A munkaviszony megszüntethető
a) közös megegyezéssel,
b) felmondással,
c) azonnali hatályú felmondással.
A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A

ás
megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a
nyilatkozattevő bizonyítja.
Az a munkavállaló, akinek a munkaviszonya várhatóan egy éven belül
megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási

at
szervvel előzetesen írásban közölte, az érintett munkavállaló az állami
foglalkoztatási szerv (munkaügyi kirendeltség) szervezésében és támogatásával

kt
képzésben vehet részt. (Lásd.: az 1991. évi IV. törvény 14.§)
II.10.2.1. A közös megegyezés
A munkaviszony megszűntetését közös megegyezéssel - kölcsönös és
O
egybehangzó jognyilatkozatával - bármelyik fél kezdeményezheti. A közös
megegyezés esetén a felek a munkaviszony minden lényeges kérdésében
megegyeztek, annak időpontjában) lehet azonnali hatállyal is) és feltételeiben. A
közös megegyezést indokolni nem kell. Közös megegyezéssel a határozott és a
70

határozatlan munkaviszony megszűntethető. A felmondás védelme alatt álló

munkaviszonya is közös megegyezéssel megszűntethető. .
II.10.3. A felmondás
A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással
megszüntetheti.
s

A felek megállapodása esetén - legfeljebb a munkaviszony kezdetétől

számított egy évig - a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg.
lla

A felmondás indoklása
A munkáltató felmondását köteles megindokolni.
A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal, kapcsolatos
magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok
Pa

lehet.
A felmondás értelmezésének korlátozása
Kizárólag
a) a munkáltató személyében bekövetkező változás,
b) a munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkáltató
felmondásának indokául.
 171

A munkáltatói felmondás korlátozása (tilalom)

A munkáltatói felmondás korlátozása (tilalom)
1.) Relatív felmondási okból,
2.) Abszolút felmondási okból származó tilalom.
1.) Relatív felmondási okból
A munkáltató felmondhat

ás
a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a
betegszabadság lejártát követő egy év,
b) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,

at
c) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli
szabadság.
A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a
fentiekben meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik.

kt
2.) Abszolút felmondási okból
A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
O
a) a várandósság,
b) a szülési szabadság,
c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság a
gyermek harmadik életéve illetve a gyermek személyes gondozása érdekében
70

igénybe vett fizetés nélküli szabadság a gyermek tízedik életévéig. A védelem

csak az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe
veszi,
d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés (Lásd.: a
2012. évi CCV. törvényt),
s

e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő

kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama
lla

alatt (Lásd.: az 1997. évi CLIV. törvény IX. fejezetét).

A várandóság, illetve az emberi reprodukciós eljárással összefüggő
kezelés körülményére a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a
Pa

munkáltatót tájékoztatta.
A felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított
tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.
A felmondás visszavonása esetén a 83. § (2)–(4) bekezdését kell
alkalmazni.
Vagyis
A munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban
töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony
 172

megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot

munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni.
Meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb
járandóságát és ezt meghaladó kárát. Elmaradt munkabérként a munkavállaló
távolléti díját kell figyelembe venni.
Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le

ás
kell vonni,
- amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan
megkereshetett volna, továbbá

at
- a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.
A várandóság megállapítására csak szülész-nőgyógyász szakorvos
jogosult.
A” védett életkorban” lévő munkavállaló felmondási védettsége

kt
A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan
tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár
O
betöltését megelőző öt éven belül (védett életkorban lévő munkavállaló) a
munkavállaló munkaviszonnyal, kapcsolatos magatartásával indokolt
felmondással azonnali hatályú felmondást megalapozó okból szüntetheti meg.
A védett életkorban lévő munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló
70

képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor

szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkavégzés szokásos helye szerinti
munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges
képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik
munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra
s

irányuló ajánlatot elutasítja.

A nyugdíjas munkavállaló fogalma:
lla

Az Mt. 294.§ (1) bekezdés g) pontja alapján nyugdíjas munkavállaló, aki

ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz
szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság)
Pa

(Lásd.: az 1997. évi LXXXI. törvényt),

gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban
részesül,
gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról
szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági
nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül, (Lásd: a 52/2011. (III. 31.) Korm.
rendeletet),
 173

gd) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül

(Lásd.: a 2011.évi CCVI. törvényt),
ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
gg) rokkantsági ellátásban részesül (Lásd: a 2011. évi CXCI törvényt).

ás
Megváltozott munkaképességű munkavállaló felmondási védettsége
A munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban
részesülő munkavállaló munkaviszonyát a munkavállaló egészségi okkal
összefüggő képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a

at
munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább és a
munkavállaló számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört

kt
nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok
nélkül nem fogadja el.
Gyermeket nevelő anya, gyermekét egyedül nevelők felmondási védettsége
O
Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának
felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek hároméves koráig a
nyugdíjasnak nem minősülő munkavállalóra meghatározottakat kell alkalmazni,
ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli
70

szabadságot nem vesz igénybe.

A határozott idejű munkaviszony megszűntetése felmondással
A munkáltató megszüntetheti
a) a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt vagy
b) a munkavállaló képességére alapított okból vagy
s

c) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében

lehetetlenné válik.
lla

II.10.3.1. A felmondási idő

A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon
kezdődik.
A felmondási idő időtartama harminc nap. A munkáltató felmondása
Pa

esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

a) három év után öt nappal,
b) öt év után tizenöt nappal,
c) nyolc év után húsz nappal,
d) tíz év után huszonöt nappal,
e) tizenöt év után harminc nappal,
f) tizennyolc év után negyven nappal,
 174

g) húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik.

A felek ettől hosszabb, legfeljebb hat havi felmondási időben is
megállapodhatnak.
A felmondási idő számítása szempontjából az Mt-ben a végkielégítés
időtartamra vonatkozó - megállapítás és számítás - szabályait nem kell
figyelembe venni.

ás
A felmondási idő a határozott idejű munkaviszony felmondással történő
megszüntetése esetén legfeljebb a határozott idő lejártáig tart.
A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a
felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész

at
napként kell figyelembe venni.
A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően -

kt
legfeljebb két részletben - kell felmenteni.
A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj
illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult.
O
A kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet, ha a munkavállalót a
munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény
a munkavégzés alóli felmentés után következett be.
II.10.4. A csoportos létszámcsökkentés
70

Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést

megelőző félévre számított átlagos statisztikai létszám szerint
a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén
legalább tíz munkavállaló,
b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló
s

foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka,

c) háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén
lla

legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja harmincnapos

időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni.
Ha a munkáltató fél évnél rövidebb ideje alakult, a meghatározott
munkavállalók átlagos statisztikai létszámát az adott időszakra vonatkozóan kell
Pa

megállapítani.
Ha a munkáltatónak több telephelye van, a feltételek fennállását
telephelyenként kell megállapítani azzal, hogy az azonos megyében
(fővárosban) található telephelyek esetében a munkavállalók létszámát össze
kell számítani. A munkavállalót azon a telephelyen kell számításba venni,
amelyen a csoportos létszámcsökkentésről szóló döntés meghozatalakor
irányadó beosztása szerint végez munkát.
 175

A csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáról szóló döntésben meg kell

határozni
a) foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban az intézkedéssel
érintett munkavállalók létszámát, valamint
b) a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásának kezdő és befejező
időpontját vagy végrehajtásának időbeni ütemezését.

ás
A csoportos létszámcsökkentés időbeni ütemezését harmincnapos
időszakok alapján kell meghatározni. Ebből a szempontból a munkáltató
döntésében meghatározott ütemezést kell irányadónak tekinteni.

at
Csoportos létszámcsökkentés esetében a munkáltatónak az Mt.-ben
meghatározottak szerint tájékoztatnia kell az üzemi tanácsot.
II.10.5. A végkielégítés

kt
A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya
a) a munkáltató felmondása,
b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy
O
c) a munkaviszony azért szűnik meg, mert a gazdasági egységet átvevő
munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik.
A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a
felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének
70

időpontjában az Mt-ben meghatározott tartamban fennálljon.

A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe
venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre
a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve
a) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe
s

vett fizetés nélküli szabadság

b) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából
lla

igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartamát.
A végkielégítés mértéke
a) legalább három év esetén egyhavi,
Pa

b) legalább öt év esetén kéthavi,

c) legalább tíz év esetén háromhavi,
d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,
e) legalább húsz év esetén öt havi,
f) legalább huszonöt év esetén hat havi távolléti díj összege.
A „védett életkorban” lévő munkavállaló végkielégítése
 176

A végkielégítésnek a meghatározott mértéke

a) három-öt évhez meghatározott mértéke egyhavi,
b) tíz-tizenöt évhez meghatározott mértéke kéthavi,
c) húsz-huszonöt évhez meghatározott mértéke háromhavi távolléti díj
összegével emelkedik, ha a munkaviszony a meghatározott módon és a
munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven

ás
belül szűnik meg.
Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha
a) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli
megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy

at
b) a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos
magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

kt
II.10.6. Az azonnali hatályú felmondás
Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való
tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok
O
bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a
büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha
az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell
tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet - mint a
70

munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják.

A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú
felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan
vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
s

b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony

fenntartását lehetetlenné teszi.
lla

Azonnali hatályú felmondás jogával - indokolás nélkül - élhet, a

munkaviszonyt megszüntetheti:
a) a bármelyik fél a próbaidő alatt,
b) a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt.
Pa

A határozott idejű munkaviszony munkáltató által megszűntetése estén a

munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő
egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.
 177

II.10.7. Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén

(Mt.80.§--81.§)
A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor)
munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A
munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.
A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az

ás
utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony
megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell
fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a
munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt

at
igazolásokat.
II.10. 7.1. A Munkáltatói Igazolás

kt
A munkáltatói igazolás tartalmát az Mt. nem határozza meg.
A Munkáltatói Igazolás tartalmazhatja
- a munkavállaló (név, szül. idő, hely, TAJ szám, adóazonosító jel ,
O
lakcím stb.) és a munkáltató (megnevezés, székhely, adóigazgatási szám,
bankszámla szám stb.) beazonosításához szükséges adatokat,
- a munkaviszony kezdete és vége,
- a munkaviszony megszűnésének módja (határozott idő letelte, közös
70

megegyezés, nyugdíjazás, stb.),

- a munkakör FEOR besorolása,
- a munkavállaló bérét esetleg terhelő kártérítés összegét, levonást, a
kártérítés, levonás jogosultjának pénzforgalmi adatait (név, bankszámlaszám
stb.)
s

- a béren kívüli juttatás keretében tárgyévben kapott béren kívüli

juttatások „fajtánként” és összegszerű felsorolását,
lla

- a nyilatkozatot, hogy a munkavállaló emelt összegű végkielégítésben

részesült e, annak mértékét (1-3 hónap),
- magánnyugdíj-pénztári tagság esetén a pénztár megnevezését, címét és
Pa

bankszámlaszámát,
II.10.7.2. Működési Bizonyítvány
A munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy
évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy
legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban
értékelést ad.
A működési bizonyítvány tartalma
- a munkavállaló személyi adatait,
 178

- a munkáltatónál a munkavállaló által betöltött munkakört

(munkaköröket),
- a munkavállaló munkájának értékelését.
Amennyiben a munkáltató a működési bizonyítványban valótlan tényeket,
adatokat tüntet fel, vagy a munkavállaló személyiségi jogait sérti, a
munkavállaló bírósághoz fordulhat.

ás
II.10.7.3. Egyéb jogszabályokban előírt igazolások
Egyéb igazolások
a) az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (3) bekezdése alapján a
foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31.

at
napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított
részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő „tól-ig” tartamáról, a tárgyévre,
illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, a foglalkoztató által

kt
megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok
alapjáról, valamint az Oegyes járulékokból érvényesített családi
járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő
megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.
Az igazolás megnevezése
„Igazolás …….. évi egyéni járulékalapot képező juttatásokról”
70

b) a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37/A. § (1) alapján a Tbj.-ben

meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési (3%)
kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató a
jövedelemigazolással köteles igazolni a megelőző naptári év első napjától a
jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási
s

járulékalapot képező jövedelmét és azon időtartamokat, amelyekre a

biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme nem
lla

volt.
A jövedelemigazolásra külön fel kell vezetni az irányadó időszakban
kifizetett nem rendszeres jövedelem összegét, jogcímét, megjelölve a kifizetésre
való jogosultság időtartamát, valamint a kifizetés időpontját. A
Pa

jövedelemigazolás mellékletét képező pótlap használata akkor kötelező, ha a

kifizetett nem rendszeres jövedelem feltüntetésére a jövedelemigazoláson nincs
elegendő hely.
Az igazolás megnevezése
„ Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához”
Az igazolást csak a munkavállaló írásbeli kérelmére kell kiadni. A kiadás
tényét a Tb. kiskönyvbe be kell vezetni.
 179

c) az 1991. évi IV. törvény 36/A. §-a értelmében a munkaadó a

munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén, az utolsó munkában
töltött napon köteles álláskeresési járadék megállapításához az igazolólapot a
munkavállalónak átadni. Ennek formátumát Az álláskeresési járadék és
álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló 34/2009.
(XII. 30.) SZMM rendelet tartalmazza.

ás
Az igazolás megnevezése
„Igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély
megállapításához”

at
d) a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdése alapján a
foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az u.n. Tb. kiskönyvbe
(melyet egyébként a jogviszony tartama alatt a munkáltató őrzött) a
munkaviszony (biztosítás) megszűnését köteles bejegyezni és a Tb. kiskönyvet

kt
a biztosítottnak az utolsó munkában töltött napon átadni, aki az átvételt írásban
ismeri el. O
Az igazolás megnevezése
"Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási
ellátásokról"
e) A magánszemély munkaviszonya év közben megszűnése esetén, a
70

munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről

szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének
időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az igazolásnak
tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató által közölt adatokat is.
Az igazolás megnevezése
s

„Adatlap …… munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi

társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a
lla

munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor”

f) Az 1994. évi LIII. törvény 78. § alapján, a munkáltató köteles az adós
részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely
feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy
Pa

jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni.

Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a
tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. Igazolást
kell adni arról is, hogy a munkavállalónak. Ha az adós (munkavállaló) újabb
munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új
munkáltatójának átadni. Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól
(munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni.
 180

Az igazolás megnevezése
- „Adatlap a bírósági végzéssel megállapított tartási kötelezettségekről „
g) szükség szerint egyéb igazolások, igazolványok átadása. Például
rehabilitációs kártya, a munkahelyvédelmi akciótervben meghatározott
munkavállalók részére a foglalkoztatót megillető adókedvezmény
érvényesítéséhez szükséges a NAV, a MÁK a munkaügyi kirendeltség által a

ás
munkaviszony létesítése előtt kiadott igazolásokat stb..
II.10.8. A munkaviszony jogellenes megszüntetésének
jogkövetkezménye

at
A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes
megszüntetésével összefüggésben okozott kárt.
A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés

kt
nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.
A munkavállaló az okozott kár megtérítésén túlmenően jogosult a
végkielégítés összegére, ha munkaviszonya
O
a) jogellenesen nem felmondással szűnt meg, vagy
b) munkaviszonya megszűnésekor nem részesült végkielégítésben.
A munkáltató kártérítés helyett követelheti a munkáltatói felmondás
esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget.
70

A munkaviszony helyre állítása a munkáltató kötelezettség

A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha
a) a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe,
b) a munkáltató felmondás „Abszolút „felmondás tilalmába ütközött,
c) választott szakszervezeti tisztségviselő esetében munkáltatói felmondás
s

a felsőbb szakaszervezeti testület egyetértésének hiányában történt,

d) a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói
lla

képviselő volt,
e) a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő
megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.
Pa

Kártérítés
A munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban
töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony
megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot
munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni.
Meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb
járandóságát és ezt meghaladó kárát. Elmaradt munkabérként a munkavállaló
távolléti díját kell figyelembe venni.
 181

Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le

kell vonni,
a) amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan
megkereshetett volna, továbbá
b) a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.
Munkavállaló kártérítési kötelezettsége

ás
Abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaviszonyát jogellenesen
szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási
időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni.

at
A munkavállaló, ha a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg
jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb
háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.
A munkáltató által követelhető maximális munkavállalói kártérítés

kt
összege a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összege lehet.
A jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően
O
alkalmazni, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át.
II.11. A munkaidő és pihenőidő a szabadság (86.§-135.§)
II.11.1. Fogalmak
Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó
70

idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység

tartama.
Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása,
amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és
rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.
s

Nem munkaidő
a) a készenléti jellegű munkakör kivételével a munkaközi szünet,
lla

b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges

munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy
tartózkodási helyére történő utazás tartama.
Pa

Munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott

megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás
szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.
A heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap: munkanapra meghatározottak az
irányadók, azzal, hogy a hét és huszonkét óra közötti tartamot heti pihenő- vagy
a munkaszüneti napnak kell tekinteni.
 182

Hét: a naptári hét vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás

nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti
napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.
Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által
meghatározott
a) teljes napi munkaidő vagy

ás
b) részmunkaidő.
Beosztás szerinti napi munkaidő: a munkanapra elrendelt rendes
munkaidő.
Beosztás szerinti heti munkaidő: a hétre elrendelt rendes munkaidő.

at
Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített
munkavégzés.

kt
A munkáltató tevékenysége lehet
a) megszakítás nélküli,
b) több műszakos, O
c) idényjellegű.
a) megszakítás nélküli: ha naptári naponként hat órát meg nem haladó
tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban
meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és
70

aa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul,

vagy
ab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt
gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható,
b) több műszakos: ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát,
s

c) idényjellegű: ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely

időszakához vagy időpontjához kötődik.
lla

Készenléti jellegű a munkakör

a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak
alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés
Pa

nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy

b) a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés
feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest
lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.
II.11.2. A napi munkaidő
A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő).
A teljes napi munkaidő - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi
tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló
 183

a) készenléti jellegű munkakört lát el,

b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi
munkaidő).
Tulajdonosnak a gazdasági társaság tagját kell tekinteni, ha a társaságra
vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint huszonöt
százalékával rendelkezik.

ás
Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az
általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is
megállapíthat.
A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb

at
napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő).
A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-

kt
keretben is meghatározhatja.
A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a
napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani.
O
Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti
napot figyelmen kívül kell hagyni.
A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni
és közzé kell tenni.
70

II.11.3. A munkaidőkeret
A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-
keretben is meghatározhatja.
A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a
napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani.
s

Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti

napot figyelmen kívül kell hagyni.
lla

A munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell

hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő
mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét
tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy
Pa

számításba venni.
A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni
és közzé kell tenni.
A munkaidőkeret tartama
a) legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.
b) a munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét
- a megszakítás nélküli,
 184

- a több műszakos, valamint

- az idényjellegű tevékenység keretében,
- a készenléti jellegű, továbbá
- az Mt-ben meghatározott munkakörben (polgári repülésben hajózó,
belföldi és nemzetközi áru és személyszállításban forgalmi utazó stb.)
foglalkoztatott munkavállaló esetében.

ás
A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint
legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy
munkaszervezési okok indokolják.
A kollektív szerződés felmondása vagy megszűnése a már elrendelt

at
munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást nem érinti.
II.11.3.1. Eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti
megszűnése esetén

kt
A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános
munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell
O
számolni.
A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
a) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
70

b) a határozott idő lejártával,

c) a munkáltató azonnali hatályú felmondásával,
d) a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
e) a munkavállaló - az azonnali hatályú felmondás a próbaidő alatt
esetének kivételével - azonnali hatályú felmondásával szűnik meg és a
s

munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével

meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.
lla

Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a

munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
a) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
b) a határozott idő lejártával,
Pa

c) a munkáltató azonnali hatályú felmondásával,

d) a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
e) a munkavállaló - a próbaidő időtartama alatti azonnali hatályú
felmondás kivételével - azonnali hatályú felmondásával szűnik meg és a
munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével
meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.
 185

Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell

megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt
a) a munkavállaló felmondásával,
b) a munkavállaló próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásával,
c) a munkáltató - a munkavállalónak, a munkaviszonyból származó
lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős

ás
mértékben megszegésének indokával - azonnali hatályú felmondásával,
d) a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal, kapcsolatos
magatartásával,
e) a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt

at
felmondásával szűnik meg és a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre
járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.
II.11.4. A munkaidő-beosztás szabályai

kt
A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.
Kötetlen a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi
O
munkaidő fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a
munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára
írásban átengedi.
Kötetlen munkarend esetén az Mt-ben a munkaidőkeretre, a munkaidő-
70

beosztás szabályaira, a munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő

beosztásra, a munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre, heti pihenőnapra, heti
pihenőidőre, rendkívüli munkaidőre az ügyelet és készenlétre valamint a rendes
és a rendkívüli munkaidő és a készenlét nyilvántartására meghatározottakat az
Mt-ben meghatározott kivételekkel nem kell alkalmazni.
s

A munkavállalóra a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén a

munkavégzés helye szerinti munkarend az irányadó.
lla

A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés

követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.
A munkaidő beosztása
a) általános munkarend: a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig
Pa

történő beosztása,
b) egyenlőtlen munkaidő-beosztás: a munkaidőkeret, vagy elszámolási
időszak alkalmazása a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes
munkanapokra egyenlőtlenül történő beosztása.
A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre
írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
 186

A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha

gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel,
legalább négy nappal korábban módosíthatja.
A munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a
munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével
megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az

ás
érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse.
A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje - a részmunkaidőt
kivéve - négy óránál rövidebb nem lehet.
A munkavállaló munkaidő beosztása

at
a) napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra,
b) heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet.

kt
A felek írásbeli megállapodása alapján - a munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra,
b) heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra lehet. A megállapodást a
O
munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidő-keret elrendelése esetén
a munkaidő-keret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja.
A munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaidejébe a munkaidő-beosztástól eltérő,,
70

b) heti munkaidejébe a rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.

A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe az ügyelet teljes
tartamát be kell számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető.
A munkáltató - a felek megállapodása alapján - a napi munkaidőt
legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás
s

szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.
A munkavállaló beosztás szerinti napi vagy heti munkaideje a
lla

meghatározott tartamot legfeljebb egy órával meghaladhatja, ha a téli

időszámítás kezdete a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőre esik.
II.11.5. A munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő
Pa

beosztása
a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy
munkakörben,
b) az idényjelleggel,
c) a megszakítás nélkül,
d) a több műszakos tevékenység keretében,
e) a készenléti jellegű munkakörben,
f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
 187

g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő

szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges
munkavégzés esetén,
h) külföldön történő munkavégzés során,
i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi
tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi

ás
jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál, valamint
j) a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról
szóló törvény keretei között foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be

at
(Lásd.: a 2005. év CLXIV, illetve a 2014. évi CII. törvényt).
Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május
1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.
Rendes munkaidő beosztás munkaszüneti napra

kt
Munkaszüneti napra rendes munkaidő az alábbi esetekben osztható be:
- a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy
O
munkakörben,
- az idényjellegű,
- a megszakítás nélküli,
- társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás
70

nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges

munkavégzés esetén osztható be.

A munkáltató vagy a munkakör munkaszüneti napon rendeltetése folytán

működése
s

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is

rendeltetése folytán működőnek, ha
lla

a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül

kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból
eredő igény alapján, vagy
Pa

b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a

környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a
vagyonvédelem érdekében kerül sor.
A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően
alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét - és a
pünkösdvasárnap tekintetében.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (nemzetgazdasági miniszter),
- legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig - az általános munkarendben
 188

foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztását a munkaszüneti napok

miatti változtatását évenként rendeletben szabályozza. Ennek során vasárnap
nem nyilvánítható munkanappá és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell
esnie. (2015.évre lásd: a 28/2014. (IX. 24.) NGM rendelet)
II.11.6. A munkaközi szünet
A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a

ás
munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama
a) a hat órát meghaladja, húsz perc,
b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet

at
kell biztosítani.
A beosztás szerinti napi munkaidőbe a munkaidő-beosztástól eltérő
rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára

kt
legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat.
A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.
O
A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést
követően kell kiadni.
II.11.7. A napi pihenőidő
1.) A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés
70

között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell

biztosítani.
2.) Legalább nyolc óra napi pihenőidőt kell biztosítani
a) az osztott munkaidőben,
b) a megszakítás nélküli,
s

c) a több műszakos vagy

d) az idényjellegű tevékenység keretében
lla

foglalkoztatott munkavállaló esetében.

A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik,
legalább tíz, egyéb esetekben legalább hét óra.
Pa

Az 1.) vagy a 2.) pontban meghatározott esetekben a két egymást

követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra.
A készenlétet követően nem kell pihenőidőt beosztani, ha a munkavállaló
munkát nem végzett.
II.11.8. A heti pihenőnap
A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap).
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is
beoszthatók.
 189

A megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység

keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve - a munkavállaló számára hat
munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani.
A munkavállaló számára - a kizárólag szombaton és vasárnap
részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kivételével - havonta legalább
egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

ás
II.11.9. A heti pihenőidő
A munkavállalót - a heti pihenőnapok helyett - hetenként legalább
negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg.
A munkavállaló számára a heti pihenőidőt - a kizárólag szombaton és

at
vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kivételével - havonta
legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén - a heti pihenőidő helyett- a

kt
munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot
magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A
O
munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában
legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani.
II.11.10. A rendkívüli munkaidő
Rendkívüli munkaidő fogalma:
70

a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
b) a munkaidőkereten felüli,
c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló
heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá
d) az ügyelet tartama.
s

A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell

elrendelni.
lla

Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás,

súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos
veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
Rendkívüli munkaidő munkaszüneti napon
Pa

a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló

számára, vagy
b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet
fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében
rendelhető el.
 190

Rendkívüli munkaidő mértéke:

Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli
munkaidő rendelhető el.
Az évenként elrendelhető rendkívüli munkaidőt arányosítani kell
alkalmazni, ha
a) a munkaviszony évközben kezdődött,

ás
b) határozott időre vagy
c) részmunkaidőre jött létre.
Például a munkaviszonyt 2018. március 01-december 31. között
határozott időre kötötték, 250/365x305= (kerekítve) 209 óra lehet az

at
elrendelhető rendkívüli munkaidő.
II.11. 11. Ügyelet és készenlét

kt
A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre
állásra kötelezhető.
Négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás:
O
a) a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos
biztosítása,
b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet
fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbá
70

c) a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása

érdekében rendelhető el.
A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes
állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni.
A rendelkezésre állás formáinak megkülönböztetése
s

Ügyelet: a munkáltató a munkavállaló számára meghatározhatja a

rendelkezésre állás helyét.
lla

Készenlét: a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly

módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon.
A rendelkezésre állást írásban kell elrendelni. A rendelkezésre állás
tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ettől a
Pa

munkáltató - ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható

körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja, eltérhet.
Rendelkezésre állás időtartama
Az ügyelet tartama: nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amelybe az
ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli
munkaidő tartamát be kell számítani.
 191

A készenlét: havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg,

amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni.
A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő)
tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el.
II.11.12. Az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös
rendelkezések

ás
A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat eltérésekkel kell
alkalmazni
a) a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves

at
koráig,
b) a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves
koráig,

kt
c) a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott
egészségkárosító kockázat fennállásakor.
A fenti esetekben O
a) egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása
esetén alkalmazható,
b) a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
c) rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el.
70

Éjszakai munka elrendelésének tilalma

Éjszakai munka nem rendelhető el:
- a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves
koráig,
- a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves
s

koráig.
A munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító
lla

kockázat fennállás esetén a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje

éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.
A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára - gyermeke
hároméves korától négyéves koráig - rendkívüli munkaidő vagy készenlét - a
Pa

baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető

közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében elrendelt
rendkívüli munkaidő kivételével - csak hozzájárulásával rendelhető el.
A fiatal munkavállaló esetében
A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli
munkaidő nem rendelhető el.
 192

A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több

munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell
számítani.
A fiatal munkavállaló számára
a) legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,
b) négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén,

ás
legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő
esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet,
c) legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani.
A heti pihenőnap, illetve a heti pihenőidő egyenlőtlen munkaidő-

at
beosztással kapcsolatos szabályai nem alkalmazhatók.
II.11.13. A szabadság (Mt.115.§-135.§)
A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben

kt
szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
II.11.13.1. PótszabadságokO
a) életkorhoz kötött pótszabadság,
b) gyermekek után járó pótszabadság,
c) apát megillető pótszabadság,
d) egyéb pótszabadságok
70

A szabadság megállapítása szempontjából munkában töltött időnek

minősül
a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli
mentesülés,
b) a szabadság,
s

c) a szülési szabadság,
d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság
lla

első hat hónapjának,

e) a keresőképtelenség,
f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három
Pa

hónapot meg nem haladó,

g) az Mt-ben munkavégzés alóli mentesülés esetei - a keresőképtelenség
kivételével - és tartama.
Alapszabadság
Az alapszabadság mértéke 20 munkanap.
 193

Pótszabadságok:
a) életkorhoz kötött pótszabadság és mértéke
25. életévétől 1 munkanap,
28. életévétől 2 munkanap,
31. életévétől 3 munkanap
33. életévétől 4 munkanap

ás
35. életévétől 5 munkanap,
37. életévétől 6 munkanap,
39. életévétől 7 munkanap,
41. életévétől

at
8 munkanap,
43. életévétől 9 munkanap,
45. életévétől 10 munkanap,

kt
A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár
először, amelyben a munkavállaló a meghatározott életkort betölti.
b) gyermekek után járó pótszabadság
O
A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
- egy gyermeke után két munkanap,
- kettő gyermeke után négy munkanap,
- kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.
70

A pótszabadság mértéke fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő,

ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.
A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a
születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni,
amelyben a 16. életévét betölti.
s

Példa a gyermekek után járó pótszabadság megállapítására:

a) a gyermek szülei elváltak, a pótszabadságra az a szülő jogosult, aki a
lla

gyermek neveléséről saját háztartásában gondoskodik.

b) a gyermek neveléséről gondoskodó szülő házasságot köt, bejegyzett
élettársi kapcsolatot létesít, ebben az esetben a nevelőszülő is jogosult lesz a
Pa

pótszabadságra.
A szülő fogalma az Mt. 294.§ (1) bekezdés h) pontja alapján
Szülő:
- a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs,
- az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az
erre irányuló eljárás már folyamatban van,
- a gyám,
- a nevelőszülő és a helyettes szülő,
 194

Az Mt. 294.§ (1) bekezdés i) pontja alapján gyermekét egyedül nevelő

munkavállaló: aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen,
özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.
c) apát megillető pótszabadság
Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő
második hónap végéig öt munkanap, ikergyermekek születése esetén hét

ás
munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell
kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
A szabadság időtartamára kifizetett távolléti díjat a Magyar Államkincstár

at
területileg illetékes igazgatósága a munkáltatónak utólag megtéríti. Elszámolási
március 31., július 31., szeptember 30., december 31. A jogszerű kifizetéseket a
kincstár 15 napon belül megtéríti a munkáltatónak. (:az Mt. hatálya alá tartozók

kt
esetében a megtérítés szabályozására Lásd.: a 350/2014. (XII. 29.)
Kormányrendeletet)
d) egyéb pótszabadságok: O
da) fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár,
utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.
db) föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett
munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évenként öt
70

munkanap pótszabadság jár. (a földalatti munkahely fogalmára lásd.: az 1993.

évi XCIII. törvény 87.§ 2/A. § 5. pontját),
dc) a munkavállaló évenként öt munkanap pótszabadságra jogosult, ha:
- megváltozott munkaképességű,
- fogyatékossági támogatásra jogosult (Lásd.: az 1998. évi XXXVI.
s

törvényt), vagy
- vakok személyi járadékára jogosult (a 2001. július 01-je előtt
lla

megállapított ellátások esetére lásd a vakok személyi járadékáról szóló 6/1971.

(XI. 30.) EüM. rendelet, illetve a 1032/1971. (VII.14.) Kormányhatározatot).
Szabadság arányosítása
A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy
Pa

szűnt meg, - az apát megillető pótszabadság kivételével - a szabadság arányos

része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.
II.11.14. A szabadság kiadás szempontjai és nyilvántartása
A szabadság kiadása
A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a
munkáltató adja ki.
 195

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első

három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének
megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó
igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a
munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő

ás
napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E
tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti
pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti
szabadnap vehető figyelembe.

at
A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a
szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
A szabadságot - a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az

kt
arányos szabadságot nem adta ki eset kivételével - megváltani nem lehet.
A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A szabadságot, ha a
O
munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az
esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett
az esedékesség évében kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon
70

belül ki kell adni.

Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha
igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő
évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
Például: a munkavállalónak decemberben még 6 munkanap szabadsága
s

van, amit a munkáltató december 27-től ad ki, és abba még január első 4
munkanapja is beleesik.
lla

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését

közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén
a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
Pa

b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,

c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét
legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
A munkáltató - a felek naptári évre kötött megállapodása alapján - az
életkorhoz kötött pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.
A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a
megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató
köteles megtéríteni. A munkavállaló már megkezdett szabadságának munkáltató
 196

általi megszakítás esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre

és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít
be.
A szabadság kiadás szempontjai és nyilvántartása
a) a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.
b) egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét

ás
minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti
pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Nyilvántartása minkét esetben,
munkanapban.
c) egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság - a fentiektől

at
eltérően - az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a
munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és

kt
munkavégzési kötelezettsége alól. Nyilvántartása a mentesülés tartamával
egyező óraszámban.
Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a
O
napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni,
A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot
nem adta ki, azt meg kell váltani, ha többet vett ki annak ellenértékeként
kifizetett munkabért nem lehet visszakövetelni.
70

II.11.15. A betegszabadság
A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti
keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap
betegszabadságot ad ki.
Nem adható betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti
s

üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a

veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.
lla

Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a

betegszabadság arányos részére jogosult. Évközben kezdődő munkaviszony
esetén a munkavállaló arányos betegszabadságra való jogosultságát nem érinti,
Pa

ha az adott évben korábbi munkaviszonyában már vett igénybe

betegszabadságot.
A betegszabadság kiadása
A kiadásnál a szabadság kiadása és nyilvántartás szabályait kell
alkalmazni.
Ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi
munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt
betegszabadságként kell elszámolni.
 197

A betegszabadság tekintetében is a fél napot elérő töredéknap egész

munkanapnak számít.
A betegszabadság időtartamára a távolléti díj 70 százaléka illeti meg a
munkavállalót.
Példa a betegszabadság megállapítása az év közben keletkezett
munkaviszony esetében

ás
A munkavállaló „A” munkáltatónál határozatlan idejű munkaviszonyban
áll január 01-én, az éves betegszabadság mértéke 15 munkanap.
A munkavállaló munkaviszonya április 15.-én megszűnt, a betegszabadság
mértékét január és március hónapban kimerítette. Nincs teendő.

at
A munkavállaló május 02.-án „B” munkáltatónál határozatlan idejű
munkaviszonyt létesít, a betegszabadság mértéke az év hátralévő időtartamára

kt
(15/365x244= 10 munkanap) függetlenül, hogy korábbi munkahelyén a 15
munkanapot már „felhasználta”.
A munkavállaló június 01.-szeptember 30. között határozott idejű
O
munkaviszonyt létesít, a betegszabadság mértéke az időtartamra 15/365x121 =
5 munkanap.
II.11.16. Szülési szabadság
Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből
70

két hetet köteles igénybe venni.

A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási
szándékkal nevelésbe vette.
A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni,
hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.
s

A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a

koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy
lla

év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet

venni.
A szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó
jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni.
Pa

A szülési szabadság megszűnésének az esetei:

a) a gyermek halva születése esetén,
b) ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon,
c) ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes
hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc
napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek
elhelyezését követő napon.
 198

A fentiekben megjelölt esetben a szabadság tartama - a szülést követően -

hat hétnél rövidebb nem lehet.
II.11.17. A fizetés nélküli szabadság
A fizetés nélküli szabadság esetei
a) gyermek személyes gondozása,
b) közeli hozzátartozó ápolása céljából igénybevett,

ás
c) tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.

a) a gyermek személyes gondozása címen igénybe vett fizetés nélküli

at
szabadság
A gyermek személyes gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli
szabadság: a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek

kt
gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a
munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, ezen túl a
munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében - a szülési
O
szabadságon túl - fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tízedik életéve
betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt.

b) közeli hozzátartozó ápolása céljából igénybevett fizetés nélküli

70

szabadság
A közeli hozzátartozó ápolása céljából igénybevett fizetés nélküli
szabadság: a munkavállalónak hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc
napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb
két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az
s

ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja (az ápolási díj megállapításának

szabályaira Lásd.: az 1993. évi III. törvényt),
lla

c) tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára

igénybevett fizetés nélküli szabadság
Pa

A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára, (a

létesítés szabályaira lásd a 2012. évi CCV. törvényt).
A fizetés nélküli szabadság bejelentése
A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább
tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni. A fizetés nélküli szabadság
a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság
megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik
meg.
 199

A határidőre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a tényleges

önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés esetében.
II.11. 18. A munka- és pihenőidő nyilvántartása
A munkáltató nyilvántartja
a) a rendes és a rendkívüli munkaidő,
b) a készenlét,

ás
c) a szabadság tartamát.
A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített
rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező
időpontjának is.

at
II.12. A munka díjazása (136.§-165.§)
II.12.1. Az alapbér

kt
Alapbérként legalább a kormányrendeletben meghatározott munkabért
kell meghatározni.
- a kötelező legkisebb munkabér 2018. január 01.-től a teljes
O
munkaidőben foglalkoztatottak részére 138 000 Ft/hó,
- képesítéshez kötött munkakör esetén legalább a garantált bért, 2018.
évben 180 500 Ft/hó kell megállapítani. (Lásd: a 430/2016. (XII.15.)
Kormányrendelet).
70

Az alapbért időbérben kell megállapítani.

A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi
alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső
összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti
teljesítendő órák számával.
s

Például: az adott hónapban 20 munkanap van, 8 órás napi

munkaidővel. A havi alapbér 200 000 Ft. Az óradíj megállapítása 200
lla

000/20x8= 1 250 Ft/óra

A munkáltató a munkabért teljesítménybérként vagy idő- és
teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja.
Pa

II.12.2. A teljesítménybér
Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag
számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg.
A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a
munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadó
az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha
az időbér nem éri el az alapbér összegét.
 200

Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató

teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan előzetes - objektív mérésen
és számításon alapuló - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a
követelmény rendes munkaidőben történő száz százalékos teljesíthetőségének
vizsgálatára.
A teljesítménykövetelmény megállapítása vagy az azonos

ás
teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalói csoportok
meghatározása során tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó
feltételekre, így különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a

at
technológiára.
A teljesítménykövetelmény megállapításával kapcsolatos vita esetén a
munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása nem sértette az Mt-ben

kt
meghatározottakat.
A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk
előtt írásban közölni kell a munkavállalóval.
O
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó
teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a
teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő
ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér - legalább a minimálbér
70

vagy a garantált bér - mértékét elérje.

A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az
alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező.
II.12.3. A bérpótlék
A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül
s

illeti meg.
A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a
lla

munkavállaló egy órára járó alapbére.

A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét
- a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára
eső összegének szorzatával megállapítás szabálytól eltérően -
Pa

a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,

b) rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a
százhetvennégy óra arányos részével kell osztani.
Például: a munkavállalót heti 40 órában foglalkoztatják személyi
alapbére 200 000-Ft, a bérpótlék számítás alapja 200 000/174=1 149,42 Ft/óra
lesz.
 201

Bérpótlékok
Bérpótlékok fajtái
1.) Vasárnapi pótlék,
2.) Műszakpótlék,
3.) Készenléti, ügyeleti pótlék

ás
1.) Vasárnapi pótlék
A vasárnapi bérpótlék mértéke
a) ötven százalék, vagy

at
b) száz százalék lehet.
Ötven százalék bérpótlékra jogosító esetek
A munkavállaló részére vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék

kt
bérpótlék jár.
1. a) ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre
kizárólag O
- a több műszakos tevékenység keretében,
- a készenléti jellegű munkakörben,
- a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatálya alá tartozó,
kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint
70

kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató

munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be, kötelezhető
továbbá
1. b) a rendkívüli munkaidőre
ba) az 1.a) pontban meghatározott munkavállalónak,
s

bb) ha a munkavállaló a vasárnapra rendes munkaidőben történő

munkavégzésre nem kötelezhető.
lla

Száz százalékra jogosító esetek

Száz százalék bérpótlék jár
a) munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén,
Pa

b) a húsvét- vagy
c) pünkösdvasárnap, vagy
d) a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.
Például január 01-je, december 25-e vagy december 26-a vasárnapra esik
 202

2.) Műszakpótlék
A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének
időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt
történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék jár.
A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti
napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada

ás
esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között
legalább négy óra eltérés van.
Például beosztás alapján váltott műszakban dolgozik egyik héten 06.00-

at
14.00 óra között, másik héten 14.00-22.00, harmadik héten 22.00-06.00 óra
között)
A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve -

kt
éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt
százalék bérpótlék jár.
Szabadidő kérdése O
A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra
vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár
a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt
rendkívüli munkaidőben,
70

b) a munkaidőkereten felül vagy

c) az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.
A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a
végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.
A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre)
s

elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék

bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti
lla

pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Ezen szabályt kell alkalmazni a

munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés
esetén is.
A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő
Pa

év december harmincegyedik napjáig kell kiadni.

3.) Készenléti, ügyeleti pótlék
Mértéke:
- készenlét esetén húsz,
- ügyelet esetén negyven százalék
Munkavégzés esetén bérpótlék az Mt-ben meghatározottak szert jár.
 203

Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető foglaltaktól

eltérően - ötven százalék bérpótlék jár.
A felek a készenlét, ügyeletre meghatározott bérpótlékot is magában
foglaló alapbért állapíthatnak meg.
A felek a munkaszerződésben
a) bérpótlék helyett,

ás
b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot
magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.

at
II.12.4. Díjazás munkavégzés hiányában
A munkavállalót munkavégzés hiányában megillető esetek
1) Állásidő

kt
2.) Távolléti díjra jogosító esetekben.

1.) Állásidő O
Abban az esetben illeti meg a munkavállalót, ha a munkáltató
foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz
eleget - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg.
Állásidőnek nem minősülő esetek:
70

- a munkavállaló nem tesz eleget a rendelkezésre állási kötelezettségének,

- a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségét oly módón mulasztja el,
mert be sem osztja munkavállaló munkaidejét, ebben az esetben köteles
megfizetni az alapbért.
Az állásidő rendes munkaidőként sem dolgozható le.
s

Mentesülés az állásidőre járó díjazás megfizetése alól

A munkáltató nem köteles munkabért fizetni arra az állásidőre, amikor a
lla

foglalkoztatás akadálya valamilyen külső és elháríthatatlan ok. Ilyen ok lehet

csak a munkáltató működését vagy gazdálkodását akadályozó olyan külső ok,
amelynek az elhárítására a munkáltatónak nincs lehetősége.
Pa

Például: jogszabályban a lakossági biztonságos energiaellátás érdekében

az ipari nagyfogyasztók energia ellátását korlátozzák, átmenetileg szüneteltetik.
A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a
munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg
díjazás.
 204

2.) A távolléti díjra jogosító esetek

A munkavállalót távolléti díj illeti meg
- a munkaszerződés munkáltatónak felróható okbeli érvénytelensége
esetén,
- meghatározott munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak
megfelelő összeg illeti meg ha, a munkaviszony munkáltató jogutód nélküli

ás
megszűnés, illetve jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági
egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik a végkielégítés
mértékének szempontjából,

at
- munkáltató munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén,
- munkáltató határozott munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén,
- a munkavállaló azonnali hatályú felmondás esetén, ha a munkáltató

kt
egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását
lehetetlenné teszi.
- a szabadság tartamára, O
- a kötelező orvosi vizsgálat tartamára,
- a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
- a szoptató anyát a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy,
ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy,
70

ikergyermekek esetén naponta két órára,

- hozzátartozója halálakor két munkanapra,
- általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása
szerinti képzés, továbbképzés esetén,
- arra a legfeljebb harminc napos időtartamra, amely alól a munkavállaló
s

által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálására a munkáltató

a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól
lla

mentesítette a munkavállalót
- ha bíróság vagy hatóság felhívására, és az eljárásban tanúként hallgatják
meg
- óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános
Pa

munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a

teljesítendő munkaidő,
- ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér
fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.
- a munkakör megosztásban foglalkoztatás esetén, ha a munkavállalók
létszáma egy főre csökken,
- üzemi tanácselnök munkaidő-kedvezmény tartamára,
 205

- a szakszervezet tisztségviselőjének munkaidő-kedvezmény, valamint a

munkáltatóval való konzultáció tartamára,
- betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár.
II.12.5. A távolléti díj számítása
A távolléti díjat
a) az esedékessége időpontjában érvényes

ás
aa) alapbér,
ab) pótlékátalány
b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó
időszak) kifizetett

at
ba) teljesítménybér,
bb) bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.

kt
Az esedékesség időpontja
a) a távollét kezdő időpontja,
O
b) a végkielégítés tekintetében
ba) a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja,
bb) a munkáltató felmondása, vagy a munkáltató jogutód nélküli
megszűnése esetén a munkaviszony megszűnésének időpontja, vagy
70

c) kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének

időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony
megszűnésének időpontja.
Az esedékessége időpontjában érvényes alapbér és a pótlékátalány
díjazást, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét módosítást
s

követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell

figyelembe venni.
lla

A távolléti díj megállapításakor a távolléti díjszámításnál figyelembe

vehető összegeket együttesen kell figyelembe venni.
II.12.6. A kötelező legkisebb munkabér, a garantált bérminimum
Pa

A Kormány – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal történt

egyeztetést követően - rendeletben állapítja meg
a) a kötelező legkisebb munkabér és
b) a garantált bérminimum
összegét és hatályát. (a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsra lásd::
a 2011. évi XCIII. törvényt)
A Kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező
legkisebb munkabért és garantált bérminimumot állapíthat meg.
 206

A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének és

hatályának megállapításánál figyelembe kell venni különösen a munkakör
ellátásához szükséges követelményeket, a nemzeti munkaerőpiac jellemzőit, a
nemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és az egyes
földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait.
A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét

ás
naptári évenként felül kell vizsgálni.
II.12.7. A munkabér védelme
A munkabért - külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő

at
rendelkezése hiányában - forintban kell megállapítani és kifizetni.
A munkabért utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más
formában kifizetni nem lehet.
A munkavállaló részére járó munkabért - eltérő megállapodás hiányában -

kt
utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni.
A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tízedik
O
napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni.
A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az
elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.
A munkavállalót, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását
70

követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a

tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a
következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell. A munkabér-
különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. A
munkáltató a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó
s

szabályok szerint levonhatja.

A díjazás módja
lla

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és
a) havibéres díjazás esetén a munkavállalónak - a beosztás szerinti
munkaidő mértékétől függetlenül - a havi alapbére jár,
b) órabéres díjazás esetén - eltérő megállapodás hiányában - a munkáltató
Pa

a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend

szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével
számolja el és fizeti ki.
A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló
munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített
munkaidő alapulvételével el kell számolni.
 207

A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártát követően, ha a

munkavállaló a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártát követően
elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a
különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni.
A munkabér kifizetése
A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tízedik napjáig ki kell fizetni.

