Közbeszerzés Szóbeli

1 1.A Határozza meg a tulajdonjog fogalmát, tárgyait, tartalmát és korlátait!
Milyen
típusú szolgalmakat ismerünk? Mi a szolgalom lényege?
Kulcsszavak, fogalmak:
 tulajdonjog fogalmi ismérvei
 dolog, alkotórész, tartozék
 tulajdonjog részjogosítványai
 szomszédjogok lényege, néhány példa
 szolgalom fogalma (más tulajdonában lévő dolog használata, hasznosítása, hasznai szedése)
 szolgalom típusainak megnevezése
A tulajdonjogi szabályokkal a Ptk. ötödik, a dologi jogról szóló könyve foglalkozik. A dologi jog a
vagyoni berendezkedés joga. A dologi jog körébe az úgynevezett uralmi jogok tartoznak. Egy adott
társadalomban, adott időpontban a dologi jog szabályai határozzák meg, hogy kikhez tartoznak az
összes vagyoni javak, azaz
a) mi hajtható emberi uralom alá,

b) mi tartozhat az egyes emberek és mi közösségek uralma alá,
c) mik az uralmi jogosultság határai,
d) milyen jogok és kötelezettségek állnak fenn.
A dologi jog abszolút szerkezetű jogviszony, amely azt jelenti, hogy a jogosult pozíciójában egy
meghatározott, konkrét személy van. A jogosult személy ebben az esetben az, akit a jogosultságok
gyakorlása megillet, egy konkrét név szerint ismert, beazonosítható személy, például a tulajdonos.
A meghatározott jogosult személlyel szemben mindenki más kötelezetti pozícióban van. Ők nem
beazonosíthatóak, ismeretlenek, bárkik lehetnek. Ők elismerni, tűrni kötelesek a jogosult
tulajdonjogát és annak gyakorlását, valamint tartózkodni kötelesek annak sértésétől.
Tulajdonjog: legteljesebb, saját dolgon fennálló dologi jog.
A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között
- teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a
használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga. A tulajdonosnak joga van
minden jogosulatlan behatás kizárására.
Dolog: A birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet.

A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra,
valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre. A dologra vonatkozó szabályokat az
állatokra a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések
figyelembevételével kell alkalmazni.
Alkotórész: A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve,
hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke
vagy használhatósága számottevően csökkenne.
2 Tartozék: A tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog
rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti.
A tulajdonjog fogalma: "A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által
megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg."1
A tulajdon a legfontosabb, a legteljesebb, saját dolgon fennálló (uralmi) dologi jog. A tulajdonjog
feltétlenül megelőzi a dolgokra létrejövő egyéb jogviszonyokat, ezért azt mondhatjuk, hogy a
tulajdonjog elsődleges jogviszony.
Azt mutatja meg, hogy egy adott társadalomban a javak mely része a tulajdon tárgyai és hogy a
tulajdonosi hatalom kik között milyen arányban oszlik meg. A tulajdonjog alapvető emberi jog.
A tulajdon fogalmán azt az abszolút szerkezetű tulajdonjogviszonyból fakadó jogot (tulajdonjog)

értjük, amely nem más, mint a hagyományos magántulajdon elvont jogi kifejeződése.
A tulajdonjog közvetlenül a törvényből fakad, a törvény által védelemben részesül, társadalmi

rendeltetésének megfelelően szabadon gyakorolható és senki által önkényesen nem korlátozható.
A tulajdonjog tárgya: közvetett tárgya a dolog, közvetlen tárgya pedig az emberi magatartás.
(Ezek a részjogosítványok.)
A tulajdonjog tartalma: a tulajdonjog tartalmát egyfelől a tulajdonost megillető jogokkal

(részjogosítványok), másfelől a tulajdonosi terhelő alanyi kötelezettségekkel (veszélyviselés,
korlátozások) lehet jellemezni.
A tulajdonos részjogosítványai: a tulajdonost megillető pozitív jogok, jogosultságok

(„aktívumok”) vannak túlsúlyban:
A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének

és a rendelkezés joga.
A tulajdonossal, mint jogosulttal szemben álló kötelezetteknek a tulajdonjogiszony alapján
tanúsítaniuk kell bizonyos magatartásokat, kötelezettségeket („passzívumok”). Mindenki más, a
tulajdonossal szemben kötelezett személy köteles tanúsítani bizonyos magatartásokat:
elismerés, tűrés, tartózkodás.
A birtoklás joga azt jelenti, amikor valakinek a fizikai értelemben vett hatalmában van egy dolog.
Például: akinek a kezében van a telefon, az a telefon birtokosa. Akkor is ő a birtokos, ha a telefon,
amit a kezében tart, nem az övé. A birtoklás ténye tehát független attól, hogy a birtokosnak van-e
valamilyen joga a dologhoz, hogy ő-e a tulajdonosa, vagy sem. A birtoklás éppen ezért elsődlegesen
ténykérdés és nem jogkérdés. Az a tény, hogy valaki hatalmában, "kezében" tart egy dolgot,
birtokossá teszi. A birtoklás joga alapján a tulajdonosnak jogában van a dolgot hatalmában
tartani, valamint a birtokvédelem eszközeivel élni. A tulajdonos tehát a saját dolgát (tulajdonát) a
hatalmában tarthatja. A birtoklás joga azonban a tulajdonossal szemben is megilleti a birtokost, aki
1 Ptk. 5:13. § (1)

3 akár a tulajdonossal szemben is a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján
birtokvédelemre jogosult.
A használat joga azt jelenti, hogy a tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dolog hasznait
szedni; viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére
senkit sem lehet kötelezni. A tulajdonos a saját maga és családja szükségleteinek kielégítése
érdekében használhatja a dolgot. Ezt teheti akár rendeltetésellenesen vagy ésszerűtlenül is. Például:
ha mérgemben összetöröm a telefonom, ami a saját tulajdonom, akkor ésszerűtlenül használtam a
dolgot, amely meg is rongálódhat, meg is semmisülhet.9
A használat joga korlátozható magánjogilag és közjogilag is. Az általános korlátozás szerint "A
tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel
másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását
veszélyeztetné."
A hasznosítás joga azt jelenti, hogy a tulajdonost megilleti a haszon, amely minden olyan előny,
amely a dologból származik. A polgári jog gyümölcsnek nevezi, amikor az anyadologból (a
termőből) természetes úton időszakonként létrejövő, és attól elváló dolog jön létre, amely anélkül
keletkezik, hogy ezáltal az anyadolog (a termőt) állagát vagy gyümölcsöző képességét
veszélyeztetné. Ilyen gyümölcs lehet egy termék, termény, állat szaporulata. A hasznok szedésének
jogánál fogva mindaz a termék, termény, szaporulat, használati díj, tőke, jövedelem (kamat) stb.,
amely a dologból rendeltetésszerűen származik, a tulajdonost illeti. Ha nem fogyasztási, hanem
gazdasági céllal hasznosítja a tulajdonos a dolgot, azt befektetésnek nevezzük.
A hasznok szedésének joga azt jelenti, hogy a tulajdonos a dologból keletkező hasznokat maga is
beszedheti, de ez a jog a tulajdonoson kívül más személyt is megillethet jogszabály erejénél fogva
(haszonélvező) vagy megállapodás (haszonbérlő) alapján is.
A rendelkezés joga azt jelenti, hogy a tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát (pl.:
letétbe adja), használatát vagy hasznai szedésének jogát (pl.: bérbe adja) másnak átengedje, azt
biztosítékul adja vagy más módon megterhelje (pl.: jelzálog, vagy kézizálog), továbbá, hogy a
tulajdonjogát másra átruházza (pl.: adásvétel, csere, ajándékozás) vagy azzal felhagyjon. Fontos
szabály, hogy az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet.
A tulajdonost a pozitívumok gyakorlása mellett az ezekkel járó, ezekhez kapcsolódó

kötelezettségek is terhelik. A használat és a hasznok szedése jogának, mintegy „ellenpólusaként” a
tulajdonos köteles viselni a dologgal járó terheket.
A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel
másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását
veszélyeztetné.
Egyes szomszédjogok:
A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy
más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék.
4 Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének
összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a
tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.
A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való
építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.
Szolgalom: olyan korlátolt dologi jog, amelynek alapján valaki egy más tulajdonában lévő dolgot
valamely célból használhat. A szolgalom alapulhat jogügyleten vagy törvényen.
Telki szolgalom: telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás,
vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az
ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott
terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából
egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.
Személyes szolgalom: haszonélvezet és a használat. A személyes szolgalom a telki szolgalomtól

abban különbözik, hogy tárgya nem csak ingatlan, hanem ingó dolog vagy jog is lehet, illetve, hogy
a jogosult nem valamely telek mindenkori használója, hanem valamely egyedileg meghatározott
személy.
1.B. Foglalja össze az építési beruházások speciális szabályait! Részletesen térjen ki a

becsült értékre, a közbeszerzési dokumentumokra, a rezsióradíj vizsgálatára, az
ellenszolgáltatás teljesítésének az általánostól eltérő szabályaira, a súlyszámok
meghatározására, valamint az alvállalkozók bevonására!
 építési beruházás becsült értékének meghatározására irányadó költségvetés, tartalékkeret
 árazatlan költségvetés készítési kötelezettség
 kivitelezésre, valamint kivitelezésre és tervezésre irányuló építési beruházások közbeszerzési
dokumentumainak tartalmát meghatározó jogszabályok (ezen belül engedélyköteles és nem
engedélyköteles építési beruházások)
 rezsióradíj vizsgálatának esetei
 építési beruházás ellenérték többlépcsős kifizetésének szabályai
 súlyszámok meghatározására szolgáló rendelkezés
 alvállalkozók bevonásának korlátja
Az építési beruházások közbeszerzésének speciális szabályait a 322/2015. (X.30.) Kormányrendelet

tartalmazza.
Építési beruházás az olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka
megrendelése:
 az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése, vagy

kivitelezése és (külön jogszabályban meghatározott) tervezése együtt;
5  építmény kivitelezése, vagy kivitelezése és (külön jogszabályban meghatározott) tervezése
együtt;
 az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen
eszközzel vagy módon történő kivitelezése.
Építési koncesszió: olyan építési beruházás, amely alapján AK ellenszolgáltatása az építmény

hasznosítási jogának meghatározott időre való átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli
ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó működési kockázatokat a koncessziós
jogosult viseli.
Becsült érték: a közbeszerzés megkezdésekor2 annak tárgyáért

 az adott piacon általában kért, illetőleg kínált,
 áfa nélkül számított,
 Kbt. 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított,
 teljes ellenszolgáltatás (beleértve az opciós rész ellenértékét, ha van).
Mi a becsült érték szerepe a közbeszerzési eljárásokban?
Ez alapján állapítjuk meg:

 alkalmazandó eljárásrendet,
 alkalmassági követelményeket (elsősorban: árbevétel, referencia),
 alkalmas az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára,
 meghatározza a jogorvoslati eljárás során a fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjat.
Becsült érték megfelelő meghatározása:
Ajánlatkérő köteles a becsült érték meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni és annak
eredményét dokumentálni - Kbt. 28. § (2).
Erre objektív módszereket alkalmazhat, pl.:

 indikatív ajánlatok bekérése,
 arra szakosodott szervezet által végzett piackutatás,
 igazságügyi szakértő igénybevétele,
 szakmai kamarák által ajánlott díjszabások,
 szakmai kamarák által előállított részletes építési adatbázis,
 AK korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése.
Becsült érték – Rendelkezésre álló fedezet
Becsült érték: az eljárásforma megválasztása és a tárgyi hatály meghatározása tekintetében bír

relevanciával. Jellegénél fogva egy prognosztizált összeg, ilyen módon tulajdonképpen fiktív.
2 a) közbeszerzési eljárást megindító hirdetés feladásának időpontja,

b) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén: ajánlattételi felhívás megküldésének időpontja,
c) egyéb esetben: beszerzés megkezdésének időpontja (ha ez nem állapítható meg: szerződéskötés
időpontja)
6 Fedezet: számszakilag kimutathatónak kell lennie, a pénzösszeg rendelkezésre állása vagy
forrásmegjelölés formájában. (D.155/12/2007.)
 jellegénél fogva nem egy egzakt szám, hanem egy nem a Kbt. szerinti, hanem hétköznapi
értelemben vett becsült érték, amelyet ellenőrizhető módon kell dokumentálni.
 Meghatározása az AK autonóm döntése, annak nagyságát az ajánlat által befolyásolni nem
lehet. (Ítélőtábla: 3.Kf.27.451/2007/18.)
Ellenérték az, amit ajánlatkérő fizetni akar – a fedezet ennek a forrása.
Építési beruházás becsült értéke (Kbt. 17. § (5) bekezdés)
Az építési beruházás becsült értékének megállapításakor a teljes – műszaki és gazdasági

szempontból funkcionális egységet képező – építési beruházásért járó ellenértéket figyelembe
kell venni. Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításhoz szükséges,
az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások ellenértékét is.
322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 13. §: egyedi szabályok
Építési beruházás becsült értékének meghatározásakor

 engedélyhez kötött építési tevékenység esetén az engedélyezési terv, vagy kiviteli terv, vagy
engedélyezési és kiviteli terv alapján készült költségvetést kell irányadónak tekinteni, amely
tartalmazza az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi munkatételt.
 Elegendő a költségbecslés, amennyiben a beszerzés tárgya a tervezés és kivitelezés együtt és
AK nem rendelkezik jogerős építési engedéllyel jóváhagyott engedélyezési tervvel (Kr. 14.
§ (4) bek. a) pont)
 A Kbt. 19. § (3) bekezdése alkalmazásában ugyanazon építési beruházásnak tekintendő az
építési engedélyben több megvalósulási szakaszra bontott építési beruházás is (az egyes
megvalósulási szakaszokban megépített építmények, építményrészek együttesen)
 A becsült értékbe a tartalékkeret is beleszámítandó, mértéke max. a szerződés szerinti teljes
ellenszolgáltatás 10 %-a.
Tartalékkeret, pótmunka, többletmunka
Tartalékkeret szabályai: 322/2015. (X.30.) Kr. 20. §
Szerződéstervezetben/szerződéses feltételekben részletesen rögzíteni szükséges a tartalékkeret

felhasználásának szabályait és meg kell jelölni annak mértékét.
a) A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéséhez, a rendeltetésszerű és

biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására
használható fel.
 Amennyiben ilyen jellegű felhasználás történik → nem vonja magával a Kbt. szerinti
szerződésmódosítás/közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét,
7  szerződésben egyértelműen rögzíteni kell a tartalékkeret felhasználásának eseteit és
pénzügyi feltételeit,
b) Felhasználható még a Ptk. 6:244. § (2) bekezdése szerinti pótmunka elvégzésére is.
Pótmunka, többletmunka szabályai: Ptk. 6:244. §, 191/2009. (XI.15.) Kormányrendelet
Többletmunka: a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munka (vállalkozási szerződés

tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munka, amely nélkül a
mű rendeltetésszerű használatra nem alkalmas – a rendeltetésszerű használatról a fővállalkozó
kivitelező felelős műszaki vezetője az építési naplóban nyilatkozik erről. Mihez viszonyítva?
Törvényes kellékek, szerződéses kikötések és a használat célja az irányadó).
191/2009. (XI.15.) Kr. szerint a többletmunka a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy
kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban)
figyelembe nem vett tétel.
Pótmunka: műszakilag szükséges, a létesítmény rendeltetésszerű használatához szükséges munkák

(utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munka).
191/2009. (XI.15.) Kr. szerint a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, külön
megrendelt munkatétel.
Bírói gyakorlatban pótmunka a megrendelő által a szerződés megkötése után pótlólag
megrendelt munka.
Amennyiben a pótmunka elvégzésének szükségességét a vállalkozó észleli, akkor is csak abban az

esetben végezhető el és fizethető ki, ha a megrendelő azt MEGRENDELI!
Mindkét munkánál a vállalkozó számára kötelezettség azok elvégzése!!!
Többletmunka, pótmunka kifizetése
Többletmunka ellenértéke Pótmunka ellenértéke

Átalánydíjas szerződés A szerződésben benn foglaltatik Külön elszámolás alapján
(beleértendő)
Tételes elszámolású szerződés Megrendelő akkor fizeti ki, ha Külön elszámolás alapján
megrendelte. Vállalkozónak azt
kell bizonyítania, hogy a
költségvetésben ez a tétel nem
szerepelt.
ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK ÉS AZ EGYBESZÁMÍTÁS KÉRDÉSE
Egybeszámítás=részekre bontás tilalma (Kbt. 19. § (1)-(2) bekezdés)
Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani.

8 Tilos a közbeszerzést olyan módon részekre bontani, amely e törvény vagy e törvény szerinti uniós
értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai
alkalmazásának megkerülésére vezet.
Egybeszámítási kötelezettség vizsgálatának fő szempontja a műszaki-gazdasági funkcionális egység

(C-16/98. sz. Bizottság v. Franciaország, C-574/10. sz. Bizottság v. Németország ügyben hozott
ítéletek).
Mi a műszaki-gazdasági funkcionális egység jelentése?
A műszaki és gazdasági funkció egysége az adott beszerzés tárgyával és feltételeivel

összefüggésben vizsgálható. Nincs általános szabály, mindig a konkrét beszerzés a döntő.
Építési beruházásnál rendezőelvek:
 egy építési beruházásnak minősül-e az x, y, z beszerzés? Ha igen → egybeszámítás,

 épület, építmény építése → a műszaki-gazdasági funkcionális egységet az épület (építmény)
vélhetően önmagában megvalósítja,
 összefüggő épület, építmény, építménykomplexum esetén az egység adott esetben az adott
épületkomplexum szintjén valósulhat meg. Az egy beruházás fennállásának megítélése
szempontjából azt kell vizsgálni, hogy az adott épületek egy beruházás keretében épülnek-e,
egységesen az adott épületkomplexum részét képezik-e (rendezőelv lehet, hogy ha az
épületkomplexum építése egy építési engedély alapján történik),
 Kbt. 1. sz. melléklete szerinti építési tevékenység, de nem épület/építmény építésére irányul:
ebben az esetben a tevékenység szakmai tartalmát kell vizsgálni.
 Ha AK adott épület, építmény felújítása keretében - egyidőben – különböző tartalmú, Kbt. 1.
sz. melléklete szerinti munkákat rendel meg → egybeszámítás!
 Eltérő földrajzi helyen található épületeken végzett felújítások, melyek keretében az egyes
munkanemek között alapvető eltérések vannak, megalapozhatja a becsült érték részekre
bontását.
 pl. AK két különböző épületén végzett beruházások értéke (egyik épületben
festés, másik épületben csaptelep csere) jogszerűen részekre bontható,
 AK két, különböző hrsz-on nyilvántartott óvodájának felújítása, ahol mindkét
óvodában energetikai felújítás, ablakcsere, fűtési rendszer korszerűsítés történik
(ugyanolyan munkák) → nem bontható részekre
 Önmagában nem alapozza meg a részekre bontást:
 az a tény, hogy az egyes építési tevékenységek különböző földrajzi helyszínen
valósulnak meg,
 egyes építési tevékenységeket különböző támogatási projektekből finanszírozzák
Tervezésnél (szolgáltatás) rendezőelvek:
 Szolgáltatás tartalma (pl. tervezés, szakági tervezés, tervezési jogosultságok)

 a becsült érték meghatározása szempontjából a szakmai tartalom különbözőségére
utalhat pl., ha más jogosultságú tervezőre van szükség egy-egy feladat ellátásához.
9  Tervezési szolgáltatásoknál a földrajzi hely különbözősége önmagában nem teszi
lehetővé a becsült érték részekre bontását, DE ha ez együtt jár a szakmai tartalom
elkülönülésével is, akkor részekre bontható.
 Azonos szakterülethez, szakmához tartozó szolgáltatások
 rendeltetés azonossága
 felhasználás közvetlen összefüggése
 Önmagában nem alapozza meg a részekre bontást, ha az egyes szolgáltatások
különböző földrajzi helyszíneken valósulnak meg, sem az, ha különböző támogatási
projektekből finanszírozzák.
ALVÁLLALKOZÓKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
 AT az építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2)-(3)
bek. szerinti AV vesz részt,
 Nyertes AT az AV-val kötött szerződésben 10-10 % mértékű teljesítési illetve jóteljesítési
biztosítékot köthet ki,
 A szerződés megkötését követően az árazott ktgvetés tételei tekintetében egyeztetést
folytathatnak, amelynek során a beépítésre kerülő egyes tételeket véglegesíthetik
 Csak az ajánlatban megjelölt építőanyagokkal, termékekkel műszakilag egyenértékű v.
magasabb minőségű helyettesítő termékben egyezhetnek meg
 Amennyiben helyettesítő termék beépítéséről állapodnak meg, úgy a Kbt. 141. § szerinti
szerződésmódosítási szabályok alkalmazandók!
Alvállalkozók bevonásának korlátja

Alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként
megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, KIVÉVE:
a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag
eladóját
c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót
Nemcsak a vállalkozói jogviszony, hanem a megbízási is (tartós vagy eseti)
Alvállalkozó bevonása 3 módon lehetséges:
 az ajánlattevő vonja be
o Nem minősül alvállalkozónak az a személy / szervezet, akit / amelyet az alvállalkozó
vagy pl. a gyártó, forgalmazó von be
 a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésébe vonják be
o Bevonására azért kerül sor, hogy az ajánlattevő teljesíteni tudja egy konkrét eljárás
eredményeként megkötött szerződésből eredő kötelezettségeit
10  a teljesítésbe bevonás az ajánlattevő által közvetlenül történik
o Az eset összes körülménye alapján lehet megállapítani
o D.791/11/2010: Magyar Értelmező Kéziszótár alapján  „közvetlen” jelentése: más

személy, dolog, eszköz segítséget, közreműködése nélkül megnyilvánuló, érvényesülő
 ne tartozzon a kivételek közé
o Nem minősül alvállalkozónak az a személy / szervezet, akit / amelyet az alvállalkozó
vagy pl. a gyártó, forgalmazó von be
Kbt. 66. § (6). bekezdés:

Ajánlatkérő a megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlatban, illetve a részvételi
jelentkezésben meg kell jelölni
o a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre
jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,
o b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat / részvételi jelentkezés
benyújtásakor már ismert alvállalkozókat
Az alvállalkozók bejelentése [Kbt. 138. § (3) bek.]

A szerződéskötés időpontjában: minden olyan alvállalkozót be kell jelenteni ajánlatkérő felé,
amely részt vesz a teljesítésben
0 Ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott AV-t még nem nevezte meg
a bejelentéssel együtt nyilatkozni kell arról, hogy az általa igénybe venni kívánt
AV nem áll kizáró okok hatálya alatt
0 A teljesítés időtartama alatt: minden további, bevonni kívánt AV-t be kell jelenteni
előzetesen és nyilatkozni VAGY az érintett AV nyilatkozatát benyújtani arról, hogy
nem áll az AV az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt
Az alvállalkozók közreműködése (alvállalkozó bevonásának korlátja)
 AK előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az AT (közös AT-k
egyike) végezzen el [Kbt. 65. § (10) bek.] építési beruházásoknál, szolgáltatásnyújtásra
irányuló szerződéseknél, árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy
üzembe helyezési művelet esetén
0 Az e feladatokra vonatkozó alkalmassági feltételek igazolásához nem támaszkodhat
AT/RJ más szervezet kapacitására
0 A teljesítés során e feladatokat nem végezheti AV
Az alvállalkozó és alkalmasság igazolásában részt vett szereplő (AIRSZ) közreműködése,

cseréje
11
 Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett
szervezetet a 65. § (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak
megfelelően, valamint a 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe
venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott
szakembereket.
 Ettől akkor lehet eltérni a teljesítés során (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján
történt jogutódlás eseteit is), ha:
o Az AT e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel /
szakemberrel is megfelel azon eredeti alkalmassági követelményeknek,
melyeknek az AT a közbeszerzési eljárásban az adott AIRSZ-el együtt felelt meg.
 Ha az AV vagy AIRSZ igénybevétele az ajánlatok értékelésekor meghatározó
körülménynek minősült
o A szervezet bevonásától nem lehet eltekinteni
o Jogutódlás is csak akkor elfogadható, ha az új szervezet az eljárásban bemutatott

szervezetnek minden, az értékeléskor figyelembe vett releváns körülmény
vonatkozásában jogutódnak tekinthető
 Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak az AK hozzájárulásával és akkor
változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az
értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra.
Ellenszolgáltatás teljesítésének általános szabályai

322/2015. Kr. 32/B. §:
o a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél az ajánlattevő a
teljesítésért – visszatartási kötelezettség nélkül – abban az esetben fizethet, ha
 a) az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés
időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolást, vagy
 b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes
adózói adatbázisban, vagy
 c) az AT rendelkezésre bocsátja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól
szóló kormányrendelet szerinti köztartozásmentes adózói minőségről szóló
igazolást
o AT az általános adóigazolás rendelkezésre bocsátása után az abban szereplő köztartozás
erejéig visszatartja a kifizetést
o Ha az általános adóigazolásban szereplő köztartozás ellenére az AT elmulasztja a
visszatartást: a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az AV-t a kifizetés időpontjában
terhelő köztartozásért
12 o A visszatartási kötelezettség az ÁFA-ra nem terjed ki!
o Ha a teljesítési időszak > 6 hónap ÉS az érték > 50 millió Ft  kötelező részszámlázási

lehetőséget biztosítani
o Szerződés értéke kisebb, mint nettó 1 milliárd forint: min. 4 db részszámla (ideértve
a végszámlát is)
o Szerződés értéke nagyobb, mint nettó 1 milliárd forint: min. 6 db részszámla
(ideértve a végszámlát is)
o 1. részszámla: legkésőbb a nettó szerződéses érték 25 %-át elérő, megvalósult
teljesítés esetén
o Az előleg és a részszámlák összege ≥ a nettó szerződéses érték 70 %-a (vagyis utolsó
(vég)számlaként kevesebb, mint 30 % maradhat)
o A részszámla összegét a teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés
mértékének megfelelően kell meghatározni, úgy, hogy a részszámla szerinti nettó
ellenszolgáltatás a szerződés megvalósult értékét nem haladhatja meg.
Példa a kifizetésre:
 A beruházás értéke: nettó 2 Mrd Ft
 Teljesítési időszak: 8 hónap
 Kell-e előleget fizetni, ha az AT kéri: IGEN
 Mennyit? 5 %, de max. 75M Ft (ezesetben tehát: 75M Ft)
o legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül kell kifizetni
 Hány db részszámlát kötelező biztosítani (beleértve a végszámlát is)? Min. 6 db

o A részszámlákra is az általános fizetési szabályok irányadók
30. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél − vagy támogatásból megvalósuló építési beruházás
esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet − a Kbt. 135. § (7), illetve (9)
bekezdésében foglalt előleget az ajánlattevő kérésére − a (2) bekezdés szerinti kivétellel −
legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül köteles kifizetni.
(2) Ha az ajánlatkérő a Kbt. 135. § (7), illetve (9) bekezdésében foglaltaknál nagyobb összegű
előleget biztosít, az előleg kifizetése több részletben is történhet. Ebben az esetben az ajánlatkérő
legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül kizárólag az előleg első részletét
köteles kifizetni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti előleg alapja a szerződésben foglalt teljes nettó ellenszolgáltatás értéke.
A szerződés későbbi módosítása a kötelezően biztosítandó előleg összegét nem érinti.
31. § Az ellenszolgáltatás kifizetésére csak az adott munkára, munkarészre vonatkozó
teljesítésigazolás kiállítását követően kerülhet sor.
13 32. § (1) Hat hónapot meghaladó teljesítési időszakról rendelkező és egyben ötvenmillió forintot
meghaladó összegű nettó ellenszolgáltatást tartalmazó szerződések esetén az ajánlatkérő az adott
építési beruházás jellemzőinek megfelelő időszakonként vagy kivitelezési szakaszonként
részszámlázási lehetőséget biztosít.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános forgalmi adó nélkül számítva egy
milliárd forint alatti szerződéses értékű építési beruházásoknál az ajánlatkérő legalább négy
részszámla (ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetőségét biztosítja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános forgalmi adó nélkül számítva egy
milliárd forintot meghaladó szerződéses értékű építési beruházásoknál az ajánlatkérő legalább hat
részszámla (ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetőségét biztosítja.
(4) Az első részszámla kibocsátásának lehetőségét minden esetben biztosítani kell legkésőbb az
általános forgalmi adó nélküli szerződéses érték 25%-át elérő megvalósult teljesítés esetén.
(5) Az előleg és a részszámlák alapján történő kifizetések összértéke nem lehet kevesebb a szerződés
általános forgalmi adó nélkül számított értékének 70%-ánál.
(6) A részszámla összegét az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti
teljesítés mértékének megfelelően kell meghatározni, úgy, hogy a részszámla szerinti nettó
ellenszolgáltatás a szerződés megvalósult értékét nem haladhatja meg.
32/A. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél, valamint - európai uniós támogatás esetén szállítói
kifizetés során - a kifizetésre köteles szervezet, ha az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez
alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok
szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:
a) az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek
nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az
ellenszolgáltatásból;
b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles
nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre
jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen
számláikat;
c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját,
a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;
d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként
szerződő fél − európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet
− tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek;
e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az
alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;
f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait;
g) az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés
ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél − európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés
során a kifizetésre köteles szervezet − tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő
feleknek;
14 h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét
nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő (vagy a kifizetésre köteles
szervezet) őrzi, és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő részére igazolja, hogy az e)
vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az
alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre
vagy annak egy részére;
i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont
szerinti határidő harminc nap.
(2) A felek kizárólag az (1) bekezdés g) pontja szerinti ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében
állapodhatnak meg a Ptk. 6:130. § (3) bekezdésének megfelelően. A 32/B. § (2) bekezdését az
ajánlattevőként szerződő féllel szemben csak az (1) bekezdés g) pontja szerinti összegre lehet
alkalmazni.
(3) Ha az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti az ajánlatkérőként szerződést kötő fél vagy a
kifizetésre köteles szervezet, minden részlettel kapcsolatban alkalmazni kell az (1) és (2) bekezdést.
(4) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők)
projekttársaságot hoztak létre, e § alkalmazásában a nyertes ajánlattevőként szerződő fél alatt a
projekttársaságot kell érteni.
32/B. § (1) A 32/A. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a havonta nettó módon
számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél ajánlattevő az igénybe vett alvállalkozónak a
teljesítésért - visszatartási kötelezettség nélkül - abban az esetben fizethet, ha
a) az alvállalkozó az ajánlattevő rendelkezésére bocsát a tényleges kifizetés időpontjától számított
30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolást,
b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy
c) az ajánlattevő rendelkezésére bocsátja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló
kormányrendelet szerinti köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolást.
(2) Az ajánlattevő az általános adóigazolás rendelkezésre bocsátása után az abban szereplő
köztartozás erejéig visszatartja a kifizetést. Ha az általános adóigazolásban szereplő köztartozás
ellenére az ajánlattevő elmulasztja a visszatartást, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az
alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért. A visszatartási kötelezettség az
általános forgalmi adóra nem terjed ki.
Rezsióradíj vizsgálata - Aránytalanul alacsony ár vizsgálata építési beruházásoknál [Kr. 25. §]
Amennyiben a rezsióradíj mértéke a Kbt. 76. § szerint önállóan értékelésre kerül:
 Aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az AT által alkalmazott rezsióradíj
alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján megállapított
minimális építőipari rezsióradíj mértékénél,
 Egyéb esetben: a Kbt. 72. § (1) bek. szerinti indokolás kérés keretében AK
tájékoztatást kér az AT által a számítások alapjául szolgáló rezsióradíj mértékéről +
arról, hogy annak számításakor az egyes (a rezsióradíj elemeit képező) költségeket
milyen összeggel és milyen módon vette figyelembe.
15  Ha az AT által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb, mint a minimális építőipari
rezsióradíj: különös figyelemmel kell vizsgálni az ajánlat realitását (Kbt. 72. § (4)
bek. szerint)
Súlyszámok meghatározására vonatkozó rendelkezés
A súlyszámok alkalmazásának a nyertes ajánlattevő kiválasztásában van szerepe.
(9) Ha az ajánlatkérő nem egyedüli értékelési szempontként alkalmazza a legalacsonyabb ár
szempontját vagy a 78. § szerinti módszerrel meghatározva a legalacsonyabb költség
szempontját, köteles meghatározni
a) a legalacsonyabb költséget vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontokat
és az azok súlyát meghatározó - az értékelési szempont tényleges jelentőségével arányban álló
- szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám),
b) ha az értékelési szempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként
azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát,
c) az ajánlatok értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám
alsó és felső határát, amely minden értékelési szempont esetében azonos,
d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot.
(10) A (9) bekezdésben foglaltakat az eljárást megindító felhívásban meg kell adni azzal, hogy a (9)
bekezdés d) pontja szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése az egyéb közbeszerzési
dokumentumokban is megadható. Kivételes esetben, ha a (9) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti
súlyszám meghatározása objektív okból nem lehetséges - és ezt az ajánlatkérő az eljárást megindító
felhívásban egyértelműen alátámasztja -, az ajánlatkérőnek csökkenő fontossági sorrendben kell
feltüntetnie a szempontokat. Ebben az esetben a 77. § (2) bekezdése nem alkalmazandó, az
ajánlatkérőnek az értékelés során alkalmazott módszer leírását a közbeszerzési dokumentumokban
kell meghatározni.
Ha az ajánlatkérő nem egyedüli értékelési szempontként a legalacsonyabb ár szempontját
alkalmazza, az ajánlatoknak az értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeit az eljárást
megindító felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli az általa meghatározott
módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a
súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat a legkedvezőbb,
amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
1.C. Mutassa be a folyamatba épített ellenőrzés jellemzőit az európai uniós támogatásból

megvalósuló közbeszerzések esetében!
 folyamatba épített ellenőrzés esetei
 folyamatba épített ellenőrzést végző szervek
 AK dokumentum-megküldési kötelezettsége folyamatba épített ellenőrzés során
 folyamatba épített ellenőrzés terjedelme
 ellenőrző szerv által kiállított dokumentumok
 ellenőrzés kezdeményezésével egyidejűleg az eljárás megindításának lehetősége
16 Kiemelt nemzetgazdasági érdek kapcsolódik ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárásokat szabályosan
és hatékonyan folytassák le. Eme cél elérése érdekében a kormány összetett közbeszerzési
ellenőrzési rendszert épített ki. Az európai uniós alapokból a 2014-2020 programozási időszakban
megvalósítandó közbeszerzések vonatkozásában a 272/2014. (XI. 5.) számú kormányrendelet
(rendelet) tartalmazza a támogatások felhasználásának rendjére vonatkozó szabályokat.
A rendelet külön fejezetet szentel a közbeszerzések ellenőrzési folyamatának, amelyet az

alapján differenciálnak, hogy mekkora a közbeszerzés értéke: az uniós közbeszerzési értékhatárokat
el nem érő beszerzések, továbbá a háromszázmillió forintot el nem érő építési beruházások esetén
utóellenőrzést, míg az uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő, vagy meghaladó beszerzések,
továbbá a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó építési beruházások esetén
folyamatba épített ellenőrzést alkalmaznak.
UTÓELLENŐRZÉS - FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELLENŐRZÉS
Európai Regionális Fejlesztési Alapból, Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból

finanszírozott eljárások
 Egyablakos, folyamatba épített ellenőrzés

o Árubeszerzés/szolgáltatás megrendelés: közösségi értékhatárok felett
o Építési beruházások: nettó 300 millió Ft v. afelett
A folyamatba épített ellenőrzés szabályai
Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzés, valamint a háromszázmillió

forintot elérő vagy meghaladó értékű építési beruházás megvalósítása esetén kötelező.
101. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítását

megelőzően a közbeszerzési dokumentumokat támogathatósági, elszámolhatósági, valamint
műszaki szempontú minőségellenőrzés céljából az irányító hatóságnál nyújtja be a monitoring és
információs rendszeren keresztül.
(2) Az irányító hatóság a közbeszerzési dokumentumok beérkezésétől számított 5 munkanapon
belül megküldi a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú észrevételeit a
17 támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére, vagy a támogathatósági, elszámolhatósági,
valamint műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozatát. Az irányító hatóság a határidőt - az
indokok megjelölésével egyidejűleg - legfeljebb öt munkanappal meghosszabbíthatja.
(3) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint
műszaki szempontú észrevételek alapján módosított közbeszerzési dokumentumokat - a
támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú észrevételekben foglaltakkal
egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt - a támogathatósági,
elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú észrevételek közlésétől számított öt munkanapon
belül az irányító hatóság részére megküldi. Amennyiben a támogatást igénylő, illetve a
kedvezményezett a módosított közbeszerzési dokumentumokat, vagy részletes írásbeli indokolását
nem küldi meg az irányító hatóság részére az irányító hatóság észrevételeinek megküldésétől
számított húsz munkanapon belül, úgy az irányító hatóság ellenőrzését nyilatkozat kibocsátása
nélkül - a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett értesítése mellett - lezárja.
(4) Az irányító hatóság (3) bekezdés szerinti módosított közbeszerzési dokumentumok beérkezését
követő öt munkanapon belül megküldi a támogatást igénylőnek, illetve a kedvezményezettnek a
támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozatát,
és erről tájékoztatja a közbeszerzésekért felelős minisztert.
(5) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a (2) vagy (4) bekezdés szerinti támogató
tartalmú nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul kezdeményezi a monitoring és
információs rendszeren keresztül a közbeszerzési dokumentumok központi, a közbeszerzésekért
felelős miniszter általi ellenőrzését. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a monitoring
és információs rendszerben nem rögzített közbeszerzési dokumentumokat haladéktalanul továbbítja
a közbeszerzésekért felelős miniszter részére.
102. § (1) Hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén a 101. § rendelkezéseitől
eltérően a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett legkésőbb a közbeszerzési eljárás
megindításával egyidejűleg a közbeszerzési dokumentumokat közbeszerzési-jogi ellenőrzés
céljából a közbeszerzésekért felelős miniszternél nyújtja be a monitoring és információs rendszeren
keresztül. (2) Hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén a támogathatósági,
elszámolhatósági ellenőrzésre a kifizetési igénylés ellenőrzése során kerül sor. Amennyiben
támogathatósági, elszámolhatósági szabálytalanság merül fel, úgy azért a kedvezményezett önálló
felelősséggel tartozik.
103. A közbeszerzésekért felelős miniszter a közbeszerzési dokumentumok 101. § vagy 102. §
szerinti beérkezésétől számított öt munkanapon belül elvégzi a közbeszerzési dokumentumok
közbeszerzési-jogi, valamint az eljárás megindítására vonatkozó ellenőrzését, és az erről készített
jelentését, vagy az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítványát a támogatást igénylő vagy a
kedvezményezett részére megküldi. A közbeszerzésekért felelős miniszter a határidőt - az indokok
megjelölésével egyidejűleg - legfeljebb öt munkanappal meghosszabbíthatja. A közbeszerzésekért
felelős miniszter az eljárás megindítására vonatkozóan jelentést nem, kizárólag tanúsítványt ad ki
abban az esetben, ha a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumok
közbeszerzésekért felelős miniszter általi ellenőrzésének kezdeményezésével egyidejűleg
megindította a közbeszerzési eljárást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés keretében a közbeszerzésekért felelős miniszter a (8)
bekezdés szerinti teljeskörű ellenőrzést megelőzően elsőként kizárólag a közbeszerzési eljárást
megindító és adott esetben a közbeszerzési eljárást meghirdető felhívásnak
a) a kizáró okokra,
b) az alkalmassági követelményekre,
18 c) az értékelési szempontokra,
d) a szerződés teljesítésével kapcsolatos feltételekre és
e) a szerződést biztosító mellékkötelezettségekre
vonatkozó előírásai Kbt.-nek és végrehajtási rendeleteinek való megfelelőségét, valamint gyorsított
eljárás esetében az eljárás jogalapjának megalapozottságát ellenőrzi.
(3) Hirdetmény nélküli eljárások esetében a közbeszerzésekért felelős miniszter az eljárást
megindító dokumentumokra vonatkozó vizsgálata kizárólag az eljárás jogalapjának
megalapozottságára terjed ki.
(4) A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett az eljárás megindítására vonatkozó jelentés
alapján módosított közbeszerzési dokumentumokat - a jelentésben foglaltakkal egyet nem értése
esetén a részletes írásbeli indokolásával együtt - a jelentés közlésétől számított öt munkanapon belül
a közbeszerzésekért felelős miniszter részére megküldi. Ha a támogatást igénylő vagy a
kedvezményezett a módosított közbeszerzési dokumentumokat vagy részletes írásbeli indokolását
nem küldi meg a közbeszerzésekért felelős miniszter részére az eljárás megindítására vonatkozó
jelentés megküldésétől számított húsz munkanapon belül, akkor a közbeszerzésekért felelős
miniszter az ellenőrzését tanúsítvány kibocsátása nélkül - a támogatást igénylő vagy a
kedvezményezett értesítése mellett - lezárja.
(5) A közbeszerzésekért felelős miniszter a (4) bekezdés szerinti módosított közbeszerzési
dokumentumok beérkezését követő öt munkanapon belül az eljárás megindítására vonatkozó
tanúsítványt állít ki, és erről tájékoztatja a támogatást igénylőt vagy a kedvezményezettet, valamint
az irányító hatóságot.
(6) Az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési-jogi ellenőrzés kezdeményezésével egyidejűleg a
támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a közbeszerzési eljárást megindíthatja, kivéve, ha
gyorsított vagy hirdetmény nélküli eljárás ellenőrzését kezdeményezte.
(7) Ha a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a monitoring és információs rendszeren
keresztül a közbeszerzési dokumentumok a közbeszerzésekért felelős miniszter általi
ellenőrzésének kezdeményezésével egyidejűleg megindította a közbeszerzési eljárást, akkor az
eljárás megindítására vonatkozó tanúsítvány alapján a közbeszerzési dokumentumok
módosításáról szóló tájékoztatást - az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítványban
foglaltakkal egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolásával együtt - az eljárás
megindítására vonatkozó tanúsítvány közlésétől számított öt munkanapon belül a közbeszerzésekért
felelős miniszter részére megküldi. Ha a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a
közbeszerzési dokumentumok módosításáról szóló tájékoztatást vagy a részletes írásbeli
indokolását nem küldi meg a közbeszerzésekért felelős miniszter részére az eljárás megindítására
vonatkozó tanúsítvány megküldésétől számított húsz munkanapon belül, úgy a közbeszerzésekért
felelős miniszter az ellenőrzését - a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett értesítése mellett -
lezárja.
(8) Az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítvány kiállítását követő öt munkanapon belül a
közbeszerzésekért felelős miniszter elvégzi az eljárást megindító vagy meghirdető felhívás és az
eljárás megindításához szükséges közbeszerzési dokumentumok - a (2) bekezdésben foglaltakon túli
- közbeszerzési-jogi szempontú vizsgálatát. A vizsgálat alapján újabb - a közbeszerzési
dokumentumok jóváhagyására vonatkozó - tanúsítványt állít ki az adott közbeszerzés
vonatkozásában, és erről tájékoztatja a támogatást igénylőt vagy a kedvezményezettet, valamint az
irányító hatóságot. A (7) bekezdés szerinti esetben a közbeszerzésekért felelős miniszter a
közbeszerzési dokumentumok módosításáról szóló tájékoztatás beérkezését követő öt munkanapon
19 belül állítja ki a közbeszerzési dokumentumokat jóváhagyó tanúsítványt, és erről tájékoztatja a
támogatást igénylőt vagy a kedvezményezettet, valamint az irányító hatóságot.
(9) A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett feltétellel támogató tartalmú tanúsítvány
kiállítása esetén a közbeszerzési dokumentumok módosítására, nem támogató tartalmú
tanúsítvány kiállítása esetén a közbeszerzési eljárást megindító felhívás visszavonására köteles -
feltéve, hogy a 107. §-nak megfelelően a támogatásra igényt tart.
(10) A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumokat az eljárás
megindítására vonatkozó és a közbeszerzési dokumentumokat jóváhagyó tanúsítvány
figyelembevételével véglegesíti vagy módosítja. Az (1) bekezdés szerint készült, az eljárás
megindítására vonatkozó tanúsítvány egyenértékű az (5) bekezdés szerint készült, az eljárás
megindítására vonatkozó tanúsítvánnyal.
(11) Ha az eljárás megindítására vonatkozó vagy a közbeszerzési dokumentumokat jóváhagyó
tanúsítvány nem támogató tartalmú, és
a) a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a dokumentumokat az irányító hatóság ellenőrzési
hatáskörébe tartozó szempontból módosítja, vagy
b) a hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén a hatósági engedély tartalma módosításra
kerül,
akkor a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás ellenőrzését
ismételten a 101. § (1) bekezdése vagy 102. § (1) bekezdése szerint kezdeményezi.
(12) Ha az eljárás megindítására vonatkozó vagy a közbeszerzési dokumentumokat jóváhagyó
tanúsítvány nem támogató tartalmú, és
a) támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a dokumentumokat az irányító hatóság ellenőrzési
hatáskörébe tartozó szempontból nem módosítja, vagy
b) a hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén a hatósági engedély tartalma nem kerül
módosításra, akkor a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás
ellenőrzését ismételten az (1) bekezdés szerint kezdeményezi, és a közbeszerzésekért felelős
miniszter a közbeszerzési dokumentumok beérkezését követő öt munkanapon belül az eljárás
megindítására vonatkozó tanúsítványt állít ki, amiről tájékoztatja a támogatást igénylőt vagy a
kedvezményezettet, valamint az irányító hatóságot.
103/A. A közbeszerzésekért felelős miniszter nem támogató tartalmú tanúsítványt állít ki akkor,
ha:
a) a közbeszerzési dokumentumokat a 101/A. § (1) bekezdés megszegésével nyújtották be,
b) az elektronikus ügyintézést biztosító állami szerv az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 104. § (1) bekezdésében
foglalt kötelezettségének nem tett eleget,
c) a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett 103. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettségének
nem tett eleget.
104. § (1) A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett - figyelemmel a 95. § (4) bekezdésében
foglaltakra is - a közbeszerzési eljárást abban az esetben indíthatja meg vagy folytathatja, ha a
közbeszerzésekért felelős miniszter a közbeszerzési dokumentumokat ellenőrizte, és erről
támogató tartalmú, vagy feltétellel támogató tartalmú eljárás megindítására vonatkozó és a
közbeszerzési dokumentumokat jóváhagyó tanúsítványt állított ki. Ha a támogatást igénylő
vagy a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően kezdeményezte a
közbeszerzési dokumentumok központi ellenőrzését, akkor a közbeszerzési eljárást megindító
végleges dokumentumokat az irányító hatóság, valamint a közbeszerzésekért felelős miniszter
részére legkésőbb a közbeszerzési eljárás megindítását követő 5 munkanapon belül megküldi. Az
20 irányító hatóság vagy a közbeszerzésekért felelős miniszter egyet nem értése esetén a
dokumentumok beérkezését követő 7 munkanapon belül dönt a szabálytalansági eljárás
kezdeményezéséről, továbbá dönt a megítélése szerint szabálytalanság megállapítására okot
adó, nem reparálható közbeszerzési jogsértés esetén a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás
kezdeményezéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.
(2) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a
közbeszerzésekért felelős minisztert, valamint az irányító hatóságot az (1) bekezdés szerinti
végleges dokumentumokban történt esetleges változásokról.
105. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a Kbt. szerinti bontási eljárás
időpontjáról legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja a közbeszerzésekért felelős minisztert a
monitoring és információs rendszeren keresztül. A közbeszerzésekért felelős miniszter a
közbeszerzési eljárásba - a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett tájékoztatása alapján, a
tájékoztatás megküldését követő három munkanapon belül - megfigyelőt jelöl, erről a támogatást
igénylőt, illetve a kedvezményezettet egyidejűleg értesíti.
(2) A megfigyelő az eljárásban a bíráló bizottsági üléseken való személyes részvétellel, továbbá a
közbeszerzési eljárás iratainak vizsgálatával jogosult részt venni.
(3) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a megfigyelőt a közbeszerzési eljárás
lefolytatása során valamennyi eljárási cselekményről haladéktalanul írásban tájékoztatja, és az
eljárás során keletkezett dokumentumokat, különösen a felvett jegyzőkönyveket, az egyes eljárási
cselekményekhez kapcsolódó dokumentumokat, jogorvoslat esetén az azzal összefüggésben
keletkezett dokumentumokat, valamint az ajánlatkérői döntéseket, döntési javaslatokat tartalmazó
dokumentumokat a megfigyelő részére - figyelemmel a 106. § (1) bekezdésében foglaltakra -
haladéktalanul megküldi.
(4) Ha a támogatást igénylő, vagy a kedvezményezett nem tesz eleget a (3) bekezdés szerinti
kötelezettségének, az irányító hatóság vagy a közbeszerzésekért felelős miniszter szabálytalansági
eljárás kezdeményezéséről dönthet.
106. § (1) A közbeszerzésekért felelős miniszter az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések
elbírálásáról készített írásbeli összegezés megküldését megelőzően - vagy a (2a) bekezdés esetén azt
követően -, több szakaszból álló eljárás esetén valamennyi eljárási szakasz vonatkozásában - a 105.
§ (3) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételét követő tíz munkanapon belül - közbeszerzési
záró tanúsítványt állít ki, amelyet megküld a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett,
valamint az irányító hatóság részére.
(2) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett - figyelemmel a 105. § (3) bekezdésében
foglaltakra is - a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az
eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését akkor hozhatja meg, ha a közbeszerzésekért felelős
miniszter az eljárás lefolytatását ellenőrizte és erről közbeszerzési záró tanúsítványt állított ki.
A közbeszerzési eljárást lezáró döntést, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás
részvételi szakaszát lezáró döntést meghozó személy vagy testület a Kbt. szerinti írásbeli
szakvélemény és döntési javaslat, valamint a közbeszerzési záró tanúsítványban foglaltak
figyelembevételével hozza meg az eljárást lezáró döntését, illetve több szakaszból álló eljárás
esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését.
(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett
meghozhatja az eljárást lezáró döntését, illetve több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi
szakaszát lezáró döntését a közbeszerzésekért felelős miniszternek az eljárás lefolytatása
ellenőrzésével egyidejűleg is. Ebben az esetben - a szerződéskötési moratórium letelte esetén - a
21 szerződés is megköthető, az azonban a közbeszerzésekért felelős miniszter által kiállított, támogató
vagy feltétellel támogató tartalmú közbeszerzési záró tanúsítvány hiányában nem léphet hatályba.
(3) A támogatást igénylő, vagy a kedvezményezett az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések
elbírálásáról készített írásbeli összegezést - annak megküldésével egyidejűleg -, valamint - eltérő
vélemény esetén - a közbeszerzési záró tanúsítványban foglaltakkal kapcsolatos álláspontját a
közbeszerzésekért felelős miniszter részére megküldi. A (2a) bekezdés alkalmazása esetén a
módosított összegezést - eltérő vélemény esetén - a közbeszerzési záró tanúsítványban foglaltakkal
kapcsolatos álláspontját a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a közbeszerzésekért felelős
miniszter részére haladéktalanul megküldi. A közbeszerzésekért felelős miniszter egyetértése esetén
a közbeszerzési záró tanúsítványt módosítja. A közbeszerzésekért felelős miniszter egyet nem értése
esetén dönt a szabálytalansági eljárás kezdeményezéséről, és a megítélése szerint szabálytalanság
megállapítására okot adó, nem reparálható közbeszerzési jogsértés esetén jogorvoslati eljárás
kezdeményezéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.
(4) Ha a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás megindítására a 105. § (3) bekezdés szerinti határidőt
követően, de még az (1) bekezdés szerinti tanúsítvány megküldése előtt kerül sor, a
közbeszerzésekért felelős miniszter az ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés
Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napjáig felfüggeszti. Az ellenőrzés jelen bekezdés
szerinti felfüggesztése vonatkozásában a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti
kézbesítése, illetve közzététele napja közötti időbeli eltérés esetén a korábbi időpont az irányadó.
(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti tanúsítvány kiállításra került a jogorvoslati eljárás
lezárásáról szóló döntés kézbesítése, illetve közzététele napja előtt, és a közbeszerzési eljárás során
hozott döntés megsemmisítését követően sor kerül a közbeszerzési eljárást lezáró, illetve több
szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró új döntés meghozatalára, a
támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett ismételten kéri a közbeszerzésekért felelős minisztert
közbeszerzési záró tanúsítvány kiállítására. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett
eljárására a 105. § (3) bekezdése irányadó. A közbeszerzésekért felelős miniszter az új záró
tanúsítványt a dokumentumok kézhezvételét követő öt munkanapon belül állítja ki. A közbeszerzési
eljárást lezáró döntést, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát
lezáró döntést meghozó személy vagy testület a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés, a Kbt.
szerinti írásbeli szakvélemény és döntési javaslat, valamint a közbeszerzési záró tanúsítványban
foglaltak figyelembevételével hozza meg az eljárást lezáró döntését, illetve több szakaszból álló
eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését.
(6) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti tanúsítvány kiállítását követően sor kerül közbeszerzési
eljárást lezáró döntés, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát
lezáró döntés módosítására, úgy a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett ismételten kéri a
közbeszerzésekért felelős minisztert közbeszerzési záró tanúsítvány kiállítására. Az új záró
tanúsítványt a közbeszerzésekért felelős miniszter a 105. § (3) bekezdés szerinti dokumentumok
kézhezvételét követő öt munkanapon belül állítja ki. A közbeszerzési eljárást lezáró döntést, illetve
több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntést meghozó személy
vagy testület a Kbt. szerinti írásbeli szakvélemény és döntési javaslat, valamint a közbeszerzési záró
tanúsítványban foglaltak figyelembevételével hozza meg az eljárást lezáró döntését, illetve több
szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését.
107. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére támogatás - a
támogatásielőleg-kifizetés kivételével - csak a közbeszerzésekért felelős miniszter támogató
tartalmú az eljárás megindítására vonatkozó és a közbeszerzési dokumentumokat jóváhagyó
tanúsítványának, támogató tartalmú záró tanúsítványának, valamint a 101. § szerinti
22 eljárásrend esetén az irányító hatóság 101. § (2) vagy (4) bekezdése szerinti támogató
nyilatkozatának a megléte esetén folyósítható.
(2) Szabálytalansági eljárás lefolytatása esetén a szabálytalanságról vagy a szabálytalansági gyanú
elutasításáról e rendelet szerint hozott döntés tartalma az irányadó a támogatás folyósítása
tekintetében.
108. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az uniós értékhatárokat elérő vagy
meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén
a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás alapján
megkötött szerződés módosításával kapcsolatban - a módosításra vonatkozó megállapodás
megkötését megelőzően - az irányító hatóság és azt követően a közbeszerzésekért felelős
miniszter írásbeli véleményét kéri a monitoring és információs rendszeren keresztül. A támogatást
igénylő, illetve a kedvezményezett a szerződést, a módosítás tervezetét, a módosítás indokolását, az
indokolást alátámasztó valamennyi dokumentumot megküldi az irányító hatóság részére.
(1a) Ha a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítása azért válik szükségessé,
mert
a) a támogatási szerződésben módosult a szerződéssel érintett projektelem finanszírozási módja,
vagy
b) az igénybe venni kívánt alvállalkozói teljesítés mértéke az eredeti szerződésben rögzítetthez
képest magasabbá válik,
akkor a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek kizárólag a finanszírozási módra
vonatkozó, a támogatási szerződésnek megfelelő módosítására, valamint az alvállalkozói teljesítés
mértéke módosítására az (1) bekezdést nem kell alkalmazni. A kedvezményezett köteles a
szerződésmódosításról - az alátámasztó dokumentumok megküldésével - az irányító hatóságot 15
napon belül tájékoztatni.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti szerződés módosítás esetén a szerződés módosítással érintett
támogatási összeg - a (11) bekezdéstől eltérően - folyósítható.
(2) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az (1) bekezdés szerint kezdeményezi a
közbeszerzési dokumentumok irányító hatóság általi, hatósági engedélyhez kötött építési beruházás
esetén támogathatósági, elszámolhatósági szempontú, egyéb beszerzési tárgy esetén
támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzését és nyilatkozatának
kiállítását. Az irányító hatóság a szerződés módosításával összefüggésben további dokumentumok
benyújtását is kérheti.
(3) Az irányító hatóság a szerződés módosításával kapcsolatos támogathatósági, elszámolhatósági,
illetőleg műszaki szempontú észrevételeit vagy nyilatkozatát a dokumentumok (2) bekezdés szerinti
beérkezésétől számított öt munkanapon belül megküldi a támogatást igénylő, illetve a
kedvezményezett részére. Az irányító hatóság a határidőt - az indokok megjelölésével egyidejűleg -
legfeljebb három munkanappal meghosszabbíthatja.
(4) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a (3) bekezdés szerinti észrevételek alapján
módosított dokumentumokat - egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt - az
észrevételek megküldését követő öt munkanapon belül megküldi az irányító hatóság részére.
Amennyiben a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a módosított dokumentumokat, vagy
részletes írásbeli indokolását nem küldi meg az irányító hatóság részére az észrevételek
megküldésétől számított húsz munkanapon belül, úgy az irányító hatóság a szerződés módosítás
ellenőrzését további észrevétel kibocsátása nélkül - a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett
értesítése mellett - lezárja.
23 (5) Az irányító hatóság a (4) bekezdés szerinti módosított közbeszerzési dokumentumok
beérkezését követő öt munkanapon belül megküldi a támogatást igénylőnek, illetve a
kedvezményezettnek a támogathatósági, elszámolhatósági, illetőleg műszaki szempontú
ellenőrzésről szóló nyilatkozatát. Az irányító hatóság (3) bekezdés szerinti nyilatkozata
egyenértékű a jelen bekezdés szerinti nyilatkozattal, az irányító hatóság a nyilatkozat megküldéséről
tájékoztatja a közbeszerzésekért felelős minisztert.
(6) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a (3) vagy (5) bekezdés szerinti nyilatkozat
kézhezvételét követően haladéktalanul kezdeményezi a közbeszerzési dokumentumoknak a
közbeszerzésekért felelős miniszter általi közbeszerzési-jogi szempontú ellenőrzését. A
közbeszerzésekért felelős miniszter a szerződés módosításával összefüggésben további
dokumentumok benyújtását is kérheti.
(7) A közbeszerzésekért felelős miniszter a szerződés módosításával kapcsolatos közbeszerzési-
jogi szempontú véleményét a kezdeményezés beérkezésétől számított tizenhárom munkanapon
belül megküldi a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére.
(8) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a vélemény alapján módosított
dokumentumokat - egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt - a vélemény
kézhezvételét követő öt munkanapon belül megküldi a közbeszerzésekért felelős miniszter
részére. Amennyiben a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a módosított
dokumentumokat, vagy részletes írásbeli indokolását nem küldi meg a közbeszerzésekért felelős
miniszter részére a vélemény megküldésétől számított húsz munkanapon belül, úgy a
közbeszerzésekért felelős miniszter a szerződés módosítás ellenőrzését további észrevétel
kibocsátása nélkül - a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett értesítése mellett - lezárja.
(9) A közbeszerzésekért felelős miniszter a további észrevételeiről a támogatást igénylő, illetve a
kedvezményezett (8) bekezdés szerinti válaszának beérkezésétől számított hét munkanapon belül
tájékoztatja a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet.
(10) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a módosított szerződést a (7) bekezdés szerint
készült jogszerűséget megállapító vélemény vagy a (9) bekezdés szerint készült jogszerűséget
megállapító további észrevétel megküldését követő öt munkanapon belül megküldi az irányító
hatóság részére. Az irányító hatóság egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás
lefolytatásáról, illetve a jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről. A közbeszerzésekért felelős
miniszter egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás
kezdeményezéséről.
(11) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére a szerződésmódosítással érintett
támogatási összeg csak az irányító hatóság és a közbeszerzésekért felelős miniszter adott
szerződésmódosításra vonatkozó támogató tartalmú nyilatkozata, és véleménye, vagy további
észrevétele alapján folyósítható. Szerződésmódosítással érintett támogatási összeg e pont
vonatkozásában a (2) bekezdés vagy (4) bekezdés szerint jogszerűnek, és az (5) bekezdés szerint
támogathatónak és elszámolhatónak tekintett szerződés módosítás felek általi aláírásáig ki nem
fizetett támogatási összeg. A (7) bekezdés szerint készült jogszerűséget megállapító vélemény
egyenértékű a (9) bekezdés szerint készült jogszerűséget megállapító további észrevétellel.
109. § (1) Ha a közbeszerzési eljárás, valamint a szerződésmódosítás kapcsán utólagos
ellenőrzés szükséges, a dokumentumokat támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki
szempontból az irányító hatóság, közbeszerzési-jogi szempontból a közbeszerzésekért felelős
miniszter ellenőrzi az ellenőrzés lefolytatásához szükséges valamennyi dokumentum kézhezvételét
követően. Az utólagos ellenőrzés mind a közbeszerzési eljárás, mind a szerződésmódosítás
vonatkozásában a 108. § eljárási cselekményeinek megfelelő alkalmazásával történik, azzal az
24 eltéréssel, hogy az utólagos ellenőrzés során a közbeszerzésekért felelős miniszter jelentést állít
ki, amely ellen a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a 108. § (8) bekezdése szerint
terjesztheti elő részletes írásbeli indokolását, a közbeszerzésekért felelős miniszter további
észrevételt nem küld. A közbeszerzésekért felelős miniszter egyet nem értése esetén dönt a
szabálytalansági eljárás kezdeményezéséről, és a megítélése szerint szabálytalanság megállapítására
okot adó közbeszerzési jogsértés esetén jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről. Utólagos
ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett megszegte a 101-
106. §, vagy 108. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét. A közbeszerzésekért felelős miniszter
ilyen esetben kezdeményezi a kedvezményezett ellen szabálytalansági eljárás lefolytatását azzal,
hogy az esetleges korrekcióra elsődlegesen a projektmenedzsment, illetve a közbeszerzés sorok
terhére kerül sor.
(2) Ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a szerződésmódosítására vonatkozó, Kbt.
szerinti jogorvoslati eljárás megindításáról tájékoztatja a közbeszerzésekért felelős minisztert, a
közbeszerzésekért felelős miniszter az ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés
Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napjáig felfüggeszti. Az ellenőrzés jelen bekezdés
szerinti felfüggesztése vonatkozásában a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti
kézbesítése, illetve közzététele napja közötti időbeli eltérés esetén a korábbi időpont az irányadó.
(3) Az utólagos ellenőrzésről készült jelentés egyenértékű az eljárás megindítására vonatkozó, a
közbeszerzési dokumentumokat jóváhagyó, és az eljárásra vonatkozó záró tanúsítvánnyal, valamint
a szerződés-módosításra vonatkozó írásbeli véleménnyel.
2.A. Milyen hatósági döntéseket ismer? Mutassa be a végzés, a határozat, a hallgatással

létrehozott határozat, az egyezség létrejöttének és a hatósági szerződésnek az ismérveit,
röviden térjen ki a végzés és a határozat tartalmára! Mikor válik a hatóság elsőfokú
döntése véglegessé?
 hatósági döntések megjelenési formái
 hatósági döntések fogalma (döntés, végzés, hatóság hallgatása, egyezség jóváhagyása, hatósági
szerződés)
 határozat, végzés fő elemei
 hatóság elsőfokú döntésének véglegessé válása, esetei, elsőfokú döntés véglegessé válása abban
az esetben, ha nincs helye fellebbezésnek
A hatósági döntés lehet határozat vagy végzés.
A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során hozott egyéb döntések a végzések.
Az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az ügyintézési határidőn belül
mellőzi a határozathozatalt (jogszerű hallgatás).
Jogszerű hallgatásnak van helye, ha
a) automatikus döntéshozatali eljárásban intézhető ügyben tv. vagy kormányrendelet nem zárja ki
b) sommás eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik,
25 c) teljes eljárásban törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik, továbbá nincs helye függő
hatályú döntés meghozatalának, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.
A jogszerű hallgatás esetén a hatóság a megszerzett jogot rávezeti a kérelemre, és annak az ügyfél
birtokában levő másolati példányára, vagy a hatóságnál levő példányról az ügyfél részére másolatot
ad ki.
A döntés tartalmazza: az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden

adatot, a rendelkező részt - a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat
igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel -, továbbá a
megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés
és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő
indokolást. A hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már nem változtathatja meg. A
véglegesség a döntés közlésével áll be.
Ha az adott ügytípusban törvény megengedi a fellebbezést, a hatóság döntése véglegessé válik, ha
a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,

b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy
c) a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, a másodfokú döntés
közlésével.
A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén véglegessé válik a döntés:
a) az elsőfokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése
előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,
b) az utolsóként kézhez kapott lemondás vagy visszavonás hatósághoz való megérkezésének
napján, ha a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a
fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését.
Ha a hatóság tárgyalást tart, a tárgyaláson megkísérli az ellenérdekű ügyfelek között egyezség

létrehozását. Ha az egyezségi kísérlet eredményre vezet vagy az ügyfelek egyezséget kötnek, és az
egyezség megfelel az Alaptörvénynek és a jogszabályoknak, az kiterjed a teljesítési határidőre,
valamint az eljárási költség viselésére is, a hatóság azt jóváhagyja és határozatba foglalja.
Jogorvoslatról való tájékoztatást mellőző, az indokolásban pedig csak az azt megalapozó
jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített döntés hozható az egyezség
jóváhagyásáról.
Jogszabály lehetővé teheti vagy előírhatja, hogy a hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek
és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel
írásban hatósági szerződést kössön. A hatósági szerződés közigazgatási szerződés.
A hatósági szerződés tartalmazza a szerződő feleket, a szerződés tárgyát, a felek által vállalt
kötelezettségeket és biztosított jogokat, a szakhatósági állásfoglalásban foglalt kikötéseket, a
szerződésszegés jogkövetkezményeit, a teljesítés körében felmerült viták rendezésének módját, a
szerződést lehetővé vagy kötelezővé tevő jogszabályban előírt kikötéseket és adatokat, továbbá a
felek által lényegesnek tekintett kérdésekben kötött megállapodást.
26
A szerződést a hatóság a többi ügyféllel is közli, akik tizenöt napon belül kezdeményezhetik a
hatóságnál a szerződés módosítását. Ennek elmaradása esetén a nem szerződő ügyfél harminc
napon belül megtámadhatja a szerződést a közigazgatási bíróság előtt.
Az ügy szempontjából jelentős új tény felmerülése, illetve a szerződéskötéskor fennálló
körülmények lényeges megváltozása esetén bármelyik fél kezdeményezheti a szerződés
módosítását. Ha a szerződő ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, a hatóság intézkedik a
szerződésszegés szerződésben vállalt jogkövetkezményének kikényszerítése iránt, és ha szükséges,
megindítja a végrehajtást. Ha a hatósági szerződésben foglaltakat a hatóság nem teljesíti, a szerződő
ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelenség esetén - a szerződésszegés tudomására
jutásától számított harminc napon belül - a közigazgatási bírósághoz fordulhat.
2.B. Foglalja össze a kizáró okok rendszerét! Sorolja fel a kötelező kizáró okokat és
részletezze igazolásuk módját (formáját, tartalom nélkül!) Említsen két példát a
fakultatív kizáró okok közül! Milyen eltérésekkel találkozunk a kizáró okokat illetően
a nemzeti eljárásrendben? Mutassa be az öntisztázás intézményét! Mutassa be, hogy
mi az egységes európai közbeszerzési dokumentum, mi a funkciója!
 kötelező és fakultatív kizáró okok, kötelező kizáró okok ismertetése (pl. kizáró okot jelentő
bűncselekmények közül 2-3 felsorolása)
 kötelező kizáró okok igazolásának módja (ajánlatkérő ellenőrzési kötelezettsége a
nyilvántartásokból, kamara vagy közjegyző által hitelesített nyilatkozat, hatósági erkölcsi
bizonyítvány, ajánlatkérő ellenőrzése
 kizáró okok előírása nemzeti eljárásrendben
 öntisztázás lehetősége kizáró okokkal kapcsolatban
 EEKD benyújtásának kötelezettsége, alkalmazása
A kizáró okok: a Kbt. -ben (62. §, 63. §)

Az igazolási módok: 321/2015. (X.30.) Korm. Rend.
További segítség: a Közbeszerzési Hatóság útmutatói
KIZÁRÓ OKOK ELŐÍRÁSA
KIZÁRÓ OKOK KÖRE KÖTELEZŐ VAGY VÁLASZTHATÓ KÖTELEZŐ VAGY VÁLASZTHATÓ

(UNIÓS ELJÁRÁSRENDBEN) (NEMZETI ELJÁRÁSRENDBEN)
Kbt. 62. § (1) bek. a)-f) KÖTELEZŐ VÁLASZTHATÓ
Kbt. 62. § (1) bek. g)-k) KÖTELEZŐ KÖTELEZŐ
Kbt. 62. § (1) bek. l) KÖTELEZŐ VÁLASZTHATÓ
Kbt. 62. § (1) bek. m) KÖTELEZŐ KÖTELEZŐ
Kbt. 62. § (1) bek. n)-p) KÖTELEZŐ VÁLASZTHATÓ
Kbt. 62. § (1) bek. q) KÖTELEZŐ KÖTELEZŐ
Kbt. 62. § (2) bek. a)-b) KÖTELEZŐ VÁLASZTHATÓ
Kbt. 63. § (1) bek. a)-d) VÁLASZTHATÓ VÁLASZTHATÓ

27
Kizáró okok tételes igazolása közösségi eljárásrendben
Jogszabályhely Kizáró ok lényege Tételes igazolási mód
62. § (1) bek. a) pont Bűnszervezetben részvétel, bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetése közjegyző vagy gazdasági,
aa) (5 év) illetve szakmai kamara
által hitelesített
62. § (1) bek. a) pont Vesztegetés, befolyással üzérkedés, hűtlen kezelés, hanyag kezelés (5 év) nyilatkozat
ab)
62. § (1) bek. a) pont Költségvetési csalás (5 év)

ac)
62. § (1) bek. a) pont Terrorcselekmény, kapcsolódó felbujtás, bűnsegély (5 év)

ad)
62. § (1) bek. a) pont Pénzmosás, terrorizmus finanszírozása (5 év)

ae)
62. § (1) bek. a) pont Emberkereskedelem, kényszermunka (5 év)

af)
62. § (1) bek. a) pont Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (5 év)
ag)
62. § (1) bek. a) pont A gazdasági szereplő személyes joga szerinti, aa)-ag) pontokban felsoroltakhoz
ah) hasonló bűncselekmény (azokra, akik más ország személyi joga alá tartoznak – a
külföldi gazdasági szereplők a hazai vállalkozásokkal egyenlő feltételekkel
zárhatók ki) (5 év)
Kizáró ok lényege Tételes igazolási mód

Jogszabályhely
62. § (1) bek. b) pont Egy évnél régebben lejárt adó-, vám-, tb-tartozás, - Köztartozásmentes adózói adatbázis
kivéve ha tartozását + az esetleges kamatot, bírságot az - Ha ebben nem szerepel: az
ajánlat/jelentkezés benyújtásáának időpontjáig adóigazgatási eljárás
megfizette vagy erre halasztást kapott részletszabályairól szóló Kr. szerinti
adóigazolás
62. § (1) bek. c) pont Végelszámolás, csődeljárás, jogerősen elrendelt - www.e-cegjegyzek.hu (AK ellenőrzi)
felszámolási eljárás
- Ha nem minősül cégnek: közjegyző
vagy gazdasági, illetve szakmai
kamara által hitelesített nyilatkozat
62. § (1) bek. d) pont Tevékenységét felfüggesztette vagy akinek - www.e-cegjegyzek.hu (AK ellenőrzi)
tevékenységét felfüggesztették
- Ha nem minősül cégnek /
tevékenység felfüggesztésre a
cégbíróságon kívül más hatóság is
jogosult: közjegyző vagy gazdasági,
illetve szakmai kamara által
hitelesített nyilatkozat

28 62. § (1) bek. e) Gazdasági, szakmai tevékenységével kapcsolatban bűncselekmény közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai
pont elkövetése jogerős bírósági ítélettel (3 év) – csak természetes személy! kamara által hitelesített nyilatkozat – csak
természetes személy!
62. § (1) bek. Jogerős bírósági ítélettel korlátozták a tevékenységét a 2001. évi CIV. tv. - www.e-cegjegyzek.hu (AK
f) pont 5. § (2) bek. b) illetve c) illetve g) pontja alapján [az eltiltás ideje alatt]
ellenőrzi)
Bíróság bűncselekmény miatt eltiltotta:
- Ha nem minősül cégnek:
- Közbeszerzésektől
közjegyző vagy gazdasági,
- Koncessziós szerződésektől
illetve szakmai kamara által
- Egyéb tevékenység végzésétől
hitelesített nyilatkozat
62. § (1) bek. g) Közbeszerzési eljárásban való részvételtől a Kbt. 165. § (2) bek. f) pontja - www.kozbeszerzes.hu (AK
pont alapján véglegesen vagy jogerősen eltiltották [KDB vagy bíróság által
ellenőrzi)
jogerősen megállapított időtartam végéig]
- www.e-cegjegyzek.hu (AK
ellenőrzi)
62. § (1) bek. h) Hamis adatszolgáltatás korábbi közbeszerzési / koncessziós eljárásban Nem kérhető külön igazolás, az EEKD-ban
pont AK kizárta emiatt, de nem került sor jogorvoslatra [az eljárás tett nyilatkozat elegendő
lezárulásától számított 3 év] vagy az AK kizárásról hozott döntését - a
hamis adat megállapítása mellett a KDB véglegessé vált, - a KDB
határozatának megtámadására irányuló közig. Per esetén a bíróság
jogerős- 3 évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek
mondta ki
Jogszabályhely Kizáró ok lényege Tételes

igazolási mód
62. § (1) bek. i) Hamis adatszolgáltatás adott eljárásban VAGY az EEKD nyilatkozat ellenére nem tudja igazolni a Nem
pont kizáró okokat, alkalmasságát, AMENNYIBEN: szükséges
- Érdemben befolyásolja az ajánlatkérő alkalmasságra, kizáró okokra, értékelésre igazolás, AK
vonatkozó döntését ÉS ellenőrzi az
- Szándékosan szolgáltatott hamis adatot VAGY az általában elvárható gondosság eljárás során
mellett fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak nem
felel meg
62. § (1) bek. - AK bizonyítani tudja, hogy adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni AK Nem
j) pont döntéshozatali folyamatát VAGY szükséges
- olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítaan igazolás, AK
számára az eljárásban VAGY ellenőrzi az
- ezen okból korábbi eljárásból kizárták [3 év] eljárás során
- vagy amennyiben a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra és az A korábbi
ajánlatkérő kizárásról hozott döntését - a jogtalan befolyásolás eljárásra
megállapítása mellett - a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, - a vonatkozóan
Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per elegendő az
esetén a bíróság jogerős - három évnél nem régebben meghozott határozata EEKD –ban
jogszerűnek mondta ki tett nyilatkozat
62. § (1) bek. k) Adóilletősége: - www.e-cegjegyzek.hu (AK

pont ka) - EU, EGT, OECD, WTO közbeszerzési
ellenőrzi, hogy valóban
megállapodásban részes állam, Európai Uniós
Magyarországon bejegyzett
Működéséről Szóló Szerződés (UMSZ) 198.
gazdasági szereplőről van szó)
cikkében említett tengerentúli országok és
- külföldieknél: az érintett ország
területeken (pl. Grönland, Francia Polinézia,
illetékes hatósága által kiállított
Kajmán Szigetek) KÍVÜLI
adóilletőség-igazolás
- nem olyan államban van, amellyel
Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről
szóló egyezménye van, vagy amellyel az EU-
nak kétoldalú megállapodása van a
közbeszerzés terén
62. § (1) bek. k) Olyan társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus - nyilatkozat a Pmtv. 3. § 38. pont a)–
29 pont kb) pont finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 2017. évi b) vagy d) alpontja valamennyi
LIII. törvény 3. § 38. pont a)–b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonos nevéről,
tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni állandó lakhelyéről (→ha nincsen:
erről kell nyilatkoznia)
62. § (1) bek. k) Ha a gazdasági szereplőben - AT / RJ nyilatkozat, hogy van-e olyan jogi személy v. személyes
pont kc) közvetetten v. közvetlenül több, mint joga szerint jogképes szervezet, akinek a tulajdoni része /
25 %-os tulajdoni résszel vagy szavazati joga több, mint 25 %
szavazati joggal rendelkezik olyan jogi - Ha van, akkor azt meg kell nevezni, valamint nyilatkozni kell,
személy v. személyes joga szerint hogy annak vonatkozásában a kc)-ben hivatkozott kizáró
jogképes szervezet, amelynek feltétel (vagyis a kb) kizáró ok) nem áll fenn
tekintetében a kb) fennáll
62. § (1) bek. l) Külföldiek “fekete” foglakoztatása - http://nyilvantartas.ommf.gov.hu (AK ellenőrzi)

pont miatt véglegessé vált közigazgatási,
bírósági határozatban elmarasztalták - http://kozrend.hu (AK ellenőrzi)
bírsággal együtt [2 év]
62. § (1) bek. m) Az Kbt. 25. § szerinti Nem szükséges igazolás, AK ellenőrzi az eljárás során
pont összeférhetetlenségből eredő
versenytorzulást csak a gazdasági
szereplő kizárásával lehet orvosolni
62. § (1) bek. n) Tpvt. 11. § / EUMSZ 101. cikke szerinti, véglegessé vált - www.gvh.hu (AK ellenőrzi)
pont és végrehajtható versenyfelügyeleti (bírósági)
- Az ebben nem szereplő esetleges
határozattal és bírsággal sújtott korábbi jogsértés [3 év]
jogsértésekre: az EEKD-ban tett nyilatkozat
elegendő
62. § (1) bek. o) Tpvt. 11. § / EUMSZ 101. cikke szerinti, jogerős - Nem kérhető külön igazolás, az EEKD-ban
pont versenyfelügyeleti (bírósági) határozattal és bírsággal tett nyilatkozat elegendő
sújtott jogsértés adott eljárásban, kivéve ha az AT a
jogsértést az ajánlat benyújtása előtt feltárja a GVH
számára és a bírság mellőzését a GVH végzésben
megállapította
62. § (1) bek. p) A közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás - Nem kérhető külön igazolás, az EEKD-ban
pont eredményeként kötött szerződésben részére biztosított tett nyilatkozat elegendő
előleget (ép. ber. 5 % előleg, szállítói előleg) nem a
szerződésnek megfelelően használta fel és ezt véglegessé
vált közigazgatási vagy annak megtámadására irányuló
közig. Per esetén jogerős bírósági határozat
megállapította [3 év]
62. § (1) bek. q) súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési
 www.kozbeszerzes.hu (AK
pont3 eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére e törvényben előírt
ellenőrzi)
rendelkezéseket, és ezt a KDB véglegessé vált, - vagy a KDB
határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság
jogerős – 90 napnál nem régebbben meghozott határozata megállapította
3 A KDB határozatnak kötelező eleme a jogsértés súlyosságáról való döntés a Kbt. 62. § (1) bek. q) pont szerinti kizáró
ok alkalmazása érdekében [Kbt. 165. § (2) bek. c)-d) pontok]
62. § (2) bek. a)- A Kbt. 62. § (1) bek. a) pontja szerinti kizáró okok (legsúlyosabb közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai
30 b) pont bűncselekmények) “kiterjesztése” a gazdasági szereplőkre azok vezető kamara által hitelesített nyilatkozat
tisztségviselői, fb tagjai, cégvezetői, egyedüli tagjai révén
63. § (1) bek. a) Súlyosan megszegte a Kbt. 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és Nem kérhető külön igazolás,
pont munkajogi követelményeket – jogerős és végrehajtható határozat megállapított [3 év] az EEKD-ban tett
nyilatkozat elegendő
63. § (1) bek. b) Jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségét súlyosan megszegte / külön Nem kérhető külön igazolás,
pont jogszabályban meghatározott szakmai szervezet etikai eljárása által megállapított súlyos, az EEKD-ban tett
szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el – jogerős határozat [3 év] nyilatkozat elegendő
63. § (1) bek. c) Korábbi közbeszerzési / koncessziós eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettség súlyos - www.kozbeszerzes.hu
pont megszegése [3 év], és ez azon szerződés felmondásához / elálláshoz / kártérítés (AK ellenőrzi)
követeléséhez / egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett VAGY
A nyertes fél olyan magatartása, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés
lehetetlenülését okozta
63. § (1) bek. d) Korábbi közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésével kapcsolatban AV-ja felé Nem kérhető külön igazolás,
pont nem fizetette ki a számla több, mint 10 %-át – jogerős ítélet [3 év] az EEKD-ban tett
nyilatkozat elegendő
Tájékoztatási kötelezettség a Hatóság felé (Kbt. 62. § (7) bekezdés)
0 AK köteles tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot az Kbt. 62. § (1) bekezdés i) és j)

pontja szerinti kizárásról és a kizárás időpontjáról, az alábbi adatok megadásával:
0 az érintett AT / RJ / AV / AIRSZ nevének és címének (székhelyének,

lakóhelyének)
0 az eljárás tárgyának és azonosítójának
0 a kizárás és a kizárt gazdasági szereplő erről való tudomásszerzése
időpontja
0 Adott eljárásban hamis adatszolgáltatás, hamis nyilatkozat
0 AK bizonyítani tudja, hogy az AT adott eljárásban megkísérelte jogtalanul
befolyásolni AK döntéshozatalai folyamatát v. számára jogtalan előnyt
biztosító bizalmas információt kísérelt megszerezni
További szabályok a kizáró okok kapcsán:
 A 62. § (1) bekezdés a), b), e), h), j), l), n) és p) pontjában valamint a Kbt. 63. § (1)
bekezdésében meghatározott időtartamot mindig a kizáró ok fenn nem állásának ellenőrzése
időpontjától kell számítani.
 AK köteles kizárni az eljárásból azt a gazdasági szereplőt, amelyre vonatkozóan valamelyik,
az eljárásban alkalmazandó kizáró ok fennáll.
 Ki kell zárni az eljárásból azt az AT-t/RJ-t/AV-t/AIRSZ-t, aki részéről a kizáró ok az
eljárás során következett be. [Kbt. 74. § (1) bek. b) pont]
A kizáró ok alatt álló AV/AIRSZ kezelése, igazolások, nyilatkozatok ellenőrzése

