A hozzátartozói nyugellátások

A hozzátartozói ellátások esetében az ellátást igénylő és a jogszerző személye elválik

egymástól.

Hozzátartozói nyugellátás típusai:

- az özvegyi nyugdíj,
- az árvaellátás,
- a szülői nyugdíj,
- a baleseti hozzátartozói nyugellátások,
- és az özvegyi járadék.

Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha

azt bíróság jogerősen megállapította.
Az, aki hozzátartozója halálát - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékosan okozta,
hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásra nem jogosult.
Aki egyidejűleg több hozzátartozói nyugellátásra jogosult, választhat az őt megillető
hozzátartozói nyugellátások közül. A jogosult által nem választott hozzátartozói nyugellátás
folyósítását szüneteltetni kell.

Hozzátartozói nyugellátásra jogosult

- akinek elhunyt házastársa, szülője, gyermeke mezőgazdasági szövetkezeti járadékhoz,

mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékhoz, illetve mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok
növelt összegű járadékához szükséges szolgálati időt megszerezte,
- illetve mezőgazdasági szövetkezeti járadékosként, mezőgazdasági szakszövetkezeti
járadékosként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékosaként halt
meg.

Ha az igénylőnek az elhunyt házastársa, élettársa, szülője, gyermeke (a jogszerző) kizárólag a

társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a
jogszerzőnek a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget a
magánnyugdíjról és az Mpt. szerinti - saját döntése, illetőleg a jogszerzőnek a felhalmozási
időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozónak döntése alapján a
Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták, a hozzátartozói nyugellátások összegét a Tny.-nek az
öregségi nyugellátás megállapításnak szabályai alapulvételével kell meghatározni.
Speciális szabályozás
Ha az elhunyt jogszerző
- öregségi nyugdíjban nem részesült, valamint
- az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és szolgálati ideje nem éri el a huszonöt
évet, a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeget a
Tny. 2. mellékletben foglaltak helyett - a baleseti hozzátartozói ellátások kivételével -
kormányrendeletben meghatározottak szerint kell megállapítani azzal, hogy a
kormányrendeletben a havi átlagkeresetnek az egyes szolgálati évekhez meghatározott
százalékos mértékei nem lehetnek alacsonyabbak az azonos szolgálati évekhez a 2.
mellékletben meghatározott százalékos mértékeknél.

A hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg nem lehet

kisebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél, 2018. évben 28 500 Ft. Ha a hozzátartozói
nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregségi nyugdíj-összeg alapját képező
átlagkereset az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, a hozzátartozói nyugellátás
számításának alapjául szolgáló öregségi nyugdíj-összeg azonos az alapját képező havi
átlagkereset összegével.
A fentiekben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a hozzátartozói nyugellátás kiszámítása során
figyelembe vett szolgálati idő az arányos elismerés miatt nem éri el a jogosultsághoz előírt
szolgálati időt.

3.1. Az özvegyi nyugdíj

Fogalma:
Az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett
elhunyt személy házastársának, meghatározott feltételek mellett élettársának, valamint elvált
házastársának járó nyugellátás.

Özvegyi nyugdíjban részesülhet

- a házastárs (a bejegyzett élettárs),
- az elvált házastárs
- és az élettárs
(a továbbiakban együtt: házastárs).

Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa az életkorához meghatározott szükséges

szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott
meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig
harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba a keresőképtelenség
időtartamát nem lehet beszámítani.
Az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe
venni azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző:
- rokkantsági nyugdíjban,
- baleseti rokkantsági nyugdíjban,
- rokkantsági ellátásban részesült.

Az özvegyi nyugdíj folyósításának az időtartama

Az özvegyi nyugdíj időtartama alapján lehet
1) Ideiglenes özvegyi nyugdíj,
2) Özvegyi nyugdíj

3.1.1. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj

A folyósítás időtartama

- a házastárs halálától legalább egy évig,

- továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó
özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig,
- vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a
gyermek 3. születésnapjáig folyósítható.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak az öregségi nyugdíjnak a 60%-a, amely az elhunytat a

halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

3.1.2. Özvegyi nyugdíj

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki

házastársa halálakor
a) a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy
b) megváltozott munkaképességű, vagy
c) házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy
legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike:

- a házastárs 1993. március 1. előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól
számított tizenöt éven belül;
- a házastárs 1993. február 28. után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól
számított tíz éven belül
következik be.