ás
A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében, ha a részére járó
munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál
hosszabb idő múlva állapítható meg, a munkabért ennek megfelelő időpontban
kell kifizetni. Az alapbér felének megfelelő összegű előleget - legalább havonta

at
- fizetni kell.
A munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott

kt
fizetési számlára utalással kell kifizetni.
A munkabér fizetési számlára utalással történő kifizetése esetén, a
munkáltatónak úgy kell eljárni, hogy a munkavállaló munkabérével a bérfizetési
O
napon rendelkezhessen.
A munkabér kifizetése - ide nem értve a nem magyarországi székhellyel
vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési
számlára történő átutalást - a munkavállaló részére költséget nem okozhat.
70

A munkabért a munkavállalónak vagy meghatalmazottjának kell kifizetni,

kivéve, ha ebben a munkavállalót bírósági vagy hatósági határozat korlátozza.
A munkabért, ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre)
vagy munkaszüneti napra esik, legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell
kifizetni.
s

A munkabért a bérfizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon

kell kifizetni, vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell
lla

megküldeni, ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik

a munkahelyén.
Munkabér kifizetése szabadság esetén
A szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni
Pa

a) a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint

b) az igénybe vett szabadság idejére járó munkabért.
A munkáltató a munkabért köteles a munkavállaló által megadott címre
elküldeni, ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt megszűnt. Az elküldés
költsége a munkáltatót terheli.
A munkabért a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató
telephelyén munkaidőben kell kifizetni. Szórakozóhelyen munkabér csak az ott
 208

dolgozóknak fizethető ki. A Ptk.-ban meghatározott kamat a felek

megállapodása alapján jár. (Lásd.: a Ptk. 6:47. §-át).
A munkabérből való levonás szabályai:
- jogszabály alapján (járulékok és személyi jövedelemadó-előleg),
- végrehajtható határozat alapján - a levonásmentes munkabérrészig -
- a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig,

ás
- a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja
Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy
közvetítő személy javára szolgál annak ellenértékeként, hogy a munkavállaló

at
munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.
A levonásmentes munkabérrel szemben beszámításnak helye nincs.
Az Mt. 294.§ (1) bekezdés j) pontja alapján levonásmentes munkabérrész:
az 1994. évi LIII. törvény alapján teljesíthető levonások után fennmaradó

kt
munkabérrész.
A munkavállaló munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú
O
jognyilatkozattal nem mondhat le.
Engedményezésnek pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes
munkabérrész nem engedményezhető.
Tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói
70

tartozást a munkavállaló nem vállalhat át.

A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető
vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy
azt maga idézte elő.
II.12.8. Végrehajtás munkabérre
s

Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a

végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette
lla

meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét letiltja.

A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját, hogy az adós
munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és - a felhívásnak
megfelelően - fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a
Pa

végrehajtói letéti vagy más számlára. A végrehajtó a letiltást megküldi a

munkáltatónak és a feleknek.
A tartásdíj behajtására irányuló letiltást a tizenöt nap határnap, illetőleg
határidő letelte után három napon belül ki kell bocsátani.
A munkabérre vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed
arra a munkabérre is, amelyet az adós - a munkáltató megváltozása esetén - az új
munkáltatótól kap.
 209

A munkáltató az eljárás során köteles biztosítani a végrehajtó részére a

munkahely területére vagy az ügyintézés helyszínére történő belépést és a
munkáltatónak az adósra vonatkozó személyi nyilvántartásába, valamint az adós
munkabérére, és a letiltás foganatosítására vonatkozó iratokba történő
betekintést.
A levonás közös szabályai

ás
A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell
alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint
levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és

at
nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak
a levonása után fennmarad.
A csökkentett összegből - a törvényben foglalt részletes szabályok szerint

kt
- általában legfeljebb harminchárom százalékot, kivételesen legfeljebb ötven
százalékot lehet levonni.
A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett
O
munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb
összegének (28 500 Ft).
Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség
(gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.
70

Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, a mentesség őt abból a

munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.
Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap
munkabért, ezeket a mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe
venni.
s

Példa:
Olasz Renátó, munkavállaló, 2018. augusztus havi bruttó munkabére
lla

200 000 Ft. Jogerős határozat alapján 2018. március hótól munkáltatóhoz
beérkezett letiltás alapján 33 százalék levonás terheli a munkabérét. A
munkavállaló január hónaptól 1 gyermek után kérte a családi kedvezmény
Pa

figyelembe vételét. A munkavállaló nyilatkozata alapján a munkáltató havonta

5 000 Ft-ot utal érdekképviseleti tagdíjként érdekképviseleti szervezet részére.
Személyi kedvezményt is érvényesít
 210

A munkavállalónak utalandó munkabér megállapítása

megnevezés mérték alap számítás összeg
(200 000- 5 000-66
Szja előleg 15% 200 000 670)x0,15- 6 900 12 350 Ft

ás
Nyugdíjjárulék 10% 200 000 200 000x0,1 20 000 Ft
Természetbeni
ebizt.járulék 4% 200 000 200 000x0,04 8 000 Ft
Pénzbeli ebizt. járulék 3% 200 000 200 000x0,003 6 000 Ft

at
Munkaerő-piaci
járulék 1,5% 200 000 200 000x0,015 3 000 Ft
járulékok, szja 49 350 Ft

kt
Nettó bér 200 000- 49 350 150 650 Ft
Letiltás 33% 150 650 150 650x0,33 49 715 Ft
5 000++49 350+49
Összes levonás
O 715 104 065 Ft
Utalandó 200 000-104 065 95 935 Ft
70
A levonás sorrendje
Amennyiben több követelés levonására kerül sor, abban az esetben az
alábbi kielégítési sorrendben lehet azt megtenni:
a) gyermektartásdíj,
b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
s

d) a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési

lla

eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a

vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
e) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
f) egyéb követelés,
Pa

g) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

II.12.9. A prémium és jutalom
A prémium és a jutalom egy fajta „ösztönző” eszköz a munkáltatónak,
hogy a munkavállalót eredményesebb, hatékonyabb teljesítményre ösztönözze.
A prémium és a jutalom a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó
juttatási forma. A prémium és jutalom fogalmi meghatározását az Mt. nem
 211

tartalmazza. A prémium és a jutalom a munkabéren felül illeti meg a

munkavállalót.
A prémium alkalmazásában kollektív szerződésben vagy a
munkaszerződésben lehet megállapodni. A prémium feladatokat, a teljesítés
feltételeit, a teljesítés határidejét, annak elismerésének szabályait a munkáltató
határozza meg. A munkáltató a prémiumfeladatok kitűzésével egyidejűleg

ás
meghatározhatja azokat a körülményeket is - körülményeiben lényeges változás
következik be, amely a prémium kifizetését lehetetlenné teszi -, mely esetekben
nem fizeti ki, vagy csak csökkentett összegben fizeti ki a teljesített
prémiumfeladatért előre meghatározott díjazást.

at
Abban az esetben, ha a munkavállaló megkezdte a prémiumfeladat
teljesítést a prémium meghatározás feltételein, szabályain a munkáltató már

kt
utólag nem változtathat, „nem gondolhatja meg magát” a prémium
vonatkozásában.
Ha prémiumfeladat kitűzésében a munkaszerződésben állapodtak meg a
O
munkáltatónak kötelessége a munkaszerződésben meghatározottak szerint a
prémiumfeladatok meghatározása, a prémiumrendszer alkalmazása.
Ha a prémium teljesítés időtartama alatt a munkavállaló munkaviszonya
megszűnik a teljesített vagy részben teljesített prémiumfeladat után a kitűzött
70

prémium (részarányosan) illeti meg a munkavállalót, ha ebben a kitűzéskor

megállapodtak.
A teljesített prémiumfeladat kifizetésének elmaradása munkaügyi perben
kikényszeríthető.
Jutalom
s

A jutalom szintén a munkáltató szabad mérlegélés alapján adott pénzbeli

juttatás, a jutalomnak nem feltétele az előre meghatározott többletteljesítmény
lla

elérése. A jutalom általában a munka utólagos elismeréseként vagy

meghatározott alkalomból (év végén, elért üzleti eredmény elérése esetén)
adható juttatás. A munkavállaló alanyi jogosultságot nem szerez a jutalomra.
Pa

A prémium és jutalom címen történt kifizetések után a munkavállaló az

általános szabályok szerint fizeti meg a járulékokat illetve a személyi
jövedelemadó-előleget. A munkáltató az általános szabályok szerint fizeti meg a
szociális hozzájárulási adót, illetve a szakképzési hozzájárulást.
A prémium és jutalom címen történ kifizetések a távoléti díj
megállapításánál nem vehető figyelembe, de az egészségbiztosítás pénzbeli
ellátások, nyugdíj összegének (hozzátartozói nyugellátások) az átlagkereset
megállapításánál figyelembe kell venni.
 212

A teljesített prémiumfeladat után elmaradt díjazás, illetve a megkezdett

prémiumfeladat teljesítése alatti módosítás miatt elmaradt kifizetés jogi úton
érvényesíthető.
II. 13. A munkáltató kártérítési felelőssége (166.§-178.§)
II.13.1. Felelősség az okozott kárért
A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal

ás
összefüggésben okozott kárt.
Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel

at
nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény
bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy
b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
A munkavállaló más munkáltatónál történő foglalkoztatása esetén a

kt
munkáltatók egyetemlegesen felelnek.
A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni.
O
Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy
bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható.
Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes
magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló
70

kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények
alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek
vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit
értékeli.
s

A munkáltatót a terheli a felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitt

tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.
lla

A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való

elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a
munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők
Pa

be. E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak

szándékos károkozása esetén felel.
II.13.2. A kártérítés mértéke és módja
A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az
elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell
figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a
munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését
megelőzően rendszeresen igénybe vette.
 213

A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán

elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni.
Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelemből eredő
jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el.
Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét, amelyek rendeltetésük
szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott

ás
összeget.
A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a
kártérítés megállapításakor érvényes fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

at
A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani.
Kárként a javítási költséget kell figyelembe venni, ha a dologban okozott kár az
értékcsökkenés nélkül kijavítható.
A kártérítés összegét csökkentő tényezők

kt
A kártérítés összegének számításánál le kell vonni
a) a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár
O
által nyújtott ellátást,
b) azt az összeget, amit a jogosult megkeresett vagy az adott helyzetben
elvárhatóan megkereshetett volna,
c) amihez a jogosult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,
70

d) amihez jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások

eredményeként jutott hozzá.
A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet -
a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő - járulékkal
csökkentett összegben kell figyelembe venni.
s

Kártérítési járadék
Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell
lla

megállapítani, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra

jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja.
A munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles,
Pa

amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének
mértéke pontosan nem számítható ki. Általános kártérítés járadékként is
megállapítható.
A károsult, a munkáltató vagy felelősségbiztosítás alapján nyújtott
kártérítés esetén a biztosító, ha a kártérítés megállapítása után a körülményekben
lényeges változás következik be, a megállapított kártérítés módosítását kérheti.
 214

II.13.3. Elévülési idő

Az elévülés szempontjából önállónak időtartamok
a) az elmaradt jövedelem és a táppénz,
b) az elmaradt jövedelem és a sérelem folytán csökkent kereset,
c) az elmaradt jövedelem és a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági
nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás különbözetének

ás
megtérítése iránti igényeket, vagyis mindegyikre nézve külön-külön kell
megállapítani az elévülés idejét.
Az elévülési időt, ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól
eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, egymástól

at
függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell
számítani.
Az elévülési idő kezdő időpontja

kt
a) a táppénz első fizetésének napjától,
b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett
O
munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás első alkalommal vezetett
jövedelem kiesésben megmutatkozó károsodásra,
c) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás
vagy rehabilitációs ellátás folyósításának időpontjától kezdődik.
70

A munkáltató és a biztosító a szükséghez képest a munkavállalótól vagy

hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi
viszonyairól évente igazolást kérhet.
A munkáltató a károsultat tizenöt napon belül értesíti, ha a kártérítés
módosítására alapul szolgáló munkabérváltozás történt.
s

A polgári jogi szabályok alkalmazása

A kár megtérítésére egyebekben a Ptk. 6:518-534.§-a szabályait kell
lla

alkalmazni.
II.14. A munkavállaló kártérítési felelőssége (179§-191.§)
II.14.1. A felelősség általános szabályai
Pa

A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének

megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az
adott helyzetben általában elvárható.
A fenti feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a
munkáltatónak kell bizonyítania.
A kártérítés mértéke
A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi
távolléti díjának összegét.
 215

A szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell

megtéríteni.
Nem kell megtéríteni azt a kárt,
- amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy
- amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból
származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

ás
II.14.2. A megőrzési felelősség
A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott,
visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban
bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan

at
használ vagy kezel.
Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről
elháríthatatlan ok idézte elő.

kt
A munkavállaló az általa okozott kárt akkor köteles megtéríteni, ha a
dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. A dolog
O
több munkavállaló részére, megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket
vagy elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. A
munkavállaló meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében
átvegye.
70

A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt jegyzék vagy elismervény

nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy
tekintetében.
A munkáltatónak kell bizonyítani a károkozás feltételeinek meglétét és a
kárt.
s

Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett

kár, a munkavállaló mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy
lla

az adott helyzetben általában elvárható.

II.14.3. Több munkavállaló együttes felelőssége
A kárt a munkavállalók vétkességük arányában, ha ez nem állapítható
Pa

meg, közrehatásuk arányában viselik.

A kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a
közrehatás arányát nem lehet megállapítani.
A több munkavállalónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett
hiányért a munkavállalók munkabérük arányában felelnek.
Egyetemleges kötelezésnek van helye, ha a kárt többen szándékosan
okozták.
 216

II. 14.4. Felelősség a leltárhiányért

Sajátos megőrzési felelősség, a leltári készlet kezelésére vonatkozik. A
leltári készlet a forgalmazásra, értékesítésre, tárolásra szabályszerűen átvett vagy
átadott anyag, illetve áru.
A bekövetkezett forgalmazási veszteség nem terheli felelősség. Például:
élelmiszer csomagolóüzemben az átvett termék feldolgozása (adagolás) közben

ás
keletkezett veszteségért nem felel a munkavállaló.
A munkavállaló csak ezt meghaladó mértékű csökkentés, veszteség miatt
terheli felelősség.

at
A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel.
A leltárhiányért való felelősség feltétele
a) a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése,
b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,

kt
c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári
készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá
O
d) legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő
munkavégzés.
Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a
felelősség további feltétele, hogy a leltárhiányért felelős munkavállaló az adott
70

munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz írásban

hozzájáruljon.
A leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre
szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen
okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó
s

veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó

hiány.
lla

A leltáridőszak a két egymást követő leltározás közötti tartam.

A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni.
A megállapodásban meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét,
amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik.
Pa

Csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető, ha a leltári készletet

több munkavállaló kezeli. A megállapodásban meg kell határozni azokat a
munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani.
A leltárfelelősségi megállapodás megszűnik, ha a munkavállaló
munkakörének megváltozása folytán a leltári készletet már nem kezeli.
 217

A munkáltató megállapítási kötelezettsége

A munkáltató állapítja meg
a) azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag
jellegére, méretére, a raktározás vagy a tárolás feltételeire való tekintettel
forgalmazási veszteség számolható el,
b) a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét,

ás
c) a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait,
d) a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás
rendjét,
e) a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói

at
kötelezettségeket.
A munkavállalót a fenti feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás
megkötését vagy a leltáridőszak kezdetét megelőzően írásban tájékoztatni kell.

kt
Leltározásnál a munkavállaló vagy akadályoztatása esetén képviselője,
csoportos leltárfelelősségnél az eljárási szabályokban meghatározott
O
munkavállalók jelenlétét lehetővé kell tenni. A munkáltató, ha a munkavállaló
képviseletéről nem gondoskodik, az adott szakmában jártas, érdektelen
képviselőt jelöl ki.
A munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni
70

kell. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet, a munkavállalót - kivéve,

ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg - meg kell hallgatni.
Felelősség mértéke az okozott kárért
a) a leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló - a
leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a leltárhiány
s

teljes összegéért felel.

b) a munkavállaló legfeljebb hat havi távolléti díja mértékéig felel, ha a
lla

leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli.

c) csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke
nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának hat
havi együttes összegét. A csoportos leltárfelelősségi megállapodás
Pa

meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de

egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. A munkavállalók
távolléti díjuk arányában felelnek, ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás
a felelősség megosztását nem rendezi.
 218

A munkáltatói kártérítési igény érvényesítés időtartama, módja és

minimális összeghatára
A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a
leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt
érvényesítheti. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a nyomozó
hatóság vagy a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.

ás
A munkáltatói kárigény érvényesítése
A munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő
és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó

at
igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell
foglalni. A minimálbér háromszoros összege 2018. évben 414 000 Ft.
II.14.5. A munkavállalói biztosíték

kt
A felek írásbeli megállapodása alapján a munkáltató részére biztosítékot
ad a munkavállaló, ha
a) munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik
O
személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást
teljesít, (Például a pénztáros, az értékszállító stb. munkakörben foglalkoztatott)
b) az a) pontban foglaltak teljesítését közvetlenül ellenőrzi.
A biztosítékot pénzben kell nyújtani (vagyoni joggal bíró tárgy nem
70

lehet), összege nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérének

összegét. Az alapbér növekedése miatt a munkáltató nem követelheti a
biztosíték összegének kiegészítését.
A munkáltató a biztosítékot legkésőbb az annak átvételét követő
munkanapon köteles az általa választott hitelintézetnél vagy pénzügyi
s

vállalkozásnál e célra elkülönített számlán elhelyezni. A biztosíték összegét a

munkáltató nem használhatja más célra. Például működési költségeinek részbeni
lla

fedezésére.
A munkáltató a biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét
haladéktalanul köteles a munkavállalónak visszafizetni, ha
Pa

a) a munkaköre megváltozásával a munkáltatói biztosíték adás feltételei

vagy
b) a munkaviszonya megszűnik.
A jegybanki alapkamatnál magasabb összegű kamat esetén a két kamat
közötti különbözet a munkáltatót illeti meg.
A biztosíték kizárólag a kártérítési igény kielégítésére a munkabérből való
levonás szabályai szerint használható fel.
 219

A biztosíték felvétele
Az elkülönített számláról a biztosíték összege akkor hívható le, ha a
munkavállaló károkozása miatt a munkáltató felszólítással élt és azt a
munkavállaló a rendelkezésre álló 30 nap időtartam alatt bíróság előtt nem
támadta meg.
Eltérő szabály

ás
- bírósági kereset esetén, akkor, ha a bíróság jogerős ítéletében a
munkavállaló felelősségét megállapította,
- a felek megegyeztek,
- a munkavállaló a kártérítési felelősségét elismerte a munkáltató felveheti

at
a biztosíték összegét.
II.14.6. A kártérítés mérséklése
A bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények

kt
alapján (szociálishelyzete, vagyoni helyzete alapján) a kártérítés megtérítése alól
részben mentesítheti. O
II.14. 7. Fiatal munkavállaló kártérítése
A fiatal munkavállaló részére megállapított kártérítés összegét a
tizennyolcadik életévének betöltésekor vagy a szakképzettség elnyerése
érdekében végzett tanulmányai befejezését követő egy év elteltekor felül kell
70

vizsgálni és az azt követő időre a részére járó kártérítést a munkaképességében

vagy a képzettségében bekövetkezett változásnak megfelelően kell
megállapítani.
A kártérítés módosításának alapjául szolgáló munkabérváltozás
mértékének meghatározásánál a munkáltatónak a károsultat a sérelem
s

bekövetkezésekor foglalkoztató szervezeti egységénél, a károsulttal azonos

munkakört betöltő munkavállalók ténylegesen megvalósult átlagos, éves
lla

munkabérváltozás mértéke az irányadó. Azonos munkakört betöltő

munkavállalók hiányában a módosítás alapjaként a szervezeti egységnél
megvalósult átlagos éves munkabérváltozást kell figyelembe venni.
Pa

II.15. A munkaviszony egyes típusaira (atipikus jogviszonyok)

vonatkozó különös szabályok (192.§-213.§)
A munkaviszony „atipikus” esetei. A munkaviszony „atipikus” jellegét
fejezi ki, ezt fejezi ki a munkaszerződés, a munkavállalók számában, a
munkaszerződés teljesítésének helye, a munkaviszony megszűnésére
(megszűntetésére), a rendelkezésre állás kérdésének az általános szabályoktól
való eltérés.
 220

Az „atipikus’ foglalkoztatás formái:

1,) A határozott idejű munkaviszony,
2.) a munkavégzés behívás alapján,
3.) A munkakörmegosztása,
4.) A több munkáltató által létesített munkaviszony,
5.) A távmunka-végzés,

ás
6) A bedolgozói munkaviszony
7) Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló
munkaviszony

at
8.) A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony
9.)A vezető állású munkavállaló,
10.) A cselekvőképtelen munkavállaló
II.15.1. A határozott idejű munkaviszony

kt
Azért „atipikus” foglalkoztatás, mert eltér a munkaviszony időtartamában.
A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas
O
módon kell meghatározni. A munkaviszony megszűnésének időpontja nem
függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony tartamát nem
naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a
munkavállalót a munkaviszony várható tartamáról.
70

A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg,

ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés
megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú
munkaviszony tartamát is.
Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a
s

munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető. (pl:

gépjárművezetői engedély, munkagépkezelői engedély, személy-vagyonőri
lla

hatósági igazolvány stb.) Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb

határozott idejű munkaviszony tartama - a korábban létesített munkaviszony
tartamával együtt - az öt évet meghaladhatja.
A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott
Pa

idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése

csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem
irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.
A határozott idejű munkaszerződés meghosszabbítás különös esete
A támogatott foglalkoztatással foglalkoztatott megváltozott
munkaképességű személy, illetve a fogyatékossági támogatásban részesülő
személy határozott idejű munkaviszonya nem szűnik meg, hanem a támogatott
 221

foglalkoztatása időtartamára meghosszabbítható. (Lásd.: a 2011. évi CXCI.

törvény 25.§ (3) bekezdését).
A határozott idejű munkaviszony megszűnése
A határozott idejű munkaviszony megszűnik:
- a határozott időtartam lejártával, függetlenül annak jellegétől (heti
pihenőnap, munkaszüneti nap stb.),

ás
- a szerződésben meghatározott feltétel teljesülésekor (önkéntes tartalékos
katonai szolgálatot teljesítő másik munkatárs fizetés nélküli szabadságának az
időtartamára szól a szerződés),
- azonnali hatállyal a próbaidő alatt,

at
A határozott munkaviszony megszűntethetősége
A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással

kt
megszüntetheti
a) a felszámolási - vagy csődeljárás tartama alatt vagy
b) a munkavállaló képességére alapított okból vagy
O
c) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében
lehetetlenné válik.
A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas
módon kell meghatározni. Naptárilag meghatározott például, ha a határozott idő
70

lejártát konkrét dátumhoz kötik - tárgyév október 31-ig-, vagy időtartamként -

hat hónapos időtartamra-, vagy más alkalmas módon határozzák meg, egy
eseményt jelölnek meg - a tavaszi fesztivál idejére -, vagy ha más munkavállaló
helyettesítésére jön létre a munkaviszony - ebben az esetben többnyire a
helyettesített munkavállaló munkába lépésével szűnik meg a munkaviszony.
s

II.15.2. A munkavégzés behívás alapján

Azért „atipikus” foglalkoztatás, mert eltér a rendelkezésre állás
lla

kötelezettségében.
Lényege: A munkavállalót nem az általános munkaidő beosztás alapján
foglalkoztatják, hanem a munkáltató a munkavégzést a munkakörbe tartozó
feladatok elvégzésének az ütemezéséhez igazíthatja. A részmunkaidő sajátos
Pa

formája.
A legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőben foglalkoztatott
munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok
esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét. Ebben az
esetben a munkaidőkeret tartama a négy hónapot nem haladhatja meg.
A munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább három nappal előre
közölnie kell a munkavállalóval.
 222

A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés szerint

foglalkozatni a meghatározott időtartamban, ha nem foglalkoztatja a
munkavállaló részére a szerződés szerinti alapbért meg kell fizetni.
A behívás alapján foglalkoztatott a munkaviszony teljes időtartama alatt,
az egyes behívások között is biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, a
biztosításának a kérdését az általános szabályok szerint kell vizsgálni. ( Lásd.:

ás
az 1997. évi LXXX. törvény 5.§-át))
II.15. 3. A munkakörmegosztása
Azért „atipikus” foglalkoztatás, mert eltér a munkavállalók számában.
A munkáltató és több munkavállaló a munkaszerződésben egy

at
munkakörbe tartozó feladatok közös ellátásában állapodhatnak meg. Valamely
munkavállaló akadályoztatása (keresőképtelenség, szabadság) esetén a
szerződést kötő más munkavállaló köteles a munkaviszonyból származó

kt
kötelezettségek teljesítésére, vagyis valamely munkavállalónak mindig
rendelkezésre kell állnia a munkaidőben, a munkavállalók kötelesek egymást
O
helyettesíteni, hiszen valamely munkavállaló akadályoztatása esetén a
szerződést kötő más munkavállaló köteles a munkaviszonyból származó
kötelezettségek teljesítésére.
A munkaidő beosztására a kötetlen munkarendre vonatkozó szabályokat
70

kell megfelelően alkalmazni.

A munkabér a munkavállalókat - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő
arányban illeti meg, de a munkavállalók megegyezhetnek például úgy is, hogy
minden munkavállaló a ténylegesen teljesített munkaórák arányában kapja meg
a munkabért.
s

A munkaviszony megszűnik, ha a munkavállalók száma egy főre csökken.

Ebben az esetben a munkáltató köteles annyi időre járó távolléti díjat a
lla

munkavállalónak megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna,

továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is.
A munkavállalókkal nem külön-külön, hanem kizárólag egy
munkaszerződés megkötésére kerül sor. A munkajogviszony teljesítése, azaz a
Pa

munkaköri feladatok ellátása során a munkáltató a feladatot aktuálisan teljesítő

munkavállalóval kerül kapcsolatba, ezért a munkáltatói jogkör gyakorlása, a
munkaviszony megszüntetése is csak e munkavállaló esetében jöhet szóba.
A munkakörmegosztás formái
a) job splitting: állásfelosztás az elvégzendő feladatok alapján, ekkor a
közös felelősség mértéke csökken,.
 223

b) work sharing, a munkamegosztás az állásmegosztás és az állásfelosztás

azon változata, amikor egy kitűzött cél elérése, az éppen adott munkák
elvégzése érdekében osztják fel a feladatokat és a munkaidőt.
c) top sharing: a vezetői állások megosztása, amely általában a
projektmenedzsment területén működik jól, amikor a határidős feladatok
elvégzésén és a szakmai vezetésen van a hangsúly. (Forrás: Szegedi Júlia: a

ás
munkakör megosztás: csak elméletben szép elképzelés? www.hrportal.hu/hr/)
II.15.4. A több munkáltató által létesített munkaviszony
Azért „atipikus” foglalkoztatás, mert eltér a munkáltatók számában.
Több munkáltató (legalább kettő) és a munkavállaló a

at
munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában
állapodhatnak meg.
A munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabér-fizetési

kt
kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti, továbbá a munkavállaló milyen
módon teljesíti, és földrajzilag behatárolható területen teljesíti a kötelezettségét
O
az egyes munkáltatónál. Például: adatrögzítés feladatokat (feldolgozást) a hét
bizonyos napjain az egyik munkáltatónál, a hét bizonyos napjain a másik
munkáltató részére teljesíti, vagy a hét meghatározott napjain az egyik
munkáltató székhelyén, a hét meghatározott napjain a másik munkáltató „X”
70

megnevezésű telephelyén.
A munkáltatók a munkavállaló munkajogi igényével kapcsolatban
egyetemlegesen felelnek.
A munkaviszonyt - eltérő megállapodás hiányában - bármely munkáltató
vagy a munkavállaló jognyilatkozata megszünteti.
s

A munkaviszony - a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén -

megszűnik, ha a munkáltatók száma egyre csökken. A munkavállaló
lla

bejelentésének a kérdését az Art. szabályozza.

A több munkáltató által létesített munkaviszony nem azonos a különböző
munkáltatóval létesített munkaviszonnyal. Az utóbbi esetben külön-külön
Pa

jogviszonyokat kell érteni.

II.15. 5. A távmunka-végzés
Azért „atipikus” foglalkoztatás, mert eltér a munkavégzés helyében.
Távmunka-végzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen
rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy
számítástechnikai eszközzel (együtt: számítástechnikai eszköz) végeznek, és
eredményét elektronikusan továbbítják.
 224

A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunka-

végzés keretében történő foglalkoztatásában.
Eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló munkarendje kötetlen.
A munkáltató - az Mt-ben meghatározott tájékoztatási kötelezettségén
túlmenően - tájékoztatja a munkavállalót:
a) a munkáltató általi ellenőrzés,

ás
b) a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata
korlátozásának szabályairól, továbbá
c) arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája

at
kapcsolódik.
A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan
tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít.

kt
A munkáltatónak biztosítani kell, hogy a munkavállaló a területére
beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.
A munkáltató utasítási joga - eltérő megállapodás hiányában - kizárólag a
O
munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjedhet ki.
A munkáltató előírhatja, korlátozhatja, hogy az általa biztosított
számítástechnikai vagy elektronikus eszközt a munkavállaló kizárólag a
munkavégzéshez használhatja, ennek betartását (betekintési jogosultság) a
70

munkáltató ellenőrizheti.
A munkáltató ellenőrzési jogosultsága
A munkavégzés ellenőrzése során a munkáltató nem tekinthet be a
munkavállalónak a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt,
nem a munkaviszonyból összefüggő adataiba.
s

Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés

módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő
lla

ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot.

Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként
szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.
Pa

II.15.6. A bedolgozói munkaviszony

Azért „atipikus” foglalkoztatás, mert eltér a rendelkezési állásteljesítés
kötelezettségében.
Fogalma: a bedolgozói munkaviszony olyan önállóan végezhető munkára
létesíthető, amelyre a felek a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában
határozhatják meg.
A munkavállaló munkarendje - eltérő megállapodás hiányában - kötetlen.
A bedolgozói szerződés tartalma
 225

A munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló által végzett

tevékenységet, a munkavégzés helyét, a költségtérítés módját és mértékét.
Munkahely a munkavállaló lakóhelye vagy a felek által meghatározott
más hely.
A munkáltató utasítási joga - eltérő megállapodás hiányában - a
munkavállaló által alkalmazandó technika és a munkavégzés módjának

ás
meghatározására terjed ki.
A munkavállaló - eltérő megállapodás hiányában - feladatát a saját
eszközeivel végzi.
A munkáltató - eltérő megállapodás hiányában - megállapítja az

at
ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén
történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb
tartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés

kt
helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.
Költségtérítés: A munkavállaló részére meg kell téríteni az általa viselt, a
O
munkavégzés során ténylegesen felmerült költségét, vagy ha a tényleges költség
nem állapítható meg, átalányt kell a munkavállaló részére fizetni.
Nem jár díjazás és költségtérítés, ha a teljesítés az előírt követelménynek
a munkavállalónak felróható okból nem felel meg. Csökkentett díjazás és
70

költségtérítés jár, ha a munkáltató a munka eredményét részben vagy egészben

felhasználhatja.
II.15.7. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára
irányuló munkaviszony
Azért „atipikus” foglalkoztatás, mert eltér a munkaviszony időtartamában,
s

a munka díjazásában, a munkabér fizetés szabályaiban,

A 2010. évi LXXV. törvényben meghatározott munkáltató és
lla

munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló

munkaviszonyt létesíthetnek. Érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra
vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése
időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn.
Pa

A felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi

munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják.
A munkaszerződést nem kell írásba foglalni, a felek munkaszerződést
törvényben meghatározott minta-munkaszerződés felhasználásával is köthetnek.
A munkaviszony Art.-ban meghatározott bejelentési kötelezettség
teljesítésével jön létre.
 226

II.15. 8. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony

Azért „atipikus” foglalkoztatás, mert eltér a munkáltató jellegében.
Köztulajdonban álló munkáltató:
- a közalapítvány, valamint
- az a gazdasági társaság, amelyben az állam, helyi önkormányzat,
nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács,

ás
költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva
többségi befolyással rendelkezik.
Többségi befolyás az a kapcsolat, amelynek alapján a befolyással
rendelkező jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával -

at
közvetlenül vagy a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi
személy (köztes vállalkozás) szavazati jogán keresztül - rendelkezik. A közvetett

kt
módon való rendelkezés meghatározása során a jogi személyben szavazati
joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) meg illető szavazati
hányadot meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes
O
vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazati hányadával. Ha a
köztes vállalkozásban fennálló szavazatok aránya az ötven százalékot
meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. Amennyiben a
befolyással rendelkező több közvetett tulajdonnal is rendelkezik, az adott jogi
70

személyben a nem többségi közvetett befolyás mértéke nem adódik hozzá a

másik nem többségi közvetett befolyás mértékéhez.
A köztulajdonban álló gazdasági társaság a külön törvényben
szabályozottak alapján közzéteszi a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági
tagok, a vezető állású munkavállalók, valamint az önállóan cégjegyzésre vagy a
s

bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók meghatározott adatait.

(Lásd.: a 2009. évi CXXII. törvényt)
lla

Például: köztulajdonban álló munkáltató a Fővárosi Közterület Fenntartó

Zrt., a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt., a BVK Holding, a Budapesti
Városüzemeltetési Központ Zrt., A Fővárosi Gázművek Zrt., stb.
Pa

A köztulajdonban álló munkáltatókkal fennálló munkaviszony estén sem

lehet Kollektív szerződés vagy a felek megállapodásában eltérni.
a) a felmondási idő, valamint
b) a végkielégítés mértékétől az Mt. meghatározott szabályaitól.
 227

II.15.9. A vezetőállású munkavállaló

Azért „atipikus” foglalkoztatás, mert eltér a munkavállaló jellegében..
Vezetőállású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen
irányítása alatt álló és - részben vagy egészben - helyettesítésére jogosított más
munkavállaló (vezető).
Munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja

ás
elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő
jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a
kötelező legkisebb munkabér hétszeresét. (2018. évben 138 000x7=966 000 Ft).
A vezetőállású munkavállaló munkaszerződésére illetve felmondására az

at
általános szabályoktól történő eltéréseket az Mt-ben meghatározottakat kell
alkalmazni.
A vezetőállású munkavállaló szerződése nem térhet el az Mt.-ben

kt
meghatározottaktól többek között:
a) nő esetében munkaviszonya nem szűntethető
O
aa) várandósága,
ab) szülési szabadságának időtartama alatt
ac) jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő
kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama
70

alatt.
b) a vezető is mentesül a rendelkezésre állás és munkavégzési
kötelezettség alól ha:
bb) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő,
egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint
s

bc) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá

bc) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy,
lla

ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy,
ikergyermekek esetén naponta két órára,
c) az éjszakai munka nem rendelhető el a vezető állású munkavállalónak
Pa

ha
ca) a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves
koráig,
cb) a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke
hároméves koráig,
cc) a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott
egészségkárosító kockázat fennállásakor.
 228

A szülési szabadság szabályai a vezető állású munkavállalóra is

alkalmazni kell.
Vezetőre a kollektív szerződés hatályát nem lehet kiterjeszteni.
A vezető
- munkarendje kötetlen.
- gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felel.

ás
- a vezető munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén tizenkét
havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.
Munkáltatói felmondás esetén nem kell alkalmazni:

at
a) a munkáltatói felmondás tilalmánál meghatározott gyermekgondozása
céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság szempontját,
b) a felmondás indoklásának kötelezettségét,
c) a felmondási idő kezdetének legkorábbi idejének szempontjait.

kt
Az azonnali hatályú felmondás joga a vezetővel szemben az ennek
alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított három éven belül,
O
bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolható.
A vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintettel megillető díjazásból a
munkáltató legfeljebb hat havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles
megfizetni az esedékességekor, ha a megszüntető nyilatkozat közlésére a
70

csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdését követően került sor. Az ezt

meghaladó összeget a csődeljárás befejezésekor vagy megszüntetésekor, vagy a
felszámolási eljárás befejezésekor kell megfizetni.
A vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet.
A vezető tevékenységének korlátozása a gazdasági szférában
s

a) nem szerezhet részesedést - a nyilvánosan működő

részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - a munkáltatóéval azonos
lla

vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, vagy a munkáltatóval rendszeres

gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben,
b) nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi
Pa

körébe tartozó ügyletet, továbbá

c) köteles bejelenteni, ha a hozzátartozója tagja a munkáltatóéval azonos
vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató vagy a munkáltatóval rendszeres
gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, vagy vezetőként
munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet is folytató
munkáltatónál.
 229

II.15. 10. A cselekvőképtelen munkavállaló

Azért „atipikus” foglalkoztatás, mert eltér a munkavállaló jellegében.
A cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal
összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló csak olyan
munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva
tartósan és folyamatosan képes ellátni.

ás
A cselekvőképtelen munkavállaló esetében
- munkakörét, az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell
meghatározni,

at
- a munkavállalóra vonatkozó egészségügyi alkalmassági vizsgálat
kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására,
- a munkavállaló munkavégzését folyamatosan és oly módon kell

kt
felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását
biztosítsa.
A munkavállalóra a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezések
O
megfelelően irányadók azzal, hogy kártérítésre vagy sérelemdíj megfizetésére
nem kötelezhető. (a cselekvőképtelenséggel kapcsolatban lásd a Ptk. 2:8-
2:24.§).
II. 16. Munkaerő-kölcsönzés (224.§-222.§)
70

Néhány fogalom:
a) munkaerő-kölcsönzés: az a tevékenység, amelynek keretében a
kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót
ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi
(kölcsönzés),
s

b) kölcsönbeadó: az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából

munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt
lla

munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi,

c) kölcsönvevő: az a munkáltató, amelynek irányítása alatt a munkavállaló
ideiglenesen munkát végez,
Pa

d) kölcsönzött munkavállaló: a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából

munkaviszonyban álló munkavállaló, akivel szemben a kikölcsönzés alatt a
munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja
(munkavállaló),
e) kikölcsönzés: a munkavállaló által a kölcsönvevő részére történő
munkavégzés,
f) közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzés: a közfoglalkoztatási
jogviszony keretében történő munkaerő-kölcsönzés,
 230

g) közhasznú kölcsönző: helyi vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve

ezek társulása, valamint a közhasznú szervezet.
h) munkaközvetítő tevékenység: olyan szolgáltatás, amelynek célja a
munkát keresők és a munkát kínálók találkozásának elősegítése,
A munkaerő-kölcsönzés időtartama:
A kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a

ás
meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat
hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a
kikölcsönzés ugyanazzal vagy más kölcsönbeadóval kötött megállapodás

at
alapján valósult meg.
A közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a közhasznú kölcsönző és a
közfoglalkoztatott között legalább 60 napra kell létesíteni.
A közfoglalkoztatási jogviszony munkaerő-kölcsönzés céljára jön létre, de

kt
emellett lehetőség van arra, hogy a közhasznú kölcsönző a foglalkoztatottat a
kikölcsönzések közötti időtartam alatt saját tevékenysége keretében is
O
foglalkoztassa.
Kölcsönbeadó meghatározása
Kölcsönbeadó „személye” az lehet aki:
a) az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá
70

irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagy

b) az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő
gazdasági társaság vagy – a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló
vonatkozásában – szövetkezet, amely megfelel az e törvényben vagy az egyéb
jogszabályban foglalt feltételeknek és az állami foglalkoztatási
s

szervnyilvántartásba vette.
A kölcsönbeadó nyilvántartásból való törlése esetén a munkaszerződés
lla

tekintetében az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

Kölcsönzés tilalma
Nem lehet a munkavállalót kölcsönözni
Pa

a) munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott esetben,

b) sztrájkban részt vevő munkavállaló helyettesítésére,
c) öt évet-időtartamot meghaladóan.
A közhasznú kölcsönző által kölcsönbeadott közfoglalkoztatott nem
foglalkoztatható olyan munkakörben, melynek ellátására törvény
közalkalmazotti, közszolgálati, vagy kormánytisztviselői jogviszony létesítését
írja elő.
 231

A kölcsönvevő a munkavállalót más munkáltatónál történő

munkavégzésre nem kötelezheti.
A közvetítői tevékenység korlátozása
A közvetítői tevékenység nem irányulhat többek között:
- az oktatási intézmény a vele tanulói, hallgatói jogviszonyban állók
részére, álláskeresés céljából a munkaadókkal találkozó szervezésére

ás
(állásbörze),
- színházi és művészeti ügynökség művészeket közvetítésére.
A szerződés érvénytelensége:
Érvénytelen a szerződés, amely

at
a) a munkaviszony megszűnését vagy megszüntetését követően a
kölcsönvevővel való jogviszony létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő,

kt
b) alapján a munkavállalónak a kölcsönbeadó javára díjazást kell fizetni a
kölcsönzésért vagy a kölcsönvevővel történő jogviszony létesítésért.
A kölcsönvevőnek O
a) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámáról és
foglalkoztatási feltételeiről,
b) a betöltetlen álláshelyekről az üzemi tanácsot legalább félévente,
valamint a munkavállalókat folyamatosan tájékoztatnia kell.
70

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszony

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodás tartalmazza a
kölcsönzés lényeges feltételeit, a munkáltatói jogkör gyakorlása megosztását. A
munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja.
A megállapodást írásba kell foglalni. Semmis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő
s

között létrejött megállapodás, ha

a) a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő tulajdonosa – részben vagy
lla

egészben – azonos,
b) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban
tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy
c) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi
Pa

viszonya alapján áll kapcsolatban egymással.

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhatnak, hogy a munkabéren
kívüli juttatást a munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja.
Kölcsönvevő tájékoztatási kötelezettsége:
A kölcsönvevő írásban tájékoztatja a kölcsönbeadót
a) az irányadó munkarendről,
b) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,
 232

c) a munkabérfizetés alapjául szolgáló adatok közlésének módjáról és

határidejéről,
d) az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmassági feltételről, továbbá
e) minden olyan körülményről, amely a munkavállaló foglalkoztatása
szempontjából lényeges.
Eltérő megállapodás hiányában a kölcsönbeadó viseli az munkavállaló

ás
azon költségeit, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerültek
különösen a munkavállaló utazási költségeit és a munkavégzéshez szükséges
alkalmassági vizsgálat díját.
A kölcsönbeadó a kölcsönvevő kérésére köteles legkésőbb a munkavállaló

at
munkába állásáig
a) a munkáltató és a kifizető által foglalkoztatott személyt NAV-hoz

kt
bejelentés valamint
b) a külön jogszabály szerinti kölcsönbeadóként történt nyilvántartásba
vételét igazoló okirat másolatát átadni.
O
A kölcsönvevő – eltérő megállapodás hiányában – köteles legkésőbb a
tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a kölcsönbeadóval közölni
mindazokat az adatokat, amelyek a munkabér kifizetéséhez, valamint a
70

munkaviszonnyal összefüggő, a munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási,

fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges. A kölcsönvevő az utolsó
munkában töltött napot követő három munkanapon belül köteles a szükséges
adatokat a kölcsönbeadóval közölni, ha a munkaviszony a hónap közben szűnik
meg.
s

Bejelentés szabályai
A kölcsönvevő a NAV-nál bejelenti a munkaerő-kölcsönzés keretében
lla

történő foglalkoztatás:
a) megkezdése napját megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás
megkezdésének napján a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett
Pa

munkavállaló nevét és adóazonosító jelét – ennek hiányában természetes

személyazonosító adatait és lakcímét –, valamint a kölcsönbeadó nevét és
adószámát, és a foglalkoztatás megkezdésének napját,
b) befejezése napját követő napon a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel
érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét, valamint a kölcsönbeadó nevét
és adószámát, és a foglalkoztatás befejezésének napját. (Lásd.: a 2017. évi CL.
42. §-át).
 233

A bejelentést a TMUNK „ Bejelentő és változás bejelentő lap a

munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatokról a munkavállalót kölcsönvevő,
foglalkoztató adózó részére” megnevezésű formanyomtatványon kell teljesíteni.
Munkavállaló magyarországi foglalkoztatása esetén
Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására
a) kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a

ás
munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti,
amelyhez a munkavállalót kirendelték,
b) munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi
vállalkozás, e foglalkoztatással összefüggésben a bejelentés („Bejelentő s

at
Változás-bejelentő lap a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott
biztosítottak adatairól szóló” T1041 megnevezésű formanyomtatványon) és

kt
nyilvántartás, valamint a járulék megállapításának, bevallásának és
megfizetésének kötelezettsége, ezt a kötelezettséget a kölcsönvevőnek kell
teljesíteni, O
- az a) pont szerinti esetben azt a munkáltatót terheli, amelyhez a
munkavállalót kirendelték,
- a b) pont szerinti esetben a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli.
(Lásd.: a Tbj. 56/A.§ (4) bekezdését)
70

A kölcsönzésre irányuló munkaszerződés tartalma

A munkaszerződésben meg kell állapodni abban, hogy a munkaszerződés
kölcsönzés céljából jön létre, továbbá meg kell határozni a munkavégzés jellegét
és az alapbért.
A kikölcsönzés tartama alatt az Mt-ben meghatározott munkáltatói jogok
s

megoszlása:
a) kölcsönvevő:
lla

aa) a munkavállaló munkavédelmével,

ab) az Mt. 51. §-ban az „Alapvető kötelezettségekből” a munkálatóra
meghatározott egyes kötelezettségeket (Mt. 51. § (1) és (3)–(5) bekezdésében
Pa

foglaltak, valamint
ac) a munkaidővel és pihenőidővel, ezek nyilvántartásával kapcsolatos, a
munkáltatót megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket gyakorolja és teljesíti.
b)kölcsönbeadó:
ba) munkaszerződés megkötés, módosítása, megszűntetés,
bb) fegyelmi és kártérítési a jogokat és terhelő kötelezettségeket
gyakorolja és teljesíti.
 234

bc) a munkaszerződés megkötésekor az Mt.46. §-ban foglaltakon túl

tájékoztatja a munkavállalót nyilvántartásba vételi számáról.
bd) írásban tájékoztatja a munkavállalót legkésőbb a kikölcsönzést
megelőzően
- a kölcsönvevő azonosító adatairól,
- a kikölcsönzés kezdetéről,

ás
- a munkavégzés helyéről,
- a kölcsönvevőnél irányadó munkarendről,
- a kölcsönvevő részéről a munkáltatói jogkört gyakorlóról,
- a munkába járás, a szállás és az étkezés feltételeiről.

at
Az egyenlő bánásmód követelménye
A kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a
kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető

kt
munka- és foglalkoztatási feltételeket.
A fentieken foglalt alapvető munka– és foglalkoztatási feltételek
O
különösen
a) várandós és szoptató nők, valamint
b) a fiatal munkavállalók védelmére,
c) a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra,
70

d) az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések.

