Jogesetek PJ4 (Landi)

1.Jogeset

Az ingatlannak két társtulajdonosa van:felperes és I.rendű alperes.

I rendű alperes értékesíteni kívánjatulajdoni hányadát egy kívűlálló vevőnek,

II.rendű alperesnek.

2011.01.13.-án II.r alperes vételi ajánlatot tesz I.r. alperesnek. I.rendű alperes
minden erejével arra törekszik, hogy tulajdoni hányadot II.rendű alperes
szerezze meg. Ezért nem szól a felperesnek az eladási szándékáról, s a vételi
ajánlat beérkezését is elhallgatja előle. A felek (I.rendű alperes mint eladó, és
II.rendű alperes mint vevő) az adásvételi szerződést 2011.02.02.-án kötötték
meg.

A szomszédasszony még ugyanezen a napon elpletykálja a szerződéskötést a

felperesnek, aki erősen gondolkodik hogy mitévő legyen, végül a per melett
dönt.A keresetet a felperes 2011.03.16-án nyújtja be a bírósághoz.

Irányító kérdések:

a) 1.Sérült-e a joga a felperesnek, ha igen milyen illetve melyik?

b) 2.Ha a felperes joga sérült, hogyan hat ki ez az I.r. és II.r. alperes
szerződésére, mi lesz a szerződés jogi minősítése?
c) 3.Mit kell kérnie a felperesnek a keresetben és kell-e bármit
bizonyítania?
d) 4.Sikeres lesz-e felperes keresete?

Megdolás:

• 1. Sérült-e a joga a felperesnek, ha igen milyen illetve melyik?

- Adásvételi szerződésről van szó, a felperesnek elővásárlási joga van.

-6:222. § [A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosulttal]

(1) Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el
kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes
terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Nem terheli e kötelezettség a
tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más
körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.

• 2. Ha a felperes joga sérült, hogyan hat ki ez az I.r. és II.r. alperes

szerződésére, mi lesz a szerződés jogi minősítése?

- A szerződés a jogosulttal szemben (relative) hatálytalan lesz.

 6:223. § [Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés
hatálytalansága]
(1) Ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek
megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog
jogosultjával szemben hatálytalan.

• 3.Mit kell kérnie a felperesnek a keresetben és kell-e bármit

bizonyítania?

A felperesnek kérnie kell, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a szerződés vele
szemben hatálytalan,kifejezésre kell juttatnia vételi szándékát és kérnie kell
hogy a bíróság hozza létre közte és az I.r. alperes között az adásvételi
szerződést, szükség esetén azt is, hogy II.r alperest az
ingatlannyilvántartásból törölje, s oda őt jegyezze be
tulajdonosként.Mindemellett igazolni is kell teljesítőképességét.

• 4.Sikeres lesz-e felperes keresete?

Nem lesz sikeres hiszen elkésett.hiszen: (2) A hatálytalanságból eredő

igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított
harminc napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az
igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és
igazolja teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a
szerződéskötéstől számított három év elteltével nem érvényesítheti .

2.Jogeset

Tamás mezőgazdasági vállalkozó, aki tevékenységét egyéni vállalkozóként

folytatja.Büszke és boldog tulajdonosa egy “Zercoof-2 “márkájú mezőgazdasági
munkagépnek, köznyelvi megjelölöléssel traktornak. Az aratási szezonhoz
közeledve a “Zercoof-2 “sajnos elromlik, motorja nem indul be.Ezért Tamás
szerződést köt Sztárszerelő Kft.-vel amely egy mezőgazdasági gépek javítására
szakosodott cég.

A Sztárszerelő Kft. elvontatja Zercoof-2 műhelyébe és megkezdi a javítását.A

felek a szerződésbe a beleírják, hogy amennyiben a javítás nem klszül el 8
munkanapon belül, akkor a határidő lejártát követően a cég napi 8000ft köteles
fizetni Tamásnak mindaddig amig a teljesítésre nem kerül sor.E fizetendő összeg
felső határ 80.000ft.E szigorú ösztönzőnek az az oka, hogy az aratáshoz
Tamásnak.Amint kigurul a szervizből leállt a motor ekkor azonban a motor ujbol
leáll és nem lehet elindítani.A felek között vita alakul ki,s mivel békésen
megegyezni nem tudnak, a vita jogvitává eszkalálódik.ennek sorána felek
álláspont a következő:
-Tamás álláspontja szerint a szerződés teljesítésére nem kerül sor olyan helyzet
van mintha nem is teljesítettek volna, hiszen a traktor nem működik.Ő nem is
köteles így elfogadnaia a teljesítést.Ezért kövteli a napi 8000Ft és arra az estre,
ha mindezek miatt nem tudná elvégezni az aratást,kártérítési igényei is bejelenti.