3.1.3. A hátra maradt özvegyet megillető ellátás összege

1.) Ideiglenes özvegyi nyugdíj

Megözvegyülés esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj hatvan százaléka annak az öregségi
nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

2.) Az özvegyi nyugdíj mértéke

a) 60%-a annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette,
vagy megillette volna, annak a megözvegyült személynek, aki
- a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy
- megváltozott munkaképességűnek minősül, de rokkantsági ellátásban, rehabilitációs
ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban,
táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

b) 30%-a annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette,

vagy megillette volna, annak a megözvegyült személynek, aki
- a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy
- egyidejűleg rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban,
korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy
átmeneti bányászjáradékban részesül továbbá
- házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább
két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.
Speciális szabályozás
A 60%-os mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett 30%-os mértékű özvegyi
nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban,
rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati
járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül. A
harminc százalék mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy ellátásának összegére tekintet nélkül
jár.

3.1.4. Az özvegyi nyugdíj megosztása

Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell
osztani. Ha a különélő, illetőleg elvált házastársnak a ráeső arányos résznél kisebb összegű
ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, a különbözet az özvegyi nyugdíjast, illetőleg az együttélés
alapján ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg.
Az özvegyi nyugdíjra jogosult a többi jogosult ellen indított perben az özvegyi nyugdíj más
arányú megosztását kérheti.
Amennyiben a jogosultak száma megváltozik, az özvegyi nyugdíjat meg kell, illetőleg újból
meg kell osztani.

3.1.5. Az özvegyi nyugdíj megszűnése

Az özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha

- az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkorának betöltése előtt házasságot
köt.
- az özvegyi nyugdíjas már nem megváltozott munkaképességű.
- az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra
jogosultság megszűnik, ha már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás.

3.1.6. Az özvegyi nyugdíj feléledése

Feléled az özvegyi nyugdíja annak, akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt
szűnt meg, és a házastárs halála 1993. február 28-a után következett be és az elhalálozást
követően folyósított özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz év nem múlt el, és az
özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultság a házasság megszűnése
után feléled, ha
a) az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések
alapján végkielégítést nem vett fel (ez a végkielégítés korábbi szabályozás alapján tul. képpen
az özvegyi nyugdíj „megváltását” jelentette, ugyanis korábban ha az özvegy házasságot
kötött, özvegyi nyugdíját elveszítette ugyan, de tizenkét havi özvegyi nyugdíj összegének
megfelelő végkielégítésre volt jogosult, mely végkielégítést viszont nem kellett felvenni, azt
vissza is utasíthatta az özvegy) , és
b) az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.

Az özvegyi nyugdíj feléledése esetén a jogosultat az özvegyi nyugdíj megszűnését követő

emelések, kiegészítések megilletik.

3.1.7. Az özvegyi nyugdíj igénylése

Az özvegyi nyugdíj megállapítására vonatkozó kérelmet a MÁK honlapjáról

letölthető „Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. törvény alapján özvegyi nyugdíj
elbírálásához” megnevezésű formanyomtatványon kell kérelmezni. A kérelmet vagy a MÁK
Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, vagy a lakóhely szerinti illetékes általános hatáskörű
nyugdíj-megállapító szervnél (illetékes járási hivatal) kell benyújtani.
Az özvegyi nyugdíj feléledést, az özvegyi nyugdíj megállapítására vonatkozó kérelmet a
MÁK honlapjáról letölthető az „Igénybejelentés özvegyi nyugdíj feléledéséhez” megnevezésű
formanyomtatványon kell kérelmezni.

3.2. Az árvaellátás

Fogalma:
Az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett
elhunyt személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén
nevelt gyermekének, testvérének, unokájának járó ellátás.

Jogosultsági feltételek

Árvaellátásra az a gyermek jogosult - ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben

együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is -, akinek szülője megfelel az
elhunyt házastársra meghatározott feltételeknek. Vagyis árvaellátásra az a gyermek jogosult,
akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában
betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel.
Az örökbefogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a
gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.
Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és ükunokát is) is, ha őt az
elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója
nincs.