A munkabér összegére, az egyéb juttatásokra az egyenlő bánásmód
követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő
foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a
munkavállalóra, aki:
s

- a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan

idejű munkaviszonyban áll és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában
lla

is díjazásban részesül,
- aki külön jogszabályban meghatározottak alapján munkaerőpiactól
tartósan távollévő munkavállalónak minősül (Lásd. a 2004. évi CXXIII. törvény
Pa

1. § (2) bekezdés 1. pontját),

- a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnál
vagy közhasznú szervezetnél, vagy nyilvántartásba vett közhasznú szervezetnél
munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát.
 235

A munkaviszony megszüntetése
A kölcsönbeadó (munkáltató) a felmondását köteles megindokolni.
A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal, kapcsolatos
magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okon
túl a kikölcsönzés megszűnése is lehet. A felmondási idő tizenöt nap.
A kölcsönbeadó felmondása esetén – eltérő megállapodás hiányában – a

ás
felmondási idő tartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési
kötelezettsége alól.
A munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással akkor is
megszüntetheti, ha a kölcsönvevő kötelességszegést vagy magatartást tanúsítja

at
(Mt. 78.§ (1) bekezdés).
A kölcsönvevő a munkavállaló kötelezettségszegéséről a kölcsönbeadót a
tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül írásban tájékoztatja. A

kt
meghatározott határidő a tájékoztatás közlésével kezdődik (Mt. 78. § (2)
bekezdés). O
A munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére irányuló
jognyilatkozatot a kölcsönbeadóval közli.
Végkielégítés kérdése
Kölcsönzésre irányuló munkaviszony esetén a végkielégítésre való
70

jogosultság megállapításakor a munkaviszonynak az utolsó kikölcsönzés alatti

tartamát kell figyelembe venni.
A kártérítési felelősség
A munkavállaló károkozása vagy személyiségi jog sértése esetén a
kölcsönvevő a munkavállalóval szembeni igényét az Mt. rendelkezései szerint
s

érvényesítheti.
A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodása alapján a fenti esetben
lla

alkalmazott károkozásáért való felelősség esetében a Ptk. szabályait kell

alkalmazni. (Lásd.: 2013. évi V. törvény 6:518- 6:534.§-ait)
Az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályainak
alkalmazásában munkáltatónak – a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő eltérő
Pa

megállapodása hiányában – a kölcsönvevőt kell tekinteni.

A munkavállalónak a kikölcsönzés során okozott kárért vagy
személyiségi jogai megsértéséért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó
egyetemlegesen felel.
 236

Munkaerő-kölcsönzés esetén az Mt. alábbi szabályait nem lehet

alkalmazni
- a felmondás idő (69. § (1)–(2) és (4) bekezdés),
- a munkavégzés behívás alapján, a munkakör megosztása, a több
munkáltató által létesített munkaviszony (193.§-195.§),
- a bedolgozói jogviszony (198.§ -200. §),

ás
- a cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó (212. §).
- a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó (71.§-76.§) szabályokat.
Hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv
A munkaerő-kölcsönző székhelye szerint illetékes kormányhivatal

at
munkaügyi központja
Munkaerő-közvetítésre jogosult:

kt
- állami foglalkoztatási szerv,
- magán-munkaközvetítő (Lásd. a 118/2001. (VI. 30.) Kormányrendeletet)
II. 17. A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások (228.§-229.§)
O
II.17.1. A versenytilalmi megállapodás
A felek megállapodása alapján a munkavállaló - legfeljebb a
munkaviszony megszűnését követő két évig - nem tanúsíthat olyan magatartást,
amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné.
70

A fenti kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket

fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel
lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót -
elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel - újabb munkavégzésre
irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem
s

lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.

A munkavállaló, ha munkaviszonyát azonnali hatállyal szünteti meg, a
lla

megállapodástól elállhat.
A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a
megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra
Pa

átszállnak.
II.17.2. A tanulmányi szerződés
A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok
alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a
megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után
a támogatás mértékével arányos időn - de legfeljebb öt éven - keresztül
munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. A munkaviszonyban töltött idő
 237

számításánál - eltérő megállapodás hiányában - a szabadság megállapításánál

munkában töltött időn figyelembe vételének szabályai az irányadóak.
Tanulmányi szerződéskötés tilalma
Nem köthető tanulmányi szerződés
a) munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények
biztosítására, továbbá, ha

ás
b) a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.
A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.
A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi
szerződésből származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra

at
átszállnak.
A munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége
alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el.

kt
A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást
visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat
O
megszegi. Szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszony
megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos
magatartása. A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a
szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le.
70

A tanulmányi szerződést a fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha

körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség
teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. A
munkavállaló felmondása esetén a munkáltató a nyújtott támogatást
visszakövetelheti. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a
s

munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét töltötte le. A

munkáltató felmondása esetén a támogatás nem követelhető vissza.
lla

II.18. A munkajogi igény érvényesítése (285.§-290.§)

A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből
származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az Mt.-ból vagy kollektív
szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt
Pa

érvényesítheti.
A munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő
és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó
igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell
foglalni. A legkisebb munkabér háromszorosának összege 2018. évben 414 000
Ft.
 238

A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény

abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására
irányadó szabályokat megsértette.
A munkavállaló a magyarországi foglalkoztatás tartamára fennálló igényét
magyar bíróság előtt is érvényesítheti.
Igényérvényesítés időtartama

ás
a) a munkajogi igény három év alatt évül el.
b) a bűncselekménnyel okozott
ba) kár megtérítésére vagy
bb) személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére

at
irányuló igény öt év; ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek
megfelelő idő alatt évül el. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni.

kt
Az elévülésre egyebekben a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni
azzal, hogy a munkavállaló igényének érvényesítésével kapcsolatos elévülési
időt a felek nem rövidíthetik le (az elévülés szabályaira lásd.: a Ptk. 6:22.§-
O
6:25.§-ait).

Felhasznált jogszabály
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről .
70

III. A biztosítás kérdése, foglalkoztatót terhelő járulékok, adók. A

személyi jövedelemadóban érvényesíthető kedvezmények, családi
járulékkedvezmény
III. 1. A társadalombiztosítás ellátásainak fedezete, a biztosítás
s

kérdése
A társadalombiztosítás fogalma
lla

Magyarország állampolgárait és a Tbj. külön rendelkezése alapján,

Magyarországon - munkát végző más természetes személyeket a Tbj.-ben
meghatározott szabályok szerint magába foglaló -, társadalmi szintű
Pa

kockázatközösség.
Alapelvek
A társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott
szabályok szerint kötelező.
A kötelező társadalombiztosítás rendszerében a biztosított-a Tbj. vagy
társadalombiztosítási ellátást megállapító törvény eltérő rendelkezése
hiányában-az egyéni felelősség elvének megfelelően, a Tbj.-ben meghatározott
járulékfizetési kötelezettség alapján szerezhet jogot saját maga és törvényben
 239

meghatározott hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra.

A pénzbeli társadalombiztosítási ellátás összege - ha törvény kivételt nem
tesz - arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául
szolgáló jövedelmével.
A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a
törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót

ás
bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési,
valamint bevallási kötelezettség terheli. E kötelezettség kiterjed arra a külföldi
foglalkoztatóra is, aki Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó

at
jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra a külföldi
foglalkoztatóra, aki Magyarország területén kívül foglalkoztat olyan
munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló

kt
közösségi rendelet alapján a Tbj. hatálya alá tartozik.
A foglalkoztatót a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások
pénzügyi fedezetéhez törvényben meghatározott járulék- és hozzájárulás fizetési
O
kötelezettségek terhelik (például táppénz hozzájárulás, rehabilitációs
hozzájárulás stb.).
A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően-a szociális biztonsághoz,
valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az
70

egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében törvény a

társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben
megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése
társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet (például: mellékállású
Kata-s egyéni vállalkozó által megfizetett tételes adó, a kifizető által megfizetett
s

szociális hozzájárulási adó után nem jár ellátás stb.)

A társadalombiztosítási rendszer működésében érvényesülő
lla

közteherviselés érdekében törvény a biztosítottakat és a foglalkoztatókat

mindazon adataik rendszeres vagy eseti közlésére kötelezi, amelyek
társadalombiztosítási járulékfizetési és hozzájárulás fizetési kötelezettségeik
megállapításához, ennek teljesítéséhez, ellenőrzéséhez és érvényesítéséhez
Pa

szükségesek. A közteherviselés érvényesítéséhez és a jogosultságok

megállapításához létrehozott nyilvántartások törvényben meghatározott módon
egységes rendszert alkotnak.
Az állam a társadalombiztosítási rendszer működéséről és a
nemzetgazdaság lehetőségeivel összhangban álló fejlesztéséről:
a) a társadalombiztosítási rendszerben nyújtott egyes ellátások
megállapításával,
 240

b) az ellátások fedezetére szolgáló fizetési kötelezettségek

meghatározásával,
c) az ellátások igénybevételére, a b) pont szerinti fizetési kötelezettség
megállapítására, bevallására, befizetésére és beszedésére, valamint
nyilvántartására vonatkozó szabályok megalkotásával,
d) az egyes ellátások és fizetési kötelezettségek teljesítését nyilvántartó és

ás
ellenőrző rendszer szabályozásával gondoskodik.
Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha
a társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják.

at
A biztosítás jogosultsága több szempont alapján csoportosítható,egyik
lehetséges csoportosítás
a biztosítás néhány jogosultja ellátás

kt
jogcíme megnevezése
- a nemzeti - gyermekek a 16. életévük egészségügyi
kockázatközösség, a betöltéséig, ezt követően közoktatási szolgáltatásra
társadalmi
szolidaritás
O
intézményben/felsőoktatási
elve intézményben nappali tagozatos
alapján, a tanulmányaik időtartamára,
meghatározott - öregségi nyugdíjban, szolgálati
70

járulék megfizetése járadékban részesülők,

nélkül - időskorúak /aktívkorúak
ellátásában részesülők, ápolási
díjban részesülők,
- hontalanok, befogadottak,
s

- azok, akiknek gyermekgondozása

miatt szünetel a biztosítása stb.
lla

- álláskeresési járadékban
részesülők,
- fogvatartottak,
- megváltozott munkaképességűek
Pa

ellátásában részesülők stb.

- egyéni munkaviszony, egyéni vállalkozó, - egészségügyi
járulékfizetésre társas vállalkozó, mezőgazdasági szolgáltatás,
kötelezettség őstermelő, szövetkezetben személyes - egészségbiztosítás
alapján közreműködés, tanulószerződés, pénzbeli ellátásai,
- nyugdíjbiztosítás
 241

ellátásai

- nemzetközi azok a külföldi állampolgárok, akik - egészségügyi

ás
szerződés alapján az EU (EGT) valamelyik szolgáltatás
tagállamának biztosított
állampolgárai, vagy szociális

at
biztonsági egyezményben részes
állam biztosított állampolgára
- egészségügyi - aki egyéb más módon nem - egészségügyi
szolgáltatási járulék biztosított és belföldinek minősül,

kt
szolgáltatás
megfizetés alapján - vállalkozását szüneteltető,
- kiegészítő-tevékenységet folytató
O
e.v.
Megállapodás a megállapodásban meghatározott - egészségügyi
társadalombiztosítás (kedvezményezett) személy szolgáltatás,
ellátásaira alapján nyugdíjbiztosítás
70

ellátásai
Néhány fogalom
a) Foglalkoztató
1. bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb
szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés,
s

ha biztosítottat foglalkoztat,
2. a külön törvényben meghatározott tanulószerződés alapján szakképző
lla

iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a tanulószerződés megkötésére

jogosult szervezet (Lásd. a 2011. évi CLXXXVII. törvényt),
3. társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás,
Pa

4. az álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban, vállalkozói

járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző
juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben (álláskeresési támogatás)
részesülő, biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv
(illetékes járási/kerületi hivatal),
5. a gyermekgondozást segítő ellátásban, a gyermekgondozási díjban, a
gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében
a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv (például, illetékes fővárosi
 242

vagy megyei kormányhivatal, társadalombiztosítási kifizetőhely,

családtámogatási kifizetőhely),
A kincstár számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó
finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék
megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és
adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, a Tbj.-

ás
ben és az az Air.ban, az Art.-ban, ezek végrehatására szolgáló rendeletben,
valamint az adóhatóság Art-ban az Avt.-ben előírt kötelezettségek tekintetében a
kincstár (Lásd: a 2017. évi CL. törvényt, a 2017.CLI. törvénxt, a 2017.- évi

at
CLIII. törvényt),
7. a 2012. évi I. törvény (Mt.) XVI. fejezete szerinti munkavégzés esetén -
, ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó.

kt
8. több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén az Art.-
ban meghatározott munkáltató (Lásd.: a 2017.CL. törvény 8.§-át).
9. a rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésben vagy
O
rendvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében a
rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, valamint a honvédelmi egészségkárosodási
kereset-kiegészítésben vagy honvédelmi egészségkárosodási járadékban
részesülő személy esetében az ellátást megállapító honvédségi szervezet vagy a
70

Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,

10. fejlesztési jogviszony keretében fejlesztési foglalkoztatási díjat
folyósító fejlesztő foglalkoztatást nyújtó szolgáltató, intézmény (Lásd: az 1993.
évi III. törvény 99/B.§-99/D.§-ait)
b) Egyéni vállalkozó
s

1. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti

egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy (Lásd.: a
lla

2009. évi CXV. törvényt).

2. a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító
igazolvánnyal rendelkező magánszemély (Lásd: a 2012. évi CXXVII. törvényt),
Pa

2.1. a gyógyszerészi magántevékenység (Lásd: a 2006. évi XCVIII.

törvényt),
2.2. falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális
szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező
magánszemély- egészségügyi vállalkozó- (Lásd.: az 1993. évi III. törvényt,
illetve a 369/2013. (X. 24.) Korm. rendeletet).
3.) az ügyvéd, európai közösségi jogász (ügyvéd) (Lásd.: a 2017. évi
LXXVII. törvényt,illetve a 58/2007. (XII.23.) IRM rendeletet),
 243

4. az egyéni szabadalmi ügyvivő (Lásd: 1995. XXXIII., a 2/2008. (VIII.

22.) TNM rendelet).
5. a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző (Lásd.:
Lásd: 1991. évi XLI. törvényt, illetve végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM
rendeletet.
c) társas vállalkozás

ás
1. a közkereseti társaság,
2. a betéti társaság,
3. a korlátolt felelősségű társaság,

at
4. a közös vállalat,
5. az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,
A fentiekben felsorolt társas vállalkozások az elő társaságként történő
működés időszakában is.

kt
6. a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,
7. a gépjárművezető-képző munkaközösség,
O
8. az oktatói munkaközösség,
9. az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,
10. a végrehajtói iroda - az önállóbírósági végrehajtó tevékenység 2016.
június 30.-át követően csak társas vállalkozásban, vagy annak keretében
70

végezhető, vagyis aki korábban egyéni vállalkozás keretében végezte a

tevékenységet, annak irodát kellett alapítani, vagy egy végrehajtói irodához
„becsatlakozni” - (Lásd: 1994.évi LIII. törvény306/O.§-át, a működés
szabályaira az 1/2002. (I. 17.) IM, illetve a 6/2016. (III.8) IM rendeleteket.).
11. az egyéni cég.
s

d) társas vállalkozó
1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt
lla

felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai

gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve e társaságok elő-társaságként
történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és
személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási
Pa

jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),

2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a
társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a
gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
4. az egyéni cég tagja,
 244

5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű

társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem
munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas
vállalkozónak minősül ( a gazdasági társaságok alapítása, működése stb.
kérdéseiben Lásd.: a. 2013. évi V. törvény 3:88-3:324.§),
e) Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas

ás
vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat,
továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatárt betöltötte.

at
f) saját jogú nyugdíjas
Az a természetes személy, aki
1. az 1997. évi LXXX. (Tny.) törvény, illetve nemzetközi egyezmény

kt
alkalmazásával meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar
Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági
nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), vagy egyházi jogi személytől nyugdíjban növelt
O
összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül (a Magyar
Alkotóművészeti Közalapítványra lásd.: az 52/2011. (III. 31.) Korm. rendeletet,
az egyházi jogi személyre lásd.: a 2011. évi CCVI. törvényt),
2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak
70

végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai

alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül (Lásd.: a Európai
Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendeletét),
3. az egyéni vagy társas vállalkozó e) pont szerinti jogállását nem érinti,
ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel.
s

g) Fogvatartott: az őrizetbe vett, házi őrizetbe rendelt, előzetesen

letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés, vagy elzárásbüntetést töltő
lla

személy, a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló

személy (Lásd.: a 2012. évi C. törvényt, illetve a 36/2003. (X. 3.) IM rendeletet),
h) Megbízási jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási
Pa

jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan

megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát Magyarország
vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet
hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik (Lásd.: az Európai
Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendeletét, a 2012. évi I. törvényt, illetve a
megbízási jogviszonyra a 2013. évi V. törvény a 6:272- 6:279. §)
i) Foglalkoztatott: aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és
foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja.
 245

j) Külföldi: az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek

k) járulékalapot képező jövedelem
1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)
szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből
származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
a:

ás
- munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont
(befizetett) tagdíj,
- a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,

at
- a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól
közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló),
- az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
2. Az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben

kt
meghatározott alapbér, ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony
vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a
O
szerződésben meghatározott díj havi összege.
l) járulék:
- az egészségbiztosítási (a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a
pénzbeli egészségbiztosítási járulék) és a munkaerő-piaci járulék),
70

- a nyugdíjjárulék,
- a táppénz-hozzájárulás,
- az egészségügyi szolgáltatási járulék.
m) a magánnyugdíjpénztár tagja: a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes
döntéssel csatlakozószemély.
s

n) magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó:

1. a tagságra kötelezett pályakezdőnek nem minősülő természetes
lla

személy, aki az 1998. január 1-je és 2005. december 31-e között hatályos
rendelkezések értelmében önkéntes döntéssel taggá vált, és
2. Önkéntes döntése alapján magánnyugdíjpénztár tagjává vált személy
Pa

(Lásd.: az 1997. évi LXXXII. törvény 3.§ (2) bekezdését),

o) tanulószerződés: a szakképzésről szóló törvény szerinti
tanulószerződés (Lásd.: a 2011. évi CLXXXVII. törvényt),
r) nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős
foglalkoztatási jogviszonynak minősül(a nevelőszülői jogviszony létesítésére
lásd az 1997. évi XXXI. törvényt, illetve a 513/2013. (XII. 29.)
Kormányrendeletet)
 246

p) igazgatási szervek
1. a biztosítási kötelezettség megállapításával, a bejelentési-,
nyilvántartási-, adatszolgáltatási kötelezettséggel, a járulék- bevallásával,
megfizetésével, e kötelezettségek megsértésével kapcsolatos
jogkövetkezmények megállapításával, a tartozás beszedésével, behajtásával, a
bevallás ellenőrzésével kapcsolatos hatósági ügyben – a Tbj.-ben meghatározott

ás
kivételekkel pl.: megállapodás társadalombiztosítás ellátásai, – az állami adó- és
vámhatóság (NAV),
2. a Tbj.-ben nevesített esetekben a kincstár, nyugdíjfolyósító szerv

at
(MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv
(illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal és ezek járási vagy kerületi hivatalai),
3. a Tbj.-ben nevesített esetekben az egészségbiztosítási szerv, (a kincstár,
a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, illetékes megyei/fővárosi

kt
kormányhivatal és ezek járási vagy kerületi hivatalai),
4. a Tbj.-ben nevesített esetekben a rehabilitációs hatóság (.rehabilitációs
O
hatóság feladatkörében eljáró illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal és ezek
járási vagy kerületi hivatalai)
r) minimálbér:
ra) a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben
70

foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb

havi összege, 2018. évben 138 000 Ft és
rb) a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló
rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre
érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó
s

személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége

legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget
lla

igényel 2018. évben 180 500 Ft (lásd.: a 430/2016. (XII. 15.)

Kormányrendeletet.)
s) belföldi:
Pa

1. Magyarország területén törvényben meghatározottak szerint

bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a
letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert
személy (Lásd: az 1992. évi LXVI. törvényt),
2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy aki a
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás
és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén
gyakorolja, és a jogszabályban meghatározottak szerint bejelentett lakóhellyel
 247

rendelkezik (a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy

meghatározására Lásd: a 2007. évi I. törvényt),
3. hontalan (fogalmára lásd.: a 2007. évi LXXX. törvényt)
t) EGT-állam: az Európai Unió tagállama ( 28 állam) és az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (4 állam), továbbá
az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai,

ás
valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes
állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást

at
élvez.
u) Mezőgazdasági őstermelő: az Szja tv-ben meghatározott személy
(Lásd: a 1995. évi CXVII. törvény 3. §.18. pontját),
ü) Kezdő mezőgazdasági őstermelő: az a személy, aki a tárgyévet

kt
megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek (Lásd: az 1995. évi
CXVII. törvény 19. pontját), O
v) harmadik állam:az Európai Gazdasági Térség (EGT) és
Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény
hatálya alá nem tartozó állam.
70

1. A társadalombiztosításra jogosultak körének meghatározása

(biztosított)
A törvény alapján biztosított
a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a
nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban,
s

kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban,

ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi
lla

alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,

ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló
személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség,
Pa

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a
Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő
önkéntes tartalékos katona (munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy
foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony,
vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
kivéve
 248

- az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat

folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói
jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –,
- a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti
bányászjáradékban részesülő tagját,
- a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző

ás
tagot,
c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató
tanuló,
d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy,

at
e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni
vállalkozó,
f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

kt
g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony
keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő
O
vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy
kivéve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII.
törvényben meghatározott tevékenységet végző személy -,
amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot
70

képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári

napokra annak harmincad részét.
2018. évben 1380 000x0,3/30=1 380 Ft/nap
h) az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját
jogú nyugdíjast (Lásd.: a 2011. évi CCVI. törvényt),
s

i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig

hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év,
lla

kivéve
1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú
személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
Pa

2. az egyéb jogcímen-kivéve a g) pontban és a további egyéb

jogviszonyokban meghatározottakat-biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki
a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
j) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy
(Lásd. a 2012. évi CXLVII. törvényt),
 249

k) az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy (Lásd: 2016. évi

XXXIII. törvényt, illetve a 110/2016. (V. 25.) Korm. rendelet),
l) az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató
számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek
koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a Tbj. hatálya alá tartozik.
További egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok

ás
A g) pontjában (megbízás) foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki:
- gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető
tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház

at
közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai
gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdő

kt
birtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek
vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai
szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport,
O
- Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes
kölcsönös biztosító pénztárak, magán-nyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető
tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja,
- a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és
70

tisztségviselők (ideértve: a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei

önkormányzat közgyűlésének elnökét, az alpolgármestert, a főpolgármester-
helyettest, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnökét, a jegyzőt, az
aljegyzőt), társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot
képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér
s

harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

2018. évben 138 000x0,3/30=1 380 Ft/nap
lla

2. Járulékalap esedékessége, megállapítása

Ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom,
védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás,
valamint az újítás (a továbbiakban együtt: szerzői jogi védelem alatt álló mű)
Pa

hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés

(felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője,
előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e
tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A
járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti
személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.
 250

A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból - ideértve az

előleget is - a személyi jövedelemadó előleg alapjának számításánál
jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak
számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.
Az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező
jövedelmet (elmaradt követelés) a Tbj.-ben meghatározott járulékfizetési

ás
kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni,
amely évre (időszakra) azt kifizették.
Az előadó (művész) biztosítási kötelezettsége elbírálásánál figyelembe
vehető időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől, írásbeli szerződés

at
hiányában az előadásra történő felkérés elfogadásától az előadás tartása napjáig
áll fenn, azonban szerződésenként (előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető

kt
figyelembe.
A járulékalap megállapításánál a Tbj.-ben meghatározott, járulékalapot
képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a
O
biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.
A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony
alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe
venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna
70

sor.
A biztosítás szünetelése alatt-a szünetelést megelőzően fennálló
biztosítással járó jogviszony alapján-kifizetett (juttatott) járulékalapot képező
jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a szünetelés
kezdő napját megelőző napon került volna sor.
s

3. Nappali tagozaton tanuló fogalmának meghatározása

A járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében a nappali
lla

tagozatos tanulmányokat folytató tanulónak, hallgatónak az a személy minősül,

aki:
a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló
Pa

törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,

b) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló
törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
c) az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően
diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.
A hallgatói jogviszony igazolása:
a) a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás,
b) a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás,
 251

c) az oktatási igazolványokról szóló jogszabály

ca) a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő
matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány,
cb) a tanköteles kor felső határát - 16. életévet - az adott tanévben betöltő
tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány, vagy
cc) a közreműködő intézmény által kiadott, a

ás
ca) pont szerinti diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás
tanúsítja (Lásd.: a 362/2011. (XII. 30.) Kormányrendeletet).
4. Tb. ellátásra jogosultság
A Tbj. szerinti biztosítottak - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a

at
társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek.
Az a személy, aki

kt
- munkaviszonyban,
- szövetkezeti,
- megbízási, továbbá O
- tiszteletdíjas jogviszonyban áll,
és egyidejűleg saját jogú nyugdíjas, baleseti ellátásra és egészségügyi
szolgáltatásra jogosult.
5. A biztosítás időtartama
70

A biztosítás - amennyiben a Tbj. eltérően nem rendelkezik - az ennek

alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. Ezen
rendelkezés alapján az. un.: passzív ellátást csak külön törvény állapíthat meg.
Passzív jogon nem állapítható meg táppénz, gyermekápolási táppénz.
Példa
s

Az egyéni vállalkozó biztosítási viszony a nyilvántartásba vételtől a

nyilvántartásból történő törlésig tart.
lla

A munkavállaló biztosítási viszonya munkaszerződésben meghatározott

időponttól a munkaviszony megszűntetéséig tart.
6. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a biztosítási
jogviszony megszűnését követően
Pa

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a

biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételek
megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon
való jogosultság.
Ha az egészségügyi ellátás megállapodáson vagy egészségügyi
járulékfizetésen alapul, akkor azok megszűnését követően passzív jogon már
nem jár az egészségügyi ellátásra való jogosultság.
 252

Ha a biztosítás (pl. vállalkozói biztosítási viszony) a megszűnését

megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor az
egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság további 45 napig marad fenn.
Ha a biztosítás (pl. munkaviszony) 45 napnál rövidebb volt a megszűnését
megelőzően, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság azzal-a 45
napnál kevesebb-időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági

ás
feltétel fennállt
Példa:
A biztosítási viszony 2018. április 01.-április 30. között állt fent, a

at
egészségügyi szolgáltatásra 2018. május 30.-ig jogosult.
Ha a jogosultsági feltétel (pl. munkaviszony) megszűnését megelőzően az
utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, azonban előtte

kt
volt 45 napnál hosszabb ideig fennálló jogosultság, és ezek közt max. 30 nap telt
el, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság az utolsó feltétel
megszűnését követően még 45 napig marad fenn (Lásd.: az 1997. évi LXXXIII.
O
törvény 29.§ (9) bekezdését).
7. A biztosítás szünetelése
Szünetel a biztosítás
a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
70

aa) a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj,

gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási
segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
ab) a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg
gyermek ápolása címén veszik igénybe,
s

ac) azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik

igénybe.
lla

b) az igazolatlan távollét időtartama alatt,

c) a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje
alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra
Pa

vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény),

átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,
d) az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a
letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a
büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen
felmentette,
e) az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a
szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
 253

f) az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,

g) az állat-egészségügyiszolgáltató tevékenységet végző állatorvos
tevékenységének szünetelése alatt,
h) a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt,
i) az a)–h) pontban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály
szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

ás
Ha a biztosítás öregségi nyugellátásfolyósítása miatt szűnt meg, a MÁK
nyugdíjfolyósító szerve tájékoztatja az ellátásban részesülő személyt, hogy az
egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultság igazolása céljából
a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz bejelentette.

at
8. Biztosítás elbírálása az egyidejűleg fennálló többes jogviszony
esetében
a) az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy

kt
biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.
Például: Güzü Gyöngyike 2018.január 01.-én határozatlan idejű
O
munkaviszonyt létesített „A” foglalkozatónál.
2018. február 01.-én határozatlan idejű munkaviszonyt létesít „B”
foglalkoztatónál.
2018. február 15.-én egyéni vállalkozói engedélyt vált ki, a biztosítását
70

minden viszonyban külön-külön kell elbírálni.

9. Biztosítás kérdése a megbízási vagy tiszteletdíjas munkavégzés
esetén
A megbízási és tiszteletdíjas jogviszony keretében munkát végző
személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség
s

elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért

járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.
lla

A megbízási és tiszteletdíjas jogviszony keretében munkát végző személy

biztosítása – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnés
közötti időszakon belül – akkor is fennáll, ha
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban,
Pa

gyermekgondozási díjban,
b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben,
gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, amennyiben az
ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt.
Ha a megbízást vagy a tiszteletdíjazást nem havi rendszerességgel, hanem
időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a
biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell
 254

elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az

előleget is – a személyi jövedelemadó előleg alapjának számításánál
jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak
számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.
Költségérvényesítés a megbízási díjból és tiszteletdíjból
A megbízási díjból a megbízott 10-50 százalék közötti mértékben

ás
költséget érvényesíthet. Az érvényesítés mértékéről tárgy évben egy alkalommal
lehet nyilatkozatot tenni, ha az első nyilatkozattételt követően
költségérvényesítés mértékétől eltérő nyilatkozatot tesz a megbízott, akkor az

at
Szja. tv.-ben meghatározottak szerint „büntetést” kell megfizetnie.
A nyilatkozatot az „ Adóelőleg nyilatkozat a 2018. évben az adóelőleg
meghatározása során figyelembe vehető költségekről” megnevezésű

kt
formanyomtatványon.
A költségérvényesítés mértékének megállapítása jogszerűsége a
nyilatkozó felelőssége. A meghatározott költséget a megbízási díjból vonjuk le,
O
és a biztosítás kérdését a megbízás időtartamának figyelembe vételével
állapítjuk meg.
Példa:
a) Kancsal Kamilla, megbízottat 2018. március 01.-21. között 65 000 Ft
70

megbízási díj mellet alkalmazzák.

A megbízott 15 százalék költségérvényesítéséről nyilatkozott
A biztosítás kérdésének megállapítása:
- megbízási naptár napok száma: 21 nap
- számítási alap: 65 000-(65 000x0,15)/21= 2 631 Ft/nap, biztosított, mert
s

a napi jövedelme nagyobb a 138 000x0,3/30= 1 380 Ft/nap összegnél

lla

b) Péter Pál, megbízási szerződés alapján a megbízott ugyanazon

megbízótól 2018. június hónapban megbízásokat kap.
- június 01.-05. között 15 000 Ft (öt naptári nap)
Pa

- június 11.-20. között 35 000 Ft (tíz naptári nap)

- június 26.-30. között 15 000 Ft (öt naptári nap)
A megbízott 20 százalék költségérvényesítésről nyilatkozott
A biztosítás kérdésének megállapítása:
Összes megbízási díj: 15 000+35 000+15 000= 65 000 Ft
Megbízási napok száma: 5+10+5= 20 naptári nap,
 255

Biztosítás megállapítása: 65 000-(65 000x0,2)/20=2 600 Ft/nap. Ez az

összeg meghaladja a 138 000x0,3/30= 1 380 Ft/nap összeget, biztosított lesz
ebben a megbízási viszonyokban, ebben az időtartamban.

Költségérvényesítés korlátozása
Tiszteletdíjban költséget nem lehet érvényesíteni.

ás
Példa:
Társasház könyvelői feladatok elvégzésére március hónapban 35.000 Ft
tiszteletdíjas szerződést köt Számadó Szerénával.

at
A biztosítás kérdésének megállapítása:
Tiszteletdíj 35 000/31=1 129 Ft/nap. NEM lesz biztosított, mivel a napi
jövedelme nem éri el a 138 000x0,3/30= 1 380 Ft/nap összeget.

kt
Megbízásos jogviszony bejelentése
Nem terheli az Art.-ban meghatározott bejelentési kötelezettség azt a
kifizetőt, aki (amely) természetes személynek alkalomszerűen teljesít megbízási
O
jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező
kifizetést, feltéve, hogy a természetes személy a kifizetéskor igazolja, hogy e
megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 5. §-ában meghatározott más
jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony
70

kiterjed(Lásd: 2017.CL. törvény 1 melléklet 11. pontját).

10. Biztosítási és járulékfizetési kötelezettségek
10.1. Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége
a) az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni
vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig,
s

b) ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete

napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a
lla

nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig,

c) közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete
napjától annak megszűnése napjáig
Pa

tart.
10.2. A társas vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége
a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a
szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési
kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja
esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság
megszűnésének napjáig,
 256

b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony,

illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése
napjáig tart.
Az a) pont alkalmazásánál a társasági szerződésben meghatározott
személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a
személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem

ás
állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az
irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot
kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a Ptk. rendelkezései szerint

at
megkezdheti.
10.3. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási és járulékfizetési
kötelezettsége
A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége

kt
a) az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány
visszaadása (visszavonás) napjáig áll fent,
O
b) gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba
vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg
c) a mezőgazdasági őstermelőnél meghatározott biztosítást kizáró
körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény
70

bekövetkezésének napjáig áll fenn.

Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a
családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.
11. A biztosítás kiterjesztésének korlátozása
A biztosítás nem terjed ki
s

a) külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli

képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (képviselet tagja),
lla

a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet

tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő
külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve, hogy az
alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam
Pa

társadalombiztosítási rendszere,
b) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet
élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő
családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi
szervezet szociális biztonsági rendszere,
c) az európai parlamenti képviselőre,
d) a külföldi illetőségű előadóművészre (Lásd.:az Szja tv. 1/B. §-át).
 257

Speciális szabály: a külföldi előadóművész Magyarországon szerzett

személyi jövedelemadó alapot képező jövedelme után nem fizet egyéni
járulékokat, jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást
fizet, amelynek felső határa adóévenként 450 000 Ft. (Lásd: az 1998. évi LXVI.
törvény 3/B. §-át)
Az a)-d) pontban meghatározott személyek társadalombiztosítási

ás
ellátására a Tbj. rendelkezései szerint megállapodást köthetnek.
A biztosítás terjedelmének korlátozása
A biztosítás nem terjed ki továbbá a következő jogviszonyokra

at
a) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által
Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával
rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre
kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve,

kt
hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem
alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés
O
befejezésétől számítva három év nem telt el;
b) hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra
(meghatározására Lásd.: a 2011. évi CCIV. törvény 44.§ (1) bekezdés a)
pontját)
70

Különleges szabály harmadik államból kiküldött személy(ek) esetében

Az a) pontban meghatározottak olyan harmadik államból kiküldött
személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását
igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti
állammal Magyarországnak hatályos szociális biztonsági egyezménye áll fenn.
s

Az a) pontban meghatározottak olyan harmadik államból kiküldött

személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását
lla

igazolja és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és

annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá.
Nemzetközi szerződések kapcsolata a Tbj.-ben meghatározott
Pa

biztosítással, biztosítottakkal
A Tbj. rendelkezéseit
a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak
végrehajtásáról szóló uniós rendeletek,
b) a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény
szabályai
szerint kell alkalmazni.
 258

12.Társadalombiztosítási ellátások
A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az
egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe.
12.1. Egészségbiztosítási ellátások (Lásd.: az 1997. évi LXXXIII. törvényt)
a) egészségügyi szolgáltatás,
b) pénzbeli ellátások:

ás
ba) csecsemőgondozási díj,
bb) gyermekgondozási díj,
bc) táppénz,

at
c) baleseti ellátások:
ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás,
cb) baleseti táppénz,

kt
cc) baleseti járadék
d) megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (Lásd.: a 2011. évi
CXCI. törvényt): O
da) rokkantsági ellátás,
db) rehabilitációs ellátás
12.2. A nyugdíjbiztosítási ellátások (Lásd.: az 1997. évi LXXXI. törvényt):
a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás:
70

aa) öregségi nyugdíj,

b) hozzátartozói nyugellátás:
ba) özvegyi nyugdíj,
bb) árvaellátás,
bc) szülői nyugdíj,
s

bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások

13. A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak körének
lla

meghatározása.
A társadalombiztosítás egyes ellátásai
13.1. Baleseti ellátás,
Pa

13.2. Baleseti egészségügyi szolgáltatás,

13.3. Egészségügyi szolgáltatás,
13.4. A magánnyugdíj keretében járó szolgáltatás és kifizetés
13.1. Baleseti ellátásra jogosultak körének meghatározása
Baleseti ellátásra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosult a Tny.-ben
és a Ebtv.-ben meghatározottak szerint - a biztosítottakon túl - az, aki egyéni,
illetve társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, vagy
saját jogú nyugdíjasként
 259

a) munkaviszonyban (közszolgálati viszonyban),

b) vállalkozói viszonyban,
c) megbízási jogviszonyban
d) további egyéb munkavégzésre irányuló (tiszteletdíjas) jogviszonyban
áll.
A c-d) pontban abban az esetben, ha a tárgyhavi járulékalapot képező

ás
jövedelme alapján biztosítottnak minősül.
13.2. Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körének
meghatározása

at
Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki
a) nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren
kívüli oktatásban gyakorlati képzésben részesülő tanulója, hallgatója, ide nem

kt
értve a külföldi állampolgárt (Lásd.: a 2011. évi CLXXXVII. törvényt,a 2013.
évi LXXVII. törvényt),
b) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetőleg
O
szenvedélybeteg,
c) őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés
büntetést töltő személy (Lásd.: a 2013. évi CCXL. törvényt, illetve az ellátás
szabályozásra a 8/2014. (XII. 12.) IM rendeletet),
70

d) közcélú munkát végez, különösen, aki életmentés, baleset-, illetőleg

katasztrófa-elhárítás vagy véradás során szenved, balesetet vagy
egészségkárosodást (Lásd.: az 1993. évi III. törvényt, a 2011. évi CXXVIII.
törvényt, 3/2005. (II. 10.) EüM rendeletet),
e) közérdekű munkát végez (Lásd.: a 2012. évi C. törvényt, illetve a 2012.
s

évi II. törvényt),)

f) külön törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végez (Lásd.:
lla

a 2005. évi LXXXVIII. törvényt),

továbbá az, aki egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végez és
ennek időtartama alatt balesetet szenved és a bekövetkezett balesetet üzeminek
Pa

ismerik el (Lásd.: az 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet 32.§ (1) bekezdés (2a)
pontját, és a 2010. évi LXXV. törvény 10.§ (1) bekezdés b) pontját).
13.3. Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körének meghatározása
Egészségügyi szolgáltatásra a közpénzből fenntartott és működtetett
egészségügyi ellátórendszer, minden ellátására, a Tbj.-ben meghatározott
egészségbiztosítási járulék megfizetése nélkül (társadalmi szolidaritás elve
alapján) jogosult.
 260

Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - a Tbj. szerint biztosított, illetőleg

az uniós rendeletek, nemzetközi egyezmény alapján egészségügyi szolgáltatásra
jogosult személyeken túl - az a belföldi személy aki:
a) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti
táppénzben, baleseti járadékban (Lásd.: az 1997. évi LXXXIII. törvényt),
b) saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban (Lásd.: az 1997.

ás
évi LXXXI. törvényt),
c) mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi
járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban),
megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok

at
egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági
járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban,

kt
d) nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban
(Lásd.: a 1992. évi LII. törvényt, illetve a 1994. évi XLV. törvényt)
e) bányászati kereset-kiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban
O
részesül ( Lásd.: a 23/1991. (II.9.) Korm. rendeletet, illetve az 1993. évi XLVIII.
törvényt),
f) gyermekgondozást segítő ellátásban (Lásd.: az 1998. évi LXXXIV.
törvényt),
70

g) egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti

Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján
folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül
(Lásd.: 2011. évi CCVI. törvényt, illetve a 52/2011. (III. 31.) Korm. rendeletet),
h) az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított
s

pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési

támogatásban részesül, (Lásd.: az 1993. évi III. törvényt, illetve az 1998. évi
lla

LXXXIV. törvényt),
továbbá
i) a közoktatási törvény hatálya alá tartozó közoktatási intézmény nappali
rendszerű iskolai oktatás keretében nappali oktatás munkarendje szerinti
Pa

köznevelési intézményben (Lásd.: a 2011.évi CXC. törvényt),

- a felső oktatási törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben
nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar
állampolgár (Lásd: 2011. évi CCIV. törvény),
vagy
- menekült, oltalmazott, valamint
 261

- az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés, vagy az oktatásért

felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói
jogviszonyban áll, valamint
- Magyarországgal szomszédos államban élő magyar nemzetiségű
személy, aki felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében
államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési

ás
formában hallgatói jogviszonyban áll (Lásd.:a 2011. évi CXC. törvényt, a 2011.
évi CCIV. törvényt, a 2001. évi LXII. törvényt),
j) megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és

at
munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve
egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota
50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó

kt
igazolásával rendelkezik (Lásd.: a 2011. évi CXCI. törvényt
k) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a
minimálbér 30 százalékát, 2018. évben a 138 000x0,3=41 400 Ft-ot,
O
l) kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott
jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel
rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki
Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,
70

m) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben

elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi
rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá
magyar hatóság által a gyermekek külön törvényben meghatározottak alapján
ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személy
s

(Lásd.: az 1998. évi XXI. törvényt),

n) fogvatartott, (fogalmára Lásd.: a 2013. évi. CCXL. törvényt, illetve
lla

egészségügyi ellátásukra Lásd.: a 8/2014. (XII. 12.) IM rendeletet),

o) a szociálisan rászorult (Lásd.: az 1993. évi III. törvény 54.§-át),
p) egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás
Pa

alapján jogosult,
r) a Tbj.-ben meghatározottak alapján egészségügyi szolgáltatási
járulékfizetésére kötelezett,
s) rendvédelmi egészségkárosodási járadékban vagy honvédelmi
egészségkárosodási járadékban részesül,
t) hajléktalan (fogalmára Lásd: az 1993. évi III. törvén 4.§ (3)
bekezdését),
 262

u) a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a külön törvény

alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül (Lásd.:
a 2011. évi CLXVII. törvényt)
v) az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos
foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott táncművészeti
életjáradékban részesül (Lásd.: a 2008. évi XCIX. törvényt),

ás
w) a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban áll,
kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát (Lásd.: a 2006. évi X. törvényt),
További feltétel

at
A 13. pont a)–k), továbbá o), s), u) és v) pontja esetében az egészségügyi
szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek
minősüljön.

kt
Kiegészítés
A h) pontban meghatározott ápolási díj kérdéséhez: 2015. március 1-től
csak abban az esetben jogosult a társadalombiztosítás ellátásaira, ha a
O
települési támogatás keretében a „18. életévét betöltött tartósan beteg
hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére” állapítottak
meg „ápolás címen” támogatás, és annak havi összege eléri legalább a külön
jogszabályban meghatározott alapösszeg 80 százalékát (Lásd.: az 1993. évi III.
70

törvény 45.§ (2a) bekezdését).

Az alapösszeg 2018.évben 32 600 Ft, ennek 80 százaléka 26 080 Ft. (az
alapösszegre Lásd.: a 2017.évi C. törvény 65.§ (2) bekezdés b) pontját)
13.3.1. Külföldi személy jogosultsága
A külföldi személy a meghatározott külön jogszabály, illetőleg
s

nemzetközi egyezmény szerint jogosult az egészségügyi ellátásra.

Az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó igényjogosultságot egyszerre
lla

csak egy jogcímre tekintettel lehet megállapítani. Amennyiben a jogosultság

egyszerre több jogcím alapján is megállapítható, akkor a jogcímek felsorolása
jogosultsági sorrendet jelent azzal, hogy a külföldi személy részére
Pa

meghatározott jogcím a jogcímekben felsorolt jogcímeket megelőzi.

Különös szabály az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság elbírálásánál
Az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó igényjogosultságot egyszerre
csak egy jogcímre tekintettel lehet megállapítani. Amennyiben a jogosultság
egyszerre több jogcím alapján is megállapítható, akkor a jogcímek a 13..)
pontban felsorolása jogosultsági sorrendet jelent azzal, hogy a külföldi személy
jogosultság a 13.3.) pontban felsorolt jogcímeket megelőzi.
 263

14. Tanulói, hallgatói jogviszony megszűnését követő jogosultság

A 13.) pont i) pontjában említett tanuló és hallgató a tanulói jogviszony,
illetőleg a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság
megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói
jogviszony szünetelésének időtartamát is.
A diákigazolvány érvényeségét kormányrendelet határozza meg. Ezen

ás
jogszabály alapján a diákigazolvány érvénysségi ideje minden év:
- március 31.
- október 31.

at
Példa
Nappali tagozatos egyetemi tanulmányait 2018. július 31.-én befejező
Okos Ottó egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a diákigazolványának
érvényességének időtartamából még hátralévő időtartamra október 31.-ig

kt
megilleti. A diákigazolvány érvényességének megszűnését követően november
01.-től további 45 napra, vagyis december 15.-ig jogosult passzív jogon az
O
egészségügyi szolgáltatásra.
15. A magánnyugdíj keretében járó szolgáltatás és kifizetés
A magánnyugdíj keretében a biztosított, illetőleg a kedvezményezett
a) nyugdíjjáradékra, vagy
70

b) egyösszegű kifizetésre szerezhet jogosultságot a magánnyugdíjról és a

magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint.
(Lásd.: az 1997. évi LXXII. törvényt).
16. Az ellátások fedezete
Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok
s

1. A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére

a) a biztosított természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli
lla

egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot (egészségbiztosítási -

és munkaerő-piaci járulék), valamint nyugdíjjárulékot, a kiegészítő
tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot,
b) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő
Pa

tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a

Tbj.-ben meghatározott személy egészségügyi szolgáltatási járulékot,
c) az egészségügyi szolgáltatások fedezetére a külön törvényben
meghatározott személy egészségügyi hozzájárulást fizet. (Lásd.: az 1998. évi
XVI. törvényt).
2. Táppénz hozzájárulás
A foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz hozzájárul.
 264

16.1. Járulék megállapítása

A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó
járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási
kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott)
járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.
16.2. Egyéni járulékok mértéke

ás
a) nyugdíjjárulék: a biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató
egyéni és társas vállalkozó, valamint tagi munkavégzés esetén a szociális
szövetkezeti tag által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, a
fizetésnek nincs meghatározva felső határa,.

at
b) egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék: a biztosított által
fizetendő járulék mértéke 8,5 százalék,
ba) az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a

kt
baa) természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék,
bab) a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék,
O
bac) a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
c) egészségügyi szolgáltatási járulék: a kiegészítő tevékenységet folytató
egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a
társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a
70

Tbj. alapján meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási

járulék havi összege 2018. évben 7 320 Ft (napi összege 244 Ft).
d) táppénz hozzájárulás: a foglalkoztató a Tbj.-ben meghatározott
foglalkoztató a Tbj.-ben meghatározott biztosított betegsége miatti
keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára
s

folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg.

Példa
lla

A biztosított foglalkoztatott 2018. március 01.-március 25. között táppénz

ellátásban részesül 75 000 Ft összegben.
A foglalkoztató táppénz hozzájárulás fizetési kötelezettsége:
Pa

75 000/3= 25 000 Ft
A táppénz hozzájárulás megállapítása, megfizetése
A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a
táppénz-hozzájárulás összegét megállapítja, és az általa kifizetett ellátások
terhére elszámolja, tárgyhót követő 11.-ig.
A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót
terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének
megállapítására illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási
 265

pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi)

hivatala (egészségbiztosítási szerv) állapítja meg.
A foglalkoztató a határozat jogerőre emelkedését követően a táppénz-
hozzájárulást 15 napon belül a NAV) munkáltatói táppénz-hozzájárulás
beszedési számlájára utalja át.
17. Járulékalapot nem képező jövedelem meghatározása

ás
Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját:
a) a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási
ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege,

at
b) a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék (a rendvédelmi
egészségkárosodási kereset-kiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási

kt
járadék, a honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítés, honvédelmi
egészségkárosodási járadék),
c) a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom,
O
földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az
újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés
alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának
ellenértékeként kifizetett díj,
70

d) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.