-A Sztárszerelő kft. szerint, történt a teljesítés még ha hibás is volt.Hajlandó

megjavítani a traktort (bár az újboli leállásra még nem tud magyarázattal
szolgálni), pontosabban hajlandó tovább kisérletezni a javítással, de álláspontja
szertint Tamás nem mondhajta azt, hogy nem fogadja el a teljesítést.S mivel a
teljesítés megtörtént –igaz hibásan – nem jár a napi 8000ft.

Irányító kérdések:

a) Milyen szerződés jött létre Tamás és a Sztátszerelő Kft. Között?

b) Megalapozottan mondja-e Tamás, hogy “nem fogadja el ” a
telsesítést?Milyen szabály alapján kell ezt eldönteni és mi legyen a
döntés?
c) Minek minősül a napi 8000ft és megilleti-e ez az összeg Tamást?
d) Megalapozott-e vajon Tamás esetleges kártérítési igénye?Ezt milyen
szabály alapján kell vizsgálni, és hogyan viszonyul a kártérítés
igénye?Ez milyen szabály alapján kell vizsgálni, és hogyan viszonyul
a kártérítés a szerződés szerint fizetendő napi 8000ft-hoz?

Megoldás:

Milyen szerződés jött létre Tamás és a Sztátszerelő Kft. Között?

Vállalkozási szerződés

Megalapozottan mondja-e Tamás, hogy “nem fogadja el ” a

telsesítést?Milyen szabály alapján kell ezt eldönteni és mi legyen a
döntés?

Az a kérdés, hogy Tamás megtagadhatja-e az átadás-átvételt,mert ha igen akkor

az úgy minősül mintha még egyáltalán nem is történt volna teljesítés, és a
kötelezett késedelembe esett volna, azaz késedelembe esett.

6.247 (3) “nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt amely, illetve
amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű
használatot.”

A fent említett tényállás mellett egyértelmű, hogy az átadás-átvétel

megtagadható, és Tamás ezt is teszi, teljesen megalapozottan.A Sztárszerelő kft.
tehát késedelembe esett.

Minek minősül a napi 8000ft és megilleti-e ez az összeg Tamást?

A napi 8000Ft forint jogi minősítése “ késedelmi kötbér “

6:186 Kötbér (1) A kötelezett pénz fizetésésre kötelezheti magát arra az esetre,
ha olyan okból amelyért felelős, megszegi a szerődést.Mentesül a kötbérfizetési
kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti.

Mivel a kimentés aligha lehet sikeres (semi erre utaló nincs a tényállásban) ezért
megilleti Tamást.

Megalapozott-e vajon Tamás esetleges kártérítési igénye?Ezt milyen

szabály alapján kell vizsgálni, és hogyan viszonyul a kártérítés
igénye?Ez milyen szabály alapján kell vizsgálni, és hogyan viszonyul
a kártérítés a szerződés szerint fizetendő napi 8000ft-hoz?

Feltehetően a kártérítési igény is megalapozott.Mivel visszterhes szerződésről

van szó, ezért a kimentést a 6:142 alapján kell vizsgálni. (ugyanaz igaz a kötbérre
is) és nincs a fenti tényállásban a kimentést megalapozó körülmény.

6:154 (3) A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő

pénztartozásás esetén a késedelmi kamatot meghaladó kárát, kivéve, ha
késedelmét kimenti.

6.142 Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért

Aki szerződésszegéssel a másik félnek kart okoz, köteles azt

megtéríteni.Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja hogy a szerződésszegést
ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható
körülmény okozta , és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a
kart elhárítsa.