Az árvaellátás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban a gyermek tartásáról

gondoskodni köteles személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése
napjáig jár.
Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali
képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév
betöltéséig jár.
Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki betegsége, testi
vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, vagy 25 évesnél
fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem
távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a 7 órát. Nincs jelentősége
annak, hogy a tanulmányokat belföldön vagy külföldön, középiskolában vagy felsőfokú
oktatási intézményben folytatja a gyermek.
Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a
nyári tanulmányi szünet tartamára is jár.
Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek
tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.
Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője
házasságot köt, vagy örökbe fogadják.

A tanulói/hallgatói jogviszony igazolása

Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási/ felsőoktatási információs rendszer

működtetője
- a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének
várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére,
- a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését
a Tny.-ben meghatározott személyes adatok közlésével hivatalból igazolja.

Külföldön tanuló árvának a tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által kiállított

igazolással (középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok
esetén félévente), a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolnia.
A külföldön folytatott tanulmányok igazolását a MÁK honlapjáról
letölthető „Iskolalátogatási igazolás/Certificate of School Attendance„ megnevezésű
formanyomtatványon lehet igazolni. Az igazolást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak kell
megküldeni.

Árvaellátás megállapítása méltányosságból rendkívüli indokolt esetben

Az árvaellátás az egyetlen ellátás, amikor különleges méltánylást igénylő körülmények miatt
akkor is megállapítható méltányosságból az ellátás, ha az elhunyt egyáltalán nem rendelkezett
szolgálati idővel (például nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytató szülő hunyt el).
1.) Ha a 16 év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét elutasítják, mert az elhunyt jogszerző a
szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, ebben az esetben a kivételes árvaellátás
megállapítása iránti eljárást hivatalból indítják meg.

2.) Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás megállapítható akkor is, ha

a) az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett,

b) az árva középfokú iskolában nem nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, vagy
felsőoktatási intézményben nem nappali képzésben folytat tanulmányokat,
c) az árva az elhunyt jogszerző halálakor a 16. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem
töltötte be, és egészségi állapota alapján megváltozott munkaképességűnek minősül és
egészségi állapota legfeljebb 20 százalékos, a megváltozott
munkaképességének időtartamára (a megváltozott munkaképességre lásd.: a 2011. évi
CXCIX. törvényt) vagy
d) az elhunyt jogszerző Magyarországon nem szerezte meg a jogosultsághoz szükséges
szolgálati időt, az árva alapvető szükségleteinek a biztosítása veszélyeztetve van, és az
árvaellátásra való jogosultság fennállása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és
annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai)
egyezmény alapján figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó adatoknak a beérkezéséig
nem bírálható el.

A „Kérelem - adatlap árvaellátás méltányosságból történő továbbfolyósításához

(felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok esetén)” megnevezésű
formanyomtatvány az kérelem a MÁK honlapjáról letölthető. A kérelmet a Nyugdíjfolyósító
Igazgatóságnak kell megküldeni.

Az árvaellátás összege

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a 30 %-a, ami az elhunytat öregségi

nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
Az elhunytat megillető öregségi nyugdíj 60 %-a jár árvaellátásként annak a gyermeknek,
- akinek mindkét szülője elhunyt,
- akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

Ha a gyermek mindkét szülő után jogosult az ellátásra, azt az ellátást kell folyósítani,
amelynek összege számára előnyösebb.
A 2021. január 1-jét követő időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege
havi 24 250 forint.
Példa:
Az elhunyt saját jogú nyugdíja 156 550 Ft hó volt. 21 éves nappali tagozaton felsőfokú
tanulmányokat folytató gyermeke nappali tanulmányainak időtartamára legfeljebb 25.
életévéig 46 965 Ft árvaellátásra jogosult.
Ha mindkét szülője elhunyt abban az esetben

- az anya nyugdíjának a 60 százaléka,

- az apa nyugdíjának a 60 százaléka kerül megállapításra árvaellátásként nappali
tanulmányainak időtartamára legfeljebb 25. életévéig. A két összeg közül a számára
kedvezőbbet választhatja.

Az árvaellátás megállapítására vonatkozó kérelmet a MÁK honlapjáról letölthető az

„Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. törvény alapján árvaellátás
elbírálásához” megnevezésű formanyomtatványon kell kérelmezni.

3.3. A szülői nyugdíj

A nyugdíjjogosultság

Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek a gyermeke

a) öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy

b) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és
a. az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy
b. összesen legalább 2 év,
c) az életkorához a Tny.-ben meghatározott minimálisan elismert szolgálati időt megszerezte
továbbá,
d) a szülő a gyermekének halálakor megváltozott munkaképességű, vagy a 65. életévét
betöltötte, és
e) a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta. (A szülői
nyugdíjra jogosultság szempontjából a szülő (nagyszülő) akkor minősül túlnyomó részben
eltartottnak, ha nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása gyermeke (unokája) elhalálozásának
időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, 2021.
évben 28 500 Ft/hó.)

A szülői nyugdíj - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban az említett személy

halála napjától jár. A szülői nyugdíjat meg kell szüntetni, ha arra tekintettel állapították meg,
hogy a szülő megváltozott munkaképességű, ez az állapota már nem áll fenn, és 65. életévét
még nem töltötte be.
Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor 65. életévét nem töltötte be és nem megváltozott
munkaképességű, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz
éven belül
- a 65. életévét betölti, vagy
- megváltozott munkaképességűvé válik és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Szülői nyugdíj további jogosultja továbbá a nevelő szülő is, ha előírt feltételek fennállnak és
10 éven át a nevelt gyermeket eltartotta,
A szülői nyugdíjra jogosultság nem szűnik meg, ha a szülői nyugdíjra jogosult személy saját
jogú vagy hozzátartozói nyugellátása a szülői nyugdíj folyósításának tartama alatt az
évenkénti emelésekkel már meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

A szülői nyugdíj mértéke

A szülői nyugdíj mértéke azonos az özvegyi nyugdíj mértékével (hatvan százalék vagy
harminc százalék). Ha a szülői nyugdíjra többen jogosultak, azt közöttük - az özvegyi nyugdíj
megosztására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával - egyenlő arányban meg kell osztani.
A szülői nyugdíjat újból meg kell osztani, ha a jogosultak száma megváltozik. Az újbóli
megosztásra legkorábban a jogosultak számának a változását követő hónap első napjától
kerülhet sor.

3.4. A baleseti hozzátartozói nyugellátások

A hozzátartozók részére baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor jár, ha a sérült üzemi baleset
következtében halt meg.
A baleseti sérült hozzátartozóit a baleseti nyugellátás akkor is megilleti, ha a sérült a baleseti
táppénz folyósításának a tartama alatt nem az üzemi baleset következtében halt meg.
A baleseti sérült hozzátartozói ideiglenes özvegyi nyugdíjra és ennek megszűnését követően
özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra és szülői nyugdíjra a hozzátartozói nyugellátásra vonatkozó
rendelkezések szerint azzal az eltéréssel jogosultak, hogy a hozzátartozót a baleseti
nyugellátás a jogszerző szolgálati idejére tekintet nélkül megilleti.

A nyugellátás mértéke

A baleseti hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregségi nyugdíjösszeg

a havi átlagkereset 60 százaléka, ha az elhunyt jogszerző egy év szolgálati idővel sem
rendelkezik.
Az összeg az elhunyt jogszerző szolgálati idejének minden éve után a havi átlagkereset egy
százalékával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet.
Az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozója a halál napját követő két
éven belül érvényesítheti igényét. A megjelölt határidő után akkor lehet az igényt
érvényesíteni, ha egykorú okirat (baleseti jegyzőkönyv, társadalombiztosítási vagy üzemi
nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készült irat, orvosi lelet, boncolási jegyzőkönyv
stb.) alapján kétséget kizáróan bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá a sérülés és a
halál között okozati összefüggés van.

3.5. Az özvegyi járadék

A magán-nyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett elhunyt

jogszerző után az özvegyi nyugdíj jogosultsági feltételeinek megfelelő személy - özvegyi
nyugdíj helyett - özvegyi járadékra jogosult, ha annak összege magasabb, mint az özvegyi
nyugdíj összege. Az özvegyi járadék összegét Kormány rendeletében meghatározottak szerint,
a) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló, a visszalépő tagi
kifizetésekkel csökkentett tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi
kifizetések összegét nem a Ny. Alapnak utalták át,
b) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló tagi követelése
alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét a Ny. Alapnak utalták át.
Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.