Különleges szabály
A hivatásos állományú szolgálati viszonyban állók részére a
társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett pénzbeli juttatásokat a
társadalombiztosítási ellátásoknak megfelelő mértékben elszámolhatják
s

munkáltatók:
- a Magyar Honvédség,
lla

- a rendvédelmi szervek,
- a NAV,
- az Országgyűlési Őrség a hivatásos és szerződéses állományú tagjai,
valamint a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák részére a
Pa

táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz helyett, az egészségügyi

szabadság idejére kifizetett illetményt az egészségbiztosítási pénzbeli
ellátásokat.
 266

18. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, valamint a

nyugdíjjárulék
A foglalkoztatott nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és
munkaerő-piaci járulékot a járulékalapot képező jövedelme (kivéve a
járulékalapot nem képező jövedelmét) után fizeti meg.
18.1. Mentesülés a járulék megfizetése alól

ás
A foglalkoztatott nem fizet
a) nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci
járulékot a felszolgálási díj és a borravaló után,

at
A felszolgálási díj utáni járulékfizetés
A 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet szerint a vendéglátásban alkalmazott
felszolgálási díj után a foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot (a vendéglátás

kt
fogalmára lásd.: a 2005. évi CXLIV. törvényt).
A felszolgálási díj bevezetése a vendéglátóhelyek számára nem kötelező.
Ha az üzemeltető (tulajdonos) az alkalmazás mellett dönt meg kell határozni
O
annak mértékét és felhasználását.
Lényege: a díj alkalmazását a vendéglátóhelynek fel kell tüntetnie az
árlapján, mértéke pedig a vendég által elfogyasztott étel és ital fogyasztói árának
legfeljebb 15 százaléka lehet. A díjat a vendég számára kiadott nyugtán vagy
70

számlán elkülönítve kell feltüntetni, ez tartalmazza az Általános Forgalmi Adót

is (ÁFA). A felszámított felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban
közvetlenül - az üzletben - közreműködőknek (akár a tulajdonosnak is) kifizetni.
Az alkalmazott mértékről és a felosztásról a vendéglátóhely
üzemeltetőjének írásbeli megállapodást kell kötnie a vendéglátásban közvetlenül
s

közreműködőkkel vagy a helyi érdekképviselettel.

A felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelem, amely után a
lla

foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet, míg

a foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási és
munkaerő-piaci járulékot sem.
Pa

Példa:
Pufi Nusi ,- mint helyben fogyasztó vendég - fogyasztásának értéke 3 500
Ft, a számlában feltüntetett felszolgálási díj 3 500x0,15= 525 Ft, ezen összeg 5
százalék mértékben az ÁFÁ-t tartalmazza, vagyis 525-525/1.05= 25 Ft-ot. Az
ÁFA összege csökkenti a járulékalapot az 525 Ft-ot.
Járulékalap összege 525-25=500 Ft
A foglalkoztatót terhelő 15 százalék mértékű nyugdíjjárulék összege
500x0,15=75 Ft,
 267

A borravaló utáni járulékfizetés

a) Közvetlenül a vendégtől kapott borravaló járulékfizetési kötelezettsége
A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott
borravaló után 15 százalék nyugdíjjárulékot fizethet, e szándékát a tárgyévi szja
bevallás alkalmával teljesítheti ”SZJA”-as megnevezésű formanyomtatványon,
illetve fizetheti meg, adatokat szolgáltatva a járulékalapjáról és annak

ás
összegéről.
A NAV a társadalombiztosítási ellátások és a foglalkoztatást elősegítő
támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából elektronikus úton átadja a

at
vendéglátó üzlet felszolgálója által a személyi jövedelemadóról benyújtott
bevallásban bevallott borravaló után fizetett nyugdíjjárulék alapjára és összegére
vonatkozó adatokat a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére (Lásd.: 2017. évi

kt
CL. törvény 131.§ (3) bekezdését).
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetése alóli mentesülés
A foglalkoztatott nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön
O
jogszabály szerinti prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási
állomány keretében járó juttatás után (a prémiumévek programra lásd.: a 2004.
évi CXXIII. törvényt).
Több járulék levonásának megtérítése a foglalkoztatott részére
70

Amennyiben a foglalkoztató a biztosítottól több járulékot vont le az

előírtnál, a többletként jelentkező járulékot legkésőbb a biztosított kérését
követő 15 napon belül vissza kell fizetni.

19.Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok

s

19. 1. Öregségi nyugdíjasnak minősülő személy

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme
lla

után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet.

Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott
pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
Pa

Példa:
a) Vén Zsigmond öregségi nyugdíjának folyósítása mellett
munkaviszonyban áll, 2018. május havi járulékalapot képező jövedelme 95 000
Ft
Járulékfizetési kötelezettsége:
- 10% NYJ: 95 000x0,1= 9 500 Ft,
- 4% TEBJ:95 000x0,4= 3 800 Ft
Összes járulékfizetés: 9 500+3 800= 13 300 Ft
 268

A személyi jövedelemadót 95 000 Ft után kell megfizetni.

b) Ifjú Edömér öregségi nyugdíjának folyósítását szünetelteti,

közszolgálati viszonyt létesít, 2018. február havi járulékalapot képező jövedelme
250 000 Ft
Járulékfizetési kötelezettsége:

ás
10% NYJ: 250 000x0,1= 25 000 Ft,
- 4% TEBJ: 250 000x0,4= 10 800 Ft
-3% PEBJ: 250 000x0,03= 7 500 Ft

at
Összes járulékfizetés: 25 000+10 000+ 7 500= 42 500 Ft
A személyi jövedelemadót 250 000 Ft után kell megfizetni.

kt
Jogosultságság a levont nyugdíjjárulék alapján
Az öregségi nyugdíj folyósítása vagy szüneteltetése mellett végzett
keresőtevékenységből a naptári évben megfizetett nyugdíjjárulék-alap
O
figyelembevételével az érintetett nyugdíjnövelés illeti meg.
A növelés összegének megállapítása a nyugdíjjárulék-alapot képező
kereset, jövedelem összegének 1/12-ed részének 0,5 százaléka. A növelést
évente a központi nyugdíjbiztosítási szerv hivatalból állapítja meg, a tárgyévet
70

követő szeptember 30-ig, illetve október 31.-ig (bővebben Lásd.: az 1997. évi
LXXXI. törvény 22/A.§ (3) bekezdését)
Ha a növelésre jogosult személy a növelés megállapítása előtt elhunyt, a
növelésre szerzett jog a hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy kérelmére
a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárás során
s

érvényesíthető.
Példa:
lla

Szőrös Őzike 2017. évben járulékalapot képező jövedelme 1 500 000 Ft

volt.
A növelés várható összege: 1 500 000/12x0,0005=625 Ft/hó vagyis
nyugdíjjárulék címen megfizette a 1 500 000x0,1= 150 000 Ft-ot és ebből
Pa

visszakaphat éves szinten 12x625=7 500Ft-ot.

19.2. Kizárólag nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett
Csak nyugdíjjárulékot fizet
a) a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, ,
gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, fejlesztési foglalkoztatási díjban,
hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban, rendvédelmi
egészségkárosodási kereset-kiegészítésben, rendvédelmi egészségkárosodási
 269

járadékban, honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésben, honvédelmi

egészségkárosodási járadékban, részesülő személy a díj, segély, támogatás,
járadék, ellátás összege után nyugdíjjárulékot fizet.
b) az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után,
c) a szociális szövetkezetben a munkavégzés ellenértékét pénzben kapott
ellátás után.

ás
19.2.1. Mentesülés a nyugdíjjárulék megfizetése alól
A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a
gyermekgondozást segítő ellátás, az ápolási díj, valamint a fejlesztési

at
foglalkoztatási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet.
A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban
részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban

kt
vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését. Például a gyermekgondozást segítő
ellátásban részesülő reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi
O
nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez aNEAK honlapjáról
letölthető „Kérelem a gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására”
megnevezésű formanyomtatványon benyújtott nyilatkozatával azonban
vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.
70

19.3. Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy utáni

járulékfizetése
Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi
jogi személy a minimálbér alapulvételével a nyugdíjjárulékot, valamint
természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. A járulékot központilag, egy
s

összegben az Art. szabályai szerint kell a NAV-nak bevallani és megfizetni.

2018. évben 138 000 Ft alapul vételével
lla

10% NYJ: 138 000x0,1= 13 800 Ft

4% TEBJ: 1380 000x0,04= 5 520 Ft
19.4. A központi költségvetés járulékfizetése
Pa

A központi költségvetés a” társadalmi szolidaritás” eleve alapján a

meghatározott egészségügyi szolgáltatásra jogosultak után 7 320 Ft
egészségügyi járulékot fizet (utal) havonta az Egészségbiztosítási Alapnak.
19.5. A kisadózóként bejelentett személy járulékfizetési kötelezettsége
A kisadózóként bejelentett személyek után fizetendő, az
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci-, valamint nyugdíjjárulék kötelezettséget
is kiváltó közteherfizetést a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell
teljesíteni (Lásd: a 2012. évi CXLVII. törvény 9.§ (1) bekezdését).
 270

19.6. Mentesülés a munkaerő-piaci járulékfizetése alól

Nem fizet munkaerő-piaci járulékot
a) A Tbj. 5.§-ban meghatározott biztosítottak közül többek között
aa) a szövetkezet tagja - ide nem értve
- az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szövetkezet tevékenységében
munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tagot –,

ás
ab) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató
tanuló,
ac) az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
ad) megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő

at
vállalkozási jogviszonyban személyesen munkát végző személy,
ae) az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után,
af) a mezőgazdasági őstermelő,

kt
ag) a tiszteletdíjas szerződés alapján személyesen munkát végző
személy. O
b) az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási
intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a
vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik – ide nem
értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van,
70

c) az a foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas

vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott
reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
20. Társas vállalkozó, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő
járulékfizetés
s

20.1. Társas vállalkozó

A biztosított társas vállalkozó a meghatározott nyugdíjjárulékot, valamint
lla

a egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól

személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező
jövedelem alapulvételével fizeti meg.
Pa

A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az

egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a
minimálbér másfélszerese.
vagyis 2018. évben
-10% NYJ alapja: 138 000x0,1= 13 800 Ft
- 7% EBJ és 1,5% MEPJ alapja: 138 000x1,5= 207 000 Ft
fizetendő 207 000x0,085= 17 595 Ft
 271

Ha tevékenység képesítéshez kötött a nyugdíjjárulék alapja havonta

legalább a garantált bér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja
havonta legalább a minimálbér másfélszerese.
vagyis 2018. évben
-10% NYJ alapja: 180 500x0,1= 18 050 Ft
- 7% EBJ és 1,5% MEPJ alapja: 180 500x1,5= 270 750 Ft

ás
fizetendő 270 750x0,085= 23 014 Ft
A társas vállalkozó esetén a személyes közreműködés díjazásának az
ügyvezetés díjazását kell tekinteni.

at
20.2. Egyéni vállalkozó
A biztosított egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint a
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot

kt
- vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,
- átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti
meg (a két adózási formára Lásd.: az 1995. évi CXVII. törvényt).
O
A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az
egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a
minimálbér másfélszerese.
vagyis 2018. évben
70

-10% NYJ alapja: 138 000x0,1= 13 800 Ft

- 7% EBJ és 1,5% MEPJ alapja: 138 000x1,5= 207 000 Ft
fizetendő 207 000x0,085= 17 595 Ft
Ha tevékenység képesítéshez kötött a nyugdíjjárulék alapja havonta
legalább a garantált bér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja
s

havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

vagyis 2018. évben
lla

-10% NYJ alapja: 180 500x0,1= 18 050 Ft

- 7% EBJ és 1,5% MEPJ alapja: 180 500x1,5= 270 750 Ft
fizetendő 270 750x0,085= 23 014 Ft
Pa

20.3. Közös szabály a társas vállalkozó, egyéni vállalkozó

járulékfizetési kötelezettségében
A társas vállalkozó és az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ
után nem köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci
járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban,
gyermekgondozási díjban részesül,
 272

b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben,

gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül
kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély,
az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét
személyesen folytatja,
c) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és

ás
gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg
részesül
d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

at
e) fogvatartott,
f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát,
egyéni vállalkozói tevékenységét – egy hónaptól - két éves időtartamban -

kt
szünetelteti.
20.3.1. Az egyszerűsített vállalkozói adó(EVA) alanya
Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó
O
alanya (EVA adózó), a nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-
piaci járulékokat fizet.
A nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az egészségbiztosítási- és
munkaerő-piaci járulék alapja havonta a minimálbér másfélszerese.
70

Az EVA adózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének

megállapításánál a társas vállalkozó és egyéni vállalkozónál meghatározott
mentesülés és időarányos fizetés szabályait alkalmazni kell.
EVA-s önként vállalt járulékfizetése
Az EVA adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű
s

társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal

vállalhatja, hogy a nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci
lla

járulékalapjánál magasabb járulékalap után fizeti meg.

Az egyéni vállalkozó a magasabb járulékalap adóévre szóló választásáról
a tárgyév első járulékbevallásában nyilatkozik a NAV-nak.
A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül (az eva,
Pa

mint adózási forma szabályaira Lásd.: a 2002. évi XLIII. törvényt)

20.3.2.Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás jogviszonyban
(EKHO) járulékfizetési kötelezettség
Az EKHO fizetését megalapozó jogviszonyból származó jövedelem után a
biztosított a Tbj.-ben meghatározott nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási
járulékfizetési kötelezettségét a – külön törvényben meghatározottak - szerint
teljesíti. (Lásd: a 2005. évi CXX. törvény 9..§-át).
 273

20.4. Időarányos járulékfizetés

Amennyiben a társas vállalkozó, egyéni vállalkozó esetében a mentesülés
körülményei nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési
alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a meghatározott járulékalap
harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a
társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt

ás
meg.
Példa:
Viking-Vandál Erik képesítéshez kötött [földmérő (FEOR 7112 ]főállású
egyéni vállalkozót 2018. május 15.-én vették nyilvántartásba (biztosítás ettől az

at
időponttól keletkezett. Január hónapban vállalkozói kivétet nem realizált.
Járulékfizetés megállapítása január hónapra

kt
- napok számának meghatározása május 15.-május 31. között 17 naptári
nap.
Fizetendő járulékok O
- 10% NYJ: 180 500x0,1/30x17= 10 228 Ft
- 7% EBJ és 1,5%MEPJ: 180 500x1,5x0,085/30x17=13 041 Ft
20.5. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése
A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben
70

kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek megfelelő összeg után

fizeti meg a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a
nyugdíjjárulékot,
vagyis 2018. évben
-10% NYJ: 138 000x0,1= 13 800 Ft
s

-7% EBJ: 138 000x0,7= 9 660 Ft

Kedvezményes szabály
lla

Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó,

tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti
mezőgazdasági kistermelőre meghatározott 8 000 000 Ft bevételi értékhatárt, az
őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20
Pa

százaléka után a természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék

nyugdíjjárulékot fizet.
Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi
értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy
nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek
számító támogatást.
 274

Mezőgazdasági őstermelő önként vállalt járulékfizetése

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási
ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal
vállalhatja, hogy a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,
valamint a nyugdíjjárulékot magasabb összeg után fizeti meg.
A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a

ás
negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak.
A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az
adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett
nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő

at
időszakra szól. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.
Az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első

kt
ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozik magasabb járulékalap
választásáról. Nyilatkozata a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre
szól és az Art. szerint végrehajtható okiratnak minősül.
O
A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a társas és az
egyéni vállalkozónál meghatározott mentesülés szabályait alkalmazni kell.
21. Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony
egyidejű fennállása esetén
70

Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása

esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a
nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot.
A természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a
nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, - eva
s

adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4

százaléka,
lla

- átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított

jövedelem, ha
a) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás
Pa

foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy

b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási
intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló
munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság
személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ
utáni járulékot-évente egy alkalommal történő választása szerint-egyszer kell
 275

figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31.-éig

nyilatkozik a társas vállalkozásnak.
21.1. Egyidejűleg meglévő egyéni vállalkozó és társas vállalkozói
biztosítási viszony
Az az egyéni vállalkozó, EVA-s vállalkozó, aki egyben társas
vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettségét

ás
legalább az elvárt jövedelem alapján teljesíti, a társas vállalkozásnál fennálló
járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező
jövedelem.

at
Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig
tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a
járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas
vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg

kt
a további tagsági jogviszonyában a járulékalap után kell a járulékot megfizetni.
22. Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra
O
Megállapodás köthető
22.1. Nyugdíjszolgáltatásra
22.1.1. Megállapodás nyugellátásra jogosító szolgálati idő és
nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére
70

22.1.2. Szolgálati idő szerzése céljából.

22.2. Egészségügyi szolgáltatásra
22.1.1. Megállapodás nyugdíjszolgáltatásra
A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező
jövedelem, illetőleg a szolgálati idő, valamint az egészségügyi szolgáltatás
s

szerzése érdekében kötött megállapodást a kedvezményezett személy javára a

járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti.
lla

A megállapodások alapján fizetendő járulékokat Magyarország hivatalos

pénznemében és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások
figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni
22.1.1. Megállapodás nyugellátásra jogosító szolgálati idő és
Pa

nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére

Nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem
szerzése céljából megállapodást köthet az a belföldi nagykorú természetes
személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és
a) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, vagy a
biztosítás nem terjed ki rá, vagy
 276

b) a biztosítása szünetel, az nyugellátásra jogosító szolgálati idő és

nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 százalék nyugdíjjárulék
fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet
A megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset
megszerzésére külön-külön nem köthető meg.
A megállapodás alapján kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja

ás
a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a
megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege.
Amennyiben a megállapodást a minimálbér, vagy a járulékfizetési felső

at
határ összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a
megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot, a változást követő hónap 12.
napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.
Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa

kt
megjelölt jövedelmét módosítja. Ha a megállapodást kötő személy,
kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett a
O
megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll,
a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel.
Példa:
a) Kér Töhötöm a nem biztosított közeli hozzátartozója – Jász Jágó -
70

részére nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem

szerzése céljából 2017. szeptember 01.-től megállapodást köt a mindenkori
minimálbér figyelembe vételével, a megállapodás 2018. évben is fennáll.
- fizetési kötelezettsége 2017.szeptember r 01.-december 31. között:
127 500x0,34=43 950 Ft/hó.
s

- fizetési kötelezettsége 2018. január 01.-től:138 000x0,34= 46 920 Ft/hó.

b) Nyék Taksony, a nem biztosított közeli hozzátartozója – Kabar Kond -
lla

részére nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem

szerzése céljából megállapodást köt a 2018. január 01.-től havi 200 000 Ft
jövedelem figyelembe vételével.
- fizetési kötelezettsége január 01.-től: 200 000x0,34= 68 000 Ft
Pa

22.1.2. Megállapodás szolgálati idő szerzésére

Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás
megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék
nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki
a) felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében
folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktorandusz-képzést is) a külön
jogszabályban – Tny. 41. § - meghatározott időtartam figyelembe vehető idejét.
 277

Ha a megállapodást a minimálbér alapján kötötték és a minimálbér változik, a

megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12.
napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.
b) a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben
meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy az öregségi résznyugdíjhoz előírt
tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra

ás
vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati
idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja szolgálati időként elismertetni.
A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati
időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése

at
napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata.
Példa:

kt
Biztosított Köndü Kende a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2018.
július 15.-én betöltötte, kérte az szolgálati idejének a megállapítását, a
nyugdíjbiztosítási szakigazgatás szerv a határozatában közölte, hogy a teljes
O
öregségi nyugdíjhoz meghatározott 20 évhez hiányzik 179 naptári nap. A
biztosított megállapodást akar kötni.
Fizetési kötelezettsége
A megvásárolni kívánt napok száma 179 naptári nap
70

minimálbér összege 2018. évben :138 000 Ft

A minimálbér harmincad része: 138 000/30 =4 600 Ft/nap.
A fizetendő összeg: 4 600x179x0,34 = 279 956 Ft.
Megállapodás megkötésének határideje
A megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott
s

első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig

kezdeményezhető (tizenöt nap) és a nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését
lla

követő tizenöt napon belül egy összegben kell megfizetni.

A megállapodást kezdeményező személy az addig elismert szolgálati
idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával igazolja. Az elismert
szolgálati idő figyelembevételével az ellátás az egyéb jogosultsági feltételek
Pa

megléte esetén is legkorábban a járulék megfizetésének napjától állapítható meg.

A járulékfizetés határideje indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30
nappal meghosszabbítható. A 2000. január 1-je előtt jogerős határozattal elbírált
igények esetében újabb szolgálati idő szerzésére megállapodás nem köthető.
Eljáró közigazgatási szerv
A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem
szerzésére irányuló megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy –
 278

kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett –

lakóhelye szerint illetékes kijelölt járási/kerületi hivatal (általános hatáskörű
nyugdíj-megállapító szerv).
A Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy
esetében a Budapest Főváros Kormányhivatala nyugdíjbiztosítási igazgatási
szervként eljáró VIII. Kerületi Hivatala illetékes.

ás
c) gyermekgondozási segélyben részesült személy lehetősége
Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető, a megállapodás
megkötése napján érvényes gyermekgondozást segítő ellátás összege alapján, a

at
10 százalék nyugdíjjárulék megfizetésével 1998. évre, a gyermekgondozási
segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére. [1998-ban nem járt a
gyermekgondozási segély a gyermek gondozása, ápolása címén igénybe vett
fizetés nélküli szabadság időtartamára, ha a család egy főre jutó jövedelmének

kt
összege meghaladta a jogszabályban előírt mértéket, erre való tekintettel a
gyermeket nevelő szülő nem szerzett szolgálati időt.]
O
A járulékfizetést a megállapodás megkötése napján érvényes
járulékmértékek figyelembevételével a megállapodás megkötését követő 30
napon belül egy összegben kell teljesíteni.
Példa:
70

A biztosított Szarvas Emese 1998. január 01.-június 30. között fizetés

nélküli szabadságon volt gyermekét otthonában nevelte. Erre az időtartamra
181 naptári napra megállapodást köt szolgálati időre.
A Gyes napi összegének a megállapítása: 28 500/30=950 Ft/nap,
A Gyes összege a 181 naptári napra: 181x950= 171 950 Ft
s

Fizetendő összeg: 171 950x0,1=17 195 Ft

22.2. Megállapodás egészségügyi szolgáltatásra
lla

A Tbj. szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb

jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját,
valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának
Pa

biztosítására.
A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege
a) nagykorú állampolgár esetén a megállapodáskor érvényes minimálbér
50 százaléka 2018. évben 138 000x0,5=69 000Ft,
b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a minimálbér 30 százaléka.
2018. évben 138 000x0,3=41 400 Ft
A Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű
oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi
 279

szolgáltatására a megállapodáskor érvényes minimálbér 30 százalékának

megfelelő havi összegű egészségbiztosítási járulék megfizetésének vállalása
esetén köthet megállapodást.
Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására irányuló megállapodás
megkötéséhez be kell mutatnia:
- a kedvezményezett személyazonosságát igazoló okmányt, a lakó-,

ás
tartózkodási-, illetőleg szálláshelyet igazoló dokumentumot,
- külföldi állampolgár esetében az idegenrendészeti hatóság által kiadott,
tartózkodásra jogosító okmányt,

at
- nappali tagozatos hallgató esetében az iskolalátogatási igazolást.
A megállapodás hatályba lépése és időtartama
Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás
megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra

kt
esedékes járulék egyidejű befizetése mellett köthető.
Ezt követően a járulékot havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül
O
megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni.
A befizetés elmulasztásának a következménye
A befizetési határidő elmulasztása esetén a megállapodás megszűnik a
járulék esedékességének napját magában foglaló naptári hónap utolsó napján,
70

kivéve, ha addig a tartozást megfizetik.

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás
megszűnéséig áll fenn.
Ellátásra jogosultság kezdő időpontja
A megkötött megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatás – a
s

sürgősségi ellátás kivételével – a megállapodás megkötését követő

huszonnegyedik hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás
lla

megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg huszonnégy

hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a
megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.
Pa

Megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi

részére a sürgősségi ellátás igénybe vételéhez az igazolást (a TAJ kártyát csak a
huszonegyedik hónapot követően) a vele megállapodást kötő illetékes
kormányhivatal adja ki.
A megállapodáson alapuló jogosultság kevesebb ellátás igénybevételére
jogosít, mint az egyéb jogviszony alapján járó egészségbiztosítási ellátások.
A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a
fogászati ellátások közül támogatással csak sürgősségi ellátást vehet igénybe.
 280

Továbbá:
- nem jogosult az EGT tagállamban vagy egyezményes államban
egészségügyi szolgáltatások igénybevételére a magyar egészségbiztosító terhére
és így az esetlegesen igénybe vett ellátások utólagos megtérítésére sem.
- nem veheti igénybe a Magyarországon nem hozzáférhető gyógyító
eljárásokat a magyar egészségbiztosítása terhére egy másik országban.

ás
23. Köztársasági Elnök házastársának biztosítása
A köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa
biztosítottnak minősül arra az időre is, amelyre a fennálló biztosítással járó

at
jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik a Tbj. szerinti
biztosítással járó jogviszonnyal.
A járulékfizetés alapja a biztosítás szünetelésének kezdetét vagy a
biztosítási jogviszony megszűnését megelőző hónapban elért járulékalapot

kt
képező jövedelem, ilyen jövedelem hiányában a minimálbér kétszerese.
A bejelentést a T1041-es formanyomtatványon kell a NAV felé teljesíteni.
O
24. Az egészségügyi szolgáltatási járulék
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésének kötelezettje
24.1. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó,
24.2 A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas
70

vállalkozás,
24.3. Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi
szolgáltatásra semmilyen jogcímen nem jogosult.
24.4. A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló
tagja után fizet
s

egészségügyi szolgáltatási járulékot..

Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 2018. évben napi 244 Ft
lla

havi mértéke 7 320 Ft/hó. 7320 Ft/hó.

A járulékfizetés határideje
A járulékot - a 26.3. pontban meghatározott kötelezetett- tárgyhót követő
Pa

hónap 12.-ik napjáig fizeti meg (Lásd.: a 2017. évi CL. törvény 3. melléklet 4.3.
pontját)
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a járulékot
negyedévente a negyedévet követő hó 12.-ik napjáig fizeti meg. (Lásd.: a 2017.
évi CL. törvény 3. melléklet 4.2. 2.pontját)
 281

24.1. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó

Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó mentesülése az egészségügyi
szolgáltatási járulék megfizetése alól
Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra,
amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó
a) keresőképtelen, gyermekgondozást segítő ellátásban,

ás
gyermekgondozási segélyben részesül,
b) fogvatartott,
c) állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel,
d) ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai

at
tagsága szünetel,
e) egyéni vállalkozói tevékenysége- egy hónaptól-két év időtartamban -

kt
szüneteltet,
f) foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több
munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.
O
Példa:
Tar Borcsa kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2018.
augusztus 10.-30. között keresőképtelen.
Augusztus havi kivétje: 235 000 Ft.
70

Tar Borcsa járulékfizetési kötelezettsége augusztus hónapban.

-10% NYJ: 235 000x0,1= 23 500Ft
- EÜSZJ: 9+1 nap után =10x244 =2 440 Ft 07.10-07.30. között
keresőképtelen, erre az időtartamra nem kell az egészségügyi szolgáltatási
járulékot megfizetni.
s

egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége:

08.01.-08.09. között (9 naptári nap)
lla

08..31. (1 naptári nap)

Személyi jövedelemadó előleget a 235 000 Ft után fizeti meg.
24.2. Társas vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulékfizetése
Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet
Pa

folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy

jogviszonyban kell megfizetni az alábbiak figyelembe vételével:
a) Ha a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév
január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas
vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik
társas vállalkozás fizeti meg utána.
 282

b) az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett

nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi
szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás – több társas vállalkozásban fennálló
tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás – fizeti meg utána.
Ha az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas
vállalkozó év közben válik kiegészítő tevékenységet folytató társas

ás
vállalkozóvá, akkor az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozik arról, hogy az
egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.
24.3. A nem biztosított belföldinek minősülő személy egészségügyi

at
szolgáltatási járulékfizetése
Meghatározott kötelezettség további feltétele, hogy a természetes személy a
bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve –

kt
jogszabályban meghatározottak szerint - bejelentett lakóhellyel, illetve
tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén - jogszabályban
meghatározottak szerint – bejelentett szálláshellyel rendelkezik Magyarország
O
területén. (Lásd. a 1992. évi LXVI. törvényt, illetve a 2007. évi II. törvényt).
Az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak
is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén
bejelentett lakóhellyel.
70

Ha a NAV az egyéves időtartamra vonatkozóan a saját nyilvántartásában

nem rendelkezik adattal, a járulékfizetési kötelezettség elbírálása céljából
megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő
központi szervet, illetve a szálláshellyel kapcsolatos idegenrendészeti
nyilvántartást kezelő szervet, a lakcímre vonatkozó adatok „beszerzése”
s

érdekében.
A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy
lla

vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása a NAV jóváhagyásával

válik érvényessé.
Példa
Pa

Templomos Egérkének kérelmére szociális rászorultsága alapján a

lakóhelye szerinti illetékes járási/kerületi hivatal egy év időtartamra
egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot állapít meg. A járási hivatal a
szociális rászorultságról bizonyítványt állít ki, illetve bejelentést tesz az
egészségbiztosítónak (Lásd.: az 1993. évi III. törvény 54.§-át).
 283

A járulékfizetés átvállalásáról a kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz

a NAV-nak. Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesít, az
egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett köteles megfizetni.
A NAV az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett által a
hozzá bejelentett adatokat a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton
megküldi az Egészbiztosítás Alap kezeléséért felelős szerv részére.

ás
A bejelentés szabályai és az eljáró közigazgatási szerv
Az egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos ügyeket/bejelentést a NAV-
nál kell teljesíteni a T 1011 „ Adat és változás bejelentés lap egészségügyi
megnevezésű

at
szolgáltatási járulékfizetésére kötelezetteknek”
formanyomtatványon. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéssel
kapcsolatos kérdéseket 15 napon belül kell bejelenteni.
A fizetés kötelezettség megszűnését nem kell bejelenteni, ha a fizetési

kt
kötelezettség biztosítást eredményező jogviszony létrejötte miatt szűnt meg. A
biztosítást eredményező jogviszonyt a foglalkoztató, önfoglalkoztató egyéni
O
vállalkozó, biztosítottnak minősülő mezőgazdasági őstermelő a NAV-nak a
meghatározottak szerint bejelentette.
A bejelentés teljesíthető elektronikus úton „ügyfélkapu”, illetve 2
példányban kitöltött papíralapon, postai úton, személyesen a NAV
70

ügyfélszolgálati irodáin, illetve az integrált kormányablakoknál.

EGT tagállamban dolgozó Magyarországon bejelentett tartózkodási

címmel rendelkező egészségügyi szolgáltatási járulékfizetése
Az EGT tagállamban szerzett tartózkodási időt az erre a célra szolgáló
s

E104-es számú nyomtatványon lehet igazolni, melyet a tartózkodási hely

szerinti tagállam illetékes biztosító szerve állít ki.
lla

Az EGT tagállamban meglévő biztosítási viszonyt (legális munkavégzést)

NEAK honlapjáról letölthető „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező magyar
állampolgár részére, aki EGT tagállamban és egyezményes államban biztosított
személy” megnevezésű formanyomtatványon kell bejelenteni.
Pa

A bejelentéssel a belföldinek minősülő magyar állampolgár mentesül az

egészségügyi szolgáltatási járulékmegfizetése alól. Magyarországon csak
sürgősségi ellátásra lesz jogosult. TAJ kártyája az egészségügyi szolgáltatás
igénybe vételekor végzett adategyeztetés alkalmával „kék” színjelzést mutat.
Visszamenőlegesség szabályai
A NAV kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő
magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, ha a
 284

magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az

egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy
a) huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül
tartózkodik, és
b) tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási
rendszer hatálya alatt áll.

ás
További kötelezettek
25.3.1. Akinek igazolatlan távollét miatt szünetel a biztosítása,
25.3.2. Munkaviszonyban álló a fizetés nélküli szabadságának
időtartamára vagy főállású egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének

at
szüneteltetésének időtartamára
24.3.1. Igazolatlan távollét miatt szünetelő biztosítás esetén
A munkaviszonyban, személyes közreműködés alapján szövetkezeti

kt
tagsági viszonyban lévő személy igazolatlan távollétének időtartamára köteles a
meghatározott összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.
O
24.3.2. Munkaviszonyban álló a fizetés nélküli szabadságának
időtartamára vagy főállású egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének
szüneteltetésének időtartamára
Aki fizetés nélküli szabadságon van - kivéve a gyermekgondozásához
70

neveléséhez, önkéntes tartalékos katonai szolgálat időtartamát -, annak ezen

időtartam alatt szünetel a biztosítása, és köteles a meghatározott egészségügyi
szolgáltatási járulékot megfizetni.
A vállalkozói tevékenységét szüneteltető főállású egyéni vállalkozó
egészségügyi szolgáltatási járulékfizetése abban az esetben keletkezik, ha ezen
s

időtartam alatt biztosítást eredményező jogviszonyt nem létesít, vagy egyéb

jogcímen nem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.
lla

Példa:
Munkaviszonyban (szolgálati viszonyban) álló Gondozó Gitta,
munkavállaló 90 nap fizetés nélküli szabadságot kap közeli hozzátartozójának
Pa

otthoni ápolása céljából,a lakóhelye szerinti illetékes járási/kerületi hivatalnál

nem kérvényezte ápolási díj megállapítását.
A fizetés nélküli szabadság első napjától köteles megfizetni a
meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, mivel szünetel a biztosítása.
Bejelentés szabályai:
A munkaviszonyban álló esetében az igazolatlan hiányzást, a fizetés
nélküli szabadság igénybe vételét a NAV honlapjáról letölthető T1041 „ A
munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól szóló
 285

bejelentő és változás-bejelentő adatlap”megnevezésű formanyomtatványon

közvetlenül követő 8 napon belül teljesíteni (Lásd.: 2017. évi CL. törvény 1.
melléklet 3.2. pontját).
24.4.Szociális szövetkezet egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési
kötelezettsége
A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja után

ás
fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot.
A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi
szolgáltatási járulékot. A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának

at
fennállása alatt a szövetkezet fizetési kötelezettsége nem áll fenn.
A szociális szövetkezetet megillető kedvezmény
A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése
alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő

kt
- első évben mentesül,
- a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának,
O
- harmadik évben 50 százalékának,
- negyedik évben 75 százalékának,
- az ötödik évtől 100 százalékának megfizetésére kötelezett.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti
70

Foglalkoztatási Alap negyedévente megtéríti az Egészségbiztosítási Alap

részére.
A kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális
szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak
egy alkalommal veheti igénybe.
s

Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a meghatározott

kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban
lla

érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe

kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát.
A kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata arról, hogy
Pa

utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít kedvezményt, vagy a

megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána
kedvezményt. A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék a
tagot terheli.
25. Társadalombiztosítási nyilvántartások
A társadalombiztosítási rendszerek hatékony működésének biztosítása
céljából a Tbj.-ben meghatározottak szerinti nyilvántartások tartalmazzák a
 286

befizetések nyilvántartását, beszedését és az ellátások megállapításához

szükséges e törvény szerinti adatokat többek között:
a) a nyugdíj-biztosítási nyilvántartás adatkezelője a központi
nyugdíjbiztosítási szerv,
b) az egészségbiztosítási nyilvántartás – nem értve a d) pont szerinti
nyilvántartást – adatkezelője az egészségbiztosítási szerv,

ás
c) a járulék bevallását, befizetését, végrehajtását tartalmazó nyilvántartás
adatkezelője a NAV,
d) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos
nyilvántartás adatkezelője a rehabilitációs hatóság.

at
Az a) pont, a b) pont a d) pontban meghatározott nyilvántartás
adatkezelője a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával

kt
csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó
szervezetet bízhat meg kivételt a Tbj. határozza meg.
A meghatározott nyilvántartások tartalmazzák a foglalkoztatók és a
O
biztosítottak törvényben előírt kötelezettségei teljesítésével szolgáltatott
mindazon adatot, amelyből biztosítottanként megállapítható a
társadalombiztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, valamint
nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem, a biztosított után megfizetett, illetőleg
70

a tőle levont egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék összege, a biztosítási

jogviszony időtartama, valamint a biztosítottat megillető ellátások
megállapításához szükséges adat.
A nyilvántartások a meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartásoknak minősülnek.
s

A társadalombiztosítási ellátások megállapítása és jogszerű

igénybevételének ellenőrzése érdekében a NAV az Art.-ban foglaltak szerint
lla

adatot szolgáltat a központi nyugdíjbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság és

az egészségbiztosítási szerv részére. Továbbá a NAV túl az Art.-ban
meghatározott adatokat a társadalombiztosítási igazgatási szervnek átadja.
Amennyiben a felhasználás során a felhasználó igazgatási szervnek eltérő tény,
Pa

adat jut tudomására, erről köteles a NAV-ot értesíteni.

26. Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás
A foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított
személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni és erről a
magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben előírt adatok a
munkavégzés (tevékenység) megkezdésétől megállapíthatók legyenek.
 287

A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt a foglalkoztatót az Art. szerint

megállapítható mulasztási bírság – a nyilvántartásba nem vett személyenként –
terheli.
A foglalkoztató a biztosítottakról – az egyéni vállalkozó a biztosítással
összefüggő adatairól – köteles a külön törvényben meghatározottak szerint olyan
nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét és személyi adatait,

ás
társadalombiztosítási azonosító jelét, a a foglalkoztató adatait, a biztosítási időre
és a szolgálati időre vonatkozó adatokat, a biztosítottól levont járulékok alapját
és összegét. Az Mt. XVI. fejezete alapján foglalkoztatott munkavállalót a

at
kölcsönbeadó köteles nyilvántartásba venni.
A meghatározott nyilvántartást a nyilvántartásra kötelezett havonta lezárja,
archiválja és arról Art.-ban meghatározottak szerint a NAV-hoz tárgyhót követő

kt
12.-ik napjáig teljesít (Lásd: 2017. évi CL. törvény 50.§ (1) bekezdését.)
27. Igazolások a járulékfizetésről
A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év
O
január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a
biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő „tól - ig” tartamáról, a
tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint
az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről.
70

A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az

igazolást soron kívül kell kiadni.
A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja
részére a tárgyévet követő év január 31-éig igazolást ad ki a jogviszony
időtartamáról, a nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az
s

egészségügyi szolgáltatási járulékról és az abból érvényesített kedvezményről.

A jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül
lla

kell kiadni.
28. A járulék megállapítása, bevallása, megfizetése
Foglalkoztatott esetében
Pa

A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott),

járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási- és
munkaerő-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani és a biztosítottat
terhelő járulékot levonni.
A megállapított tárgyhavi járulékot az un: „08”-as nyomtatványon az Art.-
ban meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani,
illetőleg megfizetni a NAV-nak. (Lásd: 2017. évi CL. törvény 50. (1)
bekezdését).
 288

A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a

foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó
túlfizetés miatt fizetett vissza a biztosítottnak.
A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles bevallani és
befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem
lehetséges. A megelőlegezett járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben

ás
fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.
A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem
kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási-
és munkaerő-piaci járulékról, nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból

at
érvényesített családi járulékkedvezményről, illetőleg a részére túlvonás miatt
visszafizetett (átutalt) járulékokról,

kt
Egyéni vállalkozó esetében
Az egyéni vállalkozó az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot,
valamint a nyugdíjjárulékot az Art.-ban meghatározottak szerint a tárgyhónapot
O
követő hónap 12-éig vallja be, illetőleg fizeti meg az állami adóhatóságnak az
un.: „58”-as nyomtatványon
Az EVA adózó egyéni vállalkozó a járulékot az EVA tv.-ben
meghatározottak szerint fizeti meg és vallja be.
70

KATA-s egyéni vállalkozó a KATA tv.-ben meghatározott tételes adó

megfizetésével havonta teljesíti fizetési kötelezettségét.
A társas vállalkozás írásban tájékoztatja a kiegészítő tevékenységet folytató
társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetéséről.
Mezőgazdasági őstermelő esetében
s

A mezőgazdasági őstermelő a meghatározott járulékait az Art.

rendelkezései szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a
lla

negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt

határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak (Lásd.: a 2017. évi CL. törvény 3.
melléklet Határidők 1.1.3. pontját)
Pa

29. A járulékkülönbözet elszámolása393

Ha az Art. szerinti munkáltató, kifizető (munkáltató, kifizető) a természetes
személynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel,
hogy a természetes személyt terhelő járulékot nem a törvényben
meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát
nyilvántartásba veszi.
Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű
járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának
 289

napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után az

Art. rendelkezései szerint önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet
meg.
A munkáltató, amennyiben a természetes személy vele még
munkaviszonyban áll, a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és
levont járulék nyilvántartásba vételét követően a feltárt hiba következményeként

ás
keletkezett járulékkülönbözetet a természetes személy részére visszatéríti,
illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az
esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal valamint adóelőleggel

at
csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha a különbözet egy összegben nem
vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja.
Amennyiben a járulékkülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes
egészében, vagy a természetes személy időközben munkahelyet változtat, a

kt
munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet
fennálló összegéről és a természetes személy adóazonosító számáról értesíti a
O
természetes személy NAV-ot, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok
szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi
pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően
számítható fel.
70

A természetes személy a NAV-tól fizetési könnyítést csak a levonás

előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.
A kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint
a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám
feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a természetes személy NAV-hoz
s

és a természetes személyt értesíti, kivéve, ha a természetes személy értesítési

címét nem ismeri.
lla

A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami

adó- és vámhatóság határozattal írja elő a természetes személy terhére, illetőleg
javára.
Pa

Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló természetes

személytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem
vonta le, de azt bevallotta és megfizette, a le nem vont biztosítottat terhelő
járulékok összegének és a természetes személy adóazonosító jelének közlésével
értesíti a NAV-ot.
A NAV a munkáltató által le nem vont, biztosítottat terhelő járulékot
határozattal írja elő a természetes személy terhére, és szükség esetén intézkedik
az előírt járulék beszedése iránt.
 290

Amennyiben a természetes személyt terhelő járulék összege megfizetésre,

beszedésre került, az állami adó- és vámhatóság erről a természetes személy volt
munkáltatóját értesíti, aki (amely) az általa az jogszerűen bevallott biztosítottat
terhelő járulékok önellenőrzéssel helyesbíti, a visszajáró összegről rendelkezik.
(az önellenőrzés szabályira Lásd.: a 2017. évi CL. törvény 3. mellékletében
meghatározottakat)

ás
30. A befizetések elszámolása és felhasználása
A befizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékból a NAV
81,89 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 18,11 százalékot a Nemzeti

at
Foglalkoztatási Alapnak utal át.
A Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető járulékot naponta utalja a
NAV a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára.

kt
Felhasznált jogszabály.
- 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) a társadalombiztosítás ellátásaira és a
O
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről a
végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelettel egységes
szerkezetben.
70

III.1.1. A családi járulékkedvezmény

Családi járulékkedvezmény
A családi adókedvezmény eddigi szabályainak változatlanul hagyása
mellett 2014-től bevezetésre került a családi járulékkedvezmény rendszere,
amely alapján az egyéni egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíjjárulékból is
s

levonható a személyi jövedelemadónál fel nem használt családi kedvezmény.

Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
lla

biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított

házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult.
A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő
Pa

természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes

összegét.
A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv.
szerinti családi kedvezmény összegéből
a) a biztosított által vagy
b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult
biztosítottak által közösen és/vagy
 291

c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő

biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi
kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb 4 százalék ,a 3
százalék , a 10 százalék járulékok együttes összege 17 százalék..
A családi járulékkedvezményt a fenti b) és c) pontjában meghatározott
személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik.

ás
A családi járulékkedvezményt a jogosult személyek döntésük szerint együtt
is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes
igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban
közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely

at
tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.
Az igény érvényesítése havonta az „Adóelőleg-nyilatkozat 2018. évben a
családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről a kifizetőtől

kt
származó bevétel adóelőlegének megállapításához” megnevezésű
formanyomtatvány kitöltésével O
A családi járulékkedvezmény meghatározott összegét a biztosított az
éves bevallásában feltünteti.
Családi járulék nem érvényesíthető
A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget,
70

amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő

járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói
érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj
összegét).
Az egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a
s

kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői

díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.
lla

Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente

érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi
jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi
Pa

járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. E

rendelkezés nem befolyásolja jogosulatlan igénybevétel esetére a különbözeti
bírság fizetési kötelezettséget.
Társadalombiztosításra való jogosultság és családi járulékkedvezmény
kapcsolata
A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított
társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
 292

A családi járulékkedvezmény érvényesítése

A foglalkoztató feladatai a családi járulékkedvezménnyel kapcsolatosan
A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének
megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak
minősül vagy olyan kifizetőnek, amely a magánszemély részére az összevont
adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat.

ás
A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi
kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi
jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de
legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő

at
a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli
egészségbiztosítási járulék, és

kt
b) nyugdíjjárulék összege.
A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy
érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
O
a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes
fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt
70

teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem

fizeti meg az állami adóhatóságnak.
A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató a „1608”-as
nyomtatványon vallja be.
A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem
s

kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.

Családi járulékkedvezmény havi összegét nem érvényesítheti az, aki nem
lla

minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.

Egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő jogosultsága
A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi
Pa

járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg.

1. A biztosított egyéni vállalkozó
A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi
járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös
igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a
vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után
megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az
pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő
 293

a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli

egészségbiztosítási járulék, és
b) nyugdíjjárulék összege.
2. A biztosított mezőgazdasági őstermelő által
A biztosított mezőgazdasági őstermelő által érvényesíthető családi
járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső

ás
összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó
összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az
átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított
személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15

at
százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő
a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli

kt
egészségbiztosítási járulék, és
b) nyugdíjjárulék összege.
Az érvényesítés sorrendje járulékonként
O
A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a
negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak
megfelelő összeget
ELÖSZÖR a természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
70

MÁSODSZOR,ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt

teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként,
vagy
HARMADSZOR, ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási
járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként
s

nem fizeti meg az állami adóhatóságnak.

A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi
lla

járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló

bevallásában vallja be.
Családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét nem
érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre
Pa

jogosultnak.
A családi járulékkedvezmény elszámolása az éves bevallásban
A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről
köteles az éves bevallásában vagy – ha munkáltatói adó megállapítás választásra
jogosult és azt a munkáltató vállalja – a munkáltatói adó megállapítás során
elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény
megállapított alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a
 294

családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni

vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő
érvényesített.
Ha a családi járulékkedvezmény megállapított összege több, mint amit a
tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az
egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő

ás
érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető, illetve munkáltatói
adó megállapítás esetén az említett különbözet tekintetében a személyi
jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. (Lásd:

at
1995. évi CXVII. törvény 14.§ (2) bekezdését).
Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves
összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt

kt
jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás
benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési
kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. A
O
különbözeti bírságot nem kell alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 000
Ft-ot nem haladja meg.
Számítási példa:
1. A munkavállaló br. havi munkabére 180 000 Ft, két gyermek után
70

egyedül érvényesíti a családi kedvezményt.