A kötbér összege a kártérítésbe beszámít (kárátalány –jelleg) ezért a kötbér

összegét a kártérítési igény összegéből le kell vonni, és kártérítés címen csak a
különbözetet ítélheti meg a bíróság.

6:187.(3) “A jogosult a kötbér mellett érvénysítheti a kötbért meghaladó kárát .”

Végül azzal hogy Tamás elmondta hogy az aratáshoz feltétlenül szüksége van a
traktorra, a késedelemből s ennek okán az aratás elmaradásából eredő károkat
előreláthatóvá tette a Kft. számára, így a Kft. köteles megtérítenie-e károkat. –
lásd az un. előreláthatósági klauzulát.

3.Jogeset

Csilla és Csaba gyermeke,Csenge igen sokára született meg.A kislányról már

gyermekkorában kiderült, hogy autista.Bár önállóan közlekedni tud és el tudja
látni magát fizikailag, és lehet vele akár absztakt témákról is beszélgetni, a
gimnáziumot már nem tudta befejezni.csenge betöltötte a 18. Életévet.Nem áll
gondnokság alatt.A szülőket egyre jobban aggasztja, hogy hogyan
gondoskodjanak Csengéről hogyan segítsék az életét és még inkább mi lesz
Csengével ha már ők nem lesznek.Mert ugyan Csenge sokmindhez ért de nem
tudja a postmodern életvitel valamennyi összefüggését áttekinteni,s a pénzel
való gazdálkodást végképp nem tudja követni,az nem is érdekli.
Az ötlet Csilla fejéből pattan ki.Megkérdik Csenge unokatestvérét, Csilla
nővérének fiat Kartelt, hogy nem volna-e segítségükre.Jogászközreműködése
nélkül egy okiratot fabrikálnak,amelyet még két tanuval is “letanuztatnak”.Az
okirat címe ez:”Megállapodás Csenge anyagi sorsáról”.Lényeges tartalmi elemei a
következők:Csilla és Csaba átutal Kartal számlájára,pontosan e célból
elkülönített alszámlán 30 millió forintot, hogy azzal Kartal szabadon
rendelkezhessék.Kartal jogosult és köteles fialtatni a pénzt, ennek fejében havi
50.000,- forint díjazásra is jogosult.Ezen túlmenően a tőkét és a hozamot Csenge
életvitelének finanszírozására köteles fordítani, a legjobb meggyőződése
szerint.A megállapodás mast nem tartalmaz.Eleinte minden szépen
működik,Kartal gondoskodik csenge szükségleteiről, az idősödő szülők nagy
megelégedésére.A szerződéskövető két évvel azonban megismerkedik Kartal
Beátával,aki hamarosan barátnője lesz.Beáta hozzá van szokva a
luxuskörülményekhez és ujabb és ujabb igényeket támaszt Kartallal szemben:ide
menjünk oda menjük Kaviáros Libamáj Homárral stb.Kartal Beáta kéréseit csak
úgy tudja hogy időnként lecsíp Csenge számára őrzött pénzből is kissebb
összegeket, és ezeket minden ellenszolgáltatás nélkül átutalja Beáta számlájára.
-Csaba és Csilla megneszeli Kartel és Beáta üzelmeit és ellenszolgáltatást kérnek
Kartaltól,Beátától pedig azt hogy adja vissza “csenge megélhetésre” fordítandó
pénzből neki átutalt összegeket.
-Kartal arra hivatkozik, hogy a 30 millió már az ő pénze,s azzal hogy Csilla és
Csaba rábízta a feladatot:Csenge életvitelének “menedzselésére”, lemondtak
arról hogy a részleteket nyomon kövessék, továbbá még egyszer ő nem Csilla és
Csaba pénzét fialtatja, hanem jogilag a sajátját,így megtagadhatja a
felvilágosítást.Beáta pedig kijelenti, hogy ő a neki halvány fogalma sem volt arról,
hogy a pénzt, amit valóban ellenszolgáltatás nélkül kapott Kartaltól, az Csenge
életvitelének fedezetére szolgál.Hiszen a pénz csak a számlájára jött..Hiszen az az
ő tulajdonában van.

Milyen szerződés jött létre?

Bizalmi vagyonkezelési szerződés.Csaba és Csilla a vagyonrendelő.Kartlell a

vagyonkezelő, Csenge a kedvezményezett?

b,Kérhet-e elszámolást Csaba és Csilla a szerződésszegés összeg

tekintetében?Ha nem miért, ha igen milyen szabály alapján?