31  Kizáró ok hatálya alatt álló AV / AIRSZ lecserélhető:
0 Kbt. 62. § (1) bekezdés a)-h), k)-n) és p-q) pontja szerinti / ha előírta: Kbt. 63. §
szerinti
0 korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a Kbt. 62. § (1) bek. j) pontja szerinti
kizáró okkal érintett gazdasági szereplőt (tehát nem az AT-t!!!) ki kell zárni, és
emellett hiánypótlás keretében felhívja AT-t / RJ-t a kizárt helyett szükség esetén
más gazdasági szereplő megnevezésére
0 AK jogosult az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben benyújtott igazolások,
nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében más állami vagy önkormányzati szervtől,
hatóságtól vagy gazdasági szereplőtől információt kérni.
0 A megkeresett szervezet három munkanapon belül köteles az információt megadni.
ESPD (EEKD)
 az egységes európai közbeszerzési dokumentumban feltüntetett adatokat és információkat az

ajánlatkérők a közbeszerzési eljárások során kötelesek elfogadni előzetes igazolásként,
 Egy ajánlattevős hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál nem kell EEKD!
 a tényleges igazoló dokumentumokat vagy egyéb bizonyítékokat majd főszabály szerint csak
a nyertesként kihirdetni kívánt gazdasági szereplőnek kell benyújtani az eljárást lezáró döntés
meghozatala előtt;
 Ahol valamilyen elektronikus, ingyenesen elérhető adatbázisban vagy nyilvántartásban a
szükséges információk elérhetők, az igazolások papír alapon történő benyújtása nem
követelhető meg!
Kétszakaszos bírálat
ELŐZETES IGAZOLÁSI SZAKASZ TÉTELES IGAZOLÁSI SZAKASZ

Kizáró okok: tételes igazolások
Alkalmasság: tételes igazolások
Kizáró okok - EEKD
Alkalmasság - EEKD
Adatbázisok
Árindoklás
Számítási hiba javítás
Egyéb nyilatkozatok
Szakmai ajánlat
egyéb
Az előzetes igazolási szakasz végén: BB ülés, majd döntés szükséges a továbbhaladást illetően!
Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum
 Mintáját az Európai Bizottság rendeletben határozta meg – 2016/7. végrehajtási rendelet

 Annak alkalmazása a Bizottság által előírt formában kötelező az uniós értékhatárokat elérő
értékű közbeszerzések esetében
32  AK köteles tájékoztatást adni a közbeszerzési dokumentumokban arról, hogy az alkalmassági
feltételek kapcsán milyen részletezettségű nyilatkozatot kell tenni az EEKD-ban. Ebben az
EEKD nyilatkozatban mindenképp meg kell adni:
 a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolások kiállítására jogosult szerveket

0 Az EEKD-ban nem kell feltüntetni azon adatbázisok elérhetőségét, amelyek
ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az AK számára a 321/2015.
Korm. rendelet előírja [321/2015. Kr. 6. § (1) bek.]
 a Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti adatbázis alkalmazásához szükséges adatokat és
szükség esetén hozzájáruló nyilatkozatot
 AIRSZ igénybevételekor: az AIRSZ-nek is be kell nyújtani az EEKD-t + az előírt
móddal azonos módon kell igazolnia az alkalmassági feltételnek történő megfelelést
EEKD mintáját rendelkezésre kell bocsátani a közbeszerzési dokumentumok részeként, ennek

tartalmaznia kell:
 Eljárás azonosító adatai, TED azonosító
 Az eljárásban előírt kizáró okok
 Az eljárásban előírt alkalmassági követelmények (csak akkor kell feltüntetni, ha
nem fogadja el az egyszerű nyilatkozatot előzetes igazolásként)
0 AK két módot választhat ezen nyilatkozatrész kapcsán [Kr. 2. § (4) bek.]:
0 Elfogadja az érintett gazdasági szereplő egyszerű nyilatkozatát
0 Kéri a formanyomtatvány IV. Részében szereplő részletes
információk megadását
Kérhető az alábbi információk feltüntetése is:
 Azon, az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozók, amelyeknek a kapacitására nem
támaszkodik
 Az esetlegesen előírt minőségbiztosítási és környezetvédelmi vezetési szabványoknak való
megfelelés
Webfelülettel is használható  a közbeszerzési dokumentumokban meg kell adni az elektronikus
formanyomtatvány minta elérhetőségét
0 AT / RJ:
0 Ajánlattevőnként külön-külön EEKD szükséges
0 AK által kért módon kitöltve
0 Alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet / személy:
0 Mindegyikükről külön EEKD-t kell beadni
0 Kizáró okokról nyilatkozni kell benne
0 Csak azon alkalmassági követelmények kapcsán kell nyilatkozni benne, amely
kapcsán őt AT / RJ igénybe kívánja venni az alkalmasság igazolásához
0 Az alkalmasság igazolásában részt nem vevő AV-k tekintetében [Kr. 15. § (2)
bek.]:
0 Kbt. 67. § (4) bek. szerinti ajánlattevői nyilatkozat arról, hogy nem vesz igénybe a
kizáró okok hatálya alá eső AV-t
Nyilatkozattétel, képviselet:
33  VÉLELEM: Az EKR rendszerben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében AK v. a
gazdasági szereplő képviselője az a személy, aki a nyilatkozattételhez szükséges
hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik
0 A kitöltött űrlapot az AK / gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni
 A közös AT-k / RJ-k ill. AIRSZ képviseletében a nyilatkozatokat az ajánlatot / jelentkezést
benyújtó gazdasági szereplő teszi meg
0 A nyilatkozattevő felelőssége: az általa tett elektronikus nyilatkozatok feleljenek
meg:
0 a meghatalmazásnak és
0 a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak
A kizáró okok igazolása
 A kizáró ok fenn nem állása tekintetében: az egységes európai közbeszerzési

dokumentumba foglalt nyilatkozatot kell beadni
 Ebben nyilatkozik, hogy a kizáró okok nem állnak fenn [Kbt. 67. § (1) bek.]
 Tételes igazolás csak az eljárás végén
 vagy a részvételi szakasz végén, ha volt keretszám és annál több érvényes jelentkezés
érkezett [Kbt. 69. § (8) bek.]
 Az ajánlatban (többszakaszos eljárásnál: jelentkezésben) be kell nyújtani AT / RJ
nyilatkozatát, miszerint nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a Kbt. 62. § (valamint,
ha előírásra került: Kbt. 63. §) szerinti kizáró okok hatálya alá eső AV-t [Kbt. 67. § (4) bek.]
 Ezt akkor is elő kell írni, ha AK nem írta elő a már ismert AV-k megnevezését az
eljárásban!
 A Kormány rendeletben határozza meg a kizáró okokhoz és az alkalmassághoz kapcsolódó
igazolási módokat
0 321/2015. Korm. rend.
KIZÁRÓ OKOK ELŐZETES IGAZOLÁSA EEKD-ban
KIZÁRÓ OK EEKD KITÖLTENDŐ RÉSZE
Kbt. 62. § (1) bek. a) pont aa)-af) alpontok III. Rész “A” szakasz
Kbt. 62. § (1) bek. a) pont ag) alpont III. Rész “D” szakasz
Kbt. 62. § (1) bek. a) pont ah) alpont Ha az előző két pont kapcsán kitöltötte az EEKD-t, akkor az ah)-ról is
nyilatkozik
Kbt. 62. § (1) bek. b) pont III. Rész “B” szakasz

(csak az egy 1 évnél régebben lejárt adó-, vám-, tb-tartozást kell
feltüntetni)
Kbt. 62. § (1) bek. c)-d), h)-j), m) pontok III. Rész “C” szakasz vonatkozó pontjai
Kbt. 62. § (1) bek. e)-g), k), l), p-q) pontok III. Rész “D” szakasz vonatkozó pontjai
Kbt. 62. § (1) bek. n)-o) pontok III. Rész “C” szakasz vonatkozó pontja
(ha bírságelengedésben részesült vagy az ajánlat beadását megelőzően a
jogségrtést a GVH-nak bejelentette, ezt fel kell tüntetni!)
34 Kbt. 63. § (1) bek. a)-c) pontok III. Rész “C” szakasz
Kbt. 63. § (1) bek. d) pont III. Rész “D” szakasz
Alkalmassági követelmények előzetes igazolása
 Az EEKD IV. részében kell ezt a nyilatkozatot megtenni

 AK két módot választhat ezen nyilatkozatrész kapcsán [Kr. 2. § (4) bek.]:
o Elfogadja az érintett gazdasági szereplő egyszerű nyilatkozatát
o Kéri a formanyomtatvány IV. Részében szereplő részletes információk megadását
 Keretszám meghatározása esetén: az EEKD V. szakasza is kitöltendő!
 Kbt. 69. § (11) bek.:

o nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely
tagállamában működő, - az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra
alkalmas adatbázisként feltüntetett - ingyenes elektronikus adatbázisba belépve
közvetlenül hozzájuthat az igazoláshoz vagy egyéb releváns információhoz.
o A magyarországi nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások, valamint a
külön jogszabályban nevesített nyilvántartások tekintendőek az igazolás
benyújtásának kiváltására alkalmas nyilvántartásnak.
 Ezeknek az e-Certis rendszerben való közzétételéről a Közbeszerzési Hatóság
gondoskodik.
o Az EEKD-ban nem kell feltüntetni azon adatbázisok elérhetőségét, amelyek
ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az AK számára a 321/2015. Korm.
rendelet előírja [321/2015. Kr. 6. § (1) bek.]
Az e-Certis
0 http://ec.europa.eu/markt/ecertis/login.do
0 Az e-Certis olyan információs rendszer, amely segítséget nyújt azon különböző
tanúsítványok és igazolások azonosításához, amelyeket közbeszerzési eljárások során
gyakran írnak elő a 28 uniós tagállamban, a tagjelölt országban (Törökország), illetve a
három EGT-országban (Izland, Liechtenstein és Norvégia).
Az EEKD újbóli felhasználása
 Az EEKD-ban található információk későbbi eljárásban is felhasználhatók

o Ha a benne foglalt információk továbbra is megfelelnek a valóságnak és
o Tartalmazzák az AK által az újabb eljárásban megkövetelt információkat
o Az EEKD újbóli felhasználása esetén az I. rész adatait frissíteni kell + nyilatkozni
arról, hogy az abban található adatok továbbra is megfelelnek a valóságnak
Az e-ESPD alkalmazásának előnyei

35  Az e-ESPD teljes egészében integrálásra (befejlesztésre) került az EKR rendszerbe
o Az e-ESPD adattartalma elektronikusan közvetlenül kitölthető az EKR-ben
o automatikusan kell kitölteni, nem kell exportálni / importálni
o Minden eszközön elérhető az EKR-en keresztül
o AK az e-ESPD-ben be tudja jelölni, hogy AT-nek mely részeket kell kitöltenie, így
AT számára már csak a releváns és kitöltendő részek jelennek meg
 Magyar és angol nyelven
 E-aláírás nincsen
Kizáró okok igazolása nemzeti eljárásrendben [Kr. 17. §]
 Egyszerű ajánlattevői nyilatkozat arról, hogy nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok
hatálya alá + a Kbt. 62. § (1) bek. kb)-re vonatkozó nyilatkozat
 EEKD nem alkalmazandó, azonban AK köteles elfogadni, ha az abban foglalt információk
megfelelnek a valóságnak és tartalmazzák a megkövetelt információkat
 AV-k és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetek tekintetében [Kr. 17. § (2)
bek.]:
o ajánlattevői nyilatkozat arról, hogy az érintett gazdasági szereplők vonatkozásában
nem álnak fenn az eljárásban előírt kizáró okok
AV, aki az
alkalmasság
AT AIRSZ igazolásában nem vesz
részt
ESPD (teljesen Külön ESPD (eleje + AT nyilatkozata

kitöltve, aláírva) kizáró okok teljesen
ELŐZETES
közösségi kitöltve, az
IGAZOLÁS
alkalmasságnak csak a
releváns része)
nemzeti AT nyilatkozata AT nyilatkozata AT nyilatkozata
321/2015. Kr. 8-
TÉTELES
közösségi 11. § szerinti - -
IGAZOLÁS
igazolások
nemzeti - - -
Kizáró okok igazolásának összefoglalása:
Kbt. 62. § Kbt. 63. §
Magyarországon 321/2015. Korm. Rend. 321/2015. Korm. Rend.

letelepedett AT 8. § 9. §
Külföldi AT 321/2015. Korm. Rend. 321/2015. Korm. Rend.
36 10. § 11. §
Hogyan kell indokolni a kizáró okok fenn nem állását?
Kizáró okok hatása a szerződésre [Kbt. 142. § (2)-(3) bek.]
 AK köteles a szerződést felmondani, vagy – a Ptk-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a

szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a
közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési
eljárásból
 Az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha
szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata
ellátásáról gondoskodni tudjon –, ha
 a nyertes AT-ben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést
szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely
tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontjában meghatározott feltétel;
 b) a nyertes AT közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni
részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint
jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont
ka)-kb) alpontjában meghatározott feltétel.
Kizáró okok hatása a szerződésre [Kbt. 136. § (1) bek.]
AK köteles szerződéses feltételként előírni, hogy a nyertes AT:
 nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket,

amelyek a 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő
társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének
csökkentésére alkalmasak;
 a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az AK számára
megismerhetővé teszi és a 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az AK-t haladéktalanul
értesíti.
Az öntisztázás [Kbt. 64. §]
 Német és osztrák mintára került be a közbeszerzési irányelvbe

 Egy gazdasági szereplő, amely egy v. több kizáró ok hatálya alatt áll, intézkedéseket tehet
annak érdekében, hogy a jövőben a kizárás alapját képező cselekményt ne kövesse el
illetve csökkentse ennek kockázatát.
 Ennek lehetősége nem terjed ki a Kbt. 62. § (1) bek. b) és f) pontjai szerinti kizáró okokra
o 1 évnél régebben lejárt adó-, vám-, tb-tartozás
37 o tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001.
évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján, vagy az adott közbeszerzési eljárásban
releváns módon c) vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás
ideje alatt, vagy ha az AT tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen
korlátozta
 A megbízhatósággal kapcsolatos döntés: Közbeszerzési Hatóság [Kbt. 188. § (4)-(5) bek.

szerint]
o Kimondhatja, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés
benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának
ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát
o Ha ezt a KH jogerős határozata kimondja  AK köteles azt mérlegelés nélkül elfogadni
o A jogerős határozatot a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentummal
együtt köteles benyújtani
Az öntisztázás menete [Kbt. 188. §]
 Mit kell teljesíteni, hogy mentesüljön a gazdasági szereplő a kizárás alól – köteles
igazolni, hogy
 a bűncselekménnyel, kötelességszegéssel vagy egyéb jogsértéssel okozott kárt – a károsult
által elfogadott mértékben – megtérítette vagy arra meghatározott határidővel
kötelezettséget vállalt
 az illetékes hatóságokkal aktívan együttműködve átfogóan tisztázta az ügy tényállását és
körülményeit
 olyan technikai, szervezeti és személyi intézkedést hozott, amely alkalmas a további
bűncselekmény, kötelességszegés, illetve egyéb jogsértés megelőzésére.
o KH: 15 (+15) munkanapon belül határozatot hoz
o Köteles megindokolni, írásban megküldeni
o Nem tartalmazhat feltételt vagy további intézkedésre vonatkozó előírást
o Ha elutasítja, akkor azonos okból fennálló kizáró okkal kapcsolatban akkor lehet
benyújtani ismételten kérelmet, ha a gazdasági szereplő megbízhatóságát az előző
kérelem elutasítása óta tett intézkedéssel kívánja bizonyítani
EEKD KITÖLTÉSE ÖNTISZTÁZÁS ESETÉN [Kr. 4. § (3) bek.]
 Kizáró ok fennállásának feltüntetése

 Megtett intézkedések rövid leírása
 Csatolni kell a Hatóság által kiállított határozatot!
A kizáró okok
62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem
vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki
38 a) az alábbi bűncselekmények valamelyikét elkövette, és a bűncselekmény elkövetése az elmúlt
öt évben jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő
hátrányok alól nem mentesült:
aa) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV.
törvény), illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
szerinti bűnszervezetben részvétel, ideértve a bűncselekmény bűnszervezetben történő
elkövetését is;
ab) az 1978. évi IV. törvény szerinti vesztegetés, befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása,
vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatokban,
hűtlen kezelés, hanyag kezelés, illetve a Btk. XXVII. fejezetében meghatározott korrupciós
bűncselekmények, valamint a Btk. szerinti hűtlen kezelés vagy hanyag kezelés;
ac) az 1978. évi IV. törvény szerinti költségvetési csalás, európai közösségek pénzügyi
érdekeinek megsértése, illetve a Btk. szerinti költségvetési csalás;
ad) az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti terrorcselekmény, valamint ehhez kapcsolódó
felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet;
ae) az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti pénzmosás, valamint a Btk. szerinti
terrorizmus finanszírozása;
af) az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti emberkereskedelem, valamint a Btk. szerinti
kényszermunka;
ag) az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti versenyt korlátozó megállapodás
közbeszerzési és koncessziós eljárásban;
ah) a gazdasági szereplő személyes joga szerinti, az a)-g) pontokban felsoroltakhoz hasonló
bűncselekmény;
b) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési
kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az
ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának időpontjáig megfizette vagy ezek megfizetésére
halasztást kapott;
c) végelszámolás alatt áll, vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést
közzétettek, az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági
szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint
hasonló helyzetben van;
d) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;
e) gazdasági, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatban bűncselekmény elkövetése az elmúlt
három éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert;
f) tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001.
évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján vagy az adott közbeszerzési eljárásban releváns
módon c) vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy
ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta;
g) közbeszerzési eljárásokban való részvételtől a 165. § (2) bekezdés f) pontja alapján véglegesen
vagy jogerősen eltiltásra került, a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált döntésében vagy
- a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén -
a bíróság által jogerősen megállapított időtartam végéig;
h) korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott
vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében
jogorvoslatra nem került sor, az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három
évig, vagy amennyiben a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra és az ajánlatkérő kizárásról
39 hozott döntését - a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett - a Közbeszerzési
Döntőbizottság véglegessé vált, - a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló
közigazgatási per esetén a bíróság jogerős - három évnél nem régebben meghozott határozata
jogszerűnek mondta ki;
i) az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem
megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó
nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata
ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti
kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat),
amennyiben
ia) a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az
alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az
ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és
ib) a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot,
vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna
ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére
álló igazolások tartalmának nem felel meg;
j) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul
befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt
kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban,
vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, és
a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától
számított három évig, vagy amennyiben a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra és az
ajánlatkérő kizárásról hozott döntését - a jogtalan befolyásolás megállapítása mellett - a
Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, - a Döntőbizottság határozatának megtámadására
irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős - három évnél nem régebben meghozott
határozata jogszerűnek mondta ki;
k) tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul:
ka) nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség vagy a Gazdasági Együttműködési és
Fejlesztési Szervezet tagállamában, a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési megállapodásban
részes államban vagy az EUMSZ 198. cikkében említett tengerentúli országok és területek
bármelyikében vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak
kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy amellyel az Európai Uniónak kétoldalú
megállapodása van a közbeszerzés terén,
kb) olyan társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti
tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni, vagy
kc) a gazdasági szereplőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy
szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet,
amelynek tekintetében a kb) alpont szerinti feltétel fennáll;
l) harmadik országbeli állampolgár Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén a
munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7/A. §-a
alapján két évnél nem régebben véglegessé vált közigazgatási - vagy annak megtámadására irányuló
közigazgatási per esetén jogerős bírósági - határozatban megállapított és a központi költségvetésbe
történő befizetésre kötelezéssel vagy az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli
40 állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal
sújtott jogszabálysértést követett el;
m) esetében a 25. § szerinti összeférhetetlenségből, illetve a közbeszerzési eljárás előkészítésében
való előzetes bevonásból eredő versenytorzulást a gazdasági szereplő kizárásán kívül nem lehet más
módon orvosolni;
n) a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti - három évnél nem régebben meghozott -
véglegessé vált és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti
határozat megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság véglegessé vált és
végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha
az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság végleges döntésében vagy bíróság
jogerősen - három évnél nem régebben - megállapította és egyúttal bírságot szabott ki;
o) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő a
Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző jogsértést követett el, kivéve, ha a gazdasági
szereplő az ajánlat, tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben végleges ajánlat benyújtását
megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal számára a Tpvt. 11. §-ába vagy az EUMSZ 101. cikkébe
ütköző magatartást feltárja és a Tpvt. 78/A. § (2) bekezdésében foglalt, a bírság mellőzésére
vonatkozó feltételek fennállását a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 78/C. § (2) bekezdése szerinti
végzésében megállapította;
p) a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésben
részére biztosított előleget nem a szerződésnek megfelelően használta fel, és ezt három évnél
nem régebben meghozott, jogerős bírósági, véglegessé vált közigazgatási vagy annak
megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági határozat megállapította;
q) súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás
eredményeként kötött szerződés teljesítésére e törvényben előírt rendelkezéseket, és ezt a
Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, - vagy a Döntőbizottság határozatának
megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős - 90 napnál nem régebben
meghozott határozata megállapította.
(2) A gazdasági szereplő akkor sem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és
nem vehet részt alkalmasság igazolásában, amennyiben
a) vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság
esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő
szervének tagja, illetve személyes joga szerint az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel
rendelkező személy olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
bűncselekmény miatt az elmúlt öt évben jogerős ítéletet hoztak és a büntetett előélethez fűződő
hátrányok alól nem mentesült, vagy
b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt a jogerős ítéletet az elmúlt öt
évben - vagy ha ez rövidebb az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez fűződő
hátrányok alóli mentesüléséhez szükséges időn belül - olyan személlyel szemben hozták, aki a
bűncselekmény elkövetésekor a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője vagy
felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja,
vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve az
előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy volt.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű
gazdasági szereplő tekintetében az állami adóhatóság és a vámhatóság által nyilvántartott
adófizetési kötelezettséget kell érteni.
41 (4) Az (1) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni olyan esetben, ha az ajánlatkérő a 98. § (4)
bekezdés d) pontja alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytat le.
(5) Az (1) bekezdés a) pont ah) alpontjában említett hasonló bűncselekmény alatt az Európai Unió
más tagállamában letelepedett ajánlattevő, illetve a más állam büntető joghatósága alá tartozó
külföldi állampolgár természetes személy esetében
a) bűnszervezetben részvétel bűncselekmény esetén a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló,
2008. október 24-i 2008/841/IB tanácsi kerethatározat 2. cikkében meghatározott bűnszervezetben
való részvételhez kapcsolódó bűncselekményt,
b) vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása,
vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági
eljárásban bűncselekmény esetén az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2) bekezdésének
c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit
érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény kidolgozásáról szóló 1997. május 26-i tanácsi
jogi aktushoz csatolt egyezmény 3. cikkében meghatározott korrupciót,
c) költségvetési csalás bűncselekmény esetén az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek
védelméről szóló egyezmény 1. cikke szerinti csalást,
d) terrorcselekmény esetén a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002 június 13-i 2002/475/IB
tanácsi kerethatározat 1., illetve 3. cikkében meghatározott terrorista bűncselekmény vagy terrorista
csoporthoz kapcsolódó bűncselekményt, vagy az említett kerethatározat 4. cikke szerinti,
bűncselekményre való felbujtást, bűnsegélyt vagy kísérletet,
e) pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása bűncselekmény esetén a pénzügyi rendszereknek a
pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló
2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkében meghatározott
pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozását,
f) emberkereskedelem vagy kényszermunka esetén az emberkereskedelem megelőzéséről, és az
ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi
kerethatározat felváltásáról szóló 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv 2. cikkében meghatározott gyermekmunkát és az emberkereskedelem más formáit
kell érteni.
(5a) Az (1) bekezdés n) pontját a közbeszerzési eljárásban nem kell alkalmazni, ha a Kormány a
verseny biztosítása érdekében annak alkalmazása alól az ajánlatkérő kezdeményezésére a
közbeszerzésekért felelős miniszter előterjesztése alapján hozott egyedi határozatában felmentést
adott. A felmentést az ajánlatkérő kizárólag a közbeszerzési eljárás megkezdését megelőzően, akkor
kérheti, ha a közbeszerzési eljárással érintett piac gazdasági szereplőinek jelentős része az (1)
bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, ide nem értve azon gazdasági szereplőket,
amelyek a 64. § szerinti öntisztázás alapján nem zárhatók ki a közbeszerzési eljárásból. Az
ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban feltünteti, hogy a közbeszerzési eljárásban az (1)
bekezdés n) pontja szerinti kizáró okot a Kormány határozatára tekintettel nem alkalmazza.
(6) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles hivatkozni az (1) és (2) bekezdésben
foglalt kizáró okokra.
(7) Az ajánlatkérő - az érintett ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság
igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének) az eljárás
tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás és a kizárt gazdasági szereplő erről való
tudomásszerzése időpontjának megjelölésével - köteles tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot az
(1) bekezdés i) és j) pontja szerinti kizárásról és a kizárás időpontjáról.
42 63. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem
lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság
igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki (fakultatív kizáró okok)
a) a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket

súlyosan megszegte, és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, véglegessé
vált közigazgatási vagy annak közigazgatási perben való megtámadása esetén jogerős bírósági
határozat megállapította;
b) három évnél nem régebben hozott jogerős bírósági, véglegessé vált közigazgatási vagy annak
közigazgatási perben való megtámadása esetén jogerős bírósági határozat megállapította, hogy
jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségét - a c) pontban meghatározott eset kivételével
- súlyosan megszegte vagy külön jogszabályban meghatározott szakmai szervezet etikai eljárása
által megállapított, súlyos, szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el;
c) korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses
kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosan megszegte és ez az említett korábbi szerződés
felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható
egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, vagy ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan
magatartása, amelyért felelős részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta;
d) korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésével
kapcsolatban az alvállalkozója felé jogerős bírósági ítéletben három éven belül megállapított
szerződésszegést követett el, amelynek során az alvállalkozó felé fennálló vég- vagy
részszámlából fakadó fizetési kötelezettségét 10%-ot meghaladó részben nem teljesítette
annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett.
(2) Az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban megjelölni az alkalmazott, (1)
bekezdés szerinti kizáró okokat.
(3) Az (1) bekezdésben, valamint a 62. § (1) bekezdés a), b), e), h), j), l), n) és p) pontjában
meghatározott időtartamot mindig a kizáró ok fenn nem állásának ellenőrzése időpontjától kell
számítani. Az ajánlatkérő köteles kizárni az eljárásból azt a gazdasági szereplőt, amelyre
vonatkozóan valamelyik, az eljárásban alkalmazandó kizáró ok fennáll. A kizáró okok fenn nem
állásának ellenőrzését az ajánlatkérő az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak szerint
köteles elvégezni.
2.C. Ki tekinthető felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadónak? Mutassa be a felelős

akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékébe történő felvétel feltételeit! A
szükséges közbeszerzési gyakorlat milyen tevékenységeket takarhat? Mely szerv teszi
névjegyzékbe a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót?
 FAKSZ névjegyzékbe történő felvételi kötelezettség
 névjegyzékbe való felvétel feltételei
 gyakorlat igazolásához szükséges tevékenységek megnevezése
 névjegyzékbe vételt végző szerv
Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó: az a közbeszerzésekről szóló 2015. évi

CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 187. § (14) bekezdésében meghatározott kizáró okok
43 hatálya alá nem tartozó természetes személy, aki a Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban:
Hatóság) által vezetett névjegyzékben szerepel.
Elismerhető képzések a közbeszerzési, valamint a közbeszerzések tárgyával, szereplőivel, az eljárás
lefolytatásával, a közbeszerzési szerződésekkel összefüggő, különösen a jogi, műszaki, gazdasági és
környezetvédelmi képzések, amennyiben azok képzési tematikájában a közbeszerzési vonatkozások
legalább négyszer hatvan perc időtartamban szerepelnek.
A Közbeszerzési Hatóság vezeti és naprakészen nyilvántartja a felelős akkreditált közbeszerzési
szaktanácsadók névjegyzékét.
A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékbe vételhez 15 továbbképzési
tanulmányi pont szükséges (továbbképzési tanulmányi pontok a képzés időpontjától számított két
évig használhatóak fel). A névjegyzékbe vételkor és a névjegyzékbe történő bejegyzés
megújításakor egyszeri alkalommal 15 továbbképzési tanulmányi pont értékben számítható be a
névjegyzékbe vételi vagy a névjegyzékbe történő bejegyzés megújítása iránti kérelem benyújtását
megelőző hat éven belül megszerzett közbeszerzési tárgyú felsőfokú szakirányú továbbképzési
szakon szerzett végzettség. Közbeszerzési tárgyú felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon már
megkezdett, de még be nem fejezett tanulmányok esetén a már lezárt félévvel teljesített, a nemzeti
felsőoktatásról szóló törvény szerinti kreditek a névjegyzékbe vételkor és a névjegyzékbe történő
bejegyzés megújításakor arányosan beszámítandóak.
A kérelmező közbeszerzési gyakorlatát a) a munkáltatói jogokat gyakorló személy vagy az általa
kijelölt személy által kiadott és aláírt, b) megbízási jogviszonyban ellátott tevékenység esetén a
megbízó által kiállított és aláírt referencia-nyilatkozattal (a továbbiakban: igazolás) igazolhatja.
A kérelmező közbeszerzési gyakorlatát a Kbt. 5-7. §-a szerinti ajánlatkérőnél vagy ezek
megbízásából a kérelem benyújtását megelőző három éven belül legalább tizenöt közbeszerzési
eljárás teljes körű lebonyolítására vonatkozó közbeszerzési tevékenység és legalább tíz
közbeszerzési eljárásban folytatott, az 1. § 5. pont 5.1. alpontja szerinti közbeszerzési, illetve
ellenőrzési tevékenység bemutatásával igazolhatja. Teljeskörűen lebonyolított eljárásként a
közbeszerzési gyakorlat igazolása szempontjából csak az a közbeszerzési eljárás fogadható el,
amely megindításának időpontja a kérelem benyújtását megelőző, lezárásának időpontja legfeljebb
a kérelem elbírálását megelőző három éven belüli időpontra esik ( nem vehető figyelembe a Kbt.
105. § (1) és (2) bekezdése szerinti, a keretmegállapodás alapján történő beszerzés eredményeként
kötött közbeszerzési szerződés megkötésére irányuló eljárási cselekmények, így a verseny
újranyitásával, közvetlen megrendeléssel, valamint a konzultációval történő szerződéskötés). A
kérelmezőnek nem szükséges a 11. §-ban meghatározott közbeszerzési eljárások teljes körű
lebonyolítását igazolnia, ha a kérelem benyújtását megelőző három éven belül legalább ötven
közbeszerzési eljárás tekintetében az 1. § 5. pont 5.1. alpontja szerinti közbeszerzési, illetve
ellenőrzési tevékenységre vonatkozó referenciával igazoltan rendelkezik.
A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a közbeszerzési eljárások szakszerű
lefolytatását segíti elő. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a közbeszerzési eljárás
előkészítése és lefolytatása során a közbeszerzési szakértelmet biztosítja, feladatait személyesen
köteles ellátni, szorosan együttműködik az eljárás tárgya szerinti, pénzügyi, jogi vagy egyéb
szakértelmet biztosító személyekkel, szervezetekkel, azok közbeszerzési tevékenységét segíti. A
felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a közbeszerzési eljárással kapcsolatos valamennyi
feladata vonatkozásában kizárólag a közbeszerzési szakértelem biztosításáért felel, nem felel a
közbeszerzési eljárás során a nem közbeszerzési szakértelem körébe eső (így különösen az eljárás
44 tárgya szerinti, műszaki-szakmai, piacismereti, pénzügyi és jogi szakértelem körébe eső)
közbeszerzési tevékenységek teljesítésének szakszerűségéért és megfelelőségéért.
A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az általa nyújtott szaktanácsadói tevékenység
keretében ismerteti azon Kbt. és végrehajtási rendeletei által szabályozott követelményeket,
amelyeket a nem közbeszerzési szakértelem körébe eső személyeknek és szervezeteknek a
közbeszerzési tevékenységük során az általuk biztosított szakértelem körében be kell tartaniuk. A
felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó attól az időponttól válik jogosulttá felelős
akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóként tevékenység folytatására, amely időponttal a Hatóság
névjegyzékbe vette. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó tevékenysége körében a
közbeszerzési eljárás lebonyolítására szolgáló elektronikus rendszerben elektronikusan rögzítetten
hagyja jóvá a közbeszerzési eljárás során keletkezett, a (9) bekezdésben meghatározott
dokumentumokat. E dokumentumokat a papír alapon lefolytatott eljárás esetén a felelős akkreditált
közbeszerzési szaktanácsadó tevékenysége körében aláírásával és a névjegyzékbe vétel során kapott
lajstromszámát feltüntető pecséttel látja el. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó ellátja
az eljárás alapjául szolgáló iratok személyes ellenőrzését, és felelősséget vállal az eljárás - kizárólag
közbeszerzési jogi szempontú - szakszerűségéért és a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályoknak
való megfelelőségéért, továbbá papír alapon lefolytatott eljárás esetén aláírásával igazolja a
közbeszerzési eljárásban történő személyes részvételét. A felelős akkreditált közbeszerzési
szaktanácsadó elektronikusan hagyja jóvá - papír alapon lefolytatott eljárás esetén aláírásával
köteles ellátni - a közbeszerzési eljárást megindító felhívást és - a műszaki leírás, műszaki
tervdokumentáció és az árazatlan költségvetés kivételével - a közbeszerzési dokumentumokat,
elektronikusan benyújtott és felbontott ajánlatok esetében - az EKR által generált bontási
jegyzőkönyv kivételével - a bontási jegyzőkönyvet, a bírálóbizottsági munkáról készült
jegyzőkönyvet és az összegezést, összegezéseket.
Törölni kell a névjegyzékből a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót, ha nem felel meg a
jogszabályban meghatározott bejegyzési feltételeknek, ha a (14) bekezdésben foglalt valamely
kizáró ok bekövetkezik vagy jogerős határozattal megállapították, hogy a felelős akkreditált
közbeszerzési szaktanácsadó ilyen minőségében szándékos jogszabálysértést követett el, ha a
névjegyzékbe vétel hatálya lejárt és a névjegyzékbe vétel hatályának lejárta előtt nem nyújtottak be
megújítási kérelmet vagy azt elutasították, illetve az eljárást megszüntették, ha azt a felelős
akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó kéri, vagy a névjegyzékben szereplő személy halála esetén.
Nem lehet felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, aki
a) cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott;
b) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;
c) közbeszerzési biztos;
d) a Közbeszerzési Hatóság elnöke, alelnöke.
A névjegyzékbe történő felvételért, a bejegyzés megújításáért, illetve a névjegyzékbe bejelentett
adatok módosításáért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell
fizetni. A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. A hatósági eljárás során az
elektronikus kapcsolattartás kötelező. A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő. A
névjegyzékbe vétel feltételeinek igazolásához benyújtandó dokumentumok az ügyfél
nyilatkozatával nem pótolhatóak.
45 3.A. Melyek a szerződésmódosítás polgári jogi szabályai? Melyek a szerződésmódosítás
lehetséges esetei a közbeszerzési törvény alapján? Mikor semmis a szerződés
módosítása a közbeszerzési törvény alapján? Milyen feladatai vannak az
ajánlatkérőnek a szerződés módosítása esetén a nyilvánosság biztosítását illetően?
 szerződésmódosítás formái a polgári jogban
 szerződésmódosítás három esetcsoportja a közbeszerzési törvény alapján
 sui generis semmisségi ok a közbeszerzési törvényben
 ajánlatkérő hirdetmény közzétételi kötelezettsége
PTK: A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát vagy megváltoztathatják

kötelezettségvállalásuk jogcímét. A szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan
marad. A szerződés tartalmát valamelyik fél egyoldalúan akkor módosíthatja, ha ezt a szerződésben
kikötötték, vagy ha a felet erre jogszabály feljogosítja.
Bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a
szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan
feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és
a) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt
előrelátható;
b) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.
A bíróság a szerződést az általa meghatározott időponttól, legkorábban a szerződésmódosításra
irányuló igény bíróság előtti érvényesítésének időpontjától kezdődően úgy módosíthatja, hogy a
körülmények megváltozása miatt egyik fél lényeges jogi érdeke se sérüljön.
Kbt.:
1. eset: A szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás

eredményeként az ellenérték növekedése nem éri el az alábbi értékek egyikét sem:
a) az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt;

b) szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés
értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át;
valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti
szerződés jellegéhez.
E szerződésmódosítást akkor lehet alkalmazni, ha a szerződés értékének változásával jár, a
szerződéses jogviszony több elemét érintő módosítás esetén a módosítás azon elemeire, amelyek az
érték változásával összefüggenek.
2. eset: a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az

alábbiak közül bármely esetben:
46 a) ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a
szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának pontos feltételeit és tartalmát. Az
ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek
megváltoztatnák a szerződés általános jellegét;
b) az eredeti szerződő féltől további építési munkák, szolgáltatás vagy áruk beszerzése szükséges,
amelyek nem szerepeltek az eredeti szerződésben, amennyiben a szerződő fél személyének
változása
ba) nem megvalósítható gazdasági vagy műszaki okból, különösen az eredeti szerződéssel
beszerzett, meglévő berendezésekkel, szolgáltatásokkal vagy létesítményekkel való
felcserélhetőség vagy együttműködés miatt; és
bb) az ajánlatkérő számára jelentős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával
járna. Az ellenérték növekedése azonban nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének
50%-át;
c) a következő feltételek együttes teljesülése esetén:
ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő
gondossággal eljárva nem láthatott előre;
cb) a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;
cc) az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át. Ha
egymást követően több olyan módosításra kerül sor, amelyek a ca) alpont szerinti több,
egymással nem összefüggő körülmény miatt merültek fel, ez a korlátozás az egyes
módosítások nettó értékére alkalmazandó. Az egymást követő módosítások nem célozhatják
e rendelkezés megkerülését.
3. eset: a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás

nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen
eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha:
a) olyan feltételeket határoz meg, amelyek, ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző

közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön kívül más ajánlattevők részvételét
vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;
b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy
c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez
képest jelentős új elemre terjeszti ki.
A szerződés a fenti eseteken kívül csak új közbeszerzési eljárás eredményeként módosítható.

Amennyiben a szerződés módosítására közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kerül sor, a
módosítás semmis.
Az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról a külön jogszabályban meghatározott minta

szerinti tartalommal hirdetményt közzétenni, kivéve, ha a szerződés módosítására úgy kerül sor,
hogy a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a
szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának pontos feltételeit és tartalmát.
3.B. Mi a központi beszerző szerv, és mi a központosított közbeszerzés a közbeszerzési

törvény alapján? Milyen módon válhat az ajánlatkérő a központosított közbeszerzési
rendszer részévé? Van-e lehetőség arra, és mely esetekben, hogy a központosított
47 közbeszerzés kötelezetti körébe tartozó ajánlatkérők nem a központi beszerző
szervezet útján rendeljenek meg kiemelt terméket? Milyen közbeszerzési eljárást
folytat le a központi beszerző szervezet? Mutassa be annak lényeges jellemzőit a
központosított közbeszerzés tekintetében!
 a központi beszerző szerv és a központosított közbeszerzés fogalma
 a központosított közbeszerzés kötelező alkalmazása
 több ajánlatkérő által közös központi beszerző szerv létrehozásának lehetősége
 saját hatáskörben megvalósuló beszerzés (ajánlatkérők típusai, esetek)
 keretmegállapodásos eljárás (első szakaszában lefolytatható közbeszerzési eljárásfajták,
keretmegállapodás, keretszerződés, egyedi szerződés, második szakasz szabályai)
Központi beszerző szerv: a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított

szervezet;
Központosított közbeszerzés: központi beszerző szerv által állandó jelleggel ellátott olyan
tevékenység, amelynek célja
 áruk vagy szolgáltatások megrendelése e törvény szerinti ajánlatkérők számára való
továbbértékesítés céljából, illetve
 e törvény szerinti ajánlatkérők számára áruk beszerzésére, szolgáltatások vagy építési
beruházások megrendelésére irányuló szerződések vagy keretmegállapodások megkötése;
Csatlakozásra kötelezettek:
 minisztériumok,
 a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező költségvetési szervek (a fenti
költségvetési szervek és a központi költségvetés I-VIII., XXX., XXXIII. És a XXXIV.
Fejezetéhez tartozó költségvetési szervek kivételével,
 A társadalombiztosítás alapjait kezelő költségvetési szervek
 A fejezetet irányító szervi jogosultságokkal rendelkező költségvetési szervek
 A fenti költségvetési szerv vezetőjének irányítása alá tartozó költségvetési szervek
o a nemzetbiztonsági szolgálatok, külpolitikáért felelős miniszter és a honvédelemért
felelős miniszter irányítása alá tartozó külképviseletek kivételével.
Országosan kiemelt termékek:
 Kommunikációs eszközök és szolgáltatások

 Információtechnológiai rendszerek és szolgáltatások
 Irodatechnikai berendezések és szolgáltatások
 Irodabútorok
 Papíripari termékek és irodaszerek
 Gépjárművek
 Gépjármű-üzemanyagok
 Utazásszervezések
48  Elektronikus közbeszerzési szolgáltatások - elektronikus árlejtés szolgáltatás
Önként csatlakozás lehetősége:
 Bármely, a Kbt. alá tartozó szervezet kezdeményezheti a KEF-nél

 A KEF portálon keresztül kell elektronikusan bejelentkezni
o A KEF 8 munkanapon belül visszaigazolja
o Ha nincs visszaigazolás, a 9. napon a bejelentkezés elfogadottnak tekintendő
 Az igénybejelentése alapján jogosult az intézmény megrendelésre / keretmegállapodás
második részének lefolytatására
 A beszerzési igény elutasítható, ha a keretmegállapodás 80 %-a már teljesült vagy a
bejelentett igény jóváhagyása veszélyeztetné a csatlakozásra kötelezettek igényeinek
kielégítését
A beszerzés – feltételekkel – saját hatáskörben is megvalósítható.
 A csatlakozásra kötelezett intézmény a kiemelt termékeket akkor szerezheti be saját

hatáskörben (azaz központosított közbeszerzés nélkül):
o a működéshez, fenntartáshoz szükséges kiemelt termékbeszerzés megvalósítása előre
nem látható okból rendkívül sürgőssé válik és a hatályos keretszerződés vagy
keretmegállapodás alapján a közbeszerzés határidőre nem lenne megvalósítható;
o a kiemelt termékbeszerzés vonatkozásában nincs hatályos keretmegállapodás vagy
keretszerződés (előzetes KEF bejelentéshez kötött);
 Csak a megkötendő KM vagy keretszerződés hatálybalépésének időpontjáig
lehet kötelezettséget vállani
o lehetősége van más intézmény készletének átvételére, és az megfelel az állami
normatíváknak;
o a keretszerződésben meghatározott és az egyéb (pl. azonos szolgáltatási) feltételek
tekintetében is mindenben megfelelő kiemelt terméket a keretszerződés szerinti árnál
alacsonyabb áron tud beszerezni (előzetes KEF bejelentéshez kötött).
 Ha a becsült értéke eléri a nemzeti értékhatárt, akkor a közbeszerzés megkezdése előtt 8
nappal írásban tájékoztatni kell a KEF-et (a felhívás megküldésével)
A saját hatáskörben megvalósított beszerzés eredményként kötött szerződés alapadatait fel kell
tölteni a KEF portálra: Szerződő felek megnevezése, Szerződés tárgya, mennyisége,
Ellenszolgáltatás mértéke, Teljesítés határideje, Műszaki, minőségi feltételek, Szerződéskötés ideje,
Szerződés időtartama, Szerződés teljesítésének dokumentumai
Központosított közbeszerzések esetén központi beszerző szervezet jár el.
 KEF: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság

o ellátja a központosított közbeszerzési rendszer működtetésével kapcsolatos
feladatokat,
o lebonyolítja a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó
közbeszerzéseket.
49 o Az intézményeknek a KEF felé díjat kell fizetni: a nettó szerződéses érték max. 2 %-
a.
 Az intézmények a díjat közvetlenül fizetik meg a KEF felé
A KEF feladatai:
 a KEF portálon keresztül szolgáltatott adatok alapján összesíti és adatbázisba rendszerezi
az igénybejelentéseket;
 az adatbázist az állami normatíva-rendszer változásaival összhangban folyamatosan
frissíti, ennek figyelembevételével megtervezi és előkészíti a központosított közbeszerzési
rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzéseket és a lefolytatandó közbeszerzési
eljárásokat;
 előkészíti, karbantartja, koordinálja és a KEF portálon közzéteszi a kiemelt termékekre
vonatkozó állami normatívákat;
 a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül lefolytatott közbeszerzési eljárások
során érvényesíti az állami normatívákat;
 lefolytatja a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékekre
irányuló közbeszerzési eljárásokat;
 kezeli és frissíti a központosított közbeszerzési adatbázisból történő lekérdezéseket;
 működteti a KEF portált, azon közzéteszi a központosított közbeszerzési rendszer
használata során teljesítendő adatszolgáltatás adatlapjait és mintáit;
 a központosított közbeszerzési rendszert érintő, az adatszolgáltatási és egyéb kötelezettségek
teljesítéséhez szükséges adatokat a KEF portálon folyamatosan közzéteszi;
 együttműködik a központosított közbeszerzési rendszer keretében feladatot ellátó egyéb
szervezetekkel, valamint a kötelezettségvállalásokat nyilvántartó államháztartási szervekkel;
 az intézményi adatszolgáltatás alapján figyelemmel kíséri a megrendelések teljesítését;
 szervezi a központosított közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos oktatási feladatokat;
 a központosított közbeszerzési eljárások eredményeként létrejött keretszerződések és
keretmegállapodások hatályos szövegét közzéteszi a KEF portálon;
 ellátja mindazon egyéb feladatot, melyet jogszabály a központosított közbeszerzési rendszer
működtetésével kapcsolatban a hatáskörébe utal;
 a központi beszerző szervezet e rendelet szerinti feladataival összefüggésben a
Miniszterelnökség részére, lekérdezésre haladéktalanul adatot szolgáltat.
A központi rendszerhez való kapcsolódás:
 Bejelentkezés a KEF portálon

 KEF visszaigazolás 8 napon belül
 Az intézményi adatok változását 5 munkanapon belül be kell jelenteni
o Ha nincs változás, a felülvizsgálat akkor is kötelező és ezt minden év január 31-ig
jelezni kell
50  A kiemelt termékekre vonatkozó igényeket háromhavonta előre (rendkívüli sürgősség esetén
haladéktalanul), de legkésőbb a beszerzés megkezdésekor kötelesek bejelenteni a KEF
portálon
 Május 15-ig kötelesek a közbeszerzési tervet a KEF portálon rögzíteni (a KEF által rögzített
formában)
o A változásokról 5 munkanapon belül tájékoztatni kell a KEF-et
 A megrendelések teljesítéséről is tájékoztatni kell a KEF-et
 Fentiek megsértése esetén az NFM kezdeményezheti a felelős személy fegyelmi és
kártérítési felelősségre vonását
3.C. Gazdasági kamara jogsértő előírást fedez fel egy ajánlati felhívásban. Mit tehet annak
érdekében, hogy a jogsértés megszüntetésre kerüljön? Milyen szerepet töltenek be ezen
túl a gazdasági, szakmai kamarák a közbeszerzésben?
 előzetes vitarendezés, jogorvoslati eljárás indítási lehetősége, annak szabályai gazdasági,
szakmai kamarák vonatkozásában
 gazdasági, szakmai kamarák kizáró okok igazolása terén betöltött szerepe
Kbt. alapján a Kamarák a közbeszerzési eljárások során a következőkre jogosultak:
 Az alkalmassági követelmények tekintetében a gazdasági, valamint szakmai kamara a tagjai

tevékenységi körében - a külön jogszabályban részletesen szabályozott - minősített
ajánlattevői jegyzéket hozhat létre. A minősített ajánlattevői jegyzéket a Közbeszerzési
Hatóságnál nyilvántartásba kell venni, a Közbeszerzési Hatóság ellenőrzi, hogy a jegyzékbe
vétel feltételei az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelnek.
 A kizáró okok hiányának igazolásához benyújtandó, külön jogszabályban foglalt nyilatkozat
gazdasági, valamint szakmai kamara előtt annak tagja által tett nyilatkozat is lehet.
 Előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult a jogsértő eseményről való
tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező,
(ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés, illetve az
ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett
bármely - a b) pont szerintieken kívüli - dokumentum;), bármely érdekelt gazdasági szereplő
vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti
szervezet, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az eljárást megindító vagy
meghirdető felhívás, a felhívással együtt elérhető közbeszerzési dokumentumok vagy azok
módosítása.
 A jogorvoslati eljárásban - A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy
hivatalból indul. Az eljárás megindítására irányuló kérelem és a hivatalbóli eljárást
kezdeményező irat kizárólag írásban a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt terjeszthető elő.
Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik
ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik
részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e
törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati,
51 ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek
módosításának, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás jogsértő volta miatt
kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-
képviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező.)
 A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tizenöt tagból áll. A Tanács tagjai az
egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket képviselik. A Tanácsban
tagként képviseltetik magukat a Kamarák a következőképpen: a munkáltatók országos
érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák - köztük a Magyar Agrár,
Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara - által kijelölt három személy, valamint a
Magyar Mérnöki Kamara elnöke és a Magyar Építész Kamara elnöke által közösen kijelölt
személy.
4.A. Ajánlatkérő közbeszerzési eljárása eredményes lett, azonban – tekintettel arra, hogy
kétségei támadtak a nyertes ajánlattevő vagyoni helyzetét illetően – nem kíván
szerződést kötni a nyertes ajánlattevővel. Milyen szabályok vonatkoznak a felek
szerződéskötési kötelezettségére a polgári jog szabályai szerint? Hogyan
rendelkezik a szerződéskötési kötelezettségről a Kbt.? Hogyan jöhet létre szerződés a
polgári jog értelmében? A Kbt. milyen előírásokat rögzít a szerződés megkötésére
vonatkozóan?
 szerződéskötési szabadság, szerződés bírói létrehozása Ptk. alapján
 ajánlatkérő szerződéskötési kötelezettség és mentesülés Ptk. alapján
 szerződés létrejöttének formái Ptk. szerint
 közbeszerzési szerződés megkötése Kbt. alapján (felek, ajánlati kötöttség meghosszabbodása,
szerződéskötési moratórium és kivételek)
PTK:
Szerződés fogalma és létrejötte: A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó
akaratnyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a
szolgáltatás követelésére.
A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet. A
felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát.
A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet.
Ez azt jelenti, hogy a privátautonómia alanyai maguk döntik el, hogy kötnek-e szerződést, ha
kötnek, azt kivel teszik és milyen tartalommal. Ez a diszpozitív 4 rendelkezés biztosítja azt a
szabadságot, hogy a felek szabadon válasszanak és ne kényszerüljenek olyan kötelezettségbe,
amelyben nincs konszenzus. A jogszabály csak ritka, kivételes esetekben írja elő a szerződéskötési
kötelezettséget.
A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és

kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem
4 diszpozitív=eltérést engedő
52 tiltja. A tartalom megválasztásának szabadsága szintén a felek akaratának való megfelelést
biztosítja: ne kössenek olyan szerződést, amely tartalmával nem értenek egyet.
A szerződési szabadság egyik korlátja, ha maga a jogszabály határoz meg valamilyen kötelező
tartalmat. Ilyenkor, ha a jogszabály a szerződés valamely tartalmi elemét kötelezően meghatározza,
a szerződés a jogszabály által előírt tartalommal jön létre.
Ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, és a

szerződés megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a
bíróságtól a szerződés módosítását vagy a szerződéstől elállhat.
A szerződéseknél alapvetően abból indulunk ki, hogy a szerződéssel kikötött szolgáltatásért

ellenszolgáltatás jár De nem minden szerződésben kell ellenszolgáltatást nyújtani: a szerződések
akkor visszterhesek, ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik. Egy
ajándékozási szerződésnél éppen az az egyértelmű, hogy nem szerepel a visszterhesség.
Vannak olyan esetek, amikor a szerződést kötelező létrehozni, de a felek ennek a kötelezettségnek
nem tesznek eleget: például közüzemi szolgáltató vállalatok esetében. Ha jogszabály
szerződéskötési kötelezettséget ír elő, és a felek a szerződést nem kötik meg, a bíróság a szerződést
létrehozhatja, és annak tartalmát meghatározhatja.
A jogosult a szükséges adatok közlésével és a szükséges okiratok megküldésével ajánlattételre
felhívhatja azt, akit szerződéskötési kötelezettség terhel. A kötelezettnek a felhívás hatályossá
válásától számított 30 napon belül kell az ajánlatát megtennie. Ha az ajánlattételi felhívás nem
tartalmazza az ajánlattételhez szükséges adatokat vagy okiratokat, a kötelezett a felhívás hatályossá
válásától számított tizenöt napon belül köteles kérni azok pótlását. Ebben az esetben az ajánlattételi
határidő a hiányok pótlásától kezdődik. A szerződés megkötése akkor tagadható meg, ha a
kötelezett bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy a szerződéstől való
elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.
Szerződés létrejöttének formái a Ptk. szerint
A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a

szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.5 A jognyilatkozat joghatás
kiváltására irányuló akaratnyilatkozat (konszenzus). Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló
magatartással tehető.
Ha a fél jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, a jognyilatkozat megtételének a ráutaló

magatartás tanúsítása minősül. A hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás a felek
kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak.
A jelenlevők között tett jognyilatkozat nyomban hatályossá válik. Jelenlévők között tett a
jognyilatkozat abban az esetben, ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével
egyidejűleg tudomást szerez.
A távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá.
5 Két vagy több fél joghatás kiváltását célzó egybehangzó akaratnyilatkozata. 42 Ptk.
6:64. §
53 A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá. A nem
címzett jognyilatkozat megtételével válik hatályossá.
A szerződés két- vagy többalanyú jogügylet, ennélfogva legalább két alanya mindig van. A
szerződés kialakulásának alapfeltétele az autonóm jogalanyok létrejötte, a tulajdonosok egymástól
való szétválása. Ezeknek az alanyoknak jogi értelemben szabadoknak, egyenrangúaknak,
mellérendelteknek kell lenniük.
A szerződés létrejöttének különböző szakaszai lehetnek. A szerződés megkötésére irányuló

folyamat kezdődhet ajánlattételre történő felhívással, ilyen lehet a reklám, vagy a biztosító által
adott konkrét szerződésre irányuló írásos irat, vagy akár a hirdetés.
Az ajánlattételre történő felhívás nem jelent szerződéskötési kötelezettséget, jogi jelentőséget csak
abban az esetben nyer, ha az abban szereplő feltételek a későbbiekben a szerződés részévé
válnak. Ezt követően – vagy akár ennek elmaradása esetén – a szerződéskötési jogi folyamat
ténylegesen az ajánlattétellel kezdődik.
Az ajánlattétel már joghatással bíró nyilatkozat: "aki szerződés megkötésére irányuló szándékát
egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához
kötve marad. Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja. Az ajánlati kötöttség ideje az
ajánlat hatályossá válásával veszi kezdetét."42
Az ajánlati kötöttség azonban nem tart örökké, megszűnik, ha az ajánlattevő ajánlatát a másik fél
elfogadó jognyilatkozatának elküldését megelőzően a másik félhez intézett jognyilatkozatával
visszavonja. Az írásbeli ajánlat írásban vonható vissza. Megszűnik továbbá:
- jelenlevők között tett ajánlat esetén, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem
fogadja;
- távollevők között tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével, amelyen belül az
ajánlattevő - az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára
tekintettel - a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta; - a másik fél általi
visszautasítással.6
A hatályossá vált ajánlat nem vonható vissza, ha az ajánlat tartalmazza, hogy visszavonhatatlan,
vagy az ajánlat az elfogadásra határidőt állapít meg. Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező
jognyilatkozattal lehet elfogadni.
Előfordul azonban, hogy az ajánlatra adott válasz elfogadó lesz ugyan, de lényeges kérdésben
eltérő tartalmú. Ilyen esetben az elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni. Ugyanígy egyetértést
kifejező jognyilatkozat elfogadásnak minősül az is, ha a válasz lényeges kérdésnek nem minősülő,
azt nem érintő kiegészítő vagy eltérő feltételt tartalmaz. A kiegészítések vagy az eltérő feltételek is
a szerződés részévé válnak.
Kivétel ez alól, ha:

- az ajánlat az elfogadás lehetőségét kifejezetten az ajánlatban szereplő feltételekre korlátozta; vagy
- az ajánlattevő késedelem nélkül tiltakozik a kiegészítő vagy eltérő feltételekkel szemben.
6 Ptk. 6:65. §
54
Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, és azt az egyik fél a szerződéskötést követően
késedelem nélkül lényegesnek nem minősülő feltételekkel kiegészítve vagy módosítva írásba
foglalja, és megküldi a másik félnek, e feltételek a szerződés tartalmává válnak, ha a másik fél azok
ellen késedelem nélkül nem tiltakozik.
Az ajánlat megtételekor és annak elfogadásakor is fontos tényező az idő. Ha valaki elfogadó

jognyilatkozatot tesz, de azt késedelmesen teszi, a szerződés nem jön létre. Abban az esetben, ha az
ajánlattevő késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet, elfogadó jognyilatkozat késedelmes
megtétele ellenére létrejön a szerződés. Ha időben küldték el az elfogadó jognyilatkozatot, de
valamely okból az elkésve érkezik meg az ajánlattevőhöz, a szerződés létrejön akkor, ha ezt olyan
módon küldték el, hogy rendes körülmények szerinti továbbítás esetén kellő időben megérkezett
volna az ajánlattevőhöz. Kivétel ez alól, ha az ajánlattevő késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó
felet arról, hogy jognyilatkozata késve érkezett, és ezért azt nem tekinti hatályosnak. A szerződés
ebben az esetben akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat rendes körülmények szerinti
továbbítás esetén megérkezett volna az ajánlattevőhöz.
A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik. Ha az ajánlat
megtételére és az elfogadásra ugyanazon a helyen kerül sor, a szerződéskötés helye a
jognyilatkozatok megtételének helye. A szerződéskötés helye egyebekben az ajánlattevő székhelye,
természetes személy esetén lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye.
A konszenzus a szerződések specifikuma az akaratnyilatkozatok egybehangzósága. Az egyik fél
által alkalmas módon tett, joghatás kiváltását célzó akaratnyilatkozatot a másik (többi) félnek teljes
mértékben el kell fogadnia ahhoz, hogy szerződésről beszélhessünk.
Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a

jognyilatkozat ebben az alakban érvényes. Ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg
érvényesen, a jognyilatkozat módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a
jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is a meghatározott alakban
érvényes.
Írásbeli alakhoz kötött szerződés megkötésére ajánlatot és elfogadó nyilatkozatot írásban lehet
tenni. A szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza
valamennyi fél jognyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt jognyilatkozatai
együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását. A szerződést írásba
foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha a több példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél a
másik félnek szánt példányt írja alá.
A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített

kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való
megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja,
hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.
Ha a szerződés létrejött, de a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg egyértelműen,
vagy ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési
időben kialakult középárat kell megfizetni.
Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez.
55 Előszerződés
Az előszerződés önként vállalt kölcsönös (kétoldalú) szerződéskötési kötelezettség. Az

előszerződésben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy későbbi időpontban végleges
szerződést kötnek egymással. Ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban
egymással szerződést kötnek, és megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek
szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja.
Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni ahhoz, hogy hozzá jogi hatások
fűződhessenek. Az előszerződésének mindenképpen szólnia kell arról, hogy kik, milyen
határidővel vagy feltétellel, mire vonatkozóan kívánnak szerződést kötni.
A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy

- az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés
változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené;
- a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt
előrelátható;
- a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
- a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.
Szerződéskötés versenyeztetési eljárás során
A közbeszerzésekről szóló törvény szabályozza a hatálya alá tartozó beszerzések szabályait. A Kbt.
hatálya alá nem tartózó személyeknek is megvan a joga arra, hogy versenyeztetéssel válasszák ki
szerződő partnerüket. Ilyenkor, aki a felhívást teszi, szabadon választhatja meg a verseny
szabályait.
Az erre vonatkozó egyik szabály, hogy ha a fél olyan ajánlati felhívást tesz, amelyben több
személytől kéri ajánlat benyújtását, azzal, hogy a beérkezett ajánlatok közül a felhívásban
foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köti meg a szerződést, a
felhívást tevő felet szerződéskötési kötelezettség terheli. A felhívást tevő fél a felhívásban
foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szemben a szerződés
megkötését akkor tagadhatja meg, ha a felhívásban ezt a jogot kikötötte. A felhívást tevő fél a
felhívásban megjelölt határidő lejártáig felhívását visszavonhatja.
A megtett ajánlathoz való kötöttség a felhívásban megjelölt határidő lejártával kezdődik. Az

ajánlattevő ajánlatát e határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja. Az ajánlattevő a
felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontot követő harminc napig marad kötve
ajánlatához. A versenyeztetés komolyságát segíti az a rendelkezés, hogy ha az ajánlattevő az
ajánlattétel során biztosítékot adott, és ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a letett
biztosítékot elveszti; egyébként a biztosíték a versenyeztetés lezárása után visszajár. Ha a
versenyeztetési eljárás kizárólag az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozik és az ajánlattevők
egymás ajánlatát ismerve tesznek ajánlatot, a szerződés a nyertes kihirdetésével az elért áron
létrejön. Az ajánlati kötöttség megszűnik, ha más ajánlattevő kedvezőbb árat ajánl, vagy ha a
versenyeztetési eljárás nyertes kihirdetése nélkül fejeződik be.
56 Kbt.:
Közbeszerzési szerződés: ajánlatkérő által, írásban megkötött, árubeszerzésre, szolgáltatás

megrendelésre vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerződés;
Ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be;
Ajánlatkérő:
központi: a minisztérium, a Kormány által kijelölt központi beszerző szerv
nem központi: az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi
és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a
területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács; in-house jogi személyek;
közjogi szervezetek, önkéntes alkalmazók, közszolgáltatók
Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel - közös ajánlattétel

esetén a nyertes ajánlattevőkkel - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges
feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.
A szerződésnek tartalmaznia kell a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.
Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, az egyes részek
tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni.
Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy - a nyertes visszalépése
esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített
ajánlattevővel, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.
A nyertes ajánlattevő és a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az
ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése
napjától számított harminc - építési beruházás esetén hatvan - nappal meghosszabbodik.
Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt köteles megkötni.
Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés - ha az összegezés javítására kerül
sor és az eljárás eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére
vonatkozó adat módosul, a módosított összegezés - megküldése napját követő tíz napos
időtartam lejártáig, abban az esetben, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a
háromszázmillió forintot az írásbeli összegezés megküldése napját követő öt napos időtartam
lejártáig.
A tíz-, illetve ötnapos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés,
a) ha a nyílt eljárásban, a hirdetménnyel induló, egy szakaszból álló koncessziós beszerzési
eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be;
b) ha a meghívásos, a tárgyalásos eljárás, a Versenypárbeszéd, az innovációs partnerség eljárása
során, a dinamikus beszerzési rendszer alapján történő szerződéskötés érdekében, a hirdetménnyel
induló, több szakaszból álló koncessziós beszerzési eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be, és
ha az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés vagy sor került kizárásra, az erre vonatkozó
döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést
a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte;
57 c) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt
rendkívüli sürgősség miatt az előírt határidők nem lennének betarthatóak;
d) a keretmegállapodás alapján történő beszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a verseny
újranyitásával valósul meg, és ennek során több ajánlatot nyújtanak be;
e) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében,
 a szerződés megkötésére műszaki-technikai sajátosságok vagy kizárólagos jogok védelme
miatt kerül sor,
 a szerződés célja egyedi művészeti alkotás vagy előadás létrehozása vagy megszerzése,
kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg,
 olyan új építési beruházásra vagy szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi
nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési
beruházás vagy szolgáltatás teljesítésére vagy
 a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes
ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy
műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni vagy
az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben
és a fenntartásban; az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés vagy
szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet;
 az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett;
 az árut kivételesen kedvező feltételekkel felszámolási eljárás, végelszámolás, végrehajtás
vagy az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés
keretében szerzi be
egyetlen ajánlattevő felhívásával és a Közbeszerzési Hatóság elnöke nem élt a jogorvoslati eljárás
megindításának jogával;
f) ha a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén az építési beruházás becsült értéke
nem éri el a háromszázmillió forintot, és csak egy ajánlatot nyújtottak be.
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés

megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő az akkor mentesül szerződéskötési
kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli
összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható
körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény
miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.
4.B. Ajánlatkérő tervpályázati eljárást kíván lefolytatni. Mit értünk tervpályázat alatt? Mi
az ötletpályázat? Mi a tervpályázat meghirdetésének anyagi előfeltétele? Milyen
eljárást folytat le az ajánlatkérő tervpályázat keretében? Foglalja össze azoknak az
általánostól eltérő sajátos szabályait röviden!
 Tervpályázat, ötletpályázat fogalma
 pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátása
 nyílt, meghívásos, egyszerű tervpályázati eljárás lebonyolítása
58  hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága tervpályázatban
A tervpályázat fogalma
Olyan, külön jogszabályban részletesen szabályozott eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő
szerv számára - főként az építészet és építés területén - egy olyan tervnek vagy tervrajznak a
megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott
ki.
Jogforrása: 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet a tervpályázati eljárásokról
 A tervpályázat célja - főként a település- és területrendezés, építészet és építés,

belsőépítészet, illetve adatfeldolgozás területén készített - tervek vagy tervrajzok
összevetése és rangsorolása, emellett mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató -
pénzügyi konstrukciók megtervezése, kert- és tájépítészeti feladatok szakmai előkészítése,
valamint védett műemléki érték érintettsége esetén az ezeket megalapozó kutatási és szakági
dokumentációk készítése, képzőművészeti, iparművészeti tervek (mintadarab, részlet, vázlat
vagy kisplasztikai modell) összevetése és rangsorolása is (a továbbiakban: művészeti
tervpályázat).
 Az ajánlatkérő dönt arról, hogy a tervszolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési
eljárást megelőzően szükséges-e tervpályázati eljárás lebonyolítása (Tervpályázati eljárást
ajánlatkérőnek nem minősülő szervezet vagy személy is lebonyolíthat e rendelet
szabályainak alkalmazásával.)
 A tervpályázati eljárásra a Kbt. Első Részében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell
azzal, hogy közbeszerzési eljárás helyett tervpályázatot kell érteni.
 A tervpályázati eljárást - engedélyhez kötött tevékenység esetén - a tervpályázat tárgya
szerinti építésügyi vagy egyéb hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően kell
lefolytatni. A tervpályázati eljárás nem irányulhat magának az engedélyezési
tervdokumentációnak az elkészítésére, azonban az ajánlatkérő kérheti olyan vázlatterv
(tervjavaslat, látványterv, koncepcióterv) pályaműként történő bemutatását, amely más
pályázók által benyújtott pályaművekkel összehasonlítható, értékelhető és a nyertes pályázó
kiválasztására alkalmas.
 Tervpályázati pályamű - ideértve a művészeti tervpályázati pályaművet is - megvétele alatt
azt kell érteni, ha az ajánlatkérő a díjazottként rangsorolt pályaműveken kívül a jelentős
részeredményeket tartalmazó további pályaművek tekintetében is előírta meghatározott
felhasználási jogok átengedését.
 A pályamű megvétele esetén a pályázó a bírálóbizottság által megállapított, a pályamű
értékét is figyelembe vevő vételi díjra jogosult.
A tervpályázati eljárás fajtái
 A tervpályázati eljárás irányulhat arra, hogy a tervpályázati eljárást követően a szolgáltatás

(tervszolgáltatás, továbbtervezés) megrendelésére irányuló szerződést a nyertessel vagy az
első díjazottal, vagy a bírálóbizottság által ajánlattételre felhívni javasolt több nyertes vagy
díjazott valamelyikével kösse meg az ajánlatkérő.
59  Ha a tervpályázati eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő megjelölte, hogy a
tervpályázati eljárást követően a szolgáltatás (tervszolgáltatás, továbbtervezés)
megrendelésére irányuló szerződést a nyertessel (díjazottal) vagy a nyertesek (díjazottak)
valamelyikével köti meg, a szolgáltatás (tervszolgáltatás, továbbtervezés) megrendelésére a
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell alkalmazni (Kbt. 98. § (5)7).
 A tervpályázati eljárás nyílt, meghívásos vagy egyszerű tervpályázati eljárás lehet.
 Ha a tervpályázat becsült értéke eléri a huszonötmillió forintot, az ajánlatkérő kizárólag nyílt
vagy meghívásos eljárást folytathat le.
 A tervpályázati eljárás közreműködői: az ajánlatkérő, a bírálóbizottság, a pályázó.
A tervpályázat meghirdetésének anyagi előfeltétele
 A tervpályázat lebonyolításának pénzügyi fedezetét a tervpályázat meghirdetése előtt az

ajánlatkérő vagy az előkészítő és lebonyolítási feladatokat ellátó szervezet bankszámlájára át
kell utalni. A pénzügyi fedezet átutalása nélkül tervpályázat nem hirdethető meg.
 A tervpályázat pénzügyi fedezetének mértékét úgy kell megállapítani, hogy a meghirdetett
díjazás a tervpályázati feladat nagyságával, bonyolultságával és igényszintjével arányban
álljon, megfeleljen a kialakult szakmai gyakorlatoknak, továbbá vegye figyelembe az
illetékes szakmai kamarák díjszabásra vonatkozó ajánlásait.
 A tervpályázat céljára rendelkezésre álló teljes költségkeretből a kiírás előállításához
szükséges költségeket - nyomdai, sokszorosítási, gépelési, meghirdetési, postai költségek,
térképek, fotók költsége és egyéb költségek - le kell vonni. Az így megmaradó összeg
osztható el a pályaművek díjazására vagy megvételére, a bírálóbizottság díjazására, valamint
- ha az ajánlatkérő arról a kiírásban rendelkezett - a pályázóknak fizetendő költségtérítésre.
 A pályaművek díjazására és megvételére előirányzott összeg csak abban az esetben
csökkenthető, ha a tervpályázatot a bírálóbizottság a hasznosíthatóság szempontjából
csökkent értékűnek minősíti, vagy ha a meghívásos tervpályázatra egy vagy több meghívott
a pályaművét nem nyújtotta be.
 BB tagjait díjazásban kell részesíteni, az erre a célra felhasznált keret nem haladhatja meg a
rendelkezésre álló keret költségekkel csökkentett összegének 25 %-át.
Ötletpályázat fogalma
Tervpályázati eljárás lefolytatható abban az esetben is, ha az a tervezési feladatok koncepciójának

szakmai megalapozására, az igények előzetes tisztázására, a tervezési program vagy a
tervkoncepció előkészítésére szolgál, és a tervpályázati eljárásnak nem célja tervezési szolgáltatás
megrendelése (a továbbiakban: ötletpályázat).
4.C. Minősített ajánlattevő közbeszerzési eljáráson kíván indulni. Milyen „előnyei” vannak
a többi – minősített ajánlattevőnek nem minősülő – ajánlattevővel szemben? Sorolja fel
a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékének vezetésére vonatkozó szabályokat!
Melyek a jegyzékbe történő felvétel feltételei? Mikor kerül sor a minősített ajánlattevő
7 Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra
tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - nyertesek vagy díjazottak
valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót vagy
ajánlattevőt meg kell hívni a tárgyalásra.
60 törlésére a jegyzékből? Mi a különbség a minősített ajánlattevők hivatalos és kamarai
jegyzéke között?
 kizáró okok, alkalmasság igazolása
 jegyzék vezetése (mely szervezet, hol teszi közzé, közhitelesség)
 jegyzékbe történő felvétel feltételei
 jegyzékből való törlés esetei
 minősített ajánlattevők hivatalos és kamarai jegyzéke (mely szerv vezeti, mit igazolhat)
Minősített ajánlattevői jegyzék:
Jogforrása: a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a

közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet
 Kbt. 69. § (12) bek.:

 Az alkalmassági követelmények tekintetében a gazdasági, valamint szakmai kamara a tagjai
tevékenységi körében - a külön jogszabályban részletesen szabályozott - minősített ajánlattevői
jegyzéket hozhat létre.
 A minősített ajánlattevői jegyzéket a Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartásba kell venni, a
Közbeszerzési Hatóság ellenőrzi, hogy a jegyzékbe vétel feltételei az e törvényben és a külön
jogszabályban foglaltaknak megfelelnek.
 KH által létrehozott minősített ajánlattevői jegyzék: Kr. 28.-35. §
 Kamara által létrehozott minősített ajánlattevői jegyzék: Kr. 36-44. §
 A gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban való indulás, illetve a szerződés
megkötésének feltételeként nem kötelezhetők a hatósági hivatalos jegyzékébe vagy a kamarai
jegyzékbe való felvételre. Az ajánlatkérő köteles az e rendelet szerinti egyéb igazolásokat is
elfogadni.
Közbeszerzési Hatóság által létrehozott minősített ajánlattevői jegyzék
Lényege: A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a kizáró okok hiányának igazolására, továbbá

az alkalmassági követelménynek (követelményeknek) való megfelelés igazolására köteles elfogadni
a hatósági hivatalos jegyzékben szereplés tényét.
 A hatósági hivatalos jegyzéket a Hatóság a honlapján közzéteszi. A hatósági hivatalos jegyzék

közhiteles, az abban foglalt adatok valódiságát az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell.
 A hatósági hivatalos jegyzék tartalmazza a minősített ajánlattevő nevét, székhelyét
(lakóhelyét); a jegyzék szerinti besorolását; a jegyzékbe bejegyzésének időpontját; igazolt
minősítési szempontokat.
 A Hatóság igazolást állít ki a hatósági hivatalos jegyzékben való szereplésről. Az igazolásnak
tartalmaznia kell a minősítési szempontok szerinti megfelelésre történő hivatkozást és a
jegyzék szerinti besorolást.
61  A hatósági hivatalos jegyzék a Hatóság honlapján elektronikusan is elérhető, ez a formája is
közhiteles.
 A minősített ajánlattevőnek külön kell e rendelet szerint igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 62.
§ (1) bekezdés b) pontjának8 hatálya alá.
 A minősített ajánlattevőnek szintén külön kell igazolnia a szerződés teljesítésére való
alkalmasságát azon alkalmassági követelmények tekintetében, amelyeknél az ajánlatkérő a
közbeszerzési eljárásban vagy az előminősítési rendszerében - a 28. § (3) bekezdése alapján
meghatározott minősítési szempontokhoz képest - szigorúbban állapítja meg az ajánlattevő
pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit és
igazolását. Az ajánlatkérőnek a szigorúbban meghatározott alkalmassági követelményekre
kifejezetten utalnia kell az eljárást megindító felhívásban.
 A hatósági hivatalos jegyzékébe történő felvételt a Hatóságnál kell írásban kérelmezni. A
kérelmező bármikor kérheti minősítését és a hatósági hivatalos jegyzékbe vételét az előírt
adatok, tények bemutatása, a szükséges igazolások, nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok
csatolása mellett.
 A hatósági hivatalos jegyzékbe vétel érvényességi ideje a bejegyzést követő naptól számított 12
hónap, amely megújítható. A megújítást a Hatóságnál kell írásban kérelmezni.
 A kérelmező az alkalmasság körébe tartozó minősítési szempontoknak a Kbt.-ben és e
rendeletben foglaltak szerint bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is
megfelelhet. Ebben az esetben köteles igazolni, hogy a minősítési szempontoknak megfelelő
erőforrások rendelkezésére állnak majd a hatósági hivatalos jegyzékben történő szereplés
időtartama alatt. Az igénybe vett erőforrások tekintetében a rendelkezésre állás igazolása a 28.
§ (5) bekezdése szerint történik, azzal, hogy a kapacitások rendelkezésre bocsátása és a
referenciák tekintetében azt is ismertetni kell, hogy a hatósági hivatalos jegyzékben szereplés
időtartama alatt a kapacitás - adott esetben a Kbt. 65. § (9) bekezdésének megfelelő - tényleges
igénybevétele, illetve a szakmai tapasztalat felhasználása milyen módon fog történni a
közbeszerzési eljárások eredményeként megkötendő szerződésekben. A Kbt. 65. § (8)
bekezdése a hatósági hivatalos jegyzékbe vétel esetén is irányadó, azzal, hogy a kapacitásait
rendelkezésre bocsátó szervezet az ajánlattevő jegyzékben szereplésének időtartama alatt
minden olyan közbeszerzési eljárásban kezesként felel az ajánlattevő teljesítéséért, ahol az
általa igazolt alkalmassági követelményt előírták.
 A Hatóság a kérelemről - a kézhezvételét követő két hónapon belül - határozattal dönt. A
határidő - indokolt esetben - egy alkalommal, két hónappal meghosszabbítható.
 A minősített ajánlattevőt a Hatóság törli a hatósági hivatalos jegyzékből, ha nem felel meg a
minősítési szempontoknak; közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban végleges
határozattal eltiltották közbeszerzési eljárásban való részvételtől; közbeszerzéssel kapcsolatos
jogorvoslati eljárásban végleges határozattal elrendelték a hatósági hivatalos jegyzékéből való
törlését; azt a minősített ajánlattevő kéri; megújítás nélkül lejárt a hatósági hivatalos
jegyzékben szereplés érvényességi ideje; a minősített ajánlattevő megszűnt, illetve meghalt.
 A minősített ajánlattevő csak akkor kérheti a hatósági hivatalos jegyzékből való törlését, ha
folyamatban levő közbeszerzési eljárásban nem vesz részt. A minősített ajánlattevő a hatósági
hivatalos jegyzékből való törléséről szóló határozat kézhezvételét követően köteles
8 Egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tett
eleget, kivéve, ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának
időpontjáig megfizette vagy ezek megfizetésére halasztást kapott;
62 haladéktalanul törlését bejelenteni az ajánlatkérőnek, ha folyamatban levő közbeszerzési
eljárásban vesz részt.
Kamara által létrehozott minősített ajánlattevői jegyzék
 A gazdasági vagy szakmai kamara által létrehozott kamarai jegyzéket a Hatóság veszi
nyilvántartásba.
 A kamara meghatározza a kamarai jegyzékbe történő felvétel feltételeit és a gazdasági
szereplők gazdasági és pénzügyi, illetve műszaki és szakmai minősítési szempontokat, majd az
erről szóló információt tartalmazó írásbeli kérelmet megküldi a Hatóságnak.
 A Hatóság a kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül dönt a kamarai jegyzék
nyilvántartásba vételéről. A gazdasági szereplők kamarai jegyzékbe vételének feltétele, hogy a
gazdasági szereplő az adott kamara tagja legyen, a gazdasági szereplő megfeleljen a kamara
által meghirdetett minősítési szempontoknak.
 A minősítési szempontoknak történő megfelelés igazolása a Kbt. 65. § (1)9, (7)-(9) és (11)
bekezdése és e rendelet 8-26. §-a szerint történik. A minősítési szempontok meghatározása
során a kamara jogosult az alkalmassági követelményekre vonatkozó szempontok közül
választani. Az alkalmassági követelmények tekintetében meg kell határoznia, hogy a Kbt. 65. §
(1) bekezdésben foglaltak szerint mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen
mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy a kamara az ajánlattevőt a kamarai jegyzékbe felvegye.
A minősítési szempontok meghirdetésekor a kamara az e bekezdésben foglaltaknak
megfelelően feltünteti az igazolás módját is.
 A Kbt. 65. § (7) bekezdésének alkalmazásakor a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet
(személy) olyan szerződéses, vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó
okiratot kell csatolni, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások
a kamarai jegyzékben szereplés teljes időtartama alatt az ajánlattevő rendelkezésére fognak
állni.
 A kamarai jegyzéket a kamara honlapján kell közzétenni. A Hatóság a honlapján közzéteszi a
kamarai jegyzék internetes elérhetőségét.
 A kamarai jegyzék közhiteles, az abban foglalt adatok valódiságát az ellenkező bizonyításig
vélelmezni kell.
 A kamara igazolást állít ki a kamarai jegyzékben való szereplésről. Az igazolásnak tartalmaznia
kell a minősítési szempontok szerinti megfelelésre történő hivatkozást és a kamarai jegyzék
szerinti besorolást. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az alkalmassági követelménynek
való megfelelés igazolására köteles elfogadni a kamarai jegyzékben szereplés tényét. A
minősített ajánlattevőnek külön kell igazolnia a szerződés teljesítésére való alkalmasságát azon
alkalmassági követelmények tekintetében, amelyeknél az ajánlatkérő a közbeszerzési
eljárásban vagy az előminősítési rendszerében - a 37. § (3) bekezdése alapján meghatározott
minősítési szempontokhoz képest - szigorúbban állapítja meg az ajánlattevő pénzügyi és
9 65. § (1) Az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattételhez megkövetelt

a) gazdasági és pénzügyi helyzetre;
b) műszaki és szakmai alkalmasságra;
c) ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország nyilvántartásában való
szereplésre, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal
való rendelkezésre vonatkozó feltételek előírásával.
63 gazdasági, valamint műszaki, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az
ajánlatkérőnek a szigorúbban meghatározott alkalmassági követelményekre kifejezetten utalnia
kell az eljárást megindító felhívásban.
 A kamarai jegyzékébe történő felvételt a jegyzéket létrehozó kamaránál kell írásban
kérelmezni. A kérelmező bármikor kérheti minősítését és a kamarai jegyzékbe vételét az előírt
adatok, tények bemutatása, a szükséges igazolások, nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok
csatolása mellett. A kamarai jegyzékbe vétel érvényességi ideje a bejegyzést követő naptól
számított 12 hónap, amely megújítható. A megújítást az illetékes kamaránál kell írásban
kérelmezni.
 A kérelmező az alkalmasság körébe tartozó minősítési szempontoknak a Kbt.-ben és e
rendeletben foglaltak szerint bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is
megfelelhet. Ebben az esetben köteles igazolni, hogy a minősítési szempontoknak megfelelő
erőforrások rendelkezésére állnak majd a kamarai jegyzéken történő szereplés időtartama alatt.
Az igénybe vett erőforrások tekintetében a rendelkezésre állás igazolása a 37. § (5) bekezdése
szerint történik azzal, hogy a kapacitások rendelkezésre bocsátása és a referenciák tekintetében
azt is ismertetni kell, hogy a kamarai jegyzékben szereplés időtartama alatt a kapacitás
tényleges igénybevétele, illetve a szakmai tapasztalat felhasználása milyen módon fog történni
a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötendő szerződésekben. A Kbt. 65. § (8)
bekezdése a kamarai jegyzékbe vétel esetén is irányadó, azzal, hogy a kapacitásait
rendelkezésre bocsátó szervezet az ajánlattevő kamarai jegyzékben szereplésének időtartama
alatt minden olyan közbeszerzési eljárásban kezesként felel az ajánlattevő teljesítéséért, ahol az
általa igazolt alkalmassági követelményt előírták.
 A kamarai jegyzékbe történő felvételért díj megfizetése nem kérhető.
 A minősített ajánlattevőt a kamara törli a kamarai jegyzékből, ha nem felel meg a minősítési
szempontoknak; közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban végleges határozattal
eltiltották közbeszerzési eljárásban való részvételtől; közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati
eljárásban végleges határozattal elrendelték a kamarai jegyzékéből való törlését; azt a
minősített ajánlattevő kéri; megújítás nélkül lejárt a kamarai jegyzékben szereplés érvényességi
ideje; a minősített ajánlattevő megszűnt, illetve meghalt; a gazdasági szereplő kamarai tagsága
megszűnt.
 A minősített ajánlattevő csak akkor kérheti a kamarai jegyzékből való törlését, ha folyamatban
levő közbeszerzési eljárásban nem vesz részt.
5.A Az ajánlatkérő a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően szerződéstervezetet készít. Milyen

rendelkezéseket tartalmaz a Ptk. a szerződés tartalmára vonatkozóan? A Kbt.
értelmében mit kell tartalmaznia a szerződésnek? (A biztosítékokra nem kell kitérni.)
 Ptk. előírásai (lényeges szerződési feltételek, jogszabályi meghatározottság, feltétel és
időhatározás, vagylagos szolgáltatás)
 Kbt. előírásai a szerződés tartalmát illetően
64 A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a
szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződés a felek akaratának
kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
A lényeges szerződési feltételek
A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített

kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás
akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott
kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni. Ez a szerződési feltétel
annyiban tér el mástól, hogy ebben az esetben az egyik fél kifejezetten ragaszkodik egy olyan
feltételhez, amely számára különös jelentőséggel bír, mert ennek hiányában nem szeretne
szerződést megkötni.
Jogszabályi meghatározottság
Alapvető lehetőség, hogy a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A

szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal
eltérhetnek, ha a Ptk. az eltérést nem tiltja. A tartalom megválasztásának szabadsága szintén a felek
akaratának való megfelelést biztosítja: ne kössenek olyan szerződést, amely tartalmával nem
értenek egyet.
A szerződési szabadság egyik korlátja, ha maga a jogszabály határoz meg valamilyen kötelező
tartalmat. Ilyenkor, ha a jogszabály a szerződés valamely tartalmi elemét kötelezően meghatározza,
a szerződés a jogszabály által előírt tartalommal jön létre.
Ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, és a szerződés

megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a bíróságtól a
szerződés módosítását vagy a szerződéstől elállhat.
Feltétel és időhatározás
Előfordul olyan szerződés, amely a létrejöttekor érvényes lesz ugyan, de nem lép hatályba.
Ilyenkor, ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé,
a szerződés hatálya a feltétel bekövetkeztével áll be.
Ha a felek a szerződés hatályának megszűntét bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé, a

feltétel bekövetkeztével a szerződés hatályát veszti.
A feltételre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a felek a
szerződés hatályának beálltát vagy megszűntét valamely időponthoz kötötték.
Amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, egyik fél sem tehet semmit, ami a másik fél jogát a
feltétel bekövetkezése vagy meghiúsulása esetére csorbítja vagy meghiúsítja. Ez a szabály harmadik
személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. A feltétel bekövetkezésére
vagy meghiúsulására nem alapíthat jogot az, aki azt felróhatóan maga idézte elő.
65 Vagylagos szolgáltatás
Találkozhatunk olyan szerződéssel, amelyben a kötelezettség több szolgáltatás közül bármelyikkel
teljesíthető, ilyenkor a választás joga a kötelezettet illeti. Ha a jogosultat illeti meg a választás joga,
és a választással késedelembe esik, a választás joga a kötelezettre száll át.
Kbt:
Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel - közös ajánlattétel

esetén a nyertes ajánlattevőkkel - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges
feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.
A szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel - a
nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.
Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban a szerződés időtartamát úgy kell
meghatároznia, hogy ha a szerződés tárgya, a választott szerződéses konstrukció, a hozzá
kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevő által eszközölt befektetés nem indokolja, a
szerződést ne kösse határozatlan vagy olyan aránytalanul hosszú határozott időtartamra, amely a
verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltésének céljával ellenkezik.
Építési vagy szolgáltatási koncesszió csak határozott időtartamra köthető. Ha az építési vagy
szolgáltatási koncesszió időtartama az öt évet meghaladja, az ajánlatkérőnek számításokkal kell
alátámasztania, hogy a szerződés időtartama nem haladja meg azt az időtartamot, amely alatt -
ésszerű feltételezések alapján - a koncessziós jogosult számára megtérülnek az építési beruházás
vagy a szolgáltatás megvalósítása érdekében, illetve a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan annak
időtartama során eszközölt befektetései és a befektetett tőke ésszerű hozamot tud termelni.
5.B. Foglalja össze a közszolgáltatókra vonatkozó közbeszerzési eljárás lényeges sajátos

szabályait!
 Közszolgáltató ajánlatkérők két típusa
 közszolgáltatók esetében alkalmazandó kivételek
 eljárásfajtákkal kapcsolatos eltérések
 alkalmasság vizsgálata
 előminősítési rendszer
Közszolgáltatói tevékenységek
 ivóvíz előállítása (termelése), szállítása vagy elosztása terén helyhez kötött hálózatok
létesítése vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából, vagy ilyen hálózatok
ivóvízzel történő ellátása;
 gáz vagy hőenergia, villamos energia előállítása (termelése), szállítása vagy elosztása terén
helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából,
vagy ilyen hálózatok gázzal vagy hőenergiával, villamos energiával történő ellátása;
 vasúti, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy
drótkötélpályán történő közlekedés terén közszolgáltatást nyújtó hálózatok létesítésével vagy
üzemeltetésével kapcsolatos tevékenység;
66  meghatározott földrajzi terület hasznosítása
o da) repülőtér, tengeri-, belvízi- vagy más kikötői létesítmények légi, tengeri- vagy
belvízi fuvarozók, illetve személyszállítók rendelkezésére bocsátása céljából,
o db) kőolaj vagy földgáz kitermelése céljából, vagy
o dc) szén vagy más tüzelőanyag feltárása és kitermelése céljából;
 postai szolgáltatás nyújtása, vagy postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás nyújtása
FONTOS!
 Minden beszerzésnél az számít, hogy mi az ajánlatkérő tevékenysége és a szerződés

megkötése milyen célt szolgál (alanyi hatály eldöntése miatt)
 Közszolgáltatói szerződés: olyan közbeszerzési szerződés, amelynek célja az ajánlatkérő
Kbt. szerinti közszolgáltató tevékenysége előkészítésének, megkezdésének vagy
folytatásának biztosítása
Közszolgáltató, vagy klasszikus ajánlatkérő megkülönböztetése - szempontok
o A beszerzés egyes elemeire külön szerződéseket köt  az adott szerződésre irányadó

szabályokat kell alkalmazni az egyes szerződésekre
o Egy szerződést köt  meg kell vizsgálni mi a szerződés elsődleges célja  ennek
megfelelően kell eljárni
 Elsősorban a közszolgáltatói tevékenység ellátásához szükséges 
közszolgáltatóként kell eljárni
 Elsősorban NEM a közszolgáltatói tevékenység ellátásához szükséges 
klasszikus AK-ként kell eljárni
 Ha nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység
ellátásához szükséges:
 Klasszikus AK-ként kell eljárni: ha a szerződés egyik részére a Kbt.
általános szabályai, más részére a közszolgáltatói szabályok lennének
irányadók
 Közszolgáltató AK-ként kell eljárni: ha a szerződés egyik részére a
közszolgáltatói szabályok lennének irányadók, más része nem tartozna a
Kbt. hatálya alá
Jogforrások:
 Kbt. Második Része szerinti eljárásnál: Kbt. Második Rész szabályai a 307/2015. Korm.
Rend. szerinti eltérésekkel
 Kbt. Harmadik Része szerinti eljárásnál: Kbt. Harmadik Rész szabályai a 307/2015.
Korm. Rend. szerinti eltérésekkel
 Koncessziós beszerzési eljárásoknál: a 307/2015. Korm. Rend. szabályai nem
alkalmazandók!
Közszolgáltatóként alkalmazható eljárásfajták:
 Nyílt eljárás – alanyi jogon

67  Meghívásos eljárás – alanyi jogon, időszakos előzetes tájékoztatóval is meghirdethető (nem
vonja maga után az eljárás lefolytatásának kötelezettségét)
 Tárgyalásos eljárás – alanyi jogon, időszakos előzetes tájékoztatóval is meghirdethető
(nem vonja maga után az eljárás lefolytatásának kötelezettségét)
 Versenypárbeszéd – alanyi jogon
 Innovációs partnerség – csak a Kbt. -ben meghatározott célra
o innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek
eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő
beszerzése
o Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás – csak a Kr.-ben rögzített
előfeltételekkel
Részvételi határidő és ajánlatétteli határidő rövidítési lehetőségei közszolgáltatóknál
 Meghívásos és tárgyalásos eljárásban GYORSÍTOTT eljárás nem alkalmazható!

 SÜRGŐSSÉGGEL lehet indítani eljárást, indokolni nem kell, a részvételi határidő
ezesetben: min. 15 nap
 Meghívásos és tárgyalásos eljárásban az ajánlattételi határidő AK és AT-k közötti
megállapodás tárgyát képezheti
o ha nem tudnak megállapodni: min. 10 nap [Kr. 7. § (3) bek.]
o Ha meg tudnak állapodni: lehet 10 napnál rövidebb is [Kr. 7. § (4) bek.]
Egyedi szabályok a közszolgáltatókra:
 Keretmegállapodások esetén:
o 8 évre is köthető! (klasszikusnál: elvi maximum 4 év)
o A második szakaszt nem kell hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással lefolytatni
(2015.11.01-ig ez kötelező volt!)
 Sőt! – a Kbt. 105. § szerinti módszerek alkalmazása sem kötelező
 Más, a verseny tisztaságát, átláthatóságát, esélyegyenlőséget, objektivitást
biztosító módszer is meghatározható [Kr. 18. § (3) bek.]
 Plusz jogalap a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz: „a beszerzés kivételesen kedvező
feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest
lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele más eljárás
alkalmazása esetén meghiúsulna”
o kedvező feltételekről való tudomásszerzést követően haladéktalanul AF-et kell
küldeni a kedvező feltételeket felajánlónak és lehetőség szerint még legalább két
ismert ajánlattevőnek.
o a felhívottakkal a kedvező feltételek fennállásának időtartamán belül kell tárgyalni,
és a nyertessel – a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok figyelmen
kívül hagyásával - írásban szerződést kötni
o Szerződésmódosítás: Kbt. 141. § (4) bek. b)-c) pontjai nem alkalmazandók,
helyettük ugyanazok a rendelkezések, csak értékkorlát nélkül (klasszikus AK-nál a
fenti esetekre van 50 %-os korlát!) [Kr. 22. §]
68 5.C. Mutassa be a Közbeszerzési Hatóság jogállását, a Közbeszerzési hatóság keretében
működő Tanács tagjaira és összeférhetetlenségükre vonatkozó szabályokat! Milyen
előírást tartalmaz a Kbt. a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagjainak
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét illetően?
 jogállás
 tagok száma, az egyes (Tanácsban képviselt szervezetek felsorolása, e szervezetek milyen
érdeket képviselnek)
 összeférhetetlenség
 országgyűlési képviselőkre előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
A Közbeszerzési Hatóság a Kbt.-ben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében

létrehozott szervezet.
 csak az Országgyűlésnek van alárendelve
 az Országgyűlés felügyelete alatt áll
 önállóan működik és gazdálkodik
 központi költségvetési szerv,
 feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik
 székhelye: Budapest
 költségvetését az éves központi költségvetésben elkülönítetten kell előirányozni
 előirányzatának terhére az Országgyűlés jóváhagyása nélkül év közben nem hajtható végre
átcsoportosítás
Tanács összetétele:
 15 tagból áll
 alapelvek, egyes közérdekű célok képviselete
 ajánlatkérők képviselete
 ajánlattevők képviselete
 a gazdaságpolitikáért felelős miniszter által kijelölt személy;
 a közbeszerzésekért felelős miniszter által kijelölt személy;
 az építésügyért felelős miniszter által kijelölt személy;
 az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által kijelölt személy;
 a Gazdasági Versenyhivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;
 a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;
 a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;
 a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák – köztük a
Magyar Agrár, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara – által kijelölt három
személy;
 a Magyar Mérnöki Kamara elnöke és a Magyar Építész Kamara elnöke által közösen kijelölt
személy;
 a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók szakmai testülete által kijelölt személy;
 innovációért felelős miniszter által kijelölt személy;
69  ÁSZ Elnöke vagy az általa kijelölt személy;
 NAV Elnöke vagy az általa kijelölt személy.
A Tanács tagjai, tisztségviselői:
A Tanács tagja évenként köteles beszámolni az őt kijelölőnek (kijelölőknek) az általa

érvényesítendő célok megvalósulása érdekében a Tanácsban folytatott tevékenységéről,
valamint ezeknek a közbeszerzések terén való érvényesüléséről. A Tanács elnöke, alelnöke és
tagja köteles vagyonnyilatkozatot tenni első ízben a kijelölését követő 30 napon belül. A
vagyonnyilatkozat nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére az országgyűlési képviselők
vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Hatóság elnökének, alelnökének és a Tanács
tagjának a megbízatását, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a
teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.
 A tagok megbízatása legalább 2 évre szól

 A Tanács elnöke a Hatóság elnöke
 A Tanács alelnöke a Hatóság alelnöke
 Hatóság elnöke: 5 évre
o Tanács választja
o nem feltétlenül a tagok közül
o jelenlevő tagok kétharmados szótöbbségével
o munkáltatója: a Tanács
 Hatóság alelnöke: 5 évre
o a tagok közül választják
A Tanács elnöke
 képviseli a Hatóságot és az annak keretében működő Tanácsot;

 meghívása esetén részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein és ismerteti a
Hatóság éves beszámolóját;
 a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról elnöki tájékoztatót ad ki;
 a halasztást nem tűrő ügyek eldöntése érdekében az ülések közötti időszakban rövid úton
való szavazást kezdeményez;
 gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hatóság főtitkára, a Hatóság Titkárságának
alkalmazottai, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke, elnökhelyettese és a
közbeszerzési biztosok vonatkozásában.
Közbeszerzési Hatóság feladata
 a közérdeket, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit figyelembe véve

70  hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában
 a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében
 elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését
6.A Az ajánlatkérő a szerződés megkötését követően észlelte, hogy a nyertes

ajánlattevőként szerződő fél lényeges szerződési feltételben megtévesztette. Milyen
alapon támadhatja meg a szerződést az ajánlatkérő? Melyek a szerződés
érvénytelenségének esetei, illetve azok lehetséges okai? Milyen érvénytelenségi esetet
szabályoz a Kbt., és annak milyen okait ismeri?
 ajánlatkérő megtévesztés alapján érvénytelenség miatt támadhatja meg a szerződést
 semmisség, megtámadhatóság és azok esetei
 Kbt. semmisségi eseteinek bemutatása
Az ajánlatkérő megtévesztés alapján érvénytelenség miatt támadhatja meg a szerződést.
Az érvénytelenség fajtái: semmisség vagy megtámadhatóság.
A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen. A semmisség megállapításához külön

eljárásra nincs szükség; a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli. Ha a semmis
szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a
felek feltehető szándékával ellentétes.
A szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást

az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít. Közérdekben okozott
sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés esetén az ügyész keresetet indíthat a
szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása
iránt
 A színlelt szerződés semmis; ha az más szerződést leplez, a felek jogait és

kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni.
 Tilos szerződés: Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy
amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály
más jogkövetkezményt fűz.
 Jóerkölcsbe ütköző szerződés: Semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a
jóerkölcsbe ütközik.
 Uzsorás szerződés: Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél
helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a
szerződés semmis.
 Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely
törvénynek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó
hátrányára eltér.
 Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a fogyasztónak a
jogszabályban megállapított jogáról lemondó jognyilatkozata.
71  Lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés, valamint az érthetetlen,
ellentmondó kikötést tartalmazó
A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától

érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a
megtámadáshoz jogi érdeke fűződik.
A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez
intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható. A szerződés
megkötésétől számított egyéves határidőn belül fordulhat bírósághoz a fél, ha a szerződést a másik
félhez intézett jognyilatkozattal támadta meg, és a megtámadás eredménytelen volt. A
megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát
akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt. A megtámadás joga megszűnik, ha a
megtámadásra jogosult a megtámadási ok ismeretében, a megtámadási határidő megnyílása után a
szerződési akaratát megerősíti, vagy a megtámadás jogáról lemond
 Tévedés: Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény

tekintetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja,
ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.
 Megtévesztés és jogellenes fenyegetés : Akit a másik fél szándékos
magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására
tett szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja. Akit a másik fél jogellenes
fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési
jognyilatkozatát megtámadhatja.
 Feltűnő értékaránytalanság: Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás
értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka
vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az
aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja.
Kbt.: Semmis a szerződés, ha
a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg;
b) hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak
fenn a hirdetmény nélküli eljárás alkalmazhatóságának feltételei;
c) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek

szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt a szerződéskötést megelőző jogorvoslat
lehetőségétől, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy
az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.
Ettől eltérően a szerződés nem semmis, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés
teljesítéséhez!!!!!
6.B. Milyen szabályok vonatkoznak a közbeszerzés tárgyának meghatározására? Az

ajánlatkérő milyen módokon határozhatja meg a közbeszerzési műszaki leírást? Mely
72 esetekben írja elő jogszabály a „vagy azzal egyenértékű” kifejezés feltüntetését? Mikor
írható elő címke használata, mi a funkciója?
 közbeszerzés tárgyának meghatározása, módja, részajánlattétel biztosítása, alternatív ajánlat
 közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának lehetséges módjai, műszaki leírás
hozzáférhetővé tételének kötelezettsége az eljárás megindításakor
 „vagy azzal egyenértékű” kifejezés kötelező feltüntetése (szabványra, engedélyre, előírásra,
ajánlásra történő hivatkozás, konkrét gyártmány, típus stb. előírása esetén)
 címke fogalma, funkciója, előírhatóságának esetei)
A közbeszerzés tárgya és mennyisége
A közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az eljárást megindító felhívásban úgy kell megadni,
hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárásban tudnak-e ajánlatot
tenni.
A szerződés tárgya:
 árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás
megrendelése, szolgáltatási koncesszió
 szövegesen, röviden ki kell fejteni a megkötni kívánt szerződés tárgyát
A közbeszerzés tárgyát és annak mennyiségét felhívásban meg kell adni

 Adott esetben opcionális rész megadásával
o Egyértelműen egy alapmennyiség FELETTI mennyiségről van szó
o A becsült értékbe ez is beleszámítandó
o Mértékre: KFF gyakorlat a max. 30 %
 Az opció (vételi jog):
 Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi
jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás.
 Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:225.-226. §-a
o 6:225. § (1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot
alapít, a jogosult a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú
nyilatkozattal megvásárolhatja.
Részajánlattétel [Kbt. 61. § (4)-(6) bek.]
 Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege és a szerződéshez

kapcsolódó további körülmények lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő
ajánlattétel biztosítását.
 Ezután AK dönt: biztosítja-e a részajánlattétel lehetőségét?
o Ha nem: a felhívásban indokolni kell!
o Ha igen:
73  a felhívásban elő kell írni, hogy mely elemekre lehet részajánlatot tenni
 AK meghatározza, hogy egy / több / minden rész tekintetében benyújtható-e
részajánlat
 Becsült értéket, tárgyat, mennyiséget részenként is meg kell határozni!
 AK korlátozhatja, hogy ugyanazon AT max. hány rész tekintetében lehet az
eljárás nyertese (ehhez meg kell jelölnie az egy AT által elnyerhető részek
maximális számát a felhívásban)
 A közbeszerzési dokumentumokban meg kell adni ehhez a (objektív és
megkülönböztetés mentes) döntési szempontokat arra az esetre, ha egy AT a
fenti max.-nál több részben lenne nyertes
 Ha valamely AT nem nyilvánítható egy adott részben nyertesnek, az
értékelési szempontok szerinti soron következő AT lesz a nyertes
Alternatív ajánlattétel [Kbt. 61. § (1)-(3) bek.]
 az eljárást megindító felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú

(alternatív) ajánlatot.
 Meg kell adni, hogy alternatív (azaz az alapajánlat változatát képező) ajánlatot csak akkor
nyújthatnak-e be az ajánlattevők, ha egyben a beszerzés tárgyával mindenben megegyező
alapajánlatot (Kbt: „nem változatot képező” ajánlat) is benyújtanak
 Az értékelési szempontokat úgy kell meghatározni, hogy azok a változatokra és a változatot
nem képező ajánlatokra is alkalmazhatók legyenek
az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban meg kell határoznia:

o a változatoknak milyen minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési
műszaki leírásnak kell megfelelniük,
o és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni.
 A követelményeknek kapcsolódniuk kell a beszerzés tárgyához
 Kbt. 76.§ (7) bek. alapján: Ha a megvalósítandó beruházáshoz,
szállítandó áruhoz, nyújtandó szolgáltatáshoz bármely módon és
azok életciklusának bármely szakaszában kapcsolódnak, ideértve
azokat a tényezőket is, amelyek:
o az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállítása,
nyújtása vagy a vele való kereskedés konkrét
folyamatához kapcsolódnak; vagy
o az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás életciklusának
valamely másik szakaszában megvalósuló valamely
folyamathoz kapcsolódnak; még akkor is, ha ezek érdemben
nem határozzák meg az építési beruházás, áru vagy
szolgáltatás végeredményének tulajdonságait.
Műszaki leírás
Fogalma: azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez

szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében
megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az
megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. [Kbt. 58. § (2) bek.]
74  meghatározására és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza
meg:
 321/2015. Korm. Rend. a kizáró okokról, alkalmassági minimumkövetelményekről,
műszaki leírásról
 322/2015. Korm. Rend. az építési beruházások közbeszerzéséről
A műszaki leírás meghatározása [Kr. 46. § (2) bek.]
 A közbeszerzési műszaki leírást a következő módon kell meghatározni:

 teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával, ideértve a környezetvédelmi
jellemzőket is
 építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék
alkalmazása tekintetében európai műszaki engedélyt, közös műszaki előírásokat, nemzetközi
szabványokat, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki
ajánlásokat átültető nemzeti szabványokra, ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti
műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással;
vagy
 az a) pont szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét
biztosító, a b) pontban meghatározottakra történő hivatkozással;
vagy
 egyes jellemzők tekintetében a b) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében
pedig az a) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással.
A műszaki leírás elvárt tartalma
 Kbt. 58. § + 321/2015. Korm. Rend. 48. § (2)-(4) bek.

 Meghatározható, hogy szükség lesz-e szellemi tulajdonjogok átruházására
 Ügyelni kell a fogyatékos emberek számára történő való esélyegyenlőség biztosítására
(különösen olyan beszerzési tárgyak esetén, amelyeket természetes személyek általi
felhasználásra szánnak)
 Környezetre, éghajlatra gyakorolt hatások szintje
 a környezetvédelmi teljesítmény
 a valamennyi követelménynek - így különösen a fogyatékos emberek számára a
szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának - megfelelő kialakítás
 a biztonságra és méretekre vonatkozó jellemzők
 a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati
módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási
folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelmények
 A műszaki leírásnak nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny
biztosítását a közbeszerzés során [Kbt. 58. § (3) bek.]
 Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy
egyes gazdasági szereplőket, vagy árukat az eljárásból kizár, vagy más módon
indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi.
 A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat
meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, amely egy
75 adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi,
vagy védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra vagy adott
származásra vagy gyártási folyamatra, ha az egyes vállalkozások vagy termékek
előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne.
 Az ilyen hivatkozás csak kivételes esetekben engedhető meg, ha nem lehetséges a szerződés
tárgyának előzőek szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen megnevezés mellett a
„vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni
Az egyenértékűség
 egy meghatározott gyártmányú termék sok szempontú jellemzővel bír, az egyenértékűség

körében nem várható el, hogy a megajánlott, eltérő gyártmányú termék minden szempont
szerint, mindenben megfeleljen az ajánlatkérő által meghatározott gyártmányú termékkel.
o ez azt eredményezné, hogy bár formálisan nem, de tényleges kizárja ajánlatkérő a
megadott gyártmánytól eltérő, de azzal egyenértékű termék érvényes
megajánlásának lehetőségét.
 Ezért szükséges a széleskörű műszaki jellemzőkből megjelölni azon minimálisan elvárt,
legfontosabb jellemzőket, amelyeket ajánlatkérő az által megjelölt gyártmányú termékek
megfelelősége, egyenértékűségének vizsgálata körében ellenőriz.
D.69/16/2011. számú jogeset:
 A Döntőbizottság nem fogadta el AK azon hivatkozását, hogy az egyenértékűség körében
valójában kompatibilitást várt el, azt, hogy a megajánlott termék működjön a használni
kívánt berendezésben.
 Ajánlatkérő mind a felhívásban, mind a dokumentációban egyenértékűséget írt elő, nem
rögzítette, hogy ennek körében mit fogad el, mit ért ez alatt.
 A Döntőbizottság kiemelte, hogy nem pótolja a minimálisan elvárt műszaki jellemzők
megjelölését annak rögzítése sem, hogy a megajánlott terméknek alkalmasnak kell lennie a
rendeltetésszerű használatra. Ez sem a kompatibilitás, sem az egyenértékűség konkrét
követelményét nem jelöli.
Címkék előírása a közbeszerzési eljárásban [Kbt. 59. §]
 Különleges környezeti, szociális v. egyéb jellemzőkkel bíró beszerzésnél a műszaki

leírásban vagy a szerződésben vagy az értékelési szempontok körében előírható valamely
címke használata:
 a címkére vonatkozó követelmények csak olyan jellemzőt érintenek, amely a szerződés
tárgyához kapcsolódik, és amely alkalmas a szerződés tárgyától megkövetelt jellemzők
leírására;
 a címkére vonatkozó követelmények objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetéstől
mentes szempontokon alapulnak;
 a címkét olyan nyílt és átlátható eljárás keretében fogadják el, amelyben valamennyi
érdekelt fél – ideértve a kormányzati szerveket, a fogyasztókat, a szociális partnereket, a
gyártókat, a forgalmazókat és a nem kormányzati szervezeteket – részt vehet;
 a címke megszerzése valamennyi érdekelt fél számára lehetséges;
76  a címkére vonatkozó követelményeket olyan harmadik fél határozza meg, amelyre a címkét
kérelmező gazdasági szereplő nem tud befolyást gyakorolni.
0 Minden egyenértékű címkét is el kell fogadni
0 Ha AK nem írja elő, hogy a címkére vonatkozó minden követelményt teljesíteni kell  meg
kell adnia a teljesítendő v. az értékelés során figyelembe vett címkézései követelményeket
0 Ha a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy rajta kívül álló okból nem volt lehetősége az előírt
v. azzal egyenértékű címke határidőben történő beszerzésére: AK a követelmények
teljesítésének bizonyítására alkalmas egyéb eszközt (különösen a gyártó műszaki
dokumentációját) is köteles elfogadni, ha a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy az általa
megvalósítandó építés, szállítandó áru, nyújtandó szolgáltatás megfelel az adott címke
követelményeinek
Az európai ökocimke
Az Európai Ökocímke az Európai Unió hivatalos termékcímkéje, amely azt igazolja, hogy
életciklusukat tekintve ezek a termékek „zöldebbek” az átlagos termékeknél.
Környezeti szempontjai az Európai Unió összes hivatalos nyelvén jelenleg 26 termékkategóriában,
többek között papír- és papírtermékek, tisztítószerek, festékek, számítástechnikai termékek stb.
kategóriákban érhetők el.
6.C. Mutassa be döntés közlésére vonatkozó szabályokat a közigazgatási hatósági

eljárásban, és a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéseinek közlésére és
nyilvánosságára vonatkozó szabályokat!
 kivel kell közölni a döntést
 döntés közlésének módja és alkalmazásuk helye, feltételei
 Közbeszerzési Döntőbizottság döntéseinek közlési módja (kézbesítés és KH honlapján történő
közzététel) és szabályai
A hatóság döntésének véglegessége
[A döntés véglegessége] (korábban ez volt a jogerő)

A hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már nem változtathatja meg. A véglegesség a döntés
közlésével áll be.
[A döntés közlésének általános szabályai]
A határozatot a hatóság közli:

 az ügyféllel,
 azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz,
 az ügyben eljárt szakhatósággal.
A végzést a hatóság közli azzal:

77  akire nézve az rendelkezést tartalmaz, és
 akinek a jogát vagy jogos érdekét érinti.
A hatóság a döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv. -ben
meghatározott elektronikus úton kézbesíti.
Ha jogszabály nem zárja ki, a döntést szóban is közölni lehet. A közlés tényét és időpontját az iratra
fel kell jegyezni, és azt alá kell íratni. Kérés esetén a szóban közölt döntést a hatóság írásban is
megküldi a részére.
Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a döntés közlésének napja az a nap,
amelyen azt írásban vagy szóban közölték, vagy a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik
nap.
Ha a hatóság életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, valamint törvény rendelkezése
alapján a döntést nem az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő módon közli, a
döntést írásban is megküldi. A döntés közlésének napja ilyenkor - kizárólag a jogorvoslati határidők
számításának szempontjából - az írásbeli közlés napja.
[A kézbesítésre vonatkozó szabályok]
(1) A nem elektronikusan közölt iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell
tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert az a
címzett hatósági nyilvántartásban szereplő lakcíméről vagy székhelyéről a hatósághoz „nem
kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját,
„ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés megkísérlésének
napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Ha a címzett tudomást szerez arról,
hogy a neki küldött iratot a hatóság kézbesítettnek tekinti, a tudomásszerzéstől számított tizenöt
napon belül, de legkésőbb a közléstől számított negyvenöt napon belül kifogást terjeszthet elő.
A hatósági kézbesítő általi kézbesítésre az e §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
88. § [A hirdetményi közlés]
A közlést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, a kézbesítés
egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is eredménytelennek
mutatkozik, vagy azt törvény vagy kormányrendelet előírja.
A hirdetmény tartalmazza azt a figyelemfelhívást, hogy a hatóság az ügyben döntést hozott, de
annak kézbesítése akadályba ütközött, ezért az ügyfél vagy képviselője a döntést a hatóságnál
átveheti. A hirdetményt a hatóság hirdetőtábláján, valamint a honlapján helyezi el.
89. § [Közhírré tétel]
Ha az ügyfelek köre pontosan nem megállapítható, vagy ha törvény vagy kormányrendelet azt
előírja, a hatóság a döntéséről készült közleményt közhírré teszi. A közlemény tartalmazza a döntés
rendelkező részét és indokolásának kivonatát, valamint azt a figyelemfelhívást, hogy a döntés a
hatóságnál megtekinthető. A közleményt a hatóság a hirdetőtábláján, valamint a honlapján helyezi
el.
A hatóság közhírré teszi azt a véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatóvá nyilvánított döntést,
amelyet közérdekű keresettel lehet megtámadni, amelyet személyek széles vagy pontosan meg nem
határozható köre számára életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása
vagy káros következményeinek enyhítése érdekében hozott, vagy amelyet a közbiztonság
fenntartása érdekében vagy fontos közrendvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból
hozott.
78 A hatóság közhírré teszi azt a véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatóvá nyilvánított határozatot,
amelyet több mint ötven ügyfél részvételével zajló eljárásban hozott.
Közbeszerzési Döntőbizottság döntéseinek közlésére és nyilvánosságára vonatkozó szabályok
A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi

CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni e törvény, valamint az e törvény
felhatalmazása alapján alkotott végrehajtási rendelet kiegészítő vagy eltérő rendelkezéseinek
figyelembevételével.
A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban
a) ha e törvény másként nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások
általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton
történő kapcsolattartás kötelező;
b) nincs helye sommás eljárásnak;
c) a Közbeszerzési Döntőbizottság több ízben is hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt vagy a
hivatalbóli eljárást kezdeményező szervet;
d) a hiányzó közbeszerzési dokumentumok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak.
A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata
 A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzési Hatóság nevében hozza meg.
A Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének közlése és nyilvánosságra hozatala
(1) Az eljárás felfüggesztését elrendelő végzést, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező

végzést és határozatot az ügyfeleknek kézbesíteni kell. Ha az eljárás felfüggesztését elrendelő
végzés, az ügy befejezését eredményező végzés vagy határozat támogatásból megvalósuló
közbeszerzésre vonatkozik, a határozatot a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet részére is
kézbesíteni kell.
(2) A közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzést és határozatot, valamint a szerződés
megkötésének engedélyezése tárgyában hozott végzést [156. § (4) bekezdés] meghozatala napján a
Közbeszerzési Hatóság honlapján közzé kell tenni. Az érdemi határozatot akkor is közzé kell tenni,
ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról a nyilvánosságot a 161. § (4) bekezdése alapján
kizárta.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát a honlapon akkor is közzéteszi, ha a határozattal
szemben közigazgatási pert indítottak, erre a tényre azonban utalni kell.
(4) A kérelmet visszautasító végzést, az eljárást megszüntető végzést, az érdemi határozat ellen
indított közigazgatási per esetén a bíróság ítéletét - a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának
megindítására irányuló kérelem 148. § (11) bekezdése, illetve 156. § (5) bekezdése szerinti adatai és
az ügy érdemében hozott határozat mellett - a Közbeszerzési Hatóság honlapján szintén közzé kell
tenni.
(5) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata ellen közigazgatási pert indítottak, az
ajánlatkérő a folyamatban lévő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését
elhalaszthatja a bíróság jogerős határozatának meghozataláig.
79 Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése ellen
(1) Ha az Ákr. alapján a végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye, a kereseti kérelmet a végzés
kézbesítésétől számított nyolc napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A
Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet az ügy irataival együtt beérkezését követően
haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság önálló jogorvoslattal megtámadható végzése ellen indított
közigazgatási perben hozott bírósági ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
7.A Kik lehetnek a közigazgatási eljárás alanyai? Mely szervezet minősül közigazgatási
hatóságnak? Mi lehet a tárgya a közigazgatási eljárásnak? Mutassa be a joghatóságra
és illetékességre vonatkozó szabályokat, határozza meg a hatáskör definícióját!
 ügyfél, közigazgatási hatóság fogalma
 közigazgatási hatósági ügy definíciója
 joghatóság fogalma, típusai (nem csak felsorolás)
 hatáskör szabályozása (fogalom)
 illetékesség (fogalom, illetékességi okok)
Ahhoz, hogy közigazgatási eljárás indulhasson feltétel, hogy az eljárás két alapvető résztvevője
rendelkezésre álljon. Az eljárás jellegétől függően előfordulhat, hogy a két alanyon kívül az
eljárásnak lesznek egyéb résztvevői is.
A közigazgatási eljárás egyik alanya minden esetben a közigazgatási hatóság. (Amely a konkrét
hatósági ügyben eljár.)
A közigazgatási eljárás másik alanya minden esetben az ügyfél. Az ügyféli alanyiság sem minden
esetben egy alanyt illet meg, vannak olyan ügyek, ahol több ügyfél is szerepel azonos oldalon, tehát
érdekazonos módon: ilyen lehet, ha egy ingatlan hatósági eljárásában az ingatlannak több
tulajdonosa van, ebben az esetben a tulajdonosok ügyfelek lesznek. Van olyan eljárás, amelyben az
ügyfeleket nem az érdekazonosság, hanem éppen annak ellenkezője, az érdekellentét jellemzi:
ebben az eljárásban ügyfél és ellenérdekű ügyfél szerepel.
Egyéb résztvevő lehet: tanú, hatósági tanú, tolmács, szakértő, szemletárgy birtokosa.
Ügyfél
Az ügyfél fogalmát az Ákr. 10.§-a tartalmazza: ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb
szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire
(amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági
ellenőrzés alá vontak.
A hatóság
Az Ákr. alkalmazásában hatóság az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) törvény,
kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatósági hatáskör
80 gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki. A hatóságtól
a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.
A Ket. korábban példálózó jelleggel felsorolta a hatóságokat, azonban ezeket az Ákr. nem veszi át.
Arra sincs konkrét utalás, hogy ki lehet hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet
vagy személy. A lényeg az, hogy az lehet hatóság, akit a jogszabály (törvény, kormányrendelet
vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet) hatósági jogkör gyakorlására jogosít
fel. A hatáskör felruházás egyéb szervekre, vagy természetes személyekre a megfelelő garanciák
(alapelvek betartása, jogorvoslat biztosítása) betartásával az Ákr. hatályba lépést követően is
megengedett, de mindezt általános kijelölés nélkül. Az Ákr. eljárási szabály és az adott hatóságok
kijelölése nem az eljárási szabályok közé tartozik. Amennyiben a konkrét területre vonatkozó
jogszabály nem ruház fel hatósági jogkörrel valamely szervet, akkor annak nem lesz lehetősége
hatóságként fellépni. A hatáskör elvonásának tilalma azt jelenti, hogy az adott ügyben annak a
hatóságnak kell eljárnia, amelyet a jogszabály erre kijelöl.
Az egyéb személyek vagy szervek hatósági jogkörrel történő felruházásának indoka egyrészt az,
hogy olyan személyek vegyenek részt az eljárásban, akiknek megfelelő szaktudással rendelkeznek,
így hatékonyabbá téve az eljárást. Feltétele, hogy jogszabály jelölje ki őket és ennek oka
közérdekből történjen. (Például: magánállatorvos, állatorvos, Magyar Olimpiai Bizottság, Magyar
Tudományos Akadémia.)
A hatósági ügy
Az Ákr. alkalmazásában ügy az, amelynek intézése során a hatóság döntésével az ügyfél jogát
vagy kötelezettségét megállapítja, jogvitáját eldönti, jogsértését megállapítja, tényt, állapotot,
adatot (a továbbiakban együtt: adat) igazol vagy nyilvántartást vezet,
illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti.
Az Ákr. hatálya nem terjed ki

a) a szabálysértési eljárásra,
b) a választási eljárásra, a népszavazás kezdeményezésére és a népszavazási eljárásra,
c) az adó-, valamint vámigazgatási eljárásra,
d) a menekültügyi és idegenrendészeti, valamint – az állampolgársági bizonyítvány kiadásának
kivételével – az állampolgársági eljárásra, e) a versenyfelügyeleti eljárásra, és
f) a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
4. § (2) és (5) –(9) bekezdéseiben, valamint a bizalmi vagyonkezelőkről és a tevékenységük
szabályairól szóló 2014. évi XV. törvényben meghatározott feladatköreivel összefüggő hatósági
eljárásokra.
A joghatóság az egyes országok közigazgatási hatóságai közötti munkamegosztást jelenti, hogy az

adott közigazgatási hatósági ügyben mely ország közigazgatási hatósága jár el – de! a Ket. -hez
képest az Ákr. ezt már nem tartalmazza.
A hatáskör azt mutatja meg, hogy adott ügyben melyik közigazgatási hatóság jogosult és köteles
eljárni, érdemi döntést hozni és döntését rendelkezésére álló jogérvényesítő eszközökkel
kikényszeríteni.
81 A hatóság hatáskörét – a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározásával – jogszabály
állapítja meg. Jogszabályban kell megjelölni az elsőfokú, továbbá a fellebbezés elbírálására
jogosult hatóságot. Az Ákr. ennél részletesebb hatásköri szabályokat nem állapít meg, mert az adott
ügy eljárására vonatkozó jogszabály hatáskör gyakorlásával ruházza fel az adott hatóságot, így
külön hatáskörről rendelkezni szükségtelen.
Az eljárási kötelezettség: a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén vagy

kijelölés alapján köteles eljárni. Ha a hatóság – a jogszerű hallgatás esetét kivéve – eljárási
kötelességének az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a jogszabályban meghatározott
felügyeleti szerve (a továbbiakban: felügyeleti szerv) az eljárás lefolytatására utasítja. Ha nincs
felügyeleti szerv, vagy az nem intézkedik, az eljárás lefolytatására a közigazgatási perben eljáró
bíróság (a továbbiakban: közigazgatási bíróság) kötelezi a hatóságot.
A hatóság a hatáskörét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha annak hiányát
észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben hatáskörrel rendelkező hatóság, az ügyet
átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti.
Az illetékesség a hatósági ügyeket az azonos hatáskörű hatóságok között osztja el.

Munkamegosztás földrajzi elhelyezkedés alapján (illetékességi terület). Azt mutatja meg, hogy
azonos hatáskörrel - tehát feladattal - rendelkező hatóságok közül melyik jogosult és köteles eljárni.
Például: a korábban említettek alapján a rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények
felderítése. de hogy egy adott bűncselekmény felderítése a rendőrségen belül konkrétan kinek a
feladata, azt az illetékesség mutatja meg.
Általános illetékesség:
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az jár el, amelynek
illetékességi területén
a) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, ennek hiányában
b) a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, ennek hiányában
c) a jogellenes magatartást elkövették.
Speciális illetékesség:
1. Ha illetékes hatóság az általános szabályok szerint nem állapítható meg a kérelmező ügyfél
választása szerint lakóhelye vagy tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: lakóhely), illetve
székhelye, telephelye vagy fióktelepe (a továbbiakban együtt: székhely) szerint illetékes hatóság jár
el.
2. Ha az ügyfél lakóhelye ismeretlen vagy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel vagy

értesítési címmel (a továbbiakban együtt: lakcím), az illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai
lakcíme alapján kell megállapítani.
3. Ha nem állapítható meg az illetékes hatóság – ha jogszabály másként nem rendelkezik –, az

eljárásra az adott ügyfajtában a fővárosban eljárásra jogosult hatóság jár el, több azonos hatáskörű
fővárosi hatóság esetén pedig az illetékességi vita szabályait kell megfelelően alkalmazni.
82 Az ügyben illetékes hatóságok közül az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (a
továbbiakban: megelőzés).
7.B. Milyen körülmények határozzák meg egy közszolgáltató ajánlatkérői minőségét

(amennyiben nem az általános szabályok szerint kell eljárnia)? Mikor beszélünk
közszolgáltatói szerződésről? (Elegendő, ha a közszolgáltatási tevékenységek közül
csak kettőt említ.) Az alkalmazandó eljárásrendet illetően milyen esetekben kell a
közszolgáltatók eljárására vonatozó különös szabályokat alkalmazni? Említsen
példákat (kettő elegendő) azokra a beszerzésekre, amelyek kifejezetten a
közszolgáltatók eljárására vonatkozó különös szabályok alóli kivételként esnek kívül a
közbeszerzési törvény hatályán?
 közszolgáltató ajánlatkérői minőségének fogalmi ismérvei, közszolgáltató ajánlatkérős két
típusa (kettős alanyiságú szervezetek s közszolgáltató tevékenységükre tekintettel
ajánlatkérőnek minősülő szervezetek
 közszolgáltatói szerződés fogalma
 közszolgáltató eljárására vonatkozó különös szabályok alkalmazásának esetei
Közszolgáltatói tevékenységek
 ivóvíz előállítása (termelése), szállítása vagy elosztása terén helyhez kötött hálózatok
létesítése vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából, vagy ilyen hálózatok
ivóvízzel történő ellátása;
 gáz vagy hőenergia, villamos energia előállítása (termelése), szállítása vagy elosztása terén
helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából,
vagy ilyen hálózatok gázzal vagy hőenergiával, villamos energiával történő ellátása;
 vasúti, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy
drótkötélpályán történő közlekedés terén közszolgáltatást nyújtó hálózatok létesítésével vagy
üzemeltetésével kapcsolatos tevékenység;
 meghatározott földrajzi terület hasznosítása
o da) repülőtér, tengeri-, belvízi- vagy más kikötői létesítmények légi, tengeri- vagy
belvízi fuvarozók, illetve személyszállítók rendelkezésére bocsátása céljából,
o db) kőolaj vagy földgáz kitermelése céljából, vagy
o dc) szén vagy más tüzelőanyag feltárása és kitermelése céljából;
 postai szolgáltatás nyújtása, vagy postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás nyújtása
FONTOS!
 Minden beszerzésnél az számít, hogy mi az ajánlatkérő tevékenysége és a szerződés

megkötése milyen célt szolgál (alanyi hatály eldöntése miatt)
83  Közszolgáltatói szerződés: olyan közbeszerzési szerződés, amelynek célja az ajánlatkérő
Kbt. szerinti közszolgáltató tevékenysége előkészítésének, megkezdésének vagy
folytatásának biztosítása
Közszolgáltató, vagy klasszikus ajánlatkérő megkülönböztetése - szempontok
o A beszerzés egyes elemeire külön szerződéseket köt  az adott szerződésre irányadó

szabályokat kell alkalmazni az egyes szerződésekre
o Egy szerződést köt  meg kell vizsgálni mi a szerződés elsődleges célja  ennek
megfelelően kell eljárni
 Elsősorban a közszolgáltatói tevékenység ellátásához szükséges 
közszolgáltatóként kell eljárni
 Elsősorban NEM a közszolgáltatói tevékenység ellátásához szükséges 
klasszikus AK-ként kell eljárni
 Ha nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység
ellátásához szükséges:
 Klasszikus AK-ként kell eljárni: ha a szerződés egyik részére a Kbt.
általános szabályai, más részére a közszolgáltatói szabályok lennének
irányadók
 Közszolgáltató AK-ként kell eljárni: ha a szerződés egyik részére a
közszolgáltatói szabályok lennének irányadók, más része nem tartozna a
Kbt. hatálya alá
Jogforrások:
 Kbt. Második Része szerinti eljárásnál: Kbt. Második Rész szabályai a 307/2015. Korm.
Rend. szerinti eltérésekkel
 Kbt. Harmadik Része szerinti eljárásnál: Kbt. Harmadik Rész szabályai a 307/2015.
Korm. Rend. szerinti eltérésekkel
 Koncessziós beszerzési eljárásoknál: a 307/2015. Korm. Rend. szabályai nem
alkalmazandók!
Közszolgáltatóként alkalmazható eljárásfajták:
 Nyílt eljárás – alanyi jogon

 Meghívásos eljárás – alanyi jogon, időszakos előzetes tájékoztatóval is meghirdethető (nem
vonja maga után az eljárás lefolytatásának kötelezettségét)
 Tárgyalásos eljárás – alanyi jogon, időszakos előzetes tájékoztatóval is meghirdethető
(nem vonja maga után az eljárás lefolytatásának kötelezettségét)
 Versenypárbeszéd – alanyi jogon
 Innovációs partnerség – csak a Kbt. -ben meghatározott célra
o innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek
eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő
beszerzése
o Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás – csak a Kr.-ben rögzített
előfeltételekkel
84 Részvételi határidő és ajánlatétteli határidő rövidítési lehetőségei közszolgáltatóknál
 Meghívásos és tárgyalásos eljárásban GYORSÍTOTT eljárás nem alkalmazható!

 SÜRGŐSSÉGGEL lehet indítani eljárást, indokolni nem kell, a részvételi határidő
ezesetben: min. 15 nap
 Meghívásos és tárgyalásos eljárásban az ajánlattételi határidő AK és AT-k közötti
megállapodás tárgyát képezheti
o ha nem tudnak megállapodni: min. 10 nap [Kr. 7. § (3) bek.]
o Ha meg tudnak állapodni: lehet 10 napnál rövidebb is [Kr. 7. § (4) bek.]
Egyedi szabályok a közszolgáltatókra:
 Keretmegállapodások esetén:
o 8 évre is köthető! (klasszikusnál: elvi maximum 4 év)
o A második szakaszt nem kell hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással lefolytatni
(2015.11.01-ig ez kötelező volt!)
 Sőt! – a Kbt. 105. § szerinti módszerek alkalmazása sem kötelező
 Más, a verseny tisztaságát, átláthatóságát, esélyegyenlőséget, objektivitást
biztosító módszer is meghatározható [Kr. 18. § (3) bek.]
 Plusz jogalap a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz: „a beszerzés kivételesen kedvező
lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele más eljárás
alkalmazása esetén meghiúsulna”
o kedvező feltételekről való tudomásszerzést követően haladéktalanul AF-et kell
küldeni a kedvező feltételeket felajánlónak és lehetőség szerint még legalább két
ismert ajánlattevőnek.
o a felhívottakkal a kedvező feltételek fennállásának időtartamán belül kell tárgyalni,
és a nyertessel – a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok figyelmen
kívül hagyásával - írásban szerződést kötni
o Szerződésmódosítás: Kbt. 141. § (4) bek. b)-c) pontjai nem alkalmazandók,
helyettük ugyanazok a rendelkezések, csak értékkorlát nélkül (klasszikus AK-nál a
fenti esetekre van 50 %-os korlát!) [Kr. 22. §]
7.C. Részletezze az utó- és utólagos ellenőrzés jellemzőit az európai uniós támogatásból

megvalósuló közbeszerzések esetében!
 utó-és utólagos ellenőrzés alkalmazásának esetei, az ellenőrzést végző szerv
 utólagos ellenőrzés következményeinek megnevezése (szabálytalansági eljárás, jogorvoslati
eljárás)
Az utóellenőrzés szabályai – Jogforrás: a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai

uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm.
rendelet
85
UTÓELLENŐRZÉS VS. FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELLENŐRZÉS
272/2015. (XI.5.) Korm. rendelet Utóellenőrzésről szóló része (98-100. §)
98. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás eredményéről,

eredménytelenségéről, az ajánlattevő(k) kizárásáról, a szerződés teljesítésére való
alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról,
valamint ezek részletes indokáról hozott döntéséről a döntés meghozatalát követő munkanapon, de
legkésőbb az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldésének napján értesíti az
irányító hatóságot.
(2) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli
összegezés megküldését követő két munkanapon belül megküldi a közbeszerzési eljárás során
keletkezett összes dokumentumot és a Kbt. 27. § (1)-(2) bekezdése szerinti közbeszerzési
szabályzatot - jogorvoslati eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését tartalmazó
dokumentumot is - az irányító hatóság részére.
(3) Ha a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás megindítására az (1) bekezdés szerinti határidőt követően,
de még a (4) bekezdés szerinti értesítés megküldése előtt kerül sor, az irányító hatóság az
ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve
közzététele napjáig felfüggeszti. Az ellenőrzés felfüggesztése vonatkozásában a korábbi időpont az
irányadó. A kézhezvétel időpontjáról a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett nyilatkozik az
irányító hatóság részére.
(4) Az irányító hatóság a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat - figyelemmel az egységes
működési kézikönyvben foglaltakra is - közbeszerzési-jogi, támogathatósági, elszámolhatósági,
valamint műszaki szempontú utóellenőrzésnek veti alá. Az irányító hatóság a dokumentumok
beérkezését követő hét munkanapon belül az ellenőrzés eredményéről a támogatást igénylőt, illetve
a kedvezményezettet értesíti. Az irányító hatóság az ellenőrzés eredményétől függően
szabálytalansági eljárást folytat le, és a megítélése szerint szabálytalanság megállapítására
okot adó közbeszerzési jogsértés esetén jogorvoslati eljárást kezdeményez.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően a Vidékfejlesztési Program tekintetében az irányító hatóság a
kockázatelemzéssel kiválasztott projektek vonatkozásában megküldött, (2) bekezdés szerinti
dokumentumokat veti alá közbeszerzési-jogi, támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki
szempontú utóellenőrzésnek.
86 99. § (1) Ha a közbeszerzési eljárásban utólagos ellenőrzés szükséges, azt az irányító hatóság
folytatja le az utólagos ellenőrzés lefolytatásához szükséges valamennyi dokumentum kézhezvételét
követő tizenöt munkanapon belül. Utólagos ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a támogatást igénylő,
illetve a kedvezményezett megszegte a 98. § (1) és (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét és a
közbeszerzési eljárás utóellenőrzését nem határidőben kezdeményezte. Az irányító hatóság
ilyen esetben kezdeményezheti a kedvezményezett ellen szabálytalansági eljárás lefolytatását
azzal, hogy az esetleges korrekcióra elsődlegesen a projektmenedzsment, illetve a közbeszerzés
sorok terhére kerül sor.
(2) Az utólagos ellenőrzésről készült jelentés tartalmában egyenértékű az utóellenőrzési
jelentéssel.
(3) A kedvezményezett részére támogatás - a támogatásielőleg-kifizetés kivételével - csak a
támogató tartalmú utóellenőrzési vagy utólagos ellenőrzésről készült jelentés megléte vagy a 98. §
(5) bekezdése esetén folyósítható. Nem támogató tartalmú utóellenőrzési vagy utólagos
ellenőrzésről készült jelentés esetén - amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe
tartozó, nem reparálható jogsértés miatt kerül sor nem támogató tartalmú jelentés kiadására - az
irányító hatóság jogorvoslati eljárást kezdeményezhet a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.
tekintetében.
100. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a szerződésmódosítást, valamint a
szerződésmódosítást alátámasztó valamennyi dokumentumot a szerződésmódosítást követő két
munkanapon belül utóellenőrzés céljából megküldi az irányító hatóság részére. Az irányító
hatóság a dokumentumok beérkezését követő tizenöt munkanapon belül elvégzi a közbeszerzési-
jogi és elszámolhatósági szempontú ellenőrzést.
(2) Ha a kedvezményezett a szerződésmódosítására vonatkozó, Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás
megindításáról tájékoztatja az irányító hatóságot, az irányító hatóság az ellenőrzést a jogorvoslati
eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napjáig felfüggeszti. Az
ellenőrzés felfüggesztése vonatkozásában a korábbi időpont az irányadó.
(3) Ha a szerződésmódosítással összefüggésben utólagos ellenőrzés szükséges, azt az irányító
hatóság folytatja le az utólagos ellenőrzés lefolytatásához szükséges valamennyi dokumentum
kézhezvételét követő tizenöt munkanapon belül. Utólagos ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a
támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett megszegte az (1) bekezdésben foglalt
kötelezettségét és a szerződésmódosítás utóellenőrzését nem határidőben kezdeményezte. Az
irányító hatóság ilyen esetben kezdeményezheti a kedvezményezett ellen szabálytalansági eljárás
lefolytatását azzal, hogy az esetleges korrekcióra elsődlegesen a projektmenedzsment, illetve a
közbeszerzés sorok terhére kerül sor.
(4) Az utólagos ellenőrzésről készült jelentés egyenértékű az utóellenőrzési jelentéssel.
(5) A kedvezményezett részére a szerződés-módosítással érintett támogatási összeg csak a
szerződés-módosításra vonatkozó támogató tartalmú utóellenőrzési vagy utólagos ellenőrzésről
készült jelentés megléte esetén folyósítható. Nem támogató tartalmú utóellenőrzési vagy utólagos
ellenőrzésről készült jelentés esetén - amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe
tartozó, nem reparálható jogsértés miatt kerül sor nem támogató tartalmú jelentés kiadására - az
irányító hatóság jogorvoslati eljárást kezdeményezhet a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.
tekintetében.
87 100/A. § (1) Ha a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítása azért válik
szükségessé, mert
a) a támogatási szerződésben módosult a szerződéssel érintett projektelem finanszírozási módja,
vagy
b) az igénybe venni kívánt alvállalkozói teljesítés mértéke az eredeti szerződésben rögzítetthez
képest magasabbá válik,
akkor a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek kizárólag a finanszírozási módra
vonatkozó, a támogatási szerződésnek megfelelő módosítására, valamint az alvállalkozói teljesítés
mértéke módosítására a 100. § (1) és (3) bekezdését nem kell alkalmazni. A kedvezményezett
köteles a szerződésmódosításról - az alátámasztó dokumentumok megküldésével - az irányító
hatóságot 15 napon belül tájékoztatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződésmódosítás esetén a szerződésmódosítással érintett támogatási
összeg - a 100. § (5) bekezdéstől eltérően - folyósítható.
8.A. Értelmezze a kérelem benyújtásának, hiánypótlásának és visszavonásának szabályait a

közigazgatási hatósági eljárásban! Milyen intézkedéseket tesz a közigazgatási hatóság a
kérelem alapján? Mikor kerül sor bizonyítási eljárás lefolytatására a közigazgatási
hatósági eljárásban? Sorolja fel a bizonyítás eszközeit!
 kérelem benyújtásának módja, alapvető tartalmi követelményei
 kérelem visszavonásának határideje
 intézkedések a kérelem alapján
 kérelem hiánypótlási szabályai
 bizonyítási eljárás helye a közigazgatási hatósági eljárásban
 bizonyítási eszközök felsorolása
Kérelem fogalma: a kérelem az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását,
illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. Ez egyben a
kérelem alapvető tartalma is egyben.
A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt
elnevezéssel. Tehát nem az számít, hogy milyen nevet adnak a nyilatkozatnak, amit a hatóság elé
terjesztenek, hanem az, hogy a benne foglaltak alapján az kérelemnek minősül-e vagy sem.
A kérelem benyújtásának módja: ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a

kérelmet a hatósághoz írásban vagy személyesen lehet előterjeszteni. A kérelem az illetékes
hatóságnál vagy – ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki – a kormányablaknál
terjeszthető elő. Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon
indul.
A kérelem visszavonásának határideje: az ügyfél kérelmével a tárgyában hozott döntés

véglegessé válásáig rendelkezhet. A rendelkezés az Ákr. -ben nem kerül részletesebben kifejtésre,
de mindenképpen magában hordozza a kérelem kiegészítésének, módosításának és a
visszavonásának lehetőségét is.
88 Ezeket a szabályokat az eljárás megindítására irányuló kérelmen kívüli egyéb, az eljárás
valamennyi résztvevőjének az eljárással összefüggő kérelmeire is megfelelően alkalmazni kell.
A kérelem tartalma: ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza
az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét. Nem kérhető az
ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági állásfoglalás csatolása, és az ügyfél
azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet
jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.
A jogalkotó nem rendelkezik arról, hogy a kérelemhez adott esetben mellékleteket is csatolni kell-
e, csak arról, amelyek benyújtása nem kötelező.
Intézkedések a kérelem alapján, kérelem hiánypótlási szabályai
A kérelem automatikus döntéshozatali eljárásban, sommás vagy teljes eljárásban bírálható el.
Törvény egyes ügyekben kizárhatja a sommás eljárás alkalmazását.
Az automatikus döntéshozatali eljárásban és a sommás eljárásban hozott döntés közlését követő öt
napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.
A kérelem alapján a hatóság részéről megtehető intézkedések:

a) Hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet.
b) A kérelmet visszautasítja.
c) A tényállás tisztázása érdekében tesz intézkedéseket.
Hiánypótlás: ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, vagy

megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges, az eljáró
hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett –
ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – egy ízben hiánypótlásra hívja fel a
kérelmezőt.
Az eltérést az Ákr. azért engedi meg, mert vannak olyan eljárások, amelyekben egyetlen
hiánypótlás nem elegendő. Az eljárás közben felmerülő újabb kérdések megkívánhatják, hogy a
hatóság további hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet: a tűzvédelmi hatósági eljárások általános és
különös szabályairól szóló 489/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § alapján, ha a kérelem nem
felelt meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, a tűzvédelmi hatóság legfeljebb két ízben
hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.
A kérelem visszautasítása:
A hatóság a kérelmet visszautasítja, ha
a) az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény
ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz, vagy
b) az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelmet a bíróság vagy a hatóság érdemben már
elbírálta, és a kérelem tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozás nem változott.
A hatóság a kérelmet visszautasíthatja, ha azt nem az előírt formában terjesztették elő. Ha a

kérelmező a kérelmét öt napon belül az előírt formában ismételten előterjeszti, a hatóság az eljárást
89 teljes eljárásban folytatja le, azzal, hogy a kérelmet az eredeti benyújtáskor előterjesztettnek kell
tekinteni, de az ügyintézési határidőt az ismételt benyújtást követő naptól kell számítani. Ha az
ügyfél ezek alapján ismételten terjeszti elő kérelmét, és a jogszabály határidőt vagy határnapot
állapít meg, a kérelem előterjesztése szempontjából a határidő és a határnap megtartottnak
tekintendő.
Az ismételt benyújtás a visszautasító döntés elleni jogorvoslatról való lemondásnak, illetve
visszavonásának minősül.
Bizonyítási eljárás helye a közigazgatási hatósági eljárásban, bizonyítási eszközök
A hatóság tényállás tisztázása érdekében tesz intézkedéseket. A tényállás tisztázása az érdemi

döntés meghozatalához szükséges jogilag releváns tények feltárása. A tényállás két módon
tisztázható: a rendelkezésre álló adatok alapján, illetőleg bizonyítás útján.
Ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a hatóság bizonyítási eljárást

folytat le.
A tényállás tisztázása azt jelenti, hogy a jogilag releváns tényeket össze kell gyűjteni. A hatóság
kötelessége a tények feltárása. Ha az eljárás kérelemre indult, akkor is a hatóság kötelessége, de
mellérendelődik az ügyfél. Ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a
hatóság bizonyítási eljárást folytat le.
A bizonyítási eljárás funkciója, hogy az eljáró szerv a megállapított tények és körülmények

valódiságáról meggyőződjön, valamint a bizonyítékok beszerzése és értékelése.
A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A hatóság
által hivatalosan ismert tények alatt azt értjük, amelyeket nem magánemberként, hanem a hivatali
működése során szerzett.
Köztudomásúnak tekintjük azokat az ismert és valónak elfogadott tényeket, amelyeket az
emberek meghatározott csoportja ugyanúgy ismer. Hogy hogyan jut el ez az információ az
emberekhez, az közömbös: a lényeg, hogy az emberek bizonyos köre előtt ténylegesen ismert
legyen.
A köztudomású tényeket a magyar jogirodalom hagyományosan két csoportba sorolja:
1. A történeti események (például mikor volt az első világháború) és az olyan általános
ismeretek, mint például a mértékrendszer elemei a szorosabb értelemben vett köztudomású tények
közé tartoznak.
2. A köztapasztalati tényeken inkább olyan tapasztalati tételeket kell érteni, amelyek
általánosan ismert összefüggéseken vagy megfigyeléseken alapulnak. (Például éjszaka sötét van, az
esőtől nedvesek lesznek a tárgyak, a hígító robbanásveszélyes.)
A hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat

szabad meggyőződése szerint értékeli. Törvény vagy kormányrendelet közérdeken alapuló
kényszerítő indok alapján, meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely okirat vagy más irat
bizonyítási eszközként történő alkalmazását. Ez a szabad bizonyítási rendszerre utaló
megfogalmazás lehetővé teszi azt, hogy az eljáró hatóság belátására van bízva az, hogy milyen
90 bizonyítási eszközöket, bizonyítékokat vesz igénybe a tényállás tisztázása érdekében. Kivétel ez
alól csupán a közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján okirat vagy más irat bizonyítási
eszközként történő alkalmazása.
Bizonyítási eszközök felsorolása: a hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható,

amely a tényállás tisztázására alkalmas. Nem használható fel bizonyítékként a hatóság által,
jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték.
A Ket. korábban felsorolta a bizonyítási eszközöket, azonban az Ákr. ezt nem veszi át. Az Ákr.
nem sorolja már fel a bizonyítási eszközöket, ezért ennek a kérdésnek a megválaszolásakor azt kell
hangsúlyozni, hogy ilyen felsorolást a törvény nem tartalmaz. Elmondhatjuk azonban, – és a
vizsgán el is kell mondani – hogy törvényi felsorolás nélkül is tipikus bizonyítási eszköz az ügyfél
nyilatkozata, az irat, a tanú, a szemle, a szakértő, a tolmács és a tárgyalás.
8.B. Foglalja össze az ajánlatok, illetve a részvételi jelentkezések elkészítésére és

benyújtására vonatkozó előírásokat! Hogyan kell lefolytatni a bontási eljárást (mind
ajánlatok, mind részvételi jelentkezések kapcsán)?
 ajánlatok elkészítésének, benyújtásának általános szabályai
 részvételi jelentkezések elkészítésének, benyújtásának általános szabályai
 szükséges nyilatkozatok, felolvasólap, egységes európai közbeszerzési dokumentum fogalma,
funkciója
 ajánlat, részvételi jelentkezés módosítása, visszavonása
 benyújtás szabályai (formai követelmények)
 ajánlatok, részvételi jelentkezések felbontásának szabályai
Eljárást megindító felhívások elnevezése:
 Nyílt eljárás: ajánlati felhívás

 Meghívásos eljárás: részvételi felhívás
 Tárgyalásos eljárás: részvételi felhívás
 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás: ajánlattételi felhívás
 Versenypárbeszéd: részvételi felhívás
A megindító felhívás kötelező tartalmi elemei [Kbt. 50. § (2) bek.]
 az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma (e-mail);

 a közbeszerzési eljárás fajtája [tárgyalásos és gyorsított eljárás esetén: indokolás megadása]
 Gyorsított eljárás: kivételesen indokolt és sürgős esetben;
 A közbeszerzési dokumentumok rendelkezésre bocsátásának módja,
 a közbeszerzés tárgya és mennyisége
91  A közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az eljárást megindító felhívásban úgy kell
megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárásban
tudnak-e ajánlatot tenni
 a szerződés meghatározása (típus: vállalkozási, megbízási, szállítási, vegyes; tárgya:
árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, szolgáltatási
koncesszió - szövegesen, röviden ki kell fejteni a megkötni kívánt szerződés tárgyát)
 a szerződés időtartama vagy a teljesítés határideje, a teljesítés helye
 az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei vagy a vonatkozó jogszabályokra hivatkozás
 alternatív ajánlattétel/részajánlattétel lehetősége
 az ajánlatok értékelési szempontja [Kbt. 76-78. §],
 a kizáró okok és utalás a megkövetelt igazolási módokra
 az alkalmassági követelmények, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és utalás
a megkövetelt igazolási módokra
 ajánlattételi határidő/részvételi határidő
 az ajánlat/részvételi jelentkezés benyújtásának címe
 az ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés nyelve(i)
 az ajánlat(ok)/részvételi jelentkezések felbontásának helye, ideje és bontáson jelenlétre
jogosultak
 az ajánlati kötöttség minimális időtartama (a részvételi felhívás kivételével)
 részvételi felhívás esetén az ajánlattételi felhívás megküldésének tervezett napja
 az ajánlati biztosíték előírására vonatkozó információ
 részletes információkat a részvételi felhívásban még nem kell megadni
 az ajánlati biztosítékra vonatkozóan már a részvételi felhívásban fel kell tüntetni, hogy az
ajánlatkérő az eljárás ajánlattételi szakaszában való részvételt milyen összegű biztosíték
adásához fogja kötni
 EU forrásból támogatott közbeszerzés esetén az érintett projektre (programra) vonatkozó
adatok
 Ha ún. „feltételes” közbeszerzésről van szó, akkor az erre való utalást
Ajánlattételhez szükséges lépések
 Regisztráció gazdasági szereplőként az EKR-ben (Elektronikus Közbeszerzési Rendszer)

 Eljárás leszűrése, kiválasztása
 Érdeklődés jelzése (gombnyomás)
 Ajánlat benyújtása (egyedi azonosítót kap)
 Ha valamit elfelejtett az AT felcsatolni vagy módosítani szeretné az ajánlatát: vissza kell
vonni az ajánlatot és újra be kell nyújtani (EKR-ben nem lehet több verzió).
 A gazdasági szereplők csak azokat a dokumentumokat érik el az EKR-ben, amelyeket a
KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTÁCIÓ, illetve a JOGORVOSLAT felületre tölt fel az AK.
Ajánlat / jelentkezés összeállítása [Kbt. 66-67.§]

92  ún. ajánlati nyilatkozat [Kbt. 66. § (2) bek. szerint]: AT kifejezett nyilatkozata az ajánlati
vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a
kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan
 részvételi jelentkezésben a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot.
 Kkv-nyilatkozat – EKR-ben zajló eljárásnál nem kell benyújtani
 Felolvasólap (űrlap formátum kitöltésével) - Felolvasólapra kötelező mintát (elektronikus
űrlapot) kell készíteni a KD részeként, AT-nek ezt kell az ajánlat részeként kitölteni
 Részvételi jelentkezéseknél: a részvételre jelentkezők neve, címe (székhely, lakóhely)

 Ajánlatoknál: az ajánlattevők neve, címe (székhely, lakóhely), azok a főbb, számszerűsíthető
adatok, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek
 E-ESPD (Kizáró okok és alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében)
Ajánlatok / részvételi jelentkezések benyújtása
 ajánlat az ajánlattételi határidőig módosítható / visszavonható

 részvételre jelentkezés a részvételi határidőig módosítható / visszavonható
 benyújtás: EKR (főszabály)
 elkésett ajánlat vagy részvételi jelentkezés: külön jegyzőkönyvet kell felvenni és az összes
(beleértve az elkésettet is) AT-nek / RJ-nek meg kell küldeni 5 napon belül.
Beadás, bontás
 Az ajánlattételi / részvételi határidő: munkanapokon, budapesti közép-európai (CET) idő

szerint, 8.00 és 16.00 óra közötti időszakra eshet
 ezen időpontig kell elektronikusan beérkezni az ajánlatoknak / jelentkezéseknek
 A beérkezés időpontjáról a rendszer visszaigazolást küld
 Bontás: ajánlattételi / részvételi határidő lejártát követően, 2 órával később kell megkezdeni
 Módosítás: a korábban benyújtott ajánlatot (jelentkezést) az új ajánlat (jelentkezés)
megtétele előtt vissza kell vonni! [EKR r. 18. §, 2019.04.01-től Kbt. 55. § (7) bek.]
Ajánlatok / részvételi jelentkezések bontása [Kbt. 68.§]
 Részvételi jelentkezések bontása: a részvételre jelentkezők neve, címe (székhely, lakóhely)

 Ajánlatok bontása: az ajánlattevők neve, címe (székhely, lakóhely), azok a főbb,
számszerűsíthető adatok, amelyek az értékelési szempont (részszempontok) alapján
értékelésre kerülnek.
 Bontási jegyzőkönyv megküldése: 5 napon belül!
 a bontást az EKR rendszer végzi
 A bontás időpontjában az ajánlatok (jelentkezések) az AK számára hozzáférhetővé válnak
 Felolvasólapok adatai [Kbt. 68. § (4)-(5) bek.] azzal a tartalommal, ahogy az ajánlatban
szerepeltek
 EKR: emailt küld az ajánlattevőknek, hogy a felolvasólapok adatai elérhetők a rendszerben
 Ez a bontáskor azonnal hozzáférhető az ajánlattevők számára [vö. A rendszert egy személy
“használja” pl. közös AT-k nevében]
93  Bontási jegyzőkönyv
 AK a véglegesítés előtt “belenyúlhat”
 Az 5 nap itt továbbra is irányadó
 EKR: emailt küld az ajánlattevőknek, hogy a bontási jkv elérhető a rendszerben
 A bontási jkv-et az eljárás megnyitásakor, a bontási adatokat tartalmazó felületen lehet
megtekinteni
 Részben elektronikusan benyújtott ajánlat (jelentkezés) bontását szintén az EKR rendszer
végzi
 Az ajánlat (jelentkezés) EKR rendszeren kívüli részeit külön bontás tartása nélkül társítani
kell a megfelelő ajánlathoz + ezt dokumentálni is kell
 Fizikai modellek benyújtása esetén a dokumentálás módja: fénykép v. jegyzőkönyv (→ezt
kell feltölteni az EKR-be). Ezesetben nem lehet határidő rövidítéssel élni (mivel az ajánlatok
benyújtása nem teljeskörűen elektronikus)
 Fedezet feltüntése: AK rögzíteni tudja az EKR rendszerben, ha a bontás előtt megtette,

akkor a jegyzőkönybe bekerülhet
Nem követ el jogsértést AK akkor, ha az EKR rendszer üzemzavara miatt mulaszt el valamely
eljárási cselekményre vonatkozó határidőt → a rendszer helyreállítását követően haladéktalanul
köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére.
8.C. Mi a Közbeszerzési Döntőbizottság feladata? Hogyan épül fel a közbeszerzési ügyben

eljáró tanács? Milyen szabályok vonatkoznak az eljáró tanács tagjainak kijelölésére?
Ki lehet, illetve ki nem lehet közbeszerzési biztos?
 Közbeszerzési Döntőbizottság feladata
 közbeszerzési ügyben eljáró tanács felépítése, tagjainak kijelölése
 közbeszerzési biztossá válás feltételei (ki lehet, ki nem)
A Hatóság keretében működő Közbeszerzési Döntőbizottság független, országos hatáskörrel

rendelkező szervezet, amelynek feladata a közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal
kapcsolatos jogsértő, vagy vitás ügyekben a jogorvoslati eljárás lebonyolítása.
A Döntőbizottság tagjait alkotó közbeszerzési biztosok döntéshozataluk során függetlenek, a

jogszabályok alapján, meggyőződésüknek megfelelően döntenek, döntéseik meghozatalával
kapcsolatban nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. A közbeszerzési biztosok a jogorvoslati
eljárásokban háromfős tanácsban járnak el.
A Közbeszerzések Döntőbizottság elnökét és elnökhelyettesét a Közbeszerzési Hatóság elnökének

javaslata alapján a Közbeszerzési Tanács választja meg öt évre.
KH elnöke ma: Rigó Csaba Balázs
KDB elnöke ma: Dr. Puskás Sándor
KDB elnökhelyettese ma: Dr. Telek Katalin
94
Kbt. XXIV. fejezet - Közbeszerzési Döntőbizottság (192-193. §)
A Közbeszerzési Döntőbizottság feladata a közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal

kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése.
A Döntőbizottság jogorvoslati eljárásokat folytat le és döntéseket (határozatokat) hoz. Ennek során

engedélyezheti szerződések megkötését, ajánlatkérői döntéseket semmisíthet meg, jogsértést és
szerződések semmisségét állapíthatja meg vagy bírságolhat.
A közbeszerzési gyakorlat elvi szintű fejlesztése a Tanács feladata, mely útmutatókat ad ki. A
Döntőbizottság ugyan egyedi ügyekben jár el, ám az egységes jogorvoslati gyakorlat biztosítása
érdekében elemzi saját és a bíróságok joggyakorlatát, valamint véleményt nyilvánít a vitás
jogalkalmazási kérdésekben.
Eljárása
A Döntőbizottság tevékenysége a bíráskodáshoz hasonló, de eljárására az általános közigazgatási

rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárás kérelemre vagy hivatalból
indul. Ha az eljárás kérelemre indult, akkor a kérelmezőnek igazgatási szolgáltatási díjat kell
fizetnie.
Az ügyekben a Döntőbizottság három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el. A tanács a
határozatát többségi szavazás alapján és a Közbeszerzési Hatóság nevében hozza. Az eljárásban a
közbeszerzési szaktanácsadói, kamarai jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező.
A Döntőbizottság végső döntésének meghozataláig ideiglenes intézkedéseket tehet a

jogszabálysértő helyzet kezelésére, és kezdeményezheti az Európai Bíróság döntéshozatali eljárását
is. Döntését a hozzá benyújtott iratok alapján, tárgyalás nélkül hozza meg, vagy nyilvános tárgyalást
tart, ahol tanúkat is meghallgathat.
A Döntőbizottságnak az eljárást főszabály szerint 15 napon belül be kell fejeznie. A határozatában

megállapíthatja a jogsértés tényét és számos szankciót alkalmazhat a jogsértővel szemben, akár
bírságot is kiszabhat. A bírság összege adott esetben a közbeszerzés becsült értékének 10-15%-a is
lehet.
A meghozott határozatot a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzé kell tenni. A határozat

felülvizsgálata érdekében bírósághoz lehet fordulni.
A Döntőbizottság működését a Hatóság költségvetéséből kell biztosítani.

A Döntőbizottság a Tanács által meghatározott számú és a Hatósággal közszolgálati jogviszonyban
álló közbeszerzési biztosból, valamint elnökből áll, akiket a Tanács nevez ki és ment fel.
A Döntőbizottság elnökét és elnökhelyettesét a Tanács a jelen lévő tagok kétharmadának

szavazatával, öt évre választja meg. A Döntőbizottság elnökhelyettesét a Tanács a közbeszerzési
biztosok közül választja meg, az elnökhelyettes személyére a Döntőbizottság elnöke tesz javaslatot.
A Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese újraválasztható.
95
A Döntőbizottság elnöke az lehet, aki jogi szakvizsgával és legalább ötéves közbeszerzési
gyakorlattal vagy legalább hároméves állami vezetői gyakorlattal, vagy aki legalább hároméves
bírói vagy ügyészi gyakorlattal rendelkezik.
9.A Milyen módon indulhat közigazgatási hatósági ügyben jogorvoslati eljárás (felsorolva
annak eseteit)? Mutassa be a fellebbezésre vonatkozó szabályokat a közigazgatási
jogorvoslati eljárás kapcsán!
 kérelemre induló jogorvoslati eljárás és döntés-felülvizsgálat; azok eseteinek felsorolása

 fellebbezés szabályai a közigazgatási jogorvoslati eljárásban (mikor van helye, mely
esetekben nincs helye, fellebbezés benyújtása, felterjesztése, eljárás a fellebbezés alapján)
A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló
jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni
jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető
jogorvoslat keretében gyakorolható.
Kérelemre induló jogorvoslati eljárások
a) a közigazgatási per,
b) a fellebbezési eljárás.
Hivatalból induló jogorvoslati eljárások
a) a döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját hatáskörében,
b) a felügyeleti eljárás,
c) az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás.
Az ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet,
ha azt törvény kifejezetten megengedi.
Fellebbezésnek van helye, ha a határozatot
a) járási (kerületi) hivatal vezetője vagy - a képviselő testület kivételével - helyi önkormányzat
szerve, vagy
b) rendvédelmi szerv helyi szerve hozta.
Önálló fellebbezésnek van helye
a) az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,

96 b) az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező,
c) a kérelmet visszautasító,
d) az eljárást megszüntető,
e) az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott,
f) az eljárási bírságot kiszabó,
g) a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
h) a zár alá vételt vagy lefoglalást elrendelő, valamint ezek megszüntetése iránti kérelmet
elutasító,
i) az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító,
j) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott, valamint
k) az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti

kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló elsőfokú végzés
ellen.
Ha a hatóság a döntést nem nyilvánította azonnal végrehajthatónak, a fellebbezésnek a döntés

végrehajtására halasztó hatálya van.
Az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, valamint az iratbetekintési jog korlátozása iránti

kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő

okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.
A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az
elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem
hivatkozott.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet
előterjeszteni.
A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A

fellebbezési jogról történő lemondás nem vonható vissza, arra egyebekben a kérelemre vonatkozó
szabályok az irányadóak.
Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy
visszavonja.
97 Ha a fellebbezésben foglaltakkal egyetért, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hatóság a nem
jogszabálysértő döntését is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően
módosíthatja.
Ha a hatóság a megtámadott döntést nem vonja vissza, illetve a fellebbezésnek megfelelően azt nem
módosítja, javítja vagy egészíti ki, a fellebbezést a hatóság az ügy összes iratával, a fellebbezési
határidő leteltét követően felterjeszti a másodfokú hatósághoz.
A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel megtámadott döntést és az azt
megelőző eljárást megvizsgálja. A másodfokú hatóság eljárása során nincs kötve a fellebbezésben
foglaltakhoz.
A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt,

vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti.
Ha a döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy ha egyébként szükséges, a másodfokú hatóság
tisztázza a tényállást és meghozza a döntést.
Ha valamennyi fellebbező visszavonta a fellebbezését, a másodfokú hatóság a fellebbezési eljárást

megszünteti.
9.B. Foglalja össze a hiánypótlás, felvilágosítás kérés, számítási hiba javítása és az

indokoláskérési kötelezettség szabályait a közbeszerzési eljárásokban!
 hiánypótlás, felvilágosítás kérés szabályai
 számítási hiba javítása
 indokoláskérési kötelezettség aránytalanul alacsony ár, illetőleg aránytalan
kötelezettségvállalás esetén
Az ajánlatok/részvételi jelentkezések vonatkozó elbírálás szabályai
BÍRÁLAT CÉLJA: érvényesség-érvénytelenség megállapítása

ÉRTÉKELÉS CÉLJA: az érvényes ajánlatok sorbarendezése (pontozás), amelynek végeredménye
a nyertes ajánlat.
Bírálat
 A bírálat kötelező, célja az érvényesség-érvénytelenség megállapítása

 Időtartama: lehető legrövidebb időn belül
 részvételi jelentkezéseknél: az AF megküldésének időpontjáig küldjön értesítést a részvételi
szakasz eredményéről
 ajánlatoknál: az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön az összegezés megküldésére
98  Nem kell bírálat és értékelés, ha a végleges ajánlatok mindegyike drágább a
rendelkezésre álló anyagi fedezet összegénél, ezesetben azonban erre hivatkozva nem
indítható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
A bírálati szakasz lehetséges fázisai:
1) Hiánypótlás / felvilágosítás kérés [Kbt. 71. § (1)-(10) bek.], ha valami hiányzik vagy nem
egyértelmű
2) Számítási hiba javítása [Kbt. 71. § (11) bek.], azaz 2+2=5 javítása, ha az alapadatok
egyértelműek és műveleti hiba történt
3) „Realitás” -vizsgálat [Kbt. 72. §] Árelemeknél: aránytalanul alacsony ár;
Kötelezettségvállalásoknál: lehetetlen v. túlzott kötelezettségvállalás
Hiánypótlás és felvilágosítás kérés - Kbt. 71. §
 az összes AT / RJ számára azonos feltételekkel kell biztosítani a hiánypótlás lehetőségét,

 a nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében
az AT-ktől / RJ-ktől kötelező felvilágosítást kérni
 AK a többi AT / RJ egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevők, illetve

részvételre jelentkezők részére megküldeni (EKR), megjelölve a határidőt, továbbá a
hiánypótlási felhívásban a pótolandó hiányokat.
HIÁNYPÓTLÁS
Célja: csak arra irányulhat, hogy az ajánlat / részvételre jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési
dokumentumok / a jogszabályok előírásainak. Ennek során az ajánlatban / jelentkezésben szereplő
iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet.
 pótlás + javítás egyaránt
 Kizáró ok hatálya alatt álló AV / AIRSZ lecserélhető: Kbt. 62. § (1) bekezdés a)-h), k)-n) és
p-q) pontja szerinti / ha előírta: Kbt. 63. § szerinti korábbi eljárásban tanúsított magatartás
alapján a Kbt. 62. § (1) bek. j) pontja szerinti kizáró okkal érintett gazdasági szereplőt (tehát
nem az AT-t!!!) ki kell zárni, és emellett hiánypótlás keretében felhívja AT-t / RJ-t a kizárt
helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére
 be lehet vonni a hiánypótlás során új gazdasági szereplőt (pl. alvállalkozót) az eljárásba
A hiánypótlás keretében bevont új gazdasági szereplőre már kizárható / korlátozható a hiánypótlás.

Eljárást megindító felhívásban utalni kell erre, ha AK ezt ki akarja zárni! (eljárás időbeli elhúzódása
ellen tanácsos!)
 Önkéntes hiánypótlás lehetősége:
0 Mindaddig, amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára

hiánypótlásra / felvilágosítás nyújtására határidő van folyamatban
0 Vagyis: ha nincs „normál” hp, akkor önkéntesre sincs lehetőség
0 AT / RJ pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel
hiánypótlásra
 Többszöri hiánypótlás lehetősége adott
99 0 Nem kötelező egy “körben” hiánypótoltatni, több részletben is lehet
0 A korábban már megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem
pótolhatók
 A hp nem / nem megfelelő teljesítése esetén: EREDETI ajánlatot kell figyelembe venni
Hiánypótlás és felvilágosítás-kérés keretei
Egyértelműen el kell különíteni, hogy mely feltételek képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges
elvárást (alkalmassági követelmény), és melyek jelentik ezen felül az értékeléskor figyelembe vett
tényezőket.
Az értékelési szempontrendszerbe bevont szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a (4)

bekezdésben foglalt (kizáró ok hatálya alá tartozó alvállalkozó/erőforrás-szervezet) vagy az
alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges esetben és csak úgy változhat,
hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében
a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra.
Ha a hiánypótlás során a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező
személy kerül bemutatásra, az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótolt szakember
adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem
eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását!
Ha az értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozóan ellentmondás van a felolvasólapon

feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között
-->
Ha a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma
között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé
kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.
100
Eltérés a felolvasólap és az alátámasztó dokumentumok között (példák):
Szakember gyakorlati ideje a felolvasólapon: 60 hónap

Szakember gyakorlati ideje az ajánlatban (az alátámasztó dokumentumokban): 48 hónap
Felvilágosítás / alátámasztó dokumentum hiánypótlása a felolvasólapon szereplő adat
alátámasztásra.
Ha ez nem sikerül: az alátámasztó dokumentum adatát kell az értékelésnél figyelembe venni.
Szakember gyakorlati ideje a felolvasólapon: 48 hónap

Szakember gyakorlati ideje az ajánlatban (az alátámasztó dokumentumokban): 60 hónap
A felolvasólap adatát kell az értékelésnél figyelembe venni.
1) D.135/14/2013./D. 395/14/2013.
Egy irat hiánya nem azonos az irat hiányosságával.
Ha az AT egyáltalán nem csatol ajánlatába egy iratot és AK hiánypótlás keretében bekéri ezen
iratot, akkor, ha az ajánlattevő hiánypótlása során hiányosan kitöltve nyújtja be ezen iratot, újabb
hiánypótlás elrendelhető az irat hiányosságára.
pl. AT ajánlatában nem csatol referencia igazolást, ajánlatkérő hiánypótlásra szólítja fel, a
hiánypótlás keretében csatolt referencia igazolásból pedig hiányzik az ellenszolgáltatás összege,
akkor ajánlatkérő újabb hiánypótlást rendelhet el. Nem ütközik a többszörös hiánypótlás tilalmába.
2) Meddig kell hiánypótoltatni?

D.395/14/2013.
Ajánlatkérő ameddig lehet, köteles hiánypótoltatni, többször rákérdezni, felvilágosítást kérni, ha
nem egyértelmű a kijelentés. pl. ha az ajánlattevő azt nyilatkozza a referencia nyilatkozatban, hogy
az adott szolgáltatás magában foglal minden előírást, abból ajánlatkérő még nem tud meggyőződni
alkalmasságáról, mivel a „magában foglal” nem kimerítő kategória, pontosan nem megállapítható
mit tartalmaz, ilyenkor ismételt hp. vagy felvilágosítás kérés szükséges.
3) Szakmai ajánlat módosítása

KDB [D.475/12/2012.]:
A Kbt. 67. § (2) bekezdés szigorú, eltérést meg nem engedő módon kizárja annak lehetőségét, hogy
az ajánlatkérő olyan pontosító, értelmező választ fogadjon el az ajánlattevőktől, amely ajánlati
kötöttség megsértésével jár. Vagyis: ha pl. két bírálati részszempontra tett megajánlás egymásnak
ellentmond (azaz nem egyértelmű), etekintetben a feloldásra nincs lehetőség felvilágosítás kéréssel.
4) Hiánypótlás határa
D.535/18/2012
A hardver- és szoftverelemek részletes bemutatására hiánypótlás keretében került sor --› ezzel nem
módosította a szakmai ajánlatot, mert a beszerzés tárgyára a nyertes egyértelmű ajánlatot tett, a
kiadott ktgvetést beárazta és ez a hiánypótlás nem érintette a szerződéses feltételeket sem
D.574/12/2012
101 D.690/17/2012
A műszaki specifikáció beazonosítása érdekében történő pontosítás a szakmai ajánlaton belül
megengedett.
D.602/15/2012
A műszaki tartalom hibái azonban NEM javíthatók, a felhívástól eltérő műszaki vállalás
érvénytelenséget eredményez.
D.169/16/2013.
Az ajánlatnak nem lehetnek egymással ellentmondó elemei, nem szerepelhet benne két egymásnak
ellentmondó ajánlati vállalás, ilyen esetben bármelyik tartalmi elem kiválasztása és a másik ajánlati
elem figyelmen kívül hagyása az ajánlat módosítását eredményezi
Bírálati szempontra tett megajánlás módosítása mindenképpen lényegesnek tekintendő és erre a

hiánypótlás / felvilágosítás nem irányulhat!
D.172/10/2013.
Más megítélés alá esik a szakmai ajánlattal kapcsolatos hiányzó ajánlati tartalom és tiltott a
hiánypótlás alkalmazása, amennyiben az ajánlatkérő a szakmai ajánlat minősége, tartalma
tekintetében határoz meg bírálati részszempontot.
Ha a szakmai ajánlat vonatkozásában nem volt értékelési szempont, annak tartalma az értékelést
nem befolyásolja.
Ilyen esetben a benyújtott hiánypótlás nyomán AK meggyőződni arról, hogy az esetlegesen ajánlati
kötöttséget sértő módon az ajánlat módosítását jelenti-e.
5) Számítási hiba javítása

Ebbe a körbe a kiinduló számadatokkal történő hibás számszaki műveletek eredményeként
megadásra kerülő szám(ár) adatok tartoznak.
Nem lehet számítási hiba körébe vonni azon eseteket, ahol az elbírálás alá eső ajánlati ár
vonatkozásában láthatóan téves, de számítási hibára nem visszavezethető ár került megjelölésre.
6) Számítási hiba kezelése (Kbt. 71. § (11) bek. + EKR rendelet 20. § (5) bek.)
Ha az AK az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel  a közbeszerzés tárgya
elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kell kiszámítani számítja
ki az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot
AT-nek kell kijavítania AK felszólítására! Ilyenkor az összes ajánlattevő tájékoztatása szükséges
(EKR-en keresztül).
Számítási hiba javítása [EKR rendelet 20. § (5) bek., 2019.04.01-től Kbt. 77. § (11) bek.]
Nem AK javítja, hanem AT!! Itt ténylegesen el kell végezni a hiba javítását. AK az alábbi adatok
megjelölésével felhívja AT-t a számítási hiba javítására:
 a hiba
102  a javítandó érték
 a javítás eredményeként meghatározott érték
Ha a számítási hiba javítását nem vagy nem az előírt határidőben, vagy továbbra is hibásan
teljesítették, az ajánlat érvénytelen!
9.C. Határozza meg a Közbeszerzési Hatóság feladatát! Mik a Közbeszerzési Hatóság

keretében működő Tanács feladatai? Milyen szabályokat rögzít a törvény a
Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács működését illetően?
 Közbeszerzési Hatóság feladata, új feladatkörök az új közbeszerzési törvény alapján (pl. az
öntisztázás keretében meghozott intézkedések megfelelőségének megítélése,
szerződésmódosítások esetén közérdekű keresetindítási jog)
 a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács feladatai (szervezet vezetőit érintő
személyügyi kérdések, útmutatók kiadása)
 a Hatóság elnökének feladatai (operatív feladatok)
 a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács működése (üléstartás szabályai,
határozatképesség, határozathozatal)

átcsoportosítás
Tanács összetétele:
 15 tagból áll
 alapelvek, egyes közérdekű célok képviselete
 ajánlatkérők képviselete
 ajánlattevők képviselete
 a gazdaságpolitikáért felelős miniszter által kijelölt személy;
 a közbeszerzésekért felelős miniszter által kijelölt személy;
 az építésügyért felelős miniszter által kijelölt személy;
 az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által kijelölt személy;
 a Gazdasági Versenyhivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;
 a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;
103  a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;
 a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák – köztük a
Magyar Agrár, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara – által kijelölt három
személy;
 a Magyar Mérnöki Kamara elnöke és a Magyar Építész Kamara elnöke által közösen kijelölt
személy;
 a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók szakmai testülete által kijelölt személy;
 innovációért felelős miniszter által kijelölt személy;
 ÁSZ Elnöke vagy az általa kijelölt személy;
 NAV Elnöke vagy az általa kijelölt személy.
A Tanács tagjai, tisztségviselői:
 A tagok megbízatása legalább 2 évre szól

 A Tanács elnöke a Hatóság elnöke
 A Tanács alelnöke a Hatóság alelnöke
 Hatóság elnöke: 5 évre
o Tanács választja
o nem feltétlenül a tagok közül
 Hatóság alelnöke: 5 évre
o a tagok közül választják
A Tanács elnöke

Közbeszerzési Hatóság feladata
A közérdeket, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit figyelembe véve hatékonyan

közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában, a jogszerű közbeszerzési magatartások
104 kialakításában és elterjesztésében, elősegítve ezzel a közpénzek nyilvános és átlátható módon
történő elköltését.
Hatóság hatásköre
 figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi a

törvénymódosításokat;
 véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével kapcsolatos
jogszabálytervezeteket;
 naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi

o a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők listáját,
o a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét, meghatározza a minősítési
szempontokat és azok igazolási módjait,
o a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékét,
o a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listáját, amely lista
tartalmazza az eltiltás idejét is;
o Gazdasági szereplők közbeszerzési szerződésszegéseit
o A kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát megállapító
határozatokat
o Védett munkahelyek listáját
o nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről;
o éves összesített statisztikai jelentést készít;
o gondoskodik a Közbeszerzési Értesítő szerkesztéséről, a hirdetmények közzétételéről,
valamint ellenőrzéséről;
o honlapján közzéteszi a KDB határozatokat, bírósági határozatokat
o kialakítja és működteti a jogorvoslati határozatok nyilvános adatbázisát,
0 figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását és

teljesítését
0 elősegíti a közbeszerzési információk nyilvánosságát, az elektronikus közbeszerzési
adatbázisok használatának elterjedését
0 Oktatás, továbbképzés
0 kapcsolattartás más államok közbeszerzési szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel;
0 évente beszámolót készít az Országgyűlésnek (tájékoztatásul megküldi az Állami
Számvevőszéknek is)
Működés:
TANÁCS:
 testületi üléseit szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tartja
 határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van
 határozatait zömmel egyszerű szótöbbséggel hozza
105 HATÓSÁG:
 üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat, vagyoni hozzájárulást semmilyen
szervezettől vagy személytől nem fogadhat el
 A beszedett igazgatási-szolgáltatási díj a Hatóság saját bevétele
 a hirdetményellenőrzési bevételt az informatikai háttérre kell fordítani
A hatóság szervezete:
 Hatóság Titkársága
o a Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítése és
végrehajtása,
o ehhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenység
o a főtitkár vezeti
o Szerkesztőbizottság
o A Közbeszerzési Értesítő szerkesztése
 Közbeszerzési Döntőbizottság
o a Tanács mellett a Hatóság keretében
o közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatok
o hatékony működését a Tanács költségvetéséből kell biztosítani.
o Közbeszerzési biztosok, elnök, elnökhelyettes
Dokumentumok készítése a jogalkalmazás számára:
 Becsült érték meghatározásának módszerei, egybeszámítási kérdések

 Pontozási módszerek
 Életciklusköltség-számítási módszertanok
 Útmutató a tapasztalatokból, jogorvoslati döntésekből
o Útmutató a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi szerződésekről, továbbá
azokról az államokról, amelyekkel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről
szóló egyezménye van
o Az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások szabályairól
 Elnöki tájékoztatók (a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatói), pl.:
o Az építési beruházások biztosítási követelményeiről
o A közbeszerzési referens képzés szakmai és vizsgakövetelményeiről
o A közbeszerzési értékhatárokról
o A keretmegállapodásokról
10.A. A szerződés megerősítésének milyen eszközeit ismeri a polgári jog? Mi a kezesség, a

zálogjog, mi a garanciaszerződés? Mutassa be a kötbérre vonatkozó szabályokat! A
közbeszerzési eljárásokban milyen szerződést biztosító mellékkötelezettségek
kikötésére van lehetőség a szerződésben? Értelmezze a közbeszerzési eljárásokban
előírható biztosítékokra vonatkozó szabályozást!
106  foglaló, kötbér, jogvesztés kikötése, garanciaszerződés bemutatása
 zálogjog, kezesség definíciója
 kötbérre vonatkozó szabályok a polgári jogban
 közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződésben előírható biztosítékok és
szabályozás (maximum mérték, rendelkezésre bocsátás időpontja, folyamatos fenntartásra
vonatkozó kötelezettség előírásának tilalma)
A szerződés fő célja, hogy a felek a szerződésben megjelölt szolgáltatásokhoz hozzájussanak,

vagyis a szerződést teljesítsék. A felek az alapszerződésben vagy az ahhoz kapcsolódó - járulékos -
szerződésben alkalmazhatnak olyan eszközöket, melyek a teljesítést elősegítik, és a jogosult javára
biztosítékot, fedezetet jelentenek. Ezeket az eszközöket (A szerződés megerősítésének milyen
eszközeit ismeri a polgári jog?) összefoglalóan szerződést biztosító mellékkötelezettségeknek
nevezzük. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek a szerződésszerű teljesítés elmaradásához,
vagyis a szerződésszegéshez kapcsolódnak.
A régi Ptk. külön fejezetben szabályozta a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket. Az új Ptk.

már sem ezt a kifejezést nem használja, sem külön fejezetben nem rendelkezik róluk. Ennek az a
legfőbb oka, hogy ezek a mellékkötelezettségek nem csak megerősítik a kötelezett fizetési
készségét, hanem a fizetési képességet és a fedezet körét is bővítik. Éppen ezért nem kizárólag a
szerződés megerősítéséről szóló részben találhatunk biztosítékokat, hanem akár a dologi részről
szóló könyvben is. A rendszertani besorolás részletezését mellőzve a kérdésben említett
kulcsszavakat, fogalmakat részleteztem.
A szerződés megerősítése foglaló, kötbér vagy jogvesztés kikötésével is történhet.
A foglaló
A foglaló leggyakrabban az adásvételi szerződések biztosítására szolgál, akkor, ha a kötelezett nem

tud azonnal teljesíteni, így a szerződés megkötése és a teljesítés elválik egymástól.
A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a
kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen
kitűnik. Tehát az átadott pénzösszeget a szerződésben egyértelműen foglalónak kell minősíteni,
ennek hiányában vételárelőlegnek minősül, melynek mások a szabályai.
A foglaló szabályai
Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. (Ha az autókereskedésben

kinézek egy autót, ami megtetszik, de nincs nálam a vételár teljes összege, akkor "lefoglalózhatom."
Ha a foglaló adásakor kikötött határidőn belül a teljes vételárat megfizetem, akkor a vételár a
foglaló összegével csökken, magyarul beszámít a vételárba.)
Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét
fél felelős, a foglaló visszajár. (Ha az autókereskedésből éjjel ellopják a kiválasztott és
"lefoglalózott" autót, akkor arról sem a kereskedő, sem én nem tehetek, azért a foglalóként adott
összeg visszajár.)
107 A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen
köteles visszatéríteni. (Ha az autókereskedő elfogadja tőlem a foglalót, de valamiért nem várja
meg, hogy visszamenjek a teljes vételárral és közben egy másik vevőnek eladja a "lefoglalózott"
autót, akkor azt a pénzt, amelyet foglalóként adtam kétszeresen köteles visszafizetni. Ha viszont
foglalót adtam és a meghatározott időn belül nem viszem az autókereskedőnek a teljes vételárat,
akkor a foglalót elveszítettem, ő pedig azt megtarthatja, majd eladhatja az autót másnak.)
A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem

mentesít. A kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken. A túlzott mértékű foglaló
összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.
A kötbér
A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát - kizárólag írásban - arra az esetre, ha olyan okból,
amelyért felelős, megszegi a szerződést. A kötbér tehát egy önként vállalt többletszankció, amely a
szerződés megerősítésére szolgál.
Az írásba foglalás indoka az, hogy a fél önként vállalt többletkötelezettségének terjedelme utóbb ne
lehessen vitás.68
A kötbérfizetés csak a szerződésszegés bekövetkeztével válik esedékessé. Mentesül a kötbérfizetési

kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti.
A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből

kára származott-e. A pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött kötbérre a késedelmi
kamat szabályait kell alkalmazni.
Kötbér és egyéb szerződésszegési igények: a teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér

érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem
mentesít a teljesítési kötelezettség alól.
A jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt. A jogosult
a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát. A jogosult a szerződésszegéssel okozott
kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.
A kötbér mérséklése: a túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság

mérsékelheti.
Kötbérigény kamata: kötbér után kamat kikötése semmis. Az esedékessé vált kötbér után a
kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni.
A jogvesztés kikötése
A felek írásban köthetik ki, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt
a szerződés alapján egyébként megilletné. Ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a
kötelezett kérelmére a bíróság a joghátrányt mérsékelheti.
108 A felelősség alóli kimentés lehetőségét a jogalkotó szándékosan nem szabályozza, ezzel nyitva
hagyva a lehetőséget arra, hogy arról a felek szabadon rendelkezzenek.
Jogvesztés kikötésével járó hátrány lehet például a részletkedvezmény elvesztése részletvételnél,

egyösszegű teljesítés esetére kikötött vételár fizetési engedmény elvesztése, vagy lízingszerződésnél
a lízingdíj-részlet nemfizetése miatt a tartós határozott futamidő letelte előtt az azonnali hatályú
felmondási jog gyakorlása stb.
A garanciaszerződés
A garancia alkalmazásával számtalan területen találkozhatunk: a teljesítési, a jóteljesítési és az

előlegvisszafizetési garancia mellett a garancia alkalmazása gyakori a közbeszerzésben
(tendergarancia), a leányvállalatok tevékenységének anyavállalat általi biztosítása körében vagy
akár viszontbiztosítói garancia formájában a biztosítói kockázat szétporlasztása érdekében.
Korábban garanciát csak a bank vállalhatott. Ennek a korlátozásnak semmi indoka nincs, így az új
Ptk. egyértelművé teszi, hogy garanciát nem csak a bank vállalhat.
Garanciaszerződés: a garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan

kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a
jogosultnak fizetést teljesíteni. A szerződést és a garanciavállaló nyilatkozatot írásba kell foglalni.
A járulékosság hiánya: a garantőr garanciavállaló nyilatkozat szerinti kötelezettsége független

attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt, a garantőr nem érvényesítheti azokat a
kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A garanciavállaló
nyilatkozatban foglalt, a biztosított kötelezettségre történő, általános jellegű utalás nem érinti a
garantőr kötelezettségének a biztosított kötelezettségtől való függetlenségét.
A lehívási jog személyhez kötöttsége: a jogosult nem ruházhatja át a garancia érvényesítésének

jogát a garantőr hozzájárulása nélkül, de jogosult azt a személyt megjelölni, akinek a garantőr a
fizetést teljesíteni köteles.
Jogutódlás a jogosult személyében: a garancia lehívásának joga átszáll a jogosult jogutódjára.
A garantőr teljesítése: a garantőr abban az esetben köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha
a jogosult írásban, és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket pontosan
betartva szólította fel a fizetésre. A garantőr köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a
fizetési felszólítás kézhezvételéről. A garantőr érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek őt
a jogosulttal szemben saját személyében megilletik.
A garantőr késedelem nélkül köteles
a) a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet értesíteni; vagy
b) a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról - annak indokát megjelölve - a

kötelezettet és a jogosultat értesíteni.
109 Nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy rosszhiszemű fizetési felszólítás: ha a garantőr
rendelkezésére álló információk alapján a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy
rosszhiszeműen él a lehívás jogával, a garantőr nem köteles fizetést teljesíteni, és a már teljesített
fizetést visszakövetelheti.
A jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen jár el különösen, ha a) a

garantőrnek benyújtott okmányok bármelyike hamisított;
b) a kötelezett teljesítette azt a kötelezettséget, amelyért a garantőr garanciát vállalt, vagy a

jogosultat a lehívásban meghatározott összeg egyéb okból nem illeti meg;
c) a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg annak a kötelezettségnek a teljesítését,

amelyért a garantőr garanciát vállalt; vagy
d) bírósági határozat állapította meg annak a kötelezettségnek az érvénytelenségét, amelyért a

garantőr garanciát vállalt, kivéve, ha a garancia erre az esetre is szólt.
A határozatlan időre vállalt garancia felmondása: a garantőr a határozatlan időre vállalt

garanciát három év elteltét követően legalább három hónapos felmondási idővel megszüntetheti.
Fogyasztó által vállalt garancia: ha a garantőr fogyasztó, a garanciavállaló nyilatkozat készfizető

kezességként érvényes.
A zálogjog
Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (a

továbbiakban: zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a
biztosított követelés kötelezettje (a továbbiakban: személyes kötelezett) nem teljesít. A kielégítési
jogot - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett
jogok nem érintik.
A zálogjog létrejön, ha
a) a zálogjogosult és a zálogkötelezett megalapítja a zálogjogot; és
b) a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fölött.
Zálogjog megalapításához zálogszerződés és erre tekintettel
a) a zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzése (jelzálogjog); vagy
b) a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére történő átruházása (kézizálogjog) szükséges.
A zálogszerződésben a zálogkötelezett és a zálogjogosult zálogjognak meghatározott zálogtárgyon

és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – meghatározott követelés biztosítása céljából való
alapításában állapodnak meg.
110 A zálogszerződés alapján a zálogkötelezett köteles
a) kézizálogjog esetén a zálogjogosult részére átruházni a zálogtárgy birtokát vagy az a feletti

hatalmat;
b) jelzálogjog esetén megadni a zálogjog bejegyzéséhez szükséges hozzájárulást; illetve
c) a zálogjogosult választása szerint, az elzálogosított követelés kötelezettjét írásban értesíteni

a zálogjog megalapításáról, vagy az erről szóló nyilatkozatot a zálogjogosult részére kiadni. A
zálogszerződés létrejöttéhez a zálogtárgy és a biztosított követelés meghatározása szükséges. A
zálogtárgy fajta és mennyiség szerint vagy más, a zálogtárgy azonosítására alkalmas körülírással
is meghatározható. A meghatározás magában foglalhat olyan vagyontárgyat is, amely még nem
létezik, vagy amely felett a zálogkötelezettet nem illeti meg a rendelkezési jog.
A zálogjoggal biztosított követelést annak azonosítására alkalmas módon - az alapul fekvő egy vagy
több jogviszonyra utalással és az összeg meghatározásával vagy a biztosított követelés
azonosítására alkalmas más hasonló módon - kell meghatározni. A meghatározás magában foglalhat
olyan követelést is, amely még nem jött létre.
A zálogszerződést írásba kell foglalni. Kézizálogjog esetén a zálogszerződést pótolhatja a

zálogjogosult által kiállított értékpapír, amely a zálogjogosulttal szemben feljogosítja az okirat
birtokosát arra, hogy az értékpapírban meghatározott összeg ellenében, az értékpapírban
meghatározott időtartamon belül megkapja a zálogtárgyat.
Törvényes zálogjog: a zálogszerződést pótolja a jogszabály olyan rendelkezése, amely alapján

valamely követelés jogosultját zálogjog illet meg.
A jelzálogjog bejegyzése: a jelzálogjogot ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba; ingó dolog,

valamint jog és követelés esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni.
A birtokátruházás kézizálogjog esetén: a birtokátruházást pótolja, ha a dolgot a zálogjogosult és a

zálogkötelezett közös birtokban tartja, vagy részükre harmadik személy, mint zálogtartó őrzi.
A zálogjog megszűnik, ha
a) a zálogjogosult lemond a zálogjogáról és a zálogtárgyat visszaadja a zálogkötelezettnek

vagy ha a jelzálogjogot törlik a megfelelő nyilvántartásból;
b) a zálogjog tárgyául szolgáló dolog elpusztul, a zálogjog tárgyául szolgáló követelés vagy jog
megszűnik anélkül, hogy más vagyontárgy lépne a helyébe;
c) a kézizálogjog jogosultja elveszíti a zálogtárgy birtokát, kivéve, ha késedelem nélkül

birtokvédelmi eljárást vagy birtokpert indított;
d) a zálogjoggal biztosított követelés, illetve minden olyan jogviszony, amely alapján a

jövőben zálogjoggal biztosított követelés keletkezhet, megszűnik; e) a zálogjoggal biztosított
követelés elévül;
111 f) a zálogjogosult a kielégítési jogát gyakorolva a zálogtárgyat értékesíti vagy a zálogtárgy
tulajdonjogát megszerzi.
A kezesség
Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett

nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy
meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb
kötelezettség biztosítására vállalható. A szerződést írásba kell foglalni.
A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes

kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, kiterjed azonban a
kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló
mellékkövetelésekre is. A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett
ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a
kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A kezesség elvállalása
után a kezessel szemben nem hatályos a kötelezettnek a kifogásról lemondó jognyilatkozata.
Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem
lehet érvényesíteni.
Egyszerű vagy sortartó kezesség (a sortartás kifogása): A kezesség főszabály szerint, illetve
ellentétes kikötés hiányában egyszerű (sortartásos) kezesség. Ilyenkor a kezes mindaddig
megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt
megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, ésszerű időn belül behajtható.
A Ptk. annak bizonyítását várja el a jogosulttól, hogy a követelést megkísérelte behajtani, de az

ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. A felek eltérhetnek a sortartás főszabályától és a kezest
megfoszthatják azon jogától, hogy sortartási kifogással élhessen.
Készfizető kezesség:
A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha
a) a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási

helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen
megnehezült;
Indoka: a távolság, az eljárás és a végrehajtás költségei, az esetleges ügyvédi költségek, a

meghozott ítélet vagy választottbírósági ítélet végrehajthatósága stb. alapján vizsgálandó, hogy az
adott eset körülményei alapján a kezesség készfizető kezességgé alakult-e át.
b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a

kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy
112 Indoka: a rendelkezés céljából adódóan az nyilvánvalóan csak akkor alakítja át készfizetővé az
egyszerű kezességet, ha a sikertelen végrehajtás és a kezessel szembeni igényérvényesítés között
eltelt idő alatt nem várható, hogy a kötelezett teljesítőképességében változás álljon be.
c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.
A szabály indoka: a kezesség céljával lenne ellentétes az a szabályozás, amely csődeljárás vagy
felszámolási eljárás esetén nem tenné lehetővé a kezessel szembeni igényérvényesítést, hiszen a
kezesség célja éppen az, hogy a kezes bevonásával nyújtson biztosítékot a jogosult javára arra az
esetre, ha a kötelezett nem teljesítene.
Kártalanító kezesség: ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható

részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés
kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem
nyert kielégítést.
Kártalanító kezesség esetén a kezes nem csupán kifogásként érvényesítheti a sortartás

kedvezményét, hanem a főadós elleni sikertelen végrehajtás előfeltétele annak, hogy a jogosult a
kezestől a követelés kielégítését követelje. A jogosultnak a kezes számára igazolnia kell, hogy a
végrehajtást lefolytatta, és el kell számolnia annak eredményével.
Több kezes: ha ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet, a kezesek

egyetemlegesen állnak helyt a jogosulttal szemben. Ha több kezes egymásra tekintet nélkül vállal
kezességet, egymás közötti viszonyukban a kötelezettség abban a sorrendben terheli őket, amilyen
sorrendben elvállalták a kezességet. Az a kezes, aki a jogosulttal szemben a sortartás kifogásával
élhetett, e kifogással a jogosult követelését kielégítő kezessel szemben is élhet. Ha a kezesek
egymásra tekintettel vállalnak kezességet, egymás közötti viszonyukban kockázatvállalásuk
arányában kötelesek helytállni.
Röviden:
Foglaló: A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a
kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen
kitűnik.
Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan

okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen
köteles visszatéríteni.
A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem

mentesít. A kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken.
113 Kötbér: A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért
felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését
kimenti.
Kötbér írásban köthető ki.
A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből

kára származott-e.
A teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A

késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól.
A jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt.
A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát.
A jogosult a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét

nem érvényesítette.
Jogvesztés kikötése: A felek írásban köthetik ki, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít
valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné.
Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett

nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból más

követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem
teljesít.
A garanciaszerződés: illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása,

amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést
teljesíteni.
Kbt:
Ha az ajánlatkérő a szerződésben biztosítékot köt ki, a biztosítékra vonatkozó feltételeket a

közbeszerzési dokumentumokban közölni kell.
A szerződés teljesítésének elmaradásával, valamint a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos

igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó
nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-át elérő biztosíték köthető ki.
Az előírt biztosíték rendelkezésre álló összege az ajánlatkérő követelésének kielégítésével csökken,

nem írható elő a követelés kielégítése esetére az ajánlattevőként szerződő fél számára a biztosíték
meghatározott mértékű folyamatos fenntartására vonatkozó kötelezettség. A biztosítéknak a
szerződésben foglalt feltételek szerint kell rendelkezésre állnia, nem írható elő azonban, hogy a
szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosíték a szerződés
114 hatálybalépését, a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték a szerződés
teljesítésének időpontját megelőzően álljon rendelkezésre.
Bármely egyéb célból kikötött biztosíték esetében a biztosíték rendelkezésre állása attól az
időponttól követelhető meg, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de
legkorábban a szerződéskötés időpontjától.
10.B. Foglalja össze a nyílt és meghívásos közbeszerzési eljárás szabályait!
 szakaszok ismertetése, az eljárás megindításának módja, ajánlattételi határidő, ajánlattételi
határidő lerövidítésének szabályai
 ajánlati kötöttség
 meghívásos eljárás sajátosságai (pl. keretszám)
 gyorsított nyílt és gyorsított meghívásos eljárás alkalmazhatósága, határidők
NYÍLT ELJÁRÁS
Nyílt eljárás ajánlatkérő döntése szerint bármikor alkalmazható mind uniós, mind nemzeti
eljárásrendben.
A nyílt eljárás egyszakaszos eljárás, tehát ajánlattevő ajánlatának benyújtásával egyidejűleg igazolja
alkalmasságát, illetve azt, hogy vele szemben kizáró okok nem állnak fenn. Nyílt eljárásban nem
lehet tárgyalni.
 a közbeszerzési eljárások alapja

 minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet
 egyszakaszos eljárás
 ajánlati felhívással indul
 nem lehet tárgyalni
0 a műszaki elvárások nem változhatnak (sem Ajánlatkérő, sem pedig az ajánlattevők

nem változtathatnak rajta!)
0 nagyon körültekintően kell összeállítani az eljárási anyagokat!
 ajánlatkérő az ajánlati felhíváshoz, dokumentációhoz kötve van (ajánlatkérő
kötöttsége) + ajánlattevő pedig az ajánlatához (ajánlati kötöttség)
81. § (1) A nyílt eljárás olyan, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt
gazdasági szereplő ajánlatot tehet.
(2) A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul.
(3) Az ajánlattevő ajánlatával együtt benyújtja a kizáró okok és az alkalmasság igazolására az
egységes európai közbeszerzési dokumentumot.
(4) Nyílt eljárásban az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rendelkezhet úgy, hogy a
bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlatok
értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak a legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő - és
ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő -
tekintetében vizsgálja az ár vagy költség aránytalanul alacsony voltát, és alkalmazza szükség esetén
115 a 72. § szerinti eljárást. Ha az ajánlattevő ajánlata aránytalanul alacsony ár vagy költség miatt
érvénytelennek bizonyul, az értékelési sorrendben a következő ajánlattevő a helyébe lép és a
szükséges bírálati cselekményeket ennek megfelelően kell elvégezni.
(5) Az ajánlatkérő nyílt eljárásban az eljárást megindító felhívásban rendelkezhet úgy is, hogy az
ajánlatok bírálatát - az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján -
az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben
legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő
tekintetében végzi el a bírálatot. A 69. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a
bírálat során ilyenkor is biztosítani kell, hogy az összegezésben megnevezett nyertes - és ha az
összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett - ajánlattevő ajánlatának
érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát
alátámasztó igazolások vizsgálatára is kiterjedően teljeskörűen elbírálja.
(6)91
(7) Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi határidőt az
ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harmincöt napnál rövidebb
időtartamban. Az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának
napjától számított legalább harminc napban lehet meghatározni, ha a közbeszerzési eljárásban az
ajánlatok elektronikus úton is benyújthatóak.
(8) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább
harmincöt nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes tájékoztatót tartalmazó
hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a külön jogszabályban foglaltak szerint a tájékoztatót
tartalmazó hirdetmény szerinti adatokat, a (7) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg
lehet határozni, az ajánlattételi határidő azonban nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást
tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tizenöt napnál.
(9) Ha az ajánlatkérő egyes közbeszerzési dokumentumok esetében a 39. § (2) bekezdése szerint
nem biztosítja a teljes körű, közvetlen, elektronikus hozzáférést, az ajánlattételi határidőt legalább a
(7) és (8) bekezdésekben foglaltaknál öt nappal hosszabb időtartamban kell meghatározni.
(10) Kivételesen indokolt és sürgős esetben, ha a (7) bekezdésben foglalt határidők nem
lennének betarthatóak, az ajánlatkérő a (7) bekezdésben foglaltnál rövidebb ajánlattételi
határidőt is meghatározhat, amely azonban nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó
hirdetmény feladásának napjától számított tizenöt napnál (gyorsított nyílt eljárás). A gyorsított
eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adni.
(11) A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a
közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához az
ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az
ajánlati felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc - építési
beruházás esetén, valamint, ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba
épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan - napnál hosszabb időtartamban.
NYÍLT ELJÁRÁS FOLYAMATA

(ábrát lásd. EFEB 85. oldal)
1. Előkészítő szakasz (időtartamára nincs meghatározás)

Ötlet felmerülésétől az ajánlati felhívásnak a TED-ben történő feladásáig tart.
116 Mi történik ebben a szakaszban?
- AK részéről: bejelentkezés ajánlatkérői névjegyzékbe
- közbeszerzési tervben rögzíteni a beszerzést (ha még nincs benne)
- előkészítésben részt vevők és bírálóbizottság tagjainak kiválasztása
- összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatok kitöltése
- legfontosabb: megtervezni a beszerzést, megállapítani a becsült értéket
2. Ajánlati szakasz
Ajánlati felhívás TED-ben történő közzétételétől az ajánlattételi határidő lejártáig tartó szakasz
(35/30/15 (+5) nap gyorsított: 15 nap)
- Alap: hirdetmény feladásától számított 35 nap

- Főszabály: a hfsz. 30 nap, ha az ajánlatok elektronikus úton is benyújthatók (EKR)
- hfsz. 15 nap, ha AK ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább
harmincöt nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes tájékoztatót
tartalmazó hirdetményt adott fel
- + 5 nap: ha az ajánlatkérő nem biztosítja a teljes körű, közvetlen, elektronikus hozzáférést,
az ajánlattételi határidőt legalább a (7) és (8) bekezdésekben foglaltaknál öt nappal hosszabb
időtartamban kell meghatározni
- Kivételes: gyorsított eljárás - kivételesen indokolt és sürgős esetben, ha a (7) bekezdésben
foglalt határidők nem lennének betarthatóak, az ajánlatkérő rövidebb ajánlattételi határidőt
is meghatározhat, amely azonban nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hfsz.
tizenöt napnál (gyorsított nyílt eljárás). A gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az
eljárást megindító hirdetményben meg kell adni.
Mi történik ebben a szakaszban?
- kiegészítő tájékoztatás megadás

- ajánlati felhívás módosítása
- ajánlati felhívás visszavonása
3. Értékelési szakasz
Az ajánlattételi határidő lejártától (ekkor van bontás és beáll az ajánlati kötöttség) az
összegezésig tart.
Ajánlati kötöttség időtartama:
- annak kezdetétől számított 30 nap

- építési beruházás esetén, valamint, ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt
folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le – 60 nap
Mi történik ebben a szakaszban?
- bontás
- kizáró okok ellenőrzése EEKD alapján
117 - hiánypótlás
- felvilágosítás kérés
- indokolás kérés
- számítási hiba javítása
- bíráló bizottság (előtte felhívás kizáró okok és alkalmasság igazolására szolgáló
dokumentumok benyújtására)
- adott esetben érvénytelen ajánlattevő értesítése
4. Ajánlati kötöttség szakasza (I. (és II.) ajánlati kötöttsége)
Összegezés (eljárás eredményének közlése) megküldésétől szerződéskötésig tart.
10 nap szerződéskötési moratórium, ezután lehet szerződést kötni. A szerződés megkötését

követő 10 munkanapon belül tájékoztatás az eljárás eredményéről.
118
MEGHÍVÁSOS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS
Kétszakaszos eljárás
 részvételi felhívással indul
 nem lehet tárgyalni
0 a műszaki elvárások nem változhatnak (sem Ajánlatkérő, sem pedig az ajánlattevők

nem változtathatnak rajta!)
0 nagyon körültekintően kell összeállítani az eljárási anyagokat!
0 AK kötöttsége:
0 az RF-ben meghatározottakhoz kötve van a részvételi határidőtől
0 AF-hez, KD-hoz: az ajánlattételi határidő lejártától van kötve
119  részvételi szakasz:
0 alkalmasság / alkalmatlanság (kvázi előminősítés)

0 bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be jelentkezést
0 ajánlat nem tehető
 ajánlattételi szakasz:
0 csak az AK által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre
jelentkezők tehetnek ajánlatot
0 Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot
 keretszám meghatározható
0 Min. 5 és biztosítania kell a valódi versenyt
0 az eljárás második szakaszában legfeljebb e keretszám felső határáig terjedő számú
alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó RJ-nek küld majd ajánlattételi
felhívást.
0 a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás
módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas
jelentkezők száma.
0 objektív, a Kbt. alapelveivel összhangban álló szempontokat kell megadni
0 Ha az alkalmasnak minősített jelentkezők száma <a keretszám alsó határa  az
ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre felhívásával folytatja
az eljárást
120
Kbt. 82-84. §
A meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi
szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való
alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt a 69. §-ban foglaltakkal összhangban. A
részvételi szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot. Az eljárás második,
ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott
részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot.
A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul, az eljárás részvételi szakaszában - a (3) bekezdés
szerinti eset kivételével - bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be részvételi jelentkezést.
A nem központi ajánlatkérő esetében a meghívásos eljárást előzetes tájékoztató útján is meg lehet
hirdetni. Ebben az esetben az ajánlatkérő a részvételi felhívást nem teszi hirdetményben közzé,
hanem azt egyidejűleg és közvetlenül küldi meg azon gazdasági szereplőknek, amelyek az előzetes
tájékoztatóban előírt határidőben szándéknyilatkozatukat az ajánlatkérőnél benyújtották és felhívja
őket, hogy a részvételi jelentkezés benyújtásával részvételi szándékukat erősítsék meg (a
továbbiakban: közvetlen részvételi felhívást). A közvetlen részvételi felhívást legkésőbb az előzetes
tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele napjától számított tizenkét hónapon belül meg kell
küldeni.
Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban - a (3) bekezdésben foglalt esetben az előzetes

tájékoztatóban vagy a közvetlen részvételi felhívásban - keretszámot határozhat meg arra
vonatkozóan, hogy a részvételre jelentkezők közül az eljárás második szakaszában legfeljebb e
keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó részvételre
jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell
magában foglalnia, és biztosítania kell a valódi versenyt.
121 Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban - a (3) bekezdésben foglalt
esetben az előzetes tájékoztatóban vagy a közvetlen részvételi felhívásban - meg kell adnia az
alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát
meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. Az ajánlatkérő köteles megadni azokat az objektív és e
törvény alapelveivel összhangban álló szempontokat, amelyek alapján a rangsorolást elvégzi. Az
ajánlatkérő megadhatja, hogy ezen objektív szempontoknak való megfelelés tekintetében - az
egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatának alátámasztására - a
gazdasági szereplőktől milyen igazolás - a 69. §-ban foglaltak szerinti - benyújtását kéri.
A meghívásos eljárásban a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi

felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy a közvetlen részvételi felhívás megküldésének
napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban.
Kivételesen indokolt és sürgős esetben, ha az (1) bekezdés szerinti határidők nem lennének
betarthatóak, az ajánlatkérő az (1) bekezdésben foglaltnál rövidebb részvételi határidőt is
meghatározhat, amely azonban nem lehet rövidebb a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény
feladásának vagy a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított tizenöt napnál
(gyorsított meghívásos eljárás). A gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító
hirdetményben meg kell adni.
Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt közlésétől

számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak minősített jelentkezőknek -
ha az ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők keretszámát, a kiválasztott jelentkezőknek - az
ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni.
Ha az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az ajánlatkérő
az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre felhívásával folytatja az eljárást. Az
ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.
Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét;
b) hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra vagy előzetes tájékoztatóra és közzétételének napját,
a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napját;
c) a közbeszerzési dokumentumok elektronikus elérhetőségének helyét; a 39. § (2) bekezdés szerinti
esetekben, ha más módon még nem bocsátották rendelkezésre, a felhíváshoz csatolni kell az érintett
dokumentumokat;
d) a részvételi vagy közvetlen részvételi felhívásban előírtakkal összhangban az ajánlattételi
szakaszban az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alátámasztására
a 69. § szerint benyújtandó igazolások meghatározását, valamint - ha szükséges - az ajánlathoz
csatolandó azon nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az
ajánlattevő, illetve alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az
ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá;
e) az ajánlattételi határidőt;
f) az ajánlat benyújtásának címét és a benyújtás módját;
g) annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat;
122 h) az ajánlatok felbontásának idejét és - ha nem elektronikusan történik - helyét, valamint az
ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;
i) az ajánlati kötöttség időtartamát;
j) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.
A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni. A meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a részvételi

felhívásban meghatározott feltételekhez a részvételi határidő lejártától, valamint az ajánlattételi
felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő
pedig az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától van kötve.
Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem határozhatja meg

annak kezdetétől számított harminc - építési beruházás esetében, valamint, ha a közbeszerzési
eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan -
napnál későbbi időtartamban.
Az ajánlattevőnek az ajánlathoz nem kell csatolni azt az igazolást, nyilatkozatot, amelyet a

részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat
már nem alkalmas az előírtak bizonyítására.
A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem

határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított harminc napnál
rövidebb időtartamban. Az ajánlattételi határidőt az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától
számított legalább huszonöt napban lehet meghatározni, ha a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok
elektronikus úton is benyújthatóak.
Részvételi felhívással meghirdetett eljárás esetében, ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást

tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább harmincöt nappal megelőzően, de legfeljebb
tizenkét hónapon belül előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a
külön jogszabályban foglaltak szerint a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény szerinti adatokat, a (4)
bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi
határidő nem lehet rövidebb az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál.
A nem központi ajánlatkérő által indított eljárásban az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő és az

ajánlattételre felhívni kívánt részvételre jelentkezők megállapodásban rögzíthetik, feltéve, hogy
valamennyi jelentkezőnek azonos időtartam áll rendelkezésére ajánlata összeállítására és
benyújtására. Ha az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített jelentkezők nem tudnak megállapodni
az ajánlattételi határidőben, az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő állapítja meg, azzal, hogy az
általa megállapított határidő nem lehet rövidebb az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától
számított tíz napnál.
Ha az ajánlatkérő egyes közbeszerzési dokumentumok esetében a 39. § (2) bekezdése szerint nem
biztosítja a teljes körű, közvetlen, elektronikus hozzáférést, az ajánlattételi határidőt a (4)-(6)
bekezdésekben foglaltaknál legalább öt nappal hosszabb időtartamban kell meghatározni.
123 A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő - ha a (4) bekezdésben foglalt határidők nem lennének
betarthatóak - az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás
megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.
MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS FOLYAMATA

(ábrát lásd EFEB 87., 89. o.)
2 szakasza van:
- részvételi szakasz: ötlet felmerülésétől az ajánlattételi felhívás megküldéséig
- ajánlati szakasz: az ajánlattételi felhívás megküldésétől a szerződéskötésig (+tájékoztató)
Meghívásos eljárás részvételi szakasza:
1. Előkészítő szakasz (hossza nincs meghatározva, AK döntése szerint)

Ötlet felmerülésétől a részvételi felhívás – TED- közzétételéig
Mi történik ebben a szakaszban:

- bejelentkezés ajánlatkérői névjegyzékbe
- közbeszerzési tervben rögzítés (ha eddig nem történt meg)
- előkészítésben részt vevők és bírálóbizottság tagjai összeférhetetlenségi és titoktartási
nyilatkozatot tesznek
- becsült érték megállapítása
2. Részvételi szakasz (30/15 nap)

Részvételi felhívás közzétételétől a részvételi határidő lejártáig (=bontás) tart. Tekintettel arra, hogy
itt még nincs ajánlat, nincs ajánlati kötöttség sem.
Részvételi határidők:
30 nap  meghívásos eljárásban a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a

részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy a közvetlen részvételi felhívás
megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban.
15 nap  Kivételesen indokolt és sürgős esetben rövidebb részvételi határidőt is meghatározhat,

amely azonban nem lehet rövidebb a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy a
közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított tizenöt napnál (gyorsított
meghívásos eljárás). A gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító
hirdetményben meg kell adni.

- kiegészítő tájékoztatás
- részvételi felhívás módosítása
- részvételi felhívás visszavonása
3. Értékelési szakasz (max. 30 nap)

124 Részvételi határidő lejártától (=bontás) a részvételi összegezésig tart.
Ezen szakasz maximális hossza 30 nap lehet.

- kizáró okok ellenőrzése EEKD alapján
- hiánypótlás
- indokolás kérés NINCS
- rangsoroláshoz igazolások bekérése
- 69.§ szerinti igazolások bekérése
- érvénytelen jelentkező értesítése
4. Az értékelési szakasz lezárását követően 5 munkanapon belül meg kell küldeni az

ajánlattételi felhívást
Meghívásos eljárás ajánlati szakasza:
5. Ajánlati szakasz (30/25/10 (+5) nap gyorsított: 10 nap)

Ajánlattételi felhívás közvetlen megküldésétől az ajánlattételi határidő lejártáig tart.
Ajánlati határidők:
- Fő szabály: ATF megküldésétől számított 30 nap (meghívásos eljárás ajánlattételi
szakaszában az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi
felhívás (ATF) megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban).
- ATF megküldésétől számított 25 nap (ha a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok
elektronikus úton is benyújthatóak - EKR)
- ATF megküldésétől számított 10 nap (Részvételi felhívással meghirdetett eljárás esetében,
ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább
harmincöt nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes tájékoztatót
tartalmazó hirdetményt adott fel, akkor a 30 napnál rövidebb határidőt lehet megadni, ami
nem lehet rövidebb az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál)
- határidő meghosszabbítás +5 nap (ha nem biztosított a teljes körű, közvetlen elektronikus
hozzáférés)
- gyorsított eljárás (ATF megküldésétől számított 10 nap)

- kiegészítő tájékoztatás
- ajánlati felhívás módosítása
- ajánlati felhívás visszavonása
6. Értékelési szakasz (ajánlati kötöttség: 30/60 nap)

125 Ajánlattételi határidőtől (bontás, ajánlati kötöttség beáll) az összegezésig tart ez a szakasz.

- kizáró okok ellenőrzése
- hiánypótlás
- indokolás kérés
- bíráló bizottság
- érvénytelen ajánlattevő értesítése
7. Összegezéstől a szerződéskötésig terjedő szakasz (I. és II. ajánlati kötöttsége +30/60 nap)
Összegezéstől számítva megnyílik a 10 napos szerződéskötési moratórium (ezidő alatt nem lehet
szerződést kötni).
Szerződés megkötésétől számított 10 munkanap: tájékoztató közzététele az eljárás eredményéről.
10.C. Az európai uniós támogatásokból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzése során

szabálytalansági eljárás lefolytatására kerülhet sor? Milyen intézkedések
tehetők/teendők a szabálytalansági eljárás során (szabálytalanság megállapítása előtt)?
Sorolja fel a szabálytalansági eljárás vezetőjének jogorvoslati eljárás kezdeményezése
szabályait! Mutassa be a kifizetés felfüggesztésével kapcsolatos jogszabályi
rendelkezéseket! Hogyan zárulhat a szabálytalansági eljárás, és milyen
jogkövetkezmények alkalmazására kerülhet sor szabálytalanság megállapítása esetén?
 jogorvoslati eljárás indítása és szabályai (hivatalból kezdeményezés)
 feljelentés és alapja
 kifizetés felfüggesztése és szabályai (mikor van helye, felfüggesztés megszüntetése)
 mivel zárulhat a szabálytalansági eljárás, alkalmazható jogkövetkezmények
A szabálytalansági eljárásról általában
Szabálytalansági eljárás megindítására, szabálytalanság megállapítására kizárólag a támogatási

szerződés megkötését, illetve a támogatói okirat kiállítását követően kerülhet sor.
A szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet az eljárásában köteles törekedni arra, hogy a
szabálytalansággal érintett projekt célja megvalósuljon, és lehetőség szerint a cél indokolatlanul ne
sérüljön.
A szabálytalansági eljárás kezdete az a nap, amelyen a szabálytalansági eljárás során eljáró

szervezet vezetője az eljárás megindításáról döntött, jogorvoslati eljárás esetén a jogorvoslati
kérelemnek a jogorvoslati eljárás lefolytatására jogosult szervhez történő megérkezését követő nap.
126 A szabálytalansági eljárás a szabálytalansági eljárást lefolytató szervezet, a jogorvoslati eljárás a
jogorvoslati eljárást lefolytató szervezet vezetőjének döntésével zárul.
A szabálytalansági eljárás megindítása
Az IH vezetője a kézhezvételtől számított 3 napon belül dönt - az alábbi kivételekkel - a

szabálytalansági eljárás megindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról:
a) a szabálytalansággal érintett összeg nem haladja meg a százezer forintot,
b) a kedvezményezett ellen adósságrendezési, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy a
megszüntetésére irányuló egyéb eljárás, vagy csődeljárás indult,
c) a cégbíróság a kedvezményezett céget a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés
vagy megszüntetési eljárás következtében hivatalból törli a cégjegyzékből,
d) a kedvezményezett elismeri a szabálytalanság tényét,
e) a szabálytalanság ténye még azelőtt derült ki, hogy a kedvezményezett részére bármilyen
kifizetés történt volna,
f) az Európai Bizottság, a belső ellenőrzési részleg, az igazoló hatóság vagy bármely, ellenőrzést
végző szervezet megállapításait elfogadja.
Ezekben az esekben szabálytalansági eljárás nélkül állapítja meg a lebonyolításban érintett

szervezet vezetője a szabálytalanságot.
A szabálytalansági eljárást az IH folytatja le
A kifizetések felfüggesztése
 A szabálytalansági eljárás megindításával egyidejűleg ki kell jelölni a szabálytalansági

eljárás vezetőjét.
 Az IH vezetője dönt a szabálytalansággal érintett projekthez kapcsolódó kifizetések
felfüggesztéséről. A kifizetés felfüggesztése a szabálytalansági eljárás időtartama alatt
bármikor lehetséges. A kifizetés felfüggesztését meg kell szüntetni, ha annak indokai már
nem állnak fenn.
 A kifizetés felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről a kedvezményezettet
tájékoztatni kell.
A kifizetés felfüggesztését el kell rendelni, ha a kifizetés szabálytalanság megállapítása esetén
veszélyeztetné a szabálytalansággal érintett összeg behajtását, így különösen, ha
a) a szabálytalansággal érintett projektben a kedvezményezett nem nyújtott biztosítékot,
b) a szabálytalanság gyanújához vezető cselekmény ismétlődő jellegű,
c) bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel,
d) a kedvezményezett terhére korábban azonos típusú szabálytalanságot állapítottak meg,
e) ugyanazon kedvezményezettel szemben más szabálytalansági eljárás van folyamatban, vagy
f) a kifizetést követően az eredeti pénzügyi állapot nem állítható helyre.
A kifizetés felfüggesztését meg kell szüntetni, ha annak indokai már nem állnak fenn.
A szabálytalansági eljárás lezárása, jogkövetkezmények

127 A szabálytalansági eljárásban a döntést a szabálytalansági eljárás megindításától számított 45 napon
belül kell meghozni. A határidő, annak eltelte előtt indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 45
nappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az érintett kedvezményezettet értesíteni
kell.
A szabálytalansági eljárás lezárásáról a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet vezetője a
szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyv alapján dönt.
A szabálytalansági eljárás lezárulhat
a) szabálytalanság megtörténtét megállapító és jogkövetkezményt, vagy egyéb intézkedést elrendelő
döntéssel, vagy
b) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság, és - ha szükséges - támogatási
jogviszonyt érintő intézkedést elrendelő döntéssel.
Szabálytalanság megállapítása esetén a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet az alábbi
jogkövetkezményeket rendelheti el
a) a projekt támogatás terhére elszámolható költségeinek csökkentése és ezzel egyidejűleg a
jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezés,
b) a támogatási szerződéstől történő elállás,
c) pénzügyi eszközök esetén a finanszírozási megállapodás felmondása vagy a végső
kedvezményezettel kötött szerződés felmondása,
d) az alapok alapját végrehajtó szervezet vagy a pénzügyi közvetítő esetében az irányítási díj
csökkentése,
e) támogatási rendszerből történő kizárás határozott időre, legfeljebb 5 évre, vagy
f) uniós jogi aktusban meghatározott egyéb jogkövetkezmény.
A jogkövetkezményt úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon a szabálytalanság súlyához.
Jogorvoslat a szabálytalansági döntéssel szemben
 A kedvezményezett a szabálytalansági döntés ellen egy alkalommal, jogorvoslattal élhet.

 A jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntés közlésétől számított 10 napon belül az
indokok megjelölésével írásban kell előterjeszteni a szabálytalansági eljárás során eljáró
szervezetnél.
 A szabálytalansági döntésben meghatározott jogkövetkezmények érvényesítését a
jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve megszüntetéséig fel kell függeszteni.
11.A. Mikor van helye közigazgatási végrehajtási eljárásnak? Mely esetekben tekinthető a
közigazgatási hatóság döntése végrehajthatónak? Soroljon fel három esetet a
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható döntések közül! Milyen összefüggés van a
véglegesség és a végrehajthatóság között? Hogyan történik a végrehajtás elrendelése?
 a közigazgatási végrehajtási eljárás fogalma
 a közigazgatási végrehajtás előfeltételei
 összefüggés a jogerő és a végrehajthatóság között
 közigazgatási végrehajtás elrendelése
128 Ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az
végrehajtható.
A végrehajtást a döntést hozó hatóság, másodfokú döntés esetén pedig az elsőfokú hatóság rendeli
el.
A hatóság a végrehajtást hivatalból vagy a jogosult kérelmére rendeli el. A hatóság a döntés
végrehajthatóságától, illetve a végrehajtás elrendelésére irányuló kérelem beérkezésétől számított öt
napon belül elrendeli a végrehajtást és a döntést közli a végrehajtást foganatosító szervvel is.
A végrehajtást - ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi

önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik - az állami adóhatóság foganatosítja.
A hatóság a döntést azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha
a) életveszéllyel, súlyos kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével fenyegető helyzet
megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges,
b) nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy közbiztonsági érdekből, illetve a közérdek védelme miatt

szükséges,
c) a döntés valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, vagy
d) a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő.
Közigazgatási végrehajtási eljárás fogalma, elrendelése
A végrehajtás egy olyan szakasza a közigazgatási eljárásnak, amely elkülönült, sajátos és nem
szükségképpeni. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtás lehetőségét a jogszabály biztosítja, de ez nem
jelenti azt, hogy azzal élni is kellene. Az Ákr. a Ket.-hez képest jelentős egyszerűsítést végez el a
végrehajtható döntések meghatározásakor, a részletes szabályozás helyett a Vht. alkalmazását
erősíti, amikor úgy fogalmaz: az Ákr. rendelkezéseit a végrehajtási eljárásban a benne foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni. Eltérő rendelkezése hiányában a Vht. -t kell alkalmazni.
Végrehajtás (Mikor van helye közigazgatási végrehajtási eljárásnak?): ha a kötelezett a hatóság

végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. Abban az esetben, ha a
kötelezésnek nem tesz eleget, de jogorvoslattal él, abban az esetben a jogorvoslatnak a
végrehajtásra halasztó hatálya van akkor, ha az nem azonnali végrehajtható.
A végrehajtás elrendelése (Hogyan történik a végrehajtás elrendelése?): a végrehajtást – ha

törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a döntést hozó hatóság, másodfokú
döntés esetén pedig az elsőfokú hatóság rendeli el. A hatóság a végrehajtást hivatalból vagy a
jogosult kérelmére rendeli el. A hatóság a döntés végrehajthatóságától, illetve a végrehajtás
elrendelésére irányuló kérelem beérkezésétől számított öt napon belül elrendeli a végrehajtást és a
döntést közli a végrehajtást foganatosító szervvel is.
129 A végrehajtás foganatosítása: a végrehajtást – ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati
hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik – az állami adóhatóság
foganatosítja. A végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtásra önálló bírósági végrehajtóval
szerződést köthet, a végrehajtás során azonban csak a végrehajtást elrendelő hatóság jogosult
végzést hozni.
Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható döntések (Azonnali végrehajthatóság)
A fellebbezésre tekintet nélküli szabályozás elnevezése és alkalmazása a Ket.-ben volt, az Ákr.-ben

a szabályozás ilyen elnevezéssel már nem szerepel. Az Ákr. ezeket a döntéseket azonnali
végrehajthatónak nevezi, ami lényegében megegyezik azzal, hogy fellebbezésre való tekintet nélkül
a döntést végre kell hajtani. Olyan kiemelt jelentőségű esetekben kerülhet erre sor, ha a
fellebbezéssel járó időveszteség lényeges jogot, vagy jogos érdeket sértene, mert az ahhoz
kapcsolódó (jog)hatások azonnal beállnak. Így nincs arra idő, hogy a fellebbezés eredményét
megvárják. az életveszélyt el kell hárítani, a fenyegető veszélyhelyzetet meg kell előzni, enni kell
adni a gondozottnak stb., ezért a döntés azonnal végre kell hajtani.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezekben az esetekben a fellebbezés joga nem sérül. Fellebbezni
ugyanúgy lehet a döntés ellen (ha annak feltételei fennállnak), valamint a végrehajtás ellen is.
Az Ákr. felsorolja azokat az eseteket, amikor a hatóság a döntést azonnal végrehajthatónak

nyilvánítja (a vizsgán ebből kell majd hármat felsorolni):
a) ha életveszéllyel, súlyos kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével fenyegető

helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges,
b) nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy közbiztonsági érdekből, illetve a közérdek védelme

miatt szükséges,
c) ha a döntés valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, vagy
d) ha a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő.
A felsoroltakon túl nem zárható ki az sem, hogy egy konkrét területet szabályozó ágazati szabály
egyéb konkrét esetekben is elrendelje az azonnali végrehajthatóságot
A közigazgatási végrehajtás előfeltételei - a véglegessé vált döntés
Az Ákr. törvény hatálybalépése előtt kiadott jogerős hatósági döntéseket e törvény alkalmazásában
véglegessé vált döntésnek kell tekinteni. Az Ákr. alkalmazásában, ahol jogszabály közigazgatási
hatóság jogerős döntését említi, azon a hatóság végleges döntését kell érteni.
Véglegessé vált döntés: a hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már – az e törvényben
meghatározott kivételekkel – nem változtathatja meg. A véglegesség a döntés közlésével áll be.
Véglegessé válik a döntés, ha az adott ügytípusban törvény megengedi a fellebbezést, a hatóság

döntése véglegessé válik, ha
130 a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy
c) a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, a másodfokú döntés

közlésével.
A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén véglegessé válik a döntés
a) az elsőfokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés

közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,
b) az utolsóként kézhez kapott lemondás vagy visszavonás hatósághoz való megérkezésének

napján, ha a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a
fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését.
A fellebbezési eljárás megszüntetése esetén a hatóság fellebbezéssel támadható elsőfokú döntése a

fellebbezési eljárás megszüntetéséről szóló végzés véglegessé válásának napján válik véglegessé.
Az elsőfokú döntés fellebbezéssel nem érintett rendelkezései meghatározottak szerint véglegessé

válnak, ha
a) csak az eljárás egyéb résztvevője fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen, vagy
b) kizárólag a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből

adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.
Összefüggés a véglegesség és a végrehajthatóság között
Ha a hatóság már nem változtathatja meg a döntését, akkor az ilyen végleges döntést közli az
ügyféllel. A véglegesség a döntés közlésével áll be, tehát akkor, amikor a kézbesítés megtörtént,
amikor az ügyfél átveszi az erről szóló iratot.
A végleges döntésben szereplő kötelezettség teljesítésére a hatóság az ügyfélnek határidőt határoz

meg.
Ennek az időnek az elteltével, ha az ügyfél a kötelezettségének nem tett eleget, akkor a hatóság
végrehajtást rendel, vagy rendelhet el.
131 A végrehajtás lépésekben
1. lépés 2. lépés 3. lépés 4. lépés
A végleges döntés A végleges döntést Az ügyfél határidőn A hatóság

meghozatala és az ügyfél átveszi. belül nem teljesíti a tudomására jut az
döntésben önkéntes teljesítés
közlése.
meghatározottakat. elmaradása és
Itt áll be a elrendeli a
véglegesség. (Nincs halasztó végrehajtást.
hatályú jogorvoslat,
vagy nem élt vele.)
11.B. Milyen értékelési szempontokat alkalmazhat az ajánlatkérő a közbeszerzési

eljárásában? Mikor alkalmazhatja az ajánlatkérő egyedüli értékelési szempontként a
legalacsonyabb árat, és mely esetekben kizárt annak egyedüli értékelési szempontként
való alkalmazása? Milyen eszközökkel helyezi a közbeszerzési törvény előtérbe a
minőség alapú kiválasztást?
 értékelési szempontok
 előírásuk szabályai (hol, mit köteles az ajánlatkérő meghatározni, a részszempontokra
vonatkozó követelmények)
 értékelés folyamata (ideértve az azonos pontszám esetén történő eljárást)
 annak lehetősége, hogy az ajánlatkérő az árat vagy költségelemet egy meghatározott értéken
rögzíti, és az ajánlattevők csak az egyéb értékelési szempontok tekintetében versenyeznek
egymással
A lehetséges értékelési szempontok
 Minden esetben a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztása kell legyen a cél

o Legalacsonyabb ár
 csak akkor, ha AK igényeinek valamely konkrétan meghatározott minőségi
és műszaki követelményeknek megfelelő áru / szolgáltatás felel meg,
 és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben további
minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja
 nem alkalmazható egyedüli értékelési szempontként tervezési, mérnöki és
építészeti szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében
o Legalacsonyabb költség, amelyet az AK által meghatározott költség-hatékonysági
módszer alkalmazásával kell kiszámítani
132 
egyik lehetséges módja a Kbt. 78. § szerinti életciklusköltség-számítási
módszer
o A legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan – különösen minőségi,
környezetvédelmi, szociális – szempontok, melyek között az ár vagy költség is
szerepel
 Alkalmazható úgy is, hogy az abban szereplő ár vagy költség elemet AK
rögzített értéken megadja és az ajánlattevők az egyéb értékelési szempontok
tekintetében versenyeznek egymással
Legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok lehetnek különösen [Kbt. 76. § (3)
bek.]
 minőség
 műszaki érték
 esztétikai és funkcionális tulajdonságok
 valamennyi felhasználó számára való hozzáférhetőség
 hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása
 egyéb szociális, környezetvédelmi és innovatív tulajdonságok
 forgalmazási feltételek
 vevőszolgálat, műszaki segítségnyújtás
 pótalkatrészek biztosítása
 készletbiztonság
 teljesítés időpontja, időszaka
 a teljesítésben részt vevő személyi állomány szervezettsége, képzettsége, tapasztalata (ha a
személyzet minősége jelentős hatással lehet a teljesítés színvonalára)
Követelmények az értékelési szempontok kapcsán [Kbt. 76. § (6) bek.]
 a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk

o Ha a megvalósítandó beruházáshoz, szállítandó áruhoz, nyújtandó
szolgáltatáshoz bármely módon és azok életciklusának bármely
szakaszában kapcsolódnak, ideértve azokat a tényezőket is, amelyek:
0 az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállítása,
nyújtása vagy a vele való kereskedés konkrét folyamatához
kapcsolódnak; vagy
0 az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás életciklusának
valamely másik szakaszában megvalósuló valamely folyamathoz
kapcsolódnak;
még akkor is, ha ezek érdemben nem határozzák meg az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás
végeredményének tulajdonságait.
 egyértelműen ide sorolhatók:
o munkanélküli v. tartósan munkanélküli rétegek
foglalkoztatásának megajánlott mértéke
133 o közfoglalkoztatottak nem közfoglalkoztatottként történő
foglalkoztatásának megajánlott mértéke
o az adott szerződés teljesítésének keretében
munkanélküliek képzését célzó intézkedések végrehajtása
o mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető
tényezőkön kell alapulniuk
0 nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek
Követelmények az értékelési szempontok kapcsán [Kbt. 76. § (6) bek.]
 biztosítaniuk kell a Kbt. 2. § (1)-(5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását

 az értékelési szempontok körében nem értékelhető az AT alkalmassága
0 Amennyiben a személyi állomány szervezettsége, képzettsége, tapasztalata értékelési
szempont (a Kbt. 76. § (3) bek. b) pont alapján erre van lehetőség!), úgy
egyértelműen el kell különíteni, hogy mely feltételek képezik a teljesítéshez
minimálisan szükséges elvárást (alkalmassági követelmény), és melyek jelentik ezen
felül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket
0 az értékelési szempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem
többszöri értékelését.
Szempontok, súlyszámok meghatározása
Ha nemcsak az árat értékeli vagy a legalacsonyabb költséget nem a Kbt. 78. § szerinti
módszerrel meghatározva értékeli, úgy meg kell határoznia:
 A legalacsonyabb költséget v. legjobb ár-érték-arányt megjelenítő szempontokat
(Felhívásban)
 súlyszámokat (a szempont jelentőségével arányos legyen) (Felhívásban)
o Ha vannak alszempontok, azokra is
 adható pontszám alsó és felső határát (minden részszempont esetében azonos)
(Felhívásban)
 az a módszert (módszerek), amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámot.
(Felhívásban, de a részletes ismertetés megadható az egyéb közbeszerzési
dokumentumokban is!)
o Erről készül KH útmutató is
A megajánlások ellenőrzése [Kbt. 76. § (13) bek.]
 AK a közbeszerzési dokumentumokban olyan előírásokat határoz meg, amelyek biztosítják,

hogy AK az ajánlattevők által benyújtott információkat ellenőrizni tudja annak
megállapítása érdekében, hogy az ajánlat mennyiben felel meg az értékelési szempontoknak
 Kétség esetén AK-nek meg kell győződnie az ajánlattevő által benyújtott információk
helytállóságáról!
A pontozás folyamata
134  Amennyiben nem a legalacsonyabb ár az értékelés szempontja:
o Az értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeket az eljárást megindító felhívásban
meghatározott ponthatárok között értékeli a megadott módszerrel (PONTSZÁM)
o az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal,
o a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
o az az ajánlat a legkedvezőbb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
Pontegyenlőség esetén [Kbt. 77. § (5) bek.]
 Ha több ajánlatnak azonos az összpontszáma vagy a legalacsonyabb árat vagy költséget,

mint egyedüli szempontot több ajánlat azonos összegben tartalmazza:
o Objektív módszer megadása a felhívásban
o Kbt. 76. § (6) bek. a) -d) pontjának megfelelő kiegészítő szempont megadása a
felhívásban
o Ha egyiket sem választotta AK, akkor a kiválasztás módja:
 legkedvezőbb az az ajánlat, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot
kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra
nagyobb értékelési pontszámot kapott.
 legalacsonyabb ár értékelési szempont esetében: közjegyző jelenlétében
tartott sorsolás
 AK akkor is jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani, ha a legkedvezőbb ajánlat a
fentiek szerinti módszerrel nem határozható meg
Életciklusköltség-számítás [Kbt. 78.§]
 Ha így értékel, fel kell tüntetnie a megindító felhívásban

 Közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie:
0 AT-knek milyen adatokat kell megadniuk
0 AK milyen módszert fog alkalmazni a fenti adatok alapján az életciklusköltségek
meghatározásához
0 KH készít útmutatót, jogszabály is írhat elő kötelező módszertanokat
135  Az életciklus során felmerült alábbi költségek egészét vagy egy részét kell figyelembe venni
(az AK által jelentőségüknek megfelelően meghatározott mértékben):
0 AK vagy más felhasználók által viselt költségek, különösen
0 a megszerzéshez kapcsolódó költségek,
0 a használat költségei, különösen az energia és más erőforrások felhasználása,
0 a fenntartási költségek,
0 az életciklus végéhez kapcsolódó költségek (különösen az elszállítási és
újrahasznosítási költségek),
0 az adott áruhoz / szolgáltatáshoz / építési beruházáshoz annak életciklusa során
kapcsolódó környezeti externáliáknak betudható költségek, ha ezek pénzben
kifejezett értéke meghatározható és ellenőrizhető
0 Pl. az üvegházhatású gázok és más szennyező anyagok kibocsátásának
költségei, a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb
kiadások
A környezeti externáliáknak betudható költségek meghatározása
A környezeti externáliáknak betudható költségek meghatározására alkalmazott módszerrel

kapcsolatos követelmények:
a) objektívan ellenőrizhető, a Kbt. 2. § (1)-(3) és (5) bekezdése szerinti alapelvek érvényesülését
biztosító kritériumokon alapul, melyek nem hoznak indokolatlanul kedvező vagy kedvezőtlen
helyzetbe egyes gazdasági szereplőket
b) a módszer előre meghatározott, minden érdekelt számára hozzáférhető és nem csak kifejezetten
egy adott közbeszerzési eljáráshoz alkalmazható
c) a szükséges adatokat a tevékenységüket az általában elvárható gondossággal végző gazdasági

szereplők ésszerű erőfeszítéssel rendelkezésre tudják bocsátani
Tervező és mérnök kiválasztása – értékelési szempontok
 Szakmai ajánlatot kell bekérni

o A legjobb ár-érték arány szempont VAGY a legalacsonyabb költség értékelésére
alkalmas részszempontok szerint kell vizsgálni
 Nem alkalmazható a legalacsonyabb ár! [Kbt. 76. § (5) bek.]
 Az ajánlati ár súlya max. annyi lehet, mint a többi szemponté összesen [Kr.
9. § (3) bek.]
o Szakmai minőség értékelésére alkalmas részszempontokat kell beépíteni
o Szakmai minőség értékelésére alkalmas részszempontok lehetnek:
 minden olyan értékelési részszempont, amely alkalmas arra, hogy a tervezett
építmény jellemzőit, az építészeti-műszaki tervezés vagy mérnöki feladat
ellátásának szakmai színvonalát javítsa (tervezés esetén a Kr. 6. § (1) bek. e)
szerinti AK követelményekhez képest), pl.
136  A teljesítésben részt vevő személyi állományának szakmai
szervezettségnek mértéke, ezen belül:
o a teljesítésbe bevont szakemberek átlagos létszáma,
o vezető mérnökök létszáma,
o feladatkiosztás rendje,
o munkaszervezés,
o belső ellenőr, külső ellenőr alkalmazása);
 Szerződés teljesítésében részt vevő személyi állományának
képzettsége és tapasztalata;
 minőségi munkavégzés értékelésére vonatkozó résszempontok,
ezen belül
o a tervezési vagy mérnöki szolgáltatás teljesítésére vonatkozó
módszer bemutatása,
o a tervezési vagy mérnöki szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó
környezetvédelmi, fenntarthatósági megoldások,
o a tervezési szolgáltatás eredményeként megvalósuló projekt
költségelemzésének módszertana
Kivitelező kiválasztása – értékelési szempontok
 Szakmai ajánlatot kell bekérni

 A legjobb ár-érték arány szempont szerint kell vizsgálni
o Nem alkalmazható a legalacsonyabb ár! [Kbt. 76. § (5) bek.]
o Az ajánlati ár súlya max. 70 % lehet [Kr. 24. § (3) bek.]
o Ugyanide tartozik az is, ha tervezés és kivitelezés a beszerzés tárgya
 A megvalósítandó építmény vagy elvégzendő építési tevékenység minőségének
értékelésére alkalmas részszempontokat kell beépíteni
o pl.
o Ajánlott építőanyagok minősége
o Környezetvédelmi, fenntarthatósági követelmények figyelembe vétele
o Speciális területi adottságok kezelésének módja
0 Pl. örökségvédelmi, vízminőség-védelmi, természet- és
tájvédelmi adottságok
o Innovatív megoldások alkalmazása
Jogszabályi előírások +/- KFF gyakorlat az ajánlati ár súlyszámát illetően
0 Tervező és mérnök kiválasztása esetén: max. 50 % (322/2015. Korm. rend. alapján)

0 Kivitelezői tendereknél: max. 70 % (322/2015. Korm. rend. alapján)
0 Árubeszerzés / szolgáltatás megrendelés (kivéve a tervezői és mérnöki szolgáltatás): min.
60 %, kivéve ha van indoka AK-nak, de ekkor is min. 50 % [jogszabályi háttér nincsen,
KFF gyakorlat]
Szakember gyakorlati időtartama (alkalmasság vagy értékelési szempont?)

137
 Alkalmassági minimumkövetelmény: min. 24 hónap gyakorlat
 Értékelési részszempont: a 24 hónap feletti gyakorlati hónapok száma
 Itt lehet 0-át is megajánlani!!
 A képletnek tudni kell kezelni a nullás megajánlást!
 A nullás megajánlás = az AT csak az alkalmassági követelményt teljesíti: erre nem jár egyetlen
plusz pont sem! →0-tól kell indulni a kiosztható pontok tartományának→ez minden
részszempontnál azonos kell legyen!
 Alkalmassági minimumkövetelmények között nem szerepel a szakember gyakorlati időtartama
 Értékelési részszempont: a szakember gyakorlatának időtartama hónapokban, Kbt. 77. §
nyomán min. 12 hónap gyakorlat előírásával, azalatt az ajánlat érvénytelen
 Jogsértő!
 Burkolt alkalmassági követelményt tartalmaz értékelési szempontrendszer
11.C. Mondjon példát arra, hogy honnan ismerhetők meg az Európai Unió Bíróságának
ítéletei! Említsen két kiemelkedő jelentőségű döntést z Európai Unió Bíróságának
esetjogából és röviden értelmezze azokat! Említsen két példát arra, hogy milyen jellegű
dokumentumokat takar a soft law a közbeszerzési jog terén! Említsen egy-két példát a
közbeszerzési soft-law alapjául szolgáló dokumentumokból!
 Európai Unió Bírósága ítéleteinek forrása (pl. Közbeszerzési Hatóság honlapja, eur-lex
honlapja)
 két ítélet rövid értelmezése
 közbeszerzési soft-law (pl. közlemények, könyvek, jelentések)
 például: zöld közbeszerzés, szociális beszerzés, elektronikus közbeszerzés
Mivel foglalkozik az Európai Unió Bírósága?
Az uniós jog értelmezésével foglalkozik, ezáltal pedig gondoskodik arról, hogy azt valamennyi
uniós tagállamban azonos módon alkalmazzák. Emellett az uniós kormányok és az uniós
intézmények közötti jogvitákat is rendezi. Magánszemélyek, valamint vállalkozások és más
szervezetek szintén fordulhatnak a Bírósághoz, ha véleményük szerint valamelyik uniós intézmény
megsértette a jogaikat.
A Bíróság munkája
A Bíróságot uniós tagállamonként egy-egy bíró alkotja. A Bíróság munkáját kilenc főtanácsnok
segíti, akiknek az a feladata, hogy a Bíróság előtt folyamatban lévő ügyekben indítványt
terjesszenek elő. Munkájukat nyilvánosan és pártatlanul végzik. A bírákat és a főtanácsnokokat
hatéves időtartamra nevezik ki. A megbízatás meghosszabbítható. Az uniós tagállamok
kormányai közös megegyezéssel döntenek arról, hogy kit jelölnek ki. Ahhoz, hogy a Bíróság
kezelni tudja a nagy ügymennyiséget, és hogy a polgárok megfelelőbb jogi védelemben
138 részesülhessenek, a magánszemélyek, vállalkozások és egyes szervezetek által indított
eljárásokkal és a versenyjogi ügyekkel a Törvényszék foglalkozik.
A jellemző ügytípusok
 A Bíróság az elé terjesztett ügyekben ítélkezik. Az öt legjellemzőbb ügytípus a következő:

o előzetes döntéshozatal iránti kérelem – amikor a nemzeti bíróságok valamelyike egy
uniós jogkérdés értelmezésére kéri fel a Bíróságot;
o kötelezettségszegés miatt indított kereset – az uniós kormányok valamelyike ellen az
uniós jog alkalmazásának elmulasztása miatt indított eljárás;
o megsemmisítés iránti kereset – olyan uniós jogszabályokat illetően, amelyek a kereset
benyújtója szerint sértik az uniós szerződéseket vagy az alapvető jogokat;
o intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset – uniós intézmények ellen
kötelező döntéshozatal elmulasztása esetén indított eljárás;
o közvetlen kereset – magánszemélyek, valamint vállalkozások és egyéb szervezetek
által uniós döntések vagy intézkedések miatt benyújtott keresetek.
Az ügyek lefolytatása
A Bíróság elé kerülő ügyekkel egy-egy bíró és egy-egy főtanácsnok foglalkozik.

Az eljárásnak két szakasza van: az írásbeli és a szóbeli szakasz.
1. Írásbeli szakasz
Először valamennyi érintett fél írásbeli nyilatkozatot nyújt be az ügyben eljáró bírónak. A bíró ezt
követően írásban összefoglalja a nyilatkozatokat és az ügy jogi hátterét.
2. Szóbeli szakasz
A második szakasz a nyilvános tárgyalás. Ez az ügy bonyolultságától függően 3, 5 vagy 13 tagú
bírói tanács vagy pedig az egész Bíróság előtt zajlik. A meghallgatáson az egyes feleket képviselő
ügyvédek ismertetik álláspontjukat a bírákkal és a főtanácsnokkal, akik kérdéseket tehetnek fel
nekik.
A főtanácsnok ezt követően ismerteti indítványát. A bírák ezután együttesen megvitatják az ügyet,
és ítéletet hoznak.
A főtanácsnok csak akkor köteles indítványt előterjeszteni az ügyben, ha a Bíróság álláspontja
szerint az ügy új jogkérdést vet fel. A Bíróság nem köteles a főtanácsnok indítványának
megfelelően eljárni.
A Bíróság ítéleteit többségi szavazással hozza, az ítélethirdetésre a nyilvános tárgyaláson kerül
sor. A tárgyalásról gyakran videofelvétel készül
A bíróság ítéletek elérhetősége
Közbeszerzési Hatóság honlapja

www.kozbeszerzes.hu
Jogi háttér – Európai Bírósági Ítéletek
EUR-Lex honlap
eur-lex.europa.eu
139
Fontos ítéletekkel találkoztunk pl. a részekre bontás tilalma kapcsán
o A C-16/98. sz. ügyben hozott ítélet:

 az egyidejűleg megkezdett, a villamosenergia-ellátó hálózaton és a közvilágítás
hálózatán végzendő építési munkákra vonatkozó, területileg felosztott beszerzések
közül a villamosenergia-ellátó hálózatra vonatkozó munkákat egybe kellett volna
számítani.
 Ezzel szemben a közvilágítási hálózat munkáinak felosztása nem minősült
jogsértőnek, mert az egyes települések közvilágítása nem feltétlenül áll
összeköttetésben, illetve függ egymástól, és bár az ilyen hálózatok gazdasági és
műszaki funkciója egyébként ugyanaz, a perben a Bizottság nem támasztotta alá,
hogy az adott esetben egy közös funkciót szolgálnának.
 A Bíróság kifejtette, hogy az „egy beruházás meglétének mérlegelését (...) a betöltött
gazdasági és műszaki funkcióhoz képest kell mérlegelni” [38. bekezdés]. Ezt
mindenkor a vizsgált beszerzések „kontextusa és sajátosságai függvényében kell
mérlegelni” [65. bekezdés].

 Ez esetben egyes önkormányzatok keretmegállapodásokat írtak alá munkáltatói
nyugdíj szolgáltatás biztosítására – az önkormányzati munkáltatói és munkavállalói
érdekképviseleti szervezetek által kollektív szerződésben megnevezett – egy vagy
több szolgáltatóval, amely megállapodások rögzítették, hogy az egyedi biztosítási
jogviszonyt létrehozó szerződés megkötése iránt milyen feltételekkel fordulhatnak
maguk a munkavállalók a szolgáltatókhoz.
 A Bíróság megállapította, hogy az egyes önkormányzatoknak a szolgáltatókkal
külön-külön kötött keretmegállapodásaik értékét együtt kellett volna figyelembe
venni, mert egy ilyen esetben, ahol a szerződések tárgya lényegét tekintve egységes,
mesterséges részekre bontást jelentene, amennyiben a becsült érték kiszámítása a
szerződések számától függene.

 Egy önkormányzat egy sport- és rendezvénycsarnok felújításához kapcsolódóan
2008-2010. évek között minden évben megbízta ugyanazon irodát a következő
kivitelezési szakaszhoz kapcsolódó tervezési, műszaki ellenőrzési és egyes
szakmérnökök kiválasztására vonatkozó feladatokkal.
 A Bíróság megállapította, hogy az ugyanazon építménnyel kapcsolatosan tervezői és
mérnöki szolgáltatásokra kötött több szerződés műszaki és gazdasági szempontból
egységet képzett (építmény osztja a beruházás sorsát), annak ellenére, hogy a
beruházás előrehaladása során egyes szakaszokra külön-külön kötötték meg a
szerződéseket.
 A Bíróság kiemelte, hogy a szolgáltatások mindegyike ugyanazon épület egy
felújítási beruházásához tartozott, és bár az egyes szakaszokhoz kapcsolódó
feladatok között voltak eltérések, alapvetően mindig tipikus mérnöki feladatok
ellátásáról volt szó, amelyek díjazási módja is megegyezett. Következésképpen ezek
140 a szolgáltatások gazdasági és műszaki szempontból belső koherenciát és funkcionális
folytonosságot mutatnak, amelyet nem tör meg a szolgáltatások szakaszolása.
A közbeszerzési soft law
Soft law: kvázi jogi eszközök, amelyek nem bírnak kötelező erővel vagy a kötelező erőnél
valamivel “gyengébbek”
Mik tartoznak ide?

Közlemények
Iránymutatások
Könyvek
Jelentések
Magatartási kódex
Cselekvési tervek
Elérhetők: www.kozbeszerzes.hu / Jogi háttér / EU-s háttéranyagok
Közbeszerzési soft law alapjául szolgáló dokumentumok
 Zöld közbeszerzés
 Az Európai Bizottság értelmező közleménye a környezetvédelmi szempontok
alkalmazhatóságáról
 Zöld közbeszerzés! A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyve
 Szociális szempontok a közbeszerzésben
 Tanulmány a szociális szempontok közbeszerzési eljárásokba történő beépítéséről az
Európai Unióban
 Szociális beszerzés – Útmutató a szociális szempontok figyelembevételéhez a
közbeszerzések során
 Az Európai Bizottság értelmező közleménye a közbeszerzésekre alkalmazandó
közösségi jogról és a szociális szempontok közbeszerzésekben való érvényesítéséről
 Elektronikus közbeszerzés
 Zöld könyv az elektronikus közbeszerzés Európai Unión belüli alkalmazásának
kiterjesztéséről
 E-certis
0 útmutatással szolgál azokról a dokumentumokról és igazoló
dokumentumokról, amelyekre a vállalatoknak szükségük van ahhoz, hogy
egy adott uniós országban közbeszerzési szerződésre pályázhassanak.
 A Bizottság Közleménye: "Teljesen elektronizált közbeszerzés a közigazgatás
korszerűsítéséért”
12.A Milyen szakaszokra tagolódik a közigazgatási hatósági eljárás, és e szakaszokon belül

milyen cselekményekre kerül(het) sor? Mutassa be a közigazgatási hatósági eljárás
megindításának szabályait! Soroljon fel három-három esetet a kérelem visszautasítását
141 és a közigazgatási eljárás megszüntetését illetően! Mely esetekben kötelező és mely
esetekben lehetséges a közigazgatási eljárást felfüggeszteni?
 közigazgatási eljárás három fő szakasza és a kapcsolódó cselekmények
 közigazgatási eljárás megindításának módja
 három példa a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására és a közigazgatási eljárás
megszüntetésére vonatkozóan
 a közigazgatási eljárás felfüggesztésének kötelező és lehetséges esetei
Közigazgatási eljárás három fő szakasza és a kapcsolódó cselekmények
A közigazgatási eljárásnak három szakasza van:

1. Elsőfokú eljárás (alapeljárás)
2. Jogorvoslati eljárás (másodfokú eljárás)
3. Végrehajtási eljárás
Az elsőfokú eljárás az eljárás megindítását, a tényállás tisztázását és a döntéshozatalt foglalja

magában, az ide kapcsolódó különböző eljárási cselekményekkel együtt (pl. az eljárás
megszüntetése, felfüggesztése).
A jogorvoslati eljárás többnyire az elsőfokú eljárást követi, az elsőfokú hatósági döntés ellen
irányul, és a sérelem kiküszöbölését célozza: az ügyfél kérelme alapján, vagy hivatalból induló
jogorvoslatok.
A közigazgatási végrehajtás a hatósági eljárás azon szakasza, amelyben a döntésben megállapított,

és az ügyfél által nem teljesített kötelezettség ügyfél általi megvalósításának kikényszerítéséről a
hatóság gondoskodik.
A közigazgatási eljárás megindításának módja
A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg.
Kérelemre induló eljárás
A kérelemre induló eljárás jellemzője, hogy addig nem indul eljárás, ameddig az ügyfél nem
kezdeményezi annak megindítását. Tipikusan ilyen az engedélyezési eljárás, amikor az ügyfél kéri
a hatóságtól, hogy egy tevékenység végzésére engedélyt kaphasson.
A kérelem automatikus döntéshozatali eljárásban, sommás vagy teljes eljárásban bírálható el.
Törvény egyes ügyekben kizárhatja a sommás eljárás alkalmazását.
Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha

a) azt törvény vagy kormányrendelet megengedi,
b) a hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll,
c) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és
142 d) nincs ellenérdekű ügyfél.
Sommás eljárásnak van helye, ha

a) a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló
adatok alapján a tényállás tisztázott és b) nincs ellenérdekű ügyfél.
Ha sommás eljárásban az ügyfél erre irányuló felhívás nélkül terjeszt elő új bizonyítékot, vagy tesz
bizonyítási indítványt, ezt a hatóság az ügy teljes eljárásban való lefolytatása iránti kérelemnek
tekinti, és a kérelmet teljes eljárásban bírálja el.
Ha az automatikus döntéshozatali eljárásban és a sommás eljárásban hozott döntéssel szemben
fellebbezésnek nincs helye, a döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a
hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.
Függő hatályú döntés: a hatóság a kérelemre induló eljárás megindításától számított nyolc napon
belül függő hatályú döntést hoz. A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy
a) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti
közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett
igazgatási szolgáltatási díjnak (a továbbiakban: díj) megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer
forintot a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni,
b) a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól,
c) a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti.
Ezen döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha az ügyintézési határidő elteltével a hatóság a

hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg. A felfüggesztést elrendelő
vagy szünetelést megállapító döntést megelőzően hozott függő hatályú döntéshez joghatás nem
kapcsolódik.
A kapcsolódó eljárás: ha a hatóság döntése valamely más hatósági eljárásban meghozható

döntésnek feltétele, a hatóság tájékoztatja az ügyfelet, hogy a kapcsolódó eljárásban eljáró
hatósághoz benyújtandó kérelmet nála is előterjesztheti.
A hivatalbóli eljárás
A hivatalbóli eljárás annyiban tér el a kérelemre induló eljárástól, hogy a megindításának nem
feltétele az ügyfél kérelme. A közigazgatás működése megkívánja, hogy meghatározott esetekben a
hatóság akkor is eljárást indítson, ha annak nincs kérelmezője, tehát olyan személy, aki a hatóságot
döntéshozatalra kérné fel. A hivatali eljárások egyik alaptípusa a hatósági felügyelet. Minden
hatóság számára biztosítva van, hogy biztosítsa a jogszabályok érvényesülésének ellenőrzését, a
jogellenes állapot, magatartás hatóságok általi megszüntetését, a jogszabálysértések megelőzését.
Jogsértés tapasztalása esetén azonban nem lehet közvetlen végrehajtással beavatkozni, hiszen nincs
végrehajtható döntés. Ilyenkor a hatóság hivatalbóli eljárást indít és az eljárást lezáró végleges
döntést tudja végrehajtani, ha az önkéntes teljesítés elmarad.
A hivatalbóli eljárás megindításának kötelező eseteit a törvény felsorolja. A hatóság az

illetékességi területén hivatalból megindítja az eljárást, ha
143 a) az eljárás megindítására okot adó körülmény jut a tudomására,
b) erre bíróság kötelezte,
c) erre felügyeleti szerve utasította,
d) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást, vagy
e) ezt egyébként jogszabály előírja.
A hivatalból indított eljárás szabályait kell alkalmazni azon eljárásokra, amelyekben a hatóság az
ügyfél kérelmére induló eljárást hivatalból folytatja.
A kérelem visszautasítása
Az Ákr. alapelvei közt szerepel, hogy a hatóságnak minden esetben jogszerűen kell eljárnia. Ez
igaz akkor is, ha az eljárás nem hivatalból, hanem az ügyfél kérelmére indult. Ehhez viszont
elengedhetetlen feltétel az, hogy az eljárás megindítására és a döntés meghozatalára vonatkozó
kérelem megfeleljen az elvártaknak, ne legyen olyan akadály, amely miatt a hatóságnak azt vissza
kelljen utasítania. A hatósághoz érkezett kérelem hatására a hatóságnak eljárási kötelezettsége
keletkezik, így fontos az, hogy az érdemi döntés meghozatalához szükséges eljárásban ne legyenek
akadályok.
Az Ákr. a visszautasítás esetében két esetet különböztet meg. Az egyik esetben a kérelem
visszautasítása kötelező. A másik esetben pedig a hatóság mérlegelésére van bízva, hogy
visszautasítja-e a kérelmet.
A tételkérdés úgy szól, hogy "Soroljon fel három-három esetet a kérelem visszautasítását és a
közigazgatási eljárás megszüntetését illetően!" Ez a kérdés a Ket. esetében helytálló volt,
azonban az Ákr. esetében a kérelem kötelező visszautasításának mindössze két esete szerepel a
törvényben.
Kötelező a kérelem visszautasítása, ha

a) az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény
ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz, vagy
b) az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelmet a bíróság vagy a hatóság érdemben már
elbírálta, és a kérelem tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozás nem változott.
Mérlegelésen alapuló visszautasítás: a formakényszer megszegése miatt a kérelmet nem kötelező

visszautasítani, az a hatóság mérlegelésétől függ, így ez csak lehetőség, melyet az Ákr. alapelveivel
összhangban kell a gyakorlatban alkalmazni.
A hatóság a kérelmet visszautasíthatja, ha azt nem az előírt formában terjesztették elő. Ha a
kérelmező a kérelmét öt napon belül az előírt formában ismételten előterjeszti, a hatóság az eljárást
teljes eljárásban folytatja le, azzal, hogy a kérelmet az eredeti benyújtáskor előterjesztettnek kell
tekinteni, de az ügyintézési határidőt az ismételt benyújtást követő naptól kell számítani. Ha az
ügyfél ismételten előterjeszti kérelmét, és a jogszabály határidőt vagy határnapot állapít meg, a
kérelem előterjesztése szempontjából a határidő és a határnap megtartottnak tekintendő.
Az ismételt benyújtás a visszautasító döntés elleni jogorvoslatról való lemondásnak, illetve
visszavonásának minősül.
Az eljárás megszüntetése
144
A hatóság kötelessége, hogy a hozzá beérkezett kérelem alapján eljárjon. Vannak olyan esetek,
amikor a hatóság az eljárással nem jut el az érdemi döntés meghozataláig, mert valamilyen
akadályról szerez tudomást, vagy az eljárási kötelezettsége megszűnik. Ilyenkor a hatóság végzést
hoz, amelyben rendelkezik az eljárás megszüntetéséről.
Az Ákr. felsorolja azokat az eseteket, amikor az eljárást meg kell szüntetni. A hatóság az eljárást
megszünteti, ha
a) a kérelem visszautasításának lett volna helye, annak oka azonban az eljárás megindítását
követően jutott a hatóság tudomására,
b) a kérelmező ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, és ennek hiányában a kérelem
nem bírálható el, és az eljárást hivatalból nem folytatja, c) az eljárás okafogyottá vált,
d) az ügyfél nem tesz eleget eljárási költség előlegezési kötelezettségének,
e) az eljárás kérelemre indult, és valamennyi kérelmező ügyfél kérelmét visszavonta, illetve ahhoz
az ellenérdekű ügyfelek hozzájárultak, és az eljárás hivatalból nem folytatható,
f) a hatóság megállapítja, hogy az ügyben más hatóság már eljárt, vagy más hatóság kijelölésére
került sor (ez esetben a hatóság szükség esetén a döntést visszavonja, és erről szóló döntését a
korábban eljárt vagy kijelölt hatósággal is közli), vagy
g) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ (a továbbiakban: előkérdés),
amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és az ügyfél a hatóságnak az eljárás
megindítására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget.
Az eljárás felfüggesztése
A hatóság a folyamatban lévő eljárást akkor függeszti fel, ha valamilyen más szerv döntésétől függ
az előkérdés megválaszolása, amely nélkül érdemi döntést nem lehet hozni. Ennek a beszerzése
értelemszerűen időbe telik, addig viszont indokolatlan lenne az ügyintézési határidőt hagyni, hogy
szakadatlanul teljen. A felfüggesztésről a hatóság végzésben dönt, majd az eldöntött előkérdés
birtokában folytatja az eljárást.
Kötelező a hatóságnak felfüggesztenie az eljárást, ha

a) az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik, vagy
b) az ügyben külföldi szervet kell megkeresni.
Lehetséges az eljárás felfüggesztése: törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az
előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan
összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
12.B. Mit jelent az ajánlatkérő elbírálási és értékelési kötelezettsége? Meddig kell az

ajánlatkérőnek az ajánlatokat/részvételi jelentkezéseket elbírálnia, illetve milyen
lehetősége van a bírálat határidejének meghosszabbítására? Mi a szerepe a bírálat
során az egységes európai közbeszerzési dokumentumnak? Mely esetekben van
lehetőség az értékelés és bírálat sorrendjének felcserélésére? Milyen lehetőségeket
biztosít a közbeszerzési törvény a bírálat egyszerűsítésére?
145  elbírálási, értékelési kötelezettség tartalma
 bírálat ideje, meghosszabbítása
 az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerepe a bírálat során
 annak lehetősége, hogy ajánlatkérő a sorrendben első meghatározott számú legkedvezőbbnek
tekintett ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására
 értékelés és bírálat sorrendje felcserélésének két esete (annak lehetősége, hogy az ajánlatkérő
ne végezze el azon ajánlatok érvényességi bírálatát, amelyek az értékelési szempontokra
tekintettel nem lehetnek az adott eljárásban legkedvezőbb vagy második legkedvezőbb
ajánlatok, illetőleg nyílt eljárásban annak lehetősége, hogy az ajánlatkérő úgy rendelkezzen, a
bírálatnak csak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét
halasztja az ajánlatok értékelése utánra, és korlátozza azt az első, illetve második
legkedvezőbbnek tekinthető ajánlatra)
 maximális ár meghatározása, amelyet meghaladó árral bíró ajánlat érvénytelennek minősül
 annak lehetősége, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja
az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, amennyiben az adott eljárásban végleges
árajánlatok mindegyike meghaladja a rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét
Bíráló Bizottság
Kbt. 27. § Az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott szakértelemmel együttesen rendelkező,

legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak - szükség esetén a
hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás [71-72. §] megadását követő - e törvény szerinti
elbírálására és értékelésére. A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít
az eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról
jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek - amennyiben az ajánlatkérő alkalmaz ilyet - részét
képezhetik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.
(5) Az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a bírálóbizottság
tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező
személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell
alkalmazni.
XII. FEJEZET
AZ AJÁNLAT ÉS A RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉS
Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtása és felbontása
68. § (1) Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az

ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni.
(2) A nem elektronikusan benyújtott részvételi jelentkezés és ajánlat esetében, az ajánlatot és a
részvételi jelentkezést egy példányban, írásban és zártan, az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi
felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi, illetve
részvételi határidő lejártáig. Az ajánlatkérő előírhatja elektronikus másolati példányok benyújtását.
(3) A nem elektronikusan benyújtott részvételi jelentkezések és ajánlatok felbontásánál csak
az ajánlatkérő, az ajánlattevők (részvételre jelentkezők), valamint az általuk meghívott
146 személyek, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a
külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői és személyek lehetnek jelen. E
személyek a bontáson a felolvasólapba betekinthetnek.
(4) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét,
lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési
szempontok alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok bontásának megkezdése előtt
ismertethető a rendelkezésére álló fedezet összege is.
(5) A részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét, címét
(székhelyét, lakóhelyét).
(6) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések felbontásáról és a (4)-(5) bekezdés szerinti adatok
ismertetéséről az ajánlatkérő jegyzőkönyvet készít, amelyet a bontástól számított öt napon
belül megküld az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek. A határidő után
beérkezett ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásáról szintén jegyzőkönyvet kell felvenni, és
azt az összes - beleértve az elkésett - ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek megküldeni.
XIII. FEJEZET
AZ AJÁNLATOK ÉS A RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK BÍRÁLATA
A bírálat folyamata
69. § (1) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell
vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési
dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(2) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés
érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az
ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése
szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési
dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi
jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati
cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerinti
nyilatkozattal egyidejűleg - több szakaszból álló eljárásban a részvételi szakaszban - ellenőrzi a
nyilatkozatban feltüntetett, a (11) bekezdés szerint elérhető adatbázisok adatait is.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az
értékelési szempontok szerint értékeli.
(4) Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az
értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő
határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott
esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési
dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó
szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A
gazdasági szereplő által ajánlatában, részvételi jelentkezésében az ajánlatkérő erre vonatkozó, e §
szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és
elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők
tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt
felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő
nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a
147 korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség
szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér.
A § azt a gyakorlati jogalkalmazási kérdést rendezi, hogy hogyan kell az ajánlatkérőnek eljárnia
akkor, ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező önként benyújtja az egységes európai
közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat már az
ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben. A Kbt.-vel bevezetett nyilatkozati elv célját figyelembe
véve az ajánlatkérőnek ezeket nem kell rögtön bevonnia a bírálatba, elegendő csak majd a
nyertesként megjelölni kívánt (vagy az azt követő meghatározott számú ajánlattevő)
tekintetében ellenőriznie az igazolásokat.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás
kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem
támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy
azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az
értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a (4)
bekezdés szerint az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan
ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró
okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az e törvényben és a külön
jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett.
(6) Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a (4)
bekezdésben foglaltak szerint nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt
követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások
benyújtására. Az ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezheti meg a második
legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta
az igazolások benyújtására. Az e bekezdés szerinti lehetőséggel az ajánlatkérő akkor élhet, ha az
értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az
ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.
(7) Ha az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálata során alapos kétsége
merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan,
bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt vagy részvételre
jelentkezőt, hogy nyújtsa be a (4) bekezdés szerinti igazolásokat.
(8) Ha ajánlatkérő él azzal a lehetőséggel, hogy a több szakaszból álló eljárás részvételi
szakaszában meghatározza az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők keretszámát, és az adott
közbeszerzési eljárásban a keretszámot meghaladó részvételi jelentkezést nyújtottak be, az
ajánlatkérő köteles már a részvételi jelentkezések bírálata során a (4) bekezdés szerinti igazolásokat
bekérni, és a részvételi szakasz eredményét ezek figyelembevételével megállapítani.
(9) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező utólagos igazolási kötelezettsége arra irányul,
hogy bizonyítsa az alkalmassági követelmények, a kizáró okok fenn nem állása és a 82. § (5)
bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentum
alapján az ajánlatkérő által figyelembe vett értékek teljesülését. Az alkalmassági
követelményeknek való megfelelés, a kizáró okok fenn nem állása és a 82. § (5) bekezdése szerinti
kritériumok tekintetében figyelembe vett értékek teljesülése esetén az ajánlat vagy részvételi
jelentkezés akkor is érvényes, ha a benyújtott igazolások eltérnek a korábbi nyilatkozatban
feltüntetett adatoktól. Az igazolások utólagos benyújtásakor igazolt, adott esetben a korábbi
nyilatkozat szerinti értékeket meghaladó adatok azonban már nem változtatják meg az ajánlattételre
felhívni kívánt részvételre jelentkezők rangsorát.
148 (10) A Kormány rendeletben határozza meg, hogy az ajánlatkérő milyen igazolási módokat köteles
elfogadni, illetve milyen dokumentumok benyújtását írhatja elő az alkalmasság és a kizáró okok
körében.
(11) Nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában
működő, - az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra alkalmas adatbázisként
feltüntetett - ingyenes elektronikus adatbázisba belépve közvetlenül hozzájuthat az igazoláshoz
vagy egyéb releváns információhoz. Nem magyar nyelvű nyilvántartás esetén az ajánlatkérő kérheti
a releváns igazolás vagy információ magyar nyelvű fordításának benyújtását. A magyarországi
nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások, valamint a külön jogszabályban nevesített
nyilvántartások tekintendőek az igazolás benyújtásának kiváltására alkalmas nyilvántartásnak. A
magyarországi ilyen nyilvántartások listájának az e-Certis rendszerben való közzétételéről a
Közbeszerzési Hatóság gondoskodik.
(12) Az alkalmassági követelmények tekintetében a gazdasági, valamint szakmai kamara a tagjai
tevékenységi körében - a külön jogszabályban részletesen szabályozott - minősített ajánlattevői
jegyzéket hozhat létre. A minősített ajánlattevői jegyzéket a Közbeszerzési Hatóságnál
nyilvántartásba kell venni, a Közbeszerzési Hatóság ellenőrzi, hogy a jegyzékbe vétel feltételei az e
törvényben és a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelnek.
(13) Az ajánlatkérő jogosult az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben benyújtott igazolás,
nyilatkozat tartalmának ellenőrzése érdekében más állami vagy önkormányzati szervtől, hatóságtól
vagy gazdasági szereplőtől információt kérni. A megkeresett szervezet három munkanapon belül
köteles az információt megadni.
(14) Az ajánlatkérő jogosult a kizáró okok fenn nem állása és az alkalmasság megítélése céljából az
ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megnevezett személyek természetes személyazonosító
adatait, valamint képzettségre és végzettségre, szakmai gyakorlatra, szervezeti, köztestületi tagságra
és gazdasági társaságban fennálló tagságra vonatkozó adatait kezelni. A kizáró okok fenn nem
állásának ellenőrzése keretében - a külön jogszabályban foglalt igazolási szabályok szerint - a
büntetlen előéletre vonatkozó adatról hatósági igazolás is kérhető. A kizáró okok hiányának
igazolásához benyújtandó, külön jogszabályban foglalt nyilatkozat gazdasági, valamint szakmai
kamara előtt annak tagja által tett nyilatkozat is lehet.
70. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az
ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás
eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban végleges árajánlatok mindegyike
meghaladja a - 75. § (4) bekezdésének megfelelően igazolt - rendelkezésre álló anyagi fedezet
összegét. Ha az ajánlatkérő nem végzi el az ajánlatok bírálatát, az eredménytelen eljárásra
tekintettel az ajánlatkérő nem élhet a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indításának
lehetőségével a 98. § (2) bekezdés a) pontja szerint. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok
bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést akkor is, ha
az eljárás eredménytelensége a 75. § (2) bekezdés e) pontján alapul.
(2) Ha az ajánlatkérő az elbírálást nem tudja olyan időtartam alatt elvégezni, hogy az
ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor
kerüljön, felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további
fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség
lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot. Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által
megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által
megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati
149 kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során
ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket köteles a lehető legrövidebb időn belül elbírálni.
Ha a részvételi felhívásban feltüntetett, az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjáig a
bírálatot nem tudja befejezni, minden részvételre jelentkezőnek egyidejűleg értesítést küld az
ajánlattételi felhívás megküldésének - annak eredeti időpontjától számított hatvan napnál nem
későbbi - új időpontjáról, és a részvételi szakasz eredményéről ezt megelőzően kell a részvételre
jelentkezőket értesíteni.
A korábban hatályos törvényhez hasonlóan előírja, hogy a bírálat során az ajánlatkérőnek meg kell
vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési
dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő
köteles továbbá megállapítani, hogy mely ajánlatok vagy részvételi jelentkezések érvénytelenek, és
hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni.
A bírálat folyamatát azonban a törvény új alapokra helyezi. A törvény előírja ugyanis, hogy az
ajánlatkérő az alkalmassági követelmények és a kizáró okok előzetes ellenőrzésére köteles
elfogadni az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, illetve az abban foglalt nyilatkozatot
elfogadni. Minden további az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részét képező dokumentum
esetében azonban az ajánlatkérő köteles azok megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a törvény
71-72. § szerinti bírálati cselekményeket (hiánypótlás, irreális ajánlati elemek ellenőrzése)
elvégezni.
Az ajánlatkérő csak azokat az ajánlatokat köteles értékelni, amelyeket a fentiek szerinti ellenőrzés -
ideértve az esetleges hiánypótlást, illetve az irreális ajánlati elemek vizsgálatát is - eredményeként
megfelelőnek talált. Az ajánlatkérő csak az értékelési szempontok alapján legkedvezőbb
ajánlattevőt köteles felhívni arra, hogy a kizáró okok fenn nem állásásnak igazolására, illetve az
alkalmassági követelményeknek való megfelelésre vonatkozó dokumentumokat nyújtsa be 5
munkanapos határidő alatt. Ugyanez vonatkozik az érintett ajánlattevő által igénybe vett kapacitást
biztosító szervezetekre is. Amennyiben az ajánlattevő által benyújtott igazolások hiányosak vagy
nem megfelelőek, akkor az ajánlatkérő hiánypótlást bocsáthat ki azokra vonatkozóan. Ha az
ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást követően sem megfelelően nyújtja be az
igazolásokat, akkor az ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni, és a következő legkedvezőbb
ajánlattevőt kell felhívni az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben
csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki a fentiek szerinti igazolási
kötelezettségének eleget tett. Az ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezheti meg a második
legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta az
igazolások benyújtására.
A törvény lehetőségként rögzíti, hogy az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát
megelőzően ne csak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott
számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására.
Az ajánlatkérő dönthet akként is, hogy valamennyi ajánlattevőtől bekéri az igazolásokat. Ezen
túlmenően, ha az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálata során alapos
kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan,
bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt vagy részvételre
jelentkezőt, hogy nyújtsa be az igazolásokat.
150 Amennyiben ajánlatkérő a több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában meghatározza az
ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők keretszámát, és az adott közbeszerzési eljárásban a
keretszámot meghaladó részvételi jelentkezést nyújtottak be, az ajánlatkérő köteles már a részvételi
jelentkezések bírálata során a (4) bekezdés szerinti igazolásokat bekérni, és a részvételi szakasz
eredményét ezek figyelembe vételével megállapítani.
A törvény az igazolási módok kapcsán rögzíti, hogy nem kérhető igazolás benyújtása, ha az
ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában működő, - az adott tagállam által az e-Certis
rendszerben igazolásra alkalmas adatbázisként feltüntetett - ingyenes elektronikus adatbázisba
belépve közvetlenül hozzájuthat az igazolásokhoz vagy egyéb releváns információkhoz. Nem
magyar nyelvű nyilvántartás esetén azonban az a törvény biztosítja az az ajánlatkérő számára azt a
lehetőséget, hogy kérje a releváns igazolás vagy információ magyar nyelvű fordításának
benyújtását.
A benyújtott ajánlatokat, részvételi jelentkezéseket az ajánlatkérő köteles a lehető legrövidebb idő
alatt elbírálni. A bírálatot a hatályos törvényhez hasonlóan az ajánlati kötöttség ideje alatt kell
elvégezni. A törvény fenntartja azt a lehetőséget, miszerint az ajánlati kötöttség időtartama - az
ajánlattevők arra vonatkozó felhívásával, hogy fenntartják-e ajánlatukat - meghosszabbítható. A
törvény ehhez hasonlóan a részvételi jelentkezések bírálata esetében is fenntartja a hosszabbítás
lehetőségét.
12.C. Milyen útmutatók elkészítésére kötelezi a közbeszerzési törvény, illetve végrehajtási

rendeletei a Közbeszerzési Hatóságot? A Közbeszerzési Hatóság mely szervezeti
egységének feladata az útmutatók kiadása? Milyen egyéb dokumentumok születnek a
közbeszerzési jogalkalmazás elősegítése érdekében? Soroljon fel 5 példát a
Közbeszerzési hatóság által, az új Kbt.-hez kapcsolódóan kiadott útmutatókra/elnöki
tájékoztatókra?
 Közbeszerzési Hatóság útmutató-készítési kötelezettségének tárgyai, témái
 mely szervezeti egység feladata az útmutatók kiadása (Tanács)
 egyéb dokumentumok (elnöki tájékoztatók, állásfoglalások)
 5 példa

átcsoportosítás
151 Tanács elnöke

A Tanács
 megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát;

 Kinevezés, felmentés:
o a KDB elnöke, elnökhelyettese
o közbeszerzési biztosok
o elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket;
 a közbeszerzési jogszabályok alkalmazását elősegítendő útmutatót készít
Hatóság feladata
 a közérdeket, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit figyelembe véve

 hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában
 a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében
 elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését
Közbeszerzési Hatóság - Dokumentumok készítése a jogalkalmazás számára:
 Becsült érték meghatározásának módszerei, egybeszámítási kérdések

 Pontozási módszerek
 Életciklusköltség-számítási módszertanok
 Útmutató a tapasztalatokból, jogorvoslati döntésekből
o Útmutató a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi szerződésekről, továbbá
azokról az államokról, amelyekkel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről
szóló egyezménye van
o Az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások szabályairól
 Elnöki tájékoztatók (a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatói), pl.:
o Az építési beruházások biztosítási követelményeiről
o A közbeszerzési referens képzés szakmai és vizsgakövetelményeiről
o A közbeszerzési értékhatárokról
o A keretmegállapodásokról
152 13.A. Hogyan szűnik meg a szerződés a polgári jog szabályai szerint? Melyek az elévülés
alapvető szabályai? Foglalja össze az engedményezés, a tartozásátvállalás és a
szerződés-átruházás szabályait!
 szerződés megszűnésének esetei a polgári jogban
 elévülés (ideje, esedékesség, nyugvás, megszakadás)
 engedményezés, tartozásátvállalás, szerződés-átruházás szabályai
Legoptimálisabb módja a szerződés megszűnésének, ha a szerződés teljesül: innentől kezdve a

kötelmi jogviszony megszűnik.
A felek közös megegyezéssel a szerződést a jövőre nézve megszüntethetik vagy a szerződés

megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal felbonthatják.
A szerződés megszüntetése esetén a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, és kötelesek

egymással a megszűnés előtt már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni.
A szerződés felbontása esetén a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Ha az eredeti állapot

természetben nem állítható helyre, a szerződés felbontásának nincs helye.
Aki jogszabálynál vagy a szerződésnél fogva felmondásra vagy elállásra jogosult, a másik félhez
intézett jognyilatkozattal szüntetheti meg a szerződést.
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a tartós jogviszonyt létrehozó, határozatlan időre kötött
szerződést megfelelő felmondási idő alkalmazásával bármelyik fél felmondhatja.
Elévülés: Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.
Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
Az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni.
Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti; az

elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni
nem lehet.
A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelések

elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti.
Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik.
Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves határidőn belül a követelés

akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra.
Az elévülést megszakítja
153 a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az

eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy
d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.
Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés

újból kezdődik.
Engedményezés: A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át.
A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím
és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az
engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép.
A követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony,

amelyből a követelés fakad.
Az engedményező köteles az engedményes választásának megfelelően a kötelezettet az

engedményezésről az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve írásban
értesíteni, vagy az engedményes személyét is meghatározó engedményezési okiratot az
engedményesnek átadni.
A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési
utasítást, amely az engedményes személyét, valamint az engedményes telephelyét, ennek hiányában
székhelyét, természetes személy esetén lakóhelyét, ennek hiányában szokásos tartózkodási helyét
vagy számlaszámát meghatározza. Ezt követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelelően
teljesíthet.
Tartozásátvállalás: Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel abban,

hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a
szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti.
Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz szükséges jognyilatkozatát előzetesen megteszi, a

tartozásátvállalás a jogosult értesítésével válik hatályossá.
Ha harmadik személy megállapodik a kötelezettel a kötelezett tartozásának átvállalásáról, a

harmadik személy köteles lesz a kötelezett tartozását teljesíteni vagy a kötelezettet olyan helyzetbe
hozni, hogy az lejáratkor teljesíthessen. A jogosult nem követelheti a tartozást a harmadik
személytől.
Ha a felek a teljesítésátvállalásról a jogosultat értesítik, egyetemleges kötelezettség jön létre.

Tartozáselvállalás esetén az egyetemleges kötelezettet mindazon jogok megilletik, amelyek a
kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették.
154 Szerződésátruházás: szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél
megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek
összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról.
A szerződésbe belépő felet megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek,

amelyek a szerződésből kilépő felet a szerződésben maradó féllel szemben a szerződés alapján
megillették és terhelték.
Ha a szerződésben maradó fél a szerződésátruházáshoz szükséges jognyilatkozatát előzetesen

megteszi, a szerződésátruházás a szerződésben maradó fél értesítésével válik hatályossá.
13.B. Mely esetekben járhat el az ajánlatkérő nemzeti eljárásrend szerint? Említsen öt

beszerzést kizárólag a nemzeti eljárásrend alóli kivételre! Milyen eljárást folytathat le
az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben? Mutassa be az eljárástípusok szabályait a
nemzeti eljárásrendben!
 nemzeti eljárásrend alkalmazásának lehetséges esetei
 példák a kivételekre
 az ajánlatkérő által lefolytatható eljárások felsorolása és főbb szabályai a nemzeti
eljárásrendben (szabadon kialakított eljárás vagy az uniós eljárásrendre irányadó szabályok
alkalmazása a nemzeti eljárásrendre irányadó eltérésekkel; összefoglaló tájékoztatással
illetőleg hirdetménnyel induló eljárások, „ötajánlatos” eljárás építési beruházások esetén)
 nemzeti eljárásrendben alkalmazható eljárástípusokra vonatkozó értékhatárok
A nemzeti eljárásrend alkalmazása
 uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárt elérő értékű

közbeszerzések megvalósításakor
 továbbá olyan esetben, amelyre a Kbt. III. fejezete azt lehetővé teszi vagy előírja
0 80-20-as szabály [Kbt. 19. § (4) bek.]
0 3. melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése
[Kbt. 21. § (2) bek.]
155
Két út nemzeti eljárásrendben
 A.) főszabály szerint nem hirdetménnyel indul

0 ún. összefoglaló tájékoztatást (ÖT) kell közzétenni az EKR-ben
nyilvánosan
0 Utána már zárt körben megy tovább az eljárás
 B.) hirdetménnyel indul

0 Vannak kötelező esetek:
0 építési beruházás becsült értéke ≥ 700 milló Ft
0 3. melléklet szerinti szolgáltatás becsült értéke ≥ uniós értékhatár
0 AK előzetes tájékoztatót, időszakos előzetes tájékoztatót v.
előminősítési hirdetményt alkalmaz megindító felhívásként
0 Ezen kívül minden olyan esetben is indítható hirdetménnyel [2019.04.01-től],
amely az A) pontba tartozik
Nemzeti eljárásrend – az egyszerűbb eset… [Kbt. 113. § (1)-(4) bek.]
 Nem hirdetménnyel indul

 A megindítás előtt legalább 5 munkanappal, de max. 12 hónapon belül köteles az EKR-
ben összefoglaló tájékoztatást közzétenni
 az összefoglaló tájékoztatás feltöltésével egyidejűleg meg kell jelölni az EKR-ben az AK
saját kezdeményezésére felkérni kívánt, min. 3 gazdasági szereplő nevét és címét
0 ELŐKÉSZÍTŐ IRATOK
0 ÚJ DOKUMENTUM CSATOLÁSA
0 Ide kell feltölteni azt a dokumentumot, amely tartalmazza az
ajánlattételre felkérni tervezett gazdasági szereplők Kbt. 113- § (1)
bekezdés szerinti adatait (A gazdasági szereplőknek ekkorra még nem
kötelező EKR-be regisztrált gazdasági szereplőnek lenniük, de
javasolt!)
156 0 Ha nem regisztrál valamelyikük a megindításig, akkor az ÖT-t
vissza kell vonni és új ÖT-vel az egész folyamat indul elölről!
0 A bontáson ismertetni, hogy melyek voltak ezek a gazdasági szereplők!
0 a bontási jegyzőkönyv “Kiegészítő információk” rovatába be kell írni
kiküldés előtt az AK saját kezdeményezésére felkért gazdasági szerpelők
adatai
Összefoglaló tájékoztatás kötelező tartalmi elemei (Kbt. + 44/2015. MvM rendelet alapján)
 AK neve, címe
 Érdeklődés jelzésére szolgáló elérhetőség
 Szerződés tárgya
0 Oly módon, hogy gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy érdeklődésüket
kívánják-e jelezni
 Beszerzés mennyisége vagy a teljesítés nagyságrendjét meghatározó más adat
 Szerződés időtartama vagy a teljesítés határideje
 Teljesítés helye
 Alkalmassági feltételek
 Értékelési szempontrendszer (szempontok és súlyszámok)
 Kbt. 114. § (11) bekezdése szerinti fenntartás
 Felhívás, hogy a gazdasági szereplők jelezzék AK-nál érdeklődésüket a jelzett időpontig,
amely nem lehet korábbi, mint a tájékoztatás megküldését követő 5. munkanap
 Kbt. 75. § (2) bek. e) pontjának alkalmazására vonatkozó információt (adott esetben)
 A tájékoztatás tartalma a közzétételt követően nem módosítható.
o Ha nem vagy nem aszerint akarja megindítani az eljárást, akkor visszavonás
(EKR-ben) + az érdeklődő gazdasági szereplőket is tájékoztatása (EKR-ben)
 AK köteles legalább 3 – az EKR-ben előzetesen rögzített – gazdasági szereplőnek
megküldeni a megindító felhívást + mindazoknak is, akik érdeklődésüket a KH-nál
megjelenő tájékoztatás nyomán jelezték
o Csak regisztrált gazdasági szereplőt lehet felkérni!
 AK a gazdasági szereplőt az EKR-en kívül felhívhatja a regisztráció
megtételére [EKR r. 6. § (6) bek.]
o EKR-ben kell megküldeni
o Legkésőbb az összefoglaló tájékoztatást követő 12 hónapon belül
o Lehetőség szerint a kkv-k részvételét biztosítva kell eljárni
 Érdeklődés jelzése: EKR
FELHÍVÁS: megküldés
Közbeszerzési dokumentum: Kbt. 57. § szerinti rendelkezésre bocsátás (EKR-ben)
 A közbeszerzési dokumentumokat legkésőbb a felhívás megküldésének napján rendelkezésre

kell bocsátani, a Kbt. 57. § szerint (EKR-ben)
 Csak azok tehetnek ajánlatot, akik kaptak felhívást
 Akiket AK felkért, olyan gazdasági szereplővel IS (!!!) tehetnek közösen ajánlatot, akit AK
nem kért fel –› egymással is tehetnek közös ajánlatot!
157  Módosításról, visszavonásról nem kell hirdetményt közzétenni
0 A felkért gazdasági szereplők közvetlen tájékoztatása (EKR) az eredeti beadási
határidő előtt
 Nem módosítható a megindító felhívás vagy közbeszerzési dokumentumok olyan eleme,
ami az EKR-ben feladott összefoglaló tájékoztatásban is szerepelt
Alkalmazandó eljárási szabályok [Kbt. 114. §]
 Kizáró okok
o Jogosult előírni az 62-63. §-ból bármit
o Köteles előírni: 62. § (1) bek. g)-k) és m) és q) pontokat
 Az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem alkalmazandó
o Csak a Kbt. 67. § (1) bek. szerinti nyilatkozat, ezen belül:
 Kbt. 62. § (1) bek. kb) nyilatkozat
 Nyilatkozat, hogy az általa igazolni kívánt alkalmassági követelmények
teljesülnek, a részletes adatokat nem köteles megadni
 Az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó saját nyilatkozatait
AK Kbt. 69. § szerinti felhívására kell benyújtania
 Közbeszerzési dokumentumok készítése
o Építési beruházás: köteles (szerződéstervezettel)
o Árubeszerzés/szolgáltatás megrendelés: lehetőség (szerződéses feltételekkel)
Alkalmazandó eljárási szabályok [Kbt. 114. §]
 Részvételi / ajánlattételi határidő

o Részvételi határidő: amennyi idő alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni
o Ajánlattételi határidő (nyílt / meghívásos/ tárgyalásos): árubeszerzés / szolgáltatás
megrendelés: min. 10 nap, építési beruházás: min. 15 nap
 Kiegészítő tájékoztatás
o Ajánlattételi vagy részvételi határidő előtt ésszerű időben kell megadni
o ha a válaszadáshoz nem áll megfelelő idő rendelkezésére: lehet határidőt
hosszabbítani
 KM alkalmazása esetén a verseny újranyitása a Kbt. 105. § (2) bekezdésében foglaltak
helyett elektronikus árlejtés lefolytatásával is történhet (ha a megindító felhívásban
kikötötte)
 Ha szerződés értéke meghaladja a becsült értéket és így már másik eljárásrendbe
kerülne a beszerzés, az eljárást eredménytelenné KELL nyilvánítani!
 Előzetes vitarendezés
o A felhívással / dokumentációval kapcsolatban vitarendezés a részvételi / ajánlattételi
határidőig kezdeményezhető
 Tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd bármikor alkalmazható
 Tételes igazolási szakasz kapcsán:

0 Amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban nem határoz meg alkalmassági
követelményt, a 69. § (4) bekezdése szerinti felhívást nem kell alkalmaznia.
158  Kbt. 3. melléklete szerinti szolgáltatásoknál az értékelési szempontrendszer elemei
(szempontok, súlyszámok, kiosztható pontok min-max, pontozási módszer) a felhívás
helyett a KD-ban is megadhatóak
Kizáró okok igazolása nemzeti eljárásrendben [Kr. 17. §]
 Egyszerű ajánlattevői nyilatkozat arról, hogy nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok
hatálya alá + a Kbt. 62. § (1) bek. kb)-re vonatkozó nyilatkozat
 EEKD nem alkalmazandó, azonban AK köteles elfogadni, ha az abban foglalt információk
megfelelnek a valóságnak és tartalmazzák a megkövetelt információkat
 AV-k és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetek tekintetében [Kr. 17. § (2)
bek.]:
o ajánlattevői nyilatkozat arról, hogy az érintett gazdasági szereplők vonatkozásában
nem álnak fenn az eljárásban előírt kizáró okok
A KÉTLÉPCSŐS IGAZOLÁS NEMZETI ELJÁRÁSRENDBEN
Közbeszerzési dokumentum készítés nemzeti eljárásrendben [Kbt. 114. § (3) bek.]
Ha hirdetménnyel indul az eljárás – felhívás és dokumentumok módosítása nemzeti

eljárárásrendben [Kbt. 113. § (6) bek.]
 A módosításról szóló hirdetményt csak feladni kell az eredeti ajánlattételi / részvételi

határidőig, annak eddig megjelennie nem kell,
AZONBAN:
159  a módosítási szándékról + a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti ajánlattételi /
részvételi határidő lejárta előtt közvetlenül, egyidejűleg tájékoztatni kell (EKR) azokat a
gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránti érdeklődésüket jelezték EKR-ben;
 a módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni,
döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet;
Határidők hosszabbítása felhívás/KD módosítás esetén – nemzeti eljárásrendben
Nemzeti szabályok változása: 2019.04.01.-től

0 A határidőt meg kell hosszabbítani [Kbt. 52. § (4) bek. b) pont + Kbt. 114. § (4a)
bek.]
 A meghosszabbítás mértékének arányban kell állni a változtatás
jelentőségével
 Nem kell határidőt hosszabbítani, ha a módosítás nem jelentős (nem
befolyásolja a jelentkezések/ajánlatok időben történő megfelelő elkészítését)
ÉS
0 Ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladása a beadási
határidő napját megelőző legkésőbb 8. napra esik
0 Ha a módosításról nem kell hirdetményt feladni, annak megküldése
a beadási határidő napját megelőző legkésőbb 5. napra esik
Kbt. 115. § szerinti eljárás alkalmazása
 Csak építési beruházásoknál

0 ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a 300 millió forintot
 ha AK-nek a tisztességes verseny biztosításához a Kbt. által megkövetelt, megfelelő számú
alkalmas gazdasági szereplőről van tudomása
 Tárgyalás nélküli változat: Kbt. 115. § (2)-(4) és (6)-(7) bek.
 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás: Kbt. 115. § (5)-(7) bek.
 Min. 5 gazdasági szereplőt kell felkérni ajánlattételre
0 Csak a teljesítésre képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőknek lehet AF-et
küldeni!
0 EKR esetén: csak EKR-ben regisztrált gazdasági szereplőt lehet felkérni
0 AK a gazdasági szereplőt az EKR-en kívül előzetesen felhívhatja a
regisztráció megtételére [424/2017. Kr. 6. § (6) bek.]
0 Lehetőség szerint kkv-k részvételét biztosítva kell eljárni
0 A különböző eljárásokban ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők
személyét lehetőség szerint változtatja
 Alkalmassági követelményt nem kötelező előírni
 Szerződéskötési moratórium 5 nap
0 Ha csak 1 ajánlat érkezik: nincsen moratórium
 AK – anélkül, hogy ezt a KD-ban külön jelezte volna – nem köteles újabb hiánypótlást
elrendelni, ha egy hiánypótlás keretében benyújtott dokumentumra vagy hiánypótlás
keretében újonnan megnevezett gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb
hiánypótlás.
160  Nyilvánosság: EKR-ben közzé kell tenni:
0 Megindítással egyidejűjeg: a felhívást + közbeszerzési dokumentumokat
0 Bontást követően haladéktalanul: ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők
nevét, címét + bontási jegyzőkönyvet
A regisztráció előfeltétele az eljárásban való részvételnek
EKR rendelet 6. § (6) bekezdése:

“Részvételre vagy ajánlattételre csak olyan gazdasági szereplő̋ hívható fel, amely regisztrált az
EKR-ben azzal, hogy az ajánlatkérő a részvételre vagy ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági
szereplőt az EKR-en kívül előzetesen felhívhatja a regisztráció megtételére. “
ÖT-s eljárásoknál:
az ÖT közzétételekor még nem feltétlenül kell regisztráltnak lennie az AK által felkérni tervezett
gazdasági szereplőknek (de ajánlott!)
Kbt. 115. § szerinti eljárásoknál:
Az eljárás megindításakor (felhívás kiküldése) minden felkért gazdasági szereplőnek regisztráltnak
kell lennie!
Minden eljárásra igaz:
Ahhoz, hogy érdeklődést jelezzen egy gazdasági szereplő (vagyis bármilyen eljárási cselekményt
indítani tudjon – pl. kieg. táj. Kérés) regisztráltnak kell lennie az EKR-ben!
Fenntartott szerződések nemzeti eljárásrendben [Kbt. 114. § (11) bek.]
 Az eljárásban való részvétel joga fenntartható

0 Előző évi nettó árbevételre megállapított határok
0 Árubeszerzés / szolgáltatás megrendelés < 100 M Ft
0 Építési beruházás < 1 Mrd Ft
0 Ha a beszerzés értéke nem haladja meg az 500 M Ft-ot
0 AT-nek / AV-nak / alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetnek
egyaránt teljesíteni kell!
0 a Kormány meghatározhatja az általa irányított vagy felügyelt
költségvetési szervek, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek
vonatkozásában a fenntartás kapcsán kötelező feltételek és figyelembe
veendő szempontok körét
További jogcím a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz [Kbt. 114. § (9) bek.]
 a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező

lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e rész szerinti eljárás
alkalmazása esetén meghiúsulna;
HARMADIK RÉSZ
AZ UNIÓS ÉRTÉKHATÁR ALATTI ELJÁRÁS
161 Kivételek
111. § E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő
a) tankönyv beszerzésére, amennyiben arra az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a
tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben;
b) gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetve
utógondozói ellátásban részesülők, valamint szociális ellátottak teljes ellátására szolgáló
árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén;
c) a 3. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra, könyvtárkezelési
szolgáltatásokra, a pihenés, kultúra és sport területén nyújtott szolgáltatásokra, valamint a
jogi szolgáltatásokra;
d) a 3. melléklet szerinti bármely szolgáltatásra, ha annak becsült értéke a tizennyolcmillió
forintot nem éri el;
e) nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási
tevékenység keretében történő beszerzésre;
f) a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és
tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére;
g) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához
szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi
tolmácsolási tevékenység végzésére irányul;
h) felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység igénybevételére;
i) szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy
közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása,
védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre;
j) fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások,
illetve építési beruházás beszerzésére;
k) közfoglalkoztató által közfoglalkoztatási jogviszony keretében előállított áruk, teljesített
szolgáltatások, illetve építési beruházások beszerzésére;
l) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzforgalmi
szolgáltatás igénybevételére;
m) a postai szolgáltatást vagy a postai szolgáltató által nyújtott postai szolgáltatásoktól eltérő
szolgáltatást nyújtó szervezet beszerzései vonatkozásában;
n) kulturális javak körébe tartozó tárgyak vételére és a rájuk vonatkozó egyéb jogok megszerzésére,
valamint hangszerek, hangszertartozékok és hangszeralkatrészek beszerzésére;
o) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 113. §-ában és 114. § (3) bekezdésében
meghatározott keret terhére történő beszerzések vonatkozásában;
p) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely a pártok működését segítő tudományos,
ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII.
törvény 1. §-a alapján létrehozott alapítvány alapító okiratában meghatározott tudományos,
ismeretterjesztő, kutatási vagy oktatási tevékenység végzésére irányul, vagy azt közvetlenül
segíti;
q) a külképviselet számára történő beszerzés esetén;
r) * az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épületre vonatkozó
építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás, belsőépítészeti tervezési szolgáltatás,
településtervezési vagy tájrendezési tervezési szolgáltatás megrendelésére - az ezekhez
kapcsolódó szakági tervezési tevékenységekre kizárólag akkor, ha annak megrendelésére építészeti,
162 belsőépítészeti, településtervezési vagy tájrendezési tervezéssel együttesen, ugyanazon tervezett
építési beruházás tekintetében kerül sor;
s) a 71241000-9, 71242000-6, 71244000-0, 71246000-4, 71247000-1 CPV kódok által
meghatározott szolgáltatásokra, feltéve, hogy a szolgáltatás megrendelésére az r) pontban
meghatározott tervezési szolgáltatással együttesen, ugyanazon építési beruházás tekintetében kerül
sor;
t) a védett munkahelyen, megváltozott munkaképességű személyek által előállított áruk, vagy
teljesített szolgáltatások beszerzésére;
u) mezőgazdasági termelő, kutató tevékenység során felhasználásra kerülő 24400000-8-tól
24457000-2-ig tartó CPV kódok által meghatározott termésnövelő anyagok és engedélyezett
növényvédő szerek beszerzésére;
v) a kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból megvalósuló beszerzésekre a 24000000-
4-tól 24327500-7-ig és 24500000-9-tól 24965000-6-ig tartó CPV kódok által meghatározott áruk
vonatkozásában;
x) olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. §
(2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy
hatósági határozatban - az EUMSZ-szel összhangban - meghatározott kizárólagos jog alapján
teljesíti;
y) az éves nettó 10 millió forintot meg nem haladó árbevételű start szövetkezet által előállított
áruk, teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházások beszerzésére;
z) a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény, valamint Magyarország
címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII.
törvény alapján a Köztársasági Elnöki Hivatal által ellátott feladatok megvalósítása érdekében
történő beszerzés esetén.
Alkalmazandó eljárási szabályok:
112. § (1) Az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása
szerint
a) a 117. §-ban meghatározott módon szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy
b) e törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a 113-116. §-ban foglalt
eltérésekkel.
113. § (1) Az ajánlatkérő a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárást megindító felhívást nem
hirdetmény útján teszi közzé. Az ajánlatkérő az eljárás megindításának napját legalább öt
munkanappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül köteles a Közbeszerzési Hatóság
által elérhetővé tett elektronikus úton és módon a megindítandó eljárásról szóló összefoglaló
tájékoztatást küldeni a Közbeszerzési Hatóságnak, amelyet a Közbeszerzési Hatóság a
megküldést követően egy munkanapon belül a honlapján közzétesz. Az ajánlatkérő az
összefoglaló tájékoztatással egyidejűleg köteles megküldeni a Közbeszerzési Hatóság részére azon,
legalább három gazdasági szereplő nevét és címét, amelyeknek az eljárást megindító felhívást saját
kezdeményezésére meg fogja küldeni. Az összefoglaló tájékoztatásban konkrétan meg kell jelölni
az ajánlatkérő nevét és címét, az érdeklődés jelzésére szolgáló elérhetőséget, a szerződés tárgyát, a
beszerzés mennyiségét vagy a teljesítés nagyságrendjét meghatározó más adatot, a szerződés
időtartamát vagy a teljesítés határidejét, a teljesítés helyét, a 114. § (11) bekezdése szerinti
fenntartást, valamint a gazdasági szereplőknek szóló arra vonatkozó felhívást, hogy érdeklődésüket
163 az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezzék az ajánlatkérő által az összefoglaló tájékoztatásban
meghatározott időpontig, amely nem lehet az összefoglaló tájékoztatás megküldését követő ötödik
munkanapnál korábbi. A 75. § (6) bekezdését úgy kell alkalmazni, hogy az eljárást megindító
felhívás helyett az összefoglaló tájékoztatásban kell a 75. § (2) bekezdés e) pontjának alkalmazására
vonatkozó információt megadni. Az összefoglaló tájékoztatás további adataira és részletes
adattartalmára vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.
A közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az összefoglaló tájékoztatásban úgy kell megadni,
hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárás iránti érdeklődésüket
kívánják-e az ajánlatkérőnél jelezni.
A tájékoztatás tartalma a közzétételét követően nem módosítható. Ha az ajánlatkérő nem vagy nem
a tájékoztatásban szereplő adatoknak megfelelően kívánja az eljárást megindítani, abban az esetben
a tájékoztatás visszavonásáról legkésőbb a megküldésétől számított tizenkét hónapon belül köteles
értesíteni a Közbeszerzési Hatóság által elérhetővé tett elektronikus úton és módon a Közbeszerzési
Hatóságot, valamint írásban azokat a gazdasági szereplőket, akik addig az ajánlatkérőnél az eljárás
iránt érdeklődésüket jelezték. A Közbeszerzési Hatóság a visszavonás tényét az értesítést követően
egy munkanapon belül a honlapján közzéteszi.
(2) Az ajánlatkérő köteles legalább három - a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen megjelölt -
gazdasági szereplőnek megküldeni az eljárást megindító felhívást, valamint rajtuk kívül
mindazoknak a gazdasági szereplőknek is, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket
jelezték. Az eljárást megindító felhívást a gazdasági szereplők részére egyidejűleg, közvetlenül
írásban kell megküldeni legkésőbb az összefoglaló tájékoztatás megküldésétől számított tizenkét
hónapon belül. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat legkésőbb a felhívás
megküldésének napján az 57. § rendelkezéseinek megfelelően rendelkezésre bocsátja. Az
eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, illetve nyújthatnak be
részvételre jelentkezést, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte.
Bármely gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte,
jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdasági
szereplővel is, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást. Az ajánlatkérő az
ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések bontásakor ismerteti, hogy mely gazdasági szereplőknek
küldte meg saját kezdeményezésére az eljárást megindító felhívást.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód
elvének megfelelően és lehetőség szerint a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét
biztosítva kell eljárni. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi
XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés ennek megítélésekor nem
alkalmazandó.
(4) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása esetén az ajánlattételi vagy részvételi határidő, az eljárást
megindító felhívás vagy a közbeszerzési dokumentumok módosításáról, valamint az eljárást
megindító felhívás visszavonásáról nem kell hirdetményt közzétenni, hanem az eredeti ajánlattételi
vagy részvételi határidő lejárta előtt közvetlenül, egyidejűleg írásban kell tájékoztatni azokat a
gazdasági szereplőket, akiknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte. A
közbeszerzési dokumentumok módosításait az ajánlatkérő az eredeti dokumentumokkal megegyező
helyen köteles közvetlenül elektronikusan elérhetővé tenni. Nem módosítható az eljárást megindító
felhívás vagy a közbeszerzési dokumentumok olyan eleme, amely az (1) bekezdés szerinti
összefoglaló tájékoztatásban is szerepelt.
(5) Az (1)-(4) bekezdés nem alkalmazható, ha
a) az építési beruházás becsült értéke a hétszázmillió forintot eléri vagy meghaladja;
164 b) a 3. melléklet szerinti szolgáltatás becsült értéke az uniós értékhatárt eléri vagy meghaladja;
c) az ajánlatkérő előzetes tájékoztatót, időszakos előzetes tájékoztatót vagy előminősítési
hirdetményt alkalmaz eljárást meghirdető felhívásként.
(6) Ha az (1)-(2) bekezdés nem kerül alkalmazásra, az ajánlattételi vagy részvételi határidőt, az
eljárást megindító felhívást vagy a közbeszerzési dokumentumokat módosító hirdetményt csak
feladni kell az eredeti ajánlattételi vagy részvételi határidőig, annak eddig megjelennie nem kell,
viszont a módosítási szándékról és a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti ajánlattételi vagy
részvételi határidő lejárta előtt írásban közvetlenül, egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági
szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték, így különösen akik a
közbeszerzési dokumentumokat elektronikusan elérték vagy kiegészítő tájékoztatást kértek. A
módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni,
iratokat beadni nem lehet.
114. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró okok
közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, valamint köteles
a 62. § (1) bekezdés g)-k), m) és q) pontja szerinti kizáró ok érvényesítését előírni.
(2) A 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat tekintetében az Európai Bizottság által meghatározott
egységes formanyomtatvány nem alkalmazandó, ahol e törvény Második Része „egységes európai
közbeszerzési dokumentumot” említ, az alatt a 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell érteni.
A 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a 62.
§ (1) bekezdés k) pont kb) alpontjára vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározottak szerint
kell a részletes adatokat megadnia. Az ajánlatkérő a Kormány rendeletében részletezettek szerint
ellenőrzi továbbá a kizáró ok hiányát a rendelkezésre álló elektronikus nyilvántartásokból is. A 67.
§ (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban a gazdasági szereplő csupán arról köteles nyilatkozni, hogy
az általa igazolni kívánt alkalmassági követelmények teljesülnek, az alkalmassági követelmények
teljesítésére vonatkozó részletes adatokat nem köteles megadni. A gazdasági szereplő az
alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat tartalmazó, az eljárást
megindító felhívásban előírt saját nyilatkozatait az alkalmassági követelmények, valamint - adott
esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében az eljárást megindító
felhívásban előírt igazolások benyújtására vonatkozó szabályok szerint, az ajánlatkérő 69. § szerinti
felhívására köteles benyújtani. Amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban nem határoz meg
alkalmassági követelményt, a 69. § (4) bekezdése szerinti felhívást nem kell alkalmaznia.
(3) Az ajánlatkérő építési beruházás esetén - a 98. § (2)-(3) bekezdése szerinti jogcímen indított
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások kivételével - köteles az 57. § (1) bekezdésnek eleget tevő
közbeszerzési dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, egyéb esetekben jogosult azzal, hogy
árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az 57. § (1) bekezdés a)-b) pontjában
felsoroltakon kívül jogosult szerződéstervezet helyett a lényeges szerződéses feltételeket közölni (a
továbbiakban együtt: szerződéstervezet).
(4) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nyílt eljárásban, meghívásos és tárgyalásos eljárásban
nem határozhatja meg az eljárást megindító felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy az
eljárást megindító felhívás megküldésének napjától, illetve az ajánlattételi felhívás megküldésének
napjától számított, *
a) árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén tíz napnál,
b) építési beruházás esetén tizenöt napnál
rövidebb időtartamban. A több szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában annyi részvételi
határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni.
165 (5) A tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd bármely esetben alkalmazható. Ha a 3. melléklet
szerinti szolgáltatások tárgyában készített előzetes tájékoztató tizenkét hónapnál hosszabb
időtartamra vonatkozik, a közvetlen részvételi felhívás az előzetes tájékoztatót tartalmazó
hirdetmény közzététele napjától számított tizenkét hónapon túl is megküldhető, de legkésőbb az
előzetes tájékoztató által érintett időtartamon belül kell megküldeni.
(6) A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt ésszerű időben
köteles az ajánlatkérő megadni. Az ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a
megfelelő ajánlattételhez, illetve részvételre jelentkezéshez szükséges, azonban az ésszerű időben
történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, az 52.
§ (3) bekezdésében foglalt módon élhet az ajánlattételi vagy részvételi határidő
meghosszabbításának lehetőségével.
(7) Keretmegállapodás alkalmazása esetén a verseny újranyitása a 105. § (2) bekezdésében
foglaltak helyett elektronikus árlejtés lefolytatásával is történhet, ha ez utóbbi lehetőséget az
ajánlatkérő a keretmegállapodásban és a megelőző közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító
felhívásban kikötötte.
(8) Ha az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel történő szerződéskötés esetén
a szerződés értéke a becsült értéket meghaladná, és az ajánlatkérő az eljárást olyan szabályok
szerint indította meg, amelyek nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatóak, ha az ajánlatkérő az
eljárás becsült értékeként ezt a szerződéses értéket határozta volna meg, az ajánlatkérő köteles az
eljárást eredménytelenné nyilvánítani.
(9) Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indíthat, ha a beszerzés
nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig
állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e
kedvező feltételek igénybevétele az e rész szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna.
(10) Az ajánlatkérő a (9) bekezdés szerinti esetben is köteles biztosítani a versenyt és legalább
három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint
teljesíteni képes - gazdasági szereplőt ajánlattételre felhívni.
(11) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben,
árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén egymilliárd forint,
általános forgalmi adó nélkül számított árbevételt el nem érő azon ajánlattevők számára, akik
teljesítésükhöz a jelen bekezdés szerinti feltételnek ugyancsak megfelelő alvállalkozót vesznek
igénybe, és akik az előírt alkalmassági követelményeknek a jelen bekezdés szerinti feltételeknek
ugyancsak megfelelő más szervezet kapacitására támaszkodva felelnek meg.
(12) A (11) bekezdés építési beruházás esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke
nem haladja meg az ötszázmillió forintot.
(13) A 80. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben előzetes vitarendezés az ajánlattételi, illetve
részvételi határidő lejártáig, a 113. § (1) bekezdés szerinti összefoglaló tájékoztatással kapcsolatban
az érdeklődés jelzésére meghatározott határidő lejártáig kezdeményezhető.
(14) A 3. melléklet szerinti szolgáltatások esetén a 76. § (9) bekezdésében foglalt adatok az eljárást
megindító felhívás helyett a közbeszerzési dokumentumokban is megadhatóak.
115. § (1) Ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az
ajánlatkérő - választása szerint - a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen
§-ban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával is, kivéve, ha a beszerzés európai uniós
alapokból finanszírozott és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. Az
ajánlatkérő akkor alkalmazhatja az e § szerinti eljárást, ha a tisztességes verseny biztosításához e
166 törvény által megkövetelt, megfelelő számú alkalmas gazdasági szereplőről van tudomása. Az
ajánlatkérő az e bekezdés szerinti értékhatárt el nem érő értékű beszerzését is megvalósíthatja a 112.
§ (1) bekezdés a) pontja szerint hirdetménnyel, vagy a 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti
szabályoknak megfelelően összefoglaló tájékoztatással vagy hirdetménnyel meghirdetett
közbeszerzési eljárás útján. A nyílt eljárás szabályainak alkalmazása esetén a (2)-(4) és (6)-(7)
bekezdésben foglaltak, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályainak alkalmazása esetén az
(5)-(7) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(2) Az ajánlatkérő köteles biztosítani a versenyt, és az eljárást megindító felhívás közzététele
helyett legalább öt gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi
felhívást küldeni. Az ajánlatkérő az eljárásban nem köteles alkalmassági követelményt előírni. Az
ajánlatkérő csak a teljesítésre képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőknek küldhet
ajánlattételi felhívást. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor
diszkriminációmentesen, az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőség szerint a mikro-,
kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. Az ajánlatkérő a különböző
eljárásokban ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét lehetőség szerint
változtatja. A 80. § (5) bekezdésében előírt tíz napos időtartam helyett öt napos időtartam
alkalmazandó. A 113. § nem alkalmazandó.
(3) Az ajánlattételi határidő nyílt eljárásban irányadó minimális időtartamára vonatkozó előírás nem
alkalmazandó. Az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy a közbeszerzési
dokumentumok módosításáról, valamint az ajánlattételi felhívás visszavonásáról nem kell
hirdetményt közzétenni, hanem az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt közvetlenül, egyidejűleg
írásban kell tájékoztatni azokat a gazdasági szereplőket, amelyeknek az ajánlatkérő az ajánlattételi
felhívást megküldte.
(4) Az eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. Az
ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre
felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek
az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.
(5) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályainak alkalmazása esetén a (2) bekezdés
megfelelően alkalmazandó. A 103. § (1)-(2) bekezdése, (4) és (6) bekezdése nem alkalmazandó.
(6) A 71. § azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az ajánlatkérő - anélkül, hogy ezt a közbeszerzési
dokumentumokban külön jelezte volna - nem köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha egy
hiánypótlás keretében benyújtott dokumentumra vagy hiánypótlás keretében újonnan megnevezett
gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás.
(7) Az ajánlatkérő köteles honlapján és a Közbeszerzési Adatbázisban - az eljárás megindításával
egyidejűleg - nyilvánosan közzétenni az eljárást megindító felhívást, a közbeszerzési
dokumentumokat, majd - az ajánlatok bontását követően haladéktalanul - az ajánlattételre felhívott
gazdasági szereplők nevét és címét, valamint az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvet.
2019. évi közbeszerzési értékhatárok

167
13.C. Mutassa be a Közbeszerzési Hatóság szervezeti felépítését és szervezeti egységeinek

feladatát! Hogyan épül fel a Közbeszerzési Döntőbizottság, és milyen szervezeti,
működési szabályokat rögzít a Közbeszerzési Döntőbizottsággal kapcsolatban?
 Közbeszerzési Hatóság szervezeti felépítése (Elnök, Tanács, Közbeszerzési Döntőbizottság,
Titkárság)
 szervezeti egységek feladatai röviden
 Közbeszerzési Döntőbizottság felépítése, szervezeti, működési szabályai
168
A Közbeszerzési Hatóság szervezete
A Hatóság keretében Tanács (a továbbiakban: Tanács) és Közbeszerzési Döntőbizottság (a

továbbiakban: Döntőbizottság) működik. A Hatóság közbeszerzés szakmai szervezeti egységei, a
Tanács és a Döntőbizottság a Kbt.-ben meghatározott feladataikat önállóan, egymástól függetlenül
végzik.
Állandó feladatok ellátására létrehozott szervezeti egységek:
a) a Hatóság Titkársága (a továbbiakban: Titkárság): a Hatóság és a Tanács tevékenységével
kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, továbbá az ennek végzéséhez
szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenységet végez.
b) főosztály: meghatározott alaptevékenység, illetve ahhoz kapcsolódó funkcionális tevékenység
vagy központosított szolgáltatás ellátására, koordinációjára kialakított önálló szervezeti egység, a
feladat megosztásának megfelelően további szervezeti egységekre tagozódhat;
c) osztály: a főosztályi szervezeten belül feladatmegosztással kialakított nem önálló szervezeti
egység;
d) törzskari főosztály/szakmai felelős: kiemelkedő fontossága, horizontális jellege vagy a
függetlenség és befolyásmentesség elvének érvényesülése miatt közvetlenül az elnök irányítása alá
tartozó önálló szervezeti egység/szakmai felelős.
II./2. A Hatóság személyi állománya
II./2.1.A Hatóság személyi állománya vezető és beosztott köztisztviselőkből, ügykezelőkből,

valamint munkavállalókból áll.
Vezető köztisztviselők:
a) az elnök (a továbbiakban: Elnök);
b) a Hatóság Titkárságát vezető főtitkár (a továbbiakban: Főtitkár);
c) a Döntőbizottság elnöke (a továbbiakban: a Döntőbizottság Elnöke);
d) a Döntőbizottság elnök-helyettese (a továbbiakban: a Döntőbizottság Elnök-helyettese);
e) a szervezeti egységek vezetői (főosztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek és osztályvezetők).
Közbeszerzési Döntőbizottság
A Hatóság keretében Döntőbizottság működik. A Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a

közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, az építési, illetve szolgáltatási koncesszióra, valamint a
koncessziós beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása
a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás tekintetében – ideértve a Kbt. 21. § (4)
bekezdésében említett külön jogszabály szerinti előminősítési kérelem elutasítása és az
előminősítési listáról való törlés miatt indult eljárás, a védelmi beszerzésre, a védelmi beszerzési
eljárásra, a biztonsági beszerzési eljárásra, valamint ezen eljárások alapján megkötött
szerződésekkel kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése. A Döntőbizottság
hatékony működését a Hatóság költségvetéséből kell biztosítani.

álló közbeszerzési biztosból, elnökből és elnökhelyettesből áll, akiket a Tanács nevez ki, és ment
fel.
169
Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlójának olyan tény, adat vagy körülmény jut a
tudomására, amely alapján, valamely közbeszerzési biztos vagy a Döntőbizottság Elnökének, vagy
a Döntőbizottság Elnökhelyettesének felmentése válik indokolttá, köteles a közszolgálati
jogviszony megszüntetése iránti intézkedés megtételét megelőzően a Tanácsot a III./3.2. pontja
szerint, vagy soron kívül összehívni, annak érdekében, hogy a Tanács a Kbt. 183. § b.) pontja
szerinti jogával élve, határozatát meghozhassa. A munkáltatói jogkör gyakorlója a Tanács
határozatának meghozatalát követően, és annak megfelelően jogosult és köteles a közszolgálati
tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. (Kttv.) szerint szükséges munkáltatói intézkedések
megtételére.
A Döntőbizottság Elnökét és Elnökhelyettesét a Tanács a jelen lévő tagok kétharmadának

szavazatával, öt évre választja meg. A Döntőbizottság Elnökhelyettesét a Tanács a Döntőbizottság
Elnöke javaslatára, a közbeszerzési biztosok közül választja meg. A Döntőbizottság Elnöke és
Elnökhelyettese újraválasztható.
Szervezeti és Működési szabályok

álló közbeszerzési biztosból, valamint elnökből áll; akiket a Tanács nevez ki és ment fel. [Kbt.
192. § (3) bekezdés]
A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonyára a Kttv. -t a Kbt. szerinti eltérésekkel kell

alkalmazni. [Kbt. 193. § (3) bekezdés]
A döntőbizottsági feladatok ellátásának segítése érdekében közbeszerzési titkárok alkalmazhatók,

akik feladatukat a Döntőbizottság elnökének utasításai szerint látják el.
A Döntőbizottság jogorvoslati feladataival összefüggő, a Kbt.-ben meghatározott tájékoztatási,

szervezési és ügyiratkezelési feladatokat a Döntőbizottság Titkársága látja el. A Döntőbizottság
Titkárságát a titkárságvezető vezeti.
Közbeszerzési biztos az lehet, aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakmai
gyakorlattal, valamint közigazgatási, illetőleg jogi szakvizsgával rendelkezik. A szakvizsga
előírásra a Kttv. -ben meghatározott határidőket megfelelően alkalmazni kell. [Kbt. 193. § (4) és (5)
bekezdései]
A közbeszerzési biztosok döntéshozataluk során függetlenek, a jogszabályok alapján

meggyőződésüknek megfelelően döntenek, döntéseik meghozatalával kapcsolatban nem
befolyásolhatók és nem utasíthatók. [Kbt. 193. § (12) bekezdés]
A Döntőbizottság elnöke
A Döntőbizottság elnöke vezeti és képviseli a Döntőbizottságot.

170  Elkészíti és a Hatóság elnökéhez jóváhagyásra előterjeszti a Döntőbizottság szervezeti és
működési szabályzatát, valamint új szabályzatok és a hatályban lévő szabályzatok
módosításának tervezeteit, állandó meghívottként részt vesz a Tanács ülésein.
 A Döntőbizottság elnöke kijelöli az eljáró tanács elnökét és tagjait a jogorvoslati kérelem,
illetve a hivatalbóli kezdeményezés iktatását követően a beérkezés napján.
 Az eljáró tanács tagjait úgy kell kijelölni, hogy legalább két tagnak jogi szakvizsgával,
legalább egy tagnak – európai uniós támogatással érintett közbeszerzési ügy esetén – az
európai uniós támogatásból megvalósuló beszerzésekkel kapcsolatos tapasztalattal, további
egy tagnak pedig az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai
végzettséggel kell rendelkeznie.
 Az eljáró tanács elnöke kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztos lehet.
(Kbt. 146. § (2) bekezdés)
 A Kbt. 153. § (1) bekezdés a-b) pontja szerinti ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság egy
közbeszerzési biztosa jár el, akinek jogi szakvizsgával kell rendelkeznie. (Kbt. 146. § (4)
bekezdés)
 Az egyedül eljáró biztos mellett a Döntőbizottság elnökének kijelölése alapján
közbeszerzési titkár vesz részt a döntés előkészítésében.
 A Döntőbizottság elnöke indokolt esetben (pl. kizárás, betegség, előre nem tervezett
szabadság stb.) az eljáró tanács összetételét megváltoztathatja.
 A Döntőbizottság elnöke ellátja továbbá a Kbt. 193. § (1) bekezdés d-f) pontjaiban
meghatározott feladatokat. E körben dönt az ügyintézési határidők Kbt. 164. § (5) bekezdése
szerinti meghosszabbításáról.
 A Döntőbizottság elnöke javaslatot tesz az elnökhelyettes személyére, a közbeszerzési
biztosok, a közbeszerzési titkárok, a titkárságvezető és a közszolgálati ügykezelők
kinevezésére és felmentésére, kezdeményezi főtanácsadói, illetve tanácsadói cím
adományozását.
 A Döntőbizottság elnöke gondoskodik a Közbeszerzési Hatóság éves tevékenységéről,
továbbá a jogorvoslati ügyek tapasztalatairól szóló, az Országgyűlés számára benyújtandó
beszámoló elkészítéséről a Döntőbizottságra vonatkozó részében.
 A Döntőbizottság elnöke gondoskodik továbbá, hogy a Hatóság elnökétől, Titkárságától,
illetve más állami és egyéb szervektől érkező megkeresésekre a szükséges anyagokat,
részanyagokat, válaszokat elkészítse és továbbítsa, illetve statisztikai adatokat szolgáltasson.
(pl. jogszabálytervezetek véleményezése, sajtóanyagok elkészítése stb.)
 A Döntőbizottság elnökének feladatai közé tartozik továbbá a Döntőbizottság tevékenységét
érintő polgári jogi szerződések tervezeteinek elkészítése.
A Döntőbizottság elnökhelyettese
 Közreműködik a Döntőbizottság elnöke által meghatározott feladatok ellátásában, a

Döntőbizottság elnökét távolléte esetén teljes jogkörrel helyettesíti.
A jogorvoslati ügyekben eljáró tanács
 Az eljáró tanács a jogvitát lezáró döntését fő szabályként tárgyalás tartása nélkül hozza meg,
tárgyalást csak a Kbt. 161. § (1) bekezdés első mondatában foglalt feltételek fennállása
esetén tarthat. Nem tartható tárgyalás a Kbt. 161. § (1) bekezdés második mondatában
171 foglalt esetekben. Az eljáró tanács döntéseinek meghozatalára irányuló tanácskozás és
szavazás nem nyilvános. Azon csak az eljáró tanács tagjai és szükség esetén a
jegyzőkönyvvezető vehet részt.
 A többségi szavazással hozott döntéssel kapcsolatos - esetleges - írásos különvéleményt,
miután annak tartalmát az eljáró tanács tagjai megismerték, a jegyzőkönyvhöz zárt
borítékban csatolni kell.
 Az egyes jogorvoslati eljárásokban az ügyfelekkel történő kapcsolattartás kizárólag a
Döntőbizottság Titkárságán keresztül történik. (pl. telefon, e-mail)
Az eljáró tanács elnökének feladatai
 A jogorvoslati eljárás előkészítése és levezetése.

 A kérelem, vagy hivatalbóli kezdeményezés kézhezvételét követően köteles megvizsgálni,
hogy az megfelel-e a törvényben meghatározott tartalmi követelményeknek.
 Amennyiben a kérelem, vagy a hivatalbóli kezdeményezés nem felel meg a törvényi
követelményeknek, legkésőbb a kérelem, vagy a hivatalbóli kezdeményezés beérkezését
követő munkanapon intézkedik a hiánypótlási felhívást tartalmazó végzés kiadásáról.
 Amennyiben észleli, hogy a kérelem érdemi elbírálásának eljárásjogi akadálya van, a
javaslatát haladéktalanul előterjeszti az eljáró tanácsnak a jogorvoslati kérelem érdemi
vizsgálat nélküli elutasítására.
 Az ajánlatkérőtől, beszerzőtől beérkezett iratokat átadja a szakmai biztosnak, valamint
gondoskodik arról, hogy a rendelkezésre álló iratanyaggal kapcsolatos ismereteket
megszerezze a tanácsban eljáró harmadik közbeszerzési biztos is.
 Az iratokba történő betekintést engedélyezi, valamint ennek körében megfelelő utasítással
látja el az iratbetekintésen résztvevő közszolgálati ügykezelőt.
 A tárgyalás kitűzését megelőzően annak határnapjáról egyeztet az eljáró tanács tagjaival, oly
módon, hogy a tárgyalás a törvényes határidőben megtartható legyen. Gondoskodik a
tárgyalás időpontjának a tárgyalási naplóba történő bejegyezéséről.
 A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyalást az eljáró tanács elnöke vezeti, melyről
hangfelvétel útján tárgyalási jegyzőkönyv készül, azt leírásra a Döntőbizottság Titkársága
továbbítja. Az eljáró tanács elnöke gondoskodik arról, hogy a leírt tárgyalási
jegyzőkönyvben a szükséges javítások megtörténjenek, illetve a tárgyalási jegyzőkönyvet
kézjegyével látja el.
 Az eljáró tanács elnöke felelős azért, hogy a jogorvoslati ügyet lezáró döntése a törvényes
határidőn belül írásba foglalásra kerüljön, annak az eljáró tanács tagjai által történő
aláírásáról, a döntés Döntőbizottság Titkárságán történő leadásáról, annak kiadmányozásáról
és a honlapon történő publikálása a törvényben előírt határidőn belül megtörténhessen. Az
iratokat hiánytalanul, iktatott alszámok sorrendjének megfelelően köteles sorbarendezni,
ezzel egyidejűleg köteles a jogorvoslati ügy aktafedőlapján szereplő valamennyi adatot
hiánytalanul kitölteni.
 Az eljáró tanács elnöke gondoskodik arról, hogy távolléte esetén az eljáró tanács tagjai és a
Döntőbizottság Titkársága a folyamatban lévő ügyek irataihoz hozzáférjen.
 A Döntőbizottságnál jogerősen lezárult, vagy jogerős bírósági határozattal befejeződött
jogorvoslati ügyekben gondoskodik az iratok visszaküldéséről az ügy iratainak irattárba
172 helyezéséről, valamint a további szükséges intézkedések (közzététel, bírság és perköltség
megfizetése stb.) megtételéről.
 Az eljáró tanács elnöke felelős azért, hogy az ügy irattárba történő elhelyezéséig az ügy
iratainak kezelése az ügyiratkezelési szabályzatnak megfelelően történjen.
 Bírósági jogorvoslat esetén a keresetlevélre, külön jogorvoslati kérelemre tett nyilatkozatot
az eljáró tanácsnak a Döntőbizottság elnöke által kijelölt, jogi szakvizsgával rendelkező
tagja köteles elkészíteni a keresetlevél, illetőleg a jogorvoslati kérelem beérkezését követően
haladéktalanul, szükség szerint a szakmai biztos bevonásával.
 Az egyes szerződések érvénytelenségének megállapítása iránti keresetlevél elkészítése és
polgári peres eljárásban perképviselet ellátása.
 A per képviseletét ellátó közbeszerzési biztos a bírósági tárgyalás befejezését követően
haladéktalanul köteles írásbeli tájékoztatást adni a Döntőbizottság elnöke részére a
tárgyaláson történtekről.
 A bírósági képviseletet elsősorban a Döntőbizottság elnöke által kijelölt jogi szakvizsgával
rendelkező közbeszerzési biztos látja el. Az elsőfokú bírósági eljárásban a per képviseletét -
eseti jelleggel-, meghatalmazással az ügyben eljáró szakmai biztos, valamint döntőbizottsági
titkár is elláthatja.
 A bírósági képviseletet ellátó közbeszerzési biztos a nem budapesti székhelyű bíróság által
kitűzött tárgyaláson történő személyes képviselet kérdését köteles a tárgyalás előtt legalább
5 munkanappal egyeztetni a Döntőbizottság elnökével, esetleges gépkocsi igényét ezzel
egyidejűleg a Döntőbizottság Titkárságán jelezni.
A szakmai biztos feladatai
 A szakmai biztos feladata a döntéshozatalhoz szükséges tényállás teljes körű szakmai

feltárása, döntéselőkészítő irat összeállítása. A vizsgálat alapján megállapított tényállást és
az azt alátámasztó bizonyítékokat, valamint indítványait (például külső szakértő bevonása,
más hatóság megkeresése, javaslat az eljárás további menetére, pl. ideiglenes intézkedés
meghozatala) a döntéselőkészítő iratban rögzíti. A döntéselőkészítő irat tényállást tartalmazó
részét a döntés írásba foglalása során felhasználható tartalommal, formában és
terjedelemben kell szerkeszthető formátumban összeállítani. A döntéselőkészítő iratnak
tartalmaznia kell a szakmai biztos minden egyes kérelmi elemre, észrevételre vonatkozó
indokolással ellátott szakmai álláspontját, döntési javaslatát. Szakmai kérdésben a döntés
írásba foglalása során felhasználható szövegszerű indokolást készít.
 Külön ki kell térni a döntéselőkészítő iratban arra, hogy fennáll-e a Döntőbizottság
hatásköre, az érdemi elbírálás feltétele.
 A döntéselőkészítő iratot a szakmai biztos olyan időpontban köteles elkészíteni, hogy az
alapján az eljáró tanács másik két tagja a tárgyalásra, illetve az eljárást lezáró döntésre
felkészülhessen, lehetőség szerint ezek időpontját megelőző 2 munkanappal. Ha az iratok
késedelmes megküldése, vagy a tényállás bonyolultsága miatt észleli, hogy a jogorvoslati
eljárást határidőn belül nem lehet befejezni, az eljáró tanács elnökével közösen javaslatot
tesz a Döntőbizottság elnöke felé a határidő meghosszabbítására.
 A tényállás tisztázásához szükséges további iratok, nyilatkozatok bekérésére javaslatot tesz
az eljáró tanács elnöke felé, annak észlelését követően haladéktalanul.
173  Ha a tényállás tisztázása érdekében a tárgyalás megtartását hivatalból szükségesnek tartja,
ésszerű időben jelzi azt az eljáró tanács elnökének.
 A tárgyaláson elhangzott új tényekre, bizonyítékokra figyelemmel a döntéselőkészítő iratot
haladéktalanul köteles kiegészíteni írásban oly módon, hogy az az eljárási határidő lejárta
előtt legalább öt nappal az eljáró tanács tagjainak rendelkezésére álljon. Tárgyalás nélkül
folyó jogorvoslati eljárásban a döntéselőkészítő iratot az eljárási határidő lejárta előtt
legalább öt nappal adja át az eljáró tanács tagjainak.
 A döntéselőkészítő irat kiegészítését követően az ügy teljes iratanyagát köteles átadni az
eljáró tanács elnökének.
 Köteles figyelemmel kísérni, hogy az adott ügyben az ügyfelek a Döntőbizottság
felhívásainak határidőben eleget tesznek-e. Eljárási cselekmények elmulasztásának észlelése
esetén haladéktalanul értesíti az eljáró tanács elnökét és eljárási bírság alkalmazását
indítványozhatja.
Az eljáró tanács harmadik tagjának feladata
 Feladata a jogorvoslati eljárás tárgyát képező ügy megismerése, a háromtagú tanács

tagjaként az eljárásjogi és anyagi jogi döntések meghozatalában részt venni és szavazni.
 A megindított eljárásban, a kérelemre vagy hivatalból hozandó ideiglenes intézkedés
szükségességéről és annak meghozataláról a háromtagú tanács egyik tagjaként szavaz.
 Részt vesz a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson és az eljáró tanács tagjaként, az
eljárásvezető által meghatározott rendben az üggyel kapcsolatban a tényállás tisztázása
érdekében kérdéseket tehet fel a feleknek.
Közbeszerzési titkárok feladatai
A Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének kijelölése alapján eseti feladatok ellátása (válaszlevél

előkészítése, véleményezés stb.), jegyzőkönyv készítése az összkollégiumi ülésekről, az
állásfoglalások szövegének írásba foglalása, a Döntőbizottság elnöke által meghatározott egyes
tárgykörökben a döntőbizottsági és bírósági joggyakorlatok alakulásának nyomon követése és az
ezekről való összefoglaló anyagok elkészítése. A Kbt. 146. § (4) bekezdése alapján a Kbt. 153. § (1)
bekezdés a-b) pontjai szerinti ügyekben az egyedül eljáró közbeszerzési biztos munkájának
elősegítése, tárgyaláson való részvétel. A Döntőbizottság elnökének kijelölése alapján előkészíti az
egyes szerződések érvénytelenségének megállapítása iránti keresetlevelet, továbbá meghatalmazás
alapján perképviseleti feladatokat is ellát.
A Döntőbizottság Titkársága
 A Döntőbizottság Titkársága minden munkanapon félfogadást tart az ügyfelek részére. A

Döntőbizottság Titkárságának ügyfélfogadási ideje az ügyiratok folyamatos
feldolgozhatósága érdekében hétfőtől¬-csütörtökig 9.00-11.00 és 13.30-15.30 óra, pénteken
9.00-11.00 óra. Ennek tényét a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzéteszi.
 A Döntőbizottság Titkársága feladatkörébe tartozó valamennyi szervezési és ügyiratkezelési
feladat ellátásával összefüggő munkaszervezési feladatokat a Döntőbizottság elnökének
közvetlenül alárendelt titkárságvezető látja el. A titkárságvezető arányos munkaterhelés
174 kialakításával gondoskodik a Döntőbizottság Titkársága feladatainak szakszerű, határidőre
történő ellátásáról
 A Döntőbizottság Titkársága a jogorvoslati eljárást kezdeményező iratot az esetleges
előzményi iratokkal együtt az iktatás napján átadja a Döntőbizottság elnökének.
 A Kbt.-ben meghatározott személyeknek és képviselőiknek a Döntőbizottság által vezetett
nyilvántartásban szereplő adatok Döntőbizottság elnöke által meghatározott köréről
felvilágosítást ad.
 A Döntőbizottság Titkársága a Kbt.-ben megjelölt személyek részére az eljárásvezető
útmutatása szerint biztosítja az iratbetekintési jog gyakorlását.
 A Döntőbizottság Titkársága gondoskodik az iratok másolatainak elkészítéséről és
kiadásáról a törvényben meghatározottak szerint.
 A Döntőbizottság Titkársága a tárgyalásra kitűzött ügyekről tárgyalási jegyzéket készít. A
tárgyalási jegyzéken meg kell jelölni az ügyszámot, az ügy tárgyát, a tárgyalás időpontját, az
ügyfelek nevét. A tárgyalási jegyzék vonatkozásában a Döntőbizottság nyilvánosságot
biztosít és gondoskodik a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételről, illetve azt
a tárgyalás napján a tárgyaló terem előtt elhelyezi.
 A Döntőbizottság Titkársága ellátja a Döntőbizottság elnökéhez címzett, nem az egyes
jogorvoslati eljárásokkal összefüggő levelezési feladatokat, a Döntőbizottság elnökének és
elnökhelyettesének útmutatása szerint megszerkeszti az általános ügyekben kimenő levelek
tervezetét.
 A Döntőbizottság Titkársága az elektronikus úton (e-mail) benyújtott iratok beérkezésének
visszaigazolását egy munkanapon belül teljesíti.
 A Döntőbizottság Titkársága a telefonhívásokat fogadja, az ügyfelek számára általános
jellegű tájékoztatás nyújt.
 Gondoskodik a jogorvoslati kérelmek, hivatalbóli kezdeményezéseknek és a jogorvoslati
eljárást lezáró döntések és a szerződést engedélyező végzések honlapon történő
közzétételéről, továbbá a bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartásról, illetve az
elektronikusan benyújtott keresetlevelek, külön jogorvoslati kérelmek fogadásáról és
továbbításáról.
 A Döntőbizottság Titkársága osztály formában működik, amelynek vezetését titkárságvezető
látja el. A titkárságvezető feladatait osztályvezetői kinevezés keretében látja el.
Kollégium
 A Döntőbizottságon belül a közbeszerzési biztosokat magában foglaló összkollégium
feladata a jogorvoslati gyakorlat egységének biztosítása, a jogorvoslati eljárás
kiszámíthatóbbá tétele, jogalkalmazást könnyítő jogértelmezési gyakorlat kialakítása, a
döntőbizottsági, valamint a Döntőbizottság határozatainak bírósági felülvizsgálata során
kialakult joggyakorlat elemzése, véleménynyilvánítás a vitás jogalkalmazási kérdésekben,
iránymutatások közzététele.
 Az összkollégium szükség szerint üléseit háromhavonta tartja. A kollégiumvezető a
Döntőbizottság elnöke, aki összehívja és vezeti az összkollégium üléseit.
 Az összkollégiumi ülés összehívását a közbeszerzési biztosok is kezdeményezhetik.
 A kollégiumvezető gondoskodik arról, hogy az összkollégium tagjai az ülést megelőzően
megismerhessék az összkollégium tervezett napirendjét, a döntéshez szükséges szakmai
175 anyagokat, a kollégium üléseiről emlékeztetőt készíttet, biztosítja a kollégium tagjainak
hozzáférését.
 A Döntőbizottság elnökének távollétében az elnökhelyettes látja el a kollégiumvezetői
feladatokat.
14.A. Mikor beszélünk szerződésszegésről? Melyek a szerződésszegés legtipikusabb formái,

esetei? Rendszerezze azok megvalósulásának, fennállásának ismérveit! Milyen
kellékszavatossági igényeket támaszthat a jogosult?
 szerződésszegés definíciója
 szerződésszegés formái, definícióval
 kellékszavatossági igények felsorolása
Szerződésszegés: A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű

teljesítésének elmaradása.
A kötelezett késedelme: A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak

esedékességekor nem teljesíti.
Átvételi késedelem: A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem
fogadja el.
Hibás teljesítés: A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés
időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított
minőségi követelményeknek.
A teljesítés lehetetlenné válása: Ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés
megszűnik.
A teljesítés megtagadása: Ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja,
a másik fél választása szerint a késedelem vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának
jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
Kellékszavatosság
Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a

hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése

lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a
szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági
jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga

kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy
176 a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a
kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
14.B. Mely esetekben nyilvánítható/nyilvánítandó az ajánlat, és mely esetekben a részvételi

jelentkezés érvénytelenné? Milyen szabályok szerint kell az ajánlatkérőnek
tájékoztatni az ajánlattevőket, illetve a részvételre jelentkezőket a döntéseiről? Miként
módosíthatja, javíthatja az ajánlatkérő az ajánlatok és miként a részvételi
jelentkezések elbírálásáról szóló összegezést?
 ajánlat érvénytelenségének esetei
 részvételi jelentkezés érvénytelenségének esetei
 az ajánlatkérő döntéseiről való tájékoztatás határideje, módja
 összegezés javítása, módosítása
Érvényesség-érvénytelenség [Kbt. 73. § (1)-(6) bek.]
Az ajánlat és a részvételi jelentkezés érvénytelensége

73. § (1) Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha
a) azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták;
c) ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában
részt vevő szervezet a 62. § (1) bekezdés i) pontja, vagy az adott eljárásban felmerült magatartása
alapján j) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került;
d) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges
alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való
megfelelést;
e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a
közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide
nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit;
f) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező
fa) valamely adatot a 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak és ezt az
ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy
fb) a 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony
ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz [72. §].
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre
jelentkező ajánlatot tesz.
(4) Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat különösen, ha nem felel meg azoknak a
környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy
177 kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi,
szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. A Közbeszerzési Hatóság - a
foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által minden évben rendelkezésére bocsátott
adatszolgáltatás alapján - tájékoztatást tesz közzé honlapján a Magyarországon egyes ágazatokban
alkalmazandó kötelező legkisebb munkabérről.
(5) Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban tájékoztatásként közli azoknak a
szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő tájékoztatást kaphat a (4) bekezdés szerinti azon
követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni. Az ajánlatkérő a (4) bekezdésben
foglaltakra tekintettel nem köteles a közbeszerzési eljárásban külön információk feltüntetését előírni
az ajánlatban, csak azt ellenőrzi, hogy az ajánlatban feltüntetett információk nem mondanak-e ellent
a (4) bekezdés szerinti követelményeknek.
(6) Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati kötöttség fennállása ellenére az ajánlattevő visszavonta;
b) az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre nem vagy az előírt mértéknél kisebb összegben
bocsátotta rendelkezésre;
c) az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előre meghatározott egy olyan összeget, amelyet
meghaladó árat vagy költséget tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné fog nyilvánítani, és
az ajánlat ezen összeget meghaladja.
Tájékoztatás az ajánlatkérő döntéseiről
79. § (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban

tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás
eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatának, illetve részvételi
jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról, valamely gazdasági szereplő kizárásáról,
valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de
legkésőbb három munkanapon belül.
(2) Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön
jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról,
illetve a részvételi jelentkezésekről. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések
elbírálásának befejezésekor az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek minden
ajánlattevő, a részvételi szakasz lezárása esetén részvételre jelentkező részére egyidejűleg, telefaxon
vagy elektronikus úton történő megküldésével teljesíti.
(3) Az összegezést az Európai Bizottság, a Közbeszerzési Hatóság, a közbeszerzési eljárás
ellenőrzésére feljogosított más szervezet vagy a Gazdasági Versenyhivatal kérésére meg kell
küldeni. Az Európai Bizottság részére a közbeszerzésekért felelős miniszteren keresztül kell az
összegezést megküldeni.
(4) Az ajánlatkérő az írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított
huszadik napig, a részvételi szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi határidő lejártáig
egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást
visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot nem állítható
helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli,
hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt és a módosítás a jogszabálysértést
orvosolja. Ha a módosítás során az ajánlatkérő a részvételi jelentkezés érvénytelenségéről szóló
tájékoztatást visszavonja, új ajánlattételi határidő kitűzésével jogosult a részvételre jelentkezőnek
178 ajánlattételi felhívást küldeni Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy
elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.
(5) Az ajánlatokról vagy részvételi jelentkezésekről készült írásbeli összegezésben észlelt bármely
elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az
ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az
ajánlatkérő legkésőbb az eljárás vagy a részvételi szakasz eredményének megküldését követő tíz
napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre
jelentkezőnek.
Részvételi jelentkezések elbírálásáról készített írásbeli összegezés mintája: 44/2015. MvM

rendelet 15. számú melléklete
Ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezés mintája: 44/2015. MvM rendelet 14. számú
melléklete
14.C. Az európai uniós támogatásokból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzése során

szabálytalansági eljárás lefolytatására kerülhet sor. Időben mikor folytatható le a
szabálytalansági eljárás? Mely szerv folytatja le a szabálytalansági eljárást? Mely
esetekben állapítható meg szabálytalanság és rendelhető el jogkövetkezmény
szabálytalansági eljárás lefolytatása nélkül? Milyen határidőt állapít meg a jogszabály
a szabálytalansági eljárás lefolytatására? Meghosszabbítható-e, és hogyan ez a
határidő? Van-e jogorvoslati lehetőség a szabálytalansági döntés ellen és miként?
 ideje: támogatási szerződés megkötését követően
 a szabálytalansági eljárást lefolytató szerv
 szabálytalanság megállapítása és jogkövetkezmények alkalmazása szabálytalansági eljárás
mellőzésével
 határidő és meghosszabbíthatósága, illetve annak a szabálya
 jogorvoslat-indítás szabályai a szabálytalansági döntés ellen
A szabálytalansági eljárásról általában
Szabálytalansági eljárás megindítására, szabálytalanság megállapítására kizárólag a

támogatási szerződés megkötését, illetve a támogatói okirat kiállítását követően kerülhet sor.
A szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet az eljárásában köteles törekedni arra, hogy a
szabálytalansággal érintett projekt célja megvalósuljon, és lehetőség szerint a cél indokolatlanul ne
sérüljön.
A szabálytalansági eljárás kezdete az a nap, amelyen a szabálytalansági eljárás során eljáró
szervezet vezetője az eljárás megindításáról döntött, jogorvoslati eljárás esetén a jogorvoslati
kérelemnek a jogorvoslati eljárás lefolytatására jogosult szervhez történő megérkezését
követő nap.
A szabálytalansági eljárás a szabálytalansági eljárást lefolytató szervezet, a jogorvoslati
eljárás a jogorvoslati eljárást lefolytató szervezet vezetőjének döntésével zárul.
A szabálytalansági eljárás megindítása

179
Az IH vezetője a kézhezvételtől számított 3 napon belül dönt a szabálytalansági eljárás
megindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról, kivéve, ha:
o a) a szabálytalansággal érintett összeg nem haladja meg a százezer forintot,
o b) a kedvezményezett ellen adósságrendezési, felszámolási, végelszámolási,
kényszertörlési vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás, vagy csődeljárás
indult,
o c) a cégbíróság a kedvezményezett céget a törvényességi felügyeleti eljárásban
hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében hivatalból törli a
cégjegyzékből,
o d) a kedvezményezett elismeri a szabálytalanság tényét,
o e) a szabálytalanság ténye még azelőtt derült ki, hogy a kedvezményezett részére
bármilyen kifizetés történt volna,
o f) az Európai Bizottság, a belső ellenőrzési részleg, az igazoló hatóság vagy bármely,
ellenőrzést végző szervezet megállapításait elfogadja.
A kifizetések felfüggesztése
A szabálytalansági eljárás megindításával egyidejűleg ki kell jelölni a szabálytalansági eljárás

vezetőjét. Az IH vezetője dönt a szabálytalansággal érintett projekthez kapcsolódó kifizetések
felfüggesztéséről. A kifizetés felfüggesztése a szabálytalansági eljárás időtartama alatt bármikor
lehetséges. A kifizetés felfüggesztését meg kell szüntetni, ha annak indokai már nem állnak fenn.
A kifizetés felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről a kedvezményezettet tájékoztatni
kell. A kifizetés felfüggesztését el kell rendelni, ha a kifizetés szabálytalanság megállapítása esetén
veszélyeztetné a szabálytalansággal érintett összeg behajtását, így különösen, ha
 a) a szabálytalansággal érintett projektben a kedvezményezett nem nyújtott
biztosítékot,
 b) a szabálytalanság gyanújához vezető cselekmény ismétlődő jellegű,
 c) bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel,
 d) a kedvezményezett terhére korábban azonos típusú szabálytalanságot állapítottak
meg,
 e) ugyanazon kedvezményezettel szemben más szabálytalansági eljárás van
folyamatban, vagy
 f) a kifizetést követően az eredeti pénzügyi állapot nem állítható helyre.
A kifizetés felfüggesztését meg kell szüntetni, ha annak indokai már nem állnak fenn.
A szabálytalansági eljárás lezárása, jogkövetkezmények
A szabálytalansági eljárásban a döntést a szabálytalansági eljárás megindításától számított 45

napon belül kell meghozni. A határidő, annak eltelte előtt indokolt esetben, egy alkalommal,
legfeljebb 45 nappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az érintett
kedvezményezettet értesíteni kell.
 A szabálytalansági eljárás lezárásáról a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet
vezetője a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyv alapján dönt.
 A szabálytalansági eljárás lezárulhat
180 o a) szabálytalanság megtörténtét megállapító és jogkövetkezményt, vagy egyéb
intézkedést elrendelő döntéssel, vagy
o b) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság, és - ha szükséges -
támogatási jogviszonyt érintő intézkedést elrendelő döntéssel.
 Szabálytalanság megállapítása esetén a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezet az
alábbi jogkövetkezményeket rendelheti el
o a) a projekt támogatás terhére elszámolható költségeinek csökkentése és ezzel
egyidejűleg a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezés,
o b) a támogatási szerződéstől történő elállás,
o c) pénzügyi eszközök esetén a finanszírozási megállapodás felmondása vagy a
végső kedvezményezettel kötött szerződés felmondása,
o d) az alapok alapját végrehajtó szervezet vagy a pénzügyi közvetítő esetében az
irányítási díj csökkentése,
o e) támogatási rendszerből történő kizárás határozott időre, legfeljebb 5 évre,
vagy
o f) uniós jogi aktusban meghatározott egyéb jogkövetkezmény.
 A jogkövetkezményt úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon a szabálytalanság súlyához.
Jogorvoslat a szabálytalansági döntéssel szemben
A kedvezményezett a szabálytalansági döntés ellen egy alkalommal, jogorvoslattal élhet.

A jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntés közlésétől számított 10 napon belül az indokok
megjelölésével írásban kell előterjeszteni a szabálytalansági eljárás során eljáró szervezetnél. A
szabálytalansági döntésben meghatározott jogkövetkezmények érvényesítését a jogorvoslati eljárás
lezárásáig, illetve megszüntetéséig fel kell függeszteni.
15.A Milyen módon indulhat közigazgatási hatósági ügyben jogorvoslati eljárás (felsorolva
annak eseteit)? Részletezze a közigazgatási perre vonatkozószabályokat a
közigazgatási jogorvoslati eljárás kapcsán!
 kérelemre induló jogorvoslati eljárás és döntés-felülvizsgálat; azok eseteinek felsorolása
 bírósági felülvizsgálat és újrafelvételi eljárás szabályai a közigazgatási jogorvoslati eljárásban
A közigazgatási hatósági ügyintézés első szakasza az alapeljárás, második (nem minden ügyben
szerepet kapó) szakasza a jogorvoslati eljárás.
A közigazgatási hatósági eljárás során előforduló jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárások (a
jogorvoslati eljárások kérelemre, a döntés felülvizsgálat hivatalból indul meg):
1. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások:

o a fellebbezési eljárás,
o a bírósági felülvizsgálat,
o az újrafelvételi eljárás,
o az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás.
181
2. Hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára:
o a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében,
o a felügyeleti eljárás keretében,
ügyészi felhívás nyomán.
A bírósági felülvizsgálat: A törvényben meghatározott esetekben az ügyfél, illetve a kifejezetten rá

vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője az önállóan nem fellebbezhető
végzések kivételével a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől
számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben
eljáró bíróságtól a határozatot hozó hatóság, képviselő-testület által hozott határozat esetében a
helyi önkormányzat elleni kereset indításával.
Bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén az elsőfokú döntést hozó hatóság erről az ügy
iratainak felterjesztésével, illetve a bíróságra történő továbbításával egyidejűleg értesíti azokat,
akiknek jogát vagy jogos érdekét a felülvizsgálat érinti. Ha a kezdeményező a döntés
végrehajtásának felfüggesztését is kéri, akkor erről a hatóság a végrehajtást foganatosító szervet is
értesíti, kivéve, ha a másodfokú döntést a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül
végrehajthatónak nyilvánította.
Az újrafelvételi eljárás: Az ügyfélnek lehetősége van a jogerős határozattal lezárt közigazgatási

ügyben az eljárást újból megindítani. Az újrafelvételi eljárásra azonban több feltétel együttes
bekövetkezése esetén van lehetőség:
1. az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését
követően jutott tudomására
2. a határozat meghozatala előtt már meglévő,
3. az eljárásban még el nem bírált és
4. az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, feltéve,
hogy
5. elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
A kérelmet a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül lehet benyújtani.
A hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha
1. az a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényen, illetve a jogi
szabályozásban bekövetkezett változáson alapul,
2. az ügyben bírósági felülvizsgálat van folyamatban, vagy a bírósági felülvizsgálat
során a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatot hozott,
3. a határozat jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt,
4. azt törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati
rendelet kizárja.
Az újrafelvételi kérelmet az elsőfokú hatóság bírálja el. Az újrafelvételi eljárásban a hatóság a
jogerős határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak
megfelelő új döntést hozhat. E döntést közölni kell azzal, akivel a jogerős döntést közölték, ellene
jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye.
Ha a hatóság az újrafelvételi kérelemnek helyt ad, az ügyfelet olyan eljárásjogi helyzetbe kell hozni,
mint amilyenben akkor lenne, ha már a korábbi határozat meghozatalakor ismerte volna az
újrafelvételi eljárás alapjául szolgáló tényt, adatot vagy bizonyítékot. Az újrafelvételi kérelem
alapján hozott döntésnek nem akadálya a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelme.
182 Ha az újrafelvételi eljárásban a kötelezettséget megállapító jogerős határozat megváltoztatása vagy
visszavonása várható, a hatóság hivatalból intézkedik a folyamatban lévő végrehajtás
felfüggesztéséről.
15.B. Mutassa be a versenypárbeszéd alkalmazásának feltételeit és az eljárás jellemzőit!
 versenypárbeszéd alkalmazásának feltételei (esetei)
 versenypárbeszéd szakaszai, jellemzőik (mi történik az egyes szakaszokban, különös
tekintettel a párbeszéd szakasz szabályaira, az ajánlatok értékelése csak a legjobb ár-érték
arányt megjelenítő szempontrendszeren alapulhat, keretszám meghatározására vonatkozó
lehetőség, ismertető, megoldási javaslat, tárgyalás tartásának lehetősége)
A versenypárbeszéd háromszakaszos eljárás, klasszikus AK-nál: előfeltételek mellett,

közszolgáltató AK-nál: alanyi jogon választható.
Folyamata:
AK általa a törvény szabályai szerint kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat

- a közbeszerzés tárgyának,
- a szerződés típusának és feltételeinek
- meghatározása érdekében,
majd ajánlatot kér
CÉL: AK képes legyen a szerződéskötéshez szükséges részletességgel meghatározni a

közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást, illetve a szerződés típusát vagy
jogi, illetve pénzügyi feltételeit.
Versenypárbeszéd – mikor alkalmazható?
Versenypárbeszéd 3 szakasza:
 részvételi szakasz [részvételre jelentkezést nyújtanak be]
 a párbeszéd [megoldási javaslatot nyújtanak be]
183  ajánlattételi szakasz [ajánlatot nyújtanak be]
Az értékelés csak a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontrendszeren alapulhat.
Részvételi szakasz:
Részvételi felhívással indul, bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be jelentkezést, de ajánlat
nem tehető. A felhívásban fel kell tüntetni a jogcímét.
Részvételi határidő: min. 30 nap [Kbt. 90. § (5) bek.]
Eredményes részvételi szakasz esetén AF megküldése: az eredmény közlése + max. 5 munkanap
[Kbt. 91. § (1) bek.]
 keretszám meghatározható
o Min. 3 és biztosítania kell a valódi versenyt
o az eljárás második szakaszában legfeljebb e keretszám felső határáig terjedő számú
alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó RJ-nek küld majd ajánlattételi felhívást.
o a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás
módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők
száma.
0 objektív, a Kbt. alapelveivel összhangban álló szempontokat kell megadni
o Ha az alkalmasnak minősített jelentkezők száma < a keretszám alsó határa  az
ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre felhívásával folytatja az
eljárást
Párbeszéd szakasz:
 Ajánlattételi felhívás
0 Megoldási javaslatok
0 Párbeszéd
0 Esetleges díjazás
 Ismertető
0 Közbeszerzés tárgya
0 Műszaki leírás
0 Szerződéses feltételek
0 Iránymutatás: AK mely körülményekről kéri az ajánlattevők
javaslatát és melyek az igényelt keretek / elvárások
 Megoldási javaslat az AT-k részéről:
0 AT egy vagy többváltozatú javaslata
0 AT előzetes ajánlata arra az esetre, ha az általa javasolt műszaki, jogi,
pénzügyi feltételekkel kellene a szerződést teljesíteni
0 A megoldási javaslatnak mely része üzleti titok
Párbeszéd:
Cél: megtalálni azon megoldásokat, amelyek leginkább alkalmasak az AK beszerzési igényének

kielégítésére. Nincs kötöttség, DE: bírálati szempontok / módszer nem változhat
184 Több forduló esetén:
- AT-k csak kedvezőbb javaslatot tehetnek

- több megoldási javaslat esetén AK jogosult egy-egy megoldási javaslatot nem meghívni a
következő fordulóra
- Jegyzőkönyv készítési kötelezettség
Ajánlattételi szakasz:
 párbeszédek lezárását követően

 AK jogosult egy vagy több megoldási javaslat teljes v. részleges felhasználásával
meghatározni a műszaki leírást és a szerződés feltételeit (ha az érintett résztvevők
hozzájárultak a felhasználáshoz)  ekkor AK köteles új közbeszerzési dokumentumot
készíteni a végső ajánlat benyújtásához
 Ha NEM a fenti megoldás történik: AT-k korábbi megoldási javaslatukat véglegesítve tesznek
ajánlatot
 Ajánlati kötöttség: az ajánlattételi határidő lejártával kezdődik
0 Időtartama: kezdet (ajánlattételi határidő lejárta) + max. 30 nap (építési beruházásnál vagy
ha külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le: 60 nap) [Kbt.
94. § (6) bek.]
 AK-nak szükség esetén lehetősége van arra, hogy a szerződés egyes nem lényeges feltételeit a
nyertesként megnevezni kívánt AT-vel egy tárgyaláson pontosítsa – nem lehet versenytorzító
és nem sérthetik az esélyegyenlőséget
15.C. Foglalja össze a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartás-vezetési tevékenységét és a

vonatkozó adatkezelési szabályokat! Azok a szervezetek, személyek, amelyekre/akikre
nézve a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartási feladatot lát el, milyen jogorvoslattal
élhetnek a Közbeszerzési Hatóság feladatkörében hozott határozata, végzése ellen?
 a Közbeszerzési Hatóság által vezetett nyilvántartások
 a nyilvántartás-vezetési feladatokkal kapcsolatos adatkezelés
 jogorvoslat a Közbeszerzési Hatóság feladatkörében hozott határozata, végzése ellen
187. § (2) A Hatóság

a) naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi
 a minősített ajánlattevők Hatóság által létrehozott hivatalos jegyzékét,
 a 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizárást megalapozó döntőbizottsági és bírósági
határozatok számát és a határozathozatal napját, valamint - a jogsértés súlyosságának
mérlegelése nélkül - minden olyan véglegessé vált döntőbizottsági - vagy annak
közigazgatási perben való megtámadása esetén jogerős bírósági - határozat számát és a
határozathozatal napját, amely megalapozhatja a 62. § (1) bekezdés q) pontja szerinti
kizárást,
 a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listáját, amely lista
tartalmazza az eltiltás idejét is,
185  a gazdasági szereplők közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének
jogerős bírósági határozatban megállapított vagy a gazdasági szereplő által nem vitatott
súlyos megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit - beleértve
azt is, ha a szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy a szerződéstől való elálláshoz,
kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció
érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan
magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta
- azzal, hogy az adatoknak a honlapon a szerződésszegéstől vagy a bírósági határozat
jogerőre emelkedésétől számított három évig kell elérhetőnek lenniük,
 a kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát megállapító határozatokat
[188. § (4) bekezdés],
 a védett munkahelyek listáját, amely tartalmazza az általuk gyártott vagy forgalmazott
termékek, illetve nyújtott szolgáltatások felsorolását,
 a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékét;
 nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről;
 a gazdasági, valamint szakmai kamara által létrehozott minősített ajánlattevői jegyzékbe
vételt
 honlapján a beérkezés időpontjában közzéteszi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását
kezdeményező kérelem, valamint a hivatalbóli kezdeményezés adatait, a Döntőbizottság
érdemi és a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát, továbbá a határozat
megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság határozatát;
 kialakítja és működteti, valamint honlapján közzéteszi a jogorvoslati határozatok
nyilvános adatbázisát, amelyben biztosítja, hogy a döntőbizottsági és a bírósági
határozatok elektronikusan, ingyenesen, teljeskörűen, tárgyszavas keresési lehetőséggel
bárki által elérhetőek legyenek;
 működteti a Közbeszerzési Adatbázist, amely a közbeszerzési eljárások központi
nyilvántartása, elősegíti a közbeszerzési információk nyilvánosságát, az elektronikus
közbeszerzési adatbázisok használatának elterjedését, továbbá az elektronikus eljárási és
kommunikációs lehetőségek támogatását; ennek keretében elektronikus közzétételi
lehetőséget biztosít, ahol az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat központilag,
térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők
számára hozzáférhetővé teheti, és ahonnan az ajánlattevők a közbeszerzési dokumentumokat
ingyenesen elérhetik
 a közbeszerzési eljárások előkészítése és lebonyolítása során az ajánlatkérők segítése
érdekében - elvi jelentőségű jogértelmezési kérdésekben a közbeszerzésekért felelős
miniszterrel szükség szerint egyeztetve - állásfoglalásokat ad;
 folyamatosan frissíti, karbantartja és a honlapján - a foglalkoztatáspolitikáért felelős
miniszter által minden évben rendelkezésére bocsátott adatszolgáltatás alapján - közzéteszi
az egyes ágazatokban szokásos vagy megállapított béreket és kapcsolódó közterheket;
Adatkezelés:
 A Hatóság, a gazdasági, valamint szakmai kamara a minősített ajánlattevők hivatalos

jegyzékének vezetése céljából jogosult a kérelmező által megnevezett személyek
186 természetes személyazonosító adatait, valamint képzettségre és végzettségre, szakmai
gyakorlatra vonatkozó adatait kezelni.
 A Hatóság a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékének vezetése
céljából jogosult a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó természetes
személyazonosító adatait, elérhetőségi címét, végzettségét, a cselekvőképességére és
büntetett előéletre vonatkozó adatokat, a munkáltatóra és a felelős akkreditált közbeszerzési
szaktanácsadó közbeszerzési gyakorlatára vonatkozó adatokat, valamint azt nyilvántartani,
hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó jogosult-e az ügyvédi tevékenységről
szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység
folytatására.
 A Hatóság a (12) bekezdésben foglalt adatokat a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
jegyzékből történő törlését követően egy évig kezelheti. (15) * A névjegyzékbe vétel iránti
kérelemhez csatolni kell azokat a nyilatkozatokat, amelyek a (14) bekezdés a), c) és d) pont
szerinti kizáró ok fenn nem állására vonatkoznak. A (14) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok
fenn nem állását a Hatóság a névjegyzékbe vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a
bűnügyi nyilvántartásból történő adatigényléssel ellenőrzi.
Bármely gazdasági szereplő, akivel (amellyel) szemben a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában
említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennáll, kérelmet nyújthat be a
Hatósághoz annak megállapítása érdekében, hogy az általa hozott intézkedések a kizáró ok
fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.
(2) A kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplő a megbízhatóságának bizonyítása érdekében
köteles igazolni, hogy
a) a bűncselekménnyel, kötelességszegéssel vagy egyéb jogsértéssel okozott kárt - a károsult által
elfogadott mértékben - megtérítette vagy arra meghatározott határidővel kötelezettséget vállalt;
b) az illetékes hatóságokkal aktívan együttműködve átfogóan tisztázta az ügy tényállását és
körülményeit; és
c) olyan technikai, szervezeti és személyi intézkedést hozott, amely alkalmas a további
bűncselekmény, kötelességszegés, illetve egyéb jogsértés megelőzésére.
(3) A Hatóság a (2) bekezdésben említett intézkedés értékelésekor köteles figyelembe venni a
bűncselekmény, kötelességszegés vagy egyéb jogsértés súlyosságát és sajátos körülményeit.
(4) A Hatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül, határozat
meghozatalával dönt a gazdasági szereplő által hozott intézkedések megfelelőségéről. A sommás
eljárás szabályai nem alkalmazhatók. Az eljárás során az Ákr. hiánypótlásra vonatkozó szabályait
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hatóság több ízben is felhívhatja hiánypótlásra a
kérelmező ügyfelet.
(4a) A határidő - indokolt esetben egy alkalommal - legfeljebb tizenöt munkanappal
meghosszabbítható a kérelmező gazdasági szereplő egyidejű értesítése mellett. A Hatóság a
határozatot a gazdasági szereplő számára haladéktalanul, írásban megküldi. A kizáró ok hatálya
alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát megállapító határozat nem tartalmazhat feltételt vagy
a gazdasági szereplő további intézkedésére vonatkozó előírást.
(4b) Ha a kérelmet a Hatóság határozatában elutasítja, az adott kizáró ok alatt álló gazdasági
szereplő akkor nyújthat be ismételten kérelmet az (1) bekezdés szerint az azonos okból
fennálló kizáró okkal kapcsolatban, ha megbízhatóságát az előző kérelmének elutasítását
követő intézkedéssel kívánja bizonyítani.
187 (5) A kérelmező a kérelmet elutasító határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt
napon belül közigazgatási pert indíthat. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.
16.A Az ajánlatkérő sérelmezi, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette az

eljárást lezáró döntését, ezért pert indít. Melyik bíróság jár el az ügyben? Ki ellen kell
megindítania a pert? Milyen határidő vonatkozik a keresetlevél benyújtására, illetve
hol kell benyújtani a keresetlevelet?
 alperes és felperes közbeszerzési tárgyú perekben
 közigazgatási perekre vonatkozó főbb szabályok
 a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályok közbeszerzési tárgyú perekben
 a keresetlevél benyújtására vonatkozó szabályok a polgári eljárásjogban, kiegészítve a
közbeszerzési tárgyú perekre vonatkozó szabályokkal
A közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el, amelynek illetékességi területén a felperes székhelye
található.
Az alperes ilyen esetekben a Közbeszerzési Döntőbizottság lesz.
A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kizárólag a Közbeszerzési

Döntőbizottsághoz lehet benyújtani.
A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet annak beérkezését követő tíz napon belül

továbbítja a bírósághoz.
Kérelemre induló jogorvoslati eljárás és "döntés-felülvizsgálat" (hivatalból induló

jogorvoslati eljárás)
Jogorvoslati eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat.
Kérelemre induló jogorvoslati eljárások: a közigazgatási per és a fellebbezési eljárás. Hivatalból

induló jogorvoslati eljárások: a döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját
hatáskörében, a felügyeleti eljárás, az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás és
fellépés nyomán indított eljárás.
Az Ákr. rendelkezései alapján az elsődleges kérelemre induló jogorvoslati forma a közigazgatási

per és nem a fellebbezés. A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság
végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a
végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen
igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.
Az Ákr. alkalmazásában, ahol jogszabály a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatát említi, azon
közigazgatási pert kell érteni. A bírósági felülvizsgálat tehát 2018. január 1-jei hatállyal megszűnt
és közigazgatási per lett helyette.
188 Az újrafelvételi eljárás 2018. január 1-jei hatállyal megszűnt. Az újrafelvételi eljárásra vonatkozó
rendelkezések elhagyásának indoka, hogy a jogintézmény nem váltotta be a hozzá fűzött
reményeket, a statisztikai adatok azt mutatják, hogy valójában a gyakorlatban nem alkalmazzák.
Ahol az ágazati eljárásban szükséges, ott természetesen – mint kiegészítő eljárási rendelkezés – az
adott törvénynek továbbra is lehetősége van arra, hogy szabályozza ezt a jogorvoslati formát, de
nem általános eljárási szabályként.
Közigazgatási per
Az ügyfél – az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével – a véglegessé vált döntés
ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor
indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.
Ha a jogsértés megszüntetésére felszólító ügyészi felhívásban megállapított határidő

eredménytelenül eltelt, az ügyész közigazgatási pert indíthat a hatóság véglegessé vált döntése
ellen, vagy a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén a hatóság eljárásra kötelezése
iránt.
A perben fél az lehet, akit a polgári jog vagy a közigazgatási jog szabályai szerint jogok illethetnek
és kötelezettségek terhelhetnek, továbbá az a közigazgatási szerv, amely önálló közigazgatási
feladat- és hatáskörrel rendelkezik.
A keresetlevelet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény

közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási
szervhez benyújtani. A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi
képviselő nélkül eljáró felperes – határidőn belül – tévesen a bírósághoz vagy a közigazgatási szerv
jogorvoslati szervéhez nyújtotta be. Ebben az esetben a keresetlevelet haladéktalanul meg kell
küldeni a közigazgatási szervnek.
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény

hatályosulására halasztó hatálya nincs.
A pert keresetlevéllel kell megindítani, amelyben kérhető:

a) a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése
vagy
megváltoztatása,
b) a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása,
c) közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása,
d) a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés,
e) a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban
okozott kár megtérítésére kötelezés,
f) a közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsértés tényének vagy a közigazgatási
jogviszony szempontjából lényeges egyéb ténynek a megállapítása.
A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt. A
bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja. A
189 bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a
megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja. Az ítéletben a perben
érvényesített valamennyi kereseti kérelemről döntést kell hozni.
Ha a bíróság a jogsértést – a kereset alapján vagy hivatalból – megállapítja,

a) a közigazgatási cselekményt megváltoztatja, megsemmisíti, vagy hatályon kívül helyezi,
b) szükség esetén a közigazgatási cselekmény megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése
mellett a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi, c) a közigazgatási szervet marasztalja.
A bíróság a jogsértő közigazgatási cselekményt megváltoztatja, ha az ügy természete azt

megengedi, a tényállás megfelelően tisztázott, és a rendelkezésre álló adatok alapján a jogvita
véglegesen eldönthető. Ha az ügy természete azt megengedi, a bíróság a közigazgatási cselekményt
akkor is megváltoztatja, ha a megismételt eljárásban a közigazgatási szerv a bíróság jogerős
ítéletével ellentétes cselekményt tett.
A közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálata tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja,

hogy ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára a felek vagy az érdekeltek
új keresetet indíthassanak vagy azt egyébként vitássá tehessék.
A bíróság határozatát teljesítési határidő hiányában a jogerőre emelkedését követő napon kell
teljesíteni, és a jogerőre emelkedésétől kezdve végrehajtható. A bíróság határozatában teljesítési
határidőt állapíthat meg, ebben az esetben a határozat a teljesítési határidő leteltétől kezdve
végrehajtható. A határozatban foglaltak teljesítésére nyitva álló határidő a határozat jogerőre
emelkedését követő napon kezdődik.
A közigazgatási szervnek a jogerős határozatban megállapított, ennek hiányában a jogszabályban

meghatározott határidőn belül kell a megismételt eljárást lefolytatnia vagy a közigazgatási
cselekményt megvalósítania. A bíróság határozatának rendelkező része és indokolása a megismételt
eljárásban és a cselekménynek a bíróság határozatával elrendelt megvalósítása során köti az eljáró
közigazgatási szerveket.
16.B. Mit értünk közbeszerzési dokumentum alatt? Mutassa be a közbeszerzési

dokumentumok elkészítésére és módosítására vonatkozó szabályokat!
 a közbeszerzési dokumentumok köre a Kbt. értelmező rendelkezéseiben foglaltak alapján
 a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumok kötelező köre
 a közbeszerzési dokumentumok rendelkezésre bocsátásának és átvételének szabályai
 a közbeszerzési dokumentumok módosításához kötődő tájékoztatási és közzétételi szabályok,
a módosítás korlátai
+ Jegyet 142. o.
Egységes európai közbeszerzési dokumentum: a Második Rész alkalmazásában a kizáró okok
fenn nem állása, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, illetve a 82. § (5) bekezdés
190 szerinti objektív kritériumok teljesülése előzetes igazolását szolgáló dokumentum, amely a
gazdasági szereplőnek az Európai Bizottság által meghatározott egységes formanyomtatvány szerint
tett nyilatkozatát tartalmazza;
Közbeszerzési dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzés
vagy a koncesszió tárgya, illetve a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás leírása vagy
meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az
eljárást meghirdető hirdetmény, az eljárást meghirdető felhívásként alkalmazott előzetes
tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a
gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes ártáblázat vagy
árazatlan költségvetés.
39. § (1) Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokat a gazdasági szereplők számára

elektronikus úton, - a regisztrálási adatok megkérésének kivételével - közvetlenül, korlátlanul és
teljeskörűen, térítésmentesen hozzáférhetővé tenni.
(2) Amennyiben egyes közbeszerzési dokumentumok elektronikus, korlátlan, teljes körű,
térítésmentes hozzáférhetővé tétele nem lehetséges, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban
jelzi, hogy a közbeszerzési dokumentumokat milyen - adott esetben az elektronikus úttól eltérő -
módon fogja a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátani, vagy a közbeszerzési dokumentumok
bizalmas jellegének megőrzése érdekében milyen intézkedések alkalmazását írja elő és milyen
módon lehet az érintett dokumentumhoz hozzáférni.
50. § (2) A közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen:
c) azt az elérhetőséget, amelyen a közbeszerzési dokumentumok korlátlanul és teljeskörűen,

közvetlenül és díjmentesen elektronikusan elérhetőek, illetve elérhetőek lesznek. Ha egyes
közbeszerzési dokumentumokhoz való közvetlen elektronikus hozzáférés a 39. §-ban foglalt okok
miatt nem biztosított, annak megjelölését, hogy az érintett dokumentumokat az ajánlatkérő milyen
módon bocsátja rendelkezésre;
(4) Az eljárást megindító felhívásnak és a többi közbeszerzési dokumentumnak minden

esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő
ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be.
A felhívás és egyéb közbeszerzési dokumentumok, valamint az ajánlat és a részvételi

jelentkezés módosítása
55. § (1) Ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát (ideértve a határidők hosszabbítását is) kívánja
módosítani, amelyet hirdetményben közzétettek, hirdetmény közzétételével módosíthatja a
felhívásban meghatározott feltételeket. A hirdetményben utalni kell arra, ha az egyéb közbeszerzési
dokumentumok is módosultak.
(4) A közbeszerzési dokumentumok módosításait az ajánlatkérő az eredeti dokumentumokkal
megegyező helyen köteles közvetlenül elektronikusan elérhetővé tenni.
(5) A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában nem módosítható az ajánlattételi felhívás vagy a
közbeszerzési dokumentumok olyan eleme, amely a részvételi felhívásban is szerepelt.
(6) A felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása nem eredményezheti a
beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire vonatkozó feltételek olyan jelentőségű módosítását,
191 ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra
vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot
tenni, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket úgy
kellett volna meghatároznia, hogy az eljárásban több gazdasági szereplő is részt vehetett volna.
(7) Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig új
ajánlat, illetve részvételi jelentkezés benyújtásával módosíthatja az ajánlatát, illetve részvételi
jelentkezését. Ebben az esetben az elsőként benyújtott ajánlatot vagy részvételi jelentkezést
visszavontnak kell tekinteni.
56. § (1) Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre
jelentkező vagy ajánlattevő lehet - a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés érdekében -
a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást
kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől.
(2) A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de az
ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy
nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbeszerzési
eljárások részvételi szakaszában pedig a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell
megadni.
(3) Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a (2) bekezdésben foglalt válaszadási határidőt
megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napnál
később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia.
(4) Ha a tájékoztatást az ajánlatkérő nem tudja a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni, vagy a
kiegészítő tájékoztatással egyidejűleg a közbeszerzési dokumentumokat módosítja, az 52. § (4) és
(5) bekezdése szerint kell eljárni.
(5) A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők
esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni vagy meg kell küldeni
valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezte,
a több szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában és a nem hirdetménnyel induló
közbeszerzési eljárás esetében pedig valamennyi ajánlattételre vagy részvételre közvetlenül
felhívott gazdasági szereplő részére. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem
jelöli meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint, hogy válaszát az
ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg.
(6) Kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is. Ebben az esetben az eljárást
megindító felhívásban kell megadni a konzultáció időpontját és helyét. A konzultációról
jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított öt napon belül meg kell
küldeni vagy elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni az (5) bekezdés szerinti gazdasági
szereplők részére.
(7) A (6) bekezdésben foglaltak irányadóak a helyszíni bejárás, illetve a helyszín megtekintése
során nyújtott kiegészítő tájékoztatásra is.
A KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK
57. § (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat - az eljárás során adott kiegészítő

tájékoztatás és az egyes eljárásfajtáknál meghatározott eltérő esetek kivételével - az eljárást
megindító felhívás közzétételének vagy megküldésének időpontjától köteles rendelkezésre
bocsátani. A megfelelő ajánlattétel és részvételi jelentkezés elősegítése érdekében, a hirdetmény
192 nélküli tárgyalásos eljárás kivételével, az ajánlatkérő - az e törvényben meghatározottak mellett -
köteles az alábbi, a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumokat rendelkezésre bocsátani:
a) a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az
ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket
meghatározni (a szerződéstervezet és a szerződéses feltételek a továbbiakban együtt:
szerződéstervezet),
b) az ajánlat és a részvételi jelentkezés elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők, illetve a
részvételre jelentkezők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, az ajánlat és
részvételi jelentkezés részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, valamint az
egységes európai közbeszerzési dokumentum mintáját. Az ajánlatkérő további ajánlott igazolás-
és nyilatkozatmintákat bocsáthat rendelkezésre.
(2) A közbeszerzési dokumentumokat ajánlatonként vagy részvételi jelentkezésenként legalább egy
ajánlattevőnek, részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben
megnevezett alvállalkozónak elektronikus úton el kell érnie, az ajánlattételi határidő lejártáig, több
szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejártáig.
16.C. Vázolja a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását az Európai Bíróság előzetes

döntéshozatali eljárásának kezdeményezése esetén! Mutassa be, hogyan biztosítja a
Közbeszerzési Döntőbizottság a döntéshozatal egységét!
 a Közbeszerzési Döntőbizottság teendői előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése
esetén (külön végzéssel az eljárás felfüggesztése)
 a kérdés meghatározása
 a tényállás és a magyar jog ismertetése
 az igazságügyért felelős miniszter és a közbeszerzésekért felelős miniszter értesítése
 jogorvoslat kezdeményezése az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés ellen
 összkollégium működése
 Hatóság elnökének feladatai az egységesség biztosítása tekintetében
 az összkollégiumi állásfoglalástól való eltérés lehetőségei
Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése
Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását

kezdeményezi az Európai Közösséget létrehozó szerződésben foglalt szabályok szerint, erről külön
végzéssel dönt és egyidejűleg az eljárást felfüggeszti.
A Közbeszerzési Döntőbizottság végzésében meghatározza azt a kérdést, amely az Európai

Bíróság előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges
mértékben - ismerteti a tényállást és a magyar jog érintett szabályait.
A Közbeszerzési Döntőbizottság a végzést az Európai Bíróság számára való kézbesítéssel
egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az igazságügyért felelős miniszter és az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter részére is.
193 Európai Bíróság felé intézett előzetes döntéshozatal iránti kérelem – amikor a nemzeti bíróságok
valamelyike egy uniós jogkérdés értelmezésére kéri fel a Bíróságot;
Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés ellen a Kbt. 169. §-a szerint külön
jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.
169. § (1) Ha az Ákr. alapján a végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye, a kereseti kérelmet a
végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kell
benyújtani. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet az ügy irataival együtt beérkezését
követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.
A Közbeszerzési Döntőbizottság döntéshozatala egységének biztosítása

168. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottságon belül a jogorvoslati gyakorlat egységének
biztosítása érdekében a közbeszerzési biztosokat magában foglaló összkollégium működik. Az
összkollégium ülésein a közbeszerzésekért felelős miniszter által vezetett minisztérium
közbeszerzési területért felelős szervezeti egységének képviselői, valamint az európai
támogatásokat auditáló szerv képviselői tanácskozási joggal részt vehetnek.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott
ügyekre, ügycsoportokra kollégiumot működtethet. A kollégium az egységes jogorvoslati gyakorlat
biztosítása érdekében elemzi a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatát, figyelemmel kíséri a
bírósági joggyakorlat alakulását, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben.
(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság valamely eljáró tanácsa elvi kérdésben döntött, köteles a
döntését a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének bemutatni. A Közbeszerzési Döntőbizottság
elnöke az elvi kérdésben hozott döntést az összkollégium elé terjeszti.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéshozatalát
folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha arról szerez tudomást, hogy az eljáró tanácsok ellentétes elvi
alapokon nyugvó döntéseket hoztak, erről az összkollégiumot tájékoztatja. Az összkollégium a
döntéshozatal egységének biztosítása érdekében állást foglal az adott jogkérdésben. Az
összkollégium az állásfoglalását megelőzően az (1) bekezdésben említett szerveknek ésszerű
határidőn belül lehetőséget biztosít az adott jogkérdésre vonatkozó véleményük kifejtésére, a
vélemény az összkollégiumot nem köti. Az összkollégium állásfoglalásától csak a (5) bekezdésben
foglaltak szerint lehet eltérni. Az összkollégium egyetértése esetén az összkollégium
állásfoglalásáról a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság honlapján tájékoztatást
ad.
(5) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság valamely eljáró tanácsa jogkérdésben el kíván térni az
összkollégium állásfoglalásában foglaltaktól, erről köteles a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét
tájékoztatni. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a tervezett döntést az adott ügycsoport
tekintetében illetékes kollégium vagy az összkollégium elé terjeszti, és kikéri a kollégium vagy az
összkollégium véleményét. Az eljáró tanács köteles a döntéshez a kollégium vagy az összkollégium
állásfoglalását bevárni, az azonban nem köti, az eljáró tanács az összkollégium állásfoglalásától
eltérő döntést is hozhat. Az eljáró tanács és a kollégium vagy összkollégium egyetértése esetén az
összkollégium új állásfoglalásáról, illetve az állásfoglalás módosításáról a Közbeszerzési
Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság honlapján tájékoztatást ad.
194 (6) A közbeszerzési biztos a közzétett összkollégiumi állásfoglalások figyelembevételével végzi
jogalkalmazói tevékenységét.
17.A Az ajánlatkérő a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásában észleli, hogy két ajánlat
külalakja, formai jellemzői egymáshoz hasonlóak, valamint az ajánlatok ugyanolyan
hibákat, hiányosságokat tartalmaznak. Mi az ajánlatkérő teendője? Részletezze a
„versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” tényállását!
 jelzés a Gazdasági Versenyhivatalnak
 a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma (1996. évi LVII. törvény alapján)
 bűntetti alakzat tényállása
 vétségi alakzat tényállása
 azon esetek felsorolása, amikor nem büntethető az elkövető
 a büntetés korlátlan enyhítésének vagy mellőzésének esetei
 a Gazdasági Versenyhivatal eljárása
 a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmához kötődő kizáró okok ismertetése
Ajánlatkérőnek jelezni kell a Gazdasági Versenyhivatalnak!!
Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások

egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló
szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt:
megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza,
vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem
független vállalkozások között jön létre.
Nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű.
Csekély jelentőségű a megállapodás,
a) versenytársak közötti megállapodás esetén, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól

nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacok egyikén sem haladja meg
a tíz százalékot,
b) nem versenytársak közötti megállapodás esetén, ha a megállapodást kötő egyes feleknek a

tőlük nem független vállalkozásokkal együttes piaci részesedése külön-külön az érintett piacok
egyikén sem haladja meg a tizenöt százalékot.
Mentesül a tilalom alól a megállapodás, ha
a) az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás észszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki

vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a
versenyképesség javulásához;
195 b) a megállapodásból származó előnyök méltányos része a megállapodásban részt nem vevő
üzletfelekhez jut;
c) a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok
eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és
d) nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.
Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban:
Aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy
zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb szerződéses
feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt
magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntett miatt büntetendő.
Büntetendő, aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt

nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében a vállalkozások egyesülete, a
köztestület, az egyesülés és más hasonló szervezet olyan döntésének a meghozatalában vesz részt,
amely a versenyt korlátozza.
A büntetés vétség miatt a fentebb meghatározott bűncselekményt jelentős értéket meg nem haladó
közbeszerzési értékre követik el.
Nem büntethető a bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a büntetőügyekben

eljáró hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Nem büntethető az bűncselekmény elkövetője, ha a cselekmény elkövetésekor olyan vállalkozás

vezető tisztségviselője, tagja, felügyelő bizottságának tagja, alkalmazottja vagy ezek megbízottja,
amely - mielőtt a versenyfelügyeleti ügyekben eljáró hatóság az ügyben vizsgálatot indított volna -
a cselekményre kiterjedően a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti bírság mellőzésére
alapot adó kérelmet nyújtott be, és az elkövetés körülményeit feltárja.
A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben,
aki a bűncselekmény elkövetésekor olyan vállalkozás vezető tisztségviselője, tagja,
felügyelőbizottságának tagja, alkalmazottja vagy ezek megbízottja, amely a versenyfelügyeleti
ügyben eljáró hatóságnál a cselekményre kiterjedően a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény
szerinti bírság mellőzésére vagy csökkentésére alapot adó kérelmet nyújtott be, és az elkövetés
körülményeit feltárja.
17.B. Határozza meg az ajánlattevő, részvételre jelentkező és az alvállalkozó fogalmát,

valamint mutassa be a közös ajánlattételre vonatkozó szabályokat!
 ajánlattevő fogalma a Kbt. értelmező rendelkezései alapján
 részvételre jelentkező fogalma
 alvállalkozó fogalma Kbt. értelmező rendelkezései alapján
196  az ajánlattevők/részvételre jelentkezők képviselete közös ajánlattétel esetén
 közös ajánlattevők felelőssége a szerződés teljesítéséért
 mely esetekben írhatja elő az ajánlatkérő, hogy bizonyos feladatokat maga az
ajánlattevő/közös ajánlattevő végezzen el
Ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be.
Alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként

megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve
a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag
eladóját,
c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladó.
Részvételre jelentkező: az a gazdasági szereplő, aki (amely) több szakaszból álló közbeszerzési
eljárás első, részvételi szakaszában vagy koncessziós beszerzési eljárásban részvételi jelentkezést
nyújt be.
Közbeszerzési eljárás szereplői
 Ajánlatkérő (Kbt. 5-7. §)

 Gazdasági szereplő
 Ajánlattevő
 Részvételre jelentkező
 Alvállalkozó
 Alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet
Gazdasági szereplő
Bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes
szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési
beruházások kivitelezését, illetve építmények építését, áruk szállítását vagy szolgáltatások
nyújtását kínálja.
Érdeklődő gazdasági szereplő
EKR rendelet 11. § (5) bekezdése: érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki
az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozóan jelezte.
Ajánlattevő / részvételre jelentkező
Ajánlattevő
0 az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be
Részvételre jelentkező
197 0 az a gazdasági szereplő, aki (amely) a több szakaszból álló közbeszerzési eljárás
első, részvételi szakaszában vagy koncessziós beszerzési eljárásban részvételi
jelentkezést nyújt be
Közös részvétel / ajánlattétel [Kbt. 35. §]
 Egyetemleges felelősség
 Személyükben a részvételi / ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be
 Kötelező a képviselő kijelölése
0 aki eljárni jogosult a közös ajánlattevők nevében
0 értesítéseket neki küldi az ajánlatkérő
 Az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplőt meg kell hatalmazni az EKR űrlapok kitöltésére
 minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők / részvételre
jelentkezők megjelölését
 Ha az AK ajánlati biztosítékot írt elő: elég egyszer rendelkezésre bocsátani
Bármelyik AT megsérti az ajánlati kötöttséget, a biztosíték az AK-t illeti meg
Alvállalkozó
 az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött

szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, KIVÉVE:
o a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
o b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész-
vagy alapanyag eladóját
o c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót
 Nemcsak a vállalkozói jogviszony, hanem a megbízási is
o Akár tartós, akár eseti
 az ajánlattevő vonja be
o Nem minősül AV-nak az a személy / szervezet, akit / amelyet az AV vagy pl. a
gyártó, forgalmazó von be
 a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésébe vonják be
o Bevonására azért kerül sor, hogy az AT teljesíteni tudja egy konkrét eljárás
eredményeként megkötött szerződésből eredő kötelezettségeit
 a teljesítésbe bevonás az AT által közvetlenül történik
o Az eset összes körülménye alapján lehet megállapítani
o D.791/11/2010: Magyar Értelmező Kéziszótár alapján  „közvetlen” jelentése: más
személy, dolog, eszköz segítséget, közreműködése nélkül megnyilvánuló,
érvényesülő
 ne tartozzon a kivételek közé
o Nem minősül AV-nak az a személy / szervezet, akit / amelyet az AV vagy pl. a
gyártó, forgalmazó von be
Alvállalkozók kezelése
198  Kbt. 66. § (6) bekezdése
 Ajánlatkérő a megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlatban, illetve a részvételi
jelentkezésben meg kell jelölni
0 a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő
(részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,
0 b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat / részvételi
jelentkezés benyújtásakor már ismert alvállalkozókat
Az alvállalkozók bejelentése [Kbt. 138. § (3) bek.]
 Legkésőbb a szerződéskötés időpontjában: minden olyan AV-t be kell jelenteni AK felé,

amely részt vesz a teljesítésben
o Ha megelőző közbeszerzési eljárásban az adott AV-t még nem nevezte meg a
bejelentéssel együtt nyilatkozni kell arról, hogy az általa igénybe venni kívánt AV
nem áll kizáró okok hatálya alatt
o A teljesítés időtartama alatt: minden további, bevonni kívánt AV-t be kell jelenteni
előzetesen és nyilatkozni VAGY az érintett AV nyilatkozatát benyújtani arról, hogy
nem áll az AV az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt
Alvállalkozók közreműködése
 AK előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az AT (közös AT-k

egyike) végezzen el [Kbt. 65. § (10) bek.]
0 építési beruházásoknál
0 szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseknél
0 árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe
helyezési művelet esetén
 Az e feladatokra vonatkozó alkalmassági feltételek igazolásához nem támaszkodhat AT/RJ
más szervezet kapacitására
 A teljesítés során e feladatokat nem végezheti AV
Az alvállalkozó és alkalmasság igazolásában részt vett szereplő közreműködése, cseréje
 Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett

szervezetet a 65. § (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott
kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben
és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság
igazolásához bemutatott szakembereket.
 Ettől akkor lehet eltérni a teljesítés során (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás
útján történt jogutódlás eseteit is), ha:
0 Az AT e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel /
szakemberrel is megfelel azon eredeti alkalmassági követelményeknek, melyeknek az AT a
közbeszerzési eljárásban az adott AIRSZ-el együtt felelt meg.
199  Ha az AV vagy AIRSZ igénybevétele az ajánlatok értékelésekor meghatározó
körülménynek minősült:
0 A szervezet bevonásától nem lehet eltekinteni
0 Jogutódlás is csak akkor elfogadható, ha az új szervezet az eljárásban bemutatott
szervezetnek minden, az értékeléskor figyelembe vett releváns körülmény
vonatkozásában jogutódnak tekinthető
 Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak az AK hozzájárulásával és akkor
változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az
értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra.
Alvállalkozó és a “kapaciást nyújtó szervezet” elhatárolása
Hogyan lehet megfelelni az alkalmassági követelményeknek?
 PÉNZÜGYI ALKALMASSÁG (pl. árbevétel, beszámoló):

o AT egyedül
o AT+AT (közös ajánlattevők)
 Elengendő, ha közülük csak egy felel meg
--------------------------------------------------------------------
Ha az ajánlattevő nem tud megfelelni, igénybe vesz „másokat” (alvállalkozó / alkalmasság
igazolásában részt vevő szervezet):
 A bevont szervezet kezességvállalása szükséges [Kbt. 65. § (8) bek.]
o A kezesség jellege: Ptk. 6:419. § szerinti, sortartásos kezesség
o Akkor érvényesíthető, ha az AK-nak a szerződés nem- vagy hibás
teljesítéséből eredő követelése más módon nem behajtható
o AK-nak először az AT-val szemben kell megkísérelnie érvényesíteni
követelését
o Hitelező (AK) és kezes (kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet)
között jön létre
200 o a kezesi szerződés érvényessége a bírói gyakorlat alapján nincs
írásbeli alakhoz kötve  a kezesség elfogadását nem kell feltétlenül
írásban visszaigazolni (BH1993.631, BH1995.108, BDT2007.1535).
o amennyiben az alkalmasság igazolásához az AK a nyilatkozatot
elfogadja = kezességvállalás elfogadása (AK kifejezett írásbeli
visszaigazolása hiányában is)
 MŰSZAKI-SZAKMAI ALKALMASSÁG (pl. referencia, szakemberek):

o AT egyedül
o AT+AT (közös ajánlattevők) együtt
--------------------------------------------------------------------------------------
REFERENCIÁNÁL ÉS SZAKEMBEREKNÉL:
előfeltétel, hogy az adott szervezet olyan mértékben vegyen részt a szerződés vagy a szerződés
azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely – az AT saját
kapacitásával együtt – biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve
szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben.
Referenciáknál: ténylegesen részt kell vennie a teljesítésben! (a Kbt. 65. § (7) bek. szerinti
kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania!)
• AK a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a bevonás mértéke megfelel-e a Kbt.
65. § (9) bek.-nek
NYILVÁNTARTÁSBAN VALÓ SZEREPLÉS / ENGEDÉLY, KAMARAI TAGSÁGGAL VALÓ
RENDELKEZÉS MEGKÖVETELÉSE ESETÉN:
előfeltétel, hogy az adott szervezet valósítsa meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a
nyilvántartásban szereplés / szervezeti tagság / engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll.
Az eljárás szereplői – a többszörös megjelenés tilalma [Kbt. 36. §]
AT / RJ ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén

ugyanazon rész tekintetében –
0 nem tehet másik ajánlatot más AT-vel közösen, illetve nem nyújthat be másik
részvételi jelentkezést más RJ-vel közösen,
0 más AT / RJ alvállalkozójaként nem vehet részt,
0 más ajánlatot benyújtó ajánlattevő, illetve más részvételi jelentkezést benyújtó
részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja
[65. § (7) bekezdés].
GVH felé történő jelentési kötelezettség!
17.C. Foglalja össze az előzetes vitarendezési kérelem benyújtására vonatkozó szabályokat!
 az előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosultak köre
 az előzetes vitarendezés benyújtásának határideje, a benyújtás módja
 a kérelem tartalma
201  az ajánlatkérő teendői a kérelem beérkezését követően
 a hiánypótlásra vonatkozó különleges szabályok
 a szerződés megkötésére vonatkozó tilalom
Az előzetes vitarendezés [Kbt. 80. §]
Nem kötelező!
Meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény
jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját
alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra - ha vannak
ilyenek - hivatkoznia kell.
 EKR-ben kell megküldeni az ajánlatkérő részére

 Ajánlatkérő válasza: a kérelem megérkezésétől számított 3 munkanapon belül EKR-
ben
 Ajánlatkérő a válaszának megküldését követő 10 napos időtartam lejártáig nem kötheti
meg a szerződést (akkor sem, ha addigra már a szerződéskötési moratórium lejárna)
0 részajánlattétel esetén: a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést
A kérelem megérkezésétől számított 3 munkanapon belül akkor is jogosult egy alkalommal az
AT-ket / RJ-ket 3 munkanapos határidővel
 hiánypótlás [71. §],
 felvilágosítás [71. §] vagy
 indokolás [72. § bekezdése]
benyújtására felhívni, amennyiben az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, ha az
eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható.
202 0 tájékoztatás a kérelem benyújtásáról: a hiánypótlási felhívás / a felvilágosítás
vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg,
0 tájékoztatás a kérelemre adott válaszáról: a kérelem megérkezésétől
számított 7 munkanapon belül
Az eljárás végének ütemezése vitarendezés esetén
80. § (1) Előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult

a) a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő vagy
részvételre jelentkező, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés,
illetve az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett
bármely - a b) pont szerintieken kívüli - dokumentum;
b) bármely érdekelt gazdasági szereplő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű
kamara vagy érdek-képviseleti szervezet (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező)
ba) az ajánlattételi, vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, gyorsított vagy hirdetmény
nélküli tárgyalásos eljárásban e határidők lejártáig,
bb) a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárást meghirdető előzetes tájékoztatóban a részvételi
szándék jelzésére meghatározott határidőig,
ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az eljárást megindító vagy meghirdető
felhívás, a felhívással együtt elérhető közbeszerzési dokumentumok vagy azok módosítása.
(2) A kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes
vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy
eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét,
valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó
dokumentumokra - ha vannak ilyenek - hivatkoznia kell.
203 (3) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az
ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a
kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási móddal megegyező
módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra
adott válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert - ajánlattevőjét vagy részvételre
jelentkezőjét is tájékoztatja.
(4) Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon
belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket vagy a részvételre jelentkezőket három
munkanapos határidővel hiánypótlás [71. §], felvilágosítás [71. §] vagy indokolás [72. §]
benyújtására felhívni, ha az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, ha az eljárásban
történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Ebben az esetben az ajánlatkérő
az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás vagy
indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg, míg a kérelemre adott válaszáról a kérelem
megérkezésétől számított hét munkanapon belül - faxon vagy elektronikus úton - tájékoztatja a
kérelmezőt és az ajánlattevőket vagy a részvételre jelentkezőket.
(5) Ha valamely ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti határidőben és a (2) bekezdésnek megfelelően
előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási
cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a
válaszának megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig akkor sem kötheti meg a
szerződést - ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést -,
ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna.
18.A. Milyen büntetőjogi tényállások megvalósítása merülhet fel jellemzően egy

közbeszerzési eljárás lefolytatása során? Soroljon fel legalább hármat, és mutassa be
egy tényállás lényeges elemeit! A felsorolt három bűncselekmény közül melyek azok,
amelyek az ajánlatkérői, és melyek azok, amelyek az ajánlattevői oldalon merülhetnek
fel?
 a tényállás ismertetése során az alábbi lényeges elemekre szükséges kitérni: ki az elkövető,
milyen magatartással vagy mulasztással valósítható meg a bűncselekmény, a bűncselekmény
bűntettnek vagy vétségnek minősül
 ajánlattevői oldalon felmerülő bűncselekmények (pl.: versenyt korlátozó megállapodás
közbeszerzési és koncessziós eljárásban, hivatali vesztegetés, befolyás vásárlása, befolyással
üzérkedés)
 ajánlatkérői oldalon felmerülő bűncselekmények (pl.: hivatali vesztegetés elfogadása,
korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása, hűtlen kezelés)
Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban: lsd 17.A!
Hivatali vesztegetés: Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel
másnak adott, vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt büntetendő.
Büntetendő a vesztegető, ha a jogtalan előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a
hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként
visszaéljen.
204 Büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a
gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha az fentebb
meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet
végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és felügyeleti vagy ellenőrzési
kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.
Vétség miatt büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre

feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha a
fenti bűncselekményt gondatlanságból követi el.
A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az

bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására
jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Hivatali vesztegetés elfogadása: Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan

előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik
személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével, vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt
büntetendő.
A büntetés súlyosabb, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el.
Büntetendő, aki
a) a jogtalan előnyért
aa) hivatali kötelességét megszegi,
ab) hatáskörét túllépi, vagy
ac) hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve
b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.
A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – a

bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására
jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a
hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.
18.B. Ki kérhet kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőtől? Meddig kérhető kiegészítő

tájékoztatás és az ajánlatkérőknek meddig kell rá válaszolni? Mit tehet az ajánlatkérő,
ha nem tudja megadni időben a kiegészítő tájékoztatást? Sorolja fel a kiegészítő
tájékoztatás megadására vonatkozó szabályokat! Milyen egyéb formában nyújtható
kiegészítő tájékoztatás?
 a kiegészítő tájékoztatás kérésére jogosultak köre
205  a kiegészítő tájékoztatáskérés benyújtásának határideje az egyes eljárásfajták esetében
 a kiegészítő tájékoztatás megadására vonatkozó határidők
 az ajánlattételi, részvételi határidő meghosszabbítására vonatkozó szabályok
 a kiegészítő tájékoztatás megadására vonatkozó szabályok
 konzultáció és helyszíni bejárás
Megjelent a felhívás, elérték a közbeszerzési dokumentumokat, érkeznek a kérdések…
Kiegészítő tájékoztatás – konzultáció – helyszíni bejárás
Kiegészítő tájékoztatás [Kbt. 56. §]
 kérheti: bármely gazdasági szereplő, aki ajánlattevő vagy részvételre jelentkező lehet
 aki válaszol: az ajánlatkérő VAGY általa meghatározott szerv
o a válaszban nem jelölhető meg, hogy ki tette fel a kérdést

o az sem jelölhető meg, hogy a választ mely gazdasági szereplőknek küldte még meg
A választ a kérés beérkezését követően ÉSSZERŰ HATÁRIDŐN BELÜL (de legkésőbb…) kell
megadni, konkrét határidők is szerepelnek a törvényben
 Nyújtható konzultáció formájában is (ide tartozik a helyszíni bejárás is)
 A megindító felhívásban kell megadni az időpontot, helyet
 Jegyzőkönyvet kell készíteni, 5 napon belül az EKR-ben elektronikusan hozzáférhetővé kell
tenni az érdeklődők részére
Bejárás vs. konzultáció kezelése
 THB – tájékoztató helyszín megtekintéséről, helyszínbejárásról - Ezzel kell kiküldeni a

bejárás jegyzőkönyvét
206  THK – tájékoztatás konzultációról - Ezzel kell kiküldeni a konzultációról készített
jegyzőkönyvet
 Oda kell figyelni, mert a Kbt. alapján a bejárás is konzultációnak minősül, az EKR mégis
külön kezeli ezt a két eljárási cselekményt!
Határidők kiegészítő tájékoztatásra:

207 A tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni / meg kell küldeni valamennyi gazdasági
szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt jelezte. A több szakaszból álló eljárások
ajánlattételi szakaszában és a nem hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárás esetében pedig
valamennyi ajánlattételre vagy részvételre közvetlenül felhívott gazdasági szereplő részére.
18.C. Milyen jogszabályok alapján jár el a Közbeszerzési Döntőbizottság? Milyen

közbeszerzési tárgyú ügyek tartoznak a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe, és
milyen ügyeket utal a közbeszerzési törvény a bíróság hatáskörébe? Foglalja össze a
Közbeszerzési Döntőbizottság illetékességére vonatkozó szabályokat!
 a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását megalapozó jogszabályok meghatározása
 a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozó ügyek
 a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe nem tartozó ügyek
 a Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége
HATÁSKÖR:
 a közbeszerzésre, közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult
eljárás lefolytatása
 a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés Kbt.-be ütköző módosítása vagy
teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása
 Semmiség, eredeti állapot helyreállíthatóság kapcsán döntés
 a Kbt.-t önként alkalmazó szervezet (személy) fentiek szerinti jogsértésével kapcsolatos
jogvita elbírálása
ILLETÉKESSÉG:
az ország egész területére kiterjed
KDB eljárására elsődlegesen: Ákr. alkalmazandó

A Kbt. vagy Vhr. kiegészítő vagy eltérő rendelkezéseinek figyelembevételével
A döntőbiztos tanács
ÁLTALÁNOSSÁGBAN:
0 3 közbeszerzési biztosból áll
0 A KDB elnöke jelöli ki a tagokat és az elnököt
0 Min. 2 tag: jogi szakvizsga
0 További 1 tag: lehetőség szerint az ügy tárgyával összefüggő főiskolai/egyetemi
végzettség
0 Elnök: jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztos
KBT. 153. § (1) bek. a)-b) és d) pontja SZERINTI ÜGYBEN:
 ha nem küldi meg az éves statisztikai összegezést
208  Nem teljesíti az ajánlatkérők névjegyzékével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét
 Kbt.-be ütköző szerződésmódosítás
0 Egy közbeszerzési biztos jár el (jogi szakvizsgával rendelkező)
KIZÁRÁSI OKOK: Kbt. 147. § (1)-(2) bek.
Általános jogorvoslati szabályok 2018.01.01-től

 Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
törvényben (Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton történő kapcsolattartás
kötelező
 Formanyomtatványok (http://www.kozbeszerzes.hu/cikkek/dontobizottsag-
kozlemenyei )
0 Kérelem/ kezdeményezés benyújtása: „Űrlap a Közbeszerzési
Döntőbizottsághoz benyújtandó jogorvoslati kérelem/kezdeményezés
beterjesztéséhez”
0 Egyéb beadványok (pl. hiánypótlás, észrevétel, új meghatalmazás
csatolása): az „Űrlap a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtandó egyéb
iratok beterjesztéséhez”
 Beküldés: ÁNYK, Ügyfélkapus bejelentkezés
 A KDB többször is hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt vagy kezdeményezőt
 A hiányzó közbeszerzési dokumentumok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak
 A jogorvoslati eljárásban FAKSZ, kamarai jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező!
A KDB vizsgálatának terjedelme
 a Döntőbizottság diszkrecionális joga az eljárás kiterjesztése [Kbt. 158. § (1) bek.]

0 Ha a feltárt jogsértés sérti a verseny tisztaságát / nyilvánosságát
0 Ha sérti az esélyegyenlőséget
0 Érdemben kihatott az AK döntésére
 A KDB a kérelem visszavonása esetén az eljárást folytatja, ha a rendelkezésre álló adatok
alapján súlyos jogsértés valószínűsíthető [Kbt. 158. § (2) bek.]
 Ha a KDB az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel 
köteles jelezni az illetékes szervnek [Kbt. 158. § (3) bek.]
0 nyomozó hatóság, ÁSZ, GVH, kormányzati ellenőrzési szerv
KDB hatáskörébe nem tartozó ügyek:
(6) A Közbeszerzési Döntőbizottság az e törvény alkalmazása alóli kivételekkel kapcsolatos

jogorvoslat során nem vizsgálhatja felül az Országgyűlés illetékes bizottságának e törvény
alkalmazása alóli felmentést eredményező döntését. Törvény ilyen tartalmú rendelkezése
esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozhat a védelmi és biztonsági tárgyú,
továbbá a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy
különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre, beszerzési eljárásra vonatkozó
jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása.
209 19.A. Mutassa be a Kbt. tárgyi hatályát (példákkal együtt) és a becsült érték
meghatározásának szabályait! Mit jelent a részekre bontás tilalma?
 közbeszerzés tárgyai
 árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelés fogalma, példák
 építési koncesszió, szolgáltatási koncesszió fogalma, példák
 becsült érték fogalma
 becsült érték számítására vonatkozó szabályok, keretmegállapodás becsült értéke
 önálló működési egységek
 részekre bontás tilalmának értelmezése
Közbeszerzésnek minősül: a közbeszerzési szerződés, valamint az építési vagy szolgáltatási

koncesszió megkötése. A közbeszerzési szerződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy
szolgáltatás megrendelése lehet.
Az árubeszerzés forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára,

hasznosítására vonatkozó jognak megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában
foglalja a beállítást és az üzembe helyezést is.
Az építési beruházás a következő valamely munka megrendelése az ajánlatkérő részéről:
a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy

kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése

együtt;
c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel

vagy módon történő kivitelezése.
A szolgáltatás megrendelése olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység

megrendelése az ajánlatkérő részéről.
Az építési koncesszió ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek

keretében az ajánlatkérő építési beruházást rendel meg, és az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az
építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése
pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár az építmény hasznosításához kapcsolódó
működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével.
A szolgáltatási koncesszió ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek

keretében az ajánlatkérő szolgáltatás nyújtását rendeli meg, az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a
szolgáltatás hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése
pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár a szolgáltatás hasznosításához kapcsolódó
működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével.
210 A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon
általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított - teljes ellenszolgáltatást kell
érteni.
Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a részekre történő ajánlattételt, a közbeszerzés becsült értékébe

minden rész értékét be kell számítani.
Ha az ajánlatkérő szervezet több különálló működési vagy szervezeti egységből áll, a közbeszerzés
- becsült értékének meghatározása során valamennyi működési egység beszerzési igényét
együttesen kell figyelembe venni, kivéve, ha egy különálló működési egység saját gazdasági
szervezettel és működési költségvetése felett önálló rendelkezési joggal bír.
Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként

visszatérően kötött szerződés esetében:
a) az előző naptári év során kötött azonos tárgyú szerződés vagy szerződések szerinti tényleges
ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli
változással, vagy
b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb
időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás.
A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat:
a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötendő szerződés esetén a szerződés
időtartama alatti ellenszolgáltatás;
b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötendő szerződés esetén a
havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.
Az építési beruházás becsült értékének megállapításakor a teljes - műszaki és gazdasági

szempontból funkcionális egységet képező - építési beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe
venni. Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az
ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét is.
A keretmegállapodás becsült értéke a keretmegállapodás alapján annak időtartama alatt kötendő

szerződések becsült legmagasabb összértéke.
Tilos a közbeszerzést oly módon részekre bontani, amely az uniós értékhatárt elérő vagy
meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére
vezet.
Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló

szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre
bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az
összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon
211 közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális
egységét kell alapul venni. +DIA
19.B. Melyek a közbeszerzési szabályzat kötelező elemei? Mi a bírálóbizottság feladata?