Az szja csak 180 000 Ft-ig csökkenthető, mivel ennyi a személyi
jövedelemadó alapja, a további 50 000 Ft után a járulékkedvezmény
érvényesíthető:
A családi járulékkedvezmény mértékének megállapítása
s

2x116 670= 233 340 Ft

233 340-180 000x0,15= 8 001 Ft
lla

A családi járulékkedvezmény érvényesítésének sorrendje

- 4% TEBJ:180 000x0,04=6 000 Ft
8 001 – 7 200 = 801 Ft NEM FIZET
Pa

- 3% PEBJ 180 000x0,03=5 400 Ft

5 400-801= 4 599 Ft
FIZET 4 599 Ft
- 10% NYJ: 180 000x0,1=18 000 Ft
FIZET 18 000 Ft
- 1,5 százalék munkaerő piaci j: 180 000x0,015= 2 769 Ft
A példában a családi kedvezmény a 4 százalék, illetve részben a 3
százalék járulékban érvényesíthető,
 295

Összes járulékfizetése: 4 599+ 18 000+ 2 769 = 25 368Ft

2. A három gyermek után családi pótlék ellátásra jogosult munkavállaló
br. havi munkabére 300 000 Ft. A családi kedvezményt egyedül érvényesíti.
Az adóalapot csökkentő összeg: 3x220 000=660 000 Ft.
Az szja csak 300 000 Ft-ig érvényesíthető, a fennmaradó 360 000 Ft után
a családi járulékkedvezmény érvényesítése.

ás
A családi járulékkedvezmény mértékének megállapítása
660 000-300 000x0,15= 54 000 Ft,
A családi járulékkedvezmény az érvényesítésének sorrendje

at
- 4% TEBJ:300 000x0,04= 12 000 Ft
54 000-12 000= 42 000 Ft NEM FIZET
- 3 % PEBJ 300 000x0,03= 9 000 Ft

kt
42 000-9 000= 33 000 Ft NEM FIZET
- 10% NYJ: 300.000x0,1= 30 000,-Ft
O 33 000-30 000= 3 000 Ft NEM FIZET
1,5% MEPJ: 300 000x0,015= 4 500 Ft
A példában a családi kedvezmény a 4 százalék, a 3 százalék, illetve a 10
százalék járulékban érvényesíthető, a fennmaradó 3 000 Ft jövedelem (járulék)
hiányában nem érvényesíthető.
70

Összes járulékfizetése: 4 500 Ft

3.A munkavállaló tárgyhavi br.: havi munkabére 138 500 Ft. Két gyermek
után érvényesít családi kedvezményt egyedül. Az adóalap csökkentő összeg
2x116 670=233 340 Ft
s

Az szja csak 138 000 Ft-ig érvényesíthető, a fennmaradó 95 340 Ft után a

családi járulékkedvezmény érvényesítése.
lla

A családi járulékkedvezmény mértékének megállapítása

233 340 – 138 000x0,15= 14 301 Ft
A családi járulékkedvezmény érvényesítésének sorrendje
Pa

- 4% PEBJ: 138 000x0,04= 5 520 Ft

14 301-5 520= 8 781 Ft NEM FIZET
- 3% PEBJ 138 000x0,03= 4 140 Ft
8 781 – 4 140 = 4 641 Ft NEM FIZET
- 10% NYJ: 138 000 x 0,1= 13 800 Ft
13 800- 4 641= 9 159 Ft RÉSZBEN FIZET
- 1,5% MEPJ 138 000x0,015= 2 070 Ft
 296

A példában a családi kedvezmény a 4%, a 3%, illetve részben a 10 %

járulékban érvényesíthető.
Összes járulékfizetése: 9 159+2 070= 11 229 Ft

4.A munkavállaló tárgyhavi br.: havi munkabére 165 000 Ft. Egy
gyermek után érvényesít családi kedvezményt egyedül. A munkavállaló

ás
rokkantsági járadékban részesül, ezért kedvezményezett eltartottnak minősül.
Az adóalap csökkentő összeg 2x116 670 =233 340 Ft
Az szja csak 165 000 Ft-ig érvényesíthető, a fennmaradó 68 340 Ft után a

at
családi járulékkedvezmény érvényesítése.
A családi járulékkedvezmény mértékének megállapítása
68 340x0,15= 10 251 Ft

kt
- 4% TEBJ:165 000x0,04= 6 600 Ft
10 251-6 600= 3 651 Ft NEM FIZET
- 3% PEBJ 165 000 x0,03= 4 950 Ft
O
4 950-3 651= 1 299 Ft RÉSZBEN FIZET
- 10% NYJ:,: 165 000x 0,1= 16 500 Ft FIZET
- 1,5% MEPJ 165 000 x0,015= 2 475 Ft
A példában a családi kedvezmény a 4%, a 3%, járulékban érvényesíthető.
70

Összes járulék fizetése: 1 299+16 500+2 475= 20 274 Ft

5. Kiegészítő-tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2018. március havi

kivétje 150 000 Ft, két gyermek után jogosult családi pótlékra, a családi
kedvezményt egyedül érvényesíti.
s

Az adóalap csökkentő összeg 2x116 670=233 340 Ft

Szja: 233 340-150 000= 83 340 Ft
lla

Szja-t nem fizet, DE CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNYT NEM

ÉRVÉNYESÍTHET, MIVEL A TBJ: ALAPJÁN NEM BIZTOSÍTOTT.
Egyéni járulék fizetése:
Pa

10% NYJ: : 150 000x0,1= 15 000 Ft

EÜSZJ: 7 320 Ft
Összes járulék fizetése 15 000+ 7 320= 22 320 t

6. Főállású egyéni vállalkozó 2018. március havi kivétje 450 000 Ft,
három gyermek után jogosult családi pótlékra, a családi kedvezményt egyedül
érvényesíti.
Az adóalap csökkentő összeg 3x220 000=660 000 Ft
 297

Az szja csak 450 000 Ft-ig érvényesíthető, a fennmaradó 210 000 Ft után
a családi járulékkedvezmény érvényesítése.
A családi járulékkedvezmény mértékének megállapítása
210 000x0,15= 31 500 Ft
- 4% TEBJ:450 000x0,04= 18 000 Ft
31 500-18 000= 13 500 Ft NEM FIZET

ás
- 3% PEBJ450 000 x0,03= 13 500 Ft NEM FIZET
- 10% NYJ:,: 450 000x 0,1= 45 000 Ft FIZET
- 1,5% MEPJ 450 000x0,015= 6 750 Ft

at
Összes járulék fizetése: 45 000+ 6 750= 51 750 Ft

7.A képesítéshez kötött tevékenységet folytató főállású egyéni vállalkozó

kt
2018. április hónapban 200 000 Ft-ot határozott meg kivétként. Három
gyermeke van legidősebb gyermeke 2018. március 08.-án a tankötelezettség
felsőkorhatárát betöltötte és tanulmányait megszakított, munkaviszonyt
O
létesített. A családi kedvezményt és családi járulékkedvezményt egyedül
érvényesíti.
Az adóalap csökkentő összeg 3x116 670 = 233 340 Ft
Az szja csak 200 000 Ft-ig érvényesíthető, a fennmaradó 33 340 Ft után
70

a családi járulékkedvezmény érvényesítő, 33 340x0,15= 5 001 Ft

A 4% a 3% számítási alapja a 180 500x1,5= 270 750 Ft
- 4% TEBJ:270 750x0,04= 10 830 Ft
10 830-5 001= 5 829 Ft RÉSZBEN FIZET
- 3% PEBJ: 270 750x0,03= 8 123 Ft FIZET
s

- 10% NYJ: 200 000x 0,1= 20 000 Ft FIZET

- 1,5% MEPJ: 270 750x0,015= 4 061 Ft
lla

Összes járulék fizetése: 5 829+ 8 123+ 20 000+ 4 061=38 013 Ft

8. A képesítéshez kötött tevékenységet folytató főállású egyéni vállalkozó

Pa

2018. április hónapban 250 000 Ft-ot határozott meg kivétként. Három gyermek
után jogosult családi pótlékra, a családi kedvezményt egyedül érvényesíti.
Az adóalap csökkentő összeg 3x220 000=660 000 Ft
Az szja csak 250 000 Ft-ig érvényesíthető, a fennmaradó 410 000 Ft után
számított összeg 410 000x0,15= 61 500 Ft családi járulékkedvezmény az
általános szabályok szerint NEM érvényesítő, csak a tényleges járulékalapot
képező jövedelem (kivét) után megfizetett járulékra érvényesíthető, vagyis
250 000x0,17= 42 500 Ft-ig.
 298

Az egyéni vállalkozó a járulékait a tényleges kivét, illetve az elvárt

járulék elv alapján állapítja meg.
- 4% TEBJ: 180 500x1,5x0,04= 10 830 Ft
42 500- 10 830 = 31 670 Ft NEM FIZET
- 3% PEBJ: 180 500x1,5x0,03= 8 123 Ft NEM FIZET
31 670- 8 123= 23 547 Ft

ás
- 10% NYJ: 250 000x 0,1= 25 000 Ft RÉSZBEN FIZET
25 547-23 547= 1 453 Ft
- 1,5% MEPJ: 270 750x0,015= 4 061 Ft

at
Összes járulék fizetése: 1 453+ 4 061= 5 514 Ft

Felhasznált jogszabály:

kt
- 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről1 a
végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelettel egységes
O
szerkezetben (24/A-24/C.§, 51-5/B.§).
III. 2. A szociális hozzájárulási adó
A szociális hozzájárulási adó (adó) a kifizetőt természetes személlyel
fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági
70

őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt, a törvény

külön rendelkezése alapján, a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való
hozzájárulás kötelezettségének megfelelően terhelő, százalékos mértékű fizetési
kötelezettség.
A társadalmi biztosítás alapjairól szóló törvény alapelveihez igazodva
s

(Tbj.) a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog

érvényesítését szolgáló egyes szociális ellátások fedezetéhez, továbbá az
lla

egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásához szükséges államháztartási

források biztosítása céljából az adóból származó államháztartási bevétele a
központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott arányok szerint
Pa

megoszlik a társadalombiztosítás egyes pénzügyi alapjai és törvényben

meghatározott elkülönített állami pénzalap költségvetése között.
Társadalombiztosítási ellátásra jogosultság kérdése
Az fizetése nem keletkeztet államháztartási forrásból fedezett ellátást
(például: öregségi nyugdíj, egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait, álláskeresési
ellátást stb.). Az adóalapja és összege az ilyen ellátásokat nem befolyásolja.
 299

Eljáró közigazgatási szerv (hatóság)

Az adóval összefüggő hatósági ügyben az eljárás a NAV hatáskörébe
tartozik.
Az fizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra
- különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskeresési ellátást,
- államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való

ás
jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás,
illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja.
Az adó alanya

at
Az adó alanya:
a) a kifizető,
b) az egyéni vállalkozó,
c) a mezőgazdasági őstermelő.

kt
Kifizető a természetes személlyel adófizetési kötelezettséget eredményező
jogviszonyban álló másik személy.O
A kifizetőre irányadó kötelezettségek kiterjednek a természetes személyre
is, feltéve, hogy
- a belföldön állandó lakóhellyel,
- szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, fiókteleppel,
70

kereskedelmi képviselettel vagy jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásba

bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel nem rendelkező kifizetője e
fejezetben előírt kötelezettségének teljesítését elmulasztja.
A kifizetőre előírt kötelezettségek kiterjednek a gazdasági társaság, a
közös vállalat, az egyesülés és az európai gazdasági egyesülés előtárasságára is.
s

Adóalanynak minősül többek között

a) a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel,
lla

székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy a

jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más
hasonló telephellyel nem rendelkező kifizető is, feltéve, hogy a vele adófizetési
kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági
Pa

jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát

Magyarországon, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló
közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi.
b) munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval
fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kölcsönbe adó kifizető.
A munkavállalót kölcsönbe vevő személy minősül azonban (kifizetőként)
az adó alanyának, ha a kölcsönbe adó kifizető nem rendelkezik belföldön
 300

állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel,

fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy a jogszabályban előírt belföldi
nyilvántartásába bejegyzésre kötelezett más hasonló telephellyel.
c) az Mt. 195.§ alapján a több munkáltatóval létesített munkaviszony
esetén kifizető az Art. szerint meghatározott munkáltató (Lásd.: a 2017.évi CL.
törvény 8.§-át).

ás
Az adónak nem alanya
a) a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó,
b) az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá

at
irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte,
c) a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző
adóévben az Szja.tv. alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha

kt
külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap
választásáról tesz nyilatkozatot,
d) a mezőgazdasági őstermelő, akinek a Tny. (1997. évi LXXX. törvény)
O
alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.
A kifizető által fizetendő adó alapja
A kifizetőt terhelő adó alapja:
a) a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési
70

kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal

összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, az 1995. évi
CXVII. törvény (Szja. tv.) rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső nem
önálló tevékenységből ( munkabér, illetmény stb.) származó bevételből az
adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény
s

rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói

érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével,
lla

b) a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési

kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal
összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi
jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső
Pa

önálló tevékenységből (megbízási díj) származó bevételből az adóelőleg-alap

számításánál az Szja.tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem,
c) a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj (tartalmára Lásd: a
2011. évi CLXXXVII. törvényt),
d) a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi
egészségkárosodási járadék (tartalmára Lásd: a 2015.évi XL törvényt, illetve a
2012.évi C. törvényt),
 301

e) az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában a

munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy - ha a munkát munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban végzik - a szerződésben meghatározott díjazás,
külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott munkakörben
foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló
teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló

ás
alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján
ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások
szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér.

at
Az adóalap megállapításánál a meghatározott jövedelmet akkor is
számításba kell venni, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséggel járó
jogviszony megszűnését követően kerül sor.
Az adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően, e

kt
jogviszony alapján jutatott (kifizetett) adólapot képező jövedelmet úgy kell
figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján
O
került volna sor.
Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony
a) a munkaviszony,
b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag
70

részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási

jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében
tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt,
c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság,
a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi
s

ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja

között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében
lla

való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony

(ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői
jogviszonyt is),
d) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég
Pa

és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony,

e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján
fennálló jogviszony,
f) az egyházi jogi személy és az egyházi szolgálati viszonyban álló
egyházi személy között fennálló jogviszony,
g) állami projektértékelői jogviszony;
h) az Szja. tv. szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység
 302

Kivéve: a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá

tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet,
a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az
európai parlamenti képviselő ezen tevékenység végzésének alapjául szolgáló, az
a)–g) pont hatálya alá nem tartozó olyan jogviszony, amely alapján a
tevékenységet Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek

ás
koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam
területén végzik.
Adófizetési kötelezettséget nem eredményező jogviszonyok

at
a) a fentiekben a c)-d), f) pontban meghatározott jogviszony, ha a jogi
személy, az egyéb szervezet tagja (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban
álló egyházi személyt is) saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy
özvegyi nyugdíjban részesülő olyan - a c)-d) pontban meghatározott

kt
jogviszonyban álló - természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-
korhatárt már betöltötte (kiegészítő-tevékenységűnek minősülő egyéni
O
vállalkozó),
c) a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló
tagjával fennálló jogviszonya,
d) a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban részesülő
70

tagja között fennálló jogviszonya,

e) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben
meghatározott hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony,
A kifizetőt terhelő adónak nem alapja
a) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli
s

képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett,

juttatott bevétel,
lla

b) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli

képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony
keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére
Pa

kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett,

juttatott bevétel,
c) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet
élvező tisztviselője, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott bevétel,
d) a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel,
székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, kereskedelmi képviselettel vagy a
jogszabályban előírt belföldi nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett más hasonló
telephellyel nem rendelkező kifizető által Magyarországon kiküldetés,
 303

kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban

foglalkoztatott olyan - bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező
- magánszemély részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a
munkaszerződésben meghatározott alapbért is), aki harmadik állam
állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két
évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva

ás
a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt,
e) a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás,
valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a
szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész,

at
f) a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom,
földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az
újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés

kt
alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának
ellenértékeként kifizetett díj, O
g) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat,
h) az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj. alapján a biztosítási
kötelezettség nem terjed ki,
i) az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem.
70

A kifizetőnek nem minősülő személy által fizetendő adó alapja

1. Az Szja.tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti
adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja -
figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is - a vállalkozói
kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő
s

adó alapja az átalányban megállapított jövedelem.

2. Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni
lla

vállalkozót, valamint a mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta

terhelő adó alapja:
a) a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése
Pa

érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre, vagy az adóévnek a

munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő
hátralévő részére tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az adóalap megállapításának
egyéni vállalkozóra, illetve őstermelőre irányadó különös szabályai szerint
meghatározott összeg.
 304

3. Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni

vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó
alapjának 4 százaléka, ha
a) az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól
legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, közép- vagy
felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott

ás
tanulmányaira tekintettel mentesül, vagy
b) tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai
hatálya alá tartozó jogviszonyban áll.
Az adó mértéke és fizetendő összege

at
Az adó mértéke 2018.évben 0,195 százalék. A fizetendő adó az adóalap
után számított adó (számított adó), csökkentve az adó fizetésére kötelezettet
törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.

kt
A részkedvezmény mértéke 2018.évben a 0,195 százalék 50 százaléka,
vagyis 0,195x0,5= 9,75 százalék O
Az adóalap megállapításának különös szabályai
A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű
társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a
szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát,
70

a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló

adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta
terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.
Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező
jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5
s

százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden

napján, 2018.évben 138 000x1,125/30= 5 175 Ft/nap.
lla

Egyházi jogi személy esetében

Az egyházi jogi személyt az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi
személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyra
tekintettel havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Az adó alapja az adófizetési
Pa

kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a

minimálbér harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden
napján, 2018.évben 138 000/30=4 600 Ft/nap.
Egyéni vállalkozó esetében
Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább
a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás
fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának
 305

harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a

hónap minden napján, 2018.évben 138 000x1,125/30= 5 175 Ft/nap.
Példa:
a) Gyepű Kond főállású egyéni vállalkozó tevékenysége képesítéshez nem
kötött, tárgyhavi kivétje 100 000 Ft.
A szociális hozzájárulási adót nem a tényleges kivétje, hanem a

ás
meghatározott legalább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni,
vagyis 138 000x1,125= 155 250 Ft után, vagyis 155 250x0,195= 30 2274 Ft-ot.
b) Tiszai Tünde főállású egyéni vállalkozó tevékenysége képesítéshez

at
kötött, tárgyhavi kivétje 100 000 Ft
A szociális hozzájárulási adót nem a tényleges kivétje, hanem a
meghatározott, legalább a garantált bér 112,5 százaléka után kell megfizetni,

kt
vagyis 180 500x1,125= 203 063 Ft után, vagyis 203 063x0,195= 39 597 Ft-ot.
c.) Hideg Napsugár főállású egyéni vállalkozó tevékenysége képesítéshez
nem kötött, tárgyhavi kivétje 250 000 Ft.
O
A szociális hozzájárulási adót a tényleges kivétje után kell megfizetni,
vagyis a 250 000 Ft után. mivel 138 000x1,125 <250 000 Ft összegnél.
Megjegyzés: a Kata-s vállalkozó nem fizet szociális hozzájárulási adót,
mivel annak összegét a tételes adó tartalmazza (Lásd.: a 2011. évi CLXVII.
70

törvény 9.§ (1) bekezdés d) pontját).

Mezőgazdasági őstermelő esetében
A mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja a
minimálbér. Az adó alapja a mezőgazdasági őstermelői jogállás fennállása
minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a természetes
s

személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, vagy más okból
nem minősül az adóalanyának a hónap minden napján, 2018. évben 138
lla

000/30= 4 600Ft/nap.
Mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól
1. A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló
egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az
Pa

egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó

alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai
hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját,
amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban,
gyermekgondozási díjban részesül,
 306

b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban,

ápolási díjban részesül, kivéve, ha
- a gyermekgondozást segítő ellátásban, ápolási díj folyósítása alatt a tag
személyes közreműködését,
- az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy egyházi
szolgálatát, illetőleg az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő e

ás
tevékenységét személyesen folytatja.
2. A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló
egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az
egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó

at
alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai
hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját,
amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

kt
a) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít,
b) fogvatartott, O
3. Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy állat-
egészségügyiszolgáltató tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az őt saját
maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának
különös szabályai hatálya alá tartozó esetben, ha kamarai tagsága, vagy állat-
70

egészségügyiszolgáltató tevékenysége szünetel.

4. Az egyéni vállalkozó, ha egyéni vállalkozását - egy hónaptól max.: két
éves időtartamban – szünetelteti.
Kedvezmények
A fizetendő adó megállapításánál a számított adót - a törvény külön
s

rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben - a következő

adókedvezmények csökkentik:
lla

a) a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások

adókedvezménye,
b) a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény,
c) a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi
Pa

csoportok és a munkaerő-piacról tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-

piaci versenyképességük kiegyenlítése, valamint a pályakezdő fiatalok
gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése céljából más
törvényben meghatározott, annak rendelkezése szerint az adóból érvényesíthető
adókedvezmény,
d) a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó
adókedvezmény,
 307

e) a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény.

Adókedvezmények
1. A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott
munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló KSH
közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó „Szakképzettséget nem igénylő

ás
(egyszerű) foglalkoztatások „foglalkoztatott munkakörben adófizetési
kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt
foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból

at
adókedvezményt vehet igénybe.
A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt
(munkavállalót) az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának
megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más

kt
levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 9,75
százalékával. O
A részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt, mind
addig, amíg a munkavállalót ebben a munkakörben foglalkoztatja.
Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adó megállapítási időszak egy részében
nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben
70

foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adó megállapítási időszakra

vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.
Néhány munkakör, amelyek nem igényelnek szakképzettséget
91 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások
911 Takarítók és kisegítők,
s

9111 Háztartási takarító és kisegítő,

9112 Intézményi takarító és kisegítő,
lla

9113 Kézi mosó, vasaló,

9114 Járműtakarító,
9115 Ablaktisztító,
9119 Egyéb takarító és kisegítő,
Pa

92 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások

921 Szemétgyűjtők és hasonló foglalkozások,
9211 Szemétgyűjtő, utcaseprő,
9212 Hulladékosztályozó,
922 Szállítási foglalkozások és rakodók,
9221 Pedálos vagy kézi hajtású gépek vezetője,
9222 Állati erővel vont jármű hajtója,
 308

9223 Rakodómunkás,
9224 Pultfeltöltő, árufeltöltő,
9225 Kézi csomagoló,
923 Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások
9231 Portás, telepőr, egyszerű őr
9232 Mérőóra-leolvasó és hasonló egyszerű foglalkozású

ás
9233 Hivatalsegéd, kézbesítő
9234 Hordár, csomagkihordó
9235 Gyorséttermi eladó
9236 Konyhai kisegítő

at
9237 Háztartási alkalmazott
9238 Patkolóőr
9239 Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és

kt
szállítási foglalkozású
93 Egyszerűipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások
O
931 Egyszerű ipari foglalkozások
9310 Egyszerű ipari foglalkozású
Példa:
Postás Józsi munkavállalót heti 40 órában csomagkihordó (FEOR 9234)
70

munkakörben foglalkoztatják, tárgyhavi bruttó bére (járulékalapot képező

jövedelme) 150 000 Ft.
A foglalkoztatót terhelő adó megállapítása:
Fizetendő adó: 150 000x0,195 = 29 250 Ft
- részkedvezmény: 100 000x0,0975= 9 750 Ft
s

Fizetendő: 19 500 Ft
2. A Karrier Híd Programban részt vétel jogosultja
lla

A Karrier Híd Programban az a természetes személy vehet részt, aki a

felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően:
- közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban,
Pa

- közalkalmazotti jogviszonyban,
- a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel, az Országgyűlési
Őrséggel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a Nemzeti Adó- és
Vámhivatallal hivatásos jogviszonyban,
- a Magyar Honvédséggel szerződéses jogviszonyban,
- igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési
szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott személy vehet részt.
 309

A lakóhely szerinti illetékes járási/kerületi hivatal (állami foglalkoztatási

szerv) – törvény, kormányrendelet, vagy az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben kiadott miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a
hatósági bizonyítványt ugyanazon ügyfél kérelmére egy alkalommal állítja ki,
valamint annak egyetlen eredeti példányát adja át a kérelmezőnek.
A hatósági bizonyítvány kiadása

ás
A hatósági bizonyítványt az állami foglalkoztatás szerv a Karrier Híd
Programban való részvételre jogosult természetes személy által 2017. augusztus
31-éig benyújtott kérelme alapján állította ki.

at
A hatósági bizonyítvány érvényessége
A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját
követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes, vagyis 2018. augusztus 31.-

kt
ig.
Az állami foglalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványon feltünteti
érvényességi idejének kezdő és utolsó napját.
O
A kedvezmény érvényesítés feltétele
- az adókedvezményt az adófizetési kötelezettséget eredményező
munkaviszonyban foglalkoztató, költségvetési szervnek nem minősülő kifizető
jogosult,
70

- a természetes személy legkésőbb a munkába lépését megelőző napon

rendelkezzen a kérelmére a kiállított hatósági bizonyítvánnyal, és hogy annak
eredeti példányát átadja a kifizető részére.
A kedvezmény mértéke
A kedvezmény érvényesítésére jogosult természetes személlyel az adott
s

hónapban fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező

munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként
lla

állapítja meg.
Az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót
terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó)
Pa

munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 9,75 százalékával.

Kedvezmény érvényesítés korlátja
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesített
munkaviszony szerinti munkabért az adókedvezmény összegének kiszámításánál
nem lehet figyelembe venni.
Példa:
Strázsa Vendulka, hivatásos rendőr szolgálati viszonya a „közigazgatási
reform” következtében 2017. július 30-án megszűnik. Kérelmére a lakóhelye
 310

szerinti illetékes járási hivatal, mint állami foglalkoztatási szerv 2017. augusztus
01-én kiállítja a Hatósági Bizonyítványt. 2017. szeptember 01-jén
munkaviszonyt létesít a Perzekutor Vagyonvédelmi Kft-el. Tárgyhavi munkabére
225 000 Ft.
Fizetendő adó: 225 000x0,195 = 43 875 Ft
- részkedvezmény: 225 000x0,0975= 21 934 Ft

ás
Fizetendő: 21 941 Ft

3. A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető

at
adókedvezmény
A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg
a) az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból,

kt
- ha az egyéni vállalkozó, illetve a törvényben nevesített gazdasági
társaságban közreműködő egyéni vállalkozóként közreműködő tag 2011.
december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági
O
nyugdíjra volt jogosult és jogszabály alapján rokkantsági ellátásban vagy
rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
- ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és
egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50
70

százalékos vagy kisebb mértékű.

A meghatározott kedvezmény (támogatás) Európai Unió szabályozása
alapján csekély összegű támogatásnak (de minimis) minősül. Ennek
odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkoznia kell arról, hogy az
előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások
s

támogatástartalma nem haladta meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási

ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
lla

A részkedvezmény mértéke
A részkedvezmény egyenlő az adó megállapítási időszakra az egyéni
vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által
Pa

megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 22

százalékával, 2018. évben 138 000x2= 276 000 Ft.
Példa:
a) Rokka Nóra főállású egyéni vállalkozó tárgyhavi tényleges kivétje 250
000 Ft, nem fizet szociális hozzájárulási adót, mivel a kivét 250 000 <255 000
Ft összegnél,
b) Búgó Gerle főállású egyéni vállalkozó tárgyhavi kivétje 300 000 Ft a
fizetendő szociális hozzájárulási adó megállapítása 300 000
 311

Fizetendő adó: 300 000x0,195= 58 500 Ft

részkedvezmény: 276 000x0,195= 53 820 Ft
Fizetendő: 4 680 Ft
4. A huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló
után érvényesíthető adókedvezmény
A huszonöt év alatti vagy ötvenöt év feletti természetes személyt

ás
adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató
kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt
vehet igénybe.

at
4.1. A legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó –
munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállaló
esetében a részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt
(munkavállalót) az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának

kt
megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más
levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 19,5
O
százalékával a foglalkoztatás első két évében, a foglalkoztatás harmadik évében
9,75 százalékával.
4.2. A 180 nap biztosítási előzménnyel rendelkező 25 év alatti és 55. év
feletti munkavállalók esetében a részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott
70

természetes személyt (munkavállalót) az adó megállapítási időszakra megillető,

az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő
közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de
legfeljebb 100 000 Ft 9,75 százalékával.
Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban
s

fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-

külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.
lla

Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét

betölti, vagy amelyben a meghatározott két éves időtartam véget ér, a
részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.
Pa

Az 55. életévet betöltött munkavállaló után mindaddig, amíg

munkaviszonyban áll.
A 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó meghatározott kedvezmény
érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló kérelmére a NAV által
kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással (egy alkalommal) a munkáltató
részére igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó
munkaviszonnyal rendelkezik.
 312

A kérelem „Kérelem az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb

törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 462/B. § (6) bekezdés
szerinti igazolás kiadására” megnevezésű formanyomtatványon terjeszthető
elő.
Példa:
a) középiskolai tanulmányait befejező Doktor Bubó élete első

ás
munkahelyén 2018. szeptember 01-jén elhelyezkedik heti 40 órában. 2018.
szeptember havi szja alapot képező jövedelme 170 000 Ft.
A foglalkoztatót terhelő adó megállapítása:
Fizetendő adó: 170 000x0,195=

at
33 150 Ft
- részkedvezmény: 100 000x0,195 = 19 500 Ft
Fizetendő: 13 650 Ft

kt
b) heti 40 órában foglalkoztatott Acélos Titán munkavállaló 2018.
március 15.-én betöltötte 55.életévét, tárgy havi szja alapot képező jövedelme
170 000 Ft. O
A foglalkoztatót terhelő adó megállapítása:
Fizetendő adó: 170 000x0,195 = 33 150 Ft
- részkedvezmény: 100 000x0,0975= 9 750 Ft
Fizetendő: 23 400 Ft
70

c) öregségi nyugdíjának folyósítása mellett heti 40 órás munkaviszonyban

álló Látó Lukrécia, 2018. július havi szja képező jövedelme 250 000 Ft.
A foglalkoztatót terhelő adó megállapítása:
Fizetendő adó: 250 000x0,195 = 48 750 Ft
- részkedvezmény: 100 000x0,0975= 9 750 Ft
s

Fizetendő: 39 000 Ft
5. A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény
lla

A tartósan álláskereső természetes személyt adófizetési kötelezettséget

eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra
tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt
Pa

(munkavállalót) az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának

megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más
levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft
19,5 százalékával a foglalkoztatás első két évében, és 9,75 százalékával a
foglalkoztatás harmadik évében.
 313

Tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a

kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig
álláskeresőként nyilvántartott.
A 275 nap és a 183 nap számítása során a közfoglalkoztatásban történő
részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.
A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az állami

ás
foglalkoztatási szerv által, az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás
birtokában érvényesítheti.
A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt,
amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve

at
véget ér.
6. A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy
gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető

kt
adókedvezmény
A gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy
O
gyermeknevelési támogatás (anyasági ellátás) folyósítása alatt vagy
folyósításának megszűnését követően adókötelezettséget eredményező
munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra
tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
70

6.1. Anyasági ellátás folyósítása alatt vagy ennek megszűnése után

foglalkoztatott esetén.
A gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy
gyermeknevelési támogatás (anyasági ellátás) folyósítása alatt vagy
folyósításának megszűnését követően adókötelezettséget eredményező
s

munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra

tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
lla

A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott - gyermekgondozási díjban

vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő
munkavállalót az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának
megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más
Pa

levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 000 Ft 19,5

százalékával a foglalkoztatás első két évében és 9,75 százalékával a
foglalkoztatás harmadik évében.
Kedvezmény érvényesítésének időtartama
A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának
megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap, de legfeljebb 3 évig,
érvényesítheti.
 314

Példa: Pöttyös Panka 2018. március 01.-ig gyermekgondozást segítő

ellátásban részesült. A foglalkoztató a kedvezményt 2018. március 01- 2021.
december 01. között, maximum 36 hónap (3 év) időtartamban érvényesítheti
6.2. Több gyermekes munkavállaló foglalkoztatása
Ha a jogosult munkavállaló
- a Cst. szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra

ás
szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő
ellátásban részesült vagy részesül, vagy
- gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül a
részkedvezmény egyenlő a munkavállalót az adó megállapítási időszakra

at
megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót
terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér,
de legfeljebb 100 000 Ft 19,5 százalékával a foglalkoztatás első három évében

kt
és 9,75 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében,
Kedvezmény érvényesítésének időtartama
O
A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának
megszűnését követő hónaptól számított 69. hónap végéig, de legfeljebb 5 évig
érvényesítheti.
Példa:
70

Szapora Málna 2018.7. március 01.-ig gyermeknevelési támogatásban

részesült. A foglalkoztató a kedvezményt 2018. március 01- 2023. december 01.
között, maximum 60 hónap (5 év) időtartamban érvényesítheti.
A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az
anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a
s

munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a

legutolsó anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.
lla

A kedvezmény érvényesítése
A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági
ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely,
családtámogatási feladatokat ellátó hatóság, családtámogatási kifizetőhely, a
Pa

társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az

egészségbiztosítási szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal
járási/kerületi hivatala által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás
birtokában érvényesítheti.
Az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv az igazolás
kiállítását követő hónap 05-ig adatot szolgáltatat „Az adókedvezményre jogosító
igazolást kiállító szerv adatszolgáltatása a tartósan álláskereső, a
 315

gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési

támogatásban részesülő magánszemély részére kiállított igazolásról” K100
megnevezésű formanyomtatványon a NAV-nak.
7. A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye
A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető (ide nem értve
a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) az őt az adófizetési

ás
kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból
adókedvezményt vehet igénybe.
Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban

at
fennálló kedvezménnyel érintett munkaviszonyonként külön-külön kiszámított
részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az új
munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező
munkaviszony alapján a munkavállalót az adó megállapítási időszakra

kt
megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót
terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér,
O
de legfeljebb 100 000 Ft 19,5 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 9,75
százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
A részkedvezményre való jogosultság
A részkedvezményre való jogosultság feltétele,
70

a) a kifizető a létszámát az új munkavállalóval létesített munkaviszony

kezdetét megelőző hónap - Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügy-
statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató szerinti - átlagos statisztikai
állományi létszámához képest növeli, és a megemelt létszámot az új
munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább a meghatározott
s

kedvezményezett időszakban nem csökkenti, és

b) a kedvezménnyel érintett munkavállaló tényleges munkavégzési helye
lla

abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik, és

c) a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább
hat hónapja a szabad vállalkozási zónában vagy e szabad vállalkozási zóna
közigazgatási határától - közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton
Pa

számított - legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy

ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti
területfejlesztési-statisztikai kistérségben van, mint szabad vállalkozási zóna.
Az új munkavállaló fogalma
Új munkavállaló az:
a) akivel a kifizető a meghatározott létszámát növeli,
 316

b) akinek a munkaviszonya nem a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból

folyósított, új munkahely létesítése feltételével adott támogatás igénybevételével
jött létre, és
c) aki a kedvezményezett foglalkoztatása kezdetét megelőző egy évben a
kifizetőnél vagy a kifizető - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény
szerinti - kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásánál nem tartozott az

ás
átlagos statisztikai állományi létszámba.
8. Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény
Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban

at
a) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy
tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy
b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt
vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként

kt
működő kutatóhelynek minősülő - kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel
terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
O
Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban
fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-
külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.
A részkedvezmény egyenlő
70

a) az a) pont szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes

személyt (munkavállalót) az adó megállapítási időszakra megillető, az adó
alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő
közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de
legfeljebb 500 000 Ft 19,5 százalékával,
s

b) a 8.b) pont szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes

személyt (munkavállalót) az adó megállapítási időszakra megillető, az adó
lla

alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő

közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de
legfeljebb 200 000 Ft 9,75 százalékával.
Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adó megállapítási időszak egy részében
Pa

nem, vagy nem kizárólag a meghatározott tevékenységnek megfelelő

munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adó megállapítási
időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.
Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya
kezdődik vagy véget ér, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében
megilleti a kifizetőt.
 317

A kutatóhely, a kutató és fejlesztő fogalmát jogszabály állapítja

meg.(Lásd.: a 2014. évi LXXVI. törvényt).
A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
korlátozása
A kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló, adófizetési
kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel csak jogszabályban

ás
megállapított külön rendelkezése alapján vehet egyidejűleg igénybe több olyan
adókedvezményt, amelynek igénybevételére egyébként jogosult. A több
adókedvezmény egyidejű igénybevételét lehetővé tévő külön rendelkezés
hiányában az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg.

at
Példa
A munkavállaló a kedvezmény érvényesítése szempontjából tekinthető:
- 55. életév feletti és tartósan álláskeresőnek,

kt
- 25. életév alatti 180 nap előzetes biztosítással nem rendelkezőnek és
szakképzetséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottnak.
O
Részmunkaidős foglalkoztatottak kedvezményalapja
A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmények akkor is
érvényesíthetőek, ha munkavállalót részmunkaidőben foglalkoztatják.
Részmunkaidős foglalkoztatás az a foglalkoztatás, amelynek a
70

munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre

érvényes teljes munkaidőt.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén
- a szakképesítést nem igénylő munkakörben foglalkoztatott, a huszonöt
év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló, a tartósan
s

álláskereső személy, a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások

kedvezménye legfeljebb 100 000 Ft-nak,
lla

- a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy

tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, munkavállalót foglalkoztató-
vállalkozásként kutatóhelynek minősülő- kifizetőt a kedvezmény legfeljebb 500
Pa

000-Ft-nak vagy
- a PhD képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt foglalkoztató -
vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő - kifizetőt a kedvezmény
legfeljebb 200 000 Ft-nak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában
csökkentett része után illeti meg a foglalkoztatót.
 318

Példa:
a) Réz Gál 55. életévet betöltött munkavállalót napi négy órában
foglalkoztatják.
A munkavállaló tárgyhavi bruttó bére (járulékalapot képező jövedelme)
150 000 Ft.
A foglalkoztatót terhelő adó megállapítása:

ás
Fizetendő adó: 150 000x0,195 = 29 250 Ft
- részkedvezmény: 20/40x100 000x0,0975= 4 875 Ft
Fizetendő: 24 375 Ft

at
b) Zöld Tulipán 55. életévét betöltött munkavállalót heti 30 órában
foglalkoztatja a munkáltató (a munkáltatónál az adott munkakörben a
munkavállalók egyébként heti 40 órában dolgoznak).

kt
A munkavállaló tárgyhavi bruttó munkabére 130 000 Ft.
A foglalkoztatót terhelő adó megállapítása:
Fizetendő adó: 130 000x0,195
O = 25 350 Ft
- részkedvezmény: 30/40x100 000x0,0975= 7 313 Ft
Fizetendő adó: = 18 037Ft
Részmunkaidős foglalkoztatás arányosítása alóli mentesülés
A részmunkaidős foglalkoztatottakra vonatkozó arányosítást nem kell a
70

gyermekgondozási díjban (gyed), a gyermekgondozást segítő ellátásban (gyes)

vagy gyermeknevelési támogatásban (gyet) részesülő vagy ilyen ellátásban
részesült (kisgyermekes munkavállalók) szociális hozzájárulási adó alapjának
megállapításánál. A kisgyermekes munkavállaló foglalkoztatásához kapcsolódó
- egyéb feltételek teljesülése esetén- az adókedvezmény alapja a bruttó
s

munkabér, de legfeljebb havonta 100 000 Ft.

Példa
lla

a) 2018. március 31.-ig Anyasági ellátásban (gyes-ben)részesült Púpos

Klarissza 2018. június 01.-től napi 4 órás (heti 20 órás) munkaviszonyban
alkalmazzák. 2018. június havi munkabére 150 000 Ft.
A foglalkoztatót terhelő adó megállapítása:
Pa

Fizetendő adó: 150 000x0,195 = 29 250 Ft

- részkedvezmény: 100 000x0,195 = 19 500 Ft
Fizetendő: 9 750 Ft

Költségvetési szervek kedvezmény érvényesítése

A költségvetési szervek a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók
után igénybe vehetik a szociális hozzájárulási adóból a meghatározott
 319

kedvezményeket, de a „megtakarítást” a központi költségvetésbe be kell

fizetniük.
A költségvetési szervek a meghatározott kedvezményt nem
érvényesíthetik az alábbi foglalkoztatottak esetében:
- a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott,
- a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott,

ás
- a tartósan álláskereső,
- a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy
gyermeknevelési támogatásban részesülő illetve részesült munkavállaló után.

at
Költségvetési szerveknek a szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódó
megtakarítások kezelésével kapcsolatos kérdéseket jogszabály állapítja meg.
(Lásd: a 467/2016. (XII. 23.) Korm. rendeletet).

kt
Egyéb foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmények a 2004. évi
CXXIII. törvény alapján O
1. Közfoglalkoztatottak kedvezménye
Törvényben meghatározott közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási
jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére a szociális hozzájárulási adóból
igénybe vehető részkedvezmény illeti meg (közfoglalkoztató fogalmára lásd.: a
70

2011. évi CVI. törvényt)

A részkedvezmény egyenlő a közfoglalkoztatott természetes személyt az
adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál
figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és más levonásokkal
nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási
s

garantált bér 130 százalékának 9,75 százalékával.

A kedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a szociális hozzájárulási
lla

adó megállapítására, befizetésére és bevallására, a mulasztási bírság, pótlék

megállapítására az Art. alapján kerül sor.
Példa
Néma Leventét 2018. április 01.-től képesítéshez nem kötött munkakörben
Pa

napi 8 órába (heti 40 órában) foglalkoztatja a közfoglalkoztatótt, 2018. május

havi munkabére 81 530 Ft.
A foglalkoztatót terhelő adó megállapítása
Fizetendő adó: 82 000 x0,195 = 15 990 Ft
- részkedvezmény: 106 555x1,3x0,0975 = 13 506 Ft
Fizetendő: 2 484 Ft
 320

2. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása

A munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező
megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget
eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból
adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának
megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más

ás
levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér
kétszeresének (2x138 000=276 000) 19,5 százaléka.
A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után
egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a

at
Rehabilitációs kártyát letétben tartotta.
Ha az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti

kt
a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés
átvételét követő naptól nem jogosult meghatározott kedvezményre.
Példa O
Érvényes Rehabilitációs Kártyával rendelkező Puha Áront 2017.november
01.-től foglalkoztatja masszőr munkakörben a” Kézrátétellel Gyógyító” Kft.. A
munkavállaló 2018. március havi munkabére 125 000 Ft.
A foglalkoztatót terhelő adó megállapítása
70

Nem fizet adót, mivel a 125 000<2x138 000=276 000 Ft

A szociális hozzájárulási adó felhasználása

A szociális hozzájárulási adó 2018-ban megfizetett összegének 79,5%-a a
Nyugdíjbiztosítási Alapot, 20,5%-a az Egészségbiztosítási Alapot illeti meg. A
s

szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Alapokat megillető részt a

Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult
lla

számlájára (Lásd.: a 2017. évi XC. törvény 33.§ (1) bekezdését).

Felhasznált jogszabály:
- 2011. évi CLVI. törvény (Eat) egyes adótörvények és azzal összefüggő
Pa

egyéb törvények módosításáról (453-467/D.§)

 321

III. 3. A szakképzési hozzájárulás

A szakképzési hozzájárulás megfizetés célja
A szakképzés költségeihez való hozzájárulást (szakképzési hozzájárulás) a
törvény szerint kell teljesíteni.
A szakképzési hozzájárulás célja
a) a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó azon iskolai rendszerű

ás
képzések támogatása, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy
szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre (Lásd: a 2011. évi
CLXXXVII. törvényt),
b) a nemzeti felsőoktatási rendszerről szóló törvényben meghatározott, az

at
államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak
keretében szervezett szakmai gyakorlat támogatása - gyakorlatigényes

kt
alapképzés - ( Lásd.: a 2011. évi CCIV. törvényt),
c) az a) és b) pont szerinti képzés fejlesztésének támogatása,
d) az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a felnőttképzésről szóló
O
törvény alapján történő támogatása.
A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre
Szakképzési hozzájárulásra kötelezett – eva, és átalányadózó kivételével
– a belföldi székhelyű
70

a) gazdasági társaság,
b) szövetkezet, kivéve
ba) a lakásszövetkezetet,
bb) a szociális szövetkezetet,
bc) az iskolaszövetkezetet,
s

bd) a közérdekű nyugdíjas szövetkezet,

c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdő birtokossági
lla

társulat, vízgazdálkodási társulat – kivéve a víziközmű-társulatot –, egyes jogi

személyek vállalata és a leányvállalat,
d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,
e) közjegyzői iroda,
Pa

f) az szja örvényben meghatározott egyéni vállalkozó (Lásd.: az 1995. évi

CXVII. törvényt),
g) egyéni cég,
Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási
tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel
nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön
telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.
 322

Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének

átalányadó megfizetésével tesz eleget (átalányadózó), szakképzési hozzájárulás
tekintetében a törvény alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási
kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti.
Az EVA törvény hatálya alá tartozó adóalany az EVA szóló törvényben
meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési

ás
kötelezettségét. (Lásd.: a 2002. évi XLIII. törvényt)
Szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke
A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő

at
szociális hozzájárulási adó alapja. Mértéke 1,5 százalék.
A szakképzési hozzájárulás megfizetésének nem kötelezettje
A szakképzési hozzájárulás megfizetése alól mentesül, annak nem

kt
kötelezettje
a) a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására
létrehozott gazdálkodó szervezet (Lásd.: az 1995.évi CVII. törvényt, illetve a
O
törvényi felhatalmazás alapján alapított Büntetés-végrehajtási Gazdasági
Társaságokat),
b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott
egészségügyi szolgáltató – feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel
70

szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik – az egészségügyi

közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási
adóalap után,
c) az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem
értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó
s

alapját,
d) az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi
lla

iroda, közjegyzői iroda tevékenységében a személyesen közreműködő tag a

szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra
tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, valamint
Pa

e) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az

osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete
alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben
a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után,
f) az Szt. szerinti egyéb szervezet a szociális hozzájárulási adóalapja után.
A szakképzési hozzájárulás alapjának csökkentése
A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott
természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó
 323

alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő

közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének
összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta
100 000 Ft, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban
a szociális hozzájárulási adó alanya
a) a pályakezdő munkavállaló,

ás
b) a tartósan álláskereső személy,
c) a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a
gyermeknevelési támogatás (Anyasági Ellátás) folyósítása alatt vagy azt
követően foglalkoztatott munkavállaló,

at
d) a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a
gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott

kt
munkavállalók(három vagy több gyermek után családi pótlékra jogosult)
munkavállaló,
e) a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott
O
új munkavállalók után, a foglalkoztatás első két évében, a d) pont szerinti
esetben a foglalkoztatás első három évében igénybe vehető szociális
hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén
– kivéve a c) és d) pont szerinti esetet – legfeljebb 100 000 Ft arányosan
70

csökkentett része vehető figyelembe.

Részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek
munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre
érvényes teljes munkaidőt.
f) Kutatók foglalkoztatása esetén a legfeljebb a kedvezménnyel érintett
s

munkavállalónként havonta br.. 500 000 Ft-ig. Részmunkaidős foglalkoztatott

esetén legfeljebb 500 000 Ft arányosan csökkentett része vehető figyelembe.
lla

Az EVA-s egyéni vállalkozó szakképzési hozzájárulás fizetése

Az adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden
magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen
közreműködő tagját, valamint az EFO törvény alapján alkalmi munka keretében
Pa

foglalkoztatott személyt) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett

hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles.
A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a
tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka.
2018.-ban 2x138 000x0,015= 4 140 Ft
 324

A hozzájárulás bevallása és megfizetése

A kötelezett az év 1-11 hónapjában előleget állapít meg a „08”-as
bevallási nyomtatványon a tárgy hónapot követő 12-ig. Éves elszámolást készít
tárgyévet követő január 12-ig.
Ha a fizetésre kötelezett gyakorlati képzés szervezésére jogszabály
alapján jogosult a megfizetendő szakképzési hozzájárulást részben vagy

ás
egészben visszaigényelheti. (Lásd.: a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet)
Az EVA-s egyéni vállalkozó bevallása és megfizetése
Az adóalany a szakképzési hozzájárulást negyedévenként (ideértve a
negyedév első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő

at
időszakot is) megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított
adóelőleget az adóévre vonatkozó eva bevallásában bevallja.

kt
Az adóalany a szakképzési hozzájárulást (kivéve az adóév utolsó
negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást) a negyedévet követő
hónap 12. napjáig, az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési
O
hozzájárulást az eva megfizetésére előírt határidőig megfizeti.
Számítási példa:
a) a munkavállaló járulékalapot képező havi jövedelme bruttó 200 000 Ft.
A foglalkoztató fizetési kötelezettsége 200 000x0,015= 3 000 Ft
70

b) középiskolai tanulmányait befejező – 180 napos biztosítási előzménnyel

nem rendelkező - munkavállaló élete első munkahelyén elhelyezkedik heti 40
órában, havi járulékalapot képező jövedelme 150 000 Ft
A foglalkoztató fizetési kötelezettsége
Szkhj: 150 000x0,15= 2 250 Ft
s

részkedvezmény 100 000x0,015= 1 500 Ft

Fizet: 750 Ft
lla

A foglalkoztatás első két évében bruttó 100 000 Ft-ig nem fizet szociális
hozzájárulási adót ezért bruttó 100 000 Ft-ig nem fizet szakképzési hozzájárulást
sem.
Pa

c) a munkavállaló öregségi nyugdíjfolyósítása mellett heti 30 órában

munkaviszonyt létesít, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme 125 000 Ft
fizetést kap.
A foglalkoztató fizetési kötelezettsége
125 000x0,015=1 875 Ft
 325

d) a vállalkozó kivétje 250 000 Ft július hónapban.

A vállalkozónak fizetési kötelezettsége nem keletkezett a saját kivétje után,
mivel nem kötelezettje a szakképzési hozzájárulásnak.
e) társas vállalkozásban közreműködő egyéni vállalkozó július havi kivétje
250 000 Ft
A társas vállalkozó fizetési kötelezettsége

ás
250 000x0,015= 3 750 Ft
f) a munkavállaló részére folyósított gyermekgondozást segítő ellátás
2018. április 12.-én megszűnt. 2018. június 01.-én heti 30 órás munkaviszonyt
létesít, 2018. augusztus havi járulékalapot képező jövedelme 150 000 Ft

at
A foglalkoztató fizetési kötelezettsége
A foglalkoztató fizetési kötelezettsége

kt
Szkhj: 150 000x0,15= 2 250 Ft
részkedvezmény 100 000x0,015= 1 500 Ft
Fizet: O 750 Ft
A foglalkoztatás első két évében bruttó 100 000 Ft-ig nem fizet szociális
hozzájárulási adót ezért bruttó 100 000 Ft-ig nem fizet szakképzési hozzájárulást
sem. A részkedvezményt nem kell arányosítani.
g) a munkavállaló részére folyósított gyermeknevelési támogatás 2017.
70

április 12.-én megszűnt. 2017. június 01.-én heti 20 órás munkaviszonyt létesít,
2018. február havi járulékalapot képező jövedelme 150 000 Ft
A foglalkoztató fizetési kötelezettsége
Szkhj: 150 000x0,15= 2 250 Ft
részkedvezmény 100 000x0,015= 1 500 Ft
s

Fizet: 750 Ft
A foglalkoztatás első három évében bruttó 100 000 Ft-ig nem fizet
lla

szociális hozzájárulási adót. A részkedvezményt nem kell arányosítani

h) középiskolai tanulmányait befejező – 180 napos biztosítási előzménnyel
nem rendelkező - munkavállaló élete első munkahelyén elhelyezkedik heti 20
órában, havi járulékalapot képező jövedelme 150 000 Ft
Pa

A foglalkoztató fizetési kötelezettsége

Szkhj: 150 000x0,15 = 2 250 Ft
részkedvezmény 20/30x100 000x0,015= 7 50 Ft
Fizet: 1 500 Ft
Felhasznált jogszabály:
- 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról,
 326

- 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés

fejlesztésének támogatásáról.

III. 4. A rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás a megváltozott munkaképességű személyek
elhelyezkedését, foglalkoztatását ösztönző munkáltatót terhelő hozzájárulás.

ás
Az a foglalkoztató, munkáltató, aki kötelezettje a megváltozott
munkaképességű személy(ek) foglalkoztatásának, az a meghatározott
hozzájárulás köteles megfizetni.
A megváltozott munkaképességű személy meghatározása,

at
A rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából megváltozott
munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,

kt
a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex
minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (megváltozott
munkaképességű személy), O
b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről
szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt,
c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az
erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
70

d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában

részesül és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási
rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére
köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa
s

foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a

létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).
lla

A fentiek a több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett

a) munkavállalót az Art. szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt
Pa

munkáltatónál foglalkoztatottak létszámánál,

b) megváltozott munkaképességű személyt az Art. szerint az
adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatott
megváltozott munkaképességű személyek számának megállapítása során
kell figyelembe venni.
 327

A foglalkoztatotti létszám megállapítása

A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni
a) a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás
támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban
foglalkoztatott személyeket, (Lásd: a 2011. évi CVI. törvényt, a 375/2010. (XII.
31.) Korm. rendelet, illetve a 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendeletet)

ás
b) az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen
alkalmazott munkavállalót, (Lásd.: a 2010. évi LXXV. törvényt, illetve 223/2010.
(VII. 30.) Korm. rendeletet),
c) az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező

at
munkavállalót (Lásd.: a 2012. évi CCV. törvényt),
d) az Mt. alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során

kt
foglalkoztatott munkavállalót (Lásd.: 2012.évi I. törvényt 53.§).
e) a Honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és
szerződéses katonát (Lásd.: a 2012. évi CCV. törvényt),
O
f) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a
munkaadónál, aki őt nevelőszülőként foglalkoztatja. (Lásd.: az 1997. évi XXXI.
törvényt, illetve az 513/2013. (XII. 29.) Kormányrendeletet),
A meghatározott létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-
70

statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi

átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni,
Mértéke
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes
munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér
s

kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, 2018. évben 138 000x9=

1 242 000 Ft/fő/év.
lla

A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási

szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.
Példa
2018 évben a munkáltatónak 5 fő megváltozott munkaképességű
Pa

munkavállalót kellene foglalkoztatni, a meghatározott létszámból csak 2 főt

alkalmaz egész évben, 1 főt július 01.-december 31. között foglalkoztat.
Éves fizetési kötelezettsége:
A hiányzó 2 fő után: 2x 1 142 000 = 2 484 000 Ft
A fél éves időtartamban foglalkoztatott után: 1 242b000 x0,5= 621 000 Ft
Éves fizetési kötelezettség:
2 484 000+621 000= 3 105 000 Ft
 328

A rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól mentesül

A rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól mentesül
különösen:
- a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának
szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv,
(Lásd.: 2015. évi XLII. törvényt),

ás
- a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a
fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet,
(Lásd.: az 1995.évi CVII. törvényt, illetve a törvényi felhatalmazás alapján

at
alapított Büntetés-végrehajtási Gazdasági Társaságokat),
- a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti honvédségi szervezet.
(Lásd.: a 2012. évi CCV. törvényt),
A törvény alapján a megváltozott munkaképességű munkavállalót

kt
foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából
meghatározott adattartalommal
O (pl.: a munkavállaló természetes
személyazonosító adatait, a TAJ számát, a munkaképesség változásának,
egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét,
továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát) nyilvántartást vezet. A
nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles
70

megőrizni.
A hozzájárulás megfizetése
A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkáltató maga
vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be a NAV-nál meghatározott
számlára.
s

A rehabilitációs hozzájárulás a központi költségvetés bevételét képezi.

A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell
lla

fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok

alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség
huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, és a
fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A negyedik negyedévre
Pa

előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes

negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni.
Az adózó a rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban előírt
módon számított előleget az I–III. negyedévben a negyedévet követő hó 20.
napjáig fizeti meg.
 329

A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet

követő év február 25. napjáig kell megfizetni. (Lásd.: 2017. évi CL. 3. melléklet
Határidők 6. pontját)

Felhasznált jogszabály:
- 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek

ás
ellátásairól és egyes törvények módosításáról (23.§-24.§),

III.4.1. A Rehabilitációs kártya

Rehabilitációs kártya a megváltozott munkaképességű személyek

at
foglalkoztatását elősegítő hatósági igazolás. A rehabilitációs kártyával
foglalkoztatott munkavállaló után a foglalkoztató kedvezményt érvényesíthet.

kt
A Rehabilitációs kártya jogosultja
Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy
jogosult, aki a rehabilitációs hatóság által végzett hatályos komplex minősítés
O
szerint
a) rehabilitálható, ezen belül
aa) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), vagy
ab) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1),
70

b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül

ba) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval
helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló
rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja
nem javasolt (B2),
s

bb) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel,

azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben
lla

meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem

javasolt (C2),
Továbbá az a személy is jogosult, aki 2011. december 31-én III. csoportos
Pa

rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális

járadékban részesült.
A rehabilitációs kártya érvényességének időtartama
a) kezdő időpontja az a nap, amikor a NAV a kártyát kiállította,
b) záró időpontja a kártya visszavonásának napja.
 330

Az igény érvényesítése, eljáró közigazgatási szerv

a) első fokon eljáró rehabilitációs hatóság a megyei kormányhivatal
megyeszékhely szerinti járási hivatala,
b) Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala (járási
hivatal),
c) Budapest Főváros Kormányhivatal III. Kerületi Hivatalának

ás
illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki.
A Rehabilitációs kártya kiadására - a kiváltására jogosult megváltozott
munkaképességű személy kérelmére - az illetékes járási hivatal rehabilitációs

at
szakigazgatási szerve gondoskodik. A Rehabilitációs kártyát a NAV állítja ki.
A kérelmet a kormányhivatalok honlapjáról letölthető „Kérelem a
rehabilitációs kártya igényléséhez„megnevezésű formanyomtatványon kell
előterjeszteni.

kt
Az illetékes járási hivatal a Rehabilitációs kártyára való jogosultságot
vizsgálja, a jogosultság megállapítsa esetén a kártya kiállítása (kiadása) céljából
O
a NAV-ot megkeresi. A NAV a kártyát kiállítja és a kérelmező részére eljuttatja.
A kártyát az érintett átadja (letétbe helyezi) a foglalkoztatónak, a foglalkoztató a
kártyát a foglalkoztatás (érvényesség) időtartama alatt őrzi.
Az illetékes járási hivatal a Rehabilitációs kártya érvényességének
70

megszűnése esetén gondoskodik a Rehabilitációs kártya visszavonásával

kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat a NAV-
nak a jogosultság megszűnéséről, valamint a Rehabilitációs kártyát letétbe
helyező munkaadó meghatározott adatairól.
A NAV a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén a
s

kártyát visszavonja. A Rehabilitációs kártyával rendelkező személynek a

visszavont kártyát a NAV-nak vissza kell szolgáltatni.
lla

Az érvényesség feltétele
A Rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnik, ha a rehabilitációs
hatóság megállapítja, hogy a feltételek nem teljesülnek, illetve a rehabilitációs
járadékra jogosultság megszűnt.
Pa

A jogosultság megszűnés esetei

- a meghatározott időtartam letelt,
- a rehabilitációs hatóság komplex felülvizsgálat alapján megállapítja,
hogy a megváltozott munkaképességű személy már nem rendelkezik a
Rehabilitációs kártya kiállításának (minősítési követelményeinek) feltételeivel,
- vagy a meghatározott megváltozott munkaképességű személyt megillető
pénzellátásra nem jogosult.
 331

A Rehabilitációs kártyával kapcsolatos eljárások során az Art. és a

törvény rendelkezései figyelembevételével kell alkalmazni.
A Rehabilitációs kártya és a szociális hozzájárulási adó kapcsolata
A munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező
megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget
eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból

ás
adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény az adó alapjának
megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más
levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér

at
kétszeresének 19,5 százaléka, 2018. évben 2x138 000x0,195= 53 020 Ft.
A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után
egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a

kt
Rehabilitációs kártyát letétben tartotta.

Felhasznált jogszabály: O
- 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti
munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását
követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az
ösztöndíjas foglalkoztatásról,
70

- 33/2012. (XII. 5.) NGM rendelet a Rehabilitációs kártya igénylésének,

kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának és a hozzá
kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályairól.
- 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű
személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról.
s
lla

III.5. A személyi jövedelemadóból csökkenthető kedvezmények

A természetes személyek a rendszeres és nem rendszeres összevont
személyi jövedelemadóból (megfizetendő adóból) különböző kedvezményeket
érvényesíthetnek, az 1995. évi CXVII. törvény (Szja) szabályai alapján.
Pa

Az érvényesíthető kedvezmények köréből részletesebben áttekintjük:

1. A családi kedvezményt,
2. Az első házasok kedvezményét,
3. A személyi kedvezményt,
4. A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjjal kapcsolatos
kedvezményeket.
 332

III.5. 1. A családi kedvezmény

Családi kedvezmény
A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont
adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti, vagyis kevesebb személyi
jövedelemadót fizet.
A családi kedvezmény mértéke

ás
A családi kedvezmény – az eltartottak számától függően –
kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén 66 670 Ft,
b) kettő eltartott esetén 116 670 Ft/ eltartott gyermek,

at
c) három és minden további eltartott esetén 220 000 Ft/ gyermek.
A családi kedvezményre jogosult

kt
a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.)
szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal
közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem
O
minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot
aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre
(személyre) tekintettel,
ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett
70

gyermekre (személyre) tekintettel,

ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet
parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben
lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre)
tekintettel kapja,
s

b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa,

c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy),
lla

d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A c)–d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele
közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek
hozzátartozóit is) közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.
Pa

A hozzátartozó fogalmát a Ptk. határozza meg az alábbiak szerint:

„hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon
házastársa, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, és a testvér
házastársa”. (Lásd.: a 2013. évi tv. 8:1. § 2. pontját)
A kedvezménymegosztásának kizárólagos szabálya
Ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők
egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi
 333

pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét

szülő – valamint a szülő házastársa – vonatkozásában kedvezményezett
eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a
családi kedvezmény gyermekenként érvényesíthető összegének 50 százalékának
érvényesítésére jogosult.
Vagyis

ás
- egy eltartott esetén: 66 670x0,5= 33 335 Ft,
- kettő eltartott esetén: 2x116 670x0,5= 116 670 Ft/gyermek
- három és minden további eltartott esetén 220 000x0,5= 110 000

at
Ft/gyermek a közösen felügyelt gyermek(ek) után.
A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös
érvényesítésére egymás között nem jogosultak, azonban jelenlegi („aktuális”)

kt
házastársukkal (bejegyzett élettársukkal) a rájuk vonatkozó kedvezményt
közösen igénybe vehetik.

Kedvezményezett eltartott
O
- az, akire tekintettel a magánszemély jogszabályban meghatározottak
szerint családi pótlékra jogosult (Lásd: az 1998. évi LXXXIV törvényt),
- a magzat a várandósság időszakában, fogantatásának 91. napjától
70

megszületéséig (Lásd.: 1995. évi CXVII. törvényt),

- az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult (Lásd: az 1998. évi
LXXXIV. törvényt),
- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély (Lásd.: 83/1987. (XII.
27.) MT rendeletet).
s

Eltartott
a) a kedvezményezett eltartott,
lla

b) az, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása

szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a
kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi
Pa

pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek

száma nem befolyásolja.
A Cst. alapján a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából
azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,
a) aki az igénylő háztartásában él, és
aa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra
jogosult,
 334

ab) aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben

első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy
első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres
jövedelemmel nem rendelkezik,
b) aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve,
hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő – a

ás
kormányrendeletben foglaltak szerint – vele kapcsolatot tart fenn.
Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a
gyermeket (személyt) is,

at
a) aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán
átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
b) akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el,

kt
vagy
c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével
együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik (Lásd.: az 1998. évi LXXXIV.
O
törvény 12.§ (1)-(2) bekezdését).
Jogosultsági hónap
Jogosultsági hónap az a hónap,
a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
70

b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,

c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább
egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a
családi pótlékra való jogosultság megnyílik.
s

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után

egyszeresen vehető igénybe.
lla

A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti

igénybe, mely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az
adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is
Pa

igénybe vehetik.
Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy
magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt – adóbevallásban,
munkáltatói adó-megállapításban – megoszthatja a vele közös háztartásban élő,
jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is,
ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon
jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a
 335

jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi

pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható.
A családi kedvezmény érvényesítése
A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély
adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó-megállapításhoz
tett írásbeli nyilatkozata.

ás
A magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére az adóelőleget
megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adólapba tartozó
rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat,
személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára

at
adhat.
A családi kedvezmény abban az esetben is érvényesíthető, ha a
magánszemély tartós megbízási jogviszonyból, kifizetőtől ingatlan

kt
bérbeadásából származó rendszeres jövedelmet szerez.
Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után
O
több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot – a változás
bejelentésének kötelezettsége mellett – közösen teszik meg.
A családi kedvezmény közös igénybevétele esetén a jogosultakat
jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az
70

adóelőleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizető – az

összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával – a nyilatkozat szerint
veszi figyelembe.
A családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a
következő adatokat tartalmazza:
s

a) a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét,

b) minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító
lla

jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést,

c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító
munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és
Pa

adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló

kijelentését, míg e munkáltató, kifizető hiányában az erre vonatkozó kijelentést.
A írásbeli nyilatkozatot az „Adóelőleg-nyilatkozat a 2017. évben a családi
kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről” megnevezésű
formanyomtatványon kell megtenni.
A kitöltött nyilatkozat egy-egy példányát a kitöltőnek, illetve a
munkáltatónak (a munkabért kifizetőnek) az elévülési időig, vagyis 5 évig meg
kell őriznie.
 336

Az Szja. tv-nek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait megfelelően

alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra,
rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély
(jogosult, eltartott) esetében is azzal, hogy
- kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető
figyelembe, akire tekintettel a Cst. megfelelő alkalmazásával a kedvezményt

ás
érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható
lenne,
- eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a
Cst. megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi

at
pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.
Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre

kt
szintén jogosult más magánszemély a családi járulékkedvezmény havi vagy
negyedéves összegét a Tbj.-ben meghatározottak szerint érvényesítette, akkor a
személyi jövedelemadóról szóló bevallásban, munkáltatói adó-megállapításban a
O
jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak,
élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét
csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény
összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott
70

része (625 százaléka).

Családi kedvezmény érvényesítés egyéb esete
1.) A csökkentett korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban
részesülő személy a családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat
megillető családi kedvezmény – megosztással történő érvényesítésére jogosult,
s

vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a

családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére
lla

– más jogosulttal közösen, vagy házastárssal, élettárssal megosztva sem – nem

vagy csak részben érvényesítheti, a NAV igazolása alapján a családi
kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthető részére
Pa

az adó mértékével megállapított összegnek a – más jogosulttal, a házastárssal,

illetve az élettárssal együttesen érvényesített – Tbj. szerinti családi
járulékkedvezménnyel csökkentett része a korhatár előtti ellátás csökkentésével
szemben érvényesítheti.
Az igényt a „Kérelem adatlap a személyi jövedelemadó mértékével
csökkentett szolgálati járandóságban, korhatár előtti ellátásban részesülő
személy esetén az adóévben fel nem használt családi adókedvezmény szolgálati
járandóság, illetőleg korhatár előtti ellátás csökkentésével szembeni
 337

érvényesítéséhez” megnevezésű formanyomtatványon, illetve a meghatározott

igazolások becsatolásával a Nyugdíjfolyósító Igazgatósától kell kérvényezni. A
Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a kérelemről határozatban dönt, illetve annak
jogerőre emelkedésétől számított 10 munkanapon belül folyósítja (Lásd.: a 2011.
évi CXLVII. törvényt).
2.) A családi kedvezmény a táppénz, baleseti táppénz, baleseti járadék,

ás
csecsemőgondozás díj, illetve a gyermekgondozási díj összegéből levont
személyi jövedelemadó-előlegben is érvényesíthető.
Példa:

at
a) Batu Kán 2 gyermek után kap családi pótlékot, a családi kedvezmény
érvényesítéséhez a nyilatkozatot a kifizetőnek leadta. 2018. április havi személyi
jövedelemadó alapját képező jövedelme 250 000 Ft.
A személyi jövedelemadó-előleg megállapítása a következő:

kt
250 000 - (2x116 670)x0,15=2 499 Ft
A munkabért terhelő egyéni járulékokat a 250 000 Ft alapján állapítjuk
O
meg.
b) Setét Balambér a családi kedvezményt 2018. június hónapig 3 gyermek
után érvényesítette, a vele közös háztartásban élő legidősebb gyermeke, Setét
Surány nappali tagozatos középiskolai tanulmányait befejezte, 2018. szeptember
70

01-től az ELTE Állam és Jogtudományi Karán kezdte meg nappali tagozatos

tanulmányait, jövedelemmel nem rendelkezik.
A családi kedvezményt egyedül érvényesítő S. Balambér 2018. október
havi személyi jövedelemadó alapját képező jövedelme 480 000 Ft.
A személyi jövedelemadó-előleg megállapítása a következő:
s

A családi kedvezmény érvényesíthető összege: 2x220 000= 440 000 Ft

Fizetendő szja: 480 000-440 000x0,15= 6 000 Ft
lla

A munkabért terhelő egyéni járulékokat a 480 000 Ft alapján állapítjuk

meg.
c) Rokkantsági járadékban részesülő Erős Héraklész, 2018. március havi
személyi jövedelemadó alapját képező jövedelme 125 000 Ft.
Pa

A kedvezmény érvényesítéséhez a nyilatkozatot a kifizetőnek leadta.

A személyi jövedelemadó-előleg megállapítása a következő:
A családi kedvezmény érvényesíthető összege: 66 670 Ft
Fizetendő szja: 125 000- 66 670x0,15= 8 750 Ft
A munkabért terhelő egyéni járulékokat a 125 000 Ft alapján állapítjuk
meg.
 338

d) Rokkantsági járadékban részesülő Római Apolló 2018.április havi

személyi jövedelemadó alapját képező jövedelme 250 000 Ft. Felesége, Római
Vénusz várandóságának 91. napját betöltötte 2018. április 07.-én. A
kedvezményt a férj érvényesíti, a szükséges nyilatkozatot a foglalkoztatóhoz
eljutatta.
A személyi jövedelemadó-előleg megállapítása a következő:

ás
A családi kedvezmény érvényesíthető összege: 2x116 670= 233 340 Ft
Fizetendő szja: 250 000-233 340x 0,15= 2 499 Ft
A családi kedvezmény összege, azért 2x116 670 Ft, mivel két eltartottnak
minősülnek, egyrészt a férj rokkantsági járadéka, illetve a feleség várandóságára

at
tekintettel.
Felhasznált jogszabály:

kt
- 1995.évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (29/A-29/B.§,
48.§)
III.5.2. Az első házasok kedvezménye
O
Az első házasok kedvezménye
Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont
adóalapját az első házasok kedvezményével csökkenti. A kedvezmény a családi
kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
70

Jogosultja
Azok érvényesíthetik, akiknek az esetében legalább az egyik házastársnak
ez az első házassága. A házaspár azon tagja is jogosult a kedvezmény
érvényesítésére, megosztására, akinek nem ez az első házassága.
Mértéke
s

A jogosult házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény

jogosultági hónaponként 33 335 Ft,
lla

Példa:
Kun Edömér első házasok kedvezményét egyedül érvényesíti, tárgyhavi
összevont adóalapot képező jövedelme 145 000 Ft
Pa

Szja fizetési kötelezettsége:

145 000-33 335x0,15=16 750 Ft
Az érvényesítés időtartama
A házasság kötést követő hónaptól (házassági életközösségtől) számított
24 hónap, feltéve, hogy e jogosultsági hónapok alatt az életközösség nem
bomlott fel, függetlenül attól, hogy jogosult magzatra vagy gyermekre (a nevelt
gyermek kivételével) tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá.
 339

A kedvezmény érvényesítését nem zárja ki, ha a házasság megkötésekor

bármelyikük már jogosult családi kedvezményre. Ilyen esetben az első házasok
kedvezménye a családi kedvezményt megelőzően érvényesíthető.
Érvényesítés
A kedvezményt a házastársak – döntésük szerint – az összeg
megosztásával közösen érvényesítik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt

ás
kizárólag egyikük veszi igénybe.
A kedvezmény megosztása
A kedvezményt a házastársak – döntésük szerint – az összeg

at
megosztásával közösen érvényesíthetik, ideértve azt az esetet is, ha a
kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. A kedvezmény közös
igénybevétele az adóbevallásban, munkáltatói adó-megállapításban független
attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál történt annak

kt
figyelembevétele.
A kedvezmény igénybevételének feltétele
O
A kedvezmény igénybevételének feltétele a házastársak – adóbevallásban,
munkáltatói adó-megállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is
feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük
veszi igénybe, vagy tartalmazza a kedvezmény összegének megosztására
70

vonatkozó döntésüket.

Az igényt az „Adóelőleg-nyilatkozat 2017. évben az első házasok

kedvezményének érvényesítéséről „megnevezésű formanyomtatvány kitöltésével
kell bejelenteni.
s

A kedvezmény érvényesítése az adóelőleg levonásánál

Az első házasok kedvezménye – a családi kedvezményhez hasonlóan – az
lla

erre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat megtétele esetén már az adóelőleg

levonásánál figyelembe vehető, és azt a házastársak közösen érvényesíthetik.
A kedvezmény – ugyancsak a családi kedvezményhez hasonlóan – abban
az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély maga köteles az összevont
Pa

adóalapja adóelőlegét megállapítani

Felhasznált jogszabály
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (29/C.§)
 340

III. 5.3. A személyi kedvezmény

A személyi kedvezményt a súlyosan fogyatékos személy érvényesítheti a
személyi jövedelem adójából.
Az összevont adóalap adóját (vagyis a fizetendő személyi jövedelemadót)
csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás
alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása

ás
idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának
megfelelő összegben, 2018. évben 138 000x0,05=6 900 Ft/hó (személyi
kedvezmény).

at
Fogalma
Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont
adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos
fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett

kt
betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül, a
kedvezmény érvényesítéséhez szükséges orvosi igazolással rendelkezik.
O
Az igazolás időtartama alapján lehet:
- ideiglenes és
- végleges.
Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem
70

kell újra igazolni.

Az igazolást kiállítására jogosult
- a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa,
- a szakambulancia vagy szakorvos által készített orvosi dokumentáció
alapján a beteg által választott háziorvos,
s

- a betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges

vagy átmenti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály
lla

szakorvosa jogosult.
Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt
- aki rokkantsági járadékban részesül, illetve
Pa

- az a személy, akinek fogyatékossági támogatásra jogosultságát 2015.

március 31-ig a Magyar Államkincstár területi igazgatósága, 2015.április 01-től
az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal határozatban megállapította.
(Lásd.: 1998. évi XXVI. törvényt).
A kedvezmény érvényesítése
A kedvezményt az „Adóelőleg-nyilatkozat a személyi kedvezmény
érvényesítéséről” megnevezésű formanyomtatvány lehet érvényesíteni. A
nyilatkozatot 2 példányban kell kitölteni és átadni a munkáltatónak, vagy a
 341

társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag tekintetében a társas

vállalkozásnak. A nyilatkozat egyik példányát a munkáltatónak, másik példányát
az érintett őrzi a megfelelő okmányokkal együtt 5 évig.
Nyilatkozat hiányában év végén a személyi jövedelemadó bevallásában is
érvényesíthető a kedvezmény.
A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén azonban a jogosult

ás
köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatot
visszavonni.
A kedvezmény érvényesítés korlátozása
A személyi kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha azonos vagy

at
hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra a másik államban, ahol az önálló,
nem önálló tevékenységéből, nyugdíjból származó jövedelme megadóztatható −
figyelemmel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények

kt
rendelkezéseire is − nem vett és nem is vesz igénybe.
Külföldi (adóügyi illetőségű) magánszemélyre. A kedvezmény
O
Magyarországon történő érvényesítéséhez az is szükséges, hogy fent említettek
szerinti jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon essen
adókötelezettség alá (kettős adóztatás elkerülés szabályai). Külföldi esetében a „
külföldi magánszemélyek kiegészítő nyilatkozatát” a személyi kedvezmény
70

igénybevételéhez.
A kedvezmény utólagos érvényesítése
Ha valaki évek óta igazoltan jogszabályban felsorolt betegségek
egyikében szenved, tehát jogosult lett volna a személyi adókedvezményre, akkor
a kedvezményt az igazolás megszerzését követően az 5 éves elévülési időn belül
s

a személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével érvényesítheti.

A kedvezmény érvényesítésének korlátja
lla

A kedvezmény abban az esetekben nem érvényesíthető, amikor nincs

adóalapot képező jövedelem (nincs személyi jövedelemadó fizetési
kötelezettség).
Pa

Megjegyzés: a KATA-s vállalkozó, illetve azok, akik a családi

adókedvezményt teljes egészében érvényesítik, nem tudják érvényesíteni a
kedvezményt.
Példa
Beteg Botond 2018. március havi személyi jövedelem adóalapját képező
jövedelme 185 000 Ft, kérte a személyi kedvezmény érvényesítését.
 342

Tárgy havi személyi jövedelemadó előleg fizetési kötelezettség

megállapítása: 185 0000x0,15=2 750 Ft, ezt a megállapított fizetendő adót kell
csökkenteni az aktuális minimálbér 5 százalékával..
Tehát a példában szereplőnek március hónapban 27 750-6 900 = 20 850
Ft személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezett.
Egyéni járulékait a 185 000 Ft után kell megfizetnie.

ás
Felhasznált jogszabály:
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (1/A.§,40.§)
- 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet súlyos fogyatékosságnak minősülő

at
betegségekről,
- 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet a súlyos fogyatékosság minősítéséről és

kt
igazolásáról.
III. 5. 4. Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj
Az Szja. törvény alapján a nem önálló tevékenységből származó bevételt
O
az adóalap megállapítása előtt csökkenti többek között a munkavállalói
érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj
összege, ideértve az önálló tevékenység hiányában költségként el nem
számolható kamarai tagdíj címén befizetett összeget is.
70

A munkáltató a munkavállalók munkabéréből a szakszervezeti vagy

egyéb érdekképviseleti tagdíjat a munkavállaló írásbeli kérelmére köteles
levonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb
munkavállalói érdekképviselet javára köteles a kérelemben meghatározott
összeget átutalni. A feladatok ellátásáért a munkáltatót nem illeti meg díjazás.
s

A munkáltató kötelezettsége
A munkáltató a megbízás megszűnéséig köteles
lla

A munkáltató a megbízás megszűnéséig köteles

a)4 a tagdíjat a munkavállaló munkabéréből a bérfizetés esedékességekor
levonni, és az érdekképviseletnek rendelkezése alapján kifizetni vagy a
Pa

megjelölt fizetési számlára átutalni,

b) évenként egy alkalommal – az érdekképviselet kérésére – a kérelmező
munkavállalók nevét és a levont tagdíj mértékét tartalmazó jegyzéket az eltelt
időszakra vonatkozóan összeállítani és az érdekképviselet rendelkezésére
bocsátani.
A feladatok ellátásáért a munkáltató díjazást nem kérhet.
A megbízás megszűnik, ha
- a munkaviszony megszűnik,
 343

- a munkavállaló a megbízó nyilatkozatát írásban, indokolási kötelezettség

nélkül visszavonja,
- a nyilatkozatban megjelölt érdekképviselet megszűnik.
Példa:
A munkavállaló személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelme br:
250 000 Ft, írásos nyilatkozatában havonta 5 000 Ft összegben kérte

ás
érdekképviseleti tagdíj utalását.
A személyi jövedelemadó- alap megállapítása
250 000 -5 000 = 245 000 Ft

at
A további kedvezmények érvényesítése a 245 000 Ft alapján lehetséges.
Az egyéni járulékokat a 250 000 Ft után kell megfizetnie.

kt
Felhasznált jogszabály:
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (27.§),
- 1991. évi XXIX. törvény a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés
O
önkéntességéről.
IV. A hazai nyugdíjrendszer és az öregségi nyugdíj általános
ismeretei
Magyarországon az időskori ellátórendszerek legfőbb intézménye az
70

állami felosztó kirovó elven működő nyugdíjbiztosítási rendszer.

A rendszer lényege:
- kötelező részvétel (munkavállalók, foglalkoztatók, önfoglalkoztatók),
- meghatározott járulék megfizetése,
- részarányosság elve,
s

- társadalmi szolidaritás elve,

- az aktuális bevételekből fedezik az aktuális kifizetéseket (nincs
lla

felhalmozás, tartalékképzés)
Magyarországon a nyugdíjrendszernek kiemelt és meghatározó szerepe
van a szociális ellátórendszeren belül. A nyugdíjrendszer meghatározott életkort
elért és legalább a törvényben meghatározott minimális szolgálati idővel
Pa

rendelkező, járulékot fizetett emberek ellátása mellett a megváltozott

munkaképességű személyek ellátását (rehabilitációs és rokkantsági ellátás,
rokkantsági járadék, baleseti járadék) is biztosítja.
Az állami nyugdíjrendszert az állam intézményrendszerén keresztül
működteti mögöttes felelősségvállalással, vagyis az aktuális öregségi nyugdíjak
mindenkori kifizetését garantálva (Lásd: a 2011. évi CXCIV. törvény 40.§ (3)
bekezdését.).
 344

Az állami nyugdíjrendszer fő feladata az időskori megélhetés folyamatos

és biztonságos feltételeinek megteremtése, a nyugellátások értékállóságának
megőrzése.
Az öregségi nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátásokat (többek között a
baleseti járadék, a rehabilitációd déd rokkantsági ellátás, vakok személyi
járadéka, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság stb. ellátások összegét)

ás
évente az inflációs előrejelzések alapján emelik, 2018. évben január 01-jével 3
százalék mértékben (Lásd.: a 359/2017. (XI. 30.) Kormányrendelet)
A nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások fedezetét biztosító Nyugdíjbiztosítási

at
Alapra lásd: az V.3. fejezetet.
A hazai nyugdíjrendszer alapjai „pillérei”
1.) A felosztó kirovó elven működő társadalombiztosítási állami

kt
nyugdíjrendszer,
2.) A tőkefedezeti elven működő
2.a) Önkéntes nyugdíjpénztárak,
O
2.b) Önkéntes magán-nyugdíjpénztárak,
3.) Egyéb időskori ellátást biztosító megoldások pl.. a pénzintézetek által
szervezett nyugdíj-előtakarékossági pénzintézeti befektetések).
IV.1. A felosztó- kirovó elven működő társadalombiztosítási állami
70

nyugdíjrendszer
Néhány alapfogalom
- saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás: olyan keresettől,
jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő
megszerzése esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve
s

hozzátartozójának jár,
- öregségi nyugdíj: meghatározott életkor elérése és meghatározott
lla

szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás,

- özvegyi nyugdíj: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő,
de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy házastársának, meghatározott
Pa

feltételek mellett élettársának, valamint elvált házastársának járó nyugellátás,

- árvaellátás: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de
nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbefogadott
gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvérének,
unokájának járó ellátás,
- szülői nyugdíj: az elhunyt biztosított (nyugdíjas) szülőjének,
nagyszülőjének, meghatározott feltételek fennállása esetén nevelőszülőjének
járó ellátás,
 345

- szolgálati idő: az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék

fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett.
A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülő
időszakokat e törvény külön határozza meg,
- nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset: a biztosított nyugdíjjárulék-
fizetési kötelezettségének külön törvényben meghatározott alapját képező

ás
keresetnek, jövedelemnek a törvény rendelkezései szerint számított átlaga,
- öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege: 2018. január 01-jétől 28 500
Ft/hó.
- degresszíó: a saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset

at
meghatározott felettes összegének kormányrendeletben meghatározott sávosan
csökkenő mértékű beszámítása,
- valorizáció: a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset megállapítása

kt
során - az 1988. január 1-jétől - a nyugdíjazást megelőző napig elért keresetnek
az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul vevő
O
megállapítása,a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez emelése. A
valorizációs szorzószámok kormányrendeletben történő meghatározására – az
előző évi statisztikai adatok ismeretében – a tárgyév március hónapjában
kerülhet sor.
70

Saját jogú nyugellátások

1.Teljes öregségi nyugdíj,
2. Résznyugdíj,
3. Nők életkortól független 40 év jogosultsági idő alapján megállapított
öregségi nyugdíj.
s

1. Teljes öregségi nyugdíj

Jogosultja az aki:
lla

- betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt,

- legalább 20 év elismert szolgálati idővel rendelkezik,
- az öregségi teljes nyugdíj megállapításnak napján a Tbj. 5.§ (1)
Pa

bekezdés a-b), illetve e-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem
áll.
Nevezetesen: munkaviszonyt, szövetkezetben személyesen közreműködő
viszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt (megbízási díj).
Az egyéni és társas vállalkozónak a vállalkozói tevékenységet nem kell
megszűntetni, mivel „automatikusan” kiegészítő-tevékenységű vállalkozónak
minősülnek. A mezőgazdasági őstermelő a meghatározott életkor betöltését
 346

követően (saját jogú nyugdíjas lesz) és a Tbj.5.§ (1) bekezdés i) pontjában

meghatározottak szerint nem lesz a Tbj. szerint biztosított.
2. Öregségi résznyugdíj
Jogosultja az aki:
- betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt,
- legalább 15 év elismert szolgálati idővel rendelkezik,

ás
- a résznyugdíj megállapításnak napján a Tbj. 5.§ (1) bekezdés a-b),
illetve e-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
3. Nők életkortól független 40 év jogosultsági idő alapján megállapított

at
öregségi nyugdíj
Jogosultja az aki:
a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat

kt
megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással
járó jogviszonyban nem áll. O
3.1 Jogosultsági időnek kérdése
Jogosultsági időnek számít:
- a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső
jogviszonnyal,
70

- a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban,

gyermekgondozási díjban,
- gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben,
gyermeknevelési támogatásban,
- és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére
s

tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet
alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.
lla

- alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás,

- az egyszerűsített foglalkoztatást,
- a szakmunkástanuló és a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári
gyakorlat időtartama.
Pa

A jogosultsági időnél figyelmen kívül hagyandó időtartamok

A jogosultsági idő megállapításánál nem lehet figyelembe venni:
- munkanélküli ellátás, álláskeresési járadék,
- a középfokú, vagy felsőoktatásban a nappali tagozaton végzett
tanulmányok időtartamát,
- a megállapodás alapján szerzett szolgálati időt.
 347

3.2. A nők 40 év jogosultsági idő alapján megállapított öregségi nyugdíj

meghatározott minimális keresőtevékenységgel szerzett időtartam
Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a
keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső
jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet,
- olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy

ás
örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki
1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett,
a harminc évet.
A meghatározott jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt

at
gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy
évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

kt
Példa: Sasné Rigó Rebeka 6 gyermeket nevelt saját háztartásában, a
nyugdíj megállapításához legalább harminc év jogosultsági (járulékfizetési)
idővel kell rendelkeznie. O
Keresőtevékenység
Keresőtevékenység a jogosultsági idő megállapításánál: minden olyan
személyes közreműködés ellenértékeként kapott juttatás, bevétel, amelyből a
jogszabály alapján meghatározott nyugdíjjárulékot megfizették.
70

Keresőtevékenység a foglalkoztatás napi időtartamától függetlenül

keresőtevékenység lesz a foglalkozás.
3.3. A saját háztartásban nevelt gyermek fogalma:
Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe
fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és
s

annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra

került ki, vagy a gyermek után családi pótlék folyósítására volt jogosult. (Lásd.:
lla

az 1998. évi LXXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdését)

Egy kis statisztika:

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság statisztikai adatai alapján
Pa

2017. szeptember hónapban 140 316 fő részére folyósítottak 40 év jogosultsági

idő alapján öregségi nyugellátást.(Forrás: www.onyf.hu)
A megállapított öregségi nyugdíj 0,5 százalékos növelése
Keresőtevékenység végzése és a meghatározott nyugdíjjárulék
megfizetéséhez kötött.
 348

Esetei.
a) öregségi nyugdíj folyósítása, szenteltetés mellet végzett munka esetében
Öregségi nyugdíj folyósítása, szüneteltetése mellett végzett
keresőtevékenység esetén a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező,
jövedelem összege egy tizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.
Ha a növelésre jogosultság több naptári évben megszerzett keresetre,

ás
jövedelemre vonatkozik, a növelés összegét naptári évenként állapítják meg.
A növelés mértékét hivatalból állapítja meg a nyugdíj szakigazgatási szerv
a tárgyévet követő szeptember 30.-ig vagy október 31.-ig

at
Példa: az öregségi nyugdíjának folyósítása mellett Üstösné Fazekas Irén
2017. évben 1 500 000 Ft járulékalapot képező jövedelmet szerzett.
A 0,5 százalékos növelés várható összege: 1 500 000/12x0,0005= 625

kt
Ft/hó.
Hozzátartozói nyugellátások
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói
O
nyugellátások
- özvegyi nyugdíj,
- árvaellátás,
- szülői nyugdíj,
70

- baleseti hozzátartozói nyugellátások,

- özvegyi járadék.

Egy kis statisztika

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság statisztikai adatai alapján
s

2017. szeptember hónapban özvegyi nyugdíjat 79 778 fő, szülői nyugdíjat 29 fő,
árvaellátást 62 547 fő részére folyósítottak (Forrás: www.onyf.hu).
lla

Nem öregségi nyugellátások

1. Tartós ápolást végzők időskori támogatása
2018. január 01.-jétől az 1993. évi III. törvényben meghatározott
Pa

feltételeknek megfelelő személyek az un.: Tartós ápolást végzők időskori

támogatásra lehetnek jogosultak. A támogatás összege 50 000 Ft/hó. Az eljárás
szabályaira Lásd: a 383/2017. (XII. 12.) Kormányrendeletet.
2. Az CLXVII. törvényben meghatározott korhatár előtti ellátás, a
szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a táncművészeti
életjáradék.
 349

3. A CXCI. törvényben meghatározott rehabilitációs ellátás és a

rokkantsági ellátás,
4. A 83/1987. (XII.27.) MT. rendeletben meghatározott rokkantsági
járadék.

Felhasznált jogszabály

ás
- 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról,
- 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról
szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

at
IV. 1. Az önkéntes nyugdíjpénztárak
Az önkéntes nyugdíjpénztárak alapítására, működtetésére
Magyarországon 1993-óta van lehetőség.

kt
Az önkéntes nyugdíjpénztár természetes személyek nyugdíjszolgáltatás
(kiegészítő nyugdíj) céljából önkéntesen, szabad akaratából, az önkéntesség és
O
önszerveződés alapján létrehozott szervezetei. A nyugdíjpénztár kizárólag
nyugdíjszolgáltatást nyújthat.
Alapelvek
1. Önkormányzatiság működés elve: A pénztárra vonatkozó alapvető
70

döntések meghozatalára kizárólag a pénztártagok jogosultak. A döntés

meghozatala során a pénztártagok azonos jogokkal rendelkeznek.
2. A zárt gazdálkodás elve:
a) a pénztár gazdálkodása kizárólag csak az alapszabályban meghatározott
szolgáltatások szervezésére és teljesítésére irányulhat,
s

b) a pénztár gazdálkodásához alapokat képez, és a tagok részére egyéni

számlát vezet,
lla

c) a pénztár gazdálkodása során az alapszabály felhatalmazása alapján, a

jogszabályi előírások keretei között a pénztárvagyon erejéig vállalhat más jogi,
illetve természetes személyekkel szemben kötelezettséget,
Pa

d) a pénztár a tartozásaiért saját vagyonával felel,

e) a tagsági viszony megszűnése, illetve a pénztár felszámolása esetén a
pénztártag az egyéni számláján levő összeget az alapszabály szerint követelheti
a pénztártól,
f) a pénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből és egyéb
bevételekből, a pénztártípusok sajátosságainak figyelembevételével, a közgyűlés
által elfogadott pénzügyi terv alapján szervezi, finanszírozza és teljesíti.
 350

3. Kölcsönösség: a pénztártagok közösen teremtik meg a szolgáltatások

fedezetét. A pénztárak szolgáltatásaira jogosultakat az igénybevétel
szempontjából azonos jogok illetik meg. Minden pénztártag egyben tulajdonosa
is a pénztárnak.
4. Függetlenség elve: a pénztárak a jogszabályok keretei között szabadon
alakítják ki szolgáltatási körüket és üzletpolitikájukat.