-A vagyonrendelő nem utasíthatja a vagyonkezelőt, de ellenőrizheti, s ennek

keretében kérhető a számadás.ld:

6:315 A vagyonrendelő és a kedvezményezett ellenőrizheto a vagyonkezelőnek a

vagyonkezelés körébe eső tevékenységet.Az ellenőrzéssel járó költségek a
vagyonrendelőt, illetve a kedvezményezettet terhelik.Továbbá:

6:320 –Tájékoztatási és számadási kötelezettség

(1)A vagyonkezelő a vagyonrendelő vagy a kedvezményezett kérésére köteles
tájékoztatást adni a kezelt vagyonról.A tájékoztatásnak ki kell terjednie
különösen a kezelt vagyon tényleges és várható gyarapodására,a kezelt vagyonba
tartozó vagyoni elemekre,azok értékére továbbá a kezelt vagyon terhére vállalt
kötelezettségekre.
(2)A vagyonkezelő kérésére köteles a vagyonkezeléséről számot adni, és a kezelt
vagyonnal a vagyonrendelő, illetve a kedvezményezett felé elszámolni.

C,Jogos-e a Beátával szemben támasztott igény?Ha nem miért, ha igen,

milyen szabály alapján?

Azért lehet visszakövetelni a Beátának átutalt összeget mert ugyan ő johiszemű

volt (ha igazat mond..) de ingyenes szerezte a vagyoni előnyt a kezelt vagyon
terhére.

6:318 Ha a vagyonkezelő a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségét megsérti és

jogosulatlanul ruház át harmadik személyre a kezelt vagyonhoz tartozó
vagyontárgyat,a vagyonrendelő és a kedvezményezett jogosult azt a kezelt
vagyon számára visszakövetelni, ha a harmadik személy nem volt jóhiszemű
vagy nem visszterhesen szerzett.

D,Ha átulalt összegeket nem lehet már “beszedni” Beátától ki ellen és

milyen jogcímen fordulhat Csaba és Csilla?

Kartal ellen és az elveszett összegeket a szerződésszegéssel okozott kár

megtérítése címen követelhetik tőle.6:32 (1) bek. s mivel a szerződés visszterhes
6:142 s Kartal felelőssége - szándékosan szegte meg a szerződést, és okozta a
kart- vitathatatlanul fennáll.

E,Milyen eszköz áll Csilla és Csaba rendelkezésére, hogy ilyen soha többet ne
fordulhasson elő,Megszabadulhatnak e valahogy Kartaltól?Ha nem miért ha igen
milyen szabály alapján és mit kell még tenniük?

E,A vagyonrendelő a vagyonkezelőt bármikor visszahívhatja ha kijelöl másik

vagyonkezelőt.Ezt megteheti Csilla és Csaba minden további nélkül.

6:325 Változás a felek személyében

A vagyonrendelő a vagyonkezelőt a megbízásából másik vagyonkezelő egyidejű
kijelölése mellett bármikor visszahívhatja.

4.Jogeset

A 2012. Március 29.-én kötött szerződéssel a felperes arra vállalt kötelezettséget,

hogy az általa üzemeltetett metrókocsik belső felületein 300db plakáthelyet
kihelyezze az alperes reklámügynökség 3xA/4 es metro plakátjait, így a felperesi
metrókocsik reklámfelületeit a szerződés szerinti mértékben alperes használta.A
felperes volt az is,aki egyúttal az alperes eseti “kérdései” alapján az általa átadott
plakátokat “cserélgette” azaz kihelyezte a plakátfelületre az új plakátokat.A
szerződés a felek határozott időre, 2012.május 1. napjától 2013.április 30.
napjáig tartó időszakra kötötték meg.Az alperes utoljára 2013.április 30. napjáig
tartó időszakra kötötték meg.Az alperes utoljára 2013.január hónapban
utasította felperest plakát kihelyezésre,ezt követően újabb “plakátcsere-utasítás”
nem érkezett.Az alperes 2013 március 18-án kelt levelében a felperes által
február és március hónapokra kiállított számlákat teljesítés nélkül visszaküldte,
majd újabb felszólításra sem az előbbi számlatartozását sem az utóbb
megküldött 2013.április hónapra vonatkozó számlán alapuló tartozását nem
fizette meg,.Felperes keresetet indított a hátralékos díj megfizetésére.Az alperes
a kereset elutasítását arra hivatkozással kérte, hogy a szerződést 2013.február
1.napjával felmondta, ezért a felperest a keresetben megjelölt időszakra díjazás
illeti meg,Felperes nem vitatta, hogy elhangzott ilyen szóbeli nyilatozat, illetve
érkezett ilyen tartalmú level is, azonban azt állította, hogy az alperesnem nem
volt joga felmondani a szerződést.