Mikor köteles az ajánlatkérő bírálóbizottságot létrehozni? Milyen szakértelemmel kell
rendelkeznie a bírálóbizottság tagjainak? Hány tagból áll a bizottság? Milyen
szabályok vonatkoznak a döntéshozóra? Mikor kötelező az eljárásba felelős
akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni?
 a közbeszerzési szabályzat kötelező elemeinek felsorolása
 a bírálóbizottság feladatainak ismertetése
 a bírálóbizottság létrehozására vonatkozó szabályok ismertetése
 a közbeszerzési, pénzügyi, jogi és a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelem biztosítása
 az eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület
 FAKSZ bevonásának kötelező esetei
Közbeszerzési szabályzat [Kbt. 27. §]

 általános vagy eseti
 felelősségi rend (előkészítés, lefolytatás, belső ellenőrzés)
 AK nevében eljáró, bevont személyek, szervezetek felelősségi köre
 dokumentálási rend
 a döntésekért felelős személy / személyek / testületek
 EKR használatra vonatkozó felhatalmazás
 az AK nevében a rendszerben történő regisztrációra jogosultak köre
 az AK nevében a rendszer alkalmazására vonatkozó jogosultságok gyakorlásának rendje
27. § (1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének,

lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba
bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai
dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg
kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, vagy testületeket.
(2) Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, az (1) bekezdésnek megfelelő
közbeszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól - az abban meghatározott módon - való eltérés
feltételei fennállnak, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell
meghatároznia az (1) bekezdésben foglaltakat.
(3) * A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok
elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő
nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek együttesen
rendelkezniük kell a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi
212 szakértelemmel. A részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló, valamint
árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő, építési beruházás esetén
az ötszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles felelős
akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni.
(4) Az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott szakértelemmel együttesen rendelkező,
legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak - szükség esetén a
hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás [71-72. §] megadását követő - e törvény szerinti
elbírálására és értékelésére. A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az
eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról
jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek - amennyiben az ajánlatkérő alkalmaz ilyet - részét
képezhetik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.
(5) Az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a bírálóbizottság
tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező
személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell
alkalmazni.
Mikor kell a szakértelem és mikor kell a bizottság?
A bíráló bizottság
 min. 3 tag
 NEM DÖNTÉSHOZÓ SZERV!
 írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a Döntéshozó részére
 jegyzőkönyv + indoklással ellátott bírálati lapok (amennyiben AK alkalmaz ilyet)
 a Döntéshozó személy nem lehet a bírálóbizottság tagja
 testületi döntéshozatal esetén: a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező
személyt delegálhat a bírálóbizottságba
 testületi döntéshozatal esetében: név szerinti szavazás
A részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és

szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő, építési beruházás esetén az
ötszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles felelős
akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni.
213
19.C. Mutassa be a közbeszerzési eljárás eredménytelenségének eseteit! Mutassa be a
közbeszerzésekért felelős miniszter eredménytelenséggel összefüggő szerepét! Mit
értünk feltételes közbeszerzés alatt?
 az eredménytelenség megállapításának kötelező esetei
 az eredménytelenség opcionális esetei, kitérve a keretmegállapodásra irányadó szabályokra
 eredménytelenség megállapításának szabályai részekre történő ajánlattétel esetén
 a miniszter által előírt eredménytelenségi eset, és annak Közbeszerzési Hatóság általi
értelmezése (KH Elnöki Tájékoztató alapján)
 feltételes közbeszerzésre vonatkozó szabályok
Eredményesség-eredménytelenség [Kbt. 75. §]
Eredménytelen az eljárás, ha:

 a) nem nyújtottak be ajánlatot vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában
részvételi jelentkezést;
 b) kizárólag érvénytelen ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket nyújtottak be;
 c) az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejár az ajánlati kötöttség és
egyetlen AT sem tartja fenn ajánlatát;
Eredménytelenné nyilvánítható az eljárás, ha:

 a) a szerződés megkötésére vagy teljesítésére AK képtelenné vált vagy a szerződéstől való
elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye [Kbt. 53. § (4) –(6) bek.]
0 Ha ennek oka az eredeti fedezet részben vagy egészben történő
elvonása, az AK köteles tájékoztatást adni a rendelkezésre állt anyagi
fedezet összegéről, továbbá adott esetben arról, hogy az mely
szervezet döntésével, mikor és milyen okból került elvonásra,
átcsoportosításra
 b) a Kbt. 75. § (4) bekezdése szerint igazolható rendelkezésére álló anyagi fedezet
összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb
ajánlatot tett ajánlattevővel
o a megindító hirdetmény feladásakor a hirdetménykezelő felületen rögzített adattal
o közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása
előtt az AT-kel/RJ-kel közölt adattal
o Elektronikus árlejtés esetén az árlejtés megkezdését megelőzően az elektronikus
rendszerben rögzített adattal
 c) valamelyik AT/ RJ az eljárás tisztaságát vagy a többi AT / RJ érdekeit súlyosan sértő
cselekményt követ el
 d) a KDB megsemmisíti AK valamely döntését, és az AK új közbeszerzési eljárás
lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától,
o az AK azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást akkor, ha a
jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés
meghozatalával az eljárás jogszerűsége helyreállítható.
214
Kbt. 75. § (2) bek. e) pont szerinti eredménytelenségi ok
 Egyszakaszos eljárásban nincsen legalább 2 benyújtott ajánlat az ajánlattételi

határidőben
o Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével
 Többszakaszos eljárás
o részvételi szakaszában nincsen legalább 2 részvételre jelentkező a részvételi
határidőben
o ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nincsen legalább két ajánlat (megoldási
javaslat)
 NEM KÖTELEZŐ EREDMÉNYTELENSÉGI OK!
o Felhívásban meg kell adni, hogy AK alkalmazza-e
0 Nemzetiben: az EKR-s összefoglaló tájékoztatásban kell megadni
o Közbeszerzésekért felelős miniszter az ajánlattételi / részvételi határidő lejárta előtt
előírhatja ennek kötelező alkalmazását --› a felhívást ezesetben módosítani kell!
0 Megfelelő idő álljon AK rendelkezésére a szükséges intézkedések
megtételére
0 Kbt. 195. § (1) bek. szerinti AK-k számára lehet kötelezővé tenni
0 Támogatásban részesülő bármely AK számára lehet kötelezővé tenni
o Ha alkalmazza, nem kell sem bírálni, sem értékelni! [Kbt. 70. § (1) bek.]
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredménytelen eljárás után [Kbt. 98. § (2a) bek.]
 Ha nyújtottak be ajánlatot (jelentkezést), DE:

0 Mindegyik érvénytelen
0 Mindegyik fedezet felett van
0 csak alapvetően nem megfelelő ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be
ÉS
 AK alkalmazta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot
 Nem alkalmazhatja a Kbt. 98. § (2) bek. a) és b) pontja szerinti jogalapok mentén a
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást
Kbt. 75. § (2) bek. f) pont szerinti eredménytelenségi ok
 a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a folyamatba épített ellenőrzést végző szerv

megállapítása szerint súlyos jogsértés történt, és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint
ajánlatkérőnek már nincs lehetősége az eljárás jogszerűségét helyreállítani
 NEM KÖTELEZŐ EREDMÉNYTELENSÉGI OK!
215
EKR miatti eredménytelenségi ok [Kbt. 75. § (2) bek. g) pont]
AK eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást ha az EKR működési hibája olyan jogsértést

eredményez, amely a Kbt.-ben meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító módon nem
orvosolható.
TÁMOGATÁSOK ESETÉN (IS...): az ún. „feltételes” közbeszerzés [Kbt. 53. § (5)-(6) bek.]
 Ajánlattételi / részvételi határidőig indok nélkül vissza lehet vonni a felhívást

 Később is lehet, ha AK a megindító felhívásban jelezte, hogy amennyiben valamely
meghatározott, ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény ezen
határidőt követően bekövetkezik → fenntartja a jogot az eredménytelenné nyilvánításra
 Pályázatok esetén is alkalmazható
o Cél: időt nyerjünk (esetleg maga a pályázat is előírja)
o megindítható az eljárás (függetlenül attól, hogy megjelent-e már a támogatás
pályázati felhívása), ha az AK támogatásra irányuló igényt (pályázatot,
projektjavaslatot, TSZ módosítást, változás-bejelentést) nyújtott be vagy fog
benyújtani
o az igény elutasítása v. kisebb összegű elfogadása alapja lehet az eredménytelenné
nyilvánításnak
o AK jogosult a támogatási szerződés megkötését vagy meghatározott összegben
történő megkötését hatálybaléptető feltételként a szerződésben kikötni [Kbt. 135. §
(12) bek.]
o a felhívásban utalni kell erre a körülményre
20.A. Milyen tipikus versenyt korlátozó ajánlattevői magatartásokat ismer? Soroljon fel
legalább négyet, és ezek közül kettőt részletesen is mutasson be! Az ajánlatkérő milyen
eszközökkel akadályozhatja meg az ajánlattevők esetleges összejátszását?
216  tipikus versenyt korlátozó ajánlattevői magatartások:
 körbenyerés
 színlelt ajánlattétel
 ajánlatelfojtás vagy ajánlat-visszatartás
 piacfelosztás
 az ajánlatkérő eszközei a verseny biztosítása érdekében (pl. előzetes piacfelmérés, közös
ajánlatkérés, más ajánlatkérők hasonló közbeszerzési eljárásainak áttekintése, sablonok
alkalmazásának elkerülése)
 az ismétlődő beszerzések kockázatai (hasonló feltételek alkalmazása, kiszámíthatóság)
Tipikus versenyt korlátozó ajánlattevői magatartások:
színlelt ajánlattétel: az ajánlattevő az ajánlatkérő számára szándékosan

elfogadhatatlan feltételeket támaszt, vagy indokolatlanul magas árat nyújt be a
pályázata részeként, illetve nyilvánvalóan elutasításra ítélt ajánlatot tesz.
ajánlat elfojtás/visszatartás: egy vagy több versenytárs megegyezik abban, hogy: a)
az adott pályázaton nem fognak elindulni vagy b) az arra benyújtott pályázatát
visszavonja annak érdekében, hogy ezzel az előre kiválasztott ajánlattevő pályázatát
hozza nyerő helyzetbe
körbenyerés: valamennyi ajánlattevő tesz ugyan ajánlatot, de valójában
megegyeznek abban, hogy egy-egy közbeszerzési eljárásban melyikük legyen a
nyertes.
piacfelosztás: az ajánlattevők megállapodnak abban, hogy egyes földrajzi területek,
időszakok, valamely termékcsoport vagy a megrendelők bizonyos csoportjainak
vonatkozásában nem versenyeznek egymás ellen.
Ajánlatkérő eszközei a verseny biztosítása érdekében:
az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés: ajánlatkérő ennek

keretében próbál minél részletesebb, behatóbb ismereteket szerezni a beszerzés
tárgyáról, az érintett piac működési sajátosságairól, illetve a piac szereplőiről.
előzetes piaci konzultáció: ajánlatkérő szervek által a közbeszerzési eljárás
megkezdését megelőzően lefolytatott párbeszéd részben az eljárás előkészítését,
részben pedig a piaci szereplők előzetes, a közbeszerzési eljárásról való
tájékoztatását szolgálja
közbeszerzés becsült értékének felmérése
más ajánlatkérők hasonló közbeszerzési eljárásainak áttekintése
sablonok alkalmazásának elkerülése
20.B. Soroljon fel a közbeszerzési eljárásban alkalmazandó alapelvek közül legalább ötöt!
Részletesen térjen ki a nemzeti elbánás elvének biztosítására! Mit tehet az ajánlatkérő,
ha olyan ajánlattevő tesz az eljárásban ajánlatot, akinek nem kell nemzeti elbánást
biztosítani? Mi az alapelvek szerepe a közbeszerzésben?
217 Kulcsszavak, fogalmak:
 a közbeszerzési eljárásban alkalmazandó alapelvek felsorolása
 a nemzeti elbánás elve az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi
áruk esetében, illetve a nem az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a nem
közösségi áruk esetében
 az ajánlatkérő eljárása, lehetőségei abban az esetben, ha olyan ajánlattevő tesz az eljárásban
ajánlatot, akinek nem kell nemzeti elbánást biztosítani
 a WTO Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás
 az alapelvek szerepe a közbeszerzési jogszabályok értelmezésében
 az alapelvek szerepe a jogorvoslati eljárás során (jogorvoslat az alapelvek megsértésére is
alapítható)
 az alapelvek szerepe az alkalmassági követelmények meghatározása vonatkozásában
Alapelvek:
- Verseny tisztasága
- Verseny nyilvánossága
- Esélyegyenlőség
- Egyenlő bánásmód
- Nemzeti elbánás
- Átláthatóság
- Jóhiszeműség és tisztesség
- A joggal való visszaélés tilos
- Közpénzek hatékony és felelős felhasználásának elve
- Magyar nyelv használatának biztosítása
 Átláthatóság: túlmutat a nyilvánosságon

 magában foglalja az ajánlatkérő döntéseinek kiszámíthatóságát,
 a diszkrecionalitás kizárását
 Jóhiszeműség és tisztesség elve
 általános, etikai megalapozottságú, a gazdasági életben kialakult elvárásokat
megjelenítő zsinórmérték az eljárás résztvevőivel szemben
 Nemzeti elbánás elve
 Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású
áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani
 Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi
származású áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban
Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló
nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.
 Közösségi áru vs. közösségi származású áru
 Közösségi áru: az áru vámjogi státuszára utal
 Közösségi származású áru: az áru valódi származására utal, és ez a lényeges!
A jogalkalmazás során nagy szerep juthat a Kbt alapelveinek, mivel a jogszabályok nem adhatnak
választ minden felmerülő kérdésre. Erre tekintettel az alapelvek többes céllal bírnak:
218 1) zsinórmértékül szolgálnak a közbeszerzési eljárás teljes menete során és tételesen is
megfogalmazódnak az egyes részletszabályokban.
2) A jogértelmezés során iránymutatásul szolgálnak
3) Hézagpótló szerepet is betöltenek
4) Generálklauzulaként is funkcionálnak
A Kbt. által nevesített alapelvek mellett mindig érvényesülniük kell a közösségi jog
alapelveinek is, értékhatártól függetlenül.
1) Áruk szabad mozgása

- Az importra vonatkozó mennyiségi vagy azzal egyenértékű korlátozások tilalma.
2) Szolgáltatás nyújtásának szabadsága
3) Személyek (munkaerő) szabad mozgása, letelepedés szabadsága
4) Diszkrimináció tilalma
5) Tisztességes verseny:
- átláthatóság
- nyilvánosság
- közpénzek ésszerű felhasználása
6) Nemzeti elbánás
7) Arányosság
20.C. Mely szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik a Közbeszerzési Döntőbizottság

hivatalból indított eljárását? Soroljon fel legalább négyet! Milyen határidők
vonatkoznak a hivatalból indított eljárás megindítására? Milyen eseteket nevesít
közbeszerzési törvény a Közbeszerzési Hatóság elnökének jogorvoslati eljárás
hivatalból történő kezdeményezése körében?
 a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárásának kezdeményezésére jogosult
szervezetek és személyek felsorolása
 az egyes szervezetek vagy személyek jogorvoslati eljárás indítására nyitva álló határideje
 a hivatalból történő eljárás kezdeményezésére vonatkozó kérelem tartalma
 a Közbeszerzési Hatóság elnökének kezdeményezésére induló hivatalból történő eljárás esetei
A jogorvoslati eljárás kezdeményezésének módjai

219
A jogorvoslati eljárás szakaszai
 Kérelem (kezdeményezés) benyújtása

 Hiánypótlás
 Észrevételek megküldése
 Ideiglenes intézkedések
 Iratbetekintés
 Tárgyalás
 Érdemi határozat
Jogorvoslati eljárás megindítása hivatalból [Kbt. 152. § (1) bek.]
 a) a Közbeszerzési Hatóság elnöke;

 b) az Állami Számvevőszék;
 c) a kormányzati ellenőrzési szerv;
 d) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv;
 e) a Magyar Államkincstár;
 f) az alapvető jogok biztosa;
 g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály
alapján közreműködő szervezet;
 h) a Kormány által kijelölt központi beszerző szerv;
 i) a Gazdasági Versenyhivatal;
 j) az európai támogatásokat auditáló szerv;
 k) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter;
 l) az ügyész;
 m) a közbeszerzésekért felelős miniszter;
 n) EU-s források felhasználásáért felelős miniszter
220 Jogorvoslati eljárás indítás hivatalból (Mikor – Miért)
Jogsértés tudomásra jutásától számított 60 napon belül, de

a) legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított 3 éven belül,
b) közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén az a) ponttól eltérően a szerződés
megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének
bármelyik fél által történt megkezdésétől számított legfeljebb 5 éven belül,
c) a támogatásból megvalósuló beszerzés esetén az a) és b) ponttól eltérően az adott támogatás
folyósítására és felhasználására vonatkozó külön jogszabályban előírt iratmegőrzési kötelezettség
időtartamán belül, de legalább a jogsértés megtörténtétől – közbeszerzési eljárás mellőzésével
történt beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható
meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől – számított 5
éven belül kezdeményezheti
Mi számít tudomásra jutásnak? (szubjektív határidőhöz) [Kbt. 148. § (7) bek.]
Tudomásra jutás speciális szabályai

221  Kbt. 148. § (7a) bek.:
“Ha egy adott jogsértés kapcsán iratbetekintést követően előzetes vitarendezés
kezdeményezésére is sor került, a tudomásra jutás időpontja: az ajánlatkérő EVK válaszának
megküldése”
0 Támogatásból megvalósuló közbeszerzéseknél a támogatást nyújtó szervezet / KSZ által
indított jogorvoslat esetében a tudomásra jutás időpontja a szabálytalansági eljárás
megindításának napja [Kbt. 152. § (2a) bek.] [2019.01.01.]
0 KH szerződésteljesítési / módosítási ellenőrzés esetén a jogorvoslati eljárás vonatkozásában
a tudomásra jutás időpontja az ellenőrzési jegyzőkönyv kézbesítése [Kbt. 152. § (9) bek.]
[2019.01.01.]
Mi számít a jogsértés megtörténtének? (objektív határidőhöz) [Kbt. 148. § (8) bek.]
A kérelem elemei
 a kérelmező (és képviselőjének) neve, székhelye (lakóhelye),

 a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tények;
 a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének neve, székhelye
 a közbeszerzés tárgya
 a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző neve, székhelye
és a beszerzés tárgya
 a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontja
 a megsértett jogszabályi rendelkezés valamennyi kérelemi elemre vonatkozóan
 a jogsértő eseményt és annak bizonyítékait
 a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait
 ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait
 a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét
(lakóhelyét)
222  volt-e előzetes vitarendezés, továbbá, ha volt, annak eredményét, illetve az ajánlatkérő
válaszát, melyet csatolni is kell
153. § (1) A Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság

hivatalból való eljárását,
a) ha az ajánlatkérő a külön jogszabályban meghatározott, a Hatóság elnöke általi felhívástól
számított határidő lejártáig nem teszi közzé a Közbeszerzési Adatbázisban az éves statisztikai
összegezést,
b) ha az érintett szervezet a Közbeszerzési Hatóság felhívása ellenére nem tesz eleget a törvény
hatálya alá tartozó ajánlatkérők listájába való bejelentkezési, illetve bejelentési
kötelezettségének,
c) ha a Közbeszerzési Hatóság a 187. § (2) bekezdés j) pontja szerinti hatósági ellenőrzésének
eredménye alapján vagy ha a hatósági ellenőrzés megkezdése nélkül is valószínűsíthető, hogy a
szerződés módosítására vagy teljesítésére e törvénybe ütköző módon került sor, különösen, ha
a 142. § (2) bekezdése szerinti jogsértés történt, vagy
d) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdéséről a Közbeszerzési Hatóság részére
megküldött iratok vizsgálata alapján megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre,
valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve
alapelveinek megsértése.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési
Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezheti különösen, ha az ajánlatkérő a
Közbeszerzési Hatóság felhívása ellenére az előírt határidőben nem teszi közzé a 43. § (1) bekezdés
a) -f) pontja szerinti adatokat, információkat, dokumentumokat a Közbeszerzési Adatbázisban.
21.A. Mutassa be a meghatalmazásra vonatkozó főbb szabályokat! Melyek a meghatalmazás

alaki követelményei? Mikor szűnik meg a meghatalmazás? Határolja el a
meghatalmazást és a megbízást!
 a meghatalmazás fogalma, a meghatalmazásra vonatkozó alaki követelmények
 az általános érvényű meghatalmazás
 a meghatalmazás érvényessége és visszavonása
 a meghatalmazás megszűnése
 a meghatalmazás és a megbízás elhatárolása
Meghatalmazás: A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A

meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell
intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.
A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás

alapján megtehető jognyilatkozatra előír.
A meghatalmazás visszavonásig érvényes.

223 Meghatalmazás alapján cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes vagy
cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is képviselhet.
Általános meghatalmazás: Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás
akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan
vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti.
A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére,

amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek.
Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a
megbízási díj megfizetésére köteles.
21.B. Határozza meg az ajánlati biztosíték fogalmát és szerepét a közbeszerzési eljárásban!

Milyen módon teljesíthető az ajánlati biztosíték? Az ajánlatkérő előírhatja-e, hogy az
ajánlattevők egy meghatározott módon teljesítsék az ajánlati biztosítékot? Meddig kell
fenntartani az ajánlati biztosítékot? Az ajánlatkérőnek mikor kell visszafizetnie az
ajánlati biztosítékot?
 az ajánlati biztosíték fogalma és funkciója
 az ajánlati biztosíték teljesítésének három fajtája az ajánlattevő választása szerint
 az ajánlati biztosíték mértékének meghatározása
 az ajánlati kötöttség és az ajánlati biztosíték kapcsolata
 az ajánlati biztosíték visszafizetésére vonatkozó szabályok
 az ajánlati biztosíték kétszeres összege visszafizetésének esetei
 az ajánlatok fenntartása és az ajánlati biztosíték kapcsolata
Az ajánlati biztosíték [Kbt. 54. §]
Az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja,

 részvételi szakaszban nem lehet előírni biztosítékot
 Rendelkezésre bocsátás:
o az ajánlat benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban
meghatározott időpontig,
o a felhívásban megjelölt mértékben
AT-nek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta

(AT választása szerint)
o pénzösszeg befizetés
o Pénzügyi intézmény vagy
o biztosító által vállalt garancia v.
o készfizető kezességvállalás
o kötelezvény
224
 felek ajánlati kötöttségének megsértése esetére az ajánlatkérőnél emiatt előreláthatólag
felmerülő költségek mértékére tekintettel kell megállapítani
 részajánlattétel biztosítása esetén az ajánlati biztosítékot és annak mértékét részenként kell
előírni
 AK-t illeti meg a biztosíték:
o ha az AT az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja,
o a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg
0 Kivéve: ha AT ellenőrzési körén kívül eső, általa előre nem látható
körülmény miatt a szerződés megkötésére/teljesítésére nem lenne képes
(szabadul a kötöttségétől) [Kbt. 131. § (9) bek.]
o Ha AT a kötöttséggel terhelt ajánlatához nem v. nem megfelelően nyújtja be az
egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatát
alátámasztó igazolásokat és ajánlata ezen okból érvénytelennek minősül
Az ajánlati biztosíték
54. § (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az
ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség beálltáig a felhívásban meghatározott mértékben kell az
ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az
ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. Az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását
biztosítja, az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.
(2) Az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az
ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt
garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított -
készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. A befizetés helyét, az ajánlatkérő fizetési
számlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban
meg kell határozni.
(3) Az ajánlati biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek
ajánlati kötöttségének a (4) bekezdés szerinti megsértése esetére az ajánlatkérőnél előreláthatólag
felmerülő költségek mértékére tekintettel kell megállapítani. Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a
közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, az ajánlati biztosítékot és annak mértékét részenként
kell előírnia.
(4) Ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja vagy a szerződés
megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, az ajánlati biztosíték az
ajánlatkérőt illeti meg, kivéve a 131. § (9) bekezdése szerinti esetben. Az ajánlati biztosíték az
ajánlatkérőt illeti meg abban az esetben is, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttséggel terhelt
ajánlatához az ajánlatkérő felhívására nem vagy nem megfelelően nyújtja be az egységes európai
közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat, és ajánlata ezen okból
érvénytelennek minősül.
(5) Az ajánlati biztosítékot vissza kell fizetni
a) az ajánlattevők részére az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás visszavonását, ajánlatának
érvénytelenné nyilvánítását, vagy az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést
követő tíz napon belül;
225 b) a nyertes ajánlattevő, valamint - amennyiben az összegezésben megjelölésre került - a második
legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve, ha a biztosíték
az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést megerősítő mellékkötelezettséggé válik.
(6) Ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített
ajánlati biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben az ajánlati biztosíték mértékének
megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles
a) az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményéről az ajánlati kötöttség felhívásban
meghatározott vagy meghosszabbított fennállásának ideje alatt nem tájékoztatja az ajánlattevőket;
b) a nyertes ajánlattevő, valamint - amennyiben az összegezésben megjelölésre került - a második
legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem köti meg, kivéve a 131. § (9) bekezdése
szerinti esetben.
(7) Ha az ajánlatkérő - az e törvényben foglalt esetekben - az ajánlati kötöttség lejártát megelőzően
az ajánlattevőket ajánlataik további fenntartására kéri fel, és valamely vagy az összes ajánlattevő
nem tartja fenn ajánlatát, a biztosítékot - a (6) bekezdés alkalmazása nélkül - vissza kell fizetni az
ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek
megküldött értesítést követő tíz napon belül. Az ajánlatukat fenntartó ajánlattevőket az ajánlatkérő
az ajánlat további fenntartására vonatkozó felkérésben felhívja az ajánlati kötöttség
meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal megegyező biztosíték fenntartására.
Az ajánlati biztosíték visszafizetése
A biztosítékot vissza kell fizetni

 az ajánlattevők részére az ajánlati / ajánlattételi felhívás visszavonását, ajánlatának
érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljárás eredményének kihirdetését követő 10
napon belül;
 a nyertes ajánlattevő, valamint - a 124. § (4) bekezdése szerinti esetben - a második
legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve, ha
a biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést megerősítő
mellékkötelezettséggé válik.
Az ajánlati biztosíték kétszeresének visszafizetése
 Az ajánlatkérő a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a

biztosíték mértékének megfelelő összeg 10 napon belüli megfizetésére köteles:
o az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményéről az ajánlati kötöttség
felhívásban meghatározott vagy meghosszabbított fennállásának ideje alatt
nem tájékoztatja az ajánlattevőket
o a nyertes ajánlattevő, valamint – amennyiben az összegezésben megjelölésre
került - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem
köti meg, kivéve a Kbt. 131. § (9) bekezdése szerinti esetben (azaz ha
szabadul kötöttségétől)
Az ajánlati biztosíték visszafizetése egyszeres összegben

226  Amennyiben az ajánlatkérő a 70. § (2) bekezdése szerint felkéri az ajánlattevőket ajánlataik
további fenntartására, és valamely vagy az összes ajánlattevő nem tartja fenn ajánlatát,
 a biztosítékot – nem kétszeres összegben (!!!) - vissza kell fizetni az ajánlattevő
nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek
megküldött értesítést követő tíz napon belül
Az ajánlatukat fenntartó ajánlattevőket az ajánlatkérő a 70. § (2) bekezdése szerinti felkérésben
felhívja az ajánlati kötöttség meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal megegyező
biztosíték fenntartására
21.C. Ki nyújthat be jogorvoslati kérelmet a közbeszerzési eljárással kapcsolatban észlelt

jogsértés esetén? Foglalj össze a jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére
vonatkozó szabályokat, illetve határozza meg azt, hogy mi tekinthető a jogsértés
tudomásra jutásának időpontjaként?
 a kérelem benyújtására jogosultak
 kérelem benyújtására vonatkozó határidő az eljárást lezáró döntés és egyéb jogsértés esetén, a
kérelem benyújtására vonatkozó objektív jogvesztő határidő
 a jogsértés tudomásra jutására vonatkozó szabályok
 Kbt. 69. § (4)-(7) bekezdése szerinti eljárási cselekményekre vonatkozó jogorvoslati
szabályok
A jogorvoslati eljárás szakaszai
 Kérelem (kezdeményezés) benyújtása

227  Hiánypótlás
 Észrevételek megküldése
 Ideiglenes intézkedések
 Iratbetekintés
 Tárgyalás
 Érdemi határozat
Jogorvoslati eljárás megindítása kérelemre
A kérelem benyújtására irányadó határidők [Kbt. 148. § (3)-(5) bek.]
 a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított 15 napon belül (szubjektív

határidő)
 a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében: a jogsértésnek a kérelmező
tudomására jutásától számított 10 napon belül (összhang a szerz. kötési moratóriummal –
10 nap)
o 5 AT-s eljárásnál: 5 nap
 felhívással / dokumentációval / ezek módosításával kapcsolatban: az – adott esetben

módosított – ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő előtti 5. napig
o ha a tudomásra jutástól számított határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező
ezen későbbi időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni.
o A jogsértés megtörténtétől számított 90 napon túl kérelmet előterjeszteni nem
lehet. (objektív határidő)
 AK saját jogsértésével szemben az írásbeli összegezés megküldéséig jogosult kérelmet
benyújtani
Mi számít tudomásra jutásnak? (szubjektív határidőhöz) [Kbt. 148. § (7) bek.]
228
Tudomásra jutás speciális szabályai
 Kbt. 148. § (7a) bek.:

“Ha egy adott jogsértés kapcsán iratbetekintést követően előzetes vitarendezés
kezdeményezésére is sor került, a tudomásra jutás időpontja: az ajánlatkérő EVK válaszának
megküldése”
 Támogatásból megvalósuló közbeszerzéseknél a támogatást nyújtó szervezet / KSZ által
indított jogorvoslat esetében a tudomásra jutás időpontja a szabálytalansági eljárás
megindításának napja [Kbt. 152. § (2a) bek.] [2019.01.01.]
 KH szerződésteljesítési / módosítási ellenőrzés esetén a jogorvoslati eljárás vonatkozásában
a tudomásra jutás időpontja az ellenőrzési jegyzőkönyv kézbesítése [Kbt. 152. § (9) bek.]
[2019.01.01.]
Mi számít a jogsértés megtörténtének? (objektív határidőhöz) [Kbt. 148. § (8) bek.]

229
A kérelem benyújtására irányadó határidők
 ha a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés a kezdeményezésre nyitva álló

határidő leteltét követően jut a kérelmező tudomására
 a kérelmet a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg, ha ez nem állapítható meg,
akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított 1
éven belül nyújthatja be.
Igazolások bekéréséhez fűződő jogorvoslat [Kbt. 148. § (6) bek.]
 A Kbt. 69. § (4)-(7) bekezdései szerinti, jogsértő cselekmény külön jogorvoslati

kérelemmel külön nem támadható, csak az eljárást lezáró döntéssel egyidejűleg
0 Ez a bírálatot követően bekért igazolásokra (alkalmasság, kizáró okok) és az azokkal
kapcsolatos hiánypótlásra vonatkozik
AK folyamatosan végezheti az ajánlatok bírálatát, a gazdasági szereplők pedig nem esnek el a
jogorvoslat lehetőségétől.
Ezesetben a tudomásra jutás napja: a döntés tudomásra jutásával megegyező.
A kérelem benyújtása
 Elektronikus úton kell benyújtani

0 Elektronikus formanyomtatványokon
0 ÁNYK segítségével tölthető ki
0 A benyújtó saját személyes ügyfélkapuján keresztül
 A KDB a jogorvoslati eljárást legkésőbb a megfelelő kérelem beérkezését követő
munkanapon indítja meg [Kbt. 151. § (1) bek.]
 Ha a kérelem hiányos: hiánypótlás 5 napos határidővel -> ha ezt követően sem pótol:
elutasítás [Kbt. 151. § (2) bek.]
230
Megindul a jogorvoslati eljárás…
 Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződést - a részajánlattétel esetén a jogorvoslati

eljárással érintett részre vonatkozó szerződést - az ügy érdemében hozott vagy a
közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni
 kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [156. § (4)
bekezdés].
Közbeszerzési eljárás felfüggesztése jogorvoslat miatt
 Jogorvoslati eljárás megindítása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levő közbeszerzési

eljárását felfüggesztheti, melyről köteles a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíteni.
0 a folyamatban lévő eljárási határidőket a felfüggesztés időtartamával
meghosszabbítja.
A döntőbizottsági tárgyalás [Kbt. 161. §]
 Főszabály szerint: tárgyalás nélkül, kivéve ha a tárgyalás tartása feltétlenül szükséges

o Ügyféli jogok gyakorlásához
o Tényállás tisztázásáhz
o A szakszerű, minden releváns tényt figyelembe vevő döntés meghozatalához
231  Nem lehet tárgyalást tartani, ha a jogorvoslat tárgya csak a referenciák műszaki
egyenértékűségének megítélése
o az eljárás megindításától számított 15 napon belül meg kell tartani
 A tárgyalási jegyzőkönyvet a KDB a tárgyalástól számított 5 napon belül megküldi az
ügyfeleknek
Érdemi határozat [Kbt. 165. § (2) bek.]
 az alaptalan kérelmet elutasítja;

 a hivatalból indított vagy folytatott eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát;
 megállapítja jogsértés megtörténtét;
A KDB határozatnak kötelező eleme a jogsértés súlyosságáról való döntés a Kbt. 62. § (1) bek. q)
pont szerinti kizáró ok alkalmazása érdekében
[Kbt. 165. § (2) bek. c)-d) pontok]
22.A Melyik jogszabály határozza meg az adott évre irányadó nemzeti értékhatárokat?
Mely szabályok határozzák meg az uniós közbeszerzési értékhatárokat? Ki, milyen
időközönként vizsgálja felül az uniós közbeszerzési értékhatárokat, és mikor került sor
erre legutóbb? Mely szervezet vagy személy tesz közzé minden év elején tájékoztatót az
értékhatárokról? Sorolja fel a jelenleg irányadó közbeszerzési értékhatárokat!
Mutassa be az alkalmazandó eljárásrendeket, röviden érintve a vegyes beszerzések
eseteit is!
 a költségvetési törvény vonatkozó rendelkezései
 az uniós értékhatárok meghatározása a közbeszerzési irányelvekben
 az uniós értékhatárok közzététele
 az Európai Bizottság szerepe az értékhatárokkal kapcsolatban
 bizottsági rendelet az értékhatárokról
 a Közbeszerzési Hatóság elnökének tájékoztatója a közbeszerzési értékhatárokról
 az irányadó értékhatárok (uniós és nemzeti) felsorolása
 eljárásrendek elhatárolása, vegyes beszerzésekre irányadó főbb rendelkezések
Az uniós értékhatárokat az Európai Bizottság időszakonként - a gyakorlatban kétévenként, legutóbb

2018. január 1. napján - euróban kifejezve állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos
Lapjában, a nemzeti értékhatárokat minden évben a központi költségvetésről szóló törvény rögzíti.
A Közbeszerzési Hatóság az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó uniós értékhatárokat,
valamint a nemzeti értékhatárokat minden év elején a honlapján közzéteszi.
232
Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásokra a Második Részt, az
ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárásokra a Harmadik
Részt alkalmazva kell eljárni.
A koncessziós beszerzési eljárások esetében a Negyedik Részt alkalmazva kell eljárni.
Vegyes beszerzések: Ha a közbeszerzés többféle beszerzési tárgyat foglal magában, a közbeszerzési

eljárásra a beszerzés fő tárgya szerinti szabályokat kell alkalmazni.
Ha a közbeszerzés építési és szolgáltatási koncessziót vagy többféle szolgáltatásra vonatkozó

koncessziót foglal vegyesen magában, a koncessziós beszerzési eljárásra a beszerzés fő tárgya
szerinti szabályokat kell alkalmazni.
Ha a beszerzés különböző elemei objektíve nem szétválaszthatóak, és szükségszerűen egy szerződés

tárgyát képezik, a szerződés megkötésére alkalmazandó szabályokat a beszerzés fő tárgya határozza
meg.
A szolgáltatási koncessziós elemeket és árubeszerzést magában foglaló szerződés esetében a

beszerzés fő tárgyát az alapján kell meghatározni, hogy a szolgáltatási és árubeszerzési elemek
közül melyiknek magasabb a becsült értéke.
Ha a beszerzés különböző elemei objektíve szétválaszthatóak, és az ajánlatkérő a beszerzés egyes

elemeire külön szerződéseket köt, az egyes szerződések megkötésére az adott szerződés tárgyának
megfelelő szabályokat kell alkalmazni.
22.B. Milyen összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak az ajánlatkérő nevében eljáró

személyekre vagy szervezetekre? Mely szervezet vagy személy nem vehet részt az adott
közbeszerzési eljárásban? Milyen kizáró okot ismer az összeférhetetlenséggel
összefüggésben?
 az ajánlatkérői oldalon felmerülő összeférhetetlenség ismertetése
 az ajánlattevőre, a részvételre jelentkezőre, az alvállalkozóra és az alkalmasság igazolásában
részt vevő szervezetre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok
 ajánlatkérő teendői
 az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével
kapcsolatos tevékenységbe bevont személy nyilatkozattételi kötelezettsége
 azon három eset felsorolása, ami nem eredményez összeférhetetlenséget ajánlattevői oldalon
 kizárás, ha a versenytorzulást a gazdasági szereplő kizárásán kívül nem lehet más módon
orvosolni
Összeférhetetlenség [Kbt. 25. §]
Általános vezérelv:
Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje
az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.
25. § (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy
elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek
kialakulását.
(2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő
nevében olyan személy vagy szervezet - ideértve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa
foglalkoztatottakat is -, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így
különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló
más közös érdek miatt nem képes.
(3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként,
alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként
a) az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont
személy vagy szervezet,
b) az a szervezet, amelynek
ba) vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját,
bb) tulajdonosát,
bc) a ba) -bb) pont szerinti személy közös háztartásban élő hozzátartozóját az ajánlatkérő az
eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonta,
ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak mellett - a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével -
összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként,
a) a köztársasági elnök,
b) az Országgyűlés elnöke, alelnöke,
c) a Kormány tagja,
d) a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
e) a legfőbb ügyész,
f) az Alkotmánybíróság elnöke,
234 g) az Állami Számvevőszék elnöke,
h) a Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Központi
Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti
Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője, vagy
i) a Magyar Nemzeti Bank elnöke
j) -m) *
tulajdonában, vagy az a) -i) pont szerinti személlyel közös háztartásban élő hozzátartozója
tulajdonában álló szervezet.
(5) Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet
figyelmét arra, ha a (3)-(4) bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többlet-
információkra tekintettel - a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget
eredményezne.
(6) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével
kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy
vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség.
(7) A (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem
összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban,
a) akitől, illetve amelytől az ajánlatkérő az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, piacfelmérés,
illetve a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése
időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért
tájékoztatást,
b) aki, illetve amely az ajánlatkérő által folytatott előzetes piaci konzultációban [28. § (4) bekezdés]
vett részt,
c) akitől, illetve amelytől az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához
szükséges árajánlatot kapott,
feltéve, hogy az a), b) vagy a c) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a
közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére rendelkezésre
bocsátott adatok körét meghaladó információt.
(8) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárásból e § alapján csak akkor zárható ki, ha
közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem
biztosítható. A kizárást megelőzően az ajánlatkérő - hiánypótlás vagy felvilágosítás kérés útján -
köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy a
közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát
nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa. Az összeférhetetlenségi
helyzet elhárítása érdekében a gazdasági szereplő által tett intézkedéseket az ajánlatkérő köteles az
ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról szóló összegezésben ismertetni.
KIT NEM VONHAT BE AZ AJÁNLATKÉRŐ / KI NEM LEHET AJÁNLATTEVŐ?

235
Aki még nem lehet AT/RJ/AV/AIRSZ
a) a köztársasági elnök,
b) az Országgyűlés elnöke vagy alelnöke,
d) a Kúria elnöke, az Országos Bírói Hivatal elnöke
e) a legfőbb ügyész,
f) az Alkotmánybíróság elnöke,
g) az ÁSZ elnöke,
h) Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Központi Statisztikai
Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Adó-
és Vámhivatal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti Média- és
Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője
i) az MNB elnöke
tulajdonában, vagy az a)-i) pont szerinti személlyel közös háztartásban élő hozzátartozója
tulajdonában álló szervezet
Összeférhetetlenség kezelése
AK köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha -
különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel - a közbeszerzési eljárásban
történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne
(indokolás: a konkrét eljárás ismeretében ítélhető meg a versenyelőny megléte)
236 Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével
kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy
vele szemben fennáll-e az összeférhetetlenség.
Összeférhetetlenség kezelése
AT/RJ összeférhetetlenség miatt csak akkor zárható ki, ha az eljárásban részt vevő gazdasági
szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható!
A kizárás előtt hiánypótlás / felvilágosítás útján biztosítani kell annak lehetőségét, hogy:
0 az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy az eljárás előkészítésében való
részvétele által az esélyegyenlőség / verseny tisztasága nem sérült
0 vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa
Az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében a gazdasági szereplő által tett intézkedéseket
az összegezésben ismertetni kell.
Ha mégis fennmarad a jogsértő összeférhetetlen helyzet és jogorvoslat indul: a KDB a jogsértés
megállapítása mellett köteles az AT-t/AV-t/AIRSZ-t eltiltani az adott eljárásban való
részvételtől, ha kevésbé kényszerítő intézkedéssel a helyzetet nem lehet hatékonyan orvosolni.
[Kbt. 165. § (9) bek.]
Nem eredményez összeférhetetlenséget
 a piacfelmérés, helyzetfelmérés keretében bekért árajánlat + a becsült érték felmérése

érdekében bekért árajánlat
HA:
0 nem került megjelölésre a közbeszerzés megkezdésének időpontja
0 kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kérte AK a tájékoztatást
0 nem közölt a közbeszerzési eljáráshoz képest több információt
0 Az AK által folytatott előzetes piaci konzultációban [Kbt. 28. § (4) bek.] történő
részvétel
 a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlat
HA:
0 nem közölt a közbeszerzési eljáráshoz képest több információt
 Nem összeférhetetlen a közbeszerzési eljárásban azon tervező részvétele, aki az eljárás
dokumentációját megalapozó tervet készítette (ha az előkészítésben egyéb módon nem vett
részt)
Speciális összeférhetetlenségi szabályok az építési beruházások kapcsán a tervezőre

[322/2015. Korm. rend. 18. §]
Nem összeférhetetlen a kivitelezésre / tervezésre+ kivitelezésre / egy (elvi) engedélyezési tervet

követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési
eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen eljárás közbeszerzési dokumentumait
megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás
előkészítésében.
237 22.C. Mik a közbeszerzési szerződés kötelező és opcionális tartalmi elemei? Ismertesse a
szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályokat és a kivételek körét! Mik a
moratórium megsértésének következményei?
 kötelező elemek: szolgáltatás, ellenszolgáltatás, minőség, mennyiség, szerződésszegés,
titoktartás, nyertes ajánlat értékelésre kerülő elemei, adózási feltételeknek való megfelelés,
tulajdonosi szerkezet megismerhetővé tétele, külföldi ajánlattevő
 opcionális: tartalékkeret kikötése, felelősségbiztosítás, biztosítékok, szociális,
környezetvédelmi szempontok)
 szerződéskötési moratórium időtartama, kivételek
 moratórium megsértésének következményei
131. § (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel - közös
ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban
közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.
(2) A szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra
tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.
(3) Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, az egyes részek
tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni.
(4) Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy - a nyertes
visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek
minősített ajánlattevővel, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben
megjelölte.
(5) A nyertes ajánlattevő és - a (4) bekezdés szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tett
ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az
ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított harminc - építési beruházás esetén
hatvan - nappal meghosszabbodik.
(6) Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles
megkötni. Ha e törvény másként nem rendelkezik, nem köthető meg azonban a szerződés az
írásbeli összegezés - ha az összegezés javítására kerül sor és az eljárás eredményességére, az
ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul, a módosított
összegezés - megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig, a 115. § szerinti eljárás
esetén az írásbeli összegezés megküldése napját követő öt napos időtartam lejártáig.
(moratórium)
(7) Ha jogorvoslati kérelmet [148. § (2) bekezdés] vagy kezdeményezést [152. §] nyújtanak be, a
szerződést - a (3) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó
szerződést - az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat
meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés
megkötését engedélyezi [156. § (4) bekezdés]. Ha időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati
kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik,
hogy ajánlatát fenntartja.
(8) A (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíz-, illetve ötnapos időtartam letelte előtt is
megköthető a szerződés,
238 a) ha a nyílt eljárásban, a hirdetménnyel induló, egy szakaszból álló koncessziós beszerzési
eljárásban vagy a 117. § szerint lefolytatott, egy szakaszból álló eljárásban csak egy ajánlatot
nyújtottak be;
b) ha a meghívásos, a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd, az innovációs partnerség
eljárása során, a dinamikus beszerzési rendszer alapján történő szerződéskötés érdekében, a
hirdetménnyel induló, több szakaszból álló koncessziós beszerzési eljárásban vagy a 117. §
szerint lefolytatott, több szakaszból álló eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be, és ha az
eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés vagy sor került kizárásra, az erre vonatkozó
döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a
döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte;
c) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 98. § (2) bekezdés e) pontja alapján
indították;
d) a keretmegállapodás alapján történő beszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a verseny
újranyitásával valósul meg, és ennek során több ajánlatot nyújtanak be;
e) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 98. § (2) bekezdés c)-d) pontja, (3) bekezdése
vagy (4) bekezdés b)-d) pontja alapján, egyetlen ajánlattevő felhívásával a 98. § (5) bekezdése
szerint vagy a hirdetmény nélküli koncessziós beszerzési eljárást a 128. § (1) bekezdése a) pontja
alapján indították, és a 152. § (3) bekezdése szerinti határidőben a Közbeszerzési Hatóság elnöke
nem élt a jogorvoslati eljárás megindításának jogával;
f) ha a 115. § szerinti eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be.
(9) Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés
megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő az (5) bekezdésben meghatározott
időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől),
ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési
körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy
teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy
felmondásnak lenne helye.
Különleges szerződés teljesítési feltételek
132. § (1) Az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére vonatkozóan sajátos, különösen szociális,

környezetvédelmi, illetve az innovációt ösztönző feltételeket határozhat meg. Az ilyen
szerződéses feltételeket az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, a részletes feltételek az
egyéb közbeszerzési dokumentumokban is megadhatóak.
(2) A különleges feltételeknek a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk [76. § (7) bekezdés] és
nem eredményezhetik a 2. § (2)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmét.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociális feltételnek minősül különösen
a) a szerződésnek a 33. § szerinti szervezet - illetve az Európai Unió más tagállamának jogi
rendelkezései szerint a 2014/24/EU irányelv 20. cikke szerinti szervezet - bevonásával történő
teljesítése;
b) az álláskeresők, hátrányos helyzetű munkavállalók, valamint munkanélküliek vagy
fogvatartottak foglalkoztatása;
c) a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási támogatások
valamelyikében részesülő személynek az ellátás folyósítása alatt, illetve az ellátás megszűnését
követően, csecsemőgondozási díjban és gyermekgondozási díjban részesülő személynek az
ellátás megszűnését követően részmunkaidőben történő foglalkoztatása;
239 d) az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében teendő intézkedések előírása;
e) az adott szerződés teljesítése keretében a teljesítésben részt vevő munkanélküliek vagy fiatalok
számára a teljesítéshez szükséges készségekre vonatkozó képzés nyújtása.
A szerződés időtartama
133. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban a szerződés időtartamát úgy kell
meghatároznia, hogy ha a szerződés tárgya, a választott szerződéses konstrukció, a hozzá
kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevő által eszközölt befektetés nem indokolja, a
szerződést ne kösse határozatlan vagy olyan aránytalanul hosszú határozott időtartamra,
amely a verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltésének céljával ellenkezik.
(2) Építési vagy szolgáltatási koncesszió csak határozott időtartamra köthető. Ha az építési
vagy szolgáltatási koncesszió időtartama az öt évet meghaladja, az ajánlatkérőnek számításokkal
kell alátámasztania, hogy a szerződés időtartama nem haladja meg azt az időtartamot, amely alatt -
ésszerű feltételezések alapján - a koncessziós jogosult számára megtérülnek az építési beruházás
vagy a szolgáltatás megvalósítása érdekében, illetve a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan annak
időtartama során eszközölt befektetései és a befektetett tőke ésszerű hozamot tud termelni.
A szerződés biztosítékai
134. § (1) Ha az ajánlatkérő a szerződésben biztosítékot köt ki, a biztosítékra vonatkozó feltételeket
a közbeszerzési dokumentumokban közölni kell. A (2)-(8) bekezdés rendelkezései nem
alkalmazandóak a Ptk. Hatodik Könyv XXVI. Fejezetében szabályozott szerződést megerősítő
biztosítékokra.
(2) A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a
szerződés szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-át
elérő biztosíték köthető ki.
(3) A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés
szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-át elérő
biztosíték köthető ki.
(4) A (2)-(3) bekezdés szerint előírt biztosíték rendelkezésre álló összege az ajánlatkérő
követelésének kielégítésével csökken, nem írható elő a követelés kielégítése esetére az
ajánlattevőként szerződő fél számára a biztosíték meghatározott mértékű folyamatos fenntartására
vonatkozó kötelezettség. A biztosítéknak a szerződésben foglalt feltételek szerint kell rendelkezésre
állnia, nem írható elő azonban, hogy a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igényekre
kikötött biztosíték a szerződés hatálybalépését, a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére
kikötött biztosíték a szerződés teljesítésének időpontját megelőzően álljon rendelkezésre. Bármely
egyéb célból kikötött biztosíték esetében a biztosíték rendelkezésre állása attól az időponttól
követelhető meg, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de
legkorábban a szerződéskötés időpontjától.
(5) A (4) bekezdés szerinti biztosíték határidőre történő nyújtására vonatkozóan az ajánlattevőnek
az ajánlatban nyilatkoznia kell, egyéb igazolás, nyilatkozat a biztosítékokról a közbeszerzési
eljárásban nem kérhető.
(6) Biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban
a) előírja, hogy a biztosítékok az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint nyújthatóak
óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő
240 befizetésével, átutalásával, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető
kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást
tartalmazó - kötelezvénnyel, vagy
b) megjelöl egy vagy több - az a) pontban nem szereplő - biztosítéki formát, illetve
biztosítéknyújtási módot, és előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása
szerint teljesíthető bármelyik megjelölt vagy az a) pontban meghatározott formában, illetve módon.
(7) A hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában az
ajánlatkérő a szerződésben lehetővé teheti, hogy a biztosíték vagy annak meghatározott része az
ajánlattevőnek a teljesítésért vagy részteljesítésért járó ellenértékből visszatartás útján kerüljön
biztosításra, amelyre az óvadék szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(8) A nyertes ajánlattevőként szerződő fél a (6)-(7) bekezdésben foglalt egyik biztosítéki formáról a
másikra áttérhet, a biztosítéknak azonban a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak
megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia.
A szerződés teljesítésére vonatkozó feltételekre irányadó sajátos rendelkezések
135. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről

(teljesítésigazolás) vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél
teljesítésétől vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül
írásban köteles nyilatkozni.
(2) Építési beruházás megvalósítására kötött kivitelezési szerződés esetében, ha az ajánlattevőként
szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződésben az
átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi
meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben - a Ptk. 6:247. § (2) bekezdésére
figyelemmel - meghatározott határidőben nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére a
teljesítésigazolást köteles kiadni.
(3) Építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet a Ptk.
6:130. § (1)-(3) bekezdésétől eltérő, sajátos szabályokat állapíthat meg.
(4) Támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles
szervezet is az ajánlatkérőként szerződő félre irányadó - a Ptk. 6:130. § (1)-(3) bekezdésében, a (3)
bekezdésben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott -
szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni.
(5) A felek az ellenszolgáltatás részletekben történő teljesítésében is megállapodhatnak, feltéve,
hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt. Ebben az esetben minden részletre
alkalmazni kell a törvényben vagy kormányrendeletben a kifizetésre előírt szabályokat.
(6) Az ajánlatkérő a szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a
jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be.
(7) Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás és a szerződés teljesítésének időtartama a két
hónapot meghaladja, az ajánlatkérő köteles a szerződésben foglalt - tartalékkeret és általános
forgalmi adó nélkül számított - teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb
hetvenötmillió forint előleg igénybevételének lehetőségét biztosítani. Az előleg fizetését e
kötelezően biztosítandó mértékben az ajánlatkérő nem teheti függővé a szerződő fél részéről
biztosíték nyújtásától.
(8) * A felek a (7) bekezdésben foglalt kötelező mértéket meghaladóan és bármely más esetben is
kiköthetik előleg nyújtását a szerződésben. Külön jogszabály a (7) bekezdésben foglalt mértéket
241 meghaladóan és bármely más esetre is előírhatja előleg nyújtását, valamint a (7) bekezdésben
foglaltnál nagyobb mértékű előleg nyújtását is kötelezővé teheti biztosíték megkövetelése nélkül.
(9) * A (7) bekezdéstől eltérően támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés
során az ajánlatkérő - ha külön jogszabály magasabb mértékű szállítói előleg nyújtását nem írja elő
- köteles a szerződés - tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított - elszámolható
összege 30%-ának megfelelő mértékű előleg igénybevételének lehetőségét biztosítani. Ebben az
esetben az ajánlatkérő által kikötött biztosíték mértéke nem haladhatja meg a szerződés -
tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított - elszámolható összegének 10%-a és az
igényelt szállítói előleg különbözetének mértékét.
(10) Az (1)-(3) és (6)-(7) bekezdésben, illetve a (9) bekezdésben meghatározott feltételek a
szerződésnek akkor is részei, ha a felek ezekről nem vagy - ide nem értve a (8) bekezdés szerinti
esetet - ezektől eltérően állapodtak meg.
(11) Semmis - a késedelmi kamat tekintetében a Ptk. 6:155. § (4) bekezdésében lehetővé tett eset
kivételével - a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely kizárja
vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását.
(12) Feltételes közbeszerzés esetén az ajánlatkérő jogosult az eljárást megindító felhívásban
megjelölt azon feltételt, amelytől a közbeszerzés eredményességét függővé tette, a közbeszerzési
eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltételként is kikötni.
136. § (1) Az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy a nyertes ajánlattevő
a) nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket,

amelyek a 62. § (1) bekezdés k) pont ka) -kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság
tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének
csökkentésére alkalmasak;
b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő
számára megismerhetővé teszi és a 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt
haladéktalanul értesíti.
(2) A külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó
meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság
közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti
jogsegély igénybevétele nélkül.
Moratórium:
 amennyiben e törvény másként nem rendelkezik nem köthető meg a szerződés az
írásbeli összegezés megküldését követő 10 napos időtartam lejárta előtt (5 AT-s
eljárásban: 5 nap)
 a szerződést a Kbt. 131. § (5) bekezdés szerint meghosszabbított ajánlati kötöttség
időtartama alatt köteles megkötni
A szerződés tartalma
242  Időtartam
 Mellékkötelezettségek
 Biztosítékok
 Előleg
 Tartalékkeret
 Kifizetési szabályok
 A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos

használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel.
o Ezen keretek között a tartalékkeret felhasználása a Kbt. alapján nem vonja maga
után szerződésmódosítás vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásának
szükségességét,
o a szerződésben azonban egyértelműen, minden ajánlattevő számára előre
megismerhető módon rögzíteni kell a tartalékkeret felhasználásának lehetséges
eseteit és pénzügyi feltételeit
23.A Mi minősül, és mi nem minősül üzleti titoknak a Ptk. alapján? Mely adatok,
információk nyilvánosságra hozatalát nem tilthatja meg az ajánlattevő vagy a
részvételre jelentkező a közbeszerzési eljárásban? Hogyan kell elhelyezni az üzleti
titkot tartalmazó iratokat az ajánlatban, jelentkezésben? Mi az ajánlatkérő teendője
abban az esetben, ha egy érvényes ajánlatot tevő tájékoztatást kér nyertes ajánlat
jellemzőiről?
 üzleti titok a Ptk.-ban és a Kbt.-ben
 üzleti titoknak nem minősülő adatok a Ptk.-ban
 azok az adatok, amelyek a Kbt. értelmében nem minősülhetnek üzleti titoknak
 az üzleti titkot tartalmazó adatok elhelyezése az ajánlatban, jelentkezésben
 az üzleti titok és az ajánlat érvénytelenségének összefüggése
 az iratbetekintés szabályai üzleti titkot tartalmazó ajánlatok, jelentkezések esetében
 az ajánlatkérő tájékoztatási kötelezettsége a nyertes ajánlat jellemzői tekintetében
Üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény: Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez
kapcsolódó, titkos - egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett
gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva
vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás,
amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható
magatartást tanúsítja.
Védett ismeret (know-how) az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített,
műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.
Kbt.: Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési

Adatbázisban közzétenni
243 a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását az elfogadást követően haladéktalanul;
b) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos adatokat az előzetes vitarendezési kérelem

kézhezvételét követően haladéktalanul;
c) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően

haladéktalanul;
d) a részvételi jelentkezések és az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, a részvételre

jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek való megküldéssel egyidejűleg;
e) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást

megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), a szerződő felek
megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő
által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett
ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél által történt teljesítését követő harminc napon
belül;
g) a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést az ott előírt határidőig.
A fenti adatok közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra
hivatkozással nem tagadható meg.
A gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban vagy

felvilágosításban, elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot tartalmazó iratok nyilvánosságra
hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat,
amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából
aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz
indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat
nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági
szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül
megfogalmazásra.
A gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen
a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból

bárki számára megismerhetők,
b) közérdekből nyilvános adatokat,
c) az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott
ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve az építés- vagy szolgáltatási

koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat,
cb) gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre, tanúsítványokra, címkékre

vonatkozó információkat és adatokat,
244 d) az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását,
e) ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát,
A gazdasági szereplő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint
olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak) a nyilvánosságra hozatalát, amely
értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló részinformációk, alapadatok (így különösen az
árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.
Az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatok vagy részvételi
jelentkezések elbírálásáról készített összegezés megküldését követően kérheti, hogy más gazdasági
szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének üzleti titkot nem tartalmazó részébe
betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni,
hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe
kíván betekinteni. Az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon
belül kell biztosítani. A betekintést az ajánlatkérő a gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett
jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani. Más
gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintés
körében nem lehetséges.
23.B. Milyen uniós és milyen magyar közbeszerzési jogforrásokat ismer? Soroljon fel
legalább 4 uniós és 6 magyar jogforrást! Mely uniós szabályokból ismerhetőek meg
a hirdetményminták? Mit jelölnek a CPV kódok? Értelmezze, mit jelent a Kbt.
kógenciája? Ismertesse a Kbt. felépítését!
 uniós jogforrások: irányelvek, rendeletek
 magyar jogforrások: Kbt., kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, közjogi
szervezetszabályozó eszközök
 uniós és magyar jogforrások
 uniós hirdetményminta rendelet
 Kbt. szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a törvény az eltérést kifejezetten
megengedi, alapelvek figyelembevétele
 Kbt. felépítése
 a Közös Közbeszerzési Szójegyzék
A legfontosabb hazai jogforrások

245
Kbt. felépítése
Közzétételi jogszabályok, hirdetménymintarendeletek
 UNIÓS: 2015/1986 EU végrehajtási rendelet
 NEMZETI: 44/2015. MvM rendelet

0 Vannak benne olyan minták is, amelyek kötelezően alkalmazandók az eljárásokban,
de nem minősülnek hirdetménynek
Uniós jogforrások:
 Irányelvek:
 2014/55/EU irányelv az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról

 2014/24/EU irányelv a közbeszerzésekről
246  2014/25/EU irányelv – a közszolgáltatók közbeszerzéseire irányadó szabályok
 2014/23/EU irányelv a koncessziós szerződésekről
 2004/18/EK irányelv – a klasszikus szektor közbeszerzéseire irányadó szabályok
 2004/17/EK irányelv – a közszolgáltatók közbeszerzéseire irányadó szabályok
 Rendeletek
 A Bizottság 7/2016/EU rendelete az egységes európai közbeszerzési dokumentum

formanyomtatványának meghatározásáról
 CPV rendeletek
 NUTS rendeletek
+ Soft law: Közlemények, Iránymutatások, Könyvek, Jelentések, Magatartási kódex, Cselekvési
tervek
Kógencia: a Kbt. szabályaitól annyiban lehet csak eltérni, amennyiben a törvény az eltérést
kifejezetten megengedi.
CPV kódok:
 Közös Közbeszerzési Szószedet (Common Procurement Vocabulary)

 Aktuális: a Bizottság 213/2008/EK rendelete
 Közbeszerzések tárgyának besorolása
 a szerződések tárgyát képező áruk, építési beruházások vagy szolgáltatások megnevezéséhez
rendelték hozzá a kódszámokat
 Alapszójegyzék + kiegészítő szójegyzék

 Alapszójegyzék: fastruktúra
o elemei legfeljebb kilencjegyű kódszámok
0 Nyolcjegyű kódszám+egy ellenőrző számjegy
0 az első két számjegy: főcsoport (XX000000-Y),
0 az első három számjegy: csoport (XXX00000-Y),
0 az első négy számjegy: osztály (XXXX0000-Y),
0 az első öt számjegy: alosztály (XXXXX000-Y).
0 Az utolsó három számjegy mindegyike az alosztályokon belül további
pontosítást tesz lehetővé
 Kiegészítő szójegyzék:
o segítségével bővíthető a szerződés tárgyának megnevezése
o alfanumerikus kód + szöveg (ami a beszerzés tárgyának jellegével / rendeltetésével
kapcsolatos pontosítást teszi lehetővé)
o az alfanumerikus kód felépítése:
0 a szakasznak megfelelő betűt tartalmazó első szint,
0 a csoportnak megfelelő betűt tartalmazó második szint,
0 az alcsoportoknak megfelelő három számjegyet tartalmazó harmadik
szint.
247 0 Az utolsó számjegy az azt megelőző számjegyek ellenőrzésére
szolgál.
o Példák:
0 PA01-7 bérlet
0 PA02-0 lízing
PA03-3 részletfizetéses vásárlás
23.C. Mely esetekben rendelhető el ideiglenes intézkedés alkalmazása a Közbeszerzési

Döntőbizottság előtt folyamatban lévő ügyben? Milyen ideiglenes intézkedéseket
hozhat a Közbeszerzési Döntőbizottság? Milyen szabályok vonatkoznak az eljárási
bírság kiszabására?
 az ideiglenes intézkedés alkalmazásának feltételei
 az ideiglenes intézkedések fajtái
 az eljárási bírság kiszabásának feltételei
 az eljárási bírság mértéke
 jogorvoslat az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen
Ideiglenes intézkedés: a jogorvoslati eljárás egy szakaszában alkalmazható
Ideiglenes intézkedések [Kbt. 156. §]
 ha valószínűsíthető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó

jogszabályok rendelkezéseinek, illetőleg alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll.
o a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el
0 a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés
időtartamával meghosszabbítja
o felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt
vonja be
o felmentés a szerződéskötési tilalom alól (közérdek) [Kbt. 156. § (4) bek.]
156. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból -
a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történő
szerződéskötésig - az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről
dönthet, ha valószínűsíthető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó
jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként
a) a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el;
b) felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be.
(3) A közbeszerzési eljárás felfüggesztése a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidőket a
felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.
(4) Ha halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek (ideértve a nemzetgazdasági
okot) védelme indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére végzéssel
248 engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel járó
hátrányokat. A kérelemben a halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdeket vagy közérdeket
(nemzetgazdasági okot) meg kell jelölni, valamint a kérelem benyújtásával egyidejűleg a
Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a kérelem benyújtását megalapozó
indok igazolására szolgáló dokumentumokat. E bekezdés alkalmazásában közérdek különösen a
közszolgáltatási tevékenység ellátásbiztonsága folyamatosságának fenntartása. A Közbeszerzési
Döntőbizottság a kérelemről annak beérkezésétől számított öt napon belül dönt, a végzés ellen
jogorvoslatnak nincs helye.
(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság haladéktalanul gondoskodik a szerződés megkötését
engedélyező végzésének a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről.
24.A. Mutassa be a közbeszerzési törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására

kötelezettek körét, röviden térjen ki a közszolgáltató ajánlatkérőkre is! Térjen ki
részletesen a támogatásból megvalósuló beszerzések vonatkozásában közbeszerzési
eljárás lefolytatására kötelezettekre vonatkozó szabályokra! Mutassa be az ún. in-
house eseteket!
 ajánlatkérő szervezetek felsorolása
 támogatott szervezetekre vonatkozó szabályok
 támogatott szervezetekre vonatkozó kivételi körök
 közbeszerzésekért felelős miniszter által adható felmentés, a felmentésre vonatkozó
átláthatósági szabályok
 in-house beszerzések esetei
 közszolgáltató ajánlatkérők
Közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek:
a) a minisztérium,
b) a Kormány által kijelölt központi beszerző szerv,
c) az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos

nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési
önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács,
d) a fenti szervezetek olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő önállóan
vagy más ajánlatkérőkel közösen a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol,
döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos
jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen,
és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az
ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések
teljesítéséből származik;= in-house beszerzés
e) az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű
tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet
lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az
249 Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes
gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.
A támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására

kötelezett a Kbt. hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek uniós közbeszerzési
értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós
értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült
értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben a fentiekben meghatározott egy vagy több
szervezet vagy személy közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya
a) olyan építési beruházás, amely mélyépítési tevékenységet foglal magában,
b) olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény,

iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában,
vagy
c) olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerinti építési beruházáshoz

kapcsolódik.
24.B. Milyen adatokat, információkat és dokumentumokat köteles az ajánlatkérő közzétenni

a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban (vagy a saját
honlapján)? Ismertesse a közzétételre vonatkozó határidőket is! Mit tartalmaz a
közbeszerzési terv, és meddig kell elkészíteni? Kell-e szerepeltetni a közbeszerzési
tervben az olyan közbeszerzési eljárásokat, amelyeket az ajánlatkérő a terv elkészítését
megelőzően indított? Kötelező-e megindítani a közbeszerzési tervben szereplő
eljárásokat?
 a Közbeszerzési Adatbázisba feltöltendő adatok részletesen, a vonatkozó határidőkkel
kiegészítve (a közbeszerzési tervvel kapcsolatos adatok, in-house szerződések, a
közbeszerzési szerződések, a szerződés teljesítésére vonatkozó bizonyos adatok, az előzetes
vitarendezéssel kapcsolatos adatok, az éves statisztikai összegzés)
 a közbeszerzési terv elkészítésére vonatkozó szabályok
 a közbeszerzési terv módosítása
 a közbeszerzési tervre vonatozó egyéb szabályok ismertetése
A Közbeszerzési Hatóság működteti a Közbeszerzési Adatbázist, amely a közbeszerzési

eljárások központi nyilvántartása, elősegíti a közbeszerzési információk nyilvánosságát, az
elektronikus közbeszerzési adatbázisok használatának elterjedését, továbbá az elektronikus eljárási
és kommunikációs lehetőségek támogatását; ennek keretében elektronikus közzétételi lehetőséget
biztosít, ahol az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat központilag, térítésmentesen és teljes
terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teheti, és
ahonnan az ajánlattevők a közbeszerzési dokumentumokat ingyenesen elérhetik.
250 43. § (1) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési
Adatbázisban - amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját
vagy a fenntartója honlapján - közzétenni
a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását az elfogadást követően haladéktalanul;
b) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 80. § (2) bekezdése szerinti adatokat az előzetes
vitarendezési kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul;
c) a 9. § (1) bekezdés h) -i) pontjának, valamint a 12. § (1)-(5) bekezdésének alkalmazásával
megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul;
d) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően
haladéktalanul;
e) a részvételi jelentkezések és az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést, a részvételre
jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek való megküldéssel egyidejűleg;
f) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást
megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), a szerződő felek
megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő
által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett
ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél - támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén
szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - által történt teljesítését követő harminc
napon belül;
g) a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést az ott előírt határidőig.
k) működteti a Közbeszerzési Adatbázist, amely a közbeszerzési eljárások központi nyilvántartása,
elősegíti a közbeszerzési információk nyilvánosságát, az elektronikus közbeszerzési adatbázisok
használatának elterjedését, továbbá az elektronikus eljárási és kommunikációs lehetőségek
támogatását; ennek keretében elektronikus közzétételi lehetőséget biztosít, ahol az ajánlatkérő a
közbeszerzési dokumentumokat központilag, térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül
elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teheti, és ahonnan az ajánlattevők a
közbeszerzési dokumentumokat ingyenesen elérhetik;
Közbeszerzési terv és módosításai – [Kbt. 42. §]
 Elkészítési és közzétételi határidő: március 31.

 elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén
megfelelően szerepeltetni kell
 nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának
kötelezettségét
 Módosítás: nincs naptári napokban kifejezett határidő, indokolást is adni kell
 Ami benne van a tervben: egyidejűség szempontjából az egybeszámítási kötelezettség
fennállása valószínűsíthető.
 Ha valami nincs benne / másként van benne a tervben: ha előre nem látható okból előállt
közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel
A közbeszerzési terv minimális adattartalma [EKR rendelet 7. § (5) bek., 2019.04.01. után: Kbt.
42. § (5) bek]
 kötelező minimális adattartalom

251 o Közbeszerzés tárgya
o Tervezett mennyiség
o Irányadó eljárásrend
o Tervezett eljárásfajta
o Eljárás megindítás tervezett időpontja
o Szerződés teljesítésének várható időpontja
o EKT: eljárás közbeszerzési tervsorhoz rendelése eljárási cselekmény
24.C. Milyen jogorvoslatok indíthatók a Közbeszerzési Döntőbizottság döntései ellen?

Milyen határozatokat hozhat a bíróság a Közbeszerzési döntőbizottság érdemi
határozata ellen indított perben?
 jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság végzései ellen, a bírósági eljárásban
alkalmazandó szabályok
 a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata elleni fellebbezés és az újrafelvételi eljárás
kizárása
 a keresetlevél benyújtása és a bírósági felülvizsgálat
 a bíróság határozatai
 fellebbezés a bíróság határozata ellen
A JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYAI
144. § (1) A közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, az építési, illetve szolgáltatási koncesszióra,

valamint a koncessziós beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy
mulasztás miatt e rész rendelkezései szerinti jogorvoslatnak van helye.
(2) A közbeszerzési eljárással, koncessziós beszerzési eljárással, a közbeszerzési eljárás alapján
megkötött szerződéssel, valamint a megkötött építési, illetve szolgáltatási koncesszióval és ezek
módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása - a 145. § (3a)
bekezdésében foglalt kivétellel - a bíróság hatáskörébe tartozik.
(3) Ahol e rész közbeszerzést vagy közbeszerzési eljárást említ, azon a koncessziós beszerzési
eljárást, és a tervpályázati eljárást is érteni kell.
Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése ellen
169. § (1) Ha az Ákr. alapján a végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye, a kereseti kérelmet a
végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kell
benyújtani. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet az ügy irataival együtt beérkezését
követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.
252 170. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen közigazgatási pert indíthat a
152. §-ban meghatározott szervezet vagy személy is. A közigazgatási per megindításának indoka
nemcsak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszabálysértése lehet, hanem az a körülmény is, ha a
felperes szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság nem megfelelően értékelte, minősítette a
kérelmezett korábbi eljárását, döntését e törvény szabályaira tekintettel.
(2) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kizárólag a
Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet benyújtani.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet annak beérkezését követő tíz napon belül
továbbítja a bírósághoz. A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy iratait a 40. § (1) bekezdése
szerinti rendszerből kinyert elektronikus másolati formában is továbbíthatja a bíróság részére.
171. § (1) A bíróság a védiratot legkésőbb nyolc napon belül küldi meg a felperes részére. A
bíróság a közbeszerzési ügy ajánlatkérőjét felhívhatja a 40. § (1) bekezdése szerinti rendszerben
rendelkezésre álló adatok esetében az adatok hozzáférhetővé tételére, amelynek az ajánlatkérő
haladéktalanul köteles eleget tenni.
(2) Ha a keresetlevél a keresetlevél benyújtása halasztó hatályának elrendelésére irányuló kérelmet
tartalmaz, a bíróság a kérelemről a keresetlevél bírósághoz érkezését követő öt napon belül dönt.
(3) A perben a hiánypótlásra legfeljebb nyolcnapos határidő adható, amely indokolt esetben
egyszer, legfeljebb nyolc nappal meghosszabbítható.
172. § (1) Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja - ideértve a
bírság összegét is - alkalmazhatja a 165. § (3), (6), (8)-(10) bekezdése szerinti
jogkövetkezményeket.
(2) Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megváltoztatása körében
megállapítja a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megvalósulását, hivatalból vizsgálja a 137. §
(3) bekezdésének alkalmazhatóságát, és ítéletében megállapítja a jogsértésre tekintettel a szerződés
semmisségét vagy azt, hogy a 137. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem
semmis.
(3) Ha a bíróság a (2) bekezdésnek megfelelően megállapítja, hogy a szerződés a 137. § (3)
bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis, bírságot szab ki, amelynek
összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.
(4) Ha a bíróság a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés megállapítása esetén
megállapítja a szerződés érvénytelenségét, egyúttal megvizsgálja, hogy a teljesített szolgáltatások
jellegére tekintettel a szerződéskötés előtt fennállott helyzet természetben visszaállítható-e. Ha
megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei
alkalmazása körében nem lesz lehetséges, bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes
körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.
(5) Ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, a
bíróság hatvan napon belül dönt.
(6) A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a bíróság a Közbeszerzési
Döntőbizottság határozatát megváltoztatja.
(7) A bíróság határozatát, annak meghozatalától számított tizenöt napon belül írásba foglalja és a
felek részére kézbesíti.
25.A Értelmezze a megbízásra vonatkozó főbb szabályokat! Mik a felek jogai és

kötelezettségei? Mikor szűnik meg a megbízás? Határolja el a megbízást a vállalkozástól!
 a megbízás fogalma
 a megbízó utasítási joga
 személyes eljárás és más személy közreműködése
 a megbízási díj, az ügy ellátása során felmerülő költségek
 a megbízás megszűnése
 felelősség az okozott károkért
 a megbízás és a vállalkozás elhatárolása
A megbízási szerződés
A megbízási szerződés fogalma: megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott
feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
Megbízásnak minősül az a jogviszony is, amelyben a megbízott nem jognyilatkozat tételére, hanem
más magatartás végzésére köteles. Fontos kihangsúlyozni, hogy a megbízási szerződés bizalmi –
gondossági – jogviszony. A megbízási szerződés alanyai a megbízó és a megbízott.
A megbízási szerződés funkcióját tekintve alapvetően három körben nyer kiemelt jelentőséget:
• más személy helyettesítése esetén indokolt az alkalmazása,
• speciális szakértelmet igénylő tevékenység végzése esetében,
• ha a felek között bizalmi viszony jön létre, és ezért a megbízott személye
jelentőséggel bír.
A megbízó utasítási joga: a megbízott köteles a megbízó utasításait követni. A megbízott a

megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó
előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell.
Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre
figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a
szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai
szerint, a megbízó kockázatára elláthatja.
Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat
megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. A megbízó köteles
megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. A megbízott az utasítás
teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti. Ha a megbízó nem ad megfelelő biztosítékot, a
megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja.
Ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás
a meghatalmazást is magában foglalja.
Tájékoztatási kötelezettség: a megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról

kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha
közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások
módosítását teszik indokolttá.
254 A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni.
A megbízási díj: a megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre,
kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.
A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt
szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti. A megbízott
a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles. A szerződés
megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel
szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és indokolt költségeit
megtéríteni.
A megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon
a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába.
A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás
teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán
jogosan felhasznált.
Személyes eljárás és más személy közreműködése: a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.
Eljárása során a saját képességei, adottságai szerint végzi tevékenységét. A megbízott a megbízás
tárgyából eredően a megbízó képviseletét is köteles ellátni, ilyen esetben ügyleti képviselet jön
létre.
A megbízott főszabályként személyesen köteles eljárni, ez alól 4 esetben lehet kivételt tenni:
1. a megbízó hozzájárul ahhoz, hogy a megbízott közreműködőt vegyen igénybe,
2. amennyiben a megbízás jellegéből ered, hogy a megbízott harmadik személyt is igénybe
vesz a megbízás teljesítése érdekében,
3. a megbízott azért vesz igénybe harmadik személyt, hogy a megbízót károsodástól óvja meg,
4. a megbízó kifejezett utasítására vesz igénybe a megbízó harmadik személyt, és a harmadik
személyt a megbízó jelöli ki.
Az első két esetben a megbízott úgy felel a közreműködő harmadik személyért, mint ha saját maga
járt volna el a megbízás teljesítése során. A harmadik és negyedik esetben a megbízott csak a
közreműködő kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése tekintetében tartozik
felelősséggel.
A megbízási szerződés megszűnése: a szerződést bármelyik fél felmondhatja. A megbízó

felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt,
kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor.
Ha a szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a megbízónak a
felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízó szerződésszegése miatt került sor.
A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek
megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő
előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható.
Mindkét fél halála a szerződés megszűnését eredményezi. A megbízott halála a megbízási szerződés
megszűnését eredményezi, a megbízó halála vagy jogutódlással történő megszűnése azonban nem
jár a szerződés megszűnésével.
255
A szerződés a fentieken túl megszűnik még: a) a szolgáltatás teljesítésével;
b) abban az esetben, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett,
c) a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával;
d) jogszabályban vagy bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb okból.
Felelősség a megbízott károkozásáért: ha megbízott e minőségében harmadik személynek kárt okoz,

a károsulttal szemben a megbízó és a megbízott egyetemlegesen felelős. Mentesül a megbízó a
felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal való ellátásában
és felügyeletében felróhatóság nem terheli.
Állandó jellegű megbízási viszony esetén a károsult kárigényét az alkalmazott károkozásáért való
felelősség szabályai szerint is érvényesítheti.
A megbízás és a vállalkozás elhatárolása
A lényegi különbség az, hogy míg a vállalkozás eredménykötelem, az eredmény elmaradása

szerződésszegésnek minősül, addig a megbízás gondossági kötelem, a gondos ügyvitel eredmény
nélkül is díjigényt alapoz meg.
Vállalkozási szerződés Megbízási szerződés

Kötelem típusa: Eredménykötelem – eredmény Gondossági kötelem: a gondos
hiánya szerződésszegést jelent. ügyvitel a lényeg, nem az
A vállalkozó nyereségérdekelt. eredmény. Díjérdekeltség, más
részére végzett tevékenység.
Lényege: Nem a tevékenységnek, hanem Az eredmény elmaradása nem
az eredménynek van szerződésszegés, gondos ügyvitel a
jelentősége. lényeg.
Díjazás: A díjazás eredményhez kötött. A megbízott megbízási díjra akkor
is jogosult, ha eljárása nem vezetett
eredményre.
Felelősség: A megrendelő nem felel a Ha a megbízott harmadik
vállalkozó tevékenységéért. személynek kárt okoz, a károsulttal
szemben a megbízó és a megbízott
egyetemlegesen felelős.
Költségek: Főszabály szerint a vállalkozó A megbízott a megbízó költségére
saját költségére végzi a végzi a tevékenységet. Visszterhes
feladatokat, visszterhes. és ingyenes is lehet.
Megszüntetése: A szerződést bármelyik
fél felmondhatja.
Alvállalkozó: Főszabály szerint jogosult Főszabály a személyes eljárás.
alvállalkozó igénybevételére.
Teljesítési A határidőben megállapodás Legtöbbször nincs határidő.
határidő: fontos része a szerződésnek.
Veszély viselése: A vállalkozó köteles viselni, a Megbízott nem köteles viselni, a
maga ura a tevékenysége megbízó kockázatára jár el.
során. A vállalkozó maga viseli
256 kockázatát.
25.B. Milyen fajta alkalmassági követelményeket írhat elő az ajánlatkérő? Az alkalmassági

feltételek előírása során milyen tényezőket kell figyelembe venni? Milyen esetekben
tekinthet el az ajánlatkérő az alkalmassági követelmény előírásától? Foglalja össze a
közös ajánlattevőkre, részvételre jelentkezőkre irányadó szabályokat az alkalmassági
követelményeknek való megfelelés körében! Mutassa be a kapacitást nyújtó
szervezetre vonatkozó szabályokat!
 az alkalmassági követelmények fajtái
 az alkalmassági követelményekhez kapcsolódó igazolási módok előírására vonatkozó
szabályok
 mikor lehet eltekinteni a gazdasági-pénzügyi, és mikor a műszaki-szakmai alkalmassági
követelmények előírásától
 az alkalmasság és a szerződés tárgya közti kapcsolat, 75%-os szabály, műszaki
egyenértékűség
 az alkalmassági követelményeknek való megfelelés közös ajánlattétel, részvételre jelentkezés
esetén
 a kapacitást nyújtó szervezetek bevonása és az alkalmasság igazolására vonatkozó szabályok
65. § (1) Az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattételhez

megkövetelt
c) ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország
nyilvántartásában való szereplésre, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel,
jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre vonatkozó feltételek
előírásával.
Hogyan lehet megfelelni az alkalmassági követelményeknek?
 PÉNZÜGYI ALKALMASSÁG (pl. árbevétel, beszámoló):

o AT egyedül
o AT+AT (közös ajánlattevők)
257  Elengendő, ha közülük csak egy felel meg
--------------------------------------------------------------------
 A bevont szervezet kezességvállalása szükséges [Kbt. 65. § (8) bek.]
0 A kezesség jellege: Ptk. 6:419. § szerinti, sortartásos kezesség
0 Akkor érvényesíthető, ha az AK-nak a szerződés nem- vagy hibás
teljesítéséből eredő követelése más módon nem behajtható
0 AK-nak először az AT-val szemben kell megkísérelnie érvényesíteni
követelését
0 Hitelező (AK) és kezes (kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet)
között jön létre
0 a kezesi szerződés érvényessége a bírói gyakorlat alapján nincs
írásbeli alakhoz kötve  a kezesség elfogadását nem kell feltétlenül
írásban visszaigazolni (BH1993.631, BH1995.108, BDT2007.1535).
0 amennyiben az alkalmasság igazolásához az AK a nyilatkozatot
elfogadja = kezességvállalás elfogadása (AK kifejezett írásbeli
visszaigazolása hiányában is)
 MŰSZAKI-SZAKMAI ALKALMASSÁG (pl. referencia, szakemberek):
o AT egyedül
o AT+AT (közös ajánlattevők) együtt
--------------------------------------------------------------------------------------
REFERENCIÁNÁL ÉS SZAKEMBEREKNÉL:
előfeltétel, hogy az adott szervezet olyan mértékben vegyen részt a szerződés vagy a szerződés
azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely – az AT saját
kapacitásával együtt – biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve
szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben.
Referenciáknál: ténylegesen részt kell vennie a teljesítésben! (a Kbt. 65. § (7) bek. szerinti
kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania!)
• AK a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a bevonás mértéke megfelel-e a Kbt.
65. § (9) bek.-nek
NYILVÁNTARTÁSBAN VALÓ SZEREPLÉS / ENGEDÉLY, KAMARAI TAGSÁGGAL VALÓ
RENDELKEZÉS MEGKÖVETELÉSE ESETÉN:
előfeltétel, hogy az adott szervezet valósítsa meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a
nyilvántartásban szereplés / szervezeti tagság / engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll.
Műszaki egyenértékűség: létesítmény, termék vagy szolgáltatás olyan meghatározó műszaki

paramétere, amely mérhető, és amelynek előírt mérőszámát több létesítmény, termék vagy
szolgáltatás is teljesítheti.
Az alkalmassági követelmények
258 65. § (1) Az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattételhez
megkövetelt
c) ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország
nyilvántartásában való szereplésre, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel,
jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre
vonatkozó feltételek előírásával.
(2) Az ajánlatkérő csak a közbeszerzési dokumentumokban megindokolt kivételes esetben tekinthet
el attól, hogy a műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó alkalmassági feltételt előírjon, és csak
akkor, ha a beszerzés egyedi jellemzői alapján a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen
alkalmassági feltétel előírása nem szükséges. Nem szükséges külön indokolás, ha a hirdetmény
nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel
ajánlattételre. Az alkalmassági követelményeket az eljárást megindító felhívásban pontosan meg
kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerint mely
körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az
ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés
teljesítésére. Az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolására benyújtandó
dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban, vagy - a felhívásban a benyújtandó
dokumentumok típusának rövid megjelölése mellett - az egyéb közbeszerzési dokumentumokban
kell pontosan meghatározni.
(3) Az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását az esélyegyenlőségre, az
egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a
közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel -
legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
(4) Külön jogszabály határozza meg az alkalmasság igazolásának lehetséges módjait és az
alkalmassági követelmények meghatározására vonatkozó részletes követelményeket.
(5) A (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ténylegesen szükséges mértékű előírásnak a
referenciák körében azt kell tekinteni, ha az ajánlatkérő az adott közbeszerzés - a 19. § (3)
bekezdésének alkalmazása nélkül számított - értékének legfeljebb 75%-át elérő összegű,
mennyiségi meghatározás esetén az adott közbeszerzés legfeljebb 75%-át elérő mennyiségű vagy
mértékű, és tárgyát tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi szállítás,
építési beruházás, illetve szolgáltatás igazolását követeli meg. Az ajánlattevőktől megkövetelt
árbevételi adatokra vonatkozó minimumkövetelményt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia,
hogy - az éves teljes árbevétel vizsgálata esetén - az a gazdasági szereplő, amely rendelkezik az
ajánlatkérő által vizsgált üzleti évben vagy években összesen az adott közbeszerzés - a 19. § (3)
bekezdésének alkalmazása nélkül számított - értékét elérő teljes árbevétellel, vagy - a beszerzés
tárgya szerinti árbevétel vizsgálata esetén - az adott közbeszerzés - a 19. § (3) bekezdésének
alkalmazása nélkül számított - értékének 75%-át elérő összegű, a beszerzés tárgya szerinti
árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.
(6) Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre
jelentkezők együttesen is megfelelhetnek. Azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen
kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, az együttes megfelelés lehetősége
értelmében elegendő, ha közülük egy felel meg.
(7) Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely
más szervezet, vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló
259 kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több
szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást megindító
felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy
követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen
szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni
kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet
olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely
alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a
szerződés teljesítésének időtartama alatt.
(8) Az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a gazdasági és
pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként
felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével
összefüggésben ért kár megtérítéséért.
(9) Az e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek - azok
végzettségére, képzettségére - rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns
szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a
gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet
olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e
kapacitásokra szükség van, amely - az ajánlattevő saját kapacitásával együtt - biztosítja az
alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a
teljesítésben. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti követelmény igazolására akkor vehető igénybe más
szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a
nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. A
(7) bekezdés szerint csatolandó kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania. A (7) bekezdés
szerinti kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más
szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a
szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe
történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.
(10) Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint árubeszerzésre
irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembehelyezési művelet esetén az ajánlatkérő
előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy - közös
ajánlattétel esetén - a közös ajánlattevők egyike végezzen el. Ebben az esetben az e feladatokra
vonatkozó, a (9) bekezdés szerinti alkalmassági feltételek igazolásához a (7) bekezdéstől eltérően
nem támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására, és a
teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.
(11) Nem használhatja fel a gazdasági szereplő alkalmassága igazolására azokat az adatokat,
amelyek felhasználására jogutódlás eredményeként - a jogelőd (7) bekezdés szerinti bevonása
nélkül - maga lenne jogosult, ha a jogelőd gazdasági szereplő tekintetében az eljárásban
alkalmazandó valamely kizáró ok fennáll, vagy - ha a jogelőd megszűnt - megszűnése hiányában
fennállna. A gazdasági szereplő ebben az esetben is élhet a 64. § szerinti lehetőséggel és
felhasználhatja a jogelődnek az alkalmasság igazolására szolgáló adatait, ha a korábban felmerült
kizáró okkal összefüggésben igazolja megbízhatóságát.
25.C. Mely esetekben szab ki bírságot Közbeszerzési Döntőbizottság jogsértés megállapítása

mellett? Milyen tényezőket vesz figyelembe a Közbeszerzési Döntőbizottság a bírság
kiszabása során? Körvonalazza a bírság mértékére vonatkozó szabályokat!
260
 a bírság kiszabásának esetei
 a bírság kiszabását befolyásoló tényezők felsorolása
 a jogsértés szándékossága
 a bírság mértékére vonatkozó általános szabályok
 a bírság mértékére vonatkozó különös szabályok (pl. részajánlattétel esetén)
Eljárási bírság [Kbt. 163. § (1) bek.]
 Kérelmezővel illetve a jogorvoslati eljárás egyéb résztvevőjével szemben szabható ki

 Mértéke:
o Esetenként 10 000 Ft – 500 000 Ft (természetes személy esetén)
o Esetenként 10 000 Ft – 1 000 000 Ft (jogi személy vagy egyéb szervezet esetén)
 Lehetséges esetei:
o a) hamis adatot közöl vagy az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot
elhallgat;
o b) felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg;
o c) iratot nem vagy nem határidőben, vagy - az e törvényben előírt esetekben - nem az
informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú
változatban nyújt be;
o d) a gazdasági, szakmai vagy közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba
való betekintést akadályozza;
o e) nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést vagy ugyanabban az
eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz
Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen benyújtott kereseti kérelemnek a végzés
végrehajtására halasztó hatálya van.
26.A Mutassa be a vállalkozási szerződésre vonatkozó főbb szabályokat! Mik a felek jogai és
kötelezettségei? Ki tekinthető alvállalkozónak a polgári jog, és a közbeszerzési eljárás
szabályai alapján? Milyen speciális vállalkozási szerződések léteznek?
 a vállalkozás fogalma
 alvállalkozó igénybevétele, felelősség az alvállalkozóért
 alvállalkozó fogalma a közbeszerzési törvényben
 a vállalkozási díj
 a teljesítés lehetetlenné válása, a kárveszély viselése
 egyéb szabályok (a munkavégzés helye, figyelmeztetés, a megrendelő utasítása)
 speciális vállalkozási szerződések
A vállalkozási szerződés
261 A vállalkozás fogalma: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró
személy.
Vállalkozási szerződés: vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető

eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj
megfizetésére köteles.
Eredmény: valamely dolog tervezése, elkészítése, feldolgozása, átalakítása, üzembe helyezése,

megjavítása vagy munkával elérhető más eredmény létrehozása.
A vállalkozási szerződés tehát díj fizetése ellenében valamely előre meghatározott eredmény
elérésére irányul, ezért általánosan eredménykötelemként kezelendő.
A vállalkozási szerződés egyik alanya a megrendelő, akinek szolgáltatása elsősorban a vállalkozói

díj megfizetésére irányul, ezen túlmenően elsősorban együttműködési
kötelezettségek terhelik, így pl. a munkaterület átadása, a teljesítés átvétele stb. A vállalkozási
szerződés másik alanya a vállalkozó, akinek kötelezettsége a szerződésben meghatározott eredmény
elérése, mű előállítása.
Vállalkozási szerződés „eredmény” nélkül nem létezik, az eredmény vállalásának kockázata nélkül
kifejtett tevékenység akkor sem esik a vállalkozási szerződés szabályai alá, ha rendszerint az adott
tevékenységet vállalkozás kereteiben szokták kifejteni. Ha a felek a díjat a tevékenység kifejtéséért
határozzák meg eredmény kockázata nélkül, megállapodásuk tipikusan megbízási szerződés.
A vállalkozó főszabály szerint köteles a munkát saját költségén elvégezni.
A tevékenység megszervezése: a tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles

megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre
történő befejezését. Ha a mű előállításához valamilyen anyag szükséges, azt a vállalkozó köteles
beszerezni.
A megrendelő utasítási joga: a vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás
nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé. Ha a
megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni.
Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat
vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A vállalkozó
köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat
megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
A tevékenység végzésének helye: ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen
kell végezni, a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó
rendelkezésére bocsátani.
A vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a
tevékenység végzésére nem alkalmas. Ha a megrendelő a munkaterületet a vállalkozó felszólítása
ellenére nem biztosítja, a vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet.
Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a tevékenység végzésére kijelölt helyet a vállalkozó teszi a
tevékenység végzésére alkalmassá, annak költségeit a megrendelő viseli.
262 A megrendelő ellenőrzési joga: a megrendelő a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot
bármikor ellenőrizheti.
A vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól amiatt, hogy a megrendelő a
vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelelően ellenőrizte.
A munkavégzés összehangolása: ha ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg vagy egymást

követően több vállalkozó tevékenykedik, a munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének
feltételeit a megrendelő köteles megteremteni.
Többletmunka és pótmunka: a vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát

képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is,
amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg
(többletmunka).
A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé
váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka).
A vállalkozói díj: a vállalkozói díj - amely az anyag, munkadíj és egyéb költségek fedezetére is
szolgál - csak a szerződés teljesítésekor esedékes.
Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét
igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles
azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét,
amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.
Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka
ellenértékére jogosult.
Törvényes zálogjog: a vállalkozót a vállalkozói díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a
megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében
birtokába kerültek.
A szolgáltatás átadás-átvétele: a vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni,

amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a
teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek.
Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn
belül megkezdődik. Az átadás-átvétel időtartama harminc nap. Vállalkozások közötti szerződés,
illetve szerződő hatóság által megrendelőként szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással
kötött szerződés esetén az átadás-átvétel időtartamára vonatkozó rendelkezéstől a jóhiszeműség és
tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a vállalkozó hátrányára
eltérő szerződési feltételt – mint tisztességtelen kikötést – a vállalkozó megtámadhatja.
Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy
pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot.
Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges
birtokbavétel alapján állnak be.
Ha a szerződés teljesítéséhez a vállalkozó dolog tulajdonjogának átruházására köteles, a dolog a mű
átadásával és az ellenérték megfizetésével kerül a megrendelő tulajdonába.
263 A szerződés lehetetlenülése: ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem
felelős, és
a) a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt;
b) a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti,
de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán
költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb
nehézség nélkül kereshetett volna;
c) a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a
vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.
Lehetetlenülés esetén a megrendelő követelheti, hogy a vállalkozó a megkezdett, de be nem fejezett

művet neki adja át; ebben az esetben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell megfelelően
alkalmazni.
Elállás, felmondás: a megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt

bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja.
A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét
megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a
vállalkozói díjat nem haladhatja meg.
Ingyenes vállalkozási szerződés: ezeket a szabályokat alkalmazni kell az olyan vállalkozási

szerződésre, amely alapján a megrendelő ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles.
Ha a vállalkozó a szolgáltatás nyújtását ingyenesen vállalja, a megrendelő köteles a vállalkozó
költségeit megtéríteni.
Alvállalkozó igénybevétele: a tevékenység tárgyi és személyi feltételeit (munkahely, munkaeszköz,

anyag, illetve alvállalkozók, közreműködők) a vállalkozó köteles megteremteni, oly módon, hogy
az biztosítsa a munka szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését.
A vállalkozó az általa igénybevett alvállalkozók teljesítéséért úgy felel, mintha maga járt volna el.
Amennyiben jogosulatlanul vesz igénybe alvállalkozót a vállalkozó, úgy minden olyan kárért
felelős, ami nem következett volna be, ha nem vesz igénybe alvállalkozót. A vállalkozó az
alvállalkozóval szemben mindaddig felléphet, amíg a megrendelő a vállalkozóval szemben hibás
teljesítés miatt igényérvényesítéssel él.
Speciális vállalkozási szerződések
Tervezési szerződés: a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a

megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles.
Kivitelezési szerződés: a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű

átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles.
Kutatási szerződés: kutatási szerződés alapján a kutató kutatómunkával elérhető eredmény

megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles.
264 Utazási szerződés: utazási szerződés alapján a vállalkozó utazás és az út egyes állomásain való
tartózkodás megszervezésére, továbbá kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, a megrendelő a
szolgáltatások átvételére és díj fizetésére köteles.
Mezőgazdasági vállalkozási szerződés: mezőgazdasági vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó a

megrendelő tulajdonában álló állat nevelésére, vagy terménynek a megrendelő tulajdonában álló
területen való megtermelésére, a megrendelő díj fizetésére köteles.
Közszolgáltatási szerződés: közszolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató általános gazdasági

érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó díj fizetésére köteles.
26.B. Milyen esetekben alkalmazhat az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást?

Soroljon fel legalább négyet! Mely gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot hirdetmény
nélküli tárgyalásos eljárásban? Milyen különös szabályok vonatkoznak a rendkívüli
sürgősséggel indított eljárásokra? Mi a Közbeszerzési Hatóság szerepe a hirdetmény
nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásával kapcsolatban? Ismertesse az egységes
európai közbeszerzési dokumentum alkalmazásának eltérő szabályait!
 a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei
 az ajánlattevők köre, közös ajánlattétel
 a rendkívüli sürgősséggel indított eljárás szabályai (kizáró okok igazolása, alkalmassági
követelmények előírása, ajánlattevők)
 az ajánlatkérő tájékoztatási kötelezettsége a Közbeszerzési Hatóságnak, KH indokolt döntése
 az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása, amennyiben az ajánlatkérő az
eljárásban kizárólag egy ajánlattevőt hív fel ajánlattételre
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

Egyszakaszos, előfeltételek mellett alkalmazható eljárás.
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás folyamata
265
Információk a nyilvánosság számára
 Az eljárás megkezdése napján az EKR-ben és az AK honlapján IS közzé kell tenni

o a KH-nak megküldött minden dokumentumot
0 Felhívás
0 Felkért cégek
0 Becsült érték
0 Jogalap részletes indoklása
o KD
o Bontási jegyzőkönyvet (bontást követően)
HNT eljárásokhoz kapcsolódó EKR közzétételi kötelezettségek
 HNT eljárásoknál EKR rendszerben kell közzétenni:

o AK: a Kbt. 103. § (1) bek. szerinti tájékoztatás (jogalap indoklás + eljárási
dokumentumok)
o KH: a Kbt 103. § (4) bek. szerinti döntés
0 NYILVÁNOS!
o AK: a Kbt. 103. § (6) bek. szerinti adatokat
0 NYILVÁNOS!
0 Ebbe a felkért cégek nevét, címét és a becsült értéket nem kell közzétenni
előzetesen
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások [Kbt. 189. § (1) bek.]
Ha a Hatóság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdéséről a Hatóság részére

megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a
közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek,
266 illetve alapelveinek megsértése, az iratok beérkezésétől számított tíz munkanapon belül
kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását.
H.n.t. eljárások KH ellenőrzésére hatósági igazgatási-szolgáltatási díj kerül bevezetésre [Kbt.
103. § (2) bek.] [2019.01.01.]
o megfizetés igazolása: legkésőbb az eljárás lezárását követően
 AF tartalma
o Kbt. 50. §
+
o Jogcím
o Tárgyalás menete, tárgyalási szabályok
o Első tárgyalás időpontja
 Nem kötelező közbeszerzési dokumentumot készíteni
o Ha nem készít, a felhívásban kell megadnia:
 szerződéses feltételek
 műszaki leírás
 építési beruházásnál: árazatlan ktgvetés
 nyertes AT-k által alapítandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos
követelmények
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
 ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik

0 Kbt. 98. § (2) bek. e) pontja esetén, ha a körülmények által megkövetelt rendkívüli
sürgősség nem teszi lehetővé: tárgyalási meghívóval vagy akár a tárgyalás
megkezdésével is indítható
0 ha több AT nyújthat be ajánlatot, egyidejűleg kell megküldeni
0 Kbt. 98. § (4) bek. c) -d) esetén nem kell!
 kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő(k) tehet(nek) ajánlatot.
0 az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot,
0 valamely ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő tehet közös ajánlatot olyan
gazdasági szereplővel, amelynek AK nem küldött ajánlattételi felhívást
 H.n.t eljárásokban felkérendő gazdasági szereplők száma [Kbt. 99.§ (3) bek.]
[2019.04.01.]
0 Kbt. 98. § (2) bek. b): kötelezően legalább 3
0 Kbt. 98. § (2) bek. e): lehetőség szerint legalább 3 (ha a sürgősség közepette az
ésszerűen lehetséges)
0 Kbt. 98. § (4) bek. a): amennyiben lehetséges legalább 3
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás – jogalapok
a) amennyiben megelőzőleg a nyílt vagy meghívásos eljárás azért lett eredménytelen, mert
kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, vagy az eljárás a 75. § (2) bekezdés b) pontja
alapján úgy lett eredménytelen, hogy az eljárásban benyújtott minden ajánlat meghaladta az
ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét
[Kbt. 98. § (2) bek. a) pont],
267 0 csak érvénytelen jelentkezést / ajánlatot nyújtottak be
0 minden ajánlat „túl drága”
 feltéve, hogy a felhívás/dokumentáció időközben lényegesen nem változott meg
 AK a tárgyalásra meghívja a nyílt / meghívásos eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit,
amelyek ajánlata nem a Kbt. 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen és
ajánlatuk – adott esetben hiánypótlást követően – megfelelt az előírt formai
b) a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be
ajánlatot vagy részvételi jelentkezést vagy csak alapvetően nem megfelelő ajánlatot vagy részvételi
jelentkezést nyújtottak be [Kbt. 98. § (2) bek. b) pont],
 feltéve, hogy a felhívás/dokumentáció időközben lényegesen nem változott meg
 minderről az AK köteles az Európai Bizottság kérésére - a közbeszerzésekért felelős
miniszteren keresztül - tájékoztatást adni;
 követelményeknek;
(Alapvetően nem megfelelő, azaz:

Részvételi jelentkezés: ha a Kbt. 73. § (1) bek. b) vagy d) pontja alapján érvénytelen (kizárták v.
nem alkalmas)
Ajánlat: Ha olyan okból érvénytelen, amely alapján a szakmai ajánlat jelentős változtatások nélkül
nyilvánvalóan nem képes teljesíteni az ajánlatkérő által meghatározott igényeket és
követelményeket))
c) a szerződés műszaki-technikai sajátosságok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy
meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg [Kbt. 98. § (2) bek. c) pont];
 Feltéve, hogy az AK számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének
kielégítésére és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés
tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg
 Azt kell indokolni, hogy kizárólagos joga van a szerződés megkötésére
 nem követelmény, hogy egy személy vagy szervezet legyen csak képes fizikailag
teljesíteni, mivel ezen kritériumoknak csak azok a termékek és szolgáltatások felelnének
meg, amelyeknek piacán nincsen verseny,
 arról az esetről van szó, amikor a szerződést egy kizárólagos jog fennállása miatt
jogszerűen csak egy szervezettel (személlyel) lehet megkötni.
 Szerződés megkötését megelőzően min. 10 nappal önkéntes átláthatóságra vonatkozó
hirdetményt kell közzétenni
d) a szerződés egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, mivel annak célja egyedi
művészeti alkotás vagy művészi előadás létrehozása vagy ajánlatkérő általi megszerzése [Kbt.
98. § (2) bek. d) pont];
 e) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt
rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt
határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények
azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
[Kbt. 98. § (2) bek. e) pont]
Rendkívüli sürgősség esetén

268  azzal kell tárgyalni, szerződni, aki a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes
teljesíteni a szerződést
 Ajánlattételi felhívás vagy tárgyalási meghívó megküldése VAGY a tárgyalások
megkezdése
o AK neve, székhelye,
o a tárgyalás helye és ideje
o minimum a beszerzés tárgya és mennyisége
 nem kell alkalmassági követelményeket előírni (az alkalmasságot nem kell külön igazolni)
 Kizáró okok igazolása:
o AK elfogadhatja az AT egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt
nyilatkozatát
o AK ellenőrzi a rendelkezésre álló elektronikus nyilvántartásokat,
 A jogalap megfelelőségét illetően a KH részletes indoklással ellátott döntést hoz, amely
alapján a jogalap megalapozottsága egyértelműen megállapítható (honlapon is közzéteszi)
Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás – jogalapok
Olyan új építési beruházásra, illetőleg szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi
nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás,
illetőleg szolgáltatás teljesítésére [Kbt. 98. § (3) bek.]
 feltéve, hogy az új építési beruházás, illetőleg szolgáltatás összhangban van
azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos
eljárásban megkötötték,
 a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy
tárgyalásos eljárást alkalmazhat + megjelölte a lehetséges további építési
beruházások és szolgáltatások tárgyát, azok beszerzésének feltételeit
 a korábbi eljárásban az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás becsült
értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás,
illetőleg szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének
meghatározása szempontjából);
 csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet
indítani
Az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő
[Kbt. 98. § (4) bek. a) pont];
 nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a
piacképességet, illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;
A korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése

[Kbt. 98. § (4) bek. b) pont]
 a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a
következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem
illeszkedő dolgokat kellene beszerezni,
 vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget
eredményezne a működtetésben és a fenntartásban;
269  az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg
szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a 3 évet;
Az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett [Kbt. 98. § (4) bek. c) pont];
Az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági

végrehajtás, illetőleg az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő
értékesítés keretében szerzi be. [Kbt. 98. § (4) bek. d) pont];
Ezen jogcímeknél nincsen sem tárgyalási meghívó, sem ajánlattételi felhívás! – külön jogszabály
szabályozza a folyamatot!
Egy ajánlattevős hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás
 nem kell az EEKD-t alkalmazni

o AK elrendelheti a tételes igazolások benyújtását már az ajánlatban
 Az értékelési szempontrendszer kapcsán a Kbt. 76. § (5) bekezdését nem kell alkalmazni
o Lehet az ajánlati ár az egyedüli értékelési szempont, nem szükséges a
szempontrendszer
SPECIÁLIS JOGALAP NEMZETI ELJÁRÁSRENDBEN: AZ ÚN. “5 AJÁNLATTEVŐS”

ELJÁRÁS EGYIK FAJTÁJA HIRDETMÉNY NÉLKÜLI TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS
 az eljárás fajtája: hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás [Kbt. 115. § (5)-(7) bek.]
 Az egyetlen hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ahol NEM KELL tájékoztatni a
Közbeszerzési Hatóságot a megindításról
 DE: az eljárás eredményéről ebben az esetben is tájékoztatót kell feladni!
 Nem lehet alkalmazni uniós támogatásból megvalósuló beszerzésnél, amennyiben a
beszerzés Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos
Kbt. 115. § szerinti eljárás alkalmazása
 Csak építési beruházásoknál

0 ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a 300 millió forintot
 ha AK-nek a tisztességes verseny biztosításához a Kbt. által megkövetelt, megfelelő számú
alkalmas gazdasági szereplőről van tudomása
 Tárgyalás nélküli változat: Kbt. 115. § (2)-(4) és (6)-(7) bek.
 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás: Kbt. 115. § (5)-(7) bek.
 Min. 5 gazdasági szereplőt kell felkérni ajánlattételre
0 Csak a teljesítésre képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőknek lehet
AF-et küldeni!
0 EKR esetén: csak EKR-ben regisztrált gazdasági szereplőt lehet felkérni
0 AK a gazdasági szereplőt az EKR-en kívül előzetesen felhívhatja a
regisztráció megtételére [424/2017. Kr. 6. § (6) bek.]
0 Lehetőség szerint kkv-k részvételét biztosítva kell eljárni
270 0 A különböző eljárásokban ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők
személyét lehetőség szerint változtatja
 Alkalmassági követelményt nem kötelező előírni
 Szerződéskötési moratórium 5 nap
0 Ha csak 1 ajánlat érkezik: nincsen moratórium
 AK – anélkül, hogy ezt a KD-ban külön jelezte volna – nem köteles újabb hiánypótlást
elrendelni, ha egy hiánypótlás keretében benyújtott dokumentumra vagy hiánypótlás
keretében újonnan megnevezett gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb
hiánypótlás.
 Nyilvánosság: az EKR-ben közzé kell tenni:
0 Megindítással egyidejűjeg: a felhívást + közbeszerzési dokumentumokat
0 Bontást követően haladéktalanul: ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők
nevét, címét + bontási jegyzőkönyvet
 Kötöttség (a tárgyalások befejezésének időpontjától)
0 ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez (AK)
0 az ajánlattevő az ajánlatához (AT)
0 Ajánlati kötöttség időtartama: kezdet (tárgyalások befejezése) + max. 30 nap
(építési beruházásnál vagy ha külön jogszabályban előírt folyamatba épített
ellenőrzés [pl. 320/2015. Korm. rendelet] mellett folytatják le : 60 nap)
0 Kiterjeszthető [Kbt. 65. § (2) bek.]: max. + 60 nap
A tárgyalások [Kbt. 88. §]
 Cél: legkedvezőbb ajánlattevővel és legkedvezőbb feltételekkel történő szerződéskötés

 Egyenlő bánásmód
 Ha a tárgyalások egyenként történnek: az AT hozzájárulása nélkül a tárgyaláson az
ajánlatáról közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi AT-vel
 AF-ben megjelölhető, hogy a szakmai ajánlattal kapcsolatban melyek azok az elemek,
amelyekről nem lehet tárgyalni, vagy melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni fog
 Minden tárgyalásról jegyzőkönyv
0 a tárgyalás következő fordulójának megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló
esetén a tárgyalás befejezését követő két munkanapon belül) átadni / 2 munkanapon
belül megküldeni
0 minden, az adott tárgyaláson részt vett ajánlattevőnek alá kell írni
A tárgyalások szabályai hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban [Kbt. 101. §]
 A tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy
o A megkötött szerződés tárgya vagy feltételei olyan
jellemzőjében/körülményében térjenek el az AF megküldésekori tárgytól /
szerződéses feltételtől, amely nem tette volna lehetővé a hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárás alkalmazását
o Az AF-ban / KD-ban rögzített feltételek úgy módosulnának / egészülnének ki, hogy
ennek nyomán valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a tárgyalások
befejezésével végleges ajánlatot tenni,
o az értékelés szempontjai vagy módszere változna
271 o a KD-ban megadott, Kbt. 87. § (1) bek. szerinti minimumkövetelmények
változnának (vagyis nem tárgyalhat olyan paraméterről, amelyről rögzítette, hogy
nem tárgyal róla…)
 Minden, a tárgyalásokon részt vett AT-t (a módosított ajánlatok / végső ajánlatok benyújtását
megelőzően) az ajánlat módosításához megfelelő időben értesíteni kell a műszaki leírás
vagy más közbeszerzési dokumentum bármely módosításáról
 A tárgyalások lezárásának időpontja: AF vagy Előzetesen

0 Végleges ajánlattétel
0 tárgyalások lezárásaként
0 elő kell írni
0 írásban
0 Csak akkor kötelező, ha az eljárásban több AT vesz részt
0 határidőt is meg kell adni
0 Tárgyalásos eljárásban (HNT eljárásban is!) mindig kötelező végleges ajánlat írásbeli
benyújtása
0 Kivéve a Kbt. 87. § (6) bek. szerinti esetekben
26.C. Foglalja össze a Közbeszerzési Döntőbizottság által tartott tárgyalásra vonatkozó

szabályokat és az iratbetekintés rendjét!
 a tárgyalás megindítására vonatkozó szabályok
 a tárgyaláson jelenlévők
 a tárgyalás nyilvánossága, a zárt tárgyalás
 az iratbetekintési jog kizárása és korlátozása (üzleti titkot tartalmazó iratok)
 iratbetekintési kérelem tartalma
 iratbetekintés a minősített adatot tartalmazó iratokba
161. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési ügyet tárgyalás tartása nélkül bírálja
el, kivéve, ha a tárgyalás tartása feltétlenül szükséges különösen az ügyféli jogok
gyakorlásához, a tényállás tisztázásához, a szakszerű és minden, az ügy szempontjából fontos
körülményt figyelembe vevő döntés meghozatalához. Nem tartható tárgyalás, ha a jogorvoslat
tárgya kizárólag a gazdasági szereplő által a közbeszerzési eljárás során bemutatott referenciáknak
az eljárást megindító felhívásban előírtakkal való műszaki egyenértékűségének megállapítása.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalást az eljárás megindításától számított tizenöt napon
belül tartja meg.
(3)
(4) A tárgyalás nyilvános. A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból vagy a fél indokolt kérelmére
az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kizárja, ha az minősített adat
védelmében, üzleti titok vagy törvényben meghatározott más titok megőrzése érdekében indokolt.
A Döntőbizottság a tárgyalásnak a tanúmeghallgatással érintett részéről a nyilvánosságot különösen
indokolt esetben akkor is kizárhatja, ha a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el és a zárt
tárgyaláson történő meghallgatása a tanú, illetve hozzátartozója életének, testi épségének a
272 megóvása érdekében szükséges. A Döntőbizottság - kivéve, ha a zárt tárgyalásra törvény kötelező
rendelkezése alapján került sor - a nyilvánosság kizárásáról indokolt végzést hoz.
(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a tárgyalástól számított öt
napon belül megküldi az ügyfeleknek.
162. § (1) Az ügyfél az eljárás megindításától számított tizedik napig, a közbeszerzési eljárás
alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos
jogorvoslati eljárásban az eljárás megindításától számított harmincadik napig, a Közbeszerzési
Hatóság képviseletében eljáró személy az eljárás során bármikor, betekinthet a közbeszerzési
eljárás, valamint a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést
készíthet.
(2) Az ajánlatkérő, az ajánlattevő és a részvételre jelentkező - az üzleti titok védelmére
hivatkozással - indokolt kérelmében kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési
jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nem
minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak.
(3) Ha az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező meghatározott iratokat elkülönített módon, üzleti
titokként helyezett el az ajánlatában, részvételi jelentkezésében, vagy a közbeszerzési eljárás során
általa benyújtott egyéb irat tekintetében kérte annak üzleti titokként történő kezelését, úgy kell
tekinteni, hogy ezen iratok vonatkozásában kérte az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési
jogának kizárását.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság köteles megvizsgálni, hogy az iratbetekintési jog
korlátozásának vagy kizárásának feltételei fennállnak-e, és a kérelemről való döntéssel egyidejűleg
- amennyiben az az adott esetben értelmezhető - kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat
elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.
(5) *
(6) Felhasználói engedély hiányában nem lehet betekinteni a minősített adatot tartalmazó iratba.
Nem lehet betekinteni a törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba sem, ha azt az érintett
adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem
akadályozza az (1) bekezdésben meghatározott, betekintést kérő személyt jogorvoslati jogának
gyakorlásában.
(7) Az olyan tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, amelyről a nyilvánosságot a minősített adat
védelme érdekében zárták ki, nem lehet lemásolni vagy arról feljegyzést készíteni. Ilyen ügyben az
iratok megtekintésének is csak - a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározottak
alapján - a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye.
(8) Az iratokba való betekintéshez az (1)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a
Közbeszerzési Döntőbizottság engedélye szükséges.
27.A Mutassa be az egymillió forintot elérő, de a nemzeti értékhatárokat el nem érő értékű
beszerzések fő szabályait! Mely jogszabályok rendelkeznek ezen beszerzésekről?
 Kbt. által meghatározott alanyi kör
 hatályos kormányrendelet
 rendelet alóli kivételek
 3 ajánlat bekérése
 adatszolgáltatási kötelezettség
273  beszerzések ellenőrzése
A közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével

kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. (XII.23.) Korm. rendelet:
Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és intézményeik, a Kormány
közalapítványai, valamint azon többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, mint
ajánlatkérők az egymillió forintot elérő, de a nemzeti értékhatárokat el nem érő értékű
árubeszerzéseik, építési beruházás, szolgáltatás megrendelés, valamint építési és szolgáltatási
koncesszió tárgyában kötendő szerződéseiket megelőzően is kötelesek legalább három árajánlatot
bekérni.
Az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor

diszkriminációmentesen, az egyenlő bánásmód elvének megfelelően jár el. Az ajánlattételre
felhívandó gazdasági szereplőket lehetőség szerint az ajánlatkérő székhelye, vagy a szerződés
tárgyát képező szolgáltatás, árubeszerzés, vagy építési beruházás teljesítésének helye szerinti
mikro-, kis- vagy középvállalkozások közül választja ki.
Az ajánlatkérő nem köteles három ajánlatot bekérni, ha
a) a beszerzés tárgya a Kbt.-ben meghatározott kivételek körébe tartozik
b) a beszerzés tárgya a Kbt.-ben meghatározott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban lenne

beszerezhető;
c) a beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a
piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az
ajánlatok bekérésére vonatkozó a rendelet szerinti szabályok alkalmazása esetén meghiúsulna;
d) a beszerzés tárgya igazságügyi szakértői megbízás, vagy közbeszerzési eljárásokhoz,

pályázatokhoz kapcsolódó szakmai bírálóbizottsági tag megbízása;
e) a szerződés tárgya közüzemi szolgáltatások (különösen víz, gáz, villamos energia, hőenergia),
vagy internet szolgáltatás megrendelése;
f) az ajánlatkérő piackutatás eredményeképpen igazolható módon meggyőződött arról, hogy az

adott piacon háromnál kevesebb gazdasági szereplő lelhető fel, így potenciális versenyhelyzet nincs
az adott beszerzési tárgy tekintetében;
g) a szerződés tárgya egyedi gyártású áru beszerzése, feltéve, hogy az áru egyediségét a gyártó
igazolja;
h) a fizetési kötelezettség előzetesen meghirdetett tanfolyamra, képzésre, konferenciára történő

jelentkezéssel kapcsolatos;
i) a szerződést külföldön kell megkötni vagy teljesíteni;

274 j) a szerződés tárgya repülőjegy vásárlása, illetve utasbiztosítási szolgáltatás megrendelése;
k) a beszerzés közfoglalkoztatási program keretében történik;
l) a szerződés tárgya személyhez kötött, bizalmi jellegű szolgáltatás teljesítése;
m) a szerződés tárgya állami vezetők hivatali tevékenységéhez kapcsolódó, bizalmi jellegű

szolgáltatások beszerzése (különösen beszédíró, fotós, személyi kommunikációs tanácsadó,
személyi tolmácsolás);
n) a szerződés tárgya állami vezetők képzésére, oktatására vonatkozó, vezetői és

személyiségfejlesztési tanácsadási szolgáltatás;
o) a szerződés tárgya veszélyes hulladék megsemmisítése,
p) a szerződés tárgya emberi erőforrás kezelési tanácsadás,
q) a szerződés tárgya olyan a rendelet hatálya alá tartozó korábbi szerződéshez kapcsolódó
kiegészítő árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés vagy építési beruházás, amelynek értéke nem
haladja meg az eredeti szerződés értékének ötven százalékát, és az alapszerződésben szerződő
partnertől történő beszerzés szakmai vagy gazdaságossági szempontból indokolt, feltéve, hogy
beszerzés teljes becsült értéke nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat.
Az ajánlatkérő eltekinthet attól, hogy a szerződést a három ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő
valamelyikével kösse meg, ha a benyújtott árajánlatok magasabbak az interneten elérhető és
összehasonlítható módon kiválasztható alacsonyabb vételárú, az ajánlatkérés tárgyával megegyező
árunál, vagy szolgáltatásnál. Ebben az esetben az ajánlatkérő az interneten történt összehasonlító
vizsgálat eredményét dokumentálja, a szerződést pedig az interneten történt összehasonlító vizsgálat
eredményeként alacsonyabb árat ajánló gazdasági szereplővel köti meg.
Az ajánlatkérő minden évben június 30-i állapotra, valamint december 31-i állapotra 10
munkanapon belül adatszolgáltatást teljesít az a rendelet hatálya alá tartozó beszerzéseiről a
közbeszerzésekért felelős miniszternek. Az adatszolgáltatás körében az ajánlatkérő tájékoztatja a
közbeszerzésekért felelős minisztert az e rendelet szerinti beszerzések
a) tárgyáról,
b) nettó értékéről,
c) szerződéskötési időpontjáról, valamint
d) az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők nevéről és címéről, és
e) az ajánlatkérővel szerződést kötő fél megnevezéséről.
A közbeszerzésekért felelős miniszter a rendeletben foglalt előírások betartását éves ellenőrzési terv
alapján ellenőrzi.
275 A közbeszerzésekért felelős miniszter az éves ellenőrzési tervben nem szereplő ajánlatkérő és
beszerzés esetében eseti jelleggel is ellenőrizheti az e rendeletben foglalt előírások betartását.
A közbeszerzésekért felelős miniszter megkeresésére az ajánlatkérő a megkeresésben öt

munkanapon belül teljeskörűen a közbeszerzésekért felelős miniszter rendelkezésére bocsátja
27.B. Foglalja össze az innovációs partnerségre vonatkozó szabályokat! Milyen

rendelkezéseket kell tartalmaznia a partnerségi szerződésnek?
 az innovációs partnerség célja
 az innovációs partnerség szakaszai
 az ajánlatok értékelésének szempontja
 az ajánlat kötelező tartalmi elemei
 partnerségi szerződésre vonatkozó rendelkezések
Innovációs partnerség - Kbt. 95-97. §
Olyan sajátos közbeszerzési eljárás, amelynek célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy
építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy
építési beruházások ezt követő beszerzése
 Piacon még nem létező innovatív termék, szolgáltatás, építési beruházás
 Az eljárásfajta választását a beszerzés tárgya újszerűségének (innovativitásának)
ismertetésével kell indokolni
 A szerződéses feltételeknek részletesen ki kell térni a szellemi alkotásokhoz fűződő
jogokra
Két szakaszra tagolódik:
a) eljárási szakasz
 innovációs partnerségi szerződés vagy szerződések megkötése a Kbt. szerint
 tárgyalásos eljárás szabályai szerint (határidő rövidítési lehetőségek nem
alkalmazhatók!)
 Csak a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontrendszer alkalmazható
 A tárgyalástól nem lehet eltekinteni! (Kbt. 87. § (6) bek. nem alkalmazható!)
 Az ajánlatoknak tartalmaznia kell az AK által meghatározott igények teljesítésére
irányuló kutatási és fejlesztési projekt leírását
 Több AT-vel is megköthető a partnerségi szerződés
 Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a partnerségi hirdetmény megkötéséről
kell közzétenni
b) szerződéses szakasz
 a fejlesztési folyamat és a beszerzés az innovációs partnerségi szerződésben
szabályozott feltételek szerint
276  A partnerségi szerződésnek tartalmaznia kell:
 kutatási és innovációs folyamat menete (szakaszokból kell felépülnie)
 partner által elérendő közbenső célokat, amelyekhez kapcsolódóan díjazásról is
rendelkezni kell
 AK minden szakasz lezárultát követően dönthet a partnerség megszüntetéséséről
vagy a partnerek számának csökkentéséről (ha jelezte ennek lehetőségét és
alkalmazásának feltételeit a közbeszerzési dokumentumokban)
27.C. Milyen érdemi határozatokat hozhat a Közbeszerzési Döntőbizottság? Részletezze

azokat az eseteket, amikor a Közbeszerzési Döntőbizottság jogsértést állapít meg!
 az alaptalan kérelem elutasítása
 a jogsértés hiányának megállapítása
 a jogsértés megállapítása és egyéb jogkövetkezmények alkalmazása
 a jogsértést megállapító határozat tartalma, különös tekintettel a gazdasági szereplő eltiltására
a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől és a bírság kiszabására
165. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzési Hatóság nevében hozza

meg.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában

a) az alaptalan kérelmet elutasítja;
b) a hivatalból indított vagy folytatott eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát;
c) megállapítja a jogsértés megtörténtét, és a 62. § (1) bekezdés q) pont szerinti kizáró ok
alkalmazása érdekében a közbeszerzési eljárás vagy a koncessziós beszerzési eljárás eredményeként
kötött szerződés e törvényben előírt rendelkezéseinek megsértése esetén dönt annak súlyosságáról;
d) megállapítja a jogsértés megtörténtét, a 62. § (1) bekezdés q) pont szerinti kizáró ok alkalmazása
érdekében a közbeszerzési eljárás vagy a koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött
szerződés e törvényben előírt rendelkezéseinek megsértése esetén dönt annak súlyosságáról és
alkalmazza a (3) bekezdésben felsorolt jogkövetkezményeket;
e) a (6) bekezdésben meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki;
f) megállapítja a jogsértés megtörténtét és eltiltja az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a közbeszerzési
eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt a közbeszerzési eljárásban való részvételtől;
g) hivatalból megállapítja a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés esetén a szerződés
semmisségét vagy a 137. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén azt, hogy az érintett
szerződés nem semmis;
h) megállapítja, hogy a 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés
esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-
e.
(3) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg,
a) a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértőt az e törvénynek megfelelő
eljárásra, illetve az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti;
b) megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során hozott vagy azt lezáró döntését,
ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg;
277 c) elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését;
d) bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel vagy személlyel, valamint a jogsértésért felelős
személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel
szemben.
(4) A (3) bekezdés d) pontja szerinti bírság összege - a (11) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a
jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb 10%-a.
(5) Ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az
ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen
jogsértés tekintetében a (3) bekezdés d) pontja szerinti bírság összege - a (11) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a
jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb 15%-a.
(6) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha
a) a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg;
b) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést;
c) a szerződést hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem
álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei;
d) az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén elmulasztotta a Közbeszerzési
Hatóság előzetes értesítését;
e) a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való
eljárását [153. §] és a Döntőbizottság megállapítja a jogsértés megtörténtét.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott bírság összege - a (11) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetén a
jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés
értékének legfeljebb 15%-a.
(7a) A 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési
Döntőbizottság megállapítja, hogy a szerződés a 137. § (3) bekezdésében foglalt feltételek
fennállására tekintettel nem semmis, a (6)-(7) bekezdésben foglaltakon túl további bírságot szab ki,
amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének
15%-a.
(7b) A 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési
Döntőbizottság megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés érvénytelensége
jogkövetkezményei alkalmazása körében nem lesz lehetséges, a (6)-(7) bekezdésben foglaltakon túl
további bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve -
legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.
(8) A Közbeszerzési Döntőbizottság a (2) bekezdés f) pontja alapján a jogsértés megállapítása
mellett köteles az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a közbeszerzési eljárásban részt vett más
szervezetet vagy személyt - a (11) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - fél évtől három
évig terjedő időszakra eltiltani a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, ha
a) az a közbeszerzési eljárás során, illetve közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatot
szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett és a kizárásnak a 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti
feltételei fennállnak;
b) az a közbeszerzési eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali
folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana
számára a közbeszerzési eljárásban.
278 (9) A Közbeszerzési Döntőbizottság a (2) bekezdés f) pontja alapján a jogsértés megállapítása
mellett köteles az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a közbeszerzési eljárásban részt vett más
szervezetet vagy személyt - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - eltiltani a
közbeszerzési eljárásban való részvételtől, ha a 25. § szerinti összeférhetetlenségből, illetve a
közbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásból eredő versenytorzulást az adott
eljárásban való részvételtől való eltiltásán kívül nem lehet más, kevésbé kényszerítő
intézkedésekkel hatékonyan orvosolni.
(10) A (8) bekezdés alkalmazásában a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlattevőt, alvállalkozót,
illetve a közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt nemcsak a jövőre nézve,
hanem a vizsgált közbeszerzési eljárásban, továbbá egyéb folyamatban lévő közbeszerzési eljárás
vonatkozásában is köteles eltiltani a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, illetve a szerződés
megkötésétől, ha az érintett eljárásokban az eljárás eredményének megküldésére még nem került
sor. A (9) bekezdés szerinti esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlattevőt, alvállalkozót,
illetve a közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt kizárólag a vizsgált
közbeszerzési eljárásban tilthatja el a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, illetve a szerződés
megkötésétől.
(11) A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása,
valamint a bírság összegének - továbbá a 62. § (1) bekezdés q) pont szerinti jogsértés megállapítása
esetén az eltiltás időtartamának - megállapításában az eset összes körülményét, így különösen
a) a jogsértés súlyát,
b) a közbeszerzés tárgyát és értékét,
c) a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását,
d) az e törvénybe ütköző magatartásnak az adott közbeszerzés vonatkozásában történt ismételt
tanúsítását,
e) a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot,
f) támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv
eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat
figyelembe veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe
kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
(12) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését,
az ajánlatkérő köteles a határozat véglegességének időpontjától számított harminc napon belül új
eljárást lezáró döntést hozni. Ha az eljárás előre láthatólag nem eredménytelen, döntése
meghozatala előtt - határidő tűzésével - be kell szereznie valamennyi érvényes ajánlatot tevő
nyilatkozatát arról, hogy ajánlatát fenntartja. Ha az ajánlattevő a megadott határidőben nem
nyilatkozott, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát nem tartja fenn. Ha az ajánlatkérő az eljárásban való
részvételt ajánlati biztosíték adásához kötötte, az ajánlatát fenntartó ajánlattevőnek igazolnia kell az
ajánlati biztosíték fenntartását vagy újbóli rendelkezésre bocsátását az ajánlati kötöttségnek az
ajánlatkérő által meghatározott új idejére.
(13) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság e § szerinti határozatában megállapítja a közbeszerzésre,
illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetve az
ajánlattevőként szerződő fél - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől
számított harminc napon belül - elállhat az érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött
szerződéstől, feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a közbeszerzési eljárást lezáró döntést.
28.A Kinek vagy kiknek kell teljesíteni a közbeszerzési szerződést? Milyen szabályok
vonatkoznak a projekttársaságra? Mutassa be a teljesítésigazolásra és a szerződés
279 ellenértékének kifizetésére vonatkozó szabályokat, részletesen térjen ki az építési
beruházások ellenértéke kifizetésének különös szabályaira!
 a nyertes ajánlattevő, közös ajánlattevő szerződés teljesítésére vonatkozó kötelezettsége
 projekttársaság létrehozása és megszüntetése
 a projekttársaságra vonatkozó szabályok (tagok felelőssége, részesedés a projekt-társaságban,
projekttársaság teljesítése)
 teljesítésigazolás kiadása
 a szerződés ellenértékének kifizetésére vonatkozó általános szabályok
 az építési beruházásokra vonatkozó szerződések ellenértékének kifizetésére vonatkozó
szabályok
A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve

közösen ajánlatot tevőknek vagy - a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő és a
nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a
továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie.
Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett

szervezetet a kötelezettségvállalásnak megfelelően köteles igénybe venni, valamint köteles a
teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy
szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be, ha az ajánlattevő e
szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is
megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a
közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.
Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor,

ha építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint árubeszerzésre
irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési művelet esetén az ajánlatkérő
előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy a közös
ajánlattevők egyike végezzen el.
A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd a szerződés teljesítésének

időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni,
amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott
alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett alvállalkozó
nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a
megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt.
Az eljárás során az ajánlattevő által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától
nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve
az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor
meghatározó körülménynek minősült.
Ha a szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők projekttársaságot

hoznak létre, a szerződésben elő kell írni, hogy az abban foglalt jogok és kötelezettségek a
280 projekttársaság létrejöttét követően a projekttársaságot illetik meg, illetve terhelik, a szerződő felek
kötelesek az ehhez szükséges ügyleteket megkötni. Ebben az esetben az ajánlatban megjelölt
alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a szerződés teljesítéséhez szükséges szerződést
megkötni.
A projekttársaság és a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők a szerződés teljesítéséért

egyetemlegesen felelnek.
A projekttársaság csak a szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységet végezhet, ilyen

szerződéseket köthet, más gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet, valamint nem
alakulhat át, nem válhat szét és nem egyesülhet más jogi személlyel.
A projekttársaságban a nyertes ajánlattevőn vagy ajánlattevőkön kívül más nem szerezhet

részesedést, kivéve azt az esetet, amikor az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban megjelöli,
hogy a projekttársaságot a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők és az ajánlatkérő hozzák létre.
A nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők a projekttársaságot akkor szüntetheti(k) meg, ha
a) a projekttársaság a szerződésben foglaltakat teljesítette és az ajánlatkérővel az egymás felé

fennálló elszámolási kötelezettségeket is teljesítették vagy
b) a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők a szerződésből, valamint a szerződés teljesítése

érdekében kötött szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket a projekttársaságtól teljes
egészében átvállalták.
Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az

elismerés megtagadásáról legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől vagy az erről
szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni.
Építési beruházás megvalósítására kötött kivitelezési szerződés esetében, ha az ajánlattevőként

szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződésben az
átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi
meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben meghatározott határidőben nem
fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére a teljesítésigazolást köteles kiadni.
A felek az ellenszolgáltatás részletekben történő teljesítésében is megállapodhatnak, feltéve, hogy a

szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt.
Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot

meghaladja, az ajánlatkérő köteles a szerződésben foglalt - tartalékkeret és általános forgalmi adó
nélkül számított - teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb hetvenötmillió
forint előleg igénybevételének lehetőségét biztosítani.
Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki

szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet:
281 Az ajánlatkérőként szerződő előleget az ajánlattevő kérésére legkésőbb az építési munkaterület
átadását követő 15 napon belül köteles kifizetni.
Az előleg alapja a szerződésben foglalt teljes nettó ellenszolgáltatás értéke. A szerződés későbbi
módosítása a kötelezően biztosítandó előleg összegét nem érinti.
Az ellenszolgáltatás kifizetésére csak az adott munkára, munkarészre vonatkozó teljesítésigazolás

kiállítását követően kerülhet sor.
Hat hónapot meghaladó teljesítési időszakról rendelkező és egyben ötvenmillió forintot meghaladó
összegű nettó ellenszolgáltatást tartalmazó szerződések esetén az ajánlatkérő az adott építési
beruházás jellemzőinek megfelelő időszakonként vagy kivitelezési szakaszonként részszámlázási
lehetőséget biztosít.
Ebben az esetben az általános forgalmi adó nélkül számítva egy milliárd forint alatti szerződéses
értékű építési beruházásoknál az ajánlatkérő legalább négy részszámla (ideértve a végszámlát is)
benyújtásának lehetőségét biztosítja, az általános forgalmi adó nélkül számítva egy milliárd forintot
meghaladó szerződéses értékű építési beruházásoknál az ajánlatkérő legalább hat részszámla
(ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetőségét biztosítja.
Az első részszámla kibocsátásának lehetőségét minden esetben biztosítani kell legkésőbb az

általános forgalmi adó nélküli szerződéses érték 25%-át elérő megvalósult teljesítés esetén.
Az előleg és a részszámlák alapján történő kifizetések összértéke nem lehet kevesebb a szerződés
általános forgalmi adó nélkül számított értékének 70%-ánál.
A részszámla összegét az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés

mértékének megfelelően kell meghatározni, úgy, hogy a részszámla szerinti nettó ellenszolgáltatás a
szerződés megvalósult értékét nem haladhatja meg.
Az ajánlatkérőként szerződő fél, valamint a kifizetésre köteles szervezet, ha az ajánlattevőként

szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a következő szabályok szerint köteles az
ellenszolgáltatást teljesíteni:
a) az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek

nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az
ellenszolgáltatásból;
b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles

nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre
jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen
számláikat;
c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki

számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés
mértékét;
282 d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként
szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek;
e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az

alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;
f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak

másolatait;
g) az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés
ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő
feleknek;
h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét

nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő őrzi, és az akkor illeti meg az
ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő részére igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét
teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult
az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére;
i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont
szerinti határidő harminc nap.
A havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél ajánlattevő az igénybe
vett alvállalkozónak a teljesítésért abban az esetben fizethet, ha
a) az alvállalkozó az ajánlattevő rendelkezésére bocsát a tényleges kifizetés időpontjától

számított 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolást,
b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,

vagy
c) az ajánlattevő rendelkezésére bocsátja köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolást.
Az ajánlattevő az általános adóigazolás rendelkezésre bocsátása után az abban szereplő köztartozás

erejéig visszatartja a kifizetést.
28.B. Sorolja fel a sajátos beszerzési módszereket! Hány formában köthető

keretmegállapodás? Kik jogosultak a keretmegállapodás alapján a
keretmegállapodásban részes ajánlattevőkkel szerződést kötni? Körvonalazza a
keretmegállapodás első részére és a keretmegállapodásra vonatkozó főbb szabályokat!
Sorolja fel a keret-megállapodásos eljárás második részének fajtáit!
 sajátos beszerzési módszerek: keretmegállapodások, dinamikus beszerzési rendszer,
elektronikus árlejtés, elektronikus katalógusok
 a keretmegállapodás formái
283  önkéntes csatlakozás kizárása, felhívásban azonosított ajánlatkérői kör
 az első részben alkalmazható eljárástípusok
 a keretmegállapodás időtartama
 a második részben alkalmazható eljárások
Sajátos beszerzési módszerek
o Keretmegállapodások [Kbt. 104-105. §]

o Dinamikus beszerzési rendszer [Kbt. 106-107. §]
o Elektronikus árlejtés [Kbt. 108. § + EKR rendelet]
o Elektronikus katalógusok [Kbt. 109. §]
Keretmegállapodás
Meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan
megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló,
egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az
ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget.
o Igény – több nyertes vs. új beszerzési stratégia kialakítása

o Cél: rugalmas eljárásrend, kevesebb bürokrácia
o Jellemző: két részből álló eljárás, piacspecifikus (megfelelő számú piaci szereplő)
o Alkalmazási környezet: jól parametrizálható beszerzési tárgyak, méretgazdaságos
beszerzések esetében
o Elvileg max. 4 évre köthető
o indokolt esetben 4 évnél hosszabb időtartamra is köthető
0 Pl. indok lehet egy hosszabb megtérülési idejű befektetés
0 Nem korlátozhatja a versenyt
0 Csak akkor alkalmazható, ha a tárgyára / a szerződéses konstrukció sajátosságaira
tekintettel kifejezetten indokolt
o A keretmegállapodásban AK megjelölheti, hogy az előirányzott teljes mennyiség keretein
belül meghatározott részre kötelezettséget vállal
o AK nem köteles beszerzését a KM alapján megvalósítani ekkor köteles új eljárást
lefolytatni + utalnia kell erre a körülményre + a KM-et kötött AT-ket tájékoztatnia kell
o A KM-ben részes AT-ket ajánlattételi ill. szerződéskötési kötelezettség terheli [Kbt. 104.
§ (3) bek.]
284
Nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás  eredménye: keretmegállapodás
A keretmegállapodás alapján a Kbt. 105. § szerint a beszerzést megvalósítja
Keretmegállapodás típusai
 Egy ajánlattevővel [Kbt. 105. § (1) bek. a) -c)]

o A közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező
erővel tartalmazza a keretmegállapodás – közvetlen megrendelés VAGY konzultációt
követő szerződéskötés (utóbbi lehetőségre utalni kell a felhívásban és a KM-ben)
erővel NEM vagy NEM KÖTELEZŐ ERŐVEL tartalmazza a keretmegállapodás –
konzultációt követő szerződéskötés
o Több ajánlattevővel [Kbt. 105. § (2) bek. a) -c)]
erővel tartalmazza a keretmegállapodás – közvetlen megrendelés VAGY konzultációt
követő szerződéskötés (utóbbi lehetőségre utalni kell a felhívásban és a KM-ben)
erővel NEM vagy NEM KÖTELEZŐ ERŐVEL tartalmazza a keretmegállapodás –
verseny újranyitása (pl. e-aukció vagy AF kiküldése)
NEMZETIBEN:
KM alkalmazása esetén a verseny újranyitása a Kbt. 105. § (2) bekezdésében foglaltak helyett
elektronikus árlejtés lefolytatásával is történhet (ha a megindító felhívásban kikötötte)
285
o Több ajánlattevős KM-nél, közvetlen megrendelés esetén: a KM-nek tartalmaznia kell,
hogy melyek azok az objektív szempontok, amelyek alapján az adott közbeszerzés
megvalósítására irányuló szerződést egyik vagy másik, a keretmegállapodásban részes
ajánlattevővel megköti
0 pl. az első részben alkalmazott értékelési szempont alapján felállított rangsor
0 KM alapján megvalósuló közbeszerzés tárgyával összefüggő más objektív kritérium
o A KM alapján szerződés kizárólag a KM időtartama alatt köthető, valamint a
beszerzett mennyiség nem haladhatja meg KM-ben előirányzott teljes mennyiséget
o A szerződés időtartama viszont, a KM feltételeinek megfelelően, túlnyúlhat a KM
időtartamán [lásd Kbt. miniszteri indoklás]
o Több ajánlattevős KM-nél, verseny újranyitása esetén: az eljárás akkor is
eredménytelennek nyilvánítható, ha csak egy érvényes ajánlatot nyújtottak be
 Cél: keretmegállapodás létrehozása több AT-vel

 Nyílt / meghívásos / tárgyalásos eljárás
 Keretszám: legalább 3
 A keretmegállapodásban a szerződések lényeges feltételei kerülnek meghatározásra
o Közbeszerzés tárgya
o Ellenszolgáltatás mértéke
o Előirányzott mennyiség
 Közvetlen ajánlattételi felhívás küldése

0 Tartalma: Kbt. 105. § (3) bek.
 Célja: a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel kössön AK szerződést
0 Csak a keretmegállapodásos partnereknek lehet AF-t küldeni
0 AF kötelező tartalmi elemeit a törvény meghatározza
0 A keretmegállapodásos feltételek lényegesen nem változtathatók
0 A KM-ben foglaltakkal azonos vagy kedvezőbb ajánlat tehető
 Szerződés egy ajánlattevővel vagy többel (min. 3) köthető
 Eltérő értékelési szempont az eljárás II. részében alkalmazható, ha már a keretmegállapodás
megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban a közbeszerzési dokumentumokban azt előírta
és azt a KM tartalmazza
Dinamikus beszerzési rendszer
 Gyakran felmerülő közbeszerzések megvalósítása érdekében

 Elektronikus folyamatként kell működtetni
o Minden kommunikáció elektronikusan történik
 A rendszerbe az alkalmassági feltételeknek megfelelő összes jelentkező gazdasági szereplőt
fel kell venni
 Mindegyikük számára lehetővé kell tenni az ajánlattételt, amikor a beszerzési igény felmerül
 A DBR-be bármikor kérheti felvételét egy gazdasági szereplő
 A meghívásos eljárás szabályait kell alkalmazni (a 83. § (3) bek. kivételével)
286  A részvételi szakaszt AK előre le tudja folytatni, így amint egy beszerzési tárgyra szüksége
van, azt jóval gyorsabban be tudja szerezni, mintha elölről kezdené a közbeszerzési eljárást
 A megindító hirdetményben fel kell tüntetni a DBR fennállásának időtartamát (ha változik:
hirdetményt kell feladni róla!)
 A rendszer felállításakor a jelentkezések benyújtására min. 30 nap (gyorsított eljárás nem
alkalmazható!)
o A továbbiak tekintetében nem határozható meg újabb részvételi határidő, mivel a
rendszer fennállásának teljes időtartama alatt lehet részvételre jelentkezni
o A jelentkezéseket 10 munkanapon belül el kell bírálni
o Indokolt esetben (különösen hiánypótlás, felvilágosítás kérés esetén): 15 munkanap
- minden jelentkezőt értesíteni kell a meghosszabbított időtartamról!
o A rendszer felállításakor a bírálat hosszabb ideig is tarthat (addig nem lehet AF-
et kiküldeni, amíg be nem fejezte AK a jelentkezések bírálatát) - minden jelentkezőt
értesíteni kell a meghosszabbított időtartamról!
o Részvételi összegezést csak a DBR felállításakor kell készíteni
 A tv. megengedi, hogy a pontos műszaki leírást, szerződéses feltételeket AK csak az
ajánlattételi felhívással tegye elérhetővé
 KM-mel ellentétben: az ajánlati ár nem kerül előre rögzítésre!
 Az egyes közbeszerzések megvalósításakor: AK minden, a rendszerbe felvett gazdasági
szereplőt felhív, hogy nyújtson be ajánlatot
o Ajánlattételi határidő: min. 10 nap
o A nem központi AK-nak lehetősége van megállapodásra is az AT-kkel (akár ennél
rövidebb időtartamban is)
o Általános bírálati szabályok szerint kell bírálni (Kbt. 69. §)
o AK a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt bármikor felhívhatja a
rendszerbe felvett gazdasági szereplőket, hogy 5 munkanapon belül nyújtsák be az
egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatuk aktualizált
változatát
Elektronikus árlejtés
 Mikor lehet árlejtést tartani? [Kbt. 108. § (2) bek.]

0 a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásban, ha a közbeszerzési
dokumentumok tartalma, különösen a műszaki leírás pontosan
meghatározható, - hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban NEM lehet!
0 KM keretében, a verseny újranyitása esetén [Kbt. 105. § (2) bekezdés b) vagy c)
esetek],
0 a Kbt. 106. § szerinti dinamikus beszerzési rendszer keretében
 NEM LEHET:
0 Építési beruházás esetén
0 Olyan szolgáltatás megrendelés esetén, melynek tárgya szellemi alkotómunka,
különösen építmények megtervezése
Mikor javasolt az elektronikus árlejtés?

287
 Megfelelő előkészítéssel bármely esetben
 A legoptimálisabb eredményeket
o viszonylag egyszerű beszerzési tárgyak
o adott piaci szegmensben erős verseny
o sok résztvevős piac
o kevésbé komplex bírálati szempontrendszer esetén lehet elérni.
Az elektronikus árlejtés előnyei
 Kis időigényű
 Jelentős megtakarítás (10-30 %) érhető el
 Jól illeszthető más beszerzési folyamatokhoz (pl. katalógusok)
 Jól dokumentálható, transzparens
 Lehetséges megtakarításhoz képest elenyésző költség
 Megbízható szolgáltató igénybevétele esetén kiforrott, biztonságos technológia
28.C. Mutassa be a közbeszerzési intézményrendszert! Néhány mondatban jellemezze az

intézményrendszert alkotó szervezetek főbb tevékenységi köreit! Röviden mutassa be,
hogy mely intézmények milyen módon vesznek részt a közbeszerzési eljárások vagy a
közbeszerzési eljárások egyes részeinek ellenőrzésében!
 a közbeszerzési intézményrendszer bemutatása
 a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogalkotásért felelős minisztérium, a Miniszterelnökség
feladatai
 a Közbeszerzési Hatóság (hirdetményellenőrzési feladatok, a közbeszerzési eljárások
eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának ellenőrzésére
vonatkozó feladatok)
 a Közbeszerzési Döntőbizottság
 az európai uniós támogatásokból megvalósított közbeszerzések ellenőrzésében részt vevő
szervezetek
 központi beszerző szervezetek és tevékenységeik
 a közbeszerzési eljárások ellenőrzésében résztvevők és az ellenőrzés jellemzői
A közbeszerzési intézményrendszer alkotóelemei
 Közbeszerzési Hatóság
o Tanács
o Titkárság
o Közbeszerzési Döntőbizottság
 Miniszterelnökség
o közbeszerzésekkel kapcsolatos jogalkotásért felelős minisztérium
288  Az európai uniós támogatásokból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzésében részt
vevő szervezetek
 KEF (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság)
o ellátja a központosított közbeszerzési rendszer működtetésével kapcsolatos
feladatokat,
o lebonyolítja a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó
közbeszerzéseket.
A közbeszerzési eljárások ellenőrzésében részt vevők
 a) a Közbeszerzési Hatóság elnöke;

 b) az Állami Számvevőszék;
 c) a kormányzati ellenőrzési szerv;
 d) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv;
 e) a Magyar Államkincstár;
 f) az alapvető jogok biztosa;
 g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály
alapján közreműködő szervezet;
 h) a Kormány által kijelölt központi beszerző szerv;
 i) a Gazdasági Versenyhivatal;
 j) az európai támogatásokat auditáló szerv;
 k) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter;
 l) az ügyész;
 m) a közbeszerzésekért felelős miniszter
 n) EU-s források felhasználásáért felelős miniszter;
29.A Mely alvállalkozók kötelesek részt venni a közbeszerzési szerződés teljesítésében? Mi

az ajánlattevő teendője abban az esetben, ha olyan alvállalkozót von be a teljesítésbe,
amelyet az ajánlatában nem nevezett meg, és mi akkor, ha az alkalmasság
igazolásában részt vevő alvállalkozó helyett mást kíván bevonni a teljesítésbe? Mit tehet ilyen
esetben az ajánlatkérő? Milyen eset(ek)ben nem módosítható az alvállalkozó személye?
Van-e lehetősége ajánlatkérőnek arra, hogy kizárja a teljesítés során bizonyos
feladatok elvégzéséből az alvállalkozót? Korlátlanul vonhat be az ajánlattevő
alvállalkozót a teljesítésbe?
 az alkalmassági követelmény igazolásában részt vevő alvállalkozó részvétele a szerződés
teljesítésében
 korábban meg nem nevezett alvállalkozó bevonása
 alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó helyett másik alvállalkozó bevonása
 az ajánlatkérő jóváhagyása
 meghatározott alvállalkozó kötelező részvétele a teljesítésben
 a jogutódok teljesítése
 alvállalkozó teljesítésből való kizárásának lehetséges esetei
 bevonás mértékének korlátai
289 Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett
szervezetet a bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően köteles igénybe venni, valamint
köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek
vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más, ha az
ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy
szakemberrel is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az
ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel
együtt felelt meg.
Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor,

ha építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint árubeszerzésre
irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési művelet esetén az ajánlatkérő
előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy a közös
ajánlattevők egyike végezzen el.
A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd a szerződés teljesítésének

időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni,
amely részt vesz a szerződés teljesítésében, a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett
alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem
áll a megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt.
Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként,

a) az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont

személy vagy szervezet,
b) az a szervezet, amelynek
ba) vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját,
bb) tulajdonosát,
bc) a ba)-bb) pont szerinti személy közös háztartásban élő hozzátartozóját az ajánlatkérő az
eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonta,
ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.
Továbbá összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre

jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként
a) a köztársasági elnök,
b) az Országgyűlés elnöke, alelnöke,

290 d) a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
e) a legfőbb ügyész,
f) az Alkotmánybíróság elnöke,
g) az Állami Számvevőszék elnöke,
h) a Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Központi
Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti
Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője, vagy
i) a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Az ajánlatban be kell nyújtani az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó

nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a kizáró okok hatálya alá eső
alvállalkozót.
Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság

igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett
meg, amely kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett
hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség
esetén más gazdasági szereplő megnevezésére.
29.B. Milyen esetekben alkalmazhat az ajánlatkérő hirdetménnyel induló tárgyalásos

eljárást? Mutassa be a tárgyalás és az ajánlatok bírálatára vonatkozó szabályokat!
 a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás alkalmazásának esetei
 a tárgyalás célja
 az egyenlő bánásmód biztosítása a tárgyalások során
 az ajánlatkérő adminisztrációs kötelezettségei a tárgyalásokkal kapcsolatban
 az ajánlatok bírálata
 a végleges ajánlatokkal kapcsolatos szabályok
29.C. Határozza meg a kérelmi elem fogalmát! Foglalja össze az igazgatási szolgáltatási díj
mértékére és kiszámítására, valamint az eltiltás mértékére vonatkozó irányadó
szabályokat!
 a kérelmi elem fogalma a Kbt. értelmező rendelkezései szerint
291  az igazgatási szolgáltatási díj alapmértéke és maximuma uniós eljárásrendben lefolytatott
közbeszerzési eljárás esetén
 az igazgatási szolgáltatási díj alapmértéke és maximuma nemzeti eljárásrendben lefolytatott
közbeszerzési eljárás esetén
 az igazgatási szolgáltatási díj mértéke és a kérelmi elemek száma közötti kapcsolat
 az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó szabályok
 az igazgatási szolgáltatási díj visszafizetésére vonatkozó szabályok
 az eltiltás mértékére vonatkozó szabályok
Kérelmi elem: a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelemnek az az

elkülöníthető része, amely tartalmazza a jogsértőnek vélt kérelmezetti eljárási cselekményt,
magatartást, döntést vagy mulasztást a megsértett jogszabályi rendelkezés(ek) megjelölésével,
valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt és annak indokait, azzal,
hogy a kérelmező ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének érvénytelenségét megállapító
ajánlatkérői döntés vitatása egy kérelmi elemet képez, kivéve, ha valamely érvénytelenségi okhoz
egyéb jogkövetkezmény is fűződik
A kérelem benyújtása
 Elektronikus úton kell benyújtani

0 Elektronikus formanyomtatványokon
0 ÁNYK segítségével tölthető ki
0 A benyújtó saját személyes ügyfélkapuján keresztül
292  A KDB a jogorvoslati eljárást legkésőbb a megfelelő kérelem beérkezését követő
munkanapon indítja meg [Kbt. 151. § (1) bek.]
 Ha a kérelem hiányos: hiánypótlás 5 napos határidővel -> ha ezt követően sem pótol:
elutasítás [Kbt. 151. § (2) bek.]
A KDB a kérelem kapcsán hiánypótlást bocsát ki, ha…
 a) a kérelem a 149. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza,

b) nem csatolták a 150. § (1) bekezdése szerinti díj befizetéséről szóló igazolást,
c) nem csatolták a meghatalmazott képviselő meghatalmazását, vagy
d) a kérelmet és annak kötelező mellékleteit nem az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus
úton nyújtották be.
 Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a Közbeszerzési
Döntőbizottság a kérelmet elutasítja, kivéve, ha a (3) bekezdés alkalmazásának van helye.
A kérelem elemei
 a kérelmező (és képviselőjének) neve, székhelye (lakóhelye),

 a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tények;
 a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének neve, székhelye
 a közbeszerzés tárgya
 a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző neve, székhelye
és a beszerzés tárgya
 a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontja
 a megsértett jogszabályi rendelkezés valamennyi kérelemi elemre vonatkozóan
 a jogsértő eseményt és annak bizonyítékait
 a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait
 ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait
 a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét
(lakóhelyét)
 volt-e előzetes vitarendezés, továbbá ha volt, annak eredményét, illetve az ajánlatkérő
válaszát, melyet csatolni is kell
Igazgatási-szolgáltatási díj - 45/2015. MvM rendelet

293
Kérelmi elem: a kérelemnek az a jól körülhatárolt része, amely tartalmazza a jogsértőnek vélt
ajánlatkérői (kérelmezetti) magatartást, az azzal megsértett jogszabályi rendelkezés vagy
rendelkezések megjelölését, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt
és annak indokait. (az érvénytelenséget megállapító AK döntés vitatása 1 kérelmi elemet képez).
A befizetett ig.szolg. díj sorsa
 Ha a Kérelmezőnek nincs igaza: teljes befizetett díjat elveszíti

 Ha a Kérelmezőnek minden kérelmi elemben igaza van:
 a befizetett díjból a Hatóság visszatart 300e Ft-ot (a Hatóság saját bevétele,
viseléséről határozatban rendelkezik), a többi visszajár az érdemi határozat
megküldését követő 8 napon belül
 Ha a Kérelmezőnek csak részben van igaza:
 a befizetett díjból a Hatóság visszatart 300e Ft-ot
 az alapos és alaptalan kérelmek arányának figyelembevételével történik a
fennmaradó összeg visszatérítése az érdemi határozat megküldését követő 8 napon
belül
Eltiltás [Kbt. 165. § (8) bek.]

 A KDB a jogsértés megállapítása mellett köteles az AT-t/AV-t/eljárásban részt vett más
szervezetet (személyt) fél évtől 3 évig terjedő időszakra eltiltani a közbeszerzési
eljárásban való részvételtől, ha
o a) az a közbeszerzési eljárás során, illetve közbeszerzési eljárással kapcsolatban
hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett és a kizárásnak a Kbt.
62. § (1) bek. i) pontja szerinti feltételei fennállnak
o b) az a közbeszerzési eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni AK
döntéshozatali folyamatát vagy olyan bizalmas információt kísérelt
megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára az eljárásban.
 A fenti esetekben a KDB a folyamatban levő eljárásokra is vonatkozóan is köteles eltiltani.
30.A Határozza meg a garanciaszerződés fogalmát! Mutassa be és határolja el a Kbt.

ajánlati biztosítékra és szerződési biztosítékokra vonatkozó szabályait!
 a garanciaszerződés fogalma a Ptk.-ban
 ajánlati biztosíték funkciója, teljesítésének lehetséges formái, mértéke, fenntartásának
szabályai,
 mikor illeti meg az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt, és mikor kell azt visszafizetnie
 kétszeres visszafizetés esete
 ajánlati biztosítékokra vonatkozó előírások megsértésének következménye, érvénytelenség
esete
 a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítéka, mértéke
294  szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítéka, mértéke
 biztosítéknyújtás formái, rendelkezésre állásra vonatkozó elvárások
Garanciaszerződés: A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan

kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a
jogosultnak fizetést teljesíteni.
A szerződést és a garanciavállaló nyilatkozatot írásba kell foglalni.
A garantőr garanciavállaló nyilatkozat szerinti kötelezettsége független attól a kötelezettségtől,

amelyért garanciát vállalt, a garantőr nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a
kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.
A jogosult nem ruházhatja át a garancia érvényesítésének jogát a garantőr hozzájárulása nélkül, de

jogosult azt a személyt megjelölni, akinek a garantőr a fizetést teljesíteni köteles.
A garancia lehívásának joga átszáll a jogosult jogutódjára.
A garantőr abban az esetben köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha a jogosult írásban, és
a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket pontosan betartva szólította fel a
fizetésre.
A garantőr késedelem nélkül köteles
a) a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet értesíteni; vagy
b) a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról - annak indokát megjelölve - a

kötelezettet és a jogosultat értesíteni.
Ha a garantőr rendelkezésére álló információk alapján a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen

vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával, a garantőr nem köteles fizetést teljesíteni, és a már
teljesített fizetést visszakövetelheti.
A jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen jár el különösen, ha
a) a garantőrnek benyújtott okmányok bármelyike hamisított;
b) a kötelezett teljesítette azt a kötelezettséget, amelyért a garantőr garanciát vállalt, vagy a

jogosultat a lehívásban meghatározott összeg egyéb okból nem illeti meg;
c) a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg annak a kötelezettségnek a teljesítését,

amelyért a garantőr garanciát vállalt; vagy
d) bírósági határozat állapította meg annak a kötelezettségnek az érvénytelenségét, amelyért a

garantőr garanciát vállalt, kivéve, ha a garancia erre az esetre is szólt.
295 Kbt.: Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az
ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség beálltáig a felhívásban meghatározott mértékben kell az
ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az
ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.
Az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az

ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt
garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított -
készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. A befizetés helyét, az ajánlatkérő fizetési
számlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban
meg kell határozni.
Az ajánlati biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek

ajánlati kötöttségének az ajánlatkérőnél előreláthatólag felmerülő költségek mértékére tekintettel
kell megállapítani.
Ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja vagy a szerződés

megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, az ajánlati biztosíték az
ajánlatkérőt illeti meg.
Az ajánlati biztosítékot vissza kell fizetni
a) az ajánlattevők részére az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás visszavonását, ajánlatának

érvénytelenné nyilvánítását, vagy az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést
követő tíz napon belül;
b) a nyertes ajánlattevő, valamint a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a

szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve, ha a biztosíték az ajánlati felhívás szerint a
megkötött szerződést megerősítő mellékkötelezettséggé válik.
Ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített

ajánlati biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben az ajánlati biztosíték mértékének
megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles
a) az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményéről az ajánlati kötöttség felhívásban

meghatározott vagy meghosszabbított fennállásának ideje alatt nem tájékoztatja az ajánlattevőket;
b) a nyertes ajánlattevő, valamint a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést

nem köti meg.
Ha az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség lejártát megelőzően az ajánlattevőket ajánlataik további

fenntartására kéri fel, és valamely vagy az összes ajánlattevő nem tartja fenn ajánlatát, a biztosítékot
vissza kell fizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az
ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül. Az ajánlatukat fenntartó ajánlattevőket
az ajánlatkérő az ajánlat további fenntartására vonatkozó felkérésben felhívja az ajánlati kötöttség
meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal megegyező biztosíték fenntartására.
296 A szerződés biztosítékai:
Ha az ajánlatkérő a szerződésben biztosítékot köt ki, a biztosítékra vonatkozó feltételeket a

közbeszerzési dokumentumokban közölni kell.
A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a

szerződés szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-át
elérő biztosíték köthető ki.
A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti,

tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-át elérő biztosíték
köthető ki.
A biztosíték rendelkezésre álló összege az ajánlatkérő követelésének kielégítésével csökken, nem

írható elő a követelés kielégítése esetére az ajánlattevőként szerződő fél számára a biztosíték
meghatározott mértékű folyamatos fenntartására vonatkozó kötelezettség. A biztosítéknak a
szerződésben foglalt feltételek szerint kell rendelkezésre állnia, nem írható elő azonban, hogy a
szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosíték a szerződés
hatálybalépését, a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték a szerződés
teljesítésének időpontját megelőzően álljon rendelkezésre. Bármely egyéb célból kikötött biztosíték
esetében a biztosíték rendelkezésre állása attól az időponttól követelhető meg, amelytől kezdve a
biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjától.
A biztosíték határidőre történő nyújtására vonatkozóan az ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia

kell, egyéb igazolás, nyilatkozat a biztosítékokról a közbeszerzési eljárásban nem kérhető.
Biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban
a) előírja, hogy a biztosítékok az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint nyújthatóak

óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő
befizetésével, átutalásával, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető
kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást
tartalmazó - kötelezvénnyel, vagy
b) megjelöl egy vagy több - az a) pontban nem szereplő - biztosítéki formát, illetve
biztosítéknyújtási módot, és előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása
szerint teljesíthető bármelyik megjelölt vagy az a) pontban meghatározott formában, illetve módon.
A hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában az

ajánlatkérő a szerződésben lehetővé teheti, hogy a biztosíték vagy annak meghatározott része az
ajánlattevőnek a teljesítésért vagy részteljesítésért járó ellenértékből visszatartás útján kerüljön
biztosításra, amelyre az óvadék szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A nyertes ajánlattevőként szerződő fél egyik biztosítéki formáról a másikra áttérhet, a biztosítéknak
azonban a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre
kell állnia.
297 30.B. Hogyan igazolható a pénzügyi alkalmasság? Indíthat-e olyan közbeszerzési eljárást az
ajánlattevő, amelyben nem ír elő pénzügyi alkalmassági feltételt?
 pénzügyi intézménytől származó nyilatkozat
 beszámoló
 árbevételről szóló nyilatkozat
 szakmai felelősségbiztosítás fennállásáról szóló nyilatkozat
 az ajánlattevők lehetőségei azokra az esetekre, ha nem rendelkeznek beszámolóval, vagy a
beszámoló és az árbevételről szóló igazolás benyújtása nem lehetséges
 a Kbt. árbevétel követelményekre vonatkozó korlátozó előírásai
 keretmegállapodásra irányadó szabályok (a verseny-újranyitás esetében az egy időben
teljesítendő külön szerződések várható nagyságrendjének jelentősége)
Melyek az előírható alkalmassági követelmények?
 Pénzügyi-gazdasági alkalmasság:
321/2015. Korm. rend. 19. §
 Műszaki-szakmai alkalmasság:
321/2015. Korm. rend. 21. §
0 (1) bek.: árubeszerzés
0 (2) bek.: építési beruházás
0 (3) bek.: szolgáltatás megrendelés
0 Szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság igazolása:
321/2015. Korm. rend. 26. §
 A Kbt. 65. § (1) bek. c) pontjára vonatkozóan
Pénzügyi alkalmasság – 321/2015. Korm. Rend. 19. § (1) bekezdés

298
A szakmai felelősségbiztosítás
299
 léteznek az adott szakmára irányadó jogszabályok, melyek részletesen szabályozzák
az adott tevékenységgel foglalkozók működését --› amennyiben ezen szabályok ellen vét a
biztosított, akkor ezért felel
 ezesetben a szakmai szolgáltatás nem dolog létrehozása (pl. termékgyártás) és nem
fizikai munkavégzés (pl. karbantartás, javítási tevékenység), hanem szellemi munkavégzés és
„szellemi” termék létrehozására irányul (pl. ügyvédi-, orvos-, tervezői-, könyvelői- és
könyvvizsgálói tevékenység stb.).
 csak szakmai hibából előálló károk tartoznak a biztosítási fedezet alá
Felelősségbiztosítás tervezésnél, mérnöki szolgáltatásoknál és építési beruházásoknál
 Tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén az AT köteles  legkésőbb a

szerződéskötés időpontjára  felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő
felelősségbiztosítását kiterjeszteni az AK által az eljárást megindító felhívásban vagy a
közbeszerzési dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra.
 Építési beruházás esetén az AT köteles  legkésőbb a szerződéskötés időpontjára 
felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az
ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban előírt
mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra.
Pénzügyi alkalmasság előírása részajánlattétel esetén [Kr. 19. § (8) bek.]
 Részajánlattétel esetén az alkalmassági minimumkövetelmények meghatározását minden

egyes különálló részre vonatkozóan alkalmazni kell
0 Ha az ajánlat (részvételi jelentkezés) a Kbt. 61. § (6) bekezdése alapján több
rész tekintetében is benyújtható, az AK a gazdasági szereplőktől elvárt minimális
éves árbevételt a részek egyes csoportjaira vonatkozóan is meghatározhatja azon
AT-kre (RJ-kre) vonatkozóan, akik több, ugyanabban az időben teljesítendő
részre is tesznek ajánlatot (nyújtanak be részvételi jelentkezést) [321/2015. Korm.
rendelet 19. § (8) bek.]
Pénzügyi alkalmasság előírása keretmegállapodás esetén [Kr. 19. § (9) bek.]
 Ha verseny újranyitást követően ítélik oda a szerződéseket a KM alapján:

o A Kbt. 65. § (5) bek. szerinti árbevétel-korlátot az egy időben teljesítendő külön
szerződések várható nagyságrendje alapján kell kiszámítani
o Ha ez nem ismert, akkor a KM becsült értéke alapján
Beszámoló igazolása, ha a cég nem működik elég régen…
 Beszámoló előírása esetén: ha AT/RJ az ajánlatkérő által előírt időszak kezdete után kezdte
meg működését, az alkalmasságát a közbeszerzés tárgyából származó árbevételről szóló
nyilatkozattal jogosult igazolni.
300  Ekkor a minimumkövetelmény a működésének ideje alatt a beszerzés tárgyából származó -
általános forgalmi adó nélkül számított - árbevétele eléri vagy meghaladja az ajánlatkérő által
az eljárást megindító felhívásban meghatározott értéket - (amennyiben AK a felhívásban
beszámoló benyújtását előírja, úgy ezzel párhuzamosan meg kell adnia a később létrejött
gazdasági szereplőktől megkövetelt árbevétel mértékét)
Ha a jogi forma nem teszi lehetővé…
 Beszámoló és/vagy árbevétel vizsgálata esetén: ha az AT/RJ a kért irattal azért nem
rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve
árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges  helyette bármely, az AK által
megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és
gazdasági alkalmasságát
o az érintett AT/RJ kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy
olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve árbevételről
szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges
o az érintett AT/RJ köteles tájékoztatást kérni az e pontokkal kapcsolatban előírt
alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának
ajánlatkérő által elfogadott módjáról
30.C. Mik a jogorvoslati kérelem kötelező tartalmi elemei? Mutassa be a jogorvoslati

kérelem benyújtására vonatkozó szabályokat!
 a kérelmezőre és a közbeszerzési eljárásra vonatkozó adatok ismertetése
 a jogsértő esemény megtörténte, tudomásszerzés
 megsértett jogszabályi rendelkezés
 döntési indítvány (ideiglenes intézkedés)
 érdekeltek
 előzetes vitarendezés
 a kérelem benyújtására vonatkozó szabályok
 igazgatási szolgáltatási díj
 hiányos kérelem esetén a hiánypótlásra vonatkozó szabályok

Közbeszerzés Szóbeli

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Közbeszerzés Szóbeli

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

1 1.A Határozza meg a tulajdonjog fogalmát, tárgyait, tartalmát és korlátait!

a) mi hajtható emberi uralom alá,

Tulajdonjog: legteljesebb, saját dolgon fennálló dologi jog.

Dolog: A birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet.

A tulajdon fogalmán azt az abszolút szerkezetű tulajdonjogviszonyból fakadó jogot (tulajdonjog)

A tulajdonjog közvetlenül a törvényből fakad, a törvény által védelemben részesül, társadalmi

A tulajdonjog tartalma: a tulajdonjog tartalmát egyfelől a tulajdonost megillető jogokkal

A tulajdonos részjogosítványai: a tulajdonost megillető pozitív jogok, jogosultságok

A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének

1 Ptk. 5:13. § (1)

A tulajdonost a pozitívumok gyakorlása mellett az ezekkel járó, ezekhez kapcsolódó

Személyes szolgalom: haszonélvezet és a használat. A személyes szolgalom a telki szolgalomtól

1.B. Foglalja össze az építési beruházások speciális szabályait! Részletesen térjen ki a

Az építési beruházások közbeszerzésének speciális szabályait a 322/2015. (X.30.) Kormányrendelet

 az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése, vagy

Építési koncesszió: olyan építési beruházás, amely alapján AK ellenszolgáltatása az építmény

Becsült érték: a közbeszerzés megkezdésekor2 annak tárgyáért

Mi a becsült érték szerepe a közbeszerzési eljárásokban?

Ez alapján állapítjuk meg:

Becsült érték megfelelő meghatározása:

Erre objektív módszereket alkalmazhat, pl.:

Becsült érték – Rendelkezésre álló fedezet

Becsült érték: az eljárásforma megválasztása és a tárgyi hatály meghatározása tekintetében bír

2 a) közbeszerzési eljárást megindító hirdetés feladásának időpontja,

Ellenérték az, amit ajánlatkérő fizetni akar – a fedezet ennek a forrása.

Építési beruházás becsült értéke (Kbt. 17. § (5) bekezdés)

Az építési beruházás becsült értékének megállapításakor a teljes – műszaki és gazdasági

322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 13. §: egyedi szabályok

Építési beruházás becsült értékének meghatározásakor

Szerződéstervezetben/szerződéses feltételekben részletesen rögzíteni szükséges a tartalékkeret

a) A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéséhez, a rendeltetésszerű és

Pótmunka, többletmunka szabályai: Ptk. 6:244. §, 191/2009. (XI.15.) Kormányrendelet

Többletmunka: a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munka (vállalkozási szerződés

Pótmunka: műszakilag szükséges, a létesítmény rendeltetésszerű használatához szükséges munkák

Amennyiben a pótmunka elvégzésének szükségességét a vállalkozó észleli, akkor is csak abban az

Mindkét munkánál a vállalkozó számára kötelezettség azok elvégzése!!!

Többletmunka, pótmunka kifizetése

Többletmunka ellenértéke Pótmunka ellenértéke

ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK ÉS AZ EGYBESZÁMÍTÁS KÉRDÉSE

Egybeszámítás=részekre bontás tilalma (Kbt. 19. § (1)-(2) bekezdés)

Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani.

Egybeszámítási kötelezettség vizsgálatának fő szempontja a műszaki-gazdasági funkcionális egység

Mi a műszaki-gazdasági funkcionális egység jelentése?

A műszaki és gazdasági funkció egysége az adott beszerzés tárgyával és feltételeivel

Építési beruházásnál rendezőelvek:

 egy építési beruházásnak minősül-e az x, y, z beszerzés? Ha igen → egybeszámítás,

Tervezésnél (szolgáltatás) rendezőelvek:

 Szolgáltatás tartalma (pl. tervezés, szakági tervezés, tervezési jogosultságok)

ALVÁLLALKOZÓKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Alvállalkozók bevonásának korlátja

o D.791/11/2010: Magyar Értelmező Kéziszótár alapján  „közvetlen” jelentése: más

Kbt. 66. § (6). bekezdés:

Az alvállalkozók bejelentése [Kbt. 138. § (3) bek.]

Az alvállalkozó és alkalmasság igazolásában részt vett szereplő (AIRSZ) közreműködése,

o Jogutódlás is csak akkor elfogadható, ha az új szervezet az eljárásban bemutatott

Ellenszolgáltatás teljesítésének általános szabályai

o Ha a teljesítési időszak > 6 hónap ÉS az érték > 50 millió Ft  kötelező részszámlázási

 Hány db részszámlát kötelező biztosítani (beleértve a végszámlát is)? Min. 6 db

1.C. Mutassa be a folyamatba épített ellenőrzés jellemzőit az európai uniós támogatásból

A rendelet külön fejezetet szentel a közbeszerzések ellenőrzési folyamatának, amelyet az

UTÓELLENŐRZÉS - FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELLENŐRZÉS

Európai Regionális Fejlesztési Alapból, Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból

 Egyablakos, folyamatba épített ellenőrzés