ás
5. Szolidaritás elve: a pénztártagok egységes elvek alapján megállapított
tagdíjat fizetnek, mely a nem kárarányos tehermegosztás alapján független
egyéni kockázatuk mértékétől. A tagsági feltételeknek eleget tevő természetes

at
személy felvételi kérelme nem utasítható el.
6. Társulási elv: a tagsági kör meghatározásakor nem alkalmazható
vallási, faji, etnikai, politikai meggyőződés, kor és nemek szerinti

kt
megkülönböztetés.
7. Non-profit (nem haszonelvű) működés: a pénztár gazdálkodásának
eredményét sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki, azt csak
O
az alaptevékenység érdekében használhatja fel.
Néhány fogalom:
- kiegészítőpénztár: önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, amely a
társadalombiztosítási ellátásokat kiegészíti, pótolja és tagjai igénye szerint
70

szervezi,
- elismert pénztár: önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, amely a törvény
foglalt jogszabályok szerint, külön törvény által feljogosítva az adott
társadalombiztosítási, szociális ágazatban társadalombiztosítási ellátást szervez
és helyettesít, illetve azokat kiegészítő szolgáltatásokat nyújt,
s

- alapszabály: a taggá válás feltételeit, a tagok jogait és kötelezettségeit, a

pénztár szolgáltatásait, önkormányzati működését és gazdálkodási rendjét a
lla

jogszabályok keretei között az alapszabály határozza meg. A pénztártagok,

illetve a pénztártagok és a pénztár közötti vitás kérdéseket a pénztár
gazdálkodására és felelősségi viszonyaira vonatkozó jogszabályok és az adott
Pa

pénztár alapszabálya alapján kell eldönteni. Az alapszabály a pénztár

alkalmazottaira, a munkáltatói tagra és a támogatókra nézve is kötelező érvényű,
- tagdíj: a pénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a
pénztárszervezet működtetésére a pénztártagok által vállalt kötelezettségként,
rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás, amelyet a munkáltató e törvényben
meghatározott szabályok szerint, munkáltatói hozzájárulás jogcímen részben
vagy egészben átvállalhat. A tagdíj - minden pénztártagra kötelező - legkisebb
 351

mértékét (a továbbiakban: egységes tagdíj) a pénztár alapszabálya határozza

meg,
- egységes tagdíj: az alapszabályban megjelölt azon összeg, amelyet
valamennyi pénztártag a pénztárnak rendszeresen megfizet,
- várakozási idő: a tagsági viszonynak a belépéstől számított alapszabály
szerinti azon időszaka, amelynek elteltével az egyéni számlaköveteléshez, illetve

ás
a szolgáltatáshoz a pénztártag hozzájuthat,
- egyéni nyugdíjszámla: a nyugdíjpénztár által vezetett egyéni számla,
- nyugdíjszolgáltatás (kiegészítő nyugdíj): a nyugdíjkorhatár elérése után

at
a pénztártag részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg terhére, az
alapszabályban rögzített módozatoknak megfelelően választása szerint egy
összegben vagy járadék formájában, illetőleg e kettő kombinációjaként történő

kt
pénzbeni kifizetés;
A pénztár megkülönböztetése működése alapján
A pénztár működése alapján lehet zárt pénztár vagy nyílt pénztár.
O
A tagsági viszony letétesítése
Pénztártag lehet az a 16. életévét betöltött személy, aki az alapszabály
rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el és tagdíjfizetést vállal.
A tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a
70
pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a pénztár általi elfogadásával
kezdődik. A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával
tanúsítja. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül kell
záradékolni, majd annak egy példányát vagy a tagsági okiratot az alapszabállyal
együtt a pénztártagnak nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére
elektronikus iratként át kell adni.
s

Pénztárnak tagja lehet munkáltató is (munkáltatói tag), vagyis az a

természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
lla

gazdasági társaság, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának

tagdíjfizetési kötelezettségét a pénztárral kötött szerződés alapján egészben vagy
részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás).
A pénztártag tagsági viszonya megszűnés esetei
Pa

A pénztártag tagsági viszonya megszűnik a tag:

a) halálával,
b) kilépésével,
c) ha a tag a tagdíjat az alapszabályban megjelölt időtartamon túl nem
fizeti, és az alapszabály szerint a tagdíjhátralék utólagos rendezésére nincs
lehetőség, vagy a tag e lehetőséget elmulasztja,
d) más pénztárba történő átlépéssel,
 352

e) kizárással.
A tagsági viszony megszűnése esetén a pénztártaggal, illetve
kedvezményezettjével el kell számolni.
A kiegészítő nyugdíjpénztárra vonatkozó egyéb szabályok
A nyugdíjpénztár alapszabályának túlmenően tartalmaznia kell
a) legalább 10 év kötelező várakozási idő előírását,

ás
b) a tagi kölcsön szabályait,
c) a pénztár szolgáltatásainak megfelelően a pénztártag más pénztárba
történő átlépésének, illetve befogadásának szabályait,
d) a várakozási idő elteltét követő, de még a felhalmozási időszakban lévő

at
pénztártaggal kapcsolatos elszámolási eljárást.
A nyugdíjpénztár pénzügyi tervének tartalmaznia kell a pénztár

kt
befektetéseire vonatkozó rövid és hosszú távú hozamelvárásokat.
Ha pénztár tagja a tagi kölcsönt az alapszabályban meghatározott
feltételek szerint, a pénztár erre vonatkozó felszólítása ellenére sem fizeti vissza,
O
a hátralék összegét, valamint a pénztár költségeit a tag egyéni
nyugdíjszámlájával szemben - legkésőbb a kölcsön lejáratától számított 180
napon belül - érvényesítheti.
A hátralék összege a tag jövedelme, nem minősül pénztári
70

szolgáltatásnak, és a tag olyan adóköteles jövedelme, amely után a pénztár az

egyéni nyugdíjszámla megterhelésének időpontjával egyidejűleg kiadott
igazolás alapján az Szja tv. szerint adóelőleg fizetési kötelezettség, valamint az
EHO törvény szerinti 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési
kötelezettség is terheli.
s

A pénztártag az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeghez a

várakozási idő letelte, a nyugdíjszolgáltatáshoz a nyugdíjkorhatár elérése után
lla

juthat hozzá.
A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártag ellátása
A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártag írásban nyilatkozik többek között
Pa

arról, hogy
a) egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a
nyugdíjszolgáltatást és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
b) az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy
összegben, a fennmaradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe és a
tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
c) a tagdíjat fizeti és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy
 353

d) az egyéni nyugdíjszámláján felhalmozott összeget a pénztárban hagyja

és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
e) az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy
összegben vagy járadék formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább fizeti,
vagy
f) az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy

ás
összegben vagy járadék formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább nem
fizeti,
Amennyiben a pénztártag a nyugdíjszolgáltatást részben vagy egészben

at
járadék formájában kívánja igénybe venni, a pénztár járadékszolgáltatási
kötelezettségét saját járadék folyósítása, valamint biztosítótól vásárolt
életjáradék útján teljesítheti. A pénztár köteles a saját járadék folyósítását

kt
biztosítani.
A saját járadék a pénztár alapszabályában meghatározottak szerint
a) határozott időtartamú, az elért hozamokat és költségeket figyelembe
O
vevő biztos (banktechnikai) járadék, vagy
b) évente újraszámított, az elért hozamokat és költségeket figyelembe
vevő ütemezett pénzkivonás útján teljesíthető azzal, hogy ütemezett
pénzkivonás esetén a pénztártag a járadék kifizetését időlegesen felfüggesztheti.
70

A saját járadék havi, negyedéves vagy féléves gyakorisággal folyósítható,

amelyek közül az alapszabály, illetve szolgáltatási szabályzat legalább kettőt
köteles tartalmazni. A saját járadék legalább 5 éves időtartamú.
A kötelező várakozási idő előtti kifizetés következménye
Ha a tagja részére a pénztár a kötelező várakozási idő leteltét követően
s

nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetést teljesít

(vagyoni értéket juttat), az adóköteles jövedelmet a következők szerint kell
lla

megállapítani:
a) a kötelező várakozási időszak letelte évében és az azt követő első évben
kifizetett (juttatott) bevételt, kivéve a fedezeti alapból történő befektetések
hozama vagy értékelési különbözet címén, az egyéni számlán jóváírt összegből
Pa

teljesített kifizetést, juttatást (bevétel) teljes egészében,

b) a kötelező várakozási időszak letelte évét követő
- második évben kifizetett (juttatott) bevétel 90 százalékát,
- harmadik évben kifizetett (juttatott) bevétel 80 százalékát,
- negyedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 70 százalékát,
- ötödik évben kifizetett (juttatott) bevétel 60 százalékát,
- hatodik évben kifizetett (juttatott) bevétel 50 százalékát,
 354

- hetedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 40 százalékát,

- nyolcadik évben kifizetett (juttatott) bevétel 30 százalékát,
- kilencedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 20 százalékát,
- tízedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 10 százalékát kell
jövedelemnek tekinteni.
A kötelező várakozási időszak leteltét követő 10. évet követően kifizetett

ás
(juttatott) bevételt a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni.
Lásd: az 1995. évi. CXVII. törvény 28. § (8) bekezdését)
Rendelkezés a személyi jövedelemadóról

at
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az
adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltatói adó megállapítás esetén a
munkáltatónak átadott nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja
adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők

kt
szerint meghatározott összegek átutalásáról (önkéntes kölcsönös pénztári
nyilatkozat): O
a) az önkéntes kölcsönös pénztár(ak)ba az adóévben az általa a tagi
jogviszonyára tekintettel befizetett összeg, valamint az egyéni számláján jóváírt,
törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg
együttes értékének 20 százaléka,
70

b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár tagjaként

- az a) pontban foglaltaktól függetlenül -,
ba) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből a rendelkezése
alapján elkülönített és az adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra
lekötött - az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott -
s

összeg 10 százaléka a lekötés adóévében,

bb) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből megbízása alapján
lla

a külön törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az

önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10
százaléka, de legfeljebb az adóévben - az a)-b) pontok vonatkozásában
Pa

együttesen – 150 000 Ft.

Foglalkoztató támogatási lehetőségei
A foglalkoztató az szja törvényben meghatározottak szerint a
munkavállaló önkéntes nyugdíjpénztári számlájára
- munkáltatói hozzájárulás.
- célzott támogatás címen adhat juttatást.
 355

A pénztár alapítás szabályait, a működésének feltételeit, tevékenységének

végzését, a tagok jogosultságait, az egyéni számláról történő folyósítás,az
ellenőrzés (MNB) stb. kérdéseket a törvény határozza meg.

Felhasznált jogszabály
- 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról,

ás
- 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról (EHO tv.)
- 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról (Hpt.)

at
- 1995. évi CXVII. a személyi jövedelemadózásról (Szja.tv.)

IV. 2. A magánnyugdíj-pénztárak

kt
Magánnyugdíj-pénztári tagság kérdése 2012.január 01-től
Fogalmak
A törvény alkalmazásában: O
a) társadalombiztosítási nyugdíj: amit a Tny. társadalombiztosítási
nyugellátásként megjelöl,
b) nyugdíjkorhatár:
1. a Tny. törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár,
70

2. az az időpont, amelytől a pénztártag öregségi nyugdíjban, a Magyar

Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló
kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben
(nyugdíjban) vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban
részesül,
s

c) pénztártag: az a természetes személy, aki pénztárba belép és a törvény

szerint tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül,
lla

d) tagdíj: az az összeg, amelyet a pénztár tagja, a pénztár számára

megfizet
e) egyéni számla: az a nyilvántartás, amelyen a felhalmozási időszakban a
Pa

pénztártag követelése, illetve nyugdíjba vonuláskor a részére járó

nyugdíjszolgáltatás megállapítása alapul,
f) felhalmozási időszak: a tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás
megállapításáig terjedő időszak,
g) járadékos időszak: a nyugdíjszolgáltatás megállapításától kezdődően a
szolgáltatás igénybevételének tartamával megegyező időszak,
h) nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy a pénztártag
kérése alapján a nyugdíjkorhatár elérése után, illetőleg a pénztártag elhalálozása
 356

esetén hozzátartozója részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg mint

fedezet alapján megállapított, a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó
szolgáltatási tartalékból folyósított nyugdíjjáradék, a hozzátartozó, illetve
kedvezményezett (kedvezményezett) járadéka, és az a törvényben szabályozott
egy összegben történő pénzbeli kifizetés,
i) elszámoló egység: a tagok felhalmozási időszakban fennálló

ás
követelésének, valamint a függő tételeknek a kimutatására, nyilvántartására
szolgáló, napi árfolyammal rendelkező egység,
j) visszalépő tagi kifizetések: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe
történő visszalépés esetén a tag jogosult a követelésének részét képező

at
egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a zsj) pontban
meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a

kt
pénztártagságának ideje alatt önkéntes alapon befizetett tagdíjnak, tagdíj-
kiegészítés összegének felvételére, vagy annak önkéntes kölcsönös
nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírásra. Ha a tag
O
nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a Nyugdíjbiztosítási
Alapba kell utalni.
k) felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos
feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.
70

l) magán-nyugdíjpénztári tevékenység: tevékenységnek minősül a

pénztártagok felvétele, a tagok számára fizetendő tagdíjak gyűjtése, a
tagdíjakból származó vagyon befektetése, nyugdíjszolgáltatás nyújtása és
egyösszegű kifizetés teljesítése egyéni számla vezetés alapján.
Működési alapelvek, alapvető rendelkezések
s

1.) Az önkormányzati működés elvének megfelelően a pénztárra

vonatkozó alapvető döntések meghozatalára kizárólag a pénztártagok
lla

jogosultak.
2.) A szabad pénztárválasztás joga abba a pénztárba való belépéssel,
illetőleg átlépéssel gyakorolható, ha ezt a Szervezeti és Működési Szabályzat
Pa

nem korlátozza.
3.) Megkülönböztetés tilalma: Tilos a pénztártagok vallási, faji, etnikai,
illetőleg politikai meggyőződés, kor és nemek szerinti megkülönböztetése.
4.) A kölcsönösség és az öngondoskodás elve alapján a pénztártagok
közösen teremtik meg a pénztár működésének és szolgáltatásainak fedezetét, a
pénztárak pedig az Alap létrehozásával és fenntartásával az e törvényben
meghatározott módon gondoskodnak a pénztárak szolgáltatási kötelezettségének
 357

teljesítéséről. A pénztártagok a felhalmozási időszakban befektetői, a járadékos

időszakban befektetői és biztosítási kockázatközösséget alkotnak.
5. ) A tulajdon: a pénztártag követelése – a tulajdonlás elve szerint – a
pénztártag tulajdona, amelyre a törvényben foglaltak szerint kedvezményezett
jelölhető. A pénztártag követeléséért a pénztár, és az a törvényben
meghatározott feltételek szerint az Alap tartozik helytállni.

ás
6) A zárt gazdálkodás elve az alábbiak egyidejű érvényesítését jelenti
többek között:
a) a pénztár gazdálkodása kizárólag a törvényben meghatározott

at
nyugdíjszolgáltatás szervezésére és teljesítésére irányul,
b) a pénztár bevételeiből és a bevételeiből képzett tartalékokból
finanszírozza kiadásait, valamint a tartalékképzési követelmény teljesítését,

kt
c) a fedezeti tartalék az egyéni számlákból és a szolgáltatási tartalékokból
áll. A pénztár az egyéni számlát a tagok részére a felhalmozási időszakban
vezeti, és a szolgáltatásokat szolgáltatási tartalékokból finanszírozza. A
O
szolgáltatások fedezetét az egyéni számlákon felhalmozott összegekből kell
képezni a szolgáltatási szabályzatban meghatározott járadékok, illetve
egyösszegű kifizetések szerinti szolgáltatási tartalék számlákon,
d) a pénztár nyugdíjszolgáltatásait kizárólag az e törvényben
70

meghatározott természetes személyek részére nyújthatja stb.,

7.) A jó gazda gondosságának elvét megtartva a pénztár nevében eljáró
személyek kötelesek a pénztártagok érdekében különös gondossággal eljárni.
A pénztáralapítása
Az alapítók
s

Pénztárat alapíthatnak
a) a munkáltatók, illetve több munkáltató közösen, szakmai kamarák (a
lla

továbbiakban: kamara) külön-külön vagy együttesen, továbbá szakmai

egyesületek külön-külön vagy együttesen, illetőleg kamarával (kamarákkal)
együttesen is, valamint munkavállalói, illetve munkáltatói érdekképviseletek
külön-külön vagy együttesen, illetve az előzőekkel együttesen, amennyiben
Pa

valószínűsítik, hogy az alapítandó pénztár taglétszáma eléri a kétezer főt.

b) A fővárosi, megyei önkormányzat (önkormányzat) nyílt pénztárként
területi pénztárat alapíthat, vagy részt vehet a regionális pénztár
megalapításában, vagy pályázat útján nyílt pénztárat megbízhat a területi pénztár
teendőinek ellátásával.
 358

A pénztár megszűnése
A pénztár többek között megszűnik jogutód nélkül végelszámolással, ha a
tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő
hónapon keresztül a taglétszám hetven százaléka alá csökken.
Tagsági viszony keletkezése
A tagsági jogviszony kezdő időpontja

ás
- önkéntes belépéssel keletkező pénztártagsági jogviszony esetén a
belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadásának (záradékolás) napját követő
hónap első napja.
- A biztosított által választott pénztárral történő tagsági jogviszony

at
létesítését a biztosított írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi.
Tagsági viszony megszűnése
A tagsági viszony megszűnik többek között

kt
a) más pénztárba való átlépéssel, az átlépés napját megelőző nappal;
b) elhalálozással, az elhalálozás napjával;
O
c) zárt pénztárban a tagsági viszony SzMSz szerinti feltételének
megszűnésével; vagy
Különös szabály
Az a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő pénztártag
70

természetes személy, aki teljes összegű társadalombiztosítási nyugellátásban

kíván részesülni, bármikor kezdeményezheti tagsági jogviszonyának
megszüntetését és egyéni számlaegyenlege - visszalépő tagi kifizetéssel
csökkentett - összegének a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását.
A pénztártag tagsági jogviszonyát a bejelentéstől számított 60 napon belül kell
s

megszüntetni.
A tagdíjfizetés elmulasztása nem szünteti meg a tagsági viszonyt.
lla

A tagdíjfizetés
A tagdíj a pénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a
pénztárszervezet működtetésére a pénztártagok által önkéntesen vállalt,
Pa

rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás. A tagdíj minden pénztártagra

kötelező, legkisebb mértékét (egységes tagdíj) a pénztár alapszabálya határozza
meg.
A befizetett tagdíj 97,5 százalékát a fedezeti tartalék javára kell
elszámolni a pénztárnak
A fedezeti tartalék a szolgáltatások fedezetének gyűjtésére és
finanszírozására szolgál.
 359

A fedezeti tartalékon belül elkülönítetten kell kezelni az egyéni számlákat

és a szolgáltatási tartalékokat.
A pénztári szolgáltatás
Járadékszolgáltatás
Pénztár a pénztártag részére nyugdíjszolgáltatást a pénztártag által
választott pénztári járadékként nyújtja, vagy biztosító intézménytől vagy

ás
nyugdíjszolgáltató intézménytől vásárolt életjáradékként folyósítja.
A pénztári járadék jogcímét és mértékét, valamint időpontját e törvény
alapján a pénztár szolgáltatási szabályzata határozza meg. Az egyösszegű
kifizetés nem minősül szolgáltatásnak.

at
A járadékszolgáltatásra jogosult a Tny.-ben meghatározott
társadalombiztosítási nyugdíj iránti igényével egyidejűleg, vagy azt követően
kérheti a nyugdíjszolgáltatás folyósítását.

kt
A járadék fogalma és mértéke
A pénztári járadék havi összege a tag egyéni járadékszolgáltatási számlája
O
egyenlegének és a tagnak a járadék meghatározásakor hónapokban kifejezett
hátralévő várható élettartama hányadosaként számított összeg. A járadékkal
szemben a folyósítás költségei érvényesíthetők. A járadék értékét évente, az
egyéni számlaértesítő készítésekor, a hozamok jóváírását követően, újra kell
70
számolni.
Ezeket a szabályokat csak azon összegekre kell alkalmazni, amelyek a
folyósítási költségek levonása után havi szinten meghaladják a minimum
öregségi nyugdíj (az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege) összegének a
felét, 2018. évben a 14 250 Ft-ot.
s

A 14 250 Ft összeghatár alatti járadékok esetében, a kifizetést évente egy

alkalommal az egyéni számlaértesítő kiküldésével egyidejűleg kell teljesíteni.
lla

Ha a járadék havi összege nem éri el a minimum öregségi nyugdíj

összegének 25 százalékát, a tag kérésére az egyéni számlakövetelés összegét a
járadékra való jogosultság igazolásakor a tag részére egy összegben kell
kifizetni, 2018. évben 7 125 Ft-ot.
Pa

A járadékos pénztártag halála esetén, az egyéni járadékszámlán maradó

összeg a kedvezményezettet, annak hiányában az örököst illeti meg.
Egyösszegű kifizetés
A pénztár egyösszegű kifizetést teljesít: a pénztártag felhalmozási
időszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett részére,
 360

A Pénztárak Garancia Alapja

A pénztári tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező pénztár az
Alap tagjává válik, és garanciadíjat fizet.
A magánnyugdíj pénztár működésének egyéb feltételeit -
tevékenységének végzését, a tagok jogosultságait, az egyéni számláról történő
folyósítás,az ellenőrzés (MNB), Pénztári Garancia Alap stb. kérdéseket a

ás
törvény határozza meg.

Felhasznált jogszabály:

at
- 1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-
pénztárakról,
- 169/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a Pénztárak Garancia Alapjának
szervezeti és működési szabályairól

kt
V. Egyéb kérdések
O
V.1. A magánszemélyek egyes azonosító kódjai
A magánszemélyek azonosító kódjai
A magánszemély természetes személyazonosító adataival, vagy az
azokból kiválasztott, az adatkezelés célja szerint szükséges és megfelelő
70

mértékű adattal kell azonosítani. Az azonosítás mód kiegészítésére vagy

helyettesítésére a magánszemély azonosítására azonosító kód is használható.
Az azonosító kód olyan, matematikai módszerrel képzett, különleges
adatra nem utaló számjegysor, amely a magánszemélyt az adatkezelés során
egyértelműen azonosítja. Az azonosító kód személyes adat, ezért azt kezelni és
s

továbbítani csak törvényben meghatározott szabályok szerint lehet.

lla

A magánszemélyeket azonosító kódok típusai

I. Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám), amely az
egészségügyi, a szociális és a társadalombiztosítási és a magánnyugdíj
rendszerrel kapcsolatos nyilvántartások azonosító kódja,
Pa

II. Adóazonosító Jel, amely az adózással kapcsolatos nyilvántartás

azonosító kódja,
Az adatkezelő
Az érintettel, illetve más adatkezelővel való, meghatározott célú
kapcsolattartása során csak azt az azonosító kódot használhatja, amelyre a
feladatot meghatározó törvény őt erre felhatalmazza. Az az adatkezelő, akit
 361

törvény az azonosító kód használatára nem hatalmaz fel, az azonosító kódot csak
a magánszemély előzetes, írásbeli hozzájárulása alapján használhatja fel.
I. A Társadalombiztosítási Azonosító Jel
A TAJ kártya funkciója
A társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ kártya) az egészségbiztosítási
ellátások igénybevételének megalapozottságát igazoló sajátos azonosító számot

ás
tartalmazó hatósági igazolvány. Meghatározott esetetekben a közpénzből
finanszírozott egészségügyi intézményrendszer keretében igénybe vett
szolgáltatás alkalmával az egészségügyi szolgáltató ellenőrzi a jogviszonyt,
annak érvényességét. Az ellenőrzés alkalmával a járulékfizetés állapotához

at
rendelt színek tájékoztatják a szolgáltatót, az érintett jogosultságát (korlátozott
jogosultságát) a szolgáltatás igénybe vételére.

kt
A kártya színjelzései:
- zöldszín, piros szín, kékszín, barnaszín és sárgaszín jelzésű.
A TAJ kártya igénylése O
Aki nem rendelkezik TAJ számmal, azonban jogosulttá válik
társadalombiztosítási, munkanélküli vagy szociális ellátásra, az bármely
kormányhivatalnál igényelhető, a „Megrendelő Társadalombiztosítási Azonosító
Jelet igazoló Hatósági Igazolványhoz” megnevezésű formanyomtatványon
70

Az ügyintézés módja
- személyesen vagy
- postai úton, ebben az esetben – ellenkező kérelem hiányában – a
kártyát is postán kézbesítik.,
- ügyfélkapu használatával.
s

A kérelemhez a meghatározott igazolásokat csatolni kell.

A TAJ képzése
lla

A TAJ szám egy kilenc számjegyből álló szám, amelyben az első nyolc
számjegy egy folyamatosan kiadott egyszerű sorszám, amely mindig az előző,
utoljára kiadott sorszámból egy hozzáadásával keletkezik. A kilencedik
számjegy ellenőrző ún. CDV kód, melynek képzési algoritmus alapján képezik.
Pa

A TAJ kártya igénylése

1. Újszülött részére, ha
a) a Magyarországon született, magyar állampolgárságú újszülött
esetében
A Magyarországon született, magyar állampolgárságú újszülöttek részére
a TAJ kártya kiállítása hivatalból történik, arra vonatkozóan külön kérelmet nem
 362

kell benyújtani. A személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv az anyakönyvezést

követően az újszülött adatait átadja az NEAK -nak.
Ebben az esettben a magyar állampolgárságú újszülöttek részére a TAJ
kártya kiadása során nem érvényesül az országos illetékesség.
Az újszülött lakóhelye szerinti illetékes fővárosi vagy megyei
kormányhivatal soron kívül, postai úton kézbesíti a TAJ kártyát. A szülő kérheti,

ás
hogy a gyermek születési helye szerint illetékes kormányhivatal állítsa ki az
újszülött TAJ kártyáját.
A NAEK – a meghatározott Hatóság adatszolgáltatását követően – soron
kívül, legkésőbb 8 napon belül kiállítja, és a gyermek lakóhelyére vagy a szülő

at
külön kérelmében meghatározott címre postai úton megküldi az újszülött TAJ
kártyáját.

kt
b) a nem Magyarországon született, magyar állampolgárságú újszülött
esetében
A külföldön született újszülöttek esetén szükséges a magyarországi
O
anyakönyvezési eljárás lefolytatása, amelynek lezárását követően a
magyarországi lakcímkártya birtokában igényelhető az újszülött részére a TAJ
kártya az ország egész területén bármely kormányhivatalnál a meghatározott
formanyomtatvány kitöltésével.
70

c) Magyarországon született nem magyar állampolgárságú

újszülött esetében
A Magyarországon született, nem magyar állampolgárságú gyermeket
születése után az állampolgársága szerinti államban kell anyakönyvezni, és az
okmányokkal való ellátását, illetve a magyarországi lakóhely létesítését
s

követően igényelheti a TAJ kártyát.

Ha a nem magyar állampolgárságú újszülöttnek nincs magyarországi
lla

lakóhelye, mert Magyarországon csak tartózkodási hellyel vagy

szállásbejelentővel rendelkezik, akkor megállapodás megkötése révén válhat
jogosulttá az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, illetve a TAJ
Pa

kártyára. (a megállapodás szabályaira lásd.: a Tbj. 34.§(10) bekezdését).

2. Külföldi állampolgárságú biztosított
A belföldinek nem minősülő biztosított részére a foglalkoztatója a
foglalkoztatás megkezdése előtt – ún. Megrendelőn – a kormányhivataltól
kérheti a TAJ kiadását. A NEAK TAJ-t képez és erről, valamint a TAJ-t igazoló,
hatósági igazolvány (TAJ kártya) átvételének lehetőségéről értesíti a
foglalkoztatót.
 363

A TAJ kártyát a foglalkoztatott vagy meghatalmazottja az ország területén

bármely kormányhivatalnál átveheti.
A külföldi, egyszerűsített foglalkoztatott az EGT tagállamokon kívüli, ún.
harmadik országbeli állam állampolgára – a bevándorolt és letelepedett személy
kivételével, – akit kizárólag egyszerűsített foglalkoztatás (pl.: mezőgazdasági
idénymunka) keretében alkalmaznak.

ás
A TAJ-jal nem rendelkező, külföldi, egyszerűsített foglalkoztatott
esetében az illetékes járási hivatal a NEAK -től kérheti a TAJ kiadását.
A foglalkoztatott – a járási hivatal értesítését követően – a TAJ kártyát

at
bármely kormányhivatalban átveheti.
Ebben az esetben az egyszerűsített foglalkoztatás alapján az
egészségbiztosítás keretében kizárólag üzemi balesettel összefüggő, ún. baleseti

kt
ellátásra jogosult a TAJ kártya birtokosa, amit a TAJ kártyán is jeleznek.
Adatváltozás kérdése
Ha a TAJ kártya kiállítását követően a tulajdonosának családi- vagy
O
utóneve megváltozik, azt az ország területén bármely kormányhivatalnál a
NEAK honlapjáról letölthető „Igénylőlap a Társadalombiztosítási Azonosító
Jelet igazoló Hatósági Igazolvány kiadásához” megnevezésű
formanyomtatvány kitöltésével kell, a meghatározott igazolások becsatolásával
70

kérni. Ez alapján állítják ki az új hatósági igazolványt és átadják, illetve

megküldik a kérelmező részére. Személyi adatmódosítás, adatpontosítás céljából
igényelt TAJ kártya kiállítása térítés mentes.
II. Az Adóazonosító Jel
Az adóazonosító jelet az állami adóhatóság képezi (NAV). ahol más
s

jogszabály adószámot említ, azon 1997. január 1-jétől a vállalkozási

tevékenységet, illetőleg általános forgalmi adó köteles tevékenységet folytató
lla

magánszemély adóazonosító jelét is érteni kell. Az adóazonosító jelről kiadott

hatósági igazolvány az adóigazolvány.
Adóazonosító jel kiállítása újszülött esetében
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő
Pa

központi szerv, az újszülött születési családi és utónevét, születési helyét és

idejét, anyja nevét, valamint lakcímét közli az állami adóhatósággal. Az
újszülött részére a NAV az adatszolgáltató szerv adatszolgáltatása alapján az
adóigazolványt hivatalból adja ki.
Az adóigazolványt az érintett (kiskorú esetén a gondviselő) köteles
megőrizni, és annak adatait felhívásra – személyazonosságának hitelt érdemlő
 364

igazolása mellett – megismerhetővé tenni az adóhatóság, valamint az adózással

kapcsolatban adatszolgáltatásra kötelezett szerv számára.
Azok, akik nem rendelkeznek adóazonosító jellel
Azok, akik munkaviszony létesítésekor nem rendelkeznek adóazonosító
jellel, azok részére a T1041 formanyomtatványon lehet igényelni az
adóazonosító jelet, vagy a NAV honlapjáról letölthető T34 „ADATLAP

ás
magánszemély adóazonosító jelének, vámazonosító számának egyedi
kiadásához, az adateltérések rendezéséhez és levelezési cím bejelentéséhez”
megnevezésű formanyomtatványon.

at
A bejelentés alapján a NAV megállapítja a természetes személy
adóazonosító jelét, és arról tizenöt napon belül hatósági igazolványt
(adóigazolvány) állít ki.
A NAV az adóazonosító jelről első ízben hatvan napra érvényes

kt
ideiglenes adóigazolványt állít ki, ha a természetes személy által a bejelentett
adatok egybevetése és ellenőrzése során eltérést állapít meg.
O
Adóigazolvány pótlása, cseréje
Névváltozást (a házasságkötés miatti névváltozás) az adóhatósághoz
külön nem szükséges bejelenteni (a járási hivatal okmányirodája adatot
70

szolgáltat az adóhatóság felé), azonban, ha a névváltozás érinti az adókártyán

feltüntetett nevet, új adókártyát kell igényelnie a meghatározott
formanyomtatványon.
Az új adókártya módosított adatokkal történő kiadása, téves vagy
megváltozott adat miatt (a megváltozott adattartalmú kártya leadása mellett)
s

díjmentes.
Adóazonosító jel megállapítása hivatalból
lla

A NAV hivatalból állapítja meg az adóazonosító jelét annak a természetes

személynek,
a) aki bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy
Pa

b) akinek az adóhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak

végrehajtásához adóhatósági nyilvántartása szükséges.
Az adóazonosító jel közlése, igazolása
A természetes személy az adóazonosító jelét közli többek között a
- munkáltatóval, a kifizetővel,
- az állami foglalkoztatási szervvel,
- a hitelintézettel,
 365

- a társadalombiztosítási igazgatási szervvel, ha az olyan kifizetést teljesít,

amelynek alapján a természetes személynek adófizetési kötelezettsége
keletkezik, vagy azzal összefüggésben a törvény adatszolgáltatási
kötelezettséget ír elő.
A természetes személy az adóazonosító jelét közli az ingatlanügyi
hatósággal, a biztosítóintézettel, az adókedvezmény (adómentesség)

ás
igénybevételére jogosító igazolást kiállító szervvel, a költségvetési támogatás
igénybevételére jogosító igazolás kiállítójával is, ha ezzel összefüggésben azt
adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

at
Az adatszolgáltatásra kötelezettek felhívására a természetes személy
bemutatja adóigazolványát.
Ha a természetes személy az adóazonosító jelét nem közli, a munkáltató
és a kifizető a kifizetést, az adókedvezmény (adómentesség), a költségvetési

kt
támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítója az igazolás kiadását – az
adóazonosító jel közléséig – megtagadja. Az Szja tv. szerinti kamat kifizetését,
O
jóváírását a kifizető a természetes személynek adóazonosító jel hiányában is
teljesítheti.
Az adóazonosító jel képzésének szabályai
Az adóazonosító jel tízjegyű szám. Az adóazonosító számot az alábbiak
70

szerint kell képezni:

a) az 1. számjegy konstans 8-as szám, mely az adóalany magánszemély
voltára utal,
b) a 2-6. számjegyek a személy születési időpontja és az 1867. január 1.
között eltelt napok száma,
s

c) a 7-9. számjegyek az azonos napon születettek megkülönböztetésére

szolgáló véletlenszerűen képzett sorszám,
lla

d) a 10. számjegy az 1-9. számjegyek felhasználásával matematikai

módszerekkel képzett ellenőrző szám. Képzésének szabályait törvény állapítja
meg.
Az adóigazolványt a magánszemély köteles megőrizni, és annak adatait
Pa

felhívásra személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett -

megismerhetővé tenni az adóhatóság, valamint az adózással kapcsolatban
adatszolgáltatásra kötelezett szerv számára.
Így különösen a munkáltató, kifizető számára is rendelkezésére kell
bocsátania a foglalkoztatottnak az adóazonosító jelet.
 366

Az adóigazolvány bevonása
A NAV adóigazolványt bevonja, ha
- a tulajdonosa elhalálozott, vagy
- az országot véglegesen elhagyni szándékozó személy az adójának soron
kívüli megállapítását kéri.

ás
Felhasznál jogszabály
- 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási
módokról és az azonosító kódok használatáról,
- 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól a

at
végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet,
- 2017. évi CL. törvény az adózásrendjéről.

kt
V.2. A családtámogatások
Az állam által működtetett szociális ellátórendszer fontos alkotórésze a
családtámogatások évtizedekkel korábban kialakított rendszere.
O
A gyermeket nevelő családokat az államrendszeres pénzbeli támogatással
segíti a gyermek neveléséhez kapcsolódó költségeknek kompenzálását.
A törvény hatálya
Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – kiterjed
70

a) a Magyarország területén élő

aa) magyar állampolgárra,
ab) bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság
által menekültként, oltalmazottként vagy hontalanként elismert személyekre,
ac) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre,
s

amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben

meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó
lla

tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel

rendelkezik,
ad) – az anyasági támogatás kivételével – a szociális biztonsági
Pa

rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben

(uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben
az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a
szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén
gyakorolja, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – bejelentett
lakóhellyel rendelkezik,
 367

ae) – az anyasági támogatás kivételével – a magas szintű képzettséget

igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék
Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgárra,
af) összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra,
feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra, de a
vállalaton belül áthelyezett személy esetén legalább kilenc hónapra

ás
engedélyezték;
b) a nem Magyarország területén élő, tartós külszolgálatot vagy tartós
külföldi szolgálatot teljesítő magyar állampolgárra, illetve vele együtt élő

at
házastársára, élettársára;
c) az anyasági támogatás tekintetében a b) pontban foglaltakon túl a nem
Magyarország területén élő, külföldön született,

kt
ca) a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv által
anyakönyvezett, magyar állampolgárságú gyermek vér szerinti anyjára,
örökbefogadó szülőjére vagy gyámjára, vagy
O
cb) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján
kiadott „Magyar igazolvánnyal” rendelkező gyermek vér szerinti anyjára,
örökbefogadó szülőjére vagy gyámjára, feltéve, hogy a gyermek lakóhelye
szerinti szomszédos állam joga szerint a magyar állampolgárság felvétele a
70

szomszédos állam szerinti állampolgárságtól való megfosztással jár.

Néhány fogalom
a) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált,
házastársától külön él és nincs élettársa;
b) kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, kormányzati
s

szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi,

igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi
lla

szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre
irányuló tevékenység;
Pa

c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:

ca) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban
meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott
felügyeletre, gondozásra szorul,
cb) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik
életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette,
legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi
állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének
 368

a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább

egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll;
g) nevelőszülő: az a személy, aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya
keretében saját háztartásában gondozza a gyámhatóság végleges határozatával
nála elhelyezett, nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban
részesülő fiatal felnőttet;

ás
e) jövedelem: az a Szja. törvényben adóköteles jövedelemként
meghatározott – belföldről vagy külföldről származó – vagyoni érték, bevétel,
amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét;

at
2018. évben 138 000 Ft,
f) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban
keletkezett jövedelem;

kt
g) saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a
vérszerinti szülővel, örökbefogadó szülővel, örökbe fogadni szándékozó
személlyel, nevelőszülővel, gyám stb. személlyel életvitelszerűen együtt él és
O
annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra
kerül ki.
h) élettársi kapcsolat: élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés
nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (életközösség)
70

együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági
életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és
akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.
Az élettársi kapcsolat a fenti feltételek fennállása esetén az életközösség
létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot
s

kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget

ér. (Lásd: 2013.V. törvény a Ptk.: 6:514. §, továbbá a 2009. évi XXIX. törvényt,
lla

ha) Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása: két nagykorú és cselekvőképes

személy együttesen kérelmezi a közjegyzőnél a nyilvántartásba vételt, a Ptk.
szabályai vagy külön törvényben meghatározottak alapján élettársi kapcsolatban
élnek. A nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett
Pa

(vezetett) elektronikus közhiteles nyilvántartás. (Lásd.: a 83/2009 (XII.30.) IRM

rendeletet)
i.) családba fogadó gyám: az a gyámként kirendelt személy, akinél a
gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte, vagy akinél a bíróság
a gyermeket elhelyezte, vagy aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával
családba fogadta,
 369

kivéve, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél,

gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el, vagy akit a
gyámhatóság a nevezett gyámként vagy rendelt gyámként rendelt ki gyámként a
gyermekvédelmi gyámság alatt nem álló gyermek számára (lásd. a 1997. évi
XXXI. törvény 5.§ sz) pont)
j) nevelési oktatási intézmény: óvoda, általános iskola, gimnázium,

ás
szakközépiskola, szakiskola, alapfokú művészeti iskola, gyógypedagógiai,
konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium (Lásd: a 2001.évi
CXC törvény 7. §-át).

at
Családtámogatási ellátási formák
A családtámogatási ellátások a következők:
I. Családi pótlék

kt
I.1. Nevelési ellátás,
I.2. Iskoláztatási támogatás;
II. Gyermekgondozási támogatás
O
II.1. Gyermekgondozást segítő ellátás,
II.2. Gyermeknevelési támogatás;
III. Anyasági támogatás
I. A családi pótlék
70

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi

rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (családi
pótlék) nyújt. A családi pótlékra jogosult személy az igényelbíráló szervnél
megtett egyoldalú nyilatkozatával, indokolás nélkül lemondhat a számára
megállapított családi pótlék vagy a családi pótlék általa meghatározott részének
s

folyósításáról. A lemondó nyilatkozat az Szja. törvényben szabályozott családi

kedvezmény érvényesítése szempontjából nem bír joghatással.
lla

A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról a

gyermeknek védelembe vételéről határozatot hozó gyámhatóság dönthet. (Lásd.:
a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 91/A-91/D.§át)
Pa

1.1. A nevelési ellátás

Nevelési ellátásra jogosult
- a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs;
- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja
fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;
- a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel
életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az
Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi
 370

kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel

megelőzően kiállított közokirattal igazolja (szülő);
- a nevelőszülő; a gyám; továbbá
- az a személy, akihez a gyermeket jogszabályban meghatározottak szerint
ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt (Lásd.: 1997. évi
XXXI. törvény (72. § (1) bekezdését),

ás
b) a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
c) a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
d) a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet

at
igazgatója a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a
javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén
elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé

kt
válása évének október 31-éig.
Jogosultság saját jogon a nevelési ellátásra
1.) A tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan
O
fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság
megszűnésének időpontjától.
2.) Nevelési ellátásra jogosult – a gyermekre tekintettel folyósított
iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a
70

gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig , a szülő, a gyermekintézmény

vezetője, a szociális intézmény vezetője,
3) A tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét
megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi
fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,
s

4.) Azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki

tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás
lla

keretében teljesítette,
5.) A 3.) és 4.) pontban meghatározottakon túl a tizenhatodik életévét
betöltött azon gyermekre tekintettel, aki a tankötelezettsége megszűnését
követően súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre
Pa

képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik (Lásd.: a 140/2000. (VIII.9.)

Kormányrendeletet).
1.2 Iskoláztatási támogatás
Az Iskoláztatási támogatásra jogosult
a) többek között a szülő, nevelőszülő, örökbefogadó szülő,
gyermekotthon, szociális otthon vezetője stb. továbbá a gyámhatóság által a
szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy,
 371

aa) a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása

évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint
ab) a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben
tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az
utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a 20. - a fogyatékos személyek
jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján

ás
fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló
esetében 23. - életévét betölti, továbbá
b) a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet

at
parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben
lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló,
ba) tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára,
bb) a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben

kt
tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó
napjáig, amelyben a gyermek a tizennyolcadik életévét betölti.
O
A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek szülője a tankötelezettség
teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig
jogosult iskoláztatási támogatásra. (Lásd: a nemzeti köznevelésről szóló 2011.
évi CXC. tv. 15.§-át).
70

Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a köznevelési

intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató
személy,
a) akinek mindkét szülője elhunyt,
b) akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy
s

házastársától különélő szülője elhunyt,

c) aki kikerült a nevelésbe vétel alól,
lla

d) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,

e) aki a szülővel nem él egy háztartásban, vagy
f) ha az iskoláztatási támogatást – a gyámhatóságnak a szülői ház
elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát
Pa

megelőzően is a részére folyósították,

annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik – fogyatékossági
támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében
huszonharmadik – életévét betölti.
Amennyiben a fenti körülmény a nagykorúvá válást követően, de a
tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be, az
 372

érintett személy a nagykorúvá válásának időpontjától jogosult saját jogon az

iskoláztatási támogatásra.
Sajátos nevelési igényű gyermek fogalmának meghatározása
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot
igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság (rehabilitációs bizottság)
véleménye alapján

ás
- mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan
fogyatékos, megismerő funkciók vagy a viselkedés zavarral,
- vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy

at
magatartásszabályozási zavarral) küzd (Lásd.: av2011. évi CXC. törvény 4.§.
25.) pontját).

kt
Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói
jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell.
A tankötelezettség életkori szabályozására (Lásd: 2011. évi CXC. törvény
O
45.§-át).
A családi pótlékkal kapcsolatos néhány szabály
Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék – kivéve, ha
bíróság döntése alapján a szülők a gyermek nevelését felváltva látják el - csak
70

egy jogosultat illet meg.

Azután a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást
folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható.
Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot –
együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig
s

nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást

igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.
lla

Ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői

felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll, a családi pótlékra – közös
kérelmükre, 50-50%-os arányban – mindkét szülő jogosult. A kérelemhez
csatolni kell a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek
Pa

gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak.

A családi pótlékot – függetlenül az igénylés és a megszüntetés
időpontjától – teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.
A kizárólag az ellátás megnevezésében – a tankötelezettség kezdetével
vagy megszűnésével összefüggésben – bekövetkező, a családi pótlék összegét és
az arra való jogosultság fennállását nem érintő változásokról hozott döntést nem
kell határozatba foglalni.
 373

A családi pótlékösszegét a törvény határozza meg. A családi pótlék

személyi jövedelemadó és járulékmentes juttatás. A családi pótlék összegét
meghatározza a család családjogi állapota (egyedül állóság), a családban nevelt
gyermekszám, a gyermek egészségi állapota (magasabb összegű ellátás). a
gyermek hol nevelkedik (javítónevelő intézetben, gyermekotthonban stb.).
A családi pótlék folyósításának szüneteltetése

ás
a) amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres
jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék
folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres

at
jövedelemmel rendelkezik.
b) ha a gyermek neveléséről gondoskodni köteles személy (szülő) a
gyermek óvodába, iskolába járásáról nem gondoskodik, akkor a törvényben
meghatározott igazolatlan mulasztást követően a pénzben kapott családi pótlék

kt
ellátást az gyámhatóság által kijelölt eseti gondnok közreműködése mellett a
gyermek természetben kapja meg.O
II. A gyermekgondozási támogatások
A gyermeket nevelő szülő, illetve gyám a gyermek gondozására
tekintettel – havi rendszerességgel járó – gyermekgondozást segítő ellátásra,
gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási
70

támogatás) jogosult. A nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra a szülő

jogán szerezhet jogosultságot.
II.1. Gyermekgondozást segítő ellátás
Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő – ideértve a kiskorú
szülőt is a törvényben meghatározott esetben –, valamint a gyám – ide nem értve
s

a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására

kirendelt nevelőszülőt – a saját háztartásában nevelt
lla

Időtartama
a)gyermek 3. életévének betöltéséig,
b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,
Pa

c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének

betöltéséig.
Amennyiben az ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem
egyezik meg, úgy legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.
 374

További személyek jogosultsága a gyermekgondozást segítő ellátásra

a) a gyermekgondozást segítő ellátásra a gyermek szülőjének vér szerinti,
örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa ( nagyszülő) is
jogosult lehet (nagyszülői Gyes).
b) a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult lehet az örökbefogadó
szülő – a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével –, is (örökbefogadói

ás
Gyes). A feltételeket a törvény állapítja meg.
A gyermekgondozást segítő ellátás összeg gyermekszámtól függő
rendszeres pénzellátás, alapja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összeg,

at
2018. évben 28 500 Ft/hó/ gyermek. Az ellátás személyi jövedelemadó mentes
juttatás, az ellátás 10% nyugdíjjárulék köteles juttatás.
II.2. Gyermeknevelési támogatás (Gyet)
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő és az a gyám – ide nem értve a

kt
gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására
kirendelt nevelőszülőt – jogosult, aki saját háztartásában három vagy több
O
kiskorú gyermeket nevel.
Időtartama
A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének
betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.
70

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet

heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás
nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.
A gyermeknevelési támogatás összege megegyezik a mindenkori
legkisebb öregségi nyugdíj összegével, 2018. évben 28 500 Ft/hó Az ellátás
s

személyi jövedelemadó mentes juttatás, az ellátás 10% nyugdíjjárulék köteles

juttatás.
lla

III. Az anyasági támogatás

Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően
a) az a nő, aki várandóssága alatt legalább négy alkalommal – koraszülés
Pa

esetén legalább egyszer – várandósgondozáson vett részt;

b) az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az
örökbefogadást végleges határozatban engedélyezték;
c) a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül –
végleges határozat alapján – a gondozásába kerül.
Az anyasági támogatás a szülő nőt – aki legalább négy alkalommal
várandós gondozáson részt vett - akkor is megilleti, ha a gyermek halva
született.
 375

További jogosult
Az, aki az anyasági támogatás igénylésének időpontjában a Magyarország
területén jogszerűen tartózkodó nőre, aki a várandóssága alatt legalább négy
alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – Magyarország területén
várandósgondozáson vett részt.
Az ellátás összege

ás
Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek
születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének
225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával, 2018. évben 64 125 Ft ikrek

at
esetében 85 500 Ft.
A családtámogatási ellátásokra vonatkozó hatásköri és eljárási szabályok
Az ellátásokkal kapcsolatos kérelmeket a MÁK honlapjáról letölthető

kt
formanyomtatványok és az elbíráláshoz szükséges, meghatározott igazolások
becsatolásával lehet kérvényezni.
A kérelem előterjeszthető
O
Budapesten lakcímmel rendelkezők a Fővárosi Kormányhivatal XIII.
kerületi Hivatalánál, Pest megyében lakcímmel rendelkezők a Pest Megyei
Kormányhivatal Váci Járási Hivatalánál.
További megyék esetében a kormányrendeletben kijelölt megyei
70

kormányhivatal járási hivatalainál.

