1.

A szociális ellátási rendszerek típusai

- biztosítási típusú
- segélyezési típusú
- univerzális alapú
- vegyes rendszerek

2. A szociális ellátások finanszírozása

- ellátás-finanszírozású rendszer: az ellátáshoz viszonyítva határozzák meg a fedezetet
 felosztó-kirovó
 tőkefedezeti
 várományfedezeti (Magyarországon 1946. december 31-ig)
- adófinanszírozású rendszer

3. A szociális biztonság hazai jogforrásai

- Alaptörvény
- EU rendeletek
- törvények:
 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.)
 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)
 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.)
 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek
ellátásáról
 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról
 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak
megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról
 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól
és egyes törvények módosításáról
- rendeletek

4. A társadalombiztosítás fogalma a Tbj. alapján

A Tbj. 2. §-a szerint a társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és e törvény külön
rendelkezése alapján Magyarországon munkát végző más természetes személyeket az e
törvényben meghatározott szabályok szerint magába foglaló társadalmi szintű
kockázatközösség.
A társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott személyek szerint
kötelező. A kötelező társadalombiztosítási rendszerben a biztosított, az egyéni felelősség
elvének megfelelően, járulékfizetési kötelezettség alapján szerezhet jogot saját maga és
hozzátartozója javára az egyes társadalombiztosítási ellátásokra. A pénzbeli
társadalombiztosítás összege arányban áll a biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék
alapjául szolgáló jövedelmével. A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal
egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. A foglalkoztatót a társadalombiztosítás
keretében nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez járulék és hozzájárulás fizetési kötelezettség
terheli.

5. Mit jelent az a fogalom, hogy biztosított?

A Tbj. 5. §-a által meghatározott személy. A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi
ellátására jogosultságot szerezhetnek.

6. Mutassa be a TB reformmal hatályba lépő törvényeket!

TB törvények hatálybalépése 1998. január 1-től
1997. évi LXXX. törvény (Tbj.)
1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)
1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.)
1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.)

7. Jellemezze a társadalombiztosítási nyugdíjat!

- a Tny. szabályozza
- a Nyugdíj Alap finanszírozza
- érvényesülnek a Tny. alapelvi rendelkezései
- alapvetően saját jogú és hozzátartozói nyugellátások

8. Sorolja fel a hozzátartozói nyugellátásokat!

özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások, özvegyi
járadék

9. Milyen változások történtek a nyugdíjrendszert érintően 2012. január 1-jétől?

Megszüntetésre kerültek a korhatár előtti nyugdíjazást lehetővé tevő nyugdíjak (10 ellátást
érint, ebből 3 ellátás TB nyugdíj, 7 ellátás nem TB nyugdíj), jogszabályi alapja a 2011. évi
CLXVII. törvény. Megszüntetésre került a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj,
a rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók
egészségkárosodási járadéka, jogszabályi alapja a 2011. évi CXCI. törvény.

10. Sorolja fel a saját jogú TB nyugellátásokat 2012. január 1-jétől!

öregségi teljes nyugdíj, öregségi résznyugdíj, nők kedvezményes öregségi nyugdíja

11. Sorolja fel a nyugdíjtörvény alapelvi rendelkezéseit!

- a kötelező TB nyugdíjrendszer működtetése és fejlesztése az állam feladata
- a TB nyugdíjrendszer öregség esetén a biztosított részére, elhalálozása esetén a hozzátartozója
részére egységes elvek alapján nyugellátást biztosít
- a TB nyugdíj fedezetére a Tbj.-ben foglaltak szerint járulékot kell fizetni (fedezetiség elve)
- állami garancia elve
- arányosság elve
- magánnyugdíj-pénztári tagsággal kapcsolatos alapelvek
- szerzett jogok védelmének elve

12. Az öregségi nyugdíj fogalma

Meghatározott életkor betöltése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó
nyugellátás, kivéve a nők kedvezményes öregségi nyugdíját.

13. A szolgálati idő fogalma

Az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve
megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül
szolgálati időnek minősülő időszakokat e törvény külön határozza meg.

14. Az öregségi teljes nyugdíj jogosultsági feltételei

- öregségi nyugdíjkorhatár betöltése
- legalább 20 év szolgálati idő megszerzése

15. Az öregségi résznyugdíj jogosultsági feltételei

- öregségi nyugdíjkorhatár betöltése
- legalább 15 év szolgálati idő megszerzése
16. Ismertesse a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára való jogosultsági feltételeket!
Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább 40 év
jogosultsági idővel rendelkezik.

17. Milyen tényezőtől függ az öregségi nyugdíj összege?

Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező
havi átlagkereset összegétől függ. Az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj alapját
képező havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz tartozó, a Tny. 2. számú
mellékletében meghatározott százaléka.

18. Ismertesse a nyugdíj kiszámításának lépéseit!

1. Számba veszem a beszámítható kereseteket
2. Teljes nettósítás
3. Valorizálás (jelen értékre hozás)
4. Havi átlagkereset számítás
5. Degresszálás (eshetőleges lépés)

19. Hozzátartozói nyugellátások esetén mit jelent a származékos jogosultság?

Azt, hogy elválik egymástól a jogszerző (járulékfizető) és az ellátást igénybe vevő személye.
Ehhez igazodóan a jogosultsági feltételek meglétét elsődlegesen a jogszerzőnél vizsgáljuk. Az
ellátás megállapítása a jogszerzőt megillető ellátásból történik.

20. Határolja el a hozzátartozói és a baleseti hozzátartozói nyugellátást!

Szempontok Hozzátartozói nyugellátás Baleseti hozzátartozói
nyugellátás
Az elhalálozás oka természetes halál, betegség, üzemi baleset
baleset, bűncselekmény
A szolgálati idő szerepe előzetes szolgálati időhöz szolgálati időtől függetlenül
kötött megállapítható
Az ellátás összege számításának alapjául számításának alapjául
szolgáló öregségi szolgáló öregségi
nyugdíjösszeg a havi nyugdíjösszeg a havi
átlagkereset – szolgálati idő átlagkereset 60 %-a, ha a
függvényében – jogszerző nem rendelkezik
meghatározott százaléka szolgálati idővel
21. Ki jogosult özvegyi nyugdíjra?
Házastárs, elvált házastárs, élettárs

22. Az élettárs özvegyi nyugdíjra jogosultságának feltételei

egy év megszakítás nélküli együttélés és közös gyermek, vagy tíz év megszakítás nélküli
együttélés

23. Meddig jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

- a házastárs halálától legalább 1 évig
- az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek
az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig
- fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik születésnapjáig
folyósítható.

24. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően ki jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az, aki házastársa halálakor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte,
vagy megváltozott munkaképességű, vagy házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal
élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább 2 árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról
gondoskodik.

25. Az özvegyi nyugdíj megosztásának szabályai

Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell
osztani. Ha a különélő, illetőleg elvált házastársnak a ráeső arányos résznél kisebb összegű
ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, a különbözet az özvegyi nyugdíjast, illetőleg az együttélés
alapján ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg.

26. Sorolja fel az árvaellátásra jogosultak körét!

a jogszerző gyermeke, nevelt gyermeke, örökbefogadott gyermeke, meghatározott feltételek
mellett testvére, unokája
Az örökbefogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a
gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.
Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és ükunokát is), ha őt az
elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója
nincs.
27. Meddig jár az árvaellátás?
Az árvaellátás – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban a jogszerző halála
napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek oktatási
intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25.
életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott
munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

28. Az árvaellátás összege

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a 30 %-a, ami az elhunytat öregségi
nyugdíjként halála időpontjában megillette vagy megillette volna.
A nyugdíj 60 %-a jár árvaellátásként annak a gyermeknek,
- akinek mindkét szülője elhunyt,
- akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.
Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani,
amelynek összege számára előnyösebb.

29. Ki jogosult szülői nyugdíjra?

Az a szülő jogosult, akinek a gyermeke megfelel az elhunyt házastársra meghatározott
feltételeknek, ha
- a szülő a gyermekének halálakor megváltozott munkaképességű vagy a 65. életévét
betöltötte és
- a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.

30. Mikor jár baleseti hozzátartozói nyugellátás?

A hozzátartozók részére baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor jár, ha a sérült az üzemi
baleset következtében meghalt, illetőleg akkor is, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának
tartama alatt nem az üzemi baleset következtében halt meg.

31. Határolja el a szolgálati idő és a jogosultsági idő fogalmát!

Elhatárolási szempontok Szolgálati idő Jogosultsági idő
fogalma Az az időszak, amely után a Keresőtevékenységgel járó
biztosítottnak járulékfizetési vagy azzal egy tekintet alá
kötelezettsége áll fenn eső biztosítási jogviszonnyal
szerzett szolgálati idő,
valamint a
gyermekneveléssel eltöltött
idő
 Milyen ellátásokat érint? TB nyugellátások, kivéve nők kedvezmények öregségi
nők kedvezményes öregségi nyugdíja
nyugdíja, baleseti
hozzátartozói nyugellátások
Minden jogosultsági idő szolgálati idő, de nem minden szolgálati idő jogosultsági idő.

32. Mely két törvény hozott alapvető változást a nyugdíjrendszerben 2012. január 1-jétől?
2011. évi CLXVII. törvény
2011. évi CXCI. törvény

33. Melyek a szülészeti ellátás körébe tartozó, térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi
szolgáltatások?
- a magzat méhen belüli gyógykezelése
- szülészeti ellátás és várandósság orvosi indikáció alapján történő megszakítása
- külön jogszabály rendelkezései szerint jogosult anyatej ellátásra
- orvosi indikáció alapján külön jogszabályban foglalt feltételekkel a meddőség kezelése

34. Kiskorú személy egészségügyi ellátása során alkalmazható speciális és/vagy betegjogi
szabályok közül ismertessen kettőt!
A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy
törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon. Kiskorú esetén olyan
ellátás nem utasítható vissza, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan
súlyos vagy maradandó károsodás következne be. A beteg gyermek nevében eljárva a
betegjogokkal kapcsolatos nyilatkozatokat a gyermek törvényes képviselője, szülője vagy
gyámja tehet.

35. Ismertesse a Magyarországon született, magyar állampolgárságú újszülött TAJ számát

tartalmazó hatósági igazolvány kiállításának szabályait!
A Magyarországon született, magyar állampolgárságú újszülöttek részére a TAJ kártyát a
születés helye szerinti járási hivatal állítja ki soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül és azt az
anya lakóhelyére postázzák.

36. Mely törvény rendelkezik

- az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek köréről (Tbj.)? 1997. évi LXXX. törvény
- a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (Ebtv.)? 1997. évi LXXXIII. törvény
- a családok támogatásáról (Cst.)? 1998. évi LXXXIV. törvény

37. Ki lehet jogosult táppénzre? Sorolja fel a jogosultsági feltételeket!

A táppénzre jogosultság konjunktív feltételei:
- fennálló biztosítási jogviszony
 - orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség
- a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett

38. Milyen esetekben járhat gyermek ápolása címén táppénz, mi befolyásolja az igénybe vehető
napok számát?
Akkor, ha a szülő a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját
háztartásában neveli, valamint méltányosságból adható táppénz tekintetében akkor, ha a szülő
a 12 éves vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja. Az
igénybe vehető napok számát a gyermek életkora, valamint az befolyásolja, hogy a szülő
egyedülálló-e. (Ugyanakkor a gyermek egy éves koráig időbeli korlátozás nélkül jár.)

39. A családbafogadó gyám mely egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra lehet jogosult? Milyen
feltételek fennállása esetén, milyen időtartamra és mértékben folyósítható részére az ellátás?
Csecsemőgondozási díjra, amely annak a családbafogadó gyámnak is jár, aki a csecsemőt
végleges döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától, ha a jogosultsági feltételek fennállnak.
Mértéke: a táppénz szerinti metodika (azaz a jövedelmet az alábbiak szerint vesszük
figyelembe: az előző év január 1. napjától a mai naptól visszafelé számított 3. hónap végéig és
ezalatt 180 nap folyamatos jövedelem, azonban napi maximuma a minimálbér kétszeresének
harmincad része) alapján a napi jövedelem 70 %-a

40. Ki és meddig jogosult gyermekgondozási díjra – biztosítási jogviszony alapján?

A biztosított szülő jogosult, ha a gyermek születését megelőző 2 éven belül 365 napon át
biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A GYED szempontjából szülő a vér
szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját
háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már
folyamatban van, valamint a gyám. Szintén jogosult a GYED-re az az anya, valamint az Ebtv.
40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díj került
megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának
időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a CSED-re való jogosultsága a biztosítási
jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a gyermek születését megelőző két éven belül
365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli.
A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő
időtartam lejártát követő naptól, a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ikergyermekek esetén
további 1 évig jár.

41. Sorolja fel az egészségbiztosítás baleseti ellátásait!

Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti
járadék illeti meg.

42. Határolja el az üzemi baleset és a munkabaleset fogalmát!

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben
vagy azzal összefüggésben éri (munkabaleset). Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a
biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (úti baleset).
Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes
társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri (pl. táppénz alatt gyógytornára jár és
ekkor éri baleset).

43. Meddig folyósítható baleseti táppénz?

Az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül 1 éven keresztül jár azzal,
hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható (orvosszakértő
véleménye alapján).

44. Sorolja fel a családtámogatási ellátási formákat!

- anyasági támogatás
- családi pótlék:
 nevelési ellátás
 iskoláztatási támogatás
- gyermekgondozási támogatás
 gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
 gyermeknevelési támogatás (GYET)

45. Ki jogosult anyasági támogatásra?

- a szülést követően az a nő, aki várandóssága alatt legalább 4 alkalommal – koraszülés esetén
legalább egyszer – várandósgondozáson vett részt
- amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal,
úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy
hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja
- az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 6 hónapon belül az örökbefogadást végleges
határozatban engedélyezték
- a gyám, ha a gyermek a születését követően 6 hónapon belül – végleges határozat alapján – a
gondozásába kerül

46. Ismertesse az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség megszegésével, valamint a

tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezéseket!
A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének jelzése alapján a gyámhatóság
1.) az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott 5. óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási
évben igazolatlanul mulasztott 10. kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlék
jogosultját a 2.) pontban meghatározott jogkövetkezményre,
2.) az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott 20. óvodai nevelési nap, vagy az adott
tanítási évben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanórai foglalkozás után - a jelzés
beérkezésétől számított 8 napon belül – kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró
hatóságnál az ellátás szüneteltetését. Kivétel, ha olyan gyermek mulaszt igazolatlanul, akit
nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy szociális intézményben helyeztek el, vagy aki
gyermekvédelmi gondoskodás alatt áll és javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási
intézetben helyezték el.

47. Mikor kerülhet sor a családi pótlék megosztására?

Ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét
szülő esetében fennáll, a családi pótlékra - közös kérelmükre, 50-50%-os arányban - mindkét
szülő jogosult. A kérelemhez csatolni kell a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a
gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak.

48. Milyen tényezőkre tekintettel állapítható meg a családi pótlék magasabb összegben?
gyermekek száma alapján, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel,
egyedülálló szülő részére (egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált,
házastársától külön él és nincs élettársa)

49. Ismertesse a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosultak körét és az ellátás mértékét!

A szülő - ideértve a kiskorú szülőt a 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetben -, valamint
a gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok
ellátására kirendelt nevelőszülőt jogosult, a saját háztartásban nevelt gyermek után jár, 3. életév
betöltéséig, ikrek esetében tanköteles korig, tartósan beteg/súlyosan fogyatékos gyermek
esetében 10 éves korig. Nagyszülő is kaphatja, ha a gyermek betöltötte az 1. életévét, és a
gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, és a szülők írásban lemondanak a
jogukról, és a szülő háztartásában nincs másik olyan (iker)gyermek, akire tekintettel GYES-t
folyósítanak.
Havi rendszerességgel jár, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (28.500,-
forint) felel meg. Havi összege egyazon várandósságból született ikergyermekek esetén azonos
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének és az ikergyermekek számának
szorzatával.

50. Határozza meg a gyermeknevelési támogatásra vonatkozó szabályokat!

Az a szülő és az a gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi
feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt - jogosult, aki saját háztartásában három vagy több
kiskorú gyermeket nevel. A legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a legfiatalabb
gyermek 8. életévének betöltéséig jár. Mértéke: havi összege - függetlenül a gyermekek
számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Kereső
tevékenységséget a jogosult heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy
időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.

51. A jogosult szülő nő helyett mely ellátásokra és milyen feltételek teljesülése esetén szerezhet
jogosultságot a vér szerinti apa?
1. CSED
A csecsemőt gondozó vér szerinti apának jár, ha
- a szülő nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül
abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák (az igazoláson feltüntetett naptól ezen
egészségi állapot fennállásáig)
- a szülő nő meghal (az elhalálozás napjától)
- ha a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt (attól a naptól, amikortól a
szülő nő felügyeleti joga megszűnt)
és a jogosultsági feltételek fennállnak.
2. Diplomás GYED
Ha a szülő nő meghal vagy nem jogosult és a jogosultsági feltételek mindegyikének megfelel.
3. Anyasági támogatás
Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal,
úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni.

52. Biztosított, magyar állampolgárságú személy mely egészségbiztosítási pénzbeli és mely

családtámogatási ellátásra lehet egyidejűleg jogosult?
CSED, GYED (a gyermek 2 éves koráig), GYES (a gyermek 3 éves koráig) mellett anyasági
támogatásra és családi pótlékra.

53. Ismertesse a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan Magyarországon igénybe vehető pénzbeli

ellátások folyósítása melletti keresőtevékenység folytatására vonatkozó szabályokat!
CSED nem jár annak a biztosítottnak, aki bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet
folytat, ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási tevékenységet. GYED mellett
keresőtevékenység folytatható (nincs korlátozás).
GYES-ben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt, továbbá a
kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem
folytathat. Az örökbefogadó szülő heti 30 órát meg nem haladó tartamban, míg a kiskorú szülő
gyermekének gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. A GYES-ben
részesülő nagyszülő a gyermek 3 éves kora után, heti 30 órát meg nem haladó tartamban
folytathat kereső tevékenységet, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az
otthonában történik. Nem minősül keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszony keretében folytatott tevékenység.

54. Milyen „szabadság” adható ki az Mt. szerinti munkaviszonyban álló édesanyának, illetve
édesapának a
- várandósság miatti keresőképtelenség idejére – táppénz, illetve betegszabadság (kivéve: ha
veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen, mert akkor csak táppénz)
- gyermek születése, valamint – gyermek születésére járó pótszabadság az apának (legkésőbb a
születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap
pótszabadság), az anyának születési szabadság (egybefüggő 24 hét)
- gyermek gondozása-nevelés esetén? – fizetés nélküli szabadság (a gyermek 10. életéve
betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának
tartama alatt)

55. Melyek a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások, valamint természetben nyújtott
szociális ellátások? Írjon 2-2 példát!
pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás,
egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási
díj, kiemelt ápolási díj, emelt összegű ápolási díj, települési támogatás
természetben nyújtott: köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való
jogosultság

56. Személyes gondoskodás keretében milyen szociális szolgáltatásokat biztosít az állam,

valamint az önkormányzat? Ellátási formánként írjon 3-3 példát!
A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások: a falugondnoki és
tanyagondnoki szolgáltatás, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális
munka, nappali ellátás.
Szakosított ellátás: ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon,
átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, támogatott lakhatás, egyéb speciális intézmény.

57. Ki jogosult a gyermekek otthongondozási díjára?

Az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, aki súlyos fogyatékosságból vagy tartós betegségből
eredően önellátásra képtelen gyermeket gondoz. (Ha előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb időt
vesz igénybe a gondozása, a gyermek életkorára tekintet nélkül jár.)