Milyen típusú szerződést kötöttek a felek?Felperes kötelezettségei milyen

szerződéstípuskhoz kapcsolódnak?

-Ez egy bérlettel vegyes megbízási vagy vállalkozási szerződés (mindkét válasz
elfogadható, a bíróság megbízásnak minősítette a konkrét ügyben)
-A plakátok kihelyzése tevékenysgkifejtő elem, míg a felület használata bérleti
elem.Összességébe a bérleti szerződés elemei dominálnak.

A felmondásra milyen szerződéstípus szabályait alkamazza?

-A bíróság a felmondás jogszerűségének eldöntésére is a bérleti szerződés

szabályait alkalmazza.

Jogszerű volt a felmondás?

Határozott időre kötött bérleti szerződésről van szó

-A bérelt dolog továbbhasználatáról a jogesetben nem volt szó, így az nem alakul
át határozatlan időtartamúvá.

-A határozott idejű szerződést pedig főszabály szerint nem lehet rendes

felmondással megszüntetni.hacsa a felek nem kötnek ki felmondási jogot a
határozott idő ellenére.Erről azonban nincs szó a jogesetben.

-Szerződésszegés pedig bérbeadói oldalon nem történt, s nem beszélhetünk a

bérlő haláláról sem, ami kivételesen szintén felmondási jogot alapozna meg.-
6:339:(4)

-Következésképpen a szerződés nem a “felmondással”, hanem a határozott idő

lejártával szűnt meg.2013.április 30.-ával

Hogyan minősítené alperes magatartásával és ennek fügvényében hogyan

dönt majd a bíróság?
A bérbeadót megilleti a bérleti díj egészén április végéig.Az pedig nem releváns,
hogy a bérlő nem gyakorolta használati jogát januártól áprilisig.A bérlő viszont
jogos ok nélkül tagadta meg a teljesítést:nem fizetett.A bíróság teljesítésre fogja
kötelezni.

5.Jogeset

Tekla és Petra barátnők.Mindketten házasok, és mindkét házaspárnak két-két

gyermeke van. Teklának két kislánya van, Petrának két kisfia.Mindkét családban
négyéves az idősebbik gyermek, a kisebbik egyéves.Ahogy Tekla nagyobbik lánya
és Petra nagyobbik fia óvodába kezdett járni, az óvodai vírusoktól és baciktól
egyre-másra megbetegednek.Ráadásul a vírusokat és a bacikat hordozzák és
hordozhatják a kisebb testvérüknek, így ahogy a nagyobbak meggyógyulnak
megbetegszenek a kicsik.Tekla értesül arról hogy egy élelmes cég a DokiHome
kft. a következő szolgáltatásokat nyújtja.Egy gyermekre be kell fizetni az évre
150.000Ft-ot s ennek fejében ha a beteg gyerek az minden napján, 0-24 órában
kijön hozzá a Kft. által megbízott gyermekgyógyász szakorvos,megvizsgálja és
ellátja.Az orvosi vizitek száma nincs korlátozva.Ha százszor beteg a gyerek ,az
orvos szászszor jön ki az orvos,ha egyszer sem beteg a gyerek akkor nem jön
ki.Teklának nagyon megtetszik ez a szolgáltatás,ezért mindkét gyermekére
megköti a szerződést, és átutalja a Kft.-nek a 300.000Ft.-ot.(két gyermekről lévén
szó).Amikor meséli Petrának, ő szintén ugyanígy tesz, mondván nagyszerű
ötlet,legalább nem kell a lázas gyerekekkel órákat várni egy állami
(önkormányzati) fenntartású rendelőben.Mindkét szerződést egy eves
határozott időre kötik meg a felek,azzal hogy ha Petra illetve Tekla “nem ad más
jelzést” a lejárat előtti 30.napig, akkor a szerződés hatálya egy évvel
meghosszabodik.

Ezt követően a két család sorsa eltérően alakul.Tekla két kislánya állandóan
beteg, a DokiHome Kft. orvosai egy hónapban legalább kétszer keresik fel
őket.Petra két kisfiának immunrendszere azonban olyannyira megerősödik, hogy
Petrának egyszer sem kell kihívni a DokiHome Kft. gyerekrovosait.Perta úgy
gondolja, hogy fölöslegesen fizetett ki 300.000ft ot hiszen semmilyen
szolgáltatást nem vet igénybe,s ezért az összeget visszaköveteli a DokiHome kft.-
től.A DokiHome kft. elzárkózik az összeg visszafizetése elől.Ugyanakkor a
DokiHome kft. felszólító levelet küld a másik anyukának, Teklának hogy fizessen
be további 300.000ft ot ugyanis az orvosok pontosan kétszer annyiszor keresték
fel őket mint a teljes ügyfélállományra vetített átlag.Petra ragaszkodik az összeg
visszafizetéséhez.Tekla a további 300.000ft visszafizetését megtagadja.

Milyen szerződés (típus, altípus ) jött létre a felek között?Mi a szerződéses

főszolgáltatás?

-Biztosítási szerződésekről, közelebbről egészségbiztosítási szerződésről van

szó.Bizonytalan hogy a gyerekek betegek lesznek –e, mikor s hányszor.A
szolgáltató a gyerekek megbetegedésének a kockázatára nyújt fedezetet, és a
szerződésben meghatározott rendelkezésre állási és ellátási szolgáltatást
nyújtja.(nem része az elvárt válasznak de kisebb hiányosságot, pontatlanságot
kompenzál, ha a vizsgázó leírja hogy az egéségbiztosítást itt kárbiztosítási
formában kötötték meg.)

Nevezze meg a jogesetben szereplő személyek szerződéses (jogi)

pozícióját, ki kicsoda?(ideértve a gyerekeket is)

-A DokiHome kft. biztosítóként itt iztosítási szolgáltatást nyújt,Petra és Tekla a

szerződő fél,a gyermekek pedig a biztosítottak,ők hordozzák a biztosítási
eseményt.

Megalapozott –e Petra visszafizetési igénye?Igaz, hogy nem vet t igénybe

semmilyen szolgáltatást?Miért?

-Nem megalapozott.A szolgáltatás része a rendelkezésre állás (praestare)

amelyet igénybe vet Petra is. A biztosítás szerencseelemet hordozó
szerződés:nem lehet visszakövetelni a díjat csak azért mert nem következett be
abiztosítási esemény.

Megalapozott-e DokiHome kft. igénye Teklával szemben?Miért?

-Nem megalapozott.A szerződés számára is szerencseelemet hordoz, így

számolnia kellett azzal, hogy vannak az átlagosnál gyakrabban beteg gyerekek.

6.Jogeset

Ádám és Noémi unokatestévrek.Amikor Ádám gyerekei felcseperedtek,Tomi

gyermekei azonban kisebbek .Tomi elkunyerálja azt a Holland típusú etetőszéket
amit Ádám hozott külföldről amikor még gyermekei kisebbek voltak.Ádám
jószívvel odaadja de felhívja Tomi figyelmét arra hogy amikor ő azaz amikor
Ádám visszakéri akkor vissza is kell adnia azt és vigyázzon rá. Amikor Tomi
megkérdezi hogy fizessen-e ezért akkor Ádám csak legyint.Jól tudja hogy Tomi
szegény anyagi helyzetben van ezért segít neki úgy hogy ingyen engedi át neki az
etetőszéket visszakérésik.telik múlik az idő közben Tomi gyermekei is
felcseperednek és Tomi jelentkezik Ádámnál hogy a következő hétvégén
visszahozná az etetőszéket.Ádám arra kéri hogy várjon még egy kicsit a
visszahozatallal mert éppen festés van és nem szeretné még az etetőszéket is
kerülgetni.Tomi ebbe beleegyezik. de a következő héten Tomi az etetőszéket
Ádám megkérdezése nélkül átadja a szomszédjának Mátyásnak akinek szintén
kicsi gyermekei vannak.Csakhogy éppen Mátyásnál sajnálatos baleset
történik,Máytás gyermeke az 5 éves Flóra addig tologatja az etetőszéket amig az
véletlenül lezuhan az erkélyről és apró darabokra törik.Eközben Mátyás és Flór
édesanyja Evelin azon veszekednek, hogy Mátyás nagyon szeretett volna elutazni
a Horvát tengerpartra és ezért kész let volna banki kölcsönt is felvenni, Evelin
szerint meg egy nyaralás miatt nem szabad banki tartozásba verniük magukat.A
veszekedés hevében nem figyeltek oda Flórára aki közben kitilitolizta az
etetőszéket az erkélyről ami darabokra tört.Mátyás értesítit Tomit Tomi pedig
Ádámot.Ádám fel van háborodva és követeli az összetört dolog értékét. Tomi
azzal védekezik hogy ő felmondta a szerződést az megszünt ráadásul vissza is
akarta hozni az etetőszéket és azt Ádám nem tette lehetővé és mindezért
semmilyen szerződéses kötelezettsége nme áll fenn Ádámmal szemben akkor
sem amikor a szék megsemmisült.Másrészt azt bizonygatja hogy nem terheli
felróhatóság hogy eltörte a széket.Azt mondja hogy szerinte Ádámtól kell
kártérítést kérnie.

Milyen szerződés jött létre a felek között?

Haszonkölcsön szerződés

Igaz-e Tomi álláspontja hogy a szerződés közöttük megszünt azzal hogy

Tomi felmondta azt?

Nem igaz.A kölcsönvevő a dolog visszaadását bármikor felajánlhatja, a

kölcsönadó a dolog visszavételét alapos ok nélkül nem tagadhatja meg.Alapos
okkal tagadta meg a visszavételt.

Jogszerűen engedte-e át Tomi Mátyásnak az etetőszéket?

-A dolgot a kölcsönvevő a kölcsönadó hozzájárulásával jogosult harmadik

személy használatába adni.
Nem kért egedélyt rá ezért nem volt jogszerű.

Tartozik e Tomi kártérítéssel Ádám felé?Miért?

-Ha a kölcsönvevő a dolgot a kölcsönadó hozzájárulás nélkül engedi másnak

használatra, azokért a károkért is felel, amelyek e nélkül nem következtek volna
be.Ezért igen, tartozik Tomi kártérítéssel Ádám felé.

7.Jogeset

Árpád 56-ban Kanadába vándorol azóta ott él kanadai-magyar kettős

állampolgárként.Érettségi találkozóra utazik haza magyarországra.A Liszt Ferenc
nemzetközi repülőtéren egy autokölcsönző ellenszolgáltatás fejében kivesz egy
autót néhány napra hogy könnyen elutazhasson Zircre a találkozóra de előtte
beugrik Veszprémbe megtekinteni a várost.Az autót egy közparkolóban teszi le
de parkolójegyet nem vesz.A kocsi szélvédőjén egy pótdíjfizetési felszólítást talál
amit egyszerűen behajít a legközelebbi utca szemetesbe.Az autóhoz visszatérve
azt állapítja meg hogy nem indul el.Megkisérli felhívni az auto kölcsönzőt de
senki sem veszi fel a telefont.Nem szeretne elkésni a találkozóról végtére is ezért
repült át az óceánon, telefonon kihíbv egy gyors sagely szolgálatot a helyszíre
érkező szerelő megállapítja hogy az önindító a hibás továbbá az akumlátort is ki
kell cserélni.Árpád elvégezteti a javításokat és a helyszínen kifizeti a szerelőt -
60.000Ft és bepattan a mködőképes autóba.Szerencsésen eléri az
osztálytalálkozót.Másnap visszaviszi az autót bemutatja a javítási számlát és kéri
hogy a költségeit fizessék meg.A kölcsönző munkatársa aki kéri hogy erről
értesíteni kell a főnököt de haladéktalanul értesíti Árpádot.Árpád visszarepül
Kanadába és itt kapja meg az ügyvezető igazgató emailed.Ebben az ügyvezető
igazgató arról tájékoztatja hogy egyrészt nem fizeti meg a javítási költséget mert
ők ezt olcsóbban meg tudták volna oldani,különben ez a költség Árpádot terheli a
ptk szerint és azt is hozzá hogy a Veszprém Megyei Közlekedési Kft. 5.000Ft
pótfdíjat szabott ki a kölcsönzőcégre mert aznap nem vet parkolójegyet ezt meg
kéri hogy fizesse meg.