A kérelem személyesen vagy postai úton benyújtható
a) a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi)
hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak),
s

c) ha a foglalkoztatónál működik Tb. kifizetőhely vagy családtámogatási

kifizetőhely a kérelem itt is előterjeszthető.
lla

Felhasznált jogszabály:
- 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról1
Pa

- 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló

1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról
V.3. Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
A társadalombiztosítás alapjai az államháztartás alrendszerét alkotják.
A társadalombiztosítás fogalma
A társadalombiztosítás a szociálpolitika része, a szociális biztonsághoz
való jog legjelentősebb garanciája. A társadalombiztosítás keretében kell
 376

gondoskodni azokról, akik a nyugdíjkorhatárt elérték, betegek, rokkantak,

özvegyen és árván maradtak.
A társadalombiztosítás egy társadalmi kockázatközösség, amelyben a
részvétel kötelező. Alapvetően ez a részvétel és az arányos közteherviselés
alapozza meg az ellátásra való jogosultságot is. Az ellátások pénzügyi
fedezetének megteremtése alapvetően a biztosítottak és a számukra kifizetést

ás
teljesítő foglalkoztatók feladata. Ezért a társadalombiztosítási ellátásokra
kizárólag azok jogosultak, akik járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek.
A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások általában a biztosított

at
járulékfizetése alapjául szolgáló jövedelemmel arányosak.
A társadalombiztosítás alapjai az államháztartás alrendszerét alkotják.
Az állami költségvetés részei

kt
- a központi kormányzat költségvetése,
- a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai,
- és az elkülönített állami pénzalapoknak (Bethlen Gábor Alap)
O
költségvetései alkotják.
Az államháztartás alrendszerei
Az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait részben
államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely
70

működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz

szükségessé.
A helyi önkormányzat költségvetése és a helyi kisebbségi
önkormányzatok költségvetése az államháztartás helyi szintje.
Az államháztartás részét képező társadalombiztosítás a társadalom közös -
s

biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő - kockázatvállaláson alapuló

kötelező biztosítási rendszere. Az államháztartás társadalombiztosítási
lla

alrendszerét a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap

költségvetései alkotják.
Az államháztartás egyes alrendszereiben a gazdálkodást éves költségvetés
Pa

alapján kell folytatni. A költségvetési év megegyezik a naptári évvel.

A társadalombiztosítás két biztosítási ágának pénzügyi folyamatai az ágak
önálló pénzügyi alapjain, a Nyugdíjbiztosítási Alapon és az Egészségbiztosítási
Alapon keresztül bonyolódnak le.
Az Alapok együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási
alrendszerét.
Az alapok önállóan gazdálkodnak. Ennek során a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjainak költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról a
 377

Magyarország költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló

törvény rendelkezik. (lásd.: az 1992. évi LXXXIV. törvényt, illetve 2018.évre az
Alapok bevétel és kiadási rovataira a 2017. évi C. törvényt).
Az Alapok pénzeszközei az Alapok között csak törvényi rendelkezés
alapján csoportosíthatók át.
Az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap felügyelete, továbbá a

ás
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (igazgatási
szerv) irányítása állami feladat.
Az alapokat a Kormány felügyeli az emberi erőforrás minisztériumot
vezető miniszter útján.

at
Nyugdíjbiztosítási Alap
A Nyugdíjbiztosítási Alap
- az öregségi nyugdíj - ideértve a nők 40 év jogosultsági időalapján

kt
megállapított korhatár előtti nyugdíjakat is-,
- a hozzátartozói nyugellátás
O
- a nyugdíjprémium, valamint a társadalombiztosítási nyugellátás
összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben
meghatározott egyéb egyszeri juttatás fedezetére szolgál.
A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:
70

a) a foglalkoztatók által befizetett szociális hozzájárulási adónak a

Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része 2018. évben 79,5 százaléka (Lásd.:
a 2017. évi C. törvényt 33.§ (1) bekezdését),
b) a biztosítotti nyugdíjjárulék, a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj
hatálya alá tartozó személyek esetében, (2013. január 01-től nincs a
s

járulékfizetésnek felsőhatára)
c) a magánnyugdíjpénztár tagja által fizetett nyugdíjjárulék,
lla

d) a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a

gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék,
e) az álláskeresési támogatásból fizetett nyugdíjjárulék ,
Pa

d)egyéb járulékok és hozzájárulások többek között:

da) az egyszerűsített foglalkoztatottak után a kincstár által a
Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeg,
db) a magánnyugdíj-pénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a
Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeget,
dc) A NAV-nál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákról
átutalt összeg,
 378

dd) a társadalombiztosítási szakigazgatási szervek által kiszabott

mulasztási bírság,
de) költségvetési hozzájárulások, munkahelyvédelmi akciótervvel
összefüggő hozzájárulás és az adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszköz
átvétel összegét.
Az Egészségbiztosítási Alap

ás
Az Egészségbiztosítási Alap
- az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a csecsemőgondozási
díjat, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos segélyeket,

at
- a baleseti járadékot,
- gyermekgondozási díjat, a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat,
valamint az egészségbiztosítás egyes pénzbeli ellátásainak összege alapján

kt
kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyszeri
juttatást,
1. az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai,
O
- csecsemőgondozási díj,
- táppénz,
- a betegséggel kapcsolatos egyéb segélyek,
- kártérítési járadék,
70

- baleseti járadék,
- gyermekgondozási díj,
- a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat,
2. a természetben nyújtott ellátások,
- gyógyító-megelőző ellátások,
s

- gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás,

- anyatej-ellátás,
lla

- gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz támogatás,

- utazási költségtérítés,
- a nemzetközi egyezményekből eredő és külföldön történő ellátások
Pa

kiadásainak fedezetére szolgál.

A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:
a) a foglalkoztatók által befizetett szociális hozzájárulási adónak az
Egészségbiztosítási Alapot megillető része 2018. évben 20,50 százalék a
(Lásd.: a 2017. évi C. törvényt 33.§ (1) bekezdését),
b) a biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék (ezen belül
természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék),
c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve
 379

ca) az egészségügyi szolgáltatási járulékot,

cb) az egészségbiztosítási ellátásokra kötött megállapodás alapján fizetett
járulékot,
cc) a munkáltatói táppénz-hozzájárulást,
cd) egyszerűsített foglalkoztatottak után a MÁK által az
Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeg,

ás
d) az egészségügyi hozzájárulás (Lásd.: a 1998. évi LXVI. törvényt),
e) a NAV-nál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra átutalt
összeg,

at
f) a központi támogatások, ideértve az egészségügyi feladatok ellátásával
kapcsolatos költségvetési hozzájárulást és törvényben előírt egyéb támogatás
összegét,

kt
g) az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek,
ideértve
ga) a terhesség-megszakítással kapcsolatos egyéni térítési díjat,
O
gb) a baleseti és egyéb kártérítések megtérített összegét,
gc) az Egészségbiztosítási Alapból kifizetett – jogalap nélkül felvett
vagy más ok miatt – visszaérkezett bevételként elszámolt összeget,
gd) a nemzetközi egyezményekből eredő ellátások megtérítésének
70

összegét,
ge) egyéb törvényben meghatározott további bevételeket;
h) az Egészségbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon
értékesítéséből, hozamából származó bevétel;
i) az Egészségbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és
s

egyéb bevételeiből származó összeg.

Az Alapok tartalékai
lla

Az Alapok követelései fejében az adós által felajánlott vagyonnak az

Alapok kezelése tekintetében döntési jogkörrel rendelkező szerv (szervek) által
történő elfogadása adásvétel jogcímén történő tulajdonszerzésnek minősül. Ez a
Pa

vagyonátruházás mentesül az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. A vagyon

értékesítéséből, hozamából származó bevételt a folyó évi kiadások
finanszírozására kell felhasználni.
Az Alapok tartósan lekötött eszközeinek végleges felhasználásáról (a
folyó kiadások fedezetébe történő bevonásáról) az Országgyűlés dönt.
 380

A társadalombiztosítás intézményrendszere
Az állami társadalombiztosítás rendszerében jogszabályokban
meghatározott feladatokkal és hatáskörrel ellátott intézményrendszer működik
(igazgatási szervek) nevezetesen:
Egészségbiztosítás területen:
- Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő NEAK),

ás
- Magyar Államkincstár,
- az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró illetékes fővárosi
vagy megyei kormányhivatal,
- fővárosi és megyei kormányhivatalok járási vagy kerületi hivatal(i),

at
- a megyeszékhelyen működő járási hivatal, főváros és pest megye
vonatkozásában a fővárosi kormányhivatal XIII. kerületi hivatala az illetékes I.

kt
fokon eljáró szerv.
A XIII. kerületi hivatal intézi országos illetékességgel a Magyarországgal
szociális biztonsági egyezményt kötött országnak Magyarország területén
O
biztosítási jogviszonyban álló állampolgára által a korábban Magyarország
területén kívül elszenvedett üzemi balesetére tekintettel benyújtott baleseti
táppénz iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyeket is.
A NEAK feladata többek között
70

Közreműködik a miniszternek a kormányhivatal, valamint a járási hivatal

szakmai irányításával kapcsolatos feladatai ellátásában.
A NEAK ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatait, ennek
keretében
a) szerződést köt és szakmai szempontból ellenőrzi azok teljesülését
s

b) az E. Alap kezelésének keretében végzi a finanszírozással és

ártámogatás elszámolással kapcsolatos feladatokat,
lla

c) vezeti a társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerekről,

gyógyászati segédeszközökről, gyógyászati ellátásokról szóló egységes
nyilvántartást,
Pa

d)) vezeti az egészségbiztosítási nyilvántartásokat, így különösen

da) Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ)
rendelkező személyek azonosító adatainak nyilvántartását, ideértve a TAJ
igazolásával és a hatósági igazolványok kiadásával kapcsolatos adatokat is,
db) a bejelentett személyek jogviszonyadatainak nyilvántartását, ideértve
az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal és annak igazolásával
kapcsolatos adatokat is,
 381

dc) közreműködik az egészségbiztosítás jogosulti nyilvántartásának

vezetésével, a nyilvántartás folyamatos monitorozásával kapcsolatos feladatok
szakmai irányításában a kormányhivatalok vonatkozásában, illetve
közreműködik ezen szervek fölötti törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági
ellenőrzésben a közhiteles jogviszony-nyilvántartás biztosítása érdekében,
f) TAJ-t képez,

ás
g) vezeti az országos várólista nyilvántartást és ellátja az országos
várólista nyilvántartással kapcsolatban jogszabályban meghatározott feladatokat,
r) szakértőként eljár a Kormány által meghatározott szakkérdésekben,

at
Nyugdíjbiztosítás területen:
- Magyar Államkincstár (MÁK),
- MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatóság,
- nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek az illetékes fővárosi és megyei

kt
kormányhivatalok,
- fővárosi és megyei kormányhivatalok járási vagy kerületi hivatal(i).
Főváros és Pest megye vonatkozásában a fővárosi kormányhivatal VIII.
O
kerületi hivatala az illetékes I. fokon eljáró szerv (Nyugdíjbiztosítási és
Adategyeztetési Főosztály.
A többi megye esetében az eljáró járási hivatalokat a 168/1997. (XI. 6.)
70

Kormányrendelet határozza meg.

A VIII. kerületi hivatal intézi országos illetékességgel
--a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők nyugdíjbiztosítási ügyeit,
- a nemzetközi nyugdíjbiztosítási és adategyeztetési ügyeket, valamint a
fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állt személyek ügyeit.
s

Az állami feladatok ellátását tájékoztatással, felvilágosítással segítik a

társadalombiztosítási kifizetőhelyek, családtámogatási kifizetőhelyek
lla

munkatársai is.
A Magyar Államkincstár feladatai
A MÁK feladata többek között
Pa

- a nyugellátásokkal,
- az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleseti táppénzzel, az
utazási költségtérítéssel,
- a családtámogatásokkal,
- a fogyatékossági támogatással, a vakok személyi járadékával,
- a bányászati kereset-kiegészítéssel,
- a nagycsaládos gázdíjkedvezménnyel kapcsolatos,
 382

- valamint egyéb, a MÁK feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben

közreműködik a szakmai irányító miniszternek a fővárosi és megyei
kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok törvényességi
és szakszerűségi ellenőrzésével kapcsolatos feladatellátásában, valamint a
szakmai irányító miniszter – a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal
összefüggő, törvényben meghatározott, valamint a törvényességi és a

ás
szakszerűségi ellenőrzési hatásköreivel kapcsolatos – intézkedéseinek és
döntéseinek előkészítésében.
Elbírálja

at
- kivételes nyugellátás megállapítás,
- továbbtanuló árva ellátásának meghosszabbítás,
- méltányossági nyugdíjemelés engedélyezés,

kt
- egyszeri segély engedélyezés kérelmeket.
A döntés ellen fellebbezésre nincs lehetőség csak felülvizsgálat kérhető a
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól.
O
Felhasznált jogszabály:
- 1992. évi LXXXIV. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól
és azok 1993. évi költségvetéséről,
70

- 1998. évi XXXIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és

a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről,
- 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet az egészségbiztosítási szervekről.
- 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet a Magyar Államkincstárról.
s

V. 4. A táppénz
A táppénz keresetpótló juttatás, a keresőképtelenség (nem csak betegség)
lla

esetén a jogosult részére megállapítható és folyósítható pénzbeli ellátás.

Táppénz jogosultja
Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné
válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék
Pa

(3 százalék) fizetésére kötelezett.

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a
keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az
ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell
megállapítani. Ez a szabály érvényes akkor is, ha a több biztosítási jogviszony
ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.
 383

Nem jogosult táppénzre többek között az a biztosított aki:

- saját jogú öregségi nyugdíj folyósítása mellett dolgozik,
- különleges foglalkoztatási program keretében foglalkoztatják,
- az ekho szerint adózó egyéni vállalkozó,
- álláskeresési ellátásban (járadék vagy segélyben részesül)
Keresőképtelen fogalma

ás
Keresőképtelen az :
a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni,
b) aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és
csecsemőgondozási díjra nem jogosult,

at
c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét
szoptatja,
d) a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára

kt
abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó
intézményben, O
e) a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a
gyermeket a saját háztartásában neveli,
f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása
vagy gyógykezelése miatt részesül,
70

g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást

nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá
aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén
megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem
foglalkoztatható,
s

h) a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő,

ha) aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg
lla

gyermekét otthon ápolja, vagy

hb) a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke
kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett
tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.
Pa

A keresőképtelenség elbírálása
A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg
táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló
(biztosított) a munkáját betegsége vagy beteg gyermeke ápolása miatt ellátni
nem tudja.
A keresőképtelenség elbírálása az Ebtv.-ben meghatározott esetben
történik.
 384

A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás,

illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a
keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.
A keresőképtelenség illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására
jogosult:
a) a háziorvos, házi gyermekorvos (háziorvos),

ás
b) a járóbeteg-szakellátás orvosa,
c) az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az
onkológiai gondozó szakorvosa,
d) az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei

at
kormányhivatal (kormányhivatal),
e) a kormányhivatallal felülvéleményező tevékenységre szerződött
főorvos (felülvéleményező főorvos).

kt
A háziorvos a keresőképtelenség elbírálására és igazolására akkor
jogosult, ha a háziorvosi tevékenységre a Nemzeti Egészségbiztosítási
O
Alapkezelővel (NEAK) szerződést kötött.
A keresőképtelenség igazolása
A keresőképtelenség igazolása
- a vizsgálatra jelentkezés időpontjától,
70

- ettől eltérően, legfeljebb 5 napra visszamenőleg is igazolható.

- kivételesen indokolt esetben az orvos szakértői szerv a
keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb 6 hónapra
visszamenőleg is igazolhatja.
A kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg
s

alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a

keresőképtelenséget. Az utóbbi esetben a betegség mellett az „adaptációs
lla

szabadság” megjelölést és annak időtartamát is fel kell tüntetni.

A keresőképtelenség kezdő napja
A keresőképtelenség kezdő napja az a nap, amelytől a keresőképtelen
állományba vételi joggal rendelkező orvos a keresőképtelenséget megállapította,
Pa

és az „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről” elnevezésű

nyomtatványon igazolta. Ha pedig a keresőképtelenség kórházi ápolással
kezdődött, az a nap, amelyen a biztosítottat a kórház igazolása szerint a
kórházba felvették.
A keresőképtelenség felülvizsgálata, ellenőrzése
A kormányhivatal a keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását
szakértő főorvos, valamint felülvéleményező főorvos útján ellenőrzi.
 385

A szakértő főorvos fenti tevékenysége kiterjed a kormányhivatalhoz

beérkezett keresőképtelenségi adatok célzott ellenőrzésére is. Ezen tevékenység
során a szakértő főorvos igénybe veheti szakmai véleményezés és konzultáció
céljából a felülvéleményező főorvos közreműködését.
A szakértő főorvos az ellenőrzési jogosultsága
A szakértő főorvos az ellenőrzési jogosultsága keretében jogosult

ás
a) a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében a beteg tartózkodási
helyén is,
b) a betegdokumentációba történő betekintésre,

at
c) szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására,
d) a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényének
megállapítására,

kt
e) javaslatot tenni a táppénz folyósítás megszüntetésére a táppénzfolyósító
szerv felé,
f) az a)–e) pont szerinti megállapításait a betegdokumentációban
O
rögzíteni,
g) munkáltató által kezdeményezett felülvizsgálat esetén a munkáltatóval
írásban közölni a felülvizsgálat eredményét.
A szakértő főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációból
70

fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata

alapján
a) dönt a biztosított keresőképtelenségéről, vagy keresőképességéről,
b) döntést követően arról a munkáltatót és a munkavállalót írásban értesíti,
továbbá döntését bejegyzi a keresőképtelenséget elbíráló orvos által vezetett
s

,,Orvosi Napló a keresőképtelen biztosítottakról'' című Naplóba (Napló).

A döntéssel szemben a foglalkoztatott és a foglalkoztató a közléstől
lla

számított 8 napon belül az orvos-szakértői feladatkörében eljáró fővárosi és

megyei kormányhivatalnál orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet.
A 30 napot meghaladó keresőképtelenséget a felülvéleményező főorvos
havonta legalább egyszer felülvéleményezi, kivéve, ha a keresőképtelenség
Pa

felülvéleményezésének időtartamát ennél hosszabb időben állapította meg. Az

egy hónapot meghaladóan táppénzes állományban lévő fekvőbeteg orvos
szakmai felülvéleményezését - a szakértő főorvos utasítására - a beteg
tartózkodási helyén is elvégezheti.
Ha a keresőképtelenséget elbíráló orvos, illetve a felülvéleményező
főorvos vagy a szakértő főorvos a keresőképtelenséget illetően nem ért egyet, a
 386

vita eldöntése érdekében az orvos szakértői feladatkörében eljáró

kormányhivatalhoz fordul.
A munkáltató felülvizsgálat kezdeményezési jogosultsága
A betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt
a) a munkavállaló esetén a munkáltató,
b) közfoglalkoztatott esetén a közfoglalkoztató, illetve az állami

ás
foglalkoztatási szerv jogosult a keresőképtelenség felülvizsgálatát
kezdeményezni a kormányhivatalnál.
A felülvizsgálat elvégzéséért a munkáltató igazgatási szolgáltatási díjat

at
köteles fizetni 2018. évben 15 800 Ft. (Lásd: a 50/1996. (XII. 27.) NM rendelet)
A keresőképtelen (beteg) kötelezettségei a keresőképtelenségével
összefüggésben
A biztosított a keresőképtelenségének elbírálásához köteles az orvost

kt
tájékoztatni munkavégzésének (tevékenységének) az egészségi állapotával
összefüggő körülményeiről, annak egészségi szempontból lényeges elemeit a
O
betegdokumentációban rögzíteni kell.
Továbbá
a) betartani az orvos utasításait, így különösen a gyógyulását elősegítő,
meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás
70

korlátozására vonatkozóan,
b) az elrendelt vizsgálatokon megjelenni,
c) ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a
keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni.
A táppénz folyósításának időtartama
s

Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a

biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, feltéve, hogy
lla

a keresőképtelenség megállapításának időpontjától visszafelé számított 730

napban folyamatos és megszakítás mentes biztosítással rendelkezik.
Ha a biztosított részére külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság
jár, és azért keresőképtelen mert a:
Pa

- saját betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni vagy

- aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása
vagy gyógykezelésben részesül, betegszabadságra való jogosultság lejártát
követő naptól jogosult a táppénzre.
Példa: Sugár Édeske a betegszabadságra jogosult munkavállaló és
biztosított 2018. szeptember 01.-26. között saját betegsége okán (D 8-as kód)
keresőképtelen szeptember 27.-én keresőképes. Tárgyévben még nem volt
 387

keresőképtelen, betegszabadság mértéke 15 munkanap, vagyis a betegszabadság

időtartama (szeptember 03.--szeptember 21. között).
A betegszabadságot követően (szeptember 22.- 26. között) 5 naptári
napra táppénz ellátást igényelhet.

Táppénz folyósítás időtartama az egy évnél rövidebb folyamatos

ás
biztosítási idővel rendelkező jogosult esetén
Aki a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy évnél rövidebb
folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, táppénzt csak a folyamatos biztosítási
idejének megfelelő időre kaphat.

at
A táppénz - a táppénz folyósítás korlátozás eseteinek kivételével - minden
naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti

kt
napot is.
Táppénz folyósítás időtartama pályakezdők esetében
Folyamatos biztosítás tartamára tekintet nélkül táppénz jár annak, aki:
O
a) 18. életéve előtt válik keresőképtelenné, vagy
b) iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá
válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.
Ha a 18 éves kora előtt keresőképtelenné vált biztosított a táppénz
70

folyósításának ideje alatt betölti a 18. életévét, keresőképtelenségének további

idejére a folyamatos biztosításának tartamára tekintet nélkül jogosult táppénzre,
legfeljebb azonban egy évre.
A táppénz folyósítás korlátozása
Nem folyósítható a táppénz
s

a) a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás

szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá
lla

a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt

követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll
fenn,
b) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes
Pa

keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben

megkapott kereset után,
c) a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a
gyermekgondozási segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,
d) az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,
e) a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
 388

f) a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balett-művészeti

életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem
értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balett-művészeti
életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján
járó táppénzt.
A táppénz folyósítás megszűntetése

ás
A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult
- az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg,
- a keresőképesség elbírálásának ellenőrzése során a szakértő, illetve a
felülvéleményező főorvos általi vizsgálatához nem járult hozzá.

at
A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult
a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetve

kt
a gyógyulását tudatosan késlelteti.
A biztosítottak a háztartásukban nevelt 12. életév alatti gyermek(ek) után
az Ebtv.-ben meghatározottak szerint jogosultak gyermekápolási táppénzre.
O
A táppénz napi összegének megállapítása
Az ellátás napi összegének megállapításakor minden esetben csak a
táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban
személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet lehet
70

figyelembe venni.
Ha a biztosított munkahelyet váltott, a táppénz számításánál az előző
munkáltatónál elért és bevallott jövedelmet nem lehet figyelembe venni, kivételt
képez ez alól, ha 30 napon belül visszamegy a korábbi foglalkoztatójához, vagy
a munkaviszonya jogutódlással szűnt meg.
s

A táppénz összege
a) a táppénz alapjának 60%-a, ha a biztosított folyamatos biztosítási
lla

időszak alatt rendelkezik legalább 730 – a Tbj.-ben meghaározott –

biztosításban töltött nappal;
b) a táppénz alapjának 50%-a, ha a biztosított az a) pontban
Pa

meghatározottnál kevesebb – a Tbj. -ben meghatározott – biztosításban töltött

nappal rendelkezik;
c) a táppénz alapjának 50%-a a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama
alatt, illetve a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése
időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-
ellátást nyújtó intézményben, azzal, hogy táppénz egy napra járó összege nem
haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének
harmincad részét, 2018. évben 2x138 000/30= 89 200 Ft/nap összeget.
 389

A táppénz igény előterjesztése

A táppénz igényt a foglalkoztatónál kell a meghatározott igazolások
(kérelem, „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről” stb.)
becsatolásával kérvényezni.
Az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, a megbízásos
jogviszonyban álló a kérelmét a meghatározott nyomtatványon és igazolások

ás
becsatolásával a lakóhelye illetékes jogszabályban meghatározott eljárásra
kijelölt járási /fővárosi kerületi hivatalnál terjesztheti elő.
Járulék és személyi jövedelemadó a táppénz ellátásból

at
A megállapított és folyósított táppénzt:
- egyéni járulékok nem terhelik, csak
- 15 százalék mértékben személyi jövedelemadó előleg köteles jövedelem.

kt
A személyi jövedelemadóból az általános szabályok szerint a személyi
jövedelemadó kedvezmények érvényesíthetőek. A személyi jövedelemadó-
előleget a folyósító szerv vonja le.
O
Táppénz hozzájárulás
A foglalkoztató a Tbj. 5. §-ban meghatározott biztosított betegsége miatti
keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára
folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg.
70

Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő a saját

keresőképtelensége esetén a részére kifizetett táppénz ellátás után NEM fizet
táppénz hozzájárulást.
Fontos szabály : a betegszabadság ≠ a táppénzzel
Felhasznált jogszabály:
s

- 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel egységes
lla

szerkezetben,
- 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és
keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről.
Pa

V.5. Üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés

Néhány fogalom
1. Foglalkozási betegség a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben
bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását
követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely
 390

a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a

munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és
ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve
b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb
igénybevételének a következménye (Lásd.: Ebtv. 52.§ (3) bekezdését),
az Mvt. alapján

ás
2. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása
közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását
követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

at
a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a
munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és
ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

kt
b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb
igénybevételének a következménye. (lásd.: az 1993. évi XCIII. törvény 87.§ 1/D.
pontját), O
3. Baleset: balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri
külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt
következik be, és sérülést, mérgezést, más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy
halált okoz. (Lásd: az 1993. évi XCIII. törvény 87.§ 1/A. pontját)
70

4. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett

munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak
- helyétől,
- időpontjától,
- a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
s

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a

munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés,
lla

anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés,

foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb
szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek
Pa

(munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a

munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri,
kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. (Lásd.: az
1993. évi XCIII. törvény 87.§ 3.) pontját).
5. Súlyos munkabaleset
Súlyos az a munkabaleset (bányászati munkabaleset), amely
 391

a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek

bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a
balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát,
önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;
b) valamely érzékszerv, érzékelő képesség, illetve a reprodukciós
képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;

ás
c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb
részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);
e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg

at
elmezavart okozott.
6. Munkaképtelen: az a munkavállaló, aki a balesettel vagy
egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt

kt
munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az időtartamra táppénzben
részesül vagy sem. (lásd.: az 1993. évi XCIII. törvény 87.§ 5/B. pontját)
O
7.)Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést
igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában
munkát végezni nem tud.
8.) Üzemi baleset: az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása
70

körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek

minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására
(szállására) menet közben szenved el (úti baleset).
Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy
egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
s

8.1. Üzemi balesetet kizáró okok

Nem üzemi baleset az a baleset, amely
lla

a) részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy

kábítószer általi - igazolt - befolyásoltsága miatt következett be, vagy
b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka,
engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
Pa

c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra)

menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az
utazás indokolatlan megszakítása során történt.
Továbbá az, aki
- sérülését szándékosan okozta, vagy
- az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével
szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.
 392

8.2. Speciális szabály

A baleseti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szempontjából
üzemi balesetnek számít:
a) nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren
kívüli oktatásban, gyakorlati oktatásban, gyakorlati képzésben részesülő
tanulójának (hallgatójának) az a balesete, amelyet gyakorlati képzés közben,

ás
vagy ezzel összefüggésben szenvedett el,
b) szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebetegnél, illetőleg
szenvedélybetegnél a szocioterápiás foglalkoztatás közben vagy azzal

at
összefüggésben elszenvedett baleset,
c) őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott elzárásra utalt illetőleg
szabadságvesztés büntetést töltő személy esetén a fogva tartás ideje alatt végzett

kt
munka közben, vagy azzal összefüggésben, valamint a fogva tartást foganatosító
szerv közege által adott utasítás teljesítése közben, vagy azzal összefüggésben
elszenvedett baleset, O
d) a közcélú, illetőleg közérdekű munkát végző személynek az a balesete,
amelyet a közcélú, illetőleg közérdekű munka végzése során vagy azzal
összefüggésben szenvedett el. Közcélú munka a Tbj. 15. § (2)
bekezdésének d) pontjában foglaltakon túl az állami szerv vagy önkormányzat,
70

illetőleg a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott

társadalmi munka is.
e) a társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett
balesetek közül üzeminek az számít, amely
- a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának,
s

- az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása

céljából elrendelt,
lla

- a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen

történt megjelenésével összefüggésben érte.
f) az egyszerűsített foglalkoztatott is, ha munkavégzése során vagy azzal
Pa

összefüggésben sérülést szenved el és a balesetét üzeminek elismerik.

Üzemi baleset kivizsgálása
A bekövetkezett és a munkáltató tudomására jutott (bejelentett) üzemi
balesetet annak ok-okozati összefüggéseit ki kell vizsgálni. A balesetről az OEP
honlapjáról letölthető „Üzemi Balesti Jegyzőkönyv” megnevezésű
formanyomtatványt kell kitölteni. A jegyzőkönyvhöz a baleset üzemiségének az
elbíráláshoz szükséges dokumentumokat, fényképfelvételeket stb. csatolni kell.
 393

A bekövetkezett baleset üzemiségének kérdésében a társadalombiztosítási

(családtámogatási) kifizetőhely, ellátási körébe tartozók esetében a MÁK, és az
illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal határozattal dönt.
Az üzemi baleset megállapításáról szóló határozatot közölni kell
- a biztosítottal,
- a kezelő orvossal, továbbá

ás
- a keresőképtelenséget elbíráló orvossal.
- az illetékes járási (kerületi) hivatallal.
A baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

at
Baleseti ellátásként a sérültet:
I. baleseti egészségügyi szolgáltatás,
II. baleseti táppénz és

kt
III. baleseti járadék illeti meg.

Ellátások O
I. Baleseti egészségügyi szolgáltatás
Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből (üzemi baleset)
eredő egészségkárosodás miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati
segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, valamint a gyógyászati segédeszköz
70

javítási díjához – amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot

meghaladja – százszázalékos mértékű támogatás jár.
A támogatás összege azonos a támogatással rendelhető gyógyszer,
gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás – az igénybevételkor érvényes,
külön jogszabály szerint a támogatás alapjául elfogadott – árával, illetve a
s

gyógyászati segédeszköz javítási díjával.

A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi balesetével közvetlenül
lla

összefüggő fogászati ellátásra is.

II. Baleseti táppénz

Pa

Jogosultja: az aki, a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás

megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében
keresőképtelenné válik.
A balesti táppénz napi összegének megállapításának szabályait
(ügyintézési határidő, figyelembe vehető jövedelem, folyósítás időtartama,
jogosultak körét stb.) az Ebtv. állapítja meg.
 394

III. Baleseti járadék

A balesti járadék megállapításának szabályait (jogosultját, figyelembe
vehető jövedelem, az igény érvényesítés szabályait, eljáró közigazgatási szervet,
a folyósító szervet az járadék összegét stb.) az Ebtv. állapítja meg.

Felhasznált jogszabály

ás
- 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól a
végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel egységes
szerkezetben (52-60.§),

at
- 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott
expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról,
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről1

kt
a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes
szerkezetben.
O
V.6. Munkába járás költségtérítés
A 2012. évi I. törvény (Mt.) 51.§ (2) bekezdése meghatározza, hogy „ A
munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a
munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.”,Ilyen költség a munkába
70

járáshoz kapcsolódó utazási költségek.

A munkába járáshoz kapcsolódó költségnek munkáltató általi
megtérítésének szabályait kormányrendelet szabályozza.
A rendelet hatálya kiterjed Mt. az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.)
hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra.
s

Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a rendeletet megfelelően

alkalmazni kell a közszféra különböző területein foglalkoztatottakra is.
lla

A szabályozás a tartós külszolgálatra kihelyezettekre, valamint a külön

jogszabályban meghatározott személyekre nem terjed ki (Lásd: 2016. évi
LXXIII. törvényt).
Pa

Néhány fogalom:
a) munkába járás:
aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely,
valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi
(távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel
megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely,
valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi
 395

munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés

helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi
közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi
közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten
a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt
létesítették, vagy módosították;

ás
b) napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a
munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú
rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás,
c) hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános

at
munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a
lakóhelyre történő oda- és visszautazás,

kt
d)lakóhely: annak a Magyarország, vagy az Európai Gazdasági Térség
állama (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő lakásnak a címe, amelyben a
munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik,
O
e) tartózkodási hely: annak a Magyarország vagy az EGT-állam területén
lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges
elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik,
f) munkavállaló: a magyar állampolgár és az EGT-állam polgára,
70

g) hosszú várakozás: az az időtartam, amely a munkavállaló személyi,

családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út
megtételéhez szükséges időt meghaladja.
h) gyermek: az Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
személy.
s

A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes

árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló
lla

kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az

üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának
meghatározott mértékét, amennyiben a munkavállaló
a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsi
Pa

osztályán,
b) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,
c) elővárosi vasúton (HÉV-en),
d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven utazik a
munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet
vesz igénybe.
 396

A munkáltató a munkavállalóval való megállapodás szerint nem téríti meg

a fentiekben felsorolt utazási eszközökhöz meghatározott költségeket, ha a
munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között
történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.
A költségtérítés mértéke
a) munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos

ás
költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok
árának legalább 86 százaléka.
b) a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a

at
bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább
86%-a, azonban legfeljebb havonta 2018. január 01.-jétől 36 190 Ft (Lásd:
Hivatalos Értesítő 2018. 4. szám)

kt
Munkába járás költségtérítés egyéb módozata
A munkavállaló részére a 86 százalék mértékű térítés helyett munkába
járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha
O
a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a
munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással
tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
70

c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a 141/2000. (VIII. 9.)

Kormányrendelet alapján súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi
közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló
munkába járását az Mt. ben felsorolt hozzátartozója biztosítja;
d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti
s

köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

A költségtérítés mértéke
lla

A költségtérítés - 15 Ft/km meghatározott összeg 60 százaléka, vagyis a 9

Ft/km - és a közösségi közlekedés igénybevételekor megillető 86 százalék
mérték különbözetéig a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthatja a
meghatározott feltételeknek megfelelő munkavállaló számára.
Pa

A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés

igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási
helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a
tartózkodási helyéről történik-e.
Az elszámolás szabályai
Az elszámolás szabályai a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi
CXVII. törvény 25.§ alapján
 397

„ A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem

kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról
szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén.
(2) a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, a kormányrendelet
által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem
haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére

ás
szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg)”

Felhasznált jogszabály
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről,

at
- 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási
költségtérítésről,

kt
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (25.§ (2)
bekezdés a) pontja és bb) alpontja).
V.7. Adómentes, béren kívüli és egyes meghatározott juttatások
O
A béren kívüli juttatás ismertebb nevén a „ cafeteria” juttatás.
Általános jellemzője:
A béren kívüli juttatásokat a munkáltató döntése alapján kaphatja a
munkavállaló. A juttatások nem képezik a munkavállaló munkabérét.
70

A juttatás éves keretösszegét, a juttatások mértékét az 1995. évi CXVII.

törvény szabályozza.
A felmerülő közterheket a munkáltató fizeti meg és vallja, be a tárgyhót
követő hónap 12-ig az un.: „08-as” bevalláson.
A béren kívüli juttatás után a munkavállalónak nem keletkezik személyi
s

jövedelemadó és egyéb járulékfizetési kötelezettsége, ezért az így kapott

juttatást nem lehet figyelembe venni például: a társadalombiztosítás
lla

ellátásainak megállapításánál.
A munkáltató által fizetendő adóalap meghatározása
A munkáltató az adóköteles juttatások után személyi jövedelemadót,
illetve 14% vagy 19,5 % mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.
Pa

A számítási alap az adott juttatás összegének 1,18 szoros mértékével

növelt összeg.
A munkáltató által adható juttatások
A munkáltató a jogosult munkavállalónak adhat
I. Adómentes juttatást
II. Béren kívülijuttatást
III. Egyes meghatározott juttatást
 398

I. Adómentes juttatások
Adómentes juttatások
1.) Vissza nem terítendő lakáscélú munkáltatói támogatás, a munkáltató
által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár
útján, annak igazolása alapján, a mellékletben (9.3.) továbbá a 15/2014.(IV.3)
NGM rendeletben meghatározottak szerint nyújtott, vissza nem térítendő

ás
támogatás ideértve
- a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett
összegét,
- továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi

at
munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez
kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is, a vételár,
a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30

kt
százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben
ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő
O
összegben, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a 12/2011. (I.31)
Kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt,
lakószobaszámot (2.7)
2.) A munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes
70

számítógép-használat (7.11.)
3.) Mobilitást elősegítő lakhatási támogatás
A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben
tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan
munkavállalónak nyújtja
s

a) akivel legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely

esetben a lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól,
lla

vagy a munkavégzés helye és a lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési

eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja,
b) aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12
Pa

hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás

haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű
tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan
településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60
km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel
történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.
 399

Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több

magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt
közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.
A munkavállaló a meghatározott feltételek teljesüléséről vagy azok
megszűnéséről a munkáltatónak nyilatkozatot tesz. Valótlan tartalmú nyilatkozat

ás
esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az
adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó
szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy a NAV határozatában az
egyébként a munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő közterheket és azok teljesítése

at
elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.
A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás
adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásában

kt
a) ugyanazon munkáltatónak minősül az a személy is, aki (amely) a
munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti
kapcsolt vállalkozása (Lásd.: az 1996. évi LXXXI. törvényt),
O
Példa: a munkavállaló 2017. évben 12 hónapra megkapta a maximális
támogatást, de 2018.-ban már csak (24-12) 12 hónapig kaphatja a maximális
értékű támogatást.
b) munkaerő-kölcsönzés esetében az a) pont rendelkezését a kölcsönvevő
70

és kapcsolt vállalkozásaira kell alkalmazni,

c) nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a
munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti
kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll.
A munkáltató adatszolgáltatási kötelezettsége
s

A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot

szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről,
lla

adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről. (9.7.)

Az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási

Pa

támogatás havi értékéből

a) a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60 százalékát,
2018. évben 138 000x0,6= 82 800 Ft
b) a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,
c) a foglalkoztatás b) pont szerinti időszakát követő 12 hónapban a
minimálbér 20 százalékát
 400

meg nem haladó összeg, az ugyanazon munkáltatóval létrejött új

munkaviszony esetén az a)–c) pont szerinti időtartamot a munkaviszonyok
időtartamának összeszámításával kell meghatározni (2.11.)
Fontos szabály a mobilizációs célú lakhatási támogatás nem azonos az
álláskereső részére az általános foglalkoztatási szerv (járási hivatal) által
megállapítható Lakhatási támogatással (az utóbbira Lásd: a 39/1998. (III. 4.)

ás
Kormányrendelet 4. §-át)
4.) Az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott bölcsődei, óvodai
szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás (8.6. c) alpont), a juttatás a munkavállaló

at
házastársának is adható. A számlát a munkáltató nevére kell kiállítatni.
5) A sportról szóló törvény - 2004.évi I. törvény - hatálya alá tartozó
sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet korlátlanul (8.28.a)alpont).

kt
6.) kulturális szolgáltatás igénybevételéhez - múzeumi, színház, tánc,
cirkusz, zeneművészeti előadás belépőjegy vagy bérlet évente 50 000 Ft
értékben (8.28.b) alpont). O
7.) A kockázati biztosítás a minimálbér 30 százalékáig, 2018. évben 41
400 Ft.
8.) kockázati biztosításnak nem minősülő határozatlan idejű, kizárólag
halál esetére szóló életbiztosítás.
70

9.) A kifizető által biztosított védőoltás (8. 39.)

10.) munkába járás költségtérítés hazautazásra a munkahely és a lakóhely
között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével , a 9
Ft/km és a 15 Ft/km különbözete (Szja.tv. 25.§ (2 bekezdés).
11.) Hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez a
s

munkavállaló számára kifizetett juttatás, a munkaviszony fennállásának

időtartama alatt a munkavállalót terhelő előírt kötelező diákhitel törlesztő részlet
lla

erejéig, de havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig terjedő összegig,

2018.- ban 138 000x02= 27 600 Ft (7.38.b.)
II. A béren kívüli juttatás
Pa

Éves keretösszege a Szja. törvény alapján 2018. évben 450 000 Ft.
A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának
kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az
egy foglalkoztatottnak éves szinten – a béren kívüli juttatások – az egyes
juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is
magában foglaló együttes összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2018.
 401

évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 Ft-ot (Lásd: a 2017. évi C. törvény
59.§ (4) bekezdését).
Néhány fogalom
a) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-
szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett
szálláshely;

ás
b) a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott
olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt
támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál
– szolgáltatások vásárolhatók (a Széchenyi Pihenő Kártya szabályaira Lásd: az

at
55/2011.(IV.12.) Kormányrendeletet).
Béren kívüli juttatás
Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a

kt
munkavállalónak az adóévben
a) 100 000 Ft összegben készpénz kifizetéssel juttatott éves keretösszeget
O
meg nem haladó része;
b) a Széchenyi Pihenő Kártya
ba) szálláshely alszámlára utalt, legfeljebb 225 000 Ft/év támogatás;
bb) vendéglátás alszámlára utalt, 150 000 Ft támogatás;
70

bc) szabadidő alszámlára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az

egészségmegőrzést szolgáló, 75 000 Ft támogatás.
A készpénz kifizetés szabálya
a) abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben
fennáll;
s

b) a 100 000 Ft-nak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az

adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos
lla

összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

c) nem kell arányosítás szabályait alkalmazni, ha a munkavállaló
munkaviszonya a munkavállaló halála miatt szűnik meg.
A Széchenyi Pihenő Kártya szabályai
Pa

Az éves 450 000 Ft az éves rekreációs keretösszeg

a) – ha a munkáltató költségvetési szerv –
aa) évi 200 000 Ft, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben
fennáll;
ab) a 200 000 Ft-nak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az
adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos
összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
 402

ac) évi 200 000 Ft, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély

halála miatt szűnik meg;
b) más munkáltató esetében
ba) évi 450 000 Ft, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben
fennáll;
bb) a 450 000 Ft-nak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az

ás
adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos
összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
bc) évi 450 000 Ft, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély
halála miatt szűnik meg.

at
A béren kívüli juttatások keretösszeg - a jutatott támogatás összege - a
munkáltatók számától független.
Béren kívüli juttatásnak minősül továbbá

kt
a) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett
magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli
O
hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott
jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem
haladó rész, 2018. évben 138 000 Ft
b) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja
70

részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben

nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből
személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó
rész, 2018. évben 69 000 Ft.
A munkavállaló nyilatkozata
s

A munkáltató (kifizető) az adókötelezettség megállapításához a béren

kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert
lla

fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata

alapján veszi figyelembe.
Következmények a nyilatkozat hiánya
Pa

Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan a NAV a feltételek hiányát

állapítja meg, a jogkövetkezmények – ha nem rendelkezik a magánszemély
nyilatkozatával – a kifizetőt terheli.
Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a
következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja
igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélyt terheli.
 403

A béren kívüli juttatás adóvonzata

A számítási alap után 14% EHO és 15% személyi jövedelemadót kell
megfizetni.
Példa:
A munkáltató, Puszta Álmos Kende munkavállalónak béren kívüli juttatás
keretében 2018. január hónapra tekintettel 8 000 Ft készpénz kifizetést teljesít

ás
2018.február hónapban.
Fizetendő adók összege:
Számítási alap: 8 000x1,18 = 9 440 Ft

at
14% EHO: 9 440x0,14 = 1 322 Ft
15 % Szja: 9 440 x0,15 = 1416 Ft
Összesen: 2 738 Ft

kt
A béren kívüli juttatás adóvonzata: 34,22 %
III. Egyes meghatározott juttatás
Egyes meghatározott juttatásnak minősül többek között
O
a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás
révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem,
b) a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és
távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-
70

protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel–szolgáltatás (telefonszolgáltatás)

magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem,
A telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem:
a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból.
ba) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem
s

forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada

értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető
lla

választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve – ha magáncélú

telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges – a kiadások 20 százalékának,
bc) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos
Pa

piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának a

magánszemély által meg nem térített része.
c) a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási
szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj.
d) a legfeljebb évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás
vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem,
ha azt
 404

da) a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt

munkavállaló közeli hozzátartozójának,
db) a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag
(nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának,
dc) a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő
magánszemélynek és közeli hozzátartozójának,

ás
dd) a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai
gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, duális képzésben hallgatói
munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak juttatja, továbbá az da)–dd)

at
pontban nem említett esetben akkor, ha a juttatás olyan magánszemélynek
történik, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme:
a jutatás összeg 2018. évben 13 800 Ft/alkalom,
e) az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai

kt
(reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló
törvény hatálya alá azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen
O
eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka (a
szerencsejáték szervezésére Lásd.: az 1991.évi XXXIV. törvényt),
f) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai
szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg (a célzott támogatásra Lásd.: az
70

1993.évi XCVI. törvény 12/A.§-át). A befizetés gyakorisága alapján lehet

rendszeres vagy egyszeri alkalommal.
A célzott szolgáltatásra a munkáltatói tag vagy támogató által fizetett
teljes összeg adománynak minősül., ebben az esetben az adományban
részesülőnek kell az EHO-t, illetve a személyi jövedelemadót megfizetni a
s

jóváírt adomány 82%-át alapul véve.

g) A Széchenyi Pihenő Kártya szerinti juttatásnak az ott meghatározott
lla

értékhatárt meghaladó része;

h) a 2016.december 31.-én juttatott béren kívüli juttatások:többek között
korlátlanul adható a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, önkéntes
nyugdíjpénztár és önsegélyező és egészségbiztosítási pénztári hozzájárulás,
Pa

iskolarendszerű tanulmányi költségtámogatás stb.

i) A 100 000 Ft összegű készpénzkifizetést meghaladó része, az egyén
számára jövedelem lesz.
Az egyes meghatározott juttatások adóvonzata - a 100 000 Ft
készpénzkifizetés kivételével - a számítási alap után 19,5% EHO és 15% szja.
 405

Példa:
a) a munkáltató Sobri Jóska Jesua munkavállalónak önkéntes
egészségpénztári hozzájárulást ad minden hónapban 15 000 Ft összegben.
Fizetendő adók összege:
Számítási alap: 15 000x1,18= 17 700 Ft
15% Szja: 17 700x0,15 = 2 655 Ft

ás
19,5% EHO 17 700x0,195= 3 452 Ft
Összesen: 6 107 Ft
Az egyes meghatározott juttatás adóvonzata 40,71%

at
b) a munkáltató Vezér Vászoly Jutocsa munkavállaló részére 80 000 Ft
támogatói adományt fizet a munkavállaló által megnevezett önkéntes
nyugdíjpénztárba, amelyet pénztár a tag egyéni számláján jóváír. A

kt
munkavállaló fizetési kötelezettsége
Adóalap: 80 000x0,82=65 600 Ft
Szja: 65 600x0,15= 9 840 Ft
O
EHO: 65 600x0,195= 12 792 Ft
Összesen: 22 632 Ft
Példa
A munkáltató Földönfutó Ajándok munkavállalónak éves szinten 150 000
70

Ft készpénz kifizetést teljesít 2018. november hónapban.

Munkavállaló a 100 000 Ft feletti összeg után
Számítási alap: 150 000-100 000 = 50 000 Ft
Munkavállaló általános szabályok szerint fizet 15% szja-t, illetve egyéni
járulékokat, mivel az 50 000 Ft jövedelemnek számít.
s

A munkáltató általános szabályok szerint fizet 19,5% szociális

hozzájárulási adót, illetve 1,5% szakképzési hozzájárulást.
lla

Felhasznált jogszabály
Pa

- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (69.§-71.§, illetve

a törvény 1. számú melléklet),
- 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról.