Emelt Szint Essze-2017-2020 2

ÉRETTSÉGI FELADATBANK TÖRTÉNELEMBŐL
2017–2020
Emelt szintű esszék
Az oktatas.hu oldalon levő feladatok alapján szerkesztette:
Galsi Erika, Gianone András, Nyitrainé Jurácsik Antónia
Katolikus Pedagógiai Intézet

2021
1. Az ókor és kultúrája – emelt szintű esszék
2020. május (I): A feladat a kereszténység ókori történetéhez kapcsolódik. (rövid)

Mutassa be, milyen változások történtek a kereszténység helyzetében a Római Birodalomban a
Kr. u. 4. században! Használja a középiskolai történelem atlaszt!
„Ezeket mondotta a császár latin nyelven, egy másik pedig tolmácsolta [görögül], majd a császár a
zsinat elnökeinek adta át a szót. Ekkor az egyik párt vádakkal halmozta el a másikat, azok pedig
védekeztek és viszont gyalázkodtak. […] a császár türelmesen hallgatta valamennyiüket, és feszült
figyelemmel fogadta az előadott érveket […], míg végül is minden vitatott pont tekintetében egy
értelemre és egy véleményre segítette őket.” (Euszebiosz ókori történetíró a niceai zsinatról)
2
2. A középkor – emelt szintű esszék
2017. május: A feladat a középkori jobbágysághoz kapcsolódik. (rövid)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a középkori jobbágyság jogait és kötelességeit az
uradalom keretein belül!
„Az én örökös uramnak. […] Az említett helyen annyi földet, amint kértem, adni méltóztatott. Ezért
ezen oklevél szavaival megfogadom, hogy minden tekintetben a ti hasznotokra munkálkodom és a
nekem nyújtott védelmet szolgálataimmal viszonozni fogom. […] Ha pedig a jelen oklevélben
foglaltakat akár teljes egészükben, akár csak kis részben meg merném szegni, megesküszöm, hogy
neked korlátlan hatalmat engedek, hogy engem az említett földről elűzz, és jogod szerint, mint illik,
azt másnak add.” (Középkori oklevélminta)
A középkori uradalom szerkezete
2017. május (I): A feladat a középkori céhek történetéhez kapcsolódik. (rövid)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével, hogyan biztosították a céhek a szakképzést,
hogyan történt a mesterré válás! Térjen ki az ezzel kapcsolatos korlátozásokra és okaikra is!
„Egy szép öszvejáró aranyos kupa, egy aranygyűrű, szép drága szinös kűvel [színes kővel], mely
nyolc szegű és helymős [címeres] pecsét, de nem rostélyos és nyitott helymős legyen.” (A debreceni
ötvös céh szabályzata a mesterremekről)
„Ailff mester köteles fiamat e nyolc év folyamán eltartani. […] Továbbá, amennyiben Toenis fiam az
említett nyolc év első évében meghalna, Ailff mester köteles abból a tizenhat aranyból visszaadni,
amit neki előlegbe adtam. Ha azonban ugyanez a Toenis fiam akár csak egy nappal is az első év
befejezése után halna meg, akkor az említett Ailff mester sem nekem, sem örököseimnek egy fillért
sem tartozik visszaadni.” (Inasszerződés Kölnből)
3
2018. május (I): A feladat az iszlám valláshoz kapcsolódik. (rövid)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével Mohamed szerepét az iszlám vallás
kialakulásában!
Mohamed egy szőnyegre helyezi a Kába- Egy ószövetségi történet muzulmán értelmezése:
követ, hogy közösen emeljék vissza a helyére Ézsaiás látomásában látja Jézust és Mohamedet (XIV.
a szentély újjáépítése után (XIV. századi századi perzsa miniatúra)
perzsa miniatúra)
2019. május (I): A feladat az Oszmán Birodalom történetéhez kapcsolódik.(rövid)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével a szultán jövedelmeit, és a velük kapcsolatos
problémákat a XV–XVI. században! Ennek kapcsán térjen ki a földrajzi felfedezések hatására
is!
„Harcoljatok azokkal, akik nem hisznek Allahban és az utolsó napban, és nem teszik tiltottá azt, amit
Allah és a küldötte megtiltott, és nem ismerik el az igaz vallást, az iszlámot, azok közül, akiknek a
Könyv [értsd: a Biblia] adatott, amíg készségesen meg nem fizetik a dzsizjét [fejadót], megadva
magukat.“(Korán)
„Néhány embernél hamisított tugrás [a szultán díszes kézjegye; a pecsét helyettesítője] parancsot
találtunk, amelyekben a szultáni rendeletekkel ellentétesen szolgálati birtokokat, jövedelememeléseket
[…] adományoztak. Mikor megkérdeztük a dolgot a szultáni tanács írnokainak vezetőjétől, ő
megvizsgálta őket és alaposan elcsodálkozott: »Mi nem bocsátottunk ki ilyen rendeleteket. De a tugra
hiteles. […] Hogyan lehetséges ez?« Mi erősen intettük, mondván: »Ennek kell, hogy legyen
valamilyen magyarázata. Gondosan utána kell járni!« Nagyságos padisah [a szultán megszólítása],
találtunk egy írnokot, aki ebben az ügyben hírekkel szolgált, ezért némi kedvezést ígérve neki,
kikérdeztük. A következőket vallotta: »Már több mint tizenöt éve folyik a dolog.«” (Szinán nagyvezír
beadványa a szultánhoz,1590)
4
2019. október A feladat a középkori keleti kereszténységhez kapcsolódik. (rövid)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a keleti kereszténység szervezeti sajátosságait!
Röviden térjen ki a nyelvhasználat kérdésére is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
A nyugati és a keleti egyház szervezete
Szerzetesség a nyugati és a keleti kereszténységben 1
1
Téves, hogy egy középkorral kapcsolatos feladat ábráján az újkorban alapított jezsuita rend szerepel. GA
5
2020. október: A feladat a francia rendi állam kialakulásával kapcsolatos. (rövid)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a rendi gyűlés összehívásának körülményeit és a
rendi gyűlés működését! Válaszában térjen ki a királyi hatalom helyzetének alakulására!
Franciaország Szép Fülöp uralkodása idején (1285–1314)
„Az uralkodó is támogatókat keresett a hűbéri rendszerben kialakult tartományúri hatalommal

szemben. […] A centralizáció [központosítás] az az államszervező folyamat, amelyben az uralkodó a
rendek hatalmának megtűrésével kialakítja saját hatalmi túlsúlyát, de lényegében érintetlenül hagyja
azokat a rendi jogköröket, amelyek a központi hatalom stabilizálásában nem tűnnek primer
[elsődleges] érdekkel bírónak. […] Ebben a helyzetben a rendek tudomásul vették a központi hatalom
ténykedését, a királyi hatalom pedig garantálta a rendi intézményeket.” (Mezey Barna jogtörténész,
1997)
6
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora – emelt szintű esszék
2017. május: A feladat a tatárjárással és az ország újjáépítésével kapcsolatos. (hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a tatárjárás menetét, a tatárok pusztítását és IV.
Béla intézkedéseit az ország újjáépítésére! Válaszában térjen ki a különböző történészi
vélemények összevetésére! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
Népmozgások a tatárjárás utáni Magyarországon
„Elrendeltük, hogy a koronánk alá tartozó egész területen, arra alkalmas helyeken, erődítmények
létesüljenek, várak épüljenek, ahol a nép meghúzhatja magát, ha veszedelem fenyeget. […] Bárki
magánszemély fekvésénél fogva erősségre alkalmas helyet birtokol, azt csere vagy egyéb jogcímen
valamely embersokaságnak juttatandó erődítés céljából; ha pedig ilyen hely a királyi hatalom
birtokában van, az hasonlóképpen magánszemélyek […] használatába adassék, hogy ily módon […]
az erősségre alkalmas helyek mindig azoknak jussanak, akik gondoskodása révén az építmények
sokaknak menedékül szolgálhatnak.” (IV. Béla 1260-as oklevele)
„Hogy közös akarattal válasszanak maguk közül bírót, és akit megválasztottak, megerősítés végett
tartoznak nekünk bemutatni. Ő tartozik a hospesek felett minden ügyben bíráskodni.[…] Ezenkívül
engedélyezzük nekik, hogy csütörtökön vásárt tarthassanak.” (Komári hospesek kiváltságlevele, 1263)
„A magyarok a király parancsára sátraikat szűk szekérvárban állították fel, ami mozgásukat meg-
nehezítette. […] Április 11-én reggelre az ellenség szoros gyűrűt font a szekérvár köré. A táborba zárt
magyarok esetlenül csetlettek-botlottak sátraik zsinegei között, nem tudtak hadrendbe fejlődni,
miközben a tatárok nyíl- és dárdazápora pusztította őket.” (Bertényi Iván – Gyapay Gábor:
Magyarország rövid története, 1993)
„A Sajó mente azonban kedvező állásnak tűnhetett [IV. Béla] számára, mivel a folyó hídja […]
lehetővé tette, hogy már átkelés közben harcra kényszerítsék az ellenfelet. […] [A tatárok átkelése
esetén] a magyar tábor körüli térségen vívhattak volna velük csatát, ahol megfelelő tér hiányában nem
alkalmazhatták […] kedvelt módszereiket. […] A mozgékony és rugalmas ellenfél veszélyes átkaroló
hadmozdulatai miatt olyan szilárd hátvédre is szükség volt, […] amely bekerítés esetén is biztosítja a
megfelelő védelmet. Ezt a feladatot láthatta el […] a szekérvár.” (B. Szabó János: A tatárjárás, 2007)
7
2018. május (I): A feladat Hunyadi Mátyás uralkodásához kapcsolódik. (hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével Mátyás uralkodói jövedelmeit és azt, hogy
milyen célokra fordította ezeket!
„Nemkülönben a fizetés portánként legyen, mégpedig úgy, hogy ha egy egész telken […] csak egy
[család] lakik, az fizessen 20 dénárt. Ha pedig ketten kapnának egy telket […], mindkettőjük [értsd:
ketten együtt] fizessen egy és egy fél porta szerint. Ha pedig még többen lennének, értsd hárman,
akkor is egy és egy fél porta szerint fizessenek, ha négyen, akkor kettő szerint, és így tovább.”
(Mátyás 1467. évi dekrétuma)
Magyarország déli határvidéke
Mátyás államszervezete
8
2018. október: A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik. (hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar állami és társadalmi rend
megszilárdulását I. (Szent) László király uralkodása idején! Térjen ki a Magyar Királyság
külpolitikájára is!
Belső népességmozgások Magyarországon a XI. században
„Megparancsoljuk, hogy az olyan papokat, akik másodszor nősültek, és akik özvegyek vagy eltaszított
asszonyok férjei, el kell választani [feleségüktől], és vezeklés tartása után rendjükhöz térjenek vissza.
És akik nem akarnák e meg nem engedett házasságukat megszüntetni, az egyházi törvények
rendelkezéseinek megfelelően hivatalukat veszítsék. Az elválasztott asszonyokat pedig, parancsoljuk,
hogy adják vissza szüleiknek, és mivel nem voltak törvényesen [egybekelve], ha akarnak, szabad
legyen nekik férjhez menni. […]
Azoknak a papoknak, kik első és törvényes házasságban élnek, a béke megóvása érdekében és a
Szentlélek egysége miatt, ideiglenesen engedélyt adunk, amíg nekünk ebben az ügyben a Szentatya
tanácsot fog adni.” (László ún. I. törvénykönyve, 1092)
„Három napon át bajlódtak [István] szent testének kiemelésével, azt a helyéről elmozdítani semmi
módon nem volt lehetséges. […] ismételten háromnapos böjtöt tartottak. Amikor a harmadik napon
odaléptek, hogy a szent maradványokat elvigyék, a sír fölé helyezett hatalmas sziklát oly játszi
könnyedséggel tudták eltávolítani onnét, mintha nem is lett volna súlya azelőtt. A harmadnapi
vecsernye [esti ima] végeztével azután valamennyien várva várták az isteni irgalom jótéteményeit a
szent férfiú érdemeiért, és Krisztus nyomban meg is látogatta népét: a szent hajlékot teljes
terjedelmében elárasztották a mennyből küldött csodajelek. […] eltávolították a padlózatból
kiemelkedő márványtáblát, és miután lejutottak a sírboltba, felnyitásakor olyan édes illatáradat borított
el minden körötte állót, hogy úgy érezték, az Úr paradicsoma gyönyörűségeinek kellős közepébe
csöppentek”. (Szent István király legendája Hartvik püspöktől, XII. század)
Szent László küzdelme a kun vitézzel (freskórészlet, Kakaslomnic)
9
2019. május: A feladat Hunyadi Mátyáshoz kapcsolódik. (hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével Hunyadi Mátyás külpolitikájának, illetve
dinasztikus politikájának célkitűzéseit, eszközeit és eredményeit!
„Elhatároztatott és végeztetett, hogy ha a magyar királyság megüresedik, mert az előbb mondott

Mátyás király ágyékából nem származnak törvényes fiak vagy unokák mi [...] vagy fiunk [...] vagy, ha
többet hagytunk hátra, közülük az egyik, akit az a királyság királyának kiválasztott, Magyarország
ama királyságának élére állíttatnak, vagy állíttatik. [...]” (Hunyadi Mátyás és III. Frigyes bécsújhelyi
egyezménye,1463)
A Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom határvidéke Mátyás uralkodásának idején
„A király […] felolvastatta [az országgyűlésen] Pál pápa és a császár leveleit, amelyek arra biztatták
és kérték őt, hogy a cseh háború […] főségét [értsd: vezetését] vállalja el szívesen, és meghatározott
fizetséget meg támogatást ígértek. Könyörögtek neki, hogy mint ezelőtt a törököktől, úgy most az
eretnekek pestisétől oltalmazza meg a keresztény közösséget és az igaz hitet. A levelek felolvasása
után így szólalt meg a trónusról: Ha valakinek, nagyuraim, ezt a háborút el kellene utasítania – szólt –,
az közülünk egyedül [én] lehetnék, akit sem a méltányosság, sem a tisztesség nem biztat arra, hogy
fegyvert emeljen apósára, életének megmentőjére, akit mindig kegyes apjának tekintett. Ha azonban
meggondolom magamban, mi a kötelessége az államférfinak és leginkább a fejedelemnek, a
közérdeket a magamé elé kell helyeznem.” (Antonio Bonfini humanista történetíró,1497)
„Az esküvőre pedig, amelyet az idei télen [1476] szándékoztak megtartani, nemcsak az ország
valamennyi előkelőségét hívta meg, hanem a környékbeli tartományurakat és fejedelmeket is; a
vendégfogadást és a látványosságokat szertelen költséggel és bőséggel készítette föl. Megszállottan
törekedett arra, hogy a palota bútorzata, a meghökkentő teríték, a gazdagság fitogtatása felülmúlja a
perzsa fényűzést és a szükségeset.” (Antonio Bonfini humanista történetíró, 1497)
10
2019. október: A feladat a középkori magyar társadalommal kapcsolatos. (hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével az Anjou-kor társadalmának jellemzőit!
Válaszában térjen ki a hazai városfejlődésre is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
„[Amikor] országunk irányítását és kormányzását még nem nyertük el, és országunkat hűtlen és
hatalmas bárók, vetélytársaink, felségünk ellenére minden oldalról elfoglalva tartották, a bárók
országunk összes nemeseit – akiket erőszakkal kényszerí- tettek szolgálatukba – nem engedték a
felségünknek teendő szolgálatok elvégzésére jönni, mintegy bizonyos szolgasággal tartva vissza
őket.” (I. Károly oklevele)
„Kassa hospeseit hű szolgálataikért, amelyeket neki Magyarországra jövetele óta teljesítettek,

mentesíti bármiféle, akár a királyi várakhoz, akár másokhoz tartozó vám vagy rév fizetése alól
Újvár és Zemplén megyékben a Tisza és a Sajó folyókig, egészen Bereg megyéig, s erről kettős
pecsétjével megerősített […] oklevelet ad ki.” (I. Károly oklevele)
„Köztudomású, hogy a királyi méltóság trónja és hatalma akkor szilárdul meg, ha az alattvalók
békéjéről és nyugalmáról előrelátó körültekintéssel gondoskodva van, és ha szabadságok
adományozásával, sőt más királyoktól kegyes megfontolással adott szabadságaik elismerésével és
jóváhagyásával is bőkezűen méltó jutalomban részesülnek. […] Mi tehát királyi kegyelmünkkel
meghallgatván mondott országunk főpapjainak, báróinak, előkelőinek és nemeseinek kérését,
óhajuknak kegyesen eleget tenni akarván, […] második András király úrnak aranypecsétjével
megerősített, szóról szóra ide beiktatott levelét, az abban foglalt minden szabadsággal egyetemben
elfogadjuk, helyeseljük és jóváhagyjuk.” (I. Lajos törvényei)
„Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk: hogy az országunk határai közt lakó valódi
nemesek még az országunk határai közt fekvő hercegi tartományokban levők is, megannyian
ugyanazon egy szabadsággal éljenek.” (I. Lajos törvényei)
11
2020. május: A feladat a középkori magyar történelemhez kapcsolódik. (hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével I. László és Kálmán intézkedéseit! Válaszában
röviden magyarázza meg az intézkedések jelentőségét! A két király külpolitikájáról ne írjon!
„Ha valaki vasárnapokon vagy a nagyobb ünnepeken nem megy az ő kerületének egyházába,
verésekkel javítsák meg. Ha pedig a falvak oly távol vannak, hogy a falusiak az ő kerületük
egyházába nem tudnak elmenni, közülük mindnyájuk nevében legalább egy menjen el botra
támaszkodva az egyházba, és három kenyeret és egy gyertyát vigyen az oltárra. […]
Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez
ajándékokat visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.” (I. László I. törvény- könyvéből)
„Mikor Istennek e választott szolgája [értsd: László] azon gondolkodott, hogy minden erejével
Istennek tetszőt cselekedjen, mennyei sugallatra elsősorban az ötlött eszébe, hogy a szentek testét –
akiket a világegyetem alkotója megtisztelni méltóztatott azzal, hogy kebelébe fogadta – ne engedje
tovább a porban feküdni. Imigyen a pápa parancsát kieszközölve felemeltette a szent testeket:
mármint Boldog István királyét, […] fiáét, Szent Imréét, […] továbbá Szent Gellért vértanú […]
testét avattatta csodálatosan szentté.” (Szent László legendája)
„Minden olyan birtok, melyet Szent István adományozott, illessen meg minden, természetes
leszármazás szerinti utódot vagy örököst. Az olyan birtok azonban, amelyet más királyok adtak,
[csak] apáról fiúra szálljon, s ha ilyenek [értsd: férfi örökösök] nincsenek, örököljön a fiútestvér, s
ennek halála után fiait se zárják ki az örökségből. Ha pedig az illetőnek fiútestvére nincsen, az
örökséget a király részére vegyék át.” (Kálmán I. törvénykönyvéből)
A magyar egyházszervezet a 11. században2
2020. május (I): A feladat az Aranybullával kapcsolatos. (hosszú)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével az Aranybulla intézkedéseit, és azok hátterét!
Válaszában térjen ki az Aranybulla szerepére a nemesség kialakulásában!
„Az új intézkedések két tekintetben hoztak újat. Egyfelől az adományozott földek óriási
kiterjedésűek voltak, és nemcsak lakatlan erdőségeket foglaltak magukba, ami még elfogadható lett
volna, hanem várnépi és udvarnoki falvakat is. Várföldek elidegenítése, kivált ilyen mennyiségben,
hallatlan dolog volt. […] A várföldek tömeges eladományozása egyet jelentett a várszervezet
tönkretételével, amin az ispánok és várjobbágyok tekintélye nyugodott.” (Engel Pál történész,
2001)
„A roppant sokaságú tömeg az észszerű mérsékletet félretéve, súlyos és igazságtalan dolgot követelt
királyától, hogy a gyűlölt főurakat és nemeseket méltóságaiktól és tisztségeiktől megfosztva,
országából száműzze, és javaikat a nép közt felossza. […] [A király attól félt,] ha nem teljesíti
kívánságukat, vad zavargásra fognak vetemedni, […] megerősítette az ország nemeseinek és
országa többi lakosainak Szent István királytól szerzett és engedélyezett, de némely királyok által
2
Sajnos az ábra pontatlan, mivel Kalocsa és nem Esztergom alá tartozott Várad és Erdély, viszont Pécs nem
Kalocsa, hanem Esztergom suffraganeus püspöksége volt.
12
hatalmasan megrontott szabadságát.” (III. Honorius pápa)
„Ha valamely szerviens fiú nélkül hal meg, birtoka negyed részét leánya örökölje, a többiről úgy
intézkedjék, ahogy akar. És ha váratlan halál folytán intézkedni nem tud, rokonai örököljék. És ha
egyáltalán semmi nemzetsége sincs, a király fogja azokat birtokba venni.” (Aranybulla)
„Új pénzünk egy évig maradjon használatban, húsvéttól húsvétig. A dénárok olyanok legyenek,
amilyenek Béla király [III. Béla] idejében voltak. Kamaraispánok, pénzverők, sótisztek és
vámszedők az ország nemesei, izmaeliták és zsidók ne lehessenek.” (Aranybulla)
13
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789) – emelt szintű esszék
2017. október: A feladat a világgazdaság kialakulásával kapcsolatos. (rövid)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével, milyen változásokat idézett elő a nemesfém
beáramlása a XVI. századi európai gazdaságban! Válaszában térjen ki az európai
munkamegosztás alakulására is!
Mezőgazdasági és ipari termékek árának változásai Európában
„A lengyel királyságnak és az említett Danzig [Gdansk, lengyel város] városának egész gazdagsága és
jövedelme abból származik, hogy a hollandok minden évben egyszer vagy kétszer két-háromszáz
hajóval eljönnek Danzigba, s két hét leforgása alatt felvásárolják és elszállítják az összes gabonát, amit
az említett városban találnak. Az elmúlt huszonöt évben Lengyel- és Poroszország nagy földesurai
mind fölfedezték, hogy összes gabonájukat leküldhetik a folyókon Danzigba, s ott értékesíthetik.”
(Egy császári küldött jelentése Németalföld kormányzójának, 1546)
2018. május: A feladat XIV. Lajos uralkodásához kapcsolódik. (rövid)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével XIV. Lajos uralmi rendszerének politikai
elemeit! A gazdaságpolitikáról és a külpolitikáról ne írjon!
„Champagne tartományunkba egy ennek a megbízásnak méltóképp megfelelni képes személyt

nevezünk ki. […] Vegyen részt az említett tartomány és ott lévő csapataink általános helytartói,
valamint a városok kormányzói által szolgálatunk előmozdítására tartott tanácskozásokon […]
Gyorsítsa meg nevezett tartományunkban bevételeink […] behajtását, megakadályozva a sarcolást és
sikkasztást.” (Királyi megbízólevél)
„Dicső emlékezetű ősünk, [IV.] Henrik király, elejét akarván venni, hogy az alatt- valóinak szerzett
békesség a hosszasan tartó belső és külső háborúk okozta szenvedések után az úgymond reformált
vallás miatt […] megzavartassék, 1598 áprilisában Nantes-ban kibocsátott ediktumával [rendeletével]
szabályozta az említett vallás híveivel szemben követendő magatartást. […] Jelenleg úgy látjuk, hogy
[…] az úgymond reformált vallást követő alattvalóink jobb és nagyobb része katolikus hitre tért. S
mivel ennek következtében a nantes-i ediktum […] feleslegessé vált, úgy ítéljük meg, hogy […]
semmi jobbat sem tehetünk, mint […] a nantes-i ediktum teljes visszavonását.” (XIV. Lajos rendelete)
14
2018. október: A feladat a felfedezések korához kapcsolódik. (rövid)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a spanyol gyarmatosítás céljait és közvetlen
következményeit!
„A magas szerződő felek meghatalmazott képviselőik útján a már felfedezett és a jövőben

felfedezendő szigetekkel és földrészekkel kapcsolatban felmerült kétségek és viták eloszlatására
megállapodtak és megegyeztek abban, hogy sarktól sarkig, azaz az arktikus sarktól az antarktikus
sarkig, északtól délre egy egyenes vonalat húznak a Zöld-foki-szigetektől 370 legua [kb. 2000 km]
távolságra nyugat felé. […] Mindazok a szigetek, illetve szárazföldi területek, amelyeket Portugália
királya, illetve az ő hajói felfedeztek, vagy fel fognak fedezni, e határvonaltól keletre, illetve azon
belül északra, vagy délre, az említett portugál király úr és az ő utódai örökös tulajdonába mennek át.
Azok pedig, amelyeket Kasztília és Aragónia királya és királynője, illetve az ő hajóik az említett
határsávtól nyugatra fedeztek fel, vagy fognak felfedezni északon, vagy délen, az említett király úr,
illetve királynő és az ő utódai örökös tulajdonába mennek át.” (A tordesillasi szerződés, 1494)
A lakosság számának becsült alakulása a mai Mexikó területén a XVI. században (millió fő)
2019. május: A feladat a kora újkori gazdasági elképzelésekkel kapcsolatos. (rövid)

Mutassa be a merkantilista gazdaságpolitika céljait és eszközeit! Válaszában röviden térjen ki
arra is, hogyan viszonyult Adam Smith a merkantilista gazdaságpolitikára jellemző állami
szerepvállaláshoz!
„Kezdje el valamennyi manufaktúránk felülvizsgálatát! […] [Az észak-franciaországi Meaux-ban]
alapítottak […] egy manufaktúrát flandriai anyag – len-, gyapjú- és selyemanyag–készítésére. Mindent
meg kell tenni, hogy […] javuljon a termelés. […] Nem nehéz megteremteni ezt az ipart, mivel […] a
30 százalék [vám], ami a flandriai manufaktúrák készítményeire ki van vetve, lehetetlenné teszi ezek
behozatalát.” (Colbert-nek, XIV. Lajos pénzügyminiszterének utasítása egy helyi
tisztségviselőnek,1667)
„A piac bővülése inkább jó a köz szempontjából, de a versenykeretek szűkítése mindig árt neki, s csak
arra jó, hogy a természetesnél nagyobb profitot [hasznot] biztosítson az üzletembereknek.” (Adam
Smith, 1776)
15
2020. május: A feladat az Amerikai Egyesült Államok megalakulásához kapcsolódik. (rövid)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével az amerikai szövetségi törvényhozás
intézményét és működését az Egyesült Államok megalakulását követő időszakban! Térjen ki az
eszmetörténeti háttérre is!
„Minden törvényjavaslatot mielőtt az törvényerőre emelkednék, az Egyesült Államok elnöke elé

kell terjeszteni; az Elnök, egyetértése esetén, azt aláírja, ellenkező esetben ellenvetéseivel együtt
visszaküldi. […] Amennyiben az új tárgyalás után a [két] Ház kétharmada elfogadja a
törvényjavaslatot, […] az törvényerőre emelkedik.”
(Részletek az Amerikai Egyesült Államok Alkotmányából)
„Nyilvánvalóan mindazok, akik írott alkotmányt szerkesztettek, nemzetük alapvető és legfelsőbb

törvényének tekintik azt, és ebből következően minden kormányzat elve, hogy minden, az
alkotmánynak ellentmondó törvényhozás semmis. […] Az igazságszolgáltatás kifejezett joga és
kötelessége megállapítani, hogy mi törvényes. […] Ha két törvény ellentmond egymásnak, a
bíróságnak kell eldöntenie, melyik érvényes. […] Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának
pontos szövege megerősíti azt az alapelvet, amely minden írott alkotmány lényege, hogy az
alkotmánynak ellentmondó törvény semmis.” (A Legfelsőbb Bíróság döntése, 1803)
16
5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790) – emelt szintű esszék
2017. október: A feladat a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódik. (hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Rákóczi-szabadságharc katonai vereségét
befolyásoló tényezőket! Ismertesse a szatmári békeszerződés tartalmát, összevetve a
szabadságharc eredeti céljaival! Értékelje a békeszerződést! A Rákóczi-szabadságharc
eseménytörténetét ne írja le!
„Mivel mi sem avégre fogtunk fegyvert, hogy a földes urak jussát s szabadságát bontogassuk, sőt
valamint mások, úgy a földes urak jussát is hellyre állítsuk, melly okra nízve, hogy [a jobbágyokat]
tellyességgel urok szolgálattya alul fel szabadícsuk, mind a Nemes Ország törvényének, mind pedig a
földes urak jussának ellenére vagyon.” (Rákóczi válasza kérvényező jobbágy-katonáinak, 1704)
„Megírt módon, illyetén állapotokra lévén Országunknak jutása, e mostani hadakozásunknak

továbbvaló folytatásához, régi szabadságaink helyre hozása kedvéért, feles költség kívántatván […]
mindnyájan egyen-egyen, senkit ki nem vévén, két millió pénzbeli segítség adást rendeltünk
közöttünk, Országunkban kiszedetni.” (Az ónodi országgyűlés határozata, 1707)
A szembenálló felek a spanyol örökösödési háborúban
„Először. Minthogy a Lengyel Köztársaság rendjeinek kérelmére Erdélyország fenséges fejedelme a

cár ő felségének megígérte, hogy Lengyelország koronáját, ha a köztársaság őt szabad szavazatokkal
királynak választaná, a jelen szerződés erejénél fogva elfogadja, ennélfogva viszont a cár ő felsége
[…] Lengyelország trónján őt királyi méltóságában […] megtartani ígéri. […]
Kilencedszer. A felséges cár kegyesen megígéri, hogy a felséges császárt Magyar- és Erdélyország
szabadságának visszaadására bírja s erre nézve minden lehetőt elkövet.” (Rákóczi és Péter cár
szerződése, 1707)
17
2018. május: A feladat a három részre szakadt Magyarországgal kapcsolatos. (hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a török berendezkedés jellemző vonásait és a
török–magyar együttélés sajátosságait! Válaszában térjen ki a török hódoltság kulturális
hatásaira is! Ne eseménytörténetet írjon!
Török erődítmények a XVI. században
„A nevezett szandzsákokban […] fekvő városok és falvak rájái [adófizető alattvalói], ha

[ingó]vagyonuk [állat, termény] 300 akcsét ér, 50 akcse harádzsot [fejadót] fizetnek. Ha egy házban
három-négy testvér lakik, vagy még ennél is több együtt lakik, mindegyik testvér külön számít, és ha
300-300 akcsényi vagyonnal rendelkeznek, külön-külön fizetik az 50 akcse harádzsot. […] Akik
képesek harádzsot fizetni, azok szpáhijuknak reszmi kapu [kapuadó] fejében Hizir Eljász napján 25
akcsét és Kászim napján 25 akcsét fizetnek. De Buda és Pest rájáira reszmi kapu, mivel ezek a
királyok alatt nem szokták fizetni, az új defterben [adóösszeírásban] sem íratott elő.” (Az esztergomi
szandzsák összeírása, 1570)
„Minthogy azon törökök miatt, kik őnagysága [a szultán] különböző tartományaiból, különösen
azonban az anatóliai részekről, nagy számban jönnek Magyarországra, hogy itt foglyokat vásároljanak,
az egész határ mentén nemcsak a mi területeinket, hanem őnagysága területét is nagy veszteségek érik;
ugyanis részben a bégek és katonák, részben pedig más, határmenti tisztségviselők mindkét fél e
határmenti területein békében is, fegyverszünet idején is, nagy számban rabolnak el mindenféle korú
embereket, de különösen serdületleneket, őket lopva és titkon eladják az efféle felvásárlóknak. [...]
éppen ezért elhatároztuk, hogy a jövőben az ilyen felvásárlókat nem szabad engedni Magyarország
határaihoz s ezeknek ott tilos emberkereskedelmet folytatni.” (A drinápolyi békéből, 1568)
„A török országunk egyes részeit ugyan elfoglalta, de inkább csak háta mögött hagyta, mint
meghódította, hiszen saját hivatalait, saját törvényeit behozni nem bírta; kénytelen eltűrni, hogy azok a
maguk szervezetében maradjanak, és hogy a maguk alkotmányával éljenek.” (Balassa János levele,
1555)
18
2019. május (I): A feladat a XVI. századi Magyar Királyság berendezkedésével kapcsolatos.
(hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Habsburgok magyaroroszági
berendezkedését és a török elleni védekezés megszervezését a XVI. századi Magyar
Királyságban! Válaszában térjen ki a vallási kérdés politikai szerepére is! Ne eseménytörténetet
írjon!
„Magyarországnak a jelen országgyűlésre egybesereglett főpapjai, bárói, nemesei és a többi rendei,

mindenek előtt örökös hálaköszönetet mondanak a királyi szent felségnek, legkegyelmesebb uruknak
és királyuknak az irántuk való kegyességéért és atyai jóságáért:
1.§ Először is, hogy miképpen ezelőtt több ízben, úgy a legközelebbi télen is, a Regensburgban tartott
birodalmi gyűlésen, végre annyi sok fáradozás után, Magyarországnak a megtartására és
felszabadítására nem megvetendő segítséget szerzett, és ugyanazt a csehországi és más tartománybeli
híveitől is kieszközölte.” (Az 1557-es pozsonyi országgyűlés törvényeiből)
„Az ország karai és rendei azon felül elhatározták, hogy a véghelyeknek a megerősítésére […] az
összes urak, nemesek és birtokosok a jobbágyaikat […] hatnapi ingyen munkára (csakis az aratás és a
szüret idejét véve ki), kibocsássák és kiküldjék, akik is a közelebbi országgyűlésen, erre nézve
meghozott végzés szerént, azokon a napokon át, folytonosan dolgozni tartoznak.” (Az 1557-es
pozsonyi országgyűlés törvényéből)
„Ami pedig a nádort illeti […] aki ha váratlanul hamarább elhaláloznék (ami emberi dolog), a helyébe
másiknak a megválasztására nézve, méltóztassék a királyi felség azt a módot követni [az eddig eltelt
évtizedek gyakorlatától eltérően], hogy egy évnek a leforgásán belül az új nádornak a megválasztása
céljából az országban külön közönséges országgyűlést hirdessen és tegyen közzé.” (Az 1608-as
pozsonyi országgyűlés törvényéből)
19
2020. október: A feladat a 18. századi Magyarország történetével kapcsolatos. (hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével Mária Terézia reformjait! Válaszában elemezze,
miként alakult az uralkodónő kapcsolata a magyar nemesekkel!
„Miután […] a nevezett választó [a bajor választófejedelem] a francia király nagyszámú katonaságától
segíttetve, Felső-Ausztria tartományát ellenségesen megtámadta, […] [és] a fent nevezett [magyar]
királyi felség hadserege […] Sziléziában a porosz király hasonló erőszakosságával szemben […] el
van foglalva, [és ezért a királyi felség] a [magyar] karokat és rendeket […] a nevezettek ellen
fegyverfogásra jóságosan buzdítani […] méltóztatott, […] a karok és rendek […] az ország általános
fölkelését elhatározták.” (Törvénycikk, 1741)
„A magyarok az udvarral szemben úgy tartanak össze, mint a kullancs. […] Alkotmányukat valami
rejtélyes homályba burkolják, […] az uralkodó bizalmát és kegyét megszerzik anélkül, hogy az
államra annyira káros kiváltságaikból valamit is engednének. Ellenkezőleg, gyarapították is azokat.
Mindamellett nem szabad a nehézségektől visszariadni, mivel az ügy a dicsőséges uralkodóház
szempontjából igen fontos. Semmi sem lehetetlen, ha komolyan akarják. […] Mellőzni kell a magyar
országgyűlés összehívását, abból csak baj származik, mint ezt a tapasztalat bizonyítja.” ( Kaunitz
kancellár előterjesztése, 1761)
Az uradalom fő részei és az úrbéri szolgáltatások

(A vastagított betűkkel szedettek méretét vagy mértékét szabályozta Mária Terézia úrbéri
rendelete.)
„Gondoskodni kell, hogy (amennyire lehetséges) minden nemzet [értsd: nemzetiség] el legyen látva
saját falusi iskolákkal; […] hogy ezen iskolai szervezet az összes, bár különböző vallást követő
polgárokhoz egyaránt alkalmazkodjék, s a közművelődés valamint a haza javára felekezeti különbség
nélkül egységes célt szolgáljon; hogy ezen királyi intézmény áldásai az összes polgárok minden
osztályára, úgy mint a földmívesekre, kis- és nagyvárosok lakóira, vármegyei vagy katonai elöljárókra
stb. egyformán kiterjedjenek.” (Ratio Educationis, 1777)
20
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789–1914) – emelt szintű esszék
2017. május (I): „A feladat a XIX. századi német történelemhez kapcsolódik. (rövid)
Tárja fel a források és ismeretei segítségével, milyen földrajzi, társadalmi és gazdaságpolitikai
okok vezettek a kialakuló Németország gazdasági nagyhatalommá válásához!
Egyesült Királyság 46,7

Franciaország 81,6
Hollandia 62,2
Belgium 29,1
Németország 75,0
Svájc 75,0
Svédország 72,2
Norvégia 55,5
Finnország 6,7
Olaszország 34,6
Az iskolába járók aránya az 5 és 14 év közötti korosztály %-ában egyes európai országokban 1880-
ban
„1. § Az iparűzés mindenki számára megengedett, hacsak törvény nem ír elő kivételt vagy korlátozást.
Ha valaki jelenleg jogosult valamely ipar űzésére, az ettől nem fosztható meg azért, mert nem tesz
eleget jelen törvény rendelkezéseinek.
2. § A különbségtétel város és vidék között az iparűzés tekintetében megszűnik.
3. § Engedélyezett többféle iparág egyidejű űzése, illetve azonos iparág űzése több helyszínen. A
kézműves nem csak saját készítésű áruját árulhatja.
4. § A céhek és kereskedelemi társaságok senkit sem tilthatnak el valamely ipar űzésétől.” (Az Észak-
német Szövetség iparszabályzata, 1869)
21
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789–1914) – emelt szintű esszék
2019. május (I): A feladat a XIX. század végi gyarmatosításhoz kapcsolódik. (rövid)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével, milyen tényezők segítették vagy ösztönözték az
európai gyarmatosítást a XIX. század végén!
Főbb kivándorlási útvonalak a XIX. és XX. század fordulóján. (A nyilak vastagsága a kivándorlók
számával arányos.)
Az úgynevezett Vörös vonal: a brit távíróhálózat fő vonalai (George Johnson térképe, 1903)
22
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790–1914) – emelt szintű esszék
2017. október: A feladat Magyarország dualizmus kori történetével kapcsolatos. (hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével Budapest világvárossá válásának fő összetevőit!
Magyarország és Budapest lakossága (1869–1910)

1869 1910
Magyarország 13 660 000 18 260 000
Budapest 269 000 880 000
Budapest fejlődése
„A törvényhozás a honalapítás ezredik évfordulójának maradandó emlékekkel való megörökítése

céljából elhatározza, hogy
[…] Budapesten a Városligetnek az Andrássy út és a tó közötti részében honalapító Árpádot és a
nemzet egész történelmi múltját megörökítő emlékművet állít.
[…] országos Szépművészeti Múzeumot létesít, s annak gyűjteményei befogadására Budapesten
alkalmas helyen megfelelő épületet emel.” (1896. évi 8. törvénycikk)
Korabeli plakát
23
2018. május: A feladat a polgári állam kiépülésével kapcsolatos a dualizmus kori
Magyarországon. (hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a polgári állam feladatait a közigazgatás, az
egészségügy és az oktatás reformján keresztül a XIX. század utolsó harmadában!
Magyarország közigazgatása az 1876-os reform után
„1. § A születések, házasságok és halálesetek közhitelű nyilvántartására és tanúsítására kizárólag a

jelen törvény értelmében arra hivatott közegek által vezetett állami anyakönyvek szolgálnak.” (Az
állami anyakönyvekről 1894: XXXIII. tc.)
„A közoktatás Magyarországon nem az igazi közművelődés, hanem egyszerűen a magyarosítás

szolgálatában áll. A románok számára az állami költségvetésből nemcsak nem állítanak fel, mint azt a
törvény megköveteli, különböző fokú tanintézeteket, hanem még azt sem engedik meg, hogy
középfokú tanintézeteket saját költségükön állíthassanak, sőt már a meglevő román tanításnyelvű
középiskolákat is erőszakkal magyar tanításnyelvűekké alakítják át.” (Románok beadványa az
uralkodóhoz, 1892)
„A lakhelyek légkörének tisztántartása tekintetéből, a hatóság az egészségre ártalmas posványok és

mocsárok lecsapolását vagy kiszárítását, a közegészség igényeinek megfelelő csatornázás
rendszerének behozatalát, vagy más e tekintetben célszerűnek bizonyult intézkedés megtételét,
úgyszintén növényzet ültetését elrendeli.” (A köz- egészségügy rendezéséről, 1876: XIV. tc.)
24
2018. május (I): A feladat a dualizmus kori Magyarország társadalomtörténetéhez kapcsolódik.
(hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a népesség és a polgári életmód jellemző
változásait a dualizmus kori Budapesten!
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása Budapesten

1880-ban és 1900-ban (%)
Anyanyelv 1880 1900
magyar 56,66 79,50
német 34,43 14,14
szlovák 6,14 3,40
egyéb 2,77 2,96
A két első emeleti

lakás alaprajza a
Sugárút (Andrássy
út) belvárosi
szakaszán az 1880-as
években épült
bérházban
A Párisi Nagyáruház
„A modern Budapestnek van egy nemrég kiépült városrésze a Keleti pályaudvar mellett, […] amelyet
a néphumor találóan Csikágó-nak nevezett el. Amerikai méretek szerint, boszorkányos gyorsasággal
létesült épületcsoport, s épp oly hamar tett tönkre egy csoport vállalkozót, mikor az építőválság
beütött. A főnévből aztán melléknevet is csináltak. A csikágói ember ugyanaz a főváros
társadalmában, ami a spekuláció- szülte […] Csikágó-házcsoport a főváros épületei közt. Csikágó
minden kétes egzisztencia.” (Tábori Kornél–Székely Vladimir: A csaló Budapest, 1908)
25
8. A világháborúk kora (1914-1945) – emelt szintű esszék
2018. május: A feladat az olasz fasizmussal kapcsolatos. (rövid)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével Mussolini külpolitikájának fő elemeit!
Válaszában térjen ki a fasiszta ideológiának a hatalmi törekvésekben betöltött szerepére is!
„Mindenekelőtt a fasizmus […] nem hisz az örök béke lehetőségében, de hasznosságában sem. […]
Csak a háború emeli a feszültség maximumára az összes emberi energiát, és látja el a nemesség
bélyegével a népeket, amelyekben megvan a bátorság a háború vállalására. Minden más
megpróbáltatás csak másodrendű, és sohasem helyezi az embert szembe önmagával az élet vagy halál
alternatívájában.” (Fasiszta doktrínák, 1932)
Mussolini tervezett afrikai

birodalma
2019. május: A feladat a hitleri Németországgal kapcsolatos. (rövid)

Mutassa be a nemzetiszocialista (náci) ideológia legfontosabb elemeit!
„1. Követeljük, hogy a népek önrendelkezési joga alapján valamennyi német Nagy- Németországban
egyesüljön.
2. A német nép számára más nemzetekkel azonos jogokat követelünk. Követeljük a versailles-i és
a[z Ausztriával kötött] saint-germaini békeszerződések hatályon kívül helyezését.
3. Népünkellátásánakbiztosításáraésnépfeleslegünkbetelepítéséreterületetésföldet követelünk.” (A
Nemzetiszocialista Német Munkáspárt programjából,1922)
Német plakát, 1938

(A plakát felirata magyarul: Bolsevizmus, álarc
nélkül)
26
2019. október: A feladat az első világháborúhoz kapcsolódik. (rövid)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a mindennapi élet viszonyait a hátországban az
első világháború idején!
Német kenyérjegy, 1918 (Felirata: Bajorország,

40 gramm kenyér)
A reálbérek alakulása Magyarországon (%)

Év Napszámosok Gyári Tisztviselő
19 100 munkások
100,0 k
100,0
14
19 ,0
63,2 64,2 58,4
15
19 49,5 55,8 45,2
16
19 50,5 57,7 36,0
17
19 46,2 53,4 32,9
18
2020. május (I): A feladat a világgazdasági válsággal kapcsolatos. (rövid)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével az állam gazdasági szerepét a válságkezelésben
a New Deal példáján keresztül az 1930-as években!
Amerikai karikatúra, 1934

(A felirat a szekéren: kimeríteni a világ legfizetőképesebb kormányának forrásait)
„Mindenkinek joga van a magántulajdonra, vagyis megtakarított vagyonának leghatályosabb

védelmére. […] Ha ennek az elvnek alapján esetleg szükségessé válnék a spekulánsok [tőzsdei
ügyeskedők], közvetítő-kereskedők, vagy akár a tőkések tevékenységének megnyirbálása, úgy ezt
meg kell tennünk, de nem a szabadság csorbítása, hanem megvédelmezése céljából.” (F. D.
Roosevelt, 1932)
2020. október: A feladat a két világháború közötti világgazdasággal kapcsolatos. (rövid)
27
Tárja fel a források és ismeretei segítségével, miként omlott össze az Amerikai Egyesült Államok
gazdasága a nagy gazdasági világválság idején!
Sorban álló betétesek az American Union Bank

A foglalkoztatottak számának alakulása az
előtt, 1932
Egyesült Államokban 1920 és 1940 között
28
9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) – emelt szintű esszék
2019. október: A feladat Magyarország 20. századi történelmével kapcsolatos. (hosszú)
Mutassa be az erdélyi magyarok helyzetét és a magyar kormányzat Erdéllyel kapcsolatos
politikáját 1920 és 1940 között!
A lakosság etnikai megoszlása Erdélyben, 1920

Népcsopor Létszám Arány
t (fő) (%)
román 2 933 486 57,1
magyar 1 325 683 25,8
német 544 253 10,6
egyéb 336 754 6,5
„A túlzásba hajtott és mindenáron érvényesülésre törő nemzeti érdek szorítását megismertük mi is

az elmúlt negyedszázad alatt. […] A földkisajátítás során nevelésügyi alapjaink vagyonát elvették, a
kiosztásnál azonban föld nélküli híveinkről nagyjából megfeledkeztek. […] Tanköteles
gyermekeink 65-70 százaléka olyan állami iskolába kényszerült járni, ahol anyanyelvén írni és
olvasni sem tanulhatott meg. Ugyanakkor a másik 30-35 százalékért minden tanév elején […] külön
kellett küzdenünk, hogy beírassuk és anyanyelvén taníthassuk saját iskoláinkban, melyektől az
állam a támogatást következetesen megtagadta. […] Papjaink közül sokan megismerték a börtönt,
még többen voltak kitéve az évről évre fokozódó türelmetlenség következtében alaptalan
feljelentéseknek […]. Számtalan egyén és család egzisztenciájának megsemmisülését és
elkallódását kísértük figyelemmel tehetetlenül és keserűséggel. Sok elbocsátott tisztviselő, munkás,
közalkalmazott, a közterhekkel erején felül sújtott iparos és kereskedő, meghurcolt földműves
megaláztatásait és panaszait hallottuk.” (Márton Áron püspök húsvéti körlevele, 1945)
„A revízió, s ezt csak neked mondom, a legnagyobb veszély, amely fenyeget, de ezzel nem tehetek
semmit, mert belebukom. A közvéleményünk meg van őrülve. Mindent vissza. Akárhogy, akárki
által, bármely áron. […] A revízióba bele fogunk pusztulni, ez fog minket a háborúba belesodorni.
[…] Most Erdélyen a sor, rettegek, mi lesz akkor. Ha Erdély visszajő, ezzel örökre elköteleztük
magunkat a németeknek, akik majd aztán követelik az árát.” (Teleki Pál bizalmas beszélgetéséből,
1940)
Népességmozgások Magyarország és Románia között a második bécsi döntés után
29
10. A jelenkor (1945-től napjainkig) – emelt szintű esszék
2017. május: A feladat az Európai Unió gazdaságához kapcsolódik. (rövid)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével az európai integráció gazdasági alapelveit és
célkitűzéseit! Az integráció folyamatáról ne írjon!
A világ GDP-jének (bruttó hazai össztermék) megoszlása 2014-ben
Az EU régióinak gazdasági fejlettsége a 2014–20-as tervezési ciklusban
30
2017. október: A feladat a hidegháborús konfliktusokkal kapcsolatos. (rövid)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével az amerikai–vietnámi háborút és
következményeit!
„Ezek az emberek, akik azt mondják, hogy ki kell vonulnunk Vietnámból, azok nagyon tévednek,
mivel ha kivonulunk, akkor a kommunisták fogják uralni Vietnámot. Rövid időn belül pedig Thaiföld,
Kambodzsa, Laosz, Malajzia is erre a sorsra jutna. Egész Délkelet-Ázsia kommunista és így kínai
befolyás alá kerülne.” (J. F. Kennedy, 1963)
„Páncélzatunk leggyengébb pontja az amerikai közvélemény. Saját nemzetünk nem fogja bírni a
súlyos veszteségeket és ez a kormányzat bukását hozhatja magával.” (L. B. Johnson amerikai elnök,
1965)
2018. május (I): A feladat az Európai Unióhoz kapcsolódik. (rövid)

Tárja fel a források és ismeretei segítségével az Unió tagállamai közti vitákat a költség- vetés, a
pénzügyek, a nemzeti szuverenitás és a biztonságpolitika területén 2010-ig!
Az Európai Unió költségvetése célonként csoportosítva, 2005
„A közös biztonság- és védelempolitika a közös kül- és biztonságpolitika szerves része. E politika

polgári és katonai eszközök igénybevételével biztosítja az Unió műveleti képességét. Az Unió ezeket
az eszközöket az Egyesült Nemzetek Alap- okmányának alapelveivel összhangban igénybe veheti az
Unión kívüli békefenntartó, konfliktusmegelőző és a nemzetközi biztonságot erősítő missziókban. E
feladatok végrehajtása a tagállamok által rendelkezésre bocsátott képességeken alapul. […] A
tagállamok a Tanács által meghatározott célkitűzések megvalósításához való hozzájárulásként a közös
biztonság- és védelempolitika végrehajtásához polgári és katonai képességeket bocsátanak az Unió
rendelkezésére. Azok a tagállamok, amelyek közösen többnemzetiségű erőket állítanak fel, ezeket
szintén a közös biztonság- és védelempolitika rendelkezésére bocsáthatják. A tagállamok vállalják,
hogy fokozatosan fejlesztik katonai képességeiket.” (A lisszaboni szerződésből, 2007)
31
2018. október: A feladat az európai integráció történetével kapcsolatos. (rövid)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével az integráció lépéseit és a Közös Piac működését
az 1950-es évek elejétől 1973-ig, Nagy-Britannia belépéséig!
„Európát nem lehet egyszerre vagy összességében megalakítani. Akkor válik valóra, ha először
konkrét tettekkel gyakorlati összefogás születik. Az európai nemzetek összefogásának feltétele, hogy
megszűnjön a Franciaország és Németország között fennálló évszázados ellentét. […] A francia
kormány e célból azt javasolja, hogy a teljes francia és német szén- és acéltermelést egy Európa más
országai számára is nyitott szervezet keretében vonjuk közös hatóság felügyelete alá. [...] Az így
születő gazdasági összefogás biztosítja majd, hogy Franciaország és Németország között nemcsak
elképzelhetetlen, de gyakorlatilag is lehetetlen legyen bármilyen háború.” (Robert Schuman francia
külügyminiszter, 1950)
Francia karikatúra a Közös Piactól történő eltanácsolásról, 1963

(A brit partraszállót német és francia katona figyeli. A feliratok magyarul: Marché Commun – Közös
Piac, Le jour le plus long – A leghosszabb nap.)
32
2020. május: A feladat a jelenkori világgazdaság ellentmondásaihoz kapcsolódik. (rövid)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a gazdasági globalizáció jellemzőit!
A környezeti, népesedési és kulturális hatásokról ne írjon!
Bezárt autógyár (Detroit, Egyesült Államok) Autógyár (Gravatai, Brazília)
„A gazdasági globalizáció viszonylag új jelensége a szolgáltatások exportja és importja, amit a

korábbi tankönyvek a külkereskedelembe nem kerülő javak iskolapéldáiként említettek. Egyikünk
nemrég Párizsban másik járatra akarta cserélni a repülőjegyét, és azon kapta magát, hogy a
megadott párizsi számot hívva egy írországi ügyintézővel beszél. Az amerikai cégek számára
költséghatékony lehet a számítógépes programozást kiszervezni Indiába, ahelyett, hogy házon belül
oldanák meg, vagy hazai cégtől rendelnék meg azt.” (Mary Amiti és Shang-Jin Wei közgazdászok,
2009)
33
11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig – emelt szintű esszék
2017. május (I): A feladat Magyarország Kádár-kori történetével kapcsolatos. (hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Kádár-korszak társadalompolitikáját!
Válaszában térjen ki az oktatás- és a kultúrpolitikára is!
1960 7,6%
1970 13,7%
1980 19,2%
1990 24,3%
A nyugdíjban részesülők aránya a teljes népesség százalékában Magyarországon, 1960–1990
Az állami erőből történő lakásépítések száma Magyarországon (ezer darab), 1949–1990
„A nevelési-oktatási intézmények rendeltetésüknek megfelelő színvonalon biztosítsák a tanulók

szocialista − értelmi és érzelmi − nevelését, a társadalom fejlődésével összhangban az általános és a
szakmai műveltség elsajátításának feltételeit, a társadalmi, valamint a tudományos technikai fejlődés
által megkívánt korszerű képzést.
Annak érdekében, hogy minden fiatal egyenlő feltételek mellett élhessen a tanuláshoz való jogával, az
állam − a társadalom hatékony támogatásával − segíti a fizikai dolgozók gyermekeinek
továbbtanulását, és fokozott figyelmet fordít a hátrányos helyzetben levő fiatalok zavartalan tanulását
akadályozó körülmények felszámolására.” (1971. évi IV. törvény: „Az ifjúságról”)
„Ha lajstromba veszem a kárt, amit egyetlen s nem is a legmagasabb beosztásban lévő ember tett s
akart tenni (s nem is egyszerű érzéketlenségből) munkásságomban, el tudom képzelni, hogy kevésbé
számon tartott, kezdő embereket mint lehet az irodalomból örökre kitaposni. Hogy a lektori
rosszindulat hova keserítheti az embert, arról fordító koromból [az 1950-es évek első feléből] vannak
emlékeim. Újabban, igaz, kesztyűs kezű, finom lektoraim vannak, akik szinte szűkölve
figyelmeztetnek egy-egy kényes helyre, úgyhogy kétfelől szorongatott helyzetükre gondolva, azonnal
föl is áldozom.” (Németh László író, 1962)
34
2019. május: A feladat a Kádár-korszakhoz kapcsolódik. (hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Kádár-rendszer válságának gazdasági,
külpolitikai és belpolitikai tényezőit! A rendszerváltozás folyamatára már ne térjen ki!
A fogyasztói áraknak, a munkások reáljövedelmének és az alkalmazottak reálbérének alakulása 1950–

1990 között (az 1950-es összeg értékét 100-nakvéve)
„Kádár János és J. F. Kennedy találkoznak. Kádár udvariasan megkérdezi: »Elnök úr, hogy élnek
önöknél az emberek, mennyit keresnek, mire költik?« »Hát nálunk egy átlagos dolgozó megkeres ezer
dollárt havonta. Ebből százötven dollárt levonunk adóba, száz dollárért élelmet vásárol, ugyanennyit
ruházkodásra költ« – s ezzel Kennedy megáll a felsorolásban. »Jó, jó – mondja Kádár – de a többit
mire költi?« Kennedy széttárja a kezét: »Nem tudom. Nem érdekel minket. Nem kutatjuk.« Most
Kennedy kérdez: »Önöknél hogy élnek az emberek?« »Nálunk egy átlagos dolgozó megkeres havi
ezer forintot. Ebből hétszáz forintot elkölt élelemre, négyszázat ruházkodásra, másik négyszázat
félretesz kocsira«–s itt Kádár megáll a felsorolásban. »Jó, jó – mondja Kennedy – de hát a többi pénzt
honnan szerzi?« Most Kádár tárja szét a karját: »Nem tudom. Nem érdekel minket. Nem kutatjuk.«”
(Vicc az 1980-as évekből)
„1988. május 20–22.: Az MSZMP országos értekezletén Kádár Jánost a párt elnökének választják
meg. Utóda a főtitkári tisztségben Grósz Károly. Új tagok kerülnek be a Központi Bizottságba [KB] és
a Politikai Bizottságba. […] A KB egyharmadát új tagok alkotják. (A Magyar Nemzeti Levéltár
kronológiája)
„»És hogyan ítélik meg Nagy Imre 1956-os szerepét, tevékenységét?« »Ez az, ami körül még zajlanak
a viták. Felmerülhetnek olyan belső és külső összefüggések, amelyek ezt a megítélést – hogy úgy
mondjam – árnyaltabbá teszik. Például önmagában az a körülmény, hogy ez a bizottság a jelenlegi
kutatások alapján népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt, egy oligarchisztikus és a nemzetet is
megalázó uralmi forma elleni felkelésnek.«” (Pozsgay Imrével készült interjú, 1989. január28.)
35
2019. május (I): A feladat a XX. század második felének Magyarországához kapcsolódik.
(hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar népesség változását, és annak
okait a második világháború időszakától a rendszerváltozás időszakáig!
Népmozgások a második
világháború után (A körök mérete
arányos az áttelepülő népesség
létszámával.)
A születésszám alakulása Magyarországon,

1947–56
„A dolgozó nőt a szülési szabadság lejáratát követően a gyermek hároméves korának betöltéséig
gyermekgondozási segély illeti meg. […] Több, gyermekgondozási segélyre igényt adó gyermek után
a segély gyermekenként jár. […] A munkaviszony fennállása alatt a gyermek gondozása céljából
igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát [értsd: amíg az anya gyermekgondozási segélyt kap]
a munkaviszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni.” (Kormányrendelet,1967)
36
2020. május: A feladat Magyarország második világháború utáni történetével kapcsolatos.
(hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével, milyen eszközökkel és intézkedésekkel építették
ki az egypárti diktatúrát az 1947-es választásoktól 1949-ig! Válaszában csak a megjelölt
időszak politikai és gazdasági változásait vizsgálja!
„Ötven jó csepeli elvtársat kérünk 31-ére Zemplénbe. Ittlétük a párt választási győzelmét biztosítja
[…] Szombaton este 11-12 között érjenek Sátoraljaújhelyre. 100 % bolsikat [bolsevikokat] kérek.
Kb. 20 helyen fognak szavazni. Vasárnap este visszajöhetnek. A kocsik minden dísz nélkül
legyenek és csendesek.” (Belső pártüzenet, 1947)
„A demokrácia ez évi feladatai között ott van az egyház és a népi köztársaság viszonyának
rendezése. Meg kell szüntetni azt a tarthatatlan állapotot, hogy a magyar nép ellenségeinek zöme az
egyházak, elsősorban a római katolikus egyház palástja mögé búvik...” (Rákosi Mátyás, 1948)
Propagandaplakát
„Megvalósítottuk a munkásosztály forradalmi, testvéri egységét. Egyetlen pártja van a magyar

munkásosztálynak. […] Legyetek hűséges harcosai a Magyar Dolgozók Pártjának, bátor katonái a
szocializmusért vívott küzdelemnek." (Szakasits Árpád szociáldemokrata politikus, 1948)
37
2020. október: A feladat a magyarországi rendszerváltozással kapcsolatos. (hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével, hogyan változott meg Magyarország politikai és
gazdasági rendszere a rendszerváltozás következtében! Ne eseménytörténetet írjon!
„A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. […] Senkinek a tevékenysége sem

irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására.
[…] A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás
szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez.” (Az 1989-ben
módosított alkotmány)
„Gorbacsov a széke karfájára csapott, Miklós [Németh Miklós akkori miniszterelnök], míg ebben a
székben ülök, 1956 nem ismétlődik meg. Minden párt, minden kormány a saját népének felelős. De
ekkor én biztosra vettem, hogy ezt komolyan kell venni. A szögesdrótos határvédelem lebontását alig
kommentálta. […] Én […] azt kértem, a tavasz folyamán vonjanak ki egy egységet véglegesen
Magyarországról, amit egy mínuszos [alacsony hírértékű] hírben lehozhatunk. Gorbacsov tartotta
magát ehhez és [1989] április 25–26-án Debrecen és Kiskunhalas térségéből kivontak 10 000 katonát.
Hogy ezt nem verjük nagydobra, az szavahihetőségi próba is volt.” (Interjú Németh Miklóssal, 2019)
A munkanélküliek
aránya (%) a
gazdaságilag aktív
népességhez viszonyítva
1989–1997 között
A nem szocialista
országokkal folytatott
kereskedelem aránya a
külkereskedelmen belül
1960–1992 között
(import = behozatal;
export = kivitel)
38
12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek – emelt szintű esszék
2017. május: A feladat a mai magyar demokráciával kapcsolatos. (hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a népfelség érvényesülését a mai
Magyarországon! Válaszában térjen ki a választójogra, a választások alapelveire és az
országgyűlési választások rendszerére, a népszavazásra és az országgyűlés jogkörére és
feladatára!
„Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen

és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezést biztosító választáson, sarkalatos
törvényben meghatározott módon választják.”
„Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. […] Az

országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és
eredményes, ha az érvényesen szavazó választó- polgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre
azonos választ adott.”
„A miniszterelnök megbízatása megszűnik

a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;
b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új
miniszterelnököt választ;”
„Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. […] Az elfogadott törvényt az

Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köz- társasági elnöknek. A köztársasági
elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.”
(Részletek az Alaptörvényből)
39
2018. október: A feladat Magyarország jelenkori történelméhez kapcsolódik. (hosszú)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a jelenkori Magyarországon zajló demográfiai
folyamatokat, azok okait, továbbá összefüggéseit az ellátórendszerekkel!
A
diplomások száma Magyarországon (ezer fő)
A nők napi munkaideje ma Magyarországon
A nemzetközi vándorlás alakulása Magyarországon

Időszak Bevándorlók száma (fő) Kivándorlók száma (fő)
1995–1999 77 000 12 000
2000–2004 100 000 13 000
2005–2007 72 000 11 000
év
40
2020. május (I): A feladat az állam gazdasági szerepével kapcsolatos. (hosszú)
Mutassa be a mai magyar államháztartás szerkezetét és bevételeit!
Országok Államháztartási
kiadások (a GDP*
Svédország %-ában) 52
Magyarország ,7
49
Ausztria ,8
48
Németország ,4
43
Egyesült Államok ,8
37
Egyes országok államháztartási kiadásai ,4
(a GDP* %-ában)
(*GDP = bruttó hazai termék)
Jövedéki adóbevételek Magyarország költségvetésében (milliárd forint)
A munkavállaló által fizetendő járulékok a bruttó bérhez viszonyítva
nyugdíjjárulé egészségbiztosítási járulék munkaerőpiaci járulék

k
10% 7% 1,5%
A munkavállaló által fizetendő járulékok mértéke Magyarországon, 2018.
„Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása […] érdekében az Országgyűlés a
társasági adózás szabályairól a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Magyarországon a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező
gazdasági tevékenység (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) alapján e törvényben
meghatározott társasági adó kötelezettségnek – a közkiadásokhoz való hozzájárulás alkotmányos
előírására tekintettel – e törvény rendelkezései szerint kell eleget tenni.” (1996. évi LXXXI. törvény,
a társasági adóról és az osztalékadóról)
41
Korszakokon átívelő komplex esszék
2017. május: A feladat a magyar–török küzdelmekhez kapcsolódik. (komplex – korszakokon
átívelő) Mutassa be a források és ismeretei segítségével Magyarország és az Oszmán Birodalom
katonai konfliktusait a nándorfehérvári diadaltól a Hódoltság megalakításáig a következő
szempontok alapján:
 a nándorfehérvári ostrom és következményei,
 Mátyás törökellenes politikája,
 a Jagellók uralma,
 a mohácsi csata és következményei,
 a Hódoltság megalakulása!
Válaszát időrendben haladva fogalmazza meg!
„Midőn május elseje táján alkalmasan összeállított sereggel a Duna partján tábort ütöttem, arccal ama
országrész felé fordultam, melyet az ellenség gyakori betörései sanyargatni és pusztítani szokott, nem
volt messze a török fővezér sem, nagy és szokásához képest erős sereggel. […] Sebtében bevonult
Boszniába, kihasználva az árulást. […] Először is tehát ezzel az ellenséggel kellett megbirkóznom és
ebben szerencsével jártam. […] Mert közben a török bevégezte dolgát, elhagyta Bosznia határait és
már vissza is vonult. […] Bosznia visszaszerzéséhez láttam. […] Jajca nevű várost és annak erősségét
körülzártam. […] Három hónapos ostrom alatt győztünk.” (Mátyás levele II. Pius pápának, 1464)
„Ez ország alattvalóit és lakosait régi jogaikban és jóváhagyott szokásaikban […] meg fogjuk tartani
úgy, hogy az ő ártalmukra és elnyomásukra, valamint e régi szokások ellenére – amint néhai Mátyás
király úr tette – semmi újítást nem fogunk behozni. Azokat pedig, amelyeket a néhai igen dicső
Mátyás király úr hozott be, eltöröljük, adót vagy egyforintos taksát semmi estre se hajtsunk be, hanem
kötelesek legyünk megelégedni a régi királyi jövedelmekkel.” (II. Ulászló választási feltételei, 1490)
Szulejmán és Szapolyai (Török miniatúra, XVI. század)
„Minthogy pedig felséges János királynak most sem felesége, sem gyermekei nincsenek, ha Isten
kiszólítaná ez árnyékvilágból, még ha volna is akkor fia, az ország és a keresztény világ üdvére való
tekintetből, amelyet ebből a békéből és szövetségből Isten segítségével bizton remélünk, […]
beleegyezett abba, hogy halála után, még ha volna is fia, az egész magyar birodalom összes
országaival […] s a királyi jog egészével mireánk, vagy ha mi időközben meghalnánk, fiunkra
szálljon.” (A váradi egyezmény, 1538)
42
2017. május (I): A feladat Magyarország történetének a reformkortól a dualizmus koráig
terjedő időszakával kapcsolatos. (komplex – korszakokon átívelő)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar nemzetiségi politikát a reformkorban,
az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában, valamint a dualizmus korában!
Válaszában a következő szempontokra térjen ki:
• Magyarország etnikai viszonyai és változásuk
• a reformellenzék nemzetfogalma és nemzetiségi politikája
• a magyar kormányok és a nemzetiségek 1848-49-ben
• a magyar kormányok nemzetiségi politikája a dualizmus korában
„Sohasem fogom elfelejteni a sápadt horvátot, aki egy viharos ülésen, ordítozó tiltakozások közt
másfél órán keresztül mozdulatlanul állt a helyén, és a rövid szünetekben mindig tovább folytatta latin
beszédét.” (Fest Imre visszaemlékezése az 1843–44-es országgyűlésre)
„Mi […] ezt mondjuk: Ímé, mi megkínálunk titeket [a nemzetiségeket] az értelem, az

igazságszolgáltatás, a törvényalkotás, a földbirtok szabadságával, megkínálunk titeket alkotmányos
polgársággal, politikai nemzetiséggel, s mind azon javakkal, melyekkel ez a haza polgárait elárasztja, s
mindezekért nem kívánunk egyebet, mint hogy a hazát, mely titeket ezennel ünnepélyesen édes
gyermekéül fogad, s a nemzetiséget [értsd: nemzetet], mely titeket politikai nagykorúsággal
megajándékoz, szeressétek, és velünk egyetemben oltalmazzátok.” (Kossuth Lajos, 1847)
„Addig is, míg a kidolgozandó alkotmány [elfogadása] törvényhozás útján történnék, […] a haza nem
magyar ajkú polgárainak bővebb megnyugtatására […] [az országgyűlés tagjai] határozatképpen
kijelentetik: […]
A községi tanácskozásokban mindenki akár magyar, akár anyanyelvén szólhat […]. Az elemi
tanodákban tanítási nyelvül mindig a községi vagy illetőleg az egyházi nyelv fog használtatni. […]
Folyamodványát mindenki anyanyelvén is bárhová benyújthatja.” (Országgyűlési határozat, 1849.
július 28.)
„Mindazon tárgyakra nézve, melyek ez egyezményben a közös [pesti] országgyűlésnek és központi

[magyar] kormánynak nincsenek fenntartva, Horvát-, Szlavón- és Dalmátországokat mind a
törvényhozás, mind a végrehajtás körében teljes önkormányzati jog […] illeti.
[…] Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok önkormányzati joga ez okból mind törvényhozási, mind
kormányzati tekintetben kiterjed […] beligazgatási, vallási és közoktatási ügyeire s az igazságügyre
[…].” (A horvát–magyar kiegyezés)
„Belügyminiszter úr előterjesztette, hogy a „Matica Slovenská” című tót [szlovák] irodalmi és

szépművészeti egylet működése iránt rendőri nyomozás tartatván, az ezen nyomozásról tett jelentésből
kiderül, hogy a mondott egylet […] nem annyira az irodalom fejlesztésével, mint inkább pánszláv
izgatásokkal foglalkozik […]. A nyomozást teljesítő biztos jelentésében azon javaslatot terjeszti elő,
hogy az egylet […] feloszlattassék. […] [Az előterjesztés] helyeslőleg tudomásul vétetett.”
(Minisztertanácsi jegyzőkönyv, 1875. április 1.)
43
2017. október: A feladat a magyar külpolitikai törekvésekkel kapcsolatos. (komplex –
korszakokon átívelő)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a történelmi Magyarország területi egységének
megőrzésére, majd visszaállítására vonatkozó magyar külpolitikai törekvéseket 1918–1939 között!
 Magyarország az első világháború végén és a Károlyi-kormány külpolitikája,
 Tanácsköztársaság külpolitikája és harcai,
 a trianoni béke és revíziós politika jellemzői az 1920-as években,
 a revíziós politika változása és eredményei az 1930-as években!
Használja a középiskolai történelmi atlaszt!
„Külpolitikámat a wilsoni elvekre alapítom. Nekünk egy elvünk van: Wilson, Wilson és harmadszor is
Wilson. […] Amerikára az a feladat vár, hogy átgyúrja egész Európát, kiirtsa belőle a reváns
gondolatát, és olyan békét teremtsen, mely nem hagyja egyetlen nép lelkében sem a keserűség
fullánkját.” (Károlyi Mihály, 1918)
„A szövetséges és társult kormányok rövidesen a párizsi békekonferencia elé kívánják idézni a magyar
kormány képviselőit, hogy megismerjék Magyarország igazságos határaival kapcsolatos nézeteiket. A
magyarok pedig éppen most intéznek éles támadásokat a cseh-szlovákok ellen és lerohanják
Szlovákiát. Ugyanakkor a szövetséges és társult hatalmak már kinyilvánították szilárd elhatározásukat,
hogy minden értelmetlen ellenségeskedésnek véget vetnek, amikor két alkalommal is megállították a
fegyverszünetben megállapított határt, majd a semleges övezet határát átlépő román csapatokat, illetve
megakadályozták további előrenyomulásukat Budapest irányában – továbbá amikor a déli magyar
fronton megállították a szerb és francia hadsereget. Ilyen körülmények közt a leghatározottabban
fölszólítjuk a budapesti kormányt, haladéktalanul vessen véget a cseh-szlovákok elleni
támadásoknak.” (A párizsi békekonferencia távirata, az ún. Clemenceau-jegyzék, 1919. június 7.)
Revíziós plakát az 1920-as évekből
„1. § Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy honvédelmi, illetőleg légvédelmi célokra, utak és hidak
építésére, az államvasutak és a hajózás, valamint a posta, távirda és távbeszélő felszerelésének és
berendezésének fejlesztésére, a telepítés és házhely- szerzés előmozdítására, a mezőgazdasági termelés
és értékesítés támogatására,[…] a falu egészségügyi és szociális helyzetének emelése céljából az
egészségügyi szervezet kiépítésére, egészséges ivóvízzel való ellátásra, bányászati és
nyersanyagkutatásra, valamint a nyersanyagok felhasználásának előmozdítására és más közmunkákra,
[…] az állami költségvetésekben megállapított összegeken felül, összesen mintegy Egyezer millió
pengőt fordítson.” (Részlet a győri programról szóló 1938. évi XX. törvénycikkből)
A területi revízió lépései 1938–1939