Milyen szerződés jött lére a felek között?

Bérleti szerződés

Az adott szerződéstípus a ptk szabályai alapján kit terhel a parkolási

díj?Miért?Jogosan követeli-e annak megtérítését az autokölcsönző?

-6:335 (1)A dolog fenntartásával járó kisebb kölcségt a bérő, a többi költséget a
bérbeadó viseli.A parkoló díj a dolog fenntartásával járó kisebb költségnek
számít ezért jogosan köveli az autókölcsönző a díjat.

Az adott szerződéstípus ptk szabályai alapján kit terheli a javítási költség

és miért?

- 6:335 (1)A dolog fenntartásával járó kisebb kölcségt a bérő, a többi költséget a
bérbeadó viseli.
(2)A bérlő köteles a bérbeadót értesíteni ha a dolog károsodásának a
veszélyefenyegeti vagy a bérbeadót terhelő munkálatok elvégzésének
szükségessége merül fel.
(4)A bérlő a bérbeadót terhelő munkálatokat a bérbeadó helyett és költségére is
elvégezheti ha azokat a bérbeadó nem végzi el.

A javítási költséget a bérbeadó viseli.

8.Jogeset

Tamás és Tamara szerelmes pár érzelmeiket nagyon magas hőfokon élik

meg.Gyakran szakítanak majd újra egymásra találnak.Tamás megfogadott egy
ötvös mestert aki egyedi kialakítású eljegyzési gyűrűt készítetett vele.A gyűrű
értéke 200.000ft volt.Tamás reneszánsz ruhába öltözve lóháton kérte meg
Tamara kezét, aki megfelőnek találta azt, átvette és igent mondott
kedvesének.Ezt követően újból sötét fellegek gyülekeztek ,hajdanán bimbózó
kapcsolatuk égboltján.A lánykérést követően Tamás intim kapcsolatot létesített
egy munkatársával ami nem sokáig maradt rejtve Tamara előtt.Tamara
bejelentette hogy mégsem kíván Tamás felesége lenni.Dühében bemegy az első
ékszerboltba és 200.000.Ft ért eladta az eljegyzési gyűrűt.A szakítás véglegesnek
bizonyult.Tamás úgy gondolja menti a menthetőt és visszaköveteli a gyűrűért
kapott vételárat Tamarától.Arra hivatkozott hogy ő azt a gyűrűt leendő
feleségének szánta aki immár bizonyos nem Tamara lesz.Márpedi ha ez így van
kéri vissza a gyűrűt hogy majd annak adja oda aki ténylegesen a felesége is lesz.
Tamarának azonban esze ágában sin átadni az összeget.Azzal érvel hogy a gyűrű
már nincs meg ha Tamás esetleg azt követelné vissza ha meglenne.Továbbá
kifejti hogy a gyűrű bagatelle érték az ilyent nem szokás visszakövetelni
különben is mindenről Tamás tehet.

Milyen szerződés jött létre a felek között?

Ajándékozási szerződés.

Elvileg visszakövetelhetné-e Tamás a gyűrűt arra hivatkozással hogy

mostmár biztos nem Tamara less az ő felesége?Ha így igen milyen szabály
alapján?

Ajándék visszakövetelése

-6:237(3)Az ajándékozó visszakövetelheti a még meglévő ajándékot vagy az

ajándék helyébe lépett értéket ha az ajándékó az ajándékot akkor is ha a
szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés amelyre
figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiusult és e
nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

Megalapozott-e Tamara érvelése A:semmire sem köteles? B: gyűrű

bagatelle értékű így nem köteles visszadni ezért a gyűrű eladásából
származó pénzt sem köteles kifizetni?

A: A helyébe lépett értéket visszakövetelheti

B:A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.