Terület neve Terület mérete Összlakosság (fő) Magyarok száma (fő) és aránya
(km2)
Felvidék déli része 11 927 1 058 000 915 000 (86,5%)
Kárpátalja 12 061 600 000 40 000 (6,7%)
44
2018. május: A feladat a földkérdéshez kapcsolódik a XX. századi Magyarország történetében.
(komplex – korszakokon átívelő)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyarországi földtulajdonviszonyok
alakulását, illetve az ezzel kapcsolatos elképzeléseket 1918-tól a rendszerváltás időszakáig a
következő szempontok alapján:
 kísérletek a földtulajdonviszonyok átalakítására 1918–19 során,
 földreform és kritikája a két világháború között,
 a tulajdonviszonyok átalakítása a második világháború végén és a diktatúra kiépülésével,
 a tulajdonviszonyok változásai az egypárti diktatúra időszakában,
 a rendszerváltás következményei.
„Kezdettől fogva tisztán láttam, hogy az egész forradalom központi problémája itt van: földet adni a
földnélkülieknek, maradék nélkül kielégíteni a szegényparasztság és a földmíves-munkások
földéhségét, elsősorban a papi és más egyéb külterjes latifundiumok [nagybirtokok] földarabolásával.
Ebben a korszakos reformban láttam az októberi forradalom igazi lelkét, mert ez lett volna az egyedüli
út egyrészt a korszerű többtermelés és szövetkezeti mozgalom felé, másrészt a demokrácia és a kultúra
igazi alapjai lefektetéséhez és mindenekelőtt az elsorvasztó feudális iga lerázásához.” (Jászi Oszkár
emlékiratai)
„[A Forradalmi Kormányzótanács] kimondja a nagybirtokok, a bányák, a nagy- üzemek, a bankok és a

közlekedési vállalatok szocializálását. A földreformot nem törpebirtokokat teremtő földosztással,
hanem szocialista termelő szövetkezetekkel hajtja végre.” (Mindenkihez! A Magyarországi Szocialista
Párt kiáltványa)
„A birtokmegosztás egészséges „Követeljük […] az 500 „Akarjuk és követeljük […] a

kialakításának előmozdítása kataszteri holdon felüli paraszttelepítést, […] a
végett egészséges telepítési birtokok kisajátítását.” (A népi földbirtokrendezést.” (A Szálasi
politika kezdeményezésére és mozgalom által létrehozott Ferenc vezetésével alakult
végrehajtására fogunk Márciusi Front 12 pontja, Nemzeti Akarat Pártjának
törekedni.”(Gömbös Gyula 1939) programja, 1935)
Nemzeti munkaterve)
„A kormány erélyes kézzel véget vet a termelőszövetkezeti mozgalom és a tagosítások során

elkövetett súlyos törvénytelenségeknek, s nagyszabású tervet dolgoz ki az elhanyagolt és fejlődésében
elmaradott mezőgazdasági termelésünk fellendítésére, termelőszövetkezeti és egyéni gazdaságok
termelésének felvirágoztatására, a termelési kedv helyreállítására.” (Nagy Imre rádióbeszéde, 1956.
október 28.)
„Részleges kárpótlás (a továbbiakban: kárpótlás) illeti meg azokat a természetes személyeket, akiknek
magántulajdona az állam által 1939. május 1-jét követően alkotott […] jogszabályok alkalmazása által
sérelmet szenvedett. […] A kárpótlás termőföldben történő biztosítása érdekében a szövetkezet […]
kijelöli azt a […] termőföldterületet, amelyet a […] felsorolt jogszabályok alapján szerzett meg. […]
A […] kijelölt termőföldterületre a kárpótlásra jogosultakat vételi jog illeti meg.” (Törvény a
kárpótlásról, 1991)
45
2018. május (I): A feladat a magyarországi jobbágyság történetéhez kapcsolódik. (komplex –
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a jobbágysággal kapcsolatos törekvéseket, illetve
rendeleteket és törvényeket a felvilágosult abszolutizmus idején és a reformkorban a következő
 a jobbágyság helyzete és annak változása,
 a nemesség álláspontja és annak változása,
 a felvilágosult abszolutista reformok és körülményeik,
 a reformkori törekvések és viták,
 a reformországgyűlések törvényhozása a kérdésben!
„Az úrbérszabályozási példányokba kifejezetten és határozottan írassék be mind a telki állomány,

mind pedig az, hogy az igásrobotot két vagy négy igával kell-e teljesíteni, és az, hogy a kilencedet
természetben vagy milyen egyenértékben kell leróni, és végül a megye hiteles pecsétje alatt adassék ki
a községeknek. [...]
A helységek osztályba sorolását szabályosan és lelkiismeretesen dolgozzák ki, mind pedig
megfelelően jegyezzék fel a telek és tartozékok állományát, a fekvésnek, a földnek és területnek
s az előnyös és káros tényezőknek megfelelően, korábbi, a telki állományt e megyék számára már
megszabó kegyes rendeleteink előírásai szerint.” (Mária Terézia úrbéri rendelete)
„A jobbágyság állapotját annyiban a mennyiben a parasztok ennél fogva eddig örökös kötelesség alá
vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre teljességgel eltöröljük […]. Azt akarjuk, hogy
minden parasztnak szabad legyen maga kedve szerint, földes úrnak engedelme nélkül is házasodni,
tudományoknak és mesterségeknek tanulására magát adni, s azokat bárhol gyakorolni. […] Minden
paraszt embernek maga ingó javait és keresményit […] szabadosan eladhatja, ajándékozhatja, meg
cserélheti, el zálogosíthatja, gyermekinek […] rendelést tehet.” (II. József jobbágyrendelete)
A telki állomány változása (1780–1840)

1780 1840
Telkes jobbágyok aránya 70% 40%
Zsellérek* aránya 30% 60%
Átlagos telekméret ½-ed telek ¼-ed telek
*Általában az ⅛-ad teleknél kevesebbel rendelkezőket tekintették zsellérnek.
„A robot vagy szakmány létele még nagyobb figyelmet érdemel, s azon kárt, mely belőle háramlik,
éppen oly bajosan tagadhatni, mint azt, hogy 2 x 2 = 4. 60 ezer robot egy esztendőben szintazon
munkát viszi végbe, melyet 20 ezer napszámmal könnyen el lehetne végezni. És ki ne tapasztalta, ki
robotban is, és béresek által […] dolgozott, hogy azon munkát, melyet egy egész helyes [telkes]
jobbágy rossz ekéjével, […] gyenge marhájával ötvenkét nap […] tud végezni, maga béreseivel, jó
szerszámokkal és erős marhával […] a mondott idő egy harmad része alatt nem vihette volna végbe!”
(Széchenyi István: Hitel)
„Kérdem én, van-e ember széles e hazában, aki higgye ily [az örökváltságról szóló] törvény mellett is,
az úrbéri viszonyokból hazánk egy század alatt tökéletesen kibontakozzék. Aki ezt hinné, arról bátran
el merem mondani, hogy […] az országot, az ország népét, a nép állapotját nem ismeri. […] Azt
hisszük: megmentjük a hazát toldozó, foldozó reformkáinkkal? Azt hisszük, biztosíthatjuk nemzetünk
jövendőjét, ha a jövendő épületének alaprakását elmulasztottuk? És mi lehet ezen alap más, mint a
néppeli egy testté forrás, s ekként egy ép, egészséges nemzeti test előteremtése, erről pedig miként
lehet csak álmodnunk is, míg az úrbéri viszonyoknak gyűlölség-nemző válaszfala fennáll.” (Kossuth
Lajos cikke a Hetilapban, 1846)
46
2018. október: A feladat a Szovjetunió külpolitikájával kapcsolatos. (komplex – korszakokon
átívelő) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a sztálini Szovjetunió külpolitikáját!
 a Szovjetunió külpolitikai helyzete az 1920-as években,
 Sztálin külpolitikai törekvései a második világháború végéig,
 a hidegháború és a szovjet terjeszkedés jellemzői a második világháború után,
 a koreai háború.
„Azelőtt a forradalom győzelmét egy országban lehetetlennek tartották, úgy vélték, hogy a burzsoázia
feletti győzelemhez feltétlenül szükséges minden előrehaladott ország vagy legalább is az ilyen
országok többsége proletárjainak együttes fellépése. Ma ez a felfogás már nem felel meg a valóságnak.
Ma abból kell kiindulni, hogy egy ilyen győzelem lehetséges.” (Sztálin: A leninizmus alapjairól,
1924)
A cári Oroszországból kivált, illetve annak területéből részesült európai országok, 1924
Amerikai karikatúra a Molotov–Ribbentrop-paktumról, 1939
47
Amerikai karikatúra, 1948
„[A nemzetközi helyzet] átalakulása nyomán lehetségessé vált, hogy Korea egyesítése ügyében
határozottabb álláspontot foglaljunk el. […] A kínaiak olyan helyzetbe kerültek, amelyben több
figyelmet tudnak fordítani a koreai kérdésre. [A háborúnak] egyetlen lényeges feltétele van: Peking
támogatása.” (Sztálin Kim Ir Szen észak-koreai kommunista vezetőnek moszkvai találkozójukon, 1950.
március)
48
2019. május: A feladat a távol-keleti gyarmatosítással kapcsolatos. (komplex – korszakokon
átívelő) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a gyarmatosítás folyamatát és a gyarmati
világ felbomlását Kínában és Koreában a 19. század második felétől 1953-ig! Válaszában a
következő szempontokra térjen ki:
 Kína helyzete a 19. század második felében,
 nagyhatalmi befolyás a térségben a 20. századelején,
 polgárháború Kínában,
 Kína a második világháború idején,
 a Kínai Népköztársaságlétre jötte,
 hidegháború a Távol-Keleten: Tajvan és Korea kérdése!
„Nyilvánvaló, hogy a nép többsége köztársaságra vágyik, és az ég akarata észreveszi a nép szándékát.
[…] Ezért én, a császár, úgy határozok, hogy a kormányforma Kínában alkotmányos köztársaság.”
(Pu Ji, az utolsó kínai császár kiáltványa, 1912)
„Kommunista gyakorlat volt [a polgárháború időszakában], hogy senkit sem végeztek ki, aki megadta
magát, és minden fogollyal jól bántak. Ezen a módon megnyerhették maguknak a sorkatonákat,
akiknek többsége szegényparaszt családból származott. A kommunisták nem állítottak fel
fogolytáborokat. Csak az alacsonyabb és magasabb rangú tiszteket tartották fogva, a többieket azonnal
szélnek eresztették. »Panaszgyűléseket« rendeztek a számukra, ahol arra biztatták őket, panaszolják el,
milyen nehéz életük volt föld nélküli parasztként. A forradalom, mondták a kommunisták, azon lesz,
hogy mindannyiuknak földet juttasson. A katonák választhattak: vagy hazatérnek, akkor megtérítik az
útiköltségüket, vagy maradnak a kommunistákkal, és segítenek kisöpörni a Kuomintangot [Kínai
Nemzeti Párt], hogy többé soha senki ne vehesse el a földjüket. A többség önként maradt, és
csatlakozott a kommunista hadsereghez.” (Jung Chang: Vadhattyúk – Kína három lánya, regény)
„Akkoriban az volt a taktikánk a japánokkal és a kollaboránsokkal szemben, hogy »használd az egyik

ellenséget a másik leverésére.« […] A kollaboráns szervezetek tele voltak az elvtársainkkal, akik japán
karddal kaszabolták le a kuomintangistákat [azaz a Kínai Nemzeti Párt híveit]. […] Személyes
tudomásom van például arról, hogy a Jangcétól délre állomásozó [Kuomintang-osztagot] a japánok a
mi pártunk briliáns közreműködésével semmisítették meg.” (A Kínai Kommunista Párt hírszerzőjének
jelentése, 1941)
„Mivel a Szovjetuniót fegyverszüneti egyezmény köti Amerikával szemben a [Koreát kettéosztó] 38.
szélességi fok tiszteletben tartására, ezért nem lett volna »helyénvaló«, hogy a hadműveletekben részt
vegyen. Kínát ezzel szemben nem terheli ilyen jellegű kötelezettség, ezért minden további nélkül
segítségére lehet az északiaknak.”(Mao Ce-tung, 1950. május15.)
„Elismeri, hogy a Kínai Népköztársaság kormányának képviselői Kína egyetlen legitim képviselői az
ENSZ-ben, a Kínai Népköztársaság az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának egyike. […]
Következésképpen Csang Kaj-sek [a Kínai Köztársaság, azaz Tajvan elnöke] képviselői elvesztik
helyüket, amelyeket illegálisan birtokoltak [1949 óta] az Egyesült Nemzetek Szervezetében, és
minden hozzá köthető szervezetben.” (ENSZ-határozat, 1971)
49
2019. május (I): A feladat Magyarország és a Habsburg Birodalom közjogi viszonyával
kapcsolatos. . (komplex – korszakokon átívelő)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével Magyarország és a Habsburg Birodalom közjogi
viszonyának alakulását, valamint az azt leginkább meghatározó törvényeket 1687–1790 között!
 Magyarország és a Habsburg Birodalom közjogi viszonya a török kiűzése után,

 a Rákóczi-szabadságharc idején bekövetkezett közjogi változások,
 Mária Terézia trónra lépését érintő közjogi kérdések,
 III. József uralkodását jellemző és annak nyomán felmerülő, a közjogi viszonyt érintő problémák
A Magyar Korona országai a török kiűzése után, a XVIII. században
„Amellett, hogy Magyarország és Erdély jogait, kiváltságait és szabadságjogait szentül és sértetlenül

megtartjuk, semmiképpen sem engedjük meg azt, hogy e megbocsátó kegyelem ellenére új viszályokra
és civódásokra adódjék ürügy.” (A szatmári béke)
„Ő legszentségesebb császári és királyi felségének magyarországi s az ehhez kapcsolt részekből való

hű karai és rendei […] az öröklési jogon való utódlást […] Németországban […] és Magyarországgal
[…] feloszthatatlanul s elválaszthatatlanul, kölcsönösen és együttesen örökösödésileg birtoklandó más
országaiban s tartományaiban is megállapított […] rendhez képest, uralkodás és kormányzás végett [a
császár utódaira] átruházzák.” (Pragmatica Sanctio)
„Hogy midőn más tartományok igazgatása és gondjai engedik, mindenesetre ez országon belül fog
továbbra is lakni, semmit sem mulasztván el, ami egyébként is ez örökös magyar királysága régi
virágázásának visszahozására és boldogítására teendő lesz. […] Magyarország és a hozzá kapcsolt
részek […] más tartományok módjára nem fognak kormányoztatni […].” (1741. évi törvény)
„Csaknem félistennek lenni magát véli.

József, e valóság bír arra tégedet,
Hogy érdemesebbnek itéled fejedet
Angyali koronánk rég méltóságánál,
Pedig főbb hatalmad ennek jóvoltán áll.
Mért nem bánt így anyád, hogy királlyá tettük,
Hogy hét ellenségit koncoltuk, kergettük?
Mért gyermekségedben nem tudtuk felőled,
Hogy kalapos király fog lenni belőled?”
(Részlet Ányos Pál Kalapos király című verséből)
50
2019. október: A feladat Magyarország 20. századi közjogi kérdéseivel kapcsolatos. (komplex –
Mutassa be a források és ismeretei segítségével az államforma és az államfői jogkör alakulását
Magyarországon 1914–1990 között! Válaszában a következő szempontokra térjen ki:
 Magyarország államformája és az államfői jogkör a dualizmus korának végén,
 az államforma és az államfői jogkör változásai az őszirózsás forradalom időszakában,
 a Tanácsköztársaság államformája,
 a Horthy-korszak államformája és államfői jogköre,
 a koalíciós időszak és a kommunista diktatúra államformát és államfői jogkört érintő
változásai,
 a rendszerváltozás során kialakított államforma és államfői jogkör!
„Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól
megszabadítsam; amely háború keletkezésében semmi részem nem volt. Nem akarom, hogy
személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan
szeretettől vagyok áthatva. Ennélfogva minden részvételről az államügyek vitelében visszavonulok,
és már eleve elismerem azt a döntést, mellyel Magyarország jövendő államformáját megállapítja.”
(IV. Károly eckartsaui nyilatkozata, 1918)
„2.§. A Tanácsköztársaság a munkások, katonák és földmívesek tanácsainak köztársasága. […] A

munkások, katonák és földmívesek tanácsaiban a dolgozó nép hozza a törvényeket, hajtja azokat
végre és bíráskodik azok megszegői fölött. A proletárság a tanácsokban gyakorol minden központi
és helyi hatalmat.” (A Tanácsköztársaság alkotmánya)
„2.§ Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt pragmatica sanctio és minden egyéb jogszabály,
amely az Ausztriai Ház (Domus Austriaca) trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta,
hatályát vesztette és ezzel a királyválasztás előjoga a nemzetre visszaszállt.
3. § A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését
későbbi időre halasztja és utasítja a minisztériumot, hogy eziránt arra alkalmas időben javaslatot
tegyen.” (1921. évi XLVII. törvény)
„A Magyar Nemzetgyűlés előreláthatólag még január végére letárgyalja az államforma kérdését

[…]. Minthogy a koalícióban helyet foglaló pártok – a Nemzetgyűlés 98 százaléka – […] már állást
foglaltak […] így a döntés nem lehet kétséges. Legfeljebb részletkérdésekről lehet vita […]. A
parasztság és munkásság, s a dolgozó értelmiség pártjainak szövetsége […] lebontja a magyar
életnek a múltból itt maradt egészségtelen csökevényeit, az államforma és alkotmányreform
dolgában is egyeztetni tudja a különféle érdekeket.” (Miniszterelnöki sajtóközlemény, 1946)
„1.§ Magyarország: népköztársaság.

2.§ A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. A Magyar
Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. […]
20. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatásköre: […] összehívja az országgyűlést,
törvényeket kezdeményez, […] megbízza és fogadja a követeket, kinevezi a törvény által
meghatározott fontosabb megbízatású állami alkalmazottakat, valamint a fegyveres erők magasabb
rangú tisztjeit, adományozza az országgyűlés által alapított rendjeleket és címeket, valamint
hozzájárul külföldi rendjelek és címek viseléséhez, gyakorolja a kegyelmezési jogot […].
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az államigazgatási és a helyi államhatalmi szervek által hozott
minden olyan jogszabályt, határozatot vagy intézkedést megsemmisíthet, illetőleg megváltoztathat,
amely az alkotmányba ütközik, vagy sérti a dolgozó nép érdekeit. […]
Ha az országgyűlés nem ülésezik, az országgyűlés jogkörét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa
gyakorolja; az alkotmányt azonban nem változtathatja meg.” (1949. évi XX. törvény)
51
2020. május: A feladat a 15–16. századi magyar történelemmel kapcsolatos. (komplex –
Mutassa be a források és ismeretei segítségével, hogyan alakult a magyar királyok és a rendek
erőviszonya Hunyadi Mátyás trónra kerülésétől I. Ferdinánd uralkodásának végéig (1564-ig)
a megadott szempontok szerint:
Hunyadi Mátyás trónra kerülése,
Mátyás és a rendek kapcsolata,
rendi törekvések a 16. század elején,
a mohácsi csata előzményei,
Szapolyai János és Ferdinánd trónra kerülése,
a Habsburgok központosító törekvései,
a Habsburgok és a rendek egymásrautaltságának kérdése a 16. században!
Használja a középiskolai történelem atlaszt!
„Sokan súlyosan fel is rótták a pápai követnek, hogy ő volt az első, aki hatalmat adott Mátyás
királynak arra, hogy püspökök és papok ellen járjon el, s hadicélra az egyházak javadalmait is
igénybe vegye. […] Ezenfelül a főnemesek szemében már félelmetes és erőszakos kezdett lenni, s
cselekedeteivel tudtukra adta, hogy egyedül akar uralkodni, a többiek pedig engedelmeskedjenek.
Akiknek azelőtt nagyon nagy tekintélyük volt a király előtt, most nehezen viselték méltóságuk
csorbulását. Úgy vélik, ezek voltak az okok, melyek az esztergomi érseket [Vitéz János] és a
többieket lázadásra késztették.” (Antonio Bonfini művéből, 15. század)
„Továbbá, mivel mindenik megyében olyan nemeseket szoktak szolgabírákká megválasztani, kikről
tudva van, hogy tehetségre és vagyonosságra nézve a többiek mögött állanak, aminek
következtében megesik, hogy félelemtől, kedvezésből és fizetésért igen sok haszontalanságot
követnek el.
Ezért határoztuk: hogy ezentúl nem ilyeneket, hanem derék és érdemes és jómódú birtokos
embereket kell minden vármegyében az ott lakók közül megválasztani. […] Továbbá rendeltük,
hogy a királyi felségnek az ő főpapjai és bárói tanácsával és akaratával mindenik megyében
valamely bárót vagy más jeles és jómódú birtokos embert, aki tudniillik megfelelőnek és
alkalmasnak látszik, kell megyei ispánná kineveznie.” (1486-os törvények)
„Ezt az adományos szabadságot [értsd: a kiváltságot] a mieink nemességnek mondják. Ahonnan az

ily nemesek fiait joggal örökösöknek és szabadoknak nevezzük. Az ilyen nemeseket az imént
említett javakban való részesülés és összeköttetésnél fogva a Szent Korona tagjainak tartjuk, akik
senki más hatalmának alávetve nincsenek a törvényes megkoronázott fejedelmén kívül.”
(Hármaskönyv, 1514)
„Őfelsége kegyesen kijelentette, hogy azokat az ügyeket, amelyek az igazságszolgáltatást, valamint

az ország jogait és szabadságait illetik, a magyar tanácsban; a pénzügyi vonatkozásúakat a
kamarában; a hadügyi kérdéseket pedig – az eddig követett gyakorlat szerint – a [Udvari]
Haditanácsban fogja tárgyaltatni.” (Országgyűlési felszólalás a 16. század közepén)
„Magyarországnak a jelen országgyűlésre egybesereglett főpapjai, bárói, nemesei és a többi rendjei,

mindenekelőtt örökös hálaköszönetet mondanak a királyi szent felségnek. […] Először is, hogy
amiképpen ezelőtt több ízben, úgy a közelebbi télen is, a Regensburgban tartott birodalmi gyűlésen,
végre annyi sok fáradozás után, Magyarországnak a megtartására és felszabadítására nem
megvetendő segítséget szerzett, és ugyanazt a csehországi és más tartománybeli híveitől is
kieszközölte; kegyelmesen megígérvén azt is, hogy híveinek a javára személyesen ő maga és
fenséges gyermekei is mindenütt helyt fognak állani.” (Az 1557-es magyar törvényekből)
52
2020. május (I): A feladat a választójog és a választási rendszer változásaihoz kapcsolódik a
XX. századi Magyarország történetében. (komplex – korszakokon átívelő)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyarországi választójog és választási
rendszer alapvető elemeinek alakulását Bethlen István miniszterelnökségétől a rendszerváltás
időszakáig a következő szempontok alapján:
 Bethlen választójogi rendelete,
 a választási rendszer a Horthy-korszakban,
 a választójog a második világháború után,
 a választási rendszer 1945–49 között,
 választások a kommunista évtizedekben,
 a választási rendszer és választás a rendszerváltáskor!
A választójog minimális feltételeinek változása Magyarországon (1920–22)

1920 1922
életkor 24 év 30 év
nők műveltség írni-olvasni tudás az elemi népiskola
6 osztályának
elvégzése
életkor 24 év 24 év
férfia műveltség – az elemi népiskola
k 4 osztályának
elvégzése
„Nagy veszedelem az, ha az általános, titkos választójogot műveletlen, értelmetlen tömegeknek kell
gyakorolniuk. Televényföldje [termőtalaja] az ilyen nép a legrosszabb demagógiának. Mint
belügyminiszter meggyőződéssel működtem közre abban, hogy a Friedrich-kormány választójogi
rendeletét, amely a legszélsőségesebb általános, titkos választáson alapult, módosítjuk és
választójogunkat a magyar tömegek értelmi szintjével összhangba hozzuk. Vállalom e tényért a
történelmi felelősséget.” (Klebelsberg Kunó a választójogról)
„Az országgyűlési képviselők választása részben választókerületenkint, részben országos lajstromok

[listák] alapján történik. […]
Az országos lajstromok alapján betöltendő országgyűlési képviselői helyek olyan arányban oszlanak
meg az egyes pártok között, amilyen arányban az általános választáson az egyes pártokra esett
érvényes szavazatok egymáshoz állanak. […] Budapest Székesfőváros választókerületei, a
budapestkörnyéki választókerület, továbbá azok a törvényhatósági [értsd: megyei] jogú városok,
amelyek egynél több képviselőt választanak, képviselőiket az arányos képviseleti rendszer szerint
lajstromos szavazással választják, a többi választókerület mindenike az általános többségi rendszer
szerint egy-egy képviselőt választ.
Azokban a választókerületekben, amelyekben a választás lajstromosan történik, a szavazás titkos,
egyebütt a szavazás nyilvános.” (1925. évi XXVI. törvény)
„A választáson csakis olyan párt vehet részt, melynek részvételi jogát – a párt céljainak, vezetőinek
és összetételének demokratikus szempontból való megvizsgálása alapján – az Országos Nemzeti
Bizottság megállapítja.
Nemzetgyűlési választójoga van minden magyar állampolgárnak, aki huszadik életévét betöltötte;
vagy a választói névjegyzék összeállításának évében betölti és 1945. évi szeptember hó 1-jén
Magyarország 1937. évi december hó 31-i határain belül lakott. […]
A választójogból ki van zárva: aki […] ismét felvette német hangzású családi nevét, és ellene […]
ilyen okból az elkobzási eljárás megindult, aki [antikommunistának, szélsőjobboldalinak,
revizionistának, antiszemitának minősített] egyesületben, pártban vagy szervezetben […] tisztséget
viselt, […] a Volksbundnak [magyarországi német nemzetiségűek szervezete] vezetője, tagja vagy
támogatója volt […], a volt m[agyar] kir[ályi] csendőrségnek az a tagja, aki […] igazolási
eljárásnak nem vetette alá magát, vagy alávetette magát, de nem igazolták.” (1945. évi VIII.
törvény)
53
„A nemzetgyűlés megbízatása első összeülésétől számított 4 (négy) évre szól. A nemzetgyűlési

képviselőket részben a pártok választókerületi [értsd: megyei és fővárosi] lajstromain kell
megválasztani általános, titkos, közvetlen, egyenlő […] választójog alapján, az érvényesen
leszavazott választók arányában úgy, hogy 12 000 érvényes szavazatra essék egy képviselői
megbízatás; további 50 (ötven) képviselőt kell választani ugyanazzal a szavazással a pártok
országos lajstromai alapján.” (1945. évi VIII. törvény)
54
2020.október: A feladat a magyar zsidóság történetéhez kapcsolódik. (komplex – korszakokon
átívelő)
Mutassa be a magyarországi zsidóság emancipációjának, majd jogfosztásának folyamatát
a kiegyezéstől a második világháború kitöréséig a következő szempontok alapján:
 a zsidóság helyzete a dualizmus korában,

 antiszemita vádak és intézkedések az 1920-as években,
 az antiszemitizmus változásai a világválság időszakában,
 a zsidóság jogfosztása!
„A nemzet hű fiává nem a származás, nem a fajrokonság, hanem a rokon érzés, s a csatlakozó
önfeláldozat avat. Nem a szívnek vére, hanem a szívnek verése.”
(Lőw Immánuel szegedi főrabbi, 1907)
Karikatúra a Borsszem Jankó

című lapban, 1882
Felirata:
„Az édesanya [Magyarország]:
No, gyermekeim, ki jön az én
házamba?
Nemzetiségi kölykök duzzogva:
Nem megyünk mi!
A zsidógyerek: Itt vagyok, mámikám,
fogadj be!
Istóczy [antiszemita képviselő]:
Anyámasszony, csak be nem veszi azt a
jordán fattyat [a zsidógyereket]?”
„A zsidóság szerepe hálátlan ezzel a kormányzattal szemben. A zsidóságot megvédték azon retorzió
ellen, amelyet jogosan megérdemelt azon történelmi felelősség következtében, amely a kommün
[értsd: Tanácsköztársaság] alatt reá hárult. A zsidóság bebizonyította, hogy […] csak egy zsidó érdek
van, amely nem nyugszik addig, amíg a történelmi Magyarországot meg nem semmisíti. […] Ebből
nekünk, keresztény magyaroknak le kell vonnunk a konzekvenciákat [következtetéseket]: nincs
középút és nincs kompromisszum, egy van csak: a magyar faj érdekeit a végletekig képviselni.”
(Gömbös Gyula beszéde a Nemzetgyűlésben, 1925)
„Úgy vélem, Excellenciád hozzám hasonlóan szükségét érzi a szorosabb bajtársi együttműködésnek.
Ezt szolgálja levelem is, melyet abban a reményben intézek közvetlenül Excellenciádhoz, hogy mi,
régi fajvédő bajtársak, akik ugyanabban a világnézetben élünk, gazdasági vonalon is megértjük és
kölcsönösen támogatjuk egymást.” (Gömbös levele Hitlerhez, 1933)
„Akarjuk és követeljük a zsidókérdésnek az állam érdekeivel egyező rendezését, a zsidónak, mint
fajnak alkotmányos meghatározását, az állam életébe és munkájába való számarányos bevonását, a
55
zsidó bevándorlásnak mindenkorra való beszüntetését, azoknak a zsidóknak a kiutasítását, akik 1914
után kaptak települési engedélyt, akik a világháborúban harcvonalban nem voltak, akik az állam
törvényeit megszegik, gátolják, tekintet nélkül arra, hogy mikor települtek meg az Ősföldön.”
(A Nemzet Akaratának Pártja programjából, 1935)
56
Összehasonlító komplex esszék
2017. május: A feladat a 20. századi politikai eszmékhez kapcsolódik. (komplex – összehasonlító)
Hasonlítsa össze a források és saját ismeretei segítségével a kommunista és a nemzetiszocialista
ideológiát a következő szempontok alapján:
 szociális törekvések, társadalmi jövőkép,
 a nemzethez való viszony,
 a vezér szerepe,
 a demokráciáról vallott felfogás,
 ellenségképek,
 jelképek!
Az ideológiák alapján létrejött konkrét rendszerek működéséről ne írjon!
„A proletariátus egyenlőségért folytatott „Követeljük a fentiek érdekében:

küzdelmének és magának az egyenlőségnek – A munka és fáradság nélkül szerzett jövedelmek
mint jelszónak a jelentősége rögtön világos megszüntetését. A kamatrabszolgaság megtörését.
lesz, ha azt az osztályok megszüntetéseként […]
értelmezzük. […] Amint elérjük az – Követeljük a társaságok tulajdonában lévő üzemek
egyenlőséget a társadalom minden tagja államosítását. […]
számára a termelőeszközök tulajdonának – Követeljük az egészséges polgári középosztály
kérdésében, azaz az egyforma munka és bér kialakítását és fenntartását. Követeljük a nagy
kérdésében, az emberiség azonnal szembesül áruházak köztulajdonba vételét, és annak lehetővé
azzal a feladattal, hogy tovább lépjen a tételét, hogy ezeket kisiparosok olcsó bérért
formális egyenlőségtől a valóságos kibérelhessék. Követeljük, hogy az egyes állami,
egyenlőség felé: hogy alkalmazza azt a tartományi és községi szállításoknál a legszigorúbban
szabályt miszerint »mindenki képességei legyenek tekintettel a kisiparosok érdekeire.” (A
szerint, mindenkinek szükségletei szerint.«” Nemzetiszocialista Német Munkáspárt programja,
(Lenin, 1917) 1920)
„A dolgozó és kizsákmányolt emberek kigúnyolása „Ebben az angol–francia világban létezik az
tiszta demokráciáról, általában az egyenlőség, a úgynevezett demokrácia. Tudják, ez a
szabadság és az emberi jogok demokráciájáról beszélni, demokrácia állítólag azt jelenti, hogy a
ha a munkások és valamennyi dolgozó ember rosszul hatalom a nép kezében van. […] A
táplált, rosszul öltözött, tönkrement és kizsigerelt, nem valóságban ezekben az országokban a tőke
csak a kapitalizmus bérrabszolgaságának, hanem a négy uralkodik, azaz végső soron pár száz ember,
éve tartó pusztító háborúnak is következtében, akik mérhetetlen vagyonuk és az
miközben a tőkések az általuk és a »mozgósított« államszervezet sajátos felépítése
államhatalom által kisajátított »tulajdon« birtokában következtében többé-kevésbé teljesen
maradnak. Ez a marxizmus alapvető igazságainak szabadok. Mert a szabadságon ők leginkább
megcsúfolása, ami arra tanítja a munkást, hogy a szabad piacot értik. És szabad piacon
használja ki a burzsoá demokráciát, ami a nemcsak a tőke szabad felhalmozását,
feudalizmushoz képest nagy történelmi előrelépés, de hanem annak újbóli szabad felhasználását
egy pillanatra se feledkezzék meg ennek a mindenfajta állami és népi ellenőrzés
»demokráciának« a burzsoá jellegéről.” (Lenin, 1918) nélkül.” (Hitler, 1940)
Az Orosz Birodalom
zászlaja: fehér, kék, A Német Császárság
vörös zászlaja: fekete, fehér, vörös
A Szovjetunió zászlaja: A Harmadik Birodalom
vörös alapon sárga ötágú zászlaja: vörös alapon fehér
csillag, sarló és kalapács mezőben fekete horogkereszt
57
2017. május (I): A feladat a XV. század második felének történelmével kapcsolatos. (komplex –
összehasonlító)
Vesse össze a források és ismeretei segítségével Hunyadi Mátyás államát a korabeli Oszmán
Birodalommal!
• kiterjedés, hatalmi helyzet
• az uralkodói hatalom
• hadsereg
• hivatalnokszervezet
• uralkodói bevételek
Az Oszmán Birodalom és a Magyar Királyság kiterjedése a XV. század második felében
58
„Az arisztokratákkal általában oly módon
politizált, hogy kihasználta a mágnási
csoportok közötti érdekellentéteket. Nem is
tehetett másképp, hiszen pl. 1458-ban a várak
44,7%-a (161), 1490-ben pedig 41,5%-a (150)
a mágnások kezében volt. Ezzel szemben a
király, ill. családja 1458-ban csupán az
erősségek és a hozzájuk tartozó uradalmak
10%-a (36), míg 1490-ben 18,6%-a (67) felett
rendelkezett. […] Mátyás híveit gazdagon
megjutalmazta, a mágnások közé emelte.”
(Draskóczy István, történész)
„[…] A katonaság nálunk három rendre oszlik:
Ezek közül az első rendet a nehéz lovasok
képezik; ezek minden negyed évre 15 aranyat
kívánnak, minden ló után és másképp nem
jönnek ide. A másik rend a könnyű lovasság,
kiket huszároknak nevezünk; ezek
negyedévenként 10 forintot akarnak minden ló
után és másképp nem jönnek ide. A harmadik
rendet a gyalogság képezi […]. Vannak ezeken
kívül puskások, kik tudnak a fegyverekkel és
pisztolyokkal bánni, de sem nem oly serények,
sem nem oly használhatóak a lövöldözésre,
mint a gyalogság, hanem azért a pajzsosok után
az összecsapás elején […], nem különben a Török katonák
várak ostromára és védelemre legjobbak.”
(Mátyás beszámolója apósának, Ferdinánd
nápolyi királynak, 1481)
59
2017. október: A feladat a kereszténységgel és az iszlámmal kapcsolatos. (komplex –
összehasonlító) Vesse össze a források és ismeretei segítségével a keresztény és az iszlám vallás fő
tanait, és a két vallás társadalmi tanításait is! Válaszát a következő szempontok alapján fejtse ki:
 a vallások kialakulása,
 alapítóik szerepe,
 a vallások alapvető tanítása, parancsaik,
 a vallások szent könyvei,
 társadalmi tanításuk!
„Az volt a szokás a pogányok között, hogy

december huszonötödikén megünnepelték a
Nap születésének napját, ahol a vígalom
jeléül fényeket gyújtottak. Ezeken az
ünnepségeken és mulatságokon a
keresztények is részt vettek. Minekutána az
egyházatyák felismerték a keresztények
hajlandóságát eme ünnepség iránt, tanácsot
tartottak, és úgy határoztak, hogy az igazi
Születést ünnepeljék azon a napon.”
(Jákob Bar-Szalibi szír püspök)
Mohamed a Kába kővel (XIV. századi perzsa ábrázolás)
„Hogy próbára tegye, az egyik törvénytudó kérdéssel „Mondd: »Hiszünk Allahban, és abban, ami
fordult hozzá: »Mester, melyik a főparancs a kinyilatkoztatás gyanánt lejött hozzánk, és
törvényben?« Jézus ezt felelte: »Szeresd Uradat, leküldetett Ábrahámhoz, Ismáelhez,
Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes Izsákhoz, Jákobhoz és Izrael törzseihez, és
elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. abban, amit Mózes, Jézus és a próféták
A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint kaptak az Uruktól. Nem teszünk
saját magadat. Ezen a két parancson alapszik az egész különbséget egyikük javára sem közülük.«”
törvény és a próféták.«” (Máté evangéliuma) (Korán)
„Allah – rajta kívül nincsen

más isten – az élő, a magában
létező. Ő a magasztos és
hatalmas. Mohamed Allah
küldötte és a próféták pecsétje.
[…]
Isza [Jézus] a messiás, Marjam
[Mária] fia, Allahnak követe,
és ne mondjátok, hogy hárman
vannak. Rátok nézve jobb, ha
ettől tartózkodtok. Allah csak
egyedül, egymaga van.”
(Korán)
Schongauer: Jézus megkeresztelése (XVI. századi metszet részlete)

(A kép bal oldalán Keresztelő János, jobb oldalon Jézus, Jézus felett
a galamb a Szentlelket, a galamb feletti alak az Atyát ábrázolja.)
60
2018. május: A feladat a kora középkori államberendezkedéssel kapcsolatos. (komplex –
összehasonlító)
Vesse össze a források és ismeretei segítségével Nagy Károly és I. (Szent) István államának
berendezkedését a következő szempontok alapján:
 az előző uralkodó szerepe a központi hatalom megszerzésében / megerősítésében,
 az uralkodói hatalom igazolása, törvényesítése (legitimációja) és az uralkodói címek,
 az államszervezés gazdasági korlátai,
 a királyi birtokok és uralkodói központok,
 a közigazgatás megszervezése,
 az egyházszervezés, a kereszténység terjesztése.
„Az Úr születésének ezen a szent napján, mikor „[…] a pápának látomásában megjelent Isten
a király mise közben Szent Péter apostol sírja küldöttje, és ezt mondta: Tudd meg, hogy a
előtt elmondott imádsága után felemelkedett, holnapi napon, a nap első órájában hozzád
Leó pápa megkoronázta, a római nép pedig ezt ismeretlen nemzet követei jönnek, akik tőled
kiáltozta: Éljen és győzedelmeskedjék Carolus fejedelmüknek az apostoli áldás ajándékával
Augustus, az Isten által megkoronázott nagy, egyetemben királyi koronát követelnek. A
békét teremtő császár!” koronát hát, […] fejedelmüknek, miként kérik,
(Einhard: Nagy Károly élete) eljuttatni ne habozzál. Mert tudd meg, hogy ez
néki a dicső királyi ranggal együtt élete
érdemeiért jár.” (Hartvik: Szent István király
legendája)
„A terméshozamokra a IX. századi [nyugat- „Szent István első pénzeit csekély
európai] kolostorok leltárainak adataiból lehet mennyiségben bocsátotta ki, ezzel
következtetni. Georges Duby [történész] magyarázható, hogy évszázadokon keresztül
számításai szerint a gabonatermés az elvetett feledésbe is merültek. Csak 1968-ban
mag 1,6–1,8- szorosa volt, az árpa esetében bukkantak fel ismét, amikor a baranyai megyei
kivételesen emelkedett a kétszeres arány fölé. Ez Nagyharsányban egy szenzációs kincslelet
azt jelentette, hogy a termésnek több mint a felét részeként mintegy negyven darab került
félre kellett tenni a vetéshez. Mivel a napvilágra. Az első magyar pénz kibocsátása
gabonatermés az időjárás függvényében még inkább csak presztízs célokat szolgált.”
rendkívül ingadozott, gyakoriak voltak az olyan (Gyöngyössy Márton: A magyar pénzverés
évek, amikor az elvetett mag sem térült meg.” kezdetei)
(Katus László: A középkor története)
61
Nagy Károly birodalma
A
Magyar Királyság egyházszervezete a XI. században
62
2018. május (I): A feladat a második világháború után létrejött keleti és nyugati blokkokhoz
kapcsolódik. (komplex – összehasonlító)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével a keleti és a nyugati blokk főbb jellemzőit az alábbi
 politikai berendezkedés,
 gazdasági rendszer és integráció,
 katonai szembenállás!
„Minden polgár egyenlő a törvény előtt. A „A német nép elismeri a sérthetetlen és

demokratikus berendezkedés és szervezetek elleni elidegeníthetetlen emberi jogokat mint minden a
bojkott-felhívás, a demokrata politikusok elleni békére és az igazságosságra épülő emberi közösség
uszítás, a vallási, faji vagy más népek elleni alapját a világon. […] Mindenkinek joga van
gyűlöletkeltés,a militarista propaganda és a személyisége szabad kibontakoztatásához
háborús uszítás és minden hasonló cselekedet, ami az mindaddig, amíg ez nem sérti mások jogait és az
egyenjogúság ellen irányul, büntetendő. […] A alkotmányos rendet vagy a jó erkölcsöt.
személyes szabadság, a lakhely sérthetetlensége, a Mindenkinek joga van az élethez és a testi épséghez.
levéltitok és a tetszőleges helyen való letelepedés A személyes szabadság sérthetetlen.”
joga biztosított.” (A Német Demokratikus (A Német Szövetségi Köztársaság alaptörvénye,
Köztársaság alkotmánya, 1949) 1949)
„A Közösség tevékenysége – e szerződés
„Egyfelől […] a Szovjetunió […] gépeket és rendelkezései és az abban meghatározott ütemezés
berendezéseket […] elsősorban az 1949-ben létrejött szerint – a következőket foglalja magában:
KGST országaiból tudott beszerezni. […] Másfelől, a a) a tagállamok között az áruk behozatalára és
nehézipar „elsődleges” fejlesztését meghirdető kivitelére vonatkozó vámok és mennyiségi
szovjet típusú iparosítás Kelet-Közép-Európában is korlátozások, valamint minden más, azokkal azonos
felettébb sok nyersanyagot igényelt; […], így hatású intézkedés eltörlése;
gazdaságaik erősen függővé váltak a szovjet b) közös vámtarifa létrehozása és a harmadik
nyersanyagszállításoktól. […] A magyar gazdaság – országokkal szemben közös kereskedelempolitika
elsősorban a feldolgozóipar – fejlesztése is ebben a kialakítása;
struktúrában, tehát szovjet nyersanyagbázison és a c) az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a
szovjet vásárlási igények kielégítése jegyében ment tőke tagállamok közötti szabad mozgását gátló
végbe.” (Köves András: A KGST- kereskedelemtől az akadályok eltörlése; […]
EU-csatlakozásig, Közgazdasági Szemle, 2003.) f) olyan rendszer bevezetése, amely
megakadályozza a közös piaci verseny torzulását;”
(Római Szerződés, 1957)
A Szovjetunió atomrobbanófejei (1985) Az Amerikai Egyesült Államok
atomrobbanófejei (1985)
Interkontinentális rakétákon 6 540 Interkontinentális rakétákon 2 355
Közép-hatótávolságú rakétákon 1 500 Közép-hatótávolságú rakétákon 134
Atom-tengeralattjárókon 1 714 Atom-tengeralattjárókon 6 300
Stratégiai bombázó-repülőgépeken 846 Stratégiai bombázó-repülőgépeken 2 000
Összesen 10 600 Összesen 10 789
63
2018. október: A feladat a francia abszolutizmussal és a magyarországi felvilágosult
abszolutizmussal kapcsolatos. (komplex – összehasonlító)
Vesse össze a források és ismeretei segítségével XIV. Lajos abszolutizmusát Franciaországban és
II. József felvilágosult abszolutizmusát Magyarországon! Válaszát a következő szempontok
alapján fejtse ki:
a. az uralmi rendszer eszmei alapjai,
b. az állam vámpolitikája,
c. az uralkodók viszonya a vallási kérdésekhez,
d. az állam működtetése, közigazgatása,
e. a hatalom támaszai,
f. uralkodásuk mérlege uralmuk végén.
A francia vámpolitika a XVII–XVIII. században

A Habsburg Birodalom vámpolitikája a XVIII.
század második felében
„Dicső emlékezetű ősünk [IV.] Nagy Henrik király „Minden olyan nyilvános vallásgyakorlattal
elejét akarván venni, hogy az alattvalóinak szerzett nem bíró helyen, ahol van száz nem katolikus
békesség a hosszan tartó belső és külső háborúk család, s ezeknek van elegendő, törvényes úton
okozta szenvedések után az úgymond reformált biztosított fedezetük imaházak, lelkészlakok,
vallás miatt. […] Jelenleg úgy látjuk […] az tanítólakások építésére, s ahol a lelkészek és
úgymond reformált vallást követő alattvalóink jobb tanítók megfelelő ellátásáról gondoskodni
és a nagyobb része katolikus hitre tért. S mivel képesek […] legyen szabad […] az ágostai
ennek következtében a nantes-i ediktum és [evangélikus] és helvét [református]
mindannak teljesítése, ami az úgymond reformált hitvallásúaknak, avagy a görög szertartású nem
vallásúak előnyére rendeltetett, feleslegessé vált.” egyesülteknek [ortodox] magánimaházakat oly
(XIV. Lajos rendelete, 1685) módon felépíteni, hogy ezeknek se tornyuk, se
harangjuk, se közútról nyíló bejáratuk – olyan,
amilyen a nyilvános templomoknak van.”
(II. József türelmi rendelete, 1781)
„Figyelembe vettük, mennyire fontos és szükséges „A tapasztalat bizonyítja, hogy az
a nekünk teljesített szolgálat, és ügyeinknek országgyűlések az uralkodóra mindig
[vitelére] a mi városunkba Lyonba, Lyon, Forez és hátrányosak, ezért nem kell a rendeket
Beaujolais környékére jó pénzügyi, rendőri és összehívni. Viszont a körülmények természete
igazságügyi vezetőt nevezünk ki. […] [A szerint az egyes megyékhez kell fordulni, és
megbízott] ebben a minőségében […] jó azon kell lenni, hogy Őfelsége ott az alispánok
tanácsokkal segíti a tartományi kormányzókat és az és kisnemesség útján minél erősebb befolyást
általános helytartókat minden ügyben és helyzetben nyerjen. […] Ha ezt az eszközt a szükséges
az általa tartott tanácskozásokon.” (XIV. Lajos által elővigyázattal és szívóssággal alkalmazzák,
kiadott megbízólevél, 1655) akkor néhány év alatt rendkívül sok hasznosat
lehet létrehozni.” (Kaunitz államkancellár
előterjesztése az udvar magyarországi
politikájának alapelveiről, 1761)
64
2019. május: A feladat Rákóczi-szabadságharccal és az amerikai függetlenségi háborúval
kapcsolatos. (komplex –összehasonlító)
Vesse össze a források és ismeretei segítségével a két háború okait, körülményeit és lezárását! A
katonai eseményekről ne írjon!
Válaszát a következő szempontok alapján fejtse ki:
 a hatalmi helyzet alakulása,
 a társadalmi elégedetlenség okai,
 a társadalomról vallott elképzelések,
 a függetlenségkérdése,
 a mozgalmak lezárása!
A Habsburg Birodalom 1699-ben
65
A gyarmati területek
Észak-Amerikában, 1763
„Az oly sok nagy mozgalom legfőbb oka most is mindig - az ősi „A nyomor kapzsivá, az újonnan
törvények szégyenletes eltörlése. […] Kierőszakolták a kapott hivatal kevéllyé […] tette
beleegyezést, s az országnak a szabad királyválasztásban oly sok őket [értsd: a brit hivatalnokokat].
századon át csorbítatlan érvényben fennálló arany szabadságát Rosszindulatukban szüntelenül
szolgai átváltozással örökletes királyság képére alakították át. mocskolják a lakosságot
[…] A saját uralmuk érdekében gyalázatos módon eltörölték jelentéseikben, ellenséges,
ama nagy Jeruzsálemi Endre király nagyfontosságú törvényét, lázongó népségnek állítják be az
amely […] magába foglalta az összes rendek sarkallatos embereket [a még nagyobb szigor
szabadságjogait […] s örökre megadta azt a jogot, hogy bevezetése érdekében]. […] Úgy
törvénysértés esetében szembeszegülhessen a királyokkal. […] hiszem, a ma Amerikára
Elborzad a lelkünk az újszerzeményi jog, […] [amely] a királyi kényszerített vámrendszabályok
szó megszegésével életbe léptetett jószágszerzési [értsd: nyilvánvaló következményeiben
földszerzési] mód, azt világosan mutatja az, hogy az ország világosan felismerhetők Angliától
területének nagy részét elvették törvényes birtokosától, és való elszakadásunk csírái.”
mellezve a haza érdemes fiait, idegeneknek adományozták.” (II. (Benjamin Franklin, 1764)
Rákóczi Ferenc kiáltványából, 1703–1704)
„Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat,
„Mivel mi sem avégre fogtunk fegyvert, hogy hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, az
a földesurak jussát s szabadságát bontogassuk, embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal
sőt valamint mások, úgy a földesurak jussát is ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé
helyre állítsuk, mely okra nézve, hogy [a a jogok közé tartozik a jog az élethez és a
jobbágyokat] teljességgel uruk szolgálata alól szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra
felszabadítsuk, mind a Nemes Ország törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az
törvényének, mind pedig a földes urak emberek kormányzatokat létesítenek, amelyeknek
jussának ellenére vagyon.” (Rákóczi válasza törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén
kérvényező jobbágykatonáinak, 1704) nyugszik.” (Függetlenségi nyilatkozat)
66
2019. május (I): A feladat a XVI. századi vallási megújulással kapcsolatos (komplex –
összehasonlító) Vesse össze a források és ismeretei segítségével a lutheri reformációt és a
katolikus megújulást! Válaszában a következő szempontokra térjen ki:
 hitbéli kérdések (búcsúcédulák, szentségek)
 egyházszervezet
 az anyanyelvű igehirdetés kérdése
 az oktatás jelentősége
 templomépítészet
„A pápa nem […] engedhet el semmiféle „A zsinat […] azt kívánja, hogy a búcsúk
büntetéseket, mint amiket ő saját belátása engedélyezésében mérsékletet tanúsítsanak, nehogy
szerint, vagy az egyházi szabályok értelmében a túlzott engedékenység gyengítse az egyházi
kirótt. […] Tévednek tehát mindazok a fegyelmet. Azt kívánja, hogy a visszaéléseket,
búcsúhirdetők, akik azt állítják, hogy a pápai amelyek a búcsúk terén beszüremkedtek, és
búcsú folytán az ember minden büntetéstől amelyek alkalmat adtak arra, hogy az eretnekek
megszabadul […]. Fel kell világosítani a káromolják a búcsú elnevezést, javítsák ki és
keresztényeket, hogy jobb dolgot művel az, aki szüntessék meg, ezért a jelen határozattal
a szegényeknek alamizsnát ad vagy a általánosan elrendeli, hogy minden gonosz
nyomorgót segíti, mint az, aki búcsút vásárol.” nyerészkedést azok elnyerése fejében teljesen meg
(Luther 95 pontjából) kell szüntetni.” (Zsinati határozat)
„Krisztus azt mondja: »Minden lehetséges „Ha valaki azt állítaná, hogy az Újszövetség
annak aki hisz.« Mert a szentségek nem szentségeit nem mind a mi Urunk Jézus Krisztus
egyebek, mint a hitet szolgáló és arra ösztönző alapította, avagy több vagy kevesebb volna mint
jelek, amint látni fogjuk, és e hit nélkül nem hét, […] vagy hogy a hét közül bármelyik is nem
használnak semmit.” (Luther prédikációja) volna valódi és sajátos értelemben vett szentség:
legyen kiközösítve.” (Zsinati határozat)
A melki bencés apátsági templom belső tere

A Deák téri evangélikus templom belső tere
67
2019. október: A feladat a reformkor történetével kapcsolatos. (komplex – összehasonlító)
Vesse össze a források és ismeretei segítségével Széchenyi és Kossuth reformprogramját!
Gyakorlati tevékenységükről ne írjon!
 származásuk, társadalmi hátterük,
 a jobbágykérdésről vallott nézeteik,
 a gazdaság kérdését illető álláspontjuk,
 a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos elképzeléseik,
 a reformok társadalmi bázisára vonatkozó gondolataik,
 a birodalomhoz és udvarhoz fűződő viszonnyal kapcsolatos elképzeléseik!
„A robot […] létele [léte] még nagyobb figyelmet

érdemel, s azon kárt, mely belőle háramlik, éppen oly „Akarjuk, hogy a nép az alkotmánynak
bajosan tagadhatni, mint azt, hogy 2 x 2 = 4. […] S ki részese legyen, s amint egy istennek
nem tapasztalta, […] hogy azon munkát, melyet egy egész teremtményei, egy uralkodónak
helyes [telkes] jobbágy rossz ekéjével, filigrán szekerével, alattvalói, egy honnak fiai vagyunk,
gyenge marhájával 52 nap, vagy ügyetlen cselédje s úgy legyünk osztályos testvérek,
gyenge korú gyermeki által 104 nap tud végezni, maga kivétel nélkül, jogban, teherben.”
béresivel, jó szerszámmal s erős marhával […] a mondott (Kossuth Pesti Hírlapban megjelent
idő egyharmad része alatt nem vihette volna végbe!” cikke, 1844)
(Széchenyi: Hitel)
„A vám […] a restségnek, tudatlanságnak s „Mi rajtunk csak oly vámrendezés segíthet, mely
ezen nemes házaspár szép ivadékának, a […] megvéd Austriának hazánk piacát
rosszakaratnak minden alkalomnál bújósdi monopolizáló gyáripari elnyomó versenye ellen.
ajtóul [kifogásul] szolgál. Nagy veszteség, Pártunknak tehát kötelessége ezen alternatívát
nagy akadály, igaz – de másrészrűl semmit sürgetni. Azonban megtörténhetik, […], hogy
sem adózni, az megint mily nyereség. […] a köztünk, s az örökös tartományok közti
»Indirecte [közvetve] többet adózunk a vám vámvonal eltörlése fog indítványoztatni,
által, mint ha directe [közvetlenül] kötelességünk tehát ezen eventualitásra
adóznánk«, így szól sok [nemes]; de ha az [eseményre] is készen lenni, s megmondani,
proponáltatnék [azt javasolnák]: »Tehát minő biztosítékokat s iparápolási [értsd:
nyitva legyen a vám [értsd: eltörölnénk a ipartámogatási] pótlékokat kell kívánnunk, hogy
vámot], de adózzunk egyenesen« – ugyan az ehhez megegyezésünket adjuk vagy legalább ne
tetszenék-e?” (Széchenyi: Stádium) ellenezzük.” (Kossuth Hetilapban megjelent
cikke, 1846)
„Ugyan azt hisszük: nemzetiséget csak úgy „A magyar törvényhozás az ország idegenajkú
rákenhetni bárkire is, ki éppen kezeink közé lakosait nyelvüktől megfosztani nemcsak hogy
jut, mint például meszet falra, vagy mázat soha nem szándékozott, de sőt elismeri,
fazékra? És azt hisszük: parancs már miképpen a magánélet nyelvviszonyaiba törvény
elégséges, hogy valaki nemzeti sajátságából által kényszerítőleg beavatkozni jogtalanság
kivetkezzék? […] Könnyebb volna, […] ha volna, másrészről azonban joga van megkívánni,
[…] a honnak már minden lakosa rögtön hogy Magyarországon a közigazgatás, akár
magyarrá is válnék […]. Ily kényelmesen a polgári, akár egyházi legyen az, úgy a
dolog azonban nem megy. […] Olvasztói törvényhozás, mint a törvény végrehajtás,
felsőbbséggel kell bírni. Igen. Ámde bír-e kormányzás, igazságszolgáltatás, közbátorság
ilyessel az, ki szeretetreméltóság és [közbiztonság], rendőrség, egyenes és mellékes
rokonszenv-gerjesztés helyett kuruzslóként adók s közgazdaság körében magyar legyen.
csak külsőleg hat, s mert grammatikát Ennél kevesebbet tenni gyávaság, többet
[nyelvtant] tanít, mindenüvé zsinórt varr, s parancsolni zsarnokság, miránk nézve mindkettő
mindent veres, zöld és fehérrel eltarkít, már öngyilkolás volna.” (Kossuth Pesti Hírlapban
azt hiszi, szíveket bájolt s velőket hódított?” megjelent cikke, 1842)
(Széchenyi akadémiai beszéde, 1842)
68
2020. május: A feladat a 20. századi magyar történelemmel kapcsolatos. (komplex
összehasonlító) Vesse össze a források és ismeretei segítségével az első világháborút lezáró
trianoni és a második világháborút lezáró párizsi béke megkötésének körülményeit,
tartalmukat és a békék korabeli visszhangját!
Válaszát a következő szempontok alapján fejtse ki:
a békék megszületésének nemzetközi körülményei,
magyar törekvések a békék megszületése előtt,
a békék területi rendelkezései,
a békék etnikai következményei,
kisebbségvédelem kérdése,
a békék korabeli visszhangja!
„Hivatkozunk Wilson elnök úr által oly kiválóan szavakba öntött nagy eszmére, amely szerint az
embereknek egyetlen kapcsolata, az államok lakosságának egyetlen része sem helyezhető akarata,
megkérdezése nélkül, mint valami marhanyáj, egy idegen állam fennhatósága alá. Ennek a nagy
eszmének nevében […] követeljük a népszavazást hazánk azon részeire vonatkozólag, amelyeket
tőlünk most elszakítani akarnak.” (Apponyi Albert beszéde a párizsi békekonferencián, 1920.
január 16.)
Az ún. Partium-terv, a magyar kormány határmódosító javaslatai, 1946
„Minden román állampolgár, faji, nyelvi vagy vallási „Azok a német vagy magyar
különbség nélkül, a törvény előtt egyenlő, és nemzetiségű csehszlovák állampolgárok,
ugyanazokat a polgári és politikai jogokat élvezi. akik az idegen megszálló hatalom
Vallási, hitbeli vagy felekezeti különbség a polgári és jogszabályai értelmében német vagy
politikai jogok élvezete, így nevezetesen: nyilvános magyar állampolgárságot szereztek, az
állások, hivatalok és méltóságok elnyerése vagy a ilyen állampolgárság megszerzésének
különféle foglalkozások és iparok gyakorlása napján elveszítették csehszlovák
tekintetében egyetlen román állampolgárra sem lehet állampolgárságukat. A többi német vagy
hátrányos. […] magyar nemzetiségű csehszlovák
Románia hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi székely és állampolgár e dekrétum hatályba
szász közületeknek a román állam ellenőrzése mellett, lépésének napján elveszti csehszlovák
vallási és tanügyi kérdésekben, helyi önkormányzatot állampolgárságát.”
engedélyezzen.” (Beneš csehszlovák elnök rendeletéből,
(Kisebbségvédelmi egyezmény Románia és az antant 1945)
között, 1919)
69
„Kiáltja a népeknek és az „Elfogadjuk tehát a békét annak tudatában, hogy az, amit
egeknek, hogy az a béke, elfogadunk, mindennek nevezhető, csak éppen jó békének nem.
amelyet […] rája A jó béke első és elengedhetetlen feltétele és kelléke, hogy
kényszerítenek, nem béke. […] igazságos legyen. […] És ha ezen a mérlegen mérjük le a párizsi
Az ezeréves Magyarország békét, akkor azt még a trianoni békénél is rosszabbnak találjuk.
június 5-én és azon túl is élni […]
fog: szuronyvonalak elzárhatják Ismét birtokába kívánunk lépni állami jogaink teljességének.
tőlünk ideiglenesen Visszakívánjuk szuverenitásunkat, szabadságunk és
testvéreinket, ezek a vonalak függetlenségünk teljességét, amelynek hiányát nagykorú és a
mihamar el fognak olvadni, saját ügyeinek intézésére megérett néppel még a
Szent István koronájának köve legméltányosabban gyakorolt gyámkodás sem tudja feledtetni.
ismét ragyogni fog, s […] [ez a Őszintén kívánjuk, hadd térjenek végre haza a megszálló
nap] nem lesz egyéb, mint egy győztes hadsereg kitűnő katonái, akik önzetlenül harcoltak
rút emlék.” (Pesti Napló, 1920) felszabadításunkért.”
(Sulyok Dezső parlamenti képviselő beszédeiből, 1947)
70
2020. május (I): A feladat a polgári nemzetállamok megteremtésével kapcsolatos. (komplex –
összehasonlító)
Vesse össze a források és ismeretei segítségével a polgári nemzetállam megteremtését és
alapvető jellemzőit Németországban és Magyarországon a 19. század utolsó harmadában:
 a nemzetállam törvényes megalakítása,
 az uralkodó szerepe az állam irányításában,
 a népképviselet megvalósulása,
 az etnikai viszonyok,
 az egyház és az állam viszonya, kapcsolata,
 a területi felépítés és a közigazgatás!
„A császár joga a Szövetségi Tanácsot „Ő Felségének a királynak személye szent és

[atörvényhozás felsőháza a tagállamok sérthetetlen. […] Ő Felsége […] a végrehajtó
küldötteiből] és a Birodalmi Gyűlést [a hatalmat a törvények értelmében független
törvényhozás alsóháza közvetlenül választott magyar minisztérium által gyakorolja, s bármely
képviselőkből] összehívni és megnyitni, rendeletei, parancsolatai, határozatai,
elnapolni és bezárni. […] A Szövetségi Tanácsot kinevezései csak úgy érvényesek, ha a Buda-
és a Birodalmi Gyűlést évente kell összehívni. Pesten székelő miniszterek egyike által is
[…] A Szövetségi Tanács vezetője és az ügyek aláiratnak. […] A miniszterelnök
vivője a birodalmi kancellár, akit a császár előterjesztésére, annak minisztertársait Ő
nevez ki. […] A császár joga a birodalmi Felsége nevezi ki. […] Az országgyűlés
törvények aláírása és kihirdetése, és jövendőben évenkint, és pedig Pesten tartandván
végrehajtásuk ellenőrzése. A császár üléseit, az évenkinti ülésre az ország Rendeit Ő
rendelkezéseit és parancsait a birodalom Felsége minden évben […] hivandja össze. A
nevében adja ki, és érvényességükhöz szükséges hozandó törvények jövendőre Ő Felsége által az
a birodalmi kancellár ellenjegyzése, aki ezáltal évi ülés folyama alatt is szentesíttethetnek.” (Az
magára vállalja a felelősséget.” (A Német áprilisi törvények, módosítva a kiegyezés
Birodalom alkotmánya) után)
„A Német Birodalom területén házasságot „A házasságot polgári tisztviselő előtt kell

jogszerűen csak anyakönyvvezető előtt lehet megkötni. […] Oly kötés, mely nem polgári
kötni. […] Az a lelkész vagy más egyházi tisztviselő előtt történt, a törvény erejénél fogva
személy, aki egyházi házasságkötésben eljár, semmi vonatkozásban sem tekintetik
mielőtt megbizonyosodott volna róla, hogy a házasságnak. […] A házasság megszűnik: az
házasságot anyakönyvvezető előtt már egyik házastárs halálával vagy bírói felbontással.
megkötötték, háromszáz márkáig terjedő […] Azon lelkész vagy vallási szertartás
pénzbüntetéssel vagy három hónapig tartó teljesítésére jogosított más személy, ki egyházi
börtönnel büntetendő. […] Ha az eddigi jog összeadásnál eljár, mielőtt a felek igazolták
szerint a házasfelek ágytól és asztaltól való volna, hogy a házasságot a polgári tisztviselő
elválása nyilvánvaló, továbbra is kimondható a előtt megkötötték, vétséget követ el és ezer
házasság felbontása.” (Német házassági törvény, koronáig terjedhető pénzbüntetéssel
1875) büntetendő.” (Magyar házassági törvény, 1894)
„Az Északnémet Szövetség „Országgyűlési képviselő-választásnál választói joguk van az

Birodalmi gyűlésébe ország mindazon bennszületett vagy honosított polgárainak – a
választójoggal bír minden nőket kivéve – kik 20-ik évüket betöltötték és […] úrbéri
északnémet férfi, aki elmúlt értelemben vett 1/4 telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot
huszonöt éves abban a kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel s illetőleg kiskorú
szövetségi államban, ahol gyermekeikkel közösen bírnak […], kik mint kereskedők vagy
él.” (Az Északnémet gyárosok legalább 105 forint évi jövedelem után vannak
Szövetség választójogi államadóval megróva […]. Jövedelmükre való tekintet nélkül
törvénye, 1869; érvényben választói joggal bírnak: a magyar tudományos akadémia tagjai, a
maradt a Német tanárok, akadémiai művészek, tudorok, ügyvédek, közjegyzők,
Császárságban is) mérnökök, sebészek, gyógyszerészek, az okleveles gazdák,
okleveles erdészek és okleveles bányászok, a lelkészek,
71
segédlelkészek, községi jegyzők, iskolai tanítók és az okleveles
kisdedóvók.” (A magyar választójogi törvény, 1874)
72
2020. október: A feladat a gyarmatosítás történetével kapcsolatos. (komplex – összehasonlító)
Vesse össze a források és ismeretei segítségével Amerika gyarmatosítását a 16. században India
gyarmatosításával a 18–19. században a következő szempontok alapján:
 a gyarmatosító hatalmak,
 a gyarmatosítás ideológiai háttere,
 a gyarmatosítás gazdasági okai, a gyarmatok gazdasági szerepe
 a gyarmatosítás gazdasági következményei, hatása a gyarmatosító országra
 a gyarmatosítás eredményességének okai, körülményei,
 konfliktusok és egyezmények a gyarmatosítók között!
„Felségtek, mint katolikus keresztények, mint a szent „Állítom, hogy mi vagyunk a legnemesebb
keresztény hit barátai és terjesztői, mint Mohamed faj a világon, és minél többet népesítünk be
szektájának és minden egyéb bálványozásnak és belőle, annál jobb az emberiségnek.
eretnekségnek ellenségei, jónak látták, hogy engem, Képzeljük csak el, micsoda változást
Kolumbusz Kristófot Indiának [Ázsiának] jelentene, ha angolszász uralom alá
fentemlített tájaira küldjenek, ama fejedelmeket, kerülnének azok a vidékek, amelyeket
népeket […] szent hitünkre megtéríteni. Ily módon jelenleg a leghitványabb emberi lények
jutott osztályrészemül a feladat, hogy ne a laknak. […] Állítom, hogy minden
szárazföldi úton igyekezzem Kelet felé, miképpen az megszerzett talpalatnyi föld az angol faj
eleddig szokásban volt, hanem nyugati irányban további szaporodását jelenti, ami különben
indulnék el, tehát oly úton, amelyet tudomásunk nem történne meg. Ráadásul a világ nagy
szerint mindezideig még senki sem járt be.” része feletti uralmunk egyszerűen a háborúk
(Kolumbusz naplója, 1492) végét jelentené.” (Cecil Rhodes brit
üzletember és politikus, 1877)
„Néhány indiánnak megmutattam a „Tilos ezentúl hordani bármiféle selyem és bengáli

magunkkal hozott fahéj- és szövetet, és minden selyemmel kevert szövetanyagot,
borsmintákat. Azt mondták, ismerik amelyet Perzsiában, Kínában vagy Indiában készítettek és
ezeket a fűszereket; jelekkel tudtomra onnan hoztak be ebbe a királyságba, és minden ott festett,
adták, hogy nem messze innen, délkeleti színezett vagy nyomott pamutszövetet*.” (Brit törvény,
irányban e fűszerek nagy tömegben 1701)
lelhetők. Mutattam nekik aranyat és „Számos éve állítanak elő, festenek és nyomnak Nagy-
gyöngyöt is, mire néhány élemedett Britannia királyságában nagy mennyiségű len- és
korú bennszülött azt mondta, hogy egy pamutszövetet. […] Ezért a mondott [1701-es] törvény
Bohío nevezetű helyen arany hatálya nem terjed ki olyan len- vagy pamutszövet
fölöslegben található és hogy ama vidék hordásának tiltására […], melyet Nagy-Britanniában
lakosai karjukon, lábukon, nyakukon és állítottak elő és festettek vagy nyomtattak.” (Brit törvény,
fülükben aranyat hordanak; ugyanott 1736)
gyöngy is akad bőven.” (Kolumbusz
naplója, 1492) * pamut: a trópusi gyapotnövény magjait borító szálak, textilipari
alapanyag
Rajz egy 16. századi azték krónikából Brit csapatok Indiában, 1895
73

Emelt Szint Essze-2017-2020 2

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Emelt Szint Essze-2017-2020 2

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ÉRETTSÉGI FELADATBANK TÖRTÉNELEMBŐL

Emelt szintű esszék

Az oktatas.hu oldalon levő feladatok alapján szerkesztette:

Galsi Erika, Gianone András, Nyitrainé Jurácsik Antónia

Katolikus Pedagógiai Intézet

2020. május (I): A feladat a kereszténység ókori történetéhez kapcsolódik. (rövid)

A középkori uradalom szerkezete

2017. május (I): A feladat a középkori céhek történetéhez kapcsolódik. (rövid)

2019. május (I): A feladat az Oszmán Birodalom történetéhez kapcsolódik.(rövid)

A nyugati és a keleti egyház szervezete

Szerzetesség a nyugati és a keleti kereszténységben 1

Franciaország Szép Fülöp uralkodása idején (1285–1314)

„Az uralkodó is támogatókat keresett a hűbéri rendszerben kialakult tartományúri hatalommal

Népmozgások a tatárjárás utáni Magyarországon

Magyarország déli határvidéke

Belső népességmozgások Magyarországon a XI. században

Szent László küzdelme a kun vitézzel (freskórészlet, Kakaslomnic)

„Elhatároztatott és végeztetett, hogy ha a magyar királyság megüresedik, mert az előbb mondott

A Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom határvidéke Mátyás uralkodásának idején

„Kassa hospeseit hű szolgálataikért, amelyeket neki Magyarországra jövetele óta teljesítettek,

A magyar egyházszervezet a 11. században2

2020. május (I): A feladat az Aranybullával kapcsolatos. (hosszú)

Mezőgazdasági és ipari termékek árának változásai Európában

2018. május: A feladat XIV. Lajos uralkodásához kapcsolódik. (rövid)

„Champagne tartományunkba egy ennek a megbízásnak méltóképp megfelelni képes személyt

„A magas szerződő felek meghatalmazott képviselőik útján a már felfedezett és a jövőben

2019. május: A feladat a kora újkori gazdasági elképzelésekkel kapcsolatos. (rövid)

„Minden törvényjavaslatot mielőtt az törvényerőre emelkednék, az Egyesült Államok elnöke elé

„Nyilvánvalóan mindazok, akik írott alkotmányt szerkesztettek, nemzetük alapvető és legfelsőbb

„Megírt módon, illyetén állapotokra lévén Országunknak jutása, e mostani hadakozásunknak

A szembenálló felek a spanyol örökösödési háborúban

„Először. Minthogy a Lengyel Köztársaság rendjeinek kérelmére Erdélyország fenséges fejedelme a

Török erődítmények a XVI. században

„A nevezett szandzsákokban […] fekvő városok és falvak rájái [adófizető alattvalói], ha

„Magyarországnak a jelen országgyűlésre egybesereglett főpapjai, bárói, nemesei és a többi rendei,

Az uradalom fő részei és az úrbéri szolgáltatások

Egyesült Királyság 46,7

Magyarország és Budapest lakossága (1869–1910)

„A törvényhozás a honalapítás ezredik évfordulójának maradandó emlékekkel való megörökítése

Magyarország közigazgatása az 1876-os reform után

„1. § A születések, házasságok és halálesetek közhitelű nyilvántartására és tanúsítására kizárólag a

„A közoktatás Magyarországon nem az igazi közművelődés, hanem egyszerűen a magyarosítás

„A lakhelyek légkörének tisztántartása tekintetéből, a hatóság az egészségre ártalmas posványok és

A népesség anyanyelv szerinti megoszlása Budapesten

A két első emeleti

Mussolini tervezett afrikai

2019. május: A feladat a hitleri Németországgal kapcsolatos. (rövid)

Német plakát, 1938

Német kenyérjegy, 1918 (Felirata: Bajorország,

A reálbérek alakulása Magyarországon (%)

2020. május (I): A feladat a világgazdasági válsággal kapcsolatos. (rövid)

Amerikai karikatúra, 1934

„Mindenkinek joga van a magántulajdonra, vagyis megtakarított vagyonának leghatályosabb

Sorban álló betétesek az American Union Bank

A lakosság etnikai megoszlása Erdélyben, 1920

„A túlzásba hajtott és mindenáron érvényesülésre törő nemzeti érdek szorítását megismertük mi is

Népességmozgások Magyarország és Románia között a második bécsi döntés után

A világ GDP-jének (bruttó hazai össztermék) megoszlása 2014-ben

Az EU régióinak gazdasági fejlettsége a 2014–20-as tervezési ciklusban

2018. május (I): A feladat az Európai Unióhoz kapcsolódik. (rövid)

Az Európai Unió költségvetése célonként csoportosítva, 2005

„A közös biztonság- és védelempolitika a közös kül- és biztonságpolitika szerves része. E politika

Francia karikatúra a Közös Piactól történő eltanácsolásról, 1963